Egészségügy | Gyógynövények, gombák » Lándzsás útifű

Lándzsás útifű (Plantago lanceolata) Népi elnevezései: kígyófű, kígyónyelvűfű, lúdnyelvűfű, hálófű, gyíkfű. A növény jellemzői Az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozik. Rétek, utak mentén, legelőkön, parlagokon élő, évelő növény. Főgyökeres gyöktörzs, rövid szártagú hajtásain csak lándzsa alakú, 3-5 ívesen futó erezetű, ép szélű tőlevelek vannak. Az apró fehéres virágok tömött hengeres vagy gömbös füzérben állnak, áprilistól júniusig nyílnak. Két közeli rokona a széles levelű útifű (Plantago maior) és a közepes levelű útifű (Plantago media). Gyógyászatilag mind a három faj levelei felhasználhatók, de a lándzsás útifű levele a leghatásosabb. Herbája: levele Gyűjtés: A lándzsás útifűnek kifejlett, ép levelét hasznosítják gyógyászati célra. Május-június folyamán érdemes gyűjteni A növény hatóanyagai: Nyálkát és cseranyagot, keserűanyagot, koffeinsavat,

flavonoidokat, kovasavat, cinkés káliumsókat, iridoidokat (aukubint) tartalmaznak. Tartalmaz még C-vitamint. Hatások: Baktériumölő, köhögéscsillapító. gyulladáscsökkentő, nyákoldó, Gyógyászati felhasználása Belsőleg: Az aukubin hatóanyagának köszönhetően, az útifű jó baktériumölő, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító, nyálkaanyagai miatt pedig kitűnő nyákoldó és köhögéscsillapító. Fontos tudni, hogy a köhögés önmagában nem káros, hiszen ez szervezetünk fontos védekező mechanizmusa. Így szabadulnak meg a légutak a szennyeződésektől, lerakódott káros anyagoktól. Ezért a köhögést nem csillapítani, hanem megkönnyíteni kell A lándzsás útifű kivonata bevonatot képez a nyálkahártyán, ezért kiválóan alkalmas a kínzó köhögési inger csökkentésére, egyúttal gyulladás gátló és baktérium-ellenes hatással is rendelkezik. Nyákoldó és görcsoldó, köptető hatása miatt a lándzsás útifű

hörghurut kezelésére is jól bevált. Dohányos, idült hörghurutban szenvedő betegeknél a reggeli köhögési rohamokat jelentősen enyhíti. Sok dohányos állítja, hogy az útifű teája segít a dohányzásról való leszokásában. A lándzsás útifű szirup kellemes ízű, gyerekeknek is ajánlott köhögéscsillapításra, hurutoldásra. A lándzsás útifüvet használják gyomorégés, gyomorhurut esetén is. Külsőleg: Összezúzott levele hasznos gyógyír lehet rovarcsípések, kisebb égési sérülések esetén. Ha útifűlevelet kis darabokra tépkedve a sebre tesszük, hamarabb gyógyul! A szájnyálkahártyaés torokgyulladás esetén öblögetés, gargarizálás formájában használható fel. Borogatás formájában a bőr gyulladásainak kezelésére használható. Elkészítése Lándzsás útifű tea: 2 teáskanálnyi szárított lándzsás útifüvet 2,5 dl forró vízzel leforrázunk, 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Mézzel édesíthető

Lándzsás útifű szirup: 1 maréknyi friss vagy szárított útifűlevelet 3 dl vízzel leforrázunk, hagyjuk kihűlni, majd leszűrjük. Ezután újra felforraljuk, kis lángon besűrítjük, és 150-200 g mézet keverünk hozzá. Borogató-, gargarizáló szer: 2 teáskanálnyi szárított lándzsás útifüvet leöntünk 2,5 dl hideg vízzel, gyakori kevergetés mellett 1 órán át állni hagyjuk. Kombinációk más gyógynövényekkel: Kakukkfűvel és ökörfarkkóróval kombinálják hurutoldó, köptető teakeverékekben. Ellenjavallat, figyelmeztetés: Várandósság és szoptatás ideje alatt belsőleges alkalmazása, nagy mennyiségben való fogyasztása nem ajánlott!