Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Bankbiztosítás szigorlat, 2001

SZIGORLATI TÉTEL 1 Bankbiztosítás szigorlat - 2001 1. A KÉTSZINTŰ BANKRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A PIT ÉS A HIT JOGI KERETEI. 1. A kétszintű bankrendszer kialakulása Magyarországon: − 1987. január 1-jén a Magyar Hitel Bank (MHB), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank (OKHB), valamint a Budapest Bank (BB) megalakulásával indult útjára a kétszintű bankrendszer Magyarországon − megteremtésének elképzelése egészen 1968-ig, az új gazdasági mechanizmus bevezetéséig nyúlik vissza − a ’70-es évek elejére kialakult kedvezőtlen politikai légkör miatt azonban ez a kérdés egészen 1978-ig lekerült a napirendről − ekkor két fontos döntést hoztak: • a külföldi eladósodás megállítása érdekében vissza kell fogni a növekedést, egyensúlyi politikát kell folytatni • a reform továbbvitele − 70-es évek végén a meglepetés erejével hatott, hogy két külföldi magántulajdonú bank Magyarországon

fiókot nyit (CIB, Citibank) − a bankrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos konkrét tennivalókat egy 1986. februári minisztertanácsi határozat rögzítette: • rendelkezett a jegybanki és a hitelbanki feladatok szétválasztásáról • mindezt három új, a Magyar Nemzeti Bankból kialakított kereskedelmi bank létrehozásával kell véghezvinni (határidő 1987. január 1) − az MHB alapvetően ipari, feldolgozóipari vállalatokat kapott − az OKHB élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi cégeket − a BB pedig bányákat és infrastrukturális gazdálkodóegységeket − a pénzintézeti szabályozás jellemzői: • nem dolgozták még ki a szigorú tőkemegfelelési szabályokat • szó sem esett arról, hogy a tőkemegfelelési mutatónak legalább 8 százaléknak kell lennie • tudták, hogy a tőkének arányban kell lennie az aktivitással • a költségvetés hiánya már akkor is magas volt, akárcsak a fizetési mérlegé, s az adósságállományunk

is folyamatosan növekedett • a rossz portfolió okozhatott veszteséget, de ezt is és az esetleges tőkemegerősítést is az államnak kellett (volna) állnia • a pénzintézetekre vonatkozó szabályok nem voltak olyan kiérleltek és szigorúak, mint ma • kezdetleges volt a kihelyezések megítélése a kockázat szempontjából, és az ezzel összefüggésben szükséges tartalékot csak az adózott eredmény terhére lehetett képezni • a pénzintézetek hatalmas profitra tettek szert, amelyet a költségvetés elvont tőlük 2. Bankrendszerek: − egyszintű bankrendszer: • a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodókkal • lebonyolítja fizetéseiket • vezeti számláikat • hitelt folyósít számukra BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 2 • a központi bank mellett általában beruházási bankot, külkereskedelmi bankot és takarékpénztárt találunk • nem jelenti azt, hogy egyetlen bank van a gazdaságban – amikor csak egy bank

létezik, azt monobankrendszernek nevezzük, ekkor a nemzeti bank végzi az összes banktevékenységet − kétszintű bankrendszer: • a központi bank nem áll kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal, hanem csak a bankrendszer alsó szintjén álló bankokkal (kereskedelmi bank, üzleti bank, hitelbank, hitelintézet) • e bankok állnak közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal − viták a bankrendszerről: • 1968-ban (nagyobb szerepet kap a pénz és a piac, önállóbbak lettek a vállalatok) lehetőség volt a kétszintű bankrendszer kialakulására, de a politikai helyzet nem engedte • 1980-as évek – egyszintű bankrendszer átalakítására vonatkozó lehetőségek: a.) a központi bank mellett csupán egy kereskedelmi bank működik (csupán technikai jellegű átszervezés; mesterségesen alakítja ki a monetáris irányítást azzal, hogy a központi bank szabályozza az egyetlen kereskedelmi bankot) b.) a kereskedelmi bankok gazdasági ágak, ágazatok

szerint szakosodnak c.) a kereskedelmi bankok a regionális beosztás szerint különülnek el (b) és c) megoldás nem jelent számottevő változást az egyszintűhöz képest, mert itt is monopolhelyzetű bankok állnak a kiszolgáltatott vállalatokkal szemben) d.) a kereskedelemi bankok között nincs munkamegosztás, az ügyfelek bármely bankhoz fordulhatnak, a bankok versenyeznek egymással (ez gyökeres változás) • kritika volt, hogy a gazdaságban háttérbe szorultak a hitelviszonyok, a költségvetés túlzott szerepet játszott a gazdaság finanszírozásában, nem ösztönözték a vállalatokat a hatékonyabb gazdálkodásra; sok esetben a bank nem üzleti alapon hitelezett, hiányoztak az értékpapírok 3. Pénzintézeti törvény, bankfelügyelet: − a pénzintézeti törvények hatásköre általában a belföldi pénzintézetek és a külföldi pénzintézetek belföldön működő fiókjainak, képviseleteinek állami és versenyfelügyeletére terjed ki •

hatálya alól mentesülhetnek a nevesített nemzetközi pénzügyi intézmények • meghatározzák azt a pénzintézeti rendszert, amely az adott országban működhet, beleértve azok társulási formáit is • engedélyhez kötik a pénzintézeti alapítást  hitelintézet alapítása esetében: az első lépcsőben az alapítási engedélyt, ennek birtokában pedig a tevékenységi - működési - engedélyt kell beszerezni  pénzügyi vállalkozásokra egyszintű engedélyezési rendszert ír elő a HIT ezeknél az alapítási engedély egyúttal tartalmazza a tevékenységi kör megállapításához, illetve a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt is  alapítási engedély legfontosabb feltétele, hogy a leendő pénzügyi intézmény alapítói elfogadják a cég alapszabályát (alapító okiratát) és egyértelműen meghatározzák a végezni kívánt pénzügyi szolgáltatásokat  működési engedély megszerzéséhez a pénzügyi intézménynek

bizonyítania kell, hogy minden szempontból felkészült a szolgáltatás elvárható színvonalú végzésére  tevékenységi engedély megszerzéséhez be kell mutatni a középtávú üzleti tervet, igazolni kell a jogszabályokba előírt személyi és tárgyi feltételek, valamint az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges informatikai rendszerekhez való csatlakozások meglétét, csatolni kell az üzletszabályzatokat, ismertetniük kell számviteli politikájukat • meghatározzák a minimális alaptőke mértékét, a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a külföldi részvétel kritériumait. • előírják a szavatoló tőke mértékét és az abban figyelembe vehető tényezőket • a tőkemegfelelést, azaz a súlyozott mérlegfőösszeg és a tőketényezők közötti arányt • a betétvédelem és hitelkonszolidáció módozatait BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 3 • kitérnek a biztonság olyan tényezőire is, mint a

hitelkihelyezések határa, a belső hitelek értéke és kezelése, a biztosítékok rendszere és a tartós befektetések limitje, az ügyfelekkel kapcsolatos magatartás, banktitok, stb. • tételesen meghatározzák azokat a tevékenységeket, melyeket nem vagy csak korlátozott mértékben végezhetnek a pénzintézetek • tulajdonosok:  a részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényei- a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével - kizárólag névre szóló részvények lehetnek  hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen és közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke nem lehet több15%-nál  állam tulajdoni hányada a 15%-ot meghaladhatja kivételes esetekben  befolyásoló részesedés pénzügyi intézményben csak a Felügyelet engedélyével szerezhető meg (ha a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százaléka egy

kézben van, továbbá ha a tulajdonos a döntéshozó, ügyvezető vagy a felügyelő testületek tagjainak jelentős részét kinevezheti vagy elmozdíthatja, valamint ha a pénzügyi intézmény működésére egyéb módon befolyást gyakorolhat)  hitelintézetek esetében az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok, illetve a vezetők az első számú vezető és helyettesei megválasztásához a Felügyelet előzetes engedélye szükséges  az igazgatóságon belül a külső igazgatósági tagok számának mindig meg kell haladnia a belső (munkaviszonyban álló) igazgatósági tagokét.  az ügyvezetőknek meg kell felelniük az általános követelményeknek, szakirányú felsőfokú iskolai végzettségre vonatkozó előírásoknak és szakmai gyakorlatoknak  vezető állású személyeknek be kell jelenteniük a Felügyeletnél, ha egy másik pénzügyi intézmény igazgatóságába vagy felügyelő-bizottságába választják őket, illetve ha

vállalkozásban részesedésük van − A Pénzintézeti törvény (PIT) módosítása: • a hivatalos indoklás szerint a konszolidáció tette szükségessé 1993 decemberében a törvénymódosítást • az elkerülhetetlen módosítás a bankválságokkal függött össze • ebbe a körbe tartoznak részben preventív, megelőző jellegű intézkedések, illetve szabályozások, másrészt magának az esetleges bankcsőd lebonyolításának a jogi rendezései • a törvény eredeti koncepciója kevésbé támaszkodott a banki auditorok szerepére; holott jelzéseik fontos segítséget jelenthettek volna a Bankfelügyelet számár (Bankfelügyelet azon joga, hogy a banki könyvvizsgálatra alkalmas cégek kijelölésében, azok engedélyének esetleges visszavonásában döntő szerephez jusson. A PIT lerögzíti, hogy az auditor cégeknek joga és kötelessége a Bankfelügyelettel megosztani a tapasztalt problémákat, különösen, ha munkája során súlyos, a

könyvvizsgálói záradék korlátozására vagy megtagadására okot adó fejleményeket vagy bűncselekmény elkövetésére utaló körülményeket észlel) • a pénzintézetek alapítása során a pénzintézet biztonságos működésével ellentétes érdekek fűződnek az apportokhoz, illetőleg az apportok felértékeléséhez. Ezért került törvénybe iktatásra, hogy pénzintézet alapításakor a minimális jegyzett tőkét készpénzben kell teljesíteni, és a jegyzett tőke 50%-át a tevékenység megkezdése előtt be kell fizetni. • érvényesíteni kellett a csődtörvényt a bankszektorban is (csődeljárás csak a Bankfelügyelet egyetértésével vagy a Bankfelügyelet által indítható el) • betételhelyezési jogot csak az OBA-hoz, számlavezetési jogot csak a GIRO-hoz csatlakozott pénzintézetek kaphatnak, s a hitelinformációs rendszerhez való csatlakozást is előírja a módosított törvény − HIT szerinti pénzügyi szolgáltatások: •

betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, • pénzkölcsön nyújtása, • pénzügyi lízing, • pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 4 készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, • pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) • befektetési alap letétkezelés, letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, • hitelreferencia szolgáltatás, • önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés − HIT szerinti kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: • pénzváltási tevékenység •

elszámolás-forgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése • pénzfeldolgozási tevékenység • pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. − Mind a pénzügyi szolgáltatás, mind pedig a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás tevékenység üzletszerűen csak engedéllyel végezhetőek. • • • 4. A magyar bankrendszer monetáris irányítása: · a Magyar Nemzeti Bank a monetáris irányítás szerve · az MNB a következő monetáris irányítási eszközöket alkalmazza:  Refinanszírozás - mértékének és feltételeinek szabályozásával a központi bank befolyásolni tudja a bankok és az egyéb pénzintézetek műveleteit - keretében az MNB ♦ értékpapírokat számítol le (visszleszámítol) ♦ refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapír fedezete mellett vagy anélkül ♦ értékpapírügyleteket köt visszavásárlási megállapodással - a központi bank devizabetétcsere során vagy

