Egészségügy | Tanulmányok, esszék » Száraz György - Népi gyógymódok

NÉPI GYÓGYMÓDOK A népi gyógyítás az évezredek tapasztalatát, hagyományát és az emberek fokozatosan kibomló bölcsességét ötvözi magába. Ismerkedjünk meg egy-két ősi, nyavalyaelűző és bajelhárító praktikával! ÁRPA A SZEMEN Elődeink az árpát néhol úgy gyógyították, hogy a párnacsücskivel körbedörzsölték és várták a hatást. Máskor kifakasztották egy tűvel és óvatosan kinyomkodták, majd pedig kamillával bedörzsölték. A hiedelem úgy tartotta, hogy ha egy használatban lévő meszelőből egy szálat kihúznak és azzal szúrják ki, akkor az árpa három nap alatt magától begyógyul. Voltak, akik a meleg székfűteás borogatásra esküdtek, melyet napjában többször megismételtek. S tették ezt annyi napi, amíg az árpa ki nem fakadt. KÖNNYEZŐ ÉS FÁJÓS SZEM Nagymamáink ilyenkor mezei árvácskából készítettek teát és azzal mosogatták a szemet. Könnyező szemekre bevált receptje volt őseinknek a forralt vízbe

kevert méz, amellyel egyaránt lehetett mosakodni és borogatást tenni a szemre. Az előbbi módozattól eltérően mások a meleg, sós vizes lemosásra és borogatásra tették le a voksukat. A zabszalmából készített főzet borogatása és a vele történő szemmosás is hatékonynak bizonyult. Alapjában véve a kamillás borogatást tartották a szembetegségek legjobb gyógymódjának. Elterjedt az a szokás is, miszerint a szőlő metszésekor a venyige végén kibuggyanó nedvet összegyűjtötték és ha a szükség úgy hozta, a szembe cseppentettek belőle. Egyes vidékeken búzasziromból főztek teát és ezzel mosták ki a szemet. Ha gyorsabb gyógyulást szerettek volna elérni, akkor éjszakára gyolcsba kötözött virágszirmokat tettek a szemre. Ha a szem begyulladt, akkor ecet segítségével megalvasztott, friss aludttejet tettek rá. Amikor begyulladt valakinek a szeme, nagyon jót tett neki a kapormagos borogatás. Ehhez megőrölték a kapormagokat, majd

leforrázták azokat. Naponta több alkalommal mosták meg vele a gyulladt szemet. Gyulladt szemre leforrázott és visszahűtött szemvidító füvet is előszeretettel használtak. Gyulladt és vérben forgó szemre a gabonapálinkás borogatás is használt. Ha a szemfehérje vérerei megduzzadtak, akkor lereszelt krumplit gyolcsa tekertek és azt helyezték kezelés gyanánt a szemre. Ezzel meggyorsították a regenerációs folyamatokat HÁLYOG A legveszélytelenebb eljárások egyike a diófalevél alkalmazása volt: megtisztították a diófa leveleit, majd a szemre kötötték. Ez az eljárás állítólag elmulasztotta a hályogot Cseppet sem veszélytelen módszer volt, hogy a kockacukrot alaposan összezúzták és azt fújták a szembe. A legelképesztőbb és veszedelmesebb praktikát alkalmazták azok, akik a finom porrá tört üveget szórták a szemükbe, mert bennük az a hiedelem élt, hogy az majd lekoptatja a hályogot. KANCSALSÁG Minél kisebb korban kezdik el

gyógyítani a kancsalságot, annál jobb. Feltehetően a szemizmok megedzését szolgálta, hogy naponta több alkalommal is cérnát kellett a kancsal embernek átfűzni egy tűn. IDEGEN TÁRGY A SZEMBEN A legegyszerűbb eljárás ez esetben az volt, hogy vízzel telt pohárba pislogtak bele. A másik elterjedt, szinte magától értetődő eljárás abból állt, hogy egy összesodort zsebkendővel kipiszkálták az előzőleg széthúzott szemhéjak alatt található bogarat vagy porszemet. Amennyiben mész került a szembe, cukros vízzel mosták meg, amely csillapította a fájdalmat. DARÁZSCSÍPÉS Nincs más teendőnk, mint bekenni a csípés felületét pár darab petrezselyemlevéllel. Másik módszer arról szól, hogy sót teszünk a csípésre és vizes ruhával átkötjük. Így csökkenthető a fájdalom és gátolható a gyulladás kialakulása is. Újabb eljárás, hogy egy vöröshagymát kettévágunk, és többször jól bedörzsöljük vele a csípést.

Kézenfekvő megoldásnak számít, ha a darázscsípést a saját nyálunkkal kenjük be. Még a csípésre allergiások is sokszor dicsérik a mézet, amellyel csak bekenik a felületet és pár óra múlva elmúlik a duzzanat. ÉGÉSI SEBEKRE A propoliszos kenőcs erre kiváló. Ha hozzájutunk tinktúrához, akkor csak el kell párologtatni az alkoholt belőle, s a propoliszt egy semleges krémbe keverjünk bele, majd többször kenjük be a sebet és kössük is le. Régen egyszerűen közvetlenül egy méhésztől lehetett beszerezni a propoliszt Körömvirág összenyomkodott leveleivel fedték be felmenőink a sebet és lekötötték. A kötést naponta cserélték. Nagy előnye a gyors gyógyuláson túl az volt, hogy kevésbé hólyagosodott fel az égési seb. HASMENÉS Erdélyi szokás borsos pálinkával kezelni a hasmenést. Szintén erdélyi recept a lósóskából készült tea. Negyed literhez adnak egy-két kanál szárított, aprított növényt. Leforrázzák és 15

perc múlva fogyasztják Egy másik lósóska receptúra szerint gyermek esetében vízben, felnőttnél vörösborban éppen hogy felforraljuk a lósóska leveleit, és ezt a teát isszuk. Csalánteát kell inni három-négy alkalommal napjában. Nem csak a hasmenésre kiváló Almaecetes vizet lehet kortyolni naponta kétszer-háromszor két decit. SZEMÖLCS, BÖRKINÖVÉS Nagyszüleink receptje, hogy sertészsírt összekevernek szalicillal és azzal kenegetik a szemölcsöt. Frissen vágott csirke zúzájának a fehér részével bedörzsöljük a szemölcsöket, majd a zúzát elássuk az eresz alá. A hiedelem szerint, mire elbomlik a zúza, a szemölcs is megszűnik Vérehulló fecskefűvel kenjük be a szemölcsöket, mert nem csak elmúlnak 1-2 hónap alatt, de a kiújulásukat is nagymértékben gátolja az említett gyógynövény, a népi tapasztalatok szerint. TYÚKSZEM Diónak a zöld burkáról levágunk egy vékony szeletet, amit a belső oldalával ráhelyezünk a

tyúkszemre, majd átkötjük. Naponta szükséges cserélni A tyúkszem kb öt nap múlva leesik A vérehulló fecskefű egyik szálát szétdörzsöljük, majd a sárgás levével bekenjük a tyúkszemet. Nagyjából két hét alatt sikert hoz. Száraz György Boldog napot! FITOTERÁPIÁS PRAKTIKÁK A fitoterápia a növényekben rejlő gyógyító képességek kinyerésére szolgáló ágazat. Nem feltétlenül szűkíteném le a tudomány területére, jóllehet a medicina is sokat visszaigazolt hatásaiból, azonban én inkább a holisztikus körbe sorolnám. MÁRIATÖVIS Májelégtelenség, májzsugor, májgyulladás, epekő és menstruációs problémákra ajánlják elsősorban a máriatövist. Nevét onnan kapta, hogy Szűz Mária egy ilyen növény levele alá rejtette Jézust, hogy megmentse Heródes katonáitól. Tudományos vizsgálatok kiderítették, hogy a máriatövisnek három hatóanyaga van: silibinin, silicristin és silidianin. Ezek nagyszerű hatással

