Biológia | Középiskola » Biológia érettségi tételek, 2003

Biológia érettségi - 2003 1. A Ismertesse röviden a fotoszintézis folyamatát és jelentőségét a kapott ábrák segítségével! fény 6CO2+6H2O C6H12O6+6O2 FOTOSZINTÉZIS: anyagcsere-folyamat. A növények zöld színtesteiben lejátszódó átalakulás lényegében két szakaszra osztható. Fényszakasz: fény megkötése és kémiai energiává való átalakítása, az ATP és a redukált koenzim (NADPH+H+) képződése. A fényenergia megkötése a színanyagok, köztük a zöld klorofill, valamint a sárga karotin és xantofill feladata. A koenzim redukciójához szükséges hidrogén vízbontásból származik, a folyamat mellékterméke oxigén. Sötétszakasz: a redukált koenzim, valamint az ATP felhasználásával a CO2 megkötése és redukciója zajlik. Az átalakulás terméke szőlőcukor A sötétszakasz a színtestek belső plazmaállományában játszódik le. A sötétszakaszban képződött glükóznak csak egy része használódik fel a növény testének

felépítéséhez és életműködéseihez. A felesleg tartalék tápanyagként, főleg keményítőzárványokban raktározódik. B. Mi jellemzi a növényevő és a ragadozó állat, valamint az ember fogazatát és bélcsatornáját? Növényevő állat Ragadozó állat Ember Fogazat Őrlőfogak redősek Őrlőfogak tarajosak Őrlőfogak gumósak Bélcsatorna --- --- Előbél(száj, nyelőcső, gyomor): táplálék felvétele, aprítása, bontás megkezdése. Középbél (vékonybél = patkóbél, éhbél, csípőbél): enzimekkel végzett teljes lebontás, alapegységek való vérbe felszívása. Utóbél (vakbél, vastagbél, végbél): baktériumos bontás, salakanyag-ürítés. A mellékelt ábrán az ember szemének keresztmetszetét látja. Nevezze meg részeit! Elöl: Hátul: Szaruhártya Ínhártya Szivárványhártya Érhátya Elülső szemcsarnok Ideghártya Pupilla Sárgafolt (az ideghártya alatt) Sugárizom Vakfolt (a

sárgafolt alatt) Hátulsó szemcsarnok Látóideg (a vakfolt mögött, az agy felé) Lencsefüggesztő rostok (a lencse alatt, felett) Üvegtest (a szem belseje) Lencse 2. A Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, jelentőségét! Aerob lebontás, sejtlégzés. A sejtlégzés folyamata a terminális oxidációval válik teljessé A lebontás során keletkező redukált koenzimek hidrogénatomjai itt lépnek reakcióba légzésből származó oxigénmolekulákkal. A terminális oxidáció enzimrendszere mitokondriumok belső membránjában található. A koenzimek hidrogént leadva oxidálódnak, hidrogénjük végső soron oxigénnel egyesül, és vízzé alakul. A vízképződés nagy energia felszabadulással jár együtt. Az energia egy része hő formájában távozik a rendszerből, de jelentős hányada kémiai energiává alakul, mivel beépül az ATP pirofoszfátkötéseibe. B. Egy szarvasmarha tenyészetben pirostarka teheneket feketetarka bikával

keresztezünk. Az első nemzedék minden tagja feketetarka lesz Milyen következtetést von le az eredményből, milyen lesz a második nemzedék? AA x aa fekete Ivarsejtek piros 100%A I. utódnemzedék 100%a Aa x Aa fekete Ivarsejtek 50%A 50%a II. utódnemzedék 50%A 50%a 25% AA 50%Aa 25%aa fekete fekete piros 100% Tehát megállapítható, hogy a feketetarka bika génjei dominánsak, míg a piros recesszív. A szülői nemzedék tagjai az adott jellegre nézve homozigóták, ezért haploid ivarsejtjeikbe csak egyféle allélt örökíthetnek. Figyeljük meg az akváriumi halak légzésszámát szobahőmérsékleten! Mi történik, ha a vízbe jégdarabkákat teszünk, vagy a vizet enyhén felmelegítjük? Hogyan változik a légzésszám és miért? A halak nagy többsége lemezes kopoltyúval lélegzik. A kopoltyúk vérerekkel dúsan behálózott lemezek, amelyek a vízben oldott oxigén kiszűrésére alkalmasak. Ha a vizet enyhén felmelegítjük, a halak

légzésszáma növekszik, mivel kevesebb az oxigén. Ha hűtjük a vizet, akkor lassul a halak légzése. A gyakori hőmérsékletváltozás miatt úszóhólyaghurutot kaphatnak és elpusztulnak Ásatás közben emberi csontleletre bukkantak, melyekből az alábbiakra lehetett következtetni: - agykoponya térfogata kb. 900 cm3 - végtagcsontjai alapján valószínűleg felegyenesedve járt - csontok között durva kőeszközök találhatóak - a lelet helyén tűzhasználat nyomai felfedezhetők - a kormeghatározás alapján a lelet kora kb. 800ezer év Az ember melyik őséről van szó? Milyen tulajdonságait tudná még felsorolni? Homo habilis (ügyes ember) után következő homo erectus (felegyenesedett ember), melyek késői típusának agytérfogata az 1300cm3-t is eléri. Testméreteik nem különböztek a mai emberétől. Használták a tüzet, agykoponyájuk csontjaiból pedig arra lehet következtetni, hogy agyuk „beszédközpontjai” jól fejlettek voltak,

közösségben éltek, egymással beszéd útján kommunikáltak. Vértesszőlősi lelet 3.A Ismertesse a sejtmag felépítését és szerepét a sejt életében! A kapott ábra segítségével beszéljen röviden a sejtosztódásról! A sejtmag (nucleus, karyon) általában a sejt közepén elhelyezkedő, erős fénytörése miatt fénymikroszkópban is vizsgálható testecske. Kívülről maghártya határolja, belsejében a sejtmagvacska látható. A két membránból álló sejtmaghártyát fehérjékkel határolt pórusok törik át. Ezeken keresztül jutnak ki például a magban képződött RNS-molekulák, és lépnek be a citoplazmából az ott szintetizálódó fehérjék. A sejtmaghártya és az ER között folytonos az összeköttetés, a maghártya külső membránján is riboszómák láthatók. A magplazma jórészt nukleinsavakból és fehérjékből áll, benne található a sejt DNS-tartalmának mintegy 98%-a. A fonál alakú DNS-molekulákhoz fehérjék

kapcsolódnak Az így kialakult szerkezeti egységet nevezzük kromoszómának. A sejtmagban mindig több kromoszóma található, számuk fajra jellemző, állandó érték. A sejtmagvacskát főleg RNS alkotja, mivel ezen a területen szintetizálódik a riboszómákat felépítő riboszomális RNS. Az RNSmolekulák és a maghártya pórusain át a citoplazmából érkező riboszómafehérjék itt állnak össze alegységekké. A riboszóma-alegységek ugyancsak a pórusokon át távoznak a magból A sejtmag – DNS tartalmánál fogva – irányítja a sejt anyagcsere-folyamatait, és biztosítja, hogy a sejtosztódás során a sejtműködésre vonatkozó információk átkerüljenek az utódsejtekbe. külső Meiózis: a sejtciklust lezáró osztódások másik típusa. membrán = maghártya belső membrán = maghártya Számfelező osztódás. utódsejtek. Két Diploid főszakasz. sejtekből I. haploid megkezdődik a transzportkromoszómák kialakulása, majd a

homológ kromoszómák párokba rendeződnek, egyes részei magplazma kicserélődnek: allélkicserélődés = megváltozik a pórus kromoszómák genetikai összetétele. II a haploid utódsejtek ER kromoszómáinak kromatidái elválnak egymástól, és 2-2 utódsejtbe kerülnek. sejtmagvacska Mitózis: számtartó osztódás, nem jár a kromoszómaszám megváltozásával. A négy szakaszból álló folyamat lényege, hogy a szintézisszakaszban megkettőződött DNS-tartalmú kromoszómák kromatidái elválnak egymástó és két utódsejtbe kerülnek. Előszakasz: kialakulnak a transzportkromoszómák. A sejtközpontok a sejt két ellentétes pólusára vándorolnak. Létrejön a kromoszómák mozgását irányító váz, az osztódási orsó. A szakasz végére lebomlik a maghártya Középszakasz: a kromoszómák a sejt középső síkjába rendeződnek és befűződési pontjuknál az orsóhoz kapcsolódnak. Utószakasz: a kromoszómák kromatidái a

befűződési pontnál elválnak egymástól és az osztódási orsó ún. húzófonalainak hatására és a sejt ellentétes pólusaira vándorolnak. Végszakasz: kialakul a két B. Milyen jellemzői vannak az sejtmaghártya, majd ezt követően megtörténik a albinizmusnak, mint recesszíven öröklődő citoplazma kettéválása is. Az utódsejtekbe került egybetegségnek? Recesszív egy sejtközpont kettéosztódik. tulajdonság a teljes festékhiányos állapot, az albinizmus, domináns sajátság egy fehér tincs megjelenése a színes hajban. A festékanyagok szintézisét egy másik kromoszómán található gén domináns allélja (A) teszi lehetővé. Ugyanennek a génnek egy recesszív változata, homozigóta formában (aa) teljes festékhiányos állapotot, albinizmust okoz. Az albínó emberekben nemcsak a hajból hiányoznak a festékanyagok, hanem a szem szivárványhártyájából és a bőr pigmentsejtjeiből is. Hogyan tükröződik a fejlődés az egyes

gerinces osztályok keringési rendszerében? A keringési rendszernek két típusát különítjük el. A fejletlenebb nyílt keringési rendszert, itt a vérnek csak kis része kering edényekben. A zárt keringési rendszerben az erek folytonossága nem szakad meg, a vér teljesen elkülönül más szövetnedvektől. A gerincesek keringési rendszere zárt, a halakban egyvérkörös, a többi gerincesben két vérkörös = a vér sehol sem keveredik, ez lehetővé teszi a gyorsabb anyagcserét, ami feltétele az állandó testhőmérsékletnek is. 4.A Ismertesse az emberi szív felépítését és működését a kapott ábra segítségével! A SZÍV a mellüregben, a tüdők között, a középvonaltól kissé balra, a mellhártyák által határolt gátorüregben helyezkedik el. Jobb oldalán fekszik, csúcsa balra mutat Kívülről a szívburok (PERICARDIUM) borítja. Külső felszínén látható a pitvarok és a kamrák határa és a szíve tápláló koszorúerek

érhálózata. Négy üreg: jobb pitvar és kamra, bal pitvar és kamra. Pitvar fala vékonyabb, a kamráké vastagabb Legvastagabb a bal kamra. Belülről a szívet a szívbelhártya borítja A pitvarok és kamrák között vitorlás billentyűk vannak. Ezek a szívbelhártya kettőzetei, ezeket rugalmatlan ínhúrok rögzítik a kamra falához.A pitvar összehúzódásakor a nagyobb nyomású vér a vitorlás billentyűket a kamra felé megnyitva beáramlik a kamrába. Ha a kamra húzódik össze, akkor a vér a vitorlás billentyűt a pitvar irányába nyomja, de az ínhúrok csak addig engedik a billentyűket, amíg a két oldal éppen találkozik, és elzárja a vér útját. Billentyűk, ínhúrok = passzív részvétel Ahol az ínhúrok a kamra falához kapcsolódnak, ott a kamrafal izomzata kissé kihúzódik, ezt szemölcsizomnak nevezzük. A kamrából a vér az artérián keresztül távozik. A kamra és az artéria találkozásánál zsebes vagy félhold alakú

billentyűket találunk. A zsebek felfelé nyitottak és amikor a vér kezdene a kamra felé visszaáramlani, akkor a zsebek megtelnek vérrel, és elzárják az eret. Három zsebes billentyű alkot egy zárókészüléket az érben. A szív falának mikroszkópi képén hám – kötőszövet – szívizom – kötőszövet – hám tagozódást látunk. A szív működésének lényege az összehúzódás, amellyel nyomáskülönbséget állít elő a szívbe belépő vénák és a kilépő artériák között. Az összehúzódás ingerét a szív önálló ingerkeltő és ingerületvezető rendszere biztosítja. A jobb pitvar falában találjuk a szinuszcsomót Ez egy módosult izomcsomó, amelyen szabályos időközönként akciós potenciál alakul ki, és ezzel a szomszédos sejteket is ingerli, így rajtuk is akciós potenciált, majd összehúzódást vált ki. Az összehúzódási hullám a pitvar falában sejtről sejtre terjed, és így viszonylag lassú összehúzódást

