Egészségügy | Betegségek » Dohányzás, alkohol, drog leszoktatás

T ÁMOP-6.l2/LHH-09/1-2010-2012 DOHt.NYZÁS-ALKOHOL-DROG LESZOKTATÁS Függőség: Az az állapot, amikor a beteg nem tud meglenni az adott szer használata nélkül. Testi tünetei- elvonási tünetei jelentkeznek , ha nem jut hozzá. Valójában agyműködési zavarról van szó. A kábítószerek változásokat okoznak az agy működésében, az agysejtek átalakulnak, a gondolkodási és emlékezeti mechanizmusok megváltoznak, a motoros készségek- beszéd, járás romlanak, továbbá a hangulati élet megváltozik. A kábítószerek jelentős hatást gyakorolnak a magatartásra, a beteg szinte mindent megtesz, hogy kábítószerhez jusson. A függőség több tényezőre vezethelő vissza - környezeti hatás ( család, társak) genetika kockázat, ha a családban van függő ps7.ichés problémák esetén, pl depresszió Önként lesz-e valaki függő? Általában igen, de a későbbiekben kényszerré válik a szer fogyasztása. Kezelhető-e a ft.iggöség? Egyéni

szándék, vagy bíróság kötelezheti kezelésre a beteget. Szakember segítségét kell kérni Miről ismerhető fel! - egyre nagyobb mcnnyiségü alkohol vagy drog elfogyasztására van szükség, pl. több receptet (Andaxin, füjdalomcsillapítók, köhögéscsillapítók) - hiányukban gyötrö testi-lelki tünetek lesznek - leszokási kísérletek síkcrtelenek - jelentös ídö az alkohol, a drog megszerzésére irányul - feladja a korábbi szabadidős-sport tevékenységeket - hiába felismeri az alkohol vagy drog káros voltát saját testi- lelki egészségére, tovább !Í:>!)1at ja - rejtegetés - egyre több pénzre van szüksége, hogy növekvő igényét a beteg kielégítse - leplezés (pl. Vodka) - megbízhatatlanság. késések Újradefiniálta a függóség fogalmát az Amerikai Addiktológiai Társaság: (The Amcrican Society of Addiction Medicine, ASAM): e szerint a függőség krónikus agyi rendellenesség, nem egyszerű viselkedési proble;:ma. Ez az első

alkalom, hogy a szervezet hivatalosan kinyilvánította, hogy a függőség több mint egy kémiai anyag vagy viselkedési szenvedély miatt bekövetkező kóros viselkedés. A függöség ugyanis a külső megnyilvánulásokon túl egyes agyi területek működését is króníknsan megválloztalja. A tudományos társaság egy négyéves, 80 szakértö bevonásával folytatott vizsgálat eredményeképpen alkotta meg az új meghatározást. /z új definíció szerint a függőség primer kórkép. azaz nem bizonyos érzelmi és pszichiátriai problémák következménye Az pedig, hogy a függőséget krónikus betegségnek nyilvánították, azt jelenti, hogy egy életen keresztül kellene monitorozni. ílktvc szükség esetén kezelni, hasonlóan a szintén krónikus betegségnek számító szívés é1Tendszeri panaszokhoz vagy a cukorbetegséghez A függőség átrendezi az agyi idegsejthálózatot A függőség kialakulá sában részt vevő központi agyterüle tek a

jutalmazó rendszer részei. "Rendkív ül ős i agyterülctekről van szó, amelyek már a rágcsálók nál is megtalálh atók. Ha jutalomér tékü élmény éri az agyat, dopamin, vagy ahogy a köznyelv használja : boldogság hormon szabadul fel. Ma már tudjuk azt is, hogy a függőség kialakulá sát nagyban el ősegíti, ha a jutalom váratlanul nagyobb, mint ahogy a korábbi tapasztalatok alapján az agy előzetesen kiszámolt a" A jutalom lehet kémiai anyag (étel, kávé, alkohol, cukor, drog, cigaretta vegyülete i), dc a viselkedé si szenvedél ybetegség ek (internetf üggés. szexfüggé s játékszen vedély) esetén is a jutalomk özpont aktiválód ásáról van szó. A boldogság utáni vágyakozás megismét elteti velünk a j utalmazó rendszert aktiváló cselekvés t, ami párhuzam osan az idegi szinapszi sok átrendezö dcséhez vezet. "A drogkereső viselkedé sben részt vevő szinapszis ok megerősödnek, és beégnek az idegsejt-h

álózatba. Ha ez a beíródás megtörtén t, mivel nagyon erős emléknyo mról van szó, nehéz kitörölni, inkább csak elfojtani lehet. Ezért is nagyon fontos a m egelőzés" "Kokainf ogyasztók ról például tudjuk, hogy még húsz évvel az utolsó szerhaszn álat után is, ha droghaszn álókról szóló v ideót mutatunk nekik, szinte elviselhet etlen sóvárgási roham tör rájuk. Miért kelJ a dohányzás-alkohol-drog lt:szoktatást egy csoportban kezelni? -ártalmasak az egyém e. a családra, a társadalom ra Mr Alkohol: az alkoholizmus igen gyakori betegség . Az alkoholiz must a WHO (Egészség ügyi Világszervezet) egyértel műen a betegsége k közé sorolja. O lyan idült betegségnek tartják, melynek kezdete alattomos , felismerhető tünetei vannak, s ezek az alkoho lizmus súlyosság ával arányosak. Az alkoholfüggőség testi és lelki tünetekbe n jelentkezik A testi függőséget a tolcraneia fokozódás (egyre nagyobb mennyiségek ivása

