Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Wolf Szandra - Európai Közösségek Kereskedelmi Joga tételek

EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 Európai Közösségek Kereskedelmi Joga Előszó: A jegyzet Az Európai Közösség Kereskedelmi Joga (Szerk. Király Miklós) című könyv I-II fejezete alapján (19-153. oldal) készült A vizsga teljesítéséhez szerintem szükséges még az előadások és a 2006/123/EK irányelv (Szolgáltatási irányelv) ismerete, mivel a könyv 2005. évi kiadás, ez sajnos nincs benne. Ja, és az EKSZ-t sem árt ismerni, be akartam vágni ide, de nem találtam meg a neten magyarul csak angolul meg franciául, ha valaki rábukkanna, szóljon, és kiegészítem a jegyzetet. Sok sikert mindenkinek I. fejezet 1. Áttekintés 1.1 Az Európai Közösség céljai és a többoldalú gazdasági együttműködés formái RSZ. 2 cikke: gazdasági együttműködés biztosítása a cél:  Közös piac létrehozása  Gazdasági és pénzügyi unió  Közös politikák Ezáltal előmozdítja:  gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott,

fenntartható fejlődését  foglalkoztatottság és szociális védelem magas szintjét  férfiak és nők egyenlőségét  fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedés  gazdasági teljesítmények nagyfokú versenyképességét  környezet védelmét  társadalmi kohéziót és szolidaritást 1.2 A belső piacra vonatkozó jogforrások a) Római Szerződés  3. cikk (1) bek a) és c) pont: a közösség tevékenység jelentése: • tagállamok között áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó vámok és mennyiségi korlátozások+ azzal azonos hatású intézkedések eltörlése • áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgásának biztosítása  12. (6) cikk: állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma b) A Római Szerződés módosításai  1985. „fehér könyv”: program a kereskedelmet gátló akadályok eltörlésére  1986. Egységes Európai Okmány (Single European Act): belső piac fogalmát

alkotja meg”Olyan határok nélküli térség, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad -1- Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 mozgása.” (ehhez már pozitív integrációra is szükség vanegységes közösségi szabályok + nemzeti jogok közelítése)  94. (100) cikk: Tanács felhatalmazása egyhangú döntéssel történő irányelvek kibocsátására tagállamok azon jogszabályainak közelítésére, amelyek közvetlen hatással vannak a közös piac létrehozására, működésére később ezt minősített többségre módosítják (nem vonatkozik az adózásra, személyek szabad mozgására, munkavállalók jogaira vonatkozó rendelkezések megalkotására)  1993. Szerződés az Európai Unióról: tőke szabad áramlására vonatkozó rendelkezések  1999. (hl): Amszterdami Szerződés: RSZ átszámozása + átmeneti rendelkezések eltörlése c) Másodlagos jogforrások

és a belső piaci szabályozás természete  rendeletek és irányelvek tartoznak ide  főleg a kereskedelmet szabályozzák, de más területek is vannak d) Az Európai Bíróságok és a tagállami bíróságok szerepe  bírói gyakorlat jelentősége4 gazdasági szabadság tartalmának kiterjesztő értelmezése  előzetes döntések (preliminary rulings): RSZ. 234 (177) cikk ad rá felhatalmazást  elsődleges alkalmazó és kikényszerítő: tagállami bíróságok e) Négy gazdasági szabadság, közös piac, belső piac, egységes piac  Közös piac (common market)= Európai Közösségek gazdasági célkitűzéseinek teljessége, azaz: - Áruk, személyek, szolgáltatások, tőke szabad mozgása - Integráció gazdaságpolitikái - Közös kereskedelempolitika - Mezőgazdasági politika - Versenypolitika  Belső piac (internal market)= belső határok nélküli térség, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke

szabad mozgása. (szűkebb fogalom a közös piacnál)  Egységes vagy egyetlen piac (single market): u.a mint a belső piac 2. Az áruk szabad mozgása – vámunió 2.1 A vámok eltörlése a) A vámunió fogalma  RSZ. 23 (9) cikk: „a Közösség alapja a vámunió, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a tagállamok közötti behozatali és kiviteli vámok, valamint a vámmal azonos hatású díjak kirovásának tilalmát, illetőleg közös vámtarifa bevezetését a harmadik országokkal szamben.” Vámunió lényege:  - belső vámok eltörlése - egységes külső vámtarifa kiépítése 3. országokban létrehozott termékekre is kiterjed24 (10) cikk: harmadik országból behozott áruk szabadon forgalmazhatók valamennyi tagállamban, HA -2- Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 - adott tagállamban eleget tesz a behozatal alaki követelményeinek - fizetendő vámot befizették ott - azt sem teljes

egészében, sem részlegesen nem térítették vissza  innentől fogva a tagállami termékekkel esnek egy tekintet alá  1968. júl 1-jére készül elkiindulópont: nyugalmi záradék („standstill” kaluzula), 1957: belső vámokat befagyasztottavállalják, hogy nem vezetnek be új vámokat, azzal azonos hatású díjakat és az egymás között alkalmazottakat nem emelik b) A Van Gend en Loos ügy (1963)  Holland beszállító a nyugalmi záradékra hivatkozva állítja, hogy mentes egy meghatározott áruféleséget érintő nemzeti vámintézkedés alól, ami magasabb vámtétel alá sorolta termékét  Holland hatóságok szerint a rendelkezés csak a tagállamokra vonatkozhatnak, ezért az állampolgárok nem hivatkozhatnak rá Európai Bíróság (EB) kimondja a nyugalmi záradék közvetlen hatályát: nem csak kötelezettségeket teremt, hanem jogokat is biztosít c) Vámmal azonos hatású díjak  vámmal azonos hatású díj= bármilyen díj,

legyen bármilyen szerény, függetlenül a rendeltetésétől és alkalmazásának módjától – amelyet hazai és belföldi árukra egyoldalúan, a határ átlépésének tényénél fogva vetnek ki, és nem minősül szó szoros értelmében vámnak  akkor is, ha: o a díj nem megkülönböztető o nem piacvédő természetű o nem áll versenyben hazai termékkel  Bíróságmegalapozatlanok az olyan díjak, amik: o Behozatali engedély megadásáért o Statisztikai adatok gyűjtéséért o Eü-i ellenőrzésért szabtak ki (kivéve, ha az előnyös a fizetőnek v. közösségi/ nj-i jsz. írja elő)  Kérdés: tagállamok területi egységein belül szedett díjak? (pl. francia tengerentúli területek)belföldinek minősül= Ø alkalmazandó a RSZ. rá d) Az áru fogalma  Minden olyan dolog, amelynek értékét pénzben ki lehet fejezni és kereskedelmi ügylet tárgya lehet  EB: + műkincsek, hangfelvételek, energiahordozók, még a hulladék is  NEM

áru: horgászengedély (az szolgáltatás) 2.2 A közös vámtarifa bevezetése (RSZ 26 és 27 cikk)  Megállapítás: Tanács (Bizottság javaslata alapján) minősített többséggel  Vámunió céljai: o Tagállamok + 3. országok közötti kereskedelem előmozdítása o Közösségen belüli verseny feltételeinek fejlesztése o Megfelelő nyersanyag- és félkésztermék-ellátás o Nemzetgazdaságok komoly működési zavarainak elkerülése 2.3 Belső adók a) A római Szerződés 90. cikke  Tilos a más tagállamból származó -3- Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 termékekre (közvetlenül és közvetve is) NEMZETI ELBÁNÁS olyan belső adót kivetni, ami magasabb, KÖVETELMÉNYE: az áru mint a hasonló jellegű hazai termékre származásán alapuló kivetett adó (pl. fogyasztási adó) megkülönböztetés tilalma az  Tilos olyan adó, amely más termékek adószabályozásban közvetett védelmét szolgálja b) A 90. cikk

értelmezése 1. Közvetlen hatály  Tejpor-ügy: német hazai tejpor mentes volt a forgalmi adó alól, míg a külföldinek forgalomkiegyenlítő adót kellett fizetnie (turnover equalisation tax) Bíróság: 90. cikk világos és feltételtől nem függő kötelezettséget fogalmaz megközvetlen hatály a tagállamok és a személyek egymás közötti kapcsolatára  kötelezettség: diszkriminatív természetű belső adók hatályon kívül helyezésetényleges kötelezettségvállalás 2. A tárgyi hatály szélesítése  piacvédő adók tilalma más tagállamok termékeire vonatkozikkiterjed-e ez a 3. országokból érkező termékekre?  Co-Frutta ügy : MINDEN tagállamból érkező termékre alkalmazni kell a 90. cikket, azokra is, amelyek nem a tagállamból származnak, de szabad forgalomban vannak az EU területén 3. Hasonló termékek megkülönböztető adóztatása  Közvetlen diszkrimináció tilalma: hasonló importált terméken magasabb adó,

mint a hazai megfelelőjén v. szigorúbb adóeljárás  Közvetett diszkrimináció tilalma: látszólagos semleges ismérven nyugszik, de a magasabb adó alá csak a másik tagállamból behozott áru tartozik (pl. gépkocsi teljesítménye alapján) 4. Piacvédő belső adók  Tilos más tagállamok termékeire olyan természetű adót kivetni, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatjanem kell hasonlóság, elég ha versenyben állnak  Commision v. United Kingdom ügy : UK-ban a bort nagyobb fogyasztási adóval sújtották, mint a sörtEB megállapítása: sör és az olcsó borok versenyeznek egymással, így a bor magasabb adója a sör áttételes védelmét eredményezi  John Walker ügy : külföldi skót whisky-t nagyobb adóval sújtották, mint a hazai likőrbort 2 ital nem tekinthető hasonló terméknek, helyettesíthetőséget és verseny fennállását nem vizsgáljaskót whisky mellett más hazai alkohol is ebbe a magas

adókategóriába tartozik: a tagállamok saját belső adórendszerének kialakításában szabadság 2.4 A mennyiségi korlátozások eltörlése a) A Római Szerződés szabályai -4- Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 ♦ cél: mennyiségi korlátozások és azzal azonos hatású intézkedések eltörlése (behozatalra és kivitelre egyaránt) ♦ NEM teljes tilalom30. cikk kivételi lista (zárt felsorolás!!!):  Közerkölcs  Közrend  Közbiztonság érdekei  Emberek, állatok vagy növények védelme  Művészeti, történeti vagy régészeti értékű nemzeti kincsek megóvása  Ipari és kereskedelmi tulajdon védelme b) A mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések értelmezése 1. A 70/50/EGK irányelv ♦ „intézkedés”= közigazgatási gyakorlat (egy hatóság állandó és rendszeresen folytatott tevékenysége) + hatóságok ajánlásai (olyan cselekmények, amelyek bár nem kötelezik a

címzetteket, azt eredményezik, hogy egy meghatározott magatartást folytatnak) ♦ el kell törölni az olyan intézkedéseket:  nem egyformán alkalmazandók a belföldi és a külföldi termékekre  akadályozzák a behozatalt  olyan előírások, amik belföldi és külföldről behozott termékekre egyformán vonatkoznak, meghatározva ezzel: o áruk formáját o méretét Ha korlátozó hatásuk meghaladja o súlyát a kereskedelmi szabályok o összetételét lényegéből adódó mértéket o csomagolását 2. A Dassonville-formula ♦ Mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedés= minden olyan tagállamok által alkotott, kereskedelemre vonatkozó szabály, amely alkalmas arra, hogy közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy eshetőlegesen akadályozza a Közösségen belüli kereskedelmet. ♦ Árat rögzítő intézkedés isha alacsonyan határozza meg egy termék árát és ezért csak veszteséggel lehet behozni külfödlről 3. Mulasztásos

jogsértés ♦ Eper ügy : francia rendőrség nem tesz semmit, amikor a francia parasztok éveken át megsemmisítik a spanyol eper és a belga paradicsomszállítmányokat o Fr.o megszegte a RSZ 28 cikkét, mert nem tett meg minden szükséges és arányos intézkedést, hogy megakadályozza a zöldség és gyümölcs forgalmazását gátló intézkedéseket o 2679/98/EK rendelet: áruk szabad mozgását gátló akadályok:  behozatal, szállítás akadályozása Áruk szabad mozgásának  késleltetése veszélyeztetése  áruforgalom eltérítése o ilyen esetben a tagállam haladéktalan intézkedésre köteles! 4. Cassis de Dijon ügy- a tényállás -5- Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 ♦ Cassis de Dijon (dijoni likőr) ügy : ital alkoholtartalma nem érte el a német törvények által előírt minimumotkérdés: közösségi szabályozás hiányában alkalmazható-e a nemzeti szabályozás, ha célja a fogyasztóvédelem