hoz létre. Amikor az összehúzódási hullám eléri a pitvarkamrai csomót, akkor az ingerület idegsejtekre tevődik át és (a His-kötegen, a Tawara-szárakon és a Purkinjerostokon keresztül) nagyon gyorsan, szinte egyszerre éri el a kamra összes izomsejtjét. Percenkénti összehúzódások száma a PULZUSSZÁM.A vér a szív bal kamrájából a legnagyobb verőéren, az aortán keresztül a testbe áramlik, onnan a jobb pitvarba jut vissza, ahonnan a jobb kamrán keresztül a tüdőartérián át a tüdőbe megy. A tüdőből a négy tüdővénán át a bal pitvarba kerül a vér. A szív bal felében oxigéndús vér áramlik, jobb felében pedig szén-dioxidban dús. Az aortán, vagyis a testbe menő artérián át oxigéndús vér folyik, a tüdőartérián, vagyis a tüdőbe menő artérián keresztül pedig szén-dioxidban dús vér. A testből jövő vénán szén-dioxiddús vér érkezik a szívbe, a tüdővénákon át oxigéndús vér. 5.A Ismertesse az ember

emésztőszervrendszerének felépítését és működését! Kiemelten az ábra részleteinek megfelelően. A szájüreg szerepe a táplálék megragadása, megízlelése, mechanikai felaprítása, síkossá és nedvessé tétele, a falatképzés, valamint a falat továbbítása, a nyelés. A nedvesítéshez kb napi másfél liter nyál termelődik. Három pár nyálmirigy termeli: a fültőmirigy, a nyelv alatti mirigy és az állkapocs alatti mirigy. Egyik szervez anyaga a MUCIN, ez a falatot összeragasztja, bevonja, könnyítve a nyelést. Emésztőenzimet is találunk a nyálban, a keményítőt glükózra bontó AMILÁZT. Ízérzés receptorai az ízlelőbimbók, a nyelven, a lágy szájpadon és a garatíven találhatóak. A táplálékot nyállal keveri, majd falatot képez Hátratolja a szájüreg hátsó, felső részéről benyúló nyelvcsapig. A nyelvcsap megérintésétől kezdve a nyelés reflexes folyamat. A szájüreg hátul a garattal közlekedik A garat felfelé,

az orrüreg felé nyitott, de a lágy szájpad felemelkedve le tudja zárni. A garat oldalsó, felső részén a fülkürtök két pici nyílása található. Ezek a középfülbe vezetnek, nyomáskülönbség kiegyenlítése. Lefelé a garat a nyelőcsőben és a légcsőben folytatódik A légcső elöl van, a nyelőcső hátrább, így a falatnak nyeléskor el kell haladnia a légcső nyílása felett. Ezt a gégefedő segíti, amely a légcső felső nyílásának tetején elöl rögzítve, hátul szabadon, ferdén felfelé áll. A falat mozgási irányából következően maga előtt rácsukja a gégefedőt a légcső nyílására.A falatot a garat falának perisztaltikus mozgása nyomja a nyelőcsőbe A száj nyálkahártya hámja többrétegű, el nem szarusodó laphám. A hám alatt kötőszövet, az alatt izom található. A szájüreg baktériumokkal erősen szennyezett A nyál tartalmaz baktériumölő anyagokat, másrészt a torokmandulák védik a szervezetet a szájon át

bekerülő fertőzésektől. A szájüreg és a garatüreg közötti szűkület a torok Két íves képződmény, a két garatív között találjuk a torokmandulákat, amelyek nyirokszervek. Fogak: az ember fogai gyökeresek. Tejfog: 6 hónaposan, összesen 20 db van Maradandó fog: 6 évesen, 32 db van A fogazatot fognegyedekre szokták osztani – jobb alsó, felső, bal alsó, felső – középről számozzák. Negyedenként első kettő metszőfog, hármas a szemfog, négyes-ötös 2-2 kisőrlő, hátsó három pedig nagyőrlő. Az utolsót bölcsességfognak nevezzük A zápfogak felülete gumós. A fogak a csont mélyedésében, a fogmederben ülnek A metsző- és a szemfogak egygyökerűek, az őrlőfogak két-, illetve háromgyökerűek. Rögzítésükről a gyökérhártya és a fogíny, valamint több gyökér esetén a kissé egymás felé hajló foggyökér gondoskodik. A fog íny feletti része a korona, az íny felső széle és a fogmeder közötti rész a fognyak,

a fogmederben található rész a gyökér. A koronát zománcréteg borítja Ez alatt helyezkedik el a DENTIN. A dentinállomány belsejében van a fogüreg, amelyben erek és idegek futnak, ezek alkotják a fogbelet. A fog gyökerét cement borítja A nyelőcső a garat és a gyomor között helyezkedik el, áthalad a mellüregen és átfúrja a rekeszizmot. A falatot perisztaltikus mozgással továbbítja. A nyelőcső fala hosszában redőzött, tágulékony Belülről nyálkahártya béleli. A belső hámborítástól kifelé saját, önálló, a nyálkahártyához tartozó kötőszövete és izomrétege van. Ennél kijjebb kötőszövetet találunk, majd izomszövet következik A simaizomréteg belső, vastag rétege körkörös, külső rétege hosszanti lefutású. Az izomrétegen kívül újabb kötőszöveti réteg van, és végül a nyelőcsövet kívülről savós hártya borítja. A gyomor a tápcsatorna tárolásra kialakult tágulata, amely a rekeszizom alatt, baloldalon

helyezkedik el. Felső nyílása a gyomorszáj, jobb oldali, kevésbé tágult része a kisgörbület, bal oldali, tágultabb része a nagygörbület, kivezetőnyílása a gyomorkapu. Nyálkahártyája redőzött, tágulékony. A gyomor fontos feladata az élő táplálék elpusztítása, illetve a baktériummentesítés is. A gyomor nyálkahártyájának fedősejtjei sósavat termelnek A gyomorban emésztés is folyik. A nyálamiláz a gyomorba jutott falat belsejében mindaddig tovább emészti a keményítőt, ameddig a kémhatás belül is savassá nem válik. A gyomor úgynevezett fősejtjei pepszin nevű fehérjebontó enzimet termelnek. A gyomrot belülről mucintartalmú nyálka fedi, ez védi a gyomorfalat a megemésztődéstől. A gyomorban a táplálék összekeveredik a sósavval és a pepszinnel. A keverő mozgást a gyomor hosszanti, körkörös és ferde simaizomzatával végzi, majd végül perisztaltikus mozgással kis adagokban továbbítja a gyomor tartalmát a

vékonybélbe. A gyomor felszívó működést is végez, a víz, a sók és az alkohol egy része már innen felszívódik, a gyógyszerek is. A vékonybél három szakaszból áll: patkóbél, éhbél, csípőbél. A patkóbél a gyomor után következő, a jobb oldalon meghajló, patkó alakú szakasz. Az éhbél perisztaltikája egy ideig halál után is működik, így boncoláskor mindig üresen találják. A csípőbél a hasüreg alsó részéig terjed. A vékonybél feladata az emésztés és a felszívás Az ember vékonybele 6-7 m hosszú, átmérője 3-5 cm. Az emésztőnedveket a máj, a hasnyálmirigy és a vékonybél fala termeli. Az emésztőnedvek és a béltartalom elkeveredését a bél keverő mozgása, továbbhaladását a bél perisztaltikus mozgása teszi lehetővé. A bél körkörös simaizmai egy kis szakaszon összehúzódnak, így a béltartalmat két részre különítik, majd egy másik helyen húzódnak össze és akkor egy másik helyen keverik bele

az emésztőnedvet a béltartalomba. A máj emésztőnedve az epe, ez enzimet nem tartalmaz, csak emulgeálóanyagot, mely a zsírcseppeket nem engedi újra nagyobb cseppekké összeállni. A hasnyálmirigy által termelt napi mintegy másfél liter hasnyál tartalmazza mind a négy szervesanyag-típus bontóenzimét: lipid, szénhidrát, fehérje, nukleinsav. A lipáz a zsírokat bontja, lesz egy monoglicerid és két zsírsav. A hasnyál amiláza a nyálamilázzal azonos működésű A hasnyál fehérjebontó enzime a tripszin. A nukleinsavbontó enzim a nukleáz, amely nukleotidokra, majd pentózra, foszforsavra és nitrogéntartalmú szerves bázisra bont. Az epe és a hasnyál a vékonybél kezdeti szakaszába, a patkóbélbe ürül.A vékonybél falának egysejtű mirigyei naponta kb. egy liter bélnedvet termelnek A felszívás a vékonybél nyálkahártyájának részein, a bélbolyhokon keresztül folyik. Felszínét nagy felületű mikrobolyhos hengerhám borítja. A hám

alatt helyezkednek el az erek Nyirokerek is, nemcsak vérerek A bélbolyhok állandó mozgásban vannak, kinyúlnak majd összehúzódnak. Belsejükben ideg és izom is található. A vékonybélből a víz ún passzív transzporttal szívódik fel a vérbe A glükóz, az aminosavak, a nukleinsavak alkotórészei és az ionok aktív transzporttal szívódnak fel a bélbolyhokon keresztül a vérbe, így jutnak el a májon át az őket felhasználó sejtekhez. A máj nem elsősorban emésztőmirigy, inkább anyagátalakítás, epeképzés. A hasüreg felső részén, jobb oldalon találjuk. Két lebenyből áll, elölről a hashártya kettőzete, a CSEPLESZ takarja. A máj alsó felületén helyezkedik el az epehólyag, ez tárolja a máj által termelt epét, töményíti és a zsíros béltartalomhoz hozzáüríti. Az epe bomlástermékeket is tartalmaz Epefesték adja a színét, ez a hemoglobin bontásakor, vastartalmának kivonásakor keletkezik. A vékonybélbe ürülők

epefesték barna színű anyaggá alakul. A vizelet színét is meghatározza. A hemoglobinból kivont vasat a máj raktározza A homeosztázis fenntartásában fontos szerepe van, mivel szabályozni tudja a vér kis szerves molekuláinak megfelelő arányát. Méregteleníti a szervezetet oly módon, hogy a mérgező anyagokat feldarabolja, vízoldhatóvá teszi, így a vese ki tudja választani. A máj a véralvadáshoz is nélkülözhetetlen, mivel a vérplazma fehérjéinek legnagyobb része itt képződik. Ezt úgy végzi a máj, hogy a saját, tápláló erén kívül egy kapuér is befolyik a májba. A kapuér vérének glükóz- és aminosav tartalmát állítja be a máj, ezt a vért méregteleníti. A máj működési egysége a májlebenyke. A májlebenyke szélén folyik be a sorban álló sejtekből kialakuló májsejtgerendák közé mind a sejteket tápláló verőerek vére, mind a kapuér vére. Amíg a vér a májsejtgerendák között végighalad, addig a

májsejtek elvégzik a megfelelő beállítást, és a központi gyűjtőérből kifolyó vér már szabályozottabb összetételű, kevesebb méreganyagot tartalmaz. A vérrel ellentétes irányban áramlik a májlebenykében a termelődő epe, mely ezután az epehólyagba jut. A hasnyálmirigy a másik nagy emésztőmirigyünk A hasüregben, a patkóbél kanyarulatában, nagyjából középen, a gyomor mögött helyezkedik el. Legnagyobb részét a külső elválasztású mirigyek teszik ki, ezek termelik a hasnyálat A külső elválasztású mirigyben elszórtan, szigetszerűen helyezkednek el a belső elválasztású mirigyek, amelyek az inzulint termelik. A vékonybél az utóbél oldalába nyúlik, ez a szakasz a vakbél. A hasüreg jobb alsó részén található, csökevényes bélszakasz Rajta helyezkedik el a kb. 6mm vastag és 6 cm hosszú féregnyúlvány A középbél a gyomor baktériumölő hatására steril, de az utóbélben számos rothasztó baktérium él. A steril

és a baktériummal teli szakasz határán nyirokszervek helyezkednek el. Ezt a szerepet tölti be a középbél és az utóbél határán a féregnyúlvány. A vastagbél (utóbél) három szakaszból áll: vakbél, remesebél és végbél. A legnagyobb részt a remesebél teszi ki A hasüregben keretezi a vékonybeleket. Falát három hosszanti szalag erősíti, közöttük kiöblösödések vannak Itt történik az emésztőnedvek által a tápcsatornába juttatott víz és ionok visszaszívása, rothasztó baktériumok közreműködésével a széklet kialakítása, valamint nyáktermelés. Perisztaltikája ritka, naponta 2-3 perisztaltikus hullám halad keresztül rajta. A vastagbélben élő baktériumok legnagyobb része a béltartalomban le nem bomlott szerves anyagokból táplálkozik, részt vesz a bélsár kialakításában. Egyes baktériumok anyagcseretermékei az ember számára vitaminok. Az utóbél utolsó szakasza a végbél Székelési inger, akaratlagos ürítés.

