Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Fellebbezés, közigazgatáson belüli fórumrendszer

Fellebbezés, közigazgatáson belüli fórumrendszer Fellebbezés: A közigazgatási eljárásban a rendes jogorvoslati eszköz. Határidőhöz kötött, birtokon belüli (⇒halasztó hatályú jogorvoslat) eszköz. Mitől rendes jogorvoslat? Minden érdemi határozat ellen igénybe vehető (1. fokú és érdemi) Eljárási határozatok: • Közbenső határozatok: az eljárás érdekében hozott döntések általában eljárási határozatok. ⇒ Osztja az érdemi határozat sorsát, önálló fellebbezéssel nem lehet megtámadni. Oka, hogy az ügyfelet az érdemi határozat érinti, és ezzel gyorsítani lehet az eljárást. • Végrehajtás során hozott eljárási határozatok: azért nem kell jogorvoslatot biztosítani, mert érdemben elbírálták már az ügyet. Csak azok ellen a végrehajtási cselekmények ellen kell jogorvoslat, amelyeket a végrehajtó végez. Végrehajtási kifogást lehet igénybe venni, a végrehajtás során foganatosított cselekmények ellen. Van

olyan eset, amikor a határozat megtámadásakor a jogsérelem nem orvosolható. Ilyenkor önálló fellebbezést biztosítanak. Ezek: az eljárási bírság; eljárás felfüggesztése; igazolási kérelem elutasítása, de csak akkor, ha azt fellebbezési határidő elmulasztása miatt nyújtották be, ugyanis ebben az esetben megfosztanák az ügyfelet a jogorvoslattól; költségmentességet elutasító és költségek kérdésében hozott határozat. Érdemi vizsgálat nélkül elutasított kérelem: az Áe. erről nem rendelkezik, de jogegységi döntés alapján, ha az eljárást a közigazgatási szerv hatáskör hiánya miatt megszünteti, az érdemi határozatnak számít. Nem lehet fellebbezni: • Nincs felettes KIG szerv; Kormány vagy Kormány tagja hozta a határozatot • Törvény zárja ki a fellebbezés lehetőségét ⇒ közvetlen bírósághoz lehet fordulni Ki jogosult fellebbezni? Az ügyfél és akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz. Az Áe szerint

az ügyfél jogállása illeti meg azt a szervet, aminek feladatkörét az ügy érinti. (Ezzel 1981-ben a környezetvédelem problémáját oldották meg, azóta számtalan társadalmi szervezet és érdekképviselet jött létre, amiket elvileg megillet az ügyfél jogállása.) A Ket rendelkezése szerint az ügyfél jogállása megilleti azt az államigazgatási szervet, aminek feladatkörét az ügy érinti, és más szervet csak akkor, ha erre speciális eljárási szabályok feljogosítják. Fellebbezési eljárás szabályai • • • A fellebbezés alanyi jog, ezért azt érdemben el kell bírálni. Az ügyfél rendelkezik a fellebbezés jogával, arról le is mondhat. ⇒ Eredménye a fellebbezési határidő letelte előtt jogszerű és végrehajtható határozat, de ehhez valamennyi ügyfélnek le kell mondania erről a jogáról. A fellebbezési jogról írásban kell lemondani, a lemondás köti az ügyfelet Ezzel az ügyfél elveszti a bírói úthoz való jogot is,

ugyanis a jogorvoslathoz való jogról mond le. Mi történik, ha az ügyfél mikor lemondott jogáról nem tud egy ügyfél létezéséről, és annak fellebbezése nyomán a határozat másodfokon megváltozik? Ebben az esetben a mai gyakorlat szerint feléled az ügyfél jogorvoslathoz való joga, ugyanis csak egy meghatározott tartalmú határozat elleni fellebbezési jogról mondott le. A KIG szervet a fellebbezési jogról lemondással kapcsolatban külön kitanítási kötelezettség terheli. Fellebbezés benyújtása Írásban és szóban egyaránt lehet. Fellebbezés minden olyan nyilatkozat, amiből megállapítható, hogy az ügyfél az elsőfokú határozat felülvizsgálatát kéri a fellebbezési határidőn belül. Indokolni sem kell Határidőhöz kötött jogorvoslat: általános határidő 15 nap, de a speciális szabályok ettől eltérhetnek. Határidő elmulasztása: igazolási kérelmet lehet benyújtani, ennek elutasítása ellen önálló fellebbezésnek van