általános érdekeinek kielégítése ♦ Németek érve: a forgalmazás tilalma a közegészségügyet szolgálja, mert ezekre az italokra alacsony alkoholtartalmuk miatt könnyebb rászokni, mint az erősebbekre 5. Kényszerítő követelmények ♦ EB: Közösségi jog hiányában a tagállam szabályozat alkohol előállításával/ forgalomba hozatalával kapcsolatos kérdést saját területén ♦ Elfogadható a korlátozás ha:  Pénzügyi ellenőrzéssel Kényszerítő körülmények  Közegészségüggyel (mandatory requirements)  Kereskedelmi ügyletek tisztaságával  Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ♦ Német ügybenNINCS meg egyik sem! 6. Kölcsönös elismerés elve ♦ Kölcsönös elismerés elve (mutual trust)= Amikor nincs szó kényszerítő körülményekről, az egyik tagállam által valamely áru termelésére és értékesítésére megállapított szabályait a többi tagállamnak el kell ismernie. ♦ Nemzeti szabályok

egyenértékűségének vélelme (presumption of equivalence)bizonyítási teher ezzel a tagállamon (ha a vélelem ellenére azt állítja, hogy szükséges a korlátozó nemzeti szabályozásra) ♦ Probléma:  Tagállamok nem minden területen alkalmazzák szívesen  Túlértékelt kölcsönös elismerés?  Szabad áramlás vs. fogyasztóvédelem érdekei?? ♦ Megoldás: szabványok létrehozása Arany áruk fémjelzése ügy : Hollandiában BCs-nek minősül fémjelzés nélküli nemesfémet birtokolni vagy eladnimás tagállamokban fémjelzett tárgyakat újra be kell vizsgálni, ez nehezíti azok szabad forgalmát Lehet kérni saját hatóságának fémjelzését, de a másik tagország független hatósága által minősített ékszerek forgalmazását nem tilthatja meg (piaci szereplő által fémjelzettre NEM érvényesül) 7. A kölcsönös elismerés elve és a közösségi jogalkotás ♦ Teljes egyenértékűség (full equivalence) létrejötte: Olyan

jogi és igazgatási előírások tekintetében, amelyekben nem történt meg az összehangolás, az egyik tagállamban érvényes előírásokat kifejezetten egyenértékűnek kell elismerni a másik tagállamban. ♦ 3025/95/EK határozat: tagállamoknak jeleznie kell a Bizottságnak, ha szabad áramlást korlátozó intézkedést akarnak bevezetni, KIVÉVE: • közerkölcs • közrend védelme • használt cikkek kereskedelme -6- Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 8. A kölcsönös tájékoztatás és előzetes megelőzés elve ♦ 83/189/EGK irányelv: Bizottságot és a tagállamokat tájékoztatni kell a nemzeti szabvány- és előírás-tervezetekről, amelyek erről véleményt mondanak. El kell halasztani a kiadását, ha:  annak módosítását kérikkorlátozó intézkedés megelőzése érdekében  európai szabvány, irányelv kibocsátását tartják indokoltnak ♦ CIA Security ügy: a tájékoztatási kötelezettség

megszegésével hozott szabályok nem alkalmazhatók + irányelv közvetlen hatálya ♦ 98/34/EK irányelv: áttekinthetőség követelménye miatt újra szabályozza a műszaki szabványokkal és szabályokkal kapcsolatos tájékoztatási eljárástújdonságok:  állandó bizottság a Bizottság munkájának segítésére  tájékoztatási eljárás fokozatairól, határidejéről stb. részletesen szól  gazdasági szereplők véleményt nyilváníthatnak a más tagállamokban tervezett előírások kereskedelemre gyakorolt hatásáról 9. A vasárnapi kereskedelem szabályozásának megítélése ♦ Sunday Trading ügy: angolok megtiltják, hogy bizonyos termékeket vasárnap is áruljanakmennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés-e? - egyformán alkalmazandó belföldi és importált termékekre - nem az árucikk minőségét, hanem a forgalmazás módját szabályozza kapcsolódik-e az integráción belüli kereskedelem kérdésköréhez? ♦

Fogalom fejlődése:  Dassonville ügy: csak importált termékekre alkalmazták  Rewe ügy: olyan szabályra, amely egyforma minőségi követelményt támasztott belföldi és külföldi termékekkel szemben ♦ Bíróság: 28. cikk Ø alkalmazandó olyan nemzeti jogszabályokra, amelyek a nyitva tartást korlátozzák, FELTÉVE hogy hatása nem lépi túl azt a mértéket, amely a szabály lényegéből adódikINDOKLÁS: nemzeti és regionális társadalmi és kulturális sajátosságok 10. A veszteséges értékesítés tilalmáról ♦ Keck ügy : 2 embert megvádoltak, mert a francia jog tilalma ellenére egyes árukat olcsóbban értékesítettek, mint amennyiért vásárolták (veszteséges értékesítés tilalma!) EK 28. cikk NEM alkalmazható a tagállamok azon jogszabályaira, amelyek a veszteséges viszonteladást tiltják ♦ Indoklás:  Ø importált termékek szabályozására irányul -7- Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25

„Dijoni tétel” nem érvényesül itt: Ø az áru jelölésére, formájára, méretére, súlyára, összetételére vonatkozik  csak az értékesítés bizonyos formáit tiltják, ez Ø akadályozza a tagállamok közötti kereskedelmet 11. A Keck döntés utáni joggyakorlat ♦ Clinique ügy : német hatóságok szerint a Clinique név hasonlít a német Klinik szóra, így megtéveszti a fogyasztókat, akik így gyógyhatást tulajdoníthatnak a kozmetikai terméknekEuB: Ø megkülönböztető intézkedés, de akadályozza a tagállamok közötti kereskedelmet és nem indokolja a fogyasztóvédelem sem ♦ Mars ügy : német hatóságok szerint megtévesztő a + 10 % jelölése a csokin, mert nagyobb felületet foglal el a csomagoláson, mint a 10 %, így a fogyasztó azt hiheti annyival nagyobb a csokiEuB: túlságosan gondoskodó az intézkedés, Ø ütközik a 28. cikkbe ♦ Familiapress ügy : osztrák versenyszabály tiltja a sajtótermékek támogatását

nyereményjátékokkal, ez korlátozza a német magazinok ausztriai forgalmazásátEuB: Kérdés, hogy ez a sajtótermékre vagy csak az értékesítésére vonatkozik?  -Szoros kapcsolatban van a szabály az értékesítéssel, de a tartalommal is - az előírás akadályozza az áruk szabad mozgását, DE kényszerítő követelmények bővítése: kisebb lapok fennmaradása, szólásszabadság és a sajtó sokszínűségének védelme érdekében alkalmazható a nemzeti jogszabály, CSAK ha AZ ARÁNYOSSÁG követelményének érvényesítése mellett szükséges c) Kivételek a mennyiségi korlátozások tilalma alól 1. A kivételekről általában (30 cikk) ♦ áruk szabad mozgása korlátozhatóközerkölcs, közrend, közegészségügy védelme érdekében ♦ Campus Oil ügy : írek megszabták, hogy az olajtermékek forgalmazóinak készletük meghatározott részét a nemzeti kőolajfinomítótól kell beszerezniindoklás: esetleges háború esetén fontos a

minimális nemzeti olajfinomító kapacitás léte EuB: ez közbiztonsági megfontolásra alapozott intézkedés, ezért elfogadható annak ellenére, hogy nyilvánvalóan korlátozza az áruk szabad mozgását ♦ EuB nagyon szigorúan vizsgálja feltételek fennállását, csak ha: 1. szorosan kapcsolódik valamely feltételhez 2. lényeges (tehát másként nem érhető el a cél) 3. arányos 4. nem rendezi az adott kérdést közösségi irányelv 2. A közerkölcs ♦ Regina v. Henn and Darby ügy : UK-ban büntetőeljárás indult dán eredetű szeméremsértő újságok és filmek angliai behozatala miatt EuB 3 lépcsőben vizsgálja: -8- Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 1. Mennyiségi korlátozásnak minősül-e a teljes tilalom?  Szigorú értelmezés alapján a tilalom nem minősül a 28. cikk hatálya alá tartozónak, hisz ott korlátozás van  EuB: áruforgalom teljes tilalma a korlátozás legszélsőségesebb formája, ezért

üldözendő 2. Lehet-e közerkölcsre hivatkozni?  Közerkölcs fogalma és védelme minden tagállam önálló értékítéletén alapul  Tagállamok egymástól eltérő mérce szerint ítélhetik meg 3. Nem önkényes megkülönböztetés-e, hogy a belföldi termékek forgalmazhatók?  Még ha belföldi szabályok kivételeket is engednek, fő céljuk a tilalom vagy a publikációk forgalmazásának és előállításának korlátozása  Nem éri el a diszkriminatív szintet a szabályozás ♦ Másik ügy kapcsán kimondja az EuB: nem tilthatja meg egy tagállam valamely áru behozatalát a közerkölcsre hivatkozva, ha ugyanaz a termék szabadon előállítható az adott országban és csak postai kézbesítésük tiltott, ill. egyes részeken külön engedélyhez kötött a forgalmazásuk 2.5 Jogközelítés ♦ 1985-ig termékspecifikációrészletes közösség szabályozások, amikben alaposan leírnak egy-egy termékkategóriát (túl bonyolult) ♦ 1985.

Tanács állásfoglalás az új szemléletű harmonizációról (new approach in harmonization):  irányelvekben rögzítik az elérendő célt és az alapvető követelményeket  részletes leírás a szabványosításért felelős európai intézetek feladata lesz ♦ 88/378/EGK irányelv a gyermekjátékok biztonságáról:  tagállamokban különféle előírások vannak • akadályozzák a tagállamok közötti kereskedelmet • torzítják a versenyfeltételeket  játékok akkor forgalmazhatók, ha nem veszélyeztetik használóik és 3. személyek biztonságát  meghatározza a lényegi biztonsági követelményeket: o fizikai és mechanikai állékonyság o gyúlékonyság o vegyszerek és villamosenergia alkalmazásából eredő kockázatok csökkentése  megfelelésre tanúsítvány: „CE conformity marking”akkor kerülhet rá a termékre, ha megfelel az irányelv nyomán a szabványosító testületek szabványainak (CEN, CENELEC) 2.6 További

intézkedések a belső piac megteremtése érdekében („4 csomag”) a) A vámpapírok eltörlése ♦ 1993. jan 1-től még az egységes nyilatkozatok alkalmazását is eltörlik b) Új szabályok az áruforgalomban ♦ határellenőrzés statisztikai adatgyűjtést, adóellenőrzést is szolgáltúj rendszert kellett kiépíteni a megszüntetésekor c) A külső (közösségi) határok megerősítése -9- Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 ♦ 1992. Közösségi Vámkódex (hl 1994 jan): közösségi és nem közösségi országok közötti áruforgalomra vonatkozó vámeljárási szabályok d) A tagállamok közigazgatásai közötti együttműködés megerősítése ♦ nemzeti hatóságok fokozott együttműködéseaz illegális áruforgalom is könnyebb az egységes piacon ♦ kölcsönös ismeretáramlás, közös adattárak 3. A személyek szabad mozgása 3.1 A szabadság tagozódása ♦ 2 részre tagolódik: munkavállalók szabad

áramlása és letelepedés szabadsága ♦ FONTOS: 12. cikk: állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma 3.2 A munkavállalók szabad áramlása a) A Római Szerződés rendelkezései 39. cikk (1) A Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását. (2) A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében. (3) A közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy a) tényleges állásajánlatokra jelentkezzen b) e célból a tagállamok területén szabadon mozogjon c) munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak

foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően d) egy tagállamban történő alkalmazását követően a Bizottság által végrehajtási rendeletekben meghatározott feltételek mellett az adott tagállam területén maradjon. (4) E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a közszolgálatban történő foglalkoztatásra. ♦ további jogalkotás előirányzása:  munkaügyi igazgatás  próbaidő fokozatos megszüntetése  tagállamok munkavállalóit hátrányosan érintő intézkedések megszüntetése  fiatal munkaerő cseréje  szociális biztonsági intézkedések b) A diszkrimináció tilalma ♦ alapja az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmamunkavállalás helyén belföldi jogegyenlőség a többi tagállam állampolgárainak ♦ (EuB tiltott diszkrimináció: hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen, ill. különböző tényállásokat azonos módon

kezelnek) ♦ Oebel ügy : nem ütközik a diszkrimináció tilalmába egy rendelkezés csupán azért, mert más tagállamok állítólag kevésbé szigorú szabályokat - 10 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 alkalmaznakegyazon tagállamon/jogrendszeren belüli indokolatlan megkülönböztetés felszámolására alkalmas csak!!! ♦ Ott is hivatkozható, ahol a RSZ. Konkrétan nem rendelkezik erről ♦ Diszkrimináció tilalma= egyenlőség követelményének negatív oldalról történő megközelítése ♦ DE: megkülönbözető intézkedések eltörlése még nem teremt egyenlőséget Watson és Belmann ügy : a más tagállamokból érkező személyekre és szállásadóikra vonatkozó bejelentési kötelezettség nem diszkriminatív, ha a határidő ésszerű és a mulasztást nem szankcionálják aránytalanul súlyosanØ kitoloncolás (az már személyek szabad mozgásának tagadása lenne) c) A közvetett diszkrimináció ♦