B. Milyen példával tudná szemléltetni az intermedier öröklődést? Az első és második nemzedékben melyik Mendel-szabályok érvényesülnek? Homozigóta fekete tollú kakasokat és homozigóta fehér tollú tyúkokat keresztezünk egymással. Az F1 nemzedék valamennyi egyede egyforma, a feketénél valamivel világosabb, kékes tollazatú lesz. Az F2 nemzedékben 1:2:1 arányban kapunk fekete, kék és fehér tollú utódokat. A homozigóta fekete (A1A1) és a homozigóta fehér (A2A2) egyedek erre a tulajdonságra nézve csak egyféle allélt örökíthetnek, ezért utódaik kivétel nélkül heterozigóták (A1A2) lesznek. Tollazatuk színének átmeneti jellege részleges dominanciára utal. Egymás közötti keresztezésük 1:2:1 arányban fekete, kék és fehér színű utódokat eredményez az F2 utódnemzedékben. Intermedier öröklésmenet esetén a három különböző genotípus három eltérő fenotípust alakít ki, így az egyedek fenotípusából

egyértelműen megállapítható a genotípus is. Mendel – szabály: I Uniformitás törvénye: az első hibridnemzedék (F1) valamennyi egyede egyforma. II Hasadás (szegregáció) törvénye: az F1 egyedeket egymás közt keresztezve az F2 nemzedékben ismét megjelennek a szülői tulajdonságok. Mi jellemzi a bioszféra anyagforgalmát és energiaáramlását? Anyagáramlás: bioszféra nyílt rendszer, mert környezetével állandó kapcsolatot tart fenn, és ez anyagkörforgásban és energiaáramlásban nyilvánul meg. Az elemek beépülnek az élőlények szerves anyagaiba, majd onnan kikerülve ismét szervetlen vegyületekre esnek szét. E folyamat során a talaj, a víz, a légréteg és az élőlények anyagai egymás között kicserélődnek. Az élőlények főbb anyagai a bioszférában gáz halmazállapotúak Az anyag körforgása térben és időben nem egyenletes. A hidrogén és részben az oxigén áramlása a víz korforgásához kötött. A levegő

molekuláris oxigénje a növényi fotoszintézis terméke A szén körforgása a szén-dioxidhoz kötődik. A nitrogén legnagyobb raktára a levegő Energiaáramlás: a bioszféra működéséhez a Nap fényenergiája szükséges. Az autotróf növényeket termelő szervezeteknek nevezzük, mivel képesek kismolekulájú, energiaszegény vegyületeket nagy molekulájúvá alakítani. Így növelik a szervesanyag-, és energiakészletet Fogyasztónak hívjuk a heterotróf állatokat. Ezek a fényenergiát nem tudják közvetlenül hasznosítani. Elsődleges fogyasztók a növényevők Másodlagos: ragadozók, harmadlagos pedig a csúcsragadozók, mivel ezeknek nincs ragadozójuk. Az elpusztult élőlényeket, szerves hulladékokat a lebontó szervezetek (reducens) bontják le. A tetemek ásványi anyagokká alakulva visszakerülnek az élettelen természetbe. Ezzel az ökoszisztémában zajló anyag mozgását anyagkörforgássá zárják. Külön csoportban vannak a visszamentő,

rekuperáns szervezetek. A táplálkozási vagy trofikus szinteken az anyag és az energia végighalad az ökológiai rendszerben. Az anyagáramlás mindig körfolyamat, az energiaáramlás mindig egyirányú, ezért az energiát folyamatosan pótolni szükséges. Mi az oka annak, hogy a cukorbeteg embernek magas a vércukor szintje, ill. egy idő után a cukor a vizeletben megjelenik? Az inzulin a vér glükózmennyiségének szabályozója: szerepe az, hogy a táplálkozás után a vér nagy cukortartalmát csökkentse. Az inzulin a szervezet összes sejtjét arra készteti, hogy a vérből felvegye a cukrot, raktározza vagy elégesse, tehát elősegíti a normális vércukorszint helyreállítását. A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit a vér megemelkedet glükózkoncentrációja serkenti fokozott működésre. A cukorbetegség nem más, mint az inzulintermelő sejtek csökkent működőképessége. A beteg vércukorszintje magas, de nem képes elég inzulint

termelni, ezért sejtjei mégis éheznek, hiszen nem tudják kellő mennyiségben felvenni a cukrot. 6.A Ismertesse az ember kiválasztó szervrendszerét, a vesék felépítését és működését! A vese páros szerv. Vesekapu, itt lép be a veseartéria, és itt lép ki a véna, valamint a húgyvezető. Velőállomány hosszanti csíkozatot mutató vesepiramisokból és a közöttük lévő oszlopokból áll. A vesepiramisok csúcsa a veseszemölcs, ez a vesekehelybe nyílik A vizelet a veseszemölcsön át csöpög a vesemedencébe. A NEFRON a vese kéregállományában egy hajszálerekből álló érgomollyal kezdődik, amelybe egy vastagabb ér vezet be, vékonyabb ki. Az érgomolyból kipréselődő szűrlet a BOWMAN-tokba kerül, ez a kanyarulatos csatornában folytatódik. Az érgomoly és a Bowman-tok együttes neve MALPIGHI-test Kezdeti szakasz, még a kéregállományban van; hajtű alakú rész, ez a HENLE-kacs, a velőállomány piramisait alkotja. A kanyarulatos

csatorna távolabbi szakasza a gyűjtőcsatornába torkollik, amely a vesepiramisokon áthaladva a veseszemölcsön nyílik. A Malpighi-test feladata a szűrés (filtráció). Az érgomoly hajszálereinek laphámján át képződik a szűrlet A kanyarulatos csatorna kezdeti szakasza minden hasznosítható anyagot igyekszik visszaszívni (reabszorpció). A cukor és a sók (hidratált ionok) aktív transzporttal mozognak, a víz passzív transzporttal követi őket. A Henle-kacsnak a sejtek közötti folyadék koncentrációgradiensének kialakításában van szerepe. A vese velőállományának vesepiramisaiban a sejközötti folyadék koncentrációja a kéregtől a vesemedence felé folyamatosan nő. A tömény vizelet létrehozásának elengedhetetlen feltétele a koncentrációgradiens megléte. A vesepiramis vesemedencéhez közeli részén tehát a sejtközötti folyadéknak a vizeletnél is sokkal töményebbnek kell lennie. A Henle-kacs két hajtűszerűen egymás

mellett futó ága az ellenáram elvén működik, így viszonylag kis energiabefektetéssel nagy koncentrációkülönbséget tud létrehozni. A kanyarulatos csatorna távolabbi szakaszán fakultatív visszaszívás folyik: azok az ionok szívódnak vissza, amelyekből a vérben kevés van. A vizelet kémhatása itt is szabályozható A gyűjtőcsatorna fala a végső vízvisszaszívás helye, itt szabályozható a vizelet töménysége. Ahogy a gyűjtőcsatorna áthalad a vesepiramison, az őt körülvevő egyre töményebb sejtközötti folyadék fokozatosan kiszívja a vizet a csatornából, így a gyűjtőcsatornában maradó vizelet egyre töményebbé válik, ennek következtében tömény vizelet ürül. DIURÉZIS: vizeletelválasztás. A húgyhólyag citrom alakú, a medence alsó részében, a szeméremcsont mögött található, telten a szeméremcsont felett tapintható. Nők hólyagjára felülről és hátulról kissé ráhajlik a méh, a férfiak húgyhólyagja alatt

közvetlenül a dülmirigy, azaz a prosztata található, amelyet a húgycső is átfúr. A húgyhólyag fala az üreges szervekre jellemző felépítésű: hám – kötőszövet – izom – kötőszövet - nyálkahártya. A hólyag belső hámrétege egy speciális hámtípus, az UROTHELIUM, amelynek szorosan záródó sejtjei hol széthúzódnak esernyő alakban, hol vastag hengerhámhoz hasonló képet mutatnak. A húgyhólyagból a vizeletet a húgycső vezeti a külvilágba. B. Miért fontosak a feltételes reflexek az állatok és az emberek életében? Konkrét példán magyarázza el egy feltételes reflex kiépülését! Társításos tanulásnak, a feltételes reflexeknek két típusát különböztetjük meg. A pavlovi feltételes reflex (környezet bizonyos ingerei előre jelzik egyes események bekövetkezését, két inger társítása rögzül az állat idegrendszerében néhány ismétlés után. Operáns tanulás – meghatározott tevékenysége mindig

ugyanazzal a következménnyel jár. Belátásos tanulás a madarakra és az emlősökre jellemző – korábban már megismert tárgyakat, mozgásokat új célra alkalmaz. A mellékelt ábrán egy zárvatermő magházának rajzát látja. Ismertesse a részeit és azok funkcióját! Magház: a termőn található a bibe, virágpor, tömlő, hím ivarsejtek, bibeszál alatt. Benne van egy központi sejt középen, alatta a zigóta, alatta a magkezdemény burka, alul kívül a magház fala. A központi sejten belül lesz a mag tápláló szövete, a zigótából a csíra, a magkezdemény burkából a maghéj, a magház fala a termésfal lesz. Egy adott területen élő populációk milyen kölcsönhatásban lehetnek egymással? Populáció (népesség) a legkisebb, egyed feletti szerveződési szint. Egy fajba tartozó olyan egyedek csoportja, amelyek egy helyen, egy időben élnek és egymással szaporodási közösséget alkotnak. Társulás: sokféle faj populációjának

együttélése Biomok: hasonló társulások egész kontinenseken végighúzódó, az éghajlati öveknek megfelelően, zonálisan elhelyezkedő társulásegységekbe szerveződése. Predáció: zsákmányszerzés Tápláléklánc, táplálékhálózat. Kompetíció: versengés, mindkét populáció számára kedvezőtlen kölcsönhatás. Parazitizmus: élősködés, a táplálkozási kapcsolat szélsőséges formája Szimbiózis: mindkét populáció számára előnyös együttélés. Kommenzalizmus az egyik populáció egyedei számára előnyös, a másiknak közömbös kölcsönhatás. Diverzitás: a társulások jellegzetes tulajdonsága, sokféleség. 7.A Ismertesse az agyalapi mirigy felépítését és szabályozó funkcióját! Az agyalapi mirigy (hipofízis) a hipotalamuszhoz nyéllel kapcsolódó belső elválasztású mirigy a koponyában. Hormonjai kivétel nélkül peptidek A hipofízis két részre, a hátsó és az elülső lebenyre osztható. A hátsó lebeny

hormontároló szerv A hipotalamusz nagyméretű neuroszekréciós sejtjeiben képződő hormonok, az oxitocin és a vazopresszin az idegsejtek axonjain jutnak ide, itt raktározódnak. Mindkét hormon innen kerül a vérbe Az oxitocin egyes simaizomelemek összehúzódását idézi elő. A vazopresszin legfontosabb hatása, hogy a vesében a nefronok elvezető csatornáiban és a gyűjtőcsatornákban fokozza a víz visszaszívását. A hipotalamusz sejtjei érzékelik a vér ozmotikus koncentrációját Ennek növekedése serkenti a vazopresszin termelődését, így több víz szívódik vissza a szűrletből a vérbe. Az elülső lebenyben számos hormon képződik, termelésüket a hipotalamusz szabályozza. A növekedési hormon hatására a csontok növekedési üteme gyorsul, a fehérjék szintézise fokozódik. A növekedési hormon sejtanyagcserét szabályozó hatása a serdülőkor után is megmarad: a májban a glikogén glükózzá, a zsírszövetben pedig a

neutrális zsírok zsírsavvá és glicerinné bomlását fokozza. A tejelválasztást serkentő hormon az emlőmirigyek működését fokozza a szülés után. Az agyalapi mirigy elülső lebenyének további hormonjai más belső elválasztású mirigyek működését szabályozzák visszacsatolással. A hipofízishormon növeli egy meghatározott hormon termelését Az utóbbi magasabb koncentrációban pedig visszahat az agyalapi mirigyre, és sejtjeiben csökkenti a serkentő hormon képződését. Így a hormonok szintje nagyjából állandó értékre állhat be. A szervezet külső és belső környezetéből érkező ingereket az idegrendszer dolgozza fel, majd ezek alapján szabályozza a hipofízis, és azon keresztül az egész hormonális rendszer működését. Az idegrendszer és a hormonális rendszer működési egységet alkot, ezért neuroendokrin rendszernek nevezzük. A pajzsmirigyserkentő hormon fokozza a pajzsmirigy tüszőinek működését. A

mellékvesekéreg-serkentő hormon főképpen a mellékvesekéreg szénhidrát-anyagcserét befolyásoló hormonjainak termelésére hat. A sárgatestserkentő hormon nőkben a sárgatest kialakulását és hormontermelését szabályozza, férfiakban a here hormontermelésére hat. A tüszőserkentő hormon nőkben a petefészek tüszőjének érését, férfiakban a hím ivarsejtek képződését serkenti. B. A törzsfejlődés során a szerves anyagok lebontásának és az energia felszabadításának két típusa alakult ki. Melyik a gazdaságosabb forma? Mivel tudná ezt igazolni? Aerob: oxigénes, biológiai oxidáció (sejtlégzés), oxigén hiányában anaerob, erjedés. Ha a béka bőrét vastagon bekenjük paraffin olajjal, néhány nap múlva elpusztul. Mi ennek az oka? A béka kétéltű állat. A kifejlett állatok a levegőből lélegeznek, légzőszervük a páros tüdő Mivel a tüdő nagyon egyszerű, tagolatlan, légzőfelszíne nem elegendő a szervezet számára

