Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Leskó János - Az INCZE Kereskedelmi Kft. logisztikai folyamatairól

Az INCZE Kereskedelmi Kft. logisztikai folyamatairól Tartalomjegyzék Bevezetés . 2 A vállalat bemutatása . 3 A INZHE Kft. szervezeti felépítése 5 Stratégia . 7 Készletezési modell . 7 Jelenlegi rendszer . 10 Készletezési modell .Hiba! A könyvjelző nem létezik Értékelés, problémalista . 12 Megoldási változat . 14 Főbb célkitűzések, keretek, korlátok . 14 Megoldási szempontrendszer . 14 Az új rendszer. 18 Az új rendszer pontosított célkitűzései: . 18 A bevezetendő rendszer értékelése: . 18 Az átszervezett folyamat részfolyamatainak ismertetése . 18 Az új rendszer ismertetése. 19 Raktári folyamatok: . 21 Bevételezés: . 21 Kivételezés . 24 Selejtezés – leértékelés . 27 Leltározás . 28 A rendszer értékelése: . 30 Továbbfejlesztési lehetőségek . 31 1 Bevezetés Szakdolgozatom témáját munkahelyemen végzett munkám adta. Az INCZHE Kereskedelmei Kft mint területi kereskedelmi képviselőt alkalmaz 4 éve, a cég

magyarországi megalakulása óta. Az INZHE Kft-nél töltött idő során alaposan tanulmányoztam a kereskedelmi logisztika, a kereskedelmi anyaggazdálkodás területeit. A költségtakarékosabb, hatékonyabb készletgazdálkodás és értékesítés érdekében a jelenlegi központi elosztó vagy kereskedelmi raktár értékesítési, elosztási rendszerének átdolgozására, átszervezésére, raktárgazdálkodás hatékonyabbá tételére van szükség. Ennek egyik megfelelő módja lehetne a Regionális Kereskedelmi Raktár létrehozása, majd ennek továbbfejlesztéseként az e-Commerce, azaz az elektronikus úton való értékesítés megszervezése volna. Tanulmányaim, tapasztalataim alapján szakdolgozatomban a Regionális raktár, majd az elektronikus kereskedelem megvalósításának döntéselőkészítését, majd a döntéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását írom le. Leskó János 2 A vállalat bemutatása Az INZHE Kft. Magyarország egyik, a maga

területén jelentős, de nem túl régi hagyományokkal rendelkező kereskedelmi vállalkozása. A céget 1903-ban alapították, Ausztriában, különböző szegecsek, szögek, csavarok előállításával és értékesítésével foglalkozott. Ma már Európa meghatározó, rögzítéstechnikával foglalkozó kereskedelmi cége. Az ausztriai cég már nem foglalkozik termeléssel, csak kereskedéssel. Ebben viszont Európa vezető vállalkozásának minősül, bár főleg Nyugat-Európa iparvállalatai részére értékesít különböző szegecselőgépeket, kapcsozógépeket, kompresszorokat, pneumatikus nyomógépeket, fúró- és csavarozó gépeket, ragasztógépeket, szegezőgépeket és ezeknek alkatrészeit, valamint szegecseket, kapcsokat, patentokat, szegeket, ragasztót. Az elmúlt 100 évben jelentős változásokat megélt cég a kelet-európai térségben is terjeszkedik az utóbbi 5-6 évben. Magyarországon 1998-ban jegyezték be. Azóta a

Magyarországon 70 főt foglalkoztató cég árbevétele folyamatosan növekszik, 7 régióban folyik értékesítés, a 2000 év árbevétele meghaladta a 800 millió forintot. A cég forgalmának 50%-át három Nyugat-Magyarország régióban és Budapesten, másik felét a Kelet-Magyarország, Dél-Magyarország régióiban értékesítik. Az importtevékenység az összes forgalom 75-80%-át teszi ki, melynek iránya elsősorban Ausztria, Németország. A maradék 20%-ot magyarországi beszállítókkal oldják meg A tulajdonosok és a cégvezetés terve, hogy a magyarországi beszállítók arányát 3 növeljék a nyugat-európaiakkal szemben, hiszen mostmár itt is megfelelő minőséget kapnak, általában olcsóbb áron, mint pl. Németországból, és a szállítási költség sem terheli olyan mértékben a termékeket. Az INZHE Kft. magyarországi megjelenése óta nagyot változtak a gazdasági körülmények a térségben. Határozottan fejlődésnek indult az

ország gazdasága, és nem csak mennyiségben, hanem minőségben is. Egyre több vállalkozás exportál NyugatEurópába termékeiből, ahová azonban nem csak a termékek minőségi színvonalával kell megfelelni, hanem a csomagolástechnikával is. A megváltozott piaci követelmények egyre magasabb minőségű igény megjelenésével jártak, járnak a INZHE Kft részére is – az egyre növekvő termelés egyre nagyobb mennyiségű csomagolás és rögzítéstechnikai gépet, alkatrészt, tartozékot igényel. A rögzítéstechnikai gépek, tartozékok felvevőpiaca igen széles. Az INZHE Kft vevő partnerei az ipar igen széles területéről vásárolnak, így állandó megrendelő a fafeldolgozó ipar, bútor ipar, a könnyűipar területéről a textilipar, bőripar, cipőgyártás, élelmiszeripari területről a konzervipar. Új megrendelőként jelentkeztek a műanyag nyílászzárókat gyártó vállalkozások. A dobozfedélzáró ragasztógépek és

ragasztók értékesítésével nagyon széles piacot tudhat magáénak a vállalkozás, hiszen bármely iparágban, ahol a csomagolás papírdobozokba történik, ott alkalmazhatják a ragasztás módszerét, de igény esetén tűzőgépet és tűzőkapcsokat is értékesítenek a dobozok lezárásához. A Kft azonban központosított raktározásával egyre kevésbé tud megfelelni az igényeknek. Sok esetben nem tud időre szállítani, vagy csak késéssel, hiszen a Területi értékesítők nincsenek közvetlen kapcsolatban a Központi raktárral, amely helyileg Kaposváron található. A szállítási költség nagyon magas az utóbbi időben, hiszen a Területi értékesítőknek kell gondoskodniuk az értékesített termék leszállításáról, Kasposvárról tevékenységre azonban sem adott esetben eszközzel Nyíregyházára. (csak Pick-up Erre típusú a szállítási gépkocsikkal rendelkeznek), sem idővel nincsenek felkészülve az Értékesítők.

