Filozófia | Tanulmányok, esszék » Szabados Erzsébet - Valódi boldogság

SÁROSPATAKI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA SZABADOS ERZSÉBET VALÓDI BOLDOGSÁG HÁZIDOLGOZAT FÜSTI-MOLNÁR SZILVESZTER Rendszeres teológiai és Szociológiai tanszék 2009. január TARTALOMJEGYZÉK Előszó. 3 A filozófia irányzatai.4 Mi a boldogság?.5 Összefoglalás.7 Irodalomjegyzék . 8 3 Előszó Hetek óta fel van adva a lecke: 4-5 oldal érvelés saját teológiai véleményem alapján. Az ajánlott irodalmat megszerezni sem volt egyszerű, az egész Megyei Könyvtárban egy példány van összesen. Szabadon választott témakör: a legkönnyebbnek tűnik, mégis a legnehezebb Írni, elmélkedni bármiről Mígnem elérkezett a karácsony, és a karácsonnyal egy kedves ismerős pársoros üdvözlete: minden szépet és jót kíván az újévre, könnyebb életet, sikeres tanulmányokat, és valódi bbbbbbbbboldogságot! – így kilenc „b” betűvel. Egy pillanat alatt világos lett előttem, hogy miről fogok írni: a valódi boldogságról, a

megtapasztalásról. Vajon milyen a valódi boldogság? És miért írta kilenc „b” betűvel? Kinek mit jelent a boldogság, és miért azt? Más a kisgyerek boldogsága, más a fiatalé, más a középkorúaké, megint csak mást jelent a boldogság az idősek számára. És mit jelenthet Susannak, frissen elválva, közös lakásban maradva, két kislánnyal és jogi diplomával? Mit jelent a boldogság letűnt korok nagy gondolkodóinak? Egyszerűnek tűnő kérdések, de a válaszok mégsem egyértelműek, hiszen mindenki másként látja ugyanazt a kérdést, korából, tapasztalatából, hitéből, életszemléletéből fakadóan. 4 A filozófia irányzatai, neves alakjai Mielőtt az igazság megkeresésére indulnánk a valódi boldogságban, nézzük át a filozófia irányzatait, főbb vonalait, meghatározó követőit. A szó az ógörög φιλοσοφία szóból ered, amelynek jelentése: „a bölcsesség szeretete”. A philosophos kifejezés először

Hérakleitosznál fordult elő: „Nagyon sok dolgot kell saját kutatásuk alapján tudniuk a bölcsességszerető férfiaknak”. Meghatározása: - egyszerűen: a világra való rácsodálkozás képessége, - tudományosan: a filozófia a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág. A filozófiát két fő, azon belül több ágra, iskolára csoportosíthatjuk: - nyugati: - ókori - középkori - újkori - jelenkori filozófia - keleti: - ind - arab-iszlám filozófia - kínai - buddhizmus - zsidó. Nyugat Ókori filozófusok: Hérakleitosz („minden mozgásban van, nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba.”) Arisztotelész („Úgy gondolkodj, mint a

bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek.”) Thalész ("Az amiből minden létező dolog van és amiből eredetileg keletkezik, amibe végül megromlásakor visszatér, a víz.") Xenophanész ("Mert testi erõnél, emberek és lovak erejénél jobb a mi bölcsességünk.") Anaxagorász ("Önmagában véve minden dolog kicsi is meg nagy is.") Epikurosz („Ha boldogságunk van, mindenünk van; ha pedig nincs, mindent elkövetünk, hogy megszerezzük.”) Diogenész („A nap is besüt a budiba, mégse lesz büdös.”) Antiphón („Vannak olyanok, akik a jelen életet nem élik, hanem nagy szorgalommal készülnek, mintha majdan egy másik életet élnének, nem a mostanit; eközben az idő elhagyja őket.”) Szókratész („Képtelen vagyok bárkinek bármit megtanítani. Csupán elgondolkodtatni tudom az embereket.”) Seneca („Nem az a boldogabb, akit a szerencse minden kegyével elhalmoz, hanem az, aki semmiben sem szorul rá. - A

szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tető.”) Marcus Aurelius („Életünk olyan, amilyenné gondolataink teszik.”) 5 Középkori filozófusok: Philón, Jézus, Órigenész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Újkori filozófusok Descartes („Hiába van valakinek esze, ha nem tudja használni.”) Berkeley, Hume, Voltaiere, Pascal („Ha eredményesen akarunk valakit megcáfolni, bebizonyítva, hogy téved, előbb vizsgáljuk meg, melyik oldaláról szemléli a dolgot, mert arról az oldalról tekintve rendszerint igaza is van.”) Kant („Szép az, ami érdek nélkül tetszik.”) Hegel („Érdek nélkül semmi sem jön létre.”) Jelenkori filozófusok: Comte, Sartre, Russell, Carnap, Husserl. Keleti: Konfuciusz, Avicenna, Maimonidész, Buddha („Az egészség a legnagyobb ajándék, az elégedettség a legnagyobb gazdagság, a hűség a legjobb kapcsolat.”) Mi a boldogság? A boldogságot leírni nagyon nehéz, tegyünk egy kísérletet.

Életérzés, lelki béke, belső harmónia, a nyugodt elme, az önzetlen szeretet gyümölcse, pozitív gondolatainkra adott pozitív válasz. Kétségbeesetten kergetjük, mint egy tarka lepkét, ami könnyedén tovaszáll Lehet, hogy rossz lepkét kergetünk; talán a valódi boldogság lepkéje nem egy tovatűnő látomás? Negatív gondolataink félelmet, aggódást szülnek, éppen ezért a megelégedettség a boldogság alaposzlopa. Lehetünk-e egyáltalán bármivel is elégedettek? Az ember mindig többre, jobbra vágyik. Mindig távolra tekint, tervez, minthogy észrevenné és élne a „ma” boldog pillanatainak. A boldogság jóllét vagy jólét? Én a jóllétre adom szavazatomat Attól még nem biztos, hogy boldog valaki, hogy csodás háza, luxusautója, gazdagsága van. A boldogság nincs egyenes arányban az anyagi javakkal, de a bizonytalan anyagi helyzet, a megélhetési problémák bizony boldogtalanná, szomorúvá, elkeseredetté tehetik az embert. A

viszonylagos szegénységben is megélhető a boldogság csodálatos érzése. A jólét hajhászása közben egyre mélyebbre, egyre távolabbá kerülünk a boldogságtól. Nem tesz boldoggá a fáradtságos munkával megszerzett sok dolog, hiába való az ilyen élet. Arra kell gondolnunk, hogy a boldogság nem a nagy vagyonon alapul, hanem a lélek jó állapotán – mondta Arisztotelész. Egyetértek vele Hogyan kapcsolódik össze a boldogság és az empirikus filozófusok? Semmilyen tudatunk nincs addig, amíg érzékeinkkel nem tapasztaltunk meg valamit. Jonh Locke (16320829 - 17041028), George Berkeley (16850112 - 17530123) 6 és David Hume (1711.0426 - 17760825) angol empirikus filozófusok A tudomány a megfigyeléseken illetve a kísérleteken alapszik. Az empirizmus elveti a velünk született fogalmakat és tételeket, a megismerést az érzéki észlelésbe vezeti vissza, ez a szenzualizmus. 1 2 3 Az érzékek tapasztalatából lehet levezetni a világról való

