Oktatás | Pedagógia » Vida Ágnes - S.O.S. Hiszti

www.kismamabloghu SOS! Hiszti! Mit tegyek? Írta: Vida Ágnes Egyéniség Születik www.kismamabloghu 1. Bevezetés A hiszti a szülő szempontjából nagyon kellemetlen dolog, ami nem csak a külvilág előtt kellemetlen jelenség, de a szülőkben is erős érzelmeket és indulatokat kelt a gyermek növekvő akarata, kitartása, daca. Ennek egyrészt az az oka, hogy sok olyan helyzet van, amikor gyorsan kéne valamit csinálni, amikor a mindennapi élet tevékenységeit akasztja meg a hosszas ellenkezés és huzavona és ez értelemszerűen feszültséget okoz a szülőben, másrészt az ellenkezést, sírást, hisztit úgy érezheted, ellened irányul, valami nem tetszik a kisgyereknek és ezért ellenkezik veled, ezért „reklamál”. Ilyenkor pedig rögtön felmerül a kérdés: „Vajon mit csináltam rosszul? Én rontottam el valamit? Hova tűnt az elégedett, mosolygós babám? Miért elégedetlen, boldogtalan a gyermekem?” Ez utóbbi érzés természetes, hiszen

egészen kis csecsemő korában azt tanultad meg, hogy a baba igényeit teljesíteni kell, a sírásra reagálni kell, hogy azzal „mondani” akar neked valamit a baba, hogy a sírásnak értelme van. A sírás mintegy készenléti állapotba helyezi anyát, akinek rohannia kell, reagálni rá és kezelni a helyzetet. Ami azonban igaz a csecsemőre, az nem feltétlenül és minden esetben igaz az akaratát próbálgató totyogóra. Ahogy a baba nő, hónapról hónapra egyre választékosabban tudja kifejezni magát. Kezdetben csak a sírás hangszínében és hangfekvésében van különbség, de aztán később – főként azoknál a babáknál, akik mindig pozitív választ kaptak a sírásukra és egyéb jelzéseikre – hamar kialakulnak az egyre finomabb jelzések, pl. sírás helyett már csak forgolódással, cuppogással jelzi a kicsi, ha éhes. 6-8 hónapos korban már a sírás mellett már a gesztusaival is jelezhet a baba, pl. nyújtja a kezét, ha azt szeretné, hogy

vegyük fel. 10 hónapos korban már nagyon változatosan tudja jelezni az igényeit és ekkorra már nem csak az igényeit, de az érzelmeit is kifejezi: ez zavarhatja össze a szülőket, akik úgy gondolják, az ő gyermekük még „baba”, akinek a sírása, nyafogása éhséget, pisis pelust, álmosságot jelez, és fel sem merül, hogy a kicsi a belső feszültségét, ingerültségét, akaratát fejezi ki hasonló módon. Ez persze nem azt jelenti, hogy erre ne kéne reagálni, hiszen a kicsinek épp annyira szüksége Egyéniség Születik www.kismamabloghu van lelki táplálékra is, mint táplálékra. De fel kell ismerni, melyik jelzés miről szól és ki kell találni, melyikre hogyan reagálsz. A nehézségeket ugyanis gyakran éppen az okozza, hogy a baba ebben a korban már a te reakciód fényében alakítja tovább a viselkedését és ezzel a játszma tovább bonyolódik. Most már nem csak arról van szó, hogy „ha sírok, akkor anya jön és kapok enni”,

hanem: „Ha piszkálom a szobanövényt, anya jön, furcsa arcot vág és kiabál, aztán elvisz onnan – megyek és megnézem megint, vajon most mit fog csinálni.” Kinövi? Sokan gondolják úgy, hogy felesleges bármit is tenni, hiszen a dackorszakot úgyis kinövi a gyerek és ezzel a nagy hisztik véget is érnek. Aki látott már magán kívül tomboló 5-6 éves kisgyereket, vagy olyan 7-8 éves kislányt, aki állandó pofavágással, sírással, hisztivel tartja sakkban a szüleit, az pontosan tudja, milyen kimenete lehet annak, ha a gyerek nem tanulja meg kezelni az indulatait, illetve a szülei nem mutatják meg neki a dackorszak időszakában hol vannak a határok, és mi a helyes viselkedés. A dackorszakban két dolgot kell megtanulnia a kisgyereknek: 1. kezelni az indulatait, a belső feszültségeit, 2. megtanulni, hogyan használja az akaratát helyes módon, hogyan viselkedjen, ha szeretne másoknál elérni valamit. A dackorszakot talán kinövi a gyermek, de ha

