Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Devizaügyletek tételsor, 2001

I. Rész Devizaügyletek tételsor - 2001 1. A devizaügyletek végzésének feltételrendszere: külső intézményi háttér (törvények, rendeletek, szokványok) A bank a tevékenysége során nemcsak forint, hanem devizaműveleteket is végezhet. A devizatevékenység a jutalékos tevékenységek közé tartozik, és sok esetben a bank mérlegalatti tételeit érinti. Devizagazdálkodás: Azon módszerek, intézkedések, előírások, tiltások összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzforgalma a nemzetközi pénzforgalomhoz kapcsolódik. Célja: A fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása, az adott ország fizetőeszköze értékének megőrzése. A devizatevékenység végzésének mind belső, mind külső intézményi háttér feltételrendszere van. Külső intézményi háttérbe tartoznak azok az alapvető törvények, kormányrendeletek, felügyeleti intézkedések, amelyek a bank prudenciális működését

biztosítják. Ezek devizatevékenység esetén a következők: 1. 15/1995 MNB rendelkezés a Külföldi pénznemben és külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységről 2. 9/1997 MNB rendelkezés a Külföldi pénznemben és külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységről, a 15/1997. MNB rendelkezés módosítása. 3. 1996 évi CXII tv a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról 4. 1997 évi CLVIII tv a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 96 évi CXII tv módosítása. 5. 161/1995 évi Kormányrendelet a Devizatörvény végrehajtásáról és annak módosításai: 222/1997, 242/1997. 6. 3/1997 (PK 14) MNB rendelkezés 7. 3/1992 (MK 34) MNB rendelkezés a pénzforgalomról 8. 74/1994 kormányrendelet a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994 évi XXIV törvény

végrehajtásáról. 9. Genfi Váltótörvény A törvényeken kívül, amennyiben a bank külkereskedelmi fizetési forgalmat is kíván lebonyolítani, célszerű két nemzetközi szokványt is alkalmazni: 1. URC 522 számú szokvány, Egységes Beszedési Szabályok 2. URC 500 számú szokvány, Az okmányos meghitelezésre vonatkozó szabályok és szokványok I. Rész 2. A devizaügyletek végzésének feltételrendszere: belső intézményi háttér (technikai-, tárgyi-, személyi- és szervezeti-, valamint számviteli és adatszolgáltatási feltételek) Belső intézményi háttér alapvetően két részből tevődik össze: 1. Egyrészt a bank működését meghatározó írott szabályok összessége (ügyviteli utasítások, vezérigazgatói utasítások, üzletpolitikai elképzelések, alapszabály) mely elsősorban a döntési szintek delegálását határozza meg. 2. Másrészt a bank szervezeti felépítése, a szükséges osztályok megléte Limit: Az ügyfél

számára meghatározott összeg, melyet az ügyfél kaphat a pénzintézettől hitel, vagy egyéb formában. (Ft, vagy devizában) Két jogszabály alapvetően meghatározza a banki devizatevékenységet: 1. Devizatörvény A devizatörvény rendelkezéseit kell alkalmazni: - a devizabelföldiek belföldön és külföldön, valamint - ha a törvény kifejezetten így rendelkezik, a devizakülföldieknek a Magyar Köztársaság területén lévő devizával, valutával, belföldi fizetőeszközökkel és vagyoni értékkel végzett jogügyleteire és cselekményeire. A devizahatóság, az MNB hatósági ellenőrzést végezhet arra nézve, hogy a devizabelföldiek, illetőleg devizakülföldiek betartják-e az előírásokat. (ez kiterjed a devizakülföldiek Mo-on végzett cselekményeire, devizabelföldiek külföldi tevékenységeire is) A devizatörvény szabályozza a folyó fiz. műveletekre, a fizetési műveletekre és tőkeműveletekre vonatkozó szabályozást is. 2.

15/1995 MNB rendelkezés a Külföldi pénznemben és külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységről Az MNB a devizatevékenység végzésére csak annak a kereskedelmi banknak adja meg az engedélyt, amelynél tartósan fennállnak a devizaügyletek végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek. (15/1995. MNB rendelkezés mellékletében) Devizaműveletek végzéséhez szükséges tárgyi feltételek: 1. A bank rendelkezzen számítógéppel, megfelelő banki szoftverrel mind a devizaügyletek végzése, mind a jelentés szolgálat érdekében (MNB-nek, Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyeletnek) 2. Okmányos műveletek lebonyolításához, devizapiaci műveletek végzéséhez szükséges távközlési felszereltség: telex-, fax gép, telefon, SWIFT-rendszerhez való csatlakozás, Reuter-monitor, Telerate, postafiók 3. A levelezőkapcsolatokhoz szükséges dokumentumok megléte: távirati

kódtáblázat, aláírási mintagyűjtemény, bel- és külföldi kondíciós listák, SWIFT kulcsrendszer, valamint ezek kezelése I. Rész 4. Devizaforgalmi nyomtatványok megléte 5. Ügyletszámrendszer, irattározási rendszer kialakítása 6. Valutahamisítványokat felismerő berendezés beszerzése, zárható pénztárfülke, adatvédelmi és biztonsági rendszer 7. Értéktárgyak, értékpapírok őrzésének feltételei Személyi feltétele: 1. Vezetők szakmai, nyelvi felkészültsége 2. Devizahatóság szervezetének kialakítása, ezek megfelelő létszámellátottsága, a dolgozók szakmai, nyelvi felkészültsége 3. Kapcsolódó területeken, mint pl. valutapénztár, devizakönyvelés, számítástechnika és információszolgáltatás, a szükséges szakismeretekkel rendelkező vezetők és dolgozók megléte 4. Külkereskedelmi ismeretekkel rendelkező szakgárda 5. Jegybanknak történő adatszolgáltatásért felelős személy kijelölése és a

kötelezően nyújtandó információk körének ismerete. Szervezet: 1. Döntési jogkörök és felelősség kialakítása 2. Üzletkötő és lebonyolító szervezet elkülönülése, ügyfél-információs szervezet kialakítása 3. Munka koordinálása, bizonylati fegyelem és ellenőrzés megszervezése 4. Limitrendszer kialakítása 5. Nyitott pozíció szabályozása Számvitel, adatszolgáltatás 1. Számviteli szabályzatban: devizaszámla-vezetés módszerei, devizaszámlák rendszere és az azokon való könyvelési metodika, bankári műveletek számviteli és ellenőrzési rendjének meghatározása, export-import megbízásos üzletek számviteli rendje, devizaforgalom forint-elszámolási rendjének kialakítása 2. A deviza-adatszolgáltatási rendszer összhangja a pénzintézet devizakönyvelési rendszerével, az MNB-nek elküldendő információk pontos és gyors kigyűjtése 3. A számítógépes tesztfuttatás elvégzése és annak pozitív eredménye I.

Rész 3. Milyen devizaügyleteket végezhetnek a teljes körű devizabanki engedéllyel rendelkező pénzintézetek? A teljes körű felhatalmazással rendelkező pénzintézet minden, a hitelintézeti törvényben meghatározott tevékenységet végezhet. Teljeskörű devizabanki tevékenység végzésekor: 1. levelezőbanki kapcsolat: alapvetően a bankunkkal folyamatosan kapcsolatban álló külföldi partnerbankokat jelenti Feltétel: kontrollokmányok cseréje (aláírás minták, kondíciós lista, SWIFT kulcs, táviratkulcs-táblázat) 2. ország- és banklimitek kialakítása A limitrendszer kiépítésének szükségességét a bank által vállalt kockázat maximalizálása indokolja. Limit lehet: - kereskedelmi ügyletre szóló limit - devizaátváltási műveletre szóló limit - pénzpiaci műveletre és hitelnyújtásra szóló limit Alapszabály: A banklimit nem lehet nagyobb, mint annak az országnak a limitje, ahol a székhelye van. 3. számlakapcsolat:

nostro-loro számlák devizakönyvelése 4. SWIFT rendszerhez való kapcsolódás SWIFT rendszer: A nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítására létrehozott rendszer. I. Rész 4. Melyek a részleges felhatalmazású hitelintézetek által végezhető devizaműveletek? Bankműveletek csoportosítása 1. Passzív bankműveletek: A pénzintézet az ügyfelektől pénzt gyűjt (pénzforrás szerzés: lakosság, term.személy, vállalat, önkormányzat, alapítvány, MNB, biztosítók) A betétgyűjtést Betéti okiratba kell foglalni. 2. Aktív bankműveletek: Azok a műveletek, melyeknél a pénzintézet forrást helyez ki az ügyfeleinek (hitelezés, kölcsön nyújtása). A bank saját forrása kisebb, mint az idegen forrás Hitel: Igérvény, hogy a pénzintézet az ügyféllel kötött szerződés értelmében mikor adja át a megállapodásnak megfelelő részletezettségben a pénz összeget. (ígéret ára a rendelkezésre tartási jutalék) Kölcsön: Relálszerződés,

a szerződés megkötésekor az ügyfél a pénzintézettől az összeget megkapja, és a pénzintézet azt a számlára utalja. Sem a kölcsön, sem a hitel nem jön addig létre, míg a hitelintézet az ügyfélnek az adós minősítését végre nem hajtja. 3. Semleges bankműveletek: Nincs kamatvonzatuk (pl trezori díj) Részleges jogosítvánnyal rendelkező bank által végezhető bankműveletek: 1. devizaszámla nyitása felhatalmazott hitelintézetnél, nem folyószámla jellegű devizaszámla vezetése devizabelföldi hitelintézet részére 2. devizaszámla vezetés (hitelintézetek kivételével) devizabelföldiek és devizakülföldiek részére 3. devizakülföldiek konvertibilis és nem konvertibilis forintszámlájának vezetése 4. bankkártya kibocsátása a devizakülföldiek nem konvertibilis forintszla-ja terhére 5. devizahitel nyújtása devizabelföldiek részére 6. forinthitel nyújtása belföldön devizakülföldieknek 7. devizabetét elfogadása más

hitelintézettől, nem hitelintézetnek minősülő devizabelfölditől és devizakülfölditől belföldön, devizabetét elhelyezése belföldön más hitelintézetnél 8. vámkezesség vállalása 9. azonnali, határidős, árfolyam- és kamatkockázati csereügyletek kötése devizabelföldiekkel pénzváltási ügylet Devizabelföldi: - Az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa van, a 14 év aluliak esetén személyi lapja van, illetve azzal jogszabály értelmében rendelkezni köteles. A határátlépéskor a magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell. - A vállalkozás, szervezet, melynek székhelye belföldön van. I. Rész - A vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, és alkalmazottja egyaránt devizabelföldinek tekintendő akkor is, ha egyébként devizakülföldi. - A külföldi székhelyű

vállalkozás mo-i fióktelepe (kivéve a külkereskedelmi szerződés értelmében belföldön létrehozott telephelyét) - A külföldön lévő külképviselet, továbbá devizabelföldi képviselője e minőségében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha devizakülföldi. Devizakülföldi: - Az a természetes személy, akinek nincs a magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetőleg azzal jogszabály értelmében nem köteles rendelkezni. - A vállalkozás, szervezet, ha székhelye külföldön van. - A devizabelföldi vállalkozás, szervezet külföldön működő fióktelepe, telepe és ide nem értve a külkereskedelmi szerződés értelmében létrehozott telephelyét. - A devizakülföldiek belföldön lévő képviselete, képviselője e minőségben tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha devizabelföldi. - A vámszabad területi társaságok és a külföldi székhelyű vállalkozás

mo-i fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik. Vállalkozás: gazdasági társaság, szövetkezet, állami vállalat, közhasznú társaság, jogi személyek vállalatai, leányvállalat, befektetési alap, külföldi székhelyű cég mo-i fióktelepe, magán nyugdíjpénztár, Szervezet: természetes személyen, vállalkozáson, MNB-n kívüli jogi és nem jogi személy, mely alapfeladatként nem vállalkozási tevékenységet folytat, ideértve az államot is. I. Rész 5. A bankközi számlák típusai, szerepük a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolításában. A bankközi számlák típusai, és jellemzői, az számlanyitást motiváló tényezők. Bankközi számlák és betétek Bankközi devizaszámlák két típusa: 1. Nostro számla: A bankunk más banknál vezetett számlája 2. Loro számla: Más bank nálunk vezetett számlája A nostro és loro forgalom elvileg nemcsak bankok közötti, hanem a bankok és az

ügyfél közötti számlakapcsolatokra is értelmezhető, valamint nem csak idegen, hanem hazai devizára is. A bankok egymásnál vezetett számláinak feltételrendszerét a már jól ismert 15/1995 MNB rendelkezés szabályozza. A hazai bankok külföldön szabadon vezethetnek számlákat bármely idegen devizában, forintban viszont nem. A deviza nostro-számla nyitásához nem kell engedély, viszont az itt tartott pénzek beletartoznak a külföldi kihelyezések összegébe. Bankközi számla nyitásához MNB engedély kell Külföldi pénzintézetek engedély nélkül rendelkezhetnek konvertibilis forintszámla felett, ezen azonban csak saját nevükben és saját számlára végzett ügyeleteiket bonyolíthatják, a konvertibilis forintszámlák szabályai szerint. A nostro/loro számla nyitása sajátságos, hiszen nem a szerződés megkötésével jön létre, hanem a nyitó egyenleg átutalásával. A nostro/loro számlák sajátosság, hogy gyakorlatilag a számlán

történő változásokat kétszer, egymástól függetlenül rögzítik. Egyszer megtörténik a könyvelése a számlaveztőnél, és egyszer a számla tulajdonosánál, tükörkönyvelés formájában. Ez teszi lehetővé a számlán történő mozgásokat ellenőrizzék a kivonattal történő összehasonlítás során. Számlanyitásnál vizsgálandó feltételek: - Mekkora a számla várható forgalma? - Milyen kamatot fizetnek a számla egyenlege után? - Kapcsolódik-e hozzá overdraft illetve overnight lehetőség? - Mikor kell legkésőbb beérkezniük az egy adott értéknapra szóló megbízásoknak? - Milyen tranzakciós költségek merültek fel? - Hogyan, mikor és milyen formában kapjuk a számlakivonatokat? - Mit nyújt a bank azért cserébe, hogy számlát nyitottunk nála? Távirati kulcs tábla: Ez a telex-, fax-, távirati utasítások ellenőrzésére használják. Betét: Az ügyfeleknek a banknál devizában tartott pénzeket összefüggő néven

betéteknek nevezzük. Moon a devizajogszabály értelmében minden gazdasági szereplő rendelkezhet devizaszámlával Általános szabályok: - a devizaszla mindig névre szóló számla I. Rész - a számlán tranzakció (jóváírás, terhelés) csak abban az esetben történhet, ha a megbízás tartalmazza a megfelelő fizetési jogcímet. (jogcímvizsgálati kötelezettség) - a devizaszla-ra vonatkozó adatokat a szlavezetőnek szigorúan titkosan kell kezelni. Harmadik személy az adatokhoz csak a szlavezető írásos engedélye esetén juthat hozzá, kivéve a hitelintézeti törvény meghatározott eseteit. Devizatörvény előírásai az egyes számlatulajdonosok számlanyitásával kapcsolatban: - Jogszabály írja elő, hogy csakis az MNB által meghatározott, az ő árfolyama lapján szereplő konvertibilis devizákban vezethető számla. - A számlatulajdonos több bankban is vezethet azonos típusú számlát. - A belföldiek esetén csak a jogszabály

azonos paragrafusa alapján nyitott devizaszámlák között utalhatnak át szabadon, nincs szabad átjárás (vállalkozói devizaszla-ja devizaszla-ja között) - Devizabelföldi csak belföldön nyithat számlát. és egy magánszemély I. Rész 6. Ország- és banklimitek fogalma, lehetséges csoportosítása és azok jellemzői Főbb banklimiteket terhelő ügyletek. A devizaügyletek tekintetében a bankok ún. ország- és bank limiteket alakítanak ki Limiteket alakítanak ki azért, hogy ezen belül a bank dolgozói megkapják a szükséges önállóságot és jogkört anélkül, hogy a bankot túl nagy kockázatnak kitennék. Banklimit: A bankok egymás közötti kapcsolatrendszerében megállapított érték, amely a bank követeléseinek, kinnlevőségeinek legnagyobb megengedhető mértékét és időtartamát adja meg egy másik bankkal szemben, akár belföldi, akár nemzetközi viszonylatban. Banklimitek típusai: - kereskedelmi ügyletekre szóló limit: A

