Építészet | Felsőoktatás » Szalánczi Gábor - Magasépítés III.

Szalánczi Gábor MAGASÉPÍTÉS III. Épülettervezés Készült a HEFOP 3.31-P-2004-09-0102/10 pályázat támogatásával Szerző: Szalánczi Gábor egyetemi adjunktus Lektor: dr. Karácson Sándor műszaki tudományok doktora okleveles építészmérnök Szalánczi Gábor, 2006 Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék A dokumentum használata Vissza ◄ 3 ► A dokumentum használata Mozgás a dokumentumban A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Adobe Reader megszokott elemeit és módszereit használhatjuk. Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfelelő hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegyzékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző és a következő oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára megnézett oldalra visz vissza bennünket. Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével A bal oldali könyvjelző

ablakban tartalomjegyzékfa található, amelynek bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet első oldalára jutunk. Az aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés mutatja. A tartalomjegyzék használata Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet első oldalára jutunk. Keresés a szövegben A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Adobe Reader az adott pozíciótól kezdve keres a szövegben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 3 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 6 2. A feldolgozandó irodalom 7 2.1 Az ajánlott irodalom 7 2.2 A felhasznált irodalom 7 3. A tervezésről általában 8 3.1 Az épülettel szemben támasztott kívánalmak 9 3.2 A műszaki terv

fogalma 10 3.3 A jó terv kialakításának alapvető szempontjai 11 3.4 A tervezés folyamata 12 4. A lakóépületek általános elmélete 14 4.1 A lakóépület fogalma 14 4.2 A lakással szemben támasztott igények 14 4.3 A lakás fő funkcionális egységei 15 4.4 A lakás térszervezése 17 5. Egylakásos házak 22 5.1 Hagyományos családi házak 22 5.2 Csoportos családi házak 46 5.3 Különleges családi házak 69 6. Többlakásos házak 79 6.1 Magasság szerinti csoportosítás 81 6.2 Közlekedésszervezés szerinti csoportosítás 82 6.3 A beépítés módja szerinti csoportosítás 88 7. A középületek általános elmélete 100 7.1 A középület fogalma100 7.2 A középületek fő funkcionális egységei102 7.3 A középületek térszervezése103 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 5 ► „Az építész egész művészete a tervben és

szerkezetben rejlik. A terv erőssége és lényege abba áll, hogy helyesen, pontosan alkalmazzuk és kapcsoljuk össze az épületet, alkotó vonalakat és szögeket. A terv sajátossága és feladata, hogy kijelöli az épület egészének és részeinek megfelelő helyét, meghatározza tömegét, helyes arányát és szépséges rendjét A tervben semmi sincs, ami természeténél fogva elválaszthatatlanná tenné az anyagtól, hiszen látjuk, hogy ugyanazon terv egy sereg épületre érvényes, amelyek azonos formájúak, részeik elhelyezése, vonalaik és szögeik beosztása pontosan egyforma. Gondolatban és képzeletben képesek vagyunk rá , hogy az anyagtól teljesen független, tökéletes épületformákat eszeljünk ki, a vonalak és szögek kapcsolatának bizonyos rendszerében történő meghatározásával és szabályozásával Nyilvánvaló, hogy az egész építész-mesterség a következő hat dolgon alapul a helyszín, az alapterület, az alaprajz felosztása, a

falazat, a tető és a nyílások A bölcs ember kötelessége mindet megtenni annak biztosítására, hogy az építéssel járó vesződség és költség ne legyen hiába való és maradandó munkát eredményezzen Vajon nem rendkívül fontos-e az olyan munka megvalósítása, mely egyészséggel, méltósággal és örömmel párosul, valamint tiszteletreméltó nevet biztosít az utókorban? Itt foglalkozzunk majd tanulmányainkkal, itt neveljük fel kedvese gyerekeinket, és itt élünk családunkkal. Itt töltjük majd munkanapjainkat és pihenőket, itt hajtjuk végre életünk valamennyi tervét Így hát nem hiszem, hogy az erényen kívül bármi más volna a világon, ami több gondosságot és figyelmet érdemel, mint jó és alkalmas lakóhely kiválasztása magunk és családunk számára” Leon Battista Alberti (1404–1471) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 5 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Bevezetés

Vissza ◄ 6 ► 1. Bevezetés Az építészet olyan művészeti és mérnöki tevékenység, amely a társadalmi élet legfontosabb szükségleteit elégíti ki. Az építészet formálja és alakítja ki az emberi településre alkalmas földrészek arculatát a természetes környezetbe való beavatkozással, annak az ember – néha már túlzó – igényeinek és lehetőségeinek megfelelő megváltoztatásával. Az emberi tevékenységek mesterséges színtereinek megalkotására az építészet a tudomány, a művészet és a technika eszközeit használja. Az épületek létrehozását célzó komplex téralkotó tevékenység az épülettervezés. A magasépítés tantárgy a hallgatókkal megismerteti a tervezés komplex folyamatát és az építészeti alkotótevékenység jellegét. Elemzi az épületek, funkcionális, szerkezeti és formai problémáit, azok összefüggéseit és mindezek kihatását az épület műszaki-gazdasági és esztétikai jellemzőire. A

tantárgy ismeretanyaga – az építészeti gondolkodásmód elsajátítása – a tervező-, kivitelező-, üzemeltető-, karbantartó szakemberek számára egyaránt nélkülözhetetlen úgy az ipari gyakorlat, mint a management és az építésigazgatás területein. Ez az jegyzet a lakóépület-tervezés szerteágazó, széleskörű ismeretanyagában való tájékozódást kívánja elősegíteni • a tervezés folyamatának megismertetésével; • a legfontosabb lakó- és középületek rendszerezett bemutatásával, funkcióelemzésével; • az egyes épületfajtákkal szemben támasztott követelmények megfogalmazásával; • a fő tervezési szempontok összefoglalásával; • és gyakorlati példákkal. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 6 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék A feldolgozandó irodalom Vissza ◄ 7 ► 2. A feldolgozandó irodalom 2.1 Az ajánlott irodalom 1. Gádoros Lajos:

Középületek tervezése Budapest, 1978, Tankönyvkiadó 2. Dr Reischl Antal: Lakóépületek tervezése Budapest, 1976, Tankönyvkiadó Valamint magyar és idegen nyelvű építészeti folyóiratok 2.2 A felhasznált irodalom Leon Battista Alberti: Tíz könyv az építészetről (részletek). Budapest, 1982, Bercsényi 28–30. Étienne-Louis Boullée: Az építészet poézise. 1985, Corvina Kiadó Callmeyer Ferenc – Rojkó Ervin: Az én házam. Budapest, 1977, Műszaki Könyvkiadó. Gádoros Lajos: Középületek tervezése. Budapest, 1978, Tankönyvkiadó Kószó József: Családi ház 1. Budapest, 1991, Origó-press Kőrössi Éva – Szalánczi Gábor: Épülettervezés. Tanulmányi segédlet, Győr, 1994. OTÉK 253/1997. (XII20) korm rendelet Bitó János: Lakóházak tervezése. 2005, B+V könyvkiadó Dr. Reischl Antal: Lakóépületek tervezése Budapest, 1976, Tankönyvkiadó Simon Pál – Walkó Zoltán: Magánépítkezők könyve. Budapest, 1982, Műszaki Könyvkiadó

Teraszházak, oktatási segédlet. 1986, BME Lakóépülettervezési Tanszék Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések. Budapest, 1982, Műszaki Könyvkiadó Jaime Salazar, Manuel Gausa: Szabadon álló családi ház. 2001, Terc Kft A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 7 ► Magasépítés III. A tervezésről általában A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 8 ► 3. A tervezésről általában A tágabb értelemben vett – az igényfelmérést, a tervezést és a kivitelezést is magába foglaló – építési tevékenység célja a társadalom térigényének kielégítése. A társadalmi élettevékenység a természeti tértől elhatárolt, az időjárás kedvezőtlen hatásaitól védett tereket igényel. A társadalom egyes csoportjai, rétegei – életkorukra, foglalkozásukra jellemző elképzelések, anyagi viszonyaik, kultúráltságuk, alá-fölérendeltségi helyzetük által meghatározott eszmények,

hagyományaik, szemléletük, társadalmi mozgékonyságuk által befolyásolt célok érdekében – átalakítják a természetet, létrehozzák az épített környezet egész rendszerét. Ez az átalakítás a történelem folyamán egyes korszakokban lassabb, máskor gyorsabb. Jellemző, hogy a nagy társadalmi átalakulások során, az új szervezetek, intézmények meggyökerezése idején, az új szokások, az új életmód elterjedésével megnő az építési igény. (Például a reformkori Pest terjeszkedése.) A történeti társadalmak néptömegei változó koruk kívánalmainak – véges anyagi erőiket számba véve, a kulturális hagyomány értékeit folyamatosan átörökítve – legtöbbször a meglévő épületállomány megtartásával, szerves továbbfejlesztésével tesznek eleget. (Miként a budai Vár egymást követő polgárnemzedékei) Eközben a nagy anyagi erőt összpontosító, igényes vezető rétegek, szervezetek és személyek látványos

építészeti újításokat pártfogolnak. (Így készült el a budapesti Bazilika, vagy korábban Franciaországban a gótikus székesegyházak sora.) Az elmúlt néhány évtized építési tevékenységére jellemző a természet egyre nagyobb mérvű átalakítása, a kialakult környezeti rendszerekbe (tájba, településekbe) történő egyre mélyebb beavatkozás. Ezzel egyidejűleg – a nem növekvő vagy éppen csökkenő erőforrások mellett is fokozódó igények hatására – szükségessé vált e beavatkozások várható következményeinek előzetes, lehetőleg teljes körű felmérése, intézkedési változatok kidolgozása. Nagy létesítmény (pl vízlépcső) esetén ebben az elemzésben több szakma képviselői dolgoznak együtt, kisebb beavatkozás (pl. községrendezés, új városi épületegyüttes tervezése) során a településtervező, az építésztervező feladata az adott közösség általános érdekeinek képviselete. Az épülettervezés

előkészítő művelet, mely feltárja a leendő létesítmény fizikai megvalósításának lehetőségeit és felméri az ehhez szükséges anyagi feltételeket. Az építészeti tervezés tulajdonképpen előrelátás Mindazok- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 8 ► Magasépítés III. A tervezésről általában A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 9 ► nak a szempontoknak az összeegyeztetése, igények és műszaki megoldások, lehetőségek mérlegelése, melyek a leendő épület sikeres megvalósításához nélkülözhetetlenek. A tervezőnek nemcsak elvileg helyes megoldást, hanem az adott helyen és időben reálisan megvalósítható megoldást kell adnia. Ezért tisztában kell lennie az építőipar és építőanyag-ipar műszaki fejlettségének fokával, az anyagok gyártási és beszerzési lehetőségeivel és figyelemmel kell kísérnie a gazdasági élet fejlődését, változásait. 3.1 Az épülettel

szemben támasztott kívánalmak A tervezett létesítményekkel, épületekkel szemben támasztott kívánalmakat jellegük szerint négy csoportba sorolhatjuk: • • • • szerkezeti, használati, megjelenésbeli, művészeti. A szerkezeti követelményeket kielégíti az építmény, ha a rá jutó és az általa keletkező terheket kellő biztonsággal átadja a talajnak. A használati követelményeket kielégítő épület helyiségeinek méretei, kapcsolatai, megvilágítása, szellőzése, téli és nyári hőmérséklete és egyéb kényelmi jellemzői megfelelnek a bennük folyó tevékenység – az adott kornak megfelelő – kívánalmainak, kiaknázza az adott időszak tudományosműszaki fejlettsége által nyújtott lehetőségeket. Az épület megjelenésével, összhatásával szembeni legfőbb követelmény, hogy a megbízó által elvárt igényszinten, kulturáltsági fokon igazodjon környezete és a benne folyó tevékenység jellegéhez, a használókban

– az arányok, a formák és az anyaghasználat révén – a rendezettség, a biztonság és a szépség, a kellemes környezet érzetét keltse. Egy épület a művészet minőségi követelményének akkor felel meg, ha összhatásában és részleteiben teljességgel közvetíti változó kora lényegét, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 9 ► Magasépítés III. A tervezésről általában A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 10 ► így újításai, a felmerülő kérdéseket új módon megközelítő válaszai tartósan befolyásolják a következő nemzedékek gondolkodásmódját, szemléletét. A fentiekből kitűnik, hogy az épületekkel szemben támasztott követelmények egymással összefüggnek: a használati követelmények kielégítése természetesen feltételezi, hogy az épület a szerkezeti követelményeknek is megfelel, a művészi jelzővel illetett épületben a jellemző szerkezeti újítások, a

használat legkorszerűbb módja és a kor szépségeszménye magasrendű szervezettséggel ötvöződnek utánozhatatlan egységgé. Megfigyelhető, hogy az egyes jellegzetességek az épület élettartama során más-más súllyal esnek latba: a párizsi Eiffel-torony, mint szerkezetépítési bravúr került a világ érdeklődésének középpontjába. Használati értéke, vagyis a róla feltáruló látkép is messze esett a mindennapi ember szűkebben vett igényeitől. Szépségét a múlt századi városatyák kétségbe vonták, mint értéktelen vastömböt többször le akarták bontani. A technikai fejlődés, a rádiózás, majd a televíziózás megjelenése meghozta azt a feladatot, amire egyedül ez a torony volt alkalmas: adótorony lett. A formáját meghatározó szerkesztésmód, az anyag- és szerkezetszerűség az újabb nemzedékek szépségeszményének alapjává vált, jellegzetes alakjával, lenyűgöző méreteivel nemcsak a világváros jelképévé, hanem

a tudományos-technikai forradalom szellemének talán legjellegzetesebb kifejezőjévé: művészeti alkotássá vált. 3.2 A műszaki terv fogalma A hétköznapi szóhasználat „műszaki terv” fogalma alatt olyan rajzot ért, amely két dimenzióban – tökéletesen rekonstruálható (visszaállítható) – háromdimenziós objektumot ábrázol. Ezzel szemben a műszaki tervezés nem törekszik a tökéletes visszaállíthatóságra, annál is kevésbé, mert azzal rendkívülien nagy ábraanyag, mérhetetlenül sok egymásra utalás járna, ami a műszaki rajz áttekinthetőségét és ezzel megérthetőségét is nagymértékben csökkentené. A műszaki tervek tehát nem azonosíthatók az ábrázolt objektummal, hanem azt csupán jellemzik és meghatározzák. A tervek egyértelműségét az általános ábrázoló geometriai szabályokon kívül egyéb szakmai, szakági szabályok és kialakult szokások biztosítják. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza

◄ 10 ► Magasépítés III. A tervezésről általában A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 11 ► 3.3 A jó terv kialakításának alapvető szempontjai • Alkalmazkodni a telek adottságaihoz, • elégítse ki a jól összeállított és alaposan megfontolt tervezési program szerinti igényeket, • figyelembe veszi a szabályzati előírásokat (OTÉK és az ágazati előírások: pl. tűzrendészet) 3.31 Telekadottságok • hatósági minősítés (övezeti besorolás), – területrendezési, beépítési előírások, – korlátozások, tilalmak (OTÉK, rendezési tervek), • méret, alak, arány, • a közműellátottság foka, • illeszkedése a település szerkezetébe, • a terület domborzati, lejtési viszonyai, • talajviszonyok, • tájolás (napjárás, szélirány), a kilátás iránya, • a telken esetleg meglévő és a környező beépítés, – a szomszédok adottságai, • a vegetáció (irtandó vagy

megkímélendő növényzet), • a telek, mint építési (felvonulási) terület. Az építési telek kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy az minél előnyösebb legyen a további tervezés számára, azaz a tervezendő épület helyes funkcionális kialakítása és illeszkedése a meglévő táji és épített környezethez magas színvonalon legyen biztosítható. 3.32 Tervezési program Az építési igény „megfogalmazását”, az építendő létesítményre jellemző adatok összességét tervezési programnak nevezzük. Ez a program általában a következő adatokat tartalmazza: • • • • • az építmény megnevezése, rendeltetése, igényszint (a tervezendő létesítmény beillesztése a hasonló rendeltetésű objektumok sorába), a helyiségek alapterülete, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 11 ► Magasépítés III. A tervezésről általában A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 12 ► •

helyiségkapcsolatok, • üzemi épületeknél a technológiai adatok. Jó tervet csak alaposan megfontolt, minden részletre kiterjedő, egyértelmű program alapján lehet készíteni. 3.33 Hatósági előírások A terv minden tekintetben meg kell, hogy feleljen valamennyi előírásnak. Ezek részben általánosak (pl. OTÉK), részben egyediek (csak az illető területre érvényes rendelkezések, korlátozások). A vonatkozó hatósági előírások betartásáért a tervező a felelős. 3.4 A tervezés folyamata • A végleges tervezési program egyeztetése az építtetővel • Vázlatterv készítése Melynek során a következőket kell pontosítani, illetve elfogadtatni a megbízóval: – helyiségek kapcsolódása, tájolása, – helyiségek alapterülete, – homlokzatkialakítás részletei, – belső kiképzés, – szerkezet, – berendezések, – felszerelés, – műszaki-gazdasági értékelés (több változatból való döntés megkönnyítésére). A

vázlatterv (programterv) léptéke általában 1:200. (Nagy épületeknél 1:300, 1:400, kis épületeknél 1:100.) • Engedélyezési (általános) terv készítése A vázlattervben elfogadott elrendezés részletezése olyan szintig, hogy a hatósági engedélyezésnek, valamint a költségvetés összeállításának és a kiviteli tervek elkészítésének alapja legyen. Léptéke 1:100 • Kiviteli tervek készítése Az építéshez szükséges összes adatot tartalmazó tervek 1:50 léptékben, és megfelelő számú, 1:20, 1:10, 1:5, 1:2, sőt 1:1 arányú részletrajzok, valamint minél részletesebb költségvetési leírás. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 12 ► Magasépítés III. A tervezésről általában A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 13 ► A különböző tervfajtákhoz helyszínrajz is készül, 1:1000, 1:500 léptékben, mely megadja az épület elhelyezését, környezetét, a megközelítés

módozatait, a tereprendezés munkáit stb. Az épülettervezésnek fontos segédletei a vázlatok, távlati képek mellett a modellek. Céljuk szerint két fajtájuk használatos: a munkaközi és a reprezentatív modell Léptékük a megfelelő tervfajta léptékével azonos A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 13 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék A lakóépületek általános elmélete Vissza ◄ 14 ► 4. A lakóépületek általános elmélete 4.1 A lakóépület fogalma A lakóépületeket jellegük alapján általában két csoportra osztjuk: egylakásos és többlakásos lakóépületekre. A lakóépület alapegysége a lakás A lakás meghatározott helyiségek elhatárolt csoportja, mely egy családnak vagy külön háztartást igénylő felnőttnek az otthona. A lakás és a lakóépület kifejezi az egyéni és családi szokásokat, hagyományokat A helyesen kialakított, – az általános, különleges és

egyéni igényeknek egyaránt megfelelő – jó lakás jellemzője, hogy lakói életét szolgálja és nem fordítva. 4.2 A lakással szemben támasztott igények Alapkövetelmények: • a helyiség legyen száraz, levegős, napfényes, fűthető, szellőztethető, kellő megvilágítású, könnyen tisztán tartható stb. Általános igények: • védelem az időjárás viszontagságaival, az idegen emberekkel, és az állatokkal szemben, • alvás, pihenés zavartalanságának biztosítása, • tisztálkodás, rendben tartás és a tisztíthatóság lehetőségének biztosítása, • ételkészítés és -fogyasztás feltételeinek biztosítása, • lehetőség a pihenéshez, szórakozáshoz, vendégfogadáshoz és az otthoni munkához. Különleges igények: • a családok eltérő nagyságából és összetételéből adódóak, elsősorban a lakás méretét (szobaszám) befolyásolják, • a különböző foglalkozások más-más életformát jelentenek, elsősorban a

lakás helyiségigényét befolyásolják (pl. dolgozószoba, műterem stb) Egyéni igények: • különleges hely- és megoldásigényű egyéni kedvtelések (barkácsolás, zenélés, kísérletezés stb.) Az igények időbeli változása megköveteli, hogy a lakás a mindenkori igényeknek megfelelően rugalmasan változtatható legyen. A változtathatóság két fajtája a flexibilitás és a variabilitás. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 14 ► Magasépítés III. A lakóépületek általános elmélete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 15 ► Flexibilitás: a lakás rendszerének módosítása nélküli alkalmazkodó képessége. (Átrendezés bútorozással vagy helyiségfunkció megváltoztatásával.) Variabilitás: a lakás rendszerének módosításával előállítható alkalmazkodó képesség. (Átszerelhető könnyű válaszfalak, lakások egybenyitása.) 1. ábra Változtatható alaprajzú lakás 4-5 főre

4.3 A lakás fő funkcionális egységei Az otthonnal kapcsolatos igényeket különálló vagy akárhogyan egymás mellé tett helyiségek nem elégítik ki, mert a lakás különféle rendeltetésű részekre oszlik, melyek között szerves kapcsolatoknak kell lenniük. A lakás használata időben és térben lezajló folyamatnak tekinthető, mely meghatározza a szükséges részeit – helyiségcsoportjait -, valamint a közöttük kívánatos kapcsolatokat, a helyiségek célszerű elhelyezkedését. Nem tekinthető lakásnak az a helyiségcsoport, amelyből a lakás három alapeleme – a lakó, a gazdasági és az egészségügyi rész – közül bármelyik hiányzik. (Pl csak lakó és egészségügyi rész együtt: szállodai szoba) A lakás minimális helyiségigényére vonatkozó előírásokat az OTÉK tartalmazza. 4.31 A lakásterület időbeli zónái • nappali zóna: nappali tartózkodás, vendégfogadás, étkezés, otthoni munka helyiségei, • éjszakai zóna:

hálószobák, egészségügyi helyiségek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 15 ► Magasépítés III. A lakóépületek általános elmélete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 16 ► ◄ 16 ► 4.32 A lakásterület térbeli funkciói lakóterület lakóhelyiségek: szabad terek: kiegészítő terület: (mellékhelyiségek) gazdasági egészségügyi közlekedési nappali szobák hálószobák étkezőhely hall tornác loggia veranda erkély konyha kamra mosó-, vasalóhely raktár tároló helyek WC fürdő mosdóhelyiségek szélfogó belépő előtér előszoba átjáró lépcsők 2. ábra Azonos funkcióséma – eltérő lakásalaprajzok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza Magasépítés III. A lakóépületek általános elmélete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 17 ► A megismerés folyamatában fontos szerepe van az analízisnek és a szintézisnek, tehát

az egész alkotórészeire bontásának, majd a részek újraegyesítésének. A lakás analízisével az alkotóelemeit tárgyaltuk, figyelemmel az el nem hanyagolható összefüggésekre. Most a részek újraegyesítése következik, tehát a lakásnak, mint egésznek a vizsgálatára kerül sor 4.4 A lakás térszervezése 4.41 A helyiségek elrendezésének főbb szempontjai • a lakórész az étkezővel kapcsolódjon a gazdasági részhez, a konyhához, • a lakórész hálószobái közvetlen kapcsolatban legyenek a fürdőszobával, • a lakószobák összefüggő egységben maradjanak az igényesebb lakótérkialakíthatóság végett, • a gazdasági és egészségügyi részt lehetőleg össze kell vonni az épületgépészeti vezetékrendszer egy helyre csoportosíthatósága érdekében. A helyiségek elrendezése és kapcsolataik funkciósémákkal ábrázolhatók. A funkcióséma még nem alaprajz, a lakás helyiségeit síkidomok (téglalapok, négyzetek, körök,

„krumplik”) jelölik. Ezek nagysága csak a helyiségek alapterületeinek egymáshoz viszonyított nagyságrendjét mutatja. A lényeg a helyiségek közötti kapcsolat, melyet folyamatos (szükséges kapcsolat) illetve szaggatott vonalakkal (lehetséges kapcsolat) ábrázolunk. A funkcióelemzés az alaprajzi kialakítás megtervezéséhez nyújt segítséget 3. ábra Egyszintes lakás funkciósémája A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 17 ► Magasépítés III. A lakóépületek általános elmélete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 18 ► 4. ábra Kétszintes lakás funkciósémája 1. kép Nappali belső 4.42 A bejárat helye A lakás kialakíthatósága szempontjából döntő a bejárat helyének megválasztása, mely lehet: • a nappali és éjszakai zóna között: – a hálószobák nagyfokú izoláltságát biztosítja, – valamint egységes nappali zóna kialakítására ad lehetőséget, • a gazdasági

és egészségügyi rész között: előnye: a lakószobák összenyitható, egységes teret képezhetnek hátránya: a vizesblokk szétválasztása, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 18 ► Magasépítés III. A lakóépületek általános elmélete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 19 ► • a lakó és gazdasági rész között: a lakóterek összefüggő kialakítását valamint az egységes vizesblokk létesítését teszi lehetővé, • a hálórész és a fürdő közötti lakásbejárat kerülendő, mert ezzel az otthon veszít intimitásából. A bejárat helyes megválasztása a közlekedőterület nagyságát kedvezően befolyásolhatja. Ha a bejárat a lakásterület súlypontjához közel van, legkevesebb a közlekedőterület 5. ábra A közlekedőterület nagysága Például, ha a lakás alaprajza téglalap formájú, akkor három jellemző helye a lakásbejáratnak: • a téglalap hosszoldalának közepén,

amikor a legkevesebb közlekedőterület adódik, • ha a lakásbejárat a rövidebb oldal közepén van, nagyobb közlekedőterület alakul ki (a téglalap két oldala arányában), • A legtöbb közlekedőterületet a lakásalaprajz valamelyik sarkán elhelyezett bejárat eredményezi (az előző két eset területeinek összege). Nagy, elnyújtott lakásnak még súlypontközeli bejárat esetén is nagy a közlekedő igénye, mely az alapterületek elcsúsztatásával csökkenthető. A bejárat a lakóház egyik meghatározó része. Funkcionális jelentősége folytán ezért mindig, mindenütt a lehetséges módon és mértékben igyekeztek megfelelő építészeti hangsúllyal kiemelni, motívumokkal díszíteni a bejáratot. Az épületnek ezen a kitüntetett helyén olyan építészeti elemeket, megoldásokat célszerű alkalmazni, amelyek megfelelő védelmet is nyújtanak az időjárás viszontagságai ellen, ily módon megfelelő átmenetet teremtenek a külső és a

belső tér között. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 19 ► Magasépítés III. A lakóépületek általános elmélete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 20 ► 6. ábra Népies lakóházak felmérési tervei (alaprajza homlokzata és a bejárat kialakítása) A tornác, előtető vagy legalább a túlnyúló eresz elegendő védelmet nyújt a kapunyitásra várakozó vendégnek vagy a kulcsát keresgélő családtagnak egyaránt. A nagyobb ereszkiugrást kitámasztó könyökfák, dúcok rajzolata, árnyéka a népies stílusban épített házak szép, hangsúlyos homlokzati eleme. Kiemelt földszintű házakhoz előlépcsőt kell tervezni. Az előlépcső és a bejárat között kellő mélységű, de legalább 60 cm (de inkább 90100 cm) mély pihenőnek kell lennie. 4.43 A közlekedési rendszer • zárt (rejtett): ha a bejárattól minden jelentős helyiségbe közlekedő helyiségen keresztül lehet bejutni, •

nyitott: ha – a belépőt nem számítva – a lakás helyiségei közvetlenül egymásba nyílnak. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 20 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék A lakóépületek általános elmélete Vissza ◄ 21 ► 7. ábra Zárt és nyílt közlekedési rendszerű lakások 4.44 Térbeli elrendezés A lakás – helyiségeinek térbeli elrendezése esetén – lehet egy szinten, lehet fél szinttel egymástól eltoltan, lehet két szinten, s lehet egymástól fél szinttel eltérő három szinten. Ez az elrendezés mindig az igényszinttől és az életformától függ. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 21 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 22 ► ◄ 22 ► 5. Egylakásos házak Csoportosítása: hagyományos: – szabadon álló családi ház – oldalhatáron álló családi ház – ikerház •

csoportos: – sorház – átriumház – teraszház • különleges: – nyaralóház – kétlakásos (generációs) családi ház – műteremház Az építési telken való elhelyezésüket az OTÉK szabályozza. 5.1 Hagyományos családi házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 23 ► 5.11 A szabadon álló családi ház Fogalma: minden oldalon a saját telkének beépítetlen területe – előkert, oldalkert, hátsókert – veszi körül, s valamennyi oldala homlokzati kiképzést kap. Előnyei: • egyedülálló, izolált, lakóinak nyugodt, zavartalan életet biztosít, • kötetlen elrendezésében megvalósítható az ideális lakás, • egyéni igények szerint alakítható, • természettel való kapcsolata ideális. Hátrányai: • építési költsége és fenntartása a legmagasabb, • közművesítése a legköltségesebb, • kifűtése

is költséges. 2. kép Karácsony Tamás – lakóház, Óbuda A szabadon álló családi ház tervezése helyesen a megfelelő telek kikeresésével kezdődik. A telket lehetőleg az építési igény ismeretében, építészeti vázlatok alapján kell kiválasztani, mert ellenkező esetben a családi ház előnyei csorbát szenvedhetnek, amellett költségessége megmarad. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 23 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 24 ► 3. kép Pérez el bolet Viladecans, Spanyolország Az Oték szerint „Az építés telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét (építés hely) építési határvonalakkal kell meghatározni úgy, hogy szabadon álló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előírt elő- és oldal- és A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 24 ► Magasépítés III. Egylakásos

házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 25 ► hátsókerti építési határvonal és a telek határa közötti beépítetlen része vegye körül, ” Szabadon álló családi ház az építési telken csak bizonyos korlátok között építhető, beépítetlen sávot kell hagyni a teleknek mind a négy határa mentén. Az előkert a telek utcavonalához csatlakozó beépítetlen sáv: rendeltetése az, hogy a lakóépületet az utca zavaró hatásaitól védje (zaj, füstgáz, por, az ablakon való közvetlen betekintés), másrészt a házak homlokzatsorát az utcai telekhatárnál hátrább kényszerítse, hogy az utca térfalai kitáguljanak, az előkertek az utcai fasorral együtt kellemes zöldkörnyezetet adjanak. Ha a helyi szabályozás másképpen nem rendelkezik, az előkert legkisebb mélysége általában 5 méter 4. kép Szabadon álló lakóház Az oldalkert az utcára merőleges telekhatárok mentén kialakuló beépítetlen sáv.