Tilalom kiterjed a rejtett vagy közvetett diszkriminációra is ♦ 1612/68/EGK rendelet 3. cikk: TILOSak az olyan rendelkezések, „amelyek ugyan állampolgárságtól függetlenül alkalmazandók, de kizárólagos vagy alapvető céljuk, hogy elriasszák a más tagállamból érkezőket a meghirdetett állástól.” d) Személyi hatály ♦ főszabály: tagállamok állampolgárai ♦ menekültek ♦ közösségi polgárok eltartottai és házastársai 1. Munkavállaló fogalma ♦ EuB: önálló tartalommal bíró közösségi fogalom ♦ Levin ügy : kedvezményekre jogosító munkavállalói státus fennállását ahhoz kötik, hogy az illető eléri-e az érintett nemzeti jogok által megállapított legkisebb jövedelmet ♦ ♦ ♦ ♦ A munkavállalók szabad mozgását biztosító közösségi szabályokat sérti, mert az alapvető fogalmak tartalmát egyoldalúan állapítja megszemélyek meghat. körét ki is zárja fogalmat a közösségi jogrend alapelveinek

figyelembevételével kell meghatározniszéles értelmezést kíván Lawrie-Blum ügy : „a munkaviszony lényege, hogy egy személy meghatározott ideig egy másik személy számára és irányítása alapján, ellenszolgáltatás fejében tevékenységet fejt ki”+ a munkavégzésnek valóságosnak és ténylegesnek kell lennie, megkülönböztetendő a csekély jelentőségű és mellékes tevékenységektől Meeusen ügy : egy kis társaság igazgatójának és egyetlen részvényesének felesége is minősíthető munkavállalónak ugyanezen cégnél, feltéve, hogy érdemi tevékenységet végez valakinek az irányítása alatt Tartózkodási jog miatt fontosmegilleti:  Munkavállalókat  Álláskeresőket (ésszerű ideig)  Munkaképes és korábban dolgozó munkanélkülieket  Nyugdíjasokat - 11 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 Munkaképtelenek, akik a fogadó országban szerzett foglalkoztatási betegség vagy

munkahelyi baleset miatt nem tudnak munkát vállalni többé 2. A vallási közösség számára végzett munka és a szociális foglalkoztatás megítélése ♦ Vallási közösség számára végzett munka  EuB: gazdasági tevékenységnek minősül, ha: a közösség valamilyen viszontszolgáltatást ad a ténylegesen kifejtett munka díjazásaként  Steyman ügy : német vízvezeték szerelő Hollandiában koszt és kvártélyért vallási közösségben dolgozikEuB: mivel kap ellenszolgáltatást, ez munkaviszonynak minősül, tehát ő munkavállaló ♦ Szociális foglalkoztatás  Bettray ügy : német exdrogos Hollandiában került munkaterápiára szociális foglalkoztatás keretében  Ø valóságos és tényleges („effective and genuine”) munkavégzés, ha kizárólagos célja a rehabilitáció, azaz hogy felkészítsék a későbbi tényleges munkavégzésreő Ø munkavállaló 3. Nemzetközi elem szükségessége ♦ Közösségi jog

alkalmazásának feltétele, hogy az ügy több tagállamhoz kötődjön ♦ Saunders ügy : észak-ír tolvajt kitiltanak 3 évre Anglia és Wales területérőlEuB: Ø nemzetközi elem, m. UK csatlakozott az EUhoz , ezért ez belügy ♦ Moser ügy : német kommunista párt tagját nem engedik posztgraduális képzésre a német hatóságok, mert szerintük kétséges az ország alkotmánya iránti hűségemegakadályozza, hogy más tagállamban tanár legyenEuB: ez belföldi tényállás, „tisztán hipotetikus lehetőség” nem elegendő a 39. cikk alkalmazásához 4. Részlegesen nemzetközi tényállások és a személyek szabad áramlása ♦ Részlegesen nemzetközi tényállás= amikor valaki saját államával szemben hivatkozik a közösségi jogra olyan személyként, aki egy másik tagállamban dolgozik, vagy szerzett szakmai képesítést ♦ Knoors ügy :  Holland vízvezeték szerelő Belgiumban dolgozik, majd amikor visszatér Hollandiába ott nem engedik

dolgozni, mert az ottani szabályok megkövetelik a végzettséget  64/427/EGK irányelv: bizonyos iparos tevékenységek tekintetében a tagállamoknak megfelelő képzettség helyett el kell fogadnia a másik tagállamban szerzett szakmai gyakorlatotkérdés: kell-e ezt alkalmazni a saját állampolgáraikra is, akik visszatérnek az országba  Holland kormány: • ennek célja a letelepedés szabadságának biztosítása másik tagállamok polgárai számáraez az elem hiányzik  - 12 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 •  EuB: • visszaélésre ad lehetőséget, mert direkt elmehetnek külföldre gyakorlatra, hogy ne kelljen végzettséget szerezni saját állampolgáraival szemben is alkalmazandó a 39. cikk és az irányelv • ha a tényállás tagállamközi elemet hordoz, az állampolgárok saját országukkal szemben is hivatkozhatnak a közösségi jogra  Ø a 43. cikk szó szerinti értelmezése: • Nyelvi

esetlegességgyengíti a szó szerinti értelmezést • Teleologikusan (célkutató) értelmezik: EKSZ. Gazdasági célkitűzéseit vizsgálja, ez alapján a cél a munkavállalók szabad áramlásának biztosítása az állampolgárságtól függetlenül • Kizárja a fordított diszkriminációt (tagállamok saját állampolgáraik terhére érvényesített diszkrimináció) ♦ Surinder Singh ügy :  Brit állampolgár Németországból visszatérne UK-ba házastársával, aki nem közösségi polgárházastársat nem engedik be UK GER Mu+ Házastárs Alkalmazható-e a közösségi jog?  EuB: nem lenne szabad mozgás, ha a munkavállalás után nem tudna visszatérni a házastárs, hisz akkor nyilván el sem indulnának más tagországba munkát vállalni  Közösségi döntési harmónia követelménye: nem élvezhet kevesebb jogot a munkavállaló hozzátartozója a munkavállaló állampolgársága szerinti tagországban, mint amennyit a közösségi jog

biztosítana számára, ha egy másik tagállamban kívánna tartózkodnií 5. Munkáltatók ♦ 39. cikk kiterjed a magánmunkáltatókra isszámukra is tilos az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés (+ alkalmazás indokolatlan megnehezítése is) ♦ DE: állampolgárságtól függetlenül kiválaszthatják alkalmazottaikat ♦ Osztrák jogszabály, amely előírja, hogy a vállalkozások igazgatóinak Ausztriában kell lakóhellyel rendelkezniük, RSZ-be ütközikközvetett diszkrimináció, mert nyilván inkább az osztrákoknak van Ausztriában lakóhelye, így az osztrákokat előnyösebb helyzetbe hozza e) Területi hatály - 13 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 ♦ Alapvetően a tagállamokban, de lehet az EU határain kívül is Boukhalfa ügy : 3. ország nagykövetségén dolgozó diplomatákra alkalmazzák, ha összefüggés van a munkavállalói minőség és a közösségi jog között f) Másodlagos jogforrások

♦ 1612/68/EGK rendelet:  állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma: - TILOS olyan korlátozások más tagállamok áp-ainak alkalmazásával szemben, amelyet a hazai polgárokkal szemben nem érvényesítenek - TILOS vállalkozásonként, üzletáganként, régiónként, országos szinten meghatározni a külföldi foglalkoztatottak számát - TILOS bérezés, elbocsátás, újraalkalmazás területén a megkülönböztetés - JOGOSULT: ugyan azon szociális és adókedvezményre - JOGOSULT: ugyanazok a szakszervezeti jogok - JOGOSULT: azonos feltételekkel részvétel szakmai képzésben/átképzésben - JOGOSULT: munkavállaló családtagjaitartózkodás, munkavégzés, gyermekei közoktatásban részvétel ♦ 68/360/EGK irányelv  tagállam munkavállalási célú elhagyásához/belépéshez vízum NEM követelhető (útlevél/szig. elég)  5 évre szóló tartózkodási engedély kell kiadni neki + családtagjainak ♦ 1251/70/EGK irányelv 

biztosítja a tartózkodás jogát: nyugdíjasoknak, munkahelyi baleset sérültjeinek, foglalkoztatási betegségben szenvedőknek, olyanoknak, akik már máshol dolgoznak, de fenntartják lakhelyüket és visszatérnek rendszeresen  + családtagoknak a munkavállaló halála után ♦ 64/221/EGK irányelv (korlátozások)  szabad mozgást korlátozó intézkedések: közrend, közbiztonság védelmecsak a munkavállaló személyes magatartása alapján hivatkozható  büntetett előélet nem indokolja  súlyosan fertőző betegségekközegészségügy (ha már megkapta a tartózkodási engedélyt: NEM utasítható ki emiatt) 1. Az 1612/68/EGK rendelethez fűzött joggyakorlat ♦ francia Tengeri Munkatörvénykönyv: hajók legénységének csak meghatározott %-a lehetett külföldiellentétes a rendelettel: közösségi jog elsődlegessége, közvetlen hatály, közvetlen alkalmazandóság!!! ♦ DE: nem ellentétes, hogy a Némo.-ban 1 évet meghaladó

tartózkodás esetén ottani jogosítvány kell a vezetéshez ♦ Közszolgálatban eltöltött idő beszámítása hivatali előmenetel szempontjábólösszehasonlítható állásban eltöltött időt be kell számítani - 14 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 ♦ Kiterjed az egyik államból a másikban naponta ingázó munkavállalókra (frontier worker) is a hatálya ♦ Ugyanolyan szociális kedvezmények járnak a külföldi munkavállalónakszociális előny= minden olyan előny, amely alkalmas arra, hogy a munkavállalók szabad áramlását előmozdítsa 2004/38/EK irányelv összefoglalja a fent irányelveket: ♦ Uniós polgárok más országban történő tartózkodásáról és szabad mozgásáról ♦ Többi irányelvet hatályon kívül helyeziM.o: 2006ápr30 ♦ Kérdései:  Szabad mozgás és tartózkodás (polgár+családtag)  Huzamos tartózkodáshoz való jog: - 3 hónap> Ø követelmény - 3 hónap-5 év

között: tagállam feltételeket szabhat - 5 év < huzamos tartózkodásØ lehet semmilyen követelményt támasztani  Közrend, közbiztonság, közegészségügy miatti korlátozások lehetősége ♦ Hatálya: o Személyi hatály:  Uniós polgár (bármely tagállam állampolgára)  Családtagok (házastárs, 21 >leszármazó v. eltartott, eltartott egyenes ági felmenő, regisztrált élettárs, ha az adott célállamban ez egyenértékű a házassággal) • Ø tagállami állampolgárok is • „tágabb értelemben vett család”: nem tartozik az irányelv hatálya alá, DE szoros pénzügyi vagy fizikai függés( eltartott, 1 háztartásban élő, eü-i probléma) van köztük (pl. eü-i állapota miatt)fogadó állam kompetenciája: személyes vizsgálat + indoklási kötelezettség ♦ Kiutazás joga:  Személyazonosító igazolvány v. útlevél (érvényes!!!)  Ø vízum Ø  Jelentése: szabadon elhagyhatja az országot ♦ Beutazás joga:

 Szabályok megtartása mellett nincs további korlátozás  Érv. szig vagy útlevél  Ø vízum3. áp-nak lehet vízumkényszer (539/2001/Ek rendelet)  Ésszerű és megkülönböztetés mentes bejelentési kötelezettség ♦ Tartózkodás joga: - 15 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25   3 hónap >: Ha ezek megvannak, • érv. szig vagy útlevél megilleti a tartózkodás joga • céljától függetlenül 3 hónap <: • munkavállaló vagy vállalkozó a fogadó tagállamban (szabadon tartózkodhat) • elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára: o hogy ne jelentsen terhet a szociális ellátás rendszerében o teljes körű TB kötelező a fogadó államban • tanulmányok folytatása a fő céljuk, magán- vagy közoktatási intézményben (TB nekik is kell) • uniós polgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtag • adminisztratív formai követelmények: o Uniós polgárok: -

bejelentkezés a megfelelő hatóságoknál (ésszerű és megkülönböztetés mentes) - megkövetelhető dokumentumok listája: szig./útlevél, munkaviszony/tanulói jogviszony igazolása, TB igazolás - „elegendő forrás”: személyes körülmények vizsgálata (Ø min. jövedelem) o Nem uniós állampolgár családtag: - tartózkodási kártyamax. 5 évig érvényes - igazolás (max. 6 hónap) - megkövetelhető dokumentumok listája o Családtagok tartózkodási jogának megtartása: Uniós polgár halála v. távozása esetén - Uniós polgár Ø érinti tart. jogát - nem uniós áp. Ø érinti, ha min 1 éve jogszerűen együtt a fogadó államban voltak - gyermek: uniós áp. távozik, de ht felügyeleti jogot gyakorol és a gyermek lakhelye ott vanØ érinti - 16 - Válás, regisztrált élettársi kapcsolat megszűnése esetén - Uniós polgárØ érinti tart. jogát - nem uniós áp. - Ø érinti, ha min. 3 évig tartott ÉS ebből min. 1 éve már

ott tartózkodtak - szülői felügyeleti jog Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 - különleges körülmények(pl. családon belüli erőszak)Ø alkalmazandó ♦ Huzamos tartózkodás joga:  5 év < 5 év jogszerű tartózkodás után2 év távollét után megszűnik ezen joga  uniós polgár + családtagjai  nem uniós polgár családtagokmegélhetési igazolás kérhető  huzamos tartózkodási kártyanem tagállami családtagok: 10 év g) Nyelvismeret követelménye ♦ Szabályozás:  Ø nyelvközösségintegráció támogatja a nyelvi sokszínűséget  Nyelvek közötti egyenlőség elve  Munkavállalók szabad mozgása és a nyelv problémája: munkáltatókra és munkavállalókra is kötelezettséget rómegkövetelhető egy adott nyelv ismerete, ha ahhoz szükséges, amit dolgozni fog ♦ Anita Groener ügy :  Holland állampolgárt ír főiskolán nem neveznek ki a festészet tanárává, mert

nem sikerült az ír nyelvvizsgájakörülmények:  IRL 2 hivatalos nyelve: ír és angol  Lakosság 1/3-a beszéli az írt, de a kormány támogatja a nyelv használatát  Dublini iskolában senki nem tanított ír nyelven  Groener festészetet akart oktatni  EuB: a tanári tevékenység nem merül ki az oktatásban, fontos az iskola mindennapi életében való részvételokkal követelhető meg az ír nyelv ismerete ♦ Angonese ügy : o Dél-Tirol (Bolzano) olasz-német nyelvterületén banki állásra pályázik valaki és kétnyelvűségéről igazolást kell benyújtania. Ehhez vizsgát kell tennie, ebből csak az abban a tartományban szerzettet fogadják el, ami viszont csak évente egyszer van. pályázatát elutasítják, mert nem sikerült addigra beszereznie a szükséges okmányt o EuB: nyelvkövetelmény támasztása jogos, mert a területen sok német lakik, az azonban nem jogos, hogy csak az adott tartományban beszerezhető bizonyítványt

fogadják elezzel hátrányos helyzetbe hozzák más tagállamok polgárait ♦ Nyelvhasználat kérdése a büntetőeljárás során: o Mutsch ügy: Belgiumban a német kisebbségnek német nyelvű tárgyalást kell lehetővé tenniMutsch német állampolgár kerül büntetőperbe és német nyelven kéri lefolytatni az eljárást EuB: Munkavállalók jogait kiterjesztően kell értelmezni, minden kedvezmény jár nekiktársadalmi előnynek fogja fel ezt, ezért jogosult a német nyelvű bíróság előtt - 17 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 Bickel és Franz ügy : Német kamionosok Bolzanoban szabálysértés miatt bíróság elé kerülnekkérik a helyi kisebbségnek járó német nyelvű tárgyalást (ők NEM munkavállalók)EuB: megítéli nekik is, pedig ez az etnikumok speciális jogainak gátjává válhat, hiszen kiterjesztik 90 millió németajkúra h) Túl a diszkrimináció tilalmán- a munkavállalók szabad

mozgásának akadályai ♦ Kraus ügy :  Német jog a külföldön szerzett akadémiai fokozatok használatát csak külön engedéllyel teszi lehetővé  EuB: • Korlátozza/nehezíti a munkavállalás és a letelepedés szabadságátkivéve, ha közérdek védelme indokolja • EKSZ hatálya alá tartozikkülföldön szerzett posztgraduális fokozat előnyt jelenthet a munkavállalásnál, így a honosítása ide tartozik • Engedélyezési eljárás nem kérhet többet, mint amennyi a közérdek szempontjából szükséges (arányosság!) • Könnyen hozzáférhetőnek kell lennie (pl. nem lehet túl drága) ♦ Bosman ügy : Hivatásos focisták szerződésük lejárta után sem szerződhetnek át más tagállamok klubjához, amíg utóbbi egyesületek nem fizetnek képzési díjatEuB: akadályozza a játékosok szabad mozgását, mert elrettentőleg hat ♦ Lehtonen ügy : kosárlabdakluboknak tilos egy maghatározott naptári napot követően igazolt

játékosokat bajnoki mérkőzésekre benevezniEuB: EKSZ-be ütközik, ha 3. tagállamból igazoltakra későbbi határidő vonatkozik és nincs e szabályt igazoló objektív körülmény ♦ Graf ügy : osztrák munkajogi szabály szerint kártalanítást fizet a munkavállalónak, ha a munkaviszonya a munkáltató kezdeményezésére szűnik megEuB: ez összeegyeztethető a közösségi joggal, mert ugyanúgy vonatkozik az osztrák állampolgárokra is, és csak feltételezhető, hogy megnehezíti a másik tagállamban való elhelyezkedést a kártalanítás elmaradása i) Kivételek 1. Általában ♦ Közrend, közbiztonság és közegészségügy indokolhat korlátozást 2. Közrend ♦ Van Duyn ügy :  Holland állampolgár Angliában az angol szcientológia szektánál akart dolgozniangol hatóságok megtagadják, mert bár nem jogellenes, de ellentétes a közjóval a szekta tevékenysége o EuB:64/221/EGK irányelvközrendre, közbiztonságra hivatkozni csak

az egyén személyes magatartása alapján lehet ♦ 3 kérdés: o lehet-e egyházhoz tartozás kapcsán hivatkozni a rendeletre? - 18 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 o lehet-e hivatkozni, ha nem törvényellenes, de a társadalomra káros a tevékenység o megtagadható-e másik tagállam polgárától, amennyiben az angoloknak ez nem tilos? Indoklás: ♦ public policy kategóriáját szűken kell értelmezni, ha ezzel valamely alapvető szabadságot korlátozzák ♦ irányelv közvetlen hatályatagállamok bíróságainak is védelemben kell részesíteniük ♦ Adoui and Cornuaille ügy :  Belga hatóságok francia nőktől megtagadták a tartózkodási engedélyt, mert vélhetőleg prostituáltként dolgoztak volna egy bárbanBelgiumban a prostitúció nem tilos, bár erős korlátozások vannak a visszaszorításárahazai polgárok csinálhatják, a külföldieket pedig rendre kiutasítják  EuB: közrendre

hivatkoznitársadalom valamely alapvető érdekét sértő tényleges és súlyos fenyegetés esetén + nem lehet önkényes megkülönböztetés más tagállamok polgáraival szembenitt ez nincs, EKSZ-be ütközik 3. Közszolgálat kivétele ♦ 39. cikk NEM vonatkozik a közszolgálatban alkalmazásraØ állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma ♦ Közszolgálat= Azon beosztások, amelyek magukban foglalják a közhatalom gyakorlásában való közvetett vagy közvetlen részvételt, és az állam vagy más hivatalos szerv általános értékeinek védelmét. ♦ 2 elmélet:  Intézményi szemlélet: tagállamokminden olyan alkalmazás közszolgálat, amely a közigen belül történik  Funkcionális szemlélet: EuBugyanazon közig szervezeten belül is minden állást meg kell vizsgálni ♦ Közszolgálatba besorolás 2 feltétele (együtt kell fennállniuk)  Gyakorol-e közvetlenül v. közvetve közhatalmat? • Közvetlen közhatalom

gyakorlás= alkalmazott tevékenysége érinti a természetes vagy jogi személyek helyzetét • Közvetett közhatalom gyakorlás= Ø kiterjesztő értelmezésnem mindenki, aki olyan szervezetnél dolgozik, amelynek vezetője közhatalmat gyakoroltpl. titkárnő igen, de fizikai dolgozók (ld. kertész) nem  Állam v. más hivatalos szerv érdekeinek védelmét szolgáló kötelezettség-e? ♦ Esetjog: - 19 - Készítette: Wolf Szandra IGEN EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 NEM közszolgálat: önkormányzatok kertésze, festői, kórházi nővérkék, nyelvtanárok, középiskolai tanárok, vasutasok (kivéve háború esetén)  IGEN közszolgálat: önkormányzatok éjjeliőrei, felügyelői ♦ Sérti a munkavállalók szabad mozgását, ha állampolgársági feltételt támasztanak közoktatásban, közegészségügyben, postánál, tömegtájékoztatásban, víz, gáz és elektromosáram szolgáltatónál dolgozókraitt is egyénileg meg kell vizsgálni,

hogy mennyiben gyakorol közhatalmat az illető j) Társadalombiztosítási szabályok ♦ 42. cikkmunkavállalóknak biztosítja:  különböző államokban figyelembe vett minden idő összeadása (fontos az igényjogosultság megszerzése és megtartása miatt)  pénzbeli járandóság kifizetése a tagállam területén lakó személyeknek ♦ Ø egységes gyakorlatjogosultak önálló igényekkel lépnek fel különböző intézmények ellen: nemzeti jog határozza meg a feltételeket k) A tartózkodási jog önállósodása (ld. feljebb, előadásanyag a hatályos jogról) l) Az Európai Unió polgársága (2004/38) ♦ Európai Unióról szóló szerződés felállítja az uniós polgár fogalma:  megilleti őket a szabad mozgás és tartózkodás joga a tagállamokban (RSZ. Korlátaival persze)  választójog (választó és választható) • lakóhelye szerinti tagállam helyhatósági választásai • európai parlamenti választások ♦ Martinez Sala

ügy : tagállam polgára, aki jogszerűen tartózkodik egy másik tagállamban, vonatkoznak-e rá az Unió polgárságára vonatkozó rendelkezések?  IGEN, akkor is ha nem munkavállaló, tilos az állampolgársága miatti megkülönböztetés ♦ Grzelczyk ügy : Belgiumban tanuló francia állampolgár kérte a „minimex” nevű támogatást a belga kormánytól, amit az elutasított, mondván, hogy a támogatás belga állampolgároknak és uniós munkavállalóknak járEuB: Uniós polgárság céljaazonos elbánást élvezzenek a polgárok, állampolgárságuktól függetlenülki kell fizetnie a belgáknak m) A személyek szabad áramlása és a belső határok ♦ Van-e a RSZ. 14 cikkének közvetlen hatálya? hivatkozhatnak-e rá az állampolgárok a nemzeti hatóságok és bíróságok előtt ♦ EuB: közös szabály kialakításáig a tagállamoknak joga van ellenőrizni, hogy EU-s polgár vagy 3. országbeli polgár lép területükre ♦ DE: jogsértés

következménye nem lehet olyan súlyos, hogy akadályozza a személyek szabad áramlását!!! 3.3 A letelepedés (vállalkozás) szabadsága a) A Római Szerződés rendelkezései ♦ TILOS a korlátozás:  Letelepedésre, azaz vállalkozásra vonatkozóan  Ügynökség, fióktelep, leányvállalat alapításáraha másik tagállam polgára akarja létrehozni  - 20 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 Egyszerű irodák (ha saját személyzetük irányítja vagy független személye, de megbízással jár el) ♦ Fogalomba beletartozik: önálló kereső tevékenység megkezdése és gyakorlása, vállalkozások alapítása és irányítása  Ø korlátlan jogosítvány!  nemzeti elbánás a más tagállamban vállalkozni akarónak ♦ átjárás munkavállaló és vállalkozó státusa között! (maradhat továbbra is a fogadó országban) b) Általános program ♦ EKSZ 44. cikk alapján elfogadott általános program (1962):