helye. Fellebbezést az elsőfokú hatóságnál lehet benyújtani, az igazolási kérelmet is itt bírálják el. Fellebbezés benyújtásának következményei Végrehajtásra halasztó hatálya van, ezért az ügyfél is csak saját kockázatára és veszélyére hajthatja végre a határozatban foglaltakat. Kivételek: a törvény módot ad arra, hogy az elsőfokú határozatot hozó szerv elrendelje az azonnali végrehajtást. Ezt a határozatban lehet megtenni, és meg is kell indokolni. Fellebbezés elbírálása Devolutív hatályú jogorvoslat (feltételesen) ⇒ a döntés átszáll a másodfokú szervre, de az elsőfokú szerv a fellebbezés nyomán visszavonhat, módosíthat. A felettes szervet az ún. teljes felülvizsgálat joga illeti meg ⇒ határozat és az azt megelőző eljárás vizsgálata, függetlenül attól, hogy ki és miért fellebbezett. A közigazgatásban nincs részjogerő Másodfokon új bizonyítékok is figyelembe vehetők, olyan is, amely az

elsőfokú eljárásban fel sem merült. Ezekre bizonyítási eljárást is le lehet folytatni. A másodfokú felülvizsgálatra nem csak jogsértés, hanem érdeksérelem miatt is sor kerülhet. Megilleti a kasszáció és a reformáció joga. Másodfok döntési lehetőségei: • Helybenhagyja a határozatot • Megsemmisíti a határozatot hatáskör, illetékesség hiánya esetén • Tisztázatlan tényállás esetén megsemmisíti a határozatot, és új eljárást rendel el • Hibás jogi következtetésre jutott az elsőfokú szerv, ezért megsemmisíti a határozatot, és új döntést hoz az ügyben • Csak részben hibás a határozat, ezért részben megváltoztatja az elsőfokú határozatot Megilleti a reformáció • In peius joga – rosszabbra változtat • In melius joga – kedvezőbbre változtat A másodfokú szervnek ugyanolyan a hatásköre, mint az elsőfokú szervnek volt. A fellebbezés nem csak szubjektív, hanem objektív jogvédelmet is biztosít,

ugyanis túlléphet az ügyfél fellebbezésének keretein. A másodfokú szerv azonban a fellebbezés nyomán nem vonhatja el az elsőfokú szerv hatáskörét, csak abban az ügyben dönthet, amelyikben a fellebbezést benyújtották. Mi történik, ha időközben módosították a jogszabályt? Attól függ, hogy hogyan rendelkezik a módosítás hatálybaléptetése: • Folyamatban lévő ügyben ezt kell alkalmazni ⇒ a másodfok a módosított jogszabály alapján jár el. • Hatálybalépés után indult ügyben kell alkalmazni ⇒ a másodfok a korábbi jogszabály alapján jár el. Fellebbezés esetén a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogoknak nincs relevanciája. (Még nem tekinthető szerzettnek.) KET új eszközei: Eljárás újrafelvétele Rendkívüli jogorvoslat. Ha a jogerős határozatot követően új tény merül fel, amelyet az eljárás során nem tudtak elbírálni, és az ügyfélnek ezzel kedvezőbb határozatot tudnak hozni, akkor lehet igénybe venni.

Az új tény a határozat meghozatala után válik ismertté vagy bizonyítottá. Milyen ügyekben merül fel? • Bírói ítélet esetén nincs jelentősége ⇒ PP alapján van perújítás. • Kérelemre indult eljárás esetén nincs jelentősége ⇒ új tény esetén új kérelmet lehet benyújtani. Jelentősége lehet mégis, ha nem mindegy, hogy az ügyfélnek mikor adnak jogot valamire. • Kötelezettség megállapítása, vagy bírság esetén, amennyiben nem fordultak bírósághoz jelentős lehet. Méltányossági kérelem Jogszabály és az ügyfél egyéni helyzete konfliktusba kerül. Méltányossági kérelem arra szolgál, hogy ha a határozat végrehajtása az ügyfél számára a határozat meghozatalát követő okból súlyosan hátrányos lenne, és ez a végrehajtási eljárás során nem korrigálható, akkor az ügyfél kérhesse a határozat módosítását, visszavonását. Feltételei: • Jogszabály nem zárja ki. • Nincs ellenérdekű fél, vagy az

