Történelem | Tanulmányok, esszék » Nagyhatalmi szembenállás, hidegháború és enyhülés 1945-1975 között

A nemzetközi viszonyok alakulása a II. világháború végétől 1990-ig Nagyhatalmi szembenállás, hidegháború és enyhülés 1945–1975 között Nagyhatalmi szembenállás, erőviszonyok átalakulása: A vesztes országok (Németország, Japán, Olaszország és szövetségeseik) kiszorulása hosszú időre a nemzetközi politika irányításából; megszállás, keleten kirablás; a győztes országok közül Nagy-Britannia és Franciaország eladósodása, pénzügyi függése az USA-tól. Az USA világhatalom (földrajzi védettség, területén nem zajlott háború, atombomba-tulajdonos, a háború után azonnal emelkedő életszínvonal): „sokat nyerő győztes”. A Szovjetunió második világhatalom (jelentős területi gyarapodás, 18 millió fős hadsereg, ugyanakkor háborús vesztesége 130 milliárd dollár) „sokat vesztő győztes”. A volt szövetségesek szembekerülése. Eltérő gazdaságpolitikai viszonyok, stratégiai elképzelések, féltett

érdekszférák, kölcsönös – és jogos – bizalmatlanság már Jaltától kezdve. A szovjet érdekszférában (Lengyelország kivételével) békésen, parlamentáris úton szovjet berendezkedés. A megszálló csapatokra támaszkodó helyi kommunista vezetés bejutása a parlamentbe kerülő baloldaliak; később USA gazdaságpolitikai eszközökkel beavatkozik a kommunista erők kiszorítására, polgári demokrácia megvalósítására. Churchill 1946. március 5-én tartott híres fultoni beszéde („vasfüggöny”), „hidegháború” kezdete Párizsi békekonferencia 1946. július 29 – 1947 február 10, komoly viták: − a Szovjetunió megkapta Északkelet-Poroszországot, Kárpát-Ukrajnát, keleti lengyel területeket Lengyelország határainak nyugatabbra tolásával (Odera-Neisse határ), Finnországtól Finn-Karéliát, Romániától Besszarábiát; birtokában maradhatott Lettország, Litvánia, Észtország. − Olaszország elvesztette gyarmatait és

Triesztet, + jóvátétel; − Magyarország határait az 1937-es határokban rögzítették + jóvátétel; − Németország övezetekre, zónákra osztása (angol, amerikai, francia, szovjet), Berlin különleges státuszú. A Saar-vidék ismételt leválasztása (gazdaságilag Franciaország fennhatósága alá). A négyhatalmi irányítás összehangolására Szövetséges Ellenőrző Tanács felállítása (az állandó viták miatt hamar felbomlott). Kimondták, hogy valamennyi országnak biztosítania kell a kisebbségek faji, nyelvi, vallási egyenlőségét; felelősségre kell vonniuk háborús bűnöseiket. A német háborús bűnösök pere Nürnbergen 1946. november 20-tól (kivégzések, kiv Göring) Miután a Szovjetunió egyre erőteljesebben avatkozott be a megszállt országok életébe (politikába, államformába), az amerikai külpolitikában is 1947-től meghatározó a feltartóztatás elve és a dominó-elv. 1947 márciusában Truman elnök kongresszusi

beszédében a Truman-elv (a Szovjetunió megállítására); megvalósítása a gazdasági életben a Marshall-terv. 1947 nyarától a nyugati országok és Jugoszlávia gazdaságának talpraállítása 4 év alatt több mint 13 milliárd dollár segély ill. hitel; a Szovjetunió visszautasítja, és „szövetségeseivel” visszautasíttatja. Válaszul a Marshall-terv sikerére a Szovjetunió kialakítja a Sztálin–Zsdánov féle „kétféle tábor” teóriát (USA az imperialista országok vezetője, a Szovjetunió a béketábor oltalmazója); 1947-ben a Kominform (Kommunista és Munkáspártok Táj. Irodája), „szovjetizálás” sürgetése (ellenzéki pártok megsemmisítése, egypártrendszer, államosítás, kollektivizálás). Németországban 1948-tól a nyugati megszállási övezet gazdasági egyesülése: angol–amerikai (bizóna), majd franciával együtt (trizóna), ezekben és Nyugat-Berlinben valutareform. A Szovjetunió tiltakozása (11 hónapos blokád