szükséges gázcsere lebonyolításához, a gazdag vérellátású bőr felületén keresztül is zajlik gázcsere a levegő és a keringő vér között. Ez a jelenség a bőrlégzés A bőr felülete nyálkás, nedves a mirigyváladékoktól. Ha bekenjük az állatot, fulladásos halál áll be nála Mi a jelentősége a nitrifikáló baktériumoknak? Az elhullott élőlények fehérjéi is nitrogéntartalmúak, amelyből a rothasztó baktériumok ammóniát képeznek. Nitrogénkötő baktériumok tevékenysége: egyes azotobacter és rhizóbium-fajok az ammóniumot nitritté, majd nitráttá alakítják. A folyamatot nitrifikációnak nevezzük. Az ilyen módon megkötött nitrogént a növények már képesek gyökérszőreikkel felvenni. (Ennek ellentéte a denitrifikáció, amikor a megkötött nitrogént légköri, molekuláris nitrogénné alakítják át a nitrogénfelszabadító baktériumok.) 8.A Ismertesse a gerincvelő szövettani felépítését és működését a

kapott ábra elemzése alapján! Felépítése: agyhártyák által borított, agyfolyadékban úszó, hengeres szerv. A csigolyák alapján nyaki, háti vagy mellkasi, ágyéki, keresztcsonti és farki szakaszra osztjuk. Keresztmetszete jellegzetes. Kívül helyezkedik el a fehérállomány, belül a szürkeállomány A szürkeállomány H vagy pillangó alakú. A szürkeállomány közepén lévő kis csatorna a gerincvelőcsatorna, amely az egyedfejlődés során a velőcső bezáródásakor kialakult üreg maradványa, és amelynek elülső tágulatai az agykamrák. A szürkeállományon hátulsó (soknyúlványú asszociációs idegsejtek helye, az információt kifelé közvetítő, központi vegetatív idegsejtek) és mellső szarvat (szomatikus mozgatósejtek helye, vázizmok mozgatása) különböztetünk meg, a mellkasi szakaszon pedig oldalsó szarvat (vegetatív működések) is. A receptorokkal a hátsó részén keresztül kapcsolódik Érzőidegsejtek tömörülése =

érződúc, ez a csigolyaíveken belül, a porckorongok által képzett résben helyezkedik el, ez a csigolyaközti dúc. A csigolyaközti dúcban lévő kétnyúlványú érzőidegsejtek gerincvelő felé haladó nyúlványa a gerincvelő fehérállományán áthaladva jellegzetes pályát alkot, ez a hátsó gyökér. A gerincvelő a végrehajtó szervekkel a mellső részén át kapcsolódik.A gerincvelőt elhagyó axonok a fehérállományban szintén jellegzetes pályát alakítanak ki, a mellső gyökeret. Az érzőidegsejt axonja és a kilépő idegsejtek axonja még a csigolyákon belül egymás mellé ér, és a gerincoszlopot közös gerincvelői idegként hagyja el. A gerincoszlop has felöli oldalán, a csigolyák mellett egy gyöngysorszerű dúcsor húzódik végig. Ez a szimpatikus dúclánc, itt a bőr és az izmok ereit szelvényesen beidegző, szimpatikus hatást közvetítő vegetatív mozgatóidegsejtek találhatók. Működése: reflexeket alakít ki. Ezek két

alapvető típusa: szomatikus és vegetatív Két további típus: szomatikus=izomeredetű és bőreredetű, vegetatív=szimpatikus és paraszimpatikus. B. Az apa és az anya dominánsan öröklődő betegségben szenved Gyermekeik között lehetnek-e egészségesek? Állásfoglalását magyarázza! Akkor lehet, ha az apa Y kromoszómáján nem található meg ez a domináns allél és – nem az első utódnemzedék, hanem a II., III – az utód az apától a hibátlan gént örökli I. utódnemzedék XBX XBY 100% XB 50% XB 50% Y XB XB A keményítő lebontása a szájüregben kezdődik. Miért nem folytatódik a gyomorban? Hol folytatódik végül is a keményítő emésztése? A nyálban található a nyálmirigy által kiválasztott amiláz, mely már a szájüregben elkezdi lebontani a keményítőt dextrinre (6,5-7,5 pH). Azért nem a gyomorban folytatódik, mert ott nincs amiláz, a gyomorban pepszin van, amely fehérjét bont oligopeptidekre. A keményítő

további emésztése a hasnyálnál folytatódik, a hasnyálmirigy termeli az amilázt, mely lebontja a keményítőt itt már maltózra. A vékonybélnedv fejezi be a folyamatot a vékonybélfal által termelt maltázzal, mely a maltózt glükózra bontja. 9.A Ismertesse a szem felépítését, a látás folyamatát a mellékelt ábra segítségével! A látás érzékszerve a szem. A szemgolyó fala háromrétegű A legkülső réteg a kötőszövetes ínhártya, ennek külső felszínén tapadnak a szemmozgató izmok. Az ínhártya elülső folytatása az átlátszó, domború szaruhártya. A középső réteg a szem vérellátását szolgáló érhártya. Ennek gyűrűszerű megvastagodása a szaruhártya szélénél a sugártest Belőle ered a szem színét adó szivárványhártya, amelynek középső, kerek nyílása a pupilla, melynek szűkítésével szabályozható a szembe jutó fény mennyisége. A szemgolyó legbelső rétege az ideghártya, más néven retina. Ez

tartalmazza a fényingert felvevő receptorsejteket A szemgolyó belsejét kitöltő átlátszó, kocsonyás anyag az üvegtest. A pupillán bejutó fénysugár útjába illeszkedik a szemlencse, amelyet a lencsefüggesztő rostok körben a sugártesthez rögzítenek. A szaruhártya és a szemlencse mint gyűjtőlencsék, fordított állású, kicsinyített képet vetítenek az ideghártyára, ahol a képnek megfelelő mintázatban a receptorsejtek ingerületet keltenek. Közeli tárgyra nézünk, akkor a gyűrű alakú sugártest izomzata összehúzódik, a lencsefüggesztő rostok ellazulnak, és a szemlencse saját rugalmassága folytán domborúbbá válik. A sugártest izmainak elernyedésekor a lencse kifeszül. Ha a szembe jutó fénysugarak a szaruhártyán, a szemlencsén áthaladva már a retina előtt alkotják az éles képet, akkor az ideghártyára nem éles kép vetül = rövidlátás. Ha a szem optikai berendezései a szükségesnél kisebb mértékben törik meg a

beérkező fénysugarakat, akkor az éles kép az ideghártya mögött keletkezik, tehát a retinára vetülő fénysugarak életlen képet alkotnak = távollátás. Az ideghártyában kétféle receptorsejt, a pálcikák és a csapok találhatók. A pálcikák igen kis fényerősségre ingerületet keltenek A csapok csak nagyobb fényintenzitásra érzékenyek, ingerküszöbük magasabb. A színlátás a csapok eltérő ingerlékenységének tulajdonítható. A pálcikák szinaptikus kapcsolatrendszereik miatt nem képesek éles látást biztosítani. Az ideghártyán, a szemgolyó pupillával szemközti belső oldalán található a sárgafolt, az éleslátás helye, amelyben csak csapok vannak. A szemmozgató izmok a két szemgolyót úgy állítják be, hogy mindkét szemünkben a látni kívánt tárgy képe vetüljön a sárgafoltra. A receptorsejtek még a retinában szinapszist alkotnak más idegsejtekkel, így az ingerület további neuronok axonján át távozik a

szemből. Ezek az idegrostkötegek alkotják a látóideget, a II. agyideget A látóideg szemgolyóból való kilépési helyén, a vakfoltban, nincsenek receptorsejtek. A látóidegek rostjai a talamuszban más idegsejteknek adják tovább az ingerületet. Ezek axonjai a látópályában haladnak a nagyagy nyakszirti lebenyébe, amelynek kérgében keletkezik a látásérzet. A szem segédberendezései a könnymirigyek és a szemhéjak. A folyamatosan termelődő könny nedvesen tartja a szemgolyó felületét, megakadályozza kiszáradását, ezáltal biztosítja az optikai sajátságok, a törőképesség fenntartását. A könny elpusztítja az ide kerülő baktériumokat is. A könnyet a szemhéjak terítik szét a szaruhártya és az ínhártya felszínén B. Az emberi társadalomban tiltják a rokonházasságokat Miért? Milyen veszélyt jelent a vérrokonság? A testvérek, rokonok, szülő-gyermek kapcsolatok a gyermeknemzéssel olyan folyamatot indíthatnak el, melynek

kimenetele tragikus lehet. Olyan nagyfokú génmutációk jöhetnek létre, melyek veszélyeztetik a születendő gyermek testi, szellemi épségét. Azonos gének, elfajzott betegségek, melyek összeadódnak és súlyos következményei lehetnek. Annak az újszülöttnek megpecsételik a sorsát, amely ilyen vérfertőzésből születik. Tapasztalat: halak közötti beltenyészet, testvér-testvérrel, stb. olyan minimális ellenálló képességet hozott magával, hogy a halak élettartama jelentősen lecsökkent, észrevehető a daganatos betegségek nagy számban történő előfordulása is. A halaknak melyek azok a tulajdonságai, amelyek a vízi életmódhoz való tökéletes alkalmazkodás következményeként alakultak ki? Testük alakja áramvonalas, ezért kicsi az ellenállása a vízben. Bőrük nyálkatermelő, védelmet ad, súrlódáscsökkentő, pikkelyek. Külső megtermékenyítés Érzékelő oldalvonal: felfogja a víz áramlását, rezgését,

hangérzékelés. Lemezes kopoltyúval lélegeznek Úszóhólyag Egyvérkörös keringés. Milyen szerepe lehet az emberi beavatkozásnak az ökoszisztémák biológiai egyensúlya szempontjából? Mondjon példát! Ökológia: élőlénycsoportok és környezetük kapcsolatát vizsgálja. Populáció (népesség) a legkisebb, egyed feletti szerveződési szint. Élőlények ökológiai környezete azon tényezők összessége, amelyek befolyásolják életműködéseiket,pl.:fény,hőmérséklet, levegő, víz, stb A társulás a környezetével együtt ökológiai rendszer, ökoszisztémát képez.Egyedszám, környezet eltartóképessége, egyedsűrűség.Ennek eloszlása lehet egyenletes, véletlenszerű, szigetszerű. Egyedek túlélése Tűrőképesség: a környezeti tényezőnek az a tartománya, amelyben a populáció fennmaradhat. Tűrőképességi görbe, legkedvezőbb értékek tartománya az optimum. Minden ettől eltérő felborítja a rendszert 10.A Ismertesse az ember

légzőszervrendszerének felépítését és működését a mellékelt ábra segítségével! Az orr csontos és porcos részből áll. Az orrcimpák mozgathatók Az orrüreget a szájüregtől a kemény és a lágy szájpad, a koponyaüregtől a rostacsont választja el. Az orrüreg és a garat között két nagy ovális nyílás van, ezek a hortyogók. Az orrsövény az orrot két orrjáratra osztja. Az orrjáratok belsejének széli részén három pár felületnövelő orrkagylót találunk. Az orr három melléküreggel van kapcsolatban: a homloküreggel, az arcüreggel és az ékcsonti üreggel. Az orrüreg felső részébe nyílnak a könnycsatornák Az orrüreg nyálkahártyája csillós hengerhámmal borított, mirigyekben gazdag, kötőszövete dús érellátású. Az orrüreg felső részében találjuk a szaglóhámot A gége a légcső felső része, több kisebb porc és izom együttese. Elöl borítja a pajzsporc Ez alatt helyezkedik el a gyűrűporc. A gyűrűporc

kiszélesedő részén áll hátul a két kis kannaporc A kannaporc és a pajzsporc széle, valamint a két kannaporc között harántcsíkolt izom van. A két hangszalag a pajzsporc csúcsi részének belsejétől fut az egyik és a másik kannaporcig. A gége belső részét nyálkahártya béleli. A hangszalag a nyálkahártya alatt van, így a gége belső falától a hangszalagig és vissza egy nyálkahártya-kettőzet halad, ez a hangredő. A hangszalagoktól kifelé, a pajzsporc széle felé tehát a gége hengeres ürege zárt, a két hangszalag közt viszont nyitott. A nyitott részt hangrésnek nevezzük Hangadáskor a kannaporcokat mozgató izmok segítségével mozgatjuk a hangszálakat, és ezzel a hangredőt, így a tüdőből kiáramló levegő útját hol elzárjuk, hol szabadon hagyjuk. A levegő a hangredő mögött hol feltorlódik, hol szabadon áramlik. A hangrezgés longitudinális hullám Fontos még a száj- és orrüreg rezonanciája, valamint a nyelv, az

