Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Pisartsov Andrei - Vállalkozásfejlesztés az Interneten Oroszországban

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet Gazdasági Informatika Tanszék Vállalkozásfejlesztés az Interneten Oroszországban Business Development in the Internet in Russian Belső konzulens: Dr. Pitlik László Készítette: Pisartsov Andrei Gödöllő 2002 1 Vállalkozásfejlesztés az Interneten Oroszországban Business Development in the Internet in Russian Pisartsov Andrei Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Irodalmi áttekintés 2.1 Az Internet születése 2.2 Statisztikai áttekintés 2.21 Az Internet Oroszországban 2001-ben 2.22 Az orosz Internet-közönség növekedési rátája 2.23 Az orosz Internet-felhasználók szociáldemográfiai jellemzői 2.24 Az orosz felhasználók régiók szerinti eloszlása 2.25 Az orosz felhasználók érdeklődési kor szerinti eloszlása 2.3 Az e-business és e-commerce jelenlegi helyzete Oroszországban 2.4 Az Internet fejlődését befolyásoló tényezők

Oroszországban 2.5 Internet marketing-mix 2.6 IT-vállalkozásfejlesztés eszköztára 2.61 CRM – Customer Relationship Management 2.611 Ügyfélkapcsolatok kezelése 2.612 A CRM célkitűzései 2.613 A CRM kezeléséhez szükséges elemek 2.614 A CRM integrációja a vállalati infrastruktúrába 2.615 A CRM az e-kereskedelemben 2.62 OLAP – On Line Analytical Processing 2.621 Az adattárház az OLAP-ban 2.622 Az OLAP – mi is az? 2.623 Az OLAP alkalmazási területei 2.63 ERP – Enterprise Resource Planning 2.631 Az ERP lényege 2.632 Az ERP-rendszerek az e-kereskedelemben 2.64 PSA – Professional Services Automation 2.65 A Web Services az IBM-nél 2.66 Mobil Internet 2.661 Mobil szervizek elterjedése 2.662 SMS – Short Messages Service 2.663 WAP – Wireless Application Protocol 2.664 GPRS – General Packet Radio Service 2.665 IVR – Interactive Voice Response 3. Saját projektek leírása 3.1 Projekt „e-catalogsru” 3.11 A projekt címe 3.12 A projekt célja és

tevékenységi köre 3.13 Az e-catalogsru projektről 3.14 Az e-catalogsru üzletpolitikája 3.141 Az IT-fejlesztési irány 2 4 6 6 6 6 8 9 11 11 13 14 15 16 16 16 16 18 18 19 20 20 21 22 23 23 23 24 25 26 26 27 27 28 29 30 30 30 30 30 31 31 3.142 Marketing fejlesztési irány 3.15 Az e-catalogsru üzleti sémái 3.151 B2C 3.152 B2B 3.16 Az e-catalog az e-cross szerkezetével 3.17 Az e-catalog tulajdonságai 3.18 Az e-catalog megszerzése könnyű az ügyfél számára 3.19 Az e-catalogsru ingyenes szolgáltatásai 3.110 CD-katalógus 3.111 IT-kutatások 3.112 Tervek 3.113 Screenshot-ok a projektről 3.2 Projekt „ourcardru” 3.21 A projekt címe 3.22 A projekt célja és tevékenységi köre 3.23 Az ourcardru – a képeslapok kereskedelme 3.24 Az e-shop leírása 3.25 Az e-cross szerkezete 3.26 A megjelenés szerkezete 3.27 Az áruk részletes ablaka 3.28 A vevőkosár 3.29 A megrendelés 3.210 Screenshot-ok a projektről 4. IT-cég megalakítása 4.1 A működési axiómák

4.2 Indokolt vállalkozásfejlesztés 4.3 TQM az IT-vállalkozásfejlesztésnél 4.31 Minőségtervezés 4.32 Problémamegoldási folyamat 4.33 Process Management 4.34 Software evolúció 4.4 Kockázatkezelés 4.5 HR-menedzsment 4.51 Az IT-projekt fő résztvevői 4.52 A munkabér 4.53 Szakemberek elfogadása az IT-projekt csapatába 5. Összefoglalás 6. Irodalomjegyzék 7. Mellékletek 7.1 Használt rövidítések jegyzéke 7.2 Az ábrák jegyzéke 7.3 A táblázatok jegyzéke 3 32 33 33 33 34 35 35 35 35 36 36 37 38 38 38 38 38 39 40 41 42 43 44 45 45 46 48 49 49 49 50 51 53 53 54 55 56 57 60 60 61 62 1. Bevezetés Napjainkban nagyon gyakran találkozunk az Internettel, a világháló napról napra nagyobb szerepet kezd játszani az életünkbe. Már egy intelligens és sikeres ember nem tudja elképzelni az életet az Internet nélkül – hiszen számára a háló nagyon fontos magatartási eszközzé vált. Az Internet lehet az információ gyors forrása, a kommunikáció

hatékony eszköze, az új tanulási lehetőségek, az új média, az új gazdaság, az új élet. A technológiák gyors fejlődésével villám gyorsan fejlődik a háló is. Hiszen bármilyen terméket kereshetünk az életünkben, erről az Internet segítségével fontos információt tudunk találni, sőt már gyakran venni is tudjuk azt a terméket a háló segítségével. A mai vállalat sikeres gazdasági működése elképzeletlen az Internet használata nélkül. Az Internet hatására megváltoznak az üzleti kapcsolatok, a vállalatok szervezetei, a döntésekhez szükséges piackutatás, és maga a marketing is. A tények arra utalnak, hogy ma minden nappal több sikeres vállalat aktívan használja az információs technológiákat ahhoz, hogy versenyképes maradjon a piacon. Pont azért maga az információ kritikus forrássá vált a vállalatok fejlesztési útján. Az orosz vállalatok legnagyobb része számára az elektronikus képviselete az Interneten az

informatikai rendszer legfontosabb elemmé tud válni, ami segíteni fogja a fogyasztókkal, beszállítókkal, partnerekkel, sőt a versenytársakkal való minél hatékonyabb munkáját. Az Internet rengeteg új eszközöket és módszereket kíván a vállalatok számára, amiket lehet használni a vállalat fejlesztés érdekében. Itt számos ilyen módszer áll rendelkezésre, melyekkel a vállalkozók nincsenek tisztában, illetve elvetik őket, még mielőtt igazán megismerhetnék. Néha bizonyos ellenszenv is tapasztalható, illetve a bizalom hiánya mutatkozik. Sokan viszont csodákat várnak ezektől az IT-módszerektől, azt állítva, majd ezek egymagukban megnövelik a cég kereskedelmi forgalmat, illetve a vállalkozás pénzügyi helyzetet megjavítják. Mit tegyen, hova forduljon az IT-gondokkal küszködő vállalkozó, amennyiben már nem tudja az Internet nélkül fejleszteni a vállalatot, növelni a nyereséget? Milyen IT-eszközök használata sikeres lesznek az

ő esetében, milyen eszközöket inkább ne használjon, mivel azokkal járó költségeket nem fogja megteríteni? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nem könnyű feladat, mert a vállalkozást fejlesztő egyes IT-módszerek vagy gyermekcipőben járnak a még 4 nem elég „kiforrott” technológiai keretek miatt, vagy számos előnyük mellett jó néhány nehézséggel vagy magas költséggel kell szembenéznie annak, aki ezeket alkalmazni szeretné. Munkám során ezzel a kérdéssel foglalkoztam, interdiszciplináris jelleggel (marketing, szociológia, közgazdaságtan, HR, informatika) megvizsgálva az egyes vállalkozásfejlesztő IT-lehetőségek előnyeit és hátrányait az orosz Interneten, valamint azt, hogy milyen helyet foglalnak, illetve foglalhatnak el a vállalkozásfejlesztésben. Természetesen eltérések lehetnek a magyarországi elektronikus rendszerhez képest. A vállalkozásfejlesztéskor az Internet segítségével mindig az adott országra kell

figyelni, illetve az adott országhoz viszonyítva korrigálást végezni, ahol a vállalkozás tevékenykedni kíván. A populáció, a fogyasztók előítéletei és szokásai különösen nagy hatást gyakorolnak a végeredményre az Interneten is. A szakdolgozatomban bemutatom, hogy milyen új ITvállalkozásfejlesztési eszközök alakultak ki és állnak rendelkezésre. Rámutatok ezen új eszközök hasznosságára és a használati területeire. A szakdolgozatomban célul tűztem ki az Internet hasznossági vizsgálatot a vállalkozásfejlesztési szempontból illetve egy sikeres IT-cég megalakítása a saját webszolgáltatási tapasztalatok alapján. A dolgozat célcsoportja: mindenki, aki IT-alapú vállalkozás megkezdését, újraszervezését tervezi. A dolgozattól elvárt hasznosság: interdiszciplináris áttekintést adni a Business reengineering (BR), ill. az IT-alapú vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről saját vállalkozási tapasztalatok és a szakirodalom

felhasználásával úgy, hogy a BR kockázatai csökkenthetők legyenek. 5 2. Irodalmi áttekintés 2.1 Az Internet születése Mintegy negyven évvel ezelőtt a RAND Corporation, az Egyesült Államok első számú hidegháborús agytrösztje különös stratégiai problémával találta magát szembe: hogyan tudják majd az amerikai kormányszervek egy esetleges nukleáris háború után is fenntartani a kommunikációt? A RAND felismerte, hogy a posztnukleáris Amerikának egy olyan vezérlő-szabályzó hálózatra volna szüksége , amely összeköti egymással a városokat, az államokat, és a bázisokat. De bármilyen erőteljesen védelmezik is a hálózatot, a kábeleket és a kapcsoló-berendezéseket nem lehet megóvni az atombombától. Egy esetleges nukleáris támadás a legtökéletesebb hálózatot is darabokra zúzná. És hogyan lehet megoldani a hálózat vezérlését és ellenőrzését? Bármilyen felügyeleti központ vagy hálózati fellegvár

egyértelmű és közvetlen célpontot jelentene az ellenséges rakéták számára. Legelőször éppen a hálózat központja semmisülne meg. A RAND hosszasan töprengett ezen a fogas kérdésen, természetesen a legnagyobb katonai titoktartással kezelve az ügyet, majd egy merész megoldással állt elő. A javaslatot – mely Pául Baran vezérkari tiszt agyából pattant ki – 1964-ben hozták nyilvánosságra. Az első és legfontosabb alapelv, hogy a hálózatnak semmiféle központja nem lehet. Továbbá a kezdetektől fogva úgy kell működtetni, mintha darabokból állna. Az elvek egyszerűek voltak. A hálózatot mindenkor megbízhatatlannak kell tételezni, és az elejétől fogva úgy tervezni, hogy felülmúlja saját megbízhatatlanságát. A hálózat minden egyes csomópontja a többivel egyenlő értékű, így önálló jogon alkothat, küldhet és fogadhat üzeneteket. (Bruce Sterling: Az Internet rövid története, részlet – fordította: Rupp Anikó) Így

született meg a világháló, ami az „Internet” nevet kapta a továbbiakban és ami nélkül elképzeletlen egy modern ember élete. 2.2 Statisztikai áttekintés 2.21 Az Internet Oroszországban 2001-ben Az elmúlt 2001. év viszonylag sikeres volt az orosz Internet számára A NASDAQ árfolyam leértékelése és utána bekövetkezett Internetes projektek 6 száma hatalmos csökkenése USA-ban rossz hatással volt az orosz elektronikus piacra, de a válságos jelenségekhez nem vezetett az orosz Interneten. Az év legnagyobb eseményének tekinthető az a tény, hogy az orosz Internet végre kapott hivatalos támogatást az állami szinten is. Kidolgozták az „elektronikus Oroszország (2002-2010)” nevű programot, kidolgoztak és befogadtak néhány rendeletet az országos postafiókok Internethez csatlakozásáról, a falusi iskolák informatizálásáról. Mind ez már törvényszerűen bejegyzett, és most már a parlamenti szinten megjött egy új polémika az

elektronikus aláírásáról és az ezzel kapcsolatos problémákról. A MISZ-inform (МИС-информ) becslései szerint, az Internet felhasználók száma Oroszországban elért 5 millió főt 2001-ben (1. ábra) Ilyen módon, a felhasználok száma négyszeresen megnőtt az 1998 évhez képest. Figyelembe kell venni azt is, hogy az Interneten az orosz szegmentúsnak az auditóriuma 2001-ben meghaladt 18 millió főt, ebből 8 millió az Internet állandó közönsége. 1. ábra forrás: Az Internet felhasználok száma Oroszországban (* - előrejelzés) MISZ-inform (МИСинформ) Az összes felhasználók számának növelése mellett a piaci részek átszervezése történik a munkahelyről Internetezők száma és a fizikai személyek között a munkahelyről Internetezők irányába (2. ábra) Ebben az esetben a „munkahelyről Internetező ” az a személy, aki munkahelyen, tanulóhelyen vagy más hivatalos helyen az Internet elérhetőségével rendelkezik és

nem fizeti az ISP-szolgáltatásokat a személyi vagy a családi költségvetésből. Ahogy a 2. ábrából látjuk, az Internet-előfizetőknek csak 35 százaléka a magánszemélyek, a többi rész a munkahelyről Internetezők. Tehát ebből következik az is, hogy az orosz Internet-felhasználók csak 35 százaléka saját 7 érdekében használja az Internetet és teljesen bevonható az elektronikus kereskedelembe a B2C sémákon keresztül. A többi 65 %-a csak részben tudja saját érdekében használni az Internetet és elvileg ebben az esetben az Internethozzáférését üzleti vagy tanulási célokra biztosítottak, ami a B2B-szektor gyorsabb fejlődésére utal az utolsó néhány évben. 2. ábra forrás a munkahelyről Internetezők és magánszemélyek aránya Oroszországban ROCIT (РОЦИТ) 2.22 Az orosz Internet-közönség növekedési rátája A tényleges abszolút felhasználók számának növelése mellett Oroszországban az Internet-közönség

növekedési ráta csökkenő tendenciát mutat (1. táblázat, 3 ábra) Ez egy szokásos folyamat jellemző bármilyen szolgáltatások piacán, ha a kereslet kielégítésé jelenik meg. Hasonló helyzet USA-ban alakult ki, ahol 2001-ben a felhasználók növekedési ráta 29%-os szinten volt és ugyan ilyen csökkenő tendenciát mutat. év Az Internet-felhasználók növekedési ráta, Oroszország, % Az Internet-felhasználók növekedési ráta, USA, % 1. táblázat forrás 1998 1999 2000 2001 57 62 79 47 42 31 14 29 Az Internet-felhasználók növekedési ráta Oroszországban és USA-ban ROCIT (РОЦИТ) 8 3. ábra forrás Az Internet-felhasználók növekedési ráta Oroszországban és USA-ban ROCIT (РОЦИТ) A 3. ábra jól szemlélteti a növekedési ráta csökkenő dinamikáját Pedig Oroszországban a 2001. év növekedési rátája nagyobb lett az előző évhez képest, ami a második hullámnak a kezdete lehet, figyelembe véve az állam új