Komoly igény mutatkozik tehát Az értékesítés módjának átszervezésére, a Regionális raktárak létrehozására. 4 Az INZHE Kft. szervezeti felépítése ÜGYVEZETŐ KÖZPONTI RAKTÁR Kereskedelmi igazgató Gazdasági igazgató Beszerzési igazgató Raktár vezető 1. Régió képviselő pénzügy Belföldi Anyagkönyv. 2. Régió képviselő számvitel Külföldi 3. Régió képviselő 4. Régió képviselő TÉRKÉP!!! 5. Régió képviselő 6. Régió képviselő 5 6 Stratégia Az INZHE Kft.-nél alkalmazott kereskedelmi stratégiát több elv határozza meg Az INZHE Kft. rendelésre és készletre is szállító kereskedelmi vállalat, készletre a termékek kb. 75%-a kerül, ezek az állandó, folyamatos kereslettel rendelkező termékek. Ilyenek pl a kapcsok, szegek, stiftek, csavarok, ragasztók, egyes gépek, gyakoribb meghibásodású alkatrészek. Nagyobb mennyiségű, állandó megrendelések vannak a szegecsekre, stiftekre,

kapcsokra, emiatt a Beszerzés jól ellátott előzetes értékesítési információkkal, de a beszerzés részben függ az alapanyag kínálattól is, bár a beszerzés nagy részét a termelőkkel való szerződések biztosítják. Az alapanyag raktározásra az alacsony raktárkészlet, gyors, rövid forgási idők jellemzőek. A 55%-a stabil, állandó megrendelőkhöz kerül, a fennmaradó 45%-nyi termék eseti vagy állandó, de új megrendelőkhöz kerül kiszállításra. Az összvállalati stratégia jellege megkülönböztető, a marketing, értékesítési logisztika stratégiája természetesen a fogyasztói igényekhez igazodik, amely közvetlen kapcsolatot jelent a vevővel. A beszerzés stratégiájában a szállítói kapcsolat közvetlen, intenzív. Ezeknek a stratégiáknak eredményeként a beszerzésben és a termelésben is feltétlenül a költségekkel szemben a minőség élvez prioritást. A értékesítési és logisztikai stratégia döntései a szabályok

és a normák kialakítását célozzák. Ide tartozik a tervezési és irányítási rendszer kiválasztása, az értékteremtő folyamatok integrációját biztosító rendszer és a szervezeti felépítés kialakítása, a külső kapcsolatok integrálását szolgáló hálózatépítés. A értékesítési és logisztikai stratégia akkor támogatja hatékonyan az üzleti stratégiát, ha annak céljaiból építkezik, és összhangban van a vállalat többi funkcionális területének stratégiájával. A INZHE Kft esetében ez sajnos nem valósul meg teljes mértékben. Készletezési modell A készletezést alapvetően meghatározza a rendelésre készletezés-szállítás módszere. A készletezési rendszerben hozott döntéseknek két szintjét különböztetjük meg: 7 1. Stratégiai szintű döntések köre, amely a vállalat készletszintjére, készletek szerkezetére, készletbefektetési célokra irányul. Ezek hosszú távon meghatározzák azokat a

kereteket, amelyek mellett a vállalat működni kíván. Ezeket a döntéseket az INZHE Kft.-ben is természetesen a vezetőség határozza meg. 2. Tétel szintű döntések, ez a rendszer egyedi készletezési folyamataira vonatkozik. Ezeket a döntéseket középvezetői szinten, a raktározásban határozzák meg. A döntések egy részének meghozatalához általában rendelkeznek megfelelő információval, de a tervezést nem tudják megoldani, mivel a Területi képviselőkkel nincs megfelelő információs kapcsolatuk. M e n n y i s é g Idő A fenti ábrán egy késztermék raktári készletmozgását ábrázolja. A termékre folyamatos, állandó mennyiségű megrendelés van. A készlet mégsem állandó, egy esetben még hiányzott is a raktárból, mivel az állandó megrendeléseken kívül is teljesítettek eseti megrendeléseket. A készletnövekedést a függőleges vonal mutatja, a csökkenést a felhasználás ütemének megfelelően ferde egyenesek

ábrázolják. 8 A folyamatnak számos jellemzője van, ezek közül azonban néhányat készletgazdálkodás nélkül nagyon nehéz meghatározni. - maximális készlet - minimális készlet - két beérkezés között eltelt idő - beérkezés mennyisége - átlagos készlet - rendelésfeladás és beérkezés között eltelt időegységre jutó felhasználás Az ábrából jól látható a megfelelő anyaggazdálkodás hiánya. Túl nagy különbség van a legkisebb és a legnagyobb maximális készlet között, a minimális készlet „tartozásba” futott át egy esetben (ez nagy mértékben veszélyezteti a kereskedelmet, értékesítést és az elfogadott megrendelés határidejének pontos betartását). Két beérkezés között eltelt idő nagyjából azonos, ebből látszik, hogy a Beszerzés nem a meglevő készletek függvényében termelt, hanem az utolsó megrendeléstől eltelt idő miatt, ugyanezt bizonyítja a különböző időpontokban beérkező

termék mennyiségeinek azonossága. Ez a hiányosság a Területi képviselők és a Központi raktár közvetlen kapcsolatának hiányára vezethető vissza. 9 Jelenlegi rendszer Az INZHE Kft. termékeire beérkező megrendelést a Területi képviselő kapja elsőként kézhez, általában faxon keresztül. A Területi képviselő a Megrendelést eljuttatja, szintén faxon a Központi Raktárba és a Pénzügyi Osztályhoz. A Központi raktár a visszajelzéshez ( a készletnyilvántartási adatatok alapján) megvizsgálja a Megrendelés teljesíthetőségét,, a teljesítés határidejét. A meglevő információk birtokában visszajelzéskor vagy elfogadják a megrendelést, vagy későbbi határidőt javasolnak. A Pénzügyi Osztály az előzetes információk (az INZHE Kft. termékkörét azonos termékek ismétlődő értékesítése jellemzi) alapján előkalkulációt végez, majd ennek alapján a Kereskedelmi Osztály árajánlatot ad a Megrendelésre. Ha a megrendelő

elfogadja az árajánlatot, a Kereskedelmi Osztály pedig elfogadja a megrendelést, beindul az értékesítés gépezete. A INZHE Kft. megrendelői nagyrészt körét stabil, állandó vevők jelentik, akik folyamatos szerződés keretein belül, általában hosszabb időn keresztül azonos termékeket, közel azonos mennyiségben rendelnek. Ahhoz, hogy az értékesítés és a megrendelések teljesítése zavartalanul menjen végbe, tudatos értékesítési tervezésre van szükség. Az adott évre vonatkozó értékesítési terveket minden egyes terméket illetően a felső vezetés készíti el a várható piaci kereslet, a megkapott megrendelések és az elmúlt évi értékesítési adatok alapján. Ebből a hosszútávú tervből vezetik le a havi, heti és napi értékesítési terveket, és a késztermék készletezési terveit a raktárban. Ez a pont az, ahol az értékesítés és a logisztika kapcsolódik egymáshoz. Ez a kapcsolat három területet jelent: -

