Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Joseph Alois Schumpeter - Kapitalizmus, szocializmus, demokrácia

Joseph Alois Schumpeter: Kapitalizmus, szocializmus, demokrácia IV. Szocializmus és demokrácia 20. A probléma exponálása I. II. III. IV. Proletárdiktatúra Marx – a népakarat érvényesülését korlátozó intézmények felszámolása. Minden olyan kísérlet antidemokratikus jellegű, mely arra kényszeríti az embereket, hogy tőlük idegen célokat fogadjanak el. Szocialista pártokkal való tapasztalatok Kétségbe vonható demokratikus jellegük. A szovjetunióban a GPU módszereivel biztosítják, a legtökéletesebb demokráciát. Olyan politikai módszer: „egy nép által alkalmazott módszer politikai döntések létrehozására”. 21. A demokrácia klasszikus elmélete I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. A közjó és a népakarat olyan, a politikai döntések létrehozását célzó intézményes rend, amely a vitás kérdésekről való döntést a népnek biztosítja, mégpedig olyan személyek megválasztása útján, akik akaratának teljesítését

biztosítják. Ha a közjó lenne, mégsem biztosítaná minden egyes kérdésben az egyetértést. Ha megcáfoljuk a közjó fogalmát, eltűnik a közakarat koncepciója is, ezáltal összeomlik a klasszikus demokrácia elmélet. A népakarat és az individuális akarat népakarat – nem teljesen helyes, inkább közvélemény polgár akarata – többnek kellene lennie az éppen forgalomban levő jelszavak keltette bizonytalan vágyakozások tömegénél, ez általában nem így van. Az emberi természet a politikában Újságolvasók, párttagok, ha egy helyen vannak, gyakran válhatnak pszichikai értelemben vett tömeggé és a tömegben az egyén érdeke könnyen befolyásolható. A népakarat megteremtésénél a tudatlanra apelláló törekvéssel találkozhatunk, mely hasonló a reklámtechnika fogásaihoz. A választók csoportjait – szakmai tudás hiányában – gyakran megtévesztik rövidtávú ígéretekkel. Minél jobban távolodunk el a családtól, annál

könnyebben megtéveszthető az egyén. A politikai folyamatok elemzésénél, nem önálló, hanem mesterségesen létrehozott akarattal állunk szemben. A klasszikus tan fennmaradásának okai A demokrácia megszűnik puszta módszer lenni, ehelyett a dolgok helyes, részben ideális sémájává válik. A frázisai sok nemzet történetében kapcsolódnak olyan eseményekhez, melyek iránt a nagytöbbség lelkesedik. 22. A demokrácia egy másfajta elmélete I. II. Konkurenciaharc a politikai vezetésért A demokratikus módszer az a politikai döntések létrehozását szolgáló intézményes rend , melyben egyesek a nép szavazataiért való konkurenciaharcban megszerzik a döntéshozatalhoz való jogosultságot. Ez a definíció által a III. IV. demokratikus kormányzatot könnyen elválaszthatjuk a többitől. A választók, nem csak felállítják, de ellenőrzik is a kormányzatot, élhetnek a leváltás jogával. Az elv felhasználása A demokráciában a nép

elsődleges feladata a kormányzat, a miniszterelnök megválasztása. Ez csak az USA-ban van így Másutt a parlamentet választják és a többségi párt alakít kormányt. A miniszterelnök hatalomra tesz szert az egész parlament fölött. A minisztertanács tagjait a miniszterelnök jelöli ki és a parlament fogadja el a választást. A választók a képviselőket sem autonóm módon választják. A választók szabadsága, csak arra szorítkozik, hogy a pártok egyik, vagy másik jelöltjét részesítik előnyben. 23. A végkövetkeztetés I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. A megelőző elemzés néhány következménye A szocialisták szerint a szocializmus nélkül nem létezhet jó demokrácia. A kettő között nem áll fenn szükségszerű kapcsolat, de nem is összeegyeztethetetlenek. A demokrácia a politikusok uralma. A demokratikus kormányzat teljesítőképessége – a többi rendszerhez képest – csökken(het) a vezetők parlamenten kívüli és belüli

harcai miatt. Szavazatkereskedelem: a rövid választások közti idő miatt, a kormány tagjai rövidtávon gondolkodnak, és ez nem feltétlen szolgálja az ország érdekét. A demokratikus módszer sikerének feltételei 1. A megfelelő minőségű emberanyag. A pártgépezetbe és a parlamentbe választott emberek szakmai színvonala. 2. A hatékony politikai döntések területhatárának a kijelölése. Ezt nem a problémák és kérdések mennyisége határozza meg, melyet a kormány meg tud oldani, hanem a hely, az idő, a kormány tagjainak a színvonala és a közvélemény határozza meg. 3. Legyen egy képzett, hagyományokkal rendelkező, területi szellemű bürokrácia. Elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy kellő helyzetben átvegye a vezetést. 4. Demokratikus önkontroll: a polgároknak nem szabad beavatkozni a parlamenti munkába. Ez valahol ellentétben áll a demokráciával, de e nélkül nem lehet jó politika. Demokrácia a szocialista rendszerben A

demokratikus módszer létezik a nem kapitalista államokban is, de a demokrácia a kapitalizmus terméke, burzsoá eredetű. A szocializmus klasszikus ideológiája a burzsoá ideológia leszármazottja, így átvette a demokrácia klasszikus elméletének utilitarista és racionalista elemeit. A probléma a szocialista társadalomban az, hogy hiányoznak a politikának azok az automatikus fékei, melyek a polgári társadalmat jellemzik. A szocialista demokrácia elérésének lehetősége, csak olyan társadalmakban lehetséges, melyek betöltik az érettségnek azon fokát, mely lehetővé teszi a szocialista rend demokratikus módon való előidézését és egy, a követelménynek megfelelő szintű bürokrácia felállítását