Informatika | Grafika » A DVD rippelés és az AVI rejtelmei

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 119 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:4733

Feltöltve:2004. június 08.

Méret:2 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A DVD-lemez felépítése Ha DVD-t akarunk rippelni, nem árt, ha tudjuk, hogy konkrétan mit is rippelünk. Ha egy teljes DVD-t mentünk a merevlemezre, akkor valami az alábbi képhez hasonlót látunk. A képen látható file-ok a következõek: vts 01 1.vob vts 01 1.ifo vts 01 1.bup video ts.ifo video ts.bup Video Transport Stream (VOB = Video Objects) Navigációs információk (IFO = Information) Navigációs információk backup (BUP = Backup) Másodlagos navigációs információk Másodlagos navigációs információk backup A rippelés szempontjából csak a VOB és az IFO file-ok a fontosak, a többit a DVDlejátszók használják hibajavítási és keresési feladatok közben. A DVD-k több részbõl állnak. Ilyen (a fenti képen az elsõ) rész pl a fõ film, de általában a film elõzetesét vagy elõzeteseit is felteszik a lemezre, ezek is külön részt képviselnek. Emellett lehetnek werkfilmek is a lemezen, végül de nem utolsósorban a bevezetõ menü is ilyen

külön rész. Még a nem animált menüket is a fentebb mutatott file-típusokba teszik, így azokon kívül ritkán lehet más file-okat találni a DVD-n. Ha mégis, azok valószínûleg egy a számítógépre installálható kiegészítõhöz tartoznak, mint pl. a Mátrix esetében. VOB FILE-OK Egy VOB file-ba sok minden van belezsúfolva. Ezek közül a legfontosabb az Mpeg-2 video és az AC3 (vagy MP2/PCM) audio. A VOB file többféle audiosávot tartalmazhat, mint pl angol, német, francia, csak a zene, a rendezõ kommentárja, stb., így ha csak egyszerűen lejátszanánk az összes audiosávot egyszerre hallanánk. Emellett a VOB file tartalmazza a feliratokat is, mégpedig a film képe fölé vetíthetõ képekként (tehát nem szövegként) kódolva. A VOB file-ok ismétlõdõ jeleneteket is tartalmazhatnak. Így pl egy jelenet egy része angolul, majd ugyanaz németül, esetleg még más nyelven is megtalálható benne. Ez ésszerûtlen a helykihasználtság

szempontjából, de rövid- és rajzfilmeknél gyakran elõfordul. Más filmek eltérõ változatokban léteznek a különbözõ korcsoportok számára, azaz az idõsebbek számára extra jelenetek is bekerültek. Ugyanezt a módszert használják a vágott filmeknél is, ahol a moziváltozat és a rendezõi változat is felkerül a korongra. Alapesetben ezek a részek egymás után kerüln(én)ek lejátszásra Végül olyan filmek is léteznek, ahol ugyanaz a jelenet több kamerával lett felvéve, több irányból. Ilyenkor a nézõ dönti el, hogy melyiket akarja látni. A fenti képrõl egyértelmû, hogy a legnagyobb VOB file-ok tartalmazzák a fõ filmet, majd méret szerint csökkenõ sorrendben az elõzetesek, végül a menük következnek. A VOB file-ok szinte minden DVD-n 1 GB-os darabokra vannak vágva, vagyis egy film 2-7 vagy akár több 1 GB-os VOB-ból áll. Az elõzetes ált 1 VOB file, de megesik, hogy a fõ film végéhez fûzik. Esetleg néhány speciális extra is

külön VOB-ban vagy VOB-okban kaphat helyet. Akárhány VOB file-unk is van azok a filmhez tartoznak, nincs köztük szünet a lejátszás alatt. Minden filmnek vagy résznek megvan a maga neve a lemezen. A fenti képen a film neve: Vts 01 Ennek megfelelõen a hozzá tartozó file-ok nevei a következõk: Vts 01 1 Vts 01 2 Vts 01 3 Vts 01 4 Vts 01 5 Vts 01 6 Vts 01 7 Azaz a pl. a Vts 02 x file-ok nem a fõ film részei IFO FILE-OK Mint a fentiekbõl látható, a VOB file-okat valamiféle lejátszási információ nélkül lehetetlenség lenne lejátszani. Többféle nyelvû hang egyszerre, együtt látható feliratok, ismétlõdõ jelenetek, stb. Ha pedig elértük az elsõ VOB végét, a lejátszás megállna mert nem tudná, hogy hol folytassa. Szerencsére kevés DVD ennyire összetett, de mindegyiknek szüksége van bizonyos információra a lejátszáshoz. Ezt az információt az IFO file-ok tartalmazzák Mindegyik IFO file egy "playlist"-et tartalmaz, ami közli a

lejátszóval, hogy bizonyos beállításokra melyik hangsávot játssza le, melyik feliratot mutassa, vagy melyik jelenetet játssza le. Az IFO file-oknak is megvan a megfelelõ nevük, ami megegyezik a hozzájuk tartozó VOBok nevével, azaz a fenti képen a fõ filmhez tartozó IFO file neve: Vts 01 0.ifo Ha tehát a FlaskMpeg-et úgy akarjuk beállítani, hogy egy DVD-lejátszó módjára olvassa a lemezt, akkor DVD-módban a Vts 01 01.ifo file-t kell megadnunk A Flask erre már tudná, hogy a következõ VOB file-okat kell lejátszania: Vts 01 1 Vts 01 2 Vts 01 3 Vts 01 4 Vts 01 5 Vts 01 6 Vts 01 7 A Vts 02 0.ifo valószínûleg az különleges extrákat, a Vts 03 0ifo pedig az elõzetest nyitja majd meg. A DVD kikódolása a merevlemezre Ha valaki úgy gondolja, hogy megtalálta a legjobb rippert, akkor hirtelen jön egy újabb. Én személy szerint a Smartripper-t használom, ha pedig te is kipróbálod megérted miért :). Ami a Smartripper-t olyan jóvá teszi az az, hogy

ugyanúgy olvassa a DVD-lemezeket, mint a DVD-lejátszók. Kiválaszthatod benne hogy melyik nyelvet rippelje, és megnézi az információs (.ifo) file-okat is a lemezen, azaz a bonyolultabb felépítésû lemezeket is ugyanúgy kezeli, mint a FlaskMpeg DVD-módban. Tulajdonképpen ha nem lenne a FlaskMpeg-nek az a funkciója, hogy feliratot is kezel, egyáltalán nem is lenne szükség a használatára. Megjegyzés: Ha a Smartripper a "cant unlock drive" hibaüzenetet küldi, indíts el egy DVD-lejátszó programot (PowerDVD, WinDVD, stb.), indítsd be a lejátszást, nyomj "pause"-t, majd ezek után futtasd a Smartrippert. Szerezd be a következõt: Smartripper 2.41 A Smartripper háromféleképpen használható: Backup mód Ebben a módban a teljes DVD-t menthetjük le. Sem a használni kívánt nyelvet, sem a menteni kívánt filmet, filmrészletet nem tudjuk kiválasztani. Egyedül arra használatos, hogy a teljes DVD-t változatlan formában a merevlemezre

mentsük. Eközben természetesen dekódol is, de nem változtat meg egy file-t sem. A teljes DVD mentése igen sok helyet, akár 6-9 GB-ot is elfoglal, ezért ebben a leírásban nem foglalkozunk vele. Mindemellett használata nevetségesen egyszerû, kiválasztjuk a könyvtárat ahová a DVD tartalmát menteni kívánjuk (Target), majd rákattintunk a nagy Start gombra. Ennyi az egész FILE MÓD A FILE mód nagyon hasonlít a BACKUP módra, de itt ki lehet választani, hogy melyik fileokat másoljuk. A nyelvet vagy részletet itt sem tudjuk kiválasztani, csupán az adott fileokat másolja át és dekódolja Megjegyzés a FlaskMpeg DVD-módjához: Ha a FlaskMpeg-et DVD-módban akarjuk használni, a Smartripper File módja a legalkalmasabb arra, hogy a Flask számára fileokat rippeljen. File módban a Smartripper automatikusan kiválasztja a fõ filmhez tartozó file-okat - ezeket TV-képernyõ formájú ikonok jelzik -, de ne felejtsük el a hozzájuk tartozó IFO file-t is

átmásolni. Ennek a neve megegyezik a film elsõ file-ának a nevével, azaz ha a filmben az elsõ file neve VTS 01 0.VOB, akkor az IFO file neve VTS 01 0IFO lesz. Tartsuk észben, hogy a fõ film file-ainak nem mindig ugyanaz a neve. Így tehát ha az elsõ file neve VTS 02 0.VOB, akkor az IFO file neve is értelemszerûen VTS 02 0IFO lesz. Bõvebben errõl a témáról A DVD-lemez felépítése címû függelékben lehet olvasni A FILE módot ugyancsak könnyû használni. Megadjuk a könyvtárat ahova a file-okat akarjuk menteni (Target), pipát teszünk a mentendõ file-ok melletti négyzetekbe, majd rákattintunk a nagy Start gombra, és készen is vagyunk. MOVIE MÓD A MOVIE mód a Smartripper alapértelmezett módja, messze a legerõteljesebb. A lemez behelyezése után a következõ kép jön elõ. Elsõ látásra bonyolultnak tûnhet, de lépésrõl lépésre el lesz magyarázva. 1. A DVD-meghajtó: Itt választhatjuk ki, hogy a Smartripper melyik meghajtót olvassa

2. Film kiválasztása: Itt a Smartripper által talált filmek listáját láthatjuk Itt tudjuk kijelölni, hogy a lemezrõl melyik filmet rippeljük. Mivel a Smartripper DVD-lejátszó módjára kezeli a lemezt, nem fogja csupán a film felét rippelni, vagy rossz sorrendbe rendezni a részleteket. Mindegyik bejegyzés egy teljes alkotást jelent, legyen az trailer, speciális extra, a fõ film vagy a menü. Mindegyik a saját DVD Vob neve alapján kerül azonosításra, mint például: vts valami . A fõ filmet a Smartripper automatikusan kiválasztja, vagyis nem kell sokat agyalni rajta, csak rá kell klikkelni a Start gombra :). Ha egy bejegyzés alatt többféle választási lehetõséget látunk, akkor rendszerint a leghosszabb a megfelelõ. Ha ugyanolyan hosszúak, akkor valószínûleg a film több példányban fent van a lemezen, és választhatjuk a nekünk tetszõt, vagy egyszerûen az elsõt. 3. Filmrészletek: Itt minden bejegyzés alól különálló részleteket

jelölhetünk ki Akkor hasznos, ha próbaképpen kis részleteket akarunk átmásolni, mielõtt a teljes filmet másolnánk 4. Cellák: Ez a funkció nem tesz túl sokat A Vob fileokat a Cellák vagy a Vob ID alapján lehet felosztani, de ezeddig egyetlen DVD-nél sem volt szükség erre. 5. Audiocsatorna: Itt lehet kiválasztani, hogy melyik audio track-et akarjuk a filmhez rippelni. 6. Összesített információk: Ez azt mutatja, hogy pontosan mi kerül rippelésre a Start gomb lenyomásakor. Hasznos adatokat szolgáltat az adatmennyiségrõl, cellákról, fileméretrõl és a film hosszáról. 7. Filmrészlet: Ugyanazt az információt nyújtja, mint a 6 pont, de csak a 3 pontnál kijelölt részletrõl. 8. Video info: A DVD általános jellemzõit adja meg A kép szélessége/magassága arány nem mindig jó, de erre az információra amúgy sincs szükség. Update: A Smartripper újabb verziói a fenti képtõl eltérnek. Az Audio - Info mezõ (5) átalakult, ill átkerült az

újonnan megjelent Stream Processing fül alá: Itt tudjuk kiválasztani, hogy a kiválasztott filmhez (2) tartozó adatok, hangsávok, feliratok közül mi kerüljön a merevlemezre, és mi nem (a lerippelt film ennyivel kevesebb helyet foglal majd). Ezt a funkciót az Enable Stream Processing kijelölésével engedélyezhetjük. Csak a Streams mezõben kijelölt adatsávok kerülnek feldolgozásra, az ID=0xE0 mezõben pedig a feldolgozás módját adhatjuk meg (minden egyes adatsávra külön-külön). A Direct stream copy funkció használatával a kijelölt sávok maradnak közös .VOB file-okban, ugyanúgy ahogy a DVD-n is voltak Általában ezt szokás használni. A Demux to extra file az adott sávot külön file-ba menti el Ez pl akkor hasznos, ha csak a hangra van szükségünk, ilyenkor azt .AC3 kiterjesztéssel külön AC3 file-ként kapjuk meg. A harmadik lehetõség (Extract to new VOB) tulajdonképpen az elõzõ kettõ ötvözete. Ezt választva a kijelölt sávot

különállóan, de egy teljesen szabályos VOB file-ként kapjuk meg. A Map to funkcióhoz ne nyúljunk 9. Beállítások: Ha jobban bele akarunk mélyedni a dolog technikai részleteibe, a rippelés beállításaival is lehet játszani egy kicsit. De ha nem, hát nem - a másolás akkor is tökéletes lesz, ha a beállításokhoz hozzá sem nyúlunk. Végül a beállítások közt (9. pont) van egy, ami talán érdekes lehet A Smartripper automatikusan beállítja a maximális file-méretet (Max-filesize) a "File-Splitting" szekcióban. Ahelyett, hogy egyesével másolná át a Vob-fileokat, egyetlen file-ba fûzi õket össze, de ha az eléri a maximális file-méretet, akkor a rippelés után is több file-t kapunk. Az alábbi ábrán a maximális file-méret 4000 MB-ra (~ 4 GB) van beállítva Ennek a beállításnak két oka van. Az elsõ, hogy az Mpeg2Avi és a FlaskMpeg egyszerre csak 7 Vob file-t képes átkonvertálni, azaz ha a DVD-n több van, akkor