anyagellátás - segéd- és csomagoló anyag ellátás - késztermék-raktárba való betárolás-kitárolás A társaság készletezési-beszerzési modellje az alábbi, beszerzést ábrázoló táblázaton látható. Rögzített rendelési szinthez igazodó és periódikus rendelésfeladási rendszer összekapcsolt módozata figyelhető meg. A hat havi előrejelzések alapján a beszerzés elkészít egy beszerzési tervet, amelyet havonta 10 a havi rendelések alapján felülvizsgál, ha kell kiegészít. Egy havi rendelés kielégítése után mindig a következő hat havi előrejelzés az irányadó. Rendelések és előrejelzések Január Február Március Április Május Június Július Auguszt. Szeptem Október Novem. Decem. Rendelés  Előrejelzés Rendelés  Előrejelzés Rendelés

 Előrejelzés Rendelés  Előrejelzés Rendelés  Előrejelzés Rendelés  Előrejelzés . . . . A megrendelés elfogadása után a Területi képviselő értesítés kap a Központi raktártól, hogy az elfogadott megrendelőn levő termékeket mikor vételezheti fel a raktárból. Ez a termék vagy készleten levő, azonnal értékesíthető, vagy beszerzést igényel, ami lehet néhány napos, de egy drágább gép esetén akár egy hónapos határidejű is. Ha a megrendelt termékek között mindhárom variáció előfordul, és a Területi képviselő megkapja az értesítést faxon, nincs túl sok választási lehetősége. Ahhoz, hogy vevői igényét maradéktalanul ki tudja elégíteni, egy megrendelő

teljesítéséhez háromszor fog elutazni a Központi raktárba, ami esetünkben egy odavissza útnál 300 km-t jelent. Képviselőként az az érdeke, hogy minél hatékonyabban kielégítse az igényeket, értékesítőként pedig, hogy minél nagyobb árréssel dolgozzon. Természetesen, a központi árakat nem emelheti meg a szállítási költségek emelkedése miatt, így csökken a profit, ezzel együtt a képviselő jutaléka is. 11 Értékelés, problémalista Mint minden vállalatnál, az INZHE Kft.-nél is egyik legfontosabb folyamat a kereskedelem, értékesítés irányítása. Egyik fő feladata, hogy a rendelkezésre álló információkból meghatározza, hogy a megrendelők igényei alapján a raktáron levő késztermékek, kereskedelmi áruk készleteiből tud-e teljesíteni egy megrendelést vagy nem. Információ szükséges ahhoz, hogy a pénzügyi döntések elősegítéséhez előkalkulációt lehessen végezni egy termék árának

megállapításához, majd a legyártott késztermék mennyiségéből utókalkulációval ellenőrizni, kontrollálni lehessen az előkalkulációban kiszámolt profitot. Információ és naprakész nyilvántartás szükséges a készleten levő késztermékek allokálásához, (több Vevőtől beérkező egyidejű megrendelés mennyiségi teljesíthetősége) Információ szükséges a megrendelt, de készleten nem levő késztermékek mennyiségének megállapításához, és a Termelésirányítás felé az időben történő megfelelő mennyiségű termelés megindításához. Információ szükséges ahhoz, hogy az értékesítésben jelentkező, készletgazdálkodási hiányosságokra visszavezethető problémák okait fel lehessen tárni, értékelni, megelőzni. A készletgazdálkodási mutatók kiszámítása jelenleg kézzel zajlik, és meglehetősen munkaigényes, sok túlórát okoz. A raktárosnak kb 1100 kartont kell naprakészen karbantartania, (kb. 300 féle

késztermék van, de egy készterméknek különböző kiszerelései vannak, így a cikkszámok és a kartonok száma 1000-1100) így még legegyszerűbb mutatószámokat, legegyszerűbb elemzéseket is csak igen indokolt esetben számolják ki. Legalapvetőbb szükségletként jelentkezik igény a minimum készlet szintjének megállapítására, a 1100 féle késztermékfajtából kb. 150 tételnél, hiszen ezeket az késztermékeket folyamatosan szállítják. Hiányzik a raktári 12 nyilvántartás ellenőrzése, a raktárakban gyakorlatilag nincs bizonylatolva sem a bevételezés, sem a kiadás, sem más anyagmozgások, ez pedig visszaélésre ad lehetősége. A bevételezést és a kiadást is a termékkel érkező, vagy más területekről kapott utalványokon aláírással jelzik, a raktárnak nincs önálló bizonylata. A vállalati gyakorlatban a készletezés menedzselése az egyik legbonyolultabb, legsokoldalúbb feladat, a készletek alakulására ugyanis minden

hatással van. A fellelhető készletek az anyag- és információáramlás minden problémáját visszatükrözik. Egy felkészült, és információkkal megfelelően ellátott vezető a készletek minden mozgásával jelzést kap, tudja mi okozta a változást és hogyan kell reagálni. Az INZHE Kft készletezési menedzselése során is már nem a készletek felhalmozásában, hanem a készletek átrendezésében, folyamatos csökkentésében látják a készletezési problémák megoldásának lehetőségét. Az INZHE Kft. működése során eljutott ahhoz a ponthoz, amikor szükségessé vált az készletnyilvántartási, készletgazdálkodási rendszer fejlesztése, átszervezése. 13 Megoldási változat Főbb célkitűzések, keretek, korlátok A szervezés fő célja, hogy a jelenlegi rendszerben meglevő hiányosságokat a lehető legszélesebb körben megszüntesse, valamint a gazdálkodási munka számítógépes nyilvántartás adataira támaszkodva valósuljon

meg és lehetővé váljon, érvényesülhessen a pénzügy-számvitel kontrolláló szerepe a gazdálkodásban. Gazdasági cél a túlórák megszüntetése, valamint a kétszeri adatrögzítés megakadályozása, a kézi nyilvántartás megszüntetése. (Jelenleg 1100 (!) kartont kezel a raktáros, ebből 300 kartonon mindig van készlet) A rendszernek mindenképpen illeszkednie kell a már meglevő termelési keretbe, és lehetővé kell tennie a korszerűbb és hatékonyabb anyaggazdálkodási, készletgazdálkodási, termeléstervezési, étékesítési munka kialakulását. Ehhez a feladathoz meglevő nyilvántartási szoftver kisebb kiegészítésre szorul, ezt azonban a szakdolgozat témája és terjedelme miatt itt nem részletezném. Szükség van a FIFO alkalmazására, hiszen egy élelmiszeripari cégnél ez elengedhetetlen, illetve ennek segítségével nem fordulhat elő az, hogy egy bizonyos, korábban legyártott mennyiség helyett a később gyártottat adják ki.