deviza-swap művelet keretében szabályozza a bankok likviditását - az éven túli refinanszírozási hitelek elsősorban a külföldről bevont forrásokkal megvalósuló beruházások hitelezését szolgálják; itt az MNB közvetítő szerepet játszik  Kamatpolitika - jegybanki alapkamatot, napi pénzpiaci kamatokat, kedvezményes kamatokat és büntető kamatokat alkalmaz - irányadó kamatként jegybanki alapkamatot hirdet meg - jogosult különösen az általa közvetített fejlesztései hitelforrások tekintetében arra, hogy a pénzintézetek által alkalmazható egyes kamatlábak mértékét kötelező jelleggel meghatározza - a jegybank elsősorban a pénzpiacon avatkozik be, így a bankrendszer számára az itt kialakult kamatlábak a meghatározók  Kötelező tartalékráta - egyrészt a monetáris politika befolyásoló eszköze, mert szabályozza a bankok által kihelyezhető hitel mértékét és befolyásolja a kamatokat - másrészt a bankok biztonsági

pénztartalékául szolgál - alapja a bankoknál elhelyezett betétek (források) összege. - 1994. május 1-től a tartalékráta 12 százalék - a tartalék alapjaként figyelembe kell venni a pénzintézetnél lévő valamennyi idegen forrás állományát, kivéve a jegybanki refinanszírozási hitelt, a pénzintézetektől átvett bankközi forrásokat (ezek után az átadó pénzintézet helyezett el tartalékot), a nemzetközi pénzügyi intézményektől vagy pénzügyi szervezetektől kapott, illetve kormányközi megállapodáson alapuló hiteleket, a bank üzemvitelével és a klíringelszámolásokkal kapcsolatos passzívákat  Nyíltpiaci műveletek - 1987. január 1-jén a nyíltpiaci műveletek magyarországi meghirdetése csak a lehetőséget teremtette meg, mivel akkor még nem álltak rendelkezésre megfelelő értékpapírok BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 5 - az az óta kibocsátott diszkont kincstárjegyek, államkötvények, illetve a központi bank

saját letéti jegyei is alkalmasak nyíltpiaci műveletek végzésére  Árfolyampolitika - az MNB jegyzi és teszi közzé a külföldi pénznemeknek forintra és a forintnak külföldi pénznemre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat. - az MNB és a kormány együtt határozza meg az árfolyamok megállapításának és befolyásolásának rendjét - bizonyos határokon belül az MNB önállóan is változtathatja az árfolyamokat - az árfolyampolitika keretében a forint reálértékelésére, illetve felértékelésére kerülhet sor; ennek irányát és mértékét a monetáris politika antiinflációs célkitűzése, illetve az árfolyampolitikának a gazdaság versenyképességét fenntartó és hatékonysági szempontjai határozzák meg - az MNB szükség esetén a lehetőségei keretében intervencióval védi és befolyásolja a kialakított árfolyamokat; ez azt jelenti, hogy a forint más valutákhoz mért árfolyamgyengülése esetén devizát kínál a

bankoknak eladásra forintért, vagy ellenkező esetben devizát vásárol BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 6 2. A BANKRENDSZER HELYZETE MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN, KONSZOLIDÁCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE, OKAI, MÓDSZEREI, KRITIKÁJA. 1. Bankválságok: − 1992-es év a rendhagyó bankcsődök éve: • az Általános Vállalkozási Banknál, az Ybl Banknál és a gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezetnél bekövetkezett szükséghelyzet nem a magyar gazdaság bankrendszerig érő válságából adódott, létrejöttében nem a külső körülmények labilitása, a recesszió, a vállalati csődök miatt növekvő kétes kintlévőség, a pénzintézetek tőkeszegénysége vagy egyéb más a többi pénzintézet működésére is jellemző - tényező játszotta a főszerepet • elsősorban a tulajdonosi kör, a belső hitelek nyújtása, az összefonódások, a bizonylati fegyelem hiánya, a banküzemi szabályok figyelmen kívül hagyása (illetve csupán

formális betartása) voltak a meghatározó momentumok. − a pénzintézetek működését meghatározó törvények összhangjának hiánya: • nem ütközött semmilyen jogszabályi előírásba az, hogy egy természetes személynek tényleges tőkebefektetés nélkül több különböző vállalkozásban legyen tulajdonrésze • nem volt tiltott, hogy ezek a vállalkozások hitelből részvényeket vásároljanak, s egy vagy több pénzintézetben is tulajdonossá legyenek • nem volt szabálytalan, hogy a pénzintézeti törvény által engedett mértékig - a nagy hitelre és a belső hitelre vonatkozó szabályok betartásával - a pénzintézet legálisan nyújthatott hitelt tulajdonosainak is • a tulajdonosoknak joguk volt arra is, hogy az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásával befolyásolják vagy irányítsák az általuk tulajdonolt pénzintézet tevékenységét − Ybl Bank esete: • az Ybl Bankot megvásárlók csoportja

pénzügyi lehetőségeinek kiegészítése érdekében 1991 során előbb megalakította a Vállalkozói Takarékszövetkezetet, majd tulajdonosa lett az Ybl Banknak és befolyásoló részesedést szerzett az Általános Vállalkozási Bankban • ez volt az a tulajdonosi összefonódás, amire bizonyos rutinvizsgálatok során a Bankfelügyelet felfigyelt • ilyen banki háttér ugyanis már alkalmas arra, hogy finanszírozza azokat a vállalkozásokat (szállodaépítés, földterületek, bányák vásárlása), amelyekbe ez a vállalkozói csoport belekezdett • az 1992-es év első negyedével az Ybl Bank új hiteleket nyújtva expandált (közvetlenül nagy öszszegű hitelek a tulajdonosainak, illetőleg a vállalkozásaiknak) • e hitelek fedezetének biztosítására a bank intenzív forrásgyűjtésbe kezdett: részben vállalatoktól, önkormányzatoktól, költségvetési intézményektől, részben a bankközi pénzpiacról biztosította e hitelek forrását • a

bankközi pénzpiacon a pénzintézetek egy része visszavonta betéteit, illetőleg lejárat után már nem újította meg azokat • Magyar Nemzeti Bank szigorú feltételeket kikötve segítette (a kötelező jegybanki tartalék felszabadításával és hitellel); de júniusban a jegybanki hitelt leállította • új információs rendszer szerint első ízben 1992 áprilisától kellett jelentést adni a bankoknak a felügyelet számára; a bank adataiból szembetűnő egyik jel az volt, hogy februárról márciusra, majd márciusról áprilisra ugrásszerűen megnőtt az Ybl Bank mérlegfőösszege • az Ybl Bank segíteni kívánta a vállalkozásokat, s természetesen elsődlegesen a saját érdekkörén belül lévő vállalkozásokat, ehhez azonban nem tudott sem elegendő saját tőkét, sem megfelelő lejáratú forrásokat biztosítani • a források és a kihelyezések lejárati összhangja megbomlott • a bank ugyan rendelkezett belső hitelezési szabályzattal, a

hiteleket nem ennek alapján nyújtották • a tulajdonosok által irányított menedzsment és benne a vezérigazgató személyében a tulajdonosi csoport képviselője oly módon hitelezte a részvényes vállalkozásokat, hogy azzal a bank stabilitását veszélyeztette, a kihelyezett hitelek és a források lejárati szerkezetét nem alakította megfelelően, nem volt hatékony és szigorú likviditásmenedzsment. A hitelezett vállalkozások pénzügyi helyzetéhez fűződő érdek sokkal erősebb volt, mint a tulajdonolt bank stabilitásához kötődő érdek. BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 7 − Agrobank esete: • a magyar bankrendszer legkomolyabb botránya 1994. november 15-én robbant ki • a bank komoly tőkeveszteséget okozó rossz hitelállománnyal rendelkezett • ez a magyarázata annak, hogy bejelentkezett a konszolidációba, igaz, annak csak második, tőkerendezési szakaszába, amikor is az állam tulajdonosi részesedése mintegy 30%-ra emelkedett

• a jóhiszemű eladó és vevő nem rendelkezett világos képpel a portfolióban rejlő kockázatok nagyságáról − Ingatlanbank esete: • legfőbb gondja a lejárati transzformáció volt • ingatlan-beruházásokra szakosodott. • az Expóról elhúzódott a vita; így az ingatlanfejlesztési programok nem indultak be • a bank által kibocsátott értékpapírok magas kamata sem vonzott elegendő likviditást a folyamatos fizetőképesség fenntartásához, s a magas kamatköltség is „megette” a bank tőkéjét • a Bankfelügyelet azt javasolta, hogy a bankszektor fogjon össze, és egy ideiglenes betétvédelmi alap létrehozásával biztosítsák a bank számára a szükséges forrásokat, s mentsék meg a bank betéteseinek pénzét • a pénzintézet visszaadta banki jogosítványait, s a továbbiakban mint ingatlanhasznosító cég tartotta fenn magát BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 8 − az 1992-ben csődbe ment magyar pénzintézetek

problémáiban a következők játszottak szerepet: • hiányoztak bizonyos intézmények • a jogi szabályozás összhangja nem volt tökéletes • hiányoztak a megbízható információk és a kellő szakmai rutin; • hibás vezetői döntések sorozata, pontatlan nyilvántartások, a vezetői és tulajdonosi ellenőrzés hiányosságai • tudatos visszaélések, súlyosan gondatlan ügyvezetés, a jogszabályi előírások és bizonylati fegyelem sorozatos megsértése, a tulajdonosi kör hitelképességének vizsgálatát mellőző fedezet, szerződés és korlátok nélküli hitelezés • a tulajdonosi kör azonosságából fakadó érdekeket szolgáló pénzintézeti tevékenység, a számvitelibizonylati rend, a bankvezetés. és a bankszervezet hiányosságai − az 1990-95-ös évek bankválságainak okai: • krízishelyzetben lévő klientúra előbb-utóbb a finanszírozó bankot is magával rántja, a recesszió hatása elsősorban a vállalati körbetartozások

növekedésében jelentkezett; a vállalati kör nagy része számára a keleti piacok összeomlása jelentette a recesszió kezdetét • a magyar nagybankok a kétszintű bankrendszer újrateremtésekor örökölték a vállalati hitelportfoliót; az új bankok szektorfüggőek lettek, mivel szakosodott bankként jöttek létre; amikor az ágazat összeomlik, az az adott finanszírozó bankot is ledöntheti a lábáról. • Magyarországon a világ egyik legszigorúbb csőd- és felszámolási törvénye lépett 1992-ben érvénybe és tömegméretű csődhullámot szabadított a recesszióban lévő gazdaságra • a prudens bankári szakértelem hiánya; a magyar bankártársadalom arra van kényszerítve, hogy elsősorban a saját hibájából tanuljon; a kormányzatnak is tanulóidőszakra volt szüksége a bankrendszer makroszabályozásához 2. Konszolidáció: a.) Hitelkonszolidáció − Bankorientált hitelkonszolidáció • a 7,25%-nál rosszabb tőkemegfelelési

mutatóval rendelkező bankokra terjedt ki (14 kereskedelmi bank és 68 takarékszövetkezet) • a bankok az államnak portfoliójukban levő rossznak minősített, belföldi vállalkozásokkal szembeni követeléseiket adhatták el • az állam az általa megvásárolt követelésekért hitelkonszolidációs államkötvényekkel fizetett • az érintett bankok helyzetét és ezen keresztül az egész bankrendszer összesített adatainak minőségét jelentősen megjavította • azonban a bankrendszer problémái nem oldódtak meg, mivel a hitelkonszolidáció nem terjed ki a kétes és átlag alatti követelésekre, a befektetésekre és a függő kötelezettségekre − Vállalatorientált banki portfoliótisztítás • az állam rossznak minősített követeléseken túlmenően egyes vállalatok hiteleit is megvásárolta, abban az esetben is, ha azokat a pénzintézetek csak később vagy egyáltalán nem minősítették rossznak • 12 többségi állami tulajdonban levő

ipari nagyvállalatot „nemzetgazdasági fontosságúnak” minősít és enyhíti pénzügyi terheiket • elengedték vagy átütemezték az állammal szembeni adósságuk egy részét, majd az állam hitelkonszolidációs kötvények ellenében megvásárolta a hitelező pénzintézetektől a nagyvállalatokkal szembeni követeléseinek tekintélyes részét • a bankkonszolidációban részt nem vevő bankoktól hasonlóképpen megvásárolta meghatározott élelmiszer-ipari vállalatokkal szembeni követeléseik jelentős részét • végül az állam a bankoktól megvásárolta a mezőgazdasági vállalkozásokkal szemben az aszály miatt behajthatatlanná vált követeléseiket b.) Bankkonszolidáció − az állam által történő feltőkésítés − az érintett bankoknak a feltőkésítés kapcsán meg kellett képezniük a teljes, a korábbinál szigorúbb minősítési szempontok alapján meghatározott kockázati céltartalék-szükségletüket BANKBIZTOSÍTÁS