bank a limit erejéig vállalhat fel olyan kockázatokat, melyek a külkereskedelmi fizetésekből adódnak - devizaátváltási műveletekre szóló limit: A bank limitet határoz meg az azonnali és határidős műveletekre - pénzpiaci műveletekre és hitelnyújtásra szóló limit Limitmeghatározás sorrendje: - országlimit - banklimit A banklimit nem lehet nagyobb, mint az adott ország limitje. I. Rész 7. A nem banki számlatulajdonosok devizabetét- és számlavezetési ügyletei (Típusai, jellemzői, a számlavezetéssel összefüggő pénzügyi tételek) A 88/2001 (VI.15) számú Kormányrendelet hogyan érintette a nem banki számlatulajdonos devizabetét- és számlavezetési ügyleteit? A devizatörvény szerint a nem banki számlatulajdonosok csoportosítása: - devizabelföldi magánszemélyek devizaszámlája - devizabelföldi vállalkozások, szervezetek devizaszámlája - devizakülföldiek (természetes és jogi személyek) devizaszámlája -

devizakülföldiek konvertibilis forintszámlája (mint deviza tartalmú forintszámla) A devizatörvény minden egyes számlatulajdonos esetében előírja azon okmányok körét, melyekkel a számla megnyitásához, illetve azon történő forgalmazásához rendelkezni kell. Devizabelföldi magánszemélyek devizaszámlája: - alanya: 18 évet elért belföldi természetes személy - számlanyitás okmánya: személyi igazolvány - főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére ún. közös számla is nyitható - rendelkező személyek: számlatulajdonos, meghatalmazott devizabelföldi, közeli hozzátartozó devizakülföldi személy - jóváírható: turistaellátmány, kézben tartható valuta, ajándékként kapott valuta, deviza - nem írható jóvá: forintfizetés ellenében megrendelt külföldi idegenforgalmi szolgáltatás devizaellenértékéből visszamaradt összeg, forint alapú bankkártyával külföldön felvett, fel nem használt összeg,

külföldi befektetésből származó devizaösszeg - terhelések: más devizára és forintra átváltható, belföldön csak forintban használható fel, valutában külföldi utazásra felvehető Devizabelföldi vállalkozások devizaszámlája: - alanya: belföldön bejegyzett vállalkozás, egyéni vállalkozás, bizományos, ügyvéd - számlanyitás okmánya: alapító okirat, cégbírósági bejegyzés, egyéni vállalkozói igazolvány, aláírási címpéldány, - főbb jellemzők: névre szóló - rendelkező személyek: számlatulajdonos, általa meghatalmazott devizabelföldi, a vállalkozás által felhatalmazott, bejelentett devizakülföldi személyek - jóváírható: áru vagy szolgáltatás exportjából származó deviza- illetve valutabevétel, devizakülfölditől felvett devizahitel, - terhelések: tevékenységével kapcsolatos folyó fizetési jogcímek, forintszámlára utalás, külföldi és belföldi devizahitel törlesztése, kamatfizetése

Devizabelföldi szervezetek devizaszámlája: I. Rész - alanya: devizabelföldi szervezet - számlanyitás okmánya: alapító okirat, alapszabály - rendelkező személyek: számlatulajdonos, általa meghatalmazott belföldi személyek - jóváírható: devizakülföldi vagy devizabelföldi természetes személytől ajándékként, támogatásként kapott, örökölt devizaösszegek - terhelések: csak az alapító okiratban meghatározott célokra, devizában csak külföldön Devizakülföldiek devizaszámlája: - alanya: bármely devizakülföldi, beleértve a vámszabadterületi társaságokat is - számlanyitás okmánya: útlevél, illetve cégbírósági bejegyzés - rendelkező személyek: számlatulajdonos, általa meghatározott, bejelentett devizabelföldi illetve devizakülföldi személyek - jóváírható: bármely devizaösszeg és valuta - terhelések: külföldön szabadon felhasználható, belföldön a belföldi fizetés szabályai szerint

Devizakülföldiek konvertibilis forintszámlája: - alanya: devizakülföldi vállalkozás és természetes személy - számlanyitás okmánya: útlevél, cégbírósági bejegyzés - rendelkező személyek: számlatulajdonos és az általa meghatalmazott devizabelföldi illetve devizakülföldi személyek - jóváírható: vállalkozás megszűnése, belföldi ingatlan értékesítéséből származó forint, értékpapírok hozamából származó forint, külker.szerződéssel kapcs forintbevételek, külföldi személy mo-i nettó jövedelme, örökölt forint, belföldi biztosító kártérítése, - terhelések: az egyenleg konvertibilis devizára átváltható, külföldre vagy belföldre átutalható A bank különféle módon meghatározhatja a számlavezetés feltételeit. A kondíciós listát rendszerint félévente felül vizsgálják, és módosítják. A kondíciós listát az ügyfelek számára jól látható helyen kell kifüggeszteni, amely rendszerint a

bankfiók üzlethelységeit jelenti. Kondíciós lista tartalma: - számlanyitási, számlavezetési feltételeket - bankműveletek díjtételeit, alkalmazott árfolyamokat - betétkötéseket - kamatok, jutalékok elszámolását Üzletszabályzat: - név - változtatható-e a kamat a futamidő alatt - cím - letétvisszahívás kamata mekkora - cégbejegyzés sorszáma - kamatszámítás módja - mi a legkisebb letétként elfogadható összeg - mekkora a kamat I. Rész 8. Az árfolyamjegyzés fogalma, típusai Jegyzési konvenciók A jegyzésből nyerhető információk. Árfolyam: Meghatározott devizának egy másik devizában kifejezett ára. Ezt az ármeghatározást a devizapiacon jegyzésnek nevezzük, mely többféleképpen történhet. Árfolyam fajtái: 1. deviza (külkereskedelmi fizetési forgalomban) 2. csekk (csekkek adásvételében) 3. valutaárfolyam (valutapénztári bankjegyműveletekben) valuta > csekk > deviza Jegyzés lehet: 1.

Direkt árfolyamjegyzés: Az idegen deviza ára a hazai devizában kifejezve (Ez azt jelenti, hogy az árfolyamjegyzés a külföldi devizák meghatározott mennyiségét /ált. 100 vagy 1 egység/ állítja szembe a hazai pénznemben meghatározott összegekkel. 2. Indirekt árfolyamjegyzés: A hazai deviza ára az idegen devizában kifejezve A legtöbb országban a direkt módszert alkalmazzák. GBP-nél indirekt jegyzés van, USD (belf.) direkt jegyzésű, USD (külf) indirekt jegyzésű Valuta: Idegen ország törvényes fizetőeszköze. Deviza: Külföldi fizetőeszközre szóló követelés. Minden pénzintézet a saját maga által meghatározott módon jegyez. (az árfolyam és a kamat is eltérhet) A devizakódex határozza meg, hogy egy devizabetét megnyitásához milyen okiratok kellenek. A devizakereskedő mindig egy bizonyos devizát ad el, vagy egy bizonyos devizát vásárol egy másik devizáért. A banki dealerek vagy vállalati megbízás alapján kötnek üzletet,

vagy saját bankjuk átváltási szükségletéből fakadóan adnak-vesznek devizát, esetleg spekulációs célból teszik ugyanezt. Azt a devizát, melynek 100 vagy 1 egységét fejezzük ki, hivatkozási devizának, a másikat hivatkozott devizának nevezzük. Legtöbbször az USD dollárral szemben történik az árfolyamjegyzés. Konvertibilitás: Egy meghatározott deviza szabad átválthatósága másik devizára. Egyenes árfolyam: Dollárral szembeni árfolyamjegyzés, vagy a hivatkozási vagy pedig a hivatkozott deviza I. Rész Keresztárfolyam: Olyan árfolyamjegyzés, melyben sem a hivatkozott, sem a hivatkozási deviza nem USD: Középárfolyam: A vételi és az eladási árfolyamok számtani közepe. Fontos szabály: olcsón venni, drágán eladni. Az USD/DEM jegyzésnél a vételi árfolyam dollár vételt, az eladási árfolyam dollár eladást jelent, nem pedig márkát. Marge: A vételi- és eladási árfolyamok középárfolyamtól való eltérése. Ez a bank

nyeresége az átváltási ügyleteknél. A bankok egymás közötti forgalmában a marge általában alacsonyabb, mint amelyet az ügyfelekkel között ügyletekben használnak. Kettős árfolyamjegyzés: kereskedelmi ügyletek, turista-forgalom. Pont (devizapont, árfolyampont): 1 egységre jegyzett devizák esetében a negyedik tizedesjegy, 100 egységre jegyzett devizáknál a második tizedesjegy egységnyi változása. I. Rész 9. A Devizakódex rendelkezései az árfolyamjegyzésről Az árfolyam alakulását befolyásoló tényezők. Árfolyam: Meghatározott devizának egy másik devizában kifejezett ára. Ezt az ármeghatározást a devizapiacon jegyzésnek nevezzük, mely többféleképpen történhet. Jegyzés lehet: 3. Direkt árfolyamjegyzés: Az idegen deviza ára a hazai devizában kifejezve (Ez azt jelenti, hogy az árfolyamjegyzés a külföldi devizák meghatározott mennyiségét /ált. 100 vagy 1 egység/ állítja szembe a hazai pénznemben meghatározott

összegekkel. 4. Indirekt árfolyamjegyzés: A hazai deviza ára az idegen devizában kifejezve A legtöbb országban a direkt módszert alkalmazzák. GBP-nél indirekt jegyzés van, USD (belf.) direkt jegyzésű, USD (külf) indirekt jegyzésű Valuta: Idegen ország törvényes fizetőeszköze. Deviza: Külföldi fizetőeszközre szóló követelés. Minden pénzintézet a saját maga által meghatározott módon jegyez. (az árfolyam és a kamat is eltérhet) A devizakódex határozza meg, hogy egy devizabetét megnyitásához milyen okiratok kellenek. A devizakereskedő mindig egy bizonyos devizát ad el, vagy egy bizonyos devizát vásárol egy másik devizáért. A banki dealerek vagy vállalati megbízás alapján kötnek üzletet, vagy saját bankjuk átváltási szükségletéből fakadóan adnak-vesznek devizát, esetleg spekulációs célból teszik ugyanezt. Azt a devizát, melynek 100 vagy 1 egységét fejezzük ki, hivatkozási devizának, a másikat hivatkozott

devizának nevezzük. Legtöbbször az USD dollárral szemben történik az árfolyamjegyzés. Konvertibilitás: Egy meghatározott deviza szabad átválthatósága másik devizára. Egyenes árfolyam: Dollárral szembeni árfolyamjegyzés, vagy a hivatkozási vagy pedig a hivatkozott deviza Keresztárfolyam: Olyan árfolyamjegyzés, melyben sem a hivatkozott, sem a hivatkozási deviza nem USD: Középárfolyam: A vételi és az eladási árfolyamok számtani közepe. Fontos szabály: olcsón venni, drágán eladni. Az USD/DEM jegyzésnél a vételi árfolyam dollár vételt, az eladási árfolyam dollár eladást jelent, nem pedig márkát. Kettős árfolyamjegyzés: kereskedelmi ügyletek, turista-forgalom. I. Rész Pont (devizapont, árfolyampont): 1 egységre jegyzett devizák esetében a negyedik tizedesjegy, 100 egységre jegyzett devizáknál a második tizedesjegy egységnyi változása. Árfolyam alakulását meghatározó tényezők: 1. hosszú távon: - Adott deviza

másik devizához hasonlított vásárlóereje. - A különböző devizák reálkamatlábának alakulása. - Az ország fizetési mérlegének alakulása. - Egyéb makrogazdasági tényezők. (pl gazdasági ciklus) - Politikai események 2. rövid távon: - Kereslet-kínálat (valuta, deviza iránt) - Záróárfolyamok a new york-i és a távolkeleti piacokon. - A bank saját devizapozíciója. Árfolyam fajtái: 1. - deviza (külkereskedelmi fizetési forgalomban) - csekk (csekkek adásvételében) - valutaárfolyam (valutapénztári bankjegyműveletekben) valuta > csekk > deviza 2. - rugalmas (flexibilis vagy lebegő) A rugalmas árfolyamok esetén az árfolyamok szabadon változhatnak a kereslet-kínálat hatására. - rögzített (fix) A rögzített árfolyamok szűk (1-2%-os) sávban ingadoznak a deklarált paritás körül. (szélső esetben akár 0 %-os is lehet a sáv, ekkor a pontfix rendszerről beszélünk) Az árfolyamnak a sávból való

kilépését a jegybankok devizapiaci intervenciója akadályozza meg, amely a kereslet vagy kínálat mesterséges növelésén keresztül, piaci módszerrel köti az árfolyamot a paritáshoz. Ha a deklarált paritás a kereslet-kínálat hosszú távú egyensúlyából adódó értéknél magasabb, akkor a valuta túlértékelt, ha kisebb annál, akkor alulértékelt. Túlértékelés esetén az intervenció tartósan a kereslet oldalán jelentkezik, alulértékeltségnél a kínálat oldalán. - kötött árfolyam Kötött árfolyam esetén nem piaci, hanem hatósági úton rögzítik az árfolyamot. I. Rész Fix és kötött árfolyamok esetén fel- és leértékelésről, rugalmas árfolyamok esetén fel- és leértékelődésről beszélünk. Valuták keresletének és kínálatának árfolyammal való összefüggése: - flexibilis árfolyam (konvertibilis valuták) - jegybanki devizapiaci intervenció révén rögzített árfolyam - jegybanki devizamonopólium

alapján rögzített (kötött devizagazdálkodás) árfolyamok esetén. A leértékelés feltételezett pozitív hatása: - ösztönzi az exportot (az exportőr devizabetételének megnő a belföldi pénznemben kifejezett ellenértéke) - fékezi az importot azáltal, hogy megdrágítja az import beszerzéséhez szükséges deviza értéket belföldi pénznemben kifejezve A felértékelés feltételezett pozitív hatása: - véd a külföldi árszínvonal-emelkedésével szemben, mivel a devizában kifejezett megnövekedett export-import árakat a felértékelés mértéknek megfelelően csökkenti Valuta leértékelés akkor történik meg, ha a folyó fizetési mérleg egyenlegének javítása kap elsőbbséget a gazdaságpolitikán belül. Valuta felértékelés akkor történik, ha a külföldi inflációs ráta nagyobb a belföldinél, és a belföldi árszint védelmét tekintik elsődleges fontosságúnak. I. Rész 10. Az EURO bevezetésének hatása a

bankügyletek lebonyolítására, illetve a hazai devizapiaci műveletekre. Euro Az EMU 12 tagországban összesen 150 millió embert érint az EURO-ra való átváltás. AZ EMU tagországoknak 1 számlája lesz. 1999. jan-tól az EURO bankszámlapénzként funkcionált, azonban 2002 jan-tól a nemzeti valutával rendelkező országok elválnak a valutájuktól, és megjelenik az EURO. Euro címletei: - bankjegynél: 5,10,20,50,100, 200, 500 - érménél: 1,2,5,10,20,50 cent, 1,2 EURO Az Euro váltópénze a cent (1 EURO = 100 cent) Az Euro bankjegy írás oldala egységes lesz, míg a fej oldal nemzeti jegyeket fog tartalmazni. Az EMU országokkal kapcsolatos pénzforgalmi számlákat a vállalkozásoknál EURO-ban is kell vezetni. (egyenlegek kerülnek átvezetésre) Az EURO esetén egy referencia átszámítási kulcs van (nincs vételi, eladási árfolyam) (belga frank, görög drachma, francia frank, olasz líra, holland gulden, portuhál escudo, német márka, spanyol

peseta, ír font, luxemburgi frank, osztrák schilling, finn márka) A 12 tagállamban egyszerűbbé válnak az elszámolások, a készpénzműveletek, és egységes lett 300 millió fős piac az Euro bevezetésével. A közös valuta átláthatóbb pénzügyeket hoz, könnyebb elszámolásokat, és egyszerűbb készpénzműveleteket a vállalatoknak. I. Rész 11. A devizaátváltási ügylet fogalma és fajtái A hitelintézet short- és longpozíciójának jelentése. A devizaátváltás szerepe az árfolyamkockázat mérséklésében Devizaszámlákat érintő ügyletek átváltása lehet: - azonnali ügylet (SPOT) - forward ügylet - opciós ügylet Spot ügyletek: Olyan devizapiaci adásvételi ügylet, melyben a felek a megállapodott áron az egyik devizát azonnal a másikra cserélik. Ez a különböző devizanemek közötti egyszeri csereügylet, melynél a teljesítés időpontja az ügyletkötést követő második munkanap. (konverzió, vagy kasszaművelet)