támogatási politikáját („elektronikus Oroszország (2002-2010)” nevű program). 2.23 Az orosz Internet-felhasználók szociáldemográfiai jellemzői Az orosz Internet-felhasználók szociáldemografiai kép kialakításához „The Internet Monitoring”, „Comcon-2” piackutatási adatait használjuk meg forrásként. Az adatok 2001-ben jelentek meg Egyetemessé téve az összes adatait az orosz Internetközönség jellemképe következőképpen fog kinézni – az Internet felhasználóinak legnagyobb része Oroszországban 16 éves és 34 éves kor közé esik (64%), ebből 68% felső fokú képzettséggel rendelkezik. A szociáldemografiai jellemzőnek változási tendenciái között azt emeljük ki, hogy a felhasználók eloszlása a kor és a nem szerint az utolsó három évben változatlan és stabil marad (2., 3 táblázat) A történő változások ingadozó jellegűek az átlaghoz képest és nem haladnak meg néhány százalékot. 9 25 év alatt 25-34 év

között 35-44 év között 45-54 év között 54 év felett 2. táblázat forrás Férfi Nő 3. táblázat forrás Oroszország 1999 38 27 20 12 3 Oroszország 2000 42 30 17 8 3 Oroszország 2001 37 27 18 12 6 Európa 2001 25 30 24 15 7 Az Internet-felhasználók eloszlása kor szerint TIM-2001 (The Internet Monitoring) 1999 60 40 2000 59 41 2001 59 41 Az Internet-felhasználók eloszlása nem szerint TIM-2001 (The Internet Monitoring) A minőségi jellemzők szerint viszonylag magas a fiatal Internetezők száma Oroszországban (25 év alatt – 37%). Még nem elég Internet-felhasználó 25-44 éves korban, aki az anyagi javak igazi termelője az országban. Ezenkívül ez a korcsoport a népesség legaktívabb részét képviseli és a termékek és a szolgáltatások legnagyobb hányadát vásárolja. A 2 táblázatban lehet összehasonlítani az orosz koreloszlást a megfelelő európai mutatókkal. Európában 25-54 éves korcsoportra az Internet-felhasználók 69%-a

esik, ami 12%-kal több mint Oroszországban (57%). Ez a tény gyengébb vásárlói erőt jelent az elektronikus kereskedelemben Oroszországban Európához képest. Stabil növekedés megfigyelhető azok az Internet-felhasználói csoportok között, akik magas és közép vezetői pozíciókat töltenek a munkahelyen (4. táblázat), ezenkívül a diákok és a hallgatók között. Ez a tény magában erősíti az Internetezők számának változását a hálóhoz becsatolási hely szerint (2. ábra), ahol a munkahelyről Internetezők száma (63%) meghaladja azokat a felhasználókat, akik otthonról vagy más ilyen helyekről (barátok, ismerősök, közös helyek) csatlakoznak a hálóhoz. Beosztás Felső és közép vezetők Szakképzettek Hallgatók Mások 4. táblázat forrás A felhasználók része 1999, % 17 43 23 17 A felhasználók része 2000, % 18 37 27 18 Az Internet-felhasználók eloszlása beosztás szerint Comcon-2 (Комкон-2) 10 A felhasználók része

2001, % 20 36 30 14 2.24 Az orosz felhasználók régiók szerinti eloszlása Földrajzi eloszlás szerint az orosz Internet felhasználói tovább is nagy városokban koncentrálódnak. A felhasználók legnagyobb része Moszkvában és Szent Péterváron (Sankt-Petersburg) lakik. Erre a részre a közönség 66,3 %-a és a másodszintű domainnevek 72 % esik. De akkor is az utolsó két években az érdeklődés növekedése jellemző a többi régióknak az Internet iránt. Gyors gazdasági fejlődés néhány régióban segített a kereslet növekedésének a kapcsolat szolgáltatásaira, illetve az Internet-technológiákra. A 5 táblázatból jól látható, hogy azokra a régiókra, ahol kedvező a befektetési és pénzügyi klíma (a régió potenciálja átlagosnál magasabb, mérsékelt vagy alacsony kockázati viszonyok), az Internet-közönségnek egy vagy több százaléka esik. Régió Moszkva Szentpétervár Novoszibirszk Ekaterinburg Krasznodar Vladivosztok

Irkutszk Nizsni Novgorod Szamara Más városok 5. táblázat forrás Felhasználók % 57,2 9,1 2,8 2,4 1,7 1,3 1,3 1,1 1,0 22,1 A régió befektetési helyzete Maximális potenciál – minimális kockázat Magas potenciál – mérsékelt kockázat Közepes potenciál – mérsékelt kockázat Magas potenciál – mérsékelt kockázat Közepes potenciál – mérsékelt kockázat Közepes potenciál – mérsékelt kockázat Közepes potenciál – mérsékelt kockázat Közepes potenciál – mérsékelt kockázat Közepes potenciál – mérsékelt kockázat Az internetfelhasználók eloszlása városok szerint Spylog, MISZ-inform, Expert-regions 2.25 Az orosz felhasználók érdeklődési kor szerinti eloszlása 2001 január 1.-től megjelent új lehetőségünk, ami segítségével az orosz Internet-források monitoringát tudjuk végezni a Spylog technikai eszközei felhasználásával (a Spylog Internet-vállalat projektje). Ehhez az Internetforrásokat szétosztottak öt

Internet-ágazatra: webszolgáltatások (keresés, e-mail, weblapok készítése), elektronikus kereskedelem (e-boltok, kereskedelmi és fizetési rendszerek), On-line média, tematikus portálok, szórakoztató források. Az eredmények vizsgálatához bevezették az „index” fogalmát, aminek kiinduló értéke 100 volt és a továbbiakban az index változása a trafik változását jelenti a bázis (kiinduló) értékhez képest. 11 A következő 6. táblázatban és 4 ábrán látható a trafik átlagos értéke és annak a változása az öt Internet-ágazat szerint 2001-ben. Ahogy látjuk, a legnagyobb növekedést azok a források mutattak, amik elektronikus kereskedelemmel, illetve webszolgáltatásokkal foglalkoztak. Elektronikus WebSzórakoztató Tematikus kereskedelem szolgáltatás források források A trafik124,3 132,1 114 138,1 index átlagos értéke A trafik2,3 1,5 1,1 0,8 növekedé se Internetmédia 163,8 0,1 6. táblázat forrás a trafik növekedése

2001-ben ROCIT (РОЦИТ) 4. ábra forrás a trafik növekedésének eloszlása az Internet-ágazatok között ROCIT (РОЦИТ) 12 2.3 e-business és e-commerce jelenlegi helyzete Oroszországban Elektronikus üzlet Oroszországban még nem terjedt el ennyire, mint az USA-ban vagy Európában. Alacsony korporátiv kultúra az orosz vállalatoknál, alacsony vásárlói képesség a népesség legnagyobb részének, viszonylag kevés Internet-felhasználó – ez mind gátja az orosz elektronikus üzlet gyors fejlődését a nyugati országokhoz képest. De talán jó az is, ha az üzlet lassabban, de biztosan fejlődik. Gyakorlatilag az elektronikus üzlet csak akkor kap jó fejlődési perspektívát, ha az Internet-közönség eléri a népesség 9-10%-át (ROCIT, 2001). Oroszországban a népesség Internetizációja csak 3%-ot ért el 2001-ben. A jelenlegi helyzetet ebben az IT-ágazátban következőképpen lehet megmagyarázni. A közepes és nagy üzlet szokásos

zárkózottsága Oroszországban nem segíti az elektronikus B2B-sémá fejlődését. Ezenkívül az orosz vállalatok a meglévő optimalizálási tartalékait (beleértve a korporatív szoftvert is) még nem használták ki végig, ezért a külső kapcsolatok fejlesztése a B2B-alkalmazásokon keresztül még nem annyira aktuális (ROCIT, 2001). Az orosz vállalkozók bizalmatlansága az elektronikus pénzügyi és banki rendszerek még nem elég magas szintű biztonságában, illetve bizalmas pénzügyi információ elküldésében nagy mértékben gátja a vállalkozásfejlesztést az Interneten. Ez a hitt az orosz pénzügyi piac nagy szereplőit a szokásos korporátív hálózatok keretében tartja meg. A bankok között, akik pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak Interneten keresztül a következőket lehet emlékeztetni: Avtobank, Guta-bank, AKB „BIN”. Az Internet-trading szolgáltatásokat csak a következők biztosítanak AKB „Rosbank”, Guta-bank,

„Rikom-trust”. Ahogy Gölöncsér József (Internet Hungary 2000, 2000) mondta: „A pénzintézetek alapvetően konzervatívak. Nem szívesen alapozzák üzletmenetüket, piaci stratégiájukat nem kiforrott, bizonytalan üzleti modellekre vagy technológiákra. Mindez azonban az e-business velejárója, legalábbis rövidtávón Egy bankár azonban minden korban bankár marad, óvatos és kockázatkerülő. Az üzleti siker titka megtalálni az egyensúlyt egy gyorsan váltózó és kockázatszerető környezet, egy váltózó technológiai háttér és az erősen hagyományos foglalkozásunk között”. Az alacsony vásárlói erő Oroszországban vezet ahhoz, hogy az orosz B2C-projektek legnagyobb része a külföldön elő oroszokra, vagy Moszkva és Szentpétervár lakóira orientálódnak. A B2C elektronikus kereskedelemnek az orosz piacon jól látható centralizáció van Moszkvában és Szentpéterváron. Az orosz Internet-boltok látogatói között a Moszkvai és

Szentpétervári részesedése 80-85%, a többi régióra csak 15-20%-os részesedése esik (ROCIT, 2001). 13 Még gyerek cipőben járnak az On-line fizetési eszközök és logisztika, nem léteznek nagy és effektív áruszállítási rendszerek (a meglevők csak egy-két város környékre érvényesek, vagy nem tudják biztosítani az ügyfélnek az árú az időben szállítását a posta közvetítése esetén, illetve más úton se. 2.4 Az Internet fejlődését befolyásoló tényezők Oroszországban Az orosz Internet növekedési tendenciája változatlan marad. Pedig ez nagyobb mértekben csak az Internet hozzáférhetőségével kapcsolatban áll, azért befolyásolja inkább az ISP-vállalatok jövedelmét, mint maga az elektronikus üzletet, webszolgáltatási piacot és az ASP-vállalatok jövedelmét. Az e-business fejlődését gátló tényezői közé Oroszországban még a következőket lehet hozzáadni: még nem elég fejlett hálózati és informatikai

infrastruktúra. Példánként lehet megemlíteni a felhasználók eloszlását a régiók telefonellátottsága szerint. (5 ábra) 5. ábra forrás az orosz felhasználók eloszlása régió szerint és a régiók telefonellátottsága szerint Az Orosz Távközlési Minisztérium (Minszvjazi) Ahogy az 5. ábrából látjuk, a felhasználók eloszlása a szövetségi területek szerint nagyon közel megismétlődik a telefonos készülékek sűrűségi vonalát a régiók szerint. Az Internetfejlődését befolyásoló tényezőknek a következőket is lehet tekinteni: a számítógépek magas ára, beleértve a házi PC-ket is, ezenkívül az ISP-ágazat gyenge fejlettsége az alternatív olcsó Internet-hozzáférési módszereknél (például set-top box). 14 A szociál-gazdasági tényezőkhöz tartozik a népesség alacsony fizetőképessége, az orosz üzlet elégtelen informatikai előkészülete és kultúrája, gyenge tudatossága a korszerű IT-technológiak

lehetőségeiről. A fent leírtak alapján a következő tényezőket lehet kiküszöbölni, amik az Internet fejlődését befolyásolják Oroszországban: 1. Az Internet-felhasználók száma 2. A hálózati és informatikai infrastruktúra fejlettségi szintje 3. A számítógépek árai a végső fogyasztói piacon 4. Alternatív olcsó Internet-hozzáférési módszerek fejlettségi szintje 5. A népesség fizetőképessége 6. Az orosz üzlet informatikai előkészülete és kultúrája 7. A tudatosság szintje a korszerű IT-technológiák lehetőségeiről De akkor is jelenleg néhány fő tendenciát lehet kijelölni az Oroszországban, ami segíti az orosz Internetközönség növekedését: • Az utolsó két években jól látható a hálózati és informatikai infrastruktúra pozitív növekedési tendenciája, az ISP-szolgáltatások piacán új erős szereplők jelennek meg (Network Highway Operators), megkezdődött az ISP-vállalatok integrációs folyamata, a

regionális ISP-vállalatok megjelenése a széleskörű szolgáltatások ajánlatával. • Az orosz Internet az állami támogatást kapott. Elfogadtak sok új állami és hátósági programot, ami az internetizálási szint növekedését segíti az Oroszországban. Ezek a programok már realizálódnak („elektronikus Oroszország (2002-2010)”. • Gyors gazdasági fejlődés az Oroszországban aktivál üzleti folyamatokat, segíti a népesség vásárlóerejének növekedését és ezzel hatással van a kereslet növekedésére az Internet-szolgáltatások piacán. (ROCIT, 2001) 2.5 Internet marketing-mix A mai vállalat sikeres gazdasági működése elképzeletlen az Internet használata nélkül. Az Internet hatására megváltoznak az üzleti kapcsolatok, a vállalatok szervezetei, a döntésekhez szükséges piackutatás, és maga a marketing is. A márka építésének és gondozásának új irányaira hívta fel a figyelmet Don E. Schultz amerikai professzor Szerinte

elmúlik az idő, amikor a márkát egy gyártó kontrolálja. Az irányítást ugyanis átveszik a fogyasztók, a piac, a szervezetek és a márkák felett is. Ezzel párhuzamosan pedig csökken a marketingben a hagyományosan ismert 4P szerepe. A Product, Price, Place, Promotion, azaz magyarul magyarul termék, ár, eladás-hely, promóció kvartettje lassanként elveszíti jelentőségét. 15 Erősödik helyette egy kvintett, mondja Schultz úr, az 5 R. Angolul Responsiveness, Relevance, Receptivity, Recognition, Relationship, magyarul pedig alkalmazkodás, fontosság, befogadóképesség, felismerés, viszonyulás. Ezek az új, interaktív márkamenedzselés és marketingkommunikáció leglényegesebb elemei. Tágítják a lehetőségeket a fogyasztók elérésére, és általuk érhető el az üzleti siker. A márka a jövőben, Schultz professzor szerint, nemcsak a vállalatnak a termékminőségéért vállalt garanciáját közvetíti a fogyasztóknak, hanem a legfontosabb