ajkak és a fogak alakja, helyzete is. A gégefedő porc el tudja zárni a gége felső nyílását. Ez nem csak nyelésnél fontos Amikor erőlködünk, a mellkas szilárdsága a ráfeszített izomtól függ. Ilyenkor a gégefedő becsukásával tartjuk bent a levegőt. A gége lefelé a légcsőben folytatódik A légcsövet merevítő porcok C alakúak, hátrafelé nyitottak. A nyelőcső vele párhuzamosan, mögötte halad A tüdő a mellüregben helyezkedik el. A mellkast hátulról a gerincoszlop, oldalról a bordák, elölről a szegycsont határolja. A mellüreget belülről savós hártya béleli, ez a mellhártya fali lemeze; a tüdőt kívülről is savós hártya borítja, ez a mellhártya zsigeri lemeze. A két hártya között savós folyadék van. A tüdő a rekeszizom felé lapos, kissé a hasüreg felé boltozatos, felfelé csúcsos szerv. Jobb oldali része három lebenyből áll, bal oldali része kettőből, mert a szív a középtől kissé balra tolódva jelentős

helyet foglal el. A légcső a tüdőbe érve a két tüdőfélnek megfelelően két főhörgőre ágazik el, azok pedig a lebenyeknek megfelelően hörgőkre. A hörgők falát gyűrű alakú porcok merevítik. A hörgők hörgőcskékre ágaznak tovább, azok végén pedig szőlőfürtszerűen léghólyagocskákat találunk. A léghólyagocskák felülete kb 150 m2. A hörgőcskék fala kötőszövetből és simaizomból áll, a léghólyagocskák fala pedig váltakozva egyrétegű lap- és köbhámból, amelyet hajszálerek hálózata fon körül. A léghólyagocskák és a hajszálerek hámján keresztül megy végbe a gázcsere. A léghólyagocskák belseje egy a tüdő által termelt felületaktív anyaggal van bevonva, amely megakadályozza, hogy kilégzéskor a léghólyagocskák fala összetapadjon. A légzés vegetatív működés, a légzés szaporaságát és mélységét tudjuk szabályozni. A belégzés ingere a vér csökkenő oxigéntartalma vagy növekvő

szén-dioxid tartalma. A legegyszerűbb légzőközpont az agy legalsó részén, a nyúltvelőben helyezkedik el. Ezt a hídban elhelyezkedő más szervrendszerek működésével hangolja össze a központ. A hipotalamuszban olyan központ van, amely a szervezet általános állapotának megfelelően szabályozza a légzést. A limbikus rendszer az érzelmeknek a légzésre gyakorolt hatását szabályozza. B. Miért nyalogatja a kutya a sebét? Melyek a nyál összetevői? Fertőtlenítés, tisztítás céljából nyalja a sebét, mivel a nyálban olyan anyagok vannak, melyek erre alkalmasak. A nyál összetevői: mivel a szájüreg baktériumokkal erősen szennyezett ellenük védekezésképp a nyál tartalmaz baktériumölő anyagokat. Egyik legfőbb anyaga a mucin, ez a falat „összeragasztására” szolgál. Amiláz a keményítőt bontja Milyen lehetősége van az eukarióta sejt membránrendszereinek? Nevezzen meg ilyen membránokat és ismertesse

általános tulajdonságaikat! Az eukarióta sejtekben a legtöbb sejtalkotót membrán veszi körül, így a sejtalkotók belső terei elkülönülnek a sejt alapállományától. A sejt belsejének tagolódása lehetővé teszi az egyes biokémiai folyamatok térbeli és időbeli elkülönülését. Ezáltal nő az anyagcsere folyamatok rendezettsége és hatásfoka. A külső határoló membrán, a sejthártya elválasztja, de egyben össze is köti a sejtet a környezetével. Membránfehérjéi szabályozzák az anyagfelvételt és –leadást a sejt és a külső közeg között, részt vesznek a sejtek felismerési folyamataiban, megkötnek különféle, a sejtanyagcserét befolyásoló kémiai anyagokat, pl.hormonokat A sejthártya az anyagforgalmat szabályozza, és ezáltal a környezettől eltérő, jellemző koncentrációviszonyokat alakít ki a sejtben. Az endoplazmatikus hálózat (ER) lapos zsákokból, csövekből álló kiterjedt membránrendszer. Durva felszín (DER),

membránjának citoszol felőli oldalához riboszómák kapcsolódnak. Sima felszín (SER) membránján nincsenek riboszómák.Golgi-készülék:6-8 egymáshoz simuló, lapos zsákocskából áll, amelyekről membránnal határolt hólyagok fűződnek le. Részt vesz az összetett fehérjék szintézisében, a sejtalkotók határoló membránjainak képzésében és a sejten belüli anyagszállításban.Lizoszómák: membránnal határolt testecskék, amelyek makromolekulák hidrolízisére képes emésztőenzimeket tartalmaznak.Mitokondrium: hengeres alakú, két membránnal határolt sejtalkotó. A belső membránon betűrődések vannak. A lebontó anyagcsere központjai Egy kémcsőbe vizet és olajat, a másikba vizet, olajat és epét teszünk. Összerázás után mit tapasztalunk? Van-e különbség a két kémcső tartalma között? Miért? Mi az epe szerepe a zsírok emésztésében? Az epe: ez a máj emésztőnedve. Enzimet nem tartalmaz, csak emulgeálóanyagot A

kialakult zsírcseppeket nem engedi újra nagyobb cseppekké összeállni. Ezért az epe a zsírok feldolgozásában fontos emésztőnedv. Az epesavak, melyek nagy mennyiségben vannak jelen, kettős oldódású molekuláiban az apoláris szteránvázhoz poláris karboxilcsooport kapcsolódik. Ezért a béltartalom vize közegében stabilizálják a zsírok emulzióját Emulzió: két vagy több, egymással nem elegyedő folyadékból kialakuló diszperz rendszer, amelyben az egyik folyadék finoman eloszlatott állapotban van jelen. Emulziót alkotnak pl vizes közegben az olajcseppek. 11.A A genetikai mutációk és lehetséges következményeik Az élőlények szaporodásuk során génjeiket változatlan formában örökítik át utódaikra. Ennek alapja az örökítő anyag (DNS) pontossága. Mutáció: A genetikai állomány megváltozása. Az ivarsejtek képződésének során bekövetkezhetnek olyan események, amelyek a DNS bázissorrendjének, a kromoszómák

szerkezetének, számának módosulását eredményezik. Az ivarsejtek mutációja a szülők tulajdonságaitól eltérő jellegek kialakulását is eredményezheti az utódokban. Fajtái: Spontán, ilyenkor nem ismerjük a genetikai állomány megváltozásának pontos okát. Indukált, ahol valamilyen károsító környezeti hatás áll a mutáció hátterében, ami jelentősen megnöveli a DNS-szerkezet megváltozásának valószínűségét. Génmutáció (pontmutáció): A mutáció leggyakoribb formája. A DNS megkettőződésekor 1 bázispárban lép fel a másolási hiba. A bázissorrend módosulása miatt megváltozhat a kódolt fehérje elsődleges szerkezete, működése. A folyamat az eredeti bázissorrendű, „vad” típussal szemben többnyire recesszív, ritkábban domináns allél kialakulását eredményezi. A génmutáció következménye, hogy a géneknek eltérő bázissorrendű változatai, alléljai vannak. Ezzel magyarázható az egy fajba tartozó egyedek

genetikai sokszínűsége, változatossága. A génmutáció ezért kiemelkedő jelentőségű a fajok kialakulásában, az élővilág evolúciójában. A pontmutáció valószínűségét növeli a nagy intenzitású ultraibolya sugárzás. Egy génnek többféle, eltérő bázissorrendű változata alakulhat ki. A génváltozatokat alléloknak nevezzük Az allélok sokféleségével magyarázható az élőlények változatossága, vagyis, az hogy egy fajon belül az egyes egyedek meglehetősen eltérő tulajdonságúak is lehetnek. Kromoszómamutáció: A kromoszómák finomszerkezetében bekövetkező, a DNS nagyobb szakaszait érintő változás. A meiózis I főszakaszában, az allélkicserélődés során következik be. A gének sorrendjének felcserélődését, a kromoszóma 1 darabjának elvesztését, megkettőződését v. áthelyeződését eredményezheti. A kromoszóma szerkezetének ekkora változása sokszor az utód életképtelenségét okozza, azaz letális

hatású. De a kromoszómamutáció előnyős mutációkat is okozhat Különösen igaz ez a megkettőződésre, amikor a beépült DNS darab újabb fehérjék létrejöttének kiindulópontja lehet. A kromoszómamutációk gyakoriságát erőteljesen megnövelik a különböző ionizáló sugárzások (röntgen, radioaktív). Kromoszómaszám megváltozása: A kromoszómák rendellenes szétválása a sejtosztódás során, aminek következtében az utódsejtekbe nem a fajra jellemző számú kromoszóma kerül. A kromoszómaszám változása részleges (egyes kromoszómák többlete v hiánya) v teljes (az egész kromoszómaszerelvény megsokszorozódása) lehet. Az ivarsejtekben fellépő kromoszómaszám-változások az utódokban is jelentkezhetnek. Emberben legtöbbször az ivari kromoszómákat érintik ezek a rendellenességek. Poliploid sejtek: A genetikai állománynak az egész kromoszómaszerelvényre kiterjedő megsokszorozódása. Leggyakrabban a növényvilágban

figyelhető meg, ahol bizonyíthatóan fontos szerepe van az új fajok keletkezésében. GAGGCCAATT CTCCGGTTAA Hibás beépülés Pontmutáció CTCCGGTTAA GAGGCCAATT 2. megkettőződés ATCCGGTTAA TAGGCCAATT TAGGCCAATT ATCCGGTTAA 1. megkettőződés Nincs változás Eredeti szál TAGGCCAATT ATCCGGTTAA B. A mellékelt ábrán egy harántcsíkolt izom térbeli felépítését látja Nevezze meg a részeit! Vázizomszövet. Izom, belül izomrost (hosszú, sokmagvú, vékony sejtek,izom összehúzódásáért felelős fehérjefonalak). Sejtmagjaik a sejthártya alatt helyezkednek el, citoplazmájukban az izom-összehúzódásért felelős fehérjefonalak feltűnően szabályosan rendeződnek. Ez áll aktinfonalból és miozinfonalból. A harántcsíkolt izmot nevezi a köznyelv izomnak, ez a csontok mozgatására alkalmas. Mereven párhuzamos rostok Mi okozza a levegő beáramlását az ember tüdejében? (A belégzés oka, mechanizmusa) A légzés vegetatív működés,

a légzés szaporaságát és mélységét tudjuk szabályozni. A belégzés ingere a vér csökkenő oxigéntartalma vagy növekvő szén-dioxid tartalma. A legegyszerűbb légzőközpont az agy legalsó részén, a nyúltvelőben helyezkedik el. Ezt a hídban elhelyezkedő más szervrendszerek működésével hangolja össze a központ. A hipotalamuszban olyan központ van, amely a szervezet általános állapotának megfelelően szabályozza a légzést. A limbikus rendszer az érzelmeknek a légzésre gyakorolt hatását szabályozza. Legvégül az agykéreg tudatos működése képes az összes alsóbb központ működését felülről befolyásolni. A tüdő és a légkör között a levegő cseréjét légcserének nevezzük. Erős izomzat kellene, a gázcsere pedig csak vékony hámrétegen át folyhat A mellüreg aktív mozgása a tüdőt passzívan mozgatja. Belégzéskor a rekeszizom a hasüreg felé mozdul el és a bordák megemelkednek, így megnő a mellüreg

térfogata. A mellüreg térfogat-növekedése során a tüdő térfogata is nő, ezért a tüdőben lévő gáz nyomása csökken, és a nyitott légutakon keresztül a külső, nagyobb nyomású levegő beáramlik a tüdőbe. Kilégzéskor a mellüreg térfogatát változtató izmok elernyednek, a mellüreg és a tüdő térfogata csökken, a tüdőben a nyomás nő, és a gáz a tüdőből a légkörbe jut. Egy kísérlet során emlősállatnak hormon injekciót adnak. Hamarosan az állat szívműködése, légzése felgyorsult, vérnyomása fokozódott. Melyik belső elválasztású mirigy hormonjait tartalmazta az injekció? Az állat pupilláját és vércukor szintjét megvizsgálva mit tapasztalhatnak? A mellékvese által termelt adrenalint adták neki. Ez a hormon egy aminosav származék, a szimpatikus hatás fenntartása, készenléti állapot = hatása. Közvetlenül az idegrendszerre hat Az adrenalin minden lehetséges anyagcsereúton cukrot, tápanyagot, energiaforrást

