Alapadatok
Év, oldalszám:2015, 25 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:22
Feltöltve:2015. szeptember 19.
Méret:5 MB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Servier Kutatóintézet
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!Legnépszerűbb doksik ebben a kategóriában
Tartalmi kivonat
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály Áttekintés A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék támadása molekulákkal Fehérjékről általában Fehérje-fehérje kölcsönhatás gátlása Kinázok működése Kinázok szerepe Kinázok gátlása Egy kinázgátló sikertörténete Gleevec – az első generációs gyógyszer A rák visszacsap (mutáció) Második generációs inhibitorok Összefoglalás A rákos sejt(ek) Mutáció – fokozott változás Javítófolyamatok kikapcsolása Korlátlan szaporodás Növekedési jelek Gátló hatások Energia Oxigén Tápanyagok Egyéb anyagok Túlélés Programozott sejthalál elkerülése Immunválasz kikerülése Terjedés Invázió Metasztázis Külvilág Stróma Tumoriniciáló sejtek Mi kell a rák túléléséhez Cell 2011,
144, 646 Áttekintés A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék támadása molekulákkal Fehérjékről általában Fehérje-fehérje kölcsönhatás gátlása Kinázok működése Kinázok szerepe Kinázok gátlása Egy kinázgátló sikertörténete Gleevec – az első generációs gyógyszer A rák visszacsap (mutáció) Második generációs inhibitorok Összefoglalás Rákos sejtek célzott elpusztítása Monoklonális antitesthez (mAb) kötött toxin (brentuximab vedotin) Nat.Biotech 2012, 30, 631 Rákos sejtek célzott elpusztítása Monoklonális antitesthez (mAb) kötött toxin (brentuximab vedotin) A sejtméreg A célzóeszköz Kémiai kapcsolat Mutáns mAb – Cys oldalláncok elhelyezése A sejtben lebomló kapcsolat a mAb és a toxin között mAb-linker-toxin szintézis (4 toxin/mAb) Megnövekedett klinikai hatékonyság Nat.Biotech 2012, 30, 631
Áttekintés A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék támadása molekulákkal Fehérjékről általában Fehérje-fehérje kölcsönhatás gátlása Kinázok működése Kinázok szerepe Kinázok gátlása Egy kinázgátló sikertörténete Gleevec – az első generációs gyógyszer A rák visszacsap (mutáció) Második generációs inhibitorok Összefoglalás Kis molekulákkal fehérjék ellen Biológiai makromolekulák Fehérjék Nukleinsavak Lipidek Poliszacharidok Kis molekulák hatása Gátlás Aktiválás Hol támad a kis molekula Ahol a fehérje dolgozik – aktív centrum Ahova a fehérje célpontja beköt – fehérje-fehérje kölcsönhatás Valahol máshol – „allosztérikus zseb” Milyen is egy fehérje 20 építőelem SH R OH H2N OH O OH H2N O OH H2N O O OH H2N OH OH H2N O OH H2N O O „Gerinces” molekula 1 3
R R 1 H N H2N O R O R 2 N H 3 H N O R O R 4 N H 5 R O H N O 5 R COOH OH R 6 H2N 2 R 4 R 6 R NH2 OH H2N O Fehérje-fehérje kölcsönhatás gátlása A Bcl-xl fehérje példáján Ellentétek kioltják egymást A túlélés molekulája Bcl-xl A sejthalál molekulája Bad A rákos sejt túlélése Bcl-xl túltermelés Minden Bad kötött állapotban Kémiai beavatkozás Bad kiszorítása a komplexből Szabad Bad sejthalálhoz vezet Cell Death Differ. 2007, 14, 1711 Áttekintés A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék támadása molekulákkal Fehérjékről általában Fehérje-fehérje kölcsönhatás gátlása Kinázok működése Kinázok szerepe Kinázok gátlása Egy kinázgátló sikertörténete Gleevec – az első generációs gyógyszer A rák visszacsap (mutáció) Második generációs inhibitorok Összefoglalás
