Ezoterika | Tanulmányok, esszék » Sódor Márton - TAO energia-gyakorlatok elmélet és alapok

Alapadatok

Év, oldalszám:2012, 40 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:223

Feltöltve:2016. szeptember 04.

Méret:786 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

„A TAO bölcsessége” füzetek 2/1. TAO energia-gyakorlatok (csikung/taoista jóga) elmélet és alapok Sódor Márton sodor@t-online.hu www.gyogyitoharcoshu 30/941-1478 TAO energia-gyakorlatok (csikung) összefoglaló "A csikung olyan eszköz, amely segítségével megtanulhatjuk, hogyan lehet az egészségünket helyreállítani, megszabadulni a betegségektől, teljesebben felfogni a világunkat, megérteni önmagunk és az egész Kozmosz kölcsönös kapcsolatát, megtalálni - a létezés boldogságát, a kapcsolatok boldogságát, a kölcsönös megértés boldogságát, az Út tudatos megválasztásának boldogságát - egyszerűen a BOLDOGSÁGOT." Xu Mingtang - csikung mester Csí (Chi) Kung az univerzális életenergiával (csí) való munka (kung) művészet, tudomány, filozófia, gondolkodásmód, a környező világgal és a világegyetemmel történő energia- és információcsere módszere, melynek gyökerei az ősi Kínába vezethetők vissza

Céljai: egészség megőrzés betegségek gyógyítása az élet meghosszabbítása harcművészeti kézségek fokozása megvilágosodás elérése (Buddhaság) Módszerei: TEST - TUDAT - SZELLEM összehangolása a légzés, a mozgás és a tudat szabályozásával, az ITT és MOST (a pillanat) tudatosításán keresztül. Mozgás közben végzett meditációs gyakorlatok, csendes (ülő) meditációs gyakorlatok Hatásai: Belső és külső egyensúly megteremtése (jin-jang) Az energiacsatornák és aktív pontok megnyitása - energiaszint növelése, az energiák tudatos mozgatása - koncentrációs képesség fejlesztése A Világegyetem megértése EGÉSZ-SÉG és TELJES-SÉG A szervezet karbantartása, fizikai stabilitás (anyagi szint) Energiagyűjtés és átalakítás (energetikai szint) Szellemi és spirituális képességek fokozása (szellemi szint) Tartalom TAO ENERGIA-GYAKORLATOK (CSIKUNG) ÖSSZEFOGLALÓ . 2 TARTALOM . 3 A TAO ENERGIA-GYAKORLATOKRÓL . 5 A TAO ÉS A

TAOIZMUS. 5 A TAOISTA FILOZÓFIA . 5 A TAO KÍNÁLTA GYAKORLATI LEHETŐSÉGEK . 6 A TAO NYOLC ALAPKÖVE – A TAOISTA EGÉSZSÉG-MODELL . 7 A filozófia (világnézet) TAO-ja . 8 Az éltetés (revitalizáció) és az önvédelem TAO-ja . 9 A kiegyensúlyozott táplálkozás TAO-ja. 10 A feledésbe merült táplálékok TAO-ja . 10 A gyógyítás művészetének TAO-ja . 11 A szexuális bölcsesség TAO-ja (harmonikus partnerkapcsolat) . 11 Az önismeret TAO-ja. 11 A sorsalakítás és a siker TAO-ja. 12 AZ ENERGIA-GYAKORLATOK (CSIKUNG) HELYE A HAGYOMÁNYOS KÍNAI ORVOSLÁSBAN . 13 A TAO ENERGIA-GYAKORLATOK (CSIKUNG) ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA. 13 AZ ENERGIA-GYAKORLATOK (CSIKUNG) ELMÉLETI ALAPJAI . 13 A csikung fogalma. 13 Az energia-gyakorlatok (csikung) gyökerei . 14 A (kínai) energia-gyakorlatok (csikung) története . 15 Az energia-gyakorlatok (csikung) alapfogalmai . 16 A CSIKUNG GYAKORLATA . 19 A CSIKUNG GYAKORLÁSÁNAK ALAPELVEI . 19 Általános alapelvek. 19 Testre vonatkozó

alapelvek . 19 A légzésre vonatkozó alapelvek. 20 Az energiára (csí) vonatkozó alapelvek . 20 A szellemre (tudatra, figyelemre) vonatkozó alapelvek. 20 A CSIKUNG GYAKORLATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK SZINTJEI . 21 A CSIKUNG ÁLLAPOT . 22 KONCENTRÁCIÓ A CSIKUNG GYAKORLÁSA SORÁN . 22 A CSIKUNG GYAKORLATOK TÍPUSAI . 23 TESTHELYZETEK A GYAKORLÁS KÖZBEN . 24 A GYAKORLÁS SORÁN ESETLEG FELLÉPŐ KÍSÉRŐ JELENSÉGEK . 27 A CSIKUNG HATÁSAI . 27 ÉLETTAN; HATÁSOK . 28 Csont- és izomrendszer . 28 Szív-és érrendszer . 28 Emésztőrendszer . 29 Légző rendszer . 29 További élettani hatások . 29 MENTÁLIS HATÁSOK . 30 PSZICHÉS HATÁSOK . 30 ENERGIARENDSZERRE GYAKOROLT HATÁSOK . 30 HARCMŰVÉSZETI KÉPESSÉGEKRE VONATKOZÓ HATÁSOK . 31 A SZELLEMI TUDATOSSÁGRA GYAKOROLT HATÁSOK . 31 A CSIKUNG TERÁPIÁVAL MEGELŐZHETŐ, GYÓGYÍTHATÓ BETEGSÉGEK. 31 AJÁNLOTT ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM. 32 MÉG BE NEM FEJEZETT/TERVEZETT ÚJ FEJEZETEK. 32 Mit vagy hogyan?. 32 Ritmus. 32 4

A TAO energia-gyakorlatokról A TAO energia-gyakorlatok (csikung, chi kung, qigong) alatt a kínai eredetű – és döntően a taoista hagyományokból eredeztethető – önfejlesztő, egészség-megőrző, öngyógyító és számtalan egyéb célra kifejlesztett gyakorlat-rendszert értem. Mint a bevezetőben már kiderült alapvetően több is mint összefüggő, egymáshoz alapelveiben kapcsolódó gyakorlatok gyűjteménye. Segítségével egy komplex életfilozófia, életmód-rendszer áll rendelkezésünkre, amit számos – előre meghatározott vagy általunk definiált – cél eléréséhez, életmódunk természetesebbé tételéhez, így egészségünk helyreállításához használhatunk fel. Az előbbiek alapján a csikung két szinten értelmezhető. A szélesebb körű értelmezés szerint a csikung maga az ÉLET. Egy életmód, életfilozófia, amelyet ha elsajátítasz, akkor minden cselekedeted, minden mozdulatod csikung-á válik. A test és tudat

egyesítésével végzett minden cselekedet csikung. Ez azt jelenti, hogy teljesen tudatában vagy a Létezésnek, minden cselekedetedet teljes tudatossággal végzed, a jelenben létezel, azaz Felébredett vagy. Ezt a szintet persze csak nagyon kevesen érik el, de a lehetőséged megvan rá. Persze ehhez hosszú, elmélyült gyakorlás szükséges. Gyakorlatilag minden keleti (és nyugati) filozófiarendszer tanítja, csak mindegyik másképp nevezi. Minden harcművészet elsajátításának alapja egy sor csikung szerű alapgyakorlat. Szűkebb értelemben a csikung gyakorlatai Kínában fejlődtek ki. Igazi eredete azonban a messzi távolba vész és minden korábbi filozófiarendszerből vett át valamit. Nagyon sok irányzata és még több - ezer évekre visszanyúló - gyakorlata van. De nem halott rendszer Most is fejlődik - a jelenkorhoz alkalmazkodóan - újabb és újabb gyakorlatok, gyakorlatsorok jelennek meg. Mert nem a gyakorlatok adják a lényegét, hanem a

gyakorlatok mögött húzódó alapelvek, melyek megtartásával bármely gyakorlat, cselekedet és mozdulat csikung-á alakítható. A TAO és a taoizmus A taoista filozófia Ahhoz, hogy megértsük a TAO energia-gyakorlatok lényegét és azt a közeget, ami a legerősebben hatott ennek a rendszernek a kialakulására, beszélni kel röviden a TAO-ról és a – mögötte húzódó filozófiáról – a taoizmusról is. A TAO alapvetően Utat, Törvényt, Természeti Törvényt jelent Azt a végső elvet fejezi ki, ami minden létezők és dolgok mögött uralkodik. Azt az Alapvető Elvet, ami örökké volt, örökké lesz ami az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, a kiindulási állapot és egyben a cél is. Más filozófiai megközelítések alapján nevezhetnénk, Szent Szellemnek, Végső Értelemnek, Univerzális Állandónak vagy Istennek. Az egyéb megközelítéssekkel szemben egy lényeges tulajdonsága van a taoista megközelítésnek, mégpedig az, hogy a TAO nem egy

emberszerű, személyes megközelítését adja a végső dolognak, hanem inkább egy TERMÉSZETközpontú, semeleges hozzáállással közelít. Ez a megközelítés sokat segít – főleg az Istenmegközelítésű, nyugati filozófiai irányzatokon felnőtt emberek számára – abban, hogy kicsit reálisabban érthesse meg A Végső Lényeg alapelveit. (Természetese Isten is önmagában mind ezt a dolgot kifejezi, csak a félreértelmezett és emberiesített Isten fogalom már messze nem tudja tükrözni azt a teljes mögöttes tartalmat, amit a TAO-n keresztül meg tudunk érteni.) A taoizmus filozófiája az ősi Kínában alakult ki. Gyökerei minimum két-háromezer évre követhetők visszafelé az időben. Leglényegesebb és legismertebb összefoglalását és értelmezését a bölcs Lao-Ce (kb. ie VI század) és Csuang-Ce (ie 369-286) munkássága alapján ismerjük A „Tao Te King (Út és az Erény könyve)” és a „Csuang-Ce bölcsessége” foglalják össze

röviden és tömören annak a filozófiának vagy világnézetnek az alapvetéseit és esszenciáját, amit ma taoizmusnak nevezünk. 5 A taoizmus – ebben a formájában - egy összefoglaló név. Két eltérő- de egymáshoz azért szorosan kapcsolódó – irányzatot jelöl. Egy életfilozófiát, világlátást és egy vallási irányzatot Ebben a könyvben alapvetően én a életfilozófia megközelítést használom és ilyen értelemben alkalmazom a TAO vagy a taoizmus fogalmát. (Az előbbit jobban szeretem, mert teljesen egyértelműen utal arra, hogy itt nem a taoizmus nevű vallási irányzatról beszélünk.) A TAO, azaz a taoizmus, mint életfilozófia – véleményem szerint – egy semleges – mondhatnám természettudományos megközelítés – amely minden vallási irányzat mellett megállja a helyét és alapvetően nem ütközik egyik világvallás alapvető tanaival sem. Viszont sokat segít, kihámozni azokat a valós gyökereket, amelyeket a vallások

„kanonizált” és közvetítés során elveszett valóságos és közös alapjait jelentik. A TAO – mint életfilozófia - alapján a TAO minden dolgok szülője, anyja, de egyben az eredménye is, hiszen minden dolog egyszer a TAO-ba tér vissza. Ez a közös eredet és a közös „cél” alapvetően határozza meg az élet és minden dolgok egységét. A Kozmosz magába foglalja a Mindenséget, eget, földet, napot, holdat, a csillagokat, az elemeket (fa, tűz, föld, fém, víz), minden élőlényt (növényeket, állatokat, embert) és minden teremtett dolgot. Ezek az élőlények és dolgok nem függetlenek egymástól. Egyrészt ugyanazok a törvényszerűségek irányítják őket – legyenek akár a legnagyobbak vagy láthatatlan méretű parányok; legyenek egy szerveződési vonal legtetején vagy legyenek akár a legkisebb rész-elemek – másrészt bármelyik elem vagy alkotórész megváltozása maga után vonja a többi – a teljes rendszer – változását

is. A legkisebb elemi rész is visszatükrözi a teljes Kozmosz minden megnyilvánulását és tulajdonságát és hatást gyakorol a teljes rendszerre. Így az ember sem kivétel és nem vonhatja ki magát a TAO, az Örök Törvény törvényszerűségei alól. Az emberben zajló szellemi-lelki-testi folyamatokat is ugyanazok a törvényszerűségek határozzák meg, amelyek a Kozmoszt, a Kozmoszban lezajló változásokat (pl. földtörténeti változások, évek, évszakok, nappalok és éjszakák váltakozása, ritmusok, fejlődési folyamatok stb.) határozzák meg. Az emberi szervezet a Kozmosz része és a Kozmosz az emberi testben is megnyilvánul, illetve leképeződik. Az ember az Ég (szellem) és a Föld (anyag) összefonódásából jön létre. Minden más élő és élettelen földi teremtménnyel együtt Ég és Föld gyermeke és minden más teremtmény testvére is egyben. Ezzel a filozófiával a taoizmus olyan modern – szinte csak a napjainkban felismert és a