problémáink lesznek. Ezt elkerülendõ a Smartripper a lehetõ legkevesebb file-ba fûzi össze a filmet A második ok, hogy a Windows 95/98 a file-ok maximális méretét 4 GB-ban szabja meg. Így ahelyett, hogy egy ennél nagyobb file-t próbálna létrehozni, a Smartripper a 4 GB-ra állított maximális file-méretnél vág. Errõl több információt Az AVI 4 GB-os méretkorlátozásának részletei címû függelékben lehet olvasni. Update: A Settings ablak is kibõvült. A Key - Check (kódkulcs-keresés) ablakban jelölhetjük ki, hogy a Smartripper milyen "idõközönként" keressen új kódkulcsokat. Ez lemezenként változhat, az every vob-file általában megfelelõ, de ha így rippelés után zavaros lesz a kép, kisebb részeket is ellenõrizhetünk. Az every cell-id beállításnak már minden lemez esetében mûködnie kell (csupán a rippelés lesz lassabb.) A többi beállítást a kép szerint be lehet állítani (a Fast Error Skip alapállásban be van

kapcsolva, akár úgy is lehet hagyni). Ennyi az egész. Mivel a Smartripper az összetettebb lemezekkel is elboldogul, képes az olyan bonyolultabb filmek rippelésére, mint pl. a Mátrix Ennek ellenére vannak olyan lemezek, amelyeket sem a FlaskMpeg, sem a Smartripper nem képes megfelelõ módon rippelni. Erre egy példa a Terminator 2, ami sok részletbõl áll, bonyolult, megfelelõ módon csak a vStrip nevû program képes kezelni. Nézd át az Ismétlõdõ jelenetek és összetett lemezek címû ismertetõt ha ilyen filmmel találkozol. Ha valamit lementettél a merevlemezre, mindig jó ötlet ellenõrizni, hogy megfelelõen lett-e dekódolva. Ezt a legegyszerûbb a DVD-lejátszó programmal megtenni A DVD Station-nek, PowerDVD-nek, WinDVD-nek problémamentesen le kell játszania. Nem lehetnek zöld vagy rózsaszín kockák, ill. ismétlõdõ jelenetek benne - bár az gyakran megesik, hogy a kép egy kissé összenyomott. Errõl A kép méretarányai függelékben lehet

többet megtudni. Az Mpeg2avi használata Az Mpeg2avi videokonverziós sebessége jóval nagyobb, mint a FlaskMpeg-é, valamint folyamatosabb visszajátszást és egy kicsivel jobb képminõséget is ad. Emellett van néhány hátrányos tulajdonsága is. Ilyen pl az, hogy nem kezeli a hangot, vagyis azt késõbb kell a videóhoz adnunk. Ez talán bonyolultnak tûnhet, de valójában nem nehéz, ha pedig jól csináljuk, éppen olyan kevés szinkronizációs problémánk lesz, mint a FlaskMpeg-el. Természetesen a Graphedit-el külön kiszedett hang minõsége is jobb, így a gyorsaság és jobb minõség miatt az Mpeg2avi a jobb választás. De még mielõtt használni kezdenénk érdemes megemlíteni, hogy nem tudja olvasni az IFO fileokat és szinte semmit sem képes kezdeni az interlace problémákkal. Szerezd be a következõket: DivX ;-) Codec 3.11 Alpha Radium MP3 Codec DanniDins GUI v0.20j Mpg2Avi 0.16 b353l Advanced Bitrate Calculator 1.95 Ha eddig még nem installáltad

a Radium MP3 és a DivX codec-et, akkor tedd meg most. A DivX installálásakor ne feledkezz meg a "Run me first" futtatásáról, különben az installálás nem lesz teljes. Ne használd az AngelPotion Codec-et, mivel hibás, hackelt, nem felel meg az Mpeg-4 specifikációknak. Nyissuk meg a GUI-t (grafikus felület). Nyugalom, nem olyan bonyolult mint amilyennek látszik, és el lesz magyarázva. Az (A) pontnál három gomb van, itt választhatunk az Mpeg2avi, Ac3Dec és a vStrip programok közt. De az elsõ dolgunk az legyen, hogy bejelöljük a Windows verzió gombot (B). Ezzel remélhetõleg kompatibilis lett a hosszú Windows filenevekkel. A következõ lépésbe jelöljük be a Divx Auto négyzetet. Itt beállíthatod az általad kívánt bitrate-et, amit ezek után nem kell minden egyes Vob file-hoz beállítani. Állítsd be a megfelelõ értéket és nyomj Save-et. A legjobb érték beállításához nézd át a Legjobb Divx minõség & bitrate címû

függeléket. Röviden: használjunk egy bitrate kalkulátort. Én az Advanced Bitrate Calc!-ot használom Általában megbízható, a film nem lesz nagyobb mint amekkorát szerettünk volna. A legfelsõ mezõben adjuk meg a DVD-film hosszát percekben. Alatta válasszuk ki az audio beállításait, majd a film átkonvertálás után kívánt méretét. Az alábbi képen a kalkulátor 581 Kbit/s értéket mutat, azaz a fenti képen látható 750-et 581-re kell átállítani. A "Keyframes" alatt én ált 1 másodpercet szoktam megadni, de a helykihasználás szempontjából kedvezõbb 10 másodpercet is lehet használni. A "Crispiness" értéket állítsuk 75 %-ra, és ezzel készen is vagyunk. Vissza a GUI-hoz. A GUI mondja meg az Mpeg2avi-nak, hogy mit is csináljon, de ehhez ismernie kell az Mpeg2avi program helyét a computeren. Az Mpeg2aviexe helyét a (D) pontnál tudjuk megadni. LISTAFILE Az Mpeg2avi kétféleképpen tudja a DVD-rõl rippelt Vob

file-okat konvertálni. Az egyik, hogy egyetlen kiválasztott Vob file-t konvertál, de ha az egy több file-ból álló film egyik darabja volt, akkor problémák fognak adódni. Errõl többet a Keyframe-ek & Delta frameek címû függelékben lehet olvasni Hacsak nem egyetlen Vob file-unk van, készítenünk kell egy listafile-t. Ezt egyszerû megtenni, de ha a Smartripper-t Movie módban használtuk, akkor az már létre is hozta ezt a file-t nekünk. A listafile elkészítéséhez nyissuk meg a Jegyzettömböt (Notepad) és írjuk be a Vob file-ok neveit a következõképpen. C:foldervts 03 1.vob C:foldervts 03 2.vob C:foldervts 03 3.vob C:foldervts 03 4.vob C:foldervts 03 5.vob A kékkel jelzett rész az elérési útvonalat, a vörös a Vob file-ok neveit jelzi. A listafile kiterjesztése legyen .lst, amit mentéskor a filenév és kiterjesztés idézõjelbe tételével lehet elérni, így: "movie.lst" Figyeljünk, nehogy movielsttxt néven mentsük el A VOB

FILE-OK KIVÁLASZTÁSA Vissza a GUI-hoz. Az (E) gomb lenyomásával kiválaszthatjuk az átkonvertálandó Vob filet, vagy a Vob file-ok listafile-át Végül adjuk meg az átkonvertált kimeneti file helyét és nevét az (F) gombnál. KOVERTÁLÁSI BEÁLLÍTÁSOK & PROFILOK A GUI-ban adott a lehetõség, hogy megadott beállításokat - "profilokat" - töltsünk be, vagy mentsünk el. Ezeket valószínûleg sokan örömmel használják majd Profilok használata Kattints a (G) gombra. Itt azonnal néhány használható profilt láthatsz Válaszd ki azt, amelyiket használni akarod (NTSC vagy PAL, 16:9 az anamorf vagy szélesvásznú, 4:3 a normál TV képû filmeket, stb.), majd nyomd meg a "Load Profile" gombot Én sohasem használok profilokat, és szerintem senkinek sincs szüksége rájuk. Ebben a leírásban mindent meg lehet találni, ami szükséges a konfiguráláshoz. Az Mpeg2avi beállításai egyszerûek, a mások által

összeállított profilok pedig nem mindig adják a legjobb minõséget. ÁTMÉRETEZÉS A film képének átméretezésérõl és vágásáról (Resize & Crop) a Kép átméretezése és vágása címû leírásban lehet (kell) bõvebben olvasni. APRÓSÁGOK Az alábbiakon néhány elõregyártott képméretezési és vágási beállítás látható. Kipróbálhatod, én nem használom õket. Az alábbi kép az éppen használt profil nevét írja ki. A "Command Line" (Parancssor) a GUI által az Mpeg2avi-nak küldött parancsokat mutatja. Az alábbi funkciók többsége csak dísz és csak arra jó, hogy a GUI jobban nézzen ki. A Calculator nem rossz csak egy kicsit nehéz használni, én más kalkulátort használok. A Bold text félkövérre váltja a kiírásokat. A GUI Colours megváltoztatja a GUI színeit, a Picture pedig háttérképet állít be a GUI-nak. A Help pedig egyenlõre még semmihez sem nyújt segítséget :). Az "open Vob bitstream at

LBA" funkcióra csak akkor van szükség, ha a Vob file eleje csupa zöld és rózsaszín maszat. Egy új LBA (Logical Block Address - Logikai Blokkcím) kiválasztása 2048 byte-ot elõre ugrik, a maszat utánra. Ha az Mpeg2avi itt nem talál megfelelõ fejlécet, automatikusan továbbugrik a következõre. Az LBA funkció alatt a "Frames Range" (Frame tartomány) opció látható, amivel a filmben bármelyik frame-hez odaugorhatunk. Ehhez a "Start" mezõbe írjuk be a frame számát (PAL filmeknél 1 másodperc 25 frame, NTSC filmeknél 23.976 vagy 2997) Az "End" mezõbe írt értéknél az Mpeg2avi abbahagyja a konvertálást. VÉGSÕ BEÁLLÍTÁS Állítsuk be a framerate-et amivel a filmet konvertálni akarjuk. Ez PAL filmek esetében szinte mindig - f2 25.000 fps, kivéve néhány extrát pár lemezen Az NTSC vagy - f5 23.973, vagy - f6 29970, vagy akár - f3 24000 beállítást is használhat, de a legáltalánosabb a - f5 23.973 IVCT

BEÁLLÍTÁSOK Ez az opció az interlace problémákat hivatott kezelni. Errõl részletesebben a Videoformátumok: NTSC&PAL/Telecine címû leírásban lehet olvasni. A legtöbb PAL DVDnek nincs ilyen jellegû problémája, kivéve a speciális részeket, de ezt még nem sikerült megoldanom. Az Mpeg2avi ivct szövegfile-ja a telecine NTSC-filmeket a -s4 kapcsoló használatát ajánlja. Ha ez nem mûködik megfelelõen, a FlaskMpeg használatára lesz szükség. Ha nincs interlace jellegû problémád, nyugodtan kapcsold ki ezt a funkciót KIMENETI BEÁLLÍTÁSOK Mivel az Mpeg2avi-t úgy írták meg, hogy képes legyen együttmûködni mindenféle codecel, ezért a kimenete is paraméterezhetõ. A DivX codec számára a legmegfelelõbb beállítás a -o8 YV12. UTÓSZÛRÉS Csak válaszd ki a "Hi Quality"-t. REFERENCIAMINÕSÉG Az iDCT (Inverse Discrete Cosine Transform) határozza meg az mpeg file konverziójának számos beállítását. Mivel a film úgyis újra

lesz tömörítve, a legjobb kompromisszumot minõség és sebesség között a -r2 (16-bit MMX Chen iDCT) beállítás adja. Ez a legjobb és a hibáktól leginkább mentes beállítás is egyben. A KÉSZ VIDEO Csak kattints a "Create My AVI" gombra. Erre egy az alábbihoz hasonló ablak jelenik meg, a konverzió pedig kezdetét veszi. Ennyi :). A következõ lépés az audio kiszedése a Vob file-ból és összefésülése a videóval Hang rippelése Graphedit-el A Graphedit messze a legjobb módja a DVD hangjának rippeléséhez. A hang minõsége tökéletes, normalizálásra (a hangerõ növelésére) nincs szükség, 10-szer gyorsabb, mint az Ac3Dec, kép-hang szinkronizációs probléma pedig szinte soha nincs. Mint mindig, a DVD-rõl a Vob file-oknak kikódolva a merevlemezen kell lenniük (Smartrip), máskülönben a Graphedit nem tudja õket olvasni. Szerezd be a következõket: Graphedit Build 011008 Ligos Mpeg-2 Filter WinDVD Audio Filter I-Media