ellenérdekű fél hozzájárul, vagy jogát, jogos érdekét nem érinti • Nem sért közérdeket • 1 év nem telt el Jogorvoslatot nem biztosít a döntés ellen, ezért a visszaélés nehezen fedezhető fel. Bírói felülvizsgálat Milyen KIG ügyben van helye? Generális klauzula határozza meg: Áe. hatálya alá tartozó ügyekben, kivéve, ha törvény kizárja (1991 óta van így). Korábban: • 1896-1949: KIG bíróság; törvény határozta meg, hogy mit lehet előtte megtámadni • 1949: megszűnt a KIG bíróság, mert nem illett az Alkotmány koncepciójába; a határozat bíróság előtti megtámadása csak szűk körben volt lehetséges, külön jogszabály alapján, és a rendes bíróság hatáskörébe tartozott. • 1957. évi IV törvény: 5 ügycsoportban (⇒ pozitív enumeráció) lehetett megtámadni a KIG határozatokat, ezeknek a körét kezdte el a bíróság értelezéssel tágítani. A rendes bírósági megoldást választotta ⇒ megyei

bíróság székhelyén levő helyi bíróságok. • 1981. évi I törvény: előkészítése során vita folyt az általános közigazgatási bíráskodásról, jó-e az, hogy polgári bírók döntenek KIG ügyekben? ⇒ A törvényjavaslatban az szerepelt, hogy generális klauzula kell, és rendes bírósággal egyenrangú KIG bíróság létrehozását javasolták lengyel mintára. ⇒ A javaslat megbukott a törvényhozási vitában, és olyan megoldás alakult ki, amit senki sem akart: nem jött létre KIG bíróság, de elfogadták a generális klauzulát. Az került az Áe-be, hogy Alkotmányban szabályozott jogok, polgári jogok, családi viszonyokat érintő jogok a bíróság hatáskörébe tartoznak Minisztertanácsi rendeletben meghatározott ügyekben. ⇒ Ebbe a rendeletbe bevették a korábbi 5 ügycsoportot, a bíróság általi kiterjesztéseket, és a közben törvényben megjelent ügyeket. • 1989-es Alkotmánymódosítás: 50.§ szerint a bíróság ellenőrzi

a KIG határozatok törvényességét; 70/K.§ szerint alapjogokat érintő igények érvényesítése bírósági hatáskör; önkormányzati jogok védelmére bírói utat kell biztosítani; polgári jogi igények érvényesítési is bírósági hatáskör. • AB döntése: hatályon kívül helyezte a nem túl sikeres generális klauzulát, és a Minisztertanácsi rendeletet is, mert megváltozott az Alkotmány. Megállapította a mulasztást, előírta, hogy 1991 április 1.-éig meg kell alkotni a törvényt ezzel kapcsolatban, különben az összes határozat megtámadható lesz bíróság előtt. ⇒ A törvényt nem alkották meg időben, de a bíróságok álláspontja az volt, hogy nem tudnak az Alkotmány alapján ítélkezni, ezért vártak a törvényre. • 1991. évi XXVI törvény: módosítja a bírósági szervezetet, a PP-t és az Áe-t Ideiglenesnek szánták a megoldást. Kialakította a bíráskodás mai rendszerét Az Áe hatálya alá tartozó valamennyi ügy

megtámadható, kivéve, ha a törvény a bírói utat kizárja. (Ket: egyáltalán nem tartalmaz szabályt a bírói út kizárására.) Ami nem tartozik az Áe hatálya alá, annál csak akkor van helye a KIG határozat bírósági megtámadásának, ha törvény kifejezetten lehetővé teszi. Ha helye van bírói felülvizsgálatnak, milyen határozatokat lehet megtámadni? Az ügyérdemében hozott jogerős határozatot lehet megtámadni, ami azáltal emelkedett jogerőre, hogy a fellebbezést kimerítették, vagy azt jogszabály kizárja. Két feltétele van: • érdemi legyen; eljárási döntés akkor sem támadható meg, ha ellene önálló fellebbezési lehetőséget biztosít a törvény. Nem támadható meg önállóan a szakhatósági hozzájárulás; eljárást megszüntető határozat; végrehajtás elrendelése; szakértő kirendelése; bizonyítási indítvány elutasítása; végrehajtási bírság sem. • ki kell meríteni a rendes jogorvoslatokat. Elsőfokú