tudomány által éppen csak mostanában elfogadott – „tudományos” alapelveket fogalmazott meg, amely tökéletesen alkalmas a mai ember szellemi, lelki, morális (erkölcsi), társadalmi életének szabályozására. Annak ellenére, hogy a TAO alapvetően egy filozófia vagy világnézet, egy olyan világlátás amely az életet misztériumnak tekinti – éppen a TERMÉSZET-központú és részletekbe menően gyakorlatias megközelítése miatt – élettudománynak is nevezhetjük. A taoista bölcsek tehát évezredeken át kutatták az Életet és a Természetet és meghatározott törvényszerűségeket fedeztek fel. Rájöttek arra, hogy a Világon mindenre ugyanazok az alapvető törvényszerűségek vonatkoznak és a Világban minden mindennel összefügg. Ebből az alapfelismerésből kiindulva a taoizmus egy természetes, rendkívül gyakorlatias, az élet minden területére kiható, az élet minden területét felölelő életmódot dolgozott ki. A TAO kínálta

gyakorlati lehetőségek A TAO az Út végigjárásának, az Örök Törvényhez való visszatérésnek a filozófiája és gyakorlata. A fejlődés és átalakulás útja. A számunkra szükségtelen és a célhoz nem vezető energiák, érzések, helyzetek átalakításának és megoldásának a gyakorlati útmutatója. Segíti a nyars energiák finomítását, a beszűkült gondolkodásmód kitágítását, a testi energiablokkok oldását. Mindezekhez - az elméleti háttér mellett – rendelkezésre bocsátja a megfelelő és alkalmazható gyakorlatok „gyűjteményét” is. A TAO útja lehetővé teszi, hogy hozzájussunk saját belső erőinkhez, hogy 6 önbizalmat kapjunk azok használatához és ezzel képesek legyünk a bennünk szunnyadó képességek teljes kiaknázására, lehetőségein megvalósítására. Mindemellett a TAO útja természetes, életközeli és könnyen érthető. Egyszerű, de nagyon hatékony alapelvek elsajátításán át és a hozzájuk

kapcsolt egyszerű gyakorlatok és technikák segítségével a gyakorlásokon túlmenően a mindennapi életbe integrálhatjuk be az egészséges életmód alapvető szabályait. A TAO nyolc alapköve – a taoista egészség-modell Az európai uralkodó felfogás szerint az egészség valamilyen olyan dolog, ami a betegségekkel, az orvosi tevékenységgel van összefüggésben. Ahhoz hogy egészséges legyek orvos, természetgyógyász – esetleg egy lélekbúvár – tevékenysége szükséges. Az elmélet alapvetően nem hibás, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elfogadott meghatározás szerint: „Az egészség a tökéletes testi, szellemi, lelki és szociális jó közérzet állapota.” Ennek az elméleti felfogásnak azonban igen csak kevés köze van ahhoz a gyakorlathoz, amit a nyugati orvoslás, pszichológia terápiáiban valóban alkalmaznak. A betegség-tüntetek, laborértékek és lelki betegség-okok alapján felállított diagnózisok és

kezelések gyakorlatilag csak a betegségekkel foglalkoznak az egész-ség helyett. Pedig a magyar nyelvben gyönyörűen kifejezésre kerül az a – taoista felfogással egyező – nézőpont, ami az egészséget az egésszel, a teljességgel hozza párhuzamba. Áttekintve tehát a taoizmus széleskörű és az élet számos területét összefogó egészség modelljét, rá kell jönnünk arra, hogy a nyugati világban igen csak szegényesen értelmezzük az egészséghez vezető, szükséges életterületeket és alapelveket. Ennek megfelelően – még ha akarnánk, vagy a körülmények lehetővé tennék – sem tudnánk egészséges életet élni, mivel fogalmunk sincs arról, hogy alapvetően milyen elemek szükségesek a valóban széles körűen értelmezett – holisztikus egészség-szemlélet kialakításához. Ebben segít nekünk a taoizmus nyolc alapkövének átfogó tanítása. A taoizmus gyakorlati megfogalmazása a Lao-Ce, illetve Csuang-Ce után következő

taoista bölcsek munkájának köszönhető. Az első, szellemi megfogalmazásból a taoista bölcsek számos gyakorlati módszert dolgoztak ki, melyeknek célja a test egészségének fenntartása, a test átalakítása és hallhatatlanná tétele. Ezekből, a gyakorlati módszerekből fejlődött ki a taoista filozófia teljességét átfogó és rendszerező tanítás: a taoizmus nyolc alapköve. A képen látható Pa-Kua (bagua) a taoizmus egyik jelképe. A világ első bölcsességkönyvében – a Középső Birodalom idejéből származó – Ji King-ben (Változások Könyve) kerültek elsőként 7 bemutatásra. A nyolcszög közepén látható jin-jang jel körül – a nyolc égtájnak megfelelően nyolc un trigramm található Ezek a trigrammák, amelyek nyolcszög alakban helyezkednek el a jin-jang szimbólum körül, alkotják a taoizmus oszlopait vagy alapköveit. A menny nyolc oszlopát, a nyolc világtájat, a nyolc hegyet, valamint az energetikai és a kozmikus

erők nyolc kapuját szimbolizálják, amelyeken keresztül – szimbolikusan – az esőfelhők előjönnek és amelyek a nyolc szelet keltik. A nyolc égtáj alapvetően tehát nyolc eltérő energia-minőséget jelez. A taoizmus évszázadokon keresztül titkos tanításai ehhez a nyolc alapkőhöz kötődnek. A taoista bölcs Stephen T Chang nyomán a következőkben kerül meghatározásra a taoista egészség-modell nyolc alapköve: A filozófia (világnézet) TAO-ja Az éltetés (revitalizáció) és az önvédelem TAO-ja A kiegyensúlyozott táplálkozás TAO-ja Az elfelejtett táplálékok és gyógynövények TAO-ja A gyógyítás művészetének TAO-ja A szexuális bölcsesség TAO-ja Az önismeret TAO-ja A sorsformálás és a siker TAO-ja Az egészség feltétele az, hogy a nyolc alappillér egyensúlyban van az életünkben. Nem elég csak egyik vagy másik alappillérre támaszkodnunk, hanem mindegyik életterületen dolgoznunk szükséges ahhoz, hogy egészségben

élhessünk. A nyolc összetevő arra is alklmas, hogy számvetést készíthessünk arra vonatkozóan, hogy melyik életterületeken rendezett az életünk és melyek azok az összetevők, ahol még dolgoznunk kell a teljesség eléréséhez vezető úton. A filozófia (világnézet) TAO-ja A filozófia, világnézet meghatározza az élethez és önmagunkhoz – illetve a Teljességben betöltött szerepünkhöz - való alapvető hozzáállásunkat. Jelenti a nyilvánvaló dolgok megkérdőjelezését, illetve az Élet értelmének keresését. Feltárja az Élet rejtett törvényszerűségeit, értelmét és célját Megmutatja azokat az irányvonalakat, amelyek szellemi felemelkedésünkhöz, fejlődésünkhöz felhasználhatunk. Kijelöli az Ember számára bejárandó Utat, és a Mindenséghez való visszatérés lehetőségét biztosítja. Ide tartozik az egészséges életvitelhez, életvezetéshez szükséges elméleti tudás is. Részterületei: a filozófia, a

pszichológia, a vallás, a mitológia, kozmológia és a kínai filozófiában az energiák elmélete, az energia-tan is. Részben ide sorolható a meditáció TAO-ja is Egy alapvető életfilozófia hiányában képtelenek vagyunk egy alapvető irányt tartani életünkben. A folyamatosan változó, rövidebb távú, anyagi célok nem képesek megfelelő irányt szabni az életünknek, földi tartózkodásunknak. Jelen társadalmunk éppen ezt az anyagba süllyedt, és magasabbrendű cél nélküli életet példázza. A TAO filozófiája alapvetően egy meghatározott, gyakorlatias és tartalmas irányt mutat számunkra. Általánosságban tekintve a filozófia, világnézet területét, fontos megjegyezni, hogy számtalan világnézet, filozófia vagy vallás adhat megfelelő iránytűt az élethez. Ugyanarról szólnak, ugyan az a cél elérhető velük csak más utakat kínálnak az azonos cél eléréséhez. A lényeg egy átfogó, meghatározó világkép és valamilyen

bejárandó Út eszményképének megléte, amely koordinálja és vezeti a mindennapi életet. 8 Az éltetés (revitalizáció) és az önvédelem TAO-ja Szorosabban véve ezt nevezhetjük életmódnak, gyakorlati életfilozófiának. Arra a kérdésre ad választ, hogy mit teszünk magunkért, mit teszünk azért, hogy egészségünket megőrizzük és/vagy megromlott egészségünket helyreállítsuk, érvényesíteni tudjuk önmagunkat (önérvényesítés/önvédelem) vagy a szellemi fejlődés legmagasabb fokát (tudatosodás/megvilágosodás/kegyelem) érjük el. Az öngyógyítás, az önérvényesítés, az önvédelem, az öngyógyító energiák és folyamatok beindításának és a magasrendű szellemi fejlődés tudománya. Azokat a módszereket, eljárásokat, technikákat vagy gyakorlatokat - taoista energia gyakorlatok (külső és belső taoista gyakorlatok, csikung/taoista jóga) – foglalja egybe, amelyeknek a célja a test természetes gyógyító erejének,

öngyógyító képességének a felébresztése, a test revitalizációja, a betegségek megelőzése és terápiája, az önvédelem, illetve a test-lélekszellem összekapcsolása és az ember által elérhető legmagasabb szintű szellemi-testi fejlődés (tudatosság elérése/megvilágosodás/hosszú élet/hallhatatlanság stb.) elérése A TAO (taoista) energia-gyakorlatok – a hozzájuk kapcsolódó harcművészeti alkalmazásokkal együtt - egy átfogó rendszert képeznek, amely a szellem-lélek-test hármasságának egészségével azok kapcsolatával, az egész ember holisztikus megközelítése mellett foglalkozik. Mint láttuk ebben a rendszerben az önérvényesítés, önvédelem TAO-ját is a "Az éltetés TAO-já"hoz sorolják. Ennek a megközelítésnek az alapja, hogy az éltetés egyik alapvető feladata a szervezetben lévő öngyógyító - önvédelmi - folyamatok beindítása. Az ősi kínai harcművészeti rendszerek szintén az

önérvényesítést, saját testünk védelmét, a szellem és a test megerősítését, az önvédelmet szolgálják. Az előbbiek alapján mind a belső (tai chi chuan, bagua chan, xingji stb), mind a külső harcművészeti ágakat (kung fu, vu shu stb.) ide sorolják A TAO (taoista) energia-gyakorlatok alapvető gyakorlatai négy csoportba oszthatók: mozgás-gyakorlatok: olyan koncentrált, tudatosan és meditációs állapotban (csikung állapot) végzett mozgásgyakorlatok (gimnasztika), energiagyakorlatok, amelyek a csí (energia) gyűjtését, mozgatását, és öngyógyító célú felhasználását, a test ellazítását, nyújtását és erősítését, az egyes szervek erősítését vagy gyógyítását stb. segítik elő; meditációs gyakorlatok: általában nyugalmi állapotban végzett relaxációs, koncentrációs, kontemplációs és meditációs gyakorlatok, melyek elsősorban a belső erő fejlesztését és a szellemi felemelkedést szolgálják;

légzőgyakorlatok: a légzés szabályozását és a test életerejét fokozó légzőgyakorlatokat, légzés erejével végzett energiagyakorlatokat foglal magába (daru légzés, jin- és jang-légzés, a nagy és a kis energiakeringés stb.) harcművészeti alkalmazások: a kínai eredetű harcművészeti ágak és iskolák gazdag tárháza tartozik ide beleértve az alábbi csoportosítás szerinti harcművészeti formákat: belső (lágy) harcművészetek: alapvetően taoista eredetű un. belső harcművészeti formák, amelyeknél a hangsúly a belső erő fejlesztésén és alkalmazásán, az energia-áramlás és az energiák harcművészeti felhasználásán van a hangsúly, szemben az izomerőn alapuló külső (kemény) harcművészeti alkalmazásokkal; ide tartoznak a legismertebb alkalmazások közül a tai chi chuan, bagua chan, xingshi külső (kemény) harcművészetek: részben taoista, részben buddhista eredetű, sokszor már keveredő harcművészeti formák és

iskolák, melyek a belső erő bizonyos mértékű alkalmazása mellett a fő hangsúlyt az izomerővel végzett technikákra helyezik; ide sorolhatók a kung fu és a vu shu iskolái, felsorlva néhányat közülük: shaolin kung fu, jet kune do, imádkozó sáska kung fu stb. Általánosságban tekintve ezt a fejezetet is, természetesen számos olyan komplex életmód/életfilozófia létezik, amely hasonló célokat tűz ki és hasonlóan eredményes módszereket 9 alkalmaz. Az egyik ilyen átfogó rendszer pl a jóga, de gyakorlatilag minden nép kidolgozott valamilyen hasonló rendszert, csak kevés olyan van, amely a kínai vagy az indiai rendszerekhez hasonlóan ilyen évezredekre dokumentáltan visszavezethető és fennmaradt háttérrel rendelkezik. A kiegyensúlyozott táplálkozás TAO-ja A légzés mellett a táplálkozás a másik legfontosabb kapcsolatunk a minket körülvevő világgal. Az energia-felvétel másik meghatározó módja. „Az vagy amit megeszel”