vannak a májra Ezeket a hatóanyagokat röviden csak silymarinnak nevezik. Ezen felül a silymarin vérzéscsillapító hatással is rendelkezik. A máriatövis legértékesebb része a magja A benne található gyógyerő rengeteg embernek megmentette már a máját. MEZEI ZSURLÓFŰ A mezei zsurlófüvet előszeretettel ajánlják ízületi bántalmakra és hólyaghurutra egyaránt. Ezen kívül biztosítja az ásványi elemeket a szervezet számára. A mezei zsurlófűnek fertőtlenítő hatása van: a vizeletkiválasztó rendszer bakteriális és gyulladásos megbetegedéseiben alkalmazhatjuk. Méregtelenítő és salaktalanító hatását a vizelethajtó tulajdonságával éri el. Oldja az ízületeken képződő mészlerakódásokat, ezáltal növeli az ízületek mozgásszabadságát. A fájós ízületek gyógyíthatók és a gyenge csontozat erősíthető a mezei zsurlóban található ásványi anyagok segítségével. Jó reumára, köszvényre és veseproblémákra is.

TÖKMAGOLAJ A prosztata megnagyobbodás okozta vizelési nehézségek csökkentésére, a koleszterinszint csökkentésére, a szívinfarktus kialakulásának megelőzésére, az agyi keringés normális állapotának fenntartására kitűnő. Hatóanyagai: kukurbitol, gyanta, oxicerotisav, szalicilsav, zsíros olaj A tök Amerikából származik, s nem csak élelmezési célokra, hanem a népi gyógyászatnak köszönhetően orvosi terápiákban is viszonylag régóta alkalmazzák. Ez utóbbi célt a hántolt magvaiból származó tökmagolajjal éri el. Fiziológiai szempontból a legértékesebb a hidegen sajtolt tökmagolaj, mivel ezzel az eljárással megőrizhetők a telítetlen zsírsavak és vitaminok. Csökkenti az érelmeszesedéses folyamatok kockázatát. A cinktartalma támogatja az inzulin termelését, javítja a spermium minőségét, erősíti a nemi potenciált, elősegíti az epe- elválasztást. VADGESZTENYE Mivel a vadgesztenye erősíti az érfalat, ezért duzzadt

lábakra, visszeres és aranyér problémákra kifejezetten ajánlott. A vadgesztenye héja eszkulozidot tartalmaz, amely antibakteriális, gyulladáscsökkentő, erősíti a hajszálereket és a vénákat. Emiatt nagyon hatékony a vérkeringés optimalizálására Ödémák, visszerek, lábszárfekély, zúzódások, reumás bántalmak és aranyér kezelésében rengeteget segíthetnek a vadgesztenye hatóanyagai. VÖRÖSHAGYMA Szinte minden formában: sütve, főzve, ecetben, pálinkában és természetesen nyersen alkalmazzák. Baktériumölő hatása közismert. Gyógyhatású szerként bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, megfázásos, hurutos tünetek és köhögés enyhítésére, vércukor csökkentésére is használják. Jótékonyan hat a koleszterinszintre A szakirodalom szerint a fertőzéses orrmelléküreggyulladás tüneteit is csökkenti Gátolja a trombózis és a vérrögképződés kialakulását Növeli a szervezet

ellenálló-képességét. Szoptatós anyáknak azért ajánlatos az erősen hagymás ételek fogyasztása, mert az illóolaj-aromák átmennek a tejbe. SÁRGARÉPA Alkalmazhatjuk lereszelve, nyersen elrágcsálva egyaránt, mert így maximálisan érvényesül a szem- és bőrproblémákra kifejtett gyógyító hatása. Magas rosttartalma elősegíti a belek tisztulását A kutatások alátámasztják, hogy napi két nyers sárgarépa fogyasztása átlagosan 11%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét. A sárgarépa erősíti az immunrendszert Tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A-, B-, C-, E- és K-vitaminokat. Legnagyobb értékét a magas béta-karotin tartalma adja, amelyet a szervezet Avitaminná alakít át Az A-vitamin fontos szerepet játszik a jó látásban és a nyálkahártyák egészséges működésében. A sárgarépa savtalanítja a vért, segíti a májműködést és erősíti a csontozatot PARADICSOM

Nyersen tapaszok készülhetnek belőle. A tomatin nevű alkaloidájából gombás betegségek, gyulladásos folyamatok elleni kenőcsöket állítanak elő. Meghámozva a diétás étrendben is alkalmazható, mert így könnyebben emészthetővé válik. Magas a C-vitamintartalma is A szervezeten belül lejátszódó oxidációs folyamatok szorosan összefüggnek az érelmeszesedés és a daganatos betegségek kialakulásával. A paradicsomban található likopin nevű antioxidáns lassítja a káros oxidációkat, ezáltal aktívan közreműködik a szív- és érrendszeri betegségek, a prosztatarák, a szájüregi és a gyomrot, illetve a bélrendszert érintő daganatok megelőzésében. A likopin előmozdítja és támogatja a szervezet zsíranyagcseréjét, szabályozza a sejtosztódást és erősíti az immunrendszert. ORVOSI SZÉKFŰ (KAMILLA) A kamillának a virágos hajtását, illetve a virágzatát használják. Kenőcsöket, mosó főzetet és fürdőt egyaránt

készítenek belőle. Teája tisztítja a légutakat, ezenkívül gyulladáscsökkentő, idegnyugtató és görcsoldó, izomlazító hatású. Gyomor-, hólyag-, bélbántalmakra, epezavarokra nagyon ajánlott Kozmetikai célzattal arc- és hajápolásra kitűnő. Erősíti az immunrendszert Másfelől felhívják a figyelmet, hogy egyes esetekben kötőhártya-gyulladást és allergiát okozhat, ezért a szembetegségekre nem mindig ajánlják. Száraz György Boldog napot! ABAGTA ÉS ESZTER KÖNYVE Az ABAGTA perzsa eredetű férfinév, melynek jelentése: szerencsés. A Bibliában Artaxerxész szolgájaként szerepel Eszter könyvében. Ma még nem hivatalos név Magyarországon Rokon hangzású bejegyzett nevek: Aba, Abda. Más források szerint Ahasvérus király udvarmestere volt Abagta, pontosabban a hét udvari ember, eunuch egyike. Abagta nevének jelentése eszerint „Isten adta, boldog, jómódú, szépalakú” AHASVÉRUS (a birodalom szeme, nagykirály, oroszlánkirály,

nagyfejedelem; nagyhatalmú) egy perzsa király volt, akit Eszter könyve említ. Sok minden szól amellett, hogy õ volt Xerxes, aki Kr. e 486–465-ig uralkodott S most lássuk, miről is szól Eszter könyve Eszter könyve a héber Bibliában, illetve keresztény szempontból az Ószövetségben található. Ez a könyv képezi a zsidók purim ünnepének alapját. A könyv első része (1,1-2,23) elbeszéli, hogy a perzsa király új feleséget keres. Erről értesülvén a zsidó Mardokeus, árva unokahúgát (nevelt leányát), Esztert viszi a királyhoz feleség gyanánt. A második rész (3,1-5,14) arról szól, hogy egy Ámán nevű perzsa főember ellenségeskedése következtében rendeletet adnak ki, amelynek értelmében az egész perzsa birodalomban ki kell irtani a zsidókat. A harmadik rész (6,1-10,3) arról tudósít, hogy miként menekültek meg a zsidók Eszter közbenjárására, bosszút állván ellenségeiken. A függelék (10,4-16,24) Mardokeus álmát, a

