Egészségügy | Radiológia » Fehérvári Szabolcs - A hagyományos röntgenfelvételeken alapuló kraniometria

Forrás:http://www.doksihu METODIKAI KÖZLEMÉNY A hagyományos röntgenfelvételeken alapuló kraniometria Fehérvári Szabolcs Craniometry using conventional radiographs A hagyományos röntgentechnikával készült kétirányú koponyafelvételeken megmértem a koponyák haránt-, hosszirányú és magassági átmérôjét. Ezekbôl az adatokból nagy pontossággal kiszámítható a koponyaüreg térfogata A számításhoz az általam módosított, a prostata térfogatának ultrahangos mérésére alkalmazott képletet használtam fel Ezzel a módszerrel megmérve 1000 felnôtt (500 férfi és 500 nô) átlagos koponyaüreg-térfogata 1492 milliliter volt, 100, 6-7 éves korú gyermek (50 fiú és 50 lány) átlagos koponyaüregtérfogata pedig 1423 milliliter. koponyaröntgen, kraniometria I measured the length, width and height of the skull’s hole on standard two-direction radiographs. From these data the volume of the skulls hole can be calculated with high accuracy. I

used for calculation the modified formula of sonographic determination of prostate size. Using this measurement method in 1.000 adults (500 male and 500 female) the average skulls hole volume was 1.492 cubic centimetres In 100 children of 6-7 years (50 boys and 50 girls) average skulls hole volume was 1.423 cubic centimetres radiography of the skull, craniometry DR. FEHÉRVÁRI SZABOLCS (levelezési cím/correspondence): Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház-Rendelôintézet, Radiológiai Osztály/Erzsébet Hospital, Department of Radiology; H-3980 Sátoraljaújhely, Mártírok u. 9 E-mail: drfehervari@ matavnet.hu z antropológia virágkora a XIX. századtól az I. világháborúig tartó idôszak volt Akkor élt elôdeink nagy jelentôséget tulajdonítottak az emberi koponya vizsgálatának. Az antropológia a XIX század közepéig alig állt másból, mint koponyabúvárlatból1, de a század második felében sem csökkent az érdeklôdés ez iránt. Az akkor még nem

szakosodó „embertudomány” képviselôi – például a svéd Retzius, a francia Broca, a magyar Török Aurél, a svájci Martin – egyaránt voltak orvosok, anatómusok és antropológusok. A budapesti egyetem bölcsészeti karán 1881-ben létesített embertani tanszék gyûjteményében több ezer emberi koponya volt. A tanszéket élete végéig Török Aurél (1842–1912) vezette. A preparált koponyák térfogatát elôdeink közvetlen méréssel határozták meg A foramen magnumon keresztül apró üveggyöngyökkel vagy söréttel töltötték meg a koponyát, majd mérôhengerbe kitöltve a gyöngyöket (sörétet), milliliterben kapták meg a koponya- A üreg térfogatát, amelyet sok ezer mérés alapján átlagosan 1300–1500 ml-nek találtak. Török profeszszor ezenkívül rengeteg – koponyánként több mint 5000 – adatot tudott mérni, regisztrálni. 1888-ban német nyelven könyve jelent meg a kraniometriáról3. Vajon mi lehetett a mozgatórugója ennek

a bámulatos érdeklôdésnek és szorgalomnak, amellyel elôdeink a koponya vizsgálata felé fordultak? Isten teremtô keze nyomát kutatták? Azt keresték, hol rejtôzik a lélek? Vagy a törzsfejlôdés évmillióinak eredményeként létrejött, a fejlôdés csúcsát képviselô emberi agy „foglalatát” találták rendkívül figyelemre méltónak? A múlt század 20-as és fôleg 30-as éveiben az antropológia egyes eredményeit a német nemzeti szocialisták megpróbálták felhasználni „übermensch” teóriájuk alátámasztására. Ez hosszú idôre rányomta bélyegét az egész tudományág megítélésére 286 Érkezett: 2002. október 12 Elfogadva: 2002 november 20 Forrás:http://www.doksihu K É PA L K O T Ó M Ó D S Z E R E K K E L VÉGZETT MÉRÉSEK Az utóbbi 20-30 évben rakétasebességgel fejlôdô ultrahangtechnika nagyon sok pontos mérés elvégzését teszi lehetôvé a magzati biparietális átmérôtôl a 80 éven felüli férfi beteg