láncszem lesz gyártó és fogyasztó új viszonyrendszerében. 2.6 IT-vállalkozásfejlesztés eszköztára 2.61 CRM – Customer Relationship Management 2.611 Ügyfélkapcsolatok kezelése A CRM, a Customer Relationship Management angol mozaikszó, amit magyarra leginkább ügyfélkapcsolatok kezelésének lehetne fordítani. A nyugati szaksajtóban az ezzel kapcsolatos szakirodalom több éves múltra tekint vissza, a területnek az idők folyamán csupán a megnevezése változott: a kezdetek kezdetén CAS (Customer Aided Selling), később CSS (Customer Support System), majd a 90-es évek végétől terjedt el a CRM megnevezés. Ez a három betű és a mögötte rejlő filozófia Magyarországon is hódító útjára indult: egyre gyakrabban jelenik meg informatikai és gazdasági újságok hasábjain, konferenciák programjában, valamint jó néhány tanácsadó cég termékpalettájára is felkerült. Az egyre fokozódó és váltózó feltételek között zajló versenyben a

korábban alkalmazott megoldások sokszor nem elégségesek a változatlannak tekinthető célkitűzések (például vállalati nyereségesség növelésének, ügyféllojalitás kialakításának) eléréséhez. Ehhez új eszközökre, eljárásokra és új technológiák alkalmazására van szükség. Nézzük, a CRM segítségével a vállalatok képesek lesznek-e a változó kihívások közepette is versenyben maradni, sőt, versenyelőnyre szert tenni. 2.612 A CRM célkitűzései A CRM a vállalat nyereségének növekedését az un. teljes ügyfélérték növelésén keresztül kívánja elérni. A teljes ügyfélérték az ún ügyfél (vállalati) életciklusmodellből származtatható fogalom. Az ügyfél (vállalati) 16 életciklusmodellje átfogja a vállalat és ügyfélei között kialakuló üzleti kapcsolat teljes időbeli spektrumát (6. ábra) 6. ábra forrás az ügyfél életciklusmodellje a CRM nélkül Meta Group Ezt a következő módón, következő

tényezők befolyásolásával kívánja elérni: • Ügyfél-aktivizácios költségek csökkentése – új ügyfelek megszerzését célzó marketingtevékenység hatékonyságának növelésével • Ügyfélpotenciál növelése – az ügyfél részére magasabb nyereség-tartalmú termékvariánsok értékesítésével (up-selling), valamint keresztértékesítésen (cross-selling) keresztül • Ügyfélvándorlás csökkentése – az üzleti kapcsolat meghosszabbításával, az ügyfél lojalitásának (kötödésének) növelésével. 7. ábra forrás az ügyfél életciklusmodellje a CRM alkalmazásával Meta Group A Gartner Group szerint, a CRM egy üzleti stratégia, melynek célja a vállalat meglevő és jövőbeli potenciális ügyfélköre igényeinek megértése, előrejelzése. Technikai, technológiai értelemben a CRM nem más, mint az 17 ügyfelekről vállalatszerte keletkező adatok szisztematikus összegyűjtése, az ügyfelekről szerzett külső és

belső adatok központi adatbázisban történő konszolidálása, a konszolidált adatok elemzése, majd az elemzések eredményeinek - az ügyfél-interakciók hatékonyságának növelése érdekében történő – továbbítása és felhasználása a vállalat ügyfélkapcsolattartó pontjánál. (Gartner Group, Beware The CRM Market – 1998.december 31) 2.613 A CRM sikeres kezeléséhez szükséges elemek Egy jól működő vállalti ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer kialakításához a következő elemek szükségesek: • CRM-stratégia (az ügyfélkapcsolatok kezelésére vonatkozó vállalati stratégia) • Az ügyfélkapcsolatok kezelésének vállalati folyamatai • Informatikai támogató eszközök (a CRM-strategiában meghatározott irányvonalaknak megfelelően) • A CRM működtetéséhez szükséges Humán-erőforrások A CRM és az Internet erősen kapcsolódik össze, ezért azt is lehet mondani, hogy egy sikeres CRM példa kialakításához az IT-elem

nélkülözhetetlen és a legfontosabb (nem felejtve, hogy a többi elem nélkül ez önmagában mit sem ér). 2.614 A CRM integrációja a vállalati infrastruktúrába Az ügyfélkapcsolatok kezelését támogató informatikai megoldások, eszközök – az általuk támogatott feladatok, funkciók alapján – három csoportba sorolhatók. Ennek alapján következő megoldásokról beszélhetünk • Interaktív • Operatív • Analitikus Az interaktív CRM-megoldások feladata – a megfelelő csatornák használatához szükséges telekommunikációs és informatikai eszközök biztosításával – az ügyfél és vállalat közötti kommunikáció feltételeinek megteremtése. Az ügyfelekkel folytatott kommunikáció hatékony lebonyolításához a legkülönfélébb adatok szükségesek: ügyfélről, termékekről és szolgáltatásokról. Az ún. Operatív CRM területe a megfelelő adatok biztosításán túl a korábban bemutatott ügyfélkapcsolati folyamatok –

workflow és groupware eszközökkel történő – támogatása. Ügyfeleink lojalitásának növelését igényeik jobb megismerésén és az ezek alapján kialakított (testre szabott) termékek és szolgáltatások nyújtásán keresztül érhetjuk el. Ennek elérésében az ügyfelekről összegyújtott adatokon végzett különféle elemzések segítenek. Ez az ún Analitikus CRM területe 18 A felsorolt informatikai eszközcsoportok egymáshoz való viszonyát, valamint a vállalati informatikai infrastruktúrába való integrációját a 8. ábra mutatja be. 8. ábra forrás Teljes CRM informatikai architektúra INTERNET HUNGARY 2000 2.615 A CRM az elektronikus kereskedelemben Ahogy a 8. ábrából latjuk, a CRM-rendszer ideálisan beépíthető az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó vállalatnál, ahol a WEB és E-MAIL kommunikációs csatornák már használatban vannak. Az ügyfélközpontú rendszer beépítésé után jobban tudjuk követni az ügyfelek

igényeit, ami fogja csökkenteni az ügyfél-aktivizációs költséget, az ügyfél vándorlását és növelni fogja az ügyfél-potenciált (7.ábra) 19 2.62 OLAP – On-Line Analitycal Processing 2.621 Az adattárház az OLAP-ban A vállalat informatikai rendszerei gyakorlatilag rendelkeznek olyan alkalmazásokkal, amik segítik az adatok, azoknak a dinamikájának, illetve tendenciák többdimenziójú komplex elemzését. Ilyen elemzést döntéstámogató eszköznek tekintjük. Nagyon gyakran ezeket az elemzési rendszereket úgy is hívják – döntéstámogató rendszerek, bár alapvetően jórészt csak a Data Support szintig jutnak el (vö. EIS) Valódi döntéstámogatásról előrejelzések, ill újszerű (jövőre és múltra vonatkozó) ismeretek nélkül (vö., Data mining) nem igazán beszélhetünk. Bármilyen üzleti döntés hozatala lehetetlen a szükséges adat nélkül. Ez az adat legtöbb esetben nagy mennyiségű. Ahhoz, hogy szükséges információval

a vállalat rendelkezzen, az adattárház létrehozása szükséges (Data Warehouse), illetve az adatgyűjtés folyamata, az információvá való átdolgozása, az adatok helyes formában prezentálása a statisztikai elemzés számára (analitikus beszámoló formájában is). Ralph Kimball, az adattárház koncepciójának egyik szerzője, adattárat következőképpen írja le: „ez a hely, ahol az emberek tudják elérni saját adatait” (Ralph Kimball, „The Data Warehouse Toolkit: Practical Techniques for Building Dimensional Data Warehouses”, John Willez & Sons, 1996). Ő megfogalmazta az adattárházak fő kellékeit: • Az adattárból váló adatok nagysebességű megszerzésének támogatása • Az adatok belső konzisztenciájának támogatása • Az un. adatszeletek megszerzésének és összehasonlításának a lehetősége (slice and dice) • Az adattárban levő adatok kellemes megtekintése • A tárolt adatok teljessége és megbízhatósága • Az

adatok minőségi felfrissítési folyamat támogatása Minden feltételnek megfelelni igen nehéz feladat egy termék keretén, ezért az adattárházak létrehozásakor gyakran szoktak néhány terméket használni, közöttük az egyik maga az adatok tárolásához szükséges eszköz, a másik – az adatok megszerzésének és megtekintésének, a harmadik – az adattár felfrissítésének szolgál, stb. Egy tipikus adattár nagyon gyakran különbözik egy relatív adatbázistól. Az első az, hogy sima adatbázisokat arra terveztek, hogy segítsenek a felhasználók mindennapi munkában, ezzel szemben az adattárok a döntéstámogatásnak szolgálnak. Például, az árú eladása és a számla kibocsátása az adatbázis használatával történik, ami tranzakciók feldolgozásra kell. Ugyanitt néhány év alatti eladások dinamikájának elemzése - ami segíti a beszállítókkal váló munka tervezését - az adattárok segítségével történik. A másik az, hogy sima

adatbázisok tartalma folyamatosan változik a felhasználói munka 20 folyamán, az adattár pedig viszonylag stabil: az adatokat benne általában terv szerint frissítik (pl., hetente, naponta vagy óránként – a konkrét szükségletektől függően). Ideál esetben a frissítési folyamat – az új adatok hozzáadása a meghatározott idő alatt, az adattárban levő régi adat változása nélkül. A harmadik az, hogy sima adatbázisok általában az adattár adatainak forrása. Ezenkívül az adattáradatainak külső forrásai is lehetnek, például statisztikai beszámolók. Sokszor az adattárház abban különbözik az adatbázistól, hogy a klasszikus jól strukturált relációs adatbázishoz képest kevésbé jól strukturált adatok között is segít kapcsolatot teremteni a métaadatok segítségével. 2.622 Az OLAP – mi is az? Az adatok többdimenziós komplex elemzési technológia OLAP rövidítést kapott (On-Line Analytical Processing). OLAP – az

adattárok szervezésének fő komponense. Az OLAP-koncepcióját EF Codd, az adatbázisok kutatója és relatív adatok modelljének a szerzője, leírta 1993-ban (E.F Codd, SB Codd, and C.TSalley, Providing OLAP (On-line Analytical Processing) to useranalysts: An IT mandate Technical report, 1993) 1995-ben a Codd által leírt feltételei alapján létrehozták az un. FASMI-tesztet (Fast Analysis of Shared Multidimensional Information – a megosztott multidimenziós információ gyors elemzése), ami a következő feltételekkel rendelkezik a multidimenziós elemzést biztosító alkalmazások számára: • Az elemzés eredményeinek gyors megjelenése az ügyfél számára (általában nem több, mint 5 másodperc), sőt az elemzés alaposságának csökkenése útján. • Bármilyen logikus és statisztikai elemzés lehetősége, ami ennek az alkalmazásnak jellemző, és további elemzés mentése a végfelhasználónak kényelmes formában. • A többfelhasználói

hozzáférhetőség az adatokhoz az adat-blokkolás és engedélyezés mechanizmusával. • A többdimenziós konceptuális adatbemutatás, beleértve a hierarchiákat és többes hierarchiákat (ez az OLAP fő feltétele) • Hozzáférhetőség bármilyen adatokhoz függetlenül azoknak a méretétől és tárolási helytől Érdemes kijelölni, hogy az OLAP- funkcionálása több megoldással realizálható, kezdve a sima adatelemzési módszerektől az irodai alkalmazásoknál, a megosztott analitikus-elemzési rendszerekig, amik a szerveri termékekhez kapcsolódnak. Áldozzunk egy kis bekezdést az ECXEL PIVOT táblájára, ami az OLAP lokális kistestvére, s így minden Office csomagban ott van, rendelkezésére áll mindenkinek. A „PIVOT Table” az Excel egyik legerősebb és legrugalmasabb 21 eszköze, ami nagyon hatékony és olcsó eszköz lehet a döntéstámogatásnál a kis és közepes vállalatok számára. A Microsoft Excel Pivot Table nagyon hasonlik az

OLAP-eszközre és számos tulajdonságaival rendelkezik. Azonban sok ügyfélalkalmazás, ami a „Pivot Table”-t használja, nem felel meg a többdimenziós köbökkel való munkára. Ezek az alkalmazások segítségével bizonyára lehet különböző beszámolókat készíteni a köbökben tarolható adatok alapján, de a teljes körű többdimenziós interaktív elemzésről itt nincs szó. Talán azért a Microsoft Corporation nemrég vette meg az adatokat vizualizáló technológiát és nem állt meg az MS Excel Pivot Table mellett (http://www.olapru/contacts/forum/display messageasp?mid=5199) 2.623 Az OLAP alkalmazási területei Ahogy elektronikus táblázat tud bármilyen rendszeres adatokat kimutatni, az OLAP bárhol alkalmazható, ahol többtényezős adatok elemzése szükséges. A kereskedő vagy a vállalkozó fő kérdéseinek a spektruma („Hány darabot adtunk el”, „Milyen összegű a bevétel”) az idővel és az üzlet növekedésével szelősödik a

meghatározott tényezők számáig, vagy az adatszeletig: „Budapesten, Moszkvában”, „.az előző negyedévben, a mostanihoz képest”, „az A bolt keresztül, a B bolthoz képest”, stb. Ilyen típusú kérdésekre válaszok szükségesek a döntéshozatalnál. Ilyen típusú kérdésekre az OLAP-rendszerek adnak választ. Nem mindig a meglévő problémák mögött látjuk azokat a hatalmas lehetőségeket, amiket az új technológiák hordoznak magukban. A következő táblázat az OLAP alkalmazási területének listáját mutatja a Vladyimir Nekrasov szerint (az InterSoft Lab ITigazgatója): 1. Eladás 4. Marketing 7. Költségvetés 10. Web-lap látogatása 13. Termelés 16. Helyiséghasználat 19. HR vállalaton 22. Szállítás 25. Autóközlekedés 28. Ingatlanelemzés 7. táblázat forrás 2. Beszerzés 5. Raktár 8. Pénzügyi számlázás 11. Választások 14. Az áram fogyasztása 17. Munkabér 20. Meteó 23. Fuvarozás 26. HR megbetegedései 29. Agrártermelés

