Pszichológia | Tanulmányok, esszék » A személyiséglélektan kérdései

A személyiséglélektan kérdései A személyiséglélektan a pszichológiának az az ága, mely a lelki folyamatok egyénen belüli egyedi szervezıdésének és mőködésének törvényszerőségeit, illetve az egyes individuumok közötti hasonlóságok és különbségek jellemzıit és azok lehetséges okait kutatja. Tárgya az egyén. A személyiséglélektanhoz tartozik. számos megközelítés, elmélet Közös kiindulási alap: A személyiség, mint sajátos rendszer a mindennapi életben gyakran szinonimaként használjuk: "egyén", "egyéniség", "karakter", "személyiség". EGYÉN – az ember, mint az emberi nem egyik képviselıje EGYÉNISÉG (individuum) - az egyik embert a másiktól megkülönböztetõ vonások; az emberek közötti kapcsolatokban, érintkezésben nyilvánulnak meg, észlelhetõk. JELLEM (karakter) viszonylag állandó, tartós személyiségvonások együttese; az emberek cselekedeteiben,

tetteiben, életstílusában mutatkozik meg A „személyiség” ennél árnyaltabb, bonyolultabb jelentéssel bíró kifejezés. A személyiség A kifejezés eredete: a „PERSONA” latin eredető szóból származik (maszk) Allport (1937) – több mint 50 fogalommeghatározás A személyiség külsı hatásokra kialakult belsı feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságoknak, lehetõségeknek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. A személyiség különféle összetevıkbıl felépülı, önmagában egészként létezı (másoktól elkülönülı és megkülönböztethetı), viszonylagos állandósággal bíró egység. Ebben a megközelítésben a személyiség egy sajátos rendszer. Egyes elméletek szerint a sz. zárt rendszer (pl Freud); mások szerint nyílt rendszer (pl. Allport) A személyiség, mint rendszer – strukturális

felépítés Interindividuális kapcsolatokban) struktúra (személyek közötti - énkép - az egyén elképzelése önmagáról - önismeret - az egyénnek áttekintése van saját személyisége összetevıirıl, tisztában van határaival, lehetıségeivel, viselkedése mozgatórugóival,; helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban betöltött szerepét - attitőd - valamilyen attitődtárgy (személy, tárgy vagy ügy) iránti tartós pozitív vagy negatív értékelés; 3 komponense: érzelmi, értelmi és viselkedéses A személyiség, mint rendszer – strukturális felépítés Intraindividuális struktúra (személyiségen belüli) 1. ÖSZTÖNZİ rendszer – motivációs bázis ( szükségletek, homeosztázis, drive-ok, érzelmek, vágyak) 2. TÁJÉKOZÓDÓ rendszer – azok a pszichikus alapfolyamatok és képzıdmények, melyek a megismerés folyamatában vesznek részt. (Érzékelés, észlelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás, figyelem, stb.) 3.

ÉRTÉKELİ rendszer – (érzelem, mint sajátos belsı értékelés; temperamentum, mint az érzelem strukturáló alapja). 4. VÉGREHAJTÓ rendszer – a külvilágra irányuló pszichés funkciók (tevékenység, cselekvés, akarat, jártasság, készség, szokás, stb.) A személyiségtulajdonságok csoportosítása 1. VARIÁNS (az élet során változhat – pl testalkat) és INVARIÁNS (stabil, az élet során nem változik, pl. temperamentum) 2. ÖRÖKLÖTT (genetikailag meghatározott) és SZERZETT (a környezeti körülmények hatására épül be) 3. ÁLTALÁNOS (minden élılényre jellemzı), KÜLÖNÖS (az emberre jellemzı) és EGYEDI (1-1 személyre jellemzı) tulajdonságok. A személyiséget a dinamika és struktúra egysége jellemzi (mőködı szerkezet, funkcionális struktúra): a személyiség a fejlıdési folyamatban aktívan vesz részt. Egyes személyiségelméletek A személyiség strukturális megközelítése I. A pszichoanalitikus

