Agrártudomány | Állattartás » Dr. Faragó Sándor - Integrált mezeinyúl-gazdálkodás

INTEGRÁLT MEZEI NYÚL-GAZDÁLKODÁS Dr. Faragó Sándor •A mezei nyúl állomány Magyarországon csökken az elmúlt 30 évben és az előrevetített számítások további erőteljes csökkenést jósolnak. •A folyamatos csökkenést a mezei nyúl populáció-nagyságának ciklikus változásai elfedik, ezért a vadgazdálkodók sokszor úgy gondolják, hogy csak ideiglenes volt a csökkenés. •Többszörös élőhelyvesztést figyelhetünk meg: az intenzív mezőgazdasági művelés, a nagykiterjedésű erdősítések, a nagyvadfajok terjeszkedése (apróvadas területek csökkenése – áttérés nagyvadgazdálkodásra a korábbi apróvadas területeken, •A ragadozók, az elsősorban lényeges róka létszáma folyamatosan nő, de növekszik a borz, az aranysakál létszáma is •Tavaszi állománybecslése alapján történő állományhasznosítás még akkor sem tervezhető nagy biztonsággal, ha az elfogadott és jónak ítélt sávos reflektoros becsléssel

végzi el precízen a vadgazdálkodó / sokszor a pénzt és az időt sajnálják, holott a költsége 3 értékesített mezei nyúl árából fedezhető/ •A vadgazdálkodási és az államigazgatási gyakorlat is sokszor merev, elavult, ökológiailag nem alátámasztott szemléletű (állandó hasznosítási ráta, alkalmazkodó hasznosítás helyett, februári tervezés, szeptemberi helyett). •A gazdálkodók tudják az élőhelyfejlesztés, a takarmányozás, ragadozó gyérítés szükségességét, de hanyagságból – nemtörődömségből vagy rosszul értelmezett takarékosságból nem veszik tudomásul ezeket az alapvető ökológiai tényezőket, melyet a mezei nyúl mint indikátor az egy éven belüli növekedési rátájával jelez. •Az előzőek figyelembe nem vétele sokszor túlhasznosítást vagy jobb esetben alulhasznosítást eredményez. Gazdasági szempontból mindkettő egyformán káros tényezőnek minősíthető. •Relatív túlhasznosítás.

Az élve történő befogással történő hasznosítás több kockázati tényezőt foglal magában. •Januárban már tulajdonképpen a már áttelelt, szaporodási ciklus előtti törzsállományt hasznosítjuk. •Komoly kockázati tényező, ha januári befogásokon derül ki a tularémia fertőzöttség magas aránya. •Rossz gyakorlat a befogáskori előszűrés, a fertőzött egyedek visszaeresztése a vadászterületre. •A hasznosításban benne foglaltatik a bérvadászatokon sokszor 10-20%-ot meghaladó magas sebzési arány, melyet figyelmen kívül hagynak. •Egy vadászterületrészt többször is levadásznak stb. Benutzung von jagdbare Wildarten im MO SO N-Proje kt, 1991-2001 1800 1600 1400 1200 Stück Ugyanakkor: •A mezei nyúl r stratégista, tehát gyorsan reagál az élőhelyfejlesztésre (ld. Moson projekt, Magyar Fogolyvédelmi Program); •kis beavatkozással nagy hasznot hajt, hisz kismértékű élőhelyfejlesztéssel és tudatos ragadozó

gazdálkodással hatalmas állománynövekedést lehet elérni; •csekély vadkárt okoz; •nagy vadászati érdeklődés van a faj iránt, mind külföldről, mind Magyarországról, hisz az egyik olyan vadfajunk, amit minden magyar vadász meglőhet; természetvédelmi jelentősége is fontos, hisz egyrészt zsákmányfaj sok ragadozó számára, másrészt szabályozó szerepet tölthet be egyes növénytársulásokban (ld. Bugac); •sok kutatási eredmény, tapasztalat és gazdálkodási javaslat halmozódott már fel a fajjal kapcsolatban. 1000 800 600 400 200 0 Feldha se 1991 1992 1993 1994 Fasa n 1995 Jahren 1996 1997 Reh 1998 1999 2000 2001 A mezei nyúl országos helyzete folyamatosan romlik az 1970-es évektől kezdve •A jelenlegi trend mellett 2030-ra az országos állomány eléri a 4 egyed/100 ha-os küszöbértéket. Ezen érték alatt nem lehet mezei nyúlra vadászni. •A Dunántúlon a jelenlegi állományhasznosítása alig éri el az