– mondás híven tükrözi ezt a fontos kapcsolatot. Egészségünk szempontjából döntő jelentőségű, hogy a számunkra megfelelő, egészséges táplálékot vegyük fel és szintén az egyéni szükségleteinknek megfelelő táplálkozási szokásokat alakítsunk ki. Nagyon fontos kiemelni az egyéni szükségletek és érzékenység szerinti táplálkozás elsődlegességét az egyes diéták és módszerek kritikátlan követésével szemben. A kiegyensúlyozott táplálkozás TAO-ja szűkebb értelemben a táplálkozás taoista alapelveit, az ételek és italok jin- és jang-energia szerinti besorolását, az öt Íz szerinti (savanyú, keserű, édes, erős és sós), valamint a forróság és hidegség fokozataira alapozott társítását és az öt átalakulási fázishoz (fa, tűz, föld, fém és víz) való kapcsolódását írja le. Figyelembe veszi a természetes táplálkozás alapelveit, mint pl. a természetes táplálékok fogyasztása - szemben az

élelmiszer-ipar által mesterségesen előállított és számtalan nem emészthető, táplálékként nem szolgáló vagy egyenesen mérgező tápanyag-keverékkel, az egyén szervezetének egyedi igényeit vagy az évszakokat és életkörülményeket. , A kínai táplálkozás-tan mely egy komplex, mégis rugalmas – a személyek igényeihez és alkatához kapcsolódó – rendszert képez. A kiegyensúlyozott táplálkozás egyben a védelmi energiák erősítését is szolgálja. Szélesebb értelemben természetesen minden kiegyenlített, természetes – az adott személy számára – egészséges táplálkozás ebbe a kategóriába sorolható. A feledésbe merült táplálékok TAO-ja A ma rendszeres táplálkozásra használt ételek csak egy nagyon kis százalékát teszik ki azoknak a hajdan volt táplálékoknak, melyeket őseink valaha fogyasztottak. A kiválasztás szempontjai sok esetben azt a célt szolgálták, hogy kis területen nagy mennyiségben lehessen az

adott növényből tömeges élelmiszert előállítani az egyre növekvő emberi népesség számára. Ez a kiválasztási szempont nem minden esetben felelt meg a legtáplálóbb vagy az ember számára legegészségesebb táplálékok kritériumainak. A ma rendszeresen fogyasztott ételeink nem nyújtanak sem elegendő és megfelelő táplálékot, sem elegendő változatosságot ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. Sokszor a lehető leggyengébb táplálékok közé tartoznak, nem beszélve az átalakított élelmiszeripari komplexumokban előállított „ipari termékekről”. Ezzel szemben számtalan olyan ősi táplálék, vadon termő növény, gyógyító hatású növény vagy akár háziasítás alá nem vont állat található meg környezetünkben, amelyek korábban táplálékul szolgáltak, csak ma már nem használjuk őket. Minden évszakban a számunkra teremtett – és az adott időszakban és helyen termett - táplálék-növények tömege áll

rendelkezésünkre, melyeket megszokásból vagy egyszerűen tudatlanságból kizárunk a táplálkozásunkból. Esetleg – az évszázadok folyamán - ezeket a táplálékokat külsejük, ízük-illatuk stb. miatt hagytuk el táplálkozásunkból és csak olyan növényeket fogtunk termesztésbe, amelyek érzékeinek megfeleltek. Az elfelejtett növények „újra felfedezése” és bevonása táplálkozásunkba megtöbbszörözi immunrendszerünk erejét és testünk ellenálló-képességét. Ebbe a csoportba tartoznak a gyógynövények és gyógyfüvek is, amelyeket ugyan nem rendszeresen fogyasztunk, de adott időszakokban megelőzésre vagy a gyógyító terápia részeként felhasználjuk őket. A kínai gyógyászat alapvető kezelési eljárásként rendszeresen alkalmazza a 10 gyógynövényeket (pl. ginzeng, gyömbér és angelika-gyökér stb) De minden népnek – így a magyarságnak is – megvan a sajátos – saját környezetében termett vagy termesztett

gyógynövényekből álló – gyógyító hagyománya. Hazánkban a népi gyógyászatnak ugyanúgy szerves része a gyógynövények ismerete és rendszeres alkalmazása, mint a kínai hagyományban, így számtalan gyógyító hatású növény áll rendelkezésünkre, amelyek adott időben, adott betegségek megelőzésére vagy gyógyítására használhatók fel. A gyógyítás művészetének TAO-ja A gyógyítás művészetének TAO-ja szellemében és egyes eszközeiben hasonló az éltetés TAOjához. Szintén a teljes embert veszi figyelembe és szemléletének középpontjában az egészség és nem – a nyugati szemléletnek megfelelően – a betegség áll. Szabályozza, kiegyensúlyozza, növeli az élet energiáit. Célja a gyógyítandó személy öngyógyító folyamatainak beindítása Az eltérés annyi, hogy ebben az esetben ezek az eszközök és módszerek mások gyógyítását szolgálják. Eszközei a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) eszköztárába

tartozó diagnosztikai és terápiás eljárások, (pulzusdiagnosztika, akupunktúra/akupresszúra, moxa-terápia (égetéses gyógymód), kínai masszázs (tui na), meridián-szervóra terápia, az öt átváltozási fázis és a nyolc trigramma terápiás alkalmazása, a kiropraxis (izület-kimozgatási technikák) és az éltetés TAO-jában is alkalmazott energia-gyakorlatok (mozgás- és mozgatás-terápiák, légző-gyakorlatok, meditációs gyakorlatok [csikung gyakorlatok]). Célja az önvédelmi, öngyógyító és védekező folyamatok (jin és jang aktivizálása) beindítása. Tágabb értelemben természetesen minden holisztikus szemléletű – az ember egészét (szellemlélek-test) gyógyító – gyógyító-rendszer (pl. ajurvédikus orvoslás, tibeti gyógyászat stb) ide sorolható és hatásaiban egyenértékű az itt felsorolt kínai rendszerekkel. A szexuális bölcsesség TAO-ja (harmonikus partnerkapcsolat) A taoizmus volt az első filozófia, amely felismerte

és figyelembe vette a szexualitás és a szexuális energiák fontosságát az egyén, illetve a pár életében. Felfedezték a vesékben tárolt eredeti energia fontosságát és szexuális energiaként történő megnyilvánulását. Rájöttek a szexualitás és a kreativitás kapcsolatára és a szexuális energiák megőrzésének, illetve átalakításának fontosságára. Alapvető jelentőségének megfelelően teljesen más megközelítést alkalmaztak a szexualitással és a szerelemmel kapcsolatosan, mint azt a nyugati gondolkodásban megszoktuk. Nem a szexualitás elnyomására és bűnös voltára, hanem éppen annak fontosságára és összetartó erejére hívták fel a figyelmet. A taoista szexuális bölcsesség tanítja a szexuális energiák megőrzésének és kreatív energiákká történő átalakításának művészetét. A taoista szexológia megtanítja, hogy hogyan lehet élvezni a szexuális életet anélkül, hogy ez kimerüléshez vezetne, és hogyan

lehet ezeket az energiákat az egyén, illetve a pár gyógyulására felhasználni. Természetes módszereket ajánl a születésszabályozásra, az eugenetikára. Módszerei az éltetés TAO-jához hasonló energiagyakorlatok, mozgásgyakorlatok, meditációk és légzésterápiás gyakorlatok, páros gyakorlatok a szexuális erő és állóképesség erősítésére, a spermaenergia kontrolljára, a férfi és nő közötti szexuális harmónia megteremtésére, valamint a szervezet megfiatalítására. Tágabb ételemben az indiai eredetű tantra szexuális gyakorlatai hasonló célok elérésére alakultak ki és szintén a szexualitás, párkapcsolat kiemelkedő szerepét hangsúlyozza ki. Az önismeret TAO-ja Az önismeret alapvető fontosságú az ember életében. Önmagunk megismerése ad lehetőséget arra is, hogy másokat - illetve a magunkon kívül létezőként megélt, de magunk teremtette - világot megismerjük. Nem véletlenül vált szállóigévé a leghíresebb

görög jóshely - a Delphoi jósda ajtajának felirata: "Ismerd meg önmagad!" 11 Az önismeret tehát, eszközöket kínál saját magunk és mások jobb megismerésére. Megtanít ara, hogyan vegyük figyelembe és használjuk fel életünkben a minket befolyásoló, körülöttünk lévő energiákat, természeti és szellemi törvényeket. Megmutatja, hogy a szinkronicitás vagy az ok és okozat törvénye hogyan jelenik meg szellemi és testi cselekvésekben. Az önmegismerés kínai eszközeihez tartozik a kínai számmisztika (numerológia), a kínai asztrológia (sarkcsillag asztrológia), az irányok rendszere. De ide sorolható a kínai arcdiagnosztika, amely feltárja az illető képességeit és egyéni karakterét vagy az ujjlenyomatok rendszere, amely a személy öröklött tulajdonságaira vet fényt. A szimbólumok és szimbólum-rendszerek tanulmányozása is ehhez a területhez sorolható. A felsorolt diagnosztikus vagy egyéb rendszerek szerinti

javaslatok, sorselemzések, javaslatok a magán-, a családi, a hivatásbeli és a társadalmi szférában egyaránt segítik az eszmei, anyagi és pénzügyi téren folyó versengésben történő helytállást. Ennél az alappillérnél is értelmezhetjük a kérdést tágabb értelemben és akkor a nyugati asztrológia, a különböző karakterológiai rendszerek (pl. enneagramm), diagnosztikai rendszerek (kéz-, talp-, íriszdiagnosztika stb.) szintén ide sorolhatók és saját magunk jobb megismerését segítik. A sorsalakítás és a siker TAO-ja Az élet nagy eseményeit irányító átfogó, kozmikus mechanizmusokat és az eseményeket alakító erőket tárja fel. Megmutatja számunkra azt, hogy életünket milyen módon befolyásolják e törvényszerű összefüggések. A sorunk a világegyetemben zajló véget nem érő és ciklikus változások szimbólumainak, jeleinek tanulmányozása, a változások irányainak és törvényszerűségeinek felismerése útján

ismerhető meg, ahogy azok életünkben kirajzolódnak. Az események előre látásának gyakorlata a ciklikusság törvényének felismerésén és azon az elven alapul, hogy ami egyszer megtörtént, az újra meg fog történni. A felismert jelek azonban nem határozzák meg egyértelműen a jövőnket. Olyan energetikai mintákat mutatnak ki, amelyek valószínű bekövetkezése a ciklusok körforgásán és az adott pillanatban működő energiák és változási irányok jövőbeni folytatódásán alapulnak. Amennyiben azonban – éppen a folyamatok ismeretében – megváltoztatjuk cselekedeteinket, akkor lehetőségünk van/lesz az előre jelzett folyamatok megváltoztatására és egy számunkra kedvezőbb jövő kialakítására. Így befolyásolhatjuk sorsunkat és tehetjük lehetővé azt, hogy sikereket érjünk el az életben. Itt már az önismeret TAO-jában felismert és/vagy megismert ember és a nagy folyamatok összevetésével nem csak felismerjük ezeket a

folyamatokat, hanem a sors alakítása érdekében fel is használjuk. Ezért nevezzük ezt az alappillért a sorsalakítás és a siker TAO-jának A kínai hagyomány egyik legrégebbi és széles körben alkalmazott jóskönyve a Ji King (A Változások Könyve). Hatvannégy hexagrammján (hat vonalból álló jel) keresztül életünk és sorsunk minden jelenségére és kérdésünkre választ találhatunk e bölcs könyvben. Feltárja jelenlegi helyzetünket - a pillanatnyilag uralkodó energetikai mintázat felismerésén keresztül - megmutatja a változás irányát és a változások következtében kialakuló új helyzetet, energia-mintázatot. Útmutatást ad ahhoz is, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy az esetleg kedvezőtlen kimenetelű változás helyett - egy tudatosan alakított - kedvezőbb vagy sikeres állapothoz juthassunk el. E pillér gyakorlati oldalához tartozik a Ji King (Változások Könyve) felhasználásával történő jóslás, előrejelzés, a kínai

asztrológia képleteinek kiszámításával történő előrejelzés, a numerológia eszközeinek alkalmazása a jelen és a jövendő kifürkészéséhez, a geomantiai mérések eredményeinek gyakorlati felhasználása, a Feng-Shui tanácsadás (helyek kiválasztása és tárgyak elhelyezése oly módon, hogy számunkra optimális energiaáramlás vagy energia összetétel jöjjön létre). Ok és okozat törvényének alkalmazása a lakberendezés művészetében, az egészséges élet-, lakás- és munkakörülmények kialakítása, a színek megválasztása, a lakásfelújítás, az épületek és a 12 tájkép formálása, a harmonikus belső és külső építészet, valamint a reklámozás és a formatervezés megtervezése. Tágabban értelmezve a nyugati és egyéb asztrológiai elemzések, a kártyákkal, jóspálcákkal, kövekkel, jelekkel történő jóslások (pl. Tarot elemzés, rúnák), más jóskönyvek használata stb szintén ebbe a kategóriába sorolható.

