Agrártudomány | Növénytermesztés » Dr. Békési Pál - Ismét a kalászfuzáriózisról

Forrás:http://www.doksihu Ismét a kalászfuzáriózisról Dr. Békési Pál ny osztályvezető Szentendre A betegség gazdasági jelentőségének megítélése Az elmúlt évben ismét sok szó esett a kalászfuzáriumról, kártételéről, veszélyességéről – mint már az utolsó évtizedekben nemegyszer – indulatoktól sem mentesen. Emlékezetem szerint az 1998-as esztendő volt az, amikor szélsőséges indulatok csaptak fel ebben a kérdésben. Abban az évben kétségtelenül az átlagosnál gyakoribb volt a megtermelt őszi búza nagyobb mértékű fuzárium-fertőzöttsége, ezt azonban a felvásárlók egy része arra használta fel, hogy rendkívül alacsony áron vásárolta meg a gabonát. Mivel sok termelő likviditási és tárolási gondjai miatt kénytelen volt értékesíteni, gyakran fél áron adta el a termést. És mindez oly módon történt, hogy az átvétel során igen gyakran hozzá nem értők rátekintés alapján „állapították” meg a

fertőzöttség mértékét. Márpedig rátekintéssel legfeljebb valószínűsíteni lehet a fertőzöttséget, arról pedig végképp nem lehet tájékozódni, hogy a veszélyt jelentő toxinok valamelyike jelen van-e a termékben. Mutatja az akkori kaotikus állapotokat, hogy nem egy termelőtől hallottam, nagymértékben fuzáriumfertőzöttnek minősített áruját – melyért csak erősen korlátozott árat kínáltak – másik átvevőhelyre vitte, ahol a szemre tetszetős búzájáért megkapta az akkor reálisnak tartott piaci árat. Ez az érem egyik oldala A másik oldal az, hogy a Fusariumfajok valóban nagyon veszélyes kórokozók, fertőzésük nyomán valóban mennyiségi (ezerszem­ tömeg-csökkenés) és súlyos minőségi (melegvérűekre ártalmas toxi­ nok keletkezése) kár jön létre. Fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy a Magyarországon termesztett búza fuzárium-fertőzöttsége milyen- nek minősül a másutt – mondjuk az EU más országaiban

– megtermelt búza fertőzöttségéhez képest. Már szakmai rendezvényen is elhangzott, írásban is megjelent az a „nevezetes esemény”, amikor egy nyugateurópai tanulmányúton egy üzemben úgy nyilatkoztak, hogy náluk már a fuzárium-kérdés megoldást nyert, ugyanakkor a mintául kapott csávázatlan búzában – itthon –legnagyobb megdöbbenésünkre 70 % feletti fertőzöttséget mutattunk ki. Ez kétségtelenül szélsőséges eset lehetett. Ennek ellenére nyilvánvalóan a sokkal csapadékosabb, párásabb Nyugat-Európában nagyobb fertőzöttségek alakulhatnak ki, mint Magyarországon. Összefoglalva: amennyire hiba a pánikkeltés és saját búzánk ócsárlása (amire más országokban még példát sem találunk), annyira hiba, ha ennek a kórokozó csoportnak a veszélyességét nem vesszük komolyan, és nem teszünk meg mindent nem csak a védelem érdekében, de annak fejlesztésére is. Hogyan és mikor fertőz, mi a tünet? Mielőtt a feltett

kérdésre válaszolnánk, soroljuk fel a legfontosabb Fusarium-fajokat: F. graminearum, F. poae, F culmorum, F moniliforme, F. avenaceum és még további néhány. Évenként változik, hogy mely fajok kerülnek túlsúlyba. Az 1970-80-as években általában a F. graminearum fordult elő és egyes években a F. culmorum volt a gyakori társ, később a F poae (2009ben meglepetésemre egy vizsgálatban, ahol alföldi és dunántúli minták is szerepeltek, a F poae és a F moniliforme dominált.) Természetesen egy éven belül a helyek között is nagy különbség lehet abban, hogy mely fajok válnak dominánssá. Egy tényre viszont már elöljáróba fel kell hívnunk a figyelmet: a búzát fertőző Fusarium-fajok többsége számos gabonafélét, más Gramineae-fajokat, így kitüntetetten a kukoricát is képes megbetegí­ teni. Tudnunk kell, hogy a kukoricát fertőző fajok között igen nagy gyakorisággal szerepel a F. moniliforme, a F. graminearum, de nem ritka a F.