Multiple Audio Filter RegDrop A Graphedit-et tegyük el valamelyik könyvtárba, majd regisztráltassuk a szûrõket a Regdrop segítségével. Egyszerûen húzzuk az ax file-okat a Regdrop ikonja fölé és már meg is vagyunk. A szûrõket a Dos-parancssorból is regisztráltathatjuk a Regsvr32 parancs segítségével (regsvr32 c:elérési útfile-név.ax) Az összes következõ szûrõt regisztráltassuk: Wavedest.ax Dump.ax Mpeg2Decoder.ax Iviaudio.ax LISTAFILE KÉSZÍTÉSE A listafile készítésének módja megegyezik az Mpeg2avi mûködésérõl szóló ismertetõben foglaltakkal, ill. a Smartrip által készített listafile (valamilst) itt is használható A HANG RIPPELÉSE A Graphedit használata kezdõk számára elég nehéz, mivel alig nyújt segítséget. Alapvetõen minden Windows media file-nak codec-re van szüksége a lejátszáshoz; ezért kellett a DivX codec-et is felinstallálnunk. A Graphedit segítségével az egyik codec kimenetét ráköthetjük egy másik

codec bemenetére. Minden codec-et egy-egy négyzet jelképez, ezeket vonalakkal köthetjük össze. A Vob file és a "File Writer" négyzet között a megfelelõ codec-ek megfelelõ sorrendjével lemezre írhatjuk a WAV formátumú audiót. Nyissuk meg a Graphedit-et. A Graph menübõl válasszuk az Insert filters pontot, és a következõ ablak ugrik elõ. Minden szükséges szûrõ a Directshow Filters alatt található, ezek képesek audio és video lejátszására is. Elõször a I-Media Multiple MPEG2 Source helyezzük be, ami rá fog kérdezni a listafile helyére. Válasszuk ki a listafile-t és nyomjunk Open-t Ekkor az alábbi képen a bal felsõ sarokban levõ négyzet jelenik meg. Ha csak egy Vob file-unk van, használhatjuk a File Source (Async.)-et is a listafile helyett A kimeneti file-t és annak helyét a File Writer szûrõ behelyezésénél adhatjuk meg. Itt is egy ablak ugrik elõ és kéri a könyvtár, valamint a file nevét. Az alábbi képen ez a C:

ipoutput.wav: Ezek után helyezzük be a többi szükséges szûrõt is, úgy mint az MPEG-2 Splitter (vagy a Ligos Mpeg Splitter, nekem ez az utóbbi vált be), WAV Dest, és a InterVideo Audio Decoder. Végül kössük össze (egérrel húzzuk át) a be- és kimeneteket a fenti ábra szerint, azaz az Mpeg2 Source, Mpeg Splitter, InterVideo Audio Decoder, WAV Dest, File Writer sorrendben. Vegyük észre a vörössel bekarikázott AC3-csatornákat. Ezek különbözõ audiocsatornákat jelképeznek (az angol mellett pl a német vagy francia nyelvet) Általában az angol az elsõ, de ha a Divx film alatt másik csatornát akarunk hallani, azt itt lehet kiválasztani. Ha a WinDVD-t sztereóra szeretnénk állítani, csak jobb click az InetVideo ablakra, majd válasszuk ki a Properties-t: Ha készen vagyunk a beállításokkal, nyomjuk le a Play gombot (jobbra nyíl), és várjuk ki, amíg a Wav elkészül. Ez akár 1-2 GB nagyságú is lehet, ezért elõzõleg ellenõrizzük, hogy

van-e elég szabad hely. A Graphedit-et sok más módon is fel lehet használni az audio, de akár a video rippelésére is, de ez a legáltalánosabb és leghatékonyabb mód, amit ismerek. GRAPHEDIT TRÜKKÖK Megjegyzés: Az alábbiak csak érdekességképpen vannak feltüntetve, mûködésükre nincs garancia. A különbözõ négyzetek összekötése bonyolult is lehet, ezügyben ne küldjetek E-mail-t. AC3 HANG RIPPELÉSE A DVD-RÕL Most hogy már értjük, hogy a Graphedit hogyan mûködik, sok más dolgot egyszerûbb lesz megérteni. Például azt, hogy hogyan rippeljünk AC3-hangot Elõször helyezzük be a File Source (Async.)-t, és adjuk me a Vob file helyét A következõ a Mpeg-2 Splitter. Végül helyezzük be a Dump-ot, és válasszuk ki, hogy hova akarjuk menteni az AC3 hangot. Nevezzük valamiac3-nak Ezután nyomjuk le a Play gombot, és várjunk. VIDEO RIPPELÉSE DVD-RÕL Ugyanaz, mint az elõbb, csak itt nem az Mpeg Splitter AC3 kimenetét, hanem a Video

kimenetet kötjük a Dump bemenetére. A kimeneti file neve valamimpv legyen (mpv az Mpeg-2 kiterjesztése). HANG TÖMÖRÍTÉSE GRAPHEDIT-EL Hasznos lehet ha tudjuk, hogy a Graphedit, ill. a Wav Dest és a File Writer szûrõk segítségével a legtöbb audio-formátumba tudunk tömöríteni. Ez akkor lehet hasznos, ha kevés szabad helyünk van. Például ha AC3 hangot akarunk kitömöríteni, de az PCM-ként túl nagy, átkonvertálhatjuk MP3-ba. Ehhez a következõ szûrõk szükségesek: Majd az Audio Compressors szekcióból válasszuk ki az MPEG Layer-3-at: A File Source (Async) számára válasszuk ki a hang forrását egy Wav vagy Avi file formájában, majd húzzuk át az MPEG Layer 3 bemenetére. Bingo! Két újabb szûrõ jelent meg, a Wave Parser és a ACM Wrapper. Kössük össze az összekötendõket, nyomjuk meg a Play-t, az eredmény pedig egy MP3 lesz. Csakhogy ez nek az ideális módja az MP3-készítésnek Alig van lehetõség a beavatkozásra.

Alapértelmezésben az elsõ (320 Kbit/s) értékre áll be, az MP3 pedig csak a standard mintavételezési frekvenciákkal készíthetõ :(. MP3 AC3-BÓL Az egyetlen különbség az elõzõhöz képest, hogy itt az InterVideo végzi a "WavParsing"ot (Wav elemzés). A konverzió sikere érdekében állítsuk sztereóra (jobb klikk, Properties). A VIDEO ÉS AZ AUDIO KIMÁSOLÁSA MPEG-1 FILE-BÓL A Graphedit-el nem csak DVD-rõl, de más formátumokból, pl. Mpeg-1-bõl is ki lehet másolni a videót és a hangot. Ez is elég egyszerû. A bemenetet a File Source (Async)-nél adjuk meg A video és az audio szétválasztása az MPEG-I Stream Splitter-el történik. A Dump szûrõt kétszer használjuk: egyszer az audio.mpa, egyszer a videompv mentésénél Ezek csak a Graphedit leghasznosabb tulajdonságai voltak, de sokminden másra is használható. A kép átméretezése és vágása Mpeg2avi-val Ha a film méretét a lehetõ legkisebbre akarjuk csökkenteni, a

kép vágása sokat segíthet. A legfontosabb dolog, hogy az optimális tömörítéshez néhány pixelt a képbõl vágjunk le, teljesen törölve a fekete keretet. Az Mpeg-tömörítés az elmosódott képen a leghatékonyabb, ezért ha a kép alján vagy tetején egy fekete csík látható, a tömörítés nem lesz olyan hatékony. Mivel az Mpeg2avi-nak nincs preview-ablaka, a beállítások tesztelésére próbatömörítéseket kell végeznünk, amire a legjobb mód, ha kb. 100 frame-et kódolunk be. Az Mpeg2avi-ba beírhatjuk a kezdõ és az utolsó frame számát, azaz beállíthatjuk hogy a film melyik részébõl hány frame-et akarunk konvertálni. Ez a következõképpen történik: Ezzel a beállítással 2000 frame-et elõreugrik, majd onnan kezdve 100 frame-et konvertál. Ha kész, láthatjuk hogy milyen lesz a teljes film Jó ötlet lehet a második Vob file-nál kezdeni, hogy átugorjuk a bevezetõ képsorokat. Így minden alkalommal tudjuk ellenõrizni a

beállításokat. EGY 4:3 FILM ÁTMÉRETEZÉSE Sokan összezavarodnak az Mpeg2avi képméretezési és vágási beállításainál, pedig azok valójában egyszerûek. Az egyedüli nehézséget a preview ablak hiánya okozza Mint mindig, most is a kiváló Danni GUI-t használjuk, vagyis nem kell a Dos-promptal veszõdni :). Tegyük fel, hogy egy 720*756 felbontású PAL DVD-t méretezünk át 448336 felbontásra. A film 4:3-as, azaz 133:1-es, vagyis nem szélesvásznú Az Mpeg2avi átméretezési beállításai: Downsizer X: A szélességet csökkenti a beírt értékre. Downsizer Y: A magasságot csökkenti a beírt értékre. Fontos megemlíteni, hogy a Downsizer opció csak magát a képet zsugorítja. Az alábbi ábrán a felbontás eredetileg 720*576 volt, a Downsizer beállításai pedig: Így a felbontás még mindig 720*576, de a kép maga már 448336! A tömörítés érdekében el kell távolítani a fekete keretet. Ezt az "Output cropping" funkcióval

tehetjük meg. Output Cropping X: A kép két oldaláról vág, azonos mértékben. Output Cropping Y: Ugyanúgy, de alulról és felülrõl vág. Így hogy teljesen eltávolítsuk a fekete keretet, adjuk meg a kép méreteit: A kép ilyen lesz: SZÉLESVÁSZNÚ FILMEK VÁGÁSA A módszer hasonló, de a szélesvásznú filmeknél néha eltér a méret, és egy kicsit próbálgatni kell, hogy melyik a legmegfelelõbb méret. Mondjuk, van egy 235:1 anamorf szélesvásznú, 720*576 felbontású filmünk. Mint látjuk az anamorf filmeknek kissé "nyomott" a képük (errõl bõvebben az Anamorf DVD-k & képméretarányok címû függelékben lehet olvasni), ezért a képet át kell méretezni 1.85:1 (vagy a DVD-tõl függõen 133:1) arányra, ill most 576*320 felbontásra, ami a legközelebb van a megfelelõ méretarányhoz. A film magasság/szélesség aránya így már közel tökéletes: A következõ lépés a kép vágása. Tudjuk, hogy a kép szélessége 576,

vágni is itt vágjuk Azt is tudjuk, hogy a 320 magasságra méretezett kép magasabb lesz a valódi képnél. Mivel a DVD-n volt egy kis fekete csík a bal oldalon, ez még most is látszik (fent). Ezt úgy lehet eltüntetni, hogy 16 pixellel többet vágunk le, 576 helyett 560-ra, vagy 576-re történõ vágás mellett nagyobbra, pl. 592*336-ra méretezzük a képet. Végül az aljából és a tetejébõl is levágunk. A magasság jelenleg Y=320 Ha el akarjuk tüntetni a fekete csíkokat, akkor ezt csökkenteni kell (304, 288, 272, 256, végül a 240 lett a tökéletes). Fontos, hogy mind a magasság, mind a szélesség pixelszáma osztható legyen 16-al! A vágás jelentõsen javítja a film minõségét. Nagyobb lehet a film bitrate-je, mivel nem kell a fekete sávokat is bekódolni. Nem szükséges a filmeket teljes DVD-felbontással kódolni, még akkor sem, ha 2 CD-re akarjuk másolni. A VideoVD-k felbontása 352*240, de még így is csaknem olyan jó a

képminõségük, mint a VHS kazettáké. A fenti Divx film magassága ugyanekkora, szélessége pedig csaknem a duplája, képminõsége pedig még jobb is lehet, ugyanakkor ráfér egyetlen CD-re. Figyelmeztetés Noha a vágás sokat javíthat a kép minõségén, de még mielõtt nekifognánk, vegyük figyelembe az alábbi négy pontot: 1. Egy vágott filmet néha nehezebb más formátumokba konvertálni Ennek az az oka, hogy újra hozzá kell adni a fekete sávokat, mert ellenkezõ esetben a kép torzult, nyomott lesz. 2. Egy vágott Divx filmet a PowerDVD és néhány más lejátszó hibás méretarányban játszik le. A Media Player, MicroDVD és még sok más lejátszó viszont hibátlanul kezeli a vágott filmeket. 3. A VCD-ket és SVCD-jet nem lehet vágni, mert ha egy egyedülálló DVD-lejátszóban akarjuk használni õket, az nem fogja lejátszani õket. 4. Végül néhány hardvereszköz problémákba ütközik, ha az Mpeg-4 (és a DVD) kép mérete nem osztható 32-vel.

Így pl a Matrox G400 és az Nvidia GeForce nem tudja az ilyen filmeket TV-n megjeleníteni. Videoszerkesztés VirtualDub-bal A VirtualDub egyike a legkönnyebben és leghatékonyabban használható videoszerkesztõ programoknak, sokan mégsem tudják, hogy hogyan kell benne vágni, átméretezni, zajt csökkenteni, logo-t a képhez adni, stb., noha a VirtualDub nemcsak ezeket tudja, de még sokminden mást is. Ez a leírás a fentebb említett feladatok megoldásáról szól, és bár nem tér ki a VirtualDub minden tulajdonságára, a leírtak alapján a többi funkció alkalmazására már mindenki saját maga is könnyedén rájöhet. Videoformátumok Ha video-t vágunk vagy tömörítünk VirtualDub-bal vagy bármi egyébbel, minnél jobb minõségû a kiindulási film, annál jobb lesz a végeredmény is. TV-Tuner vagy Video Capture kártyát használva érdemes meggondolni, hogy milyen beállításokkal tesszük ezt, hiszen semmi értelme nincs 640*480-ban digitalizálni a

kártyával, ha végül amúgyis csak 352*240-be konvertálnánk át a lementett anyagot, hiszen ezzel csak a merevlemez területét és a processzoridõt pazarolnánk. Általában mindenhol érdemes a CD-minõségû hangot (44 100 Hz, 16 bit) és standard képváltási frekvenciát (25/s PAL, 29.97/s NTSC) használni, a legjobb minõségû és legkönnyebben kezelhetõ formátum pedig az MJPEG. Tömörített videofile tömörítése Miért ne tömörítsük azonnal Mpeg-be vagy DivX-be a lementett anyagot? Végül is megtehetjük, de ne felejtsük el, hogy ha ezek után át akarjuk méretezni vagy valamilyen szûrõt akarunk rajta alkalmazni, akkor az egészet újra kell tömörítenünk. Ez nem a VirtualDub hibája, bármelyik videoszerkesztõ programmal ez a helyzet. Például nem a legjobb megoldás a rippelt VOB file-okat DivX-be tömöríteni, majd a kapott AVI képét vágni, átméretezni, majd újra betömöríteni, hiszen ez sokáig tart, és mivel minden videoformátum