Ennek ma a egyedüli biztosítéka a raktáros figyelmessége, lelkiismeretessége! A FIFO elvet a gyakorlatban, a raktározásban és a készletnyilvántartásban is érvényesíteni kell. Megoldási szempontrendszer A rendszer tervezési szakaszában, a döntéselőkészítésben majd a döntésben is a következő szempontok figyelembe vételével hozta meg döntését a menedzsment: - Milyen változást okoz a vállalkozás életében egy teljesen új rendszer bevezetése? Egy teljesen új készletgazdálkodási rendszer bevezetése nagy változást okozna a vállalkozás életében, hiszen az anyagazdálkodás a vállalat valamennyi területével 14 összefügg. Ezért döntöttek úgy a vezetők, hogy a vállalat logisztikai rendszerének alárendelve kell ujjászervezni a készletgazdálkodást. - Mennyibe kerül ez a változás? Az informatikai átszervezés anyagi vonzata minimális, valószínüleg elegendő lesz egyetlen uj számítógép vásárlása, hiszen eddig

is minden területen számítógépen dolgoztak, kivétel volt a raktár. A jelenleg használt szoftver fejlesztése tekintetében sem merülnek fel anyagi vonzatok, hiszen saját programozók munkájával megoldhatók a kiegészítések. A gyakorlati raktározásban szükség lesz egy új polcrendszer elkészítésére, amely a FIFO elv megvalósítását fogja segíteni, ennek az anyagi vonzatai azonban a cég egyéb költségeit tekintve elhanyagolhatóak. Egy új polcrendszer elkészítése, vásárlása még mindig kevesebbe kerül, mint éveken keresztül a lejárt, vagy hamarosan lejáró szavatossági idejű termékek leértékelése, megsemmisítése. - A tulajdonosok koncepciójával mennyiben egyezik egy ilyen változtatás? Minden változás, ami költségcsökkentést eredményez, és reálisan megvalósítható, belefér a tulajdonosok jövőbeli terveibe, ráadásul ez nem egyszerű változás, hanem pozitív irányú, fejlődést jelentő változás. - Mennyi a

bevezetési ideje az új rendszernek? Bevezetési ideje és az átállás igen rövid idő alatt megoldható, megfelelő előkészítés után néhány nap. - Milyen szervezeti és szervezési változásokat okoz? Az új rendszer bevezetés igen komoly szervezési változtatásokat igényel, szervezeti változásokat azonban nem okoz. A rendszer változtatásának következő lépéseként azonban, pl. a kontrolling bevezetésével már szervezeti változásokat is fog eredményezni. - Szükséges-e a szakembergárda bővítése? A meglevő szakembergárda megfelelő előkészítéssel hatékonyan fogja tudni elvégezni a fejlesztés, bevezetés feladatait, szükségtelen külső, esetleg új munkatársakat alkalmazni. - Okoz-e költségnövekedést az átszervezés? 15 Az átszervezés költségnövekedést nem okoz, sőt, költségcsökkentést eredményez közvetlen módon úgy, hogy eredményesebbé teszi a készletgazdálkodást, illetve közvetett módon lehetővé

teszi a termelés volumenének gyorsabb növekedését . - Mennyi a kockázata az áttérésnek? Kevés kockázatot rejt magában az átszervezés, ha nincs megfelelően előkészítve az áttérés, esetleg az értékesítés folyamatosságát akadályozhatja. - Használható-e a jelenlegi eszközrendszer? A jelenleg meglevő eszközrendszer hardver tekintetében teljes mértékben hasznosítható, a jelenleg használt szoftver kiegészítésre szorul, amelyet az áttérés előtt kell megoldani, és mint említettem, a raktári polcrendszert egy részét át kell alakítani. A javaslat indoklása Az összes fent felsorolt szempont részletes elemzése után a tulajdonosi kör és a társaság vezetése úgy döntött, hogy racionálisan vállalható az anyaggazdálkodási rendszer átszervezése. 16 A szervezési változtatások általános folyamatmodellje: Fogyasztók Verseny Problémák lehetőségek Szakmai tanácsadók szakkönyvek Változtatás szükségessége

Változtatási ötlet Elfogadás Döntés Erőforrások biztosítása Megvalósítás implementáció Értékelés Lezárás 17 Belső kreativitás felfedezések Az új rendszer Az új rendszer pontosított célkitűzései: - alapvető szervezési cél, hogy megoldja a nyilvántartás, anyaggazdálkodás olyan átalakítását amely alkalmas arra, hogy a gazdálkodás igényeinek megfelelő adattartalom kerüljön az adatbázisokba, és megfelelő információkkal lássa el a menedzsmentet, és a raktár környezetében levő informálandó területeket. - a következő üzemgazdasági mutatók képzését tegye lehetővé: ABC analízis, átlagkészlet, forgási sebesség, minimum készletek számítása, különböző analitikus feladások készítése a könyvelés számára, allokáció lehetősége a Kereskedelmi Osztály számára - a jelenleg használt cikkszámok és a raktári polcrendszer átalakítása a FIFO elv alkalmazásának lehetőségét biztosítandó

A bevezetendő rendszer értékelése: A rendszer átszervezése három fő részt tartalmaz: a számítógépes nyilvántartás és a készletgazdálkodás átalakítását, valamint a FIFO elv alkalmazásának bevezetését. A rendszert úgy kellett átalakítani, hogy a jelenlegi termelésirányítási, termeléstervezési, értékesítési és számviteli rendszerekhez kapcsolódva tudjon funkcionálni. Olyan segítséget szeretne adni az átszervezett rendszer a kapcsolódó szervezeteknek, amellyel azok képesek kiszolgálni egy folyamatosan növekedő értékesítéssel működő vállalat igényeit. Az átszervezett folyamat részfolyamatainak ismertetése A jelenlegi raktárgazdálkodási rendszer alapvető funkciói megmaradnak, illetve kiegészülnek azokkal a funkciókkal, amelyek a kitűzött cél eléréséhez szükségesek. A részfolyamatok a következők: bevételezés, kivételezés, visszavételezés, selejtezés, leltározás, statisztikák, listák, kapcsolódó

