Biológia | Tanulmányok, esszék » Dr. habil. Lipták József - Bevezetés a bioetikába

Dr. Lipták József Bevezetés a bioetikába I El adási jegyzet egyetemi hallgatók részére Bevezetés a bioetikába Dr. habil Lipták József CSc egyetemi tanár Bioetika alapelvei A bioetikának különböz területei vannak, amelyek kiterjednek az emberi élet jelenségeire – gyógyító-beteg viszonya, élet kezdete és befejezése, emberen végzett kísérleti beavatkozások, stb., továbbá az ember és környezetére vonatkozó viszonyra Klasszikus bioetikai fejezet az orvosi etika, amely a híres ókori görög orvos, Hippokratesz –Kr.e 460-377 munkáján alapul Az etikailag feltétlenül jó és a min síthetetlenül rossz ítéletnek csak akkor van értelme, ha az embert és környezetét a létezés tényének tükrében vizsgáljuk. A létezés több mint az evolúció állomása. A létezés valami küls többlet a fejl dési evolúciós folyamatok anyagi változásánál. .Ma a bioetika a biotechnikai megvalósíthatósággal foglalkozik Az ember

önmegvalósítási kényszerében uralni akarja az összes többi embert, de nem teszi fel a kérdést, hogy valójában mi is az ember. Ha az ember csupán biológiai tömeg, bármilyen eljárás igazolható, amely a biológiai szerv jólétére kényelmére, egészségére szolgál. A biológusok egy része nem teszi fel a kérdést, hogy van-e az embernek olyan eleme, amely túléli a test halálát. Pedig az emberi életvitel céltudatos, amikor az élet értelmét keressük, mindig a célt és az okot együttesen kell vizsgálni. – /Jáki Szaniszló, Magyar Bioetikai Szemle 1999 No.4 1o/ . Az emberi akarat képesség,-talentum-, amelynek szabadsága az erkölcsi célt állítja elénk, annak jóságát a lelkiismeret értékeli. Az emberi cselekedet csak szabadság esetén értékelhet erkölcsi szempontból, de a célt is figyelembe kell venni. Fizikai és erkölcsi szabadságról beszélünk, megkülönböztetünk tudatosságot, célirányultságot és szükségességet.

/Rászlai –MBSZ 1999. No 4 23o/ A felel sség és a b;ntudat a körülményekkel együtt mérlegelhet és változatlan alapnormákhoz igazodik. Az ártatlanság önmagában álló érték, a bánat lehet az etikailag helyes megismerésének forrása. A cinizmus ennek tagadása Az emberi élet Az élet, a létezés önmagában jó. Az emberi létnek különböz dimenziói vannak, amelyek csak együttesen értékelhet k. Id beli dimenziók a testi, fiziológiai és a szellemi lét. Megnyilvánulásai az életfenntartására való törekvés, a civilizációs, kulturális eredmények, a munkás tevékenység, az emlékezet, az akarat, a döntés meghozatala és felülvizsgálata és az érzelmi tulajdonságok megjelenése és kifejezése. Ezek a jelenségek az ember méltóságát adják meg. Id határokon túl értelmezhet a spirituális /lelki/ élet, amely hit-ben, felel(sségérzet-ben és a szellemi létnél említett érzelmi m)ködésben nyilvánul meg. A felel sségérzet

megnyilvánul az utódok felnevelésében, az id sek támogatásában és a környezet ápolásában, összegezve a szolidaritásban. Dr. Lipták József Bevezetés a bioetikába I El adási jegyzet egyetemi hallgatók részére Új életet, életjelenséget egyén önmagában nem hoz létre, ezért az élet olyan érték, amelyet táplálni és tisztelni minden ember erkölcsi kötelessége, felel ssége. Az élet menetét, lefolyását vizsgálva minden biológus /botanikus és orvos/ megállapítja, hogy új élet a fogamzáskor jön létre. A természetnek ez a teremtési titka, amely kódoltan tartalmazza az élet potenciál ívét, beleértve a mag/zat/ fejl dését is a létez egyedi fejl dési programjába. Az élet biológiailag szemlélve több jelenség sorozatából áll össze, képez egységet, így fogamzásra, születésre, fejl désre, teljes életfolyamatra, az életfolyamatok sz;külésére, majd a halálra vezet. Az egészség a teremtés/természet