tudást. Az érzékeinkkel csak egyszerű benyomásokra teszünk szert – mondja Locke. A tapasztalásnak két módja van: az érzékelés és az eszmélkedés. Elsőként hangsúlyozta a hatalom megosztásának elvét, a nemek egyenjogúsításában is aktív résztvevő volt. Hume szerint az embernek kétfajta képzete lehet, az egyik a benyomás, a másik az idea. Az emlékezetben tárolt ideákat a képzelőerő képes megváltoztatni, hasonlóságokat és különbségeket fedez fel az ideák között. Hume azt a kapcsolatot keresi, aminek segítségével az egyik idea maga után vonja a másikat: három minőséget sorol fel, ami kapocs lehet: hasonlóság, érintkezés és az ok-okozati kapcsolat. Ezek teremtenek asszociációt az ideák között. Locke ezt elsődleges és másodlagos észlelésnek nevezte. Hume azt mondja, hogy nem az értelem, hanem az érzések döntik el, hogy segítünk-e a segítségre szorulókon. Elfogadom, hogy kell egy empatikus érzés, ami kiváltja

a segítő cselekedetet. Berkeley szerint csak az létezik, amit érzékeinkkel felfogunk Elsősorban az esse est percipi (létezni annyi, mint észleltnek lenni) érv tette híressé nevét és filozófiáját. Idealista gondolkodóként tartják számon, aki szerint minden létező tárgy csupán az elme mentális reprezentációjaként (ideaként) létezik. Ideáink okát tudatunkon kívül kell keresni Saját 1 Jonh Locke George Berkeley 3 David Hume 2 7 lelkünk lehet az oka saját képzeteink kialakulásának. „Mindennek „az a szellem az oka, amely mindent áthat, és amely által minden létezést nyer” – mondta.” 4 Berkeley szerint Isten az, aki a világot folyamatosan érzékeli, és ez a biztosítéka annak, hogy egy általam nem érzékelt idea is valóságosan létezzék. Tapasztalat után lehet tudatosítani a boldogságot A boldogság mindig körülöttünk van, csak gyermeki, őszinte látásmóddal kell keresni, rácsodálkozni a világra. Boldogság a

reggeli ébredés, mert egy új nap lehetőségét tárja elénk Boldogság egy új élet elindulása, a virágok növekedése, a természet csendje, a kispatak csobogása, a madarak csicsergése. Boldogság egy sikeres vizsga, boldogság egy jó munkahely, az egymásra felelősséggel figyelő emberpár. Boldogság a találkozás Keresztyén ember számára boldogság a hit, a tudat, hogy bűnei megbocsáttattak Jézus Krisztus kereszthalála által. És milyen érdekes – boldogság lehet akár egy válás is, a rossz, a feszült légkörből való meg – ill. kiszabadulás milyen jó érzéssel tölti el az embert. Az már másik témakör lehetne, hogy vajon miért, mi által jutott odáig egy korábban jól működő kapcsolat. Sokszor eszembe jut középiskolás koromból egy felejthetetlen versike, melynek az íróját azóta sem tudom: a boldogságot nem lehet ajándékba kapni, egyetlen titka adni, mindig csak adni. Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet, és sok-sok

önzetlen, tiszta szeretetet. Összefoglalás E gondolatokat három ismert idézettel szeretném összefoglalni: „A boldogság vágykép – ezért mindenkinek mást jelent, mivel mindannyian másképp gondolkodunk.” (Tatiosz) 5 „Élj nemes szívvel, és élj egyenes lélekkel! Parádé nélkül, gyűlölködés nélkül élni - íme: tiéd a boldog élet.” Seneca 6 „Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság.” Zsolt 32,1-2 4 Jostein Gaarder: Sofie világa Magyar Könyvklub, 1995. 315old http://idezet.wordpresscom/ 20090120 252 h 6 http://idezet.wordpresscom/category/seneca/ 20090120 300 h 5 8 Irodalomjegyzék Jostein Gaarder: Sofie világa Magyar Könyvklub, 1995. Internet Wikipédia, a szabad enciklopédia Biblia Ref. Zsinati Iroda, Sajtóosztálya, Budapest, 1975