törzsek karbantartása. 18 Második lépésként a készletnyilvántartó programba napra illetve percre készen bekerülő adatok segítségével különböző készletgazdálkodási, üzemgazdasági mutatók kiszámítása. Végül a raktári folyamatok, eszközök átalakításával a FIFO elv alkalmazása. Az új rendszer ismertetése A logisztikai menedzsment célja a logisztikai feladatok minél hatékonyabb megoldása. Ehhez megfelelő változtatásokra, fejlesztésekre van szükség a szervezés, a szervezet, a munkaerő tekintetében. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes logisztikai változók is szoros kapcsolatban vannak egymással. Egy rendszer változását műszaki megoldások, munkaerő átcsoportosítás, az információs rendszer megváltozása kell, hogy kövesse. Az INZHE Kft. logisztikai vezetése által befolyásolható tényezők tehát a következők: - logisztikai feladat - műszaki megoldás - szervezet - munkaerő 1. A logisztikai feladat

megoldását két fontos tényező befolyásolja: a megoldás színvonala és a rendelkezésre álló idő és költség, e két tényező azonban szoros összefüggésben van egymással is. Egyértelmű ugyanis, hogy az INZHE Kft vezetése minél több időt és költséget szán a változtatásokra, annál magasabb lesz a megvalósítás színvonala. Sajnos, azonban idő tekintetében meglehetősen szoros határidő áll rendelkezésre, hiszen a kereslet növekedése a termelés növekedését vonta maga után, a készletgazdálkodásnak, késztermékraktáraknak pedig mindenekelőtt az értékesítést kell kiszolgálnia. A változások bevezetésére tehát nincs sok idő. Költségek tekintetében az INZHE Kft vezetése hajlandó akár egy nagyobb összegű beruházást is végrehajtani, hiszen az eredményesebb készletgazdálkodás költségmegtakarításokat eredményezhet. 2. A műszaki megoldások két részre oszthatók: hardver és szoftver A fejlesztés során szükség

lesz egy új 19 számítógépre. A jelenleg működő készletnyilvántartási szoftver kiegészítésre szorul, hogy képes legyen a készletgazdálkodási mutatók produkálására. 3. Szervezet: a belső vállalati szervezet felépítésén változtatni nem szükséges A teljes készletgazdálkodási rendszer része azonban a kontrolling, amely a Pénzügyi Osztályhoz kapcsolódva látja el ellenőrzési funkcióit az anyaggazdálkodás, raktározás, elő és utókalkulációs munkák felett. Ennek jövőbeli bevezetése természetesen változásokat okoz majd a raktározás vertikális és horizontális kapcsolataiban. 4. Munkaerő: nagyon fontos a vezetők, művezetők, dolgozók logisztikához való viszonya. El kell fogadtatni a változások szükségességét, fel kell ismerni az egyes dolgozók munkájának átszervezéssel való egyszerűsítésében, hatékonyabbá tételében rejlő lehetőségeket. Szükség lesz továbbá a jövőben az INZHE

Kft. logisztikai területein dolgozó munkaerő képzésére, a logisztikával kapcsolatos ismeretek, információk megszerzésére. Az INZHE Kft. késztermékgazdálkodását tehát a következőképpen szükséges átszervezni: Legfontosabb feltétele a változtatások bevezetésének az, hogy az anyagkönyvelési munkákat a Könyvelésről át kell helyezni a Késztermékraktárba. Ehhez szükség van a raktárban számítógépre. Ezzel megszüntethető a kétszeri anyagkönyvelés, (jelenleg manuálisan és gépben is könyvelnek), illetve kézi szállítólevél megírása alól is mentesül a raktáros, hiszen a szoftver a meglevő kiadás alapján szállítólevelet, sőt számlát tud nyomtatni. Egy nagyon fontos biztonsági szabályt lehet megvalósítani: minden beérkezett és kiadott késztermékről szigorú sorszámozású bizonylat készülhet. Természetesen a szoftvert fel kell készíteni ennek a feladatnak megfelelően, azaz a bizonylatszámot a szoftver adja, azt

megváltoztatni nem lehet, rontott bizonylatot stornózással lehet „javítani”. Szintén feltétele a változásoknak az, hogy minden adat naprakészen kerüljön be az készletnyilvántartásba, hiszen ezekre az adatokra szükség lesz a különböző készletgazdálkodási mutatók kiszámítása vagy a számlázás során. Feltétel továbbá az, hogy a Raktár minden, a Vevő által beküldött és a Értékesítés által elfogadott 20 megrendelőről kapjon információt: közvetlenül a programba rögzítse be az Értékesítés az elfogadott megrendeléseket. Ez a feltétel a raktárgazdálkodás, tervezés nagyon fontos alapinformációja, hiszen a naprakész készletnyilvántartó programból közvetlenül látható a megrendelés teljesíthetősége, illetve a meglevő készletek allokálása eszközölhető, valamint információ a késztermékraktárnak a közeljövőben teljesítendő kiadások mennyiségét, időpontját illetően a munkaszervezés miatt.

Raktári folyamatok: Bevételezés: Az késztermékek minőségi és mennyiségi átvétele a raktárban történik. A beérkezett termékeket a raktáros mennyiségi átvétel után azonnal, készletbe vételezés előtt átadja minőségi vizsgálatra a MEO-nak. Csak a minőségi és mennyiségi átvétel után lehet megfelelő cikkszámon és egységáron bevételezni a számítógépen, Bevételi bizonylaton (4.szmelléklet) A Bevételi bizonylat a raktár növekvő jellegű forgalmának rögzítésére szolgál. A FIFO elv bevezetése miatt a cikkszámrendszert át kell alakítani. Ahogyan már előbb ábrázoltam, a cikkszám felépítése a következő: Első két karakter a főkönyvi szám, következő három karakter: anyagcsoport szám, utolsó négy karakter: jellemző adatok. A cikkszám felépítését ki kell egészíteni még 4 karakterrel, amely a gyártás hónapját és napját tartalmazza. Mivel a késztermék kb. maximum négy napot tölt a raktárban, így egy

ugyanazon terméknek (maximum) négy cikkszáma lesz, de nem minden terméket gyártanak folyamatosan, így ez összesen kb. 1500 cikkszámot jelent Ez egy kicsit soknak tűnik első hallásra, de vegyük figyelembe, hogy számítógépen kezelni 1500 cikkszámot (főleg, ha a cikkszám felépítését a program felhasználóbarát módon segíti) nem nehéz munka. Amit azonban nyerünk az új cikkszámok használatával, az a FIFO elv alkalmazásának lehetővé tétele a gyakorlatban. A Bevételi bizonylat input adatai: - mozgásnem kód 21 - szállító, gyártó terület neve - munkalap száma - munkalap dátuma - beérkezés dátuma - beérkezett anyag cikkszáma - megnevezése - mennyiségi egysége - mennyisége - tárolási hely - a bizonylat sorszámát és a rögzítés dátumát a program automatikusan adja meg, nem átírható A mozgásnem kódot, a szállító terület nevét, a munkalap számát, a beérkezett anyag cikkszámát, a megnevezést,