Árfolyamot mindig az jegyez, akit arra felkérnek, méghozzá két oldalt (vétel, eladás), mert az ajánlatkérő nem mondja meg, hogy venni vagy eladni szeretné az adott devizát. Ezen műveletek lebonyolítása általában külföldön tartott számlákon történik, s ezen számlák között a pénzmozgás bonyolultabb, időigényesebb, mint optimális esetben a belföldi klíring. Tehát a kötés időpontja és a tényleges jóváírás dátuma között 2 munkanapos eltérés van. Értéknap: Az a naptári dátum, melytől kezdve a tulajdonos (adásvétel esetén az új tulajdonos) a devizával ténylegesen rendelkezhet. Spot ügylet lebonyolításának lépései: 1. Ajánlatkérés/ajánlat adás 2. Üzletkötés 3. Kötjegy 4. Regisztrálás a pozíciókban 5. Visszaigazolás 6. Könyvelés 7. Átutalás 8. Értékesítés a számlavezetőnek A bankok közötti professzionális ügyletek egyik devizája általában dollár. Amennyiben sem az eladott, sem a vásárolt deviza

nem USD, akkor a bank a számított keresztárfolyamok alapján jár el. Bankjegyek adásvétele A bankjegyek árfolyamjegyzése a devizaárfolyam jegyzéséhez képest gyakorlatilag 2 dologban különbözhet: - a bankok itt jóval nagyobb marge-val dolgoznak, mint a devizaátváltási ügyleteknél I. Rész - a bankjegy árát nem mindig idegen, hanem gyakran saját devizájában határozzák meg Bankjegyázsió: A bankjegy olcsóbb a devizánál. Bankjegy diszázsió: A bankjegy drágább a devizánál. Forward ügyletek: Olyan devizaátváltás, melyben a devizakereskedő és ügyfele ma megállapodik egy bizonyos mennyiségű adott deviza meghatározott árfolyamon történő vételéről vagy eladásáról, a teljesítés időpontja azonban nem az üzletkötés utáni második valutanap, hanem valamely ennél későbbi időpont. Forward ügylet fajtái: - Option forward: Az ügyfél egy előre meghatározott, jövőbeli dátum között maga választja ki a teljesítés

napját. - Fix határidős ügylet: A teljesítés időpontja egy bizonyos naptári nap. Ezek az ügyletek a nemzetközi kereskedelemből adódó árfolyamkockázatok kivédésére, minimalizálására alakultak ki. Határidős árfolyamok jellemzői: - nem a piaci kereslet és kínálat, vagy a jövőbeni árfolyamváltozások alakítják - a határidős árfolyamok alapvetően matematikailag kalkulált árfolyamok, melyek 2 számítási tényezője: + spot árfolyam + az üzletkötés tárgyát képező két deviza kamatkülönbözete Par (egyenlő): Ha egy deviza későbbi időpontra vonatkozó vételi vagy eladási árfolyama azonos a spot árfolyammal (két devizanem kamatlába azonos). Ha a határidős jegyzés > spot jegyzés : prémium Spot jegyzés > határidős jegyzés: diszkont - nak nevezzük. Swapdifferencia: A spot és a határidős árfolyamok egymástól való eltérésének mértéke. Forward árfolyamszámítás lépései: 1. Swapdifferencia

meghatározása 2. A swapdifferencia alapján a határidős árfolyam kiszámítása Swapdifferencia = spot árfolyam x kamatdifferencia (%-ban) x futamidő (nap) 360(365) x 100 • Azoknak a devizáknak, melyek kamatlába alacsonyabb, mint az ellendeviza kamatlába, a forward árfolyama szinte mindig magasabb, mint a spot árfolyama (prémium) • Azoknak a devizáknak, melyek kamatlába magasabb, mint az ellendeviza kamatlába, a forward árfolyama szinte mindig alacsonyabb, mint a spot árfolyama (diszkont). I. Rész A termin árfolyamok elsősorban a kamatkülönbözeteken alapulnak, a jegyzés 1, 2,3,6, és 12 hónapra történik, mivel ezek az időszakok a rövid lejáratú betét- és hitelügyletek szokásos futamideje. Amennyiben az ügyfélnek ezek a lejáratok nem felelnek meg, elképzelhető, hogy a bank tört időszakokra is hajlandó üzletet kötni. De ez az ügyfélnek költségesebb. A teljesítés értéknapját tekintve a terminüzlet is spot értékkel (2

napos) indul, és ehhez adódik hozzá a futamidő hossza. Forward ügylet költsége %-ban: Kamatdifferencia(költség) = swapdifferencia x 100 x 360 Spot árfolyam x futamidő Devizaswap: Különböző esedékességű devizák cseréje, röviden devizacsere ügylet. Jelenti: - spot vétel – forward eladás - spot eladás – forward vétel Overnight: A bank határidőre csak elad vagy csak vásárol devizát. Devizafutures 1972-ben Chicagóban kezdték alkalmazni, Európában 1982-től. Az üzletkötést a LIFFE teszi lehetővé. Ezek az ügyletek is tőzsdei kereskedelemben folynak. A kötéseket előre meghatározott, szabványosított mennyiségű devizára lehet létrehozni. A LIFFE-on egy-egy kontraktus devizamennyiségei: 25000 angol font 125000 német márka 125000 svájci frank 12500000 japán jen - Az üzleteket az év meghatározott időpontjaira vonatkozóan lehet megkötni, a LIFFE-on az pl. március, június, szeptember és december második szerdája - Az

elszámolás jellemzően nem teljes összeggel, hanem az árfolyam-különbözettel történik, fizikai szállítás (a teljes összeg átutalása) csak abban az esetben történhet meg, ha a pozíciót a lejáratig nem zárják le - Az üzletkötésnél a partner mindig a tőzsde, a nyereségeket/veszteségeket a tőzsdei elszámolóház tartja nyílván. - A devizatőzsdéken mindig USD-ben fejezik ki az egyéb devizák árát, nem fordítva - A futures árfolyamok nagyjából a banki határidős árfolyamokkal együtt mozognak, ugyanis a spekuláció mindig kiegyenlíti őket. I. Rész Letéti (margin) számla: Futures üzletek esetén a tőzsdei elszámolóháznál vezetett számla, melyen az üzletkötésekből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget számolják el. Ezekre a kötés értékétől függően meghatározott dollárösszegeket kell letenni. Devizaopciók: Jog egy meghatározott mennyiségű deviza jövőbeli vételére (vételi

opció), illetve eladására (eladási opció), előre meghatározott áron, meghatározott lejáratra. - opció szereplői: a vevő (az opció, nem a deviza vevője), a kiíró (az opció eladója) - Az opció vevője eladhat meghatározott lejáratra bizonyos devizát, ez az eladási opció (put), vagy vehet bizonyos devizát, ez a vételi opció (call). Az ő számára ez a vétel vagy eladás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget jelent, azaz majd eldöntheti, hogy él-e a jogával. - A kiíró számára az opció kötelezettséget jelent, azaz ha a vevő úgy dönt, hogy gyakorolja jogát, neki nincs más választása, mint teljesíteni. - A vevő az ügylet fejében opciós díjat (prémiumot) fizet, az esetek többségében az üzletkötéskor. A díj a kötési árfolyamtól függ, de általában a kötésösszeg 2-3%-a körül mozog. Opció két típusa: 1. Európai opció: Az opció vevője csak az opció lejárata napján élhet jogával 2. Amerikai opció: Az

opció vevője a lejáratig bármikor élhet a jogával - Az opció lehet tőzsdei ügylet is, mely esetén az egységnyi kötések nagysága és lejárata nagyjából a futures ügyletekhez igazodik. A bankok is nyújthatnak ügyfeleiknek ilyen szolgáltatást, ilyenkor a kötésösszegek kisebbek is lehetnek, s a lejárat nem fix naptári nap, hanem 1,3,6,9, vagy 12 hónap a kötéstől számítva. Helyzetek: - Pénznél lévő opció (at the money): Mindegy, hogy érvényesítjük az opciót, vagy sem. - Pénzen kívüli opció (out of the money): Nem éri meg az opciót érvényesíteni. - Pénzen belüli opció (in the money): Megéri az opciót érvényesíteni. Kiegyenlítődési átváltási árfolyam: 1. Vételi opciónál = kötési árfolyam 1+ fizetett prémium 2. Eladási opciónál = kötési árfolyam 1 – fizetett prémium I. Rész 12. Az azonnali (spot) ügyletek fogalma, lebonyolításának menete Spot ügyletek: Olyan devizapiaci adásvételi ügylet,

melyben a felek a megállapodott áron az egyik devizát azonnal a másikra cserélik. Ez a különböző devizanemek közötti egyszeri csereügylet, melynél a teljesítés időpontja az ügyletkötést követő második munkanap. (konverzió, vagy kasszaművelet) Árfolyamot mindig az jegyez, akit arra felkérnek, méghozzá két oldalt (vétel, eladás), mert az ajánlatkérő nem mondja meg, hogy venni vagy eladni szeretné az adott devizát. Ezen műveletek lebonyolítása általában külföldön tartott számlákon történik, s ezen számlák között a pénzmozgás bonyolultabb, időigényesebb, mint optimális esetben a belföldi klíring. Tehát a kötés időpontja és a tényleges jóváírás dátuma között 2 munkanapos eltérés van. Értéknap: Az a naptári dátum, melytől kezdve a tulajdonos (adásvétel esetén az új tulajdonos) a devizával ténylegesen rendelkezhet. Spot ügylet lebonyolításának lépései: 1. Ajánlatkérés/ajánlat adás 2. Üzletkötés

3. Kötjegy 4. Regisztrálás a pozíciókban 5. Visszaigazolás 6. Könyvelés 7. Átutalás 8. Értékesítés a számlavezetőnek A bankok közötti professzionális ügyletek egyik devizája általában dollár. Amennyiben sem az eladott, sem a vásárolt deviza nem USD, akkor a bank a számított keresztárfolyamok alapján jár el. Bankjegyek adásvétele A bankjegyek árfolyamjegyzése a devizaárfolyam jegyzéséhez képest gyakorlatilag 2 dologban különbözhet: - a bankok itt jóval nagyobb marge-val dolgoznak, mint a devizaátváltási ügyleteknél - a bankjegy árát nem mindig idegen, hanem gyakran saját devizájában határozzák meg Bankjegyázsió: A bankjegy olcsóbb a devizánál. Bankjegy diszázsió: A bankjegy drágább a devizánál. I. Rész 13. A határidős devizapiaci műveletek fogalma, fajtái, és jellemzői Határidős ügylet: Az a megállapodás, hogy egy devizát egy másikra cserélnek egy meghatározott jövőbeni időpontban, egy

meghatározott árfolyamon. Határidős ügylet típusai: - forward ügylet - pénzügyi futures - devizaopciók - swap ügyletek - hedge ügyletek Forward ügyletek: Olyan devizaátváltás, melyben a devizakereskedő és ügyfele ma megállapodik egy bizonyos mennyiségű adott deviza meghatározott árfolyamon történő vételéről vagy eladásáról, a teljesítés időpontja azonban nem az üzletkötés utáni második valutanap, hanem valamely ennél későbbi időpont. Forward ügylet fajtái: - Option forward: Az ügyfél egy előre meghatározott, jövőbeli dátum között maga választja ki a teljesítés napját. - Fix határidős ügylet: A teljesítés időpontja egy bizonyos naptári nap. Ezek az ügyletek a nemzetközi kereskedelemből adódó árfolyamkockázatok kivédésére, minimalizálására alakultak ki. Határidős árfolyamok jellemzői: - nem a piaci kereslet és kínálat, vagy a jövőbeni árfolyamváltozások alakítják - a határidős

árfolyamok alapvetően matematikailag kalkulált árfolyamok, melyek 2 számítási tényezője: + spot árfolyam + az üzletkötés tárgyát képező két deviza kamatkülönbözete Par (egyenlő): Ha egy deviza későbbi időpontra vonatkozó vételi vagy eladási árfolyama azonos a spot árfolyammal (két devizanem kamatlába azonos). Ha a határidős jegyzés > spot jegyzés : prémium Spot jegyzés > határidős jegyzés: diszkont - nak nevezzük. Swapdifferencia: A spot és a határidős árfolyamok egymástól való eltérésének mértéke. Forward árfolyamszámítás lépései: 1. Swapdifferencia meghatározása 2. A swapdifferencia alapján a határidős árfolyam kiszámítása Swapdifferencia = spot árfolyam x kamatdifferencia (%-ban) x futamidő (nap) I. Rész 360(365) x 100 • Azoknak a devizáknak, melyek kamatlába alacsonyabb, mint az ellendeviza kamatlába, a forward árfolyama szinte mindig magasabb, mint a spot árfolyama (prémium) •

Azoknak a devizáknak, melyek kamatlába magasabb, mint az ellendeviza kamatlába, a forward árfolyama szinte mindig alacsonyabb, mint a spot árfolyama (diszkont). A termin árfolyamok elsősorban a kamatkülönbözeteken alapulnak, a jegyzés 1, 2,3,6, és 12 hónapra történik, mivel ezek az időszakok a rövid lejáratú betét- és hitelügyletek szokásos futamideje. Amennyiben az ügyfélnek ezek a lejáratok nem felelnek meg, elképzelhető, hogy a bank tört időszakokra is hajlandó üzletet kötni. De ez az ügyfélnek költségesebb. A teljesítés értéknapját tekintve a terminüzlet is spot értékkel (2 napos) indul, és ehhez adódik hozzá a futamidő hossza. Forward ügylet költsége %-ban: Kamatdifferencia(költség) = swapdifferencia x 100 x 360 Spot árfolyam x futamidő Devizaswap: Különböző esedékességű devizák cseréje, röviden devizacsere ügylet. Jelenti: - spot vétel – forward eladás - spot eladás – forward vétel Overnight: A bank

határidőre csak elad vagy csak vásárol devizát. Devizafutures: Tőzsdei határidős devizaügylet. Ez az ügylet tőzsdei kereskedelemben folyik 1972-ben Chicagóban kezdték alkalmazni, Európában 1982-től. Az üzletkötést a LIFFE teszi lehetővé. Ezek az ügyletek is tőzsdei kereskedelemben folynak. A kötéseket előre meghatározott, szabványosított mennyiségű devizára lehet létrehozni. A LIFFE-on egy-egy kontraktus devizamennyiségei: 25000 angol font 125000 német márka 125000 svájci frank 12500000 japán jen - Az üzleteket az év meghatározott időpontjaira vonatkozóan lehet megkötni, a LIFFE-on az pl. március, június, szeptember és december második szerdája I. Rész - Az elszámolás jellemzően nem teljes összeggel, hanem az árfolyam-különbözettel történik, fizikai szállítás (a teljes összeg átutalása) csak abban az esetben történhet meg, ha a pozíciót a lejáratig nem zárják le - Az üzletkötésnél a partner mindig a

tőzsde, a nyereségeket/veszteségeket a tőzsdei elszámolóház tartja nyílván. - A devizatőzsdéken mindig USD-ben fejezik ki az egyéb devizák árát, nem fordítva - A futures árfolyamok nagyjából a banki határidős árfolyamokkal együtt mozognak, ugyanis a spekuláció mindig kiegyenlíti őket. Letéti (margin) számla: Futures üzletek esetén a tőzsdei elszámolóháznál vezetett számla, melyen az üzletkötésekből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget számolják el. Ezekre a kötés értékétől függően meghatározott dollárösszegeket kell letenni. Devizaopciók: Jog egy meghatározott mennyiségű deviza jövőbeli vételére (vételi opció), illetve eladására (eladási opció), előre meghatározott áron, meghatározott lejáratra. - opció szereplői: a vevő (az opció, nem a deviza vevője), a kiíró (az opció eladója) - Az opció vevője eladhat meghatározott lejáratra bizonyos devizát, ez az eladási