(kivéve a Huffyuv és a tömörítetlen AVI) úgy tömörít, hogy elhagyja a finomabb részleteket, minden újratömörítéskor csak romlik a minõség. A fentiekbõl látható, hogy van értelme a lehetõ legjobb minõségû forrásanyagot használni. Szerezd be a következõt: VirtualDub 1.49 Video képének vágása és átméretezése Nyissuk meg a forrásfile-t a VirtualDub-ban. Majd válasszuk ki a szûrõket. Nyomjuk meg az A-val jelölt Add. gombot Egy lista ugrik elõ a választható szûrõkrõl. Válasszuk ki a Null Transform-ot Az OK gomb megnyomása után nyomjuk le a B-vel jelölt Cropping. gombot Egy az alábbihoz hasonló ablak ugrik elõ. A kép alatti csúszkával válasszunk ki egy olyan részt a filmbõl, ahol tisztán látjuk hogy hol és mennyit kell levágni a kép széleibõl (mert teszem azt fekete szélei vannak). Ezek után variálhatjuk az X1, X2, Y1 és Y2 értékeket Mindegyik érték a kép egy-egy oldalát jelenti, a változtatásokat

pedig azonnal látjuk. Ha kész, nyomjuk le az OK gombot. Ezek után ha elmentjük a filmet a VirtualDub-ban, a file képe a fentiekben beállított méretû lesz, ha a széleit levágtuk, azok eltûnnek. Ne felejtsük el, hogy ez a vágás újratömörítéssel jár, azaz sokáig tart, viszont így megszabadulhatunk a képet keretezõ fekete sávoktól. A kép átméretezése hasonlóan egyszerû, nyissuk meg a szûrõket. Majd nyomjuk le az Add. gombot és válasszuk ki a Resize szûrõt A következõ ablak ugrik elõ. Adjuk mag az új szélességi és magassági értékeket A Filter mode legyen Precise bicubic. A Bilinear-t a képméret csökkentésekor, a Bicubic-t pedig a képméret növelésekor jobb választani. A Nearest neighbour a leggyorsabb és a legrosszabb minõségû. A Show preview az elõnézeti gomb, azaz itt ellenõrizhetjük, hogy filmünk a konverzió után hogyan néz majd ki. Fontos, hogy átméretezéseknél csak olyan méreteket adjunk meg, amik

maradék nélkül oszthatóak 16-al. Ez néha elég ha csak 8-al, néha (igen ritkán, néhány videokártyatípussal) viszont szükséges, hogy 32-vel legyen osztható, azaz pl. a 352*288 méret megfelelõ, de a 351288 nem. A szûrõk sorrendje A VirtualDub-ban a szûrõk szigorúan sorban, a listán felülrõl lefelé haladva kerülnek alkalmazásra. Látszólag semmi sem múlik a sorrenden, ez azonban nem így van. Vegyük azt a példát, hogy egy 704*576 felbontású képet akarunk 352288 felbontásra konvertálni, ill. egy másik szûrõvel élesíteni akarjuk az alapból kissé tompa képet. Ilyenkor egyértelmûen az átméretezést kell elõbb végrehajtani, hiszen az azután következõ szûrõ jóval rövidebb idõ alatt teszi élesebbé a 352*288 felbontású film képét, mint a 704576 felbontású filmét. Ezek okból a VirtualDub rendelkezik egy Move Up és egy Move Down gombbal, amik segítségével az egyes szûrõk listában elfoglalt helyét tudjuk módosítani.

Tömörítés Ha befejeztük a szûrõk beállításait, el kell mentenünk filmünket. Ekkor kell kiválasztanunk, hogy ez milyen formátumban történjen. Ez természetesen bármilyen formátum lehet amit a VirtualDub támogat, most a DivX :) készítése kerül bemutatásra. A Video menübõl válasszuk ki a Compression. pontot (Full processing mode-ban) Az alábbi ablak ugrik elõ. Válasszuk ki az MPEG-4 Low-Motion codec-et, majd kattintsunk a képen vörössel bekarikázott Configure gombra. Az alábbi ablak ugrik elõ a codec beállításaival. A megfelelõ kilobit-értéket egy bitrate kalkulátor segítségével tudjuk kiszámolni, errõl Az Mpeg2avi használata címû leírásból lehet többet megtudni. A hang tömörítése Az Audio menüben is válaszuk ki a Full processing mode-ot. Majd a Compression. pontot Az alábbi ablak ugrik elõ. Válasszuk ki az Mpeg Layer 3-at vagy a Divx ;-) Audio-t a megfelelõ frekvencia- és bitrate-értékkel. Végül mentsük

el filmünket. A hang feljavítása A tömörítetlen hang minõsége általában a mintavételezési frekvenciától és a bitmélységtõl (bitrate) függ. Ezek bõvebben a következõk: Mintavételezési frekvencia A PC-re történõ felvétel során a hang egymást követõ darabokra lesz vágva, hasonló módon, mint a video-ban a képkockák, amelyek egy-egy pillanat (kép) adatait rögzítik. A hangnál ez az adott pillanatban hallható hang magasságát jelenti. Azt, hogy az ilyen hangdarabokból (hangmintákból) másodpercenként hány van mintavételezési frekvenciábak nevezzük, és Hertz-ben (Hz) mérjük. Bitmélység A bit a legkisebb információs egység, értéke 0 vagy 1 lehet. Egy byte-ot 8 bit épít fel, 1024 byte 1 kilobyte, 1024 kilobyte 1 megabyte, és így tovább. A video-analógiához visszatérve ha a mintavételezési frekvencia a képkockák számát jelentette, akkor a bitmélység az egyes képkockák által hordozott információ mennyiségét

jelzi. Minél nagyobb a bitmélység, a hangminta annál több szintre osztható fel, azaz annál részletesebb lehet. Nyolc bit 256, 16 bit 65536, 24 bit 167 millió szintet tesz lehetõvé. A FLASKMPEG ÉS A MINTAVÉTELEZÉSI FREKVENCIA A magasabb mintavételezési frekvencia és bitmélység jobb minõséget eredményez, természetesen nagyobb file-méret mellett. A 44100Hz 16-bit a CD-minõség, a 48000Hz pedig még ennél is jobb, azaz ha valaki a legjobb hangminõségre törekszik, az a lehetõ legmagasabb frekvenciát és bitmélységet használja, amit a hangkártyája elbír. A videohoz hasonlóan azonos file-méret mellett a magasabb mintavételezési frekvencia és bitmélység rövidebb visszajátszási idõt eredményez. Ha ugyanazon hangot 44100Hz-el és 48000Hz-el is felvesszük, akkor a hossza ugyanakkora lesz. De ha az egyik frekvencián felvett hangot átkonvertáljuk a másikra és a konverter nem veszi megfelelõen figyelembe a frekvenciaváltást, akkor

video-audio szinkronizációs hiba léphet fel, azaz a video és az audio hossza eltérhet. Emiatt a hiba miatt a FlaskMpeg sokszor okoz szinkronizációs problémákat, amikor a DVD 48000Hz-es hangját 44100Hz-re konvertálja. Ezt a hibát esetleg a 48000Hz-re történõ visszakonvertálással meg lehet oldani, de ez a probléma sok más programmal is elõfordul. Megoldás? A hangot csak 48000Hz 16-bitben rippeljük le, majd a VirtualDubbal utólag alakítjuk át 44100Hz-re, mivel a VirtualDub megfelelõen képes kezelni az ilyen konverziókat. A TOMPA HANG JAVÍTÁSA Mivel sok hangkártya nem kezeli megfelelõen a 48000Hz-es hangot, az ezen a frekvencián rippelt hang tompa, rossz hangzású lehet. Ez ellen csak az a megoldás, ha a hangot VirtualDub-bal 44100Hz-re konvertáljuk. Ez végrehajtható az audio és a video összefésülése közben, vagy azután, a már összefésült filmen. A következõkben az utóbbi kerül bemutatásra. Nyissuk meg a filmet a VirtualDub-al A

video-n magán nem akarunk semmit változtatni, ezért a Video menüben jelöljük be a Direct stream copy pontot. Az Audio menüben válasszuk ki a Full processing mode pontot. Majd ugyanabból a menübõl a Conversion. pontot Jelöljük be a 44100Hz és a High quality pontokat. Ezek után ha tömöríteni akarjuk az audio-t, azt az Audio menü Compression. pontja alatt lehet megtenni. Erröl bõvenbben a DivX audio és video multiplexálás a VirtualDub segítségével leírásban lehet olvasni. PATTOGÓS HANG JAVÍTÁSA A pattogás, recsegés és zúgás általában hibás kódolás során keletkezik a hangban, és csak úgy lehet megszabadulni tõle, ha újrakódoljuk az egész audiót. Ilyen hibát rendszerint az AC3Dec okoz, de mivel a FlaskMpeg ugyanezt az algoritmust használja, ezért ez a hiba itt is elõfordul. Az AC3Dec legújabb verziója talán már nem okoz ilyen jellegû problémákat, de ha mégis, akkor ajánlott kiprobálni más módszereket is. Ezek közül

valószínûleg a Graphedit a legjobb minõségû. Errõl bõvebben a Hang rippelése Graphedit-el címû leírásban lehet olvasni. TÚL HALK HANG JAVÍTÁSA A DVD-n a hang jóval szélesebb tartományban van rögzítve, mint amit egy normál TV vagy video használ, azaz a hang az egészen alacsonytól az egészen magas hangerõig megtalálható. Ezt egy DVD-lejátszó gond nélkül kezeli, de a PC számára már túl sok lehet. Ez általában azt eredményezi, hogy az audio nagy része egészen halk lesz, és csak néhány mozgalmasabb rész lesz hangosabb. A szoftveres DVD-lejátszók általában tartalmaznak beépített Dynamic Normalizer-t, ami biztosítja, hogy a hang a film teljes játékideje alatt elég hangos legyen. Ha a FlaskMpeg-et vagy az AC3Dec-et használtuk, a film hangja lehetséges, hogy halk lesz. A megoldás megintcsak a GraphEdit és a WinDVD szûrõk használata, de ha a hang egészen halk, akkor megeshet, hogy még ez sem elég. Ilyenkor a hangot

normalizálni kell, azaz emelni kell a hangerõn. A hangerõt viszont csak mértékkel emeljük, mert a túl hangos részek levágásra kerülnek, és a hang torzul. Megfelelõ módon végezve a normalizálás megfelelõen emeli a hangerõt. A normalizálásra régebben olyan programokat ajánlottak, mint a CoolEdit vagy a SoundForge, mivel ezek erre a feladatra beépített opcióvel rendelkeztek. De van ezeknél egy hatékonyabb mód is, ami a CoolEdit-tõl eltérõen még ingyenes is. Az eszköz DeDynamic névre hallgat, és ingyenes. Képes standard és dinamikus normalizációra is, vagyis nemcsak emeli a hangerõt, de halk részeket külön is erõsíti. A normalizálással csak az a probléma, hogy akár több gigabyte helyet is igényelhet. KÉSZ FILM HANGJÁNAK ERÕSÍTÉSE 1. A hang különválasztása Elsõ lépésben külön kell választani a video-t és az audio-t. Ezt a VirtualDub-bal tudjuk megtenni. Nyissuk meg a filmet Majd válasszuk a File menü Save Wav. pontját

A méret miatt itt ne aggódjunk, a hangot nem gigabyte-os Wav-ban kapjuk meg, hanem abban a formában és méretben, ahogy az eredetileg a video-val össze volt fésülve, azaz kapunk pl. egy 100 MB-os Mp3 file-t, de a kiterjesztés ennek ellenére Wav lesz, nem pedig Mp3. 2. A hang konvertálása PCM Wave-re A normalizáláshoz a hangot vissza kell alakítanunk PCM formába. Ezt a legkönnyebben a mindenki által ismert Winamp használatával lehet megoldani. Nyissuk meg az audio-t, majd a Stop gomb lenyomásával állítsuk meg a lejátszást. Ezek után jobb click, majd az Options menübõl válasszuk a Preferences. pontot Az Audio I/O fülön az Output Plugins közül ne az OUT WAVE, hanem az OUT DISK funkciót jelöljük be. Nyomjuk le az Apply gombot, amire a Winamp rákérdez, hogy hova mentse a file-t. Az eredmény egy hatalmas, akár másfél gigabyte-os Wav file lesz. 3. Normalizálás A DeDynamic DOS parancssorban fut, kezelése el lesz magyarázva. Másoljuk a Wav

file-t és a DeDynamic.exe-t ugyanabba a könyvtárba, majd nyissunk egy DOS-parancssort Lépjünk abba a könyvtárba, ahová a DeDynamic-ot és a Wav file-t másoltuk, majd adjuk ki a következõ parancsot: DeDynamic.exe -a 6 C:dynamicaudiowavC:dynamicfinalwav Vörössel az audiofile-t tartalmazó könyvtár neve látható, a normalizálandó file neve audio.wav, a normalizált kimeneti file neve finalwav A kék színnel jelzett -a kapcsoló a dinamikus normalizálás értékét adja meg, ami általában 1-tõl 50-ig terjedhet. Általában erre az értékre 4-6 a megfelelõ érték, de lehet magasabb értékekkel is próbálkozni. Ha nincs szükség dinamikus normalizálásra, adjunk meg 0-át. Az 50-es érték hatása már igen erõteljes, ritkán lehet szükség rá, de a program gond nélkül megbirkózik még az ennél magasabb értékekkel is. Ha beírtuk a fenti parancsot, üssük le az Enter-t. A következõ ablak ugrik elõ, ahol a program rákérdez, hogy a kimeneti

file milyen formátumú legyen. Válasszuk azt a formátumot amilyen a file eredetileg volt, azaz ha 48000Hz 16-bit volt, akkor maradjon is az. Választhatunk ugyan más formátumot, pl Mp3-at is, de ez szinkronizációs és összefésülési problémákhoz vezethet. A program lefutása után egy a bemeneti Wav-hoz hasonlóan nagy, egy-másfél gigabyteos normalizált audiofile-t kapunk, amit a VirtualDub-bal a DivX audio és video multiplexálás a VirtualDub segítségével címû leírásban foglaltak szerint hozzáfûzhetünk DivX audio és video multiplexálás a VirtualDub segítségével A multiplexálás tulajdonképpen a különálló audio- és video-file összefésülését jelenti egyetlen "audio+video" file-ba. Ezt a VirtualDub nevû alkalmazással fogjuk végezni, ami az egyik leghasználhatóbb és legerõteljesebb videoszerkesztõ, ami létezik. Mindemellett még ingyenes is. Használatáról bõvebben a VirtualDub haladóknak címû leírásban lehet

olvasni. Szerezd be a következõt: VirtualDub 1.49 Bármilyen módszert is használtunk korábban a PCM Wav készítéséhez, az összefésülés menete azonos. Nyissuk meg a video-t a VirtualDub-ban Mivel magán a video-n nem szándékozunk változtatni, állítsuk be a Video menüben a Direct stream copy-t, amit a VirtualDub egy melléhelyezett fekete pöttyel jelöl. Ezután válasszuk ki az Audio menüben a Full processing mode-ot. AZ AUDIOFILE KIVÁLASZTÁSA Ha a PCM audio-t a FlaskMpeg-el készítettük, akkor ugorjunk a következõ részre, a Mintavételezési frekvencia átállítása-hoz. A FlaskMpeg eleve összefésüli a hangot és a videót, így itt csak a hang tömörítését kell megcsinálni. De aki a GraphEdit-et vagy Ac3Dec-et használta, esetleg normalizálta az audiót, az tegye meg a következõket. Az Audio menüben jelöljük ki a WAV Audio. pontot Ekkor a VirtualDub rá fog kérdezni a Wav file helyére. Adjuk meg, és nyomjuk le az Open gombot.