Nyugat-Berlin ellen, a város élelmiszer- ill. üzemanyag ellátása nyugati légihídon) 1948. áprilisban megalakul az OEEC (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete), a Közös Piac elődje. 1949. májusában megalakul az önálló Izrael – az arabok azonnal támadják Fegyverszállítások, a zsidóarab konfliktusba bekapcsolódik az USA és a Szovjetunió is Kínában polgárháború: Mao Ce-tung vezette kommunista és Csang Kaj-sek vezette polgári erők között, utóbbiak kiszorulása Tajvanra, ott önálló állam létrehozása USA segítséggel. Vietnamban háború a francia gyarmatosítók és a vietnamiak között. A trizónára válaszul a Szovjetuntó létrehozza 1949. januárban a KGST-t (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), a szovjet tömb elszigetelődése nyugattól; a szovjet atombomba létrejötte; fegyverkezési verseny. 1949. május 23: a francia, angol, amerikai zónából megalakul az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság). Májusban új

alkotmány, augusztusban választások, Konrad Adenauer vezetésével koalíciós kormány (keresztény demokraták, szocialisták, szabad demokraták), ideiglenes főváros Bonn, felvételük az Európa Tanácsba még 1949-ben. Szovjet válasz: okt 7-én a szovjet zónából NDK (Német Demokratikus Köztársaság) létrehozása. 1950–1953. között zajló koreai háború (a déli polgári erőket az USA, az északi kommunista erőket a Szovjetunió és Kína támogatja). Sztálin halála (1953) után fegyverszünet, demarkációs vonal Panmindzsonnál. A Csendes-óceáni Biztonsági Szerződés (ANZUS) létrehozása 1951-ben az NSZK visszakapja szuverenitását, majd magára vállalja Németország világháború előtti tartozásait. 1952-ben NSZK megállapodás Izraellel – háborús bűntettekért 35 milliárd márka kárpótlás a zsidóságnak. 1952-ben a britek atombombája is tényező Az NDK-ban 1953. június 17-én felkelés, tüntetések, sztrájkok, követelik az

életkörülmények javítását, szabad választásokat, a kommunista kormány lemondását. Szovjet erő (harckocsik) leverik a felkelést, de hatására a Szovjetunió elengedi az NDK 2.5 milliárd dolláros tartozását, és visszaad 33 ipari üzemet A szovjet hidrogénbomba előállítása. 1955-ben az NSZK-t felveszik a NATO-ba. Szovjet válasz: 1955 május: Varsói Szerződés 1954-ben francia vereség a vietnamiaktól Dien Bien Phu erődjénél. Az indokínai szerződésben Vietnam, Kambodzsa, Laosz függetlennek elismerése. A 17 szélességi foktól délre USA támogatással polgári vietnami rendszer (1955-től Vietnami Köztársaság), északon Vietnami Demokratikus Köztársaság. Ho Si Minh vezetésével – beszivárgás, harc a déliekkel (partizánok, „vietkong”, USA katonai szakértők segítsége a Vietnámi Köztársaságnak). Sztálin 1953-as halála után a szovjet vezetés új irányvonala: „békés egymás mellett élés” meghirdetése; 1955-ben a

„harmadik világ” országainak bandungi értekezlete (pancsa sila, a békés egymás mellett élés öt alapelve). 1955-ben megkötik az osztrák államszerződést (örök semlegesség vállalása fejében Ausztria függetlensége helyreáll, területéről kivonulnak a szovjetek); a Szovjetunió bejelenti a hadiállapot megszűnését Németországgal. 1954.: Délkelet-ázsiai Szerz Szerv (SEATO) létrejött 1956-ban a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusa: nyílt szembefordulás a sztálinizmussal; a nemzetközi politikában a két világrendszer békés egymás mellett élésének meghirdetése (ugyanakkor szovjet belügy a „magyar kérdés” 1956-ban, a Közel-Keleten pedig az egyiptomi– angol– francia konfliktusban szovjet ultimátum Egyiptom mellett). Az ún. szuezi válságban az USA nem állt ki Anglia és Franciaország mellett 1958-ban szovjet ultimátum Nyugat-Berlin státuszával kapcsolatban (fegyvermentes „szabad város” követelése, a