nem segítesz neki feldolgozni azokat az érzéseket, helyzeteket, amikkel ebben a korban szembesülnie kell, az a következőket okozhatja: – még később is eszközként fogja kezelni a hisztit, ha valamit el akar érni, súlyosabb esetben ezt rendszeresen használni fogja, ha el akar érni valamit, nem érti majd, miért nem „jár” neki minden, amit akar, – nem tanulja meg kezelni az indulatait, ezért amikor kiborul valami miatt, később is teljesen szét fog esni, nem lesz képes magát kontrollálni, agresszív lehet, és ezt akár felnőttkorára is magával viheti. Azt állítani, hogy elég csak várni, amíg a gyerek kinövi a hisztis időszakot, olyan, mintha azt mondanád, nem kell a törött lábat gipszbe tenni, magától is összeforr majd a csont. Ahhoz azonban, hogy cselekedni tudj, tudnod kell mi az a hiszti, mikor kezdődik, hogyan ismerheted fel. Egyéniség Születik www.kismamabloghu 2. Mi az a hiszti, mikor kezdődik? Még ma is gyakran

hallani, hogy már a néhány hónapos baba jelzéseiről is azt mondják, „manipulál”, „felkapatja magát” vagy „hisztizik”. Ezek az állítások egyáltalán nem igazak Nagyjából 6 hónapos koráig a baba teljes szimbiózisban él az édesanyjával, igényli a testközelségét és a fizikai igényeinek kiegyenlítését. Az odafigyelés és a megfelelő reakció függvényében a baba kommunikációja sokat finomodhat már ebben a korban is. Az éhségét például a baba gyakran ökölrágcsálással, cuppogással, fejforgatással sokkal előbb jelzi, mint hogy sírni kezdene. Ha már ilyenkor megetetjük és nem várjuk meg, amíg torka szakadtából sírni kezd, akkor egyre kevesebbet fog sírni, egyre halkabban, mert megtanulja, hogy nincs szüksége az erős sírásra, kis jelzésekkel is elérheti a céljait. Nagyjából fél éves korban a baba elkezdi felismerni, hogy anya nincs mindig ott vele, ennek az első jele az, hogy elkezd sírni, nyafogni, ha anya

kimegy a szobából vagy leteszi őt, illetve elkezd bizalmatlanul viselkedni az idegenekkel. Ennek az az oka, hogy míg ezidáig úgy gondolta, anya mindig ott van vele és ettől tökéletesen biztonságban érezte magát, most szembesül vele, hogy anya nincs mindig ott, és megijed, hogy ezzel elveszíti a táplálékforrását, a számára fizikai biztonságot nyújtó személyt. Az anya nem érti, miért lett hirtelen minden más, milyen furcsa, új szokást vett fel már megint a baba, a kicsi viszont az életéért küzd, hiszen fél évesen ő még nem életképes, nem tud magának táplálékot szerezni, nem tudja megvédeni magát, ehhez egy másik személyre van szüksége, aki néha eltűnik mellőle és fogalma sincs, hol van és visszatér-e valaha. Bizony, a kicsi ebben a korban még nem ismeri a tárgyállandóság fogalmát, azt hiszi, hogy ha anya kimegy a szobából, akkor teljesen eltűnik, „nincs meg többé”. Ez a félelem akkor csillapodik nála, amikor

felismeri, hogy a leesett tárgyak megkerülnek, anya, aki a szobából távozott, visszatér – nagyjából 7-8 hónapos korban. A következő nagy dolog az életről, amit a kicsinek meg kell tanulnia, hogy a világ nem körülötte forog. Képzeld el a csecsemő életét az ő szempontjából: ha éhes, csak szól és enni kap, ha álmos, altatják, ha fáj a pocakja, simogatják – minden igénye kielégítésre kerül, a maga világában mindent el tud érni. Csakhogy ez a világ szüntelen tágul Ahogy egyre többet mozog a baba, egyre távolabb jut el, egyre több mindent tud megszerezni, és egyre több, mindent AKAR megszerezni. Megjelennek az akarat első csírái – és vele együtt megjelennek az első tilalmak („nem szabad a fiókot húzogatni”) és az első korlátok is („nem tudok odamenni, nem tudom Egyéniség Születik www.kismamabloghu összerakni, nem tudom megszerezni”). A csecsemő, aki a kiságyban fekve nézelődik, úgy érzi, mindenható,