Rendeltetése a szomszédos épületek között megfelelő távolság garantálása. Az épületek között megfelelő távolságot kell tartani az esetleges tűz átterjedésének elkerülése érdekében is Az egymásra néző homlokzatok közötti távolság biztosítja, hogy a szomszédos házak között zavaró átlátás és áthallás ne keletkezzék. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 25 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 26 ► Megfelelően széles oldalkert szükséges, hogy a szomszédos épületek benapozását ne korlátozzák árnyékolással. A felsorolt szempontok általában összefüggenek az épület magasságával (tűz elleni védelem, árnyékolás) ezért az oldalkert legkisebb szélességét az építménymagasság függvényében határozzák meg. Mivel a telkek nem egyszerre épülnek be, egy alacsonyabb épülethez szabott oldalkert nem védene kellően egy

később épülő, magasabb ház zavaró közelségétől, ezért az épületek magasságát is szabályzatok korlátozzák. Az oldalkert mérete a helyi szabályzatban megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de minimum 3 m. 5. kép Bru cabani-ház, Castellar de N’Hug, spanyolország A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 26 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 27 ► 8. ábra Szabadon álló családi ház elhelyezése a telken 9. ábra Az előkert funkciója A hátsókert a hátsó telekhatár mentén kialakuló beépítetlen sáv, rendeltetése az oldalkertével lényegében megegyezik. Kerthasználat szempontjából általában a telek hátsó része az értékesebb, ezért a hátsókert legkisebb mérete: nem lehet keskenyebb, mint a megengedett építménymagasság, de legalább 6 m. A beépítési tilalom alá eső telekrészek határának jelölése a szabályozási

terveken az építési határvonal, a határvonalak által közrezárt terület az építési hely, ahová az épület elhelyezhető. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 27 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 28 ► Rendezett utcakép vagy más szempontok miatt a helyi szabályzási tervben rögzíteni lehet az építési vonalat, amelyre az épületet egyik homlokzatával, vagy két homlokzatának sarokpontjával kötelezően kell elhelyezni. 6. kép Sailer családi ház Salzburgban A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 28 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 29 ► Benapozás, szélvédettség, tájolás Energetikai szempontból előnyös, ha az épület nagyobb ablakfelületei a napfényes homlokzatokra kerülnek; a filtrációs hőveszteségeket jelentősen csökkentheti, ha az uralkodó

széliránynak kitett homlokzat zárt, kevés nyílást tartalmaz (Magyarország legnagyobb részén az uralkodó szélirány ÉNY). A fokozott energiatudatossággal tervezett házak tervezésénél ezek az adottságok nagy jelentőséget kapnak. Egy helyiség tájolása önmagában nem biztosítja a kellő benapozást, ha ablakára a környezetében lévő objektumok árnyékot vetnek, vagy magának az épületnek egyik szárnya vet árnyékot arra. A benapozást bizonyos beépítési helyzetekben a külön is vizsgálni kell A benapozás feltételei különböző helyszínek földrajzi szélességi foka szerint változnak. Hazánk legészakibb és legdélibb pontja közötti eltérés, kerekítve, 3 fok. Ez a benapozás tekintetében nem okoz jelentős különbséget, csak akkor kell figyelembe venni, ha pontos számításra van szükség A napsugárzás hátrányos is lehet nyáridőben, ha a benapozott helyiségeket túlságosan felmelegíti. Ez ellen árnyékolással kell

védekezni Az évszakonként változó napmagasság miatt vízszintes árnyékoló síkok megfelelő méretezésével elérhető, hogy az árnyékoló szerkezet ne akadályozza a benapozást abban az időszakban, amikor az energiafelvételre szükség van 10. ábra Az árnyékolás évszakonkénti változása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 29 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 30 ► A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 30 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 31 ► 7. kép Tomay Tamás – Villa, Budapest Optimális árnyékoló „szerkezet” az ablakra árnyékot vető, lombhullató fa koronája, amely a napsugárzást átengedi tavasztól őszig, de nyáron kellemes árnyékot ad. Ez a ház és a kert kölcsönhatásának fontos tervezési szempontja lehet. Az ilyen célból ültetett

facsemete 10-15 év múlva teljesítheti csak rendeltetését, ezért elsősorban a meglévő növény megtartására és kihasználására kell törekedni a tervezés során. Kertkapcsolat A kertvárosi környezetben épülő családi házak különleges értéke a kert. A kert megtervezése éppoly gondot kíván, mint a házé: átlagos építészeti minőségű házak is megnemesednek egy szép kertben, és az építészetileg kitűnő házak hatását is leronthatja a kopár, vagy elhanyagolt telek. Igényes tervezés hozzáértő kertépítész közreműködését kívánja. A lakás funkcióit a kert kiegészíti, illetve jó időben átveszi. A régi parasztportákon a mindennapi élet fő színtere az udvar volt nyáron, a csatlakozó fedett tornácon tartózkodtak, étkeztek, gyakran építettek szabadtéri főzőhelyet és kemencét. A jól megtervezett kert hasonló funkciót teljesít: teraszok, lugasok a nappali időtöltés, vendégfogadás helyszínei lehetnek, a konyha

feladatát időnként átveszi egy kerti grillező. A kert a gyermekek játszóhelye; kerti zuhanyozó, igényesebb esetben akár kerti fürdőmedence egészítheti ki a rekreációs funkciókat. A benapozás a kert kialakításának is fontos szempontja, mert befolyásolja a növényzet termőhelyi viszonyait. Maga az épület is árnyékolja a kertet, ezért az épület északi homlokzata mentén jobbára csak árnyéktűrő növé- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 31 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 32 ► nyek érzik jól magukat. Az épület helyiségeinek és a csatlakozó kertnek benapozási igényei összefüggenek: a benapozott helyiségek előtt jól benapozott kertrészek vannak Kedvező az olyan elrendezés, ahol a lakóhelyiségek, főképpen a nappali szoba és a hozzá csatlakozó terasz előtt teresebb a kert. 11. ábra Építész háza Stuttgart-Sonneberben A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 32 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 33 ► Gépkocsitárolás Lakásonként 1 gépkocsi elhelyezéséről a telken belül kötelező gondoskodni, de ma már egyre gyakoribb, hogy a család két vagy akár három gépkocsit is üzemeltet. A gépkocsitároló lehet fedett-nyitott és zárt. A fedett-nyitott gépkocsibeállók a leggazdaságosabbak, de hazánkban még kedveltebbek a zárt gépkocsitárolók. 12. ábra A mértékadó gépkocsi mérete és fordulási íve A gépkocsitároló kerülhet külön épületbe, de a viszonylag kisméretű, önálló épület építészeti megjelenése kedvezőtlen lehet a főépület közelében. A garázs csatlakozhat a lakóépület tömegéhez, de a két, volumenében nagyon eltérő tömeg esztétikailag elfogadható csatlakozása nehéz tervezési feladat. A gépkocsitároló lehet – és igen gyakran van is –

magának a lakóépületnek a földszintjén, annak tömegén belül. Ez gazdaságtalan megoldás, ugyanis a garázs lényegében egy szoba helyét foglalja el, belmagassága feleslegesen nagy, határfalai, födémszerkezete, homlokzatképzése a lakóépülettel azonos költségű. Esztétikailag nehézkes a garázsajtó beillesztése az utcai homlokzat ablaksorába). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 33 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 34 ► 13. ábra A gépkocsitárolás helyszükséglete A gépkocsitároló alagsori elhelyezéséhez hosszú rámpa szükséges, amely nem fér el az előkert mélységében, hacsak nem emelik fel a földszinti padlóvonalat. Ez utóbbi is költségnövekedést okozhat, a lakószintet elszakítja a kerttől, esetleg a homlokzatmagasság korlátai miatt nem is lehetséges. A lakószint alá helyezett gépkocsitároló lejtős terepen jó vagy –sík

terepen – a lakás belső szinteltolásával alkalmazható. A gépkocsitároló kialakításakor különös gondot kell fordítani annak megközelítésére: a behajtó út lehetőleg ne rontsa a kert értékes részeit, és ha az út nem egyenes, fordulati sugara legyen a beálláshoz elegendő. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 34 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 35 ► 14. ábra Rámpa kialakítása Terepre illesztés A lejtős telek igen gyakori adottság. Az épület terephez való viszonyát alapvetően befolyásolja a telek lejtésének mértéke, a telek geometriai formája (szélesebb vagy keskenyebb telek), az épület nagysága és magassága (szintszáma). Gyakran látható, hogy eredetileg sík terepre tervezett, vagy sík terepre illő épületeket építenek lejtős terepre is, olyanformán, hogy a telek egy részét teljesen vízszintesre egyengetik az épület

környezetében. Ez csak akkor elfogadható, ha az épület kiterjedése a lejtőre merőlegesen nem nagy, és a telek lejtése igen kicsi. A tereprendezés mértéke attól függ, hogy az épület hegy felöli és völgy felöli terepcsatlakozásai között mekkora az eredeti terepfelszín magasságkülönbsége. Ha a keskeny telek lejtőre merőleges irányban nyújtott épületet kényszerít ki, a szintkülönbség jelentős lehet akkor is, ha a terep viszonylag enyhén lejt. Arra kell törekedni, hogy a terep eredeti lejtésviszonyait minél jobban megőrizzük. Egyrészt azért, mert a nagymérvű földmunkák jelentős költségtöbblettel járnak és az alapozási költségeket is legtöbbször növelik, másrészt azért, hogy a telek eredeti természeti állapotát: terepformáit, eredeti növényzetét a lehető legkisebb mértékben károsítsuk. Helytelen az olyan terepre illesztés, amikor az épületet nagymérvű feltöltésre helyezik: csúnya mesterséges domb

keletkezik, a teherbíró talajrétegig mélyített alapozás felesleges költségtöbbletet okoz). Ha a tereprendezést főképpen a hegy felőli oldal elbontásával végzik, akkor az épület kőfejtőjellegű mélyedésbe kerül, amelynek mélyén vízzsák keletkezhet, a kitermelt talajt el kell szállítani, a hegyfelőli homlokzat – és részben az oldalhomlokzatok – ablakai nagy, mesterséges rézsűkre néznek. Általános – de a mindenkori helyzethez igazítandó – elv a „földegyenleg” elve, amely szerint a kiemelt és feltöltött földmennyiség térfogata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 35 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 36 ► legyen azonos. Ez nemcsak a talaj szállítási költségeinek megtakarítás érdekében szükséges, hanem azért is, mert általában ez kívánja az eredeti terepfelszín legkisebb átformálását. Eszerint – egyszintes, keskeny

épület esetében – a földszinti padlóvonal az alaprajzot középen átmetsző rétegvonal magasságának közelében (annál kissé magasabban) helyezkedik el . Ha a hegy felöl és völgy felől csatlakozó eredeti terepfelszín különbsége nem nagy (nem haladja meg az egy métert), a földszinti padló szintjeinek magassága különböző lehet úgy is, hogy a mennyezet magassága azonos: ezáltal a lejjebb kerülő terek belmagassága nagyobb lesz. Ha ezek tágasabb lakóterek (mint pl. a nappali szoba) a nagyobb belmagasság kifejezetten előnyös Lehetséges a ház két (vagy több) tércsoportjának függőleges elmozdítása. A félszinteltolás impozáns belső térkapcsolatokat eredményezhet, de igen gyakran jár azzal a hátránnyal, hogy az intenzív kapcsolatot igénylő lakásterek is különböző magasságban vannak, emiatt a lakásban való mozgás állandó lépcsőjárást igényel. Ha az eredeti terepfelszín különbsége az alsó és felső oldal között

viszonylag nagy (két méter körüli vagy annál több) akkor alkalmazható olyan térbeli elrendezés, amelynél az alsó szint völgy felőli homlokzata mögött teljes értékű lakóhelyiségek vannak, míg ugyanezen szint a hegy felőli oldalon pincévé válik. A lejtős terepeken igen gyakori, hogy a talaj egy – a lejtés síkját követő – vízzáró rétege mentén rétegvíz jelentkezik, amely a hegy felőli pincefal mögött feltorlódhat, ott talajvíznyomás keletkezhet. Ilyen esetben szivárgórendszert kell kialakítani Az épület közvetlen terepcsatlakozása mindig közel vízszintes síkok mentén történik. Az épület körüli járda legfeljebb néhány százalékos mértékben lejthet, egyébként az – kivált télen – nem lenne járható, ezért nem funkcionálna. Az épület körüli terepszintkülönbségeket a járda közel vízszintes síkjai közé illesztett tereplépcsőkkel kell követni A tereprendezésnél ügyelni kell arra, hogy

lakóhelyiség padlóvonala ne kerüljön a hozzá csatlakozó terepfelszín alá. Ezért a terepre illesztés során a csatlakozó terepfelszínt is meg kell tervezni, lehetőleg a teljes telekre kiterjedően, a szükséges rézsűkkel, esetleges támfalakkal és folyókákkal együtt. El kell kerülni, hogy a csapadékvíz az épület felé folyjék: a hegy felőli oldalon kis mérvű „ellenlejtést” kell kialakítani. A szomszéd ingatlan értékének védelme miatt a kerítéshez közvetlenül csatlakozó terep felszínét átformálni nem szabad – itt nem lehet támfal sem – ezért a rendezett rétegvonalak a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 36 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 37 ► kerítések mentén eredeti helyzetükhöz fussanak ki. A csapadékvizet nem szabad a szomszéd telkére vezetni. 15. ábra Az épület szintjeinek terepre illesztése A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 37 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 38 ► A telken való elhelyezés főbb szempontjai: 1. A beépítési vonalra úgy illesszük az épületet, hogy a kertre árnyékot lehetőleg ne vessen, a széltől védje és minél nagyobb összefüggő, egységes és jól hasznosítható kertterület maradjon (ÉNY-i sarok). 2. A déli oldal (nappali) kapcsolódjék a teraszon keresztül a kertterülethez 3. A beépítési vonalat az helyi rendezési terv szabályozza, a bejárat helyét úgy célszerű megválasztani, hogy a közlekedő út az épülethez egyszerű és rövid legyen, kevés területet igényeljen, a kerthasználatot a lehető legkisebb mértékben zavarja. 4. A telek szélére csoportosítsuk a fás-bokros növényvédősávot 5. Az alaprajz és az épületforma viszonya, kapcsolata a telekkel utcára merőleges, illetve azzal párhuzamos elrendezésben

más-más megoldást igényel (g – gazdasági rész, h – hálók, n – nappali). Az elhelyezés szempontjait nem minden esetben lehet maradéktalanul érvényesíteni. 5.12 Az oldalhatáron álló családi ház Fogalma: Egyik oldalával a közterület felőli építési vonalon, másik oldalával a telek kedvezőtlenebb tájolás felé eső oldalhatárán helyezkedik el, s valamennyi oldala homlokzattal rendelkezik. Kialakítása: A keskenyebb telkek csak az egyik oldaluk mentén, hosszan beépítve (fésűs beépítés) voltak hasznosíthatók. Az oldalhatáron álló családi ház jelenlegi formája, helyiségkapcsolatai a hagyományos parasztházak elrendezéséből, a falusi életforma megváltozásának hatására alakult ki. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 38 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 39 ► Főbb tervezési szempontok: • A lakórész a család igényeinek