Jeladás kémiai úton A kinázok példáján keresztül Csoport hozzáadás Foszfát (kinázok) Ubiquitin (ligázok) Egyéb fehérjék Csoport eltávolítás Foszfát (foszfatázok) Ubiquitin (proteázok) Egyéb fehérjék A kémai változás hatására Aktivitás csökkenés Aktivitás növekedés Ki-be kapcsolás Szeketivitás változás Kinázok működése Hogyan dolgozank a kinázok? A A ATP kötőzseb Szubsztrát kötőzseb P P P P P P Kinázok működése Hogyan dolgozank a kinázok? Kitekintés – a komplex kép Jelátviteli rendszerek a sejtben Sejtfelszíni receptorok Receptor komplexek Jelátviteli útvonalak Sejtmag Aktív centrum gátlása A CHK1 kináz példáján ATP kötőzseb ATP kötőzseb Szubsztrát kötőzseb Szubsztrát kötőzseb Allosztérikus gátlása A CHK1 kináz példáján ATP kötőzseb Szubsztrát kötőzseb Áttekintés A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Rákos
sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék támadása molekulákkal Fehérjékről általában Fehérje-fehérje kölcsönhatás gátlása Kinázok működése Kinázok szerepe Kinázok gátlása Egy kinázgátló sikertörténete Gleevec – az első generációs gyógyszer A rák visszacsap (mutáció) Második generációs inhibitorok Összefoglalás Egy rákkutatási sikertörténet Az imatinib (Gleevec) története Nagyon gyors klinikai fejlesztés (3,5 év 7 helyett) H N N N N Hogyan működik a Gleevec? A Bcr-Abl kináz gátlásán keresztül Hatékony és szelektív kináz inhibitor A rákos sejt ellenáll Rezisztenciát eredményező mutációk a Bcr-Abl kinázban Egyes betegek idővel rezisztenssé váltak a Gleevec-re. Különböző aminosavak spontán mutációját figyelték meg Bcr-Abl kinázban. Gleevec rezisztens típusok Hol történt a mutáció? Miért nem aktív a Gleevec? Hogyan javíthatunk rajta?
Második generációs molekulák Öltöztessük át a Gleevec-et N N O N T315I mutáns N H N H N N N H N CF3 O N N H2N O N Második generációs molekulák Cseréljük le a Gleevec-et más molekulára H N N N H N N O N N H N N HO N H N S Cl O N Erős kötödés a mutáns formákhoz is Megváltozott (lecsökken) kináz-szelektivitás Összefoglalás Az élet egymással ellentétes folyamatok egyensúlya Kis kilengés – a rendszer reagál és beáll egy új egyensúly A hétköznapi mutációk is ilyen kezelhető kilengések Mutációk (változás) nélkül nem lenne fejlődés sem A rákos sejtekben két folyamat áll együtt Felfokozott mutációs készség (genetikai instabilitás) A rendszer beépített fékjeit felülbírálja a sejt A rákos sejtek kibúj(hat)nak a kémiai kezelés alól Természetes evolúció Ha a rákot kezelni akarjuk, akkor gondolnunk kell a rákot fenntartó folyamatokra a rákot
éltető környező sejtekre a tumoriniciáló sejtekre (ún. „rákos őssejtek”) az immunrendszerre HINNI KELL (A GYÓGYULÁSBAN)
144, 646 Áttekintés A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék támadása molekulákkal Fehérjékről általában Fehérje-fehérje kölcsönhatás gátlása Kinázok működése Kinázok szerepe Kinázok gátlása Egy kinázgátló sikertörténete Gleevec – az első generációs gyógyszer A rák visszacsap (mutáció) Második generációs inhibitorok Összefoglalás Rákos sejtek célzott elpusztítása Monoklonális antitesthez (mAb) kötött toxin (brentuximab vedotin) Nat.Biotech 2012, 30, 631 Rákos sejtek célzott elpusztítása Monoklonális antitesthez (mAb) kötött toxin (brentuximab vedotin) A sejtméreg A célzóeszköz Kémiai kapcsolat Mutáns mAb – Cys oldalláncok elhelyezése A sejtben lebomló kapcsolat a mAb és a toxin között mAb-linker-toxin szintézis (4 toxin/mAb) Megnövekedett klinikai hatékonyság Nat.Biotech 2012, 30, 631
Áttekintés A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék támadása molekulákkal Fehérjékről általában Fehérje-fehérje kölcsönhatás gátlása Kinázok működése Kinázok szerepe Kinázok gátlása Egy kinázgátló sikertörténete Gleevec – az első generációs gyógyszer A rák visszacsap (mutáció) Második generációs inhibitorok Összefoglalás Kis molekulákkal fehérjék ellen Biológiai makromolekulák Fehérjék Nukleinsavak Lipidek Poliszacharidok Kis molekulák hatása Gátlás Aktiválás Hol támad a kis molekula Ahol a fehérje dolgozik – aktív centrum Ahova a fehérje célpontja beköt – fehérje-fehérje kölcsönhatás Valahol máshol – „allosztérikus zseb” Milyen is egy fehérje 20 építőelem SH R OH H2N OH O OH H2N O OH H2N O O OH H2N OH OH H2N O OH H2N O O „Gerinces” molekula 1 3