mindenre képes – hiszen ez a maga világában így is van. Néhány hónap múlva viszont azzal szembesül, hogy a sokkal nagyobb macit nem tudja belegyömöszölni a sokkal kisebb dobozba, hogy hason fekve hiába erőlködik, nem tudja megszerezni a távirányítót, mert még nem tud elég ügyesen kúszni, vagy mászni – és ez elégedetlenné, feszültté teszi. Ezen az első időszakon átlendülve 1 éves kor után újabb nehézségekkel szembesül. Bár ő maga egyre ügyesebb és egyre több mindenre képes magától is, most anya és apa, akik eddig biztatták, támogatták, mindent megengedtek neki, hirtelen tiltani kezdenek dolgokat. Eddig nem voltak határok, most pedig mindent el lehet érni: ez legalább olyan félelmetes, mint amilyen izgalmas a kicsi számára. Szeretne mindent kipróbálni, ugyanakkor szeretne beilleszkedni a „társadalomba”, azaz a családba is, ezért keresi a határokat, a biztonságot is. Ahhoz, hogy felismerje, mi a veszélyes, gyakran

nem elég neki, hogy anya arcán látja a félelmet vagy az ijedtséget, vagy hogy szóban elmagyarázzák neki, ebben a korban még meg is kell tapasztalnia a dolgokat. A veszélyes és tilos dolgokkal kapcsolatban, először egyértelműen mondd neki, hogy „Nem szabad.”, ha azonban továbbra is érdekli a dolog, akkor sokat segíthet, ha tapasztalatot is szerez vele kapcsolatban, pl. ha nem érti meg, hogy nem szabad kiszaladni az útra, akkor álljatok meg az út szélén és nézzétek egy darabig az autókat, mondd neki mindegyiknél, hogy „hű, milyen nagy, milyen gyorsan jön”, ebből megszerzi azt a saját tapasztalatot, amiből később már emlékezni fog rá, miért veszélyes az adott dolog. A fizikai megtapasztalás egyébként is szerves része ebben a korban a tanulásnak, a baba mindent a szájába vesz, megkóstol, megfog, mindent ki akar próbálni. Használd ki az életkornak ezt a sajátosságát is a veszélyek megtanítására. Például a forró sütő

mellé menjetek oda és óvatosan tedd a közelébe a kezét, mondd neki, hogy „forró”, Nagyjából 18 hónapos korig a feszültségek fő forrásai: – ha a kicsi úgy érzi, gátolják valamiben (pl. pelenkázáskor), – ha a kicsi nem mozoghat szabadon (autósülés, etetőszék, felveszik, amikor éppen Egyéniség Születik www.kismamabloghu mozogni akar), – ha valamit nem tud magától megcsinálni, elérni. Ezek a feszültségek nem szükségszerűen torkollanak hisztibe. Ha felismerjük a kiváltó okokat, akkor megelőzhetőek, illetve könnyen megszüntethetőek. Másfél éves kor után azonban már sokkal komplexebb okok állnak a kicsi feszültségének hátterében és erőteljesebbé válik maga a hiszti is, egyre hosszabbak és megfékezhetetlenebbek a „rohamok”. Az okok egyre komplexebbé válnak: – gyakran az váltja ki a hisztit, hogy a kicsi akar valamit és nem kapja meg, vagy nem kapja meg azonnal, – az unatkozás, a „nem tudok mit

kezdeni magammal” típusú helyzetek gyakran vezetnek oda, hogy a kicsi nyafogásban majd kellő figyelem híján hisztiben tör ki (pl. vásárlásnál, hosszas sorbanállásnál fordulhatnak elő ilyen helyzetek) – a túlfáradás, túlpörgés, ha a kicsi nem tudja kipihenni magát, akkor könnyebben elveszíti az önkontrollt (ez normális, hiszen a felnőttek is feszültebbek, ha kimerültek) – a napirend, a határok hiánya miatt nem tudja mit szabad tennie és mit nem, ezért ő maga is kiegyensúlyozatlanabb, – ha nem kap elég figyelmet, akkor a hisztivel próbálhatja felhívni magára a figyelmet, – az érzelmileg kiegyensúlyozatlan környezet, az ún „cirkuszoló” (néha türelmes és kiegyensúlyozott, máskor kiabáló, ingerülten viselkedő családtagok), vagy a túl sok mindent tiltó „bíráskodó” család is nagyobb számmal „termel ki” hisztis, feszült gyerekeket, – ha nincs türelme valamihez (csinálja, de nem megy, újra

