Egészségügy | Tanulmányok, esszék » Vestibularis rendszer

Alapadatok

Év, oldalszám:2015, 36 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:21

Feltöltve:2015. augusztus 22.

Méret:3 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

VESTIBULARIS RENDSZER A Vestibularis Rendszer Áttekintése • Egyensúly, az egyes testhelyzetekben az izomtónus szabályozásért felelős • Információt nyújt a fej térbeli helyzetéről és angularis (szög) valamint lineáris gyorsulásáról • Érző receptorok: belső fül - labyrintusban • Károsodás: egyensúlyzavar, szédülés, hányinger, fej oldalra fordulás A Vestibuláris Apparátus • A pyramis csontos és membranosus labyrinthusában • Páros félkörös ivjáratok • – Rostralis verticalis (1) – Caudalis verticalis (8) – Horizontalis vagy lateralis (7) Otolith szervek – Utriculus (14) – Sacculus (4) Vestibularis Folyadék • Csontos labyrintus: perilympha, extracellularis folyadék (alacsony kalium, magas natrium) • Membranosus labyrintus: endolympha, intracellularis folyadékhoz hasonló (magas kalium, alacsony natrium) a cochlea endolymphával közlekedik Egyensúlyszerv Szöggyorsulás: Félkörös Ivjáratok

- Ampulla Cupula-kilengés Érzőszőrsejtek eltolódása Linearis gyorsulás és gravitáció: Otholit szervek Macula sacculi (függőleges) Macula utriculi (vízszintes) Macularis szőrsejtek az utriculusban Nyugalomban az utriculus cilia egyenesen feláll A fej döntésekor a gravitációnak köszönhetően az otholitok elmozdulnak a gelatinos anyagban és elhajtják az szőrsejteket Az utricularis macula horizontális, a saccularis macula vertikális elmozdulásra érzékeny (az preferált irányok feltüntetve, minden linerais irány megtalálható). Félkörös ívjáratok A félkörös ívjárat ampullájában a szőrsejtek a gelatinos cupulában végződnek, amely az endolymphába nyomul. A fej elfordítása egy irányba a ciliát az ellenkező irányba hajlítja és depolarizálja a sejteket. A 2 oldal synergistikusan működik (JRV/BCV, BRV/JCV, JH/BH) - Push-Pull Aktiváció N. Vestib Dors: Bechterew Form .Ret N. Vestib Lat: Deiters N. Vestib Med

Schwalbe N. Vestib Spin Roller Centralis Kapcsolatok • Agytörzs – FLM, FR, III, IV, VI agyidegmagvak: – a fej helyzetváltozásával összefüggésben álló szemmozgások koordinálása • Formatio reticularis – afferensek a hányás kzp-ba - tengeri betegség, – izomtonus befolyásolása (facilitatio) • Thalamus, sensoros kéreg • Cerebellum – pedunculus cerebellaris inferior • Gerincvelő - tr. vestibulospinalis: – az ipsilateralis extensor izmok alpha és gamma motor neuronok facilitálása , – az ipsilateralis flexor izmok alpha motor neuronjainak gátlása of flexor muscles Vestibularis Reflexek • Vestibulo-ocularis reflex – ha a fej jobbra fordul a szemek balra fordulnak, hogy fixálják az eredeti képet (nystagmus, lassú fázis), majd jobbra fordulnak, hogy az új képet fixálják (nystagmus, gyors fázis) • Ha a vestibularis és visualis informatio nem harmonizál hányigerünk lesz • A folyamatos szabályos mozgáshoz való

adaptáció következtében a szabályos mozgás befejezte után is mozgásérzésünk lehet (hosszabb hajó út után) Vestibulo-ocularis reflex Nystagmus (physiológiás) • Ritmikus szemteke rezgés • Két komponens: – 1. lassú komponens - az objektumot fixálja (persuit) – 2. gyors komponens az ellenkező oldalra (saccadic/quick beat). • A gyors komponens mutat a fej mozgásának irányába Nystagmus (physiológiás) • A nystagmus lassú fázisát a félkörös ívjáratoknak a szemmozgató izmok motoneuronjainak serkentő és gátló impulzusai hozzák létre • A nystagmus gyors komponensét a híd formatio reticularis (saccadicus központ) szemozgásokat kontrolláló neuronjainak serkentő és gátló impulzusai hozzák létre Nystagmusok • Fiziológiás: – optokinetikus • Szemészeti ok: – amblyopiás v. bányász nystagmus – ocularis nyst – tekintésgyengeség esetén – beállítódási nyst. A vestibularis apparatus

bántalmai • Vertigo (szédülés): a subjectiv és objectiv térviszonyok közötti discrepantia – Ok: a vestibularis apparatus környéki vagy centralis bántalma – Perifériás: labyrintus sérülés – heves a lesioval ellenkező irányú szédülés, vegetativ tünetekkel, napokig tart – Centralis: cerebellum, nyúltvelő, pons sérülés – a tárgyak a lesio irányába forognak, tartósan megmarad A vestibularis apparatus bántalmai • Nystagmus – Súlyossági fok: I, II, III. fokú – Irány szerint: horizontalis, verticalis, rotatoros, retractoros • Egyensúlyvesztés – a fej, törzs és vt-ok coordinatio zavara • Fej fordulás (perifériás lesio esetén a lesio oldalára) • A törzs oldalflexiója (concavitás a lesio oldalára) Vestibularis lesiok • Perifériás vestibularis tünetegyüttes – Jo. labyrintus károsodás • Balra irányuló nystagmus • Jobbra dől Romberg helyzetben • Centralis vestibularis bántalom: – Jo

cerebellaris lesio • Jobbra irányuló nystgamus • Jobbra dől Romberg helyzetben Vestibularis Betegségek • Otitis interna – fej fordulás (a perifériás lesio oldalára) • Ototoxicitás – gentamicin és egyéb aminoglycosid antibiotikum az auditoros és vestibularis szőrsejteket megöli • Vertigo – leggyakrabban perifériás, ritkábban centralis ok, gyakran nystagmussal társul A vertigo leggyakoribb okai • • • • • • • • • Benignus paroxysmalis positionalis vertigo (BPPV) Phobiás szédülés Centralis vestibularis szédülés (VBI, SM) Basilaris vestibularis migrain Perifériás vestibulopathia (neuronitis vestibularis) Morbus Meniere Psychogen szédülés Bilateralis vestibulopathia Labyrintus fistula BPPV: Benignus paroxyismalis positionalis vertigo (jóindulatú rohamokban jelentkező helyzetváltoztatáskor fellépő szédülés) Phobiás szédülés (17 %) • Symptomatologia – – – – – Rohamokban

fellépö támolygás Félelemmel és külsö kiváltó elemekkel Kényszeres, depresszióra hajlamos személyiség Neurológiai státusz rendben Gyakran organikus vestibuláris kórkép szövödménye Neuronitis vestibularis Morbus Meniere 1. lépcső Hányinger hányás Mélyfrekvenciás tinnitus Meniere spec. endolypmha szivárgás Forgó Szédülés Egyoldali hallásromlás Bizonytalanság Félelem, pánik Vegetativ tünetek Szédülés Kondicionálás 2. lépcső Acusticus neurinoma Nagyothallás Szédülés Ataxia Perifériás n. facialis lesio