ugyanoly an hatás eléréséhe z), és az alkohol hiányában vagy a szokottná l kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztá sakor jelcntkez ö megvonás i tünetek jellemzik. A lelki tünetek között szerepel a kontroll vcsztés0 azaz az ivás a n yilvánval ó egészségk árosító hatása e llenére is folytatódik. Az alkoho)i7,mus logalmához még a szociális helyzet károsodása is társul, mely a függőségben lévők, ill. családjuk életében jelenlkcz ik Az alkohol rendszere s fogyasztá sa akkor minősül betegségn ek, ha az alkoholiz mus testi, lelk i és szociális tünetei már k imutathat óak Előforduhí.s Magyaror szágon kb. 800000-1 000000- ra tehető az alkoholbe tegek szarna Az alkoholiz mus férfiaknál gyakrabb an fordul elő, a férfi/nö arány 4:1, azonban kutatási adatok szerint ez az arány lassú kiegyenlítődési tendenciá t m utat. A női és a fiatalkori italozás egyre gyakoribb Nőkön alkoholfogyasztással járó károsodás ok

hamarabb alakulnak ki, amely koraibb fázisban teszi az lehetövé a kezelésük et. Napi 20g -férfiakná l 40g- tiszta alkoholna k megfelelö alkohol fogyasztá sakor lényegese n nő az a lkoholbet egség és szö vődményeinek kockázata . A típusos kezdet 16-30 éves korra tehetö. Tünetek és diagnózis Az alkohol rendszeres fogyasztá sa akkor m inősül betegségn ek, ha az alkoholiz mus testi, lelki és szociális tünetei már kimutatha tóak. Az alkoholistát a hozzászo kás és a függöség jellemzi, és ezenkívül az ívási szokásai is jel le gzetescn átalakulnak. A testi függőséget a lolerancia fokozódá s (egyre nagyobb mennyisé gek ivása ugyanolyan hatás eléréséhe z), és az alkohol hiányába n vagy a szokottnál keve$cbb mennyiségű alkohol logyasztá sakor j elentkező megvoná si tünetek jellemzik . Lelki tünetek: Sóvárgás, aza1; ellenállha tatlan vágy az ivásra. Kontrollvesztés, azaz a további alkoholiz álás a kialakuló

szövődmények , a kifeje1;ett tiltás, az életvezeté s törése ellenére is folytatódi k. A beteg az e lső pohár után nem tud megállni, kényszere sen iszik tovább Mindezek hozzájáru lnak, hogy az alkohol megszerz ése és fogyasztá sa az élet egyre nagyobb részét tölti ki a beteg életében. Személyi ségváltoz ás, mint például ingerléke nység, hangulatv áltozások és ezek által vezérelt kritikátlan megnyilvánulások, esetenkénl agresszivitá s. A fo lyamal előrehal adásával az intellektuál is funkciók is hanyatlanak . Szociális tünetek: A gyakori ittasság képtelenné teszi az egyént a munkára és a társadalmi beilleszkedésre. Gyakran a házasság ill párkapcsola tok felbomlásá hoz és indokolatla n munkahely i hiányzások hoz, te ljcsítményc sökkenéshe z, maj d elbocsátásh oz vezethet. Az alkohol megszerzés e és fogyasztása az é let egyre nagyobb részét tölti ki. Testi tünetek: A lelki és s:wciális károsodáso

kkal párhuzamo san jönnek létre a testi károsodáso k, melyek gyakorlatila g az összes szervre kiterjedhetnek. Az arcon apró hajszálér-tá gulatok, néha borvirágos (vöröses) arc jelenhet meg. Súlyos esetben a májzsugor következtéb en kialakuló úgynevezet t csillag-naev usokat észleljük a hasfal és a mellkas bőrén . A gyomo r-béltraktus gyakran érintett, kellemetlen szájszag, gyulladáso s tünetek lehetnek jelen. Gyakori a gyomorhur ut, gyomorfek ély, ennek következtéb en hány inger, hányás, gyomorfájá s, étvágytalan ság jelentkezhe t. Szövöd111ényként hasnyálmir igy gyulladás is felléphet, mely a szénhidrát anyagcsere zavarához, cukorbeteg séghez is vezethet. A rossz táplálkozás és felszívódás következtében különféle hiánybetegségek, ioneltérések léphetnek fel. Szinte valamennyi alkohol betegen kialakul a máj zsíros beszűrődése , a máj megnagyob bodik. AL alkoholistá k kb 10%-áh,rn májcirrhosi s (nujzsugor)

fe,ilődik ki. A nyelőcső alsó részének vénatágulatai végzetes kimenetelű vérzés forrásai lehetnek. Az ajak- nyelv-, gége•, nyelőcsö, gyomor-, máj- és hasnyálmir igyrák gyakoriság a emelkedett alkoholbetegekben . A szívizom is érintett lehet az alkohol közvetlen szívizom károsító hatásának következtéb en, ez a szív megnagyob bodásában és szívelégtele nségben nyilvánul meg. Az alkohol a magasvérny omás-beteg ség kialakulásá nak egyik kockázati faktora is. Az alkohol az idegrendszert is károsítja, így érzészavarok jelenhetnek meg (polyneuro pathia), melyek gyakran kesztyií- és harisnyasze rű eloszlásban lépnek fel. Gyakori tünet a kézremegés , járászavar, agyi sorvadás, szellemi hanyatlás ill. emlékezctz avarok Az alkoholizm us hosszú távon potenciazavarokhoz is vezethet. A diagnózis megállapítá sa a betegség kezdetén gyakran nehéz. / beteg különböző testi panaszai miatt fordul többnyi re orvoshoz, gyakran a