mennyiségi egységet, tárolási helyet ahol lehet, törzsállományokból lehessen az adatrögzítőnek kiválasztani, ez ugyanis meggyorsítja a munkát. Az anyag cikkszámának felépítését a programból kell támogatni, így bárki összeállíthatja a cikkszámot, nem csak a raktáros. Az adatrögzítő 2 példány bizonylatot nyomtat. 1 példányt a beérkező termék bizonylataival (munkalap, szállítólevél) együtt eljuttat az Értékesítésre. A Kereskedelmi Osztályon, ha a késztermékre megrendelés van, a készletnyilvántartó programban allokálják, azaz, lefoglalják a Vevő megrendelése alapján (a megrendelő sorszámát felhasználva) értékesítésre. A Késztermékbevételi bizonylatot, és a munkalapot eljuttatják a Pénzügyre, ahol a kontrollingon ellenőrzik a munkalapon és a bevételi bizonylaton szereplő adatokat. A Bevételi bizonylaton szereplő árat a raktár nem tudja berögzíteni, hiszen erről nincs információja. A

Pénzügy-Kontrolling feladata a megfelelő ár berögzítése, ezen az osztályon az előkalkulációk során minden termékcsoportnak kikalkulálják az árát, és a programba utólag berögzítik. az árra feltétlenül szükség lesz később, a kiadásolás során, ennek segítségével tudják majd a raktárban a számlát kinyomtatni. 22 A számítógépi bevételezés outputja a Bevételezési bizonylat. A Bevételezési bizonylaton megjelennek mindazok az adatok, amelyek bevételezéskor rögzítésre kerültek, illetve az egységár és a mennyiség szorzataként megjelenik a bevételezés értéke. Ez utóbbi adat a Számvitel munkáját segíti, ez biztosítja a könyvelési zárásokhoz használt készletértékek adatait. A bevételezés adminisztrációjának elvégzése során a raktárvezető kijelöli a tárolóhelyet, ahová az árut betárolják. A INZHE KFT.-nél használt késztermékraktárak hagyományos jellegű, átlagos belmagasságú, zárt

hűtőraktárak, amelyek a termelés és az értékesítés igényei közötti különbségek kiegyenlítésére szolgálnak. A tárolási mód állványos statikus, polcrendszer Az általam optimálisnak tartott tárolópolc a csúszka rendszerű tárolópolc lenne, a polc elemeit bizonyos szögben megdöntve kell a tartóoszlopokra felszerelni. A csúszkás pocok egyik oldalán (a csúszkák magasabbik oldalán) csak betárolást lehet végezni, a másik, alacsonyabb oldalon csak kitárolást lehet folytatni. Azon kívül, hogy a két folyamat gyakorlatilag nem akadályozza egymást, így a gyakorlatban alkalmazható a FIFO elv, hiszen nyilvánvaló, hogy betárolás csak időrendben végezhető, és mivel a csúszkán nem keveredik a termék, így időrendben is szedik ki, tévedés szinte kizárva. A polcokat természetesen a 23 raktározásban jelenleg is alkalmazott műanyag ládák méretének megfelelően kell kialakítani. Bevételezés folyamán a jelenleg is használt

címkenyomtatóval olyan címkéket nyomtatnak a Bevételezési bizonylat alapján, amelyen a cikkszám (tehát a gyártási idő), a megnevezés, és a tárolóhely szerepel. A mennyiséget nem célszerű kinyomtatni, hiszen lehet, hogy nem fér bele egyetlen tárolóládába a cikkszámnak megfelelő mennyiség. A címkét a tárolóládákra kell felragasztani Kivételezés Az Értékesítés a készárumegrendelés elfogadása, állandó megrendelés esetén utalványozása után Késztermékutalványon összesítik megrendelt árukat. Ennek a sorszáma végigkíséri a terméket a raktári kiadás, értékesítés során, ez tehát megfelelő alapja, azonosítója lehet a kiadási összesítő, kiadási bizonylat, szállítólevél vagy számla kinyomtatásának. Első lépésként az Értékesítés a raktári nyilvántartó programot használva elkészíti az Összevont késztermékutalványt, amelyet a készletnyilvántartó program tárol, de még nem könyvel le, tehát

tényleges készletcsökkenés még nem történik. Ekkor az Értékesítés tulajdonképpen allokálja a készletet, a Vevői megrendelések alapján. A szoftvernek azonban alkalmasnak kell lennie arra, hogy a raktáron levő készletet vagy annak egy részét lefoglalja a megadott Késztermékutalvány számra. Így listát lehet készíttetni a szoftverrel, amelyen a munkaszámra vonatkozóan cikkszámonként szerepel az - a szükséglet - a kiadható/allokált mennyiség - és a leglényegesebb adat, a kettő negatív különbsége, a hiány Ez a lista lehet az input-ja a Termelés részére átadott jelentésnek (5.szmelléklet), amely a Késtermékraktárból, illetve a megrendelés teljesítéséből hiányzó termékeket tartalmazza. Az Összevont késztermékutalványt a kiszállítás, komissiózás megkezdése előtt szükséges kinyomtatni, mivel ez az alapja az készletgazdálkodásnak. A Termelés felé eljuttatott értesítésen szerepel a - késztermékutalvány

száma 24 - cikkszám, - megnevezés, - szükséges mennyiség, - kiadott mennyiség, - hiányzó mennyiség, - beérkezés határideje Szintén a fentebb említett, Összevont késztermékutalvány berögzítése után elkészített lista alapján történik meg a kiadás, a szoftverből és a gyakorlatban is. Ez alapján történik a fizikai kiadás is a raktárból, amikor elkezdődik a komissiózás. Addig azonban természetesen változhatnak majd az adatok, hiszen közben a hiányzó és a Termelés által legyártott termékek beérkeznek és bevételezésre kerülnek. A beérkezett anyagok a Késztermékutalvány sorrendjétől függően kerülnek allokálásra. Amikor a megrendelt késztermék gyártásra kerül, és megtörténik a kiadás, a szoftver felhasználja a korábban anyagszükségletként berögzített adatokat, amely az Összevont Késztermékutalvány szám beírásával előhívható és lekönyvelhető, azaz készletcsökkenés kezdeményezhető.