próbálja, de úgy sem sikerül) – számára értelmetlen tevékenységre akarják kényszeríteni („menj el pisilni, mielőtt elindulunk” pl.) Ebben a korban egyre gyakrabban kerül szembe a kicsi anya akaratával, ezért újra meg újra kipróbálja, mi van, ha direkt ellentmond neki: elrohan, ha hívod, dacosan, elfordul, ha szólsz hozzá. Hisztiroham általában akkor jelentkezik, ha a gyereket egyszerre többféle frusztráció éri, amiket nem tud egyidejűleg kezelni (pl. anya megtilt valamit és elviszi onnan – ilyenkor egyszerre éli át, hogy gátat szabtak neki és hogy nem tud ellenszegülni anya akaratával) Egyéniség Születik www.kismamabloghu 2 éves kor után új szakaszba érkezik a kicsi lélektani fejlődése. Egészen idáig, ha anya dühös volt rá, azt úgy élte meg, hogy „anya MINDIG dühös”, ha pedig anya mosolygós, jókedvű, akkor „anya MINDIG mosolyog”. Anya viselkedését ilyenkor véglegesnek, rá mindig jellemzőnek élte

meg. 2-3 éves kor között azonban már képes komplexen látni az embereket és amikor anya dühös, akkor pontosan tudja, hogy ez átmeneti dolog és fel tudja idézni magában a mosolygós anyukáját is. Minél több kellemes és jó élménye van anyával kapcsolatban, annál könnyebben tud visszaemlékezni ezekre akkor, amikor rossz élmények érik, amikor nem tud megküzdeni egy helyzettel. Mivel egyre inkább tisztában van a saját képességeivel, ezért egyre gyakrabban akar olyasmit, amire valóban képes és ezzel ritkábbá válnak azok a frusztrációi, amik a tehetetlenségérzettel függtek össze. Ez nem azt jelenti, hogy ebben a korban már kinövi a gyermek a hisztit. Akarni később is fog, feszültségek eztán is érik. Ha korábban azt tapasztalta meg, hogy ha ő valamit akar, és az akaratával sok mindent el tudott érni a szüleinél, akkor ezt az eszközét a céljai elérésére megtartja a későbbiekben is. Ha az akaratának határt szabtunk és

megmutattuk, hogyan kezelje az indulatait, akkor erre később is képes lesz, amikor frusztrált, szorult helyzetbe kerül. Ha azonban bizonytalan jelzéseket kapott erről, akkor később is agresszióval, dühkitörésekkel reagálhat a számára kezelhetetlen helyzetekre. Mi az a hiszti? Ha egy zavaró hatás (mondjuk erős zaj) ér minket folyamatosan, akkor először megijedünk, de aztán képesek vagyunk hozzászokni, azaz regulázni az érzést. Amikor a kisgyerek hisztizik, nem képes regulázni magát, a diszreguláció állapotába kerül, „szétesik”. Természetéből adódóan az ilyen helyzeteket nem lehet a józan ész talaján fegyelmezéssel, büntetéssel, szép szóval megoldani, a gyerek ugyanis ilyenkor „magán kívül” van. A hiszti oka a dühroham kitörésére már okafogyottá válik, lényegtelen, gyakran a kicsi már maga sem emlékszik rá, mi is robbantotta ki belőle a feszültséget. A dacroham 1-2 perctől akár 2 órán át is eltarthat.

Egyéniség Születik www.kismamabloghu Mit tehetsz dacroham esetén? A legegyszerűbb eset az, amikor a hisztinek oka volt, például a gyerek nem akarta, hogy átpelenkázd, ilyenkor amint véget ért az utálatos helyzet, a hiszti is elmúlik. Ilyen helyzetekben figyelemeltereléssel gyakran meg is lehet előzni a helyzetet, pl. ha pelenkázás közben kap egy játékot, amivel lefoglalhatja magát. A legtöbb esetben azonban ennél súlyosabb, nehezebben kezelhető helyzetről van szó. Mit lehet tenni ilyenkor? Amit semmiképpen ne tegyél: – ne akard neki megmagyarázni a helyzetet, észérvekkel hatni rá, ilyenkor teljesen magánkívül van, nem érti, mit szeretnél tőle, – ne locsold le hideg vízzel, semmilyen körülmények között ne üsd meg, ezzel csak fájdalmat, kellemetlenséget okozol neki, és gyakran további sírást generálsz, – ne büntesd meg a hisztiért, ezzel nem érsz el semmit, mert olyan dologról van szó, amit nem tud uralni, ezért a

büntetéssel csak szorongást és szégyenérzetet választ ki belőle, – ne próbáld szóval csitítani vagy szidni, ő ilyenkor teljesen magánkívül van, a szavak nem segítenek rajta, – ne engedj az akaratának csak azért, hogy abbahagyja a hisztit, amint azt érzi, hogy a viselkedésével célt ért, máskor is be fogja vetni, – ne borulj ki és kezdj el kiabálni, fenyegetőzni, sírni, a gyerek számára példát kell mutatni indulatkezelésből, hogy lássa, hogyan kell kezelni a düht, ha ezzel neked is gondjaid vannak, nem várhatod el tőle, hogy képes legyen uralkodni magán. Amit tehetsz: – Csendben, egy szó nélkül várj, amíg kitombolja magát, – Tisztázd előtte az érzéseit: „Tudom, hogy most nagyon dühös vagy, de akkor sem lehet.” Bár éppen tombol és ezért se lát, se hall, fontos, hogy tudatára ébredjen annak, mit érez, ez a későbbiekben segít majd, hogy fel tudja ismerni, nevén tudja nevezni és kezelni tudja az