rendszeres alkoholfogyasztást igyekszik tagadni. Ilyenkor a jelentkező tünetek (lelki. szociális, testi), a részletes kórelőzmén y (nemritkán hozzátartoz ók beszámolój a alapján) és különböző vizsgálatok együtt segítenek a helyes diagnózis felállításában (emelkedett májenzim értékek, pl.: gamma-GT, GOT, GPT szint, emelkedett vörösvérsej t térCogat /MCV/ és triglicerid szint, EKG-eltéré sek). Kezelés A betegek zöme gyakran csak valami kényszerítő helyzet hatására keresi fel az orvost (pl. szövődménnyel járó részegség, alkoholfogy asztással kapcsolatos baleset , sérülés, betegség, vagy szociális-m unkahelyi-c salád i probléma Fontos a betegek kezelésre való motivációjá nak kialakítása, a beteggel cl kell fogadtatni a kezelés szükségess égét ami gyakran nem egyszerű feladat. Az alkohol izmus kialakulása több tényezö együttes hatásának következmé nye, tünetei, sokfélék lehetnek, éppen ezért a kezelés

is komplex kell legyen. A kezelésnek magában kell foglalnia az alkoholfog yasztás következtéb en kialakult testi károsodáso k kezelését, az esetleges alkohol megvonási tünetek mérséklését, valamint pszicho-szocioterápiát, rehabilitáci ót. szövőd ményei Az alkohol fogyasztás abbahagyás át követően megvonási tünetek jelentkezne k ( fokozott izzadás, végtagreine gés, nyugtalansá g, vérnyomás- emelkedés, szapora szívverés, hányinger, esetenként epilepsziás görcsroham ok), mely gyógyszere s kezelést igényel. Súlyos esetben delírium tremens alakulhat ki (részletesen lásd a delírium tremens címszó alatt). A gyógyszere s kezelés során általában benzodiazepineket (n yugtatószer eket), anticpilepti kumokat (görcsrohamok megelőzésére), nagy dózisú B-vitaminokat alkalmaznak leggyakrabban, emellett fontos a megfelelő táplálék és folyadékbevitel. Ezen időszak lezajlását követöen a kcz:clésben a rehabilitáció,

utógondozás kerül előtérbe, melynek célja az absztinencia (alkoholmentes életmód) fenntartása, és a visszaesések megelözése. Az alkoholbetegek kb. kétharmadában más pszichiátriai zavar is fennáll (pl hangulat- és szorongásos zavarok), melyek gyógyszeres kezelést igényelhetnek. A rehabilitáció és utógondozás során különféle pszichoterápiás eljárásokat alkalmaznak, pl. támogató, csoport- és egyéni pszichoterápiák, magarnrt ástcráp iák. Ma már létezik az alkohol iránti vágyat mérséklő gyógyszer is, mely segíthet a visszaesések kivédésében. Ezzel szemben egyre inkább háttérbe szorul a korábban elterjedten alkalmazott, úgynevezett averziót okozó gyógyszer használata, mely ismételt alkoholfogyasztás esetén kellemetlen testi tüneteket okoz. Önscgítö szervezetekbe, pl. a Névtelen Alkoholista mozgalomba (Alcoholics Anonymous, AA) való bekapcsolódás szintén segítheti az alkoholbetegek rehabilitációját. Ezekben a

csoportokban a gyógyult és nem gyógyult alkoholbetegek közösen megbeszélik gondjaikat és egymást segítik. Napjainkban a járóbetegellátás, a megelőzés és a rehabilitáció jelentősége fokozódott. Gyógyulási esélyek Az alkoholizmus a mai terápiás módszerekkel jobb eséllyel gyógyítható, mint évekkel ezelőtt. A legnagyobb gyógyulási esély a gyógyszeres és pszicho-szocioterápiás kezelések kombinált alkalmazásával érhetö el. llosszútávú nemzetközi kutatások azt találták, hogy az alkoholbetegek kb 8-39%-a absztinens lesz, 46-87%-a viszont visszaesik, alkoholfüggő marad. 0-33%-uk kontrollált ivóvá válik. Dohányzás Rövid leírás (másnéven: nikotinizmus) A dohánynövényben található alkaloida, a nikotin a függőség alapvető komponense, amely a cigaretta, illetve más dohányám egészségkárosító adagban történő használatát eredményezi. A leszokás kezdeti szakaszában a szcnvedélybctegségekre jellemző

elvonási tünetek kísérik, ezért lép ki a nikotinfüggőség a "rossz szokás" kategóriából. Előfordulás A WHO adatai szerint mcgközelítölcg a föld népességének egyharmada dohányzik. A fejlődő országokban ez a férfiak 48%-át és a nők 7%-át érinti, míg a fejlett ipari társadalmakban a férfiak 42%-a és a nők 24%-a dohányos. A nikotinfüggőség évente 4 millió halálesetért tehető felelőssé, de a számok erőteljes növekedése szerint 2030-ra a dohányzás lesz a halálozás és a rokkantság vezető kiváltó oka: a halálozás a kutatók jóslatai szerint évi 10 millióra fog nőni. A dohányzás kérdése ma 250 millió gyermeket és serdülőt érint, akiknek egyharmada a fejlődő országok szülötte. Magyarországi adatok szerint a 13-16 éves fiatalok 70%-a próbálta ki a cigarettát, egyhamiaduk rendszeresen dohányzik. Okok A nikotinfüggőség kialakulásának okait elsősorban a nikotin testi és pszichés hatásaiban