MINTAVÉTELEZÉSI FREKVENCIA ÁTÁLLÍTÁSA Ha az audio mintavételezési frekvenciája 48 000Hz (és a legtöbb DVD-film esetében ennyi), akkor ajánlott ezt 44 100Hz-re konvertálni (régebbi hangkártyák nem kezelik a 48 000Hz-et). Errõl többet a Hibás audio javítása címû leírásban lehet olvasni Válasszuk ki az Audio menübõl a Conversion. pontot Jelöljük ki a 44100Hz-et és a High quality-t, majd nyomjunk OK-t: AZ AUDIO TÖMÖRÍTÉSE Végül, mivel a PCM Wav mérete a gigabyte-os tartományban mozog, szükséges az audio MP3-ba vagy WMA-ba való tömörítése Ehez válasszuk ki az Audio menübõl a Compression. pontot Válasszuk ki az MPEG Layer-3-at. Jelöljük be a Show all formats négyzetet, majd válasszuk ki a 96kBit/s, 44100Hz, Stereo sort. Ha jobb hangminõséget akarunk, akkor választhatjuk a 128 kBits/s, 44100Hz, stereo sort is, ami állítólag kb. a CD-minõség Ha kisebb méretre akarjuk a hangot tömöríteni, választhatjuk a 64 kBit/s-ot is

(inkább ne). Az MP3 helyett használhatjuk a WMA tömörítést is (amit néha DivX Audio-nak is neveznek). Ehez az MPEG Layer-3 helyett válasszuk a DivX ;-) Audio-t, azon belül pedig a 64 kbps, 44 kHz, stereo for Divx ;-) sort. Ez a legmegbízhatóbb WMA-formátum, ezzel van a legkevesebb szinkronizációs probléma. A WMA audio tömörítése kb. 5x olyan gyors, mint az MP3-é, azonos bitrate mellett pedig egy kicsivel jobb a minõsége (a 96 kBit MP3 még mindig jobb, mint a 64 kBit WMA). A WMA-val csak az az egy probléma adódhat, hogy nem mindig jó az audio-video szinkronja. Hosszabb filmek esetén a WMA hang kb egy negyed másodperccel rövidebb lehet, mint a video. Ezt nem túl nehéz kijavítani, de ha több-kevesebb garanciát szeretnénk a megfelelõ szinkronizációra, akkor használjuk az MP3-at. TÖMÖRÍTÉS ÉS ÖSSZEFÉSÜLÉS A fentiek után már csak a Save AVI. pontot kell kiválasztani, hogy a kész filmet elmentsük. A következõ ablak ugrik elõ. A

Show input video és Show output video pontok mellõl vegyük ki a pipát, ez egy kicsit gyorsítja a folyamatot. Ugyancsak gyorsít, ha a Processing thread priority pontnál nagyobb prioriást állítunk be. Ennyi az egész. Kevesebb, mint 3 órán belül megkapjuk a kész Divx filmet Feliratok készítése DivX filmekhez Sok ember azért riad vissza a feliratkészítéstõl, mert bonyolult dolognak hiszi, noha az valójában nevetségesen egyszerû, sõt akár saját feliratokat is írhatunk. Itt a következõkben csak a DVD-rõl leszedhetõ feliratokról lesz szó. Hogy miért rippeljünk feliratokat? Miért ne? A feliratok gyakorlatilag alig foglalnak helyet. Egy teljes filmhez a felirat nagyságrendileg kb. 50 Kbyte-ot foglal, azaz szinte nincs olyan DivX-CD, amin ne lenne a felirat méretének többszöröse szabadon. Emellett egy felirat hasznos is lehet, ha kéznél van. Én (Nicky Page) felirattal való lejátszásra két programot használok: a MicroDVD-t és a RedZ

DivX Player-t, ezért a továbbiakban csak olyan formátumokról lesz szó, amiket ezek a lejátszók támogatnak. Ettõl eltekintve számos konvertálóprogram is létezik, melyekkel egyik formátumból a másikba alakíthatjuk feliratunkat, de akár kész feliratokat is le lehet tölteni. Én, ha nem akarok menüket és egyéb MicroDVD anyagokat rakni a CD-re, akkor a RedZ DivX Player-t használom, mert ez egyszerûbb. Megnyitom a filmet, kiválasztom a feliratfile-t, és már megy is. Szerezd be a következõket: Subrip Subconvert A VOB file-okat másoljuk a merevlemezre (pl. a Smartripper-el), majd indítsuk el a Subrip-et és nyissuk meg a VOB-okat: Az alább látható ablak ugrik elõ. A vörös Action pont alatt válasszuk ki a SubPictures to text via OCR pontot (C). Az Open dir gombbal kiválaszthatjuk azt a könyvtárat, ahová a VOB-okat másoltuk, majd jelöljük ki a kívánt VOB file-okat a mellettük levõ négyzetek kijelölésével (A). A megfelelõ nyelvet (ha több

van) a Language substream (C) listájából választhatjuk ki (ált. ugyanabban a sorrendben vannak, mint a DVD menüjében): Ügyeljünk rá, hogy a megfelelõ nyelvet válasszuk ki (próbálgatással.), ill hogy a megfelelõ VOB file-ok legyenek kijelölve. Ha minden rendben, kattintsunk a Start gombra. Megjegyzés: A DVD-ken a feliratok nem szöveg, hanem kép formájában vannak tárolva, ezért a rippelés során egy karakterfelismerõ programot (Optical Character Recognition OCR) kell használni. Az alábbi ablak jelenik meg, ahol ellenõrizhetjük a beállításokat. Ha a szöveg fekete háttéren fehér, akkor kattintsunk az OK gombra. Ha nem, változtassuk meg a Color 3 értéket valami másra, vagy használjuk a Try Auto Detect gombot, és csak akkor menjünk tovább, ha a szöveg fekete háttér elõtt fehér színû. Ha elsõ alkalommal futtatjuk a programot, annak meg kell tanulnia a betûket. Ilyenkor minden egyes kérdésre be kell gépelni a megfelelõ karaktert

(kis betûre kisbetût, nagy betûre nagybetût :). Fontos, hogy a megfelelõ karaktert írjuk be Ahogy halad elõre, a program egyre kevesebbet kérdez, hiszen egyre "többet tud". Elméletileg az ABC minden karakterére csak egyszer fog rákérdezni (Megj.: viszont a kis l-t és a nagy I-t elõszeretettel keveri.) A program által beolvasott szöveg az alsó szövegablakban látható, felette a VOB-ból beolvasott kép. Ha nem látjuk az alsó szövegablakot, kattintsunk a Show Subtitles Text Windows gombra. Ezek után dõljünk hátra, és várjuk meg, amíg a program végez A program közben megtanulta, hogy a szöveg karakterei hogy néznek ki. Ezt el is menthetjük, így legközelebb már nem kell újra megtanulnia: A legközelebbi rippeléskor a következõképpen hívhatjuk be az elmentett karakterkészletet: A feliratot a Subtitles ablakban menthetjük el: Az elmentett felirat gyakorlatilag egy idõkódokkal ellátott, .srt vagy sub kiterjesztésû

szövegfile, ami megnyitva így néz ki: A MicroDVD tudja olvasni a Subrip formátumát, de ekkor nem alkalmazhatjuk a MicroDVD fejlettebb szolgáltatásait, mint a font mérete, típusa, színe, a szöveg elhelyezkedése, stb., azaz ajánlott a feliratot átkonvertálni a MicroDVD saját formátumába. Ezt a SubConvert nevû programmal tehetjük meg A SubConvert megnyitása után adjuk meg a Subrip formátumú feliratfile helyét (A), majd a képváltási frekvenciát (B). Ez utóbbi PAL rendszerû DVD esetében 25, NTSC esetében 23976 vagy 29.97 A konvertálás során el is tolhatjuk a képhez képest a feliratot (Add this time to each subtitle, tizedmásodpercben mér, pozitív érték hátrébb tolja, negatív érték elõrébb hozza), vagy meg is nyújthatjuk (Make every hour longer by, itt is tizedmásodpercekben számol, pozitív érték esetén 1 órányi felirat ennyivel lesz hosszabb, negatív érték esetén rövidebb). A program legújabb változata már a framerate

konvertálására is képes Ha kész, mentsük el az átkonvertált feliratot (Save). Az átkonvertált feliratfile kiterjesztése .txt lesz, hacsak nem adunk meg mást Megnyitva így néz ki: A kapcsos zárójelek közt levõ számok az idõkódok (frameszám-tól frameszám-ig látszik a utánuk következõ szöveg). A függõleges vonal (|) sortörést jelent, ekkor a felirat vonaltól jobbra és balra esõ része egymás alatt fog megjelenni. A kész filmmel együtt ez, ill a felirat így néz ki: MicroDVD .INI file-ok Az olyan CD készítéséhez, ami "közli" a MicroDVD-vel, hogy rajta felirat is van készítenünk kell egy .ini file-t Ezt magában a MicroDVD-ben is el lehet készíteni (mint a menüket, stb.), de akár manuálisan is be lehet írni, így gyorsabb Az alábbi ini file- ban vörössel jelöltek azok a sorok, amivel más-más filmekre lehet "testre szabni": [Micro DVD Ini File] [MAIN] Title=The Mummy ID=12345678 Delay=1 [MOVIE]

Directory=. AVIName=mummy.avi [SUBTITLES] Directory=. Format=0 Lines=2 EstimateDisplayDuration=0 1=ENG English File=mummy.sub Ezután mentsük el ezt a file-t pl. Mdvdini néven, természetesen úgy, hogy a vörössel jelzett helyen a saját magunk által beírt adatok szerepelnek. Két CD-s .INI file Ha a filmünk 2 CD-n van, akkor sem kell a feliratot kétfelé vágni. Elegendõ a teljes feliratot odamásolni mindkét CD-re, valamint létrehozni egy-egy .ini file-t az alábbi módon: [Micro DVD Ini File] [MAIN] Title=The Mummy ID=12345678 CDNumber=1 Delay=1 [MOVIE] Directory=. AVIName=mummy1.avi AVI2Name=mummy2.avi CD1Frames=112000 CD2Frames=114000 [SUBTITLES] Directory=. Format=2 Lines=2 EstimatedDisplayDuration=0 1=ENG English File=mummy.sub Egész egyszerûen megmondjuk a MicroDVD-nek, hogy a két CD külön-külön milyen hosszú (CD1Frames, CD2Frames). A lényeg, hogy az ID=(akármi) és a CDNumber=(1 vagy 2 vagy.) eltérõek legyenek! A feliratok alakítása, használata

Ha a feliratfile és a film is megvan, lehet élvezni a filmet - ha nincsen semmilyen probléma a filmmel és a felirattal sem. Ha van, akkor ajánlom a következõket végiggondolni. Milyen lejátszóprogramot használsz? A program milyen formátumot támogat? A feliratfile biztosan jó-e az adott filmhez? Többféle megoldás létezik az ilyen problémák megoldására, itt csak azokról lesz szó, amlyekkel már találkoztam, és megoldani is sikerült õket. Én a MicroDVD lejátszóprogramot használom, bevált. Ezért az itt leírtak elsõsorban az ezzel kapcsolatos problémák megoldásához nyújtanak segítséget, de más programok használata esetén is meríthetsz belõle ötleteket. A framerate a másodpercenként megjelenített képkockák számát jelenti. Mint tudjuk, többféle DVD, és ebbõl következõen többféle DivX létezik. Általában 25, 23.976, vagy esetleg 24, 29 lehet a framerate értéke Feliratkonvertálások: Sokféle feliratfile formátum létezik. A

lényeg az, hogy meg van adva, hogy az adott feliratot melyik idõpillanattól, és mennyi ideig, vagy melyik idõpontig kell megjeleníteni, vagy esetleg a megjelenítés a film frame-jeihez van igazítva. Elõbbi esetben a felirat így néz ki: (.str formátum) A másodi esetben ugyanez ilyen: (.sub formátum) A MicroDVD lejátszóprogram alapértelmezett formátuma a második. Sok esetben csak az srt formátum érhetõ el. Ezt könnyedén átalakíthatod Ha a MicroDVD-t használod, a telepítõ felrak egy erre kitalált konvertert is, de elérhetõ pl a SubConvert 09b1 program is. Mindkettõ használata egyszerû A feliratok elcsúszása: Valószínû, hogy a film és a felirat framerate-jénak eltérése, vagy a teljes felirat idõzítésének hibája okozza. Például a felirat túl gyorsan, vagy túl lassan jelenik meg. Ellenõrzésére létezik program az is egyszerû, ha manuálisan kiszámolod :). Ehhez számold ki, hogy a filmed milyen hosszú másodpercben, és nézd meg,

hogy a feliratfile utolsó sorának 2. értéke melyik framehoz tartozik Ha ezt a frameértéket és a másodpercet elosztod (tehát a másodperc a NEVEZÕ!), akkor megkapod, hogy a feliratod elvben melyik framerate-hez tartozik. Az eredmény eltérhet az alapértelmezett framerate értékektõl, de ez az eltérés csak százados nagyságrendû, amit az okoz. hogy ugye a filmekben a szöveg általában nem az utolsó másodpercig tart. Ha nem jó az érték, át tudod alakítani pl. a SubtitleFPSConvert99 nevû programmal Csak betöltöd az eredetit, és beállítod az eredeti és az új framerate értékeket, majd a Do It! gomb megnyomásával elvégzõdik a feladat :) A frame offset beállításával elõre vagy hátra tudod mozgatni a feliratot, amit tizedmásodpercben kell megadni. Pozitív elõjel esetén elõre, negatív esetén hátra mozgat! Felirat vágása: A "Feliratok készítése DivX filmekhez" címû tutorialban megtalálhatod, hogyan néz ki egy MicroDVD