az OLAP alkalmazási területei Vladyimir Nekrasov (Intersoft Lab) 22 3. Árpolitika 6. Pénz mozgása 9. Befektetések 12. Szociókutatás 15. Anyagfogyasztás 18. HR régióban 21. Jólét 24. Haszontalan idő 27. Többdimenziós Hit 30. Járműelemzés 2.63 ERP – Enterprise Resource Planning 2.631 Az ERP lényege ERP-rendszerek – az integrált alkalmazások gyűjteménye, ami egy informatikai téren a vállalatnak minden vezetői aspektusát támogatja – a források menedzselése (pénzügyi, emberi, anyagi) a termelési folyamat számára, a tervek teljesítésének operatív menedzselése (beleértve a szállítást, eladást és szerződéskötést is), az ellenőrzési folyamat minden típusát, a gazdasági tevékenység eredményéinek elemzése. Az ERP rendszerek következő követelményeknek kell hogy megfeleljenek: • Az adatok centralizálása egy központi adatbázisban • A reál időhöz közeli munkaeljárás • Általános menedzselési modell

fenntartása bármilyen ágazat számára • Regionális eloszlású struktúrák támogatása • Széles körű platformok és adatbázis típusai támogatása Az IDC becslései szerint, az integrált menedzselési rendszereknek (Enterprise Application Suite, EAS) az eladások száma Oroszországban 2001ben elért 47,19 millió dollárt. A vezető pozíciót SAP megtartotta az orosz piacon, a második helyet az OOO „Galaktika” foglalta el az eladások száma szerint. Ez a két SAP-beszállítóra az orosz piacnak több mint fele esik (PC Week). 2.632 Az ERP-rendszerek az elektronikus kereskedelemben Szakértők véleménye szerint, az ERP-rendszerek alkalmazása az elektronikus kereskedelemben segíti nekik a vezető pozíciót elfoglalni a piacon. Ez azért történik, mert egy általános e-bolt szervezése és működtetése következőképpen történik meg: először csinálják meg a termékkatalogúst, ami magába foglalja a termék részletes leírását és a

megrendelési formát, amikor a vevő tud kártyával fizetni vagy az áruátvételkor. De sokszor előfordul, hogy a vevő, a megrendeléskor nem tudja, van e ez a termék a raktáron vagy nincs. Sőt nagyon gyakran a cég menedzserei se tudják ezt, még azt is, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a megrendelt terméket raktárra beszállítani és utána átküldeni a vevőnek. Ezenkívül, ha a vállalat egyszer egy rendkívüli rendelést teljesített az ügyfél számára, erről az adatait nem tárolnak az adatbázisban. És ha másodszor történik meg a rendelés a vállalat ugyan azt a hibát csinálja meg újra. Ez az idő- és teljesítményveszteségekhez vezet, a megrendelések teljesítését meghosszabbítja, ami a vásárlok elégedetlenségéhez vezet. ERPrendszerek, pedig, a raktár, beszállítás ellenőrzésére is adnak lehetőséget, ezenkívül segítik a munkafolyamat optimális szervezését. A munkafolyamatok optimalizáláson kívül, az

ERP-megoldások az Internet-rendszerekkel váló együttese lehetőséget biztosít egy különös ügyféladatbázis léthozásában, ahol az 23 információt az ügyfelekről az ők prioritásai szerint tároljuk és utána a prioritásai szerint elemezni is tudjuk. A vállalat ezenkívül lehetőséget kap előre jelezni a törzsvásárlók következő megrendeléseinek idejét és sokkal perszonálizált szervizt tud nyújtani, ami segíti a vállalat törzsvásárlók száma növelését és hosszú távú kapcsolatok építését az ügyfelekkel. 2.64 PSA – Professional Services Automation A Professional Services Automation (PSA) szoftverkategóriába sorolt rendszerek célzottan a PSO-ok igényeihez igazított integrált és teljes vállalatirányítási megoldásokat kínálnak. A PSO-ok (Professional Services Organization) olyan szervezetek, amelyeknél: • Az értékteremtés fő eszköze a szellemi tudás • A munkatársak ideje a leglényegesebb erőforrás • A

tevékenység projekteken keresztül valósul meg • Árbevételek más vállalkozások (vagy más szervezeti egységek) részére nyújtott szolgáltatásokkal realizálják. A PSO-ok egyaránt lehetnek különálló vállalkozások vagy nagyobb szervezetek Professional Services részlegei. A PSO-k legjellemzőbb példai az informatikai megoldásszállító (szoftverfejlesztő, rendszerintegrátor stb.) és IT tanácsadó cégek vagy szervezeti egységek, de ide tartoznak a más típusú tanácsadással (pl.: vezetési, környezeti stb.) foglalkozó vállalatok mellett a mérnöki tervező/engineering és kutatófejlesztő cégek, sőt a jogi és reklámirodák is A PSO-k menedzselésében, irányításában egyre nagyobb szerephez jutnak az Internet/intranet technológiák, hiszen: • A professzionális services tevékenység tipikusan információintenzív • A szakértők napidíjai magasak, így a jobb erőforrás-kezelés jelentősen javítja a jövedelmezőséget • A

professional services munka jellemzően párhuzamos projektekben folyik, amelyek áttekintése a hagyományos irányítási rendszerekkel nem lehetséges • A szakértők sokszor „házon kívül” dolgoznak, így csak az Internet segítségével tudnak kapcsolatot tartani az anyacéggel • Az Internet-kor előtt nem létezett kifejezetten a PSO-k irányítására kifejlesztett rendszer A PSA-k végigkövetik a teljes szolgáltatási folyamatot az igénygenerálástól az erőforrás-menedzsmenten, projektirányításon és – követesen át egészen a számlázásig. A PSA-k elősegítik a szervezeti Knowledge Managementet és támogatják a szervezet egyéb kiszolgáló tevékenységeit (marketing, HR, pénzügyi stb.) A PSA-k automatizálják mind az operatív 24 vezetési folyamatokat (pl.: feladatkiadás és ellenőrzés), mind pedig a stratégiai irányítást (pl.: speciális vezetői információk, jelentések által) 2.65 A Web Services az IBM-nél Az eredeti Web

services kezdeményezés, amelyben az IBM mellett a Microsoft is részt vett, négy nyílt Internetes szabványkört említ név szerint, de továbbiak beépítését is megengedi. A négy alapszolgáltatás, amin a világhálós szolgáltatás és annak igénybevétele nyugszik: az XML, az SOAP, a WDSL és a UDDI. A négyféle szabványos technikából – és persze a rövidesen hozzájuk csatlakozó újabbakból – áll össze a világhálós szolgáltatás fejlesztési modellje. A programozó a Web servicest olyan osztott, moduláris eljárások készítésére tudja használni, amelyek az alkalmazásokat jól működő stratégiai folyamatokba kapcsolják össze. Az így létrejövő dinamikus rendszer közvetítő eljárásai nem lesznek tranzakciós jellegűek, de képesek támogatni és bekapcsolni tranzakciókat az alkalmazásokban. Vegyünk példának egy társaságot, amelynek van egy, a nemzeti valutákat euróra átszámító programja, és elhatározzák, hogy azt mások

számára is használhatóvá teszik mint világhálós szolgáltatást. Első lépésként tehát regisztrálják a HTTP kiterjesztésként működő-, SOAP protokollal egy világháló-állomáson, majd kialakítják a WSDL leírást, amely megmondja, hogy a program miként érhető el, és ezt a leírást bejegyzi a cég UDDI címtárába. Ha ezek után egy programozó rábukkan erre a lehetőségre, amellyel megtakaríthatónak látszanak az euróra átszámítás beprogramozásának fáradságai. Első lépesként elolvassa a WSDL leírást, amiből megtudja, hogyan kell meghívni és használni. A tudás birtokában már tudja programozni az XML/SOAP RPC kérést, amit az ő alkalmazása futás közben intéz az eurót számítóhoz, amely az RPC által ösztönözve gyorsan kiszámítja, amit kell, és vissza küldi az eredményt. 25 2.66 Mobil Internet 2.661 Mobil szervizek elterjedése Mobiltelefon egyre nagyobb szerepet játszik az ember mindennapi életében. A mobil

eszközök sokkal nagyobb személyes kötődést váltanak ki, mint számítógépeink. Mobiltelefon fejlődésével megjelenték ilyen technológiák, amik Internet-hozzáférést biztosítanak a mobilkészüléken keresztül. Érdemes kihasználni ezt a lehetőséget vállalkozásfejlesztéskor, hiszen ez nagyon mértekben fogja segíteni az ügyfelekkel tartós működését. Az USA-ban a mobil készüléken keresztül az elektronikus kereskedelem is folyik. A következő 9 és 10. ábra a mobil elterjedéséről beszél Ilyen üzleti lehetőséget nem lehet figyelmen kívül hagyni. 9. ábra forrás A mobilhálózatok előfizetői világszerte, 1998-2006 (milliárd fő) eMarketer 10. ábra forrás Az üzleti átlagköltség a mobil alkalmazásokra világszerte eMarketer Hogyan is lehet használni a mobilhálózatok előfizetőit a vállalat érdekében? Erről egyrészt említettünk, amikor feljebb a CRM-ről beszéltünk. A 8. ábrán jól látható, hogyan lehet kapcsolatot

tartani az ügyféllel a mobil 26 kommunikációs csatornán keresztül. Most gyakorlatban a vállalkozások a következő technológiákat használják ennek érdekében: SMS, WAP, GPRS, IVR. 2.662 SMS – Short Messages Service Az SMS gyakorlatilag nagyon korlatolt üzleti eszköz, ezenkívül annak beépítése a vállalati kommunikációs eszközök közé csak a vállalkozó fantázián múlik, bár az SMS-t érdemes használni, mivel a mobilközönség az SMS-t nagyon kedveli (11. ábra) 11. ábra forrás SMS forgalom világszerte, negyedévenként (millió üzenet) eMarketer 2.663 WAP – Wireless Application Protocol A WAP technológia nem más, mint a HTTP egyszerűsített verzió, ami lehetővé teszi az Interneten levő .wml-kiterjesztésű oldalak böngészését A WAP-technológia sima mobilcsatornát használ és azért csak az adat és a kétszínű (fekete és fehér) kisképek küldésre képes 9600 Kbit/mp átviteli sebességen. Az alacsony adatátviteli

sebesség miatt és az egyszerű mobil kapcsolás miatt a lehetőségei viszonylag korlátoltak, a kapcsolási díjak magasak, ezért a WAP technológia nem kapott nagy népszerűséget a felhasználóknál. De akkor is a WAP már lehetővé teszi az elektronikus kereskedelmi folyamatot és a «content» (hasznos információ) biztosítását az ügyfél számára mobiltelefonon keresztül. A következő 12 ábra a WAP népszerűségre utál. Látható, hogy a mobiltelefonok előfizetőinek átlagosan csak 2 százaléka használja a WAP-ot. 27 Ezenkívül a WAP-ról azt is érdemes említeni, hogy jön a technológiaváltás ezen a területen - múlté lesz a WAP, jövő lesz a GPRS vagy HSCSD. 12. ábra forrás Mobil előfizetői világszerte, akik naponta legalább egyszer használják a WAP-ot, kor szerint eMarketer 2.664 GPRS – General Packet Radio Services A GPRS - minőségileg új lépés a WAP-hoz és a GSM-hez képest a mobilInternet fejlesztésében. A GPRS a

csomag-adatátvitelt támogatja a mobilhálózaton belül. A csomag-adatátvitelnél a mobilkészülék sokkal effektívebben használja a rádiófrekvenciát, az elküldendő adatokat csomagokra osztja és csomagokként küldi őket. E miatt csak az adatátvitelkor használja a csatornát, ezért a GSM-rendszerhez képest nem csak percenként lehet számolni a kapcsolási díjat, hanem az elküldött adatok mennyiségé alapján. E miatt az adatátvitel sokkal olcsóbb, ami népszerűvé fogja tenni a mobilInternetet is. A GPRS másik nagy előnye az adatátviteli sebesség, ami a csomagadatátvitelkor elméletileg lehet 171,2 Kbit/mp. Gyakorlatilag már vannak példák amikor az információ elküldése készülékről 13,4 Kbit/mp-, átvitel pedig 40,2 Kbit/mp sebességen történik meg (BEE LINE GSM, RUSSIA). A közel jövőben az átviteli sebesség már 107 Kbit/mp sebességen lehet. A sebesség fő korláta most – a végfelhasználói készülékek lehetőségei. A

GPRS-rendszer új mobil lehetőségeket nyújt, amelyek addig lehetetlenek voltak. Először is ez egy új, gyors és olcsó mobil Internetet jelent, az előfizető tud WEB-oldalakat bármennyi időt nézni, amennyire csak szükséges neki, hiszen csak az átvitt adatokért fizet és nem a hálózatban betöltött időért. A vállalatoknak a GPRS rendszer egy gyönyörű mobil eszköz lehet, ami biztosítani fogja az alkalmazottaknak vagy az ügyfeleknek a vállalati- háló, szerver vagy adatbázis gyors és biztonságos mobil hozzáférését. A GPRS rendszerek a telemetrikus rendszereknél is használhatóak. A készülék be lehet 28 kapcsolva a hálózathoz az adatátviteli csatorna elfoglalása nélkül. Ez a lehetőség nagyon hasznos lehet a biztonsági szolgálatnál, a bankoknál a bankomatok bekapcsolásakor, stb. 2.665 IVR – Interactive Voice Response Az IVR technológiának a lényege az ügyfelekkel váló interaktív kapcsolattartás mobil vagy sima telefonvonalon

keresztül. Ilyenkor az interaktív hang válaszolja a kérdéseinkre, vagy utasításainkra, amelyeket a telefongombok segítségével átküldjük a központba. Az IVR rendszer egy nagyon jó megoldás, ami nyitott, kiterjeszthető és sajátságokra gazdag alap lehet az IVR megoldások létrehozására az Interneten keresztül. Az IVR rendszerek automatizálják a hívás felvételét, és interaktív kapcsolatba lépnek a felhasználóval. Az IVR rendszeren keresztül a felhasználó tud telefonon keresztül a vállalati vagy a banki rendszerhez bekapcsolni, az adatait és jelszót elküldeni, az adatbázist elérni telefonon keresztül, valamilyen üzenetet hagyni vagy friss újságokat meghallgatni. Léteznek olyan IVR rendszerek, amit a WEB-contentet tudnak elemezni és ezt a felhasználóknak bemutatni telefonos interfészen keresztül (Cisco IP IVR). Az IVR rendszer építése nagyon hasznos lehet az IT- vállalkozásfejlesztéskor, mert egyben két kommunikációs csatornát