Ilyenkor még mindig előfordulhat, hogy nem áll rendelkezésre minden termék. Tehát a kiadási bizonylaton szereplő anyagszükséglet és kiadott anyag közti különbséget a nyilvántartó szoftver megjegyzi. (Ehhez minden adat benne van az adatbázisban, tehát a programot képessé lehet, kell tenni erre.) Késztermékutalvány szám, vagy megrendelő név beírásával bármikor lehívható a hiányosságok listája. Késztermék beérkezésekor, ha hiánylistán levő anyagot vételeznek be, a szoftvernek jeleznie kell, hogy ezzel az termékkel melyik Késztermékutalvány számra, melyik megrendelőnek, milyen mennyiségben van tartozás. Természetesen előfordulhat, hogy helyettesítő terméket használnak fel, ezért a programban lehetőséget kell adni a hiánylisták kézi karbantartására, azonban a biztonság érdekében csak a konkrét helyettesítő cikkszám magadásával lehessen törölni anyagot a hiánylistáról. A kiadási bizonylat inputjai - mozgásnem

kód 25 - késztermékutalvány szám, - cikkszám, - megnevezés, - mennyiségi egység - szükséges mennyiség, - kiadott mennyiség, - hiányzó mennyiség, - a bizonylat sorszámát és a rögzítés dátumát a program automatikusan adja meg, nem átírható A kiadásolási adatok berögzítésének, lekönyvelésének eredményeként jön létre a Kiadási bizonylat (6.szmelléklet), mint output A Kiadási bizonylaton megjelenik még a kiadott alapanyag értéke is, ez nagyon fontos alapinformációja az szállítási dokumentáció elkészítésének. A bizonylaton a fenti adatokon kívül megjelenik a cikkszám tárolási helye is, amely a gyakorlati kiadást, komissiózást segíti és gyorsítja meg, hiszen így nem kell keresgélni a polcokon, azonban nagyfokú pontosságot, rendet igényel. A tárolási hely megváltoztatása esetén azonnal rögzíteni kell a programban a változást, ezért célszerű erre egy egyszerűbb, 2 pldos bizonylatot írni,

amelyen szerepel a cikkszám, a régi tárolási hely, új tárolási hely, dátum, aláírás. Kiadás során a komissiózás befejeztével mindkét kinyomtatott Kiadási bizonylatot alá kell íratni az átvevővel. 1 pld marad a raktárban, 1 pld pedig a kiadott áruval megy. A kiadás lekönyvelése után készíthető el a számla (Ehhez a szoftverben ki kell egészíteni a törzsadatokat, megrendelőnként megadni a bankszámlaszámot, fizetési határidőt, esetleges kedvezmények mértékét.) Ezzel a lépéssel nem csak a hibalehetőségek számát csökkentjük le, (eddig külön szoftverben, külön adatbevitellel készült a számla) hanem az értékesített késztermék ellenértékéhez való hozzájutást csökkentjük le a tényleges átutalási határidőre. Átadás – átvétel mozgásnemre gyakorlatilag nincs szükség, hiszen nincs raktárak közötti mozgás. Legalábbis elméletben, szoftverben nincs, mivel egyetlen program (adatbázis) kezeli az egész

késztermékraktárat és a cikkszámokhoz hozzárendelt 26 tárolási hely különíti el a kezelő, nyilvántartó raktárakat. A tárolási helyet célszerű egy négy karakteres kódból felépíteni, ahol az első két kód a raktárat, a harmadik kód a sort és a negyedik kód az oszlopot adja meg. Ezzel lehetővé válik a készletlista raktárankénti összesítése is. Átadás-átvétel esetén csak a cikkszámhoz rendelt tárolási helyet szükséges átírni. Selejtezés – leértékelés Selejtezés – leértékelést az elavult, feleslegessé vált (lejárt szavatosságú termékek) készletek körében lehet, kell végrehajtani. Leértékeléskor csak az anyag értéke csökken, de a mennyiségi nyilvántartása megmarad. Selejtezés után sem értékben, sem mennyiségben nem tartják nyilván a készletet. Tehát leértékelésre olyan termékeket kell javasolni, amelyeket pl. egy adott megrendelő számára nem megfelelő a csomagolása, de egy másik

megrendelő számára még értékesíthető Selejtezésre az értékesítés szempontjából már használhatatlan késztermékeket kell javasolni. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével állítják össze a Raktárban a Selejtezési, leértékelési javaslatot. Ezt a listát megkapja az Értékesítés, ahol jóváhagyják, vagy módosítják azt, majd a Raktár ennek alapján elvégzi a gyakorlati selejtezést, és Selejtezési és leértékelési jegyzőkönyvet készít. Az adatrögzítő a szoftverben is rögzíti a selejtezést, leértékelést, amelyről bizonylatot nyomtat. A Selejtezési bizonylat inputjai: - mozgásnem kód - cikkszám - selejtezendő mennyiség A bizonylat sorszámát és dátumát a szoftver automatikusan adja. A Selejtezési bizonylat outputjai: - cikkszám - megnevezés - mennyiségi egység 27 - egységár - selejtezett mennyiség - tárolási hely - selejtezett készletérték A Selejtezési bizonylatból a Könyvelés

részére eljuttatnak egy példányt, hiszen a készletérték csökkenést le kell könyvelni. Leértékelési bizonylat inputjai: - mozgásnem kód - cikkszám - leértékelendő mennyiség - új (csökkentett) egységár A leértékelési bizonylat outputjai: - cikkszám - megnevezés - mennyiségi egység - leértékelt mennyiség - régi egységár - új egységár - régi készletérték - új készletérték - csökkenés készletértéke - tárolási hely A Leértékelési bizonylatból a Könyvelés részére eljuttatnak egy példányt, hiszen a készletérték csökkenést le kell könyvelni. Leltározás A leltározási tevékenységet a Leltározási Szabályzatnak megfelelően végzik el. Először leltáríven felleltározzák a talált készletet, majd a kiértékeléshez a programban rögzítik a leltáríven szereplő adatokat. Kiértékeléskor a szoftver 28 összehasonlítja a gépben levő készletet a berögzített készlettel,