kell keresnünk. Kis mennyiségben a nikotin élénkséget, izgatottságot, a figyelem fokozódását és konccntrációnövckedést okoz, emellett az étvágyat is csökkenti. A nikotinfüggőség kialakulásának lehetséges okait kutató elméletek is a nikotin molekulának az agyban kifejtett élénkítő hatását állítják előtérbe. A nikotin a tüdő erein keresztül a vérbe szívódik fel, ahonnan eljut a test bármely régiójába, így akadálytalanul jut át a vér-agy gáton is. A cigaretta annyiban különbözik a rágott dohánytól, hogy a füst beszívását követően a nikotin másodperceken belül jut el az agyba, így a dohányos érzékenyen szabályozhatja a szervezete által kívánt dózist. Az agyban azokhoz a receptorokhoz kötődik, amelyek eredetileg az aceLil-kolin - egy idegi hírvivő - számára készültek. A nikotin az acetilkolinhoz hasonlóan jeltovábbításra készteti az idegsejtet, amely élénkítő hatást gyakorol az idegrendszerre. A

nikotin acetil-kolin receptorhoz való kötődése több szempontból is hátrányos: egyrészt a nikotin molekula csak két óra múltán bomlik el, addig az idegsejten marad kötött állapotban. amely ezért nem képes regenerálódni Másrészt az élénkséget az egyensúlyi helyzetnél nyomottabb állapot követi, amely ismételt rágyújtásra készteti a beteget. Ezzel párhuzamosan a nikotinmolckula a kö7.épagyban található dopamin receptorokhoz is kötődik, amelynek hatására dopamin szabadul fel. Ez a vegyület felelős a kellemes közérzetért és a jutalmazó hatásén, és ennek köszönhető a dohányos "magatartás" kialakulása (a kokain- és heroinfüggőséghez hasonlóan). Rendszeres dohányosok központi idegrendszerében kimutatták, hogy a nikotinra érzékeny receptorok száma igen nagymértékben megnő, amely tovább erősíti a dohányzás-centrikus életvitelt. A legújabb kutatások célja ezért egy olyan helyettesítő molekula

megalkotása, amely a nikotint megelözvc kötődik a receptor rnegtclclő - alpha4 - alegységéhcz, kioltva ezáltal a nikotinnal kapcsolt jutalomérzést. a kialakult érzékenységet és toleranciát Tünetek A nikotinfüggőség tünetei általában széles körben isrncrtek. A dohányos megpróbálja folyamatosan fenntartani nikotinszíntjét amely azt eredményezi, hogy egyik cigarettáról a másikra gyújt rá. A láncdohányzás a folyamat~)S jutalmazó magatartásnak köszönhető, amely nyugtatóan hat a dohányosra , és amelynek alapja a dopami n fels:t.abadulása Ezzel párhuzamosan azonban a nikotinnal szembeni tolerancia is kialakul. Ennek a folyamatna k a során a nikotint kötő receptorok érzékenysége csökken a molekula iránt, és egyre nagyobb nikotim11en nyiségre lesz szükség ugyanakkor a hatás kiváltásához. Az érzékenysé g kialakulása abban nyilvánul meg, hogy a nikotinfüggő már ne m érLi jól magát napi cigaretta adagja nélkül. A

dohányzás nagyon eös testi és lelki függőséget okoz, és az elvonási tünetek az utolsó cigaretta, pipa vagy s7j var elszívása után 30-120 perccel jdentkezne k. Megvonásk or a dohányos kinzó vágyat érez a dohányzás után, ez rövid idő alatt feszültségh ez, türelmetlcnséghez, ingerlékenységhez vezet. A tüneteket fejfáj ás, rosszullét, gondolkodá si és koncentráci ós zavarok, alvászavaro k és az étvágy növekedése súlyosbítja. Az e lvonási tünetek pár nap alatt elérik a kritikus szintet, de hetekig, hónapokig fennállnak. Kórlefolyá s A nikotinfüggőség negatív hatásait erős íti , hogy a nikotino n kívül s:amos anyag - szénmonoxid, a kátrány - található a cigarettában , amelyek igen károsan hatnak az egészségre. A függőség leggyakorib b kísérő tünete a krónikus hörghumt, amelynek kialakulásában egyértelmü szerepet játszik a dohányzás. A betegségre a tüdő légútj ainak idült gyulladása és a légzés

akadályozo ttsága jellemző. A krónik us hörghurut állandó köhögéssel és gyakori - kifejezetten a reggeli órákban jelentkező - köpetürítéssel jár, előrehal adottabb stádiumhan fokozódó légszomj és fáradékony ság jellemzi. Szövődményei között említést érdemel a rendszeres légúti fertőzés , a tüdőgyulladás, a tüdő tágu lat és az ahhoz köthetö szívbetegsé g. A nikotinfüggőség és a légúti daganatos megbeteged ések közötti erő s összefüggést bizonyítj a, hogy a tüdörákos betegek 80%-a aktív, vagy volt dohányos. A dohányzás az alsó légúti lokalizáció n túl a szájüreg, a gége, a nye1őesö és a végbél daganatos elváltozásainak kialakulásá ban is jelentős szerepet játszik, növeli a méhnyakrá k, a hólyagrák és a hasnyálmir igy-rák kockázatát. A nikotin vérnyomásemelő hatással rendelkezik , ezért a nikotinfüggőség jelentős szerepet j átszik a magasvérny omás-beteg ség, a szívinfarktu