-0–0–0A taoizmus nyolc alappillére mindennapi életünk valamennyi jelenségét lefedi. Úgy alakították ki ezeket, hogy alkalmazásuk mellett teljes életet élhetünk, kielégítik alapvető szükségleteinket, velük valóra tudjuk váltani vágyainkat és meg tudjuk oldani feladatainkat, együtt tudunk élni a TAO-val, vagyis az Örök Törvénnyel, Istennel. Az energia-gyakorlatok (csikung) helye a hagyományos kínai orvoslásban A Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) gyakorlatában a csikung-ot, mint légzésterápiát használják, és az akupunktúra, akupresszúra, moxa-terápia, masszázs-terápia (tui-na), az izületek kimozgatása (kiropraxis) és a gyógynövény-terápia mellett széles körben alkalmazzák. A mai kínai orvosi művek az energia-gyakorlatok alkalmazását három különböző – de egymással szorosan összefüggő – gyakorlatrendszerre tagolják: belső fenntartó gyakorlatok (nei-yang kung): un. csendes (meditációs) gyakorlatok, melyek

során a páciens ülő- vagy fekvő helyzetben előzetes lazítás után különféle légző-gyakorlatokat végez, és közben valamilyen szóra vagy tárgyra koncentrál; belső erősítő gyakorlatok (ch’iang-chuang kung): szintén „csendes gyakorlatok”, azzal a különbséggel, hogy más ülésmódokat alkalmaznak és az előzőtől eltérő légző-gyakorlatokat végeztetnek a pácienssel, miközben a figyelem a test valamely pontján nyugszik; egészségvédő vagy külső erősítő gyakorlatok (pao-csíen kung): lassú mozdulatsorokból állnak, amelyeket természetes, nyugodt légzéssel végeznek. A cél a tudat, a légzés és a mozdulat összhangjának megteremtése, az egészséges légzésmódok elsajátítása és begyakorlása. A mozgás és a nyugalom egyesítése, kínai megfogalmazás szerint: „mozgás a nyugalomban és nyugalom a mozgásban”. A megelőzésben és számtalan betegség gyógyításában használják. Kiemelkedő jelentősége van az

emésztőszervek, a keringési- és a légzési rendszer gyógyítása esetén, de elsődleges szerepe az, hogy a helytelen kondicionálás folytán kialakult és krónikussá vált betegségek gyakran kiváló eredménnyel kezelhetők vele - az európai orvoslásnál jelentősen nagyobb hatékonysággal amennyiben az új, kialakított megszokásrendszer tartóssá válik. A TAO energia-gyakorlatok (csikung) elmélete és gyakorlata Az energia-gyakorlatok (csikung) elméleti alapjai A csikung fogalma A csikung egy összetett fogalom, melynél az összetevők jelentését külön-külön érdemes tárgyalni. Az első fogalom a kínai "CSÍ" (chi, qi) kifejezés. Számtalan eltérő értelmezését a szakkönyvek kimerítően tárgyalják, így itt én csak azt a jelentést szeretném kifejteni, ami számomra a leghasznosabb - gyakorlati szempontból a leghasználhatóbb jelentést hordozza. A csí alapvetően energia. A Mindenség Energiája, amely mindenben benne van, sőt

minden, ami a Világegyetemben megnyilvánult formában létezik, azt ez az energia alkotja. Mivel a Mindenséget 13 alkotja ezért számtalan megjelenési formája van (melyek egy részét a kínai energiatan név szerint is említi). Az egyes megjelenési formák - a rezgéstan elméletének megfelelően - a rezgésszámban és az amplitúdóban térnek el egymástól. A csikung gyakorlata szempontjából ennek a jelentősége a következő:  a Világmindenség energiája megfogalmazhatatlan nagyságú energiamennyiség, amely a világ kezdete óta létezik és a világ végezetéig tart;  számtalan eltérő energia-féle létezik a világban, legalább annyi, amennyi megjelenési formát ismerünk a megnyilvánult világban;  az egyes energiatípusok, energiafajták mozgathatók, egymásba átalakíthatók, mégpedig elsősorban az energia rezgésszámának változtatásával (növelés és csökkentés). Erre az energiára ugyanúgy igaz az energia-megmaradás

törvénye, mint a fizikai energiákra (nem keletkezik, nem vész el csak átalakul), azzal kiegészítve, hogy nem csak átalakul, hanem tudatos teremtéssel átalakítható. Így a csikung gyakorlása nem csak az energiák mozgatás ára - hanem legmagasabb szinten - meglévő vagy új megjelenési formák teremtésére is felhasználható. Alapvetően a csí-nek három megjelenési szintjét különítjük el: anyagi, energetikai és információs szint. Az anyagi és energetikai szint mérhető, míg az információ szintje csak közvetett módon mutatható ki, illetve bizonyítható, aszerint, hogy hogyan hat az előbbiekre (anyag és energia). A "KUNG" kifejezés elsősorban erőfeszítést, munkát, azaz tudatos energia- és időráfordítást jelent. A csikung tehát egy tudatos, hosszú energiaráfordítás, erőfeszítés abból a célból, hogy megtanuljunk ezzel a végtelen életenergiával bánni és azt saját céljaink elérésére fordítani. Mivel az

energiaráfordítás mellett a kung "képletében", az idő is szerepel, ezért a csikung ezen fajtája ott gyakorolható, ahol "idő" is létezik, azaz, az anyagi világba leszületett lelkek fejlődését, tanulását segítő technikákról van szó. Gondolom, az eddigi a megfogalmazásokból már elég világosan kiviláglik, hogy a csikung nem egy rövidtávú tanfolyam, ahol néhány gyakorlatot megtanulunk, majd abbahagyjuk. A csikung az Élet művészete, melyet folyamatosan egy életen (vagy több életen át) kitartóan végzünk a saját életcélunk szerint kitűzött életút bejárására. Ezeken - a magas szinteken - a csikung már minden olyan filozófiával, vallásgyakorlással és spirituális úttal összefolyik, eggyé válik, melyeknek a célja a kezdetekhez való visszatérés, az Élet Színpadán megrendezett színjáték végigjátszása. Természetesen a szabad akarat ezen a területen is érvényesül. Mindenki szabadon választhatja meg,

hogy el akarja-e kezdeni a csikung gyakorlását és azt is maga dönti el, hogy milyen szinten akarja gyakorolni. Csak egészségmegőrzésre szeretne egy-két gyakorlatsort elsajátítani, gyógyítani szeretne, harcművészeti képességeit akarja fokozni vagy teljes spirituális fejlődését ezen az úton kívánja bejárni. Az a szép a csikung-ban, hogy saját döntésünk szerint, bármelyik megoldást választhatjuk. A lehetőségek bármelyike adott és kitartó munkával bármelyik cél elérhető Csak hit, akarat, kitartás és türelem kell hozzá. Az energia-gyakorlatok (csikung) gyökerei A belső erő fejlesztésére, fenntartására, keringetésére és felhasználására szolgáló gyakorlatokat a világ sok táján kifejlesztettek és gyakoroltak. Keleten és nyugaton egyaránt ismerték őket és elsősorban vallásos keretek között gyakorolták őket. Az imák, meditációk, koncentrációs gyakorlatok számos elmélyült gyakorló esetében a belső erő

növekedéséhez, gyógyulásokhoz, a gyógyító képesség fejlődéséhez és különleges képességek kialakulásához vezettek. A nyugati vallásoknak is vannak olyan ágai, rendjei, melyek már hosszú ideje gyakorolnak a csikung-hoz hasonló gyakorlatokat. Ezek a tanítások azonban legtöbbször nem kerültek nyilvánosságra és mivel lényegesen szűkebb körben alkalmazták őket - filozófiai, technikai alapjaik sem kerültek részletesen kidolgozásra. Ennek lehetett az a következménye, hogy e tanítások óriási kerülőkkel Kína megismerése után - kerültek el a nyugati emberekhez és alapvetően, mint egy kínai rendszert 14 ismertük meg. Így a csikung gyakorlatait elsősorban és legrészletesebben kidolgozott formában kínai tanítások alapján ismerjük. A kínai csikung filozófiája az évezredekre visszavezethető és évezredek során fejlődött, alakult kínai filozófián és kultúrán nyugszik. Filozófiai gyökerei a buddhizmusra, tao

filozófiájára és a konfuciánusi tanításokra vezethetők vissza. Egyértelműen tükrözi a kínai - elsősorban taoista alapokon nyugvó - kozmológiát (az élet keletkezéséről, kialakulásáról, fejlődéséről szóló tanításokat) és szoros kapcsolatban áll a hagyományos kínai orvoslással, valamint a kínai harcművészetek fejlődésével. Stílusainak, irányzatainak kialakulását jelentősen befolyásolták azok a célok, amelyekre az adott irányzatot kifejlesztették. Legjelentősebb változatai az egészség megőrzését, a gyógyítást, a harcművészeti képességek fejlesztését vagy a spirituális fejlődést szolgálják elsősorban. Az alapok azonban minden esetben azonosak, így együttesen tárgyalhatók minden irányzat esetében. A kínai csikung sok irányzata és tanítása titkos volt napjainkig, a tudás mesterről tanítványra került átadásra. A nagyközönség csak egyes egészségügyi vonatkozású gyakorlatot, gyakorlatsort

ismerhetett meg. Az ezoterikus tanítások szélesebb körének elterjedésével, a tudatszint emelkedésévei és a még további tudatszint növelés szükségességének felismerésével a tanítások egyre gyorsabb ütemben kerültek/kerülnek nyilvánosságra. Tradicionális, hosszú évezredek óta fejlődő iskolák is folyamatosan teszik hozzáférhetővé a tanítások egyre nagyobb részét. A (kínai) energia-gyakorlatok (csikung) története A csikung legrégebbi gyökerei nagyon mélyre - több ezer évre, egyesek szerint akár hétezer évre is visszanyúlnak. Természetesen e régi időkből nagyon kevés információ vagy dokumentum áll rendelkezésünkre. Az első információk az írott kínai történelem kezdeteire (ie. 1700-1100 között) tehetők (írásjegyekkel borított csontok, teknőspáncélok) és e korszak végén a kínai írásbeliség első könyveire, a Ji King-re (Változások Könyve) és a Tao Te King-re (Út és az Erény Könyve) vezethetők

vissza. Itt jelenik meg a "csí" fogalma, az Ég, Föld és Ember hármassága, a megnyilvánult világ kialakulásának lépései, a koncentráció jelentősége. A következő könyvek már gyógyászati utalásokat is tartalmaznak, először a légzés szabályozásával kapcsolatosan, majd említést tesznek az akupunktúráról, az ember és természet kapcsolatáról stb. E korban elsősorban tehát taoista és konfuciánus tanítások léteztek, melyek elsősorban az egészség megőrzésével, részben gyógyítással foglalkoztak. A természettel való összhangra neveltek A következő időszak (ie. 200- isz 500 körül), a buddhizmus beáramlásának és ezzel együtt a vallásos célokat szolgáló csikung gyakorlatok kialakulásának időszaka. Az indiai kultúrából származó meditációs és csikung elmélet és gyakorlatok beépültek a kínai kultúrába. Keveredtek a korábbi gyakorlatokkal és kialakult a buddhista (indiai és tibeti) és taoista vallási

csikung több irányzata. A cél a megvilágosodás, a Buddhaság elérése volt A mélyebb szintű vallási csikung mellett tovább fejlődött az orvosi csikung is (akupunktúrás altatás) és az egészségmegőrzést szolgáló gyakorlatok közül erre az időre tehető az "öt állat gyakorlata" mozgásrendszerének kialakulása. A következő időszak (isz. 500-1911) már a csikung fejlődésének nagy korszaka Jelentős állomása Boddhidharma (Da Mo) indiai buddhista szerzetes Kínába érkezése és letelepedése a Shaolin kolostorban. Híres gyakorlatai a Yi Yin Jing (Az izmok és inak átalakításának könyve) és a Xi Sui Jing (A csont és agyvelő tisztításának könyve) nem csak a buddhista szerzetesek egészségét és erőnlétét fokozták, hanem fizikai erejüket is meg növelték. A gyakorlatok beépítésével jelentősen nőtt a harcművészetek technikai hatékonysága. Létrejöttek a legjelentősebb Shaolin stílusok, pl az Öt állat stílusa stb.