használja az ügyféllel (mobil, telefon), integrációs lehetőségét biztosítja a WEB- és a telefon jellegű kommunikációs csatorna között, segíti az ügyfélközpontú modell felépítését. 29 3. Saját projektek leírása 3.1 Projekt „e-catalogsru” 3.11 A projekt címe az Interneten http://www.e-catalogsru 3.12 célja és tevékenységi köre Az e-catalogs.ru célja – olyan szolgáltatásokat és sémákat ajánlani az ügyfelek számára, amelyek segítségével az ügyfelek a jelenlegi üzletüket az Interneten fejleszthetik és bővíthetik, új piacokat szerezhetnek az áruforgalom növekedése és a jó hírnév megszerzése érdekében. Az e-catalogs.ru jelenlegi tevékenységi köre: • Kulcsrakész e-shop készítése • Weboldal készítése, Webdesign • E-commerce technológia fejlesztése • Szaktanácsadás 3.13 Az e-catalogsru projectről Ez a project – a többévi adatbázis programozási és az e-üzlet tevékenységi munkának az

eredménye. Az Internet egy média- és reklámeszköz Ugyanitt az Internet egy új gazdaság, új piac. Az eddigi e-kereskedelmi technológiáknak csak kisebb fele használja teljes mértekben ezt a két Internet tulajdonságát. Ezenkívül ennek alkalmazása a jelenlegi üzleti infrastruktúrának változtatását és plusz munkahely létrehozását igényel, ami gazdaságilag gyakran nem optimális üzleti megoldáshoz vezethet. Itt az e-catalogs.ru projectnél dolgozó személyek nem csak hatalmas tapasztalattal rendelkező IT-szakértők, hanem marketingesek és közgazdászok is, akik speciális szakmai tanfolyamot végeztek Moszkvában. Hozzá adjuk a teljesen új e-kereskedelmi technológiát, ami segíti a termék eladását és reklámozását On-line. Ne felejtsük meg, hogy az új kereskedelmi séma könnyen beilleszthető a cég hagyományos infrastruktúrájába, ami optimalizálja az ebusiness költségét. Íme az e-catalogsru 30 Az e-catalog alkalmazása a

megrendelési rendszerrel együtt – nagyon hatékony eszköz ahhoz, hogy az üzletünket bővítsük, az ügyfeleink számát növeljük, a hírnevünket fejlesszük és plusz reklámot szerezzük a termékeink számára. Az ecatalog arra ad esélyt, hogy az Internet piacán jelenjük meg jó formában és nem változtassuk meg a cégünknek infrastruktúráján, ami minimum költséghez vezethet jövőben (e-catalog segítségével eladhatjuk a termékeinket az Interneten, de ugyanitt nem kell se nagy befektetés, se infrastruktúra változtatása, se szerver, nem kell adminisztrátor se). Tehát az e-catalog – gazdaságilag optimális befektetés, ami előnyt ad a konkurenciával szemben. 3.14 Az e-catalogsru üzletpolitikája Az e-businessben két fő irányt próbálok kijelölni. Az első – IT-szakértői irány. Tehát, a technológiai irány, amit folyamatosan fejlődni kell ehhez, hogy a technológiánkat a piac igényeihez magas szinten tartsuk fenn. A másik fontos

irány – marketing. A marketing bármilyen üzletnek alapvető fontosságú Az IT és a marketing fejlesztési irányait részletesebben nézzük meg. 13. ábra forrás Az e-catalogs.ru fejlesztési irányai e-catalogs.ru 3.141 IT fejlesztési irány Az IT irányában gondolkodási módunk a következő – feltalálni, feltalálni, feltalálni! Az elektronikus kereskedelmi technológia még viszonylag fiatal, a epiacon majdnem minden hónapban jelenik meg egy új szolgáltató, aki saját szolgáltatásokat és e-boltokat ajánlja. Ezeknek az ajánlatoknak egy fele elég 31 gyengén néz ki, de vannak ilyenek is, akik elég magas szinten végzik a munkájukat. Itt az e-shopnyi piacra az a jellemző, hogy mindennél viszonylag erős piaci szereplőnél van saját technológiája, ami bizonyos előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik. Hozzáadjuk azt is, hogy az eladásra kibocsátott csomagok nagy mértékben az emberi fantáziától, a piaci helyzetének ismeretétől,

piaci pozicionálásától függ. Tehát, mindenkinek van egy pár jó ötlete, hogyan ezt az e-üzletet jobban szervezni. Az ötletgenerálás nálunk egy hosszú távú végtelen folyamat, ami idén nyáron kezdődött meg. Ezt a folyamatot másképpen is lehet jellemezni – csináljunk a dolgunkat, méghozzá egyre jobban és jobban. Ennek a fejlődési folyamatnak van két külső információ-szerzési csatorna: • A kapott visszajelzések az ügyfeleinktől • A versenytársak tevékenységének jellemzése 3.142 MARKETING fejlesztési irány A marketing nagy szerepet játszik bármilyen üzletben, de az ebusinessben külön helyet kell adni a marketinges kérdések számára. Az ecatalogsru marketing programja három fő pontot foglalja magában: • Piackutatás • Az Ügyfél-marketing program • A Partner-marketing program A piackutatáson az e-piac elemzését értjük, ami hasznos információt ad az üzlet jelenlegi helyzetről, versenytársainkról. Ez által jobban

tudjuk, min kell javítani, mit kell fejleszteni ahhoz, hogy a piacon minél jobb pozíciót foglaljuk el. Az ügyfél-központú stratégiát építjük, azért ilyen csomagokat próbáljuk ajánlani az ügyfél számára, hogy az igényeit minél jobban elégítjük ki. A szolgáltatásainkat az ügyfelünk minél egyszerűbben és gyorsabban vehesse és minél magasabb minőséget kaphassa. Ezért különböző e-csomagokat ajánljuk, ami a választékát bővíti. Sokfajta kedvezmény- és bonuszrendszert alkalmazunk, ami határozottabbá teszi az ügyfél választását a termékeink között. A Partner-marketing program keretében az e-catalogs.ru mindenki számára nyitott project. Ez azt jelenti, hogy bárki tud saját lépést tenni az ebusiness fejlesztéséhez és bárki tud ebből jó pénzt keresni A speciális e-catalogs.ru Be on the Top! program segítségével mindenkinek adunk lehetőséget velünk dolgozni, jó pénzt keresni. Ami nagyon fontos lehet, minket nem

érdekel, mivel eddig foglalkozott az ember, milyen munkatapasztalata van. Aki úgy érzi, hogy van benne az erő a marketinghez – üdvözöljük őt az e-business világában! 32 3.15 Az e-catalogsru üzleti sémái A meglévő e-shop ajánlatokat és sémákat két fő csoportba oszthatunk meg : B2C (Business 2 Consumer), B2B (Business to Business). 3.151 B2C Az e-shopot helyezzük el az Interneten. Ez nem csak az áruk eladását ösztönzi, hanem reklámot ad és a cég imázsát erősíti. A vevők megrendelhetik az árut az Interneten keresztül, a naturalisták el tudnak jönni a reális boltba (ha van) vagy kapcsolatba lépni az ügyfélszolgálattal. Itt is használhatjuk a CD-katalógust. A CD-verziót a jövő potenciális vevőknek ajándékba adhatunk, az üzleti partnereinknek prezentálhatjuk, prezentációkon és kiállításokon kiterjeszthetjük. Ennek a lépésnek az eredménye a több áru eladása lesz. A következő ábrán látható tipikus e-shop

működése a CD-katalógus alkalmazásával: 14. ábra forrás Az e-catalogs.ru B2C működési séma e-catalogs.ru 3.152 B2B A dealerekkel váló munka sokkal megkönnyíthető, ha kezdünk dolgozni velük egy e-catalogon keresztül, vagy minden dealernek ajándékba adunk egyegy CD-katalógust, ami lehetővé teszi számukra On-line rendelését. E segítségével a dealerek időt takaríthatnak meg, illetve az ország bármilyen pontjáról rendelhetik az árukat. Az e-cross szerkezete lehetőséget ad arra, hogy 33 a dealer kiszűkítheti az áruk listáját úgy, hogy csak a számára fontos árukból választhat. Ez a lehetőség különösen fontos lehet néha dealerek számára – a cégünk imázsa akkor nagyobb lesz, a dealerek ilyen plusz lehetőséget értékelhetik magas szinten. Eredményként inkább velünk fognak dolgozni az emberek, mint a fejlődésképtelen versenytársainkkal. A következő ábrán látható tipikus e-shop működése a CD-katalógus

alkalmazásával: 15. ábra forrás Az e-catalogs.ru B2B működési séma e-catalogs.ru 3.16 Az e-catalog az e-cross szerkezetével Az e-catalog nem más, mint az Ön cégének weboldalja, vagy ennek az oldalnak bizonyos része, ami teljesen mértekben informálja az ügyfélt a jelenlegi eladó árukról, termékekről. Az e-catalog kicsit hasonlik a nyomtatott termék-katalógusra, de On-line jelenik meg és bizonyos előnyökkel rendelkezik a nyomtatott mintához képest. Ezek között a legfontosabb – az e-cross struktúrája. Az e-cross struktúra lehetővé teszi azt, hogy könnyén kaphatunk választ bármilyen kérdésre, ami az árukkal kapcsolatban jelenhet meg. Ezenkívül gyorsan találhatjuk azt az árut, amit keresünk, vagy ehhez hasonló árut. Például a következő kérdésekre gyorsan kaphatunk választ: Van-e ugyan ilyen áru, csak olcsóbb? Vannak-e meg ilyen típusú áruk? Meg áruk ugyan ilyen árban? Meg ugyan ilyen színű? Meg ugyan ilyen súlyú? Stb.

Az információ minden áruról képet (egyet vagy többet is) tartalmaz, ami segítségével a vevő vizuálisan is értékelheti az árut. Minél több információt helyezzünk el az e-catalogban, annál stuktúráltabbá válik a katalógus, annál jobb az e-cross struktúrája neki és annál bonyolultabb vevő kéréseit tud kiszolgálni. 34 3.17 Az e-catalog tulajdonságai • • • • • • • • Az e-catalog a következő tulajdonságokkal rendelkezik: Az e-cross szerkezete fényreklám megrendelési rendszer sok információt tartalmaz a termékekről ügyfélközpontú rendszer nem kell adminisztrátor előre lépés a versenytársakhoz képest alacsony költség 3.18 Az e-catalog megszerzése könnyű az ügyfél számára Az e-catalog előnyei közé sorolnám azt is, hogy könnyén kapható. Mit kell tennie az ügyfélnek ahhoz, hogy saját e-catalogot üzemeltesse meg? Ehhez neki csak három lépést tennie kell: 1. Összegyűjteni azt az információt az

árukról, ami szerepelni fog a katalógusban. 2. Fényképeket elkészíteni az árukról 3. Kapcsolatba lépni az e-catalogsru képviselőnkkel és megrendelést tenni Olyan könnyű az egész! A megrendelés után az ügyfélhez érkezik az e-catalogs.ru IT-szakértője, aki elviszi az információt és a fényképeit, közben tanácsadást nyújthat és a felmerülő kérdésekre válaszolja. Utána egy hét múlva máris kész az e-bolt. 3.19 Az e-catalogsru ingyenes szolgáltatásai A kulcsrakész e-shop – magas színvonalú szakértői munka. Csak nagy tapasztalattal rendelkező IT-szakértők és webdesignerek foglalkoznak nálunk az e-shop készítésénél. Ha az ügyfél rendeli meg a „komplett e-shop” csomagot, ingyen elkészítünk a cége számára alapszíntű weboldalat. 3.110 CD-katalógus Az e-catalog – nagyszerű lehetőség arra, hogy hozzánk forduljanak azok a vevők, akik az Inernetet használják. Az árunkat világszerte rendelhetik az eshopban Az

Internet gyorsan fejlődik, de akkor is nem mindenki használja a hálót. Ha az ügyfél maximum eredményt akar elérni az e-cataloggal, akkor 35 ennek alapján rendelheti meg a CD-katalógust is. A CD-katalógust ugyan ez technológia alapján készítünk. Tehát itt az e-shop CD-verzióról beszélhetünk Ez már reális reklám termék. CD-verziót a jövő potenciális vevőknek ajándékba adhatunk, az üzleti partnereinknek prezentálhatjuk, prezentációkon és kiállításokon kiterjeszthetjük. CD-katalógus az e-cataloggal együtt – tökéletes promotion, ami sok információt és reklámot ad a termékeinkről és jól szolgálja a cégünk imázsának. Ha vevőnek van az Internet, akkor CD-katalóguson keresztül is megrendelheti az árukat. 3.111 IT-kutatások Jelenleg új kutatásokat végzünk az OLAP rendszerek kidolgozásában az új típusú OLAP rendszer létrehozása érdekében. Előre láthatólag következő évben a termékeink csoportját

kibővítjük az OLAP termékekkel. 3.112 Tervek A jövőben megpróbálunk minél jobban illeszkedni a piaci igényekhez és olyan szolgáltatásokat kínálni, ami az ügyfelek igényeit még jobban ki fogják elégíteni. A következő fejlődési irányokat jelöljük meg: • A technológia fejlesztése • Szolgáltatások minél szélesebb választéka • E-shop csomagok bővítése • Adat-integráció 36 3.113 „Screenshot”-ok a projektról 16. ábra forrás Az e-catalogs.ru prezentációs oldala e-catalogs.ru 17. ábra forrás Az e-catalogs.ru Az e-boltok leírási oldala e-catalogs.ru 37 3.2 Projekt „ourcardru” 3.21 A projekt címe az Interneten http://www.ourcardru 3.22 Célja és tevékenységi köre Az ourcard.ru célja – a képeslapok nagytételi értékesítése On-line, új kereskedelmi partnerek keresése a régiókban. Az ourcard.ru jelenlegi tevékenységi köre: • Képeslapok nagykereskedelme 3.23 Az ourcardru – a képeslapok

kereskedelme A www.ourcardru nem más mint egy elektronikus bolt, ami képeslapokat étesít a hálón keresztül. Az ourcardru háttere – egy orosz cég, ami képeslapok gyártásával és forgalmazásával foglalkozik Oroszországban. Az e-shop feladata – megrendelési lehetőséget biztosítani minden ügyfél számára az Interneten keresztül. Az e-shop a kiskereskedők-orientált bolt, ami teljes mértekben a B2B sémát használja. Mivel a cégnek nincs képviseletei minden városban, a hálón keresztül próbálja azokat a kiskereskedőket elérni, akik messze kereskednek Moszkvától. 3.24 Az e-shop leírása Amikor bemegyünk a boltba, előttünk jelenik meg az áruk katalógusa, ami könnyen böngészhető a megjelent navigációs panel segítségével. Az ember könnyen megnézheti a választékát, bővebb információt kaphat az áruról, ha rá kattint az áru képére. Új ablak jelenik meg, ahol műszaki paramétereket, áru leírását, nagyobb képet