biztosít a sejteknek, tehát mindenből cukrot csinál, a raktárból is kiveszi a cukrot, növeli a vércukorszintet és segíti a sejtek cukorégetését. A pupilla kitágul (?) 12.A Ismertesse az állatok és az ember embrionális fejlődésének szakaszát a mellékelt ábra segítségével! Egyedfejlődés: a petesejt a petevezető petefészekhez közeli szakaszán termékenyül meg, majd kb. egy hétig sodródik a petevezetőben Ezalatt osztódik A fejlődés első szakasza a barázdálódás. A zigóta tovább osztódik, kialakul a szedercsíra (morula) Elhalnak a belső sejtek oxigénhiány miatt, kialakul az üreges hólyagcsíra (blasztula). A magzatburok nélküli egyedek hólyagcsírája bélcsíra (gasztrula) lesz. A magzatburokkal rendelkező egyedek hólyagcsírájának belsejében egy kis sejtcsomó, az embriócsomó jön létre. Következő szakasz a csíralemezek kialakulása. Az embriócsomó belsejében két üreg képződik: az amnionüreg és a szikhólyag. A

két üreg közötti fal az embriópajzs Amnionüreg: külső csíralemez, szikhólyag: belső csíralemez, a kettő közt középső csíralemez. Ezután kezdődik a szervtelepek és a szervek kialakulása. Középső csíralemezben létrejön a gerinchúr Megvastagszik a külső csíralemez, velőlemez képződik. A külső csíralemez középső csíkja velőbarázdává alakul, majd velőcsővé zárul. Végül az egész embriópajzs a belső csíralemez felé egy csővé zárul, a cső egyik nyílása a szájnyílás, a másik a végbélnyílás lesz. A belső csíralemezből alakul ki a bélcső, a táplálkozás szervrendszerének összes mirigye, valamint a tüdő. A középső csíralemez hozza létre a mozgás szervrendszerét, vagyis csontokat és izmokat, a keringési rendszert, a kiválasztás és a szaporodás szervrendszerét. Külső csíralemez eredetű a kültakaró és az idegrendszer. A hólyagcsíra falának és a méhnyálkahártyának az érintkező

részéből a harmadik hónap végére alakul ki a méhlepény, ebben az anya és a magzat hajszálerei sűrűn egymás mellett futnak. A magzatot a méhlepénnyel a köldökzsinór köti össze. A hólyagcsíra fala képezi a külső magzatburkot, az amnionüreg fala pedig a belső magzatburkot. Ez a fejlődés során összeér és egységes magzatburkot hoz létre. Az emlősök szikhólyagja rövid ideig vérképző szervként működik, majd elcsökevényesedik. B. Mi a hemoglobin funkciója? Alakjuk benyomott koronghoz hasonló. 1mm3 vérben kb 5 millió vörösvérsejt van A vörös csontvelőben képződnek, öregedésük során duzzadnak, majd 120 nap után a lépben bomlanak le. A lebomló hemoglobint a máj átalakítja és vastartalmát raktározza A légzési gázokat szállítják: a vér a tüdőben oxigént vesz fel és szén-dioxidot ad le. A légzési gázok diffúzióval áramlanak a tüdő levegője, a vér és a sejtközötti folyadék között. Az oxigént a

vörösvérsejtek a konjugált hemoglobinmolekula kettős kötésű vázához, a PORIFINVÁZHOZ kötve szállítják. Egy mól vázhoz egy mól oxigénmolekula tud kapcsolódni. Virágcserépben babmagot csíráztatunk. Amikor a növényke néhány cm-es lesz, a cserepet az oldalára fektetjük. Néhány nap múlva változás következik be a hajtás és a gyökér helyzetében. Magyarázza meg a jelenséget! A virágos növény embrionális alakja a mag, amely átmeneti nyugalmi állapotban levő növénykezdemény. A mag tartalmazza a csírát – amelyből a gyökér és a hajtás fejlődik ki – és a sziklevelet. Ha a mag kedvező körülmények közé kerül, kicsírázik A csírázásnak külső és belső feltételei vannak. Külső feltételei a víz, az oxigén, a megfelelő hőmérséklet és a fény Belső feltétel a mag érettsége. Milyen vércsoportú utódai születnek egy A vércsoportú anyának és egy 0-s vércsoportú apának? Mindig az IA és az IB a

domináns az I0-val szemben. Az IA és az IB között viszont kodominancia lép fel. Szülők (P): I0I0 IAIA x Apa Anya Hím ivarsejtek I0 Petesejt IA I0 IAI0 IAI0 Születendő gyermek: IAIA IA 13.A A mellékelt ábrán az emberi agy metszeti képét látja Azonosítsa a részeket a funkciójuk megjelölésével! Az agy felszínét pár mm vastagon borító réteg az agykéreg, a mélyebben elhelyezkedő, fehérállományba ágyazódó részek pedig a magok. A gerincvelő folytatásába eső agyrészek közös neve agytörzs, amelyet a nyúltagy, a híd és a középagy (ébrenlét, izomtónus) alkot. A híd háti oldalánál található a kisagy (kisagykéreg, szürkeállomány kívül van, mozgáskoordináció). A középagyat fölfelé a köztiagy követi, ennek folytatása pedig a legnagyobb agyrész, az erősen barázdált felületű nagyagy. Az agyvelőbe befutó és a belőle távozó ingerületek két fő úton haladnak. Az agyidegek szimmetrikusan,

párosával lépnek kiilletve be Összesen 12 pár agyidegünk van Az agytörzsnél a szürke- és fehérállomány nem különül el olyan élesen. Látszólag szabálytalanul elrendeződő neuroncsoportokat tartalmaz, amelyet agytörzsi hálózatos állománynak nevezünk. Szerepük van az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásában, az izomtónus szabályozásában. Az agytörzs számos életfontosságú vegetatív reflexműködés központját tartalmazza (szívfrekvencia, vérnyomás, légzés, nyelés, védekező reflexek, stb.) A köztiagy két nagy része a talamusz és a hipotalamusz. A talamusz az érzékszervekből eredő felszállópályák fontos átkapcsoló állomása, szűrőként is működik. A hipotalamusz a vegetatív működések szabályozásának központja, éhségérzet, érzelmek, hormon. A nagyagy két hatalmas féltekéjének felületét a barázdák és a tekervények megnövelik. A kéreg alatt a nagyagy fehérállományába számos mag

ágyazódik. A féltekék a homloktól a tarkó felé haladva a következő lebenyekre oszthatók: homloklebeny, fali lebeny, halántéklebeny, nyakszirti lebeny. Minden tudatos, értelmi működés közvetlenül kötődik az agykéreghez. Csak akkor tudatosul az érzékszervekkel felfogott inger, ha a létrejött ingerület eljut az agykéregbe. Minden akaratlagos működést eredményező ingerület az agykéregből indul ki. A kisagy a mozgások összerendezésében, koordinálásában játszik szerepet. Előagy nagyagy (agykéreg, limbikus rendszer), köztiagy (talamusz, hipotalamusz) Középagy agytörzs (középagy, híd, nyúltagy)Utóagy agytörzs (híd, nyúltagy/piramisok = átkereszteződés/, kisagy) B. Mivel magyarázza azt, hogy az embernél az utód nemének kialakulása, a hímivarsejt ivari kromoszómájától függ? Az eukarióta élőlényekben az ivar az esetek túlnyomó részében genetikusan meghatározott, öröklődő sajátság. A fajok egy részében a

hím ivarú egyedek XY, a nő ivarúak XX ivari kromoszómájúak. Az X és az Y kromoszómák alakja és működése is eltérő, nem azonos tulajdonságokra vonatkozó génsorozatokat tartalmaznak, vagyis nem homológ kromoszómák. Így azok az egyedek, amelyek ilyen kromoszómaszerelvényűek, bizonyos jellegeikre nézve csak egyetlen gént tartalmaznak. Ezért az ivari kromoszómához kötődő jellegek öröklődése és fenotípusos megjelenése a két nemben eltér egymástól. Az X ivari kromoszómához kötött jellegek öröklődésére általánosan jellemző, hogy a recesszív jellegek az XY genotípusú egyedekben gyakrabban jelennek meg. Ennek magyarázata az allélpár hiányában rejlik Az X és az Y kromoszómán található génekre nézve ezek az egyedek hemizigóták. Az X és Y kromoszómapár miatt csak a férfiaknál van variációs lehetőség. Haploid sejtek Az emberi fehérjék felépítéséhez 20 féle aminosav szükséges. A sejtmag DNS molekulája 64

féle kódot tartalmaz. Hogyan hasznosul a 64 féle kódféleség? Az élő szervezetek fehérjéit 20-féle aminosav építi föl, a DNS polinukleotid-láncában viszont csak négy különböző bázis van. Genetikai kód: összefüggés a nukleinsavak bázisai és az aminosavak között. Három bázis esetén 64 a lehetséges variációk száma Ebből következik, hogy a genetikai kódnak legalább három bázisból kell állnia. Az mRNS bázishármasai, a kodonok jelzik a polipeptidlánc aminosavait, a fehérjeszintézis kezdetét illetve a szintézis végét. A genetikai kód az egész élővilágban egységes, vagyis a különböző élőlényekben ugyanaz a bázishármas, ugyanazt az aminosavat jelenti. Mi az oka annak, hogy az egyébként kis mennyiségben szükséges vitaminok hiánya súlyos betegségeket okozhat? Említsen példákat is! A-vitamin: zsírban oldódó, hiánya száraz bőrt, tápcsatorna és a légzőhám szarusodása, farkasvakság. B1-vitamin: vízben

oldódó, hiánya izombénulás, érzészavarok, depresszió. B12-vitamin: vízben oldódó, hiánya vérszegénység, gyengeség, Folsav: vízben oldódó, vérképzési zavar, növekedés visszamaradása. D-vitamin: zsíroldékony, hiánya angolkór, csontlágyulás. 14.A Ismertesse a fül felépítését, a hallást, a mellékelt ábra segítségével azonosítsa a részeket a funkció megnevezésével! A hallás a hangnak, vagyis a levegő rezgéseinek érzékelése. Fülünk három részre tagolódik A külső fül a porcos fülkagylóból és a külső hallójáratból áll. Ezek a levegő rezgéseit terelik a középfül felé. A középfül a dobhártyával kezdődik Ez a vékony, rugalmas lemez választja el a külső hallójáratot a levegővel telt dobüregtől. A dobüreget a garattal vékony járat, a fülkürt köti össze. A dobüregben három, ízülettel összekapcsolódó hallócsontocska található: a dobhártyához rögzülő kalapács, majd az üllő, és végül

a kengyel. A kengyel talpa a belső fülbe vezető nyílást, az ovális ablakot fedi be. A külső fülön bejutó hanghullámok megrezegtetik a dobhártyát, majd a rezgések végighaladnak a hallócsontocskákon, és fel is erősödnek. A rezgés végül a belső fület kitöltő folyadékot hozza hullámzásba. A belső fülben csigaházszerűen föltekeredő cső, a csiga található. Itt vannak az érzékszőrökkel rendelkező receptorsejtek, a szőrsejtek. Az érzékszőrök fölé vékony fedőhártya nyúlik. A hang beérkezésekor a csiga folyadéka mozgásba jön, ennek hatására az alaphártya kileng, az érzékszőrök a fedőhártyának ütköznek. Ennek a mechanikai ingernek a hatására alakul ki az ingerület. A csiga alapjánál a magas, a csiga csúcsa közelében pedig a mély hangok keltenek ingerületet. Az ingerület az agyidegek közé tartozó hallóideg, majd a hallópálya idegrostjain a talamuszba jut, onnan pedig tovább a halántéklebenyben

található hallóközpontba. Külső fül: fülkagyló, hallójárat. Középfül: dobhártya, hallócsontocskák. Belső fül: három félkörös ívjárat, tömlőcske, zsákocska, csiga, dobhártyát feszítő izom, garat felé nyitott cső. (Perilinfa = csiga, alaphártya = Korthy-féle szerv, szőröcske, fedőlemez, mechanikai inger. B. Lehet-e egy A vércsoportú anyának és egy B vércsoportú apának 0-s vércsoportú gyereke? Nem, mert az A vagy a B vércsoport a domináns. Csak akkor lehetne nullás vércsoportú gyerek, ha az anya is és az apa is nullás vércsoportú lenne. De amennyiben szerepel az A vagy a B vércsoport, mindig az lesz az elsődleges öröklődő vércsoport. Kiizzított és mosott homokban (1), valamint humuszos talajban (2) babpalántákat nevelünk. Rendszeresen tiszta vízzel locsoljuk Lesz-e különbség a babpalánták növekedésében? Indokolja meg válaszát! Humusznak nevezzük az élőlény-maradványokból keletkező, sötét színű,

kolloid méretű vegyületekből álló anyagot, amely állatok, gombák, egysejtűek, baktériumok lebontó munkájának eredménye. Ez teszi termékennyé a talajt A szerkezete messzemenően befolyásolja a talaj víz- és levegőgazdálkodását, ezért a szárazföldi élőlények többsége számára alapvető fontosságú környezeti tényező. Hogyan tudnád kémiai módszerekkel kimutatni, ha a tejfölt liszttel hamisítják? Jód adagolásával, ha liszttel van hamisítva a tejföl, akkor „belilul”. 15.A A mellékelt ábrán DNS részletet lát Magyarázza el a molekularészlet összetételét! Mi a DNS és molekula szerepe a sejt életében? A dezoxiribonukleinsav nukleotidjaiban dezoxiribóz található, a szerves bázisok között pedig nincs uracil, hanem egy másik pirimidinbázis, a timin fordul elő. A DNS-molekulák két polinukleotid-láncból állnak, amelyek egymás mellett feltekeredve jellegzetes kettőshélixszerkezetet alkotnak. A lánc távolsága