zsidók kiirtását megparancsoló levelet, Mardokeus és Eszter imáját, Eszternek a király elé járulását és a királynak a zsidók szabadsága érdekében írt újabb levelét tartalmazza. Érdekes, hogy az Ószövetségben csak Ruth és Eszter könyve viseli asszonyok nevét. Az Újszövetségben egyáltalán se nem idézik, se nem hivatkoznak rá. Feltételezések ugyan vannak, de biztosat nem állíthatunk a szerzőt illetően. Egy dolog azonban kiderül: a szerző nagyon jártas a perzsa hagyományokban, szokásokban és jól ismeri a perzsa birodalom fővárosának, Súsánnak (Szuszának) palotáját. Továbbá erős zsidó nacionalizmus érződik a szerzőn azon túlmenően, hogy a héber naptárnak és hagyományoknak is szakavatott ismerője. Eszter könyve az Ószövetség 17. könyveként lezárja annak történeti szakaszát Eszter könyve Kre 539 és Kr.e 331 között játszódik, a világtörténelem perzsa szakaszában Leírására pedig legkésőbb Kr.e 331-ig

sor került Eszter könyve kitér arra, mi módon próbálkoztak idegen hatalmak megsemmisíteni a zsidó népet, s az Úr mi módon tartotta be az Ábrahámnak tett szövetségére vonatkozó ígéretét. Eszter beszámol a purim ünnep bevezetéséről, amelyet minden év tizenkettedik hónapjában ültek meg. Ez egyfajta megemlékezése volt a nép túlélésének. Mózes törvényeiben szereplőkön kívül csak két ünnepet ülnek meg kötelező jelleggel a zsidók: az egyik a purim, a másik a hanukka- vagy Fényünnep. A purim név a „sorsvetést” jelentő (púr) szóból ered, mert Hámán így választotta ki az időpontot, amikor ki akarta irtani a zsidókat. Az évszázadok folyamán sok uralkodó akarta megvalósítani Hámán tervét. A purim története a diaszpóra számos országában a helyi uralkodótól függő zsidók bizonytalan sorsát is magában foglalja. Ez a történet megjeleníti, amint az elnyomó fegyvere visszafordult önmaga ellen. Ez évszázadokon

át reménységet és bátorítást adott a zsidó közösségeknek Eszter könyvének kanonizációját nehezítette, hogy Isten neve egyszer sem szerepel benne, ezzel szemben a perzsa király neve 175-ször fordul elő. Ettől függetlenül Eszter könyvét egyes zsidó bölcselők és magyarázók, több mint kétezer éve, egy sakkpartihoz hasonlítják, amelyet Isten és a Sátán játszik egymással. Isten Eszter és Mardokeust, míg a Sátán Hámánnal operált Utóbbi mindenáron megpróbálta Isten és a zsidóság közötti szövetséget felbontani. A drámai feszültségek végső feloldására úgy kerül sor, hogy Isten betartja az Izrael megmentésére vonatkozó ígéretét. Ez pedig egyúttal Eszter könyvének végső kicsengése és üzenete a zsidóknak, akik már jó ideje letargiában voltak a balsorsuk és a száműzetésük miatt. Ami a purim ünnepét illeti, ehhez az ünnephez vallási kötelezettségek (micvák) kapcsolódnak. Az első, hogy a zsidók

meghallgassák Eszter tekercsének közösségi felolvasását a zsinagógában, az ünnepet köszöntő este és reggel. Ilyenkor egy évben egy alkalommal hangoskodhatnak is, sőt mi több, kötelességük Hámán nevének említésekor zajt csapni. Egy másik előírás (mislóach mánót), vagyis különböző finomságok küldése a barátoknak és adományt adni a szegényeknek, hogy ők se nélkülözzenek. Majd nagy lakomát csapnak, ahol a rabbik előírását követve annyit kell inni a nagy vigadalomban, hogy ne tudjanak különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mardokeus (Mordecháj) között. Szokás ezen az ünnepen különböző jelmezekbe öltözni – szimbolizálva a szerencsétlenség és szerencse forgandóságát –, valamint purimi játékokat rendezni és olyan különféle édességeket enni, mint például a Hámán füle vagy a flódni. Száraz György Boldog napot! LHÁSZA TÖRTÉNETE Lhásza a dalai láma hagyományos székhelye, valamint

jelenleg a Kínai Népköztársaság tibeti autonóm tartományának, amúgy 1951-ig Tibet önálló országának, fővárosa. Egy csodálatos szent hely. AZ ALAPÍTÁSTÓL NAPJAINKIG Lhásza a világ egyik legmagasabban fekvő városa, ugyanis 3650 méterrel a tengerszint felett terül el. Lakosainak száma mintegy kétszázezerre tehető. A város Kyi Chu völgyben fekszik, a Brahmaputra egyik mellékfolyója mellett. Lhászát a 7. században alapították Ekkor építették a Jokhang-templomot, amely ma vallási központ Lhásza csak az i.sz 9 századra lett Tibet fővárosa Sajnálatos módon 842-ben meggyilkolták Tibet királyát, ezért a város elvesztette politikai rangját. A 15. században építették a kolostor iskoláját, ahol buddhista szerzetesek oktattak 1642-től a 20 századig Lhásza újra a központi kormányzat székhelyévé lépett elő. A 17 században Ngawang Lobsan Gyatso (az 5. dalai láma) építette a Potala-palotát, amelyre külön is ki fogok térni A

20. század elején sok nyugati ember kereste fel a várost, így többek között Francis Younghusband, Alexandra David-Neel és Heinrich Harrer. 1950-ben Lhásza a Kínai Népköztársaság részévé vált, de a tibeti kormányzást csak 1959-ben szüntették meg, ekkor vezették be a közvetlen kínai igazgatást. 1959-ben amerikai támogatással felkelés tört ki Tibetben, a kínai uralom ellen, ám a kínai hadsereg leverte a felkelést, a dalai láma ekkor a CIA segítségével Indiába menekült 80 000 hívével együtt. Ezután Dharamszalában megalapította az emigráns kormányt (Őszentsége a Dalai Láma Központi Tibeti Adminisztrációja) és a Namgyal-kolostorban rendezte be új rezidenciáját. 2006 július 1-jén indult meg a vasúti – a világ legmagasabban fekvő vasútvonala (5000 méter). Lhásza központjában a 7. században épült, négyemeletes Gtsug-lag-khang (Csokang), Tibet legszentebb temploma áll. 1972-75-ben restaurálták ezt a páratlan

képzőművészeti értéket 1979ben visszaállították a vallási funkcióját is Lhásza egyéb műemlékei: a Klu-khang-templom; a Potala-palota (valaha a dalai láma téli rezidenciája); a Nor-bu-gling-ka („ékszerpalota”) és parkja; az 1414-ben alapított Bras-spungs (Drepung, „rizshalomkolostor”) és a Se-ra (Szera, „vadrózsaudvar”). Ez a két legnagyobb kolostora Tibetnek A kínai megszállást megelőzően Lhásza gazdasága azért virágzott, mert itt futottak össze a Kínán, Indián, Nepálon és Bhutánon átívelő kereskedelmi útvonalak. Három fő irányzatból tudtak megélni az emberek: a kézművességből, a lőszergyártásból és a pénzverésből. A kínai kormány a ’80-as évektől engedélyezte újra a külkereskedelmet és a tudományos alapon végzett állattenyésztést. Lhászában tanárképző főiskola és repülőtér is működik Lhásza idegenforgalma egyre élénkebbé vált az elmúlt években. A POTALA PALOTA A potala egy