velejárója/prémiuma, valójában a létezés megfelel színtere, ezért az egészség meg rzése, ápolása szintén az ember életvezetésének felel sségi körébe tartozik. Az élet keletkezése Mind a természeti/humanista mind a transzcentendális/vallásos erkölcsi felfogás megegyezik abban, hogy az emberi élet a fogantatással /megtermékenyítéssel kezd dik. A természeterkölcsi felfogás a biológiai program változtathatatlanságával támasztható alá, a valláserkölcsi felfogás a teremtésben való részvételt is hangoztatja az emberi élet keletkezésekor. A test a lélek helye, az id dimenziójában a szolidaritás megélésére a társadalmi kommunikációra alkalmas jelenség. Az új emberi élet kibontakozásához az anya a fiziológiai igények kielégítésével járul hozzá, az apa pedig felel sségvállalásával a küls környezeti ártalmak elhárításával m;ködik közre az új emberi élet kifejl déséhez. ’Az emberi nemzés a teremtés

folytatása’ /Evangelium Vitae 43.o/ A védelemre szoruló új egyedr l a kétoldalú gondoskodás az állatvilágban is megfigyelhet , pl. a madárvilág A természet rendje szerint a szexuális aktus a szaporodást, az új egyedi élet létrejöttét szolgálja. A termékenység id szakának változása jól megfigyelhet az állatvilágban. Az embernél is hasonló periódusok megfigyelhet k, mind a n i ciklusban /28 nap/, mind a férfi ondótermelése intenzitásának periódusában /72 nap/. A termékenység szabályozásának megfontolásai lehetnek szubjektív /egészségügyi/, gazdasági és szociológiai szempontok. /Családtervezési módszerek/ Módszerek vannak a termékenység /új élet létrehozása/ növelésére és akadályozására. Mesterséges megtermékenyítés Növekedési módszerek lehetnek testen belüli és testen kívüli eljárások. Testen belül természetes módszerek a hormonális élettani jelenségek alapos ismeretében irányított szexuális

tevékenység, amely pozitív és negatív célkit;zés; egyaránt lehet. Etikai szempontból ezek a módszerek megengedhet k. A testen kívüli utódnemzési, mesterséges megtermékenyítési lehet ségek alaposabb etikai elemzést igényelnek. Megkülönböztetünk homológ és heterológ inszeminációt. A homológ inszemináció esetében ismert apa termékenyíti meg az anyát, az újabb felfogás szerint ez nem is mesterséges, hanem csupán segítséggel végzett fogamzás. /Assisted method/ Etikailag ez a beavatkozás elfogadhatónak min sül a közfelfogás szerint is. Ilyenkor az apa felel sségvállalása feltételezhet , de vannak furcsa esetek, amelyek elgondolkoztatóak. Pl halott férj mélyfagyasztott ondójának felhasználása A gyermek utáni vágy nem jog az önálló személyiség; gyermek kizárólagos biztosítására. Az önálló Dr. Lipták József Bevezetés a bioetikába I El adási jegyzet egyetemi hallgatók részére életre még csupán

korlátozottan képes, de önálló személyiséggel rendelkez utódnak mindkét szül i háttérre igénye van. A ma széleskörben alkalmazott mesterséges megtermékenyítés lehet homológ és heterológ egyaránt. A lombikbébi programok esetében két etikai kifogás áll fenn A szülésre vállalkozó n nek többes terhessége áll el és etikailag kérdéses, hogy a nemkívánatos számú megtermékenyített magzatnak mi a további sorsa. Másrészt természetes közeg-e a fejl dés kezdetét l a lombik közege az új csíra /önálló emberi élet/ számára. /Ez a kérdés a homológ méhen kívüli megtermékenyítésnél is felmerülhet/ A spermabankok produktumainak felhasználása sem etikailag, sem biológiailag nem támogathatók alapos megfontolások nélkül. /Ellen rízhetetlenné válnak a genetikailag nem kívánatos összekapcsolódások, felmerül a kérdés, hogy ki kinek a testvére/. Petesejt ajándékozás, béranyaság Orvosilag és társadalmilag

indokolható eljárások, de a valláserkölcsi megfontolások nem támogatják ezeket a módszereket, mivel biológiailag, orvosilag igazolható, hogy a várandós anya és magzata között olyan érzelmi kapcsolat alakul ki, ami szülés után, vagy kés bb társadalmi konfliktus okozója is lehet. Ugyanilyen megfontolások vonatkoznak a ’szívességb l’ végzett megtermékenyítésre is. Termékenységet csökkent( módszerek, fogamzásgátlás. Erkölcstani megfontolások szerint az élet védelme és keletkezése az ember els rend; felel ssége és kötelezettsége. Az élet szent és sérthetetlen, az élet a mag megtermékenyítésével, a fogamzással kezd(dik és el re kódolt egyedi program alapján folyik. Erkölcsileg mindazon módszerek elvetend k, amelyek a megfogant élet ellen támadnak, akár az élet kifejl désének megakadályozásával, akár az élet elpusztításával járnak együtt. Társadalmilag megt;rtek azok a ’családtervezési’ módszerek,