opció (put), vagy vehet bizonyos devizát, ez a vételi opció (call). Az ő számára ez a vétel vagy eladás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget jelent, azaz majd eldöntheti, hogy él-e a jogával. - A kiíró számára az opció kötelezettséget jelent, azaz ha a vevő úgy dönt, hogy gyakorolja jogát, neki nincs más választása, mint teljesíteni. - A vevő az ügylet fejében opciós díjat (prémiumot) fizet, az esetek többségében az üzletkötéskor. A díj a kötési árfolyamtól függ, de általában a kötésösszeg 2-3%-a körül mozog. Opció két típusa: 1. Európai opció: Az opció vevője csak az opció lejárata napján élhet jogával 2. Amerikai opció: Az opció vevője a lejáratig bármikor élhet a jogával - Az opció lehet tőzsdei ügylet is, mely esetén az egységnyi kötések nagysága és lejárata nagyjából a futures ügyletekhez igazodik. A bankok is nyújthatnak ügyfeleiknek ilyen szolgáltatást, ilyenkor a kötésösszegek

kisebbek is lehetnek, s a lejárat nem fix naptári nap, hanem 1,3,6,9, vagy 12 hónap a kötéstől számítva. Helyzetek: - Pénznél lévő opció (at the money): Mindegy, hogy érvényesítjük az opciót, vagy sem. - Pénzen kívüli opció (out of the money): Nem éri meg az opciót érvényesíteni. - Pénzen belüli opció (in the money): Megéri az opciót érvényesíteni. I. Rész 14. A nemzetközi követelések kiegyenlítésének alapformái és típusai A bankátutalás fogalma, lebonyolításának folyamata. A valutáris kockázatok elleni védekezési lehetőségek A bankok egyik leglényegesebb feladata a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos fizetések lebonyolítása. Az ügyfél, mint megbízó a bankhoz fordul, ha külföldön fizetést kíván teljesíteni, vagy részére járó összeget külföldről be akarja hajtani. Az ügyfél és bankja között ez a legegyszerűbb üzleti kapcsolat, melyet az ügyfél által kezdeményezett ún. megbízásos

jogviszony szabályoz A nemzetközi fizetésekben részt vevő bankok e tevékenységüket jutalék ellenében végzik, azaz a tárgyban szereplő ügyletek nem a kamatkülönbözeti, hanem a jutalékos ügyletek fogalomkörébe tartozik, és a hozamuk a banki eredmény kimutatásban a Nettó egyéb üzleti bevételek tétel megnevezése alatt szerepel. A fizetési forgalomban a bank különböző szerepet tölthet be: - a banknak semmi szerepe nincs (készpénz) - technikai lebonyolítást vállal (sima átutalás) - az előzőn túlmenően a feleknek vmilyen biztosítékot nyújt (akkreditív) Nemzetközi kereskedelmi követelések kiegyenlítésének formái: - készpénz - csekk - sima átutalás - beszedvény - okmányos meghitelezés Okmányos ügyletek: beszedvény, okmányos meghitelezés, kezesség, garancia A különböző országok területén lévő bankok egymással, és ügyfeleikkel (rendszerint folyószámlaviszonyban) is számlaviszonyban vannak.

Folyószámla-viszony azon alapszik, hogy a feleknek kölcsönösen követeléseik keletkeznek egymással szemben, ezeket a követeléseket külön-külön nem rendezik, csak időközönként számolnak el egymással, azaz kölcsönösen hiteleznek egymásnak, rendezendő követelésként csak az időszakonként megvont számlaegyenleg jelentkezik. A folyószámla-viszony jogi alapja a folyószámla szerződés, melynek gyakran részét képezi a bank és az ügyfele közötti hitelmegállapodás feltétele is. Két kül. országban lévő bank között a folyószámla viszonyon túlmenő szélesebb körű együtt működés esetén a bankok levelezői viszonyba kerülnek. I. Rész A levelezői viszonyban álló bankok azon kívül, hogy folyószla kapcsolatban vannak egymással, kölcsönösen egymáshoz irányítják az átutalási forgalmukat, egyéb természetű megbízásokat adnak egymásnak. Ilyen pl. - beszedési megbízás - információ szolgálat Bankátutalás

olyan művelet, mely során egy vagy több pénzintézet közreműködésével fizetés céljából pénzösszegeket vezetnek át egyik bankszámláról a másikra. Az átutalás akkor válik fizetéssé, ha az a személy, akinek a javára a pénzösszeget jóváírták, a fizetésül hallgatólagosan vagy kifejezetten elfogadja. Átutalásban szereplő személyek: 1. Megbízó: (pl a külkerügylet vezetője) Aki kpfizetés ellenében vagy bankszla-ja terhére az átutalásra megbízást ad. 2. Bank: Amely az átutalást végrehajtja 3. Kedvezményezett vagy utalványos: Akinek a pénzt a bankszla-ján jóváírják vagy részére kifizetik Az átutalás a bekapcsolódó bankok számától függően lehet egyszerű és közvetett. Egyszerű átutalás: Ekkor az eladónak és a vevőnek (kedvezményezettnek, megbízónak) azonos banknál van a szla-ja. Közvetett átutalás: Ha az átutalás bankok levelező kapcsolatán át történik meg. (külkerügylet esetén ez jellemző)

Adásvételi ügylet valutájának megválasztása: A szerződéses valuta megválasztásánál a szerződéses feleknek elvileg 3 lehetősége van. A szerződéses valuta lehet: 1. Exportőr országának hazai pénzneme Ez számos előnnyel jár: - mentesül a devizakalkulációk előkészítésétől, kalkulációja egyszerűbb, áttekinthetőbb - nem érinti a szerződéses valuta a hazai pénznem viszonyának megváltozásából adódó árfolyamveszteséget - az exportőr árait árfolyamváltozás miatt ritkábban kell módosítania Az exportőr országának hazai pénznemben kötött szerződés az importőr számára is előnyös akkor, ha az exportőr országának valutája értékcsökkenése várható, illetve ha az importőr országának valutája várható értéknövekedése gyorsabb. I. Rész Az exportőrt a saját valutájában kötött ügyletkötés sem mentesíti a valutális kockázatoktól. (ugyanis, ha a vevő országvalutája jelentősen értékromlik,

akkor a vevőmegtartás érdekében az eladó engedmény adására kényszerül) 2. Importőr országvalutája Az importőr valutájában megvalósuló szerződés a vevő számára előnyös. A kalkulációját hazai pénznemben készíti el, és a különböző országokból érkező eladási ajánlatok összehasonlítása egyszerűbb. A valutális kockázatot a saját valuta felértékelődése jelenti, melyet vállalnia kell, hacsak erős piaci pozíciója miatt nem kap az exportőrtől árengedményt. 3. Harmadik ország valutája Ekkor arra kell figyelni, hogy az exportőrnek és importőrnek az érdekei rendszerint eltérőek. Az eladó arra törekszik, hogy értékálló, stabil valutában jelentkezzék a követelése, a vevő számára az a kedvező, ha a szerződéses valuta gyengülő. Az exportőr számára a szerződéses valuta értékromlása veszteséget jelent, míg ekkor a vevő valójában kevesebbet fizet az áruért. A szerződéses valuta értéknövekedése az

exportőr számára kedvező, a vevő számára kedvezőtlen. A szerződés valutájának leértékelődésével azonos előjelű az exportőr számára saját valutájának felértékelődése, ezért a külföldi valutáért hazai pénznemben kevesebbet kap, így tényleges üzleti eredménye a tervezett alatt marad. Ha azonban felértékelődés történik a szerződéses valuta esetén, akkor az eladó saját országa valutája leértékelődik, s ezért több hazai pénzt kap a valutáért, így nyeresége meghaladja a tervezettet. Adásvételi ügylet valutája lehet: - kirovó: A kirovó pénznem a pénztartozás mértékét jelöli. - lerovó: A lerovó pénznem a ténylegesen fizető valutanem. A szerződéseknél alkalmazhatják az effektívitási záradékot. Valutális kockázat elleni védekezési lehetőségek: - értékállandóság biztosítása szerződéseknél Tisztázni kell, hogy mikor, milyen időtartamra, milyen összeg értékállandóságát, milyen

módszerrel kell biztosítani. Időpont lehet: - ajánlatadás időpontjában - szerződéskötéskor - áruszállítás, számlázás esetén I. Rész Értékállandóság biztosítására csak ott kell külön lépéseket tenni, ahol az idegen valutában keletkezett követelések és tartozások értékben vagy lejárat szempontjából nem egyenlítik ki egymást, azaz csak a devizánként nem kompenzált saldo nagyság az ún. nettó kockázat esete áll fent. Cél: - Nettó kockázat minimalizálása - Tudatos devizagazdálkodás végzése (kulcsvalutában érdemes az ügyletet megkötni, nő a kockázat, ha az ügyfélnek több valutája van) Értékállás biztosításának módszerei: 1. Hazai valutában kötik az ügyletet Ebben az esetben az exportőr és importőr a partnerére hárítja át a valutakockázatot. Ez a megoldás mindig csak a piaci mechanizmusok függvényében alkalmazható, de akkorsem biztos, hogy sikeres. Az exportőr ország és importőr

ország valutái közötti viszonynak az importőr rovására történő megváltoztatása esetén a vevő a következőket teheti: - visszaléphet a szerződéstől - áru átvételének megtagadása - fizetés későbbi időpontra halasztása - árengedmény követelése - az árfolyamveszteséget valamilyen más formában áthárítja az exportőrre. 2. Árfolyamzáradékok alkalmazását veszik fel az adásvételi szerződésben A záradékok célja, hogy a külföldi pénznemben keletkező követelések és tartozások értékállandóságát biztosítsa. Elavult záradékok: - Aranyzáradék (ez még bekerülhet szerződésbe) - Áruzáradék Aranyzáradék kikötésével a követelés pénzneme és aranyalapja közötti arányt határozzák meg. Ennek változása módosítja a valuta összegét vagy a devizakövetelést. Áruzáradéknál a követelés valutájának értékét meghatározott áru mindenkori piaci árához kötötték és kötik. Van ún.

valutazáradék is Itt az adásvételi szerződésben feltűntetett valutakövetelés értékét a szerződés valutájának vmely más valutához való viszonya határozza meg. A szerződéses valuta és a valutazáradékban megjelölt valuta arányának megváltozása a fennálló tartozás névleges összegét annak megfelelően módosítja (felértékelődéskor csökkenti, leértékelődéskor növeli) Záradék lehet továbbá az EKÜ (Európai Valutáris Egység), valamint az Euro-val kapcsolatos záradékok. I. Rész Tárgyalásos klauzúla is lehet záradék: Ez egy kompromisszumos megoldás. Lényege az, hogy a szerződés valutájában bekövetkező árfolyamváltozások okozta károk elhárításának konkrét formáját későbbi tárgyalásoktól teszik függővé. 3. Váltó leszámítolás, ill bankári biztosítékokkal fedezett követelések megelőlegeztetése Az exportőr általában mentesül a külföldi deviza árfolyamcsökkenéséből adódó

veszteségtől, ha a határidős követelést fedező váltót napi árfolyamon leszámítoltatja (MNB-nél) 4. Határidős devizaügyletek végzése 5. Devizahitel felvétele ill nyújtása Az exportőr a kintlevőségének összege erejéig, azzal azonos lejárattal, azonos devizában eladósodik ennek az ügyletnek a kapcsán. A külföldi devizában felvett hitel összegét napi árfolyamon azonnal konvertálja, későbbi devizatartozását pedig befolyó devizaköveteléséből egyenlíti ki. Az importőr ellenkező előjelű ügyletet köt. Az áruügyletnél jelentkező devizatartozása összegében azonos lejárattal és valutában hitelt nyújt. A devizahitel felvétele az exportőr számára előnyös: - mentesül az árf.módosulás negatív következményeitől - likviditását javítja - a felvett devizahitel azonnali konvertálásával a devizakövetelése befolyását megelőzően pótlólagos devizaköveteléshez jut 6. Árfolyambiztosítás export hitelgarancia

keretében Okmányos műveletek: - átutalás - okmányos meghitelezés - beszedés - bankkezesség - bankgarancia Nemzetközi fiz. forgalmának lebonyolítását befolyásolja: 1. Ügyfélnek a banknál van devizaszámlája Ekkor átutalást végezhetnek Egyéb bank bekapcsolására nincs szükség. 2. Nem az adott banknál, hanem más banknál van az ügyfél számlája A levelezőbanki kapcsolat esetén a SWIFT- rendszer felhasználásával végezhetők el ezek a műveletek. Ez a bank kezeli a nostro szla-t is Átutalások fajtái: I. Rész 1. Sima átutalás: Olyan fizetési mód, melyben a bank vállalja, hogy meghatározott kedvezményezett javára, annak megjelölt banknál vezetett, megadott számlájára számlakapcsolatain keresztül feltétel nélkül fizetést teljesít. Olyan ügylet, amikor a bank ügyfelétől meghatározott összeg kedvezményezetthez történő eljuttatására kap megbízást. - Nyitva szállítás: A vevő az árut azután

fizeti ki, hogy már annak birtokába jutott. Eladónak nagy, vevőnek semmi kockázata nincs. - Előre fizetés: A vevő még azelőtt fizet, hogy az eladó az árut számára eladta volna. Az eladó számára ez a legkedvezőbb fizetési mód. (hiszen a vevő gyakorlatilag hitelt nyújt az eladónak) - Előlegfizetés: Az áru ellenértéke bizonyos részének előre történő kiegyenlítése. 2. Kimenő átutalás: A bank ügyfele megbízza a bankot, hogy bankkapcsolatain keresztül teljesítsen átutalást egy meghatározott kedvezményezett felé. A technika fejlődésével ma már gyakorlatilag minden bank SWIFT-en keresztül történő utalást választja, nem SWIFT-tagok között pedig a távirati utalás a megszokott. Ennek lépései: 1. Az ügyfél megbízást a bank számára formanyomtatvány kitöltésével teszi meg, mely a következő adatokat tartalmazza: - ügyfél neve, telephelye, címe, telefonja - ügyfél ügyintézőjének neve, telefonja - ügyfél

bankszla száma - átutalandó összeg devizaneme - átutalandó összeg - átutalás jogcíme - kedvezményezett neve és címe - kedvezményezett bankjának neve, címe - kedvezményezett bankszla száma - megjegyzések, egyéb szükséges adatok 2. A megbízás kézhezvételekor a bank a megbízó számláját ellenőrzi, melynek célja, hogy megállapítsák, hogy van e fedezet rajta. 3. Az átutalási rendelvény cégszerű aláírásának megállapítása, az utasítás egyértelmű intézkedésének felülvizsgálata. 4. Az utalás lebonyolítása attól függ, hogy a szlakapcsolatok hogyan alakulnak: - ha a kedvezményezettnek a bankunknál devizaszla-ja van, akkor a bank jóváírja a kérdéses számlát. I. Rész - ha a bankunknak nosztro szla-ja van, a kedvezményezett banknál, akkor a bankunk fizetési megbízást küld a partnerbanknak azzal az utasítással, hogy a megbízás összegével a nostro szlaánkat terhelje meg - ha a kedvezményezett

banknak loro szla-ja van a bankunknál, akkor jóváírjuk a loro számlát, és megbízást küldünk a kedvezményezett bankjának az összeg kifizetésére, közölve, hogy a fedezetet nálunk vezetett szla-ján rendelkezésre bocsátottuk - ha nincs közvetlen számlakapcsolat a kedvezményezett bankjával, akkor többféle eljárás lehet: fizetési megbízás a nostro/loro banknak, fizetési megbízás a kedvezményezett bankjának - a kedvezményezett bankkapcsolata nem ismert. 3. Bemenő átutalás: Más banktól bankunkhoz érkezett megbízás, miszerint fizessünk egy meghatározott kedvezményezettnek. Bejövő átutalásnál bankunkhoz külföldről érkezik be megbízás, legtöbbször azzal a kéréssel, hogy bizonyos devizaösszeg Ft értékét meghatározott ügyfél Ft számláján írjuk jóvá. A külföldi bank meghatározza, hogy az adott devizaösszeghez milyen számlán juthatunk hozzá. A megbízáshoz automatikusan tartozik egy konverzió, melynél az a

kérdés, hogy melyik napon érvényes vételi árfolyamon végzi el ezt a bank. A banknak el kell adni a devizát, aminél 2 napos értéknap a meghatározó. A bank a beérkezett megbízást az értéknaptól függetlenül a hazai piacon optimális esetben is csak a beérkezés napján, az aznap érvényes árfolyamon, az attól számított 2 napos értéknappal tudja eladni. Azaz legkorábban akkor tudja jóváírni a kedvezményezettnek a Ft-ot. Elképzelhető az is, hogy a pénz Mo-i devizaszla-ra érkezik, ilyenkor konverziós feladat nincs és a jóváírás értéknapja a megbízáson megjelölt értéknap. A konverziót 2 valuta napon belül kell elvégezni. Bejövő utalások esetén a külföldi megbízó általában avíziót (=értesítés) küld az összeg Mo-i kedvezményezettjének az utalás indításáról. Ha az avízió keltéhez képest optimális időn belül a megbízás nem érkezik meg, akkor célszerű bekérni a megbízó bankjának terhelési