szanszkrit kifejezés, amely azt az égi régiót jelöli, ahol Avalokitesvara, Tibet védőistene, valamint az egyik legfontosabb bódhiszattva. Avalokitesvara bódhiszattava a könyörület buddhista megtestesítője. A dalai lámát az ő inkarnációjának, testet öltésének tartják A dalai lámák több mint 500 évig (1391-1950) uralkodtak Tibetben istenkirályokként. A tibeti néphit szerint a palota az istenek műve és csodálatos módon egyetlen éjszaka alatt épült fel. A palota valódi története a 7. században kezdődött, amikor Tibet harcos királya Szongcen a végtelen kopár fennsíknak ezt a félreeső helyét választotta a főváros színhelyéül. Ő emelte a Vörös-dombon (Marpo-ri) az első palotát 637-ben, a kínai Tang-dinasztiabeli Vencseng hercegnővel kötött házasságkötése idején. A palotát hármas védőfal vette körbe és kezdetben 999 szobából állt, valamint a dombtetőn egy további magában álló helyiség tartozott hozzá. A

király halálát követően az épület vallási központ lett, ahol a szerzetesek nyugodtan meditálhattak és tanulhattak. A 9. században egy villámcsapás miatt a palota kigyulladt és csaknem teljesen leégett, később a mongolokkal vívott háborúk rongálták: az első palota ezer helyiségéből csupán kettő, Dharma hercegének barlangja és Avalokitesvara Buddha-szentélye maradt épen. A 14. században a mongol uralkodó Altan kán a gelugpa („sárgasapkás”) szekta vezetőjét a dalai láma címmel ruházta fel, így 1391-től a mindenkori dalai láma lett Tibet politikai és spirituális vezetője. A palotát többször átépítették. Az utolsó átalakítása az ötödik dalai láma rendeletére 1645 és 1694 között zajlott, ekkor alakult ki Potala mai arculata. Loszang Gyaco a dalai lámák közül elsőként látogatott el a kínai fővárosba 1653-ban, ahol a Csingdinasztiabeli Shunzhi császártól főnemesi rangot kapott. Ezután helyezte át a

székhelyét a Drepung kolostorból a Potalába. Azóta a Fehér Palota ad otthont a dalai lámáknak Ekkortól gyakorolhatta a dalai láma hivatalosan, császári engedéllyel a vallási mellett a közjogi hatalmat is Tibetben. A Potala spirituális központja, az úgynevezett Vörös palota, Lodzang Gjaco halála után 12 évvel, 1694ben készült el. A ma látható, mesébe illő, festőien szép, kastély típusú Potala-palota mintegy 41 hektáron terül el 3630 méteres magasságban. A Vörös-hegyre emelt épületegyüttes a következő részekből áll: Vörös Palota – az egykori dalai lámák nyughelye, ahol bebalzsamozott testük pihen; Fehér Palota – itt lakott az éppen aktuálisan uralkodó dalai láma; Alsó Palota – kormányhivatalok, istállók és börtönök helye; Sárkány-király-tó. A ma látható palota a 17. században épült, az ötödik dalai láma uralkodása alatt Összesen 7 ezer helyiségből áll. A 20 század végén 6,4 millió dollárért

renováltatta a pekingi kormány a palotát A legnagyobb kihívást az autentikusság jelentette, azaz eredeti anyagokból kellett az évszázadok alatt igencsak megrongálódott épületeket rekonstruálni. Az UNESCO 1994-ben a Világörökség részének nyilvánította, mivel „egyszerre erőd, templom, kolostor és iskola, a régió politikai és vallási életének epicentruma, a tibeti művészet magas színvonalának csodálatos példája”. A LHÁSZAI SZÉKESEGYHÁZ A Cuglakang a hetedik században épült, amelyben Tibet legértékesebb istenszobrát őrzi. A templom keletkezésének története Szrongcen Gampóra, a híres tibeti királyra vezethető vissza. A királynak két felesége volt. Mindkettő buddhista A Nepálból származó megalapította Lhásza második legnagyobb templomát, a Ramocsét. A másik, aki Kínából érkezett, elhozta magával az arany istenszobrot A király végül áttért a buddhista hitre, amit államvallássá is nyilvánított, majdan az

istenszobor számára székesegyházat építtetett. Az évszázadok alatt temérdek kincset halmoztak fel a dómban A szentélyekbe nem sok fény jut be, csak az oltárokon álló mécsesek adnak fényt. A villany bevezetésekor egy kisebb tűz miatt örökre elment a kedvük az elöljáróknak a modern technika alkalmazásától. Sok szerzetes állandóan a templomban tartózkodik, részint a kincsek őrzése végett, részint a vajmécsesek utántöltése okán. A székesegyház bejárata előtt nagy, tükörsimára csiszolt kőlapok fekszenek, amelyeken ki tudja, mióta borulnak arcra a hívők, az istenek iránti tiszteletük jeleként. Több utazó leírja, hogy mennyire őszinte a tibetiek odaadása, s hogy nekik még van idejük elmélyülni a vallásukban, a nyugatiaktól eltérően. Ugyanakkor ott is megoldatlan és sokak számára vonzó a koldusok élete Száraz György Boldog napot! A TIBETI IMAMALOM A tibeti imamalmok az áldás és béke kiterjesztésének

eszközei. Már az ősi tibeti bön hagyományban megvolt az imamalom eszköze, amelyet bármi forgathat: víz, szél, a vajmécses által felmelegedő levegő vagy emberi erő. A lényeg a forgásban rejlik A folyamatos forgatás ugyanis megsokszorozza és minden irányba kiterjeszti, vagyis minden lényre kiárasztja az ima szándékát. Az imamalom egy zárt hengerből áll, amely egy tengely körül forog körbe. A hengeren belül egy tengely köré felcsavart papírcsík van, amely mantrákat, imákat, szent szövegeket tartalmaz írott vagy nyomtatott formában. Maga a henger általában fémből készül és a híres „hat szótag” betűi találhatók rajta, a belső tengely szintén fém, viszont a nyele legtöbbször bambusz vagy fa. A tengelyhez egy lánc is kapcsolódik ólomsúllyal, melynek a centrifugális ereje forgatja a tengely körül a hengert. A henger sokszor díszítik alul lótusszal, felül nyolcküllőjű tankerékkel. Az imamalomnak több típusa terjedt

el: létezik kézben forgatható, de asztali imamalom is. A 21 században a tibetiek körében szokás motorokkal hajtott imamalmokat építeni. De még ezeken is túltesznek a templomok és kolostorok bejáratánál felállított, több méteres nagyságú imamalmok. Ezeket jobb kézzel szokás, egy fogantyú segítségével megforgatni. Az imamalom célja, hogy a megvilágosodás útját járó emberi lény lehető legtisztább szándékát hangvibráció formájában szétsugározza. Minden mantra vagy ima a forgató erőfeszítéseinek szándékából nyeri valódi erejét és irányát. A bön hívők a Nap járásával, illetve az óramutató járásával ellenkező irányban forgatják az imamalmaikat, s a szerint is járják körül szent helyeiket. Nem úgy a buddhisták, akiknek szintén vannak imamalmaik, de ők a Nap járásának megfelelően forgatják azokat és szakrális helyeiket is ennek megfelelően járják körbe. A lámák többnyire vallásgyakorlás és

étkezés közben használják. A tibeti buddhizmusban az imamalom a manikhorlo vagy manicshökhor. Elsősorban azért forgatják, mert így imádkoznak. Tudniillik, a szent szövegeket nem tudja minden hívő elolvasni és magától értetődő módon recitálni (ismételgetni). Voltaképpen az imamalom megteszi helyettük A henger minden egyes fordulata a papíron lévő ima elismétlésével egyenértékű, amiből következik, hogy akár ezer imát is el lehet mondani egy nap leforgása alatt. Ennél fogva az imamalom alkalmazása vallási cselekedetnek minősül. A kézi imamalmoknak nagy előnye, hogy akár járás közben is megforgathatók és szinte bármikor használhatók. Másfelől, a leggyakoribb alkalmazások közé tartozik, hogy imamalmokat szerelnek a házak sarkaira annak érdekében, hogy az áldás a házba jusson. Ez esetben a meghajtó erő a szél Az imamalmok belsejében lévő összetekercselt papírszalagra leggyakrabban az Indiából származó, HAT