SZIGORLATI TÉTEL 9 − első lépésben a bankokat lényegében egységesen 0%-ot kismértékben meghaladó tőkemegfelelési mutató eléréséhez tőkésítették fel − második lépésben történő feltőkésítés révén a bankoknak legalább 4%-os tőkemegfelelési mutatót kellett elérniük − a bankok feltőkésítése, ezen belül a problematikus eszközök kockázati céltartalékokkal történő, megfelelő lefedése és nyereséges működésük feltételeinek helyreállítása kedvező előfeltételeket teremtett ahhoz, hogy meg lehessen kezdeni privatizációjukat c.) A konszolidáció hatásai − a hitel- és bankkonszolidáció kapcsán 1994 végéig átadott, összesen mintegy 330 milliárd forint értékű konszolidációs államkötvény növelte a bruttó államadósságot − 1996. közepére a kibocsátott konszolidációs államkötvények értéke egyes, a konszolidációs akciókhoz nem kapcsolódó állami kötvényátadások nyomán elérte a 360

milliárd forintot − a hitel- és bankkonszolidáció hatására 1994-96-ban a megfelelően feltőkésített bankok pozitív cashflow pozícióval és egyre javuló tőkemegfelelési mutatóval rendelkeztek és nyereségesek voltak − az adóskonszolidáció nyomán a korábban eladósodott, illetve hitelképtelen vállalkozások egy kisebb részének pénzügyi helyzete megjavult, ezek hitelképessége helyreállt − a bankkonszolidáció sok pénzébe került az államnak - ezideig kb. 600-650 milliárd forintba (Postabank nélkül) - de elkerülhetetlen volt − úgy is fel lehet fogni ezt az akciót, mint a magyar gazdaságban bekövetkezett veszteség miatti károk koncentrált kezelése, továbbgyűrűzésének megakadályozása, a még nagyobb károk megelőzése BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 10 3. MAGYARORSZÁGI BANKOK TULAJDONOSI SZERKEZETVÁLTOZÁSA 1990-TŐL NAPJAINKIG, BANKPRIVATIZÁCIÓ ELVEI ÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA. 1. Privatizáció: − a

bankkonszolidáció beindulása előtt csak néhány bank részleges privatizációjára került sor • az első az Inter-Európa Bank volt • Általános Értékforgalmi Bank • Postabank • az IEB és a Postabank részleges "privatizációjának" sajátossága volt, hogy a vevő külföldi bankok többsége állami-közösségi tulajdonban volt − a kezdeti privatizáció a tőkeemeléses módszer − Általános Vállalkozási Bank privatizációja: a banki részvények kisebb-nagyobb hányada a tulajdonos vállalatok privatizálása révén is magántulajdonba került − ezt a fajta "spontán privatizációt" állította meg 1992-ben az állami vállalatok banki részvényeinek központosítása az ÁVÜ-be, hogy a stratégiai fontosságú bankrendszer spontán privatizációját megakadályozzák és az államot képviselő vagyonügynökség, illetve a kormány maga dönthessen − a bankprivatizációk első jelentősebb akciója 1994 nyarán a Magyar

Külkereskedelmi Bank többségi tulajdonhányadának eladása volt, amit az MKB kielégítő állapota tett lehetővé − a magyarországi bankprivatizáció másik alapvető típusát az OTP Bank részleges eladása jelentette 1995 nyarán, ahol a kormány korábbi döntése szerint kizárták a szakmai befektető jelenlétét, ehelyett az eladással diverzifikált, intézményi-pénzügyi befektetők által dominált tulajdonosi szerkezetet kívántak − a Budapest Bankot sikerült részlegesen privatizálni − 1995-ben eladásra szánt többi konszolidált bank privatizációs kísérlete kudarcot vallott − 1996-ban került csak sor valódi áttörésre (MHB, K&H) − a magyar bankok iránti kereslet élénkülésben szerepet játszott országunk javuló makrogazdasági helyzete − Postabank körüli problémák: • az éves rendes közgyűlést megelőzően vált ismertté, hogy a bankban kutakodó nemzetközileg elismert auditor jelentős, 26 milliárd forintos hiányt

talált a bank kockázati céltartalékában • ezért vált elkerülhetetlenné, hogy még a közgyűlés előtt a tulajdonosok garanciát vállaljanak a bank 12 milliárd forintnyi rossz minőségű követeléseire (az állam vállalta ezt föl) • a tőkeemelés sürgető meghirdetése és első lépésének gyors megtétele jelezte a következő bajt: a bank tőkeszegénységét • legnagyobb meglepetést a Postabank és az ÁPV Rt. közötti részvénycsere híre keltette; ez ugyanis arra utalt, hogy a likviditási foka, a források és eszközök lejárata közötti összhang hiánya is gondot okoz • a megfelelő tulajdonosi kontroll fontosságára hívta fel a figyelmet • a bankok prudens működését a szigorú törvényi előírások és a felügyeleti gyakorlat nem képes biztosítani akkor, ha hiányzik a tulajdonosok elégséges nyomása • 1997. február utolsó előtti napján kitört a pánik • elsősorban a bank gazdálkodásában rejlő folyamatok idézték

elő az elsődlegesen a bizalomvesztés számlájára írható krízist, amelyet a banknak végül is önerőből, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beavatkozása nélkül sikerült megoldania • a februári roham egyenes következményeként a Postabank több állami mentőakció tárgyává vált:  felmentést kapott az MNB-től a jegybanki tartalékképzés kötelezettsége alól  egyes problémás eszközeire a kormány 12 milliárd forint összegű állami garancia nyújtásáról határozott  zártkörű tőkeemelést hajtott végre  a Postabank és az ÁPV Rt. eszközcseréről kötött megállapodást: a Postabank részéről a tulajdonában lévő és szabadon értékesíthető ingatlanokért cserébe lényegesen likvidebb eszközöket, gáz- és áramszolgáltatói részvényeket kapott  a bank 3,8 milliárd forint értékben alárendelt kölcsöntőkét bocsátott ki BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 11  sor

került a vezetéscserére  1999. évben is okozott meglepetést a Világgazdaságban leközölt „VIP-listá”-val − privatizációs szakaszok: • ’80-as évek második fele:  kisszámú bank esetében (Inter-Európa, Postabank)  a külföldi tulajdon részaránya alacsony a bankokban  a többségében állami tulajdonú bankokat privatizálták • 1990-1994 között:  bankválságok és bankkonszolidáció 8visszaállamosítás)  a privatizáció megtorpan, a tárgyalások megszakadnak  majd ismét beindul 1994-től − privatizációs módszerek: • MKB-modell: külföldi tőkeerős szakmai befektetőknek adják el • OTP-modell: szórt tulajdonú modell • Magyar Pénzintézeti Központ: konzorcium vásárolta meg, amely nem szakmai befektető BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 12 − sikeres volt-e: • igen, bár túl magas a külföldi tulajdonosok aránya • 140 Mrd Ft bevétel a költségvetésnek • 300 millió dollár a bankszektornak

• az állami tulajdonú bankok privatizációja 1997-ben gyakorlatilag befejeződött, ezért 1998-ban már nem történt jelentős változás a bankrendszer tulajdonosi struktúrájában • elfogadható mértékű tőkeellátás • korszerű számítástechnikai rendszeren nyugvó bankügyvitelt és bankvezetés • nemzetközi pénzpiacon való könnyebb részvétel • a külföldi vállalkozói tőke hazai befektetésének elősegítése 2. A bankrendszer struktúrája: − a bankrendszer struktúráját: • a tulajdonosi szerkezet • méretnagyság szerinti megoszlás, koncentráltság • banksűrűség alapján vizsgáljuk − tulajdonosi szerkezet: I. Hazai tulajdon 1. Állami tulajdon - PM - ÁPV Rt. és elődei - TB-önkormányzatok 2. Egyéb hazai szervezetek 3. Magánszemélyek II. Külföldi tulajdon 1. Bankok 2. Befektetési alapok, egyéb szervezetek 3. Elsőbbségi részvények 4. Saját tulajdon − méretnagyság szerinti megoszlás, koncentráltság • 7

nagybank • 10 közepes bank • 27 kisbank alkotja a magyar bankrendszert • az elmúlt években csökkent a magyar bankrendszer koncentráltságának foka • ez annak a következménye, hogy a középbankok és a kisbankok a nagybankok rovására növelték piaci részesedésüket • a nagybankok túlsúlya azonban továbbra is megmaradt, a bankrendszer teljes mérlegfőösszegének 63,4%-ával rendelkeznek − banksűrűség: • a piaci bankszolgáltatásokkal való lefedettséget a fióksűrűséggel mutatjuk ki, amit a 10000 lakosra jutó fiókok száma mutat • Magyarországon: 2,44 BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 13 4. A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE, FELADATAI, HATÁSKÖRE, JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE. 1. A Felügyelet hatásköre, jogállása, működése: − Az Országgyűlés az 1999. évi CXXIV törvénnyel, 2000 április 1-jei hatállyal létrehozta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). A PSZÁF az Állami Pénz- és

Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet jogutódjaként jött létre A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik. − A Felügyelet szervezetének élén az elnök áll, akinek egy helyettese van. A felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja és hívja vissza Az elnök irányítja a Felügyelet munkaszervezetét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, irányítja a Felügyelet gazdálkodását, képviseli a Felügyeletet, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal. Tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Felügyelet feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor Az elnökhelyettest a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A Felügyelet szervezete igazgatóságokra, főosztályokra,

osztályokra tagozódik − A Felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése, a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetési alapkezelési, árutőzsdei, a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: a pénzügyi szervezetek) prudens működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának

folyamatos felügyelete útján. − A Felügyelet: • elbírálja az engedélykérelmeket és más beadványokat, • vezeti a törvényben előírt nyilvántartásokat, ellenőrzi a pénzügyi intézmények információszolgáltatásának rendszerét és adatszolgáltatását, • ellenőrzi, illetve vizsgálja a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülését, • vizsgálja, elemzi és értékeli a pénzügyi intézmények prudens működését, a betétek és más viszszafizetendő források biztonságát, illetve a független és szakszerű irányítást, ellenőrzést és vezetést veszélyeztető körülményeket, • intézkedéseket hoz az észlelt szabálytalanságok megszüntetése érdekében, • kivételes intézkedéseket hoz a súlyos szabálytalanságok felszámolása végett, • bírságot alkalmaz a feltárt szabályszegés miatt, • segíti az Országos Betétbiztosítási Alap

igazgatótanácsának működését, a döntések előkészítését és végrehajtását. − A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete működésének alapjai: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elhatározta, hogy működésének rendező elveit, elvárásait és módszereit egységes keretbe foglalja és ezt nyilvánosságra hozza. A működési alapelvek közzététele célja szerint átláthatóvá teszi a pénzügyi szektor felügyeletét, és egyben elősegíti a piaci szereplőkkel folytatandó párbeszédet, és a Felügyelet működését. − A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hivatása, hogy • elősegítse a pénzügyi piacok zavartalan működését, a pénzügyi szervezetek ügyfelei, a fogyasztók érdekének védelmét, • fenntartsa és erősítse a pénzügyi piacokkal szembeni bizalmat, • hozzájáruljon a piaci viszonyok átláthatóságához, az ügyfelek tájékozottságának növeléséhez, a tisztességes piaci verseny

szabályozásához. − A Felügyelet alapelveinek érvényesítése során: BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 14 1. Szűri a piacra belépőket és csak olyan szervezet piacra lépését, csak olyan új tevékenység felvételét engedélyezi, amely esetében az engedélyért folyamodó felkészültsége megfelel az elvárható jogi, szakmai és etikai követelményeknek. Módszerünk: Körültekintő, kiszámítható, átlátható engedélyezési követelmények és eljárások alkalmazása, amelyek építenek az engedélyt kérővel kapcsolatos hazai és külföldi felügyeleti tapasztalatokra és információkra 2. Megköveteli a tulajdonosi felelősség és kötelezettségek érvényesítését egyedi és csoportszinten is Módszerünk: A tulajdonosi felelősség érvényesülésének ellenőrzése a tulajdonosok döntéseiben, az egy csoportba tartozó pénzügyi szervezetek közös kockázatának, azok mértékének és hatásának konszolidált alapú ellenőrzése. 3.

Feltárja a pénzügyi szervezetek tevékenysége során keletkező egyedi és szektorális kockázatokat, a kockázatkezelés hatékonyságát, a kockázatban rejlő veszélyeket, bekövetkezésük valószínűségét, terjedelmét és lehetséges hatásukat az ügyfelekre, a pénzügyi szervezetre és a pénzügyi ágazatra. Módszerünk: A kockázatkezelési rendszernek, a szervezet kockázat mérséklési gyakorlatának ellenőrzése, együttműködésben a hazai és külföldi társszervekkel 4. Fokozottan segíti a fogyasztókat abban, hogy ismerjék a pénzügyi piacok és szolgáltatások sajátosságait és a rájuk háruló kockázatokat Módszerünk: Hozzájárulás a fogyasztók ismereteinek bővítéséhez, jogaik tudatosításához, a pénzügyi szervezetek szolgáltatásai és a velük járó kockázatok általános megismertetéséhez (ügyfélszolgálati iroda, tájékoztató füzetek, rendszerszerű pénzügyi ismeretek oktatás stb.) 5. Számon kéri a pénzügyi

szervezeteket szabályozó jogszabályokban rögzített fogyasztóvédelmi előírások betartását. Módszerünk: Felügyeleti vizsgálatok keretében, valamint ismétlődő fogyasztói panaszok nyomán rendszeresen értékeli a fogyasztók érdekeit védő előírások érvényesülését 6. Fellép azokkal a személyekkel és pénzügyi szervezetekkel szemben, amelyek megsértik a jogszabályokat, vagy nem az elvárható gondossággal járnak el piaci tevékenységük során Módszerünk: Rendszeres piacfigyelés, a felügyeleti követelmények következetes érvényre juttatása, egységes bírságpolitika alkalmazása. 7. Megköveteli a felügyelt intézmény vezetőinek önálló felelősségét és gondosságát Módszerünk: A szakszerű, gondos vállalatvezetési elvek és gyakorlat szigorú, következetes számonkérése; a vezetői felelősséget a Felügyelet csak végszükség esetében, kivételesen veszi át, és átláthatóan gyakorolja. 8. Törekszik olyan hatékony

és átlátható szabályozás kialakítására, amelyben a szabályozásból fakadó előnyök túlsúlyba kerülnek a korlátok okozta terhekkel szemben Módszerünk: Az öncélú és túlzott szabályozás mérséklése, a jogi szabályozás kiegészítése irányelvekkel, ajánlásokkal, az élenjáró gyakorlatokról szóló tájékoztatással. 9. Együtt halad a felügyelt szektor innovációjával, segíti a felügyelt ágazatok nemzetközi versenyképességét Módszerünk: Párbeszéd a piac szereplőivel, az élenjáró gyakorlatot követő külföldi felügyeletekkel, a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, az innovatív megoldások kockázatainak feltárása, új felügyeleti módszerek és ajánlások kidolgozása 10. Erősíti a szektor biztonságát a határon túlnyúló tevékenységek és kapcsolatok felügyeletével Módszerünk: Szoros együttműködés az EU és az OECD tagországok felügyeleteivel, a nemzetközi felügyeleti hálóba való

bekapcsolódás, felkészülés az egységes európai belső piac követelményeire, a kockázatok egységes kezelésére azok keletkezési helyétől függetlenül. 11. Egyenlő mércével mér és bírál el a szektorhoz tartozó különböző szervezetek hasonló tevékenységei esetében Módszerünk: Az intézményért viselt önálló felügyelői felelősség fenntartása mellett BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 15 a kiegyensúlyozott felügyeleti háttér; a döntésekben "az azonos eset, azonos elbírálás elvének" érvényesítése. 12. Feltárja a pénzügyi szektor lehetőségeivel visszaélő, bűnelkövető magatartást és intézkedik velük szemben (pl. bennfentesség, pénzügyi bűnözés, pénzmosás, tisztességtelen árfolyam manipuláció stb.) Módszerünk: Helyszíni vizsgálatokkal, a piac figyelésével és egyéb piaci eszközökkel, megfelelő jogi felhatalmazás alapján aktív és kezdeményező magatartás gyakorlása a jogsértések

feltárására 13. Elemzi és folyamatosan értékeli a piaci szereplőktől, a piacról származó információkat és tapasztalatokat; kialakítja saját szakmai álláspontját, és azt érvényesíti, tapasztalatait és ismereteit megosztja a piaci szereplőkkel Módszerünk: Az információs csatornák szélesítése, a szektor állapotának folyamatos elemzése, a tanulságok közzététele és felügyeleti ajánlások kidolgozása a piac szereplői számára 14. Célul tűzi ki, hogy a felügyelt intézmények mind nagyobb mértékben tegyék nyilvánossá a működésüket jellemző információkat a piac és az ügyfelek tájékozottsága, bizalmuk erősítése érdekében Módszerünk: Olyan szabályozási és szemléletbeli változás elérése, amely a szükséges információk nyilvánossá tételével az ügyfelek számára átlátható és pontosabb képet ad pénzügyi döntéseikhez 2. A Felügyelet feladatai: − Engedélyezés a hitelintézet alapításától,

egyesülés, szétválás, alapszabály módosítás stb. keresztül egészen a működés megszüntetéséig a Felügyelet engedélye szükséges. − Ha a Felügyelet tudomást szerez engedély nélküli pénzügyi tevékenységről, bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményezhet. − Ellenőrzések a törvény felhatalmazza a Felügyeletet helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzések lefolytatására a felügyelt intézménynél. Új elem, hogy a törvény kötelezi a Felügyeletet legalább kétévenként átfogó helyszíni ellenőrzés tartására − Vizsgálja, elemzi és értékeli a pénzügyi intézmények prudens működését, a betétek biztonságát, szakszerű irányítást, ellenőrzést és vezetést veszélyeztető körülményeket. − Adatszolgáltatás a felügyelt pénzintézettől meghatározott gyakoriságú, részletes jelentések mellett a felügyelet esetileg kérhet információkat. 3. A Felügyelet intézkedései: − Ha a

Felügyelet jogszabályoktól, belső szabályoktól eltérő magatartást, mulasztást vagy a prudens működés veszélyeztetését állapítja meg, többféle lehetőség áll a rendelkezésére: a hiányosságok megszüntetésére való felszólítástól a tevékenységi engedély visszavonásáig, a felszámolás kezdeményezéséig terjednek a törvény adta eszközei. − A Felügyelet bírságolhat is, méghozzá a felügyelt pénzügyi intézményt csakúgy, mint annak ügyvezetőit, igazgatósági vagy felügyelő-bizottsági tagjait. A bírságösszegek emelkedtek, a hitelintézeteknél maximum 60 millió, pénzügyi vállalkozásoknál pedig 2 millió forintra, és a bírság ismételten is kiszabható. Jelentősen emelkedtek a vezetőállású személyekre kiszabható bírságösszegek is, az érintett megelőző évben elért nettó jövedelmének 10 százalékától az 50 százalékáig terjedhetnek. − A hitelintézetek felszámolásáról külön rendelkezik a Cstv.

(Csődtörvény) rendelkezéseit a HIT törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni − Kizárólagos illetékes az eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság, felszámolására kizárólag a felügyelet által létrehozandó közhasznú társaságot jelölheti ki a bíróság. BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 16 5. MELYEK A PÉNZINTÉZETI IRÁNYZATOK FŐ JELLEMZŐI ÉS A SZAKOSODÁS FŐ IRÁNYAI? ISMERTESSE A MAGYAR HITELINTÉZETEK TÍPUSAIT ÉS TEVÉKENYSÉGÜK KÖRÉT! 1. A pénzintézeti szakosodás főbb irányai − takarékbankok: • számos országban rendelkeznek üzleti banki jogosítványokkal • már csak nevükben és némileg ügyfélstruktúrájukban emlékeztetnek a hagyományos takarékpénztári eredetükre • kezdetben a lakossági megtakarítások gyűjtésére és kezelésére jöttek létre, hitelintézeti funkcióik nem vagy alig voltak • állami, félállami, önkormányzati, valamint szövetkezeti tulajdonként jöttek létre −

állami takarékpénztárak. • a postatakarékpénztárak igen széles körben elterjedtek • legtöbbjük megkapta az üzleti banki jogosítványokat is, ezért olyan pénzintézeteknek tekinthetők, amelyek fő üzleti tevékenysége a lakossághoz, a kisvállalkozásokhoz és az önkormányzatokhoz kapcsolódik  takarékpénztárak és takarékszövetkezetek,  postatakarékpénztárak  kommunális bankok  építési pénzintézetek − hitelszövetkezetek: • nem a betétgyűjtésből indultak ki, hanem a kis egzisztenciák hiteligénye kielégítésének a szükségességéből − építési pénzintézetek (társaságok): • a forrásaikat az építkezés finanszírozására, az értékesítést elősegítő jelzáloghitel nyújtására, fejújításokhoz adott kölcsönökre használják fel • forrásaikat befektetéseken keresztül is növelik. − fejlesztési bankok: • a befektetési tevékenységnél bizonyos ágazati szakosodás is megfigyelhető •

ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi stb. fejlesztési bankok − "intézményes befektetők": • biztosítótársaságok • nyugdíjalapok • alapítványok • egyéb hasonló intézmények, amelyek hosszú ideig fennálló kötelezettségeik miatt kénytelenek a kezelésükbe tartozó pénzalapok reál- vagy nominális értékének megőrzése, illetve növelése érdekében befektetési tevékenységet is folytatni − földhitelintézetek: • létrejöttében a mezőgazdaság sajátos feltételrendszere játszott elsődleges szerepet • a mezőgazdaság hosszú lejáratú hiteligénye miatt elsősorban állami kezdeményezésre (és tőkével), valamint nagybirtokosokkal mint alapítókkal jöttek létre • a hiteleket főként a földnek hitelfedezetként történő lekötése mellett nyújtották • létrejött tehát a jelzálog intézménye, amely a föld elzálogosításának módjává vált • nemcsak állami, önkormányzati vagy egyéb közösségi

alapokból rendelkeznek forrásokkal, hanem záloglevél kibocsátása útján is − jelzálogbankok (jelzáloghitel-intézetek): • olyan területen, ahol a hosszú lejáratú hitelek nyújtásának fedezeteként az ingatlan biztosítékként elfogadható − zálog üzletág: BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 17 az erre szerveződött intézmények, a zálogházak lényegében a fogyasztási hitelek nyújtásának lehetőségét biztosítják, mégpedig kézizálog ellenében. Megemlíthető − egyebek: • faktorházak • portfolió- vagy vagyonkezelő pénzintézetek • BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 18 2. Pénzügyi intézmény: olyan gazdálkodó szervezet, amely a reá vonatkozó törvény rendelkezései szerint kizárólagos joggal pénzügyi (vagy kiegészítő pénzügyi) tevékenységet végez (a pénzintézetekről szóló 1996 évi CXII tv) MAGYAR NEMZETI BANK (MNB) Az ország központi bankja Pénzügyi intézmények Hitelintézetek Pénzügyi

vállalkozások Bankok Szakosított hitelSzövetkezeti hitelintézetek intézetek ⇒ pénzügyi intézmények típusai: lehetnek hitelintézetek vagy pénzügyi vállalkozások • hitelintézet: az a pénzügyi intézmény, amely kizárólagos joggal végez betétügyleteket, fogadhat el saját tőkét meghaladó mértékben nyilvánosságtól pénzeszközt, továbbá pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújthat és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végez ∗ bank: − minden pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult, univerzális hitelintézet, ahol az ügyfél részére egy helyen adnak teljes körű szolgáltatást − azonban továbbra sem forgalmazhatnak részvényeket és vállalati kötvényeket − jegyzett tőkéjének összege minimum 2 milliárd forint ∗ szakosított hitelintézet − olyan pénzügyi intézmény, amely csak a reá vonatkozó törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat végezheti − nem szerezhet jogosultságot

valamennyi pü. szolgáltatás végzésére − vagy az ügyfélköre, vagy a tevékenysége korlátozott, vagy mindkettő − jegyzett tőkéjét a törvényi szabályozás konkrétan meghatározza (ált. min 1 Mrd Ft) − ilyen pl. a lakás-takarékpénztár, a jelzálog-hitelintézet, a Magyar Fejlesztési Bank Rt, a Magyar Export-Import Bank Rt. ∗ szövetkezeti hitelintézet − olyan pénzügyi intézmény, amely alapvetően a helyi lakosság, továbbá a kisvállalkozások részére nyújt egyszerűbb pénzügyi szolgáltatásokat − takarékszövetkezet vagy hitelszövetkezet formájában működhet − tevékenységeit - a pénzváltás kivételével - csak a szövetkezeti tagok körében végezheti − a minimális jegyzett tőke 100 millió forint − alapítása legalább 15 tag részvételével lehetséges • pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi intézmény, amely nem foglalkozhat betétgyűjtéssel, nem fogadhat el nyilvánosságtól más visszafizetendő

pénzeszközt, és nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást. Pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon csak kizárólagos tevékenységként végezhet A jegyzett tőke minimális összege 20 millió Ft • megbízottak, ügynökök: segítenek a pénzügyi intézmények és ügyfeleik egymásra találásában BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 19 6. MAGYARÁZZA MEG A LIKVIDITÁS, SZOLVENCIA, PRUDENCIA FOGALMAKAT MILYEN ELŐÍRÁSOK BIZTOSÍTJÁK A PÉNZINTÉZET PRUDENS MŰKÖDÉSÉT? 1. Likviditás: azonnali fizetőképesség, amely feltételezi, hogy elegendő készpénz legyen A likviditás fenntartására irányuló kötelezettség azt jelenti, hogy a betéteseket és az egyéb hitelezőket mindig ki kell tudnia elégíteni, ha az ügyfél ezt a fennálló szabályoknak megfelelően jogosan kéri. 2. Szolvencia: mindenkori fizetőképesség · akkor szolvens a bank, ha hitelképes bárki számára · ha pillanatnyilag nincs mobilizálható készpénze a

banknak, akkor kaphat gyorsan hitelt (pl. MNB-től – felszabadítja a kötelező tartalékolási kötelezettség alól az MNB a bankot) · egészséges eszközoldal szükséges a szolvenciához, az a baj, ha az E<F, ekkor inszolvens a bank; ekkor kötelezettségei meghaladják a követeléseinek összegét − Nem várjuk meg, míg a bank átcsap veszteségesbe, hanem már ha gyanú van, egyes ügyletek nem folynak be, akkor lépni kell céltartalékot képzünk, ezzel csökkentjük a kimutatott nyereséget. − A szolvencia megőrzésének kötelezettsége azt jelenti, hogy a hitelintézetnek úgy kell működnie, hogy követeléseinek az összege haladja meg a fennálló kötelezettségeinek az összegét. A hitelintézet az idegen források bevonásának lehetősége miatt viszonylag hosszabb ideig képes működni akkor is, ha a szükségesnél kevesebb a tőkéje (inszolvens) feltéve, ha sikerül megőriznie a napi likviditását, ügyfelei bizalmát. 3. Prudencia:

tisztaságot jelent; a banki magatartás tisztességességét jelenti A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa az azonnali fizetőképességét és mindenkori fizetőképességét. − a prudens működést biztosító törvényi előírások: 1. a tőkére vonatkozó szabályok (saját tőke, szavatoló tőke, a hitelintézetek tőkemegfelelése)  pl. a bankok esetében a korábbi 1 milliárd forinttal szemben 2 milliárd forint  a saját tőke összege nem lehet kevesebb az előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél  szavatoló tőke azon tőkeelemekből áll, amelyek a bankoknál bekövetkező veszteségek fedezetéül szolgálhatnak. A szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkeelemek összege Alapvető tőkeelemek: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény, általános tartalék Járulékos

tőkeelemek: értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke  a feltárt, illetve valószínűsített veszteségek fedezetére a hitelintézet köteles kockázati céltartalékot képezni az adózás előtti eredmény terhére; az előre nem látható veszteségek fedezetére a hitelintézetek a mérlegfőösszegük 1,25 százalékáig általános céltartalékot is kötelesek képezni  a törvény nem engedi meg a hitelintézet tulajdonosainak, hogy a teljes adózott eredményt osztalékként kiosszák, hanem arra kötelezi őket, hogy az adózás utáni eredmény 10 százalékát általános tartalékba helyezzék  a hitelintézetnek legalább 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania  tőkemegfelelési mutató a korrigált szavatoló tőkének a korrigált mérlegfőösszeghez való aránya. A korrigált szavatolótőke azon korrekciókat takarja, amelyek azt szolgálják, hogy olyan tőkeelemek ne képezzék részét a szavatoló

tőkének, amelyek tényleges fedezetet nem jelentenek a veszteségekre; a korrigált mérlegfőösszeg a kockázatnak megfelelő mértékben súlyozott eszköztételek és mérlegen kívüli tételek összege 2. a kockázatvállalás korlátozása (nagykockázat vállalásának korlátozása, tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása, befektetési korlátozások, ingatlanbefektetések korlátozása)  a hitelintézet köteles a kihelyezések megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő belső szabályokat kidolgozni és alkalmazni  adósminősítés, kintlevőségek minősítése, biztosítékok, fedezetek, (mi fogadható el a törvény szabályozza) kihelyezett hitelek nyomonkövetése, szerződési feltételek teljesülésének figyelése vagy az egyes ügyletek esetében a vállalható kockázatok behatárolására megállapított előírások is BANKBIZTOSÍTÁS

SZIGORLATI TÉTEL 20  egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalat összes kockázat mértéke nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25 százalékát  hitelintézet a tagsági jogot megtestesítő értékpapír, ill. üzletrész vásárlása céljából azok vételárának ötven százalékáig nyújthat kölcsönt  hitelintézet a szavatoló tőkéjének 15%-át meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot egy vállalkozásban sem szerezhet (befektetések korlátozása)  az ún. belső hitel nyújtására tiltó szabályt mond ki, amely alól csak igen szigorú feltételekkel engedélyez kivételt 3. a likviditás biztosítása (forrásgyűjtés, a lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása)  betét elfogadásán kívül kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki  hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani likviditását, ezt a követelései és kötelezettségei lejárati

időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával kell biztosítani 4. a bankok belső kockázatkezelési és ellenőrzési rendszereinek megerősítésére irányuló szabályozás  a törvény előírja a banki kockázatvállalások írásbeliségének kötelezettségét  a bankok kötelesek a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő belső szabályzatot kidolgozni  kötelező az ún. hitel-utógondozás végzése, az hogy a hitelszerződésben foglalt feltételek megvalósulását folyamatosan figyelemmel kell kísérni BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 21 7. HOGYAN ALAKULT KI A MAGYAR BETÉTBIZTOSÍTÁSI RENDSZER, ÉS HOGYAN MŰKÖDIK MA? 1. A szabályozás szükségessége: 2. szigorúbb a szabályozása a pénzintézeteknek, mint más vállalkozásoknak, mivel a pénzzel való gazdálkodás veszélyes üzem 3. kulcsszerepük van a pénzügyi rendszerben és a nemzetgazdaságban 4. elősegítik a megtakarítók és

a hitelfelvevők egymásra találását; a hiteleken keresztül a betét visszaáramlik a gazdaságba 5. a jegybank és a gazdaság között kapcsolatot teremt a monetáris politika érvényre jutásáért 6. a kereskedelmi bankok a fizetési rendszer alapját jelentik 2. A szabályozás célja: 7. betétvédelem: a betétesek és más idegen források elhelyezőinek a védelme 8. cél a pénzintézetekbe vetett bizalom erősítése · az egységes versenyfeltételek megteremtése a pénzintézetek között · a pénzügyi rendszer hatékony, stabil működése · bankcsőd esetén a betétesek védelme · a fogyasztók érdekeinek védelme · a monetáris stabilitás biztosítása (a kereskedelmi banki pénzteremtés miatt) 9. védvonalak: 1. Szigorú engedélyezés a pénzintézetek piacra lépéséhez Ez elősegíti a biztonságos működést 2. Belső irányítási, ellenőrzési rendszer (igazgatótanács, felügyelő bizottság, belső ellenőrzés) felügyelete 3. A

pénzintézetek önszerveződése Összefogással működtetett bankközi szervezetek (zsíró, központi adósnyilvántartás, érdekképviseletek) 4. Hatékony és jól működtetett szabályozási rendszer 5. Bankfelügyelet ellenőrzési, MNB ellenőrzési hatásköre Szankcionálási hatáskörök 6. Kötelező és önkéntes betétvédelmi rendszerek (OBA és más betétvédelmi alapok) Pénzintézetek kihelyezéseiért garanciát vállaló intézmények (hitel- és exportgarancia-alapok). Bankválságok típusai Átfogó rendszerbeli válság Egyedi, eseti válság - kormány kezeli (bankkonszolidáció) - finanszírozás a költségvetésből - okai:  kilencvenes évek rendszerváltozása  bizonytalan gazdasági helyzet, problémák  kétszintű bankrendszer kialakulásának körülményei  szovjet piac összeomlása  szabályozás pontatlanságai - az ál lamadósságot t erheli ( az ál lampapírokkal v aló finanszírozás kamat- és törlesztési terhei