(nagyság, összetétel) megfelelően több szobából áll. Külön, lehetőleg fekhelymentes nappali szoba, szülői hálószoba, valamint a különnemű gyermekek részére külön hálószobák, melyekben megfelelő hely álljon rendelkezésre, az otthoni munkára, tanulásra. A hálószobák ebben az esetben nyílhatnak a nappaliból is • A modern berendezésű, hideg-meleg vízzel ellátott fürdőszoba kapcsolódjon a hálószobákhoz. • A bejárati ajtó a szélfogó-belépő-előszobába vezessen, innen nyíljon a nappali szoba, a lakás gazdasági része, valamint egy külön WC helyiség. • Az oldalhatár felé eső homlokzatra csak mellékhelyiségek szellőzőablakai nyithatók. • A gazdasági rész a városi lakásénál lényegesen differenciáltabb. A nagyobb konyha korszerűen felszerelt és beépített berendezésű legyen A konyhához jól kapcsolódó, de külön étkezőhely is igény (esetleg a nappalihoz is kapcsolva). Nagyméretű éléskamra és

elektromos hűtőszekrények szükségesek • A melléképületek közül a lakáshoz közelebb, a tiszta udvarra nyílóan helyezhetők el a gépkocsiszín, barkácsműhely, gépkocsitároló. Az állattartás épületei a hátsó udvarra telepítendők, az épülettől minél távolabb • A telek beépítésekor arra törekszünk, hogy különválasztott legyen a lakáshoz kapcsolódó lakóudvar (tiszta udvar) – fával árnyékolt pihenő –, virágoskert – a gazdasági teendők (állattartás, zöldséges, gyümölcsös) lebonyolítására szolgáló hátsó udvartól. A trágyakihordás és az állatok kihajtása céljából hátsó, gazdasági bejáró szükséges. A telek más-más rendeltetésű részeit egy keresztbe állított épületszárny is megoszthatja. Ebben helyezhetők el azok a helyiségek, melyek mindkét irányba szolgálnak, és nem zavarják a lakóudvar használatát. • A melléképületek sár- és esőmentesen kapcsolódjanak egymáshoz és a

lakóházhoz. (Fedett, oldalt nyitott folyosók) • A fűtés és melegvízellátás korszerűsített. A kazán valamelyik gazdasági helyiségben (konyha, előtér, nyárikonyha) lehet. • Anyagaiban és szerkezeteiben a kor színvonalának feleljen meg, praktikus legyen, formálásában a helyi hagyományok szép, megnyerő voná- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 39 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 40 ► sait fejlessze tovább. Már tervezéskor gondolni kell a szakaszos megépíthetőségre, valamint a további bővítésre, esetleg tetőtér-beépítéssel • Nyitott gépkocsiszín helyett célszerűbb garázst építeni. Ez a szokásosnál tágabb, télen temperálható legyen Igényes megoldás esetén külön kis házi műhely nyílhat a garázsból.) 16. ábra A mezőgazdasági funkciót is teljesítő falusi telek hagyományozott tagoltsága A gépkocsitároló szokásos

helye a melléképületek között van, de ekkor az oldalkerten kell autóval áthajtani. Az áthajtót ilyenkor kulturáltabban, kerti tipegőkövekkel, műanyag gyepráccsal, zöldbetonnal stb. is ki lehet alakítani Ha a telek elég széles, maga a gépkocsitároló kerülhet az oldalhatárra 17. ábra Gépkocsitároló elhelyezésének sémái oldalhatáron álló családi házaknál A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 40 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 41 ► Kertkapcsolat lényegében csak az elő- és oldalkerttel létesíthető, ha közvetlenül a lakóépület mögött gazdasági udvar van. Ma már gyakori, hogy a korábban kialakult, oldalhatáron álló beépítésű telek egésze pihenőkertként funkcionál. ilyenkor nem kívánatos a kertet a lakástól melléképülettel elzárni. Benapozás és tájolás szempontjából gondot okoz a lakóhelyiségek elhelyezésének

korlátozott volta. Az oldalkertre általában lakóhelyiségek, néznek, igen gyakran a nappalinak is ez a lehetséges tájolási iránya. Az építési követelmények által biztosított 1:1-es légtérarány teljes értékű benapozáshoz sokszor nem elegendő. A 6 méteres (legkisebb) oldalkert benapozása akkor jó, ha az épület földszintes, legfeljebb 4-4,5 m magas Ezért emeletes épületek oldalhatáron álló beépítési módját célszerű elkerülni a szabályozási tervek készítése során. 5.13 Ikerház A városi családi házas területeken alakult ki az ikres beépítési mód, telektakarékossági okokból. A két szomszédos épület itt is a telekhatárra épül, de azonostelek-határra, ahol egymáshoz csatlakoznak, és látványra egy épületet képét mutatják. Ikerháznak nevezik az olyan kétlakásos épületet is, ahol hasonlóképpen csatlakozik egymáshoz két lakás, de a telkük közös. Ez nem azonos az ikres beépítési móddal. A telken itt is

csak egy oldalkert van, amelynek előírt legkisebb szélessége a szabadon álló családi házéval azonos. 18. ábra Az ikerház fogalmának értelmezése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 41 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 42 ► 19. ábra Ikerházak tájolási és elhelyezési kérdései Az ikres beépítési módnál két, külön telken álló, birtokjogilag teljesen független épület épül a közös telekhatárra, sem a telkeknek, sem az épületeknek nem lehetnek közös tulajdonú részei. Az épületek egymástól függetlenül tarthatók karban, sőt igen gyakran nem is egy időben épülnek meg Az ikresített házak a telekhatáron két, saját telken álló fallal – tűzfallal – csatlakoznak. A két építtetőnek a tervezési program megformálásakor egyet kell érteni, a tervező(k)nek gondosan kell arra ügyelni, hogy a két ház tö- A dokumentum használata

| Tartalomjegyzék Vissza ◄ 42 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 43 ► mege, homlokzata harmonikusan illeszkedjék egymáshoz. Az építtetők kölcsönös megegyezését kívánja a pince létesítése, mert a csatlakozó falak alapozási mélységének azonosnak kell lenni. A tűz elleni védelmet itt a csatlakozó határfalak kialakításával kell biztosítani, amelyeknek megfelelő tűzállósági fokkal kell rendelkezniük (téglafal ezt általában teljesíti) és kissé a tető fölé kell magasodniuk azért, hogy a tetőszerkezeten a tűz ne terjedhessen át a szomszéd házra. Kívánatos (de nem kötelező), hogy a tűzfalak egymást kölcsönösen takarják, hogy a telekhatáron álló épületrészek karbantartásához ne kelljen a szomszéd telkét igénybe venni. Zavaró átlátások és áthallások létrejöttét eleve akadályozza, hogy az épületeknek nem lehet ablaka a szomszéd felé a

telekhatáron. Kiugró épületrészen csak akkor nyílhat ablak a szomszéd felé, ha az ablak és a telekhatár között legalább 3 m távolság van A szomszéd telekhatár felé nem merőleges irányban tartó falban csak akkor lehet ablak a telekhatártól mért 3 m. távolságon belül, ha a fal és a telekhatár vonala által bezárt szög nagyobb 60 foknál 20. ábra Homlokzati falak csatlakozása a telekhatáron A benapozás és tájolás feltételeinek biztosítása ikerházak esetén gyakran gondot okoz. Elvben mód van arra, hogy a két épület egymás tükörképe legyen, ekkor azonban a két homlokzat tájolása ellentett irányú lesz, és ami egyiknél jó, esetleg rossz a másiknál. Legtöbbször kedvezőbb, ha a két lakás kialakítása nem azonos. A három szabad homlokzat miatt általában nem áll elő megoldhatatlan helyzet, de az igaz, hogy a két telek adottságai benapozás szempontjából sokszor nem egyenértékűek. Kertkapcsolat szempontjából a két

épület térbeli közelsége fokozott tervezési gondosságot követel. Ügyelni kell arra, hogy ne csatlakozzanak egymáshoz teraszok a közös telekhatáron, a két kert intenzívebben használt részei között maradjon takaró növényzetnek elegendő hely. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 43 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 44 ► Melléképületek létesítését ikres beépítési módnál érdemes kerülni. Ezeket nem kötelező ugyan a közös telekhatárra építeni de mindenképpen az építési határvonalakon belül kell lenniük. Mivel az ikres beépítés oldalkertje a szabadon álló beépítéshez hasonlóan keskeny és kertkapcsolat szempontjából nem teljes értékű, a hátsó homlokzat kertkapcsolatát melléképületekkel akadályozni helytelen. A gépkocsitároló kialakítása történhet az épületben, az épület mögött vagy az épület mellett.

Lehetőség van arra, hogy a két épületnek a gépkocsitárolója álljon a közös telekhatáron 21. ábra Gépkocsielhelyezés sémái ikres beépítésű családi házaknál 5.14 Zártsorú családi ház A kisvárosok belső, nagyobb sűrűségű családi házas területein kialakult beépítési mód. A viszonylag keskeny telkek miatt a telek utcai homlokvonala teljes szélességében beépül, és az épületek mindkét oldalon tűzfallal csatlakoznak. A második világháború után a családi házak zártsorú beépítése új telekosztásokon szinte teljesen megszűnt Ma leginkább meglévő lakóterületek foghíjtelkeinek beépítése, vagy településrehabilitáció során fordul elő, de az utóbbi években helyenként ismét alkalmazzák újonnan alakított lakóterületeknél is. A hagyományos, zártsorú beépítésnél ugyanis az előzetesen kialakított telkeken az épület jellegét, térbeli kialakítását csak annyiban kötik meg, amennyit a helyi

szabályozás előír. A szabályok kereteiben minden tulajdonos szabadon építkezhet, általában épületenként eltérő tervek alapján, legtöbbször nem is egy időben. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 44 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 45 ► A „csoportházak” épületei – sorház, láncház, átrium-ház – magas sűrűség elérésére tervezett, speciális épületfajták, lakásegységeik egységes építési terv alapján, egyszerre épülnek, és csak a fenntartás és birtoklás tekintetében képezhetnek külön ingatlanokat, ha az egységekhez tartozó telket birtokjogilag is leválasztják. Ezért ezeket nem itt, hanem „Az alacsony, nagy sűrűségű beépítések” c fejezet keretében tárgyaljuk A meglévő foghíjtelkek beépítése és a településrehabilitációk során Fogalma: Két szomszédos épületegységet úgy helyeznek el, hogy azok az

építési telkeik közös oldalhatárán csatlakoznak egymáshoz – külsőleg egy szabadon álló épületet mutatva. Kialakulása: A felaprózott kis telkeknél az egyes épületek túl közel kerülnek egymáshoz, lakóik nagymértékben zavarják egymást. Ennek kiküszöbölésére két-két szomszédos szabadon álló házat összeépítenek, mellyel az ikerházak közti távolság megduplázható. Építésének feltételei: • mindkét lakást egy időben kell megtervezni, az egységes építészeti megjelenés érdekében, • kedvező, ha a közös telekhatár egyben szimmetriatengely is, • a közös telekhatáron takaratlan tűzfal nem létesülhet, Előnyei: • izoláltabb, mint a hasonló méretű telekre épített szabadon álló, • jobb a telekkihasználás, kevesebb részre tagozódik a telek, • gazdasági előny – olcsóbb, mint a szabadon álló családi ház (kisebb telek, eggyel kevesebb homlokzat, kisebb lehűlő felület, közművek rövidebbek,

alápincézése gazdaságosabb). Hátrányai: • tükörképes kialakítás, kötött alaprajzi elrendezés, • tájolási kötöttség (É-D-i hossztengely a helyes). Elhelyezés szempontjai: • az OTÉK előírásai szerint, • ha az utca mindkét oldalán ikerházas beépítés létesül, célszerű egymáshoz képest eltolva elhelyezni az épületeket. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 45 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 46 ► 5.2 Csoportos családi házak 5.21 Sorházak A sorházak alacsony, nagy sűrűségű beépítéseknél leggyakrabban használt épülettípusok. Lehetnek földszintesek vagy két- ritkábba három szintesek Átmeneti formát jelent a magastetős, beépített tetőtérrel rendelkező földszintes sorház, amely a kétszintes sorházak körébe is sorolható. A kétszintes sorházak nagy elterjedését indokolják az európai hagyományok (hagyományos,

zártsorú kétszintes lakóházak) meg az a tény, hogy gazdaságosan telepíthetők: viszonylag kis telekszükséglettel rendelkeznek. A kétszintes lakásegységek térbeli kialakítása A lakáskompozíció szempontjából alapvető kötöttség, hogy a lakás helyiségeit csoportosítani kell földszinti és emeleti helyiségcsoportokra, amelyeket lakásbelsőlépcső köt össze. A két helyiségcsoport kézenfekvően a „nappali tartózkodás” zónája valamint a hálószobákból és fürdőből kialakuló „intim zóna”. Mivel a saját kerthasználat a lakástípus alapvető előnye, lehetőleg a kert szintjén legyenek a nappali tartózkodás helyiségei és lakáselemei. 22. ábra Sorházak beépítési alapformái A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 46 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 47 ► A lakástípus hátránya – mint minden kétszintes lakásé – hogy a

lakáshasználat állandó lépcsőjárással jár, amely bizonyos élethelyzetekben (öregkor, állandó vagy időszakos mozgáskorlátozottság) kritikussá válhat. Ezért ajánlott, hogy a földszinten legyen meg valamennyi lakásfunkciót kielégítő lakáselem. Legyen itt WC normális méretű mosdóval: a kisméretű kézmosó nem elegendő 23. ábra Sorház tipusok Előfordul, hogy a tervezési program az emeleten kevesebb hálószobát kér, vagy a földszint alapterülete egyéb okból nagyobb az emeletinél. (Kivételesen ritka az olyan program, amely a földszintinél nagyobb alapterületet követel a felső szinten. Lehetséges az is, hogy a gépkocsitároló is az egységeken belül van, a földszinti területigényt növelve Ilyenkor a földszint és emelet alapterülete nem lehet azonos, a tisztán kétszintes elrendezés helyett más térbeli rendszert kell választani. A tervezés kezdő fázisa legyen mindig a megadott program alapterületszükségletének

elemzése a földszinti és emeleti helyiségek vonatkozásában: a megfelelő térbeli elrendezés megválasztás ennek alapján történjék. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 47 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 48 ► ◄ 48 ► 24. ábra Láncházak Tapiolában (Finnország) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 49 ► 25. ábra Átrium lakótelep Ottolninnban (Németország) A helyiségek tájolása A tájolási feltételek korlátozottak a lakások kialakításánál, mivel a közbenső sorházegységnek csak két homlokzata van az átellenes oldalakon. Általános szempont, hogy a szobák többsége lehetőleg benapozott homlokzaton legyen (a nappali mindenképpen) A széleskörűen elfogadott szakmai konvenció szerint a nappali déli vagy nyugati tájolást

kíván, de ennél fontosabb szempont a nappali szoba és a kert kapcsolata. Ha a kert a keleti homlokzathoz csatlakozik, akkor a kertkapcsolat kapjon prioritást. A hálók nyugati tájolása kedvezőtlen a túlzott felmelegedés miatt nyáridőben, ezért azoknak jobb a keleti – esetleg déli – tájolás. É-D-i épülettengelynél a hálók többsége lehetőleg a keleti homlokzaton legyen Ha A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 49 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 50 ► egyik homlokzat észak felé néz, akkor legtöbbször elkerülhetetlen az északi háló. Jó, ha ez a szülői háló és inkább a napközbeni tevékenységének is színterei. Ha hálószobák a nyugati homlokzatra kerülnek, akkor árnyékolásukról gondoskodni kell Rendkívül nehézkes a jó tájolás biztosítása olyan esetben, ha a kert az északi homlokzathoz csatlakozik. Ilyen helyzetet ne teremtsünk a