s és a stroke kialakulásá ban. A szív koszorúere it érintő megbetegedések legfontosab b, kiíktatható rizikófaktor a a dohányzás. A ni kotinfüggö knek 2-3-szor nagyobb az esélye arra, hogy szív-érrend szeri megbeteged ésük szívinfarktu shoz vezessen, a 45 év alatti férfiak körében bekövetkez ett szívinfarktu s 80%-áért pedig s1,inte kizárólag a dohányzás tehető felelőssé. /z agyi erek elzaródása - stroke - dohányosok esetében sokkal gyakrabban fordul elő. A dohányzás negatívan befolyásolja a fogamzóké pességet és a potenciát. A várandós nök nikotinfüggősége a magzat alacsony születési súlyát eredményez i és koras7.ülésh ez vezethet Diagnózis A nikotinfüggőség diagnó,.isát fl7 elmúlt években egyre többször állították fel a pszichiáter ek. Statisztikáik szerint a nikotinfüggőseg a leggyakoribb szenvedély betegség, a diagnózis előfordulása az clmúli években 50-84% között váltakozott . Az egyéb

pszichiátriai betegségek kel való együttes előfordulása - fontos megemlíten i a hangulatzav arokat, a pszichóziso kal, a szerfüggösé get, az evési zavarokat és a poszttraum ás stress7 szindrómát - még inkább előtérbe állította a níkotinfügg őségel. A WHO ajánlása szerint a nikotinfüggőség diagnózisa állapítható meg, ha az alábbi kritériumok közül legalább húrom teljesül. • A dohányzás utáni erös vágy illetve sóvárgás. • A dohányzás alacsony szinten tartásának nehézsége. • Elvonási tünetek - pl. irritáltság, sóvárgás, koncentrálá si zavarok és éhség - megjelenés e a dohányzás felfügge sztése után. • Tolera ncia kialak ulása és ennek függv ényéb en emelkedő nikoti nadag igénye . A társas ági tevék enysé gek és a kötele sségek hanya golása a dohán yzás érdek ében. • A dohán yzás fol ytatás a annak ellené re, hogy a személy tisztáb an van az egészségre gyakorolt káros

hatáso kkal. • Kezelés A nikotinfüggőség ke7.elését nehezíti, hogy a dohán yosba n a testi depen denci a melle tt erős pszich és függé s alakul t ki . A rágyú jtás "szert artása" étkezé s után, egy kávé melle tt, társas ágban vagy fiatalo k esetéb en szórak ozóhelyen a dohán yos é leténe k - nem ritkán társad almi életén ek - része lesz, és ezekb en a helyze tekbe n követ kezhe t be leggy akrabb an a megin gás. Meg lepő, de azon nikoti nfügg ök, akik egyik napró l a másik ra teszik le a cigare ltát, és többé nem gyújta nak rá, többsé gben varrnak azokk al szemb en, akik segíts éget kérne k a leszok áshoz . Az elhatá rozást jeknt ösen segíthelí a féle lem a megbe tegedéstől, egy közel i hozzáta11ozó vagy barát dohán yzássa l összef üggés be hozha tó halála , illetve nök esetéb en a teherb eesés, férfiak nál a baba megjelenése a család ban. Mégis , sok nikotinfüggőnek van szük sége aktív

segíts égre ahhoz , hogy szenvedélyétől megsz abadu~j on. A nikoti n szintjé nek fokoz atos csökk entésé ben nyújt gyógy szeres segíts éget a nikoti npótlás , amelynek. számt alan formá ja létezik • A tapasz a bőrön keresz tül juttatj a a szerve zetbe a kíván t mennyiségű nikoti nt. Alapv etöen két formá ja létezik: az egyik et a nappa li órákb an kell fennh agyní, míg a másik forma 24 órás nikoti nadag olást biztosít, mcgelözve a reggel i cigare tta utáni sóvárg ást. • A rágóg umi előnye, hogy a kíván t nikotin menny isége szabá lyozh ató. Fo ntos, hogy a beteg megta nulja, hogya n kell rágni a gumit : a kezde ti rágcsá lás után az orca és a fogak közöt t kell parko lni", hogy a nikoti n a száj nyálk ahárty áján keresztül szívód hasso n fel. • A nikoti nos cukor kát, az édessé ghez hason lóan, lassan kell szopo gatni. • Az inhalá tor egy cigaretta alakú müan yag beren dezés , amely hez nikoti

nnal töltött patron csatlakozik . A szájré sz megsz ívása nikoti nt szaba dít fol; ez külön ösen elöny ös azokn ak a beteg eknek , akik hiány olják a dohán yzás mozdu latait. • A nikoti nos orrspr ay a leszok tatás legerősebb eszkö ze. A tartály ból a nikoti nolda t közve tlenül az orr nyálk ahárty ájára kerül, ahonnan nagyo n gyors an szívódik fel. Ez a módsz er lehetőséget l.ld olyan erős dohán yosok leszoktatásá ra is, akikn él az előző módsz erek egyik e sem vált be. /. nikotinfüggőség kezelé sénél egyre gyakr abban veszik igény be az akupu nktúrát. A terápi a során tűket helyez nek a beteg testtáj ainak különböző pontja ira, amely ek körülb elül fel óra múltá n távolítanak cl. két tű kivételével, amely ek a fülben maradnak A z utóbbi id őben láttak napvi lágot azokn ak a kisérl etelmek az eddig i eredm ényei. amelyek a nikotinfüggőség. elleni vakcin a létrehozásá val kisérle teznek . Az alapg