értesítését, ill. annak másolatát Akkor, ha: - Ha a megbízó bank a megbízást nem kapta meg, akkor csak szla-ján írja jóvá a partner az összeget. - A megbízásból az elszámolás nem volt teljesíthető, mert nem adott pontos adatokat a kedvezményezettről, az összeg fedezetére vonatkozóan. - Az összeg átutalása és az elszámolás rendben megtörtént, de azt a kedvezményezett nem tudta azonosítani. I. Rész 15. A külkereskedelmi ügyletek pénzügyi kockázatai: kockázat típusai, jellege, védekezési lehetőségek. Forfaitőr kockázatai: Ezen kockázatok a résztvevő személyekkel kapcsolatban jelennek meg. 1. Résztvevő = exportőr = szállító = hitelező 2. Importőr = beruházó = adós Az importőr nem fizetése esetén jelenik meg a kockázat. 3. Maga az ország, mely az adós országa - politikai kockázat A forfaitőr azért vállalja a kockázatot, mert az ügylet mögött egy garanciát vállaló bank jelenik meg. Ha az adós nem

fizet, akkor a garanciát vállaló banknak kell teljesítenie a forfaitőr felé 4. Garanciát vállaló bank rizikói (csőd, felszámolás, magas belső kockázat) Kockázatcsökkentés módjai: 1. Clean: Olyan értékpapírok (váltók) megvásárlása, melyek az export és import alapügyletekre semmilyen utalást nem tartalmaznak. 2. Bankkezesség, bankgarancia: Bankkezesség lehet: - egyszerű : A hitelező először az adóst szólítja fel, majd a kezest (sortartási kötelezettség) - készfizető kezesség: Nincs sortartási kötelezettség. A hitelező az adóst, és a kezest egyszerre szólítja fel a fizetésre. A kezes a pénz fizetésére vállal kötelezettséget arra az esetre, ha a főadós a szerződésben foglalt valamely kötelezettségét megszegné. Ebben a bankkezesség a bankgaranciától nem különbözik. A sortartás kifogása azt jelenti, hogy a kezes kívánhatja, hogy a jogosult próbálja meg előbb a főadóst a fizetésre vagy a szerződés

teljesítésére szorítani. A bankot, ha kezességet vállal, nem illeti meg a sortartás kifogása. A bankok kezességük esetén is előírják kötelezettségük összegének felső határát, mely kisebb lehet, mint a főadós kötelezettsége. Készfizető kezességnél erről a jogáról a kezes lemond, vagyis adós társsá válik. A jogosult fordulhat rögtön hozzá, de fordulhat a kötelezetthez is. Bankgarancia: A bankgarancia a kezességtől annyiban tér el, hogy míg a kezesség esetén a kötelezettség tartalma a főadóséhoz, addig a garancia esetében a maga szabta feltételekhez igazodik. A bankgarancia önálló, a kezesség járulékos kötelezettségvállalás (kell mellé más biztosíték pl. ingó, ingatlan jelzálog, zálogjog) I. Rész Export hitelügyleteknél a készpénz hányadra is ki lehet kötni akkreditívet, ami szintén a bankgarancia egyik formája, de ennél jelentősebb a hitelezett hányadra kibocsátott bankkezesség vagy bankgarancia.

Vételár kezesség: Ez készfizető kezesség, de amennyiben a bankot fizetésre szólítják fel, előbb megkérdi a kötelezettet, hogy kíván e a kifogásolás jogával élni. Amennyiben kíván, úgy ennek végkifejletét megvárja, ellenkező esetben azonnal fizet. Vételár kezességet, garanciát a bank csak akkor bocsátja ki, ha a fizetési kötelezettre van banklimitje, vagy ennek hiányában a kötelezett a banknál készpénzt helyez el. (vagy bankszámlát) Váltó beváltásáért nyújtott bankkezesség, bankgarancia A saját váltó nem jelent 100%-os biztonságot, ezért kérik fel a bankot a váltókért kezesség vagy garancia vállalásra. A forfait ügyletnél ennek a kezességnek, garanciának van a legnagyobb jelentősége. A garanciavállalás 2 féle képpen történhet: 1. Váltó avallal A per aval szavaknak a váltóra való rávezetésével történik a garanciavállalás, melyet a váltókezes cégszerűen aláír. Ez nem rontja a váltó forgalmi

képességét, sőt különösen első osztályú váltókezes esetén megerősíti azt. Előfordulhat, hogy rossz fényt vet a főadósra, és azért nem ezt a megoldást választják. 2. Váltókezesség, váltó garancia Ez annyiban tér el a váltóavaltól, hogy a váltóra nem vezetik fel a per aval szavakat, és a cégszerű aláírást, hanem külön okmányba foglalják a kezességvállalást, garanciavállalást. Minden kezességnek, garanciának lejárati határideje van. Ez jogvesztő, vagyis ezt követően minden igény elveszett. A lejárat után a kedvezményezett köteles a kezesség garancialevelet a bankhoz haladéktalanul visszaszolgáltatni. Transzfergarancia: Azon országokban működik, melyek kötött devizagazdálkodást folytatnak. Monetárium esetén biztosítja, hogy a benne meghatározott összeg külföldre átutalható legyen. Nagy szerepe van egyébként a külföldi tőke importjánál, így a forfait ügyletnél is. I. Rész 16. A beszedvények

fogalma, fajtái, valamint az ügylet technikai lebonyolításának rendje Beszedvények: Polgári jogi megbízás, melynél a megbízott arra vállalkozik, hogy megbízója helyett annak követelését beszedi. Beszedvény neve Sima vagy Hozzájuthat-e a vevő Küldemény címzettje Küldemény felett ki fiz. előtt az áruhoz? rendelkezik Vevő vagy speditőr Vevő Nem Speditőr speditőr bank Nem Speditőr Bank bank Nem Bank Bank nyitott Igen okmányos beszedvény Speditőr inkasszó Indirekt beszedvény Direkt beszedvény Speditőr = szállítmányozó Bankbeszedvény: Azok a beszedvények, melyek beszedését valamely bankra bízzák. Céginkasszó: Az a beszedés, amelynél az eladó a számláját közvetlenül a vevőnek küldi meg, és felkéri, hogy az összeget fizesse ki. (sima átutalás) Speditőrinkasszó: Az a beszedvény, melynél az árut az eladó vmely általa megbízható szállítmányozó címére adja fel, de megkötéssel, mellyel a

rendelkezési jogot zárolja. A szállítmányozót az eladó azzal bízza meg, hogy a bankátutalást igazoló tanúsítvány ellenében adja csak ki a vevőnek. Okmányos beszedvény szereplői: 1. Megbízott (küldő) bankja (remmitting): Eladó bankja, aki a beszedési megbízást kapja A beszedéssel megbízott bank rend szerint nem közvetlenül jár el, hanem levelezőpartnerének továbbítja az okmányokat azzal a kéréssel, hogy inkasszálja az okmányok ellenében az áru ellenértékét. 2. Megbízó (eladó): Aki a banknak beszedési megbízást ad 3. Beszedési megbízás címzettje, aki az okmányok ellenében fizetést teljesít Beszedési megbízással jogviszony csak az eladó és a bankja között jön létre. Az eladó és a bekapcsolódó külföldi bank között nem jön létre jogviszony. A vevő és a bank között a beszedési megbízásból nem keletkezik jogviszony. I. Rész A vevő fizetési kötelezettsége az adásvételi szerződésből fakad, a

bank a vevőt csupán felszólítja vállalt kötelezettsége teljesítésére, a fizetésre. Okmányos beszedvény változatai az eladó biztonsága szerint: 1. Vinkulált inkasszó Elsősorban a tengerentúli kereskedelemben alkalmazott változat ez. E fizetési módnál a vevő az áruhoz vagy az áru feletti rendelkezési, ill. tulajdon jogot biztosító okmányhoz csak a fizetés után juthat hozzá. A vinkulált okmányos inkasszó esetén az eladó az árut a speditőr vagy bank címére és/vagy rendelkezésére adja fel, az okmányokat a beszedési megbízással együtt ugyancsak a banknak küldi meg. A bank a vevőt az okmányok alapján szólítja fel a fizetésre. A vevő kiváltja az okmányokat, és ezt követően jut hozzá az áruhoz (fizetést követően). Az eladót vinkulált beszedvénynél a birtokon kívül kerülés nem veszélyezteti. Ennek ellenére az ügylet nem kockázatmentes, az eladó kockázata itt a következő: - A vevő gyakran a fizetéssel, az

áru kiváltásával késlekedik. - A vevő nem tesz eleget az ismételt fizetési felszólításnak, nem váltja ki az árut. A vevő számár az okmányos beszedvény változatai közül a vinkulált okmányos inkasszó a kockázatosabb, ugyanis fizetés előtt nem győződhet meg az áru tényleges minőségéről, súlyáról, mennyiségéről. Vinkulális inkasszó változatai: 1. Speditőr inkasszó: A speditőr inkasszónál az eladó az árut külföldi szállítmányozó címére és rendelkezésére adja fel azzal az utasítással, hogy az áru csak fizetést igazoló banknyugta ellenében szolgáltatható ki. A speditőr inkasszó külker.ügyleteknél olyankor fordul elő, ha - a vevő üzleti hírnevét féltve el akarja kerülni azt a látszatot, hogy csak bank felszólításra fizet - a felek közötti bizalom nagy, és az eladó bankktg-et kíván megtakarítani - amikor a hangsúly a gyors árutovábbításon van - az árut a speditőr újra feladja - az

ügyletkötésben érdekeltek nem akarják, hogy az ügylet részleteiről bank is tudomást szerezzen (pl. tranzit ügyletek) 2. Indirekt bank beszedvény A vinkulált inkasszó gyakori változata ez. Lényege, hogy az eladó az árut külföldi speditőr címére, de bank rendelkezésére adja fel. A küldemény felett rendelkező bank általában külföldi bank, de I. Rész lehet az eladó saját bankja is. Az okmányokat a beszedéssel megbízott bank kapja meg, és ez közvetlenül, vagy levelező partnerek útján felszólítja a vevőt fizetésre. A vevő a fizetés igazolásaként kiszolgáltatási jegyet, áru felszabadító jegyet kap, melynek ellenében a speditőr az árut kiadja. 3. Direkt bank beszedvény Ez esetben az áru feletti rendelkezési jog mellett magát az árut is a beszedéssel megbízott bank kapja meg az okmányokkal együtt. Az eladó tehát a bank címére, és rendelkezésére adja fel az árut. A bank felszólítja a vevőt fizetésre, és a

fizetés után kiszolgáltatja a vevőnek az árut, ill. az azt megtestesítő értékpapírokat. 4. Nyitott vagy sima inkasszó Az eladó az árut közvetlenül a vevő címére, és rendelkezésére adja fel. Az áruszállítással kapcsolatos okmányokat pedig a beszedési megbízással együtt a bankjának küldi. A vevő megkapja az árut, és a bank felszólítására kifizeti annak ellenértékét. A vevő még a fizetés előtt az áru birtokába jut. A nyitott inkasszó nem nyújt garanciát arra, hogy a vevő fizetni fog. A birtokon kívül maradás kockázataival az eladónak számolni kell, ezért ezt a fizetési módot csak megbízható, régi ügyfél esetén célszerű választani. A kettő között a választást a vevő fizető készsége és képessége, az üzleti kapcsolatok szoros volta határozza meg. Az eladó döntését a bankktg-ek is befolyásolják, minthogy a bankok kondíciós listái általában különbséget tesznek a sima és vinkulált inkasszó

között, az előbbi javára. Okmányos beszedvény változatai a fizetés időpontja szerint: 1. Látra szóló (D/P) Jellemzője, hogy a vevő az okmányok bemutatásakor fizet. Ha az áruszállítás hajó igénybevételével történik a célállomás felé, akkor a szerződéskötésnél kiköthető, hogy az okmányokat csak a hajó megérkezésekor váltja ki. E szerződéses kitétel nélkül a késedelmes okmánykiváltás miatt felmerülő többletktg és minden kockázat a vevőt terheli. Még abban az esetben is, ha e ktg-et az eladó ideiglenesen vállalta Előfordulhat az is, hogy a vevő - fizetés előtt az eladó hozzájárulásával megtekintheti az árut - a banktól betekintésre, vizsgálatra gyors árutovábbítás érdekében megkapja az okmányokat - a banktól az eladó tudtával, és hozzájárulásával az okmányokat megkapja annak érdekében, hogy a szükséges mintavételt, és egyéb vizsgálatokat, esetleg az áru beviteli vámkezelését is

elvégeztesse. A látra szóló betétek közé sorolandó a látra szóló, váltó ellenében történő okmány kiszolgáltatása is. I. Rész A látra szóló okmányos beszedvény kockázatosabb, mint a készpénzfizetés, mert a beszedő bank a váltó beváltásáért nem felel. 2. Lát után bizonyos időre szóló okmányos beszedvény Lát után bizonyos időre szóló okmányos beszedvény: (D/A) /fizetés van akkor D/P / Az okmányos beszedvény és a céghitelnyújtás egybekapcsolását jelenti. A bank az okmányokat nem készpénzfizetés (átutalás) ellenében szolgáltatja át a vevőnek, hanem a vevő fizetési ígérete ellenében szolgáltatja ki. Fizetési ígéret fajtái: (D/A-nál) - vevő által kiállított saját váltó - vagy az eladó által a vevőre címzett idegen váltó elfogadása Amennyiben a váltót leszámítoltatják, úgy az eladó azonnal hozzá juthat az áruja ellenértékéhez. (tervezett bevétele nem csökken) Kivéve: A

leszámítolással kapcsolatos ktg-et nem kalkulálták bele az árba. - Az eladó kiállítja az intézvényt, s inkasszó forgatással ellátva továbbítja az eladó azt a beszedő bankhoz - Vevő nyilatkozata, melyben arra kötelezi magát, hogy lejáratkor fizet - Beszedő bank kezessége, garanciája arra vonatkozóan, hogy a vevő fizetni fog. A beszedési megbízással kapcsolatos nemzetközi szokványokat a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának a kereskedelmi okmányok beszedésére vonatkozó egységes szabályzata foglalja össze. E szabályokat kell minden hazai pénzintézetnek is betartatnia az ügylet során. A beszedési megbízásnak az alapadatok mellett számos kérdésben rendelkezni kell, így ki kell térni a következőkre: 1. Az okmányok kp fizetés, átutalás vagy fizetési ígéret ellenében szolgáltathatók-e ki 2. Teljesíthet-e a vevő részfizetést 3. A szokvány értelmében külön megjelölés hiányában a bank részletfizetést nem fogadhat

el 4. Vinkulált inkasszó esetén a bank kiadhatja-e az okmányokat fizetés előtt, bizalomra építve a vevőnek 5. Adható-e előzetes megtekintési jog 6. A beszedési ktg-et az eladó vagy a vevő viseli-e 7. Váltófizetés megtagadása esetén a bank óvatoltasson-e 8. Mi történjen az áruval, ha a vevő nem váltja ki 9. Az eladó külföldi képviselőjének lehet-e rendelkezési joga az áru felett (fizetés nélkül kiadhatóe a képviselőnek) I. Rész 10. Kiszolgáltathatók-e az okmányok helyi nem feltétlenül konvertibilis valutában történő fizetés ellenében Nemzetközi szokvány előírása szerint a beszedéssel megbízott, vagy bármely más közreműködő bank kötelessége, hogy azonnal értesítse megbízóját, ha a kapott utasítások közül valamelyiket nem tudná végrehajtani. 17. Az okmányos beszedvény egyes változatai a fizetés időpontja szerint, jellemzők Okmányos beszedvény változatai a fizetés időpontja szerint: 3. Látra