miatt) - a betétbiztosítás kezeli (OBA) - esetre szabott megoldás - a tagintézetek finanszírozzák (az OBA által gyűjtött tagdíjból) 3. OBA fogalma: A betétbiztosítás a betétesek védelmét szolgáló kötelező felelősségbiztosítás, amelynek díját a betétgyűjtő hitelintézetek fizetik. BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 22 a.) Feladatai: − a betét befagyásának megelőzését célzó intézkedések megtétele − a betét befagyása esetén a betétes kártalanítása − az állam által vállalt egyes betétekre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátása − betétesek tájékoztatása − képviseli a betéteseket egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárás során b.) Kötelező, mert − veszélyes üzem a bank − saját vagyona kicsi a kötelezettségeihez képest a banknak − a bank pénzzel kereskedik − a pillanatnyilag likvid bank is lehet tőkevesztett (az ügyfelek pénzét

fogyasztja) − érdeke a bankszektornak (a pénzintézetek hozták létre, hogy a bizalom a pénzintézetek iránt ne rendüljön meg) − a kisbetétesek nem ismerik mindig ezeknek a veszélyét, a bank helyzetét c.) Megelőzés: − „mini” felügyelete (adatok bekérése, ellenőrzés) − probléma esetén lehetősége van ellenőrzésre + a megfelelő intézkedések megtételére d.) A betétbiztosítás 1993 előtt: − nincs összegkorlátozás − az állam vállal felelősséget − az OBA jár el az állam képviselőjeként e.) A betétbiztosítás célja: − mikroszinten a betétesek védelme − makroszinten a bankválság továbbgyűrűzésének korlátozása és a bankrendszerbe vetett bizalom erősítése 4. A betétbiztosítás bevezetése előtti helyzet Magyarországon: 1. 1829 – az első betétbiztosítás 1930 után lett Magyarországon a maihoz hasonló betétbiztosítás 1987 előtt csak állami bankok működtek, és egyszintű volt a bankrendszer − az

MNB kettős funkcióban kereskedelmi bank és jegybank − speciális funkciót ellátó állami bankok (Állami Fejlesztési Bank, OTP, MKB, Pénzintézeti Központ) 2. 1987 a bankrendszer reformjának éve, áttérés a kétszintű bankrendszerre − 5 magyar bank kapott kereskedelmi banki tevékenységre engedélyt, de magánszemély ügyfelekkel nem foglalkozhattak − 3 vegyesbank jött létre jelentős külföldi banki részesedéssel 3. 1988-1993-as események, amelyek hatással voltak a bankszektor fejlődésére − megnyílt a lakossági piac a kereskedelmi bankok számára − privatizáció megindulása − új törvények − rossz hitelállomány felhalmozódása a bankszektorban 1993: Vége a további állami garanciavállalásnak BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 23 Régi rendszer Új rendszer - állami garancia - korlátlan összeg - de korlátozott körben, csak a természetes személyek betéteire terjedt ki a betétvédelem - betétbiztosítás

korlátozott összegben - de korlátlan körben néhány kivétellel, pl. anonim betétek kizárása 5. Jogszabályi keretek, az OBA megalakulása, szervezete: − Az OBA az 1993. évi XXIV törvény alapján alakult önálló jogi személyként, a Parlament alá rendelve (nem vállalat és nem költségvetési intézmény, az ÁSZ ellenőrzi) − A betétgyűjtő hitelintézetek kötelezően tagjai az OBÁ-nak. − Az OBA · irányító szerve a hattagú igazgatótanács, amelynek tagjai a pénzügyi kormányzat és a tagintézetek képviselői, valamint az Alap ügyvezető igazgatója · saját munkaszervezete van (dolgozói létszáma 16 fő + alvállalkozók) · központja Budapest BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 24 Milyen betéteket véd az OBA: 1993. június 30-ig ÁLLAMI NEM VÉD minden egyéb betét lakossági f orint- és de vizabetétek ( a betét kiváltásáig érvényben marad) 1993. július 1-től OBA névre s zóló bet étek bet étesenként és

bankonként 1 millió forintig (közös betétnél az 1 m illió f orint t öbbszöröse) NEM VÉD - nem névre szóló betétek (anonim betét) bankok és egyéb szakmai befektetők betétei kiugróan magas hozamú betétek hitelintézetek vezetőinek betétei 1 millió Ft feletti betétösszegek a jegybanki alapkamatot meghaladó kamat pénzmosásból származó betétek betétnek nem minősülő okirat, értékpapír, kötvény, letéti jegy, részvény Az 1 millió Ft-ban benne van a tőke és a kamatok is. A ki nem fizetett összegek hitelezői igénynek minősülnek, lehet, hogy a felszámolás során még visszakap belőle Befagyott betét: ha a pénzintézet az esedékességtől számított 3 munkanapon belül nem tud teljesíteni. 5. A betétesek kifizetésének folyamata: 1. Sajtóközlemény kiadása − kártérítés kifizetésének időpontja, helyszíne − kifizetéssel megbízott hitelintézet neve − kifizetés módja A befagyott betétek max. 30 napig kamatoznak

a befagyástól kezdődően 2. A betétesek kifizetés iránti kérvényének beérkezése 3. A beérkezett kérvények összevetése a banki adatokkal 4. Kamatvágás – a befagyott betétek csak a jegybanki alapkamattal kamatoznak A kifizetendő összeg kiszámítása a Hpt. előírása szerint (pl az 1 millió feletti összeg vágása) 5. A kifizetési lista összeállítása a betétesekkel történt egyeztetés szerint 6. A betétesek kifizetése BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 25 BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 26 6. Az OBA tevékenységi köre: A legkisebb költség elve betétkifizetés megelő- VAGY válságkezelés - hitellel kisegítés - tőkével kisegítés - csendes kivezetés - más bank átveszi a betéteseket és kivezetik a piacról 7. Az OBA szervezete: Igazgatótanács PM Közigazgatási Államtitkár MNB alelnöke Magyar Bankszövetség főtitkára ÁPTF elnöke OBA ügyvezető igazgatója Országos Takarékszövetkezeti Szövetség

elnöke Az igazgatótanács évente új elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható elnökké Az OBA munkaszervezete - független könyvvizsgáló - igazgatótanács - belső ellenőrzés - ügyvezető igazgató stb. Az OBA tagintézményei Kötelező tagság minden betétgyűjtő hitelintézet számára. Taglétszám: 285 (1998. XII 31), ebből - 37 bank - 236 takarékszövetkezet - 4 lakástakarék-pénztár - 8 hitelszövetkezet 8. Az OBA bevételei, díjfizetés: 1. Egyszeri csatlakozási díj = a jegyzett tőke 0,5%-a BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 27 2. Éves díjkulcs = az előző év végi biztosított betétállomány max 2% o - e 3. Emelt díjkulcs (magasabb kockázat esetén) = az előző év végi biztosított betétállomány max 3% o - e; jelenleg 1,1% o átlagosan. 4. Beszedett bírság 80%-a (a hitelintézetektől) 5. Hitel, kölcsön (MNB-től, hitelintézetektől) 9. Az OBA szerepe a bankválságok megoldásában: Előtte: Ingatlanbank

esete (a bankszektor összefogása; összedobták a pénzt) 1993 A Heves és Vidéke Takarékszövetkezet csődje (OBA beavatkozás: 258 M Ft betétek kifizetése) 1995 Agrobank válsága (megoldás: nagyrészt költségvetési támogatással; OBA közreműködés: tőkejuttatás 500 M Ft) 1996 Iparbankház csendes kivezetése (OBA beavatkozás: 990 M Ft készenléti hitelnyújtás a hitelezők teljes kielégítése céljából) 1998-99 Reálbank válsága (tőkevesztése) (OBA beavatkozás: tulajdonossá válás feltőkésítéssel – sikertelen volt; bezárás, betétesek kifizetése: 5 Mrd Ft) 8. KOCKÁZAT ÉS BIZTOSÍTÁS, BIZTOSÍTHATÓ KOCKÁZATOK KOCKÁZATKEZELÉS 1. Biztosítás fogalma: − Általános: A biztosítás kockázatfelosztáson alapuló pénzalapképzés a hozzájárulást fizető veszélyközösségi tagok jövőbeni véletlen és esetleges szükségleteinek kielégítése céljából − Modern: A biztosítás a kockázatfelosztás matematikai statisztikai

módszerén alapuló pénzalapképzés a hozzájárulást fizető veszélyközösségi tagok jövőbeni, véletlen, esetleges és felmérhető szükségleteinek kielégítése céljából − dr. Csabay Dezső: Olyan gazdasági-pénzügyi szolgáltatás, amely meghatározott veszélyközösség tagjainak (a biztosítottaknak) díj ellenében a tagok jövőbeli, felbecsülhető, véletlen károsító események folytán keletkező szükségleteit a kockázatfelosztás, illetve elporlasztás módszeréve kielégíti, azoknak biztosítási védelmet nyújt. − elemei: • veszélyközösség (kölcsönösség, kár, kárfelosztás) • pénzalapképzés; díjfizetés • célja véletlen jövőbeli események okozta károk rendezése • felmérhetőség, vagyis tudományos módszer beleértve a biztosítási kockázat porlasztás módszerét is − Biztosítás alapelve: az esetleges fellépő biztosítási események kiegyenlítése azokból az összegekből történik, amit a

károsultakon kívül a biztosítottak befizettek 2. A kockázat: − tágabb értelemben az az eshetőség, hogy tevékenységünk, döntéseink tervezett és tényleges eredménye eltérhet egymástól − szűkebb értelemben a veszteség, illetve az egyéb érdeksérelem lehetősége − biztosításügy szempontjából az eredménynek a célhoz viszonyított kedvezőtlen eltéréséből fakadó anyagi veszteségeit tekintjük kockázatnak − a kár a kedvezőtlen eredményalakulás miatt bekövetkező veszteségek pénzben kifejezett ellenértéke 3. A kockázat csoportosítása: − Döntéshozatallal összefüggésben: • aktív (közvetlenül kapcsolódnak a döntésekhez, amennyiben a várt eredmény érdekében tudatosan vállalt kockázatok) • passzív (nem a döntés következményeként, hanem inkább lehetséges velejárójaként többségében vis major jellegűek) BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 28 − Kiváltó okok és a kiváltott hatás (okozat)

alapján: • természeti (elemi) eredetű kockázatok (pl. elemi károk) • technikai (műszaki) eredetű kockázatok (műszaki berendezések meghibásodása által keletkeznek) • társadalmi eredetű kockázatok (emberek magatartása által okozott veszteségek) • gazdasági eredetű kockázatok (általában visszavezethetőek a gazdasági döntés során figyelmen kívül hagyott, vagy időközben megváltozott belső vagy külső környezetben lévő tényezőkre) − Egy-egy eseményhez vagy folyamathoz való kapcsolódás szerint: • statikus (mindig tiszta kockázat) • dinamikus (mindig spekulatív) − Érintettek köre alapján: • társadalmi (az egész társadalmak, az egész gazdaságot vagy a lakosság széles körét érintő károkkal függnek össze) • egyéni (egy vagy több egyént érint csak) − A modern biztosításügy kockázatai: • személyes (közvetlenül érintik az egyén jövedelmi vagy vagyoni helyzetét) • vagyoni (a biztosított ingatlan