ondol at a fehérj éhez kötött nikoti n bejuttatása a szerve zetbe, amely felism erve az idegen anyag ot, specif ikus ellena nyago t kezd terme lni. A késöb biekb cn bejutó nikoti nt az ellena nyag megk öti, és az így k ialaku lt komp lex mérete miatt - már nem tL1d átjutni a vér-ag y gáton , így a nikoti n idegre ndsze ri hatása elmar ad. Gyóg}ulási esélye k Magy arorsz ági adato k szerin t hazán kban csakn em 1 millió embe r él, akik végleg leswk tak a dohányzásró l. Sajno s a nikotinfüg,gök csak 80%-a próbá lkozik k omo lyan azzal, hogy letegy e a cigare ttút, és csak 15-20 %-uk ér el teljes sikert. Jó tudn i viszon t, hogy ha a dohán yos 35 éves kora elölt szokik le végle g, szerve zete mégis képes olyan regene rációr a, hogy életk ilátása ik ne külön bözze nek azoké tól, akik soha nem dohányoztak . A gyógyulási esélyeket viszont nagymértékben csökkenti a társadalom elfogadó, nem ritkán bátorító magatartása. A

leszokni vágyók akaratát gyengítheti a passzív dohányzás, amely nemcsak rájuk, hanem nem dohányzók egészségére is negatív hatást gyakorol. Fontos megemlítcní azt az Európában eddig egyedülálló kezdeményezést, amely Írországban született: a szigetországban törvény írja elő a dohányzás tilalmát minden nyilvános helyen, beleértve a nagy hagyományokkal rendelkező ír kocsmákal is. Drogfüggőség A kábítószer- vagy drogfüggös ég a utcai kábítószerektől vagy gyógyszerektől való függőséget jelenti. A függőség azt jelenti, hogy az ember rabja a drognak, nem képes kontrolláln i annak h asználatát és foly tatja a droghaszná latot annak ellenére, hogy tudja: kárt okoL. magának és környezetén ek. A drogfüggös ég intenzív vágyat kelthet a kábítószer használatár a A kábítószerfüggőség általában alkalmi droghaszná latból alakul ki, ami szokássá majd szenvedély betegséggé válik. A

kábítószer-függőség súlyos, hosszú távú következmé nyekkel járhat, beleértve a testi és lelki egészségi problémáka t, fertőző betegségeket, a társas kapcsolatok, a szociális és anyagi helyzet megromlását és a droghasználatból adódó törvénybeütköző cselekedete k következm ényeit. A kábítószer- függőség legtöbbszö r alkalmi, társasági droghaszná lattal kezdődik. Egyes embereknél ez meg is marad az alkalmi használat szintjén, másoknál azonban a droghaszná lat szokássá válik, és egyre gyakoribb lesz. Az idő múlásával egyre nagyobb adag kell a kívánt jó érzés eléréséhez, sőt ez odáig fokozódhat. ho gy csak azért kell a drog, hogy ne érezze rosszul magát a használó A leállás ilyenkor már erős drog utáni vágyódássa l, Hletve testi elvonási tünetekkel jár. A kábítószer-függőség tünetei vagy viselkedési formái: késztetés droghaszná latra naponta akár többször is, s ikertelenség kál

lási kísérletek esetén, a drog beszerzése érdekében többet költ mint amennyit megengedh et magának sót azért olyasmit is megtesz, amit egyébként nem pl. lopás, a drog szükséges a problémákk al való szembenézé shez, v1;1.,(;lés vagy más veszélyes üzem drog hatása alatt, egyre több i dőt és energiát fordít a drog beszerzésér e és használatár a. A kábítószer használatra fiatalok esetében a következő j elek utalhatnak: iskolai problémák (igazolatlan hiányzás, hirtelen érdektelens ég, eredmények romlása), egészségüg yi problémák (energia és motiváció hiánya), elhanyago lt megjelenés , viselkedésb eli változások, túlzott pénzköltés. A kábítószer használat és függőség jele inek felismeréséhe:l nem árt tudni, hogy a különböző típusú drogok használata különböző hatásokkal jár. A testi és viselkedésb eli tü netek alapján sok mindenre lehet következtet ni. M arihuána és a hasis: a kannabisz

vegyületek (tctrahidrok annabinol - TH C) használatak or lelki függőség alakulhat ki . A drogot általánosan napi rendszeress éggel használják A használat és függőség jelei lehetnek: emelkedett vizuális, audio és ízérzékelés , gyenge memória, megnöveke dett vérnyomás és szívritmus, vörös s;,:cmek, csökkent koordináció , koncentrációs nehézség, megnöveke dett étvágy, lelassult reakcióidő. paranoid gondol kodás (túlzott illetv e in acionális félelem és bizalmatlan ság mások iránt). Barbituráto k és a benzodíaze pinek: ezek orvos által felírt központi idegrendsze rre ható gyógyszerek. A Seconal például barbiturát, míg a Valium vagy a Xanax a bcnzodiaze pinek közé tartoznak. Has7,nálatu k és az általuk okozott függőség jelei az alábbiak lehetnek: álmosság, kásás beszéd, csökkent mozgáskoo rdináció és memória. zavartság, lelassult légzés és a vérnyomás csökkenés, szédülés, depresszió. Metamfctamin.