szóló (D/P) Jellemzője, hogy a vevő az okmányok bemutatásakor fizet. Ha az áruszállítás hajó igénybevételével történik a célállomás felé, akkor a szerződéskötésnél kiköthető, hogy az okmányokat csak a hajó megérkezésekor váltja ki. E szerződéses kitétel nélkül a késedelmes okmánykiváltás miatt felmerülő többletktg és minden kockázat a vevőt terheli. Még abban az esetben is, ha e ktg-et az eladó ideiglenesen vállalta Előfordulhat az is, hogy a vevő - fizetés előtt az eladó hozzájárulásával megtekintheti az árut - a banktól betekintésre, vizsgálatra gyors árutovábbítás érdekében megkapja az okmányokat - a banktól az eladó tudtával, és hozzájárulásával az okmányokat megkapja annak érdekében, hogy a szükséges mintavételt, és egyéb vizsgálatokat, esetleg az áru beviteli vámkezelését is elvégeztesse. A látra szóló betétek közé sorolandó a látra szóló, váltó ellenében történő

okmány kiszolgáltatása is. A látra szóló okmányos beszedvény kockázatosabb, mint a készpénzfizetés, mert a beszedő bank a váltó beváltásáért nem felel. 4. Lát után bizonyos időre szóló okmányos beszedvény Lát után bizonyos időre szóló okmányos beszedvény: (D/A) /fizetés van akkor D/P / Az okmányos beszedvény és a céghitelnyújtás egybekapcsolását jelenti. A bank az okmányokat nem készpénzfizetés (átutalás) ellenében szolgáltatja át a vevőnek, hanem a vevő fizetési ígérete ellenében szolgáltatja ki. Fizetési ígéret fajtái: (D/A-nál) - vevő által kiállított saját váltó - vagy az eladó által a vevőre címzett idegen váltó elfogadása Amennyiben a váltót leszámítoltatják, úgy az eladó azonnal hozzá juthat az áruja ellenértékéhez. (tervezett bevétele nem csökken) Kivéve: A leszámítolással kapcsolatos ktg-et nem kalkulálták bele az árba. I. Rész - Az eladó kiállítja az intézvényt, s

inkasszó forgatással ellátva továbbítja az eladó azt a beszedő bankhoz - Vevő nyilatkozata, melyben arra kötelezi magát, hogy lejáratkor fizet - Beszedő bank kezessége, garanciája arra vonatkozóan, hogy a vevő fizetni fog. A beszedési megbízással kapcsolatos nemzetközi szokványokat a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának a kereskedelmi okmányok beszedésére vonatkozó egységes szabályzata foglalja össze. E szabályokat kell minden hazai pénzintézetnek is betartatnia az ügylet során. A beszedési megbízásnak az alapadatok mellett számos kérdésben rendelkezni kell, így ki kell térni a következőkre: 1. Az okmányok kp fizetés, átutalás vagy fizetési ígéret ellenében szolgáltathatók-e ki 2. Teljesíthet-e a vevő részfizetést 3. A szokvány értelmében külön megjelölés hiányában a bank részletfizetést nem fogadhat el 4. Vinkulált inkasszó esetén a bank kiadhatja-e az okmányokat fizetés előtt, bizalomra építve a vevőnek

5. Adható-e előzetes megtekintési jog 6. A beszedési ktg-et az eladó vagy a vevő viseli-e 7. Váltófizetés megtagadása esetén a bank óvatoltasson-e 8. Mi történjen az áruval, ha a vevő nem váltja ki 9. Az eladó külföldi képviselőjének lehet-e rendelkezési joga az áru felett (fizetés nélkül kiadhatóe a képviselőnek) 10. Kiszolgáltathatók-e az okmányok helyi nem feltétlenül konvertibilis valutában történő fizetés ellenében Nemzetközi szokvány előírása szerint a beszedéssel megbízott, vagy bármely más közreműködő bank kötelessége, hogy azonnal értesítse megbízóját, ha a kapott utasítások közül valamelyiket nem tudná végrehajtani. I. Rész 18. A fizetéssel összefüggő bankgaranciák típusai, jellemzői Forfaitőr kockázatai: Ezen kockázatok a résztvevő személyekkel kapcsolatban jelennek meg. 1. Résztvevő = exportőr = szállító = hitelező 2. Importőr = beruházó = adós Az importőr nem fizetése

esetén jelenik meg a kockázat. 3. Maga az ország, mely az adós országa - politikai kockázat A forfaitőr azért vállalja a kockázatot, mert az ügylet mögött egy garanciát vállaló bank jelenik meg. Ha az adós nem fizet, akkor a garanciát vállaló banknak kell teljesítenie a forfaitőr felé 4. Garanciát vállaló bank rizikói (csőd, felszámolás, magas belső kockázat) Kockázatcsökkentés módjai: 1. Clean: Olyan értékpapírok (váltók) megvásárlása, melyek az export és import alapügyletekre semmilyen utalást nem tartalmaznak. 2. Bankkezesség, bankgarancia: Bankkezesség lehet: - egyszerű : A hitelező először az adóst szólítja fel, majd a kezest (sortartási kötelezettség) - készfizető kezesség: Nincs sortartási kötelezettség. A hitelező az adóst, és a kezest egyszerre szólítja fel a fizetésre. A kezes a pénz fizetésére vállal kötelezettséget arra az esetre, ha a főadós a szerződésben foglalt valamely

kötelezettségét megszegné. Ebben a bankkezesség a bankgaranciától nem különbözik. A sortartás kifogása azt jelenti, hogy a kezes kívánhatja, hogy a jogosult próbálja meg előbb a főadóst a fizetésre vagy a szerződés teljesítésére szorítani. A bankot, ha kezességet vállal, nem illeti meg a sortartás kifogása. A bankok kezességük esetén is előírják kötelezettségük összegének felső határát, mely kisebb lehet, mint a főadós kötelezettsége. Készfizető kezességnél erről a jogáról a kezes lemond, vagyis adós társsá válik. A jogosult fordulhat rögtön hozzá, de fordulhat a kötelezetthez is. Bankgarancia: A bankgarancia a kezességtől annyiban tér el, hogy míg a kezesség esetén a kötelezettség tartalma a főadóséhoz, addig a garancia esetében a maga szabta feltételekhez igazodik. A bankgarancia önálló, a kezesség járulékos kötelezettségvállalás (kell mellé más biztosíték pl. ingó, ingatlan jelzálog,

zálogjog) I. Rész Export hitelügyleteknél a készpénz hányadra is ki lehet kötni akkreditívet, ami szintén a bankgarancia egyik formája, de ennél jelentősebb a hitelezett hányadra kibocsátott bankkezesség vagy bankgarancia. Vételár kezesség: Ez készfizető kezesség, de amennyiben a bankot fizetésre szólítják fel, előbb megkérdi a kötelezettet, hogy kíván e a kifogásolás jogával élni. Amennyiben kíván, úgy ennek végkifejletét megvárja, ellenkező esetben azonnal fizet. Vételár kezességet, garanciát a bank csak akkor bocsátja ki, ha a fizetési kötelezettre van banklimitje, vagy ennek hiányában a kötelezett a banknál készpénzt helyez el. (vagy bankszámlát) 3. Váltó beváltásáért nyújtott bankkezesség, bankgarancia A saját váltó nem jelent 100%-os biztonságot, ezért kérik fel a bankot a váltókért kezesség vagy garancia vállalásra. A forfait ügyletnél ennek a kezességnek, garanciának van a legnagyobb

jelentősége. A garanciavállalás 2 féle képpen történhet: - Váltó avallal A per aval szavaknak a váltóra való rávezetésével történik a garanciavállalás, melyet a váltókezes cégszerűen aláír. Ez nem rontja a váltó forgalmi képességét, sőt különösen első osztályú váltókezes esetén megerősíti azt. Előfordulhat, hogy rossz fényt vet a főadósra, és azért nem ezt a megoldást választják. - Váltókezesség, váltó garancia Ez annyiban tér el a váltóavaltól, hogy a váltóra nem vezetik fel a per aval szavakat, és a cégszerű aláírást, hanem külön okmányba foglalják a kezességvállalást, garanciavállalást. Minden kezességnek, garanciának lejárati határideje van. Ez jogvesztő, vagyis ezt követően minden igény elveszett. A lejárat után a kedvezményezett köteles a kezesség garancialevelet a bankhoz haladéktalanul visszaszolgáltatni. - Transzfergarancia: Azon országokban működik, melyek kötött

devizagazdálkodást folytatnak. Monetárium esetén biztosítja, hogy a benne meghatározott összeg külföldre átutalható legyen. Nagy szerepe van egyébként a külföldi tőke importjánál, így a forfait ügyletnél is. I. Rész 19. Az okmányos meghitelezés fogalma és jelentősége Az akkreditíves ügylet résztvevői Az eladó bankjának típusai, és funkciói. Akkreditív: Olyan devizaügylet, melynél a bank (ún. nyitóbank) az alapügyletben kötelezett megbízás alapján saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kedvezményezett meghatározott időn belül a meghatározott okmányokat (rendszerint az áru feladását igazoló és az áru feletti jogot biztosító okiratot) hozzá benyújtja, akkor az okmányos meghitelezésben meghatározott összeget amennyiben az okmányok mindenben megfelelnek az elvárásoknak és szabályoknak részére kifizeti. A bank az akkreditív kibocsátásakor jövőbeli fizetési ígéretet tesz, mintegy

meghitelezi a majdan benyújtásra kerülő okmányokat. A bank a kedvezményezettel szemben arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek szerint rendelkezésére bocsát egy bizonyos, előre meghatározott összeget, amennyiben az a megadott határidőn belül benyújtja az előírt okmányokat. Akkreditív résztvevői: 1. Vevő: Az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően akkreditív nyitási magbízást ad bankjának a fedezet biztosítására. 2. Akkreditívet nyitó bank: A rendelkezésre bocsátott fedezet, és az akkreditív nyitási megbízás alapján az eladónak levél formájában kötelező fizetési ígéretet tesz, azaz megnyitja az akkreditívet. Az akkreditívet nyitó bank rendszerint a vevő bankja A bankok vagy ismerik, vagy nem ismerik egymást. 3. Eladó: Az akkreditív kedvezményezettje, akinek a bank fizetést ígér, és az akkreditív előírásának megfelelően okmányok ellenében fizet. Aki a fizetést

teljesíti az a teljesítő bank. A kötelezettség teljesítésére felkérhetnek egy másik bankot is. Az eladó bankjának lehetnek - avizáló, - igazoló és - teljesítő banki funkciói. Avizáló (értesítő) bank: Az a bank, amely a kedvezményezettet értesíti az akkreditív megnyitásáról. Az eladó a nyitó (vevő) bankot rendszerint nem ismeri, így megnyugtatóbb számára, ha az akkreditív megnyitásáról szóló értesítést bankja közvetítésével kapja meg. Az eladó bankja ez esetben avizáló bank. Az avizáló bank posta szerepet tölt be. Feladata a pontos, késedelemmentes mindkét irányú okmány továbbítás. I. Rész Az eladót azonban megnyugtatja a bankjának közreműködése, mivel az - megvizsgálja az akkreditív hitelességét - felhívja a figyelmét az akkreditív hiányosságaira, ellentmondásaira - tanácsot ad a teljesíthetetlen, félreérthető feltételek módosítására vonatkozóan. Fizető vagy teljesítő bank:

A nyitó bank a fizetés jogát fenntartja magának, ha fizetéssel nem bíz meg másik bankot. A fizető bank a nyitó bank pénztárosa (előfordulhat, hogy a nyitó bank másik bankot kér fel fizetésre), aki a nyitó bank által nyújtott fedezetből kifizeti az akkreditív összegét az eladónak. A fizetéssel megbízott bank legtöbbször az eladó bankja Igazoló vagy megerősítő bank: Az eladó bankját a nyitó bank igazolásra, megerősítésre is felkérheti. Az akkreditív igazolása azt jelenti, hogy az eladó bankja a nyitó bank fizetési kötelezettségvállalását megerősíti, a maga nevében is határozott kötelezettséget vállal a teljesítésre. A teljesítés lehet fizetés formájában, vagy váltó elfogadás formájában. Az eladó számára kedvező, ha saját bankja által igazolt akkreditívet kap: - Az esetleges ismeretlen bank mellett saját bankja is teljesítést ígér - Az igazoló bank okmány felülvizsgáló kötelezettsége miatt már egy

lépéssel előbb, hamarabb eldől, hogy az eladó a benyújtott okmányok ellenében várhat-e teljesítést. - Hibás vagy hiányos okmányok esetén az eladó kijavíthatja, pótolhatja azt, mert felhívják rá a figyelmet. - Az eladó a nyitó bank országának politikai eseményeivel összefüggő kockázat megszűnik, mert felhívják rá a figyelmet. Fellép egy transzferálási kockázat, melyre a saját bank felhívja a figyelmet. (árfolyamokból ered) Fedezetet a fizető bank 2 féle módon megkaphatja: - fizetést megelőzően kapja meg a teljesítő a fedezetet - egymással jó kapcsolatban álló bankok esetén a nyitó bank a fizetés időpontjában bocsátja a fedezetet a fizető bank rendelkezésére. Ha a bankok egymást nem ismerik, és a bankoknak egymásról alkotott képe vegyes, akkor a fedezetet csak akkor tudja megkapni, amikor a pénz hozzá eljutott. A fedezetnyújtásnak a rembours felhatalmazás is a szokásos módja. E szerint a nyitó bank a

fizető banknak azt a jogot biztosítja, hogy a fedezetet a nyitó banknak egy másik banknál vezetett számlája terhére lehívja. A rembours felhatalmazásnál egy további bank a rembours bank jelenik meg az akkreditív ügyletben. Ez a bank a nyitó bankkal folyószámla kapcsolatban áll. I. Rész A rembours bank az akkreditívvel kapcsolatban semmi kötelezettséget nem vállal, még a nyitó bank számlakövetelését sem zárolja az akkreditív összege erejéig, így önmagában a rembours felhatalmazás a fizető banknak nem jelent feltétlen biztonságot. Negociáló bank Negociálás: Egyfelől a banki teljesítés egyik formája, tehát a fizetés és váltó elfogadás mellett, másfelől az akkreditív összegének megelőlegezése. - Negociáló bankot a nyitó bank név szerint kijelölhet. Szokvány foglalkozik vele - A negociáló bankot nem a nyitó bank kéri fel, hanem az eladó bank. - A negociáló bank az eladó felkérésére saját költségáre,

és kockázatára megveszi az eladótól az okmányokat, ezzel átvállalja az eladónak az akkreditívből eredő kötelezettségeit, és jogait az adott okmányok értékéig. Akkreditív fajtái: 1. Látra szóló akkreditív - Nyitó bank kötelezettségvállalása szerint lehet: 1. visszavonható: Bármely időpontban módosítható vagy visszavonható akkreditív Ez kevés biztonságot nyújt. 2. visszavonhatatlan - Ügyletbe bekapcsolt második bank fizetési kötelezettségvállalása szerint: 1. igazolt: Az avizáló bank által megerősített akkreditív 2. igazolatlan: Más bank által meg nem erősített akkreditív, csak az akkreditív kibocsátójának fizetési ígérete. Az avizáló bank az igazolással kockázatot vállal, ezért díj fejében teszi ezt. - Átruházhatóság szempontjából : 1. átruházható: Ha az eredeti kedvezményezettnek jogában áll bankját felkérni, hogy az őt megillető hitellevelet részben vagy egészben egy másik

kedvezményezett javára érvényesítse. 2. nem átruházható 2. Halasztott fizetésű akkreditív: Itt a fizetés nem azonnal az okmányok elfogadása után történik meg, hanem egy bizonyos időszak elteltével. Akkreditív által létrehozott jogviszonyok: - Több jogviszony keletkezik - Önálló jogügylet - Az akkreditív megnyitása olyan önálló jogviszonyokat hoz létre, melyek az eladó és vevő közötti alapügylettől függetlenek. - Az akkreditív megnyitását az adás-vételi szerződés szabályozza. Ennyiben kapcsolódnak az akkreditív jogviszony az adás-vételi szerződéshez. I. Rész A már megnyílt akkreditív azonban független a mögötte lévő külkereskedelmi ügylettől. Rendben lévő okmányok esetén a bank még az áru állapotára való hivatkozással sem tagadhatja meg a fizetést, amennyiben viszonyt az akkreditív előírásaitól az okmányok eltérnek, akkor a fizetést megtagadhatja anélkül, hogy szerződés ellenes

áruszállításról meggyőződhetett volna. Jogviszonyok: 1. A vevő és a nyitó bank jogviszonya: Létrehozza a vevő akkreditív nyitási megbízása, és annak a bank általi elfogadása. 2. A nyitó bank és az eladó közötti jogviszony: Ezt a jogviszonyt a nyitó bank egyoldalú kötelezettség vállalása jellemzi, ugyanis a nyitó bank a megjelölt időpontig az akkreditív összegének kifizetésére kötelezi magát. 3. A nyitó bank és a bekapcsolt bank közötti jogviszony: A bekapcsolt bank kötelezettségeit a nyitó bank határozza meg. E kötelezettségek mértéke attól a tevékenységtől függ, amelynek ellátására a második bankot a nyitó bank felkéri. Akkreditív feltételei: A nemzetközi gyakorlatban az akkreditívnek számos változatát alakították ki (59-60), melyek eltérnek az alap akkreditívtől. Az akkreditív alaptípusa a következő feltételeket tartalmazza: 1. Nyitó bank neve, telephelye 2. Megbízó neve, telephelye 3.