és ingó vagyonára terjednek ki, lehet közvetlen vagy közvetett) • felelősségi (másnak okozott fizikai, anyagi károkért való pénzbeni felelősségi) 4. Kockázat biztosíthatóságának kritériumai: − nagyobb számú megfigyelés − a kockázat homogén (azonos, hasonló jellegű) − a kár kizárólag véletlenszerű lehet − a kár egyértelműen leírható és felmérhető, összegszerűen is meghatározható − a kár előre felbecsülhető a biztosítási matematika és a statisztika által használt módszerekkel − a biztosítási kockázat nem lehet katasztrofális − a biztosításnak mind a biztosított, mind pedig a biztosító számára gazdaságosnak kell lennie BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 29 5. Kockázatkezelés – kármegelőzés: − Kockázatkezelés: az a magatartásforma és intézményi háttér, amelyet a kockázatviselők tanúsítanak, illetve amelyre támaszkodhatnak. A sokféle kockázat, illetve a kockázatkezelés térben

és időben öszszehangolt, egységes és a legjobb megoldást kereső tudományos módszere A kockázatkezelés arra a mindenre kiterjedő kockázatelemzési, gazdálkodási és finanszírozási folyamatot jeleni, amelynek során a vizsgált személy, vagyontárgy, objektum és felelősség veszélyének kitettségét komplex módon mérjük fel. • magában foglalja: ∗ kockázati helyzet feltárása és elemzése ♥ vizsgálja, hogy a kockázat a kiinduló állapotból (feltételkockázatból) vagy a cselekvésből (cselekvési kockázatból) adódik-e ♥ megvizsgálja, hogy a kockázat a cselekvő alanytól függ-e (szubjektív kockázat) vagy az alanytól független (objektív kockázat) ∗ kockázat kezelésére irányuló döntés előkészítése, a kockázatok megítélése ♥ két funkciója a kockázatelemzés és a kockázatértékelés ♥ a kockázatelemzés azt vizsgálja, hogy milyen tényezők okozhatják a cél és az eredmény eltérését (kárgyakoriság,

kárnagyság, a lehetséges legnagyobb kár értéke, a kár legvalószínűbb maximuma, a várható kár lehetősége) ∗ döntés meghozatala, intézkedések megtétele ♥ kockázatkezelésre alkalmas eszközök, módszerek ♥ lehetnek: kockázatkerülés (a döntést hozó részben vagy egészben lemond a tervezett célról) kockázatmérséklés (kiegészítő intézkedésekkel mérsékelni lehet a kárgyakoriságot, kárnagyságot) Kockázatmegtartás (a kockázat saját megtartása, ha a kockázatot nem lehet és nem is szabad áthárítani, ha a kár nagysága nem túl jelentős, vagy ha túl nagy a káresemény bekövetkezésének gyakorisága) kockázatáthárítás (az eredetileg kitűzött cselekvésről nem kell lemondani, de keresni kell egy olyan partnert, aki térítésért részben vagy egészében átvállalja az esetleges zavarokból eredő veszteségeket) • lehet: ∗ preventív típusú ⇒ előidéző tényezőkbe való beavatkozás (megelőző magatartás)

∗ kompenzáló típusú ⇒ kárkövetkezmények pénzbeni kiegyenlítése (tudomásul vevő jellegű magatartás) ∗ kárenyhítő típusú ⇒ megkezdődött károsodási folyamat lassítása, megállítása, ezáltal a veszteség csökkentése − Kármegelőzés: ha hatékony, elenyésző mértékűre csökkenhet a kockázat • irányulhat: ∗ károk bekövetkezésének korlátozására ∗ kár terjedelmének mérséklésére ∗ konkrét személyre, objektumra ∗ általános érvényű előírások BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 30 9. A BIZTOSÍTÁSI PIAC SAJÁTOSSÁGAI, INTÉZMÉNYEI BIZTOSÍTÁSI DÍJ, TARTALÉK TARTALÉKOK JELENTŐSÉGE. 1. A biztosítási piac sajátosságai: − a biztosítási piac a kereslet és a kínálat találkozása − szűkebb értelemben a biztosító intézmények által nyújtott kínálat és az arra irányuló kereslet találkozik − tágabb értelemben egy funkcionálisan kitágított piacról van szó, ahol • a kereslet

általában a kockázatok kezelésének és a megtakarításoknak különböző fajtáira irányul • a termékek lehetnek biztosítások, és komplex biztosítást is tartalmazó pénzügyi szolgáltatások • a kínálatot nyújtó intézmények biztosítók, bankok és egyéb pénzintézetek lehetnek − a biztosítási piac működésének sajátosságai: • a működő intézmények száma, mérete és jogosítványai • közvetlen és a biztosításközvetítőkön keresztül létrejövő szerződés-állomány aránya • a verseny intenzitása • az állami beavatkozás mértéke és módszerei • a szerződő felek szerződéskötési szabadsága, annak mértéke, korlátai • a felügyeleti jogi szabályozás és gyakorlat jellege − a verseny formái: • termékverseny (eltérő tartalmú szerződéstípusokat kínálnak) • díjverseny (az azonos, vagy közel azonos tartalmú szerződések esetében eltérő a kialakított díj) • szolgáltatási verseny (a

biztosított ügyfél jobb, kényelmesebb, teljesebb kiszolgálása területén jelentkezik) 2. A biztosítási piac intézményei: − biztosító részvénytársaság • az engedélyezett élet- vagy nem-életbiztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljes körűen végezheti • csak névre szóló részvényt bocsáthat ki • a pénzbeli hozzájárulás a jegyzett tőkén belül minimum 70% • apport nem lehet immateriális jószág • a felügyelet engedélye szükséges a biztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a részesedés eléri a jegyzett tőke 10%-át − biztosító egyesület • piaci részesedésük csekély • olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag a tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében előre meghatározott szolgáltatást nyújt

• a kölcsönösségen alapuló biztosítás esetén a veszélyközösség az érintettek önszerveződése révén jön létre, az azonos vagy hasonló kockázatnak kitett saját kezdeményezésükre önmaguk hozzák létre − külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe • az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenység teljes körű végzésére jogosult biztosító rt. és fióktelep esetében a tevékenységi engedély megszerzésének minimális követelményei azonosak • azonos elbánásban részesülnek − biztosításközvetítők • biztosítási alkusz (bróker) nem a biztosító, hanem az ügyfél megbízásából jár el, és a feladata az, hogy megbízója számára a legmegfelelőbb biztosítási terméket keresse meg a biztosítási piacon és BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL • • 31 működjön közre a biztosítási szerződés létrejötte érdekében; tevékenységéért a biztosítótól kap

díjazást, nem az ügyféltől biztosítási ügynök nem az ügyfél, hanem a biztosító oldalán lép fel a biztosítási szerződés létrehozása érdekében biztosítási szaktanácsadó megbízási szerződés alapján, díj ellenében nyújt szaktanácsot; nem végezheti a biztosításközvetítők feladatát, tehát biztosítási szerződést nem közvetíthet 3. Biztosítási díj: − a veszélyközösség tagjainak a biztosítási alap képzéséhez való hozzájárulása, a biztosítási védelem ára − funkciója az, hogy a biztosítási védelem megteremtésével összefüggő valamennyi, a biztosítónál felmerült ráfordításra fedezetet nyújtson − a minimális díj elve kimondja, hogy a biztosítónak legalább olyan díjat kell kalkulálnia, amely előreláthatóan fedezetet nyújt a.) valamennyi az adott módozat kockázati közösségének szintjén a biztosítási szerződésben vállalt összes kötelezettségre, b.) a zavartalan ügymenet összes

költségére és ráfordítására − a bruttó biztosítási díj: a biztosítási szerződésben megjelölt és pénzben kifejezett azon ellenérték, amely a kockázati díjon felül a biztosító működéséhez szükséges költségek, ráfordítások és a nyereség fedezetét is tartalmazza BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 32 − a bruttó díj szerkezete: Nettó (tiszta) koc- a biztosító részéről átvállalt kockázat ellenértéke, mely a biztosító teljesítésének, a kázati díj károk várható értékének a fedezetére szolgál + Biztonsági pót- az esetleges nem várt kedvezőtlen káralakulás fedezetére szolgál lék Bruttó kockázati díj + Költségpótlékok a biztosító költségeinek fedezésére hivatott, amelyek a biztosító egészének működésével kapcsolatban felmerülnek + Nyereségpótlék feltételes díjelem, amelynek mértéke mindig eseti díjpolitikai döntés függvénye + Biztosítási adó a díj forgalmi adó jellegű

eleme, amely a biztosítási díj %-ában kerül rögzítésre, és amelyet a biztosító adó formájában befizet Bruttó biztosítási díj 4. Biztosítástechnikai tartalékok: − fogalma: a mérlegév zárásakor a befolyt díjból a következő években esedékes teljesítésekre elkülönített rész − jelentősége: a biztosítók működésének a biztosítás sajátosságaival összefüggő (a vállalt kötelezettségek teljesítésének tartósan fennálló) garanciáját képezik − fajtái: • meg nem szolgált díjak tartaléka (díjátvitel) ∗ a díjátvitel a tárgyévben, illetve azt megelőzően előírt díjból a tárgyévet követő évek kötelezettségeinek fedezésére szolgál • matematikai tartalékok ∗ életbiztosítási díjtartalék (az elérési és a vegyes életbiztosítás, valamint az életjáradékbiztosítás megtakarítási tartaléka + tiszta kockázati, illetve haláleseti kockázatot is tartalmazó vegyes életbiztosítások

tartaléka) ∗ betegségbiztosítási díjtartalék ∗ balesetbiztosítási díjtartalék ∗ felelősségbiztosítási járadék tartalék • függő károk tartaléka (kártartalék) ∗ a bekövetkezett és bejelentett, de még nem vagy csak részben rendezett károk tartaléka ∗ a bekövetkezett, de még nem jelentett (késői) károk fedezésére képzett tartalék • eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék ∗ azokban az ágazatokban képzendő, ahol a feltételek alapján a biztosítottak részesednek a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évek eredményéből ∗ a végleges visszajuttatásig a tartalékban kell maradnia • eredménytől független díjvisszatérítési tartalék ∗ azoknál az ágazatoknál képzendő, ahol a feltételek alapján kármentesség, illetőleg kedvező kárakalkulás esetén a biztosított díjvisszatérítésben részesül • káringadozási tartalék ∗ a nem-életbiztosítási ágazatok évenkénti

kárkifizetésének ingadozására, annak kiegyenlítésére szolgál • nagy károk tartaléka ∗ speciális káringadozási tartalék, amelynek képzése azon kockázatok esetében lehetséges, amelyek jogszabály szerint nagy kockázatnak minősülnek • törlési tartalék ∗ a befolyt díjbevételeiből a kockázat megszűnése, mérséklése, vagy átmeneti szüneteltetése miatti jogos díjvisszatérítéseknek, ∗ az előírt díjkövetelések fenti okokból helyesbítendő összegének, BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL • 33 ∗ az előírt díjkövetelések díjnemfizetés miatt várható törlésre kerülő részének fedezetére szolgál. egyéb biztosítástechnikai tartalékok várható veszteségekre ∗ képzésre akkor kerül sor, ha a biztosító egy vagy több biztosítási módozat nagy valószínűséggel bekövetkező veszteségeire egyéb módon nem tud fedezetet teremteni ∗ olyan mértékben kell képezni, hogy az a viszontbiztosításba nem

adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére fedezetet nyújtson BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 34 10. ÉLETBIZTOSÍTÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA, JELENTŐSÉGE, AZ ÖNGONDOSKODÁSBAN BETÖLTÖTT SZEREPE. 1. Életbiztosítás célja szerint − Kockázati haláleseti biztosítás • a biztosított halála esetén esedékes a biztosítási összeg kifizetése • ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt nem hal meg, a biztosítás minden ellenszolgáltatás nélkül megszűnik − Elérési biztosítás • ha a biztosított egy bizonyos kort (korévet) elér, a biztosító fizet − Vegyes (kombinált) biztosítás • a biztosított meghatározott kor elérése előtti halálakor vagy az adott életkor túlélésekor fizet − Fix term (meghatározott időpont) biztosítás • bármilyen más, nem is biztosan bekövetkező esemény időpontjában fizet, vagy az előre meghatározott ideig teljesít 2. Szerződéssel