SZÓTAGÚ mantrát, az OM MANI PADME HUM nyomtatják, de elterjedt még a CSENRÉZI (Avalókitésvara) mantra, a ZÖLD TARA (Om tare tuttare ture szoha), a MANDZSURSRI (Om ah ra pa ca na dhi), az AMITÁBHA BUDDHA (Om ami deva hri) mantrája is. Az imamalom készítésének ötlete a buddhista hagyomány szerint a „forgasd a dharma kerekét” mondásra vezethető vissza. Ez Buddha tanításainak egyik metaforája Buddha ugyanis képletesen megforgatta a Tan Kerekét, mely később az imamalomban nyert ábrázolást. Az imamalmok által hangoztatott mantrák végeredményben a megvilágosodás útján járó ember megtisztulását hivatottak szolgálni. Azt igyekeznek elérni, hogy az ember gondolkodásmódja, beszéde és teste váljék hasonlatossá Buddhához, illetve a buddha állapothoz. Éppen ezért egy valódi buddhista hívő mindig „magában forgatja” az imamalmot. Ha kellőképpen elmélyül ebben, azaz megfelelően koncentrál és figyel, akkor egyre közelebb

kerül az „ürességhez”. A buddhista terminológiában az ürességhez vezető út lényege az éberség, amely felébredéshez vezet. A Buddha szó jelentése: a Felébredett. Ennek elérésében segít az OM MA-NI PAD-ME HUM mantra is, ahol az OM kezdő szótag kifejezi a kezdetet és a véget, mivel jelenti egyfelől a személyiséget alkotó, még tisztátalan Testet, Beszédet és Tudatot, másfelől Buddha megtisztult Testét, Beszédét és Tudatát. A MA szótag az erkölcs, a NI a türelem, így együtt jelentése: könyörület, megvilágosodás, szeretet. A PAD szótag az állhatatosságot és ME a koncentrációt, együtt az egyszerűséget, a rendszerességet és a bölcsességet fejezik ki. A HUM az osztatlanságot és az egységet szimbolizálja, amely a bölcsesség gyakorlásában segít. Ennyiből talán már érthető, hogy miért a tibetiek körében a legelterjedtebb az imamalom használata. Ez már csak azért is alakult így, mivel az imént megfogalmazott

hat szótag jelentéstartalma folyamatosan emlékezteti és megerősíti a hívőt az eredményes életterv megvalósításában. Életterv alatt a létforgatagból való kilépést és a megvilágosodás realizálását értem. Ezt lefordíthatjuk az európai gondolkodásnak jobban elfogadható módra: üdvözülésre például. Végül még annyi megjegyzést fűznék a fentiekhez, hogy a különböző nyelveken egymástól kissé eltérő módon ejtik ki a hat szótagot, így voltaképpen mindegyik helyes: Om Ma Ni Pe Me Hum; Om Ma Ni Pad Mi Hung; Om Ma Ni Pe Me Hung (tibeti változat); An Ma Ni Ba Mi Huang (kínai változat). Száraz György Boldog napot! MAKROBIOTIKUS ÉTKEZÉS A görög macro (hosszú) és bios (élet) szavak összetételéből eredeztethető a makrobiotikus táplálkozás, amelynek találó elnevezése is utal a célkitűzésére, nevezetesen a hosszú és egészséges életre. Ebben az étkezési filozófiában és életelvben tökéletesen megfogalmazódik a

görög Hippokratész tanítása, miszerint „A táplálkozásban keressétek gyógyulásotokat!”. A MAKROBIOTIKA ELVEI Minden korban foglalkoztak az emberek és a tudósok azzal a kérdéssel, hogy hogyan kell megválasztani azokat a helyes életszemléleti elveket, amelyek hosszú, boldog és egészséges életet eredményeznek az ember számára. Íme, egy kis ízelítő a görög bölcselők ide vonatkozó szellemiségéből: „Gyógyszered legyen az ételed” „Az ember legfőbb gyógyszere és a betegségek elsődleges okozója a táplálék.” „Az ember étrendjének minden egyes alkotórésze hatással van a testére, és valamilyen módon megváltoztatja; az élet pedig ezeken a változásokon múlik.” „Ha nem vagy kész változtatni az életeden, nem lehet segíteni rajtad.” A kínai kultúrában a taoizmus és a konfucionizmus éppen úgy foglalkozott a természetes életmóddal, s ezáltal a makrobiotikus étkezéssel, mint a japánok, az inkák, a maják

vagy az egyiptomiak. George Ohsawa az 1950-es években kezdte terjeszteni elméletét Észak-Amerikában. George Oshawa és Michio Kushi a tradicionális japán étkezés alapján állította össze a yin-yang harmóniát optimálisan tartó étkezést. Ezt nevezték el makrobiotikának Mivel a makrobiotikus étkezés a természet rendjét követi, ebből fakadóan a yin és a yang elvek egyensúlyára épül. Azon az egyszerű, mindenki által könnyen belátható tényen alapul, hogy a táplálkozás minden sejtünkre nagy hatással van, de továbbmegy ennél, mert a fizikai összetevőkön és hatásokon kívül figyelembe vesz más szempontokat is. Példának okáért az energiákat A yin és a yang energiák egyidejűleg egészítik ki és oltják ki egymás hatásait. A lényeg a dinamikában és a yin-yang egyensúlyban jelölhető meg. Ha ezt a dinamikus egyensúlyt sikerül elérnünk, akkor már csak a fenntartására kell törekednünk. Az energiák nem csak a testünkben,

hanem az auránkban is áramolnak. Amennyiben szabad áramlásban mozoghatnak az energiák, tehát nincs gát, gátlás az energiarendszerünkben, akkor egészségesek vagyunk, és fordítva, ha megreked, vagy lelassul az energiaáramlás, akkor legyengül szervezetünknek az a része, amelyet az adott energia ellát. Az emberi szervezet zavartalan működését a makrobiotika szerint a táplálkozás, illetve az emésztés biztosítja és garantálja. A makrobiotika a természet ciklikusságához igazodik, s ennek megfelelően mindig azokat a táplálékokat részesíti előnyben, amelyek az adott évszakra és időszakra a legjellemzőbbek. Úgy gondolkodik, hogy kvázi a természet tudja a legjobban, hogy mit csinál Így ha követjük a természet rendjét és elfogadjuk, amit éppen kínál a személyes, mértékletes igényeinknek megfelelően, akkor a lehető legtöbbet tudjuk kihozni önmagunkból. A makrobiotikus táplálkozás alapja lehet az egészséges életnek,

nagymértékben hozzájárulhat a gyógyulásunkhoz, de akár megelőző jellege miatt is alkalmazható. A makrobiotika követői úgy gondolják, hogy az étel és annak minősége alapvetően befolyásolja az egészséget, a jó testi és lelki közérzetet. A makrobiotikus étkezésnek nagy előnye, hogy nincs semmilyen mellékhatása és gyakorlatilag egy szelíd és természetes gyógymód. Az igazi makrobiotikus étkezés hagyományos változatai teljesen egyénre szabott diétát ajánlanak. Az étrend összeállítását befolyásoló tényezők az alábbiak: a szezon, az éghajlat, az ember tevékenysége, a nem, a kor, az egészségi állapot és az illető étrendbeli szokásai, valamint a múltja. Az élelmiszerek yin-yang skálán történő elhelyezésével könnyen belátható, hogy táplálékunk úgy biztosítja legjobban az egészséget, ha a skála közepén elhelyezkedő gabonákból, zöldségfélékből, valamint hüvelyesekből állítjuk össze ételeink