Létrejöttek a harc művészeti csikung stílusok Az időszak alatt jöttek létre az un. belső harcművészeti stílusok (pl a Tai Csí Chuan, Ba Gua Gong) E kor terméke a Ba Duan Jin (A Nyolc Brokáttekercs) egészségmegőrző gyakorlat sora és számtalan kung fu és harcművészeti csikung iskola gyakorlata (pl. Tigris, Koldus, Tűzsárkány Gong) 15 E korszakban tovább fejlődtek a csikung egészségmegőrző és orvosi gyakorlatai is. Végső formájába került a Csí körforgásának elmélete, az akupunktúra elmélete és gyakorlata (rézember elkészítése, a csí vezetékek és tárolók elmélete). A csikung elméletét meghatározó "Három Kincs" (Jing, Csí, Shen) kidolgozása és a csikung népszerűségének csúcsa is erre az időszakra tehető. Az utolsó korszak (1911- napjainkig) elsősorban Kína nyitásának és a csikung nyugati elterjedésének időszaka. Számtalan csikung stílust ekkor kezdenek nyilvánosan oktatni és sok titkos

tanítás dokumentuma került napvilágra. A csikung elterjed, és népszerűvé válik az egész világon. Az energia-gyakorlatok (csikung) alapfogalmai Ebben a részben azokat az alapvető fogalmakat értelmezzük, amelyek a csikung elméletének és működésének megértéséhez alapvetően szükségesek. Három Kincs (San Bao): Esszencia (Jing), Energia (Csí), Szellem (Shen) Esszencia (Jing): A jing számtalan jelentéssel bír a kínai nyelvben, de itt a megértés szempontjából legalapvetőbb jelentésében használjuk. Olyan elsődleges energiát jelent, amely mindenben jelen van. Olyan forrás, amelyből a dolgok keletkeznek, és amely megmutatja a dolgok igazi természetét. A csikung-ban használt Eredeti Esszencia (Yuan Jing) azt az energiát jelenti, amelyet a szüleinktől örököltünk, és amelyet a Vesék (vesék és a nemi szervek) tárolnak. Ez az alapvető energia-készlet a legfontosabb részünk, életünk forrása, melyet életünk során felhasználunk,

átalakítunk. Ennek az eredeti Esszenciának a mennyisége attól függ, hogy milyen volt szüleink nemzéskor jellemző egészségi állapota, energiaszintje. Ennek az energiának a mennyisége életünk folyamán nem növelhető, de más energiákká (pl. csí, shen stb) átalakítható és minősége javítható. A csikung gyakorlása során alapvető fontosságúak az Eredeti Esszencia megőrzésére, megerősítésére, minőségének javítására, hatékony átalakítására vonatkozó gyakorlatok. Ide tartoznak azok a gyakorlatok, amelyek a Jing szabályozott felhasználását, a vesék megerősítését, testünk karbantartását szolgálják. Az Eredeti Esszencia folyamatosan Csí-vé (Qi, csí) alakul, amely az alsó energiaközpontban (alsó Tan Tien, Dan Tien, tantien) áramlik és ott tárolódik a későbbi felhasználásig. Az eredeti Jing mennyiségét csökkentik a túlzásba vitt szexuális élet és az elszivárgás a Vese kapuin ("Shenshu" és

"Mingmen") pontok. A megfelelő mennyiségű szexuális tevékenység aktivizálja a Csí-t, és ezzel táplálja a Szellemet (shen). Energia (Csí, Qi, csí): A világmindenséget behálózó, mindenütt és mindenben jelen lévő, a világot mozgásban tartó energia. Megtalálható az Univerzum minden pontján, az égen, a földben az emberekbe, a többi élőlényben és az élettelen dolgokban. (Ez az ősi megfigyelés teljesen igazolja az a - ma már általánosan elfogadott nyugati - elmélet, mely szerint minden energia és minden jelenség az energia megnyilvánulásának valamilyen formája.) Típusai az energia megmaradás és az energia átalakíthatóságának mindent átható törvénye alapján egymásba átalakíthatók. A kínai filozófia alapvetően három kategóriába sorolja és a Három Erőnek (Shan Chai) nevezi. Ez a három erő az Égi (vagy Mennyei) Csí (Tian Csí), a Földi Csí (Di Csí) és az Emberi Csí (Zen Csí). Ezek közül a legnagyobb -

mindent átfogó és a másik kettőt is magába foglaló - az Égi Csí (Ti an Csí). Ezen belül helyezkedik el a Földi Csí (Di Csí) és mindkettőn belül foglal helyet az Emberi Csí (Zen Csí), amely a kínai gondolkodás szerint a két előző csí keveréke és e két csí típus megfelelő arányú felvételével és elegyévei jellemezhető. Mivel a csikung alapvetően az embert tartja szem előtt, ezért elsősorban az emberi csí gyűjtésével, fejlesztésével, mozgatásával, tisztításával foglalkozik, de ki kell terjednie a másik két csí típus tanulmányozására is. Ennek megfelelően a csí bármelyik aspektusának vizsgálata csikung-nak tekinthető. 16 Az Emberi Csí az, amely a test életben tartásához is szükséges. A kínai filozófia szerint a testben eredetét tekintve - kétféle Csí létezik Az Eredeti Csí vagy Születés előtti Csí (Yuan Csí) [más neveken Ég Előtti Csí (Xian Tian Csí) vagy Víz Csí (Shui Csí)], amely az Eredeti

Jing (esszencia) átalakításából jön létre. Másik típusa a Születés utáni Csí vagy Ég utáni Csí (Hou Tian Csí [más néven Tűz Csí (Hou Csí), amely a belélegzett levegőből és a táplálkozás során felvett esszenciából alakul át Csí-vé. Az Eredeti Csí lakhelye az alsó energiaközpontban (tantien), míg a Születés utáni Csí a középső tantien-ben található. A növekedésünkhöz, fejlődésünkhöz és cselekedeteinkhez szükséges energia e két Csí keverékéből áll össze. Ez a vegyes Csí táplálja a Shen-ünket (Szellem) is (lásd: később) Működését tekintve testünk csí-je két csoportba sorolható. Az Irányító vagy Tápláló Csí (Ying Csí), amely irányítja, szabályozza a teljes test működését. Ide tartozik az agyat, az egyes szerveket működtető, valamint a testmozgásokat szabályozó csí. Egyik típusa a vezetékekben kering, a szervek működésének biztosításáért felel, és automatikusan jut el a

szervekhez, végtagokba. A másik típusa az emberi elméhez (Yi) társul és a tudatos cselekvés szándéka irányítja a megfelelő végtagokba, izmokba. A Védő vagy Őr Csí (Wei Csí) a test felületét védi a káros külső hatásokkal szemben. A vezetékekből indulva hajszálvékony csatornákon jut el a test felületére, illetve ez a csí a testen kívülre is kiterjed. Automatikusan reagál a környezeti hatásokra, de érzelmeink is befolyásolják működését. Szellem (Shen): (további jelentései: hallhatatlan lélek, elme, isteni). A shen lényünk spirituális része, amely szoros összefüggésben van agyunkkal is. A csikung képzés egyik célja a Shen, a szellem megerősítése, táplálása és fejlesztése. A csikung elmélete alapján a Shen egyrészt életben tart, valamint irányítja a Csí-t. Erős Shen mellett a Csí is erős és könnyen irányítható A Shen lakóhelye a felső tantien központ. A Shen táplálásának folyamata a következő: az

Eredeti Esszenciából létrejövő Eredeti Csí elvegyül a táplálékból és a belélegzett levegőből származó Születés utáni Csí-vel. Ez a vegyes Csí táplálja a Shen-t. Míg a Tűz Csí aktiválja a Shen-t, addig a Víz Csí a bölcsességünket erősíti, hogy képesek legyünk az aktivált Shen irányítására Az aktivált és a bölcsesség által vezérelt Shen neve Esszenciális Shen (Jing Shen), mely így egészen az Eredeti Esszenciáig (Jing) vezethető vissza. Ez az Eredeti Shen lényünk középpontja, Megnyugtat, kitisztítja az elménket és megerősíti akaratunkat. Az átlagos csikung gyakorló számára a Shen fejlesztésének célja, hogy a Csí-vel való táplálás útján felemelje azt, miközben a bölcsességgel megőrzi a Shen feletti irányítást. Ez a megemelkedett Shen hatékonyan irányítja és kormányozza a Csí-t, egészséget és hosszú életet biztosítva a gyakorlónak. A magasabb rendű csikung képzés célja a Shen megerősítése

és fejlesztése, mindaddig, amíg lehetővé nem válik a szellem elkülönülése a fizikai testtől (testelhagyás). A Shen fejlesztésének végső célja a Szent Embrió vagy Hallhatatlan Magzat (Xian Tai) létrehozása, e spirituális magzat táplálása, amíg meg nem születik és önállóvá nem válik. A Shen szintjeit a magasabb rendű csikung iskolák - így a Chung Juan (Csung Jüan) Csikung Iskola a következő módon osztályozza: Jin Lélek (Yinshen): a lélek első szintje. Ezt a lelket a jin túlsúly jellemzi A hétköznapi ember lelke vagy szelleme, aki semmilyen speciális gyakorlatot nem végez. Élete a szokásos körforgásban folyik. Születik, éli az életét, majd természetes módon meghal Lelke az általánosan meghatározott úton halad, a természet törvényei szerint. A keleti filozófia szerint újjászületik és ez így folyik számtalan alkalommal. A körforgásból való kilépéshez hatalmas energia szükséges, amelyet a gyakorlás teremthet

meg. A gyakorlás során olyan testi változások jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a Hallhatatlan Magzat létrehozását. Ez már nem ugyan az a lélek, amely eredetileg volt. 17 Juan Lélek (Yuanshen). a lélek fejlődésének második szintje Ebben az állapotban a lélek a kapott energiáktól megerősödik és javul a minősége. Ebben a lélekben már kevés a jin és egyre több a jang. Új természetet és lehetőségeket kap Jellemzője, hogy képessé válik arra, hogy több egyforma lélekre osztódjon, amelyek egyszerre képesek a tér több részén tartózkodni. Jang Lélek (Jangshen): a lélek fejlődésének harmadik szintje. A sok gyakorlás eredményeként a lélek már csak jang energiával rendelkezik. A jang lélekkel rendelkező ember képes tudatosan kivezetni a lelkét a testéből és képes oda visszatérni. E lélek számára a mi értelmezésünk szerint nincs halál, saját tudatával és annak energiájával szabályozza létezését. Ezen a

lélekszint elérése a magasabb rendű csikung gyakorlatok célja, de mindenki maga döntheti el, hogy milyen szintre kíván eljutni a csikung gyakorlásában. Érzelmi Elme (Xin): az elme érzelmek által vezérelt része (érzelem). A csikung elmélete szerint az Érzelmi Elme a Születés utáni Csí-ből termelődik. Így az érzelmek szorosan összefüggnek a vérmérséklettel, a légzéssel és a felvett táplálék összetételévei (élelmiszerek, gyógyszerek, drogok, levegő összetétele stb.) Az Érzelmi Elme aktiválja a Shen-t, de nem tudja szabályozni Bölcs Elme (Yi): az elme bölcs, megfontolt véleményalkotó része (értelem). A Születés előtti Csíből származik A Bölcs Elme tartja féken az érzelmeket Energiacsatorna (Meridián): Az energiacsatornák rendszere a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) alapja és egyben a csikung elmélet része. A testben lévő energia (Csí) az energiacsatornák rendszerében kering szabályos útvonalon és jól

meghatározható napi ciklus szerint. Az egyes energiacsatornák: összekötik a test felületét és a hozzájuk kapcsolódó belső szerveket. Minden energiacsatornán un. biológiailag aktív pontok (akupunktúrás vagy akupresszúrás pontok) találhatók, amelyeken keresztül valósul meg az energiacsere az emberi csí és a külvilág csí-je között. A meri dián-rendszer - a szokványos érzékelés számára - érzékelhetetlen, boncolással nem mutatható ki. Az elektromos bőrellenállás mérésével azonban az aktív pontok kimutathatók, így a nyugati tudomány számára is bizonyítható létezésük. A testben tizenkét fő- vagy elsődleges meridiánt, vezetéket (Zsen Mo) különböztetünk meg, melyek elsődlegesen egy-egy belső szervhez kapcsolódnak (tüdőmeridián - vastagbél meridián gyomor meridián - lépmeridián - szívrneridián - vékonybél-meridián hólyagmeridián vesemeridián - szívburok-meridián - hármasmelegítő-meridián -

epehólyag-meridián májmeridián). E vezetékek fő célja az energia áramoltatása és az egyes szervek összekötése a végtagokkal. Emellett nyolc un. mellék- vagy különleges meridiánt (tároló) is megkülönböztetünk Ezek un csítárolók, amelyek szabályozzák a csí áramlását az egyes fő-meridiánokban E nyolc különleges meridián a következő: kormányzó vezeték (Du Mai), befogadó vezeték (Ren Mai), toló vezeték (Chong Mai), övvezeték (Dai Mai), jang sarokvezeték (Yangcsíao Mai), jin sarokvezeték (Yincsíao Mai), jang összekötő-vezeték (Yangwei Mai), jin összekötő-vezeték (Yinwei Mai). A kínai filozófia szerint az egészség alapja, hogy a csí-tárolók feltöltött állapotban vannak és a fő-meridiánokon akadálytalanul áramlik az energia. Energiaközpont (Tan Tien, Dan Tian): más néven Elixírmező, Katlan, Üst. A testnek olyan pontjai, ahol az energia összesűrűsödik, illetve ahová az energia a környezetből gyűjthető,