amelyek a szexuális aktusnál a megtermékenyítést megakadályozzák, vagy elkerülik. Fogamzás – erkölcstani szempontot figyelembe véve – természetes szexuális aktusból jön létre. Az erkölcstan nem foglalkozik a fogamzásgátlás ún biztonságával, a megtartóztatással, a nem természetes nemi aktusokkal. Gyógyszerészi szempontból a fogamzásgátlás alatt a hormonháztartás mesterséges befolyásolását értjük, amennyiben a n i szervezetben nincs ovuláció, akkor a megtermékenyítésre nincs biológiai esély. Az ilyen helyzet el idézése családtervezési erkölcsi szempontból elfogadható. Vannak természetes családtervezési módszerek, amelyek az ovuláció idejének ismeretén alapulnak és ennek a tudásnak birtokában a termékeny n i napokon elkerülik a szexuális aktust. Ezek a módszerek valláserkölcsi megfontolások alapján is megengedettek Szintén megakadályozza a megtermékenyítést néhány fizikai módszer. Ezek a módszerek a

természetes életmódba avatkoznak bele, ezért természet erkölcsi megfontolásokat vonnak maguk után. Hasonlóképpen kell megítélni a spermiumok gyengítését, életképtelenségét el idéz módszereket. Ezeknél az eljárásoknál felmerül az egészség védelmének kérdése, az alkalmazott hormonháztartást befolyásoló szerek el ny/hátrány aránya /benefit/risk ratio/, az élet teljességére vonatkozóan. A szervezet természetes funkcióinak gátlása, vagy akár id leges felfüggesztése az orvosi etikával ellentétes szándék, ezért mindennem; beavatkozás, amely nem a természetes életfunkciók teljes kibontakozását szolgálja etikailag nem fogadható el. Ez vonatkozik mindenféle sterilitást célzó orvosi beavatkozásra, a társadalom toleranciája Dr. Lipták József Bevezetés a bioetikába I El adási jegyzet egyetemi hallgatók részére bizonyos korlátokkal egyes megoldásokat elfogad, de ez mindig az ember méltóságának megsértésével

jár. Mindazok a módszerek, amelyek a megfogant életet úgy támadják, hogy a természetes életfeltételeket nem biztosítják, vagy ellehetetlenítik és ezzel a magzat károsodását, vagy elhalását okozzák, erkölcstani szempontból elfogadhatatlanok /esemény utáni tabletta, R 486, spirál/. Abortusz kérdés Erkölcstani és orvosi megfontolások alapján egyaránt az abortusz nem tekinthet fogamzásgátlásnak. A védekezésre képtelen élet er szakos emberi kioltásáról kell beszélni ebben az esetben. Különböz elméletekkel lehet találkozni a társadalom fejl désének egyes szakaszaiban, amelyek az élet létrejöttének, lefolyásának és egységességének, egyediségének egyes részleteit próbálják vitatni és a szemléletet befolyásolni. Ezek az elméletek /n k joga, ssejt különböz fejl dési útja, lényeges életmódi változások a magzati élet szakaszaiban, születés, mint új életforma kezdete, stb./ egyetemlegesen és külön-külön sem

cáfolják azt a természeti alapigazságot, hogy az új, egyedi élet a fogamzással kezd dik és meghatározott program alapján az utolsó életjelenség bekövetkezéséig, a halálig tart és az ember számára megismételhetetlen. Az abortusz alapvet erkölcsi elutasítása mellett, egyéb erkölcstani kifogások is felmerülnek, mint pl. a védtelenekkel kapcsolatos szolidaritás hiánya, a másik ember méltóságának figyelmen kívül hagyása, egyes ember többletjoga más ember megítélésében, a gazdasági javaknak nem a közjó érdekében való felhasználása, stb. Az abortusz legalizálásáról szóló társadalmi, gazdasági és jogi törekvések a társadalom erkölcsi állapotára utalnak és felhasználják az el bbi elméletek egyes fejezeteit. A kérdés részleteivel könyvtárnyi irodalom, több könyv foglalkozik, amely részletes tanulmányozásra ajánlható. Jobbágyi Gábor. A méhmagzat életjoga Szent István Társulat, Budapest 1997 Vass Miklós. A

megfogant életekért Szent Gellért Kiadó Budapest, 2002 A magyar abortusz helyzetet a ’magzati élet védelmér l’ szóló LXXIX/1992. Trv.szabályozza, amelyet a LXXXVII/2000 Trv módosított Ennek figyelembe vételével az abortusz elvégzésének társadalmi megítélése, jogi büntetése néhány körülírt esetben megsz;nik