állandó, hidrogénkötések tartják össze A bázispárok kialakulása: a nagyobb méretű purinbázissal szemben csak kisebb méretű pirimidinbázis állhat. A DNS-molekulák között is a bázisok kapcsolódási sorrendje jelenti a különbséget Tárolja a sejtműködésre vonatkozó információkat. A kettőshélix-szerkezet magában rejti a megkettőződés lehetőségét és ezzel az információ átadását, átörökítését a sejtosztódás során. B. Miért van szükség arra, hogy az állat és az ember az elfogyasztott táplálékot megeméssze? A táplálkozással vesszük föl a szervezet felépítéséhez, az életműködésekhez és az energiaigény fedezéséhez szükséges életfontosságú anyagokat, a tápanyagokat. A kémiai emésztés során a szerves makromolekulák többsége emésztőenzimek közreműködésével építőegységeire hidrolizál. A felszívódás során a felszívott anyagok a vér, ill a nyirok útján jutnak el a szervezet sejtjeihez. A

nem hasznosuló anyagok salakanyagként ürülnek Emésztés nélkül nincs felszívódás, a nagy molekulák nem tudnak felszívódni a szervezetben. Miért alakul ki az Rh-összeférhetetlenség az Rh-negatív vércsoportú anyáknál, ha Rhpozitív magzatot hordoznak? Az anya vére szüléskor természetes úton érintkezik a magzat vérével. Ha az anya Rh-negatív, a gyerek Rh-pozitív, akkor az anya vérében a szülés után ellenanyagok képződnek az Rhpozitív vérrel szemben. Az Rh-pozitív vércsoport elleni ellenanyagok – az ABO vércsoport ellenanyagaival szemben – kisméretűek, és a méhlepényen át képesek az anyából a magzatba jutni. Ha előzőleg szüléskor az anyában Rh-pozitív elleni ellenanyagok alakulnak ki, akkor a következő Rh-pozitív gyermekbe átjutva annak vérét kicsapják, ami a magzat halálához, spontán vetéléshez vezet. Mesterségesen előállított ellenanyaggal megoldható a helyzet Milyen műtétet végeztek el azon a

kiéheztetett kísérleti állaton, mely a műtét után a ketrecbe készített táplálék ellenében éhen pusztult? Az agy hipotalamusz nevű részében van a táplálkozásszabályozási központ. A táplálék látványával kapcsolatos érzékletek a szemből a látóidegen keresztül érnek a talamuszba. A táplálék szagáról érkező információ a talamusz megkerülésével a limbikus rendszerbe ér, itt tudatosul. Az állatnak a hipotalamuszát távolították el (Lehet a vékonybelet is) 16.A A mellékelt ábrán a bőr keresztmetszeti képe látható Azonosítsa a részeket funkciójuk megjelölésével. Az ember bőre három fő rétegből épül fel: hám, irha, bőralja. A hámréteg található legkívül Szaruréteg: véd a kiszáradás ellen és a mechanikai hatásokkal szemben. A szaruréteg alulról állandóan pótlódik az elpusztuló laphámsejtekből, felül viszont kopik. A hámréteg ereket, idegeket nem tartalmaz, az alatta elhelyezkedő, nála

kétszer-háromszor vastagabb irharéteg táplálja. Az IRHARÉTEG speciális kötőszövet Rosttípusa a KOLLAGÉN, azaz enyvadó rost. A különböző irányokba futó rostrétegek miatt az irha jól nyújtható, hajlítható és rugalmas. Az irha erekben gazdag A hőszabályozás szempontjából is fontos az érrendszer A bőr érzékszervként való működéséért az irharétegben lévő idegvégződések a felelősek. A bőr legalsó rétege a BŐRALJA, ez zsírszövetből áll. A zsír raktározott tápanyag Rugalmassága tompítja a mechanikai hatások erejét, hőszigetelő sajátossága pedig csökkenti a szervezet hőveszteségét. Külső elválasztású mirigyek: verejtékmirigy, csövesmirigy, faggyúmirigy. Emlősök esetében a bőrhöz tartoznak még a szőrök, verejtékmirigyek, tejmirigyek, valamint az ötujjú végtagtípus megjelenésével egyidős karmok, körmök. B. Ásatás közben emberi csontleletre bukkantak, melyekből az alábbiakra lehetett

következtetni: - az agy térfogata kb. 1400 cm3 - beszéd és eszközkészítés jellemezte - kihalt a neandervölgyi - a ma élő: europid, mongoloid, negrid, veddo-ausztralid - a kormeghatározás alapján a lelet kora kb. 500eze év Az ember melyik őséről van szó? Milyen tulajdonságait tudná még felsorolni? Homo sapiens (bölcs ember). Idegrendszeri hálózatok átalakultak A neandervölgyi azért halt ki, mert zömök testű, hideghez alkalmazkodott embertípus volt, és valószínűleg túlspecializáltsága miatt képtelen volt a változó környezeti körülményekhez való alkalmazkodásra. Írja le a következő DNS-szál milyen komplementer-szálat tartalmaz és írja mRNS-re és tRNS-re. Milyen aminosavat szállíttatnak a tRNS-ek? RNS ATG-CTA- GCC- ATG- - GGT-TAA DNS TAC-GAT-CGG-TAC- - CCA-ATT mRNS: tRNS: Fehérjelánc: (metionin) AUG-CUA-GCC –AUG- - GGU-UAA UAC-GAU-CGG- UAC- -CCA-STOP (kodon) START-leucin-alanin-metionin--glicin-STOP

Fehérjeláncot a táblázat alapján lehet csinálni az mRNS-ből!!! tRNS: szállító RNS, megköti az aminosavakat és szállítja a fehérjeszintézis helyére. AZ RNS-t!!! mRNS: A timin helyét átveszi az uracil az adenin helyett. Hírvivő a DNS génjeiről íródnak át, az aminosavsorrendre vonatkozó információt hordozzák. Bázissorrendjüket a tRNS molekulák fordítják le aminosavsorrendre. Miért duzzadnak meg a fonnyadt szőlőszemek, ha vízbe tesszük? Mi a jelenség neve, lényege és jelentősége a növények életében? A jelenség neve: ozmózis. A nagyobb koncentrációjú molekulák felé haladnak a kisebb koncentrációjú molekulák, kiegyenlítődnek. Ellentéte a diffúzió. 17.A Ismertesse az idegsejt felépítését és működését a mellékelt ábra segítségével! Az idegsejtek az ingerület továbbítására specializálódott nyúlványos sejtek. Központi, sejtmagot tartalmazó részük a sejttest. Rövid, gazdagon elágazó nyúlványaik a

dendritek Ezek veszik föl az ingert és továbbítják az ingerületet a sejttest felé. A nyúlványok másik típusa a hosszú, kevéssé elágazó axon, amelyből sejtenként általában egy van. Az axon a sejttest felöl az axonvégződés irányába vezeti az ingerületet. Az axonok körül a gliasejtek nyúlványai többszörösen feltekeredve szigetelő réteget hozhatnak létre. Ez velőshüvely, aminek köszönhetően az ingerületvezetés sebessége többszörösére növekedik (szaltatórikus). A velőshüvelyes axon neve idegrost. Az axon az axondombból lép ki, folytatása a végfa, ennek a folytatása a végbunkó. B. Megfigyelték hogyha valaki a tengerszint magasságából 2500m magas hegységbe költözik, a vörösvértestek száma kb. 6millió/mm3, 4500 m magasságban pedig 8millió/mm3 lesz. Mi ennek az oka? A vörösvérsejtek szállítják az oxigént. Az oxigén szállítására alkalmas molekula a hemoglobin. Azért növekszik a vörösvérsejtek száma, mert

minél magasabban vagyunk, annál kevesebb a levegőben az oxigén és fordított arányosság lép fel. Néhány babszemet pohárba helyezünk és annyi vizet töltünk bele, hogy bőven ellepje a magvakat. A víz tetejére olajat is rétegzünk Hiába várjuk a magvak csírázását Miért? Mivel nem tud a bab fotoszintetizálni – az olaj gátolja -, nem jut a megfelelő mennyiségű oxigénhez, így a csírázás nem indul meg. A táplálék adását megelőzően az állatra egy fényjelzés hatott rendszeresen. Néhány hét elteltével azt tapasztalták, hogy már maga a fényjelzés is erőteljes nyálelválasztást eredményezett. Mivel magyarázza a jelenséget? Mi lehet a természetben hasonló jelenségek biológiai jelentősége? Ez a pavlovi feltételes reflex. Az állat összeköti a két ingert, így rögzül Társított tanulás Ezek tanult magatartásformák, lehetővé teszik a változó környezeti viszonyokhoz, az élőhely sajátosságaihoz történő

alkalmazkodást. 18.A Mi az összefüggés az izomszövetek felépítése és működése között? Felépítése: kívülről kötőszövetes hártya, az izompólya borítja. Ezen belül az izomrostok kötegeit is külön kötőszövetes hártya választja el egymástól. Az izompólyán belüli kötőszövetes hártyák sűrűsége adja a hús rostozatát. Izomrost (10 mikrométer átmérőjű és 10 cm hosszúságú, sokmagvú sejt) Minden egyes izomrosthoz kapcsolódik egy SZINAPSZIS, idegizom szinapszis, amelyben az átvivőanyag mindig ACETILKOLIN. Az idegsejt AXONJÁBÓL az izomrost sejthártyájára ömlő acetilkolin ingerlő hatására az izomroston akciós potenciál alakul ki » rángás. AKTIN, MIOZIN = minél több ponton kapcsolódnak össze, annál nagyobb a feszülés. Az izomrost működése nagyon energiaigényes: először az ATP fogy el, amely a KP-ból pótlódik, majd a mioglobin oxigénje a glikogén egy részének bontása miatt. Ezután már anaerob

körülmények között folytatódik a glikogén bontása és tejsav termelődik. Működése: harántcsíkolt: vázizmok, rendezett elhelyezkedésének (aktin, miozin) tulajdonítható a harántcsík, minden rostot mozgató ideg, gyors összehúzódás, nagy erővel, rövid ideig, fáradékony, akaratunktól függően, az izomrostok sokmagvú, hosszú, vékony sejtek, sejtmagjaik a sejthártya alatt helyezkednek el. Simaizom: megnyúlt, két végükön kihegyesedő sejtekből áll, zsigerszerveknél található, orsó alakú, sejtmag száma egy, ez központi elhelyezkedésű, fénytörése egynemű, aktin és miozin szálak rendezetlenek, idegi ingerületet adják át. Nem fáradékony, lassú összehúzódás, kis erővel, hosszú ideig, akaratunktól függetlenül. Szívizom: sima- és harántcsíkolt izom tulajdonságaival rendelkezik, izomrostjai hálózatos lefutásúak és egymagvú sejtekre tagolódnak, a szív ebből áll, gyors összehúzódás, nagy erővel, hosszú

ideig, akaratunktól függetlenül, Zener-féle válaszfonalak, pacemaker sejtek. B. Mi a szerepe az embrionális fejlődés során a szikhólyagnak és a méhlepénynek, miből és mikor alakulnak ki? Szikhólyag: csíralemezek kialakulása, az embriócsomó belsejében két üreg képződik, az amnionüreg és a szikhólyag. A tojásban fejlődő állatoknál van igazán jelentősége, mert ez közvetíti a táplálékot az embrió számra. Az emlősök szikhólyagja rövid ideig vérképző szervként működik, gazdag a vérellátása, majd elcsökevényesedik. A hólyagcsíra falának és a méhnyálkahártyának az érintkező részéből a harmadik hónap végére alakul ki a méhlepény. A magzatot a méhlepénnyel a köldökzsinór köti össze Kétéltű állatok olyan szárazföldi gerinces állatok, amelyeknek élete még nem független a víztől. Milyen tulajdonságaik alapján állítjuk ezt? Szaporodásuk és egyedfejlődésük még vízhez kötött. Szárazföld:

mozgás, légzés, keringés A lárvák vízben élnek, légzésük kopoltyúval történik, végtagjaik nincsenek még. Posztembrionális fejlődésük során alakul csak ki. Bőrlégzés, kell a nedvesség a bőrnek, hogy ne száradjon ki. A mellékelt ábrán egy ízületet lát. Azonosítsa a részeket funkciójuk megjelölésével! Az ízület teszi lehetővé a legnagyobb mértékű mozgást. Az ízesülő csontok felszínét porcszövet borítja, a köztük lévő résben vékony folyadékréteg, ízületi nedv van, amelyet az ízületi tok sejtjei termelnek. Az ízületi nedv csökkenti az elmozduló csontok közötti súrlódást, és megakadályozza, hogy az ízesülő csontok egymáshoz érjenek. A kapcsolódó csontokat erős, kötőszövetes ízületi szalagok rögzítik egymáshoz. Ízület szerkezete: izom, belül a csont, két csont között az ízületi tok, melyet kitölt az ízületi folyadék. Csontokat az ízületi szalag tartja. Csontok végén porc

van, kopás ellen Izomtapadás 19.A Ismertesse a csontok felépítését, összeköttetéseket és az emberi csontvázat! A csont kemény, de rugalmas. Nem tömör szerkezetű A végtagok hosszú, csöves csontjainak középső része belül üreges, a végdarabokban a használat során szükséges erővonalak mentén finom csontgerendázat alakul ki. A lapos csontok külső, tömör rétege alatt a csontgerendázat nem olyan kifejezett, ilyen esetben szivacsos csontállományról beszélünk. A csontváz a szervezet élő része, ha megsérül, regenerálódik A csont felszínét kívülről élő, érzékeny csonthártya borítja. A csontszövetben is van egy kevés ér Anyagcseréje lassú. A csontok mozgatható és nem mozgatható kapcsolatban állnak egymással. A mozgatható kapcs. az ízület, a nem mozgatható pedig lehet összenövés (medence), varratos kapcsolat (koponya) és porcos kapcsolat (a bordák és a szegycsont között). A koponya két részből áll: agykoponya