összesűríthető. Ezeken a pontokon az energiát el lehet raktározni, át lehet változtatni, illetve javítani lehet a minőségét. A csikung-ban három ilyen energiaközpontot különböztetünk meg Az alsó tantien (Xia Dan Tian, Qihai) az emberi energia raktára. A köldök alatt három-négy ujjnyira, a test tengelyében található mező. Itt található az Eredeti Esszenciából termelődő Eredeti Csí. A fizikai szinthez kapcsolódik Fejlesztésével, művelésével a test fizikai állapotát tudjuk normál állapotba hozni, az életünk során elhasznált csí pótlásával, illetve a csí minőségének javításával. 18 A középső tantien (Zhong Dan Tian) a Születés utáni Csí raktára. A szív magasságában található, a test középpontjában. A kínai orvostudomány álláspontja szerint itt, a tüdő és a szív területén alakul át a Táplálék és a Levegő Jing-je Csí-vé. Ez a Csí a középső tantien-be kerül, és a befogadó, valamint a

kormányzó vezetéken keresztül kerül el a test minden részébe. A középső tantien-nel való munka a lelki erőnk fokozását is szolgálja. Növeli az önbizalmat, segít, hogy képesek legyünk megoldani feladatainkat, segíti a kudarcérzet leküzdésében. A felső tantien ( Shang Dan Tian) a homlok mögött, a két szem között található (harmadik szem). A szellem (Shen) tartózkodási helye. Amikor Csí-vel jól ellátott, felemelkedik és aktiválódik Ez a központ működteti és egyensúlyozza ki mentális központunkat, segíti döntési képességeinket. A felső tantien gyakorlatai fejlesztik képességeinket, intellektusunkat és szellemünket. Szélesítik az érzékelés csatornáit, javítják a pszichés erőn1étet. A csikung gyakorlata A csikung gyakorlásának alapelvei A bevezető részben már szó esett róla, hogy a csikung gyakorlatait a mögötte húzódó alapelvek, és az alapelvek szerinti gyakorlás különbözteti meg elsősorban a

hagyományos gyakorlatoktól. Persze vannak teljesen speciális gyakorlatai is, de a megfelelő alapelvek betartásával minden gyakorlat - végső soron minden tettünk és tevékenységünk - csikung gyakorlattá alakítható. Így érhetjük el azt a végső célt, amikor a csikung életformává válik és nem csak a gyakorlás idejét tölti ki, hanem a mindennapokban folyamatosan alkalmazzuk a csikung alapelveit. A legfontosabb alapelveket kívánom ebben a részben saját tapasztalataim alapján is, megosztani az olvasókkal. Általános alapelvek  A tudat (figyelem), az energia és a test egységben van.  A tudat vezeti az energiát (csí) és az energia mozgatja a testet.  A test és az elme (tudat) egyaránt laza, elengedett.  A nyugalom és a mozgás - beleértve a fizikai mozdulatokat és a szellem (tudat, elme) mozgásait is - folyamatosan egységben van.  A mozgáshoz (külső [fizikai] mozdulat) a szellem nyugalma (belső mozdulatlanság), míg a

mozdulatlan állapothoz a szellem mozgása (belső mozgás) társul. Ez biztosítja minden helyzetben a mozgás és nyugalom egységét.  Minden gyakorlatnak, minden mozdulatnak és minden gyakorlónak van egy saját ritmusa.  Meg kell találni - a saját ritmusunknak (vérmérsékletünknek) megfelelően - az adott gyakorlat ritmusát. Akár lassabban, akár gyorsabban végezzük a gyakorlatokat, a gyakorlás hatékonysága csökken. Testre vonatkozó alapelvek  (lásd: a testtartásokra vonatkozó részt is)  A test teljesen laza, a súlypont lesüllyed az alsó energiaközpontba, az energia (csí) kiterjed.  A test mind a mozdulatlan helyzetekben, mind a mozgások közben központosított és egyensúlyban van.  A fej terheletlen és élénk.  A tartás (hát) egyenes. 19  A csípő (keresztcsont) laza, álló helyzetekben enyhén magunk alá húzott.  A vállak leengedettek, a könyökök lógnak.  A szem laza, a tekintet távolba néző és

fókuszálatlan.  A nyelv a szájpadlást érinti (általában, de vannak kivételek).  A mozdulatokat a test középpontja (az alsó energiaközpont területe, csípő) irányítja.  Minden helyzetnek és mozdulatnak meg kell érezni a gyökerét.  A mozgás laza, nyugodt, folyamatos, az izmok feszültségmentesek.  A mozdulatok könnyűek, lágyak, körkörösek és folyamatosak, de határozottak. A légzésre vonatkozó alapelvek  A légzés szabályos, lassú, mély, nyugodt és egyenletes. A kemény csikung gyakorlatainál lehet rövid, erőteljes, koncentrált és határozott kilégzés.  A kifelé (testtől elfelé) irányuló mozdulatokhoz általában kilégzés (és egyben az energia kivezetése a test felületére vagy akár a távoli végtelenbe) kapcsolódik, míg a testhez visszatérő mozdulatok belégzéssel (és az energia visszavezetésével) járnak. Az energiára (csí) vonatkozó alapelvek  Az energia az alsó energiaközpontból árad ki

és a gyakorlat végén oda is tér vissza. (Egyes gyakorlatoknál a középső vagy a felső energiaközpontot használjuk kiindulási pontnak, ezeknél értelemszerűen ide vezetjük is vissza az energiát, de a gyakorlatsor végén ekkor is mindig vissza kell vezetni az energiát végső raktározás céljából az alsó energiaközpontba. )  A kifelé (testtől elfelé) mutató mozdulatokkal egy időben az energia kiárad és - az energiaközpontból - a tudat elvezeti a test felületére vagy azon is túl a végtelenbe, míg a visszafelé jövő mozdulatokkal együtt visszatér az energiaközpontba. A szellemre (tudatra, figyelemre) vonatkozó alapelvek  Nyugalmi helyzetben a tudat befelé fordul és egy ponton - legáltalánosabban az alsó erőközpontban (alsó tantien) - nyugszik és/vagy a gyakorlat által kiváltott test-érzetekre irányul. Az egy pontból indul ki minden mozdulat, minden energiaáramlás, melyeket a tudat irányít (vezet). A mozgás befejeztével a

tudat ide tér vissza, visszavezetve a központba az energiát is.  Mozgás közben a tudat a mozdulat céljára irányul - mintegy kijelöli a mozdulat célját vezetve az energiát és a mozdulatokat.  A szellem összpontosított és elfogulatlan. Hagyd, hogy a szellem természetesen reagáljon a körülményekre.  A tudati koncentráció határozottan a megvalósítandó célra irányul, de könnyed, lágy, "elfogadó", sohasem görcsös, feszült. Minden helyzetet úgy kell elképzelni, hogy "van is meg nincs is". Nem akarom, hogy megtörténjen az, amire koncentrálok, hanem egyszerűen csak elfogadom azt, hogy megtörténik. A görcsös koncentráció mind a tudat, mind az energia áramlása elé akadályokat gördít, így nem valósul meg, amire koncentrálunk. Az alapelvekkel kapcsolatosan egy-két fontos szempontra, illetve egy-két kevésbé ismert alapelvre részletesebben is szeretnék kitérni. 20 Kiemelten fontosnak tartom a tudat

szerepét és a tudati irányítás folyamatának megértését. A gyakorló legfontosabb feladata a tudat szabályozása és irányítása. A szabályozás azt jelenti, hogy csak akkor tudunk hatékony és koncentrált gyakorlást folytatni, amennyiben teljes tudatunkkal a gyakorlatra koncentrálunk. Az elkalandozó, máshol járó tudat következtében az energia is oda koncentrálódik, ahol kalandozó tudatunk jár. A tudat irányítása során oda kell a figyelmünket koncentrálni, ahová szeretnénk eljuttatni az energiát. Nagyon fontos megérteni, hogy az energia mindig követi a tudatot, és a test mozdulata követi az energiát. Tehát a tudat jár elől és minden más azt követi Ezért a tudatunkat a "célra" kell fókuszálni, és hagyni kell, hogy az energia, - illetve a mozdulat megérkezzen ebbe a célpontba. Nem lehet a tudatunkkal hátulról "tolni", „lökni" vagy a cél felé "erőltetni" az energiát, mert az alapelv szerint az

energia akkor visszafelé, a tudat irányába fog áramlani és nem abba az irányba, amerre szeretnénk! Az alapelv: terjeszd ki a tudatodat a célba és "tudd", hogy az energia is megérkezik, ahová szántad! A szem és a tekintet szerepe talán kevésbé ismert, de - véleményem szerint - kiemelkedően fontos a gyakorlás szempontjából. A laza, fókuszálatlan, távolba tekintő, és ezzel az átlagosnál szélesebb látómezőt érzékelő szem több fontos dolgot is lehetővé tesz. A koncentrálatlan, távolba ("semmibe") néző tekintet lehetővé teszi, hogy az elme megnyugodjon, kinyíljon és e1csendesedjen. Ez is egy hatékony módszer a meditatív állapot eléréséhez, amely az eredményes csikung gyakorlás előfeltétele. Az ilyen tekintet lehetővé teszi azt is, hogy az érzékszerveken túli érzékelés bekapcsoljon. Ezzel és a látómező kiszélesedésével bármilyen külső hatás, mozgás érzékelése és az arra adandó reakció

lehetősége megnő. (Ne felejtsük el, hogy a csikung harcművészeti alkalmazásaiban kiemelkedően fontos az ellenfél/ellenfelek mozgásának, mozdulatainak minél előbbi és minél pontosabb megérzése/érzékelése és a megelőző/válasz cselekvés megjelenése.) A csikung gyakorlatok értelmezésének szintjei A csikung gyakorlatok jellemzője, hogy a gyakorlás során a tudat, a légzés és a test mozdulata szorosan kapcsolódik egymáshoz. Az elméletből tudjuk, hogy a tudat (figyelem) vezeti az energiát és az energia mozgása, iránya vezeti a test mozdulatát. A gyakorlatok legtöbbjénél a tudat használata még egy szinten megjeleni, mégpedig a képzelőerő formájában. A gyakorlatok hagyományos, kínai elnevezése is mutatja, hogy a gyakorlatok mögött gazdag képi világ helyezkedik el, mely nem véletlen. A megértési szint legmagasabb fokán a gyakorlónak bele kell helyezkednie ebbe a sugallt képbe, teljes egészében átélve, megélve a gyakorlatot.

Ezért a csikung gyakorlatok többsége erős tudati koncentrációt, igénybevételt feltételez, valamint egy adott helyzetbe való mély beleélés képességét várja el a magas szintű gyakorlótól. A gyakorló képzettségének, illetve a gyakorlás fokának megfelelően a csikung gyakorlatok három értelmezési szinten segítik elő a csikung-ot gyakorló fejlődését: Az első értelmezési szint: a fizikai érzékelés szintjéből indul ki. E szerint az adott csikung gyakorlat egy egyszerű fizikai gyakorlat, egyfajta torna, melyet a test edzettségének fokozására, az ízületek megmozgatására, az izmok edzésére vagy bemelegítésére használunk. A tudat az izmok és izületek mozgására, a fizikai tevékenységre irányul. A második értelmezési szint: az energia (csí) szintjén értelmezi az adott csikung gyakorlatot. A tudat (figyelem) a testben, illetve az energiavezetékekben (meridiánokban) áramló energiára irányul. Egyrészt az energia irányát

megszabva a célterületre vezeti az energiát, másrészt érzékeli az energia áramlását az energiaközpontokban, illetve az energiavezetékekben. A harmadik érzékelési szint: a csikung legmagasabb szintjén tekinti a gyakorlatokat. A gyakorlás során teljes egészében beleéljük magunkat a gyakorlat vagy a gyakorlathoz tartozó kép adta helyzetbe. Eggyé válunk a gyakorlattal Teljes egészében átérezzük a gyakorlat lényegét - pl elképzeljük magunkat annak az állatnak, amelyet a gyakorlat megjelenít, belehelyezzük magunkat 21 a gyakorlat feltételezte környezetbe és a mozdulatokat az adott állat vagy növény mozdulataként, mozgásaként, tevékenységeként végezzük. A tudat a teljes kép átélésére, megformázására, a cselekedetek mögötti érzelmek felidézésére, a teljes belehelyezkedésre összpontosít. Ezen a szinten már új képességek, új érzetek, jelennek meg, újfajta érzékelési állapot lép fel bennünk. Kitartó gyakorlás

után lehetőség nyílik az állat- és növényvilággal való tényleges információcserére is. Azok számára, akik viszonylag gyengébb vizualizációs képességgel rendelkeznek, ezen gyakorlatok magas szintű elsajátítása hosszabb, kitartóbb gyakorlást igényel. A csikung állapot A csikung állapot egy olyan különleges állapot, amely a csikung folyamatos gyakorlása során alakul ki, és amely állapot kialakulása a hatékony csikung gyakorlás előfeltétele. A csikung állapot az ébrenlét (béta állapot) – határállapot (alfa állapot) - alvás (théta állapot) skálába sorolható be. Egy olyan rezgésszinttel jellemezhető, amely valahol az alfa és a théta állapot között helyezkedik el, azaz, valamivel mélyebb, ellazultabb, mint az ébrenlét és az alvás határát jelző alfa állapot. Ebben az állapotban a test ellazulásának meghatározó jele az ásítás, illetve megjelenik egy - a súlytalanság állapotához hasonló - lebegő, könnyed

érzés. Magát az átmenetet mindenki egyedi módon élheti meg lelki és fizikai állapotának függvényében. Általában elmondható, hogy az állapot bekövetkeztét egy lépésként (ugrásként) érzékeljük, amelynek a tudat és a test - kiemelten az első alkalommal, de amíg meg nem szokjuk, addig minden átlépésnél - ellenáll. Úgy éljük meg, mint minden ismeretlenbe, szokatlan helyzetbe való átmenetet. Az Ego számára ez a fajta állapot az éber tudat és a test feletti kontroll elvesztésének érzetét sugallja, ezért tiltakozik ellene. A gyakorlással ez az állapot egyre megszokottabbá válik és az átmenet egyre gyorsabb, egyre simább, szinte észrevétlen lesz. Megtanulunk, gyorsan, átmenet nélkül, szinte ugrásszerűen váltani az egyes állapotok között. Főleg a fejlett intellektussal rendelkező emberek számára nehéz a csikung állapot elérése. Nehezen tudják a megszokott - logikai - gondolkodásmódot elengedni és egy lényegesen