tartalmazza. Az e-shop koncepciója az, hogy a katalógus minél jobban mutatja a termékeket, minél több információval szolgáljon és mindez könnyen legyen elérhető. Az ecatalog és az e-cross nevű technológiánk ezt lehetővé teszi Ezenkívül az ember változtathatja a boltot saját ízlései szerint, tehát, például színbeállításokat változtathat vagy, maga a nézetet is. Itt nincs semmi korlátja, tehát lehet az is, hogy változtatások segítségével az ember az e-boltot teljesen átalakítja, hogy nem is lesz hasonló az eredetire. A vevő beállításokat 38 java-script segítségével a cookies-ben tároljuk, tehát más-más vevőnek más bolt megjelenése lesz. Ezenkívül minden változtatást mentjük a cookies-ben. Ezért, amikor a vevő következő alkalommal jelenik meg a boltban, úgy látja a boltot, ahogy hagyta azt ez előző alkalommal. A felhasználónak van lehetősége arra is, hogy a beállításait torolja és akkor a bolt az eredeti

formában jelenik meg, ami a 18. ábrán látható: 18. ábra forrás Az ourcard.ru főoldala ourcard.ru 3.25 Az e-cross szerkezete Az e-catalog kicsit hasonlik a nyomtatott termék-katalógusra, de On-line jelenik meg és bizonyos előnyökkel rendelkezik a nyomtatott mintához képest. Ezek között a legfontosabb – az e-cross struktúrája. Az e-cross struktúra lehetővé teszi azt, hogy könnyén kaphatunk választ bármilyen kérdésre, ami az árukkal kapcsolatban jelenhet meg. Ezenkívül gyorsan találhatjuk azt az árut, amit keresünk, vagy ehhez hasonló árut. Például a következő kérdésekre gyorsan kaphatunk választ: Van-e ugyan ilyen áru, csak olcsóbb? Vannak-e meg ilyen típusú áruk? Meg áruk ugyan ilyen árban? Meg ugyan ilyen színű? Meg ugyan ilyen súlyú? Stb. 39 Az információ minden áruról képet (egyet vagy többet is) tartalmaz, ami segítségével a vevő vizuálisan is értékelheti az árut. Minél több információt helyezzünk el

az e-catalogban, annál stuktúráltabbá válik a katalógus, annál jobb az e-cross struktúrája neki és annál bonyolultabb vevő kéréseit tud kiszolgálni. Az e-cross szerkezetet minden e-shop számára más, ezért mindig külön készítjük ezt. Hozza adjuk azt is, hogy az e-cross szerkezete nagyon fontos Ahhoz, hogy minél rugalmasabb legyen, az ügyfélnek és az IT-szakértőnek meg kell beszélni a struktúráját. Az alapvető e-cross szerkezet kritériumokra osztható. A kritériumok pedig meg tovább az álcsoportokra oszthatóak. Az ourcard.ru esetén a kritériumok a következők: • A méret (24 álcsoport) • A téma (41 álcsoport) • A ár (10 álcsoport) • A tematika (14 álcsoport) Ezek a kritériumok és az álcsoportjai szerint formálódik az áruk adatbázisa. A felhasználó könnyen tud kezelni a kritériumokat, a navigációs panelnél a kritériumok menüje mindig elérhető. A kritériumok és az álcsoportok szerint úgy változtathatja az áruk

választékát, hogy a katalógusban csak a számára fontos áruk fognak megjelenni, ami egyszerűsíti az áruk keresését. 3.26 A megjelenés szerkezete Az áruk megjelenése nagyon fontos kérdés az e-shop számára. Fontos az, hogyan látja a vevő az árut, mennyit lát egy képernyőn, milyen információ az áruról azonnal jeleníthető meg, milyen információ csak a részletes view-ben jelenik meg. Az e-shop tulajdonosa bármennyi és bármilyen megjelenési formát rendelhet meg. Itt az e-catalogsru hét alapvető katalógus megjelenését ajánlja, ami az ourcard.ru esetén mindegyik jelen van A katalógus alapvető megjelenési formák a következők: • Kosár • Részletes 1 • Részletes • Kép nélkül • Alapvető • Megrendelés nélkül • Le felé – Fel felé • Ballra-jobbra 40 A megjelenések készítésénél attól tartjuk, hogy • az áruk megjelenése a katalógusban hasonló legyen az igazi bolti polcra. Mintha a vevő a boltban megy és

azokat az árukat, amelyek tetszenek neki, közelebbről nézi és utána kosárba helyezi őket. • Az áruk megjelenése a katalógusban hasonló legyen a nyomtatott mintához. 3.27 Az áruk részletes ablaka Bárhol böngészhet a vevő az elektronikus boltban, az áruról mindig részletes információt kaphat áruképre kétszeri kattintással. Ilyenkor egy külön ablak nyílik, ahol a választott áru részletes információ van és részletes nagy kép. 19. ábra forrás Az árú részletes ablaka ourcard.ru Ugyanitt van a megrendelési mező, ahova beírhatjuk azt az áru mennyiséget, amennyit megvesszük. A megrendelt áruk automatikusan a vevőkosárba helyezkednek el. Az áruról bármilyen információt lehet elhelyezkedni ebben az ablakban. Ezek között egy rövid film is lehet, vagy külön flash-vetítő, ami az adott áruról szól. Lehet két képet is adni egy kép helyet Lehet csak a rövid leírását elhelyezni. Az árúk részletes ablaka a 19 ábrán

tekinthető 41 3.28 A vevőkosár A vevőkosár az e-catalogs.ru rendszerében egy olyan különleges megjelenés, ahol csak azok az áruk jelenhetnek meg, amit a vevő választott és amelyek mellett egy bizonyos mennységet kijelölt a böngészés közben. A vevőkosár alapján egy megrendelés és számla alakul, amit a vevő elküldheti a cég menedzsere számára. A vevőkosárban a navigációs panel még egy célnek szolgál. Ez egyben az információs panel, ami a megrendelt árutípus számát, a megrendelt áru számát, és a fizetendő pénzösszeget tartalmazza. A kosárban az árúk a cikkszámuk szerint helyeznek el. Minden árút a kosárban ellenőrizhetjük, a fontos információt róla olvashatjuk, a fényképét tekinthetjük. A jobb oszlopban ellenőrizhetjük a megrendelt árumennyiséget és árát. Ha többet rendeltünk meg, a rendelést gyorsan javíthatjuk meg, ehhez csak át kell írni az árumennyiséget. Ha valamilyen termékkel kapcsolatban

átgondoltuk magunkat és nem akarjuk rendelni többé – az árut a kosárból törölhetjük, ehhez a megrendelt mennyiségbe nullát kell beírni. A számítógép automatikusan eltörli az árut. Ablak végén hat speciális mező van, ahova a vevőnek saját adatait kell beírnia. Az adatai beírása után a megrendelés elküldhető A vevőnek a következő információt kell beírni magáról: • A cég neve • A megrendelésért felelős személy keresztneve, vezetékneve • A személy- vagy a cég címe • Telefonszámok • E-mail Mindegyik személyes adatait a vevőnek kötelező beírnia az e-mailen kívül. 42 20. ábra forrás Az ourcard.ru vevőkósára ourcard.ru 3.29 A megrendelés A vevőkosár a megrendelés készítésének és elküldésének szolgál. Tehát itt előkészítjük a megrendeléseket, felesleges árukat törölhetjük, a megrendelt mennyiségen javíthatunk. Amikor kész van a megrendelés és az adataink be vannak írva, a

megrendelésünket elküldhetünk menedzsernek. A megrendelés elküldése után a vevőkosár üres, ami azt jelzi, hogy a megrendelésünket elküldtünk és új rendelést készíthetünk meg. A vevőkosár jelenlegi tartalmát a cookies-ben tároljuk. Ezért, ha kilépjük az elektronikus boltból és csak néhány nap múlva térjünk vissza a megrendelés készítéséhez, a vevőkosár ugyan ilyen állapotban jelenik meg előttünk, ahogy hagytuk régén. Ha átgondoltuk magunkat és már új rendelést szeretnünk készíteni, akkor törölhetjük a vevőkosár tartalmát. Ha ki akarjuk lépni a kosárból vissza az elektronikus boltba, akkor a bolt megjelenései között választanunk kell a megfelelő áru megjelenését. A választás után automatikusan átmegyünk az elektronikus boltba. Ha a kosarunkba akarjuk bekerülni megint, a megjelenések között a vevőkosarát kell választanunk. 43 3.210 „Screenshot”-ok a projektről 21. ábra forrás Az ourcard.ru

részletes tekintete ourcard.ru 22. ábra forrás Az ourcard.ru tartalma ourcard.ru 44 4. IT-cég megalakítása az irodalmi és saját eredmények egybevetése alapján Ebben a fejezetben az irodalmi és saját webszolgáltatási tapasztalatok alapján megpróbálom egy virtuális IT-cég koncepcióját leírni, amit az egyetem elvégzése után a válóságban fogok megalakítani és e alapján az e-business fejlődésének további kutatásával foglalkozni. Itt a siker esélyének növelése és a költségek csökkentése érdekében a következő két alapfeltételt vesszük fel az IT-cég alakításánál: • A célzott piac – Oroszország, az Interneten - .ru • A jövőbeli cég a jelenlegi e-catalogs.ru átalakításával és fejlesztésével jön létre 4.1 Működési axiómák Ahogy láttuk a harmadik fejezetben, az e-catalogs.ru a saját fejlesztésű elektronikus boltokat ajánlja. Ez a saját fejlesztésű termék bizonyos előnyökkel, de még bizonyos

hátrányokkal is rendelkezik a más megoldásokkal szemben. Ez volt az első indoka annak, hogy az e-catalogs.ru-nak nem lett a tervezett árbevétel. A másik az, hogy a projekttervezéskor a termék még viszonylag aktuális volt, ezenkívül nem volt ilyen hatalmas konkurencia az orosz webszolgáltatási piacon, a projekt müködtetéskezdésékor a helyzet a piacon nagyon megváltozott, tehát az időt, dinamikus tényezőt nem vettük figyelembe, ami megbocsáthatatlan hiba volt. A harmadik az, hogy a technológiai kutatások az e-catalogs.ru-nál freeway-jellegű voltak, tehát nem a piacon igényelt termékeken, hanem a kutatók kedvükön múlt. Ilyen kutatás új termékek feltalálásához vezetett, amelyek lényegesen különböztek a meglevőktől nagyon magas ötletszinttel, de gazdaságilag alacsony versenyképességgel rendelkeztek. Nem ritkán ilyen eset is előfordult, hogy a feltalált termék tulajdonságai rosszabb voltak, mint a helyettesíthető

versenytermékeknél. És az utolsó pont az, hogy most csak az elektronikus bolt vagy a weboldal nem jelent sikeres megoldást a vállalkozásfejlesztésnél, az ügyfelek megértették, hogy az Internetet optimális módon be kell illeszteni a jelenlevő működési folyamatukba. Tehát most a vállalkozás egy testre szabott új működési sémát akar megkapni, ami versenytársakkal szemben felemeli az ő pozícióját és gazdaságilag indokolt lesz. Ezért látható, hogy a jelenlegi e-catalogs.ru nem felel meg a jelenlegi piac igényeihez. Ha pontokba szedjuk a fent leírt indokokat, a következő kritikus 45 pontokon koncentrálnunk kell az új IT-cég megalakításánál (gyenge pontok az előző projektnél): • Csak versenyképes termékek és szolgáltatások létrehozása (hiába zseniális az ötlet) • Az idő, mint a dinamikus tényező, figyelembe vétele • Kutatás és fejlesztés a piaci igényeknek megfelelően • Teljes körű IT-megoldások fejlesztése

Az új IT-cég megalakításánál, illetve az e-catalogs.ru átalakításánál figyelembe kell venni a fent leírt hibákat. Véleményem szerint itt érdemes bevezetni a törzsfeltételeket, az un. axiómákat, ami a jövőbeli cégnek csontváza lesz és amire a továbbiakban az üzleti stratégiát fogjuk építeni, illetve amihez fogjuk igazítani a vállalkozás működését: • Az idő az e-businessben gyorsabban megy az igazihoz képest – az üzlet intenzivitása magas. • A japánok, ha valamit kezdenek csinálni, elviszik a többiektől a legjobb megoldásokat, elsajátítják őket és még egy kicsit jobban csinálják, azért olyan sikeresek – a perspektív megoldások használata, csak indokolt saját kutatás • Komplex, testre szabott IT-megoldás legnagyobb értékű a vállalkozás számára – csak komplex vállalkozásfejlesztő megoldás az igazi IT-termék, a többi – IT-becsapás. 4.2 Indokolt vállalkozásfejlesztés Mostanában mindenhol haljuk,

hogy az Internet nagyon jó dolog. Érdemes bele fektetni, stb. Példánként ilyenkor említik az Internet gyors fejlődési ütemet (amit a 2. Fejezetben jól bemutattuk) Pedig növekedési ütem nem lehet mindig olyan magas, a statisztikai törvények szerint, nem sokára eléri a növekedési csúcsot, miután lassulni fog. Ezenkívül mindannyian emlékszünk a dotcom válságra, az IT vállalatok bezárási statisztikára (23. ábra) Pedig alapvető gazdasági törvényszerűségek az Interneten is érvényesülnek. A “hype”, a jelentősen eltérő időtényező vagy a magas fokú interaktivitás nem mentesítenek a korrekt üzleti tervezés alól. A tranzakció továbbra is vevő és eladó között zajlik, és létrejöttére a kereslet-kínálat szabályai az új gazdaságban is érvényesek. A legfontosabb üzleti szempont pedig továbbra is a befektetések megterülése. Az Internetes üzleti modell felállításakor alapvető kérdés, hogy az adott vállalkozás

profilja technikailag legalább részben internetesíthető-e, illetve hogy az Internetre vitel megvalósítható-e egyedül a vállalat által, vagy partnerre is szükség van. A szolgáltatás puszta megjelenése az Interneten kevés a sikerhez 46 Céljaink eléréséhez szükséges feltárni azokat a módszereket is, amik a szolgáltatás bevezetését és folyamatos látogatottságát biztosítják. 23. ábra forrás Csődbe ment Internetvállalkozások száma világszerte, 2000.0101 – 2002.0131 eMarketer Ide meg régi példát tudjuk említeni, amikor egy zokninagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozó akarja a teljes CRM-rendszert beépíteni a vállalkozásnál. Nem biztos, hogy rá kötött befektetés megfelelő időben megterül és többletprofitot fog hozni. Gyakorlatilag neki csak egy weboldal a “zokni-nagykereskedelem”-, a telefonszám- és a cím- felirattal sokkal több új ügyfélt és magasabb jövedelmét hozhat egy csekély befektetés mellett, mint