Kedvezményezett megnevezése 4. Az akkreditív visszavonhatósága (a nyitó bank visszavonhatatlan jelleggel ígérhet fizetést) 5. Akkreditív lejáratának helye, ideje Az akkreditív szokvány rendelkezése szerint a visszavonhatatlan kifizetés feltűntetése nélkül az akkreditív visszavonhatatlannak minősül. Akkreditív lényeges elemei: 1. Akkreditív lejárata 2. Szállítási határidő 3. Áru mennyiségének meghatározása pontosan vagy kb megjelöléssel A kb nem lehet több +10%-nál 4. A meghitelezés összege pontosan vagy kb megjelöléssel (+- 10%) 5. Egységárat nem kell feltűntetni, részfizetés esetén viszont elengedhetetlen 6. Fizetés pénzneme 7. Résszállítás engedélyezés: Külön tiltó megjelölés nélkül az akkreditív a résszállítást megengedi 8. Átruházhatóság, áttelepíthetőség is gyakori: Ha az akkreditív szövege az áttelepíthetőséget megengedi, akkor fel kell azt tűntetni. I. Rész 9. Benyújtható okmányok: A

benyújtandó okmányok köre árufajtánként, típusonként változhat 10. A kereskedelmi számlát aláírással kell ellátni, és megfelelő példányszámban kell kiállítani 11. Figyelembe kell venni azt, hogy a vámnyilatkozat országonként változhat 12. Az akkreditív konzuli számlát is előírhat (konzul aláírása kell rá), származási bizonyítványt, csomagolási jegyzéseket, méret specializációkat, minőségi bizonyítványt 13. Az áru feletti tulajdonjogot vagy rendelkezési jogot biztosító fuvarozási okmányokról az akkreditív részletesen rendelkezik. Az aláírt fuvarozási okmány a fuvarozás módjától függően lehet: - B/L - Delivery Order - Vasúti fuvarlevél - Közúti fuvarlevél - Légi fuvarlevél - Postai feladólevél I. Rész 20. Az akkreditív nyitásának, módosításának és igénybe vételének folyamata Az akkreditív által létrehozott jogviszonyok. Akkreditív: Olyan devizaügylet, melynél a bank (ún.

nyitóbank) az alapügyletben kötelezett megbízás alapján saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kedvezményezett meghatározott időn belül a meghatározott okmányokat (rendszerint az áru feladását igazoló és az áru feletti jogot biztosító okiratot) hozzá benyújtja, akkor az okmányos meghitelezésben meghatározott összeget amennyiben az okmányok mindenben megfelelnek az elvárásoknak és szabályoknak részére kifizeti. A bank az akkreditív kibocsátásakor jövőbeli fizetési ígéretet tesz, mintegy meghitelezi a majdan benyújtásra kerülő okmányokat. A bank a kedvezményezettel szemben arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek szerint rendelkezésére bocsát egy bizonyos, előre meghatározott összeget, amennyiben az a megadott határidőn belül benyújtja az előírt okmányokat. Akkreditív résztvevői: 1. Vevő: Az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően akkreditív nyitási

magbízást ad bankjának a fedezet biztosítására. 2. Akkreditívet nyitó bank: A rendelkezésre bocsátott fedezet, és az akkreditív nyitási megbízás alapján az eladónak levél formájában kötelező fizetési ígéretet tesz, azaz megnyitja az akkreditívet. Az akkreditívet nyitó bank rendszerint a vevő bankja A bankok vagy ismerik, vagy nem ismerik egymást. 3. Eladó: Az akkreditív kedvezményezettje, akinek a bank fizetést ígér, és az akkreditív előírásának megfelelően okmányok ellenében fizet. Akkreditív által létrehozott jogviszonyok: - Több jogviszony keletkezik - Önálló jogügylet - Az akkreditív megnyitása olyan önálló jogviszonyokat hoz létre, melyek az eladó és vevő közötti alapügylettől függetlenek. - Az akkreditív megnyitását az adás-vételi szerződés szabályozza. Ennyiben kapcsolódnak az akkreditív jogviszony az adás-vételi szerződéshez. A már megnyílt akkreditív azonban független a mögötte

lévő külkereskedelmi ügylettől. Rendben lévő okmányok esetén a bank még az áru állapotára való hivatkozással sem tagadhatja meg a fizetést, amennyiben viszonyt az akkreditív előírásaitól az okmányok eltérnek, akkor a fizetést megtagadhatja anélkül, hogy szerződés ellenes áruszállításról meggyőződhetett volna. Jogviszonyok: I. Rész 1. A vevő és a nyitó bank jogviszonya: Létrehozza a vevő akkreditív nyitási megbízása, és annak a bank általi elfogadása. 2. A nyitó bank és az eladó közötti jogviszony: Ezt a jogviszonyt a nyitó bank egyoldalú kötelezettség vállalása jellemzi, ugyanis a nyitó bank a megjelölt időpontig az akkreditív összegének kifizetésére kötelezi magát. 3. A nyitó bank és a bekapcsolt bank közötti jogviszony: A bekapcsolt bank kötelezettségeit a nyitó bank határozza meg. E kötelezettségek mértéke attól a tevékenységtől függ, amelynek ellátására a második bankot a nyitó bank

felkéri. I. Rész 21. Az akkreditív feltételei a nemzetközi szokványok alapján Akkreditív feltételei: A nemzetközi gyakorlatban az akkreditívnek számos változatát alakították ki (59-60), melyek eltérnek az alap akkreditívtől. Az akkreditív alaptípusa a következő feltételeket tartalmazza: 1. Nyitó bank neve, telephelye 2. Megbízó neve, telephelye 3. Kedvezményezett megnevezése 6. Az akkreditív visszavonhatósága (a nyitó bank visszavonhatatlan jelleggel ígérhet fizetést) 7. Akkreditív lejáratának helye, ideje Az akkreditív szokvány rendelkezése szerint a visszavonhatatlan kifizetés feltűntetése nélkül az akkreditív visszavonhatatlannak minősül. Akkreditív lényeges elemei: 1. Akkreditív lejárata 2. Szállítási határidő 3. Áru mennyiségének meghatározása pontosan vagy kb megjelöléssel A kb nem lehet több +10%-nál 4. A meghitelezés összege pontosan vagy kb megjelöléssel (+- 10%) 5. Egységárat nem kell

feltűntetni, részfizetés esetén viszont elengedhetetlen 6. Fizetés pénzneme 7. Résszállítás engedélyezés: Külön tiltó megjelölés nélkül az akkreditív a résszállítást megengedi 8. Átruházhatóság, áttelepíthetőség is gyakori: Ha az akkreditív szövege az áttelepíthetőséget megengedi, akkor fel kell azt tűntetni. 9. Benyújtható okmányok: A benyújtandó okmányok köre árufajtánként, típusonként változhat 10. A kereskedelmi számlát aláírással kell ellátni, és megfelelő példányszámban kell kiállítani 11. Figyelembe kell venni azt, hogy a vámnyilatkozat országonként változhat 12. Az akkreditív konzuli számlát is előírhat (konzul aláírása kell rá), származási bizonyítványt, csomagolási jegyzéseket, méret specializációkat, minőségi bizonyítványt 13. Az áru feletti tulajdonjogot vagy rendelkezési jogot biztosító fuvarozási okmányokról az akkreditív részletesen rendelkezik. Az aláírt fuvarozási

okmány a fuvarozás módjától függően lehet: - B/L - Delivery Order - Vasúti fuvarlevél I. Rész - Közúti fuvarlevél - Légi fuvarlevél - Postai feladólevél I. Rész 22. Az akkreditív különleges típusai (kereskedelmi hitellevél, rembours meghitelezés, deferred payment credit, rulírozó akkreditív, packing credit, red claused meghitelezés, back to back meghitelezés, egyéb meghitelezési változatok) Rulírozó/feltöltődő akkreditív : Nagy értékű, folyamatos részszállításokkal megvalósuló ügyletekben használatos. A nyitó bank az ügylet teljes értékére fizetést ígér, de a megbízónak csak a részszállítások összegének fedezetét kell a banknál elhelyeznie. Lehet: - folyamatos szállítást megengedő - meghatározott szállítást ütemezést előíró Az utóbbi esetben a vevőnek nem kell az import teljes értékére akkreditívet nyittatni, hanem elég a részszállítások értékének megfelelő kisebb

összegre megtenni azt. A bank ilyenkor a teljes szerződött import áruértékéig vállal fizetési ígéretet, de keretet igénybe venni csak a részszállítások erejéig lehet, mely az igénybe vétel után automatikusan feltöltődik. Átruházó akkreditív: Használata akkor előnyös, ha az értékesítés viszonteladó bekapcsolásával történik. Lényege, hogy a nyitó bank fizetési ígérete átruházható a végső eladó, mint végső kedvezményezett részére. Ha az akkreditívben részszállítás engedélyezve volt, akkor több kedvezményezettre is átruházható. Back-to-back akkreditív: Általában egy 3.országba történő tovább exportálás (reexport) esetén alkalmazzák, ha egyébként nem átruházható akkreditívet nyittatott a vevő. Ügylet szereplői: - végső eladó - reexport (külker vállalat) - vevő - bankok A reexportőr egy új akkreditívet nyittat a végső eladó, mint kedvezményezett részére. Ennek az új akkreditívnek a

fedezete a vevő által nyittatott régi, eredeti. A back-to-back akkreditív tehát két különálló, de egymásra épülő akkreditívből áll. Készenléti akkreditív: Bankgaranciát, vagy –kezességet helyettesít olyan országokban, ahol a banktörvény megtiltja a bankoknak, hogy idegen kötelezettségért felelősséget vállaljanak (USA, Japán) A nyitó bank fizetést ígér, hogy ha a megbízója nem teljesíti kötelezettségét. Ez készenléti akkreditív, mivel a bank azzal számol, hogy a vevő fizetési kötelezettségét átutalással teljesíteni fogja, így az akkreditív igénybe vételére nem kerül majd sor. I. Rész Kereskedelmi hitellevél: A nyitó bank nemcsak a kedvezményezettnek, hanem 3 okmány/ váltó birtokosnak is fizetést ígér. A negociáló bank saját kockázatára megveszi az okmányokat, vagyis a váltót leszámítolja. Tehát a váltó esedékességekor a negociáló bank követel fizetést a nyitó banktól Rembours

meghitelezés: Ez az akkreditív is váltóhoz kapcsolódik. A nyitó bank elfogadja az eladó által ráintézvényezett váltót, melyben a bank adott időben történő fizetésre van felszólítva. Tehát az eladó hitelt nyújt a vevőnek (akcept). Omnibus meghitelezés: Angol bankoknál kialakult forma. Az áru feladása előtt az eladó a javára megnyitott akkreditív összegét igénybe veheti. A bank az akkreditív összegét az áru feletti zálogjoga ellenében fizeti ki. Lokál akkreditív: A nyitó bank hazai pénznemben ígér fizetést. Red claused meghitelezés: A nyitó bank piros tintás záradékban arról nyilatkozik, hogy a kijelölt bank előleget fizethet az akkreditív kedvezményezettjének. A kijelölt bank a nyitó bank felelősségére fizet ki előleget. Packing meghitelezés: Itt a bank előlegfizetése saját kockázatára, a nyitó bank tudta nélkül történik. I. Rész 23. A faktoring fogalma és jellemzői A faktoring ügylet résztvevői, az

ügylet lebonyolításának folyamata. Faktoring: Olyan üzletág, melynek nincs múltja, csak jövője. Azok végezhetik, akik az ottavai egyezményt aláírták. Bankári biztosítékokkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésekre szóló engedményezés. Mindazon rövid lejáratú követelések folyamatos engedményezését jelenti, amelyek áruk szállításából, szolgáltatások nyújtásából erednek. Ilyen követeléssel pl. kiviteli ügyletek esetén az exportőr rendelkezik, aki a követelést a faktorálás keretében engedélyezi, az a faktorálást végző bank, vagy faktorház. Az ügylet elterjedését 2 körülmény gátolja: - E garanciális természetű fizetési kötelezettség tulajdonképpen nyitott szállításhoz kapcsolódik, melynél igen nagy a kockázat. - Az ügyletnek standardizált jogi háttere még nincs. Áthidalás: 1988március ottavai konferencia (Unidroid egyezmény) A szabályzatot az unidroid kormányközi

szakértői bizottsága dolgozta ki 1987-ben. A szabályzat a faktorház tevékenységét a következő képpen határozza meg: ’ A faktorálás keretében a faktor arra vállal kötelezettsége, hogy az alábbi szolgáltatások közül, úgy mint - főkönyvi számla nyilvántartása - kintlevőségek behajtása - vevő cégkockázatának átvállalása - finanszírozás legalább kettőt szerződésbe foglalt kötelezettségként, szolgáltatásként biztosít megbízója (az eladó) számára annak ellentételezése képpen, hogy a megbízója (exportőr) a kereskedelmi szerződésből fakadó követeléseinek a jogát reá, azaz a faktorházra engedményezze.’ Faktorálás fajtái: 1. Lejárati, esedékességi faktorálás (Maturity) Feltételei szerint a faktor az előre megállapított lejárati napon (pl. a kerszla keltétől számított 90 napon) fizetni tartozik, függetlenül attól, hogy neki fizettek-e vagy sem. E szerződésben adott viszonylatra, ezen belül

adott vevőre (vevőkre) keretösszegeket határoznak meg, mely során a következőket veszik figyelembe: - A halasztott fizetések a napi futamidejét - A vevő részére történő kiszállítások ütemezését I. Rész - Az adott vevővel tervezett teljes, éves forgalmat A maturity faktorálás történhet: - visszkereset nélkül - visszekeresettel 2. Finanszírozási (advence) faktorálás A faktorbank ill. –cég a szla keltétől a vevő, vagy a saját, a faktor fizetési kötelezettségének beálltáig a szla összegét a kedvezményetett exportőrnek megelőlegezi. A megelőlegezés a piaci kamatlábakon történik. Kamat elszámolása történhet: - előre való levonással (diszkontálás) - utólag való fizetéssel mind a normál hitelek esetében. Az előlegezés visszafizetése a normál hiteltől eltérően a vevőtől (importőrtől) lesz esedékes. Történhet: - visszkereset nélkül - visszkeresettel 3. Garancia és vételi faktorálás A

faktor a következő szolgáltatást nyújtja: - vagy a hitelben eladott áruk számláját megelőlegezi - vagy vállalja a kockázatot nem fizetés esetén, feltéve, hogy a hitelnyújtáshoz ő előzőleg hozzájárult, ez tulajdonképpen nem más, mint a hitelbiztosítás egyik formája. 4. Mai finanszírozási (credit) faktorálás Az exportőr azért hajlandó a faktordíjat megfizetni, mert ezáltal a nyitott, azaz nagy kockázatokat jelentő szállításai nem fizetési rizikóját a faktorra terheli, egy-egy megállapodott viszonylatban az összes nyilvántartási munkától mentesül, és a szla keltétől a tényleges befolyás napjáig piaci kamatlábak mellett finanszírozhatja rövid lejáratú forgótőke szükségleteit. Fizetendő díjak és kamatok, egyéb ktg-ek: 1. A faktorkeret igénybejelentési díja: Minden importőrre (vevőre) külön faktor keretet állapítanak meg. 2. Faktorálás díja: Számlaértéktől függően, általában degresszív módon