részletesen tartalmazza az eltörlendő diszkriminatív intézkedések fajtáit + menetrend ágazatonként a megvalósításra ♦ TILOS:  Hátrányos adórendezés  Szakmai képzésben való részvétel  Tulajdonszerzési képesség korlátozása ♦ Jelentősége: közvetett vagy indirekt diszkrimináció tilalma megjelenik c) Másodlagos jogforrások ♦ 64/224/EGK irányelv: letelepedés és szolgáltatás szabadsága a kereskedelmi képviselők tevékenységére is:  ugyanolyan feltételek szerint kezdhetnek vállalkozást vagy nyújthatnak szolgáltatást, mint a fogadó ország saját állampolgárai  más tagállamok ügynökei is tagjai lehessenek szakmai szervezeteknek  ügynökök szakmai hírnevük bizonyítására saját országuk által kiállított igazolást is használhatják ♦ 86/653/EGK irányelv: pozitív integrációt segíti előtagállami anyagi jogi szabályok közelítése a célja d) Magánszemélyek és a letelepedés szabadsága ♦

célja: állandó és tartós jelenlét a fogadó tagország gazdasági életébenezáltal hozzájárulnak a gazdasági és társadalmi kölcsönhatásokhoz az egyéni vállalkozók tevékenységi területén ♦ Angol építész ügy : angol építész engedélyt kér, hogy Franciaországban dolgozhasson, de elutasítják azzal, hogy csak a diplomák kölcsönös elismeréséről vagy egyezmény, a hivatás gyakorlásának és engedélyezésének feltételeiről nincsEuB: nem szabad állampolgárságuk alapján megkülönböztetni őket, a RSZ közvetlen hatállyal bír erre vonatkozóan ♦ Thieffry ügy: belga ügyvéd kezdetben Brüsszelben gyakorolja hivatását, majd a Párizsi Egyetemen egyenértékűnek ismerik el, leteszi az ügyvédi vizsgát, de az Ügyvédi Kamarába nem veszik fel, mert nincs francia diplomájaEuB: letelepedés szabadságát korlátozza, ha valaki nem gyakorolhat egy bizonyos hivatást, pedig rendelkezik nemzeti diplomával ekvivalensnek elismert

képesítéssel és a szükséges szakmai vizsgával e) Diplomák és szakmai képesítések elismerése ♦ Diplomák és szakképesítések elismerése nagyon fontos, ezért külön irányelvek építészekről, állatorvosokról, gyógyszerészekről stb. - 21 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 ♦ Végül általános irányelvek születnek a felsőoktatási diplomák általános elismeréséről:  89/48/EGK irányelv: • a felsőoktatásban szerzett diplomák elismerésének általános rendszeréről • minden legalább 3 éves képzésre és olyanokra terjed ki, amelyeket nem szabályoztak a korábbi szakterületenkénti irányelvek • főszabály: automatikus elismerés (kivételesen elő lehet írni „adaptációs időszakot” vagy alkalmassági vizsgát, de ehhez bizonyítania kell a fogadó államnak, hogy lényegi különbségek vannak a képzésben)  később irányelvek a szakmai képesítések és tapasztalatok

elismerésének rendszeréről  1999/42/EK irányelv • ipari, kézműipari és kereskedelmi tevékenységek esetében lehetővé teszi a szakmai tapasztalatok figyelembe vételét • meghatározza, hogy hány év gyakorlat után lehet szakmai képesítés hiányában dolgozni a másik tagállamban • tanúsítás folyamatát is meghatározza  2001/19/EK irányelv • egyes felsőfokú végzettséget igénylő hivatásokra irányadó szabályok kiegészítése • szakmai tapasztalat beszámítása • elutasító döntés esetén indoklási kötelezettség + fellebbezési lehetőség • vagyoni helyzet igazolása • más tagországokban kötött felelősségbiztosítás elfogadása f) Az ügyvédi hivatás gyakorlása ♦ részletesen kell vizsgálni, hogy a pályázó jogásznak milyen a képzettsége és a tudásaØ lehet elutasítani csak azért, mert nincs olyan diplomája ♦ 98/5/EK irányelv indokai (2 módon teszi lehetővé, ld. 1-2 pontok)  belső határok

nélküli egységes piac fogalmába beletartozik, hogy valaki másik tagországban gyakorolhassa a hivatását, mint ahol diplomáját szerezte  kereskedelmi forgalom növekedésével egyre többször kérnek tanácsot határon átlépő ügyletekhez, nemzeti jogok, nemzetközi jog és közösségi jog találkoznak  szükséges a közösségi normaalkotás, mert a nemzeti jogrendszerek jelentősen eltérnek 1. Az ügyvédi hivatás gyakorlása a hazai szakmai cím égisze alatt o saját országában kapott címe alatt működhet a fogadó államban (ez azt jelenti, hogy pl. kiírhatja Bécsben magyarul, hogy „Ügyvéd”, de azt már nem, hogy Rechtsanwalt) o a fogadó állam illetékes hatósága nyilvántartásba veszi (ennek nem akadálya, ha hazájában már nyilvántartásba vették) - 22 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 o le kell fordítani hazai címét is, de úgy, hogy ne lehessen összekeverni a fogadó ország diplomájával

rendelkező ügyvédekkel o másik ügyvéd, ügyvédi iroda alkalmazottja lehet (ha a fogadó országban ez egyébként lehetséges) o tevékenysége: tanácsadás hazai jogáról, közösségi jogról, nemzetközi jogról, de be kell tartania a fogadó ország eljárási szabályait o előírható, hogy csak a egy a fogadó állambeli ügyvéddel együtt járhasson el bíróság előttDE ez nem lehet aránytalanul széleskörű o LB előtt nem járhat el, csak hazai ügyvéd o Ugyanazon szakmai-etikai szabályoknak van alávetve, mint a fogadó ország ügyvédjei 2. Integráció a fogadó ország ügyvédei sorába ♦ Ez tkp. a szokásos szakmai cím használatát jelenti (tehát az Ügyvéd kiteheti a Rechtsanwalt táblát is) ♦ 3 módon érhető el:  diploma egyenértékűnek elismertetése  3 éven át hatékonyan és rendszeresen a fogadó ország és a közösségi joggal kapcsolatos gyakorlatot folytatilyenkor mentesül a különbözeti vizsga és a további

adaptációs időszak alól (de alá kell támasztania papírokkal a pályázónak)  még nem telt le a 3 év, de egyéb szakmai tevékenysége, tanfolyamok látogatása folytán megfelelő szakmai jártassággal rendelkezikhatóságok ilyenkor szabadon mérlegelhetnek g) Ingatlantulajdon szerzése ♦ tagállamokban a gazdasági tevékenység egyik alapfeltétele az ingatlantulajdonsok államban feltételekhez kötik a tulajdonszerzést a nemzeti érdekek védelme érdekében ♦ Fearon v. Irish Land Commission ügy : ír földtörvény mentesítette az Irish Land Commission kisajátítása alól azokat a személyeket, akik több mint egy éve a földterület három mérföldes körzetében éltek (föld azé legyen aki műveli célt szolgálta)EuB: ez nem megkülönbözető szabály, ha az írekre és a külföldiekre is vonatkozik (arról nem beszéltek, hogy nyilván könnyebben teljesítik az írek ezt a követelményt.) ♦ Albore ügy : olaszok katonai fontosságú

területeken a külföldiek tulajdonszerzését külön jóváhagyáshoz kötnékEuB: RSZ-be ütközik, mert az ország biztonsága önmagában nem indokolhat önkényes megkülönböztetést, csak a „valós, különleges és komoly kockázat” lehetne ennek indoka h) Nem megkülönböztető korlátozások ♦ Bizottság v. Franciaország ügy: azok a személyek akik egy másik tagállamban gyakorolják hivatásukat kötelesek betartani a fogadó tagállam szakmai előírásait, de ez korlátozza a munkavállalók szabad mozgását, kivéve ha szakmai követelmények indokolják ♦ Gebhard ügy: 4 feltételnek kell eleget tennie a nemzeti intézkedéseknek( konjunktív!!!!!) • Nem szabad diszkriminatív módon alkalmazni őket - 23 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 • • • Közérdek feltétlen érvényesülést kívánó, parancsoló követelményeinek kell igazolni létüket Alkalmasnak kell lenniük a kitűzött cél elérésére

Nem mehetnek túl a szabályozási cél eléréséhez szükséges mértéken i) Kivételek ♦ Nem alkalmazhatók a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezések az olyan tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban, amelyek a közhatalom gyakorlásával kapcsolatosak ♦ Hivatkozni lehet a közrendre, közbiztonságra és közegészségügyre ♦ Kérdés: ügyvédi tevékenység közhatalom gyakorlásának minősül-e???  EuB szerint alapvető szabadságról van szó, ezért szigorúan kell értelmezni a korlátozó kivételeket  Nem közhatalom gyakorlás ezért az ügyvédi tevékenység, nem elég ahhoz, hogy tevékenységük ellátása során kapcsolatba kerülnek a bíróságokkal j) Gazdasági társaságok 1. A társaság fogalma (48 cikk) ♦ Természetes személyekkel esnek egy tekintet alá azok a gazdasági társaságok, amelyek:  Székhelye  Központi ügyvezetése  Üzleti tevékenységének fő helye a Közösségen belül van ♦ Államilag

támogatott vállalatokra is kiterjed ♦ Kizárt: nonprofit szervezetek, ha nem kapcsolódnak a Közösség gazdasági célkitűzéseihez (de ha vallási szervezet gazdasági tevékenységet folytat, akkor már RSZ hatálya alatt) ♦ Bizottság v. Belgium ügy : RSZ-be ütköző, hogy a belgák megkövetelték a jótékony, vallási vagy tudományos egyesületektől, hogy a tagok 3/5-e belga legyen és az irányításban legalább egy belga személy részt vegyen 2. A Factortame (II) ügy ♦ UK szerint a számára biztosított halászati kvótát lerabolják a spanyolok, ezért előírták, hogy egy halászhajó csak akkor vehető fel a regiszterbe, ha a tulajdonos kereskedelmi társaság részvényeseinek 75 %-a brit állampolgárEuB: ez diszkriminatív, ellentétes a 43. cikkel (a letelepedés szabadságát biztosítóval) 3. A Daily Mail ügy ♦ Annak a tagállamnak is kötelezettségei vannak, amit éppen el akar hagyni az illető, hogy máshol kezdjen vállalkozásbapl.

székhely áttételét biztosítaniuk kell ♦ Daily Mail ügy : a nemzeti jogrendszerek között nagy az eltérés, de ezt nem oldja fel a letelepedés szabadságát biztosító közösségi szabályozás. Ezért EKSZ Nem ad jogot arra, hogy az egyik tagállam szabályai szerint alakult és ott bejegyzett társaság, eredeti jogi személyiségének megtartása mellett helyezze át központi igazgatását egy másik tagállamba akkor, amikor az engedélyezésre jogosult hatóság ezt nem hagyja jóvá. 4. A Centros ügy - 24 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 ♦ Másodlagos letelepedés biztosításáról szól ♦ Dánok csinálnak egy kft.-t UK-ben, mert az angol jog nem támaszt követelményeket a törzstőkével kapcsolatban. Így az 100 font volt, de nem bocsátották a társaság rendelkezésére, és gazdasági tevékenységet sem folytatott a UK-ban. Később Dániában fióktelepet akarnak létrehozni, de a dán hatóságok ezt nem

engedik, mert a brit anyatársaság létrehozásának célja kizárólag a dán tőkekövetelmények megkerülése volt, a hitelezőket így nem védi kellőképpen, mert olyan társaság áll a fióktelep mögött, amelynek csak 100 font tőkéje van.EuB: RSZ Kifejezetten biztosítja ezt a jogot, ezért a dán hatóságok intézkedése a szerződésbe ütközik, de felhatalmazást adott döntésében arra, hogy a társasági jogot akár teljes mértékben harmonizálják, mivel feszültséget okoz az eltérés ♦ Társaság megválaszthatja, hogy leányvállalaton vagy fióktelepen keresztül akar működninem kényszeríthető arra, hogy egy másik jogi személyt hozzon létre ♦ Bizottság v. Franciaország ügy : adó-visszatérítési jogosultság volt, hogy elkerüljék a kettős adóztatást, de csak azokra a társaságokra terjedt ki, akiknek a címe Fr.o-ban volt, azzal indokolják, hogy fióktelepek helyett leányvállalatokat kellett volna létrehoznia ezeknek a

gazdasági társaságoknakEuB: RSZ. Biztosítja a letelepedés szabadságát akár fióktelep, akár leányvállalat formájában és ez nem tehető látszólagossá adórendelkezésekkel k) Társasági jogi szabályok közelítése ♦ Cél: minden gazdasági ágazatban fokozatosan feloldani a letelepedés szabadságának korlátait ♦ Társasági jogi irányelv:  Nem elegendő a diszkriminatív intézkedések eltörlése, hanem szükséges a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyag közelítése is (mivel elbátortalanítja a jelentkezőket)  Mégsem teremt egységes jogot: • Elsősorban a részvénytársaságokra és a kft.-re vonatkoznak • Csak bizonyos kérdéseket szabályoznak (pl. nyilvánossági követelmények, társaságok érvénytelensége, tőkevédelmi követelmények stb.) 4. A szolgáltatásnyújtás szabadsága 4.1 A Római Szerződés Rendelkezései (49-55 cikk) ♦ 49. cikk: minden szolgáltatásnyújtásra vonatkozó korlátozás tilos azon