érzékibb (szenzitívebb) tudatállapotra felcserélni. A gyermekek számára ez sokkal könnyebb, mivel ők még sokkal nyitottabbak az érzékelésre, az új befogadására. Ezért, ahhoz, hogy sikerüljön az átmenet a csikung állapotba, kicsit újra gyermekké kell válni. A csikung állapotban a testi jelek mellett a tudat állapota és az érzékelés is teljesen átalakul. Mintegy kinyílik a tudatunk, mindent sokkal élesebben, világosabban érzékelünk. Ahhoz lehet hasonlítani, mintha a szemünk hirtelen a teljes látómező (360 0) érzékelésére lenne képes. Hasonlóan élesedik a hallás és minden hagyományos érzékszerv is, és bekapcsol az érzékeken túli érzékelés - az un. "hatodik érzék" is A harmadik érzékelési szint elsajátításához már elengedhetetlen a csikung állapot elérése. Koncentráció a csikung gyakorlása során A csikung gyakorlásának egyik legfontosabb megkülönböztető jellemzője - a hagyományos

mozgásgyakorlatokkal szemben - a végzett tevékenységre, illetve meghatározott pontra, pontokra történő figyelem fenntartása. Ez a figyelem segít abban, hogy összehangolhassuk a tudatot, a légzést és a mozgást, valamint lefoglalja, leköti a tudatos elmét, és ezzel segíti az ellazulást és az elme elcsendesítését. A csikung-ban alkalmazott koncentráció azonban nem azonos azzal a feszített figyelemösszpontosítással, amit mi itt a nyugati gondolkodásban koncentrációnak nevezünk. A nyugati féltekén alkalmazott koncentráció - egy analógiával élve - olyan, mint amikor erős, szúrós szemmel mereven tekintünk valamire. Ebben a koncentrációban van egyfajta erőlködés, ami akaratlanul a testben és az elmében is hasonló feszültségeket okoz. Ilyen koncentráció mellett nem 22 lehetséges az izmok feszülésétől mentes és elcsendesített elme melletti gyakorlás, amely a hatékony csikung gyakorlás alapkövetelménye. A csikung-ban

használatos figyelem-összpontosítás az un. "van is meg nincs is" hozzáállással jellemezhető. Nem görcsös és nem feszített, egyszerű, nyugalmas megfigyelőként rögzül az adott ponton vagy követi a mozdulatot, a ki- és belégzés váltakozását. Újra a nézés analógiáját alkalmazva, ez a figyelem-összpontosítás egy fókuszálatlan, ellazított szemmel történő nézésnek felel meg, ahol a szem nem szegeződik egyetlen konkrét pontra sem, de mégis folyamatosan érzékeli az adott pont helyzetét, illetve a követni szándékozott folyamatot. Ez nem könnyű - kiemelten a nyugati típusú elme számára. Az eddig automatikus folyamatot - pl a légzést vagy a mozdulatot - a tudat tárgyává kell tenni, de nem görcsösen, hanem valamilyen magától értetődő természetességgel. A figyelem összpontosítását nem "munka"ként, hanem egyszerű szemlélődésnek kell felfogni a sikeres gyakorlás érdekében. A csikung gyakorlatok

típusai A csikung alapvetően háromféle gyakorlatot alkalmaz. Vannak, un mozgásos gyakorlatok mozgásos-statikus átmeneti gyakorlatok és mozdulatlan (statikus) gyakorlatok. A mozgásos gyakorlatok során alapvetően lassú, koncentrált, a légzéssel és a tudat mozgásával összehangolt mozdulatokat végzünk. A mozgásos-statikus átmeneti gyakorlatok alapvetően nem mozgásos gyakorlatok, ahol tudatos mozdulatokat nem végzünk. Ennek ellenére az energiák mozgásának hatására finom mozgások, helyzetváltoztatások mégis jellemzik a gyakorlatokat. A mozdulatlan gyakorlatok általában meditációs gyakorlatok, ahol a cél a mozdulatok nélküli koncentrált figyelem fenntartása. A csikung gyakorlatok klasszikus felosztása szerint megkülönböztetünk un. külső gyakorlatokat (külső elixír, wai dan) és belső gyakorlatokat (belső elixír, nei dan). A csikung külső gyakorlatait (wai dan) az jellemzi, hogy az energia fejlesztése - legtöbbször a végtagokban

- meghatározott izmok, izomcsoportok megfeszítésével, ellazításával történik, miközben a figyelem a mozgásra irányul. Az izomfeszítés helyén felhalmozódik a csí és a megemelkedett energiapotenciál következtében a lazítás után az energia áramlani kezd a meridiánokban és a munkára fogott izmok (végtagok) felől indulva tölti fel a test energiavezetékeit és energiatárolóit energiával. A külső gyakorlatok lehetnek mozgásos gyakorlatok, amikor a végtagok mozgatásával, illetve a végtagok izmainak ritmikus feszítésével, elernyesztésével hozzuk létre az energiatöbbletet, és lehetnek, un. nyugalmi gyakorlatok, amikor fizikai mozgás nem történik, csak a tudatunk koncentrálásával helyezzünk feszültség alá egyes izomcsoportokat és segítjük elő az energia (csí) felhalmozódását a végtagokban vagy szervekben. A mozgásos gyakorlatok során nagy figyelmet kell fordítani az izomfeszítés mértékére, mivel a túlfeszített izmok

elzárják az energia-vezetékeket, és ezzel akadályozzák a csí szabad áramlását. A túlfeszített és túlfejlődött izmok részben lelassítják a gyakorlót, részben elszorítják a meridiánokat és ennek hatására lép fel az un. "energiaszóródás" (San Kung) jelensége A mozgásos csikung gyakorlatokra jó példát mutatnak pl. a "nyolc brokáttekercs" csikung gyakorlatsor mozgásos gyakorlatai, a "Da Mo (Boddhidharma) tizenkét keze" gyakorlatsor izomfeszítésen és elernyesztésen alapuló gyakorlatai. A nyugalmi wai dan csikung példája a "nagyfa" gyakorlat vagy a Csung Jüan Csikung "szervkezelés" gyakorlata, ahol a tudatunkkal 23 koncentráljuk az energiát a gyógyítani vagy energetizálni kívánt szervekben, illetve a "tao yin" jógaszerű, kitartott gyakorlatai. A belső csikung gyakorlatok (nei dan) jellemzője, hogy az energiát az un. energiaközpontokban (elixírmező, tantien)

fejlesztjük a tudat és koncentráció segítségével, és tudatosan áramoltatjuk, keringetjük a testben a megfelelő energiavezetékeken (meridiánok, energiacsatornák) keresztül. A nei dan gyakorlatok tipikus példái a "tűz élesztése", az "energianemesítés", a "kis égi kör" vagy a "nagy égi kör" gyakorlatai. Testhelyzetek a gyakorlás közben A gyakorlatok végezhetők álló ülő vagy fekvő testhelyzetben. Álló testhelyzet A szabályos, hosszantartó, feszültségmentes és stabil testhelyzetet biztosító állás az un "csikung állás" jellemzői következők: Vállszélességű terpeszállás, a lábfejek párhuzamosak vagy egyes gyakorlatoknál enyhén befelé állnak; A lábszár térdben enyhén behajlítva, oly módon, hogy az ízületek egy stabil kapcsolódást tesznek lehetővé és úgy, hogy a térd függőleges vetülete nem ér túl a lábujjak vonalán; A csípő enyhén előre billen, oly módon,

hogy az ágyéki gerinc szakasz kiegyenesedik; Az áll kissé leereszkedik, miáltal kiegyenesedik a nyaki gerincszakasz görbülete; Azt kell elképzelni, hogy ebben a helyzetben a fejtetőn lévő pontnál fogva van felfüggesztve a test; így a gerinc a test súlyánál fogva kiegyenesedik és a csigolyák enyhén széthúzódnak; A szem csukva vagy résnyire nyitva, a fókuszálatlan, távolba néző tekintet segíti az elme ellazulását és a váratlan helyzetekre történő spontán reakciót; A nyelv a szájpadláson; ez a tartás összeköti a test középvonalába futó két energiavezetéket (kormányzó és befogadó meridiánok), melyen így folyamatos energiaáramlás indulhat meg. Helyes állás és lábtartás esetén a talp "bugyborékoló forrás" (jungcsüan) pontja és a váll "kút" (csiencsin) pontja egy függőleges tengelyen helyezkedik el és a pontokat egy függőleges csatorna köti össze. A csatornán keresztül a "forrás"

megtölti a "kutat" A jungcsüan pontokba a földi csí hatol be, a csiencsin pontok pedig az éggel egyesülnek. Ez teszi lehetővé a csí szabad áramlását a lábakban, aminek következtében a test sokáig nem fárad el. 24 Ülő testhelyzet A gyakorlatok során bármelyik hagyományosan ismert ülő testhelyzet használható (törökülés, lótuszülés, japán ülés stb). A taoista gyakor1ók széken ülve végzik az ülő gyakorlatokat Bármelyik ülésmódot is alkalmazzuk a lényeg az, hogy a testtartás függőleges, a hát és a gerinc egyenes legyen. Ennek érdekében az álló testtartáshoz hasonlóan figyelni kell a következőkre: A csípő enyhén előre billen, oly módon, hogy az ágyéki gerincszakasz kiegyenesedik; Az áll kissé leereszkedik, miáltal kiegyenesedik a nyaki gerincszakasz görbülete; Azt kell elképzelni, hogy ebben a helyzetben a fejtetőn lévő pontnál fogva van felfüggesztve a test; így a gerinc a test súlyánál fogva

kiegyenesedik és a csigolyák enyhén széthúzódnak; A szem csukva vagy résnyire nyitva, a fókuszálatlan, távolba néző tekintet segíti az elme ellazulását és a váratlan helyzetekre történő spontán reakciót; A nyelv a szájpadláson; ez a tartás összeköti a test középvonalába futó két energiavezetéket (kormányzó és befogadó), melyen így folyamatos energiaáramlás indulhat meg. A széken ülés különlegessége az - a hagyományos üléshez képest - hogy a szék szélén kell ülni oly módon, hogy az ülőcsont hátsó része van csak fenn a széken. Így lehetőség van a csípő előrebillentésére. A hát nem támaszkodik háttámlához, hanem szabadon, kihúzva tartjuk, mint a többi ülésmód esetében. A szék magassága olyan legyen, hogy a combok vízszintesek legyenek és a talp kényelmesen pihenjen a földön. 25 Fekvő testhelyzet Kétféle laza és pihentető testhelyzet alkalmas a fekvő csikung gyakorlatok elvégzéséhez. Az

egyik a háton fekvő testhelyzet, amikor egyenes tartásban a hátunkon fekszünk, gerincünk végig laza és nyújtott, lábaink enyhe terpeszben lazán dőlnek kifelé, karjaink oldalt, a testünk mellett szögben helyezkednek el kényelmes tartásban, tenyérrel felfelé. A gerinc lazítása érdekében a fej alá egy vékony párnát és a térdek alá szintén párnát vagy egy megfelelő vastagságú összegöngyölt takarót helyezhetünk. Az oldalt fekvő testhelyzetben bármelyik oldalunkon feküdhetünk, úgy, hogy az alsó lábunk egyenes tartásban, míg a felső lábunk térdben behajlítva, kényelmes tartásban az alsó lábon pihen. A térd támasztja az enyhén előredőlő testet. Az alsó kar pozíciója változó, attól függően kinek mi a kényelmes és lazító: a padlón pihen a test mellett, egyenes tartásban, tenyérrel lefelé, a test mögött a padlón fekszik tenyérrel fölfelé vagy derékszögben behajlítva az arc előtt fekszik. 26 A felső

kéz kényelmes tartásban, behajlított könyökkel és lefelé néző tenyérrel a test előtt fekszik, fokozva a felvett pozíció stabilitását. A fej alatt vékony párna, mely a gerinc egyenességét és a nyak feszültségmentes tartását biztosítja. A gyakorlás során esetleg fellépő kísérő jelenségek A csikung gyakorlatok energetikailag megbolygatják szervezetünket, így a pozitív hatásuk mellett néhány kellemetlen érzés is tapasztalható, melyek a rendszeres gyakorlás eredményeképpen lassan elmaradnak. A félelemérzet elkerülése végett nézzük át, hogy milyen érzetek lehetségesek a gyakorlás alatt és azt követően. Vegyük figyelembe, hogy minden jelenség mögött a szervezet valamilyen szintű reakciója van. Tipikus érzetek:  Fázás, reszketés, viszketés, ásítás, csuklás, köhögés, tüsszentés, böfögés: ezek mind-mind a tisztulás jelei; hagyjuk lefutni őket, és önmaguktól megszűnnek.  Izzadás: ilyenkor egyszerre