legnagyobb részét. A fogyasztásra legalkalmasabb ételek nyersek, vagy kevéssé feldolgozottak. Tegyük hozzá, hogy anno az eredeti makrobiotikus étrendben mindent teljesen nyersen ettek. Ez a mai világban nem egykönnyen kivitelezhető, ezért a legtöbb étkezéskor a főtt és teljes értékű gabonaféléket és a párolt zöldségeket javasolják. Nem ajánlott viszont üvegházban nevelt zöldségeket vásárolni. Az ételek fogyasztásánál nagy hangsúlyt kap a rágás, az alapos rágás. AZ ÉTREND FELÉPÍTÉSE Ajánlott: teljes értékű gabonafélék: barna rizs, búza, rozs, árpa, zab, köles, kukorica, hajdina (de egyik sem finomítva), bio eredetű zöldségek, gyümölcsök (frissen, aszalva, főzve), hüvelyesek Megengedett: szárnyasok, halak, tengeri élőlények, szója, szójatermékek, gomba, alga, olajos magvak, dió-félék, különböző nem aromás, nem stimuláló italok, természetes fűszerek és ízesítők. Édesítőszer helyett barnarizs

szirup és almalé javasolt. Nem ajánlott: kereskedelmi forgalomban kapható tej és tejtermékek, üdítők, finomított lisztből készült termékek, cukor, csokoládé, alkohol, kávé, erős fűszerek, vegyi anyagot és tartósítószert tartalmazó ételek, mirelit áruk, távoli, más éghajlati öv alá eső országokból importált élelmiszerek. AZ ÉTREND ÖSSZEÁLLÍTÁS Teljes értékű gabonafélék (50-60%) Zöldségek (20-25%) Hüvelyesek, babok, tengeri zöldségek (5-10%) Gyümölcsök (szezonális, helyben termő) Magvak, diófélék, halak stb. kis mennyiségben A makrobiotikus étrendben kiemelt szerepük van az ízeknek és a színeknek. A makrobiotika ötféle alap ízt: a keserűt, a savanyút, az édeset, a csípőset és a sósat, továbbá ötféle alapszínt: zöldet, a pirosat, a sárgát, a fehéret és a feketét különbözteti meg. Keserű: száraz energia, amely a szívre és a vékonybélre hat; Savanyú: összehúzó, gyorsító hatású, amely a

máj, az epehólyag működésére hat; Édes: lazító, nyugtató hatású, a májra, a gyomorra és a hasnyálmirigyre hat; Csípős: erősíti és segíti a keringést, a tüdőt,valamint a vastagbél működését serkenti; Sós: lefelé ható energia, amely a vese és a húgyhólyag működését segíti. Az makrobiotikus étkezésnél tehát a kulcs a harmónia, és ez szinte minden részletben visszaköszön: a színek összeválogatásától kezdve az ízeken keresztül a személyiségünk egyedi igényeiig. Ha nem is kívánunk dogmatikusan makrobiotika-hívőkké válni, azért sok tippet meríthetünk ebből a kétségkívül egészséges táplálkozási rendszerből. Száraz György Boldog napot! AZ INDIAI KONYHA RECEPTJEI Sokan felettébb ínycsiklandozónak tartják az indiai konyhát. Egyre többen fedezik fel az indiai fűszeres íz-kavalkádokat. Jóllehet a legtöbb recept elkészítése meglehetősen bonyolult és sok időt vesz igénybe, mégis érdemes az

egyszerűbbeknek otthon is nekiállni, mert ténylegesen megérdemlik a fáradozásunkat. Fontos, hogy ne riadjunk vissza első pillantásra a receptektől, mert mindent meg lehet tanulni egy kis időráfordítással. Mint mindenbe, ebbe is bele kell szokni, hiszen egy egészen más kultúra ízvilágával és alapanyagaival kerülhetünk közelebbi ismeretségbe. Ezúttal egyszerűbb recepteket válogattam össze, de itt az egyszerű a nagyszerűséggel párosul, s az eredménye osztatlan siker. Lássunk néhány fűszert és alapanyagot, amivel az indiai kulinária dolgozik: kurkuma, római kömény, friss gyömbér, koriander mag, curry paszta, fokhagyma, chili por, chili paprika, friss koriander, citrom, zöldcitrom, kókusz tej , besan (gram liszt, avagy csicseriborsó liszt). Ezeket az összetevőket ázsiai élelmiszerüzletekben szerezhetjük be a legkönnyebben. Ezek után lássunk néhány isteni receptet! PAKORA A pakora egy indiai és pakisztáni étel. Jellegét

tekintve közel áll a rántott zöldségekhez Önmagában, köretként és előételként egyaránt fogyasztják. Hozzávalók:  1 nagy burgonya  1 kis karfiol  1 kis kaliforniai piros paprika  1 közepes hagyma  2 káposzta levél vagy 5 spenót levél Megjegyzés: a fent megadott zöldségeket bármilyen más zöldséggel helyettesíthetjük.  165 gramm csicseriborsó liszt  3 evőkanál liszt (kihagyható)  2 teáskanál garam masala  1 teáskanál szódabikarbóna  2 teáskanál őrölt koriander  1 teáskanál chili por  375 ml víz  fél csésze kukorica  1 evőkanál citromlé  olaj Elkészítés: 1. A burgonyát sós vízben megfőzzük, meghámozzuk és összetörjük 2. Daraboljuk fel a zöldségeket 3. Keverjük össze a liszteket, garam masalát, chiliport, szódabikarbónát egy nagy tálban Majd adjuk hozzá a vizet és citromlevet. Alaposan keverjük össze Tegyük bele a zöldségdarabokat 4. Bő forró olajba szaggassunk

egy evőkanál segítségével szabálytalan gombócokat Mindkét oldalát süssük aranysárgára. 5. Az elkészült pakorát szedjük itatóspapírra 6. Melegen és hidegen is tálalható Illik hozzá a mangó chutney és a chili szósz is MANGÓ CHUTNEY Ne ijedjünk meg az első hallásra kissé bizarrnak tűnő mangó chutney-tól, amely egy indiai fűszeres lekvár. Az eredeti étek csak a mangónak és a fűszereknek a keveréke A nyugati verzió főzve készül, igaz, jóval tovább eláll a hűtőszekrényben. Hagyományosan indai előételek mellé tálalják, de nagyon finom hideg húsokkal is. Kék- és érett sajtok mellé vagy parti-falatoknak is ideális. Sőt, még karácsonyi ajándékként is adható míves, díszített üvegekbe töltve. Mangó chutney készítése A mangó chutney készítése mindösszesen annyiból áll, hogy a mangó húsát darabokra vágjuk és felfőzzük a fűszerekkel és a zöldségekkel. Ahány ház, annyi szokás Mindenki speciális

fortélyokat tud, amire természetesen esküszik is. Általában a következő alapanyagok kombinációjából áll:  Alapelemek: mangó, cukor, ecet  Fűszerek: chili (friss, vagy szárított), gyömbér, mustármag, currypor, kurkuma, koriandermag, erős paprika, kadamomum (kardamon), római kömény, fahéj, szerecsendió, szegfűbors  Zöldségek –gyümölcsök: vöröshagyma, fokhagyma, paprika, mazsola, szárított mangó, alma, citrom, datolya Elkészítés: A mangót felfőzzük a fűszerekkel (1-2 teáskanálnyi), mangóként számoljunk 5-8 dkg cukorral és 1dl ecettel. Egyszerű mangó chutney  Hozzávalók: 1.5 kg (kb 3 db) mangó, 1 nagy vöröshagyma aprítva, 1 zöld chili magtalanítva és aprítva, 5 dkg gyömbér reszelve, 2 tk. curry por, 2,5dl fehér borecet, 20 dkg cukor  Elkészítés: a mangót megtisztítjuk és a húsát durva darabokra vágjuk. Egy lábasban felforraljuk a hozzávalókkal és 30 percig fedő alatt rotyogtatjuk. Néha