állampolgárok tekintetében, akik másik tagállamban laknak, mint az a személy, akinek a szolgáltatást nyújtják. Letelepedés szabadsága Szolgáltatásnyújtás szabadsága Azt kell biztosítani, hogy a magán és jogi személyek a másik tagállamban letelepedhessenek, azért, hogy ott gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytassanak Tartós, állandó gazdasági jelenlét. Egyik tagállamban lakóhellyel, székhellyel rendelkező személy egy másik tagállamban honosnak szolgáltatást nyújthasson. - 25 - Rövid, átmeneti jellegű. Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 ♦ 50. cikk: a szolgáltatást teljesítő átmenetileg folytathatja tevékenységét abban az államban is, amelyben a szolgáltatás teljesítése történik, ugyanolyan feltételekkel, mint amiket az állam saját állampolgárainak előír  itt összekapcsolódik a letelepedés és a szolgáltatás szabadsága, DE a szolgáltatást nyújtó időlegesen

tartózkodik egy államban, szemben az ott tartósan letelepedett vállalkozóval  kiterjesztő értelmezés: nem csak a szolgáltatást nyújtók, hanem azok alkalmazottai is nem lehet hivatkozni a fogadó ország külföldiek munkavállalására vonatkozó jogszabályaira  vonatkozik arra is, amikor a szolgáltatás levél, telefon vagy televízió útján áramlik  alkalmazás feltétele: tagállamközi elem!!! 4.2 A szolgáltatás fogalma ♦ RSZ.: olyan tevékenységek, amelyeket rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtanak, de nem vonatkoznak rájuk az áru, a tőke és a személyek szabad mozgásának előírásai. ♦ Szolgáltatásnak minősül különösen:  Ipari tevékenységek  Kereskedelmi tevékenységek  Kézműipari tevékenységek  Szabadfoglalkozású tevékenységek  Közlekedés  Pénzintézetek tevékenységének egyes elemei 4.3 Általános program ♦ Általános jogalkotási programirányelvek sora a szolgáltatások

szabadságát korlátozó rendelkezések eltörlésére, hatékony gyakorlásának lehetővé tétele ♦ Módja a nemzeti jogok közelítése 4.4 Másodlagos jogforrások ♦ itt is fontos az egymás szakmák képzésére, gyakorlására vonatkozó előírások egységesítése (felsőfokú diplomák elismerésének rendszere, ld. fentebb) ♦ kiterjed:  banktevékenység  biztosítási tevékenység Közösségi szabályozására  értékpapírügyletek  közlekedés  új technológiák ♦ 89/646/EGK irányelv: bankokról szól, érinti a letelepedés, a szolgáltatás és a tőke szabad áramlását is  egységesíti a pénzintézetek minimális alaptőkéjére vonatkozó szabályozást  érvényesíti a kölcsönös elismerés elvét (egyik tagállamban a bankoknak adott egyetlen működési engedély az egész Közösség területén elismert)  bankok működését elsősorban a honosságuk szerinti ország hatóságai felügyelik, de a fogadó országéi

is intézkedhetnek szükség esetén - 26 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25  szabályozza a fióklétesítést ♦ 89/552/EGK irányelv: a televíziós közvetítésről  célja a határon átnyúló televízióadás, mint szolgáltatás szabadságának biztosítása  adásvétel és továbbítás szabadságacsak szigorú feltételek esetén korlátozható  betartását az a tagállam ellenőrzi, amelynek területéről az adást sugározzák 4.5 Az Európai Bíróság joggyakorlata a) Az ügyvédi hivatás ♦ Van Binsbergen ügy :  Van Binsbergen megbízott egy Hollandiában élő holland ügyvédet ügyének fellebbviteli bíróság előtti vitelére, de közben az ügyvéd Belgiumban telepszik le, ezért a hollandok szerint nem jogosult a továbbiakban a tevékenység ellátására, mert Hollandiában csak ott élő személyek lehetnek ügyvédek  Kérdés: össze lehet-e békíteni a holland jogszabályt az EKSZ. 49.

cikkével  EuB: • Az eltörlendő korlátozás fogalmába beletartozik a szolgáltatást nyújtó állampolgársága, szokásos tartózkodási helye szerinti diszkrimináció tilalma, mert az akadályozhatja a szolgáltatás nyújtását • Kivétel: vannak sajátos tevékenységek, ahol különleges követelmények nem összeegyeztethetetlenek a RSZselha a közjó indokolja, szervezeti, képesítési, szakmai, etikai, felügyeleti, felelősségi szabályok (amik minden, az adott tagállamban letelepedett személyre vonatkoznak) • Ítélet: nem ütközik az EKSZ. 49 cikkébe, feltéve, hogy az előírás célja valóban az igazságszolgáltatással kapcsolatos szakmai és etikai szabályok tiszteletben tartása ♦ 77/249/EGK irányelv:  célja a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása az ügyvédek számára (NEM ugyanaz, mint a diplomák egyenértékűségének elismeréséről szóló irányelv!!!)  előírja, hogy a másik tagállamban szolgáltatást

nyújtó jogászok képviseleti tevékenységük ellátása során a fogadó országban a hazai jogászokra vonatkozó előírásoknak megfelelően tevékenykednek  nem alkalmazhatók azok a nemzeti szabályok, amelyek állandó lakhelyhez vagy valamilyen szakmai szervezetben (ÜK) való tagsághoz kötik az ügyvédi hivatás gyakorlását ♦ Gebhard ügy :  El kell határolni a jogász határon átlépő szolgáltatását és a letelepedését (a 2 dolog teljesen különböző!!!) - 27 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25   Feltétele, hogy a másik államban csak ideiglenesen gyakorolja hivatásátekkor szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó szabályok alkalmazandók Szolgáltatások nyújtója is kiépíthet magának infrastruktúrát, irodát tarthat fenn, ettől még nem számít a letelepedés hatálya alá tartozónak b) Biztosítás ♦ Bizottság v. NSZK ügy:  Német biztosításfelügyeleti törvény

ütközik a RSZ-beelőírta ugyanis, hogy csak olyan nyújthat ügynökökön keresztül szolgáltatásokat, aki az NSZK területén állandó lakóhellyel rendelkezik és megfelelő engedélye van + német biztosítási ügynökök nem hozhatnak létre biztosítási szerződéseket németek és más tagállamban honos biztosító társaságok között  EuB: • Elvileg minden szolgáltatásra kiterjed a 49. cikk, de lehetőség van megszorításokra • A biztosítási jogviszony különösen érzékeny jogi kapcsolat, mert hosszú időtartamra szól és mert a káresemény bekövetkezésének időpontja bizonytalan, ráadásul tömegjelenség • Indokolt lehet a korlátozás, feltéve, hogy a székhely szerinti állam nem nyújt elégséges garanciát és a fogadó állam követelménye nem lépik túl a szükséges mértéket • Elemezni kell, hogy a közérdek védelme megfelelően biztosított-e a székhely államában  Ítélet: • Külön engedélyhez kötést az EuB

elfogadja • A letelepedéshez kötést viszont RSZ-be ütközőnek találja, mert az a szolgáltatás szabadságának teljes korlátozását jelenti • Később a Skandia ügyben a bíróság megállapítja az irányelv rendelkezéseinek közvetlen hatályát c) Sport ♦ Walrave és Koch ügy :  Kerékpárosok Világszövetsége kiköti, hogy a kerékpárosokat kísérő motorosak csak a versenyzőkkel azonos állampolgárságúak lehetnek (hollandok perelnek)  EuB vizsgálata: • Kiterjed-e a sportra a közösségi jog hatálya? ha gazdasági tevékenységről van szó (szórakoztató, ellenszolgáltatás fejében nyújtott), akkor igen • Lehet-e sportszövetség, mint autonóm szervezet döntése ellen a közösségi jogra hivatkozni? igen, mert ha a közösségi jogot semlegesítenék a szervezetek döntései, akkor a Közösség céljai sérülnének • Hozható-e közösségi szervek által döntés a Világszövetségre nézve?  a diszkrimináció tilalma

feltétlen alkalmazást kívánó imperatív szabály, ezért igen - 28 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 Csapatot alkot-e a versenyző és a motoros? ha igen, akkor evidens, hogy csak azonos állampolgárságúak lehetnek, de ezt a nemzeti bíróságoknak kell eldöntenie d) Túl a diszkrimináció tilalmán ♦ Säger v. Dennemeyer ügy : EKSZ 49 cikke elsőbbséget élvez azokkal a tagállami rendelkezésekkel szemben, amelyek megtiltják, hogy egy másik tagállamban székhellyel rendelkező társaság a szabadalomtulajdonosoknak olyan szolgáltatásokat nyújtson, amelyek lényege a szabadalom figyelése és a megújításukra való figyelmeztetés (ez aztán marha fontos)lényeg: nem lehet olyan korlátozni azt, hogy olyan személy nyújtson szolgáltatást, akinek egy másik tagállamban van a székhelye és ott folytat jogszerűen hasonló tevékenységet ♦ Alpine Investments ügy : olyan intézkedések is tilosak, amelyek nem

megkülönböztetőek, de korlátozzák a határon átnyúló szolgáltatásokat e) A szolgáltatás fogyasztóinak jogai ♦ Luisi és Carbone ügy :  Két olasz állampolgár ellen büntetőeljárás indult, mert a megengedettnél több külföldi fizetőeszközt vittek magukkal. Arra hivatkoztak, hogy turisztikai és gyógykezelés (azaz szolgáltatások) igénybevétele céljából.  EuB: • A turizmus és az orvosi ellátás szolgáltatásnak minősül • A szolgáltatásban való részesülés szabadsága következik az EKSZ-ből és az irányelvekbőlminden korlátozástól mentesen (tehát fizetőeszköz is!) • Nem alkalmazható, ha a lakhelyét azért helyezi át, hogy ott korlátlan hosszú ideig szolgáltatást vegyen igénybe • Fizetőeszközök kivitelét nem tőkemozgásnak minősítette, hanem szolgáltatások ellentételének (ez azért fontos, mert ekkor még erősen korlátozott volt a tőke áramlása) ♦ Gravier ügy :  Másik tagországbeli

hallgatók számára előírt tandíj diszkriminatív, a szolgáltatás igénybevételét akadályozza  A szakképzés a RSZ. célkitűzései közé tartozikszakképzés= minden olyan oktatási forma, amely egy bizonyos mesterségre, szellemi foglalkozásra, alkalmazott pályára készít fel ♦ Cowan ügy :  Angol polgárt kirabolnak Párizsba, a francia jog szerint ilyenkor kártérítés jár neki, de a francia hatóságok elutasítják, mert csak francia állampolgárokra vonatkozik EuB: ez jogellenes megkülönböztetés, mert nem biztosítja a látogatóknak a saját állampolgárokkal azonos szintű védelmet ♦ Grogan ügy :  Írországban tiltott az abortusz, egy angol társaság hirdette magát ott.  EuB: • Szolgáltatás-e az abortusz? igen, ha legálisan, ellenszolgáltatás fejében végzik • - 29 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 • Megtilthatja-e egy tagállam az értesülést? gazdasági tevékenység

reklámozása véleménynyilvánítási szabadság része, amennyiben nem maga a gazd-i társaság végzi (hanem pl. itt egy diákszervezet)ez pedig tagállami hatáskör f) Kivételek ♦ Calfa ügy :  Görög bíróság egész életére kitiltotta az országból az olasz turistát kábítószer birtoklása miatt  EuB: teljes tilalom tagadja a szolgáltatás szabadságában való részesülést és a közrend védelméhez képest aránytalancsak nyomós közérdekre hivatkozva lehet és csak akkor ha nem diszkriminatív: • Pénzügyi ágazat jó hírnevének védelme • Egyes sportklubok közötti esélyegyenlőség fenntartása • Építőipari dolgozók szociális védelme • Társaságok hitelezőinek védelme a vállalkozások csődje ellen + IDE KELL MÉG A SZOLGÁLTATÁSI IRÁNYELV( 2006/123/EK irányelv) IS AZ ELŐADÁSSAL, LD. wwwajkeltehu 5. A tőke szabad áramlása 5.1 A korlátozott tőkemozgások korszaka a) A Római Szerződés eredeti rendelkezései