cikkszámonként, majd ún. Eltérés listát (7szmelléklet) generál A megengedett eltérések mértékét természetesen anyagfajtánként kell meghatározni, majd az eltéréseket cikkszámonként értékelni. Az Eltérés lista az alapja a fizikai leltári adatok „lekönyvelésének”, hiszen a készletet, bármi is az eltérés oka, a fizikai készletadatokra kell korrigálni. A szoftver tehát cikkszámonként növeli vagy csökkenti a készletet a leltárbizonylatra hivatkozva. Leltár inputjai: Kézi leltárív - cikkszám - mennyiség Leltár outputja: Leltári eltérés lista - cikkszám - megnevezés - mennyiségi egység - gépi készlet - fizikai készlet - készlet eltérés - gépi készletérték - fizikai készletérték - készlet érték eltérés - (az eltérés adatokat %-ban is kifejezhetjük) A hálózati működésű szoftver (és így az anyaggazdálkodás) megfelelő működéséhez hozzátartozik a szoftver különböző

törzsállományainak karbantartása. Ezt lehetőleg úgy kell megoldani, hogy a cikktörzsbe, partnertörzsbe történő új adat felvitelére a felhasználó, adatrögzítő is képes legyen, célszerű tehát erre menüpontot létrehozni. Természetesen vannak olyan törzsállományok, amelyeket nem szerencsés közhasználatnak kitenni, ilyen pl. a mozgásnem törzs Ezeknek a törzseknek a karbantartását csak logisztikus vagy programozó végezheti. 29 A naprakész, pontos nyilvántartás számos olyan outputot eredményez, amely a termelést, a termelés tervezést, az értékesítést segíti, vagy a termelési, értékesítési költségeket csökkenti. Ezeket ez outputokat két részre oszthatjuk: listák, jelentések és készletgazdálkodási, üzemgazdasági mutatók. A listákról, jelentésekről a különböző mozgásnemek kapcsán már írtam. Természetesen ezen kívül sokkal több féle jelentést produkálhat a szoftver, hiszen minden adat, ami a

készletgazdálkodás során információként megjelenik, be van rögzítve. Üzemgazdasági mutatók, készletgazdálkodási mutatók: Az új rendszerben létrehozott, naprakész adatbázis alapján kiszámítható az egyes cikkek minimum készlete, forgási sebessége, átlagkészlet, ABC analízis végezhető. Forgalmi kimutatások, készletkimutatások, beérkezés összesítő, forgalmi napló, kiadási összesítő munkaszámonként, felhasználás területenként, leltárfelvételi összesítő generáltatható a programmal. A rendszer értékelése: A megtervezett rendszer tulajdonképpen megvalósítja, amit szervezési célként kitűzött. A gazdálkodás gondolkodásmódjának megfelelően segítséget nyújt a felhasználónak, elsősorban a logisztikának és a vállalati menedzsmentnek, hogy lényegesen gyorsabban információkhoz jusson lényegesen kevesebb manuális munkával. A továbbfejlesztési szándék és a felhasználói igények fogják a jövőbeli

változtatás lehetőségét meghatározni. A rendszer tehát alapvetően azt is megvalósította, amit a felhasználó elvárásként meghatározott. A rendszer bevezetése mindenképpen azt az előny szolgáltatja, hogy már egy összehangolt, algoritmizált feladatként lehet elvégezni a készletek nyilvántartását és elemzését. Arról nem is beszélve, hogy túlóracsökkenéssel jelentős költségcsökkenést von maga után, illetve az azonnali számlázással hosszútávon kis mértékű bevétel növekedést is eredményez. 30 Továbbfejlesztési lehetőségek A rendszer továbbfejlesztési lehetőségei meglehetősen tágak, bár a társaság jövőbeni fejlődése és a piac szorítása fogják ezt szorosan meghatározni. Az átszervezett rendszer azonban már így is nagy segítséget nyújt a benne dolgozóknak az előzőekhez képest. Konkrét fejlesztési lehetőségként szerepelhet a készletgazdálkodás, a Termelés, és az előkalkuláció (termék ára

miatt) összekapcsolása egy munkarendszerben, egy szoftverben. Ugyanígy szoros kapcsolat létezik jelenleg is a Technológia, a Felvásárlás, a Termeléstervezés, a Termelésirányítás területei között. Kidolgozható természetesen, egy az egész vállalat működését lefedő munkarendszer, szoftverrel megtámogatva. Ezen a rendszeren belül jelenleg is mindenki ugyanazokkal az adatokkal, információkkal dolgozik, de csak a saját területén belül. Előfordulhat, hogy ugyanazt az adatok, információt a cégen belül 4-szer, 5-ször dolgozzák fel. Ellenben, ha egyetlen szoftvert használnának, elegendő lenne egyszer bevinni az adatokat és mindenki dolgozhatna vele. Az alábbi táblázaton látható egy korszerű számítógépes rendszer, amely az INZHE Kft. hosszútávú fejlesztési terveiben szerepel 31 Szintén a hosszútávú tervekben szerepel egy szerkezeti változás bevezetése az INZHE Kft.-ban, a vállalat vezetése döntött a Kontrolling csoport

létrehozataláról, amely többek között az anyaggazdálkodási kontrolling funkcióit is ellátná. az alábbi ábrán láthatjuk az Anyaggazdálkodási Kontrolling tervezett feladatait. Terv – tény összehasonlítás Szállítási szolgáltatások Vállalati körny. megfigyelése Anyagköltségek Gyenge pontok elemzése Anyaggazdálkodási kontrolling Anyagmenedzsm. költségei Teljesítmény és gazdaságosság elemzése Logisztikai költségek Eltéréselemzés Raktárkészletek 32 Utószó A rendszer változtatásának tervezésekor egyik fő szempont volt a gyorsaság, azaz a lehető legrövidebb idő alatt kell a változásokat, az új rendszert kifejleszteni és üzembeállítani. Az eltervezett rendszer életképessége a gyakorlatban fog kiderülni. Természetesen a tervezés során igyekeztem a legkörültekintőbben eljárni, figyelembe venni azt, hogy a logisztika területén történő változások a logisztika környezetében levő vállalati

területeket szorosan érintik, tehát esetleg ott is változásokat okoznak, vagy ha változásokat nem is, de a környező területeknek bizonyos mértékig alkalmazkodni kell a logisztikai változásokhoz. Természetesen ez elemzett témakörön belül is vannak még lehetőségek a fejlesztésre, illetve nem minden részterületet tudtam részletesen kidolgozni, a szakdolgozat terjedelme miatt. Remélem, munkámmal nagyban elősegítettem a döntéshozók munkáját, illetve a megfelelő döntés megszületését. 33 Irodalomjegyzék Dr Prezenszki József: Logisztika I., Budapest 2000 Dr Prezenszki József: Logisztika II., Budapest 2000 Chikán Attila-Demeter Krisztina Értékteremtő folyamatok menedzsmentje, Aula 1999. 34