kokain és más serkentősze rek: pl amfetamin, metamfetamin, kokain és metilfenidát (Ritaiin). A használat és a függőség jelei lehetnek: euföria, csökkent étvágy, gyors beszéd, ingerlékenység, nyugtalansá g, depress;,.ív hangulat ahogy a szer ki ürül a szervezetből , orrdugulás, és sérült orrnyálkah ártya (azoknál akik felszippan~iák a szert), álmatlanság, fogyás , megnöveke dett pulzus vérnyomás és testhőmérsékl et, paranoia. /. mctamlet amin, más néven "meth", egy kü lönösen veszélyes kábítószer Ez a rendkívül addiktív és számos rövid-és hossz-.i távú egészségk árosító hatása van Különöse n veszélyes minthogy v iszonylag olcsó és széles körben ho7,záférhető. Party drogok: Ezeket a szereket tizenéves ek és fiatal fe lnőttek hasmáljá k klubokba n, koncertek en és bulikon a pörgés fokozásár a: Ecstasy (MDMA) , GHB, Roh ypnol, ketamin. Bár ezek az anyagok nem tarto:t.nak ugyanabb a a

kategóriá ba, vannak közös vonásaik és veszélyei k A pai1y drog használat és Higgőség jelei: eltúlzott boldogság érzet vagy eufóri a, lecsökken t gátlások , fokozott vagy megválto zott látás-, hang-és ízérzékelé s, amfetamin-szerű hatások (a ketamin és az Ecstasy esetében). csökkent mozgásko ordináció , csökkent ítélőképes ség, memória problémá k vagy emlékeze tkiesés, fokozott vagy csökkent pulzusszá m és vérnyomá s, álmosság és eszméletvesztés (GHR és Rohypnol ) A GJlB és Rohypno l különösen veszélyes mert nagy dózisban, okozhatn ak rohamot, kómát és halált. A kocká:tat mcgnö, ha ezeket a szereket alkoholla l együtt használjá k Mivel rontja az ítélőképességet és a memó riát, és mi vel könnyen belekeverhető valaki italába és így az áldozat tudta vagy beleegyez ése nélkül beadható. ezeket a szereket gyakran használják ún "date-rap e" (randi szexuális erőszak) drogként. A party

drogok más ik kockázata , hogy gyakran tartalmaz hatnak egyéb káros. szennyező anyagoka t is. Hallucino gének: a h albcinog én szerek hatása nagyban függ az adott szertől. A kggyakor ibb a hallucino gének az LSD és a !enciklidi n (PCP). Az LSD-használat jelei: hallucinác iók, jelentőse n beszűkült és megválto zott valóságér zékclés (pl. színek hallása), állandósu lt mentális változások az észlelésbe n , gyors szívverés , magas vémyomá s. reszketés. tlashback bevillanás ok (a hallucí nációk újra átélése akár évekkel később is) A PCP használat jelei: hallucinác iók, eufória, téveszmék, pánik, étvágytalan ság. depresszi ó, agresszív esetleg erőszakos viselkedés. lnhalánso k: Néhány gyakran belélegze tt káros anyag: ragasztók , festékek hígítók, javító folyadék, fi lctoll töltöfolya dék , benzin, tis ztítófolya dékok és aeroszolo s háztartási termékek . Belélegez ve, ezek a szerek rövid

részegségszerű állapotot és a gátlások csökkené sét okozzák. Hosszú távú használat uk rohamoka t vagy halált okozhat, és károsíthatja az agyat, a májat és a veséket. f ájdalomcsillapító narkotiku mok: Ópiátszár mazék vagy szintetiku s narkotiku mok , fájdalomc sillapító gyógysze rek ide tartozik a heroin, morfin, kodein, rnctadon és oxikodon (OxyCont in). Használatuknak jelei lehetnek: csökkent fájd alomérzet, szcdáció, depresszió, zavartság, székreked és, lelassult légzés, tűnyomok (intravéná s használat esetén). Sok más pszichés betegségh ez hasonlóan a káb ítószer-függő ségnek tö bb tényezője van. A két fő tényeL.Ö: -Környez et: A környezet i tényezők , köztük a családi meggyőződések és attilíidök és a kortársak hatása is közrejátsz hat a kábítósze r-használatra való ösztönzés ben. -Genetika. Ha már elkezdődött a kábítószer használat, a függőség kia lakulását öröklött tulaj

donságok is befolyáso lhatják. A fizikális fü ggőség úgy alakul ki, hogy a többszörí droghaszn álat során a szer megválto ztatj a az agy örömérzé kclési módját. A kábítósze r-függés fizikál is változáso kat okoz az agy bizonyos idcgsej tjei ben. Kockázat i faktorok * Függőség a családban : a kábítószer-függőség gyakoribb egyes családokb an és ez valószínüleg a genetikár a vezethető v issza. Ha a rokonaid között (p l szülő vagy testvér) van!lak, voltak alkohol- vagy káb[tószer-problcm ák, akkor számodra is nagyobb a kockázata a kábítósze r függö ség kialakulá sának droghasználat esetén. * Ha férfi vagy. A férfiak statisztik ailag kétszer olyan gyakran van drogprob lémája, mint a nőknek * Más pszicholó giai probléma esetén. Ha már van egy pszicholó giai probléma pl depresszió, ADHD, vagy a poszttraumás stressz zavar, akkor nagyobb a valószínű sége a kábítósze r függőség kialakulás ának . *

