Ezoterika | Tanulmányok, esszék » Feng shui, vagy magyar térrendezés

Feng shui, vagy magyar térrendezés? Több mint öt éve szerkesztetem a világfa főoldalt. (http://nagyji5mpeu) Akkori tudásom szerint igyekeztem megfogalmazni a magyar térrendezés legfontosabb alapelveit. Noha az ott leírtakat ma is helytállónak tartom, az elmúlt évek alatt rá kellett jönnöm, hogy amit ezeken az oldalakon szeretnék megismertetni ennél sokkal több. Mikor azt írom, hogy a magyar térrendezés nem lakberendezés, nem energetikai (tér)rendezés, és nem térrendezés hanem otthon teremtés a teremtés szó isteni értelmében, első olvasatban talán megfoghatatlan. De ez ugye az összegzés; ha megvizsgáljuk a kérdést lépésről, lépésre, az antik ember és kultúrája ismeretében, már közelebb kerülünk az állításom elfogadásához. Mindjárt ott kezdem, hogy részemről elhibázottnak tartom a magyar térrendezés alapjait a népi építészetből, vagyis a parasztházakból levezetni, nekem legalábbis minden ilyen jellegű kísérletem

visszavezetett a jurtához és azt kellett lássam, hogy a magyar parasztházba a jurta világát igyekeznek belemagyarázni. Ezért én a kezdeteknek a jurtát tekintem és abból vezetem le a magyar térrendezés rendszerét, ami egyben azt is jelenti, hogy a gyökereket abban a kultúrában és abban a társadalmi berendezkedésben kell keresnem. Számos elképzelés született arról, hogy az ember önmagával azonosította házát – gondoljunk itt a ház öle, szemöldökfa, a ház homloka stb. kifejezésekre való hivatkozásokra – ez azonban szerintem csak a szavak játéka. Ha mélyebben vizsgáljuk a magyar lakhelyeket – annak tekintem a jurtát és az egysejtű házat - azt látjuk, hogy egyértelműen a világmindenség kicsinyített másai, tehát világmodellek. Így jutunk el ahhoz a felismeréshez, hogy ahogyan a világmindenséggel igyekezett az antik ember szerves kapcsolatban élni, úgy annak modelljével – az otthonával, jelen esetben a jurtával -, is

ebben a szervességben egyesült. Varga Géza fogalmazza meg, hogy: A mítoszokban élő antik ember mindig is arra törekedett, hogy a világ középpontjában telepedjen le, világát a kozmosz isteni középpontjával azonosítsa, vagy azzá tegye. Több helyen is megfogalmazom, hogy a jurta nem egyszerű otthon, hanem egy tájolt, működő, térbeli világmodell. A jurta teteje a mennyet, az istenfa a világoszlopot – mely a tejút megfelelője -, oldalfala a világ kereteit – a világtengert- jelképezi. A térbeli világmodellben „a világoszlop az ég tartópillére, egyúttal az első ember, az isten. A világ szakrális középpontjában foglal helyet, függőleges összekötő útként szolgál ég és Föld között, amelyen egykor a táltos, a csodaszarvas, Csaba királyfi vitézei meg a magyar népmesék kiskanásza is közlekedett.” (Varga Géza) A boltozat közepén található tündökön – Papp Gábor szerint – közvetlen kapcsolat nyílik a teremtőhöz.

A jurta szerkezeti tökéletessége a teremtett világ tökéletességét tükrözi. Szintén Papp Gábor bizonyította, hogy a szerves társadalom alapegysége nem az ember, hanem a család. Az a család, amelynek - míg a jurta közepén égő tüzet körülüli, mesélés, vagy éneklés közben - felszabaduló energiáit a boltozat összegyűjtve a szarufákon a tündök által befoglalt középig vezeti, ahonnan az összegződve, minőségében megváltozva, teremtő erőként sugárzódik vissza. Az archaikus kor embere – már csak a fennmaradása érdekében is – az őt körülvevő világgal a legteljesebb harmónia kialakítására törekedett. Mikor megteremtette önmaga és a világa közötti egységet, kialakította azt a lakhelyet, amely ennek a harmonikus egységnek a modellje. Ez a hármasság, a teremtett világ, a természetben élő ember és annak lakhelye közötti szerves kapcsolat, amely a többi általam ismert térrendezés fölé emeli a magyar

térrendezést. A világmodell - esetünkben a jurta - használóit a teremtés szintjének megfelelő tevékenységre készteti. A világmodellt működtető ember a teremtett világot működtető istenhez hasonló szerepkörbe lép. E szerepkör csúcspontja, mikor istenhez hasonlóan, embert teremt a saját képére, vagyis a gyermeknemzés és szülés. Véleményem szerint ezt az isteni szerepkört – elsősorban a vallás változása miatt – nem tudjuk (merjük) érvényre juttatni napjaink otthonaiban, ami elsődleges oka a térrendezési kudarcoknak. Lássuk tehát az utat amelyen megismerhetők a magyar térrendezés szabályai és elkerülhetők a buktatók melyek az idegen, ismeretlen világ hatásaiból keletkeztek. Világfa, a magyar térrendezés: http://nagyji.5mpeu