állapítják meg Megelőzés díja: A megelőlegezett összeg devizájának devizapiacán jegyzett libor +½% kamatfelár mellett éves szinten. (PA = éves szinten) I. Rész 24. A faktoring ügylet legáltalánosabb változatai Faktoring: Olyan üzletág, melynek nincs múltja, csak jövője. Azok végezhetik, akik az ottavai egyezményt aláírták. Bankári biztosítékokkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésekre szóló engedményezés. Mindazon rövid lejáratú követelések folyamatos engedményezését jelenti, amelyek áruk szállításából, szolgáltatások nyújtásából erednek. Ilyen követeléssel pl. kiviteli ügyletek esetén az exportőr rendelkezik, aki a követelést a faktorálás keretében engedélyezi, az a faktorálást végző bank, vagy faktorház. Az ügylet elterjedését 2 körülmény gátolja: - E garanciális természetű fizetési kötelezettség tulajdonképpen nyitott szállításhoz kapcsolódik, melynél igen

nagy a kockázat. - Az ügyletnek standardizált jogi háttere még nincs. Áthidalás: 1988március ottavai konferencia (Unidroid egyezmény) A szabályzatot az unidroid kormányközi szakértői bizottsága dolgozta ki 1987-ben. A szabályzat a faktorház tevékenységét a következő képpen határozza meg: ’ A faktorálás keretében a faktor arra vállal kötelezettsége, hogy az alábbi szolgáltatások közül, úgy mint - főkönyvi számla nyilvántartása - kintlevőségek behajtása - vevő cégkockázatának átvállalása - finanszírozás legalább kettőt szerződésbe foglalt kötelezettségként, szolgáltatásként biztosít megbízója (az eladó) számára annak ellentételezése képpen, hogy a megbízója (exportőr) a kereskedelmi szerződésből fakadó követeléseinek a jogát reá, azaz a faktorházra engedményezze.’ Faktorálás fajtái: 5. Lejárati, esedékességi faktorálás (Maturity) Feltételei szerint a faktor az előre

megállapított lejárati napon (pl. a kerszla keltétől számított 90 napon) fizetni tartozik, függetlenül attól, hogy neki fizettek-e vagy sem. E szerződésben adott viszonylatra, ezen belül adott vevőre (vevőkre) keretösszegeket határoznak meg, mely során a következőket veszik figyelembe: - A halasztott fizetések a napi futamidejét - A vevő részére történő kiszállítások ütemezését - Az adott vevővel tervezett teljes, éves forgalmat I. Rész A maturity faktorálás történhet: - visszkereset nélkül - visszekeresettel 6. Finanszírozási (advence) faktorálás A faktorbank ill. –cég a szla keltétől a vevő, vagy a saját, a faktor fizetési kötelezettségének beálltáig a szla összegét a kedvezményetett exportőrnek megelőlegezi. A megelőlegezés a piaci kamatlábakon történik. Kamat elszámolása történhet: - előre való levonással (diszkontálás) - utólag való fizetéssel mind a normál hitelek esetében. Az

előlegezés visszafizetése a normál hiteltől eltérően a vevőtől (importőrtől) lesz esedékes. Történhet: - visszkereset nélkül - visszkeresettel 7. Garancia és vételi faktorálás A faktor a következő szolgáltatást nyújtja: - vagy a hitelben eladott áruk számláját megelőlegezi - vagy vállalja a kockázatot nem fizetés esetén, feltéve, hogy a hitelnyújtáshoz ő előzőleg hozzájárult, ez tulajdonképpen nem más, mint a hitelbiztosítás egyik formája. 8. Mai finanszírozási (credit) faktorálás Az exportőr azért hajlandó a faktordíjat megfizetni, mert ezáltal a nyitott, azaz nagy kockázatokat jelentő szállításai nem fizetési rizikóját a faktorra terheli, egy-egy megállapodott viszonylatban az összes nyilvántartási munkától mentesül, és a szla keltétől a tényleges befolyás napjáig piaci kamatlábak mellett finanszírozhatja rövid lejáratú forgótőke szükségleteit. Fizetendő díjak és kamatok, egyéb ktg-ek:

3. A faktorkeret igénybejelentési díja: Minden importőrre (vevőre) külön faktor keretet állapítanak meg. 4. Faktorálás díja: Számlaértéktől függően, általában degresszív módon állapítják meg 5. Megelőzés díja: A megelőlegezett összeg devizájának devizapiacán jegyzett libor ½% + kamatfelár mellett éves szinten. (PA = éves szinten) I. Rész 25. A forfait ügylet fogalma és jellemzői, lebonyolításának folyamata Forfaitírozás Közép, ill. hosszú lejáratú különböző időpontokban esedékes követeléssorozatnak általában fix kamatozás melletti visszkereset jogának fenntartása nélküli megvásárlása. E követeléseket saját vagy idegen váltók vagy a vállalatok, ill. bankok könyveiben szereplő nyilvántartás teszi evidenssé. Jellemzői: 1. Gyorsaság, egyszerű okmányolhatóság, így a finművelet a váltó leszámítolásnak ad lehetőséget (a követelés üres, vagy teljes forgatással átruházható szemben a

könyvkövetelés megvásárlásával, melyben az eredeti adós hozzájárulása is szükséges) 2. Közép, és hosszú hitelnyújtások ütemezett finanszírozást jelentenek Ez könnyebb, mint nagyösszegű tőkét kamataival együtt visszafizetni. 3. Félévente, ill meghatározott időszakokban esedékes hitelezői követeléseket külön-külön kiállított tőke és kamatváltók testesítik meg. A forfait ügylet keretében a forfaitőr ezeket a váltósorozatokat, vagy váltósorozatok egy részét vásárolja meg. 4. Visszkereset nélküli megvásárlás jellemző rá, mert a forfaitőr magára vállalja a bármely okból történő esetleges nemfizetés teljes kockázatát, azaz lemond arról, hogy ilyen esetben a váltók bármilyen forgatójával szemben faelléphessen. 5. Fix kamatozás melletti követelést jelent a forfait (a változó kamatozás lehetősége is megjelenik manapság a szerződésekben) Forfaitőr kockázatai: Ezen kockázatok a résztvevő

személyekkel kapcsolatban jelennek meg. 26. Résztvevő = exportőr = szállító = hitelező 27. Importőr = beruházó = adós Az importőr nem fizetése esetén jelenik meg a kockázat. 28. Maga az ország, mely az adós országa - politikai kockázat A forfaitőr azért vállalja a kockázatot, mert az ügylet mögött egy garanciát vállaló bank jelenik meg. Ha az adós nem fizet, akkor a garanciát vállaló banknak kell teljesítenie a forfaitőr felé Garanciát vállaló bank rizikói (csőd, felszámolás, magas belső kockázat) Forfait ktg: - Diszkont kamatláb: A diszkont kamatláb több tényező függvénye. Nagysága függ attól, hogy milyen devizában, milyen hosszú időszakra történik a finanszírozás. I. Rész - Rendelkezésre tartási jutalék: A rendelkezésre tartási jutalék 0,5-1,5% között mozog évente. Ez a forfaitírozott összeg %-ában van meghatározva. A forfaitírozott kötelezettség vállalása, és megvalósítása közötti

időtartamra illeti meg a forfaitőrt. - Opciós ktg.: Arra az időszakra illeti meg a forfaitőrt, amikor még az sem biztos, hogy az exportőrnek egyáltalán birtokába lesznek e olyan váltók, melyeket később forfaitíroztatni kell. Amennyiben viszont lesznek, úgy a kiválasztott forfaitőr ezt teljesíti. A váltók névértékének %ában határozzák meg a díj mértékét: 0,5-1% I. Rész 26. A faktoring és a forfait ügylet összehasonlítása Faktoring: Olyan üzletág, melynek nincs múltja, csak jövője. Azok végezhetik, akik az ottavai egyezményt aláírták. Bankári biztosítékokkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésekre szóló engedményezés. Mindazon rövid lejáratú követelések folyamatos engedményezését jelenti, amelyek áruk szállításából, szolgáltatások nyújtásából erednek. Forfaitírozás Közép, ill. hosszú lejáratú különböző időpontokban esedékes követeléssorozatnak általában fix

kamatozás melletti visszkereset jogának fenntartása nélküli megvásárlása. E követeléseket saját vagy idegen váltók vagy a vállalatok, ill. bankok könyveiben szereplő nyilvántartás teszi evidenssé. Faktoring és forfait ügylet összehasonlítása Faktoring Forfait Rövid lejáratú követelések finanszírozása Közepes lejáratú követelések (belföldön 30-120nap, külföldön 30-180nap) (futamideje ½-5 évig terjed) A követelések származhatnak mind bel- mind A követelések javarészt exportszállításokból exportszállításokból Javarészt származnak könyvkövetelések, elenyésző Csaknem kizárólag váltókövetelések számban váltókövetelések megvásárlásával megvásárlását jelenti történik A követelések a fogyasztási cikk, ipar- és A követelések a beruházási javak piacáról könnyűipar területéről származnak Keretmegállapodás a származnak követelések Egyedi megállapodás megvásárlására (adott

időtartamon belül) A követelések 5-10%-át zárolják későbbi Csak absztrakt, tehát alapügylettől független reklamáció fedezésére megvételre (zárolt összeg nélkül) A követelések biztosítására nincs szükség A követelések bankavallal vagy bankgaranciával biztosítani kell Amennyiben a követelés devizája nem azonos A követelések összege az adott valutában az adott országéval, úgy hazai pénznemben kerülnek jóváírásra kerül jóvárírásra I. Rész Nincs fix kamatláb A követelések Fix kamatláb megvétele történhet A visszkeresettel vagy anélkül követelések visszkereseti megvétele jogról való kizárólag lemondással lehetséges A számlák összegének alsó határa 250 USD A számlák összegének alsó határa 10000 USD Az alapügylethez kapcsolódó követelések Az alapügylettől független megvétele követelések megvétele A szolgáltatói funkció jelentős A szolgáltatói funkció

jelentéktelen A faktoring követelések továbbeladására nem A kerül sor forfaitírozott követeléseknél (absztrakt) további értékesítés lehetséges Csak az országok meghatározott körével Területileg nem behatárolt bonyolítható le Az importőr a faktor ügyletről tudomást Az importőr a forfait ügyletről nem szerez szerez Változó tudomást kamatozás, havonként utólagos Fix, diszkont kamatláb jellemző elszámolás jellemző Faktorköltségek merülnek fel Rendelkezésre tartási díj, opciós díj, váltó ktg, bankktg merülhet fel (garancia szolgáltatás) Nem fizetés esetén a faktor még akkor is A forfaitőr ki van téve az adósnak, ill. fordulhat a követelések eladójához, visszkereseti jogáról lemondott ha bankavalt, bankgaranciát pénzintézetnek Az előbbi okok miatt fontos a követelések A követelések eladójának hitelképességét vállaló eladójának hitelképessége vizsgálni, közömbös a forfaitőr

számára megnyugtatóan igazolni kell A faktor a nemfizetés ill. a fizetési késedelem A faktorőr valamennyi kockázati elemet kockázatát viseli átvállalja nemfizetés, fizetési késedelem kockázatát, politikai kockázatot, de a saját védelmére megkívánja a bankaval, bankgarancia nyújtását A faktor fölvállalhatja az árfolyamkockázatot Az árfolyamkockázatot a forfaitőr viseli is, megegyezés szerint I. Rész 27. Az akcepthitel fogalma és jellemzői, az akcepthitellel kapcsolatos alapkövetelmények Az akcepthitel-ügylet menete, az akcepthitel alkalmazása a nemzetközi tranzakciók finanszírozásában. Accept hitel: Olyan speciális rövid lejáratú finanszírozási forma, amely 30, 60, 90, legfeljebb 180 napra finanszírozza az exportőrt vagy importőrt, ill. belkereskedőt Létrejöttének alapja a bankári elfogadvány. A határidős intézvényt, váltót egy meghatározott bankhoz nyújtják be elfogadás végett. A bank az

intézvényt lebélyegzi (a bélyegző lenyomata: ACCEPTED) és aláírja, azaz elfogadvánnyá alakítja a bank. A bank ezt követően portfoliójában tartja, vagy azt az értékpapírok másodlagos piacán értékesíti. Jellemzői: - Az accepthitel esetén a kamatot és egyéb ktg-et az intézvény névértékéből a bank előre levonja, diszkontálja, azaz számára hitelt nyújt mindaddig, amíg: + az export ellenértéke külföldről be nem folyt + az importőr a behozott áru ellenértékét belföldi vevőjétől be nem szedte + a belföldi kereskedő áruját nem értékesítette akkor a váltó lejáratakor a kedvezményezett tartozik a banknak a teljes névértéket visszafizetni. - Önfinanszírozó áruk rövid lejáratú megelőlegezésére szolgál. Előnye: - alacsony kockázat - rövid lejárat - egyszerű okmányolhatóság - váltóra épül Accept hitelt egyik bank a másiknak is nyújthat. Alapkövetelményei: Az USA-ban terjedt el ez a

finanszírozási forma legelőször, mely Európában is megjelent. Az európai alapkövetelmények az USA követelményeihez hasonlóak A hitelintézet megvizsgálja, hogy: - hitelezés hátterében kereskedelmi ügyletnek kell állnia - az áruk piacképes késztermékek, illetve közkedvelt (kurrens) alapanyagok - normál kereskedelmi csatornákon kell az ügyletnek lebonyolódnia - nem lehet speciáció - lejárata max 180 nap, több nem lehet I. Rész - az accepthitel lejáratakor a váltó összegét az áru értékesítésének árbevételéből vissza kell tudni fizetni Menete: 1. A bank és a kedvezményezett megállapodnak az accepthitel ügyletben 2. A kölcsönt felvevő az alapügyletről igazolást és egy intézvényt nyújt be a bankhoz 3. A bank az intézvényt elfogadja, valamint kifizeti az elfogadvány névértékét, levonva belőle a kamatokat és egyéb ktg-et. 4. A bank az elfogadványt vagy a követelései között tartja nyílván, vagy az

értékpapírok másodlagos piacán rediszkontálja (leszámítolja) alacsonyabb diszkontráta ellenében, mint amelyet ő alkalmazott. 5. Az értékpapír vevője a banknak kifizeti a váltó névértékét, levonva a piaci leszámítolási kamatot 6. A váltó lejárata napján az értékpapír vevője a váltót a bankhoz fizetésre benyújtja 7. A bank kifizeti az értékpapír vevőjének a váltó névértékét 8. A bank a váltót fizetésre a kölcsönt felvevőnek benyújtja 9. A kölcsönt felvevő visszafizeti a váltó névértékét a banknak Accepthitel alkalmazása a nemzetközi tranzakciók finanszírozására: Az accept hitelt egyaránt használják akkreditívek, és okmányos beszedvények rövid lejáratú finanszírozására. Ebben az esetben a következő változatokat lehet elhatárolni: 1. Export előtti finanszírozás 2. Export utáni finanszírozás 3. Import előtti finanszírozás 4. Import utáni finanszírozás I. Rész 28. A nemzetközi lízing

fogalma és jellemzői A nemzetközi lízing és a belföldi lízing összehasonlítása, azonosságok és különbségek. Nemzetközi lízing: A crosborder lízing Mo-on elterjedt elnevezése. A lízingbe vevő szempontjából import, a lízingbe adó szempontjából exportlízing ez. Olyan ügyletek, ahol a lízingbe adó, és a lízingbe vevő egymáshoz viszonyítva devizakülföldiek. Alfajtái: - Közvetlen A közvetlen n.lízing alanyai közül az előállító, gyártó, kereskedő pl magyar, a lízingbe vevő devizakülföldi vagy fordítva. Ez nem egyéb, mint az operatív lízing olyan esete, amikor valamelyik fél devizakülföldi. - Közvetett nemzetközi lízing: Ebben az esetben (elterjedtebb) az ügylet két fő partnere közé külföldi pénzintézet, lízingtársaság ékelődik be. A lízing tárgy bármely fél országából, vagy 3. országból származhat A külföldiek Mo-on ingatlant nem vásárolhatnak. A lízingtárgy nem lehet fedezet!!! Az ügylet

mögött bankgaranciának kell állni, vagy esetleg a lízingbe adó országából származó egyéb biztosíték, mely a lízingbe adó által igénybe vehető. Lízing lebonyolításában létrejövő jogviszonyok: 1. Adásvételi szerződés a gyártó-lízingbe adó között 2. Lízingbe adó-vevő között 3. Reflex-jogviszony: Előállító-lízingbe vevő között Törlesztő részletek: - bekerülési ár (devizában) - hitel - kamat (liborhoz igazodik) - törlesztő részletek (tőke + járulékok) A lízingbe adó tartózkodhat a lízingtől, mert limithez köti, nagyösszegű a lízingtárgy