személyiségmodell (Freud) Topológiai modell: - tudatos - tudatelıttes - tudattalan Forrás: Keményné: Bevezetés a pszichológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998, 38 o Strukturális modell: - ösztönén (id) - én (ego) - felettes én (superego) ID: - a személyiség ısi, eredendı része, amelybıl az Ego és SE is differenciálódik - tartalmazza a személyiség összes A kép forrása: Oláh A., Bugán A.: Fejezetek a velünkszületett, öröklött és ösztönös aspektusát pszichológia alapterületeibıl. ELTE - az örömelv alapján mőködik Eötvös Kiadó, Budapest, 2000., 203 o EGO: - az ID-bıl alakul ki a külvilághoz való alkalmazkodás kapcsán - a realitás /valóságelv / alapján mőködik - végrehajtó és koordináló funkciója van (az id, a valóság és a superego felé SUPEREGO: - a személyiség társadalmi vetülete; 2 alrendszere van: ÉNIDEÁL, LELKIISMERET - helyes/helytelen, erkölcsös/erkölcstelen fogalmakban gondolkodik -

idealitás elve alapján mőködik A személyiség strukturális megközelítése II. Az interperszonális személyiségmodell (Rogers) A személyiséget elsısorban a személyközi kapcsolatokban értelmezi. 3 elem: 1. ÉNKÉP (ahogy az ember önmagát megítéli) 2. ÉNIDEÁL (amilyenné az ember lenni szeretne) 3. ORGANIZMUS (a személy a maga objektív valóságában) A 3 elem egymáshoz való viszonya => a személyiség rendezettsége vagy rendezetlensége KONGRUENS – összhang az elemek között; énazonos, ıszinte, hiteles INKONGRUENS – ıszintétlen, hiteltelen sz. Konfliktusok énkép-énideál => személyiségzavarok organizmus – énkép => zavarok az interperszonális kapcsolatokban A személyiség strukturális megközelítése III. Maslow - szükségletpiramis Oláh A., Bugán A: Fejezetek a pszichológia alapterületeibıl ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000, 266 o alapján Az elsı négy szint mőködése minıségileg más, mint az

ötödik szinté. Közös jellemzıjük: deficit- vagy hiányszükségletek (kielégítésük után megszőnnek hatni; feladatuk a feszültségcsökkentés, a kellemetlen állapottól való szabadulás, egy egyensúlyi állapot beállítása) Az önmegvalósítási szükséglet növekedési vagy létszükséglet (nincs meghatározott, elérendı célja, végállapota; hanem maga a viselkedés a cél, a folyamatos fejlıdés, elırehaladás) A szükségletek hierarchiát alkotnak: az alapvetı biológiai szükségletektıl a komplexebb pszichológiai motivációkig terjednek; az alsóbb szintő szükségletet legalább részben ki kell elégíteni, mielıtt a következı szint szükségletei a cselekvés jelentıs meghatározóivá válnának 1. fiziológiai szükségletek (levegı, víz, táplálék) - kielégítésük a túléléshez 2. 3. 4. 5. elengedhetetlen. biztonsági szükségletek (pl. lakhatás) - kevésbé alapvetıek , mert ritkább kielégítést igényelnek, és az

egyensúlyi állapot tovább is marad fenn. a szeretet és a valahová tartozás szükségletei - a gyengédségre, az elfogadásra irányulnak; a másokkal való interakciók során elégülnek ki. a megbecsülés és önértékelés szükségletei (pl. a másoktól származó elismerés érzésének szükséglete) - ez már értékelı jellegő, azt jelenti, hogy mások hasznosnak tekintenek, bizonyos tulajdonságainkat pozitívnak tartják. az önmegvalósítás – ez áll a hierarchia csúcsán; azon törekvésünk kifejezıdése, hogy azzá váljunk, amit képességeink lehetıvé tesznek; ez a legmagasabb rendő emberi motiváció. Személyiségvonások és dimenziók A vonáselméletek szerint tulajdonságaink hierarchiába rendezıdnek és faktorokat, dimenziókat képeznek. (Statisztikai módszerekkel azonosítják) A fı kérdés: hány ilyen fı faktor létezik? Cattel (16) Eysenck (3) Wiggins (2) A legáltalánosabb nézet szerint 5 szupervonás létezik. („Big

