Szociológia | Szervezetszociológia » Igazgatói utasítás a rugalmas munkaidő szabályozásról

Alapadatok

Év, oldalszám:2014, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:36

Feltöltve:2014. július 04.

Méret:97 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Igazgatói utasítás a rugalmas munkaidő szabályozásáról A Levéltár a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII törvény, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény, a 150/1992. évi kormányrendelet, valamint az 50/1999 évi EüM rendelet előírásainak megfelelően munkaidő-szabályzatot készít. A szabályzat célja, hogy a szakmai munkatársak a munkaidejüket lehetőség szerint szabadon, felelősségteljesen oszthassák be, de az ellenőrzés módja biztosított maradjon. Jelen utasítás 2012. január 2-án lép hatályba, és visszavonásig érvényes marad I. A rugalmas munkaidőben dolgozók munkakörei: I. 1 Főlevéltáros, levéltáros, segédlevéltáros, levéltári kezelő, könyvtáros, restaurátor, informatikus, titkárnő, titkársági asszisztens, gazdasági előadó. I. 2 A kutató-

és ügyfélszolgálatot ellátó munkatársak munkaideje a kutató- és ügyfélszolgálat nyitvatartásához igazodik. II. A törzsidő és a peremidő beosztási rendje: II. 1 A rugalmas munkaidő két részből áll: ezek a törzsidő és a peremidő A levéltár rugalmas munkarendjének beosztását az alábbi táblázat tartalmazza. Peremidő* Törzsidő* hétfőtől csütörtökig: pénteken: 8.30-1430 8.30-1230 délelőtt 6.30-830 6.30-830 délután 14.30-1830 12.30-1700 *Törzsidő: az az időtartam, amely alatt minden közalkalmazott a munkahelyén köteles tartózkodni, s az előírt munkáját végezni. Ezen időn belül minden távozás az igazgató, illetve helyettese engedélyéhez kötött Magánügy miatt munkamegszakítás csak kivételesen indokolt esetben engedélyezhető. Törzsidő kezdete: a legkésőbbi beérkezési időpont. Az ez után érkező későnek számít Törzsidő vége: a rugalmas munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott legkorábbi

munkabefejezésének időpontja. *Peremidő: a napi leghosszabb intervallum, amelyen belül a közalkalmazott munkát teljesíthet. A napi munkaidő maximális hossza 12 óra lehet. Peremidő kezdete: az a legkorábbi időpont, amikor a rugalmas munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott a munkát megkezdheti. Ezen időpont előtti beérkezés esetén a tényleges kezdés és a peremidő kezdete közötti idő, mint a munkaidejét növelő idő a számára elvész. Peremidő vége: az a napi legkésőbbi időpont, ameddig a rugalmas munkarendben foglalkoztatott munkát végezhet. Az ezen időponton túli munkával töltött idő elvész, kivéve a szabadnapokon, ünnepnapokon, vagy peremidőn túl elrendelt munkában töltött időt. II. 2 A havi kötelező óraszám – amit a hónapban le kell dolgozni − minden esetben előre meghatározásra kerül. Ehhez képest a tényleges munkaórák száma +10 órával és -5 órával eltérhet. A +10 óra, illetve a -5 óra a

következő hónapra átvihető, de a 10 órát meghaladó plusz óraszám elvész. A havi kötelező óraszám mellett a dolgozó heti munkaidejét is köteles úgy beosztani, hogy a letöltött munkaideje minél közelebb legyen a heti 40 órás munkaidőhöz. A heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg II. 3 A közalkalmazottnak törekednie kell arra, hogy a havi időmérlege negatív irányban minél kisebb mértékben térjen el a kötelező óraszámtól. Az 5 órát meghaladó hiányzó óraszám szabadsággal váltható meg. (Amennyiben a dolgozó az éves szabadságát kimerítette, akkor fizetés nélküli szabadságot köteles kivenni.) Ez alól kivételt képez, ha a hiányzó, vagy többletóra azért keletkezett, mert a dolgozó betegállománya, vagy előre nem látható okból kivett hosszabb időtartamú, fizetett vagy fizetés nélküli szabadsága miatt a tárgyhónapon belül nem tudta azt rendezni. Előre tervezett, ütemezett szabadság (fizetett vagy fizetés

nélküli) esetén ez a kivétel nem alkalmazható. II. 4 A plusz óraegyenlegre szabadnap nem képezhető, ezt a törzsidőben lecsúsztatni nem lehet. Ez alól kivétel, ha a többlet szabadnapon, ünnepnapon vagy peremidőn túl elrendelt munkában töltött időből keletkezik. III. A munkaidő megszakítása III. 1 A rugalmas munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakat pihenőidő (ebédidő) illeti meg, amennyiben a napi munkaidejük eléri a hat órát. Az ebédidő mértéke 20 perc, amelyet 11.30-1230 között kell eltölteni Ha a napi munkaidő a kilenc órát is eléri vagy meghaladja, akkor munkavállalókat további 20 perc pihenőidő illeti meg. III. 2 A számítógép, vagy mikrofilmolvasó előtt dolgozó munkatársak óránként tíz percre megszakíthatják a képernyő előtt végzett munkájukat. Ez a munkaidő-megszakítás össze nem vonható. III. 3 A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést

óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg, de a munkatársak számára más feladatot munkaidejük fennmaradó részére ki lehet jelölni. IV. A munka teljesítése: IV. 1 A munka kezdési idejének negyedórára, félórára, háromnegyedórára, illetve órára kell végződnie. Érkezési időként mindig a már megkezdett időpont utáni negyedórát kell a jelenléti ívbe bevezetni. (Például: 7:20-kor 7:30-at kell beírni) IV. 2 Kieső munkaidő-alap elszámolásakor (betegség, szabadság, kiküldetés, szervellenőrzés, tudományos konferencia, igazolt vagy igazolatlan távollét) 8 órát kell naponként figyelembe venni. Nem egész napos szervellenőrzés vagy konferencia-részvétel esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes igazolja az aznapra kiszámított ledolgozott munkaidőt. V. Munkahelyről való távozás: V. 1 A közalkalmazott

hivatalos munkafeladatának teljesítése, illetve a Munka Törvénykönyvében feltüntetett hivatalos célból távozhat el munkahelyéről a törzsidő alatt. V. 2 Magáncélból történő eltávozásra munkaidő alatt, illetve törzsidőn belül csak kivételes esetben az igazgató, vagy annak távollétében a helyettese adhat engedélyt. A törzsidő alatti távollétet a munkavállalónak a későbbiekben le kell dolgoznia. VI. A munkaidő nyilvántartása: VI. 1 A közalkalmazottak minden hónapban jelenléti ívet vezetnek Beérkezéskor a dolgozó az érkezési időpontot, távozáskor a távozási időpontot köteles rögzíteni és azt aláírásával igazolni. A ledolgozott órák számát a titkárságon számolják ki, s vezetik be utólag a jelenléti ívre. VI. 2 Minden közalkalmazott csak a saját rubrikáit töltheti ki a jelenléti íven, más rubrikáiba bejegyzést nem tehet. VI. 3 Amennyiben a közalkalmazott munkaviszonya megszűnik, úgy a le nem dolgozott

idő munkabéréből levonásra kerül. VII. Tudományos munkatársakra vonatkozó különleges szabályok VII. 1 A tudományos munkakörben foglalkoztatott munkatársak (főlevéltárosok és levéltárosok, főrestaurátorok, restaurátorok, felsőfokú végzettséggel és legalább három éves gyakorlattal rendelkező levéltári könyvtárosok) egyetemi végzettség esetén munkaidejük 80 %-át, tudományos fokozat (Ph. D) vagy kandidátusi fokozat (C Sc) birtokában munkaidejük 70 %-át, az MTA doktora címmel (D. Sc) rendelkező munkatársak munkaidejük 60 %-át kötelesek a levéltárban eltölteni. VII. 2 A tudományos munkatársak levéltáron kívül végzett munkaidejükben kötelesek a levéltár és az egyéni tudományos tervükben szereplő célok megvalósításán fáradozni. A főlevéltárosoknak és a levéltárosoknak törekedniük kell arra, hogy a levéltáron kívül végzett munkát lehetőleg egész naponként vegyék ki, vagy legfeljebb félnapi

bontásban. A tudományos munkatársak által a levéltáron kívül töltött egész napi munkát 8 órával, a félnapit pedig 4 órával kell a nyilvántartási rendszerben jóváírni. VII. 3 A tudományos munkatársak kezdeményezhetik a munkahelyen kívül végzett tudományos munkaidejük két-, háromheti, vagy legfeljebb havi összevonását, és egyszerre történő kivételét, ha az általuk meglátogatni kívánt közgyűjtemény nyitva tartása, vagy elhelyezkedése (pl. távol, más megyében fekvő intézmény) azt indokolja A munkahelyen kívül végzett tudományos munkaidő csak az adott hónapon belül vonható össze, nagyobb időintervallumon belül nem. A tudományos munkakörben foglalkoztatottak távolléte a hétfői és pénteki napokon csak indokolt, összevont tudományos munkaidő esetében lehetséges, alapállapotban – a visszaélések elkerülése miatt – hétfői és pénteki napra levéltáron kívül töltött tudományos munkaidő nem adható.

Az összevonással kapcsolatos kérelem elbírálása az igazgató, illetve tartós távollétében a helyettese hatáskörébe tartozik. VII. 4 A tudományos munkakörben foglalkoztatottak félévente kötelesek beszámolni az igazgatónak, illetve tartós távolléte esetén a helyettesének a tudományos munkájukról. A tudományos munka rendszeres elhanyagolása fegyelmi vétség megállapítását vonhatja maga után. VIII. A rugalmas munkaidőrendszerrel kapcsolatos ellenőrzésre jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettes IX. A rugalmas munkaidő szabályainak megsértésének következményei IX. 1 A közalkalmazottaknak e munkaidőrendszerből előnyük származik, de a munkavégzéssel kapcsolatos felelősségük is megnő. IX. 2 Mindazoktól, akik a rugalmas munkaidőrendszer követelményeit és az abból eredő kötelezettségeiket megsértik, s ily módon ezen munkaidőrendszer által biztosított, ténylegesen nagyobb cselekvési szabadsággal visszaélnek, a

levéltár igazgatója jogosult a rugalmas munkaidőrendszer igénybevételét meghatározott időre, illetve véglegesen megvonni. IX. 3 A megvonás tényéről a közalkalmazottat és ezzel egyidőben az érintett kollektívát is tájékoztatni kell. , 2011. november 3 igazgató