elmúlt évtized elején történő hasznosításnak a felét, az országos hasznosításnak pedig az 5 %-át •Az adatokból kiragadva el lehet mondani, hogy Tolna és GyőrMoson-Sopron megye mezei nyúl állománya illetve hasznosítása adja jelenleg a tájegység 80 %-át. •A leglátványosabb visszaesés pedig Fejér megyében tapasztalható (1990-ben hasznosított 3205 pld. 2002-ben hasznosított 563 pld.) •A hasznosítás csaknem teljesen a kilövésre korlátozódik, az élve történő értékesítés minimális, szükségessége megkérdőjelezhető •A 3. táblázat adatsorai összesítve már egy elfogadhatóbb szintű hasznosítási százalékot mutatnak a Dunától keletre eső régióban. •Ugyanakkor láttuk, hogy ez az állandó 30 %-os hasznosítási arány nem alkalmazkodik az állomány változásához. •A grafikon jól szemlélteti a „sok illetve kevés” meghatározást mivel a hasznosítás csak bizonyos fáziskéséssel követi a becsült

létszám alakulását (ld. 1998) • •Az ország mezei nyúl hasznosításának 95%-a erre a régióra esik. A nagytáblák nem használhatók a mezei nyúl szempontjából. Igazából nem jelentenek valós élőhelyet számukra Ezek közül is elsősorban a kukorica és a napraforgó táblák csökkentik a mezei nyúl élőhelyének nagyságát, ahogy azt élőhely-preferencia és táblaszegélyhasználat vizsgálatok kimutatták A táplálkozás vizsgálatok is azt mutatták, hogy a mezei nyúl számára a kukorica és a napraforgó nem jelent táplálékot •A mezei nyúl szempontjából fontos ragadozó emlősök populációsűrűsége az utóbbi évtizedben folyamatosan nőtt. •Mind a róka, mind a borz, mind az aranysakál elterjedése és populációnagysága meredeken nőtt •A ragadozó madarak állománya is nő a védelemnek köszönhetően. E fajok hasonló arányban fogyaszthatnak mezei nyulat, mint a róka •Bár a mezei nyúl aránya nem nagy a

ragadozók táplálékában, de ez csak azt jelenti, hogy ezeknek a ragadozóknak a mezei nyúl nem jelentős táplálék-összetevő. •Azonban a mezei nyúl számára ezek a ragadozók jelentős hatásúak lehetnek. •Az állandó hasznosítási arány problémát jelent egy r stratégista faj esetében, ahol az állomány létszáma évről-évre nagymértékben változhat. A populáció nagyságát követő hasznosítási modell alkalmasabb lenne mind a bevételek miatt, mind az állomány szempontjából, így ugyanis biztosan nem lesz túlhasznosítás és az alulhasznosítás is kisebb mértékű lehet. •A hasznosítás során problémát jelent jelenleg a kései vadászat (december), mivel ekkor már a fiatalok nem különíthetők el biztonságosan az öregektől a Stohjegy alapján. Továbbá a fiatalok egy része már elhullhatott természetes okok miatt. •Szintén problémát jelenthet például a Kovács-Heltay modell alkalmazása szempontjából a

próbavadászat válogató jellege (csak nagy nyulakat lőnek), vagy az, hogy alacsony a mintaszám (kevés nyulat lőnek egyegy vadászaton). Emiatt torzul a fiatal-öreg arány becslése, ami akár negatív hasznosítható mennyiséget is eredményezhet. •A téli élőnyúlbefogás pedig mindenképpen káros, ugyanis ez már a törzsállományt veszélyezteti (relatív túlhasznosítás). VI. Állategészségügy •A tularémia mint a mezei nyúl exportot befolyásoló legfontosabb betegség elterjedésének és mértékének vizsgálata alapvető fontosságú. •A tularémia fertőzöttséget nem kendőzni, hanem kutatni kell. • A felmérésekkel kapcsolatos adatokat hozzáférhetővé kell tenni. A Bárány (2003) által közölt adatok teljes mértékben megkérdőjelezik az élőbefogással történő hasznosítás létjogosultságát. •Humán veszélyessége elhanyagolható: sem •A bejelentési kötelezettség alá nem tartozó zoonózisokról az állami