teljes körű CRM-rendszer. Tehát neki csak ilyen IT-fejlesztés indokolt. A fentiekben említett miatt ha a vállalkozásfejlesztésről beszélünk az Interneten, érdemes az indokolt vállalkozásfejlesztésről beszélni. Ezért itt szeretném bevezetni az “indokolt vállalkozásfejlesztés” fogalmát – Reasonable Business Development (RBD). Az RBD-t a fejlesztési koncepciónak fogjuk 47 tekinteni a továbbiakban, ami gazdaságilag megérdemelt vállalkozásfejlesztésre fog szólni. A vállalkozásfejlesztő tervezeteinket és cselekedeteinket ehhez a koncepcióhoz fogjuk mindig igazítani, hogy könnyebben találjuk meg az optimális megoldást. Az RBD koncepció magába foglalja: • Néhány fejlesztési terv kidolgozása (legalább kettő) • A tervek összehasonlítása a pénzügyi elszámolt jövedelmezőség szerint (ROI, ROA, ROE, IRR), kockázatok szerint, a vállalati stratégia szerint. • A jövő (!) piaci helyzetnek megfelelő terv elfogadása,

vállalkozásfejlesztés teljesítése Az RBD-típusú elemzésnél vigyáznunk kell arra is, hogy míg a költségek az egyes tervvariánsok esetén jól számszerűsíthetők, addig a várható hasznosság nem igazán kalkulálható, így a logikus döntés nem magától értetődő, illetve csak nagyon részletes stratégiai terv kidolgozásával együtt hozható (mint a sakkban néhány lépesre előre gondolkodunk, és a megfelelő variánsok között azt válasszuk meg, ami a célhez közelebb visz minket, illetve az ellenfél sakkmattjához). 4.3 TQM az IT-vállalkozásfejlesztésben A TQM az IT-vállalkozásfejlesztéskor sokszor a szoftver minőségének fejlesztésén keresztül valósul meg, ezért itt a szoftver fejlesztési problémát is nézzük meg a minőségbiztosítási szempontból. Nagyon jó szempontot a Verlag Dashofer ügyvezetői hírlevélben találhatjuk meg erre a kérdésre (http://www.dashoferhu/hirphp?sorszam=153&wa nr=emino0206), amit ebben a

fejezetben részletesebben nézzük meg. A minőség javítása kétfeleképpen történhet: a probléma megelőzésével, vagy annak kiküszöbölésével. Ha az IT-vállalkozásfejlesztésről beszélünk, figyelembe kell venni az Internet és a technológiák gyors fejlődését, ezért a mi esetünkben a folyamatos minőség fejlesztésről érdemes beszélni (Continuous Quality Improvement). Ahogy tudjuk, a TQM legfőbb szempontja a fogyasztó megelégedettsége, melynek a következő részei vannak: • Minőség • Költségek • Szállítás • Határidők betartása A minőséggel kapcsolatban meg azt is érdemes megjegyezni, hogy a minőség piac központú stratégia, a termék minősége mindig a használt gyártási folyamattól függ és a minőséget a fogyasztó “élteti”. Ez a koncepció az IT-vállalkozásfejlesztéskor is elfogadható, a szoftver fejlesztését hozzáadva. Ha szoftvertermékről beszélünk, ami az IT48 vállalkozásnál alapvető

fontosságú lehet, akkor a szoftverminőségének biztosításakor a következő pontokra kell vigyáznunk: - flexibilitás (hogy követni tudjuk a piacot) - karbantarthatóság : gyors javítás vagy kicserélés - újrafelhasználhatóság - integráció - konzisztencia : könnyű használat és tanulás - használhatóság : a felhasználó szempontja - megbízhatóság : rendszer szempont 4.31 Minőségtervezés Először is, ha kezdjük a vállalkozás IT-terméke fejlesztését, minőségtervezési rendszer keretén kell gondolkoznunk, ami magába foglalja a stratégiai tervezési és management rendszert. Célkent lehet itt forradalmi újítások elérését kitűzni. Ilyen minőségtervezési rendszer a következőkre épít: a top management a „rossz” minőségű részek azonosítására, a middle management a fejlesztési erőfeszítések fokuszálása a gyenge minőségű elemekre koncentráljon úgy, hogy minden alkalmazott „átlássa a lényegét”. 4.32

Problémamegoldási folyamat A probléma-megoldási folyamatnál lehet a közismert PDCA modellt követni (Plan-Do-Check-Act). A folyamat ilyenkor következőképpen történik: Plan: azonosítjuk a problémamezőt, specifikáljuk a fő problémát (Pareto diagram) és a probléma okát (Ishikawa diagram). Ezenkívül a fogyasztót is azonosítjuk. Do: azonosítjuk és implementáljuk a tervezett megoldást Check: figyeljük az eredményeket Act: integráljuk és fenntartjuk a fejlődést 4.33 Process Management A process management (PM) ismételhető, ciklusos és rutinmunkának tekinthető, ahova a vállalat saját fejlesztéseit is érdemes hozzáadni. A PM-mel érhetjük el azt, hogy a mindennapi munkákat úgy végezzük, hogy a termelékenység és a minőség eddigi szintjét fenntartsuk. Ezenkívül a PM segíti felismerni a lehetőségeket, amikkel jobban eleget tudunk tenni a fogyasztó igényeinek és csökkenteni tudjuk a hibák számát, a költségeket és a ciklusidőt.

A PM felépítése a PDCA modellt követi, ami következőképpen is lehet: 49 Plan: Do: Check: Act: 1. Azonosítjuk a legfontosabb folyamatokat amik leginkább a felhasználó igényeit szolgálják 2. Megrajzoljuk a folyamatábrát 3. Meghatározzuk a folyamat mérési pontjait 4. Telepítjük a PM rendszert (lépések és mértékek megadása) 5. Elemezzük a folyamatot: - A mérések stabilak és ismételhetőek ? - A kimeneti jellemzők kielégítik a fogyasztói igényeket ? Ha nem, változtassuk a folyamatot, hogy stabil legyen és megfeleljen a követelményeknek. 6. Standardizáljuk, ismételjük és folyamatosan fejlesszük a folyamatot. 4.34 Software evolúció (SW Development) Az IT-cég működtetése során folyamatos szoftver-fejlesztésre igyekszünk, hogy a termékeink legmagasabb mértékben feleljenek meg a fogyasztói igényeihez. Itt nézzük meg a szoftver-fejlesztési rendszert, ami a TQM, PM és a PDCA modellt követi. Cél lehet az alkalmazás egy

rosszabb állapotából egy jobb állapot elérése: Cél: egy rosszabb állapotból - egy jobb állapot elérése. Plan : 1. Management változtatás: oka lehet: - hiba, hiányosság - valamely tulajdonság növelése, kiemelése - minőségfejlesztés 2. Hatás analízis: a meglevő rendszerre gyakorolt hatás - milyen erőforrások kellenek a változtatás érvényesüléséhez. 3. Rendszer- kibocsátás tervezés: meghatározzuk a rendszerátadás tartalmát és időpontjait Do : 4. a, Korrekció: a hibák kiküszöbölése: - tesztelés közben felmerült hibák - a program javítása mely nem kívánt eredményeket produkál b, Adaptív evolúció: a SW funkciók változtatása, hogy a környezeti követelményeknek megfeleljen. részei lehetnek: rendszer változtatás, hozzáadás, beszúrás, törlés, módosítás, kiterjesztés, kiemelés c., Preventív (vagy perfektív) evolúció: minden tevékenység ami a SW minőségének javítását célozza. példák: - hatékonyság,

karbantarthatóság és megbízhatóság növelése a funkciók változtatása nélkül - a forráskód átstrukturálása a jobb karbantarthatóság érdekében - a rendszer "hangolása" a válaszidő csökkentése érdekében 50 Check : Act: 5. Kódolás: a SW megváltoztatása, hogy tükrözze a jóváhagyott rendszer- ill. program-változtatásokat 6. Tesztelés: megbizonyosodni arról, hogy az eredeti követelmények és a végrehajtott változtatások összhangban vannak-e. Formái: a, Humán testing b, Computer testing: Unit test: minden kódváltoztatás modulonként 7. Standardizáljuk, ismételjük és folyamatosan fejlesszük a rendszert. 4.4 Kockázatkezelés A projektmenedzser számára nagyon fontos lehet előre meghatározni a projekt lehetséges kockázatait és előre megtervezni azoknak a kiküszöbölését. A kockázatkezelés alatt a következőt értjük: - a kockázatok értékelése a lehetséges projekt veszélyei szerint, a károk lehetséges

értekei a veszélyek bekövetkeztetése esetén - a kockázatot kiküszöbölő cselekvések komplexuma - a biztosítás mértéke és célszerűsége - a kockázatok vizsgálata - a lehetséges incidensek következményeinek az értékelése (a projekt megállása, a jövedelem vesztése, a felelősség előfordulása a harmadik személlyel szemben) Az IT-projektek kockázatait a belső és külső kockázatokra osztható. A külső kockázatokat a következő tényezők befolyásolják: - a gazdasági törvényhozás stabilhatatlansága (az Internet-tranzakciókat szabályzó törvények hiánya) - a versenytársak hatása (damping, árkonkurencia, agresszív reklámkampányok) - termelési-technológiai problémák (a készülékek, számítógépek, szoftver hibai) - az új effektívebb Internet-technológiák megjelenése a piacon - a szerződési kötelezettségei nem teljesítése partner-vállalkozások oldalairól A belső kockázatokat a következő tényezők

befolyásolják: - a marketing- és a termeléspolitika saját hibái - a HR alacsony szintű képzettsége - a kulcsfontosságú személyek kilépése a teamből A kockázatok standard besorolása nem létezik, ezért a következő munkánkban a kockázatokat ajánlom a bekövetkezett veszélyekről rendelkező adatok-, annak a veszélyeknek a forrásai-, a befektetők céljai-, a károk értéke-, a biztosítási lehetőségek alapján azonosítani. 51 A kockázatok értékelése után érdemes a kockázati helyzetek elkerülési sémát kidolgozni. Csak így tudjuk a kockázatokat nagy mértekben elkerülni, azoknak a káros hatásait lecsökkenteni. Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy a munkák a fázisokra történő osztása nagy mértékben csökkenti a kockázatot. A kockázatérzékenység értékelését egy táblázatban könnyen lehet leírni és elemezni. Ehhez a következő 8 táblázatot ajánlom használni a kockázatérzékenység értékelésnél. A cellákba

a valószínűségét lehet beírni, az idő és anyagköltségeket is. A kockázat típusai (okai) Alternatív technológiák fejlődése Versenytársak reklám kampányai Makrogazdasági helyzet Humánerőforrás fluktuáció Jogi korlatok 8. táblázat forrás Az eladások számának csökkenése következményei Az árak Fenntartási csökkentés költségek e növelése A tőke forgatási sebességének csökkenése a kockázatérzékenység értékelési táblázat Kovalev és mtsai., Upravlenije projektom po szozdaniju internetszajta (Alpina Publisher, 2001) A kockázatot csökkenő módszerek a következők: • elkerülés – kockázati tevékenységek és cselekvések elkerülése • átadás – a kockázatért a felelősség átadása a másik személyre (beszállítók, befektetők, biztosítók) • csökkenés – saját speciális intézkedések a kockázat korlátozása érdekében • megtartás – a kockázatért a felelősség megtartása. Ilyen esetben a

kockázati eset bekövetkezésére a források bizonyos összeget fenntartják a lehetséges problémák megoldására. 52 4.5 HR-menedzsment A Humán-erőforrások különösen fontos szerepet játszanak az ITvállalkozásoknál. Hiszen ha nincs jól képzett csapata a projektnek, akkor a belső kockázat érteke növekszik, ezért a befektetők először a humán-erőforrási oldalra néznek az üzleti terv értékelésékor. Ha nincs megfelelő humán-erőforrás, tovább nem is nézik a tervet, a hitelkérését elutasítják. Itt nem fogom leírni a HR-menedzsmentben szereplő minden trükkot, ami az IT-vállalkozásnál is érvényes. Csak rá mutatok néhány IT-piac tulajdonságra, amit figyelembe kell venni a humán-erőforrások menedzselésénél. Az IT-vállalkozás fő erőforrásai – ötletek, szakemberek és befektetések. Az erőforrások jelentősége a hagyományos és az IT vállalkozásoknál teljesen ellentétes (24. ábra) 24. ábra forrás az

erőforrások eloszlása a projektekben Kovalev és mtsai., Upravlenije projektom po szozdaniju internetszajta (Alpina Publisher, 2001) 4.51 Az IT-projekt fő résztvevői Az IT-projekt fő résztvevői – antreprener (külső IT-vállalkozó), intraprener (a projekt belső vezetője), az innovációk generátora (újító), a technikai és az adminisztratív személyzet. Ezenkívül a csapatban jó ha van néhány ember, aki különös pszihológiai tulajdonságokkal rendelkezik, azaz: • bíráló – a problémákhoz mindig pragmatikus szempontból közeledik, kételkedően értékeli az új ötleteket és az új technológiákat ilyen módon, hogy a csapat kiegyensúlyozott döntéséket hozzon. Az újítót kiegyensúlyozza úgy, 53 hogy se az újítónak, se a bírálónak ne legyen meghatározó szerepe a projektben. • pszichológiai támasz – fenntartja a csapat bizalmát a jól hozott döntésekben, a felmerült ötletnek megerősítéseket találja és a pozitív

nem hivatalos információkat továbbítja a projekt résztvevői között. Serkenti a résztvevői szellemi motivációt és a hitet a saját erükbe. • ellenőrző – domináns szerepet játszik a projekt tesztelési fázisokban. Ilyen személy mindig aktív munkát keres, ami fokozott figyelmét igényel és mindig a cselekvési vagy elágazási hibáktól próbálja mentesíteni a csapatot. Ezenkívül a munkafolyamat elkezdése előtt nagyon érdemes lehet az ellenőrző bizottságot létrehozni. A bizottság a felső vezetőkből, külső expertekből, megrendelőkből és befektetőkből állhat meg. A feladatok közé a tevékenység ellenőrzése, az eredmények értékelése, a projektnek terv szerinti teljesítésé tartozik. Saját tapasztalatok arra utálnak, hogy az ellenőrzési bizottság a projekttől független személyekből álljon, és sok esetben jó, ha a bizottsági elnököt a befektető nevezi ki. 4.52 A munkabér Most térjünk át az alkalmazottak