ini file De. Az is ott van, hogy lehetséges 2 cd-s ini filet létrehozni Viszont ha a Cdk re nincs felmásolva a felirat file, akkor nem fogsz tudni ini filet létrehozni! A feliratfilenak sajnos vagy ugyanabban a könyvtárban kell lennie, amelyben az avi file is van, vagy ennek a könyvtárnak az alkönyvtárában! Az is lehetséges, hogy ini file nélkül jeleníti meg a progi a feliratot, ha az "F" gombot a Quickini feliratot nem addig nyomogatod, amíg a forrás típusát jelzõ "helyen" látod. Ekkor a megnyitás gombra kattintva kéri a program az avi file-t, majd egy másodlagos nyelvi filet ( ha nincs, klatty a Cancel-re), majd a felirat file-t. Így automatikusan hozza létre az ideiglenes ini file-t, és a feliratot megjeleníti. De mi van akkor, ha a filmed 2 cd-n van, de csak 1 felirat fileod van? 2 cd-s init nem tudsz automatikusan lértehozni! Ebben a helyzetben voltam 2001 karácsonyán, a téli szünet alatt. Micsináljak?! Úgy döntöttem,

nekiállok programot írni Az eredménye egy alig 320 k méretû Subtitle Cutter lett, ami letölthetõ. Töltsd be az eredetit, add meg az elsõ rész hosszúságát frame-ben, és kész. Innenõl használhatod a Quickini funkciót Most készül ennek az ellentettje, ami 2 fileból 1-et csinál:). Arra az esetre, ha 2 fileban levõ feliratot akarsz egy fileos avihoz használni. Automatikus lejátszás Divx cd-n! A Digital-Digest oldalain találtam egy kicsi, de nagyon hasznos programot -=tHUNDEr=tollából ( billentyûzetébõl? ;-) ). A zipben található fileokat be kell másolni a cdre, az avi mellé. Szerintem az a legjobb megoldás, ha az elõre elkészített ini filet átnevezed mdvd.ini-re, és a könyvtárban található filet felülírod vele. Ezektuán felírod a cuccost cdre, és amikor beteszed a cdt, rögtön a program,egy rendszerteszttel, amely beállítja a rendszered teljesítményéhez a MircoDVD erre vonatkozó paramétereit, majd elindítja a filmet, az

autorun.inf fileban található paraméterek szerint. Ebbe belenyúlhatsz cd írás elõtt, de légy NAGYON óvatos, csak akkor írj át benne bármit is, ha biztosan tudod mit változtatsz meg, és hogyan!!!! Természetesen feltelepített MicroDVDre van szükség! Micro DVD Autorun A Gordian Knot használata A Gordian Knot (röviden GKnot) egy "frontend", egy felhasználói felület, amely segítségével gyakorlatilag a teljes SBC kódolást végre tudjuk hajtani, kezdve a DVD rippelésétõl a hang és a videó konvertálásán át a feliratok elkészítéséig. Ezeket azonban nem a GKnot hajtja végre, hanem az erre már jól bevált egyéb programok (Smartripper, Nandub, stb.), a GKnot csupán egy egységes felületet ad hozzájuk és egyszerüsíti a használatukat. Szerezd be a következõt: Gordian Knot Installer csomag (Köszönet érte Doom9-nek!) Gordian Knot Upgrade (Úgyszintén! :) Ebben a kb. 5 MB-os csomagban gyakorlatilag minden benne van, ami a

DivX-filmek elkészítéséhez kell, azaz: Smartripper, vStrip, Nandub, VirtualDub, Avisynth, Mpeg2Dec, DVD2Avi, VobSub; DivX3, DivX4, Lame codec-ek és természetesen a GKnot. A csomag installálása során ezekbõl kiválogathatjuk hogy mi kerüljön föl gépünkre és mi ne (pl. DivX4 codec ha valaki csak a DivX3 codec-et használja), de gyakorlatilag mindent fel lehet telepíteni. A csomagban található programok nem csupán a GKnot-ból, de önállóan is bármikor futtathatóak. Elsõ lépésben rippeljük le a DVD-t a merevlemezre. A Smartripper a legtöbb esetben tökéletes erre a célra, de egyes DVD lemezekkel csak a vStrip tud megbirkózni. Mindkét program megtalálható a csomagban. A második lépésben egy DVD2Avi project file-t kell létrehoznunk. A Vfapi-ra nincs szükség, ne csináljunk ál-AVI file-t! Ha a DVD PAL rendszerû, de jelentkezik az interlacing probléma ne törõdjünk vele. Majd az Avisynth-el késõbb megoldjuk a problémát. Ha még eddig nem

tettük meg, indítsuk el a GKnot-ot és töltsük be a DVD2Avi projectfile-t és ha szükséges (ált. nem) állítsuk be a megfelelõ FPS értéket Az Open gomb a bal alsó sarokban van: A GKnot automatikusan beolvassa a frame-ek számát. Ha itt a "GordianKnotexe - Entry Point Not Found The procedure entry point getRGBFrame@4 could not be located in the dynamic link library mpeg2dec.dll" kapjuk, akkor nem megfelelõ az installált Mpeg2Dec.dll verziószáma A csomagban természetesen a megfelelõ dll található A projectfile megnyitásával egy másik ablak is megnyílik, ahol magát a képet láthatjuk. Ezt egyenlõre tegyük el a háttérbe, de ne zárjuk be. Adjuk meg a használandó codec-et (Bitrate fül): Mivel a Nandub csak a DivX3 codec-et fogadja el, ezért válasszuk ki azt. Ezután adjuk meg a kívánt fileméretet (1 v. 2 v 3 CD, egy CD hány MB, vagy hogy konkrétan hány MB-os legyen): Ha a hang VBR-MP3 lesz, akkor jelöljük be azt és a Calculate

Frame-Overhead pontot. Én személy szerint maradok a CBR-MP3 mellet. Ez utóbi értékét is állítsuk be: Ha egy audio sáv lesz a film mellett, akkor csak az Audio A mezõt töltsük ki, ellenkezõ esetben mindkettõt. A GKnot így már ki tudja számolni az átlag bitrate értékét (kép eggyel fentebb, Average Bitrate). Ha esetleg még mást is szeretnénk a CD(k)-re írni a film mellett, akkor ennek is "foglalhatunk" helyet a Files mezõben. Ezek után váltsunk át a Resolution fülre. A következõ lépés a kép méretének a beállítása A Crop (before resize!) mezõben elõször a Pixel pontot jelöljük be, majd vegyük elõ az eddig a háttérben levõ ablakot, ami a video képét mutatja. Anamorf filmeknél ez a kép "nyomott" lehet (tojásfejû emberek, stb. :)), ezzel most ne törõdjünk A Gknot megfelelõen kezeli az anamorf filmeket, az átméretezés után a kép már nem lesz nyomott. A lényeg, hogy a kép négy oldaláról eltüntessük a

fekete csíkokat, és csak maga a kép maradjon látható. Ha a View pont alatt bejelöljük a Resized pontot, akkor csak a vágott kép marad látható. A kép vágásáról bõvebben A kép átméretezése és vágása Mpeg2Avi-val részben lehet többet megtudni. Ha ezzel készen vagyunk váltsunk át a Smart Crop All pontra. A Gknot ekkor igyekszik megtalálni a megfelelõ felbontást, ahol a kép aránya a lehetõ legközelebb van az eredetihez, és a vágás közben beállított levágandó részek pixelszámát is módosíthatja kissé. Válasszunk ki egy szimpatikus méretet (Width x Height, szélesség x magasság, a csúszkán is beállíthatjuk) ügyelve arra, hogy az Aspect Error értéke minél alacsonyabb legyen. Erre egyébként a GKnot is figyel, túlságosan nagy eltérést adó felbontást be sem tudunk állítani, és a levágott részek méretét is módosítja kissé az arányok megtartása érdekében: Részemrõl általában 640 vagy akkörüli szélességet

állítok be, a magasság pedig az arányoknak megfelelõ értéket vesz fel. A megfelelõ értékek beírása után ellenõrizzük a alul levõ Bits/(Pixel*Frame) mezõ bal oldali értékét: Bár ez csak becsült érték, viszonyítási alapnak jó. Ha filmünk 1 CD-re kerül a 020 körüli érték kívánatos, 2 CD esetén ez legyen kb. 027 Ne nagyon menjünk 013 alá vagy 035 fölé. Ha ez a helyzet, korrigáljunk a film méretének vagy a felbontásnak a megváltoztatásával. Ha mindennek megvagyunk vegyük ismét elõ a video képét mutató ablakot, és válasszuk ki a File menübõl a Save pontot. Egy ablak ugrik elõ, amelyben elég sok mindent be tudunk állítani. Kezdjük talán az átméretezés módjával (Resize Filter): A GKnot automatikusan beállítja az egyik módot az eddigi beállításoknak megfelelõen, és ezt is ajánlott megtartani, de ettõl függetlenül szabadon választhatunk. Ha a film interlaced (lásd cikk eleje), akkor a Field Operations

mezõben vállasszuk ki a Smart Deinterlacer-t. Esetleg ha nagyon zajos a kép, beállíthatunk zajszûrést is a Noise Filter mezõben. A Trim mezõben beállíthatjuk, hogy hol kezdõdik a stáblista, így azt a részt alacsonyabb bitrate-el kódolva helyet takaríthatunk meg a film többi része számára. Én személy szerint nem használom (itt, ebben a formában): A Compressibility Check egy igen hasznos funkciót takar(na). Lényege, hogy ha bekapcsoljuk, akkor a filmbõl véletlenszerûen vett képeket kódol be (a film annyi %-át amennyi be van állítva), így próbálva meg pontos képet adni annak tömöríthetõségérõl. A feltételes mód csupán azért van ott mert ez a funkció nálam következetesen a Kék Halálba taszította a Windows-t. Ha mégis mûködött volna, akkor valami ilyesféle eredményt adott volna: Akkor jó, ha a %-os érték 60-100 között van (a mezõ háttere fehér). Alacsony értéken elõbb sárga, majd piros lesz, ha piros, akkor már

nagyon nem jó, ilyenkor csökkentsük a felontást v. növeljük a file méretét Ideális esetben az érték 65-75 % között van Ha sikerült megfelelõen beállítani kikapcsolhatjuk a Compressibility Check-et. Mentsük el a .avs file-t, ami egy kis script file, ami az Avisynth számára tartalmaz információkat és utasításokat. Én csak elmenteni, nem pedig elmenteni és kódolni szoktam (Save, nem pedig Save & Encode). Ennek oka, hogy bár a GKnot meg tudja csinálni mind az elsõ, mind a második menetet, de a beállításokból alig valamit enged látni (mondjuk ez az elsõ menet esetén nem is baj, ott úgysincs mit látni.) Én ezért itt csak elmentem a .avs file-t, majd azt külön nyitom meg a Nandub-ban Jobban szeretem látni, hogy mi hogyan készül, de ez csak az én véleményem, lehet a GKnot-on belül is csinálni. Azaz. Ezek után be lehet zárni a GKnot-ot, és megnyitni a Nandub-ot, ott pedig az elmentett .avs file-t Ezek után már csak el kell

indítani az elsõ menetet (First Pass), hogy elkészüljön a .stats file Semmi egyebet nem kell beállítani, mivel a vágást, átméretezést, stb. az Avisynth végzi Mikor kész, megkapjuk a pár MB-os stats fileunkat És itt következik az érdekez rész! Nyissuk meg újra a GKnot-ot, és a Nandub Files fül alatt nyissuk meg a .stats file-t: A Span és a Sensitivity értékeket a GKnot belsõ motion detection rendszere használja, hagyhatjuk õket az alap 15/15-ön. A képernyõ alján láthatjuk, hogy a méretezés-vágás megfelelõ volt-e (First Pass Stats): A Video Size/First Pass Size érték ideális esetben 60-100 % között van. A fenti kép esetében ez 31.8 %, ami azt jelenti, hogy a beállított felbontás túl nagy volt, csökkenteni kell (vagy több CD-re tenni a filmet), különben a minõség gyenge lesz. Ha ez az érték 100 % feletti, filmünk nem fogja elérni ezt a méretet, hiszen a 100 % az elérhetõ maximális méret. Ezek után a Nandub Encoding Control