beépítési terv készítésénél, de néha ez mégis elkerülhetetlen bizonyos, kialakult helyzetekben. Ilyenkor az előkert is lakófunkciót kaphat, ha vizuális zavartalanságáról gondoskodunk (pl falakkal elkerített udvarkert formájában) A hátsó kert más lakóhelyiséggel (pl. étkezővel) legyen kapcsolatban Hangsúlyozni kel, hogy a megfelelő tájolás célja a benapozás, amit önmagában nem biztosít az, ha egy-egy ablak névlegesen jó tájolású, de az épület saját árnyékába esik, kivált a téli és a tavaszi-őszi hónapokban, amikor a benapozásra legnagyobb szükség van. Kertkapcsolat A kerthasználat elsőrendű tervezési szempont, mivel épp ennek érdekében keletkeztek az alacsony, nagy sűrűségű beépítések lakástípusai. Kétszintes sorházaknál nehézséget okoz a viszonylag keskeny telek, meg az a tény, hogy az emeleti szobákból a szomszéd kertjébe is közeli átlátás adódik. A vízszintes értelmű átlátást sűrűn

telepített takaró növényzettel akadályozni lehet, ha a sorházegységekhez tartozó kert eléggé széles ehhez. Keskenyebb egységek esetén gyakori, hogy a kerteket térfalakkal határolják el az átlátás elkerülésére. Nyáridőben a nappali tartózkodásra a terasz szolgál elsősorban, ennek zavartalansága a legfontosabb Szabdaltabb tömegkontúrral elérhető, hogy a terasz kiessék a szomszéd teraszon ülők közvetlen látómezejéből. Ezt az igényt előnyösen teljesíti a tördelt vagy fűrészfogas elrendezés. Az emeletről a szomszéd kertjébe való lelátást igen nehéz kiküszöbölni, de ez hátrány jó lakóközösségben általában tolerálható Kerülni kell viszont azokat a megoldásokat, amelyek az átlátást mintegy kierőltetik (pl. emeleti erkélyek az épület a kert felöli oldalán). Emeleti tetőteraszról történő letekintés megakadályozható a teraszházaknál alkalmazott szélesebb virágvályúval. A felső ablakokból a szomszéd

terasz látványa kizárható tördelt kontúrú vagy fűrészfogas telepítéssel, vagy olyan oldalszárny létesítésével, amely mind a földszintről, mind az emeletről adódó átlátást akadályozza. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 50 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 51 ► 26. ábra Példák a kerthasználat vizuális zavarásának mérséklésére kétszintes sorházaknál Gépkocsitárolás A telekfelhasználásáról és a megközelítésről szóló fejezetben leírtak szerint a gépkocsi-elhelyezésre alapvetően két módszer van: az autók állhatnak koncentrált, közös parkolóban vagy tömbgarázsban, illetőleg az egységekben vagy azok közvetlen közelében lévő privát gépkocsitárolóban. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 51 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 52

► A keskeny, egytraktusos sorházegységbe ékelődő gépkocsitároló a földszint szűkösségét okozza és bizonyos, földszintre kívánkozó funkciókat az emeletre kényszerít. Közvetlenül a homlokzat elé helyezett gépkocsitároló nem foglal el lakásterületet, de a homlokzati nyílások számát korlátozza, így a garázs mögé huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség – pl. konyha – nem tervezhető, ezért a földszint kialakítása nehézkes Az épület tömegén belül a földszintre tervezett gépkocsitároló jó elhelyezése nagyobb telekszélességet kíván, és olyan térbeli elrendezést, ahol az emeleti alapterület kisebb a földszintinél. Önálló telken álló sorházegységeknél előnyös, ha a gépkocsitárolón keresztül a kert fenntartási célú megközelítésére mód van. Az előkertbe helyezett gépkocsibeálló 2-3 m-rel mélyebb előkertet követel a szokásosnál, így a hátsókertet rövidíti. Az előkert lakófunkcióját,

privát használatát teszi lehetővé az udvar kertjellegű kialakítás. Alagsori (legfeljebb 70 cm-rel a járdaszint alá helyezett) gépocsitároló csak belső szinteltolással alakítható ki úgy, hogy a nappali ne szakadjon el a kerttől. Ilyenkor alkalmazható az egyes szintek hossztengely irányában történő eltolása. Pinceszinti (70 cm-nél mélyebb) gépkocsitárolót sorházaknál ne tervezzünk. A rámpa max 20%-os lejtése – a megkívánt lejtésátmenetekkel együtt – igen hosszú rámpát eredményezne, amely kiszorítaná a zöldfelületeket a feleslegesen megnövelt előkertből, amelynek látványát is tönkretenné a sivár műtrágyák sora. Szerkezetek kialakítása Az alacsony szintszám miatt a sorházak lehetséges szerkezeti rendszerére is vonatkoztathatjuk a családi házaknál elmondottakat. A szerkezeti rendszer megválasztását befolyásolja az egy építési ütemben épített lakásszám Technológiai szempontból előnyt jelent, ha a

lakásegységek alapszerkezete korlátozott számú típusba sorolható, ami nem zárja ki a belső téralakítás változatosságát. (Kifejezett előnyt jelent, ha a használó kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb változatot.) Sorházaknál leggyakrabban a teherhordó falszerkezetet alkalmazzák. Az általánosan alkalmazott előgyártott födémelemek vagy monolit vasbeton lemezek 6,60–7,20 m fesztávtartományig jól használhatók. A harántfalas elrendezés keskenyebb egységeknél (kb 7,50 m szélességig) azért előnyös, mert az akusztikailag szükséges vastagabb elválasztó fal egyben te- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 52 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 53 ► herhordó fal is. Szélesebb egységeknél már kétmenetes elrendezést (vagy hosszfalas elrendezést) kell alkalmazni. A hosszfalas elrendezés korábban ritka volt sorházaknál. Az elmúlt évtizedek

egyre növekvő hőtechnikai követelményei miatt a homlokzaton a nyílás-fal arány a fal javára növekedett, ami azok teherhordásra való igénybevételére ösztönöz, és a „tömbtelkes” beépítéseknél gyakori a viszonylag széles egységek kialakítása. Elvben a hosszfalas rendszer is alkalmazható egy- vagy kétmenetes formában, de az egymenetes, hosszfalas elrendezés a gazdaságos fesztávtartományban (max. 7,20 m) már kritikusan kicsiny épületmélységet eredményez. Lehetséges a hossz- és harántfalas elrendezés együttes alkalmazása is bizonyos térbeli elrendezéseknél. A belső lépcső kialakítása, helyzete a lakáskompozíció kulcskérdése kétszintes sorházaknál. A családi házaknál szokásos lakásbelsőlépcsők itt is alkalmazhatók. A lépcsőfajta megválasztása egyéb tervezési szempontokkal összefügg A kétkarú (egyenes vagy húzott fokú) lépcső központi elhelyezése ugyancsak központi elhelyezésű, előnyösen

kihasználható emeleti közlekedőt eredményez. Az ilyen lépcső általában rejtett közlekedőből (étkezőből, nappaliból) indul a túl hosszú előszoba elkerülésére. A homlokzat közelében elhelyezett külpontos kétkarú lépcső csak kis épületmélységnél alkalmazható kedvezően. Az egykarú lépcső elhelyezhető a homlokzattal párhuzamosan, impozáns belsőépítészeti elem lehet a nappali terében, de viszonylag nagy fesztávot igényel. A felső szinten kialakuló „U” alakú közlekedő eléggé terjengős Az egység homlokzatára merőleges egykarú lépcső elhelyezése fokozott szerkezeti gondosságot igényel A hozott fokokkal ellátott egykarú lépcső jó szolgálatot tesz olyankor, ha az építetői igény a hálók szeparáltabb megközelítését kéri. Ilyenkor a lépcső közvetlenül a bejárat mellől indítható, de központi helyen érkezik. Ilyen lépcső központosan is elhelyezhető, de ez hosszú földszinti közlekedőt is jelent.

Javít a helyzeten, ha a lépcső előtti közlekedő nagy nyílással (pl. tolóajtóval) a nappali vagy étkező teréhez kapcsolható A fenti elemzett alapsémákon kívül a lépcső és lakáskompozíció kapcsolata sokkal több elrendezési változatban jöhet létre, mint ahogyan az egységek alaprajzi és térbeli elrendezése is végtelenül változatos lehet. A példák csak annak a tételnek az igazolására vannak itt, amely szerint a két, egymás feletti szint tervezése csak a lépcső elhelyezésével együtt történhet már az első vázlatok készítésénél is. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 53 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 54 ► Épületgépészeti szempontok A helyiségek térbeli elrendezéseknél különös gondot kell fordítani az ún. „vizes helyiségek” elhelyezésére. A nyomás alatt álló csövek (hidegmelegvíz, fűtési melegvíz)

elrendezése általában nem jelent problémát, de a gravitációs úton működő szennyvízvezetékek célszerű elrendezése fontos tervezési szempont az egymás fölé kerülő helyiségek kialakulásánál. A WC berendezéseket szolgáló, tekintélyes keresztmetszetű szennyvízvezeték vízszintes elhúzásának hossza korlátozott, mivel annak néhány ezrelék lejtést is kell biztosítani, ami a földszint és az emelet közötti födémben általában nem lehetséges. A függőleges szennyvízvezeték, az ún „ejtőcső” vagy a födém felett (esetleg gépészeti szerelőpanelben) 1-1,5 mnél nem nagyobb távolságra esetleg vízszintesen is elvezethető. Kerülni kell az olyan elrendezéseket, amikor WC berendezést is tartalmazó vizes lakóhelyiség lakhelyiség fölé kerül (ezt korábban szabályzat is tiltotta). A lakóhelyiségek fala mentén vezetett ejtőcső csúnya, és zavaró hangforrást jelent. Kezdő tervezők gyakori hibája az emeleti fürdőszoba

olyan helyzet, amikor az ejtőcsövet egy helyiség közepén kellene átvezetni. Ez megoldhatatlan, hibás tervjavaslat A beépítés előnyei: • takarékossági szempontok (kisebb telek, két szabad homlokzat, kisebb lehűlő felület, rövidebb közművek, tömeggyártás, üzemi előregyártás lehetősége), • esztétikai szempont (nagyobb összefüggő épülettömb – nyugodt összbenyomás). Hátrányai: • kevésbé izolált, mint a szabadon álló ház, • azonos lakásnagyságok, • egyhangú formai megjelenés, elkerülhető: • változatos utcavezetéssel, • más lakóháztípusokkal való vegyes alkalmazással, • ritmikusan ismétlődő elemekkel (láncház), • tájolási kötöttség (É-D-i hossztengely).) 5.22 Átriumház Fogalma: A lakóterek (nappali és hálószobák) általában két oldalról keretezik a kisméretű belső udvart, az átriumot, amely a többi oldalán vagy a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 54 ►

Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 55 ► szomszéd épületnek, vagy a kerítésnek a tömör falával van a külvilágtól elzárva. 27. ábra Átriumház Tapiolában (Finnország) Kialakulása: Az európai lakóházat mindig a „kifelé fordulás” jellemezte. A lakás helyiségei megnyílnak a környezet felé, ezért a családi házat kert övezi.A mediterrán, a Közel-Kelet emberének lakóháza viszont „befelé fordul”. A kívülről tömör falakkal elzárt, középső, udvar méretű árnyas kertre nyílnak a lakás helyiségei. Az európai lakás elsősorban a téli hidegtől, esőtől, széltől, párától óvja az embert, a mediterrán égövön fő feladat a perzselő napsütés, szárazság és kánikula elleni védekezés. Az átrium nö- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 55 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék

Vissza ◄ 56 ► vényzetével árnyékot ad, párásabb, hűvösebb levegőjével a lakás klímáját kedvezően befolyásolja. 28. ábra „Z” és „L” típusú átriumházak Előnyei: • a legkisebb telekméretet igényli, • az átriumudvar a lakás szerves részének tekinthető, • tetszőleges laksűrűséggel alkalmazható (egyedülálló, ikresített, sorház, csoportház vagy szőnyegház), • lejtős terepen kiválóan alkalmazható (szőnyegház), • gazdaságos beépítési forma. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 56 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 57 ► Hátránya: • kimondottan nagy lakások lakóháztípusa. 29. ábra Átriumházak alaprajzi és telepítési változatai 5.23 Teraszház Fogalma: Általában domboldalon, a terep lejtését követve, lépcsőzetesen egymás fölé épített olyan családi házas egységek, amelyek mindegyikének a

terepszintről bejárata és kis kertsávja, valamint az alatta lévő egység felett tetőkertszerűen kialakított lakó-kilátó terasza van. Kialakulása: Gazdasági kényszer hatására intenzív, nagy lakásszámú beépítés válik szükségessé. Mivel sík, illetve közel sík terület korlátozott mértékben áll rendelkezésre, a terjeszkedés megindul a domboldal felé A lakásokhoz tartozó garázsokat a teraszház aljában, vagy tetején az út mentén helyezik el. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 57 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 58 ► A lakások elhelyezésének több módja használatos: a) egysoros elrendezés: - előny: szeparált kert, terasz, jó tájolhatóság, - hátrány: kevésbé gazdaságos. L – lakás K – kert T – terasz b) kétsoros elrendezés: - előny: gazdaságosabb, - hátrány: L1 = L2 (tájolás!), átlátás. c) ikerjellegű elrendezés:

- hátrány: saját kertrész nincs, kevésbé szeparálható, átlátás, átjutás. 30. ábra Teraszházak csoportosítása a lakások feltárása szerint Lejtőre illesztés: A lejtő %-ával megegyező tömegelcsúsztatást jelent úgy, hogy • az épület ne szakadjon el a tereptől, • azonos értékű egységek jöjjenek létre, • a földmunka gazdaságos legyen. Megfelelő teraszméret és a kedvező „lakásalak” érdekében kb. 40% lejtés felett célszerű teraszházas beépítés. Általában a lakások nappali terei nyílnak a teraszokra, a hálók a kertsávokra néznek, a gazdasági részek pedig a lépcsőre, amely az épület kedvezőtlenebb tájolású oldalán helyezkedik el. A teraszok alacsony, de széles (80-100 cm), s virágágynak kiképzett mellvédei megakadályozzák a felső teraszokról a rálátást az alsókra anélkül, hogy a kilátást vagy a benapozást zavarnák. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 58 ►

Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 59 ► 31. ábra Teraszházak lejtőre illesztése A teraszház többlakásos ház formája az, amikor a két teraszház-sáv egy épületté épül össze, a középen vezető lépcső a közös lépcsőház. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 59 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 60 ► 5.24 Családi házak főbb szerkezetei Előregyártott, komplex építési rendszerek alkalmazása: manapság főképpen a könnyű, fa alapanyagú rendszerek a legelterjedtebbek, és hazánkban is egyre jobban terjednek. Ezeknek azonban saját szerkesztési szabályaik vannak, és legtöbbször sorozattervek (katalógustervek) alapján épülő házakhoz alkalmazzák őket. Egyedi tervek megvalósításához is alkalmazhatók, azonban az építési rendszer szabályainak teljes körű ismerete szükséges

a tervezéshez, ezért általában a „rendszergazda” saját tervező csoportot alkalmaz A továbbiakban az ún „hagyományos” építésmód főbb tervezési vonatkozásait ismertetjük A függőleges teherhordó szerkezetek családi házaknál legtöbbször teherhordó falak, mivel az 1-2 szint magas épületek térelhatároló külső falainak teherbíró képessége általában elegendő ahhoz, hogy a födémek terhelését hordja A teherhordó falazatok általában téglából vagy egyéb, legtöbbször szilikát anyagú falazóblokkból készülnek. Manapság az ún „ökologikus építészet” térnyerésével újra létjogosultságot nyertek a földfalak korszerű változatai. A homlokzati térelhatároló falak lehetnek teherhordók és nem teherhordók. A teherhordó falak nyílászárók elhelyezésére szolgáló áttörésénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló falpillérek keresztmetszete elegendő legyen a rájuk háruló terhelés viselésére,

ezért azok zártabb, kevéssé felnyitott homlokzatot eredményeznek (főként a hőtechnikailag nagy teljesítményű, porózusabb anyagú falazatok teherbírása korlátozott). A nem teherhordó külső fal nagy felületen megnyitható. Általában nem elegendő, hogy csak a homlokzati falak legyenek teherhordóak, a ház alaprajzát belső teherhordó falakkal kell tagolni Ha a teherhordó falak az épület hossztengelyével párhuzamosak, hosszfalas rendszerről, ha arra merőlegesek, harántfalas rendszerről beszélünk. A belső függőleges teherhordó szerkezetek helyenként lehetnek kisebb keresztmetszetű, vasbeton esetleg acél pillérek is: ez intenzívebb térkapcsolatokra ad lehetőséget, azonban a pillérekre felfekvő kiváltó gerendák általában a mennyezetsíknál lejjebb futnak, a helyiség belső terében megjelennek (rossz esetben kellemetlenül metszenek át egy helyiséget), így a belső téralakítás lehetőségét mégiscsak befolyásolják. A

vízszintes teherhordó szerkezetek (födémek, kiváltók) leggyakoribb anyaga a vasbeton, helyszínen öntött monolitikus vagy előre gyártott elemekből kialakított formában. A fafödémek újra terjedőben vannak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 60 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 61 ► 32. ábra Családi házak teherhordó falszerkezeteinek elrendezései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 61 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 62 ► Az előre gyártott gerendák hossza kötött, ezért a teherhordó falazatok közötti fesztáv meghatározásánál ezek gyártási méreteit figyelembe kell venni. A 60 cm-es modulban kialakított fesztávok legtöbb előre gyártott födémrendszerhez alkalmasak. A monolit lemezfödémeknek is általában meghatározott teherhordási iránya van,

tehát kétoldali alátámasztást igényelnek, bár fesztávuk kötetlen. Ha az épület alaprajza a szabályos, derékszögű szerkesztéstől eltér akkor előre gyártott födémrendszer nagyon nehezen vagy semmiképp nem alkalmazható: ilyenkor csak monolit födém jöhet szóba. Lakóházaknál alkalmazható előre gyártott födémek fesztávjainak felső határa általában 6,60 (esetleg 7,20) méter, és ez körülbelül megegyezik az egyszerűen készíthető, monolitikus síklemez födémek fesztávjainak felső határértékével (ennél nagyobb fesztávú födémek már különleges kiképzést és nagy szerkezeti vastagságot igényelnek). A függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetek az épület térbeli rendszerét tércsoportokra tagolják, és ezeket a kötöttségeket már az első vázlatok készítésénél figyelembe kell venni. A tetőszerkezetek és fedések megválasztása a ház építészeti megjelenését, formálását döntően befolyásolja.

Általában lapos tetőkről és magas tetőkről beszélünk. A lapos tetők 1-3% lejtésűek, kialakíthatók nem járható és járható formában, újabban terjednek a környezetbarát, növényekkel beültetetett zöldtetők. A magastetők hajlásszöge az alkalmazható fedésmóddal összefügg: igen alacsony tetőhajlásszögnél fémlemezfedést lehet alkalmazni, pikkelyfedések hajlásszögének alsó határa 18 fok körüli. Hazánk éghajlati adottságai miatt elterjedt a közepes, 35-45 fok közötti tetőlejtés Nagy hajlásszögű tetők (> 45 fok) csapadékosabb vidékeken alakultak ki, hazai hagyományainktól elütnek, és a jelenleg érvényes előírás szerint a függőleges vetületüket az építménymagasságba be kell számítani. A lapos tető szabdaltabb kontúrú, oldottabb alaprajzok fedéséhez is jól megfelel, de a magas tetők geometriai formája fegyelmezettebb, egyszerűbb tömegképzést igényel. A bonyolult alaprajzi kontúr miatt a magas tető

sokszor apró síkokra esik szét, csúnya és költséges. Magastetők esetében igen gyakori a tetőtér hasznosítása, a tetőtér beépítése. Ez történhet későbbi építési ütemben is, ha a fedélszéket úgy alakítják ki, hogy a tetőtér utólag beépíthető legyen A tetőtér térelhatároló szerkezetei általában könnyű szerkezetek, ezért hőtehetetlenségük kicsiny: nyáron a tetőtéri helyiségek felmelegedése gondot okozhat, a könnyű A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 62 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 63 ► szerkezet hangszigetelő teljesítménye is gyengébb. Ezért sokszor fordul elő, hogy a tetőteret vasbeton lemezzel határolják körül („koporsófödém”) kedvezőbb épületfizikai jellemzők érdekében. Az ilyen tetőtér építési költsége azonban csaknem annyi, mint amennyibe egy sík mennyezetű új szint kerülne, ezért azt

többnyire inkább az építménymagasság hatósági korlátozásai miatt készítik, semmint gazdasági megfontolásból. Tetőtérbeépítésre a kb. 35 fok feletti hajlásszögű tető alkalmas, mert ennél alacsonyabb hajlásszög esetén a járható (1,90 m-nél nagyobb belmagasságú) hasznos terek aránya kevés lesz A tetőszéket úgy kell kialakítani, hogy abban lakóhelyiségek számára elegendő „űrszelvény” alakuljon ki, amelyeket nem zavarnak a térbe beálló vízszintes vagy függőleges szerkezetek. A tetőtérben lévő terek ablakai lehetnek az oromzaton, vagy a tetősíkon. Az oromzaton lévő ablakok kialakítása egyszerűbb, különleges kiképzést nem igényel A tetősíkon elhelyezkedhetnek álló tetőablakok, vagy a tetősíkba helyezett ablakok. A lakószobák tetősíkablakainak elhelyezésénél fontos tervezési szempont, hogy azokon vízszintes irányban ki lehessen látni ülő helyzetben is (a túl magas parapetű, vagy

felülvilágítószerű ablakok a bezártság érzetét keltik). A tetőtér beépítésekor térnyerés céljából kialakított magas térdfalak – amelyek a ház arányait is sokszor rontják – a tetőablakokat is a kívánatos mértéknél magasabbra kényszerítik. Lapostetővel kialakított házaknál gyakoriak a lakószobák előtt kialakított tetőteraszok. Ha a felső szint kontúrja nem azonos az alatta lévővel, gondosan kell ügyelni arra, hogy a felső szinti teherhordó falak alá teherhordó szerkezet kerüljön. A nem teherhordó falak a födémre is helyezhetők, ha nem túl nehezek (könnyű falszerkezetek, üvegfelületek) Mindenképpen gondot okoz azonban, hogy a tetőterasz födémének vastagsága nem azonos a belső tér alatti födémvastagsággal: a tetőterasz födémének rétegrendjébe ugyanis víz- és hőszigetelő valamint lejtésképző rétegek tartoznak. A belső lépcsők kialakítása, helyzete a lakáskompozíció kulcskérdése két- vagy

többszintes lakásoknál. A lakás-belsőlépcső helytakarékosabb lehet a többlakásos épületek közös lépcsőjénél. A lépcső méretezéséhez a 2 × M + SZ= 60-64 cm képletet kell alkalmazni. (M =fellépés magassága; SZ= belépés szélessége). A lépcsőfokok kiosztását íves vagy húzott fokú lépcsők esetén mindig a járóvonalon kell elvégezni. A szabályzat megengedi a 20 cm-es fellépési magasságot is egy lakáson belül, de az már kissé kényelmetlen. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 63 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 64 ► ◄ 64 ► 33. ábra Lakás-belsőlépcső méretezése, szerkesztése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 65 ► ◄ 65 ► 34. ábra Húzott fokú lépcső szerkesztése 35. ábra Különböző

lakás-belsőlépcsők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 66 ► 36. ábra Lakás-belsőlépcsők térbeli helyzete Lakószintek között a 18 cm körüli fellépés még elég kényelmes és gazdaságos alaprajzi méretet ad. A húzott fokú lépcső szabályos szerkesztése biztosítja, hogy a fokok orsótér felöli éle egyenletesen és fokozatosan keskenyedjék, így a haladás során nem adódik kényelmetlen lépésritmusváltás és a korlát fogódzója is szép, egyenletesen emelkedő ívű lesz. Az íves lépcsők fokainak élei a tágas, kör alakú orsótér középpontjába futnak be Orsótér nélküli, keskeny csigalépcsőt csak második lépcsőként alkalmazzunk – pl. galériához – mert nagyobb bútordarab vagy hordágy szállítása azon nem lehetséges. A két lakószintet elválasztó födém – legyen az akár előregyártott, akár

monolit vasbetonból – teherhordási iránya és a lépcső geometriai formája összefügg, ugyanis a lépcső miatt nagyobb födémáttörést kell létesíteni. Ilyen szempontból jó, ha az egykarú lépcső a teherhordó falra merőleges. Kétkarú lépcső – közel négyzetes formája miatt – minden állásban alkal- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 66 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 67 ► mazható, a födémáttöréshez szükséges kiváltások általában elférnek a födémvastagságban. A lépcsőkiváltás egyszerűbb, ha a lépcső mellett teherhordó falak vannak A pincébe és az emeletre vivő lépcsők lehetőleg egymás fölött legyenek a helytakarékosság érdekében. Gondolni kell a lépcső alatti terekre is, nehogy ott megközelíthetetlen és takaríthatatlan zugok alakuljanak ki. (A lépcső alatti tér jól hasznosítható, pl. tárolónak) A lépcső

fontos belsőépítészeti elem: legyen szép, és megfelelő építészeti hangsúlyt kapjon. Térbe állított áttört lépcső lakóterek közötti térelválasztónak is jó Nem szépek a szűkös közlekedőkből indított lépcsők vagy a folyosószerűen elfalazott egykarú lépcsők. 5.25 Családi házak energiatudatos kialakítása A lakások üzemeltetése tetemes költséget jelent a használónak, amelynek túlnyomó része az elhasznált energia (elsősorban fűtési energia) ára. Az épületek gazdasági tervezésénél az építési költségek mellett a fenntartási költségeket is tervezni kell: az olcsóbb, de rosszabb energetikai teljesítményű épületnél nyert látszólagos megtakarítást busás kamatokkal kell megfizetni az épület használata folyamán. Az energiatudatos tervezés nem valamilyen speciális épületfajták létrehozását jelenti, hanem olyan szemléletet, amely az épületek energiafogyasztását is alapvetően fontos tervezési

szempontnak tekinti. Az épületek hőenergiát vesznek fel, és hőenergiát adnak le. Energiafelvétel mindig történik a környezetből, elsősorban a napsugárzásból: a nap közvetlen sugárzásából és az égbolt diffúz sugárzásából a nappali órákban. Az így nyert energia az épületből hőveszteség formájában el is távozik. A nagy tömegű szerkezetek azonban a felvett energiát hőtehetetlenségük miatt tárolják, és késleltetve adják le, a külső térelhatároló szerkezetek is a hőleadást késleltetik, miközben egyensúly alakul ki a felvett és leadott energia mennyisége között. A térelhatároló szerkezeteken át egységnyi idő alatt távozó hőáram mennyisége a határoló szerkezet épületfizikai tulajdonságaitól valamint a belső és külső hőmérséklet különbségétől függ, ezért az egyensúlyi állapothoz mindig meghatározott külső és belső hőmérséklet tartozik. Ha az egyensúly mellett kialakult belső hőmérséklet

a komfortérzethez nem elegendő, akkor azt mesterséges energiabevitellel kell emelni. Az épület energiamérlegét tehát kétféleképpen lehet javítani: a hőveszteség csökkentésével és a környezetből felvett energia mennyiségének nö- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 67 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 68 ► velésével. Ha a hőveszteség csökkentése az elsőrendű cél a tervezés folyamán, akkor ezt védekező tervezési stratégiának nevezzük Ha a tervezés során a környezeti energia (napsugárzás) hasznosítása is fontos, vagy alapvető szempont, akkor beszélhetünk inkteraktív vagy szoláris tervezési stratégiáról. A napenergia hasznosítására alkalmazott rendszerek lehetnek aktív, passzív és a kettőt vegyítő hibrid rendszerek. Az aktív rendszerek elsősorban az épületgépészet témakörébe tartoznak A napenergia begyűjtése

napkollektorokkal, a nyert hőenergiának a belső terekbe való továbbítása épületgépészeti eszközökkel történik. 37. ábra Energetikai stratégiák családi házak kialakíásánál A passzív rendszerek működése az „üvegházhatáson” alapszik. A passzív rendszerek lehetnek direkt és indirekt rendszerek. A direkt rendszer szerint működik valamennyi helyiség, ha ablakán a nap besüt, de az üvegházhatás céltudatos kihasználásával az energianyereség fokozható Az „interaktív” stratégiával tervezett épület fokozottabb megvilágítást igénylő helyiségeit (szobáit) a jól benapozott déli homlokzatra koncentrálják, és ablakait bőkezűen méretezik Az itt mutatkozó üvegezési többlet hővesztesé- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 68 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 69 ► gét az alárendelt helyiségek kisebb ablakméreteivel, a falak

hőszigetelésének fokozásával lehet ellensúlyozni. Az alacsonyabb hőmérsékletet vagy csak időszakos fűtést igénylő helyiségeket az északi oldalon érdemes csoportosítani úgy, hogy azok a hőháztartást előnyösen befolyásoló „puffer zónát” képezzenek. Valamennyi szobának déli tájolása ellentmond annak a szakmai konvenciónak, amely szerint a hálószobák keleti tájolást igényelnek. Itt megint olyan értékszempontok ütköznek, amelyeket a tervezőnek mérlegelnie, és valamelyik szempont prioritását érvényesítenie kell. Az indirekt passzív rendszerek jellemzője, hogy működésükben nem maguk a fűtendő terek, hanem azoktól elkülönített terek vesznek részt. A passzív szolár rendszerek legelterjedtebb formája a naptér alkalmazása (38. ábra) A naptér a napsugárzásnak kitett üvegház, amely a belső terektől elzárható, de azokkal össze is nyitható. Ha a naptér hőmérséklete a belső terek megkívánt belső hőfokánál

alacsonyabb (éjszaka) akkor a belső terektől el kell zárni, ha az itteni hőmérséklet a belső terek megkívánt hőfokánál magasabb, akkor a melegebb levegőt a belső terekbe kell vezetni. 38. ábra A naptér 5.3 Különleges családi házak 5.31 Hétvégi ház, nyaraló Fogalma: Időszakos használatú, elsősorban üdülés, pihenés céljára szolgáló épület. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 69 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 70 ► 8. kép Beneder Huf-ház, Blindenmarkt, Ausztria Kialakítása: A lakás fő funkciócsoportjai itt is megtalálhatók, de az igényeknek megfelelő módosulással. Igények átalakulása: • előszoba – elmarad vagy szélfogóvá zsugorodik, • nappali – összetett funkciójú központi tér, – minél nagyobb kapcsolata legyen a környezettel, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 70 ► Magasépítés