prostatatérfogatának meghatározásáig4. A CT csodája az apró szöveti térfogatokban elnyelôdô röntgensugárzás mérésén alapul, az MR segítségével pontosan megmérhetô például a vesék térfogata. Röntgenfelvételeken is szoktunk méréseket végezni, például a poszteroanterior mellkasfelvételen a cardiothoracicus indexet, kétirányú mellkasfelvételen mért adatokból egy képlettel a szívtérfogatot számíthatjuk ki. Bár a mindennapi gyakorlatban elég gyakran kerül koponyafelvétel is a szemünk elé, nem találtam a koponya-röntgenfelvételeken végzett mérésekre vonatkozó adatot, feljegyzést. A N YA G ÉS Kraniológia (koponyatan): az antropológia része, fôleg az emberi koponya alaktani és méretbeli változatosságával foglalkozik. Kraniometria (koponyaméréstan): az emberi koponya mennyiségi jellemzôinek egységes mérési rendszer alapján végzett kutatása2. Ugyancsak az oldalirányú koponyafelvételen mérhetô a koponya

hosszúsága (a 2. ábrán B-vel jelölve), a squama frontalis és squama occipitalis legtávolabbi belsô pontjai közötti távolság (a hátsó mérési pont minden esetben a protuberantia occipitalis interna felett van). A kétirányú koponyafelvételen centiméterben mért három értéket (A, B, C) összeszorozva és 2,2del elosztva megkapjuk a koponyaüreg térfogatát milliliterben. A koponyaüreg térfogatának kiszámításához a következô képletet használtam: MÓDSZER A jól beállított kétirányú – poszteroanterior (PA) és laterolaterális (LL) – röntgenfelvételek segítségével gyorsan és pontosan kiszámítható a koponyaüreg térfogata. A PA koponyafelvétel jó beállítása többnyire nem okoz nehézséget (1. ábra) A hason fekve, homlokorr tartásban készített PA koponyafelvételen mérem a koponya szélességét: a squama temporalisok belsô szélének távolságát, ahol legvékonyabb a koponyaboltozat (az 1. ábrán A-val jelölve) Az

oldalirányú (LL) koponyafelvétel precíz beállítása a betegtôl együttmûködést, az asszisztens részérôl gondosságot igényel (2. ábra) A felvételi technika elôírása szerint5 a beteg fejét úgy kell beállítani, hogy a mediánszagittális sík párhuzamos legyen a film síkjával. A felvétel beállítása annál pontosabb, minél közelebb vetül egymáshoz a kétoldali mandibulafejecs. Viszonylag ritkán vetül hajszálpontosan egymásra a két mandibulafejecs, de a mérés pontossága szempontjából elfogadható, ha az LL koponyafelvételen egymástól való távolságuk nem haladja meg az egy centimétert. Ez esetben a sella turcica élesen kirajzolódik, és ennek bázisától a koponyatetô belsô széléig mérem a koponya magasságát (a 2. ábrán C-vel jelölve), merôlegesen a koponyaalap síkjára, amelyet a sella bázisától a hátsó koponyagödör legalsó pontjához húzott egyenes reprezentál (a 2. ábrán szaggatott vonallal jelölve) MAGYAR

RADIOLÓGIA 2002;76(6):286–289. A×B×C 2,2 Ez a Walz és munkatársai által 1983-ban közzétett térfogat-számítási eljárás módosítása. Ôk a prostata ultrahangvizsgálata során mért három értéket (szélesség, hosszúság, magasság) összeszorozták és elosztották 2-vel, így számították ki a prostata térfogatát6. „A prostata gesztenye alakú és nagyságú páratlan férfi nemi szerv” – olvashatjuk az urológiai tankönyvben7. Nemcsak a prostata gesztenye ala- 1. ábra Poszteroanterior koponyafelvétel A: a koponyaüreg szélessége, harántátmérôje 287 Forrás:http://www.doksihu MEGBESZÉLÉS 2. ábra Oldalirányú koponyafelvétel B: a koponyaüreg hosszanti átmérôje; C: a koponyaüreg magassága Szaggatott vonal: a koponyaalap síkja kú, hanem az emberi koponya is. Errôl viszonylag egyszerûen megbizonyosodhatunk. Nem kell más hozzá, csak egy nézôszekrény, amelyre feltesszük a koponya-röntgenfelvételeket és egy közönséges