culmorum sem Anélkül, hogy a kórfolyamat részleteibe belemennénk, le kell szögeznünk, hogy a kalászfuzáriózis alapvető fertőzési forrásai a talaj­ ban elfekvő, előző évi fertőzött növényi maradványok. Vagyis, a tavalyi fertőzött kukoricáról vagy kalászosról jutnak az ivartalan vagy ivaros spóraformák a szél vagy a csapadék segítségével a kalászokra. Mikor történik a fertőzés? Kezdetben úgy gondoltuk, hogy csak a virágzó búza veszélyeztetett. 1990-ben az OMMI Röjtökmuzsaji Kórtani Kísérleti Állomásán egy mesterséges fertőzési kísérletben kalászolástól 8 héten át hetenként újabb és újabb parcellákat fertőztünk meg F. culmorum konídiumszuszpenziójával A négyismétléses mikroparcellás kísérlet szemtermésének fuzárium-fertőzöttségét laboratóriumi vizsgálatnak vetettük alá. Kiderült, hogy valóban a virág­ zás teljes időszakában legfogéko­ nyabb a búza, de majdnem ugyan­ olyan fogékony a

kikalászolt, de még nem virágzó állomány. Ennél is fontosabb, hogy a tejes érésben, majd még a korai viaszérés stádiu­ mában sem csökken számottevően a fogékonyság. A teljes viaszérés az az állapot, amikor már csak szélsőségesen nagy fertőzési nyomás és rendkívül 53 Forrás:http://www.doksihu 2010. január kedvező körülmények között terjed a betegség. Tehát egy 1999-ben lefolytatott kísérletben a teljes kalászolástól 5 héten keresztül fogékonynak bizonyult a búza (JakabnéBékési, 1992. Növénytermelés, 41: 1923). Amennyiben a betegség tüneteire rákérdezünk, szinte mindenki a teljesen kifejlődött és csak ritkán lát­ ható tünetet említi. Ez pedig a kalá­ szon vagy csak egyes szemeken rózsaszín vagy halvány rózsaszín, esetleg sárgás, finom bevonat. Ez valóban igaz: ez a bevonat egy nyálkába ágyazott konídiumréteg (ún. pionnotes). A színváltozás a gomba által termelt pigmenttől származik. Azonban

ez a teljesen kifejlődött tünet csak akkor jön létre, ha a kórokozóra nézve rendkívül kedvező az időjárás: amikor a csapadékos, tartósan párás idő meleggel párosul. (Az egyes Fusarium-fajok hőigénye eltérő, de széles határok között létrejöhet a fertőzés. Az irodalom általában a hűvös–mérsékelten meleg időt tartja optimálisnak Ugyanakkor a nagy járványok idején domináló F. graminearum a kifejezetten meleg – nappal akár 20-27 °C közötti – hőmérsékletet kedveli. A szélnek a fertőzőanyag terjesztésében van szerepe. Ugyanakkor a fertőzés létrejöttének feltétele a tartósan magas, akár 100 %-os páratartalom.) Sokkal gyakoribb azonban, hogy a kalászok (1. kép), többnyire azok­ nak is egy része (2. kép), csak kivi­ lágosodik, szalmasárgára színező­ dik (sohasem kifehéredés). Tünetnek tekinthetjük a mennyiségi kárt is, ugyanis a fertőzött szemtermés ezerszemtömege csökken, kisebbek a fertőzött

szemek. Ez a szemnagyságbeli csökkenés azonban nagyrészt a fertőzés idejének függvénye: minél korábban történik a fertőzés, annál jobban érzékelhető, hogy a megbetegedett szemek kisebbek, mint az egészségesek. Azonban a tejes érés végén vagy a korai viaszállapotban létrejött fertőzés nem csak szemre nem érzékelhető, de gyakran méréssel sem igazolható szignifikáns csökkenés. (Ugyanakkor több más betegség is csökkentheti az 54 ezerszemtömeget, fuzáriózis.) nemcsak a A védelemről Mint láttuk, egy rendkívül veszélyes betegségről van szó. Az általa okozott mennyiségi kárnál nagyobb veszélyt jelent a minősé­ gi, vagyis az, hogy a Fusariumfajok többsége melegvérűekre ártalmas toxinokat (DON, zearalenon, nivanelol, moniliformin stb.) termel Egy ennyire veszélyes kórokozócsoport ellen nyilvánvalóan az 1. kép Fuzárium-fertőzés tünetei a búza kalászain (Fotó: Kurtz György) 2. kép Néhány kalászkára

