Biológia | Állatvilág » Matyik Gabriella - Kaméleonok

KaméIeonok Története Mintegy l50 kaméleonfaj é1 Afrikában és a mediterrán régióban, Dél-Európában, Indiában és Sri Lankán. A legnagyobb faj gazdagság gal Mad ag aszkár é s Nyu gat- Afrika b üs zkélke dhet. Megtalálhatokaz esőerdőkben és a sivatagi területeken egyaránt, a tenger szindétől kezdve a 4500 m-es magasságig. A kaméleonok dltuldnos felépítése: A koponya A kaméleon csökevényes, azonoS, háromszög formájú állcsonthoz rögzült fogakkal rendelkezik. E,zt a típusúüregtelen fogazatot acrodontnak nevezzük. Lábak és a farok A kaméleonnak fejlett, izmos végtagjai erős markoló-fogó lábai vannak. A biztos kapaszkodáshoz a kaméleonoknak minden lábán öt lábujja van. A lábakon 2-3 arányban azujjak összeforrtak, így egymással szembefordíthatók, csipeszként működnek. A mellső |ábain kifelé két, befelé három ujj található míg a hátsó lábakon pont fordítva. Minden ujjon ívelt van.Ezen túl a talpakon és a

farok végénrecés bőrlemezek vannak, amik hasonlóan a csúszás gátl ó cipő talp áho z stab i l tapadást b izto sítanak. köröm Régóta ismert, hogy a fán élő kaméleonok farka oldalirányban lapított, erős fogó-kapaszkodó farok. Úgy tűnik hogy a lombok között é1ő fajok farka testükhöz mér1en a leghosszabb Amelyek alacsonyabb szinteken laknak aránya1ban rovidebb farokkal rendelkeznek. De vajon miért van ez? A fent említettek Közép-Afrika egyenlítői részénélnek, de különböző területeket foglalnak el. Ugy tűnik, hogy a napkedvelő fajok hosszabb farka (hosszabb mint a testhossz másfelszerese) biztonságosabb kapaszkodást nyújt a magas fák tetején, napozáskor. Az alacsonyabb szinteken nincs kitéve a viharos szél erejének, ezért nincs szüksége olyan erős kapaszkodásra (farok hossza a testhossz fele). r{ o A csontváz és az izomzat A kaméleonok egy része a fán lakó életmódhoz alkalmazkodott, emiatt különbözo

anatómiai jellegzetességeik alakultak ki: rugalmas, porcos bordák - így baj nélkül eshetnek; fogó lábak amivel biztonságosan kapaszkodhatnak még a viharos erejű szélben is; nagyon speciali zá|őd,ott nye|vizomzat, kilőhető nyelvvel - ami nagyon hatékony rovarvadászatottesz lehetővé; speciális szemmozgatő izomzat - ami a szemek egymástól független mozgatását teszi lehetővé. A nagy Iátótér nem csak avadászatot segíti, hanem az esetleges ellenséget is hamar észre veszi iey ; áI|at. A rugalmas gerincoszlop szintén a fán v alő mászkálást könnyíti Az emésztő rendszer Habár a kaméleonok főleg rovarevők, néha kisebb gerinceseket is elfogyasztanak. Egyes egyedek a novényi táplálékot sem vetik meg. A kicsi kúp alakú fogak inkább a táplálék tartására valók, mintsem rágásra. A nyelv vaskos, húsos feszítő izom, porcos vázza|. Ezeket a struktúrákaÍ izmok, csontok rögzítik úgy, hogy a funkciónak legj obban megfelelj enek.

A kaméleon különleges tulaj donsá gai Nyelve A kaméleonok legérdekesebb tulajdonságai az egyedül álló anatómiai adottságaikhoz kötődnek, amelyek a környezethezva|ő alkalmazkodás következtébenfejlődtek ki. Ezek kozül az egylk, hogy hogyan kapja el a kaméleon zsákmányát a nyelvével. A kaméleon nyelve nem egyszerűen csak kinyúlik a szájáből, hanem hatalmas erővel lövell ki, majd gyorsan visszahúzódik. Az U alakú nyelvcsont jelentős szerepet játszik a nyelv kiöltésében. A közelebb lévo zsákmányállat elejtéséhezkisebb erő is elegendő, azonban a messzebbre lövéshez i nagyobb erő kell. A kaméleonok a lövés erejét is képesek váItoztatni. Mielőtt teljes erővel kilőné ;B a nyelvét a zsákmányra, többszcjr kic;lti-behúzza z a nyelvét, így méri be a távolságot. A kilövéshez jt szükséges idő kevesebb mint a másodperc Il|6od része. A nyelv elején lévő bunkószerű képleten egy speciális szövet van, amely