határozat csak akkor támadható meg, ha törvény a fellebbezést kizárja. Értelmezési kérdések: • Fellebbezésről lemondás: ügyfél lemond róla, de ellenérdekű fél él a fellebbezéssel. Bírói gyakorlat szerint, ha másodfokon változik a döntés, akkor feléled a jogorvoslati joga annak, aki a fellebbezésről lemondott. Hol bővült a felülvizsgálatok köre a bírói gyakorlatban? • Jogegységi döntés: a rendőri hatósági intézkedések esetében van-e helye? A rendőrségi törvény szabályozza, jelentős részük a személyes szabadságot korlátozza. ⇒ Hatósági intézkedésként szabályozza a törvény, ezért nem tartozik az Áe. hatálya alá Eredetileg csak panasszal lehetett élni • (városi rendőrkapitány ⇒ megtámadással megyei rendőrfőkapitány). Két gyakorlat alakult ki a bíróságon: idézés kibocsátása nélkül elutasították (nem az Áe. hatálya alá tartozik); vagy alapjogról van szó, kell bírói utat

biztosítani. A jogegységi eljárás eredményeként a hatósági intézkedés nem tartozik az Áe. hatálya alá, de a panaszeljárás igen Ez egy KIG jogviszony ⇒ bíróság előtt a határozat megtámadható. Később ez bekerült a Rendőrségi törvénybe is, de az nem, hogy a panaszeljárásra az Áe.-t kell alkalmazni (1/1999 KJE hat) Önkormányzati vagyon kapcsán újabb jogegységi döntés vált szükségessé. A gáz és villamos közmű vagyon Ötv. alapján az önkormányzat tulajdonába kerül A törvény nem mondja ki konkrétan, hogy milyen vagyon, csak azt, hogy csak az állami monopólium nem kerül önkormányzati tulajdonba. A vagyonátadás során az állam csak a víz és csatorna közműt adta át. Az önkormányzatok igényelték a további vagyontárgyak átadását a Vagyonátadó Bizottságnál, de az elhárította ezt azzal, hogy nincs hatásköre. Az önkormányzatok fellebbeztek, de a minisztérium a Bizottságnak adott igazat Az önkormányzatok ezt

megtámadták a bíróságon, ahol a bíróság kimondta, hogy ez egy eljárási határozat, és idézés kibocsátása nélkül elutasította a keresetet. A LB Tanácsa végül úgy ítélte meg, hogy egy bíróság ettől az általános gyakorlattól el akar térni, ezért jogegységi döntés szükséges. Döntése alapján ebben az ügyben az elutasítás a tulajdoni igény érvényesíthetőségéről való döntést jelenti, ami egy érdemi döntés ⇒ a bíróság előtt megtámadható, ráadásul a tulajdonhoz való jog alkotmányos alapjog. (3/1998 KJE hat.) A kérelem érdemi elbírálás nélküli elutasítása érdemi döntés, ha hatáskör hiányában kerül rá sor és ez egyben az igény érvényesíthetőségéről is döntést jelent. Hol szűkült a felülvizsgálatok köre a bírói gyakorlatban? • Érdemi határozatot lehet megtámadni. Nem érdemi határozat, amikor a másodfokú szerv a határozat megsemmisítése mellett új eljárásra utasítja az

elsőfokú szervet. ⇒ Éppen nincs érdemi döntés ⇒ Nincs helye bírói útnak. (Nem vonatkozik arra az esetre, ha anélkül semmisíti meg a határozatot, hogy az elsőfokú szervet új eljárásra utasítaná.) Ki fordulhat bírósághoz? Keresetindítási jog: ellentmondás van Áe. és PP között Áe: ügyfél és törvényes érdekeiben sértett fél; PP: jogát, törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti. Keresetindítási joga alapvetően az ügyfélnek van. A bíróságnak a törvényes érdekeiben sértett fél kategóriája okozott gondot. A benyújtott keresetek jó része volt alaptalan, rosszindulatú igény, ezért a bíróság egyensúlyt keresett, hogy ezeket milyen esetben lehet elutasítani. A megoldást a Kúria gyakorlatában találták meg: a kereshetőség intézménye. E szerint az ügyfeleknek van keresetindítási joguk. Ahol ez jog törvényes érdeksérelmen alapul, nem rájuk nézve állapít meg jogot, kötelezettséget, ott

bizonyítani kell az eljárás során, hogy van mit keresniük a perben, vagyis ha helyt adnak a kérelmüknek, akkor joguk, kötelezettségük, jogi helyzetük változik. A jogsértés közvetlenül érinti jogukat vagy kötelezettségüket. ⇒ Nincs keresetindítási jog: idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani. ⇒ Nincs kereshetőségi jog: érdemi döntést kell hozni. Önkormányzatok rendelkeznek-e keresetindítási joggal. Jegyző hatáskörébe tartozó Áe ügyben az önkormányzat meg akarta támadni a KIG hivatal döntéseit. Bíróság elutasította, mert az 1 fok nem támadhatja meg a 2. fok döntéseit (nem ügyfél) Kizárták a jogorvoslatot abban az esetben is, amikor a döntés a képviselőtestület célkitűzéseit hiúsította meg. Jogegységi döntés (2004. október): az önkormányzatot megilleti a keresetindítási jogosultság minden ügyben, amelyben bizonyítani tudja, hogy a KIG döntése jogát, jogos érdekét érinti, illetve