♦ RSZ. Egykori 67 cikke:  A tagállamok feloldják a tőkemozgásra vonatkozó korlátozásokat a tagállamokban letelepedett személyek közötti olyan mértékben, amilyen mértékben az a közös piac működéséhez szükséges, és megszüntetnek a felek állampolgárságán, lakóhelyén vagy a tőkebefektetés helyén alapuló minden megkülönböztetést.  Még csak a közős piac működéséhez szükséges mértékű liberalizációt írt elő  Ha a tőkemozgások egy tagállamban zavart okoznak, akkor megtehetik a megfelelő védelmi intézkedéseket b) Másodlagos jogforrások ♦ Felszabadították a közvetlen befektetésekkel járó tőkemozgásokat ♦ Jelentős korlátozások maradtak pl. a készpénzforgalommal kapcsolatban c) Az Európai Bíróság korai joggyakorlata ♦ Regina v. Thomson ügy :  Jogellenesen hoztak be UK-ba dél-afrikai aranyérméket és megszegték az ezüstérmék kiviteli tilalmát  Kérdés: fizetőeszköz vagy áru az

aranyérme???  lényegi ismérve, hogy a jog erejénél (mint „legal tender”) töltse be funkcióját  Ha tehát forgalomban vannak még, akkor fizetőeszköz, ha nem, akkor áruitt az ezüst és az arany is pénznek minősül így - 30 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 ♦ Luisi and Carbone ügy : fizetésnek minősül az olyan valuta-átutalás, amely valamilyen alapul fekvő ügylet ellenszolgáltatását testesíti meg. ♦ Brugnoni és Ruffinengo ügy : nemzeti devizaszabályozás és közösségi jog viszony a kérdés  Olasz polgár megbízza ügynökén keresztül a bankot, hogy vásároljon számára Eu-i Szén- és Acélközösség által kibocsátott részvényekből, amiket külföldi értékpapírtőzsdén jegyzetekolasz bank egy németnél helyezi letétbe a részvényeket, így extra költségeket okozva annak  Az irányelvek azonban a külföldi részvények megszerzését a feltétlenül felszabadítandó

ügyletek közé soroltákaz olasz bank arra hivatkozik, hogy ez védelmi intézkedésEuB: szerződésbe ütközően járt el a bank 5.2 A tőkemozgások teljes felszabadítása a) Fehér könyv a belső piacról (1985) ♦ Célkitűzése: a tőkemozgások teljes felszabadítása ♦ Az egységes piac csak akkor valósulhat meg, ha az áruk, szolgáltatások, személyek szabadon mozognak ÉS az ehhez kapcsolódó fizetések és tőkemozgások előtt sincsenek akadályokezért születnek az alábbi irányelvek b) 88/361/EGK irányelv ♦ Tőkemozgások teljes felszabadítása a tagállamokban letelepedett személyek vonatkozásában ♦ Liberalizált tőkemozgások:  Közvetlen befektetések (vállalkozások, fióktelepek létesítése)  Ingatlanbefektetések  Értékpapírügyletek  Kollektív befektetési vállalkozások  Folyó- és takarékszámla-műveletek  Kereskedelmi ügyletekkel és szolgáltatásokkal kapcs. hitelek  Pénzügyi kölcsönök és

hitelek  Kezesség, más biztosítékok, zálogjog  Biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos átutalások  Személyhez kapcsolódó tőkemozgások (pl. ajándék, örökség)  Pénzeszközök tényleges exportja és importja  Egyéb tőkemozgások (pl. szerzői jogdíjak stb) ♦ Védelmi intézkedés: csak akkor jogosultak az államok, ha súlyos zavarokat idéztek elő a monetáris és árfolyam-politikában és csak max. 6 hónapig lehetnek hatályban + kell hozzá a Bizottság előzetes hozzájárulása c) A 88/361/EGK irányelv értelmezése ♦ Bordessa ügy : spanyolok egy meghatározott összeg felett engedélyhez kötik az peseta kivitelétEuB: ez ellentétes az irányelvvel, mert egyben mérlegelési jogot ad a hatóságoknak, ez által pedig akadályozza a tőkemozgásokat. A bejelentési kötelezettség viszont rendben van, mert az a hatékony felügyelet része. ♦ Svensson és Gustavsson ügy :  Luxemburgi házaspár bankkölcsönt

vett fel, hogy házat építsen gyermekének és a kamatterhek enyhítésére támogatást kért a Lakásügyi Minisztériumtól, amely azt elutasította arra - 31 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 - 32 - Készítette: Wolf Szandra DE nem válhat diszkrimináció eszközévé hivatkozva, hogy csak Luxemburgban letelepedett bankoktól felvett kölcsönök kamataihoz lehet segélyt kapni  EuB: az irányelv előírja a tőkemozgásokra vonatkozó korlátozások eltörlését, ez a luxemburgi feltétel pedig lebeszélheti az ügyfeleket arról, hogy más tagállamban honos banktól vegyenek fel építési kölcsönt + a kölcsön pénzügyi szolgáltatásnak minősül, ezért a RSZ. 59 cikke szerinti szolgáltatások szabad áramlását is akadályozza d) A Római Szerződés új szabályozása (Maastrichit Szerződéssel) ♦ Általános szabály: tilos minden olyan korlátozás, amely a tagállamok közötti tőkemozgásokra, illetve

fizetésekre vonatkozik ♦ Kivételek:  Adójogukban különbséget tehetnek az adóalanyok lakóhelye vagy a tőkebefektetés helye szerint  Megfelelő intézkedésekkel biztosíthatják a nemzeti szabályozás érvényesülését az adózás és a pénzintézetek felügyelete terén  Figyelemmel kísérhetik a tőkemozgásokat  Közrend és közbiztonság érdekében előírásokat hozhatnak ♦ EuB megállapítja az 56. cikk közvetlen hatályát (tehát nemzeti bíróságok előtt is akalmazható) e) Az Európai Bizottság közleménye ♦ 1997. az EU-n belüli befektetések jogi vonatkozásáról ♦ megkülönböztető intézkedés, ha rögzítik a gazdasági társaságokban a más tagállamok polgárai által megszerezhető részvények mennyiségét, vagy ezt engedélyhez kötik ♦ közrend és közbiztonság igazolhatja ezt kivételesen! f) Az Európai Bíróság legújabb joggyakorlata ♦ Konle ügy :  Tagállamok ingatlanszerzésre vonatkozó

rendelkezéseinek nem szabad sérteniük sem a letelepedés sem a tőkemozgások szabadságát  Ingatlanvásárlásra vonatkozó engedélyezési rendszer korlátozza a tőkemozgások szabadságát, a hatóság mérlegelési joga miatt pedig magában hordozza az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés lehetőségét isnemzeti földvagyon védelme máshogy is biztosítható (pl. nyilatkozattétel a földvásárlás céljáról) ♦ Trummer-Mayer ügy: nem alkalmazható az az osztrák előírás, amely szerint az ingatlanra terhelt zálogjogot csak schillingben lehet kifejezniennek eredménye ugyanis, hogy egy német márkában kötött ügyletet nem lehetett német márkában kifejezett zálogjoggal megerősíteni, így akadályozza a tagállamok közötti ingatlanforgalmat, ezzel a tőkemozgások szabadságát is ♦ Kivételek:  Közrend, közbiztonság, közegészségügy érdekében lehet korlátozásokat alkalmazni, de a bíróság elnagyoltnak és

bizonytalannak tartja a közrendre való általános hivatkozást  Nem lehet hivatkozni adózókkal kapcsolatos kivételre annak érdekében, hogy saját állampolgárokat eltiltsanak egy külföldön kibocsátott kötvény jegyzésétőlmivel az 58. cikk csak arra ad EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 felhatalmazást, hogy különbséget tegyenek adózók között lakóhely ill. tőkebefektetés helye alapján, de arra nem, hogy teljesen eltiltsák őket valamely ügylettől 6. A belső piac jövője 6.1 Akcióterv az egységes piacért ♦ 1997-ben jelenik meg ♦ javaslatot tesz a Bizottság a Tanácsnak az egységes gazdasági térség megvalósítását még akadályozó tényezők felszámolására 6.2 A cselekvési terv főbb célkitűzései a) A szabályozás hatékonyabbá tétele ♦ egységes piacra vonatkozó irányelveknek csak 65 % van hatályban a tagállamokban, így nyilván nem tud tökéletesen működni a belső piac ♦ Bizottság felhívja a

tagállamokat, hogy tegyék meg a jogharmonizációt szolgáló intézkedéseket ♦ Szükséges a nemzeti és a közösségi szabályok egyszerűsítéseSLIM (Simpler Legislation for the International Market) program kiterjesztése: bankok, biztosítás, értékpapírok, fogyasztói szolgáltatások, telekommunikáció, vámszabályok, társasági jog, műtrágyákra (a könyvben itt műtrágya van tényleg, de nem lehet, hogy inkább műtárgyra gondoltak????) vonatkozó előírásokra b) Fő piactorzító tényezők és az integráció ágazati akadályainak felszámolása ♦ Szolgáltatásokkal kapcsolatos akadályok felszámolása ♦ Tisztességes verseny biztosítása ♦ Határon átnyúló vállalkozások számára kedvezőbb jogszabályi környezet megteremtése ♦ Alkalmazkodni az új eljárások és módszerek kihívásához, mint az elektronikus kereskedelem c) Egységes piac a polgárokért ♦ Személyekre vonatkozó határellenőrzések megszüntetése minden

tagállam között ♦ Tartózkodásra vonatkozó szabályok felfrissítése és a munkavállalók szabad mozgásának támogatása ♦ Közösségi szinten kellene szabályozni az egyes fogyasztási cikkek vásárlásához kapcsolódó biztosítékokat (pl. jótállás, szavatosság) 6.3 A további közösségi szabályozás lehetőségei a) Éves jelentések a belső piaci stratégiáról ♦ Évenként kiad a Bizottság közleményeket a belső stratégiáról ♦ Összetett jogalkotási terveket fogalmaznak megpiac, üzleti élet, polgárok, világkereskedelem és csatlakozás követelményei szerint csoportosítva b) Az Európai Bíróság álláspontja ♦ A belső piac megteremtésére és megfelelő működésére hivatkozás nem biztosít általános jogalkotási felhatalmazást a közösségi jogalkotás számáraez ellentétes lenne a szubszidiaritás elvével - 33 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 II. fejezet 1. A közös

vámtarifával és közös kereskedelempolitikával rendelkező vámunió, mint a közös piac külső oldala ♦ RSZ.-nek a célja a közös piac létrehozása voltáruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgását gátló akadályok felszámolása és vámunió létrehozásaez a belső oldala a közös piac létrehozásának Ehhez közös politikákat hoznak létre mezőgazdasági, közlekedési ágazatban, megalkotják a közösségi versenypolitika alapvető eszköztárát, tagállami adószabályok és nemzeti jogok fokozatos közelítése is cél ♦ Közös piac külső oldala: RSZ. célként határozza meg a kívülálló 3 országokkal szembeni közös vámtarifa és közös kereskedelempolitika bevezetéséta vámunió tehát kifelé az egységes külső vámtarifát jelenti 2. A közös kereskedelempolitika jogi alapjai, alkalmazási köre és jogi természete, főbb elemei 2.1 Jogi alapok az elsődleges jogban a) A közös kereskedelempolitika alapjai