R R 1 H N H2N O R O R 2 N H 3 H N O R O R 4 N H 5 R O H N O 5 R COOH OH R 6 H2N 2 R 4 R 6 R NH2 OH H2N O Fehérje-fehérje kölcsönhatás gátlása A Bcl-xl fehérje példáján Ellentétek kioltják egymást A túlélés molekulája Bcl-xl A sejthalál molekulája Bad A rákos sejt túlélése Bcl-xl túltermelés Minden Bad kötött állapotban Kémiai beavatkozás Bad kiszorítása a komplexből Szabad Bad sejthalálhoz vezet Cell Death Differ. 2007, 14, 1711 Áttekintés A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék támadása molekulákkal Fehérjékről általában Fehérje-fehérje kölcsönhatás gátlása Kinázok működése Kinázok szerepe Kinázok gátlása Egy kinázgátló sikertörténete Gleevec – az első generációs gyógyszer A rák visszacsap (mutáció) Második generációs inhibitorok Összefoglalás
Jeladás kémiai úton A kinázok példáján keresztül Csoport hozzáadás Foszfát (kinázok) Ubiquitin (ligázok) Egyéb fehérjék Csoport eltávolítás Foszfát (foszfatázok) Ubiquitin (proteázok) Egyéb fehérjék A kémai változás hatására Aktivitás csökkenés Aktivitás növekedés Ki-be kapcsolás Szeketivitás változás Kinázok működése Hogyan dolgozank a kinázok? A A ATP kötőzseb Szubsztrát kötőzseb P P P P P P Kinázok működése Hogyan dolgozank a kinázok? Kitekintés – a komplex kép Jelátviteli rendszerek a sejtben Sejtfelszíni receptorok Receptor komplexek Jelátviteli útvonalak Sejtmag Aktív centrum gátlása A CHK1 kináz példáján ATP kötőzseb ATP kötőzseb Szubsztrát kötőzseb Szubsztrát kötőzseb Allosztérikus gátlása A CHK1 kináz példáján ATP kötőzseb Szubsztrát kötőzseb Áttekintés A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Rákos
sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék támadása molekulákkal Fehérjékről általában Fehérje-fehérje kölcsönhatás gátlása Kinázok működése Kinázok szerepe Kinázok gátlása Egy kinázgátló sikertörténete Gleevec – az első generációs gyógyszer A rák visszacsap (mutáció) Második generációs inhibitorok Összefoglalás Egy rákkutatási sikertörténet Az imatinib (Gleevec) története Nagyon gyors klinikai fejlesztés (3,5 év 7 helyett) H N N N N Hogyan működik a Gleevec? A Bcr-Abl kináz gátlásán keresztül Hatékony és szelektív kináz inhibitor A rákos sejt ellenáll Rezisztenciát eredményező mutációk a Bcr-Abl kinázban Egyes betegek idővel rezisztenssé váltak a Gleevec-re. Különböző aminosavak spontán mutációját figyelték meg Bcr-Abl kinázban. Gleevec rezisztens típusok Hol történt a mutáció? Miért nem aktív a Gleevec? Hogyan javíthatunk rajta?
Második generációs molekulák Öltöztessük át a Gleevec-et N N O N T315I mutáns N H N H N N N H N CF3 O N N H2N O N Második generációs molekulák Cseréljük le a Gleevec-et más molekulára H N N N H N N O N N H N N HO N H N S Cl O N Erős kötödés a mutáns formákhoz is Megváltozott (lecsökken) kináz-szelektivitás Összefoglalás Az élet egymással ellentétes folyamatok egyensúlya Kis kilengés – a rendszer reagál és beáll egy új egyensúly A hétköznapi mutációk is ilyen kezelhető kilengések Mutációk (változás) nélkül nem lenne fejlődés sem A rákos sejtekben két folyamat áll együtt Felfokozott mutációs készség (genetikai instabilitás) A rendszer beépített fékjeit felülbírálja a sejt A rákos sejtek kibúj(hat)nak a kémiai kezelés alól Természetes evolúció Ha a rákot kezelni akarjuk, akkor gondolnunk kell a rákot fenntartó folyamatokra a rákot
éltető környező sejtekre a tumoriniciáló sejtekre (ún. „rákos őssejtek”) az immunrendszerre HINNI KELL (A GYÓGYULÁSBAN)