államigazgatási döntés a feladatkörét érinti. Vizsgálni kell a keresetindítás és a kereshetőség jogát is, mert az önkormányzat törvényes érdekeire hivatkozik. Kereset benyújtása A fellebbezésnek nincsenek formai követelményei, a keresetindításra ez nem igaz. A PP szabályi szerinti formai és tartalmi követelményeknek meg kell felelnie. Csak törvénysértésre hivatkozva lehet benyújtani, lehet anyagi jogi és eljárásjogi szabálysértés. Utóbbira csak akkor lehet hivatkozni, ha ennek kihatása volt az ügy érdemére Hol kell benyújtani? • Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság. • Vagy első fokon eljárt KIG szerv ⇒ itt vannak az ügy iratai ⇒ ezzel együtt terjesztik fel a keresetet. Keresetindítási határidő: 30 nap ⇒ anyagi jogi határidő ⇒ meg kell érkezzen a bírósághoz. Határidő elmulasztása esetén PP alapján igazolási kérelmet lehet benyújtani. Ha a keresetet valaki a KIG szervnél nyújtja

be, az nem utasíthatja el határidő túllépés miatt, hanem erről a bíróságnak kell dönteni. Kereset jogi hatása: halasztó hatálya van a végrehajtásra, ügyfél csak saját kockázatára hajthatja végre. (Ket: nem ad halasztó hatályt alapszabályként a keresetnek, hanem a bíróságtól lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését.) Ha a határozat azonnali végrehajtását rendelték el, akkor a bíróságtól lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését. Ha a határozat a bíróság rendelkezésére áll, a bíróság 8 napon belül köteles dönteni a felfüggesztésről. Akkor dönt a felfüggesztés mellett, ha: • a végrehajtás elrendelése jogszerűtlenül történt • a felfüggesztést különösen méltányolandó körülmények indokolják • a végrehajtás az ügyfélnek súlyos hátrányt okozna. A bíróság döntését indokolni köteles, és fellebbezni lehet ellene. Közigazgatási per A PP XX. fejezete szabályozza Felperes: a keresetet

benyújtó. Alperes: a KIG szerv, amelyik a határozatot hozta. Tárgya: a KIG határozatok törvényessége. Ha több ügyfél van az ügyben a bíróság kötelessége, hogy a keresetet nem indító felet tájékoztassa a beavatkozás lehetőségéről. (Alperest támogatóként léphet be) Megyei bíróság jár el, az illetékességet az elsőfokú határozatot hozó szerv székhelye alapítja meg. Kivétel: TB ügyek ⇒ munkaügyi pernek minősülnek. Munkaügyi bíróság jár el akkor is, ha munkajogot alkalmaznak, vagy azzal összefüggő döntést hoz a KIG. (KIG per szabályai szerint járnak el) Általános szabályként egyesbíró jár el, kivétel, ha a perben a pénzügyi követelés összege meghaladja a 30M Ftot, ilyenkor 3 hivatásos bíróból álló tanács jár el. A per 1 fokú, az elsőfokú ítélet jogerős. Fellebbezésnek nincs helye, kivétel, ha központi szerv hozta a KIG határozatot 1 fokú eljárásban és a bíróságnak megváltoztatási joga is van

(érdemi döntést hoz). Felülvizsgálati kérelemmel (rendkívüli jogorvoslat) minden ítélet megtámadható az AB döntése alapján, ezzel egyfajta tipikus, általános jogorvoslat lett. Bíróság hatásköre A határozatok törvényességét vizsgálja (Alkotmány 50.§) Milyen terjedelmű az ellenőrzés? Vannak országok, ahol feladata az objektív jogvédelem. Magyarországon alanyi / szubjektív jogvédelem a bíróság feladata. (Az ügyfelek alanyi jogainak védelmét szolgálja.) Érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség ⇒ a bíróság a határozatnak csak azt a részét vizsgálja, ami ellen a keresetet benyújtották. Csak a keresetben meghatározott jogi kérdésben dönt Kivételek: • keresetből egyértelműen megállapítható, hogy mit kifogásol az ügyfél, de rosszul jelöli meg a jogszabály számát • nincs kötöttség abban, hogy az ügyfél milyen döntést kér Milyen tényhelyzet alapján ítélheti meg az ügyet a bíróság? A kereseti