ragadós nyállal van beborítva, ezze| mintegy odaragasztva a zsákmányállatot a kaméleon nyelvére. Továbbá a nyelv hegyén Van egy kis karima, amely körbeöleli a rovart, így még jobb rögzítés jön létre. Amikor nyugalomban Van az á||at, a nyelve, a szájüreg alsó részébenfoglal helyet A kaméleon a saját testhosszának két és félszeres távolságról is le tudja vadászni a rovarokat. Ez a gyors vadászat a szuper-kontraháló izmok miatt lehetséges, ami a gerincesek kozott egyedülálló tulajdonsága ezeknek a hüllőknek. Egy biztos, a hosszú, gyorsan, nagy erővel kiölthető ragadós nyelv csodálatos pé|dájaezeknek az áL|atoknak környezetükho z val ó alkalmazko dás ának. ffi Az idegrendszer Azagy jobb- és bal, két egymástól jó1 elkülöníthető féltekébol áll. agyidegük van, hasonlőan az emberhez. A kaméleonoknak 12 pár c!: o A bőr A bőr vizáteresztő képességefajonként vá|toz1k, A sivatagi fajok vasta g,

szárazbőne| védekeznek akiszáradás ellen. A hegyi fajok vékonyabb bőre vékonyabb,jobban átereszti avizet. A bőr felszíne, redőzöttsége szintén fajonként változik A kaméleonok nem egyben vedlik le a bőrüket, mint a kígyók, és néhány más hüllo, A fiatal, még fejlődésben lévő állatok sokkal gyakrabban vedlenek, mint a felnőtt egyedek. A vedlés során a pikkelyek között levő repedések mentén válik el a régi bőr a friss hámrétegrő1. Az oreg darabok kiszáradnak és lepottyannak A vedlés hanem cafatokban. napokig eltarthat de létfontosságú, hogy tökéletes legyen. Ha maradnak foszlány ok az állat testén, a kaméleon faágakhoz dörzsöli magát. A száj és szem körül maradt ioszlányok a legrosszabbak ezek nagyon zavarják az ál|atot, Énis megfigyeltem párszor, hogy durván afaághoz dörzsoli aszemét. De szerencsére ő érzi,hogy mit csinál mert még soha nem lett belőle semmi baja. A kígyókkal ellentétben, kaméleonok

a vedlés alatt is esznek. Bár megfigyelhető, hogy sokkal rosszabb az étvágyu ilyenkor. Színv á|toztató kép es s é ge Arisztotelésztő|származnakaze|ső feljegyzések a kaméleonok színvá|toztazo képességéről. Feltételezéseszerint, a kaméleon színváItoztatása a félelemérzet megnyilvánulása. A későbbiekben megpróbálta megmagyaúzni ennek a je|legzetes tulajdons ágnak a mechanizmusát. A kaméleon színváltoztató képességétaz állat felfujódásával hozta kapcsolatba. Amikor az á|Iat felfujja magát, sötétebb |esz a bőre. Amikor a kaméleon kitágítja a mellkasát, felfujja a ttidejét, ezá|ta| a bőr elvékonyodik, kifeszül, a ráncok eltűnnek, és láthatóvá válik a mélyebb bonéteg sötét színe, amit a véráramlás váItoztatásával még tovább tud változtatni. Így a bőr feszülésének vá|tozásáva| vá|tozik az á|Iat színe. Azidők folyamán ezt amagyatázatot kétségbe vonták. Megfigyelték, hogy

abőrszinvá|tozása fuggetlen a felfujódástól, és amikor a kaméleon felfujja magát, nem mindigvá|toz1k a szine. A másik főteória a bőrpír-elmélet volt. Ez azt á|Iította, hogy a kaméleon színvá oztatását a bőre külso rétegeiben keringő anyag okozza. Azt figyelték meg, hogy a kaméleon bármikor meg tud1avá|toztatni a mintázatát, de a bőrnek Van egy alapszíne az átszínezett foltok alatt. A színező anyag (epe) kiválasztása a bor felso rétegeiben történik néhány helyen osszegyűlik, később felszívódik. A szinezőanyag megjelenésének és felszívódásának dinamikus változása adja a kaméleon színvá|tozásait. Ezt a színező folyadékot a belső szervek bocsátják ki a bőrbe test szerte. Sajnos akkor még nem volt megfelelő technika a tudósok kezében ezen feltételezések igazoIására,vagy cáfolására. Amikor a bort jobban tudták vizsgálni új eredmények láttak napvilágot. Milne.Edwards (1800-1885) francia zoológus

végezte el a legpontosabb vizsgálatokat a kaméleon szinvá|tő képességévelkapcsolatban. Legeloszor azt mutatta ki, hogy a kaméleon szinvá|toztatása nincs osszefliggésben a felfújódással. Szerinte a bőr feszülésévela bőr sötét pigmentjeinek kellene |áthatővá válniuk, a felszíni át|átsző rétegen keresztül, de ez nem történik meg. A bőr továbbivizsgá|ata során rájött hogy két ktilönbcző pigment Van a mély bőnétegben és egy srárgás a felszíni rétegben. Ugy gondolta, hogy a mély rétegben lévo sötét pigment koncentrációjának avá|tozása okozza a színváltozást. Egy minta-bőrdarabot lúgos szerrel cn o kezelt, és a lúggal el tudta távolítani a szövetből a szinanyagot. Megfigyelte, hogy a sötét színanyagot a bőr mélyebb rétegeiben lévo kis üregek tarta|mazzák. Ezeknek az üregeknek kis nyúlványaik vannak, amik a bőr felszíne felé futnak. Ezekből az üregekből a pigment ki tud préselődni a borfelszín