indulatot. – Öleld át szorosan és maradj a közelében, ha kell, vedd fel, bár lehet, hogy ilyenkor látszólag nagyon tiltakozik, de a testközelség nyugtatóan hathat. Különösen sokat segíthet ez azoknál a gyerekeknél, akik a hisztivel párhuzamosan öklendezni, majd Egyéniség Születik www.kismamabloghu hányni kezdenek, a szoros öleléssel megelőzhető a hányás. – Ha visszatartja a lélegzetét, tegyél nedves kendőt a homlokára. – A dacroham során a kisgyerek sokszor olyasmit is megtesz, amiről tudja, hogy nem szabad, például eldobál dolgokat, csapkod, a fejét a falba veri – egy nagy ölelés ilyenkor is sokat segíthet azon, hogy megvédd a gyermeket saját magától. 3. A hiszti megelőzése Ahhoz, hogy megértsd a hisztiroham kialakulása mögötti indokokat, tudnod kell, mi áll a háttérben. A fő ok a tehetetlenség: – a kisgyerek szeretne egyre önállóbb lenni, de sok mindenre még nem képes magától, – nem tud még

beszélni, ezért nem tudja jól kifejezni magát, nem tudja pontosan elmondani, mit akar, pedig már nagyon kacifántos tervei vannak a világot illetően, – nem érti még a világ összefüggéseit (miért kell az asztalnál enni, miért nem szabad letépni a szobanövény leveleit stb.), ezeket 3 éves kora körül kezdi megérteni, ekkor van az ún. „miért”-korszak, – próbálgatja a korlátait, kíváncsi, hogy mire képes, meddig mehet el, ezért hajmeresztő kalandokba keveredik. Ezek miatt gyakran tehetetlennek, csalódottnak érzi magát, és amikor már végképp nem tud mit kezdeni a csalódottságával, akkor alakul ki a dühkitörés. A hisztirohamot tehát nem egyetlen esemény váltja ki, hanem a felhalmozódott düh, aminél a kiváltó esemény már csak az utolsó csepp a pohárban. A megelőzésben és a nagy hisztik ritkábbá tételében tehát nagy szerepe van annak, hogy olyan érzelmi környezetet teremtsünk a gyermeknek, amiben nem érez

állandóan frusztrációt, feszültséget a képességeivel és a világ dolgaival kapcsolatban. Hogyan lehet ezt megtenni? Egyéniség Születik www.kismamabloghu 1. Ne legyen túl sok tiltás A mászni-járni kezdő baba sok mindent elér a lakásban, amit addig nem tudott, minden érdekli, mindent megfog, mindent kipróbál, a szájába vesz, megmarkol, megnyomogat, megütöget. Ezek között vannak veszélyes és kényes tárgyak Idővel mindegyiket megtanulja majd, mire való, hogyan kell használni, de ez nem megy egyszerre. Ami veszélyes rá nézve (váza, ami a fejére eshet, terítő, amit leránthat stb.) tedd el egy időre, amit nem lehet eltenni, ott használj bababiztonsági megoldásokat (konnektor, a gáztűzhelyre edényvédő stb.), barikádozd el (pl a hifi elé tegyél üveglapot vagy széket) vagy tedd magasra, ahol nem tudja elérni. Erre egyrészt azért van szükség, hogy ne kelljen állandóan a nyomában lenni, másrészt azért, hogy ne kelljen folyton

tiltani neki mindent. A kíváncsiságát inkább felügyelet mellett élhesse ki: mutass neki háztartási eszközöket, hagyd, hogy kipakolja a konyhában az alsó fiókot, vagy a szekrényt, add a kezébe a távirányítót és mutasd meg, hogyan kell használni. A baba utánzással tanul a legjobban, ha megmutatod neki, mit kell csinálni a tárgyakkal és megdicséred, ha jól csinálja, akkor kevésbé fogja nem rendeltetésszerűen használni őket. 2. Biztass és dicsérj! A baba sok mindennel próbálkozik, kísérletezik és gyakran éppen azért dühös, mert nem sikerül neki valami, nem tud valamit megcsinálni. Ez nem azt jelenti, hogy mindent meg kell neki mutatni, hogy meg kell őt tanítani játszani a játékokkal. De amikor már egy ideje próbálkozik és kezd nyűgös lenni a sikertelenség miatt, akkor ülj le mellé, és segíts neki, könnyíts a helyzeten (de ne csináld meg teljesen helyette), ha pedig sikerül neki, dicsérd meg. 3. Hagyj időt mindenre! A