kiterjedő fuzárium-fertőzés búzakalászon (Fotó: Kurtz György) összes ún. alapvető védelmi módot – úgymint a genetikai, az agrotech­ nikai és a vegyszeres védelmet – fel kell használnunk. Nézzük meg egyenként, hogy milyen lehetőségeket nyújtanak ezek a védelmi módok. Genetikai védelem A genetikai védelem, vagyis a fajtákban kialakított ellenállóság a védelem legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb módja. Nemcsak a tökéletes – általában egy vagy több főgén által meghatározott – rezisztenciát kell nagyra értékelnünk. Sőt, az esetek többségében az ún. szántóföldi rezisztencia, de még az átlagosnál jóval kisebb fogékonyság is rendkívül hatékony fegyver a betegségek elleni védelemben. A fogékonyság mértékének korlátozásában akár morfológiai és fejlődésbiológiai tulajdonságok is szerepet kaphatnak, mint a tarkalászúság, a nem túl alacsony növénymagasság, jó szárszilárdság, egyöntetű gyors

virágzás stb. Vizsgáljuk meg, mennyire hatékony a nemesítés a kalászfuzáriózis ellen! Annak ellenére, hogy a fajták fogékonyságában számottevő különbségeket tapasztalunk, a kevésbé fogékony fajták relatív ellenálló képessége meglehelősen „sérülékeny”. Ez azt jelenti, hogy nagy fertőzési nyomás és a kórokozó számára extrém módon kedvező időjárás esetén bizony elfogadhatatlanul nagymértékű fertőzöttségek alakulhatnak ki. El kell mondanunk, hogy a hazai nemesítés minden elismerést megérdemel, mert a búza betegségeinek egész sorával szemben hatékony rezisztenciát tudott kialakítani, vagy a fogékonyság mértékét számottevően korlátozta. A kalászfuzáriózis tekintetében mégis viszonylagos lemaradás tapasztalható. Mi ennek az oka? Alapvetően természetesen az, hogy mint a bevezetőben említettem, nem egy kórokozó idézi elő a megbetegedést, hanem kórokozók egész sora. Az ebben rejlő nehézségeket

tetézi, hogy még az egyes Forrás:http://www.doksihu Fusarium-fajokon belül is rendkívül nagy a variabilitás. A nemesítők teszik a dolgukat és ennek, ha lassan is, de lépésről lépésre meg lesz az eredménye. A pillanatnyi helyzet viszont arra kötelez, hogy minden egyéb lehetőséget használjunk ki a hatékony védelem érdekében. Agrotechnikai védelem Agrotechnikai védelem alatt azt értjük, hogy az agrotechnika minden egyes elemét úgy válasszuk meg, hogy azok a minél egészségesebb növényállomány kialakítását támogassák. Miért hangsúlyozzuk ezt a védelmi módot? Mert az agrotechnika minden egyes eleme hat a növények egészségi állapotára, van, ami nagymértékben, van, ami alig mérhetően, de hat. Azért is fontos ezekre felhívni a figyelmet, mert a védekezésnek ez a módja nem jár közvetlen költséggel, mert eszköze a szaktudás. (Közvetve természetesen költség, hiszen a szaktudás megszerzése és fejlesztése is pénzbe

kerül.) Nézzük meg – a teljesség igénye nélkül – néhány fontosabb agrotechnikai elem hatását. Növényi sorrend Mivel alapvető fertőzési források az előző évben megbetegedett növények maradványai, kívánatos lenne, hogy búzát búza után ne vessünk. Sőt egyéb gabona után sem Sőt kukorica után sem, hiszen mint láttuk, több veszélyes fajnak a kukorica is gazdanövénye. Ezek után nézzük meg, hogy a gabonafélék és a kukorica együttes területe szántóföldünk hány %-át fedik le? Ez 2008ban 70 % körül volt, azóta sem történt lényegi változás. Tehát a vetésszerkezetünk „beteg” és ezen alig-alig tudunk változtatni, mert azt, hogy mit termeljünk, alapvetően a piac határozza meg. Nem akarom külön alcím alatt emlegetni a veszélyes szomszédságot. De ez is fontos tényező lehet Egyetértek azokkal, akik szerint az idei búza igen gyakran a tavalyi szomszédos kukoricaföldről fertőződik. A növényi sorrend

