Oktatás | Tanulmányok, esszék » Pálkúti Adrienne - Gondolkodás

Pálkúti Adrienne 2005/06 I. félév Gondolkodás A gondolkodás olyan folyamat, amely során az információnak az absztrakció, következtetés, problémamegoldás révén új mentális reprezentáció jön létre Fogalomalkotás: egy osztályba tartozó tárgyak közös jellemzıinek észlelése, megragadása. A fogalom a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, melyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk. A tárgyak fogalomhoz rendelését kategorizációnak nevezzük. A kategorizáció az a folyamat, amely során a világban lévı dolgokat közös tulajdonságaik mentén csoportosítunk. Elınyei:
A világot kezelhetı egységekre osztja fel (kognitív ökonómia)-könnyebb a világban való tájékozódás
Lehetıvé teszik a közvetlenül nem észlelhetı tulajdonságok észlelését, a látható tulajdonságokból a nem láthatókra lehet következtetni pl. alma---ehetı, magja van Egy fogalomhoz tartozó tulajdonságok két típusa:
Mag

tulajdonságok: a tagsági viszony szempontjából kritikus tulajdonságok pl. agglegényférfi, nıtlen
Prototipikus tulajdonságok: prototípusa fogalom legjobb példányai, legjobb példányok leírása, ezek kiugró tulajdonságok, de nem biztos mutatói a fogalomba tatozásnak pl. agglegény –harmincas férfi, kiterjedt társas élete van, nem tud háztartást vezetni Fogalmak hierarchikusan szervezıdnek: a legfelsı szinten a fogalmak átfogóak---csak pár tulajdonság meglétét követelik meg pl. állat ezen a szinten viszonylag kevés fogalom van. Az alapszinten több kategória van, több tulajdonság megléte szükséges egy fogalmi kategóriába tartozáshoz pl. madár. A legalsó szinten specifikus esetek pl madárfajták, itt már nagyon sok tulajdonságnak kell érvényesülnie. Fogalom elsajátítás: egyes fogalmak veleszületettek lehetnek pl. tér, idı, de a legtöbbet tanulni kell. Egy fogalmat kétféle módon tanulhatunk meg: 1. mások tanítják 2. egyéni

tapasztalatokból ismerjük meg Pálkúti Adrienne 2005/06 I. félév Az oktatás a mag tulajdonságok kialakításakor érvényesül, a prototípusok kialakításában az egyéni tapasztalat játszik vezetı szerepet. A gyerekeknek meg kell tanulni, hogy a mag tulajdonság a tagsági viszony jobb mutatója, mint a prototipikus tulajdonság. (nagymamás kísérlet) A gyerekek 10 éves korban jutnak el arra a szintre, hogy fogalmi döntéseikben a mag tulajdonságokra hagyatkoznak. Gondolkodási alapmőveletek: A gondolkodási mőveletek a gondolkodási képesség eszköztárai--- ennek segítségével válik lehetségessé olyan részfeladatok megoldása, ami közelebb visz a problémák végleges megoldásához. 1. Analízis: valamely tárgyat, jelenséget részekre bont, melyek önállónak tekinthetık. 2. Szintézis: az a gondolkodási mővelet, melynek segítségével az önálló részeket egységes egésszé kapcsoljuk össze. 3. Összehasonlítás: az a gondolkodási

mővelet, amely két vagy több tárgy, jelenség azonosságát vagy különbözıségét tárja fel. 4. Összefüggések (relációk) felfogása: Az a gondolkodási mővelet, amellyel két tárgy, jelenség közötti összefüggést ragadja meg. Ilyen reláció lehet: rész- egész, kisebb-nagyobb-egyenlı, ok-okozat, eszközcél, feltétel- következmény. 5. Kiegészítés: egy tárgy, jelenség ismeretében és a hozzá tartozó reláció megjelölésével meg tudja találni a reláció nem ismert tagját 6. Általánosítás: megtaláljuk egy fogalomhoz tartozó fölérendelt fogalmat. 7. Konkretizálás: Az a gondolkodási mővelet, melynek segítségével megtaláljuk egy fogalomhoz a hozzá tartozó alárendelt fogalmat. 8. Rendezés: tárgyak, jelenségek egy csoportjából valamilyen elv alapján kiválasztja a megfelelıket, így homogén csoportot hoz létre. 9. Analógia: két adat közötti összefüggés megtalálása után egy megadott harmadik adathoz a reláció