kisgyerekek még nem tudják az idő értékét és kifejlett időérzékkel sem rendelkeznek. Szívesen próbálkoznak az önálló öltözéssel, cipőfelhúzással, de még lassúak ezekben, szívesen raknak rendet, de még nem tudnak egy nagyobb komplexebb feladatot megoldani. Éppen ezért hagyj időt ezekre a dolgokra bőven, ha el kell otthonról indulni, és ő már magától öltözik, akkor kezdjetek el jóval korábban készülődni, hogy ne kelljen Egyéniség Születik www.kismamabloghu nyaggatni, hogy siessen már. A rendrakásnál egyszerre csak egy kisebb feladatot kapjon Ne azt mondd neki, hogy „tegyél rendet a szobádban”, ez túl nagy falat. 1 évesen az egytagú feladatokat tudja végrehajtani (pl. „tedd a macit a dobozba”), 1,5-2 évesen a kéttagúakat („tedd a macit a dobozba, aztán a kisautókat a másik dobozba”), 3 évesen pedig megkérheted rá, hogy „három játékot tegyél a helyére”. A kapkodás, sürgetés csak feszültté,

nyűgössé teszi a kisgyermeket, ezért bőven hagyj időt az elindulásra akár otthonról, akár pl. a játszótérről indultok el, és mindig szólj neki előre, hogy el fogtok indulni. Pl a játszótérről való elindulásnál 5 perccel korábban szólj, hogy „még 5 perced van homokozni, fejezd be a várat, utána összeszedjük a lapátokat és hazamegyünk” (ha az időtartamokat feladatokhoz kötöd, abból megtanulja, hogy nagyjából mekkorák azok az időtartamok, amiket emlegetni szoktál pl. az „5 perc” az egy kicsi, a „pillanat” az nagyon kicsi, az „1 óra múlva jövök” az hosszabb) 4. Állandó napirend Sok szülő tapasztalja, hogy ha a napirend állandó, ha a kicsi akkor alszik és akkor eszik, amikor szokott, akkor van a séta, amikor szokott, a kisgyerek kisimultabb, nyugodtabb, kevesebbet hisztizik. Az ok igen egyszerű: ebben a korban a gyerekek egyébként is annyit nyüzsögnek, annyi felfedezést tesznek, élményt szereznek minden nap, hogy

emellett szükségük van a kiszámítható napirendre, a határokra, az élet kereteire, amik összefogják számukra az időt és a mindennapokat. A jó napirend ráadásul abban is segít, hogy ne pörögjenek túl, ki tudják pihenni magukat, amikor pihenésre van szükségük és ehessenek, amikor éhesek. 5. Sok mozgás A járni már tudó gyerekeknek (és különösen a fiúknak) sok mozgásra van szükségük minden nap, lehetőleg a szabad levegőn. Ha csecsemőkorban a napi 1 séta még elég volt, addig totyogókorban akár naponta kétszer is elmehettek, jó időben pedig akár egész nap a szabadban lehettek. Rossz időben, hidegben pedig szervezzetek kis programokat minden napra: rövidebb séták, vendégség, játszóház, babaúszás, torna stb. Az elfoglalt gyerek, aki kimozogja magát, aki sok élményt szerez, kevesebbet hisztizik és kevésbé agresszív. Egyéniség Születik www.kismamabloghu 6. Kemény szigor helyett: csendes határozottság A hisztin

fegyelmezéssel és büntetéssel nem lehet segíteni: a verés, a kiabálás szorongást vált ki, a gyermek félni fog, a dühét, a frusztrációját talán kevésbé mutatja majd kifelé, viszont befelé, maga felé fordíthatja. A szabályokat, a határokat határozott, csendes hangon kell elmondani egyszerű szavakkal úgy, hogy a gyermek megértse. Gyakran a beszéd nem elég: ebben a korban még nem mindent ért meg a kisgyerek, ezért ha nyomatékosítani akarod a szavaidat, mutasd is meg, mit kell tennie. Például ha a konnektort piszkálja, akkor ne csak rászólj, hanem menj oda, fogd meg a kezét határozottan és vidd el onnan. Ha nem csak mondod, hanem cselekszel is, akkor hatékonyabb lesz a nevelésed. 7. Egyértelmű határok Sok kisgyerek azért csinálja újra meg újra, amit megtiltottak neki, mert nem voltak számára egyértelműek a határok. A szülők többsége ugyanis kísérletezik, amikor valamit megtilt. Először csak rászól a gyerekre A következőre