felé haladó a nyúlványokba, ezá|tal el tudja takarni a külso rétegekben elhelyezkedő pigmentek színét.Ezeket a nyúlványos sejteket később chromatophor sejteknek nevezte el. A mai technológia segítségévelt<;bbet tudhattunk meg.Ma már tudjuk, hogy a kaméleonnak három fele chromatophor sejtje van.A chromatophor sejtek működése bonyolult idegi és hormonális szabá|yozás alatt áI|, Az állatot érő külonböző ingerek folyamatosanbombázzákaz központi idegrendszert ami összetett mechanizmussal szabá|yozza az á||at szinét meghatároző sejtek működését. Aztmár ismerjük, hogy hogyanvá|toztatjaszínéÍ. a kaméleon, de még mindig nem tudjuk, hogy miért. Sokan azt gondolták, hogy a színváltoztatás a félelemre és nem azkörnyezet színéreadott ösztöntjs vá|asz. Továbbfejlesztve ezeket anézeteket amelyek a környezettől, érzelmektől teszik figgővé az á||at színét,mamár tudjuk, hogy a fényintenzitás, a fény beesési szöge

és a hőmérséklet is befolyásolj a az áIlat színét.1 5 00- 1 600-as években úgy gondolták hogy a kaméleon bármilyen háttérhez idomuló színt fel tud venni, azonban ezt tudományosan már megcáfolták. Napjainkban már ismeretes, hogy a kaméleonok csak bizonyos színkombinációkat tudnak előállítani. A külső fény intenzitása a legfobb tényező Sokáig vitéutak azon,hogy hogyan és miért vá|t színt a kaméleon. Meghökkentő, hogy különböző hiedelmek még mindig megmaradtak ezeknek a csodálatos állatoknak a nem mindennapi tulajdonságával kapcsolatban, holott a az 1500- 1800-as években már tudományosan me gcáfolták oket. A színváltoztatás a legfélreértettebb, és legkomplexebb tulajdonsága ezeknek a fura, aranyos kis állatoknak. A látás A kaméleonok legfejlettebb érzékszervea SZem. A szemgödcir és szövetei védik, a szemizmok állandó mozgásban tarják A kaméleonok szemhéjai szinte teljesen összenőttek, pici pikkelyekkel

fedettek. Csak középen van egy icipici nyílás, épp csak akkora mint amekkora a pupilla. Annak, hogy a szemhéjak a SZem nagy részétfedik, fontos Szerepe van a szem kiszáradása, és a fizikai sérülésekelleni védelmébenis. A kaméleonok látásélessége rendkívül jo, aveszélyt képesek 10-12 m-ről is észlelni A kaméleon Szeme egy fényképezogép-objektívhez hasonlítható a legj obban. A szemgolyók kifejezetten nagyok, a fej két oldalán helyezkednek el. A szemek egymástól fiiggetlenül képesek mozogni, az á||at a két szemével két teljesen különböző képet |át. Horizontális síkban 180 fok, vertikális síkban 90 fok a szemmozgások kite4edese. Az egyik szemükkel folyamatosan körbe-körbe nézelodnek, fenyegeti-e őket valami veszé|y, a másikkal közben zsáWnányra lesnek. A táplálékban gazdag területeken a kaméleonok a vadászatban a ül és vár,, mődszer1követik. Mozdulatlanul várják míg a zsákrnány feltűnik A kaméleonoknak

két szemes tér|átásavan, akárcsak nekünk embereknek. Amikor elejti a táp|á|ékát, a kaméleon mindkét szemével a zsákmányra fokuszál, így méri be távolságot, mekkorára kell köpnie a nyelvét A kaméleon Szeme az ember számára is látható tartományban érzéke|ia fényt. Hozzfutk hasonlóan nem érzéke|iaz u|tra|bolya és infravörös Kaméleonok kizár őIag nappali fényben látnak. tartományt. a +: (Ú 6 A kaméleonoknak Van egy különleges érzékszervük, a harmadik szem amelynek a funkciója kevésséismert. Va|ószínűleg képes érzékelnia fényt, és a hőt, elképzelhető hogy a tojásbó1 kikelo fiatal állatoknál a foldben lévő fészekből való kijutásban.,u, s,p" (mindig á feny, és a meleg felé kell mászni). Beszerzése Magyarországon ma már egyre több helyen kaphatók kaméleonok. Ennek ellenére ne kaméleon legyen aze|ső hüllonk hiszen tartásasok gondot és odafigyelést jelent még a gyakorlott terraristáknak

is. A kaméleonok világszerte védelem alatt állnak ezét1 tatásukhoz ensedélv szükséges! 5li"^-*^-.-*- - *L ll\yL 3*u ^r,c--!-rc,--- rn G fi ö