File mezõben (miután meggyõzõdtünk arról, hogy mind a Key Frames, Delta Frames, Motion ki van pipálva) mentsük el a .ecf file-unkat (Save): Gyõzõdjünk meg arról, hogy a Stats File Editor fülön az F.-Size Correction, Motion Correction és Luma Correction pontok ki vannak jelölve. Fontosak, mivel a minimális bitrate-et és a motion detection-t, ill. a fényességet (luma) szabályozzák A Customize gombbal bármelyiket lehet módosítani, de a default beállítások általában megfelelõek: Itt következik a legfontosabb rész, az új .stats file kiszámítása és lemezre írása! Nyomjuk meg a Calculate, majd a Save gombot! Ezzel az elsõ menet során mért maximális lehetséges fileméret és az eredeti .stats file által tárolt adatok alapján úgy módosítjuk (ill. a GKnot úgy módosítja :)) a stats file-t, hogy a film mérete pontosan a kívánt méret legyen. A pontosan jelen esetben nálam azt jelentette, hogy egy több mint 2 órás filmet a

beállított 1400 MB (audióval együtt) helyett 1405 MB-ra kódolt be. No dehát a CD méreténél is meg lehet adni 695 MB-ot 700 helyett :). Ezek után nem marad más hátra, mint a második menet, azaz a film tényleges bekódolása DivX-be. Ezt megcsináltathatjuk a GKnot-al is (Save & Encode), de mint már írtam, én külön csináltam a Nandub-al. Ebben az esetben három file-t kell felhasználnunk: az .avs file-t, az ecf file-t és a stats file-t Ezeket felhasználva kell elindítani a második menetet. Végül néhány megjegyzés! A csomagban megtalálható a VobSub nevû feliratripper is. Kipróbáltam, de a tömörítési próbához hasonlóan ez sem akaródzott mûködni, menet közben hibaüzenettel megállt (lehetséges, hogy mindkettõ engem utált meg elsõ látásra, ki tudja. :)) Helyette javaslom a SubRip nevû programot. A GKnot segítségével az hangot is hozzáadhatjuk a filmhez. Ahogy a videokódoláshoz inkább közvetlenül a Nandub-ot, én itt inkább

a Graphedit-et használtam. Nekem az a megszokott, bevált módszer, de ízlés szerint lehet a GKnot-al is próbálkozni. És köszönet TheWEF-nek, amért megalkotta a Gordian Knot-ot :). A Nandub és az SBC kódolás Az SBC (Smart Bitrate Control) a DivX-kódolásnak egy új módja. A hozzá használt program neve Nandub, ami tulajdonképpen a VirtualDub egy (az eredeti szerzõ engedélyével) átírt változata, és amit egy nn nick-et használó személy írt. Ez a program a Divx enkódolás során minden frame-et ellenõriz. Elsõként Doom9 oldalán jelent meg leírás róla. Egyesek azt hihetik hogy a Nandub kisebb fileméret mellett jobb minõséget produkál. Azt például valószínûleg mindenki tudja, hogy a Fast Motion codec 6000kbps-en rosszabb minõségû képet ad, mint a Slow Motion codec 3000kbps-en, azaz miért is ne kódoljuk az egész filmet 3000kbps Low Motion codec-el, ha a képe jobb és még fele akkora is, mint a Fast Motion codec 6000kbps? Csupán azért

ne, mert a 3000kbps Low Motion codec-el készült film mérete kb. a duplája lesz, mint a 6000kbps Fast Motion Codec-el készült filmé. Ez ugyanúgy igaz a Nandub-ra mint a Windows Media Encoder 8-re, de még az MM4 kódolásra (mint a MakeFilm vagy az AVIRevolution) is. Ha összehasonlítjuk az ezekkel a módszerekkel és a normál DivX codec-el készült filmeket, a Nandub vagy MM4 kódolású filmek vagy nagyobbak vagy ugyanolyan minõségûek lesznek. Ezeknek a programoknak az ereje abban rejlik, hogy a legoptimálisabban használják ki a rendelkezésre álló helyet. Ennek megvalósításához a Nandub 2 utas változó bitrate-û kódolást alkalmaz. A fenti módszerek közül egyértelmûen a Nandub adja a legjobb minõséget, a programban található rengeteg beállítási lehetõség közül viszont csak kevés van érdemben hatással a minõségre. Ennek valószínûleg az az oka, hogy a Nandub még erõsen a fejlesztési fázisban van. A szerzõ még nem tudta

megállapítani, hogy melyek az igazán fontos beállítási lehetõségek, ezért mindegyik megtalálható a programban, ami jó ötlet, hiszen így a jelenlegi felhasználók tulajdonképpen a Nandub béta-tesztelõi, emellett pedig mindent teljeskörûen be tudnak állítani. A jövõbeli verziókban valószínûleg jóval kevesebb számú beállítási lehetõség lesz. Szerezd be a következõket: Nandub 1.0 RC2 VirtualDub 1.49 A Nandub-ban vagy a FlaskMpeg és Avisynth által elõkészített anyagot, vagy a DVD2Avi által készített ál-AVI file-t tudjuk feldolgozni. Ezek közül a DVD2Avi használata az egyszerübb és megbízhatóbb. A Nandub telepítése Ha eddig még nem telepítettük a VirtualDub-ot, akkor most tegyük meg. Ezek után tömörítsük ki a Nandub-ot, majd a Nandub minden file-ját másoljuk be abba a könyvtárba, ahová a VirtualDub-ot telepítettük. Ezek után a Nandub-ot a Nandub.exe file futtatásával lehet elindítani Az AVI/AVS file megnyitása

Ha a DVD2Avi-t használtunk, AVI-t; ha Avisynth-et, AVS file-t kell megnyitnunk. Mivel a Nandub a VirtualDub egy módosított változata, ezért szinte mindent tud amit az, azaz ha vágni vagy átméretezni akarjuk filmünket, akkor azt ugyanazon módon tehetjük meg, mint a VirtualDub -ban. A kódolás elsõ szakasza Az MM4 kódolási módok (pl. MakeFilm, AVIRevolution, FairUse,stb) általában többször is bekódolják ugyanazt a filmet, majd annak darabjait fûzik össze. A Nandub mindezt csupán két lépcsõben hajtja végre, mégis jobb minõséget produkál. Az elsõ kódolásnál semmiféle paramétert nem kell megadnink, ellenben fontos, hogy a vágási-átméretezési értékeket állítsuk be, különben tönkretehetjük az egész folyamatot. Ha a megfelelõ szûrõket beállítottuk, az elsõ lépésben a Nandub-nak egy statisztikát kell készítenie filmünkrõl. Hogy ezt megtegye, kapcsoljuk be az alábbi képen látható Generate stats és No AVI output

funkciókat (tegyünk pipát melléjük). Erre azért van szükség, hogy az elsõ lépésben a Nandub ne egy szép nagy AVI file-t, hanem csak a statisztikafile-t készítse el. Ezután kattintsunk az alábbi képen látható First pass. pontra A program megkérdi hogy milyen nevet adjon a statisztikafile-nak. Adjunk meg egy szimpatikus nevet. A Nandub ezután elkezdi átkódolni a filmet Ez ugyanolyan hosszan eltart mintha teljes egészében elkészítenénk a DivX AVI file-t, azaz több órán, esetleg egy napon át. Ha végzett, az eredmény egy kis, .stats kiterjesztésû bináris file lesz Ezt az elsõ lépést adott filmnél csak egyszer kell elvégezni, azaz ha a folyamat végén nem vagyunk megelégedve a végeredmény minõségével, akkor ez a kis file újra felhasználható, nem kell ismételten elkészíteni. Ha egy másik filmet akarunk átkódolni, akkor természetesen ezt a kis file-t is újra el kell készíteni, mint ahogyan akkor is, ha az eredeti filmünk

képét átméreteztük vagy újravágtuk. A Nandub beállításai Az elsõ lépés során a Nandub végigvizsgálta filmünket, most ideje a megfelelõ módon átkódolni azt. Ehez a Nandub-ot megfelelõen be kell állítani, ami nem is olyan könnyû feladat. Elõször állítsuk be a keyframe detektálást. A Scene fülön az Interframe (cut) értéket állítsuk be 215-re. Gyõzõdjünk meg róla, hogy a Generate stats és a No AVI output funkciók mellõl kivettük a pipát. Ezután jön a Nandub finomhangolása DivX. (Ctrl+x) Az alábbi ablak ugrik elõ. Bitrate A megfelelõ bitrate kiszámolásához használjumk egy bitrate kalkulátort, ahogyan az Az Mpeg2Avi használata címû leírásban olvasható. Érdemes tartani magunkat a kalkulátor által kiszámolt bitrate-hez, ha a film túl nagy vagy túl kicsi lenne, a méretét egyéb beállításokkal is tudjuk befolyásolni. Minimum allowed bitrate Ezzel tulajdonképpen azt közöljük a Nandub-bal, hogy mi az a

minimális minõség, amit tartani szeretnénk. Személy szerint itt a 600kbps értéket javasolnám Túl nagy értéket nem érdemes beírni mert akkor befolyása nincs a minõségre, de 300kbps alá se nagyon menjünk. Keyframe interval A keyframe-eket a Nandub (a régebbi M4C és VKI codec-ekhez hasonlóan) automatikusan, a jelenetváltásokkor (a snitteknél) teszi be a filmbe. Ez a váltás a képen hatalmas változást okoz. Mive az Mpeg tömörítés csak az elõzõ frame-tõl való eltéréseket menti el, ezért ha az adott frame teljesen különbözõ az elõtte levõtõl, érdemesebb egy teljes frame-t (keyframe-et) tenni itt a filmbe. Mivel a keyframe-et követõ frame-ek mind az elõttük levõ keyframe-en alapulnak, ezért a jelenetváltásokkor egy keyframe behelyezése kissé javít a minõségen. A keyframe-ek ált 2-8 másodpercenként követik egymást. A Nandub Keyframe interval beállítását úgy írták meg, hogy felülbírálja a standard keyframe detektálást,

emellett túl sok keyframe-et tesz be. Ezt nem akarjuk, ezért az értékét állítsuk 9999-re. Internal SCD Az Internal SCD (Scene Change Detection) Együttmûködik a VirtualDub-ban beállított Keyframe detektálással. Ezek együttesen sincsenek túl sok hatással a film minõségére, ezért nem érdemes túl sok idõt és fáradtságot áldozni rájuk. A 100% a legtöbb film esetében megfelelõ beállítás, de ha így túl sok keyframe kerül a filmbe (fõleg azokba a filmekbe amelyekben a sötét színek dominálnak), akkor ezt az értéket akár 10-20%-ra is lehet csökkenteni. Space KFs Ez a funkció igen fontos a keyframe-ek behelyezésében. Elõfordul, hogy a keyframe detektálás túl érzékeny a film bizonyos jeleneteinél és a kelleténél jóval több keyframe-et tesz be kis idõtartományon belül. Ez szaggatottá teheti a lejátszást, de a file méretét mindenképpen megnöveli.Ennek megelõzésére a Space KFs azt a frame-számot adja meg, aminek

minimálisan lennie kell két keyframe között. Az ábrán látható érték 50, ami PAL filmeknél 2 másodperc. Ez általában megfelelõ érték, ha filmünket kisebb méretûre akarjuk készíteni, adjunk itt meg nagyobb értéket. Anti-Shit Treshold DivX film lejátszása közben valószínûleg mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, amikor a kép megfagyott de a hang továbbra is szólt, mintha semmi sem történt volna. Ez a funkció ennek a hibának a kiküszöbölésére hivatott. Ha az értéke 1, akkor minden frame-et keyframe-ként fog újrakódolni, amit jobb ha nem próbálunk ki. A 120 általában megfelelõ. Nem sok értelme van ennek a funkciónak a beállításaival próbálkozni, hacsak nem tapasztalunk a fentiekhez hasonló tüneteket vagy túl sok keyframe-et. Alapból ki van kapcsolva, mivel lassítja a kódolást, és ha a fenti hibát sohasem tapasztaljuk, akkor a legjobb így is hagyni. Motion Detection. (Ctrl+m) A DivX codec mozgalmasabb

jeleneteknél növeli, kevés mozgással járó képsoroknál pedig csökkenti a bitrate-et. Ez az automatikus detektálás a frame-ek közti különbségek összehasonlításán alapul. Nagy különbségeknál sok a mozgás, több a részlet, ezért a codec növeli a bitrate-et. Ennél a pontnál azt állíthatjuk be, hogy ezt hogyan tegye Span Ez azt állítja be, hogy egy adott frame-et hány másikkal hasonlít össze. Az alapértelmezett érték 8, ami az elõtte levõ 8 és az utána következõ 8, azaz összesen 16 frame-et jelent. A minimális érték itt 1, a maximális 24 lehet Természetesen minnél magasabb ez az érték, a kódolás annál tovább tart majd. Az alap 8 tökéletesen megfelel Sensitivity Ez az érték azt állítja be, hogy a frame-ek vizsgálata során mekkora legyen a minimális változás, amire a program már "felfigyel". A legérzékenyebb beállítás az 1, a maximális érték 50, de ezt nem valószínû, hogy bárki is használja. Az

optimális érték valahol 10 körül lehet, bár egyesek lemennek akár 2-ig is, hiszen a codec ilyenkor jobban "reagál" a változásokra, jobban emeli a bitrate-et. Ki-ki annyit állít be, amennyit jónak lát Igazság szerint a fenti két Motion detection beállítás közül egyik sem volt jelentõs hatással sem a képminõségre, sem a file méretére. Nem érdemes túl sok energiát fektetni a legoptimálisabb érték kikísérletezésébe. Fast Motion & Low Motion Az adott frame-en levõ mozgás mértékét a program egy 0-tól 300-ig terjedõ értékkel jellemzi, bár ez utóbbi értéket nemigen éri el egyetlen film sem :). A két csúszka annak beállítására szolgál, hogy a Fast Motion codec mikor vegye át a mozgalmasabb jelenetek kódolását, a Low Motion codec pedig mikor kódolja a csendes részeket. Mivel a Nandub pontosan vezérli a felhasznált bitrate-et, ennek a funkciónak már nincs túl sok szerepe. A Nandub-felhasználók általában csak a

Low Motion codec-et használját, a Fast Motion Codec értékét pedig 300-ra állítjak, hogy soha ne aktivizálódjon. Ennyire azért nem érdemes mellõzni a Fast Motion codec-et, lehet az ábrán látható módon beállítani az értékeket. Crispiness modulation Hasonló a DivX-codec eredeti Smoothness/Crispiness beállításához. Kevéssé mozgalmas jeleneteknél fontos, hogy a kép tiszta és éles legyen, mozgalmasabb jeleneteknél viszont nem baj, ha egy kicsit homályosabb, mert ez csak elfedi a pixelesedést. A szem tehetetlensége folytán így kicsivel jobb képet kapunk. Ennek a funkciónak az engedélyezéséhez jelöljük be az Enable BR modulation négyzetet. Túl sok hatása ennek sincs, akármire is állítjuk, tulajdonképpen a DivX Smoothness beállításának az ellentettje. A 30% megfelel a 70%-ra állított Smoothness-nek és a legtöbben is ennyit (25-30-at) használnak, magasabb érték csak akkor szükséges ha a film 1 CD-s lesz vagy nagyon mozgalmas.