már rá is kiabál Ha megint ugyanazt csinálja a kicsi, amit nem szabad, akkor már oda is megy, és elmagyarázza neki. A következőre már úgy érzi a szülő, az eddigi módszerek hatástalanok voltak, ezért valami újat próbál ki, például viccelődéssel próbálja elterelni a figyelmét. Mivel minden egyes alkalommal más volt a reakció, a gyerek elbizonytalanodik: „akkor most ezt szabad vagy nem?”, és kíváncsi lesz: „vajon mit fog csinálni legközelebb anya, ha megint ugyanezt csinálom?” A szabályokat mindig egyértelműen, egyszerű szavakkal elmondva, magyarázkodás nélkül mondd el neki, a legtöbb esetben elég a „Nem szabad.” vagy a „Nem szabad, veszélyes!” - felhívás és mellette a cselekedet, pl. elviszed a gyereket onnan Nincs olyan gyerek, aki 1-2 évesen elsőre pontosan megértené, hogy mit nem szabad, ezért természetes, hogy máskor is ki fogja próbálni az adott dolgot, de ha ugyanaz a reakció ilyenkor is, azzal hamarabb

érti meg, mit is kéne tennie (vagy nem tennie), mintha mindig másként reagálsz rá. Egyéniség Születik www.kismamabloghu 8. Kerüljük a kiváltó helyzeteket vagy előzzük meg! A szülők szekálását, majd az ennek folyamán kialakuló vitát és végül az ezt követően kialakuló hisztit gyakran az unalom okozza. Például nyilvános helyen, ahol a kicsi nem tudja magát elfoglalni, ezért hangoskodni, szaladgálni kezd, vagy le akarja foglalni magát, ezért mászkál, mindent megfog, piszkál. Ezért a szülők fegyelmezni kezdik, rászólnak, amitől még feszültebb lesz és még mindig nem tudja elfoglalni magát, unatkozik – ezért kezd el kérésekkel előállni (pl. vásárlás közben), nyúzni a szüleit, vagy pedig hisztiben tör ki, ha nem csinálhatja azt, amit ő akar. Ez a helyzet megelőzhető úgy, hogy az ilyen helyekre (bevásárlás, posta, ügyintézés, orvos stb.) viszünk magunkkal olyasmit, amivel a gyerek elfoglalhatja magát a

sorbanállás idejére, a bevásárlásnál pedig folyamatosan bevonjuk a feladatokba (pakolás, ő is hozzon valamit, vegyen le dolgokat a polcról, tolja a kocsit stb.), ezzel elkerülhető, hogy az unalom miatt kezdjen el szekálni, nyafogni, vagy unalmában kezdjen el butaságokat csinálni. Gyakori probléma az öltözködni még nem tudó gyerekeknél, hogy nem tudják kivárni a pelenkázást, az öltöztetést, mert mozgékonyak mennének. Náluk beválhat, ha több részletben öltöztetjük őket, pl. először csak a pelust, aztán pár perc múlva a pólót adjuk fel és így tovább, vagy pedig kijelölünk egy kedvenc játékot, tárgyat, amit csak ilyenkor kaphatnak meg, és amivel elfoglalhatják magukat, ameddig nem öltöztetjük fel őket. A pelenkázást a totyogók általában azért utálják, mert le kell feküdniük, ezen a legtöbb esetben segíteni szokott, ha állva pelenkázod be őket. Alakítsd rutinná! A hisztik számának csökkentése sokkal

könnyebben megy, ha nem csak akkor próbálod csillapítani, amikor már kitört a balhé és a gyermeked magánkívül tombol, hanem a dackorszak időszakában folyamatos rutinná teszed a megelőzés lépéseit. Ragaszkodsz a napirendhez, biztosítod minden nap a sok mozgást, mindig következetesen, egyszerűen és érthetően határozod meg a szabályokat, biztatod és dicséred a gyermekedet stb. Úgy tűnhet, képtelenség ennyi mindenre odafigyelni, mindig mindent tökéletesen csinálni és türelmesnek, higgadtnak maradni, amikor a gyermeked megharapott, kihozott a sodrodból vagy kellemetlenséget okozott neked mások előtt. Természetes, ha ilyenkor te is ingerült leszel és Egyéniség Születik www.kismamabloghu kitör belőled a düh. Ilyenkor sok anyuka elszégyelli magát, és úgy érzi, mindent tönkretett, amit eddig tanítgatott a kicsinek. Ilyenkor mindig gondolj arra, hogy a legjobb ellensúly, a legjobb nevelési eszköz az anyai szeretet. Ha a gyermek