állategészségügyi szolgálatnak bizonytalan, mondhatni hiányos információi vannak (salmonellosis, campylobacteriosis, yersiniosis, Q-láz, chlamydiosis, tularémia, leptospirosis •A 6. táblázatból kitűnik, hogy az exportra történő elejtés díjtétele már elérte az élő befogási ár 84 %-át, a tularémia veszélyt és a relatív túlhasznosítást is figyelembe véve el kell gondolkodnunk azon, hogy érdemes-e élő befogást végezni. •Az 1995-96-os vadászati idényben az elejtési ár csaknem elérte az élőnyúl felvásárlási árát, ha belegondolunk, hogy a 90-es évek elején még 20%-os export bizományosi jutalékot is vontak le egyes felvásárló cégek mindjárt látható az élő befogás megkérdőjelezhetősége. •Viszont azon is el kell gondolkodni, hogy a vadászattal történő értékesítés piaca a továbbiakban növelhető-e? •Dávid (2001) ismerteti az idő előrehaladtával a hasznosítható mennyiség

csökkenését. Eszerint egy október eleji vadászat során négyszer annyi mezei nyulat ejthetnek el a vadászok, mint amennyit élve befoghatnának január elején. Ha a 6 táblázat 2002/2003-as adataival számolunk, akkor egy januárban befogott nyúlért 10.500 Ft-ot kaphat a •Vadgazdálkodó, s ezt a pénzt majd csak az állatok értékesítése után kapja meg, s már az inflációs rátával csökkent az értéke. Az október elején ehelyett lelőtt 4 db nyúlért 4*8018=32.072 Ft-ot kap azonnal kézhez a gazdálkodó s még azévi értéken. Ha ennyiért nem tud elegendő (akár magyar) vadászt találni októberben, akkor csökkenthető a lelőtt nyúl ára akár 4000 Ft-ra darabonként. Még ekkor is 16.000 Ft-ot kap kézhez a gazdálkodó azonnal októberben, ami még mindig több mint az élő nyúlért kapott januári vagy februári összeg. Hatósági eszközök •A januári élő befogást törölni kell. •Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljes

területére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, az őszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhez kell kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány. •Meg kell követelni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. •Mezei nyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közlése után lehessen véglegesíteni. •A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásban foglalkoztatottak számára kötelező továbbképzéseket kell tartani, amelyek tananyagából vizsgázni kell. •A mezei nyúl esetében nem lehet meghatározni februárban, hogy mennyit lehet hasznosítani októberben, ezért szükség van a végrehajtási rendelet módosítására úgy, hogy a hasznosítható mennyiséget a szeptember végi létszámbecslések alapján határozzák meg a gazdálkodók. •Ha

negatív eredmény jön ki a hasznosítható mennyiségre, akkor egyáltalán nem lehet hasznosítani abban az évben a populációt. •Mivel a hasznosítható mennyiség meredeken csökken októbertől decemberig, szükséges lenne a januári befogások betiltása, és a decemberi befogásokat is engedélyhez kellene kötni. •Ezen felül havi bontásban kellene megadniuk a gazdálkodóknak a hasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb résznek októberre kell esnie, amikor még sok nyulat lehet kivenni az állományból és nincs relatív túlhasznosítás. •Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése •Becsülni kell és jelenteni a róka állomány-sűrűségét (kotorék térkép készítése a területről minden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet kell terítékre hozniuk a vadásztársaságoknak. •A gazdálkodók által végzett tularémia előszűrést meg kell szüntetni, hanem a vadászati hatóság szorgalmazza, hogy a

nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulak fertőzöttségét Mezei nyúl becslési, hasznosítási modell alkalmazása: •Pontosan, jól elvégzett tavaszi-őszi létszámbecslések a sávos, vagy vonal transzekt módszerekkel. •Nagyterítékű próbavadászat október elején, ahol koreloszlás-, szaporulatbecslést kell végezni az ismertetett módszerekkel. •Ezután hasznosítás tervezés valamely modell segítségével. Lehetőség szerint inkább az új modellt alkalmazzák, mivel ezzel elkerülhetik a korbecslés hibáit, becsülhetik a túlélési rátákat és információt kapnak az állomány helyzetéről még a vadászatok megkezdése előtt. •Hasznosítás koncentrálása októberre, novemberre, esetleg engedéllyel decemberben is. •Elhullás becslés, majd a meghatározott legrosszabb időszakra koncentrálni a kiegészítő takarmányozással, ideiglenes és rendes vadföld-gazdálkodással. •Ehhez természetesen szükséges a

februárban megállapított kilövési számok aktuális megváltoztatása, illetve ennek engedélyezése. Vadászattal történő hasznosítás során ügyelni kell : • egy területrészt a hasznosítás eredményétől függetlenül csak évi egyszer vadásszunk meg; • a vadászatok során 3,5 mm – es / 8as/ sörétet használjunk a sebzési arány csökkentése céljából; • októberben, illetve november elején lehetőleg kevésbé fedett területeken rendezzük a vadászatokat (alacsonyabb sebzési arány). Az élőbefogás több kockázatot is magában foglal: •magas tularémia fertőzöttség lehetősége fennáll – kobzás; •januárban már a törzsállomány hasznosítása történik és egy kedvezőtlen tél után ez túlhasznosításhoz vezethet; •egyre kisebb az árkülönbözet az export vadászat és az élőnyúl felvásárlási ára között; •bizonytalan piaci környezet; •az élőnyúl befogás arányának csökkentése, inkább kora