alapján megkeresi a negyedik adatot. Kétlépéses gondolkodási mővelet: • Összefüggések felfogása • Kiegészítés Pálkúti Adrienne 2005/06 I. félév Problémamegoldás A problémamegoldás széleskörő, átfogó emberi aktivitás. A probléma olyan helyzet, melyben egy bizonyos célt akarunk elérni, de a cél elérésének útja rejtve van számunkra. Minden problémának három komponense van: 1.kezdeti állapot 2.célállapot 3.nincs közvetlen, nyilvánvaló út a változás létrehozására Feladat: a kezdeti állapotból akarunk eljutni a célállapotba, az út ismert, ehhez a meglévı tudás, ismeret, képességek mozgósítására van szükség. Reitman: a problémák különbözıek lehetnek annak függvényében, hogy a kezdeti és célállapot mennyire pontosan meghatározott: 1) Jól definiált kezdeti és célállapot: pl. hogyan készíthetünk papírból csónakot? 2) Jól definiált kezdeti állapot és rosszul definiált célállapot: pl. hogyan

csökkenthetjük az inflációt a jelenlegi elfogathatatlan 10%-ról ? (mi lenne az elfogadható?) 3) Rosszul definiált kezdeti állapot és jól definiált cél :pl. hogyan javítsak az a autóm teljesítményén hogy úgy menjen mint egy Porsche? (itt nem ismerjük a kezdeti állapotot) 4) Rosszul definiált kezdeti és rosszul definiált célállapot: pl. mi az, hogy piros és úgy megy hogy put-put? A probléma reprezentációja Négy információ: 1. kezdeti állapot 2. cél 3. mőveletek, eljárások 4. a mőveletekkel kapcsolatos korlátozások pl. átkelés probléma Pálkúti Adrienne 2005/06 I. félév Egy probléma számos módon reprezentálódhat, a reprezentáció adekvátsága befolyásolja, hogy milyen könnyen oldjuk meg a problémát. Pl. buddhista szerzetes probléma A problémamegoldás mint keresési folyamat Miután tisztáztuk a kezdeti állapotot és a célt, a megoldónak meg kell találni a célhoz vezetı utat. Különbözı keresési módszerek

vannak:  random keresés: véletlenszerő, esetleges próbálkozás, a keresési utakat minden elızetes tudás nélkül választjuk  algoritmus: szisztematikus keresés, amely mindig elvezet a megoldáshoz, de általában nagyon idıigényes, nem mindig ezt használjuk (nincs elérhetı algoritmus, nincs lehetıség/ idı az elvégzésére)  heurisztikák: az ember elızetes tapasztalatain alapuló keresési eljárás, amely nem garantálja a helyes megoldást, könnyen alkalmazható, gyors eljárások melyek gyakran, de nem szükségszerően helyes válaszhoz vezetnek • hozzáférhetıségi heurisztika: egy esemény valószínőségének megítélésekor tapasztalatainkat úgy használjuk fel, hogy a könnyebben hozzáférhetı információ alapján döntünk (a K a szavak elején vagy a 3. helyen gyakoribb az angolban) • oksági heurisztika: az emberek egy helyzet valószínőségét a helyzetben szereplı események közötti oki kapcsolatok erısségére alapozzák Pólya

György szerint a problémamegoldás fázisai: 1) megértés : információt győjt a problémáról 2) terv készítése: hasonló problémákat keres, kipróbál alternatív megoldásokat 3) a megoldás kivitelezése 4) az eredmény ellenırzése: egy másik módszerrel is megoldja a problémát