munkabéreire. Az IT-szakertőknek nagy eltérései lehetnek a bérükben a megszerzett munkatapasztalatai függvényeiben. A projekt menedzsernek két útja lehet a tapasztalat megszerzésére, ami szükséges a projekt sikeres létesítéséhez: 1. kifizetni a magas munkabért, prémiumot, bonuszokat és jutalékot a jól képzett tapasztalt szakemberért és kihasználni az ő tapasztalatait a saját projektben az első munkanapjaitól kezdve. 2. Kifizetni az alacsony munkabért, kifizetni az alacsony képzettségű tapasztalatlan szakember hibáit és kihasználni az ő erőt saját projektben és az ő IT-tapasztalatainak folyamatos halmozódását. Forró pont itt az, hogy ha az alkalmazott lesz nagyon hozzáértő, az ő tapasztalatai és jártassága gyorsan fog növekedni, miután lehet, hogy növelni kell a munkabérét, mert ellentétes esetben a mi kezünkkel képzett szakember elmegy más munkahelyre magasabb fizetéssel. Milyen utót választani? Erre a kérdésre nincs

egyértelmű válasz. Az ITszakember fizetései úgy is magasak – egy jól képzett leader-típusú vezető sokszor elég lehet a projekt sikeres létesítéséhez. Ilyenkor a többi alkalmazottat alacsony munkabérre lehet felvenni és a második utót választani. A másik oldalról a Silicon Valley IT-vállalkozásáinak a béralapja a jövedelemnek több mint 80 százaléka lehet (Kurdjumov, Anohin, IT-project management, Alpina publisher 2001). Ez egyértelműen az első útra utal 54 4.53 Szakember elfogadása az IT-projekt csapatába Mikor hívjuk meg a szakértőket az IT-projekt csapatába? A HRelméletek azt mondják, hogy a munka elkezdése előtt “két héttel”, hogy a szakember “előkészítsen” magát az új helyzethez és az adaptációs két hét után teljes erővel álljon a munkával szemben. Az IT-projekteknek ilyen megközelítés nem mindig igaz. A tapasztalatok arra utálnak, hogy akkor hívjuk meg a szakembert, amikor már forró idő

elkezdődött és az adaptációs idő megengedhetetlen “luxus” lesz a szakember számára. Ez azért van, mert az ITprojektekre magas sebesség jellemző Az új alkalmazott a nem meghatározott feladatokkal váló megjelenése a csapatban sőt nagyon rövid időre rossz hatással lesz a projekt többi résztvevőire. Ez a tényező a munkaeredményüket csökkenteni fogja. Ezenkívül arra is kell emlékeztetni, hogy a gyakorlatban a határidők meghosszabbítása és a mikrofeladatok megváltozása az ITprojekteknél nagyon gyakran történik. Tehát, “két héttel előbb” meghívva a szakembert azzal a problémával szembesülhetünk, hogy a meghívott személy gyakorlatilag nem lesz szükséges egy pár hónapig (pedig a munkabért ki kell fizetni). 55 5. Összefoglalás Ahogy a dolgozatból látható, az Internet jelenleg nagyon gyors fejlődési ütemben van. Az Internet-felhasználók számának növelésével egyben szélesedik az Internetes piac, ami hihetetlen

gazdasági lehetőségeket rejt magában. Ahogy a Horváth László mondta az Internet Hungary 2000 nevű konferencián: „a különböző vállalkozások „hajóknak” tekinthetők az új kontinens (Internet), a kibernetikai kontinens felfedezéséért vívott versenyben. És mint tudjuk, az első gályák arannyal térnek vissza, de van még idő nagyon sok felfedező út elindítására, mert az új földrészt csak tegnap fedezték fel”. Az „új földrészen” azonban a gazdasági törvények is érvényesek, ezért az Internetes vállalkozásfejlesztésnek nem csupán egy webportal vagy egy elektronikus bolt készítése a lényege, hanem gazdaságilag átgondolt, komplex vállalkozásfejlesztés, ami beilleszti az Internetet és az új IT-megoldásokat a vállalkozás működési sémájába, s többletprofitot hoz a továbbiakban. A dolgozatomban bemutatottam, hogy a teljes körű vállalkozásfejlesztésre kidolgoztak már sokféle eszközt és koncepciót (pl.: CRM,

ERP, PSA) Az irodalom és a saját webszolgáltatási tapasztalatok feldolgozása után arra a felismerésre jutottam, hogy egyre inkább egy fajta „szükségszerű” vállalkozásfejlesztésről érdemes beszélni, vagyis bevezettem az RBD-fogalmát (Reasonable Business Development), melynek a koncepcióját egy IT-cég megalakítása esetére kidolgoztam. 56 6. Irodalomjegyzék Könyvek, folyóiratok, kiadványok Ковалев А., Курдюмов И и др (2001): Управление проектом по созданию интернет сайта. Альпина Паблишер, Moszkva 337 o Барроу К (2001): Курс выживания Интернет-компании. Альпина Паблишер, Moszkva. 341 o Ендовицкий Д. А (2001): Комплексный анализ и контроль инвестиционной деятельности. Финансы и Статистика, Moszkva, 399 o Vargha Márton (2002): Mindent egy

helyről. Infobyte 2002 Január, II évfolyam 1. szám 69-71 o Bajai Ernő (2000): Újra feltalálni a piackutatást. Kreatív 2000 október 15, IX évfolyam 10/1. szám 38 o László Horváth (2000): Vigyázó szemetek Amerikára vessétek! In: Internet Hungary 2000. Club Tihany 6-7 o Szabó Ákos (2000): Kereskedelem az Interneten. In: Internet Hungary 2000 Club Tihany. 8 o Pomázi Gyula (2000): Professional services vállalatirányítás. In: Internet Hungary 2000. Club Tihany 25 o Fekete Gábor (2000): CRM – ügyfélkapcsolatok az Interneten. In: Internet Hungary 2000. Club Tihany 27-29 o Gölöncsér József (2000): Banki és pénzügyi kereskedelem. In: Internet Hungary 2000. Club Tihany 32-33 o Ralph Kimball (1996): The Data Warehouse Toolkit: Practical Techniques for Building Dimensional Data Warehouses- John Willez & Sons E.F Codd, SB Codd, and CTSalley (1993): Providing OLAP (On-line Analytical Processing) to user-analysts: An IT mandate. Technical report 57

Internet-források Internetes cím http://www.dashoferhu/hir php?sorszam=153&wa nr= emino0206 Rövid szöveges cím A Szoftver minőségének fejlesztése (TQM) http://www.carnationhu/m egoldasaink.php3 CIC Megoldások http://www.cnewsru/news/ ebusiness/2002/02/18/2002 0218164724.shtml Cnews.ru РОЦИТ исследовал аудиторию рунета Megjegyzés 2002 Verlag Dashöfer Kft. és T. Bt Ügyvezető hírlevél II évfolyam, 8. szám Q fórum 2002 Carnation Internet Consulting megoldásai http://cyberatlas.internetco B2B E-commerce m/markets/b2b/article/0,,10 Headed for Trillions 091 986661,00.html 2002.0218 ROCIT megvizsgálta az orosz Internet közönségét 2002, március 6. B2B e-kereskedelem közeledik a trillióhoz http://www.emarketercom/ eMarketers Analysis estatnews/estats/ of the Latest Internet Research, Statistics, and Surveys http://www.eMicrosoft вкладывает commerce.ru/news/2002/01 100 миллионов /22/news11226.html

долларов в онлайновую рекламу 2002 eMarketer statisztikai adatok az elektronikus üzletről 2002 január 22. Microsoft 100 millió dollárt fektet be az OnLine reklámba http://www.estatnarodru/d iagr.htm 2002 Orosz Internet számokban 2002 Elektronikus kereskedelem indexe Oroszországban 2000. október 25 mit enged és mit tilt a szerzõi jog? Dr. Tóth Péter Benjamin eStat: Интернет в цифрах и фактах http://www.ioneru/scripts/ Отраслевой индекс webindexshow.asp?source= электронной 3&SystemId=41 коммерции http://www.primhu/online/ cikk.prm?id=13659 Internetezõk szabadsága: mit enged és mit tilt a szerzõi jog? 58 http://www.netstatru/html/ autumn01 http://www.rocitru/inform/ index.php3 Рынок российского хостинга: итоги осени2001 Справка РОЦИТ Поддержка принятия решений в ERPсистемах Harrys 15 best IVR

success tips GPRS в сети БИЛАЙН GSM 2001. ősz Orosz „hosting”-piac elemzése 2002 ROCIT tájékoztatása az orosz Internetről 2002. január 3 6 súlyos hiba az ERP beépítésénél 1998 ERP Oroszországban CISCO IP IVR termék leírása 2002 Döntéstámogató rendszerek az ERP-ben A Harry 15 tanácsa a sikeres IVR rendszerhez GPRS a Bee Line GSM hálózatában GPRS GPRS EIS и DSS EIS és DSS OLAP и MS Excel Pivot Table OLAP és MS Excel Pivot Table Попробуйте OLAP! Próbálja az OLAP-ot! SAP - это осознанная необходимость SAP на арене B2B A SAP – megértett szükséglet A SAP a B2B szférában Pisartsov Andrei webszolgáltatási projektje 2001-ben létrehozott e-catalogs.ru nevű projekt: IT-megoldások, webdesign, tanácsadás 2001-ben megnyitott Az e-catalogs.ru terméke http://www.sysintegrationr u/reviews/reviews.asp?id=1 352 http://www.erpru/indexht ml http://www.asaru/products/ cisco/ivr

aa.shtml?print http://www.erpforumru/for um/display forum.asp?fid= efolap http://linecom.kievua/cti/iv r tips.html http://www.beelinegsmru/p romo/GPRS.asp?version=ie 4 http://www.mplusru/gprs/0 1.html http://koi.technoservru/res h/sppr/eis dss.html http://www.olapru/contacts /forum/display message.as p?mid=5199 http://www.olapru/desc/ora cle/tryolap.asp http://www.cfinru/press/bo ss/2001-11/08.shtml http://www.pcweekru/?ID =53850 http://www.ecatalogsru/mainhtm Шесть смертных грехов при внедрении ERP ERP в России http://www.ourcardru/ A képeslapok e-boltja Cisco IP IVR Product 59 7. Mellékletek 7.1 Használt rövidítések jegyzéke Rövidítés IT HR HRM ISP B2B B2C ASP PC CRM OLAP ERP EIS EAS PSA PSO KM SMS WAP GPRS HSCSD IVR HTTP RBD ROI ROA ROE IRR TQM PDCA PM DSS Angol jelentése Information Technology Human Resources Human Resources Management Internet Service Provider Business to Business Business to Consumer Application Service

Provider Personal Computer Customer Relationship Management On-Line Analitycal Processing Enterprise Resourse Planning Execution Information System Enterprise Application Suite Professional Services Automation Professional Services Organization Knowledge Management Short Message Service Wireless Application Protocol General Packet Radio Service High Speed Circuit Switched Data Interactive Voice Response Hyper Text Transfer Protocol Reasonable Business Development Return On Investment Return On Assets Return on Equity Internal Rate of Return Total Quality Management Plan Do Check Act Process Management Decision Support System 60 RPC SOAP WSDL UDDI XML BR Remote Procedure Calls Simplified Object Access Protocol Web Services Description Language Universal Description, Discovery and Integration eXtensible Markup Language Business Reengineering 7.2 Az ábrák jegyzéke Szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. Oldal Cím 7. Az Internet felhasználok száma Oroszországban

8. a munkahelyről Internetezők és magánszemélyek aránya Oroszországban 9. Az Internet-felhasználók növekedési ráta Oroszországban és USA-ban 12. a trafik növekedésének eloszlása az Internet-ágazatok között 14. az orosz felhasználók eloszlása régió szerint és a régiók telefonellátottsága szerint 17. az ügyfél életciklusmodellje a CRM nélkül 17. az ügyfél életciklusmodellje a CRM alkalmazásával 19. Teljes CRM informatikai architektúra 26. A mobilhálózatok előfizetői világszerte, 1998-2006 (milliárd fő) 26. Az üzleti átlagköltség a mobil alkalmazásokra világszerte 27. SMS forgalom világszerte, negyedévenként (millió üzenet) 28. Mobil előfizetői világszerte, akik naponta legalább egyszer használják a WAP-ot, kor szerint 31. Az e-catalogs.ru fejlesztési irányai 33. Az e-catalogs.ru B2C működési séma 61 Forrás MISZ-inform (МИСинформ) ROCIT (РОЦИТ) ROCIT (РОЦИТ) ROCIT (РОЦИТ) Az Orosz

Távközlési Minisztérium (Minszvjazi) Meta Group Meta Group INTERNET HUNGARY 2000 EMarketer Emarketer Emarketer Emarketer e-catalogs.ru e-catalogs.ru 15. 34. 16. 17. 37. 37. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 39. 41. 43. 44. 44. 47. 24. 53. Az e-catalogs.ru B2B működési séma Az e-catalogs.ru prezentációs oldala Az e-catalogs.ru Az e-boltok leírási oldala Az ourcard.ru főoldala Az árú részletes ablaka Az ourcard.ru vevőkósára Az ourcard.ru részletes tekintete Az ourcard.ru tartalma Csődbe ment Internet-vállalkozások száma világszerte, 2000.0101 – 2002.0131 az erőforrások eloszlása a projektekben e-catalogs.ru e-catalogs.ru e-catalogs.ru ourcard.ru ourcard.ru ourcard.ru ourcard.ru ourcard.ru EMarketer Kovalev és mtsai., Upravlenije projektom po szozdaniju internetszajta (Alpina Publisher, 2001) 7.3 A táblázatok jegyzéke Szám 1. 6. 7. Oldal Cím 8. Az Internet-felhasználók növekedési ráta Oroszországban és USA-ban 10. Az

Internet-felhasználók eloszlása kor szerint 10. Az Internet-felhasználók eloszlása nem szerint 10. Az Internet-felhasználók eloszlása beosztás szerint 11. Az internetfelhasználók eloszlása városok szerint 12. a trafik növekedése 2001-ben 22. az OLAP alkalmazási területei 8. 52. 2. 3. 4. 5. a kockázatérzékenység értékelési táblázat 62 Forrás ROCIT (РОЦИТ) TIM-2001 (The Internet Monitoring) TIM-2001 (The Internet Monitoring) Comcon-2 (Комкон-2) Spylog, MISZ-inform, Expert-regions ROCIT (РОЦИТ) Vladyimir Nekrasov (Intersoft Lab) Kovalev és mtsai., Upravlenije projektom po szozdaniju internetszajta (Alpina Publisher, 2001)