megközelítési útvonal keletnémet ellenőrzésével). Határozott nyugati visszautasítás 1960-ra tervezett egyeztető tárgyalás a nagyhatalmak vezetői között (elmarad Powers őrnagy – USA –U2-es kémrepülése miatt). 1959-ben Fidel Castro gerillái Kubában megdöntik az USA-barát Batista-diktatúrát. 1961 elején kubai emigránsok sikertelen partraszállási kísérlete Kubában a Disznó-öbölben; USA-blokád (gazdasági és katonai), a Szovjetunió és Kína Castrót támogatja. Kubai válság: szovjet atomrakéták telepítése Kubába, Kennedy ultimátuma, Hruscsov meghátrálása, rakétakivonás (1962. november) 1961-ben berlini válság (a szovjetek) napok alatt falat húznak Nyugat- és Kelet-Berlin választóvonalánál. Szovjet „interkontinentális” rakéták, fegyverkezési verseny, patthelyzet. 1963-ban atomsorompó-egyezmény; a Kreml és a Fehér ház között „forró drót”. 1963. nov 22-én dallasi merénylet John Kennedy elnök ellen

1964-ben Hruscsov leváltása. Szovjet-kínai szembenállás erősödése; Vietnamban 1964-ben a franciák helyét az amerikaiak veszik át, kibontakozik a vietnami háború, 1973ig. Egyre sikeresebb gyarmati függetlenségi mozgalmak; Nyugat-Európában részben diákmegmozdulások 1968-ban (Franciaország), másrészt a szovjet tömbben reformkísérlet Csehszlovákiában (Alexander Dubcek vezetésével) – a Varsói Szerződés erői Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár utasítására harckocsikkal elnyomják. 1968-ban atomsorompó-szerződés a nagyhatalmak között (a kicsik csatlakoznak). 1968-tól ismét kiújul az ír-brit ellentét (katolikus mozgalmak Írország egységéért, függetlenségéért, vezetője az IRA – a protestáns, elnyomó angolokkal szemben). Fegyverzetcsökkentési kísérletek, fegyverzetellenőrzés, ennek tetőzése a SALT szerződés aláírása 1972ben. Enyhülési folyamat megindulása, kihat a gazdasági, kulturális és tudományos életre

is. Az USAvietnami kudarcát elismerve – 1973-ban Párizsban békét kötött Észak–Vietnámmal (1976-ra az északiak győzelmével zárult a háború: Vietnami Szocialista Köztársaság kikiáltása); 1974–75-ben a volt portugál gyarmatok (Mozambik, Angola) felszabadulásával a gyarmati rendszer lényegében megszűnt, (Hong-Kong, Gibraltár helyzete diplomáciai úton rendezhető volt. Az enyhülési folyamat csúcspontja a Helsinki-konferencia volt 1975-ben. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten 33 európai állam, + USA és Kanada részvételével a nemzetközi kapcsolatokat szabályozó 10 alapelv elfogadása: − rögzítették az európai határokat; − foglalkoztak az emberi jogokkal; − lefektették a gazdasági politikai kulturális és környezetvédelmi együttműködés alapjait. Enyhült a szembenállás, de a katonai–politikai és ideológiai ellentétek okai nem szűntek meg. A záróértekezlet dokumentumát Albánia

kivételével valamennyi résztvevő aláírta. 1975-re összeomlottak az utolsó európai jobboldali diktatúrák is. Görögországban az „ezredesek uralma”, Portugáliában Salazar diktatúrája, ill. a Franco-rendszer nemzeti megbékéléssel váltott át diktatúrából alkotmányos királyságba Spanyolországban. Ázsiában rohamos fejlődésnek indultak az ún. „kis tigrisek”