Egészségügy | Tanulmányok, esszék » Idegrendszer

Az ideg a környéki idegrendszer része, idegrostokból áll. Rosttípusai szerint megkülönböztetünk érző, mozgató és kevert ideget, eredési helye szerint pedig gerincvelői ideget és agyideget. REFLEX Idegi válasz. Az élő szervezetek idegrendszerét érő hatásokra adott válasza (reakció). ÉRZÉKELÉS Az érzékelés valamely inger felfogása. Reflexív A reflexív a reflexanatómiai alapja, mely az érzékelő idegvégződésből, az érző idegrostból, az úgynevezett központi kapcsolókészülékből, a mozgató idegrostból és a mozgató idegvégződésből áll. A központi kapcsolóberendezés a központi idegrendszer idegsejtjeiből áll. AZ ÉRZÉKELÉS FOLYAMATA A környéki idegrendszer információgyűjtő feladatát az érző idegvégződéseken keresztül látja el. Ezek főbb fajtái a fájdalomérzésben, a hőérzékelésben, a tapintásban és az izomfeszülés érzékelésében játszanak szerepet. Az inger által kiváltott

ingerület az érző idegroston keresztül halad a gerincvelőbe vagy az agyba. Az érző idegsejtek a központi idegrendszeren kívül fekvő, de annak közvetlen közelében található érződúcokban helyezkednek el. AZ IDEGRENDSZER IRÁNYÍTÓ FUNKCIÓI A környéki idegrendszer egyik része a vázizmok mozgatásáért felel. A mozgató idegrostok az agyból és a gerincvelőből erednek és a mozgató idegeken keresztül jutnak el az izmokig. Ott az ingerület átterjed az izmokra, amelyek ezáltal összehúzódnak. ÉRZÉKSEJTEK Az érzéksejtek alakítják át a külvilág ingereit az idegrendszer számára. Fajta szerint lehetnek kémiai ( vegyületekre érzékeny érzékelők pl. szaglás, ízérzés), lehetnek fényérzékenyek (pl. a szemben), valamint mechanikai jeleket és érzékelhetnek. Mechanikai elven működnek a fül érzékelő sejtjei (receptorai), az izomorsók, valamint a bőr tapintó sejtjei és bizonyos fájdalomérző sejtek. A hőérzékeny

sejteknek két fajtája van, az egyik a hidegre, a másik a meleg hatásra kerül izgalmi állapotba. Az idegvégződések Az érző idegvégződések lehetnek csupaszak – ilyen például bizonyos fájdalomérző rostok – vagy pedig érzékelő sejthez kapcsolódnak. A szorosan az érzékelő sejthez kapcsolt idegrost az érzékelő által feldolgozott ingereket továbbítja a központi idegrendszer felé – ez lehet látási, hallási, íz, szag-, stb. inger Az ideg- izom kapcsolat Az ingerület mozgató idegről az izomrostra való átvitele a motoros véglemezen keresztül történik. A motoros véglemez az izomsejt membránjának megvastagodott része, melynek vályúiban az idegrost végnyúlványa található. Az ingerület áttevődésében egy a végnyúlványban termelődő kémiai anyag – az acetilkolin – központi szerepet játszik. Felszabadulása összehúzódásra készteti az izomsejtet. KÖRNYÉKI IDEGEK A környéki idegeket többféleképp

csoportosíthatjuk: eredésük szerint lehetnek agyidegek és gerincvelőiidegek, feladatuk szerint pedig érző, mozgató vagy kevert (érző és mozgató rostokat egyaránt tartalmazó) idegek. Ellátási területük szerint lehetnek szomatikus (testfalat és végtagokat ellátó) és vegetatív (zsigereket – belszerveket ellátó) idegek. A környéki idegrendszer legfontosabb feladata a külvilág és a szervezet különböző ingereinekingerületté alakítása, és az ingerület eljuttatása a központi idegrendszerbe, ami az információt feldolgozza. Az agyból és a gerincvelőből kijutó ingerület a környéki idegrendszer mozgató idegein keresztül jut el a megfelelő izmokhoz