♦ A közös külső kereskedelempolitika a közös piac megvalósításának első lépéseez azonban a vámunió létrejöttéig semmiképpen sem valósulhat meg ♦ 110. cikk: vámunió létrejöttének külső céljaa világkereskedelem harmonikus fejlesztéséhez, a nemzetközi árucsere-forgalom korlátozásainak fokozatos felszámolásához és a vámakadályok csökkentéséhez való hozzájárulás ♦ 111. cikk: tagállamok kereskedelempolitikájának fokozatos egymáshoz közelítése és rögzíti a közösségi szervek jogosítványait ♦ 112. cikk: exporttámogatási rendszerek összehangolása ♦ 113. cikk: „Az átmeneti időszak lejárta után egységes alapelvek szerint kell a közös kereskedelempolitikát kialakítani; ez különösen a vámtarifák módosítására, a vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötésére, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára, valamint a kereskedelmi védintézkedésekre,

köztük a dömping és szubvenciók esetén alkalmazandó intézkedésekre terjed ki.” b) A közös kereskedelempolitikát érintő módosítások 1) Az Egységes Európai Okmány ♦ érdemben nem módosított az eredeti rendelkezések tartalmán ♦ beiktatja a gazdasági és monetáris együttműködésről szóló fejezetet 2) A Maastrichti Szerződés ♦ kisebb érdemi módosítások + eljárási jellegű változtatások ♦ belső piac létrejöttével befejeződött a kizárólagos kereskedelmi hatáskör kialakítása az árucsere-forgalomban ♦ hatályon kívül helyezte a fenti cikkeket 3) Az Amsterdami Szerződés ♦ érdemi módosítás egyszerűsítések - 34 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 ♦ 133. cikk alkalmazási körét kiterjeszti a szolgáltatásokra + a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokra és megállapodásokra 4) A Nizzai Szerződés ♦ szolgáltatások és szellemi tulajdonjogok

kereskedelmi vonatkozásai terén pontosabb elhatárolások ♦ csak akkor adható felhatalmazás a Közösségnek a 133. cikk alapján nemzetközi megállapodás megkötésére, ha a mandátum belső hatáskörét nem haladja meg (vagyis nem lép túl jogharmonizációs lehetőségein) ♦ Tanács és Bizottság feladata gondoskodni arról, hogy a létrehozandó megállapodás összhangban legyen a Közösség politikájával és belső szabályaival ♦ Tagállamoknak mindig részt kell venniük a szerződés létrehozásában és megkötésében HA: kulturális, oktatási, szociális és közegészségügyi szolgáltatásokra vonatkozik 2.2 A közös kereskedelempolitika alkalmazási köre és jogi természete ♦ Nemzetközi kereskedelem a magánjogi alkalmazási körébe tartozó vagyonjogi ügyletek segítségével valósul meg tárgyai: áruk, szolgáltatások és jogok (amelyek anyagi értéket képviselnek) ♦ Külkereskedelmi és külgazdasági eszközök részben

normatív jellegűek, részben adminisztratívak ♦ Nemzetközi kereskedelem tárgykörébe a termékek határon átnyúló forgalma tartozik  közvetlen eszköztára: belső oldalon vámok és mennyiségi szabályozás; külső oldalon kereskedelmi és vámtárgyú szerződések a) Kizárólagos hatáskör a közös kereskedelempolitika terén o RSZ.-ben tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az átmeneti időszak lejártával az áruk nemzetközi forgalmára vonatkozó alapvető külkereskedelempolitikai eszközeiket a közös kereskedelempolitika keretében, az európai integráció intézményei útján gyakorolják. A közös kereskedelempolitika folytatása tehát a Közösség kizárólagos hatásköre lett. ♦ Kereskedelempolitikai kapcsolatokban fellépni ♦ Közös vámokat meghatározni/megváltoztatni ♦ Forgalom mennyiségi szabályozása o Termékek harmadik országokkal folytatott kereskedelmére vonatkozó hatáskör kizárólagossága: 

Sürgősség esetén nemzeti védintézkedés lehetősége Bizottsági jóváhagyás nélkül is o Local Cost Standard ügy :  Kereskedelempolitika fogalma azonos, akár a Közösség, akár egy állam nemzetközi cselekedetének összefüggésében alkalmazzák  Ebben a tárgykörben a párhuzamosan folytatott közösségi politika kizárt o Donckerwolcke ügy : átmeneti mentességeket szigorúan kell alkalmazni, mert azok nemcsak a közös piac működése szempontjából alapvető rendelkezések, hanem akadályozzák is a 113. cikk szerinti közös kereskedelempolitikát - 35 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 b) A közös kereskedelempolitika tartalma ♦ Pénzügyi, technikai, versenyjogi jellegű eszközök, amelyekkel a tagállamok közvetlenül v. közvetve szabályozzák saját termékkivitelüket/behozatalukat ♦ Bíróság tágan értelmezimert szerinte zavarok keletkeznének a különbségek miatt a 3. országokkal való

kapcsolatokban ♦ GATT-ban szabályozott valamennyi kérdésre alkalmazandó a Közösség kizárólagos kereskedelempolitikai hatásköreez kiterjedhet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésének eredményeképpen létrejövő új mechanizmusokra, jogintézményekre is ♦ Árukereskedelmen túl kiterjeszti a szolgáltatásokra és a szellemi alkotásokra ♦ Kérdés: kiterjeszthető-e a 113. cikk alapján a Közösség kizárólagos nemzetközi szerződéskötési hatásköre a GATT keretei között létrejött, majd a Kereskedelmi Világszervezet alapító szerződéséhez csatolt szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (GATS) c) Kizárólagos közösségi hatáskör az ESZAK és az EURATOM tekintetében ♦ Közös kereskedelempolitika területén kizárólagos hatáskör ténylegesen az ESZAK és az Euratom alkalmazási körébe tartozó termékek nemzetközi forgalmára vonatkozóan is érvényesül ♦ ESZAK tekintetében sok helyen eltérnek a közös

kereskedelempolitikára vonatkozó rendelkezések a RSZ. 113 cikkétől ♦ Euratom tekintetében sok kérdés egyáltalán nem szabályozott 2.3 A közös kereskedelempolitika főbb elemei (113 cikk) ♦ Vámtételek módosítása a közös vámtarifa segítségével és egységes külső importrendszer fokozatos kialakítása ♦ Egységes exporttámogatás és –ösztönzés ♦ Nemzetközi szerződések létrehozása és megkötése ill. nemzetközi szervezetekben fellépés a Közösség nevében ♦ + közös mezőgazdasági politika agrártermékek termelését, belső forgalmazását és külkereskedelmét szabályozza 3. A Közösség szerződéses és autonóm kereskedelempolitikája általában ♦ Szerződéses kereskedelempolitika: adott állam rendelkezésére álló közvetlen kereskedelmi eszközök, a vámok és a mennyiségi korlátozások különböző fajtáinak használatát behatárolják a 3. országokkal létrehozott korábbi megegyezések ♦ Autonóm

kereskedelempolitika: az ország egyoldalúan szabadon hozza meg, illetőleg hajtja végre a kereskedelmének szabályozására és befolyásolására szolgáló döntéseket ♦ Legtöbb állam vegyes külkereskedelmi szabályozást tart fenn ♦ Gazdasági együttműködésben legtöbb állam szerződéses kereskedelempolitikát tart fenn ♦ GATT és WTO multilaterális nemzetközi szabályozórendszer + felügyeli a szerződések végrehajtását ♦ A GATT (Vám- és Kereskedelmi Egyezmény):  Célja a vámok és egyéb akadályok csökkentése és felszámolása  Vámokat a kereskedelem alapvető eszközének tekinti - 36 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25    Fő szabályozási elve: diszkriminációmentes, legnagyobb kedvezményes elbánásmindazt az előnyt, amelyet a behozatal és a kivitel terén egyik szerződő fél egy 3. országnak megad, azonnal és feltétel nélkül meg kell adnia a többi szerződő félnek is.

Kivételek: szabadkereskedelmi övezetekre, vámuniókra, fejlődő országoknak nyújtott előnyökre és kedvezményekre + meghatározott országokra vonatkozó kivételek EK kezdettől fogva tagja a GATT-nak és a Kereskedelmi Világszervezetnek 4. Vámjogok és vámszabályok 4.1 A Közösségi behozatali vámjai ♦ Vám= egyes államok gazdaságpolitikájának közvetett, a gazdaságpolitika egyik fő alkotóelemének, a kereskedelempolitikának pedig normatív, közgazdasági jellegű, közvetlen eszköze. ♦ Mértékének meghatározásával tudja befolyásolni a behozatal mennyiségét ♦ EGK vámunióvá válásával az importvám meghatározása a Közösséget illeti meg ♦ Bármely tagországba importált vámárura ugyanazon mértékű vámok és közösségi vámjogszabályok alkalmazandók ♦ Egyes termékekre vonatkozó vámtételeket EGK vámtarifába foglalta (közös vámtarifa):  Kéthasábosautonóm és szerződéses vámtételek  Főleg a

szerződésest alkalmazzák, autonómot akkor, ha vámfelfüggesztés vagy vámkontingens van  Külön jogszabályok alkalmazzák: • Európa Megállapodásvégrehajtásról rendelkezik • Kedvezmények Általánosított RendszerérőlENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete munkálatain és a fejlett ipari országok ottani elvi megállapodásán alapul • Vámok már nem a legfontosabb kereskedelempolitikai eszközök 4.2 A közösségi vámjogszabályok ♦ Vámrendszer: vámtarifa + egyéb vámjogi, vámtechnikai illetve vámeljárási szabályokból áll ♦ 1994-ben egységes vámkódex lép hatályba 5. A behozatal mennyiségi szabályozása: a közösségi importrendszer és a védintézkedések 5.1 A Közösség által a behozatalra alkalmazott mennyiségi szabályozás általános jellemzői ♦ importforgalom mennyiségi szabályozása változatosleggyakoribbak:  behozatali kontingensek  diszkrecionális jogkörű döntésen alapuló

importengedélyezési rend ♦ főleg adminisztratív jellegűek ♦ védelmi funkció ♦ indokolhatja egy adott ország természeti erőforrásainak szűkössége, pénzügyi helyzete, fizetésimérleg-nehézségeiGATT éppen ezért kénytelen elismerni és megelégedni a diszkriminatív alkalmazás tilalmával - 37 - Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25 ♦ védintézkedés előfeltétele: importőr ország piacán valamely termék tekintetében kárt okozó vagy azzal fenyegető rendellenes helyzet alakuljon ki ♦ különbség a vámokhoz képest:  kizárólagos hatáskör: vámok terén illette meg a Közösséget, de a mennyiségi korlátozás terén NEM (egyes tagállamok maguk szabályozhatták, mert úgy vélték, hogy hátrányos lehet a közös szabályozás, mivel meghiúsíthatja a nemzeti kereskedelempolitikákat)  1968-re kiépül a vámunió és innentől már az importkorlátozások a Közösség autonóm importrendszerének

részeivé válnak  fajták és súlyuk: vámoknál a szerződéses kereskedelempolitika lesz domináns, míg a forgalom mennyiségi szabályozására általános és különleges rendszerek jönnek létre: • általános rendszer: csak formailag autonóm, mert a GATT szabályainak megfelelően működikez az állami kereskedelmű országokra hátrányos (ld. volt KGST országok) 5.2 A Közösség autonóm importrendszere és védintézkedései a) Autonóm importrendszerek ♦ vonatkozó jogszabályok 2 ága:  3285/94/EK rendelet: a GATT tag és azokkal egy tekintet alá eső piacgazdaságú országokból származó behozatalra (általános)  519/94/EK rendelet: állami kereskedelmet folytató országokkal szembeni különleges importrezsim szabályai (különleges) • itt új mennyiségi kontingensek állapíthatók meg, • számos termék behozatalára ún. felügyeleti rend érvényesül • piaczavarás esetén könnyebben hozható közösségi védintézkedés b) A

kereskedelmi védintézkedések ♦ ide tartoznak: kereskedelmi védintézkedések, antidömping, értékkiegyenlítő vámok vagy azokkal azonos hatású és értékű mennyiségű szabályozások ♦ szabályozás a GATT és kódexei szabályrendszerén alapulnak ♦ meghozataluk iránti eljárás:  EK közigazgatási jellegű eljárása  Eljárás felei a Közösség szervei és az eljárás alá vont végekalá-fölérendeltségi pozícióban  Minding meghatározott országból származó termék ellen irányulnak ♦ Fogalmak:  Dömping: ha valamely terméket rendes értéken alul importálnak a Közösség területére  Szubvenció: ha az importált árucikk közvetlen vagy közvetett termelési, export- vagy szállítási támogatásban részesült a származási vagy exportáló országban, így exportára alacsonyabb, mint rendes értéke  Normál érték meghatározása: exportár és hazai eladási ár közötti árösszehasonlítás ♦ Módszer: - 38

- Készítette: Wolf Szandra EKKJ-I. Tk I-II fejezet 2009-12-25   termék minimális eladási árára vagy maximális mennyiségére vonatkozó, meghatározott időre szóló kötelezettségvállalás ritkán: dömpingellenes, v. kiegyenlítő vám kiszabása5 évig sújtja az adott országból származó adott terméket az összes közösségi tagállamban 6. A kivitel szabályozása és ösztönzése ♦ főszabály: export szabadsága  Ø kiviteli vámok  Kivitel mennyiségi korlátozása: csak közrendi záradék ill. RSZ szerinti védintézkedés estén lehetfelügyeletére közösségi információs, konzultációs, felügyeleti rendszerek ♦ Exportösztönzés: nemzetközi szerződésekkel és RSZ.-el összeegyeztethető formái engedélyezettek - 39 - Készítette: Wolf Szandra