összefüggő időtényező szerint: − Díjfizetés időpontja illetve tartama alapján • Egyetlen időpontban • Meghatározott időtartamra ⇒ ún. korlátozott díjfizetésű biztosítások • Élethossziglani díjfizetés − Biztosító szolgáltatási kötelezettsége szerint • Várakozási idő nélkül (az első díj fizetését követő napon már hatályba lép a biztosítási szerződés) • Várakozási idő kikötésével (várakozási idő letelte után teljesít a biztosító) 3. Szolgáltatási kötelezettség módja szerint: − Összeg-, vagy tőkebiztosítás • a biztosító előre meghatározott egyetlen összegben vagy részösszegekben térít − Járadékbiztosítás • a biztosított meghatározott életkora és a szolgáltatás beszüntetése között rendszeresen fizet a biztosító 4. Biztosított személyek száma alapján − Egy személyre kötött (egyedi életbiztosítás) − Kölcsönös életbiztosítások • két vagy több

biztosított kockázatát együttesen kezeli a biztosító • bármelyikük halála esetén a biztosító teljesít az életben maradónak vagy örökösnek vagy, egy kedvezményezettnek − Csoportos életbiztosítás • több, egyéni szerződés együttes kezelése (például munkahely szerint) 5. Díjfizetés technikája alapján − Egyszeri díjas − Visszatérő díjas (hosszabb ideig, folyamatosan fizetett díj lehet fix vagy változó díj) 6. Biztosítási tartalékképzés szerint − Hozadék visszatérítéses rendszer (a befizetett díjak egy részéből képzett tartalék hozamát a biztosítottnak visszaadják) − Hozadék visszatérítés nélküli rendszer 7. Az életbiztosítások szereplői: BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 35 − szerződő – aki a szerződést megköti, a biztosítási díjat fizeti − biztosított – akinek a személyére szól a biztosítás − kedvezményezett – aki a biztosító szolgáltatásaira jogosult 8. A szerződő

jogai és kötelezettségei: − jogosult a szerződés megkötésére, módosítására (ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges) − a szerződés megkötésekor megnevezheti a kedvezményezettet, a szerződés folyamán meg is változtatja − a szerződő kezdeményezheti a biztosítás visszavásárlását, díjmentes leszállítást − kötelezettségei a közlési, a változásbejelentési és a díjfizetési kötelezettség 9. A biztosított jogai és kötelezettségei: − a szerződés megkötéséhez, módosításához írásbeli hozzájárulása kell − a kedvezményezett személyének megváltoztatásához beleegyezése szükséges − a szerződő helyébe léphet − közlési és változásbejelentési kötelezettség terheli 10. Kedvezményezett: − a szerződésben megnevezett személy − a kötvény bemutatója − a biztosított örököse 11. Értékkövetés: − díj indexelésével, melyre évente módot adnak a biztosítók (mértéke

és időpontja különböző lehet) − a többlethozam meghatározott hányadának visszatérítése, illetve a szolgáltatás emelésére fordítása − revalorizáció alkalmazásakor a díjnövelés mértékét a befektetési többlethozam mértékében határozzák meg, s így a biztosítási összeg emelkedése is a díjtartalék többlethozamának mértékével azonos 12. Életbiztosítási módozatok jellemzői: Haláleseti biztosítás − egyszeri vagy állandó díjas lehet − népszerűek a biztosítottak körében − biztosítónak: tiszta vagy abszolút kockázatú biztosítás (vagy meghal vagy nem) − ha a biztosítási időtartam alatt a biztosított nem hal meg, nincs semmilyen térítés Időszaki haláleseti biztosítás − nem csak egyetlen évre kötik − csak a tartam időszakára korlátozottan kell díjat fizetni − általában állandó díjfizetés, de a növekvő díj lenne a reális (nő a halál valószínűsége) Elérésre szóló

életbiztosítások − legjellemzőbb: járadék jellegű szolgáltatással való összekapcsolás − lehet egyedi díjas, élethossziglan tartó járadékbiztosítás Járadékbiztosítások − befizetett díjak feltőkésítéséből fizetik Nyugdíjpénztár − csoportosan kötnek egyedi biztosítást − jövedelem százalékában vagy indexált díjemeléssel Vegyes (kombinált) biztosítások − vagy az életkor elérésekor vagy halál esetén fizet a biztosító − a díjat halálig vagy a biztosítási tartam idejére kell fizetni Családi eseményhez kötött biztosítások − vegyes biztosításhoz hasonlóak − meghatározott eseményekhez kapcsolódnak BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 36 − meghatározott ideig díjat fizetnek (például unoka oktatásáig) ⇒ korlátozott időtartam − a biztosító halálesetkor vagy eléréskor teljesít egyösszegben vagy járadékként BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 37 11. NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSOK

CSOPORTOSÍTÁSA, VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK JELLEMZŐI. Nem-élet biztosítások − fajtái: • balesetbiztosítás • betegségbiztosítás • vagyonbiztosítás • felelősségbiztosítás • hitelbiztosítás • jogvédelem-biztosítás − vagyonbiztosítás: • kötheti, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (ez nem feltétlenül a tulajdonos) • a biztosítási összeg = a biztosító kártérítésének a felső határa (amiről nyilatkozik a biztosított)  tényleges  alulbecsült  felülbecsült • biztosítási érték: − Valóságos érték • az egyes vagyontárgyak mindenkori csereértéke • új vagyontárgy esetén egybeesik az új értékkel − Új érték, azaz új állapotban való beszerzési érték • meghatározott időpontbeli új állapotban való beszerzési ár, újrabekerülési költség, újraelőállítási költség • nem az eredeti ár, hanem a kár időpontjában érvényes tényleges ár • a ténylegesen

károsult vagyontárgy értékére vonatkoztatjuk és nem a helyette beszerezhetőre − Pótlási (helyreállítási) érték • amennyiért pótolni lehetne − Tisztességes piaci áron való értékelés • valamennyi előbbi tényezőt szintetizált formában veszi figyelembe • Teljesérték biztosítás kockázatviselési és kárfedezeti mód: − vagyonbiztosítás területén a leggyakoribb − a biztosító megköveteli ügyfelétől, hogy a biztosítási fedezet tárgyának teljes értéke legyen a biztosítási összeg − teljes értékű kártérítés és vállalt kockázattal arányos díj − előfeltétele: biztosítási érték előzetes megállapítása − a biztosítási védelem intenzitását a biztosítási összeg és a tényleges biztosítási érték hányadosával mérjük − Túlbiztosítás: a biztosítási összeg meghaladja a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgy valós értékét vagy ugyanarra a tárgyra több biztosítás van −

Alulbiztosítás: ha a biztosítási összeg kisebb, mint a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgy valós értéke; ekkor a biztosító olyan arányban köteles téríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik • a biztosítási fedezet korlátozása:  szerződés időbeli és területi hatálya  a biztosítási összeg meghatározása  önrészesedés kikötése  kizárások (mi nem minősül biztosítási eseménynek)  mentesülések (a kifizetés alól) BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL • 38 biztosítási esemény: − Tűzbiztosítások (csak a közvetlen tűzkárokra vagy a járulékos károkra is kiterjed-e a biztosítás? következményi kár például a bérleti díj kiesése, a kényszerszállás költségei stb.) − Viharkár (meghatározott erősségű szél (15 m/sec), de pótdíj ellenében tornádókárra is − Jégkár (mezőgazdasági termékek hozamának csökkenése ellen) − Fagykár (szintén

növénytermés-kiesés ellen) − Vízkár (belvíz, árvíz, felhőszakadás, tűzkárok oltása, csőtörés, szökőár) − Földrengés-biztosítás (föld- és kőomláskár, földcsuszamláskár) − Betöréses lopás és rablás (háztartási ingóságok, otthoni páncélszekrény, illetve vállalkozások készletei, páncéljai) − Üvegtörésbiztosítás (beépített üvegtáblák törése vagy repedése esetén nyújtanak kártalanítást) − Állatbiztosítások (bármely haszonállat baleset miatti elhullása, kényszervágása vagy járvány miatti elvesztése) − Szállítmányozásbiztosítások (szárazföldi vagy tengeri, nemzetközi vagy belföldi, illetve kontinensközi) − Magánszemélyek biztosításai (gépjármű Casco, utazáshoz, külföldi tartózkodáshoz kapcsolódó biztosítások, segítségnyújtási szolgáltatást tartalmazó biztosítás, egyéb) − Vállalkozói biztosítások (vagyon, technikai, szállítmány, mezőgazdasági)

BANKBIZTOSÍTÁS SZIGORLATI TÉTEL 39 − Technikai biztosítások • Gépi elektronikai eszközök biztosítása • Bizonyos tevékenységekhez kapcsolódó biztosítás (szerelési biztosítások, építési biztosítások, fővállalkozói biztosítások) • Üzemszüneti biztosítás − felelősségbiztosítás: • a másnak okozott kárt téríti meg 3. személynek a biztosító • a leggyakoribb és kötelező a gépjármű-felelősségbiztosítás • cél, hogy a vétlen szereplő ne szenvedjen hiányt • fajtái:  tulajdonosi felelősségbiztosítás (pl. lakás, gépjármű) Gépjármű-felelősségbiztosítás − olyan károkra nyújt fedezetet, amelyeket a gépjármű üzembentartója másoknak okoz − gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a károsult közvetlenül a biztosítóhoz is fordulhat kárigényével Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás − a forgalomba csak biztosítással rendelkező személyek gépkocsija kerülhet −

problémái: • nem tud teljes védelmet nyújtani • az igazolatlan által okozott kárt nem téríti meg • kötelező jellege sérti a biztosító szerződéskötési szabadságát − a biztosító a szerződés alapján összegszerű korlátozás nélkül köteles helytállni a károsulttal szemben − díja hosszú időn át hatósági díj volt, amely így a társaságok közötti díjversenyt kizárta, most már eltérhetnek egy bizonyos %-on belül (15% volt 2000-ben) − bonus-malus rendszer van érvényben, amely díjkedvezményben (bonusban) részesít, illetve a halmozottan károkozókat magasabb díjjal (malussal) szankcionálják  szakmai felelősségbiztosítás − szakmai hibán, mulasztáson, tévedésen, az emiatt bekövetkező káron alapul − e körbe tartoznak: • egészségügyi intézmények, magánorvosok, alkalmazott orvosok • gyógyszerészek • ügyvédek • könyvvizsgálók • gazdasági társaságok vezető tisztségviselői • tervezők

• biztosítási alkuszok  termékfelelősség-biztosítás − alapvetően olyan kárigényekre irányul, amelyek a termékek gyártási hiányosságaira, eredetileg garantált tulajdonságok hiányára vezethetők vissza, s kívül esnek a szerződéses felelősség határain − tervezési hiba (egész sorozat hibás), fejlesztési hiba (a termék a gyakorlatban okoz kárt), gyártási hiba (egyes darabok hibásak) BANKBIZTOSÍTÁS