érzelmileg biztonságban érzi magát, ha bízik benned, akkor azt nem tudja elrontani, hogy aktuálisan dühös voltál vagy a füle hallatára csúnyákat mondtál. Sok minden mással egyidejűleg a kisgyermek most tanulja meg azt is, hogy anya különálló személy, akinek vannak érzelmei. Sokat segíthet, ha ilyenkor nevén nevezed az érzelmet és azt is kimondod, miért haragszol („Anya most nagyon dühös, nagyon fáj, hogy megharaptad.”) és biztosítod róla a gyermekedet, hogy annak ellenére nagyon szereted, amit tett. Idővel megtanulja majd szétválasztani a cselekedetét és a saját személyiségét, de most még úgy érzi, a szidalom nem arra irányul, amit tett, hanem saját maga ellen, és úgy érzi, mindez végleges, ezért mindig úgy kell fogalmazni, hogy a kritika a cselekedetre irányuljon és ne a gyerekre (nem: „rossz voltál”, hanem „rosszat tettél”). Legyél határozott, magabiztos és eltökélt, ha folyton azért szorongsz mikor kezdődik

megint a nyafogás, szekálás, azt a gyermek is megérzi. Míg a csecsemőknél nagyon fontos, hogy kielégítsük az igényeiket, addig a totyogókorban már lehetnek olyan igényeik, amiket nem tudunk, vagy nem akarunk kielégíteni, amiknek a kielégítésére nincs valós igényük. Ha mindent lehet, az legalább annyira bizonytalanná teszi a gyermeket, mintha mindent tilos. Míg az utóbbinál azt keresi, hogyan hághatná át a szabályokat, hogyan engedhetne teret mégiscsak a kíváncsiságának, addig az előbbinél bizonytalanná válik, a korának nem megfelelő, túl nagy felelősséget kap azzal, hogy ő mondja meg, mit szeretne. Egy 1-3 éves totyogó még nem képes mérlegelni, dönteni, több lehetőség közül választani. Az önállósága próbálgatására bőven elég, ha azt mondjuk neki, hogy kedvére választhat kétféle étel közül reggelire, mintha megkérdezzük tőle, „Mit ennél reggelire?” És ez nem csak a reggelinél, hanem az élet minden

területén így van. Ha ő dönti el, mikor megy lefeküdni, ha nincsenek egyértelmű szabályok, határok körülötte, akkor bizonytalannak érzi magát, nem találja a helyét a világban, pedig ebben a gyorsan változó időszakban éppen erre lenne a legnagyobb szüksége. Egyéniség Születik www.kismamabloghu Nem te vagy a hibás A dackorszak érzelmileg kimerítő időszak az anya számára is, ha vannak feldolgozatlan érzéseid az anyaságoddal kapcsolatban, ha ingatag az önbizalmad, úgy érezheted, az állandó huzavona és ellenszegülés ellened irányul. De még akkor is fárasztó ez az időszak, ha egyébként jól érzed magad, hiszen egész nap szócsatázni, a nap minden egyes történésénél (alvás, evés, öltözés stb.) ellenállásba ütközni lelkileg és fizikailag egyaránt nehéz. Éppen ezért igyekezz néha időt szakítani a feltöltődésre is: ha van rá mód, legalább heti egyszer csinálj programot a gyermek nélkül, vagy ha erre nincs

lehetőség, akkor vele együtt menjetek kirándulni, levegőre, lehetőség szerint másokkal közösen, hogy a kicsivel kapcsolatos figyelem és felelősség ne csak rád háruljon. A gyermeknek és neked is egyaránt jó, ha néha kipihened magad, feltöltődsz és a kicsi egy türelmesebb, kisimultabb anyukát kap vissza :) A dackorszakban jelentkező hisztik erőssége attól is függ, milyen vérmérsékletű a gyermeked. Az erősebb akaratú gyerekek (és különösen a fiúk) rosszabbul viselik a kudarcokat és erőszakosabbak, akaratosabbak lehetnek. Nem te vagy a hibás, ha minden igyekezeted ellenére a gyermeked mindenre azt mondja, hogy „Nem”, ha látszólag egész nap elégedetlen. Fogadd el, ha a te gyermeked az erősebb akaratú, határozottabb csoportba tartozik és segítsd őt abban, hogy ezeket a nagy energiákat mozgással, játékkal, házimunkával, értelmes tevékenységgel vezesse le. A gyermeked egyéniségének megismerése és elfogadása az első

lépés a számára és számodra legjobb megoldások megtalálása felé. Egyéniség Születik