tekintetében tehát meg van kötve a kezünk, de az e tekintetben fennálló veszély tudatosítása mégsem felesleges. Tápanyag-visszapótlás Közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy a búza mikro- és nyomelemekkel való ellátottsága nagymértékben hat a betegség fellépésére. Gondoljuk meg; ezeknek a kórokozóknak a többsége ismert volt hazánkban a II. világháború előtt is, ennek ellenére sokkal ritkábban, csak elvétve fordultak elő, pedig, hol voltak a maihoz hasonló hatású gombaölő szerek? Általános volt azonban (az okszerű növényi sorrenden túl) a négyévenkénti istállótrágyázás, hiányzott viszont a nagyadagú makro-trágyák talajba vitele, aminek nyomán a mai sokkal nagyobb mennyiségű terményben elszállítjuk a termelés helyszínéről a mikro- GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA Forró nyomon – Synplus hibridek 2009-es eredményei nyomában! NK Kansas – FAO 300 Korszerű, kiváló évjárati stabilitású kukorica. A FAO

300-as érésideje biztosítja az alacsony betakarításkori szemnedvességet. Nem igényes az évjáratokra, mert akár száraz, akár csapadékos évjárat jön, megbirkózik a feladattal Erre jó bizonyítékot szolgáltatnak az elmúlt évek eredményei Közepes magasságú, ezért nem hagy maga után nagy szártömeget. Csövei kiegyenlítettek, általában 16-18 szemsorosak. A csutka vékony, a szemek mélyen ülnek Búza elővetemény. Nézze meg kiváló eredményeit (1-2. ábra), és 2010ben próbálja ki saját területén is! 1. ábra Magas termésszint és koraiság két eltérő évjáratban 2. ábra Jó teljesítményt mutatott szélsőséges körülmények mellett is 2009-ben NK Kansas = Hosszú cső + vékony csutka + mélyen ülő szemek = nagy termés 55 Forrás:http://www.doksihu 2010. január és nyomelemeket. (Korábban a termék zöme a termelés helyén került felhasználásra, kisebb része vált áruvá.) A betakarítás szervezése A kórokozó

biológiájának vázlatos ismertetése során említettem, hogy kalászolástól 5 héten keresztül veszélyezteti a fuzáriózis a búzát. Egy négy éves nemzetközi kutatás, melyben Magyarország is részt vett, arra hívta fel a figyelmet, hogy a beérett és be nem takarított búza, ha tartósan csapadékos idő miatt késve kerül betakarításra, úgy nagymértékben ki van téve a fertő­ zésnek és a toxinok felszaporodá­ sának. Ebből következik, hogy a megfelelő betakarító kapacitás biztosításának és a munka jó szervezésének – más szóval a gyors betakarítás­ nak – adott helyzetben fontos szere­ pe lehet. Talajművelés A forgatás nélküli és a fertőzött növényi maradványok leforgatását biztosító művelés szembe állításáról van itt szó. Kétségtelen, hogy a forgatás nélküli talajművelésnek számtalan előnye van, pl. költségben, a szerves anyag megőrzésében stb. Egyet viszont nem szabad elfelejtenünk: a magas

cellulóztartalmú tarlómaradványokon (szalma, kukoricaszár, levélzet maradványai) a Fusarium-fajok nemcsak életképesen maradnak, de kedvező időjárási feltételek mellett még szaporodnak is. Arra kell törekednünk, hogy már az előző évi gabonáink, kukoricáink se legyenek betegek, de ez az esetek nagy részében nem sikerül. Valóban megvan a lehetőség arra, hogy a maradványok megfelelő aprítása után segítsük a gyors lebomlást, de ha ez bármely okból nem valósul meg, úgy a leforgatáson kívül aligha marad más lehetőségünk. Tárolás A betakarított termés megfelelő tisztítása, mindenképpen 14 % alatti nedvességtartalommal történő betárolása (megnyugtató a 10-11 %) 56 és a tárolótér megfelelő szellőztetése csökkenti a toxinképződés veszélyét. Kedvezőtlen körülmények közötti tárolás nemcsak toxintartalomképződéshez vezet, de a F. poae még szaporodik is a tárolt terményben. Az agrotechnikáról írottak