és arckoponya Agykoponya csontjai: homlokcsont, 2 falcsont, 2 halántékcsont, nyakszirtcsont, ékcsont. Az arckoponya csontjai: orrcsont, 2 könnycsont, 2 járomcsont, 2 felső állcsont, állkapocs. Az orrüreg belsejében vékony, csontos alapú, felületnövelő lemezek – az orrkagylók – találhatók. Az orrüreg felső, belső részét alkotja a rostacsont. Oldalsó, belső részét az alsó orrkagylócsont Az ekecsont a csontos orrsövény alsó, hátsó részét képezi, a szájpadcsont pedig az orr- és a szájüreget választja el egymástól. A fejvázhoz sorolják a patkó alakú nyelvcsontot A törzs vázát a gerincoszlop alkotja. Hozzá 12 pár borda ízesül, ezt elöl a szegycsont kapcsolja össze A felső 7 pár borda a valódi borda, ezek egyenként ízesülnek a szegycsonthoz. Az ez alatti 3 pár borda ügynevezett álborda, amely porcosan összekapcsolódik és együtt nő a szegycsonthoz. Az utolsó 2 pár borda egyáltalán nem ér a szegycsonthoz, ez a

lengőborda A gerincoszlop csigolyákból áll. A has felé eső részük a tömör csigolyatest, a hát felé eső részükön találjuk a gerincvelőt védő csigolyaívet, amelyen a tövisnyúlványt és a két harántnyúlványt különböztetjük meg. 33-35 csigolyánk van: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 4-6 farokcsigolya. A nyakcsigolyák csigolyateste kicsi, és harántnyúlványaik tövében egy-egy kis lyuk van. Két, fejbe futó artéria halad itt A hátcsigolyák csigolyatestén és harántnyúlványain van a bordák ízesülési helye. Az ágyékcsigolyák csigolyatestei nagyok, vaskosak. A keresztcsonti csigolyák egy egységes csonttá forrtak össze. Az első nyakcsigolya felső részén lévő két, nyereg alakú, homorú ízületi felszínbe illeszkedik a koponya alapjának két domború ízületi bütyke » bólintó mozgás. Az első nyakcsigolya csigolyatestének közepe viszont elvált az első nyakcsigolyától és ránőtt a második

nyakcsigolya csigolyatestére és ott a fognyúlvány nevű képletet alakította ki. A fej forgatását az első nyakcsigolya C alakú, hiányos csigolyateste és a második nyakcsigolya fognyúlványa közötti ízület teszi lehetővé. A csigolyákon felfelé és lefelé 2-2 ízületi nyúlvány van. A csigolyatestek között kemény és rugalmas porckorongokat találunk. A porckorongok annyira széttartják a csigolyákat, hogy a csigolyák között mindkét oldalon 1-1 gerincvelői ideg tud kilépni. A porckorong kemény, kötőszövetes tokjának sérülésekor a porckoron lágyabb, belső anyaga kitüremkedik » porckorongsérv. A végtagok váza a függesztőövvel kapcsolódik a törzshöz. A felső végtagé a lapocka és a kulcscsont A lapocka a hát izomszövetébe ágyazódik és a háton laposan fekszik. A felkarcsont a vállízületben a kulcscsonttal és a lapockával ízesül, a törzstől távolabbi végéhez pedig a singcsont és az orsócsont kapcsolódik. A

singcsont nyúlványa a könyök, valamint a csukló kisujj felöli bütyke. A csuklót a 8 kéztőcsont alkotja Innen indul az 5 kézközépcsont, ezek végén 14 ujjpercet találunk. Az alsó végtag függesztőöve a medence, amely két medencecsontból és a csigolyák összenövéséből keletkezett keresztcsontból áll. A medencecsont 3-3 csontból nőtt össze: a csípőcsontból, az ülőcsontból és a szeméremcsontból. A csípőcsont kiszélesedése a csípőlapát, az alatta elhelyezkedő, szűkebb, henger alakú rész a kismedence. A medencecsonton lévő, homorú, félgömb alakú ízületi VÁPÁBA ízesül a combcsont kerek feje. A combcsont alatt az erősebb sípcsontot és a vékony szárkapocscsontot találjuk. A vastag, erős combcsont és a vastag sípcsont nagy felületen érintkezik. A térd hajlításakor a két, lapos, nagy ízfelszínt borítja a térdkalácscsont A sípcsont adja a belső bokát, a szárkapocscsont feje a külsőt. A 7 lábtőcsont

egyike a sarokcsont. A lábfej elülső részét az 5 lábközépcsont és a 14 lábujjperc alkotja B. Lehet-e egészsége utóda egy vérzékeny férfinek és egy vérzékenység génjét hordozó nőnek? Ha az utód a nő génjeinek egészséges részét örökli, akkor lehetséges. De az I utódnemzedék csak 50%-ban lehet egészséges, míg a II. utódnemzedék már 75%-os lehet(Pl XvXv + XvY = I.nemzedék:lehet XvXv, lehet XvY=hordozó, IInemzedék:XvY, XY A mellékelt ábrán ATP molekulát lát. Ismertesse a molekula felépítését és jelentőségét! A sejtek legnagyobb arányban képződő energiatároló vegyülete egy nukleotidszármazék, az adenozin-trifoszfát (ATP). A molekulában három foszforsavmaradék található, amelyek között két pirofoszfátkötés van. A pirofoszfátkötések hidrolízise több mint 30 kJ/mol energia felszabadulással jár, ami sokkal több, mint egy átlagos kémiai reakciót kísérő energiaváltozás. A lebontó folyamatokban

felszabaduló energia tehát úgy raktározódik, hogy egy része beépül az ATP pirofoszfátkötéseibe. Az energiaigényes feladatokhoz pedig a pirofoszfátkötések hidrolízise szolgáltat energiát. Mi lehet a magyarázata annak a megfigyelésnek, hogy igen gyakran látni meleg nyári napokon sütkérező gyíkot, de napozó békát soha? A béka bőre nyálkás, nedves, véd a kiszáradástól a nyálka, a bőrlégzést elősegíti a nedves bőr. Bőrük vékony szarurétege miatt könnyen kiszáradnak A gyík hüllő, bőre erősen elszarusodott a párologtatás, kiszáradás megakadályozása miatt. 20.A Ismertesse az emberszabásúak és az ember evolúciós folyamatának legfontosabb jellemzőit! Kb. 70millió éve az ősi rovarevő emlősökből kialakultak a főemlősök Módosultak a végtagok, fogásra is alkalmas. Szembefordítható hüvelykujj, köröm Szem térlátásra alkalmassá vált. Kb. 30millió éve megjelentek a Dryopithecusok Ezek a mai emberszabású majmok

és emberek ősei. Kb 14millió éve kialakultak a Ramapithecusok Ők az emberfélék rendszertani csoportjának első képviselői. Többé-kevésbé felegyenesedve jártak Rudabánya Kb. 3millió éve kialakultak az Australopithecusok és az első valódi emberi faj, a Homo habilis (ügyes ember). Felegyenesedve jártak, agytérfogat 600-800cm3 Kőeszközök, kiszorították az Aust.-at Kb 1millió éve kialakult az előember, Homo erectus (felegyenesedett ember). Agytérfogat 750cm3-1300 cm3-ig Testméreteik olyanok, mint a mai emberé. Tűzhasználat, beszédközpont fejlett, közösségekben éltek Vértesszőlős Majd átalakult Homo sapiensszé (bölcs ember) kb. félmillió éve Átlag 1400cm3-es agytérfogat 120ezer éve megjelent a neandervölgyi ember, ősember. Ma egy fajba tartoznak az emberek, négy embertípus van: veddo-ausztralidok Ausztráliában, europidok Európában, mongoloidok Dél- és Kelet- Ázsiában, negridek Afrikában. B. Ismertesse, hogy az

ingerület átterjed az egyik idegsejtről a másikra, de az egymást követő idegsejtek között nincs folytonosság! Hogyan lehetséges az ingerület tovább terjedése? Ingerület: inger hatására létrejövő anyagcsere-változás.Az idegsejtekben sajátos ingerületi állapot alakul ki. Ha az idegsejtet inger éri, az ingerlés helyén akciós potenciálhullám alakul ki. Inger hatására a Na-csatornák rövid időre utat nyitnak a Na+-ionok számára, passzív transzporttal bekerülnek a sejtbe a koncentrációkülönbségnek megfelelően. Az egész folyamat, az akciós potenciál az adott helyen pár ezredmásodpercig tart, és tartama alatt a membrán nem ingerelhető. Az akciós potenciál a szomszédos membránterületet ingerli, ennél fogva az ingerület továbbhalad a sejthártyán, az axonon. Akciós potenciál nem alakul ki a velőshüvellyel borított membránon (szaltatórikus), csak a befűződéseknél. Az ingerület ezért ugrásszerűen, befűződésről

befűződésre terjed. Az ingerület átadásának helye a szinapszis Az axonok bunkószerű megvastagodással végződnek a következő, velük kapcsolatban levő sejt membránjának felszínénél. A két sejthártya nem érintkezik, közöttük vékony szinaptikus rés húzódik. A végbunkóban apró szinaptikus hólyagok vannak, amelyek ingerületátvivő anyagot tartalmaznak. Az átvivőanyag exocitózissal a szinaptikus résbe ürül, majd megkötőtdik a fogadó sejt membránján. Gátló szinapszis: az átvivőanyag a következő sejtmembrán polarizált állapotát fokozza, vagyis hiperpolarizációt idéz elő. csak idegsejtek között fordul elő. Mellékelt ábrán két lipid molekulát lát. Mi a különbség köztük? Mi a jelentőségük a sejt életében? A lipidek közé nagyon eltérő kémiai szerkezetű vegyületek tartoznak. Közös sajátságuk, hogy mindegyikük oldódik apoláris oldószerekben. A neutrális zsírok, amelyek kémiailag trigliceridek, főleg

raktározott tápanyagok (nagyon bonyolult). A foszfolipidek (itt van egy P betű) elsősorban a biológiai határolófelületek, membránok kialakításában vesznek részt. A karotinoidok (nagy számú, konjugált kettős kötések) között növényi színanyagokat és vitaminokat is találunk. A szteroidok szteránvázas (olyan, mint egy óra, hatszögű, kül betűkkel) vegyületek, amelyek közt vannak vitaminok, az életműködéseket szabályozó hormonok, de közéjük tartoznak a zsírok emésztésében fontos epesavak is. A lipidek között van poláris és apoláris tulajdonságokkal rendelkező. Mi a kodominancia? Példával magyarázza! Olyan, viszonylag ritka allélikus kölcsönhatás, amikor a két allél hatása egyforma erősséggel jelenik meg. Az emberi vércsoportallélok közül az IA önmagában A, az IB pedig B vércsoportot alakít ki. Az IAIB genotípusú heterozigóták AB vércsoportúak, azaz vörösvértestjeik felszínén mind a két

vércsoportantigén megtalálható. Példa: az ABO vércsoportrendszer kialakításában egy gén három allélja vesz részt (IAIBI0). Ezek közül az IA és az IB domináns az I0-val szemben, az IA és az IB között viszont kodominancia lép fel. A geno- és fenotípusok: Fenotípus Genotípus Vércsoport Homozigóta Heterozigóta A IAIA IAI0 B IBIB IBI0 AB --- IAIB 0 I0I0 ---