sok energia kerül be a testünkbe, amelyekre nem vagyunk felkészülve. Idővel a szervezetünk hozzászokik a többlet energiához, és folyamatosan fel tudja dolgozni az új információkat.  Elnehezülés: amikor csí-vel töltődünk fel, teljesen helyénvaló az elején a feszülés, elnehezülés érzete; amikor a szervezetünk és a tudatunk már át tudja irányítani az energiákat a megfelelő helyre, akkor az elnehezülés érzése megszűnik.  Remegés: mindaddig előfordul, amíg az energia-csatornák nem tisztulnak meg a bennük lévő számtalan energiablokktól. Ez rendszerint hosszantartó folyamat  Sírás, zokogás: érzelmi eredetű energiablokk oldódásakor fellépő jelenség; nem kelt szégyellni, mert a blokk megszűnését a könnyedség érzése kíséri.  Egyéb jelenségek: ezek a hang,- kép,- és fényjelenségek a testünkben és a tudatunkban lejátszódó átváltozások eredményei, olyan különböző rész-információ buborékok,

melyek különösebb hatás nélkül kipukkadnak, ha nem tulajdonítunk nekik túlzott jelentőséget. Ezek a jelenségek a csikung velejárói. Vannak viszont, olyan megnyilvánulások, melyek bizonyos rendellenességekre utalnak. Ezeknek az eseteknek az áttekintése már átmegy a gyógyítás területére. A gyakorlás kezdeti szakaszában rosszullét esetén azonnal tartsunk szünetet. Ilyen jelenségek lehetnek: szédülés, ájulás, hányás, nagyfokú imbolygás, erőteljes hangok kibocsátása, nagyon erős fájdalomérzet. Ezek a megnyilvánulások nem vészjelzések, hanem az energiablokkok oldódásának jelei. Amennyiben a fájdalom, vagy a rosszullét nem elviselhetetlen, akkor gyakoroljunk tovább, ugyanis a fájdalomérzet a blokkoldás utóhatása. A csikung hatásai A csikung változatos mozgás-, légző- és meditációs gyakorlatai jelentős és sokrétű egészség-javító hatásokkal rendelkezik. Mind az egészség megőrzése, mind a már megromlott

egészség helyreállítása tekintetében jelentős terápiás hatásúak. Jótékony hatásai az alábbi módon csoportosíthatók: élettani hatások 27 mentális hatások pszichés hatások energiarendszerre gyakorolt hatások harcművészeti képességekre vonatkozó hatások a szellemi tudatosságra gyakorolt hatások Élettan; hatások Csont- és izomrendszer Növeli az izomerőt és az izmok tömegét Növeli az izmok hajlékonyságát, rugalmasságát és az ízületek mozgékonyságát Növeli az izmok regeneráló képességét Erősíti a csontokat, a szalagokat és az inakat Javítja és finomítja a mozgáskoordinációt Csökkenti a sérülés veszélyét (a mozgáskoordináció javítása révén) Fenntartja, vagy helyreállítja az izületek mozgásterjedelmét Javítja a testtartást, az egyensúlyt és a testalkatot Fokozza a csontanyagcserét, a csontvelőben nő a vörösvértest-képzés Javul az ízületi porc vérellátása és ásványháztartása, javul

a porc és az izületi folyadék közötti anyagcsere Megóv a csontritkulástól Segít az artrózisok megelőzésében Szív-és érrendszer Javítja a vérkeringést Javítja a szívműködést (csökken a szívfrekvencia, ugyanakkor nő a perctérfogat) Csökkenti a vérnyomást A nyugalmi pulzusszám csökken, a két szívdobbanás közti szünet megnő Az erek fala megőrzi rugalmasságát Javítja a test oxigénellátását, valamint a koszorúserek és a szívizom vérellátását Javítja az izmok vérellátását Tágítja az artériákat, javítja a perifériális keringést Az erek saját anyagcseréje nő, kisebb az érelmeszesedés kockázata A perifériás ellenállás csökken, azaz a szisztolés vérnyomás a fiatalkori értéken marad A terhelés hatására az emésztőszervek erei összehúzódnak, a vázizomzat kapillárisai kitágulnak A testedzés hatására a szívizom tömege nő és a kontrakciós képessége erősödik Csökkenti a szívbetegségek

kockázatát 28 Emésztőrendszer  Segíti a méregtelenítést és az emésztést  Javítja azt a módot, ahogyan a test kezeli az étkezési zsírokat  Növeli a zsírmentes testtömeget, zsírt éget  Segíti alacsonyan tartani a koleszterin- és trigliceridszintet  Növeli a HDL és a "jó" koleszterin szintjét  Elősegíti a kalcium lerakódását a csontokban  Javul a májfunkció, nő a máj glikogénszintje  F okozza a szénhidrát anyagcserét  Megakadályozza a fehérjék lerakódását a kötőszövetekben Légző rendszer  Javul a tüdő vérellátása  Javul a gázcsere, fokozza a test oxigén-ellátását  Nő a légzés intenzitása, egy belégzéssel több oxigén jut a tüdőbe  Csökken a percenkénti légzésszám  Növekszik a légzés mélysége  Csökken a légzés-frekvencia, azaz gazdaságosabban dolgozik a légző rendszer  Nő a vitálkapacitás  Csökken a visszamaradó (reziduális) levegő

mennyisége  A tüdő rugalmassága öregkorban is megmarad  A tüdőkapacitás az öregedéssel lassabban csökken  Javul a sejtek anyagcseréje  Erősödnek a légzőizmok További élettani hatások  Megerősíti az immunrendszert  Aktivizálja a belső elválasztású mirigyek működését  Növeli az állóképességet és az energiaszintet  Fokozza a teljes test rugalmasságát  Szabályozza a vegetatív idegrendszert  Növeli az élettartamot  Segíti a világos gondolkodást  Betegség esetén segíti a test öngyógyító erőinek összpontosítását, bekapcsolását  Segíti a sportbalesetek elkerülését 29 Mentális hatások  Természetes módon felszabadítja az elfojtott érzéseket  Segít az agresszió levezetésében  Enyhíti a feszültséget és a szorongást  Fokozza a szellemi teljesítőképességet  Csökkenti a depressziót  Javítja a stressz-kezelő képességet  Segíti a

szimpatikus-paraszimpatikus egyensúly fenntartását  Endogén opiátok (öröm hormonok) termelésével javítja a közérzetet, a hangulatot  Segíti a relaxálást és javítja az alvást  Javítja az önértékelést, önbizalmat, önbecsülést, a mentális állapotot  Javítja a társas kapcsolatokat, segíti a harmonikus együttműködést másokkal  Rugalmasabbá teszi a gondolkodást Pszichés hatások  Javítja az önbecsülést és az önértékelést  F okozza a stressz-tűrő képességet  Javítja a hangulatot  Levezeti az agressziót  Segíti a társas kapcsolatok alakítását  Fokozza az önismeretet  Fokozza a tudatosságot, javítja az önkontrollt  Segíti a testkép kialakítását és differenciálását  Segít leküzdeni a belső (saját) ellenállásokat (lustaság, kishitűség stb.)  Emeli a teljesítmény-motivációt Energiarendszerre gyakorolt hatások  Megtanítja a körülöttünk lévő energiák

érzékelését, közvetlen fölvételét, testen belüli mozgatását  Tisztítja a test energiarendszerét, megszünteti az energetikai blokkokat, elakadásokat, helyreállítja a folyamatos energiaáramlást  Növeli a test energiaszintjét  Felkészíti az energiarendszert és a testet az egyre tisztább, egyre magasabb rezgésszámú energiák felvételére  Lehetővé teszi, hogy kapcsolatba léphessünk e magas szintű rezgésekkel, e rezgésszinteket képviselő szellemi létezőkkel  Felkészít az energiák kisugárzására, megtanít a kisugárzott energiák gyógyító célú vagy 30 harcművészeti alkalmazására Harcművészeti képességekre vonatkozó hatások  Minden keleti harcművészeti ág alap gyakorlatai a csikung-ra, illetve csikung jellegű gyakorlatokra vezethetők vissza  Mentálisan és fizikai síkon felkészíti gyakorlót a harcművészetek helyes és hatékony elsajátítására, alkalmazására: o a test

központosítására, a helyes egyensúly kialakítására, a helyes testtartásra o a támadó energiák elvezetésére és a saját energia hatékony, koncentrált felhasználására o a mozgás és a légzés összhangjának kialakítására, a hatékony mozgás begyakorlására o a mentális erő kialakítására és alkalmazására A szellemi tudatosságra gyakorolt hatások  Utat és módszereket kínál a szellemi megvilágosodás felé  Hozzásegít a spirituális fejlődéshez  Megtanít a helyes és hatékony meditációra, elmélyülésre, relaxációra különböző testhelyzetekben és mozgás közben A csikung terápiával megelőzhető, gyógyítható betegségek Funkcionális fej- és arcfájdalmak vazomotorikus fejfájás - hemikrania – szájüregygulladások (stromatitis) - az állcsont-izület kopása – izomfájdalom (myofaciális fájdalom-szindróma;MPS) Légúti megbetegedések tuberkulózis (az orvosi kezelés támogatására) - bronchialis asztma

– tüdőtágulat (emphysema) – muskoviszcidózis (cisztás fibrózis) - krónikus melléküreg gyulladás - vazomotorikus nátha – tüdőgyulladás > A szem megbetegedései zöldhályog – szürkehályog – szemhéjgyulladás - rövidlátás és távollátás - a szem-ideghártya nem gyulladásos bántalma (a szem hátsó részének leépülése) Idegfájdalmak –idegrendszeri panaszok szédülési rohamok, szédülés – trigeminus-neuralgia – arcidegbénulás – fantomfájdalom – más neuralgia-jellegű panaszok – ideggyengeség – Sclerosis multiplex - agybénulás Emésztőrendszeri megbetegedések gyomorhurut - a máj és az epehólyag funkcionális zavarai - nem specifikus hasmenés, székrekedés – a vastagbél ingerlékenysége – vastagbélgyulladás – cukorbetegség – hányás - gyomorpanaszok – gyomorfekély - a gyomor túlsavasodása – aranyér – elhízás - fekély Mozgásszervi megbetegedések arthritis - bursitis - isiász - lumbágó -

" tendopathia - krónikus poliarthritis – szalaghúzódás vagy szakadás - derékzsába - csípőcsont/keresztcsont fájdalmak 31 Szív- és keringési megbetegedések funkcionális szívbántalmak - hiperkinetikus szív szindróma - magas vérnyomás - alacsony vérnyomás - magas koleszterinszint - érelmeszesedés – periférikus érbetegség Stresszel kapcsolatos megbetegedések vegetatív zavarok – fülcsengés - általános ingerlékenység - neurózis és alvászavarok pszichoszomatikus betegségek - narancsbőr - a regeneráció meggyengülése - időjárási érzékenység - vesegyulladás - vizelési nehézségek Altesti betegségek (férfiaknál) prosztatapanaszok – impotencia - spermatorrhoa - a szexuális vágy hiánya - sterilitás péniszpanaszok - ágybavizelés – vizelet-visszatartási problémák Altesti betegségek (nőknél) menstruációs zavarok - pruritus vulvae – fehérfolyás - amenorrhoa - dysmenorrhoa - menstruációs fájdalmak -

cisztitisz - enuresis – vizelet-visszatartási problémák - változáskori fájdalmak frigiditás Különösen hasznos bármilyen krónikus fájdalom, emésztési, légzőszervi, szív-és érrendszeri, valamint idegrendszeri rendellenesség esetén. Kiemelt értéke, hogy a helytelen kondícionálás folytán kialakult és krónikussá váló betegségek gyakran kiváló eredménnyel kezelhetők vele, az európai orvoslásnál nagyobb hatékonysággal. Abban az esetben, amennyiben a páciensben kialakul a gyakorlás során az új, helyes megszokásrendszer és tartósan meg is marad ezen az úton. (Ez az index csak a tájékozódást szolgálja, nem lép fel a teljesség igényével. Aki a fent említett betegségek valamelyikében szenved, azok közül sem mindenkire egyformán hatékony a csikungszisztémával történő kezelés. A lista WHO irányelveinek megfelelően és prof dr med Dong Haiquan, prof dr. med Stephen T Chang és prof dr med Liu Gui Zhen összeállítása

nyomán készült.) Nyomatékosan felhívom a figyelmet arra, hogy egyetlen ősi kínai terápiás eljárás sem pótolja az orvost, a gyógyszert vagy a gyógykezelést. Ezeket az eljárásokat az orvosi kezelés terápiás kiegészítéseképpen kell felfogni. A csikung terápiás gyakorlatai gyorsítják a gyógyulási folyamatot, és a megelőzést, illetve a rehabilitációt szolgálják. Ajánlott és felhasznált irodalom Piontek, D. M (2008): A nő és a tao Energiamunka, öngyógyítás, szexualitás Partvonal Könyvkiadó, Budapest. Még be nem fejezett/tervezett új fejezetek Mit vagy hogyan? Alapvetően a hogyan határozza meg, nem a mit. Minden gyakorlat/mozdulat lehet csikung, ha olyan szemlélettel hajtjuk végre. Komponensek Hit, tudat, légzés, test, ritmus Ritmus Elengedés és ritmus. 32 Mindennek/mindenkinek saját ritmusa van. A saját ritmusban végzett gyakorlat boldogságot fejleszt. Találd meg azt a ritmust, ami mellett boldogan tudod csinálni a

gyakorlatot A vágső cél a saját ritmusban leélt élet. A megfelelő ritmus és lazaság minden mozdulatot csikung-á alakít 33 ÁBRÁK 34 ÁBRÁK ÁBRÁK ÁBRÁK ÁBRÁK ÁBRÁK