októberi nagyterítékű és kevés számú vadászat Élőhely-fejlesztés, megőrzés, takarmányozás: •szoros és jó kapcsolat a földtulajdonossal; •hasonló irányelveket kell követni, mint az érzékeny természeti területek esetében; •nyári táplálékhiányos időszakban is szükséges lédús takarmánnyal takarmányozni. Ragadozó gazdálkodás: •Tervszerű ragadozó gyérítés tavasszal (fialáskor) a megbecsült kotoréksűrűség alapján. Sűrűségfüggő gyérítési módszerek alkalmazása (csapdázás), illetve kotorékozás (kiásás, kotorék ebek alkalmazása). Mezőgazdasági táblaszerkezet / táblanagyság,vetésszerkezet /agrotechnika hatásainak vizsgálata. •A mezőgazdaság átalakulásával járó, sok helyen újra kialakuló kisparcellás termelés nem hozta meg azt az eredményt, hogy az apróvadállomány, köztük a mezei nyúl ennek hatására látványosan növekszik. •Az alkalmazott agrotechnika változatlan maradt, a

táblaszegélyek még inkább eltüntek hiszen a gazdálkodó minden talpalatnyi földet meg kíván művelni. •A szelektív gyomirtókat széles körben használják, ezzel összefüggésben, illetve a táblaszegélyek eltüntetésével a táplálékbázis minősége és mennyisége leszűkült. Az élőhelyek vízellátásának kérdése : •A mezei nyúl gazdálkodás szempontjából egyaránt fontos az aszályos és a belvizes időszakoknak és az ezzel érintett terület nagyságoknak az ismerete. •A talajtípusok vízmegőrző képessége komoly hatással van a fenntartható törzsállomány nagyságára, illetve az éves szaporulat megmaradására. •a végrehajtott meliorizációk, a meliorizációs csatornákból a víz gyors elvezetése egyes területrészek mezei nyúl állományának teljes összeomlását okozzák. Állategészségügy: •Lehetővé kell tenni a terítéken történő vizsgálatokat. Országos állategészségügyi monitoring a betegség

előfordulásával kapcsolatban, megelőzés – védekezés módszereinek kidolgozása. •Meg kell vizsgálni, hogy az általánosan alkalmazott teszt reagense csak a beteg-fertőző egyedeknél mutat pozitivitást, vagy az ellenanyagot hordozó gyógyult nem fertőző egyedeknél is. •A vadgazdálkodókat vadászokat tájékoztatni kell a betegség humánvonatkozásairól Mezei nyúl- tenyésztés •Franciaországban kísérletezték ki •Bekerített telepeken, ketrecekben •ketrecek lábakon állnak, aljukon sodrony •tető védjen az eső ellen •homlokzatuk K-re nézzen •A megszülető nyúlfiaknak külön búvóhely-rész kell •törzsanyag lehetőleg zárttéri tenyészetből származzon •esetleg alkalmazható 1 éves befogott •szaporodási ciklus kezdete december vége •első ellés január végén, általában éjszaka •magas elhullás: az első hónapban 50 %! •Elválasztás a 25-28. napon történik •A törzsanyagot

szaporítóketrecekben kell elhelyezni, 1:1 ivararányban •1 kan és több anyanyúl nem vált be •elválasztás után továbbneveljük: •félvad •csoportos •párokban •vagy elengedjük a nyúlfiakat Takarmányozás: •zöldtakarmány 150-200 g (vagy alma) •granulátum (14-16 % fehérje) 100 g/nap •búzaocsú 25 g/nap •széna 150 g/nap •1 liter víz/nap/pár, illetve a duplája, •ha kisnyúl is van Állategészségügy: •kezelni kokcidiózis ellen •hasmenésnél sürgősen beavatkozni •enterotoxémia ellen preventív kezelés, jó takarmány •bélférgesség elleni kezelés félvad tartás esetén •elhullott állatokat boncolni kell •állat-egészségügyi napló! Félvad tenyésztés - leporáriumok: •20 nyúlra 1000 m2 számítandó •Abszolút félvad: •nagy, összefüggő terület •2 m magas, földbe süllyesztett drótfonat •Szakaszos félvad: •időszakonként új helyre visszük át •Kiegészítő félvad:

•elválasztott nyúlfiak tartására •6 hónapos korig együtt, majd ivaronként szétválogatva