kérelemben új bizonyítékra hivatkozni nem lehet, a határozat meghozatalakor fennálló tényállás alapján ítéli meg az ügyet. Ha fennállt a határozat meghozatalakor valamilyen tény, amit nem vettek figyelembe, akkor a határozatot megalapozatlannak nyilvánítja. Milyen jogszabályt alkalmaz a bíró? Időközben változhat a jogszabály. Alapállás: a határozat meghozatalakor hatályos jogszabály alapján ítélkeznek Ha úgy változik meg a jogszabály, hogy az ügyfél kedvezőbb helyzetbe kerül, akkor a bírósági gyakorlat alapján azt vizsgálják, hogy a jogszabály hogyan rendelkezik a hatálybalépésről. Lehet alkalmazni az új jogszabályt, ha azt a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell, a bíróságra került ügyet ugyanis ilyenkor annak tekintik. (Csak kedvezőbb rendelkezés esetén merül fel.) Mérlegelés, méltányosság kérdése A bíró a törvényességet vizsgálja. Mérlegelés esetén a közigazgatásnak több egyaránt törvényes

döntése lehet Kérdés, hogy a bíróság felülmérlegelheti-e a KIG döntését? A XX. század második feléig: ebben nincs bírói hatáskör, kizárták a bírói utat (Ket szintén ki akarja zárni) XX. század végén jelenik meg a bírói felülvizsgálat igénye, kodifikálása Ajánlásokat adtak ki (nemzetközi jog) ⇒ diszkrecionális jogkörben hozott aktusokra biztosítani kell a független bíróság előtti megtámadás lehetőségét. Vizsgálni kell: • betartották-e az eljárási rendelkezéseket? • túllépte-e a törvényi felhatalmazás kereteit? • nem ellentétes-e gyakorlása a törvényben meghatározott céllal? • Megalapozott-e a döntés? Következik-e a tényállásból? Eljárási mérlegelésként kezeli a bírói gyakorlat. A bíróság kényszerítette ki, hogy mérlegelés és méltányosság esetén indokolni kelljen, hogy miért pont ezt a döntést választották ki. Mit tehet a bíróság? KIG nem bíráskodhat, bíróság nem

„közigazgathat”. (Hatalommegosztás) Nem hozhat KIG döntést a bíróság, csak jogszabálysértés jogkövetkezményeit levonva kimondhatja a határozat semmisségét, és új eljárást rendelhet el. 3-féle határozata lehet: • Helybenhagy • Megsemmisít ⇒ semmis a határozat, nem kell új döntés • Megsemmisít és új eljárásra kötelez ⇒ jogszabálysértés van, és további döntés szükséges Kivételesen: • Megváltoztat ⇒ törvényi felhatalmazás kell, alapvetően a PP sorolja fel, hogy mely ügyekben lehetséges, de más törvényben is lehet. Általában akkor lehetséges, ha a KIG döntés valamilyen a Ptkban, vagy Csjt-ben meghatározott vagyoni, személyes jogot érint; vagy a KIG nem KIG ügyben jár el; vagy az ügyben eredetileg bíróság járna el; vagy adóhatározatok, stb. Bírói ítélet jogi hatálya Közigazgatásra kötelező, anyagi jogereje visszahat a KIG határozatra. Ha a határozatot helybenhagyja, megváltozatja, vagy

megsemmisíti, akkor res iudicatat teremt. Ha a határozatot megsemmisíti és új eljárásra kötelezi a KIG szervet, akkor az új eljárásban a bírói ítélet rendelkezése és indoklása köti a KIG szervet. Amíg a bíróság nem dönt, addig folyhatnak a KIG szerv előtt is eljárások. Melyiké az elsőbbség? ⇒ PP szabályozza, és a KIG eljárásoknak ad előnyt, mert gyorsabb és olcsóbb. Ha a bíróság tudomást szerez a KIG eljárásról, akkor felfüggeszti a bíró a pert 30 napra, és attól függően folytatja, hogy mi a KIG szerv döntése: • Eleget tett a keresetnek: megszünteti a pert. • Részben tett eleget: a pert a fennmaradó részre folytatja. • Nem tett eleget: egészében folytatja a pert