Kortársak nyomása. Különöse n a fiataloknál, az egymásra gyakorolt nyomás erős tényező a kezdődő kábítósze r használat nál. * Családi kontroll és kötődés hiánya. * Szorongá s, depresszió és a magány. * Erős függőséget okozó kábítósze r használata. Bizonyos szerek, mint példaul a heroin és a kokain nagyon gyorsan nagyon erős függőséget alakítanak ki. Megelőzés és visszaesés elkerülés e Kábítósze rrel való visszaélés megelőzé se gyermeke knél: * Kommun ikáció. Beszélj a gyerekek nek a kábítósze r használat veszélyeiről * Figyelj. Légy jó hallgatóság, amikor a gyerekek a kortársak által kifejtett nyomásró l beszélnek és támogasd őket az ellenállás ban. * Mutass jó példáL N~ légy alkohol vagy drogfüggő. A függőséggel küzdő szülők gyermeke i jubban ki vannak téve a drogfüggőség kockázatá nak. * Erős ítsd meg a sz.ülö-gye rmek kapcsolat ot, kötődést, a stabil érzelmi háttér

biztosítás a csökkenti a gyermeke k droghaszn álatának kockázatá t. Visszaesés megclőzé.se * Kerüld a magas kockázatú helyzetek et: azokat a helyeket és embereke t amelyek és akik a drog,haszn{1lathoz kapcsolódnak. * Azonnal kérj szakszerű segítsége t ha visszacsnél. * T.:1rtsd be a terápiás tervet Úgy tünhct hogy meggyóg yultál, újra egészsége s vagy és abbahagy hatod a terápiát. Ne tedd Ne hagyd abba a pszichote rápiás kezelést és a csoport üléseket vagy a7. előírt gyógysze res kezelést mert ezzel esélyeid a kábítósze r-mentes életre sokkal magasabb ak A leszoktatásban a pszichoterápiáé a vezető szerep qBár komoly farmakoló giai kutatások folynak a függőségről való leszokás gyógysze res itámogatására, egyelőre a psz ichoteráp iás megközel ítések a legsikeres ebbek. "A függő ségnél :tulajdonk éppen egy kóros memórian yomot kellene k itörölni oly módon, hogy az összes többi emlék ne sérüljön

- mondja dr. Katona István Ettől pedig még egyelőre messze áll az orvostudo mány, ez6rt is fontos hangsúlyo zni, hogy - akárcsak az autóbales etek esetében - a ;1.negclözésre érdemes koncentrá lni az erőforrásokat Persze itt sem szabad senk it az út szélén hagyni, ezért törekedn: kell a kóros viselkedé s pszichote rápiás elfojtásár a vagy legalább :egészsége sebb szenvedé lyekre való lecserélés ére, ami nagyon fontos felelőssége a !szenvedélybeteg ember környezet ének. A kisközöss égi leszoktató programo k a belső erő övelése mellett ehhez adhatnak lelki támogatá s DEBRECEN DSEGÍTÖKÉZ □ Lelkisegély Telefonszolgálat lelkisegély, telefonszolgálat, Debrecen Cím: - Telefon: 80-505-510 Rejtőzködő Ifjúsági Lelkisegély lelkisegély, telefonszolgálat, ifjúság, Debrecen Cím: - Telefon: (80) 505-013 Debrecen Megyei Tüdőgondozó dohányzás, Leszokás, Szakrendelés, Debrecen Cím: 4001 Debrecen, Bethlen G.u1 l-17

Telefon: 52/513-613/652 Főnix - Alkoholizmus Elleni Klub alkoholizmus, Leszokás, Klub, Debrecen Cím: 4024 Debrecen, Varga utca l Telefon: 52/348-888; 52/430-945; 52/530-018; 52/530-019 Drogambulancia Drogambulancia. drog, függőség, Leszokás, Debrecen Cím: 4024 Debrecen. Varga u 1 Telefon: (80) 505-088 52/349-920 fax:52/349-920 Hajdú-Bihar megye: Kenézy Gyula kórház, Drogambulancia drogsegély, szenvedélybetegség, Jlrogambulancia, Leszokás, függőség, Debrecen Cím: 4024 Debrecen, Varga u. 1 Telefon: (52) 349-920, (80) 505-088, Fax: (52) 349-920 Forrás Lelki Segítők Egyesülete Rév Szenvedélybeteg - Segítő Szolgálata lelki támasz, Segítség, krízis, Debrecen Cím: 4028 Debrecen, Ember Pál u. 19 Telefon: 521412-783 Debrecen Gamma gt. - Szenvedélybeteg Önsegítő Csoport alkoholizmus, szenvedélybetegség mentálhygéné, Klub, Debrecen Cím: 4031 Debrecen, Angyalföld tér 11 Telefon: 06/20-976-5335 Forrás Lelki Segítők Egyesü lete Rév

Szenve délybet eg Szolgálata □ Segítő Droga mbulancia , Tanácsadás, ifjúság, drog, alkohol, lelkisegély, szenvedély betegség, l)ebrccen Cím: 4031 Debrecen, Angyalföld tér 11. lclefon: 52/434-942 Debrecen DOTE Női Klinika Tinédzserambulancia , Drogambulancia, drog, alkohol, Tanácsadás, Debrecen Cím: 4032 Debrecen, Nagyerdei krl. 98 Telefon: 52/41 1 600 / 5800 Debrec en Városi Tüdőgondozó dohányzás, Leszokás, Szakrendelés, Debrecen Cím: 4032 Ucbrccen, Jerikó u. 21 Telefon: 52/413-415 Herpály - Alkoholizmus Elleni Klub alkohol izmus, Leszoká s, Klub, B cretttyó újfalu Cím: 4 100 Berettyó újfalu, Bajcsy utca 27 Telefon: 54/500-0 22; 54/500-023 Területi Kh. Alkoholelvonó (Ideggondozó) Leszoká s, alkohol izmus, Klub, szenved ély beteg, Mezőtúr Cím: 4100 Berettyóújfalu, Orbán B. tér l Telefon : 54/507-564/316 mellék