vadgesztenye, amelyet felszúrunk egy hegyes kés végére. Ha az oldalirányú koponyafelvétel belsejéhez igazítva fokozatosan közelítjük a szemünkhöz a gesztenyét, az így „felnagyított” gesztenye némi igazítás után csaknem tökéletesen kitölti a koponya belsejét. Ugyanezt a kísérletet elvégezhetjük a PA felvétellel is, 90 fokkal elfordítva a gesztenyénket, és ebben az esetben is hasonló eredményt kapunk. A prostata és a koponya hasonló gesztenye alakja bátorított arra, hogy a prostatatérfogat kiszámítására megalkotott képletet alkalmazzam a koponyaüregre. Figyelembe kellett még venni, hogy a koponya-röntgenfelvételek nagyítottak. A felvételi technika elôírásai szerint egy méter fókusz–film távolságból készítjük a koponyafelvételeket, a beteg feje és a kazetta közé a szórt sugárzást elnyelô rácsot helyezünk. Azt, hogy ilyen feltételekkel készült felvételeken mennyi a nagyítás mértéke, a következô módon

számítottam ki. A tulajdonomban lévô preparált emberi koponyáról a szokásos paraméterekkel PA és oldalirányú felvételeket készítve megmértem a külsô szélességi és hosszúsági átmérôket. Ezeket a mérési adatokat a közvetlen méréssel nyert adatokhoz illesztve kiderült, hogy a nagyítás mértéke mintegy 10%. Ezt bele kell kalkulálni a koponyaüreg térfogatának képletébe, amelynek nevezôjébe az ultrahangos képletben szereplô 2 helyett 2,2 került 288 Mielôtt nagyobb számú mérést végeztem volna a fent leírt képletet felhasználva, direkt méréssel teszteltem a röntgenfelvételeken történô mérések pontosságát. Erre a célra egyforma, gyárilag elôállított, 4 mm átmérôjû üveggyöngyöket használtam A preparált, középkorú férfitól származó koponyát a foramen magnumon keresztül feltöltöttem a gyöngyökkel. Valamivel több mint 2 kg tömegû üveggyöngyre volt szükség a koponyaüreg teljes kitöltéséhez. A

kórházi laboratóriumban kétliteres üveg mérôhengerbe öntve a koponyaüreget kitöltô üveggyöngyöket, a direkt mérés eredménye: 1532 ml volt. Ugyanerrôl a koponyáról kétirányú röntgenfelvételeket készítettem Az ennek alapján végzett térfogatmérés eredménye 1544 ml, mindössze 0,78%-kal tért el a direkt módon mért értéktôl. Miután meggyôzôdtem a kétirányú koponya-röntgenfelvételek segítségével történô térfogatszámítás kielégítô pontosságáról, nagyobb számú mintán végeztem méréseket. Ezer felnôttrôl – 500 nôrôl és 500 férfiról – készült kétirányú koponyafelvételeken megmértem koponyaüregük szélességét, hosszúságát és magasságát, milliméteres pontossággal. Ezeket a felvételeket korábban fejfájás, szédülés, koponyatrauma miatt kérték, és kóros eltérést nem mutattak A nemen és az életkoron kívül más adatot nem jegyeztem fel a koponyák tulajdonosairól. Az 500 felnôtt nôi

koponyán végzett mérés alapján az átlagos nôi koponyaüreg-térfogat 1403 mlnek adódott (szélsô értékek: 1024–1857 ml). Az 500 felnôtt férfi átlagos koponyaüreg-térfogata 1580 ml volt (szélsô értékek: 1134–2144 ml). Az összesen 1000, városunkban és környékén élô felnôtt – 18–94 évesek, átlagéletkoruk 46 év – férfi és nô átlagos koponyaüreg-térfogata méréseim alapján 1492 ml. Ez az érték elég jól megközelíti azt adatot, amely a Magyar Nagylexikonban található: „Az emberi agykoponya térfogata a mai embernél átlagosan 1450 ml”8. Mivel az általam hozzáférhetô anyagban a felnôttekhez képest sokkal kevesebb gyermekkoponyafelvétel fordul elô, korcsoportok szerint nagyobb számú mérést nem tudtam végezni. Mindössze arra szorítkoztam, hogy az éppen iskolába menô, 6-7 éves, 50 fiú és 50 lány koponyatérfogatát mértem meg. Az ilyen korú lányok átlagos koponyatérfogata 1350 ml (szélsô értékek:

1184–1640 ml), a hasonló korú fiúké 1496 ml (szélsô értékek: 1236–1790 ml) volt. Fe h é r v á r i S z a b o l c s : A h a g y o m á n y o s r ö n t g e n f e l v é t e l e k e n a l a p u l ó k r a n i o m e t r i a Forrás:http://www.doksihu KÖVETKEZTETÉSEK Az összesen 1100, kétirányú koponyafelvételen végzett mérésbôl túlságosan messzemenô következtetéseket nem lehet levonni. Annyi azért észrevehetô, hogy a XIX században mért adatokhoz képest (átlagos koponyaüreg-térfogat 1400 ml) a ma élô felnôtt nôk és férfiak koponyatérfogata növekedett, az átlagérték 1492 ml, megközelíti a másfél litert. Jó lenne tudni, mennyi volt 1000 évvel ezelôtt? Felvetôdik a kérdés, van-e összefüggés a mennyiség és a minôség, a koponya mérete és az agy teljesítménye között, illetve mikor csap(ott) át a koponya térfogatának mennyiségi növekedése minôségi változásba? Összehasonlításképpen felsorolok néhány

adatot, amelyet állati koponyákról direkt méréssel nyertem: 30-40 kilós kutya 100 ml, 120 kg-os sertés 150 ml, néhány mázsás szarvasmarha 400 ml. A 6-7 éves fiúk és lányok felnôttekét megközelítô koponyaüreg-térfogata – átlagérték 1423 ml – azt sugallja, hogy nem véletlenül a 6-7 éves kor a beiskolázás ideje; lehet bizonyos összefüggés a koponya térfogata és „bennékének” képességei között. Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni munkahelyem asszisztenseinek, adminisztrátorának és betegszállítójának a mérésre kerülô koponyafelvételek elôkeresésében nyújtott segítséget, volt fônökömnek, dr. Veress Jánosnak pedig a fényképek elkészítését Irodalom 1. Révai Nagy Lexikon Volume XII, 18 old 2. Britannica Hungarica világenciklopédia Volume X Budapest: Magyar Világ Kiadó; 1995. p 684 3. Török A „Über ein Universal-kraniometer” Leipzig, 1888 4. Harkányi Z (editor) Hogyan vizsgáljunk

ultrahanggal? Budapest: Literatura Medica Kiadó; 1998 p 74-5 5. Dennis CA, May CR, Eisenberg RL Röntgen felvételi technika Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt; 1998 p 298-9 6. Walz PH, Wenderoth U, Jakobi GH Suprabubic transversal sonography of prostate: determination of prostate size. Eur Urol 1983;9:148. 7. Balogh F Urológia Budapest: Medicina Könyvkiadó; 1978 p 35. 8. Magyar Nagylexikon Volume XI Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó; 1993 p 309 KOMMENTÁR fôszerkesztô egyéni felelôssége, ha megjelentet egy olyan kéziratot, amellyel kapcsolatban két lektor is aggályait fejezte ki. A felelôsség vállalásához szolgáljon magyarázatul a szerzô kísérôlevelébôl vett néhány gondolat: „ Mit is közölhet egy kisvárosi rendelôintézetben 15-20 éves gépekkel dolgozó radiológus, ami a szakmabeliek, esetleg a klinikus kollégák érdeklôdésére is számot tarthat? Több mint négy éve foglalkozom »kraniológiával« és preparált emberi koponyán

kívül kisebb gyûjteményem van állati kopo- A MAGYAR RADIOLÓGIA 2002;76(6):286–289. nyából is. Ezeket tanulmányozva más szemmel nézegettem a koponyafelvételeket Az ultrahangvizsgálaton alapuló prosztatatérfogat-számítás adta az ötletet hasonló módon a koponyatérfogat mérésére.” Az ötlet jó, ha nem is teljesen eredeti. A szerzô nagy munkát végzett, és egy érdekes antropológiai kérdést próbál megválaszolni. Mindezek alapján felelôsségemet vállalva, az olvasókra bízom a végsô véleményadást, s remélem, hogy ezt írásban is megteszik. (L B) 289