III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék • konyha • • • • • • • kamra étkező hálók fürdőszoba gardrób WC terasz Vissza ◄ 71 ► – főzőfülke vagy főzőszekrény, mely a lakótérben is elhelyezkedhet, – hűtőszekrény vagy pince variációban jelentkezik, – a lakótér főzőhely felőli részén legyen, – a lakótérből fülkeszerűen nyílhatnak, – zuhany- vagy mosdófülkévé válik, – beépített térelválasztó szekrény lehet, – külön helyiség marad, – hangsúlyos szerepet kap. 9. kép Wörndl Gucklhupf A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 71 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 72 ► 10. kép Coelacanth Architects nyaraló, Nasu városa, Tochigi, Japán Szerkezeti módosulások: • egyszerűbb szerkezetek, természetes anyagok, • minimális hőszigetelés, szimpla üvegezésű nyílászárók, •

betörésbiztos nyílások (zsalu vagy tömör tábla). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 72 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 73 ► Fajtái: • helye szerint: – síkvidéki, – lejtős terepi, – hegyvidéki, – tóparti, – folyóparti. • - rendeltetése szerint: – csak nyári használatra, – nyári-téli használatra (hőszigetelés!), – horgásztanya, – vadászház, stb. Formai megoldása: - környezetbe való teljes beillesztés, - kontrasztra való törekvés. 5.32 Kétlakásos, generációs családi ház Fogalma: Több generáció együttélésére alkalmas lakás vagy lakóépület. Kialakítása: A generációs családi háznak, illetve lakásnak egyik formája, amikor a lakás részeként, de attól szeparáltan az előszobából egy külön bejáratú nagyobb szoba (két férőhelyes) nyílik, melyhez önálló kis vizesblokk is tartozik (mosdó-WC, esetleg

zuhany vagy kád is). Ez lehet a háztartást ellátó, gyerekekre felügyelő nagyszülő szobája, de alkalmas a felnövő, s már önállósuló gyerek különbejáratú szobájául, majd pedig az első gyerek megszületéséig a fiatal pár önálló lakrésze lehet. A generációs lakás másik formája, amikor a lakás mellé önállóan egy kis lakás (egy vagy másfél szobás garzon) épül. Ennek előteréből ajtón keresztül átjárás adható a nagy lakásba Az ajtó lezárásával, illetve felnyitásával időszakonként is változtatható e közvetlen kapcsolat mértéke az egymásrautaltság igénye szerint. (Felügyelet gyerekre vagy éppen a beteges nagyszülő gondozása) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 73 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 74 ► 11. kép Vincent James Ass típusház – variaház, Northern, Wisconsin, USA A dokumentum használata | Tartalomjegyzék

Vissza ◄ 74 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Egylakásos házak Vissza ◄ 75 ► 5.33 Műteremház Fogalma: Művészember otthonául, egyben munkahelyéül szolgáló lakóépület. 12. kép Burnette műteremház, Sunnyslope, Arizona, USA Kialakítása: Szerencsés, ha a műterem a lakáshoz közvetlenül, vagy legalább fedett módon kapcsolódik, de lehet önállóan a lakás zavarása nélkül is megközelíthető. Ez utóbbi főleg teherszállítás esetén szokásos A műterem ideális tájolásaként a legtöbb szakember az É-i tájolást ajánlja. Amióta korszerű árnyékoló szerkezetekkel védekezni tudunk a túlzott napsugárzás ellen, felesleges a napfényt eleve kizárni a műteremből. Igaz, hogy az É-i tájolás esetén a legegyenletesebb a megvilágítás, de a művész számára derűsebb, kellemesebb ott dolgozni, ahová télidőben is besüt a nap és barátságosabb, egészségesebb a környezet. A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 75 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 76 ► 13. kép 1 Emeletialaprajz 2 Földszinti alaprajz A műterem különlegessége lehet a kertkapcsolat: a művész az üvegfalat megnyitva jó levegőn, vagy a kertben is dolgozhat. Az építész műterem más hangulatú, mint a képző- illetve iparművész műtermek, esetleg megfér a galérián, vagy a tetőtérben is. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 76 ► Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 77 ► Vissza ◄ 77 ► 14. kép Műterem, Budapest A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Magasépítés III. Egylakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 78 ► ◄ 78 ► 15. kép Denari ház prototípusa, Tokió, Japán A jövő lakóháza? A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék Vissza Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Többlakásos házak Vissza ◄ 79 ► 6. Többlakásos házak Fogalom meghatározás: Többlakásos a lakóház, ha kettőnél több lakást tartalmaz és ezek egymás mellett és fölött helyezkednek el, valamint a lakások megközelítése közös területről történik. A többlakásos ház mindig egy nagyobb építészeti együttesnek (lakótelep, városnegyed) egy részét, elemét képezi. Elsősorban a városok lakóháztípusa. A többlakásos házakat magasságuk, közlekedésszervezési megoldásaik és beépítési módjaik fejlődése szerinti csoportosításban vizsgáljuk. 39. ábra Többszintes lakóházaknál gyakran alkalmazott szerkezeti rendszerek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 79 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Többlakásos házak Vissza ◄ 80 ► 16. kép Exit Vuosari, Lakóegység lejtős

terepen, Vuosari, Franciaország A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 80 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Többlakásos házak Vissza ◄ 81 ► Lépcsők A lépcsőfokok méretezésére többlakásos házak közös lépcsőinél is a következő képlet szolgál: 2M+SZ=60-64 cm (optimum: 63 cm) Az M fellépési magasság nem haladhatja meg a 17 cm-t. Speciális lakóépületfajtáknál: pl öregek otthonházainál a fellépési magasság legfeljebb 15 cm lehet. A lépcsőfokok méretein a bejárati szinttől a legfelső lakásszintig változtatni nem szabad, mert a nem várt lépésritmusváltás miatt a használó megbotolhat, balesetet szenvedhet. (A pincébe vagy padlásra vezető lépcső méretezésére ez nem vonatkozik) Ha különleges indokkal íves karú vagy húzott fokú lépcsőt tervezünk, akkor az előírt karszélességen belül a lépcsőfok legkisebb belépőszélessége legalább 13 cm legyen. A

közösen használt íves karú, húzott fokú lépcső menekülési útvonalként nem vehető számításba. A lépcsőkarszabad szélességét a lépcső által kiszolgált lakásokban tartózkodók számának és a kiürítésre vonatkozó (tűzrendészeti) előírásoknak megfelelően kell meghatározni. Ez a méret nem lehet 1,10 m-nél kevesebb (ajánlott legalább 1,20 m karszélesség). A lépcsőkar és lépcsőpihenő feletti szabad belmagasság legalább 2,20 m legyen. A lépcsőkarnak legalább egyik a 2,0 m-nél szélesebb lépcsőkarnak mindkét oldalát fogódzásra alkalmas módon kell kialakítani. A kiesést gátló lépcsőkorlát magassága legalább 1,00 m legyen. Egy lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat, ezután lépcsőpihenőt kell beiktatni. (Mozgáskorlátozottak vagy öregek otthonházainál egy lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át) 6.1 Magasság szerinti csoportosítás 6.11 Többszintes épület Több

használati szint van de, a legfelső szint padlóvonala nem haladja meg a 13,65 m-t. 6.12 Középmagas épület A legfelső használati szint padlóvonala 13,65 m és 30,00 m között van. 6.13 Magasépület A legfelső használati szint padlóvonala a 30,00 m-t meghaladja. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 81 ► Magasépítés III. Többlakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 82 ► 6.2 Közlekedésszervezés szerinti csoportosítás • Fogatolt – kétfogatú – háromfogatú – négyfogatú • Folyosós – alaprajzi elhelyezkedés ○ oldalfolyosó ○ középfolyosó – metszeten való elhelyezkedés ○ minden szinten ○ nem minden szinten 6.21 Fogatolt rendszerek Fogalom meghatározás: A fogatolt rendszerben a lakások egy lépcsőháztérből – lényegében csak függőleges közlekedés során – további vízszintes közlekedő (folyosó) közbeiktatása nélkül érhetők el. Szekció: Az egy

lépcsőházból megközelíthető lakások alkotta épületrész. A szekciót az épület külső részén homlokzat, a belső részén pedig tűzfal határolja. Az épületen belül elfoglalt helyzete szerint lehet: közbenső, vég- és sarokszekció. 40. ábra Fogatszám: A lépcsőház egy szintjéről megközelíthető lakások száma. Legelterjedtebb a két-, három- és négyfogatú elrendezés. Az egyfogatú rendszer nem használatos, mert gazdaságtalan, legfeljebb igen keskeny foghíjteleknél alkalmazzák. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 82 ► Magasépítés III. Többlakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 83 ► 17. kép Bercy lakónegyed, Párizs Csoportosítás fogatszám szerint: • Kétfogatú: Szintenként a lépcsőházból két lakás nyílik. Előnye: – a lépcsőház kis forgalmú, csendes, – „átmenő”, átszellőztethető lakások, – jól tájolható épület, – nagy lakások

tervezhetők, – egyforma, vagy közel egyforma alaprajzok. Hátránya: – költséges, mivel a lépcsőház (esetleg felvonó) építése és fenntartási költsége kevés számú lakásra oszlik meg. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 83 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Többlakásos házak Vissza ◄ 84 ► • Háromfogatú: A lépcsőházból szintenként három lakás nyílik. Előnye: – az egy lakásra jutó közös közlekedőterület csökken, – egy szekción belül kis és nagy lakások tervezhetők. Hátránya: – a középső lakás mélysége korlátozott, – nem mindegyik lakás „átmenő” (átszellőztethető), – korlátozottan tájolható. • Négyfogatú: A lépcsőházból szintenként négy lakás nyílik. Előnye: – az egy lakásra jutó közös közlekedőterület kicsi. Hátránya: – a lépcsőház forgalmasabb, zajosabb, – általában nincs „átmenő” lakás, – csak

É-D-i hossztengellyel telepíthető az épület, – csak kis lakásokat lehet tervezni, – a lakások bejárata előnytelen helyen van, – hosszú belső közlekedők alakulnak ki. • Öt- és többfogatú közbenső szekciók alaprajzi szervezése már nem tisztán fogatolt, hanem folyosóval kombinált. Egyfogatú Négyfogatú A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Háromfogatú Vissza ◄ 84 ► Magasépítés III. Többlakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 85 ► 41. ábra Fogatolt lakóépület Münchenben 6.22 Folyosós rendszerek Fogalom meghatározás: A folyosós rendszerben a lakások megközelítése az épületen belüli vízszintes közlekedőről (folyosóról), viszonylag kevés vertikális közlekedőmaggal (lépcsőház, felvonó) történik. Csoportosítás a folyosó alaprajzi helyzete szerint: • Oldalfolyosós, illetve szélső folyosós: – A lakások külső, nyitott oldalfolyosóról nyílnak. A

folyosó minimális szélessége a helyiség felé nyíló ajtók esetén 1,10 m, a folyosó felé nyíló ajtók esetén 1,60 m – A lépcsőháztól a legtávolabbi lakás ajtaja maximum 30 m-re lehet. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 85 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Többlakásos házak Vissza ◄ 86 ► Előnyei: – kevesebb lépcsőház, felvonó, házbejárat, – alaprajzi elrendezés szabadabb (a bejárat nincs lépcsőpihenőhöz kötve), – tájolása kötetlen (a rosszabb tájolású homlokzatra kerül a folyosó), – jól szellőztethető. Hátrányai: – kis lakások alakíthatók ki, – a lakásbejárat közvetlenül a szabadból nyílik (szélfogó kell), • Középfolyosós, illetve belső folyosós: – A lakások belső, zárt folyosóról nyílnak. A folyosó ajánlott minimális szélessége a helyiség felé nyíló ajtók esetén 1,40 m, a folyosó felé nyíló ajtók esetén 2,20 m.

– A lépcsőháztól a legtávolabbi lakás ajtaja maximum 30 m lehet. – Legalább 30 m-enként természetes bevilágítás szükséges. – Zárt folyosóra helyiséget szellőztetni nem szabad! Előnyei: – kevesebb lépcsőház, felvonó, házbejárat, – garzonház ideális formája. Hátrányai: – kötött alaprajzi elrendezés, – csak É-D-i hossztengelyű tájolás lehetséges, – nem jól szellőztethető. Csoportosítás a folyosó metszetben elfoglalt helye szerint: • Folyosó minden szinten (egyszintes lakások) • Folyosó nem minden szinten (többszintes lakások) – keresztmetszetben átmenő födém teljes szintkülönbséget tartalmazó lakások (MAISONETTE rendszerek), – keresztmetszetben nem átmenő födém félszint-eltolást tartalmazó lakások (SEMI-DUPLEX rendszerek). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 86 ► Magasépítés III. Többlakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 87 ►

◄ 87 ► Előnyök: – folyosók számának csökkentése, – eltérő nagyságrendű lakások kialakíthatósága, – átszellőzés biztosítása, – változatosabb építészeti megjelenés, – belső térhatás gazdagítása. Hátrányok: – komplikáltság (tervezés, gépészet, kivitelezés), sok lépcső. 42. ábra Unité d’ habitation, Marseille A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza Magasépítés III. Többlakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 88 ► 6.3 A beépítés módja szerinti csoportosítás • • • • • • Zártudvaros beépítés Keretbeépítés Szegélybeépítés Sávos beépítés Kockaház- toronyház Foghíjbeépítés 6.31 Zártudvaros beépítés A ház telke maximálisan beépített. Az utcai front kétmenetes, az udvari egymenetes, függőfolyosós. A lakások két csoportja alakult ki: az utcai többszobás, összkomfortos és az udvari szoba-konyhás lakások. Az első

világháború előtti időszak tipikus beépítési formája. Korszerűsítés: udvari szárnyak lebontása, parkosított tömbbelsők létrehozása. (Városrehabilitáció esetén) 43. ábra Zártudvaros beépítés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 88 ► Magasépítés III. Többlakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 89 ► 6.32 Keretbeépítés Keretbeépítésről beszélünk abban az esetben, amikor az utcák által határolt telektömb közepén egy nagyobb, összefüggően kertesített terület van, melyet lakóépületek kereteznek. Nagyobb beépítési mélység, hallos lakások kialakulása. A két világháború közötti évek beépítési formája. 44. ábra Keretbeépítés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 89 ► Magasépítés III. Többlakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 90 ► 6.33 Szegélybeépítés A fejlődés

következő állomását jelentette, amikor a belső udvar fokozottabb szellőztetése céljából már teljes térközöket hagytak ki az épületek között. A közök nyitása célszerűen a keret sarkain történt, amivel a zárt sarokbeépítés nehézségei elkerülhetővé váltak. A szegélybeépítés esetén a belső terek létrehozásának igénye még megmarad. 45. ábra Szegélybeépítés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 90 ► Magasépítés III. Többlakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 91 ► 6.34 Sávos beépítés A lakóházak szabadon, egymással párhuzamosan elhelyezett hosszabb épülettömegből állnak. A telekhatárok megszűnnek, az épületek elhelyezése az utcavonaltól független lehet Kialakulása a városrendezés fejlődésének – a célforgalmú és az átmenő forgalmú utcák szétválasztásának – következménye Előnye: É-D-i tájolásnál a benapozás maximális.