megkeverjük Félidőben levesszük a fedőt és a nélkül főzzük tovább. Végül üvegekbe töltjük Gyors mangó chutney  Hozzávalók: 3 mangó, ½ csésze almaecet, ½ csésze cukor, 1 ek. préselt fokhagyma, 2,5 cm-es gyömbér reszelve, 1 ek. erős paprika, 1 tk mustármag, só, bors, 1 marék mazsola  Elkészítés: A megtisztított mangót durva darabokra vágjuk és felforraljuk a többi hozzávalóval. Alacsony hőmérsékleten fél órán át sűrű, darabos lekvárrá főzzük Ez kifejezetten egy mártogatós chutney. Gyümölcsös mangó chutney  Hozzávalók: 2 nagy mangó, 3 alma, ½ kaliforniai paprika aprítva, 1,5 csésze cukor, 1 csésze aprított vöröshagyma, ½ csésze mazsola, ½ csésze ecet, 3 ek. aprított gyömbér, 1 ek friss citromlé, 2 ek. curry por, ½ tk fahéj, ½tk őrölt szerecsendió, ½ tk só  Elkészítés: A megtisztított mangót és almát felaprózzuk, majd felforraljuk a cukorral, a paprikával, az ecettel, a hagymával és

a gyömbérrel. Kb 20 percig sűrű lekvárrá főzzük takaréklángon, olykor megkeverve. Hozzáadjuk a citromlevet, a curry port, a fahéjat, a szerecsendiót, a sót, és még 5 percig főzzük. Még melegen üvegekbe töltjük GYÖMBÉRES SÁRGARÉPALEVES Hozzávalók  2 ek. olívaolaj  1 dkg vaj vagy margarin  1 vöröshagyma  2 szál zellerszár  1 kg sárgarépa  2 gerezd fokhagyma  2 és fél centi gyömbér  1 ek. őrölt római kömény  1 liter zöldség vagy csirke alapleves Elkészítés  A hagymát és zellerszárakat felaprítjuk. A sárgarépát felkockázzuk  Az olajt és vajat felmelegítjük, majd a zöldségeket hozzáadjuk és néhány percig pároljuk.  Hozzátesszük a zúzott fokhagymát, a reszelt gyömbért és a római köményt. Pár percig kevergetve pároljuk, majd felöntjük a levessel.  Felforraljuk és fedő alatt, alacsony hőmérsékleten 15-20 percig főzzük.  Amikor a répa megpuhult, turmixszoljuk. 

Melegen tálaljuk. Naan vagy pita kenyérrel tálalva egy kiadós főéteknek is beillik. Joghurt nélkül méregtelenítésre, de megfázás, influenza ellen és immunerősítésre is kiváló. DHAL A Dal (írható dhal, dahl, daal vagy daarként is) egy dél indiai specialitás. Jellegzetes alapanyaga a lencse, ugyanakkor babból is készíthető. Tegyük hozzá, Indiában több tucat lencsefajta létezik A dhal a mi lencsefőzelékünkhöz áll a legközelebb. A legnépszerűbb dhalok a következő lencsefélékből készülnek:  Masoor dal – vörös lencse  Chana dal – csicseri borsó  Toor dal – sárgaborsó  Mung dal – mung bab  Rajma dal – vörös bab  Hozzávalók  20 dkg vörös lencse  1 l víz  4 cm friss gyömbér, három darabra vágva  0.5 tk őrölt kurkuma  0.5 tk só  3 ek. olaj  2 gerezd fokhagyma, préselve  1 közepes vöröshagyma, apróra vágva  1 tk. római köménymag (vagy őrölt római kömény) 

1 tk. őrölt koriander  negyed kávéskanál chili por  1 ek. friss koriander  Elkészítés 1. A lencsét tegyük fel főni Amikor felforrt, tegyük hozzá a kurkumát és a gyömbérdarabokat Lassú tűzön főzzük 50-60 percig. Olykor keverjük meg 2. Amikor a lencse megfőtt, távolítsuk el a gyömbérdarabokat, majd adjunk hozzá sót 3. Egy másik lábasban pirítsuk meg aranyszínűre a hagymát és a fokhagymát az olajban Tegyük hozzá a fűszereket (római kömény, koriander, chili) és pirítsuk 1-2 percig, de csak alacsony hőmérsékleten nehogy megégjen. 4. Keverjük a fűszeres rántást a lencsébe Szórjuk meg friss, apróra vágott korianderrel 5. Tálalhatjuk rizzsel vagy adjuk köretként KÓKUSZOS HALCURRY Aki még nem szokott hozzá az indiai konyhához, annak kitűnő kezdő lépés a kókuszos halcurry, mert nincsenek benne szélsőséges ízek, viszont minden ízében indiai. Tálaljuk párolt basmati rizzsel, naan kenyérrel, vagy akár

zöldséges körettel. Nagyon egészséges Hozzávalók  1 ek. olaj (vagy ghee)  2,5 cm fahéjrúd  3 db szegfűszeg  ½ tk. mustármag  8 fenugreek (görögszéna) mag  5 db fekete bors  7 db curry levél  ½ vöröshagyma aprítva  1 tk. préselt fokhagyma      1 tk. reszelt gyömbér ¼ tk. kurkuma 1,5 dl kókusztej 1 tk. friss citromlé 25 dkg fehér tengeri halfilé Elkészítés 1. A felmelegített olajban megpirítjuk a fahéjat, a szegfűszeget és a magokat Amikor a mustármag elkezd pattogni, hozzáadjuk a curry leveleket és a hagymát, majd puhára sütjük. 2. Hozzáadjuk a fokhagymát, a gyömbért és egy kis kanálnyi vizet Megkeverjük 3. Ezután megsózzuk, majd hozzáadjuk a kurkumát Felöntjük 1 dl vízzel és 7-8 percig rotyogtatjuk. 4. Hozzáadjuk a kókusztejet, amivel felforraljuk és még 3 percig főzzük 5. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk Ha túlságosan besűrűsödött a szósz, adjunk hozzá kevés vizet

A lényeg a krémes állagban rejlik. 6. Végül belekeverjük a citromlevet, majd hozzáadjuk a haldarabokat Fedő alatt nagyjából 5 percig pároljuk. Száraz György Boldog napot! SZIRÉNEK ÉS SELLŐK VILÁGA A világon csaknem mindenütt feltűnik a tengereket, tavakat és folyókat benépesítő félig ember, félig állattestű nők és férfiak képzete. Kérdés: vajon csak az emberi fantázia szüleményei a sellők és a szirének, vagy esetleg van tényleges valóságalapja ezeknek a mágikus entitásoknak? Ha pedig ez utóbbi látszik igazolódni, akkor vajon milyen sorsot álmodott meg teremtője ennek a lénycsoportnak? MÍTOSZ VAGY VALÓSÁG? Az elmúlt kétezer esztendőben a tengerészek fedezték fel az óceánok szirénjeit, sellőit, vízi tündéreit, hableányleányait, najádjait, tritonjait, tengeri nimfáit, nereidáit vagy néreiszeit – ahogy nevezni szokás ezt a különleges lénycsoportot. A mitológia által megőrzött képet a mesék tovább