Five”) extroverzió barátságosság lelkiismeretesség emocionalitás intellektus Személyiségtipológiák Kialakulásuk oka: a rendszerezés, csoportosítás igénye a megismerés érdekében alkati vagy viselkedésbeli jellemzık - további sajátosságok kikövetkeztetése, a különbözı helyzetekben várható viselkedés elırejelzése A típusok száma mindig csekély (ált.2-3) A szélsıségeket, végleteket sőríti – a valóságban „tiszta típus” nem létezik. Hippokratész-Galénosz – féle vérmérsékleti (temperamentum)típusok Típus Érzelmi reakciók kiváltása Kiváltott reakciók erıssége Reakcók tartóssága KOLERIKUS sárga epe lobbanékony könnyő, gyors erıs tartós MELANKOLIKUS fekete epe visszafogott lassú, nehéz gyenge tartós SZANGVINIKUS vér bizakodó könnyő, gyors erıs nem tartós FLEGMATIKUS nyálka közönyös lassú, nehéz gyenge nem tartós A Kretschmer-féle alkati típusok Testalkat

Személyiségtípus PIKNIKUS Ciklotim: zömök test, gyengébb szélsıségekre hajlamos, csontrendszer, lágy érzelmi gazdagság, izomzat, hízásra való kapcsolatkészség, hajlam humor, öröm ASZTÉNIÁS Skizotim: hosszú, vékony végtagok, zárkózott, túlérzékenység keskeny mellkas, és hővösség váltakozik, gyenge csont, izom fantáziál ATLETIKUS hosszú végtagok, erıs izomzat és csontozat, széles váll Viszkózus: fegyelmezett, de indulati kitörései lehetnek, mogorva, erıs Betegséghajlam Ciklikus (mániás-depresszív pszichózis) Skizofrénia (destruktív személyiségzavar, kényszerképzettel, realitásvesztéssel) Epilepszia (organikus eredető idegrendszeri ártalom) Sheldon alkati tipológiája Kretschmer tipológiájára alapozott Pontos mérési módszer – mindhárom testalkat 1-7-ig terjedı skálán "osztályzatot" kap a számok kombinációja a testalkat árnyaltabb megállapítását teszi lehetıvé. (70-nél több típus) 1.

ENDOMORF testalkat - Viszcerotóniás (zsigeri) típus Jellemzıi: oldottság, kényelemszeretet, az evés és a társaság kedvelése, szívélyesség, elégedettség; ha bajba jut, emberek közé vágyik. 2. MEZOMORF testalkat - Szomatotóniás (izomzati) típus Jellemzıi: magabiztosság, a fizikai erıpróbák keresése; energikus, bátor, kockázatvállaló, dominanciára törekvõ; ha bajba jut, cselekedni akar. 3. EKTOMORF testalkat - Cerebrotóniás (agyi) típus Jellemzıi: visszafogott testtartás és mozgás, gyors reakciók, túlzott feszültség, szorongás, zárkózottság; ha bajba jut, magányra vágyik. A környezethez való attitőd szerinti tipológiák I. Jung: - extrovertált: kifelé forduló, könnyen teremt kapcsolatokat, jól kommunikál, kedveli a szereplést igénylı helyzeteket. Problémáit szívesen megosztja másokkal, bajban másoktól vár segítséget. - introvertált: befelé forduló,nehezen teremt kapcsolatokat, de azokat jobban megırzi.

Kevésbé jól kommunikál, a nyilvános szereplés zavarja. Gondjaiba nem szívesen avat be másokat, önmaga oldja meg problémáit. - ambivertált – kevert típus (leggyakoribb) A környezethez való attitőd szerinti tipológiák II. Rotter: - külsı kontrollos (úgy véli, viselkedése és a vele történtek kívül esnek a hatókörén) - belsı kontrollos (biztos abban, hogy képes hatni környezetére; a vele történteket saját ellenırzése alatt állónak tekinti) A két attitőd a szülıi minta és nevelés következtében alakul ki, alapvetıen tanult viszonyulási mód A környezethez való attitőd szerinti tipológiák III. Witkin: Az észlelési folyamatok, az értelmi mőködés és a társas tevékenység kapcsán érvényesülı sajátosságok alapján: - mezıfüggı (a helyzeteket globálisan, differenciálatlanul értelmezik, viselkedésük erısen függ környezetüktıl, befolyásolhatóak) mezıfüggetlen (helyzetfelfogásuk tagolt,

differenciált; viselkedésük, véleményük önállóbb, a környezethez kevésbé alkalmazkodó)