Hátránya: az egyhangúság, amit a sávokra merőleges épületekkel, illetve hangsúlyosabb vertikális tömegekkel lehet feloldani. 46. ábra Sávos beépítés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 91 ► Magasépítés III. Többlakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 92 ► 6.35 Kockaház – toronyház A kockaház a tér három irányában közel azonos kiterjedésű. A toronyház magassági mérete többszöröse az alaprajz azonos kétirányú méretének. 47. ábra Sávos beépítés lezárása toronyházakkal A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 92 ► Magasépítés III. Többlakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 93 ► 6.36 Foghíjbeépítés A történelmi városrészek – mindenütt a világon – kisebb telektulajdonok nem egyidejű beépítésének spontán rendszeréből jöttek létre. A foghíjbeépítés a városok szerves

növekedésének, valamint szerkezetileg és esztétikailag összehangolt fejlődésének ma is fontos komponense Egy-egy üres telek, egy-egy elavult vagy új épület jelentős mértékben befolyásolja az utcák és terek esztétikai értékét. Az esztétikai tényezők mellett – foghíjbeépítéseknél – jelentős szerepet játszik a lakóérték is. Régebben a városrendezési szabályzatok csak az utcavonallal, az utcai párkánymagassággal, és a tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokkal foglalkoztak. Minden egyéb az építtetőkre volt bízva, akik a nagyobb haszon érdekében benapozatlan belső udvarok és egészségtelen lakások tömegével terveztették és építtették meg bérházaikat. A szűk udvarokban és utcákban az ember természettel való kapcsolatának csírái is alig maradtak meg. A mai városrendezés célja – a történelmi városrészekben – kettős. Igyekszik biztosítani egyrészt a történelmileg kialakult utcarendszer, karakter,

hangulat fennmaradását, másrészt viszont minden új beavatkozásnál (foghíjbeépítéseknél, tömbfelújításoknál) elő kívánja segíteni a laksűrűség csökkenését, zöldterületek biztosítását, egészséges (benapozott) lakásállomány kialakulását. 48. ábra Jellegzetes foghíjbeépítési feladatok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 93 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Többlakásos házak Vissza ◄ 94 ► Jellegzetes foghíjbeépítési feladatok: A feladattípusok száma nem nagy, de a szomszédos épületek eltérő szélessége, párkánymagassága, valamint a telkek nagyságrendje és tájolási adottságai miatt szinte minden egyes feladat egyedi jellegű megoldást igényel. Ezeken kívül még a szomszédos épületek architektúráját is figyelembe kell venni. • „A” típusú feladat: ÉPÜLETVÉG A szabad végfal mentén igényesebb lakások kialakítására van lehetőség.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 94 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Többlakásos házak Vissza ◄ 95 ► • „B” típusú feladat: KÖZBENSŐ FOGHÍJ Nem azonos párkánymagasságok esetén hátraugratott tetőemelettel, vagy egyéb tetőfelépítménnyel lehet a két épület közötti magasságkülönbséget áthidalni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 95 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Többlakásos házak Vissza ◄ 96 ► • „C” típusú feladat: DERÉKSZÖGŰ SAROK Az épület tömegkialakítását a csatlakozó épületek párkánymagasságát figyelembe véve kell megoldani. Különösen fontos ez akkor, ha az épületben felvonót is kell létesíteni a lépcsőházhoz kapcsolódóan. Ennek tömeghatása felvonógépházként jelentős A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 96 ► Magasépítés III.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Többlakásos házak Vissza ◄ 97 ► ◄ 97 ► • „D” és „E” típusú feladat: TOMPASZÖGŰ SAROK • „F” és „G” típusú feladat: ÖSSZETETT FELADATOK (derékszög, tompaszög, hegyesszög problémái) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza Magasépítés III. Többlakásos házak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 98 ► A foghíjbeépítés tervezésének általános szabályai: • Az országos és a budapesti építési szabályzatok előírásait mindig be kell tartani (földszinti padlómagasság, párkánymagasság, zöldterület stb.) • A szomszédos épületeket (tűzfalakat) mindig takarni kell. • A szomszédos épületeket leárnyékolni nem szabad (45 fokon belül kell maradni). • A beépítési (szabályozási) vonalat a földszinten nem szabad túllépni, de az emeleteken kiugró loggia vagy erkély tervezése lehetséges. • Az épület

feltárása (közlekedési rendszere) gazdaságos legyen. • Az épület szerkezeti rendszere egyszerű és tiszta legyen. • Az adottságokból eredő torz területeket a tervezésnél minimálisra kell korlátozni. • Tájolási okokból lépcsőház az utcai oldalon is elhelyezhető, viszont az utcai függőfolyosó kerülendő. A földszinten az utcai bejáraton kívül udvari kijáratot is kell biztosítani. • Ha a legfelső lakóemelet padlószintje a bejárati szinthez viszonyítva 11,65 m felett van, felvonót kell tervezni. Felvonó esetén annak gazdaságos kihasználására is gondolni kell • A szintenkénti lakásszám kiszámítása: Beépített szintterület: 1,25-1,30 szorozva az előírt átlagos lakásterülettel (a többletterület a falak és a közlekedők miatt szükséges). Lakásterületi normák: 1 szoba garzon 1,5 szoba garzon 1,5 szoba összkomfort 2 szoba összkomfort 2,5 szoba összkomfort 3 szoba összkomfort 3,5 szoba összkomfort 33,00 m2 39,00

m2 46,00 m2 46 – 62,00 m2 58 – 72,00 m2 64 – 80,00 m2 72 – 88,00 m2 • A földszinti bejáratoknál gyermekkocsi-tárolót, kerékpártárolót, takarítóeszköz tárolót, szeméttárolót és elektromos kapcsoló helyiséget is kell tervezni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 98 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Többlakásos házak Vissza ◄ 99 ► A tervezés menete 1. A szomszédos épületek adottságainak (épületszélesség, párkánymagasság) vizsgálata Tájolási lehetőségek 2. A lehetséges tömegkapcsolatok (tömegformálás) elemzése 3. A lehetséges közlekedési rendszerek (fogatolt, oldalfolyosós, vegyes) vizsgálata. A legjobb megoldás kiválasztása 4. Lakáskiosztás A lakáskiosztás és a szerkezeti rendszer összehangolása (6,00 m-nél nagyobb fesztávolságok kerülendők!). 5. Az eltérő lakástípusok megtervezése 6. Metszetkészítés 7. A földszinti bejárat(ok)

megtervezése 8. Homlokzattervezés – esetleges alaprajzi módosítások A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 99 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék A középületek általános elmélete Vissza ◄ 100 ► 7. A középületek általános elmélete 7.1 A középület fogalma A középület funkciójának – tehát a funkción alapuló meghatározásának is – fő jellemzője a társadalmi szolgáltatás, azaz az épületet átszövő kapcsolatrendszer, amely a szolgáltatást igénybe vevők és a szolgáltatást nyújtó intézmény között fennáll. A lakóépületet a szolgáltatás funkciói nem hatják át, a kollektív szolgáltatásokkal gazdagított lakóépület átmenetet jelent a szállás jellegű középület felé; itt a határok kijelölése pusztán gyakorlati szempontokon alapul. Ugyancsak viszonylagos, átmenetektől nem mentes a középületek elhatárolása a termelőtechnológiai jellegű

épületektől. A szigorú technológiával dolgozó adminísztratív vagy tervezőiroda tulajdonképpen termelőüzem és – elvileg – csak annyiban középület, amennyiben ügyfelek keresik fel. A kórház is – a hotelszárnyat tekintve – egyrészt szállás jellegű épület, másrészt diagnosztikai és terápiás részlegeiben a legszigorúbb ipari technológiákat megszégyenítő felszereltségű és szervezettségű üzem, azzal a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 100 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék A középületek általános elmélete Vissza ◄ 101 ► különbséggel, hogy az operáció tárgya – a szó általános és szoros értelmében – maga az ember. Ezért középület 7.11 A középületek osztályozása A középületeket rendeltetési sajátosságuk alapján funkcionális szempontból csoportosítjuk. A funkció két egymással kölcsönhatásban lévő oldala – az igény és a

megfelelés – minden épülettől elválaszthatatlan, és ilyenformán az építéssel egyidős. Ez a kapcsolat teszi lehetővé, hogy a funkció az épületek osztályozásának alapjává válhat (Természetesen más osztályozási módoknak is lehet létjogosultságuk.) A középület fogalmához tartozó épületfajták közül a tananyag csupán a legjellegzetesebbeket, leggyakrabban épülőket ismerteti. 7.12 A középületek telepítése A középület építésére kijelölt telkek méretének, alakjának, domborzatának ideális esetben biztosítania kell, hogy a tervezendő objektum • belső logikájának ellent nem mondó térrendszerrel, • a természetes és mesterséges környezetet figyelembe vevő tájolással, benapozási, esetleg kilátási igényekkel, • a városrendezési előírások megkötéseit kielégítő módon (beépítési százalék, elő- és oldalkert, párkánymagasság, homlokzathossz), • a belátható fejlődés (bővítés)

lehetőségének megteremtésével felépíthető legyen. Az ideálistól eltérő – azaz minden – esetben meg kell keresni az ellentmondó igények és lehetőségek elfogadható kompromisszumát. A telek épülettel nem fedett szabad területének • helyet kell adnia a funkcionális területeknek, a belső funkciók szabadtéri kivetülésének, • ütköző – elosztó zónát kell képeznie, az épületet támadó városi forgalom és az épület forgalma között. A forgalmi áramokat az épület belső rendszerének megfelelően kell minőségileg osztályozni és irányítani, hogy azok az épületet megfelelő pontokon érjék el. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 101 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék A középületek általános elmélete Vissza ◄ 102 ► 7.2 A középületek fő funkcionális egységei A középületekben a szolgáltatás dialektikájának megfelelően általában két embercsoport

tevékenykedik, a szolgáltatást élvező, és a szolgáltatást nyújtó. Vizsgálódásainkat a gyakorlat követelményeinek megfelelően a funkcióigény oldaláról kezdjük, figyelmünk középpontjában a néző, a vásárló, a beteg, az olvasó, a vendég, egyszóval a látogató, az ügyfél áll, aki a szolgáltatást élvezi (vagy elszenvedi) passzív vagy aktív formában, egyénenként vagy egy közösség tagjaként. A létesítmény az ő szempontjából és őáltala válik középületté, hiszen a szolgáltatást nyújtók illetve a szolgáltatás lehetőségét, az épület üzemeltetését biztosítók szempontjából az épület termelő-technológiai jellegű. A középületet felkereső és abban szolgáltatást igénybe venni szándékozó kívánalmai kétirányúak. Egyszer fellép mint általános ember, aki azt kívánja, hogy általános igényeit a kor és az adott intézmény színvonalán kielégítsék (megközelítés, fogadás, forgalom,

átöltözés, bizonyos fogyasztás, higiéniai funkciók). Ezek a funkciók az épület jellegétől, nagyságrendjétől függően csírájukban vagy kifejlett formában, de többé-kevésbé azonos tartalommal minden középületben fellelhetők. Az általános igények kielégítését szolgáló terek az 49. ábra A fő funkcionális tércsoportok övezeti tagozódása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 102 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék A középületek általános elmélete Vissza ◄ 103 ► A1 – közhasználatú és forgalmi funkciók tércsoportját alkotják. A középületet felkereső egyén másodsorban és főleg mint speciális ember (mint néző, vevő, tanuló stb.) jelentkezik, és igényli – hiszen azért ment oda – hogy speciális igényeit az A2 – rendeltetési alapfunkciók tércsoportjában realizálhassa. A szolgáltatást nyújtók, ill. tevékenységük színteréül szolgáló

terek feloszthatók a szolgáltatást igénylőkhöz való viszonyuk alapján Azok a terek, amelyekben a szolgáltatásban közvetlenül érdekelt résztvevők tevékenykednek, alkotják a B1 – közvetlen szolgáltatás személyi és anyagi funkcióinak tércsoportját. Az A csoporttal közvetlen kapcsolatban nem levők, azaz a szolgáltatás lehetőségét biztosítók működésének színtere a B2 – közvetett szolgáltatás személyi és anyagi funkcióinak tércsoportja. Ezeken a területeken a külső fél nem mozog, itt szokott megjelenni az „Idegeneknek tilos a bemenet” tábla Teljesen általánosak, a szolgáltatás jellegéhez nem kapcsolódnak azok a terek, amelyek az épület fenntartásához, üzemeltetéséhez, az igényelt kondíciók biztosításához, mérnöki hálózatok fogadásához szükségesek. Ezek alkotják a C – üzemfenntartási funkciók tércsoportját. Maga a szolgáltatás – amiért az épületet felkeresik, a két tércsoport

találkozásával történik. Ez a találkozás indokolja az épület létét, a bonyolult, sokszor ünnepélyes előkészítő tércsoportot, ahol a vendég lelkileg és gyakran fizikailag is felkészül, ezért működik a B tércsoport drága és bonyolult gépezete. A találkozás mikéntje befolyásolja az A illetve B tércsoportok tiszta, vagy kevésbé tiszta különválását. Függ ez továbbá az épület nagyságrendjétől, a funkciók gazdagságától is 7.3 A középületek térszervezése A tér elnevezést általában szűkebb értelemben, meghatározott minőségű, felszereltségű, funkcionális feladattal terhelt, minden oldalról zárt és egységesnek érzékelt helyiség (szoba) szinonimájaként használjuk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 103 ► Magasépítés III. A középületek általános elmélete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 104 ► Ha rendeltetési alapfunkciók realizálására

létrehozott terek méretét vizsgáljuk, úgy geometriai méretük és egyidejű használóik száma szerint csoportosíthatjuk ezeket: • fülke (1–10 m2 alapterülettel) általában egyszerre egy ember által használt helyiség, a teherhordó szerkezet hálójának csak töredékét fedi. • cella (10–60 m2 alapterülettel) 2-3-tól 20-30 ember számára készül, legtöbbször sorolt elrendezésben, a teherhordó szerkezet hálójának 1-1 mezejét általában kitölti, de annál sohasem nagyobb. • nagytérnek a cellák méretét meghaladó tereket nevezzük. 50. ábra Térrendszerek Az épület belső térrendszerének jellegét, az egyes terek alakját, nagyságát, egymáshoz való viszonyát a rendeltetésből fakadó funkcionális igények szabják meg. Nagyobb embertömeg egyidejű befogadását kívánó rendeltetés esetén nyilvánvaló, hogy a nagytér lesz az épület jellemző motívuma (demonstrációt szolgáló épületek: hangversenyterem, színház,

sportcsarnok). Az anyag- és személyforgalom ide irányul, e tér léte indokolja a többi létjogosultságot. A nagytér kiemelt, sokszor architektonikusan is uralkodó központi szerepe miatt indokolt az ilyen térrendszert központosnak nevezni Folyamatos üzemű, egyedi szolgáltatást nyújtó rendeltetés esetén (szálloda, kórház) kisebb-nagyobb cellák sorozata adja meg az épület jellegét, és sorolt térrendszerről beszélhetünk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 104 ► Magasépítés III. A középületek általános elmélete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 105 ► 18. kép Egyetemi kápolna Seattle-ben A két jellemzőként kiemelt térrendszer között az átmenetek nagy változatossága figyelhető meg olyan épületeken, amelyek egyidejűleg csoportos és egyedi szolgáltatást nyújtanak (áruház, könyvtár, múzeum), és térszervezetük nagyterek és cellák sorozatából álló, szövetszerű

elrendezésű. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 105 ► Magasépítés III. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék A középületek általános elmélete Vissza ◄ 106 ► Az épület alaprajzi rendszerét a függőleges és vízszintes közlekedési érrendszerre felfűzött és azáltal feltárt térrendszer alakítja ki. A közönség forgalmát szolgáló közlekedőterek jelentkezhetnek tiszta – explicit – formában, olyan terekként, amelyeknek kizárólag közlekedési funkciójuk van (folyosók, vagy a függőleges közlekedés terei). Gyakoriak azok a közlekedő-elosztó terek, ahol a jól irányított forgalmi áramlatok között más tevékenységek – pihenés, várakozás, beszélgetés – is folytathatók (előcsarnok, zsibongó). Abban az esetben, ha a rendeltetési alapfunkciók helyiségei engednek át forgalmi áramlatokat, implicit forgalmi területekről beszélünk (nagyteres irodák, áruházak). A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék Vissza ◄ 106 ►