gazdagították: pozitív és rémisztő tulajdonságokkal ruházták fel a sellőket. Voltak, akik jóságos lényeknek állították be őket, akik kimentik a fuldoklót a tenger habjaiból, míg mások szörnyetegekként aposztrofálták a sziréneket. Tulajdonságaikat tekintve tehát leszögezhetjük, hogy ambivalensek: tudnak jótékonykodni, de olykor haragosak is lehetnek. Szépségük páratlan: arany hajjal, gyönyörű idomokkal és ellenállhatatlan csáberővel rendelkeznek. Megjelenésüket tekintve a kecses női felsőtestre és a halfarokban végződő alsótestre asszociálhatunk legtöbbször, minthogy a művészetben ez a leggyakoribb ábrázolásuk. Ahány nép, annyi apró eltérés és kiegészítő motívum jelenik meg a sellőkön: különböző típusú halfarkak, uszonyok, pikkelyek. A sellőknek állítólag nincs lelkük. A legendák szerint csak akkor nyerhetnek el emberi lelket, ha egy halandóhoz mennek feleségül. A hableány és az ember

házasságának históriája az írókat is sokszor megihlette. Lásd: Hans Christian Andersen Kis hableányát például A bűbájos, elragadó és meseszép sellőnek a mágikus hatalmát a hang adja. A szirének énekének vagy dalának estek áldozatul a tengerészek évszázadokon keresztül. Hajótörések, zátonyra futások, vízi katasztrófák és eltűnések garmada öregbíti a szirénekről szóló hátborzongató sztorikat. „.Valahol a Földközi-tengeren siklik egy gálya A legénység számára teljes a csönd: fülük viasszal betömve. Nem hallják árbochoz kötött kapitányuk könyörgését, hogy oldozzák föl, nem hallják a csodálatos tengeri lények csábító dalát sem. Ez a dal vonzza a kapitányt, Odüsszeuszt, aki egyedül éli túl, hogy hallotta a szirének énekét.” Vajon a sellő mindig magával húzta a feneketlen mélységbe gyanútlan és megigézett áldozatát? Vajon minden kultúrkörben jegyben jár a szépség és az ármányosság?

Lássuk az archaikus emlékezetet! Oannes babiloni halember-isten: emberi alak, halfej formájú fejdísszel és hosszú halbőr palásttal; Atargatis vagy Derceto: Oannes női megfelelője, aki a szírek, a filiszteusok és izraeliták holdistennője. Atargatis Holdistennő, aki sokféle tulajdonsággal gazdagította a hal-istenség képét. Aphrodité: görög istennő, aki tengeri kagyló héjában emelkedett ki a habokból. Görög szirének: madárszerű, karommal és csőrrel felruházott, asszonyfejű lények, akik halált hozó énekkel a végbe csalogatták a tengerészeket. Ez alól jószerivel csak a kultúrhéroszok: Orfeusz és Odüsszeusz képeznek kivételt. Orfeusz azért, mert még a sziréneknél is szebben énekelt, míg Odüsszeusz inkább odakötöztette magát az árbocrúdhoz, társai fülét pedig viasszal tömte be. A sziréneket mitikus, kvázi kitalált lényekként tartották számon az ókortól kezdve, nem így a sellőket. A sellőket valódi, eleven

teremtményekként gondolták el. Idősebb Pliniusnál találkozunk először részletes leírásukkal a Naturalis historiae libriben (Természettörténet). Egy helyütt ezt írja: ”nem képzelet szülöttei: mert ahogy megrajzolják őket, olyanok valójában: pikkelyek fedik testüknek még azt a részét is, amely emberi formájú.” A kereszténység jelképrendszerébe a szirének nem a jó oldalon állnak, ami nem is csoda egy jellemzően patriarchális, cölibátusra alapozott klérussal rendelkező és sokszor nőgyűlölő vallási irányzat esetében. A halfarkú asszonyalakok kísértő démonokként, az Ördög követeiként és katonáiként csalják tévútra a keresztény lelkeket a saját nézetük szerint. A korabeli felfogást hűen tükrözi a következő pár sor Alexandriai Clementtől: „Ne engedd, hogy egy asszony, lebegő uszályban, kifordítson énedből, hagyd ott énekét, mert a halál szolgája; erősítsd meg lelked, s legyőzöd a romlást!”

Azután, ha ugrunk egyet az időben, egészen a nagy felfedezések koráig, akkor ott találjuk Kolumbuszt, aki az 1492. évi utazásáról ezt vetette papírra egyik tengerészéről: „Három sellőt látott, akik magasan kiemelkedtek a vízből, de nem voltak olyan szépek, mint a festményeken, bár kétségtelen, hogy némileg emberhez hasonlatosak az arcvonásaik.” A természettudósok magától értetődő módon más oldalról közelítenek a szirének felé, mint a mitológusok, a művészek és az egyháztörténészek, amikor analizálható tengeri torzszülötteket, tulajdonképpen szörnyeket sejtetnek a mítoszok hátterében. Az elmúlt évszázadokban több sellőre emlékeztető tengeri lényt dobott partra a víz, akikre többé-kevésbé illett is, meg nem is a sellőkről elterjedt leírás. Kétségtelenül kényszeredett magyarázatok ezek, de tény, hogy sok felfedezésre váró tengeri lény van még, akiket könnyen összefüggésbe lehet hozni a

hableányokkal. Azért biztosat nem állíthatunk, hiszen olykor szakadék választja el a szemtanúk beszámolóit és a megénekelt regéket egymástól. Erik Pontoppidan Norvégia természetrajza című munkájában a sellőket, mint meseszereplőket negligálja (tagadja), viszont e kategorikus kijelentése után nyolc oldalon át részletezi a hableányok „valódi” tudományos leírását. A szirének egyik legnépszerűbb és leglátványosabb 19. századi megjelenési formája az úgynevezett fidzsi sellő volt, melyet először egy londoni kávéházban mutogattak, majd Barnum amerikai mutatványos vitte át a tengerentúlra. Az amerikai sellő-show elsöprő sikert aratott, még a múzeumba is bekerült. Messziről persze több állatfaj egyedeit is sellőnek lehet nézni. Ilyenek például a Sierre rendhez tartozó tengeri tehenek (manaték és a dugongok) és számos fókafaj. Más lapra tartozik, hogy ezek az állatfajok nem kimondottan azok a vénuszi szépségek,

amelyet a költők megénekeltek. Mára egybeolvadt a szirén és a sellő fogalma. Manapság az óceánban laknak Egyes vidékeken szárnyakkal is rendelkeznek, nem csak uszonyokkal. Ennek okkult magyarázata van A sellők a csábítás és a látszatteremtés „nagymesterei” voltak és maradtak, akik a vágyaikon keresztül győzik le és uralják áldozataikat. A SELLŐK OKKULT MEGKÖZELÍTÉSE Világunk nagy része négy őserőből épül fel: tűzből, levegőből, vízből és földből. Vannak olyan lények, akik kizárólag az egyes őserőkből lettek megalkotva. Ennek megfelelően megkülönböztetünk szalamandereket, tündéreket, sellőket és gnómokat. A sellők elemi szempontból értelemszerűen a víz elementáris lényei. Ők a tengerek hatalmas királyai, de hozzájuk tartoznak a földalatti vizek, az esők, az áradások, a kutak, a folyamok, a növények nedve és minden vizes áramlás a mélységben és a magasban. Az elementáris szellemek

megtermékenyítik az anyagot. Így világos, hogy az okkult természeti erők mögött szellemek vannak, akik gyötörhetik az embert, de felsőbb intelligenciával és akarattal uralmunk alá hajthatjuk őket. A sellők, mint elementáris lények képesek irányítani a gondolatainkat és befolyásolni bennünket. Mivel ők nem mérlegelnek, hanem szinte közömbösen hoznak létre jót és rosszat, ezért felelősségérzetük sincs. Nem bűnös vagy ördögi lények ők, sokkal inkább kíváncsiak Azok a mágusok, akik utasítják őket, személyesen maguk vállalnak felelősséget minden tettükért. Csak komoly beavatás útján lehet eljutni arra a szintre, ahol már a mágus rákényszerítheti az akaratát az adott lényre, jelesül a sellőre, vagy ahogyan még nevezni szokták: a nixekre. Száraz György Boldog napot!