befejezéseképp megemlítem, hogy a fuzárium-fertőzött termést nem feltétlenül csak hőerőművekben elégetve lehet hasznosítani. 1998ban több hazai szakcikk is arról számolt be, hogy megfelelő tisztító rendszerek, rosták segítségével még a viszonylag nagymértékben fertőzött tételekből is igen jó hatékonysággal el lehetett távolítani a beteg szemeket. Vegyszeres védelem Annak ellenére, hogy a vegyszeres védekezés alapja a csávázás, ez esetben erről nem kívánok írni, tekintve, hogy a kalászfuzáriózis esetében a csávázás csak áttételes hatással jelentkezik. Esetünkben az állománykezelés és annak hatékonysága a központi kérdés. A védekezésnél általában négy kérdésre kell választ adnunk: mi ellen, mikor, mivel és hogyan? Esetünkben már adott a két első kérdésre a válasz: kalászfuzáriózis ellen és teljes kikalászolástól. Mert ugye a célfelület (kalászok) teljes megjelenése előtt nem lenne bölcs dolog

kijuttatni a gombaölő szert. Mint láttuk, a kalászok veszélyeztetettsége 5 hétig tart Ebből az következik, hogy száraz, meleg időjárás esetén kivárhatjuk a teljes virágzást, így 3-4 hétre rövidülhet az az idő, amíg a kórokozó támadhat. A további várakozás azonban már kockázatos, mivel az éjszakai harmatképződés is jó lehetőséget ad a Fusarium-fajok támadásához. (Azt se felejtsük el, hogy ez az állománykezelés nemcsak a kalászfuzáriózis ellen hat, de véd a rozsdabetegségek és a késői lisztharmat és a levélfoltosság okozók ellen is.) A mivel kérdésére könnyű a válasz, hiszen számos engedélyezett növényvédő szer közül választ- hatunk. Hatóanyag tekintetében is széles a választék. Többnyire a különböző azolok, ezek egymással vagy egyéb hatóanyagokkal való – így pl. strobilurinokkal alkotott – kombinációi állnak rendelkezésünkre. Nem tettünk fel azonban még egy fontos kérdést: milyen

hatékony­ sággal? Erre a kérdésre válaszolva azt kell mondanunk, hogy az állományok védelmének hatékonysága kalászfuzáriózis ellen gyenge, általában 55 és 75 % között változik. A gyenge hatékonyság oka a hogyan kérdésre adandó válasznál lehet természetesen elrejtve, nevezetesen, hogy nem mindig teszünk meg mindent annak érdekében, hogy tökéletes fedést biztosítsunk a kalászoknak. Arra gondolok, hogy igazuk van azoknak, akik azt hangsúlyozzák, hogy megfelelő szórófe­ jek és tapadásfokozók használatá­ val törekednünk kell a kalászok tökéletes és megmaradó fedésére. Ugyanakkor a gyenge hatékonyság önmagában nem magyarázható kizárólag a kijuttatás minőségének tökéletlenségeivel. Gondoljunk arra, hogy ezen fungicideknek a többsége pl. rozsdabetegségek ellen kiváló, gyakorlatilag 100 %-os hatékonyságú Nyilvánvaló tehát, hogy a rendelkezésünkre álló fungicidek hatékonyságával sem lehetünk elégedettek

Ebből az következik, hogy a növényvédőszer-kutatásnak is megvannak a maga feladatai a kalászfuzáriózis elleni küzdelemben, más szóval a feltett mivel kérdés is további válaszokat igényel. Összefoglalva: a kalászfuzáriózis az őszi búza rendkívül veszélyes betegsége, ellene minden rendelkezésre álló eszközt – a nemesítés eredményeit, a kellő biológiai és technológiai ismereteken alapuló termelői tudatosságot és a vegyszeres védekezés adott lehetőségeit – fel kell használnunk. Ugyanakkor a termelés biztonsága megköveteli a hatékonyság növelését, ami minden lehetséges védelmi mód tekintetében további fejlesztést igényel. n