Compression levels. (Ctrl+c) Ez a rész bonyolultnak tûnik, noha valójában ez a legegyszerûbb és ez van a legnagyobb hatással a minõségre. A DivX codec minden frame-et egy 0-32 közé esõ mértékben tömörít, azaz a 0=nincs tömörítés, 32=maximális tömörítés. A Nandub-ban az eredeti ötlet az volt, hogy a felhasználó szabadon eldönthette, milyen mozgási mértékhez milyen tömörítést használ, ezért látható hat sor a fenti képen. Csakhogy közben kiderül, hogy ez nem volt egyéb, csak idõpocsékolás, és az igazán lényeges beállítás csupán az elsõ sor, a DRF Min. és Max. Fontos, hogy mindegyik "when motion is over" beállítást kikapcsoljuk azzal, hogy az értéküket 300-ra állítjuk. A Nandub következõ verziója remélhetõleg már nem fogja tartalmazni ezt a zavarba ejtõ beállításrengeteget. Kérdés, hogy akkor mekkora legyen a DRF Min. és Max? Úgy tûnik, hogy a Low Motion codec minimálisan 2x-en, maximálisan 11x-en

tömörít, míg a Fast Motion codec minimálisan 7x, maximálisan 16x tömörítést használ, bár ez így egy kicsit túl van egyszerûsítve. Képletesen szólva a Fast Motion codec minimális tömörítés mellett sem tudta ugyanazt a minõséget produkálni, mint a Low Motion codec maximális tömörítés mellett. Ha mind a minimális, mind a maximális tömörítési értéket 2-re állítjuk, a film minõsége a legjobb lesz, de joval nagyobb lesz a mérete, emellett a 2 utas tömörítést is csaknem feleslegessé teszi. A Nandub akkor tud hatékonyan dolgozni, ha a tömörítés mértékét tág határok közt képes változtatni, az eredeti DivX codec pedig tíz szinten (2x-11x) tudott tömöríteni. Ha a maximális tömörítés 2x és a kép teljesen sötét, jóval nagyobb az elfoglalt hely, mintha a sötét részeket magas tömörítéssel, különösebb minõségvesztés nélkül kódolnánk. A minimális tömörítési értéket mindig állítsuk 2-re, ennél

magasabb értékre ált. még 1 CD-s filmeknél sincs szükség, csak ha a file méretét mindenáron a legkisebbre akarjuk szorítani, természetesen a minõség árán. A legmegfelelõbb maximális tömörítési értéknek számos kísérlet után a legtöbb filmhez a 8 bizonyult. Ennél alacsonyabb értékek nem növelték túlságosan a minõséget, a magasabb értékek sem csökkentették túlságosan a file méretét. Röviden: a 8 mindenhová megfelel Bitrate and reservoir (Ctrl+b) Ez a szekció van a végül elkészülõ film minõségére a legnagyobb hatással, ugyanakkor ez tûnik a legbonyolultabbnak is. Freeze Ezt hagyjuk üresen. Stats file A kódolás második szakasza során az elsõ szakasz alatt gyûjtött információk kerülnek felhasználásra. Ha több ilyen file-unk is van különbözõ filmekrõl, a jobb oldali gomb segítségével kiválaszthatjuk a megfelelõt. Ha végigcsináltuk az elsõ fázist, a megfelelõ file már ki van jelölve. Compression

Érdekes módon ez az érték nincs semmiféle kapcsolatban a videotömörítés mértékével. Hogy megértsük mûködését, meg kell értenünk azt is, hogy a Nandub miképpen dolgozza fel a statisztikafile adatait. Az elsõ lépés során a film a lehetõ legjobb minõséggel (6000kbps) kerül kódolásra. Ekkor a tömörítés során a video mentése helyett minden frame-hez a használt bitrate lesz elmentve. Mivel a DivX codec nem nézi, hogy a kész file mekkora lesz (nincs minimális vagy maximális mérethatár), ezért olyan bitrateet használ, amilyet csak akar a lehetõ legjobb minõség eléréséhez. A statisztikafile ilyen formán nem egyéb, mint egy bitrate-grafikon. A bitrate lehet olyan magas is, hogy a csendesebb részek minõsége romolhat a mozgalmasabb részek nagy aránya miatt. Ez a funkció mintegy "összenyomja" a szélsõséges bitrate-eket, ami a mozgalmasabb részek rovására javítja a csendes részek minõségét. A Compression 20%-ra

állítása után a fenti grafikon így néz ki: Mint láthatjuk a bitrate még mindig váltakozó, de már nem annyira, mint az elõbb. A csendes részek szebbek lettek, a mozgalmas részek kevésbé. Ha ezt az értéket túl magasra állítjuk, az gyakorlatilag egy egyenest csinál a grafikonból. A dolog lényege, hogy megtaláljuk azt az értéket, ami a csendes részek jó minõsége mellett még nem rontja számottevõen a mozgalmas részek minõségét. Ez az érték ált 10-30% között váltakozik. A jobb oldalon levõ Calc. gomb egy beépített funkciót takar, ami a statisztikafile adatai alapján automatikusan igyekszik meghatározni az ide illõ legmegfelelõbb értéket, és ami még igencsak kísérleti stádiumban van. Az Options menü Preferences pontja alatt az SBC fülön található egy érték, amit úgy hívnak, hogy Crosspoint. Ez alapértelmezésben 460, de ha változtatjuk, az az ismert bitrate grafikon és az általunk adott új érték viszonyán

változtat. Ezt nem kell használni, elég ha a Compression-t megadjuk A Nandub készítõje a Crosspoint értékre a 460 meghagyását ajánlja, míg egyesek ezt megfelezik ha 1 CD-s filmet készítenek. Ki-ki eldöntheti, mit álít be Smoother Ez arra szolgál, hogy megszüntesse a bitrate hirtelen, ugrásszerû változásait, nem pedig a kép élesítésére vagy homályosítására. Az alábbi képen a bitrate baloldalt elõtte, jobboldalt utána látható. Az alapértelmezett érték használható, de én inkább a 2%-ot használom. Egyesek akár 5%-ot is beállítanak, ennél többet viszont soha ne használjunk. A file méretére és a minõségre nincs túl nagy hatással. A túl nagy érték, ugyanúgy mint a Compression-nál, csak a 2 utas tömörítést teszi feleslegessé. Luma correction A túl sok kontrasztot tartalmazó képeket nehéz tömöríteni, az Mpeg a kevéssé kontrasztos vagy homályos képekkel könnyebben megbirkózik, mivel azokban kevesebb a

részlet. Ha egy kontrasztos kép van a filmben, ez a funkció detektálja és megnöveli a bitrate-et. A Treshold értéke azt mutatja meg, hogy mekkora fényességnél aktivizálódik ez a funkció, a Multiplier pedig megmondja, hogy a bitrate-et hány %-al fogja ez a funkció növelni. A Nandub dokumentációja a Treshold értékre10-et, a Multiplier értékére pedig 5-öt ajánl. Rajzfilmekhez ezt ajánlott 18-ra, ill 8-ra növelni Ezeket a beállításokat szabadon lehet variálni, alapértelmezetten hagyni, vagy a funkciót akár ki is lehet kapcsolni, a végeredmény minõségére nem lesz jelentõs hatással. End credits Opcionális funkció. A kódolás elõtt ellenõrizhetjük, hogy a film végén a stáblista milyen hosszú. Ha ezt az értéket (a frame-ek számában) beírjuk ide, a Nandub ezt a szakasz fele akkora bitrate-el fogja kódolni, mint a film többi részét. Ez akár 50 MByte méretcsökkenést is eredményezhet. Ezt a funkciót alkalmazva a többi

beállításon nem kell módosítani, a Nandub mindent automatikusan elvégez. KF boost Értéke alapértelmezésben 0%, de beállíthatunk akár 5%-ot is. Én ált 2%-on tartom Nem biztos, de talán ennyivel növeli a keyframe-ek bitrate-jét. Talán a jobb minõségû keyframe egészében jobb képet eredményez. Payback delay Az alapértelmezett 45 másodperc mindenhová megfelelõnek tûnik, de ezt akár 120 másodpercre is lehet növelni. Ez valami olyasmi lehet, hogy a gyors részek minõségének javítása céljából a Nandub a lassabb részekbõl is felhasznál darabokat, hogy a gyors részek kevésbé legyenek kockásak. Nem igazán értem hogyan mûködik, de a film egészének minõségére amúgy sincs túl nagy hatással. High-pass & Low-pass Ez szinte ugyanaz, mint a DivX codec-nél már kiválasztott maximális és minimális bitrate. Ez egy kissé fordítottnak tûnhet a számokra nézve. A High-pass azt adja meg, hogy a Nandub a beírt értéknél csak

magasabb, míg a Low-pass értékénél csak alacsonyabb bitrate-et használjon. Az ábrán látható 600, ill 2000 a legtöbb filmhez megfelelõ értékek, de lehet variálni, természetesen csak ésszerû keretek között. High-pass értéknek pl nem szokás 1000-nél magasabb értéket megadni. Gauge Valószínûleg ezek a legfontosabb beállítások. A korábbiakat többé-kevésbé lehetett általánosítani (mint a DRF értékét 2-re és 8-ra, de a többit is), viszont a file végsõ mérete itt dõl el. A Gauge azt vezérli, hogy a DivX codec szerint egy frame kódolásához hány bit áll még rendelkezésre, azaz ezt az értéket változtatva szinte a film minden egyes frame-jének a bitrate-jét adjuk meg. A három érték közül a Min és a Max egyértelmû, a Start pedig azt adja meg amivel kezd, az érték pedig nem lehet magasabb, mint a Max, ill. nem lehet alacsonyabb, mint a Min érték A legtöbben a Start és a Min értékeket 30-40-re, a Max értékét pedig

80-100-ra állítják. Ha növelni akarjuk a film végsõ méretét, adjunk meg alacsonyabb Min és Max értékeket, ill. növeljük õket ha a film méretét csökkenteni akarjuk. Ajánlott 10-20%-onként lépkedni Ha jól adtuk meg a Max és Min értékeket, ill. a DivX bitrate-értékét, a kész film mérete nem fog túl sokkal eltérni az elõre kalkulált mérettõl. Nos, ezzel kész is lennénk. A Nandub használatához nincs útmutató, így eléggé nehéz kitalálni, hogy mi hogyan mûködik, de a fentebb leírt beállítások jó eredményeket adtak. Ha készen vagyunk velük, a filmet a File menü Save as AVI. pontjánál menthetjül el És egy újabb napi kódolás után remélhetõleg egy olyan filmet kapunk, amire büszkék lehetünk :)). A DVD2Avi használata A DVD2Avi tulajdonképpen a legjobb alkalmazás egy DVD dekódolására. Hogy ez miért nem lett megemlítve korábban mint a DivX-készítés legjobb módja? Alapvetõen azért, mert túl kevés beállítási

lehetõséggel rendelkezik. Nem tud például videoképet vágni és átméretezni, ezt egy másik alkalmazással kell megoldani (mint pl. a TMPGEnc) Nem támogatja az MP3 formátumot és az IFO file-ok elemzését sem. Emellett kissé lassabb mind a FlaskMpeg-nél, mind az Mpeg2Avi-nál. De mivel sokan akarják használni a Nandub nevû programot, érdemes foglalkozni a DVD2Avi-val is, mert vele a legegyszerûbb dekódolni a DVD-t. Szerezd be a következõket: DVD2Avi 1.74 VFAPI Converter A DVD2Avi nem kezeli az IFO file-okat és csak VOB file-okat képes megnyitni. Ez azt jelenti, hogy a VOB file-okat egy olyan ripperrel kell dekódolni és a merevlemezre menteni, ami kezeli az IFO file-okat. Ilyen pl a Smartripper A merevlemezrõl nyissuk meg a VOB file-okat. Az alábbi ablak urik elõ. Gyõzõdjünk meg róla, hogy minden VOB-ot hozzáadtunk, és a sorrendjük is megfelelõ. A hang dekódolása (opcionális) A DVD2Avi képes dekódolni a hangot a VOB file-okból, de

szinkronizációs problémák miatt ez nem ajánlott. A hiba fõleg az NTSC filmeknél jön elõ, így PAL filmekkel lehet próbálkozni, de ált. nem érdemes Ha mégis megpróbáljuk, az alábbi képen látható listáról válasszuk ki a dekódolandó hangsávot. Ha nem akarunk audio dekódolást, válasszuk a None opciót. Ha mégis dekódoljuk a hangot, az PCM formátumban kerül mentésre, azaz a mérete a GByte-os tartományban fog esni. Ha kevesebb helyet akarunk felhasználni, az audio dekódolásához használjuk a Graphedit nevû programot. A video dekódolása Ha bele akarunk nézni, az az Options menü Preview gombjával tehetjük meg. Ekkor a kép mellett egy másik ablak is megjelenik, ahol a filmrõl láthatunk információkat (képarány, PAL/NTSC, stb.) NTSC filmek és interlace problémák Tapasztalatok alapján NTSC filmeknél mindig ajánlott használni az alábbi képen látható Forced FILM opciót. Ha mûködik, akkor megszûnik az interlace-probléma

jellegzetes csíkozódása. Ha nem, azt az elsõ látásra észre fogjuk venni :). Legobban azokon a részeken látszik, ahol sok a mozgás. Az interlace-problémára a legobb megoldás az Avisynth nevû program Bob deinterlacer nevû szûrõje, de használható a VirtualDub (vagy a Nandub) beépített Deinterlace szûrõje is. A Forced FILM funkciót ne használjuk PAL rendszerû filmeknél, csak akkor, ha egyes speciális részeknél a deinterlace-hez hasonló probléma jelentkezik. "SAVE THE PROJECT" Ezek után elkezdhetjük a DVD dekódolását a Save project pont kiválsztásával (nem a Save AVI-val!). Adjuk meg az elmentendõ project nevét, a file kiterjesztése .d2v lesz A dekódolás ált egy óránál kevesebb ideig tart. Konvertálás ál-AVI file-ba Most következik az igazán érdekes rész, az ál-AVI készítése. Ez nem egy igazi AVI file, mivel az igen nagy lenne és sokáig tartana elkészíteni. Ehelyet a DVD2Avi project fileban levõ információkat

átkonvertáljuk egy ál-AVI file-ba, amit minden olyan program képes megnyitni ami támogatja az AVI formátumot. Ilyen a VirtualDub, Nandub de a Media Player is. Az ál-AVI éppen úgy mûködik mintha igazi lenne, ugyanúgy alkalmazhatóak rá a szûrõk, lehet vágni, átméretezni, stb. Az konvertáláshoz telepítsûk fel a VFAPI nevû programot, az installáláshoz futtassuk a vifpset.bat file-t A programot a VFAPIConvexe file futtatásával lehet elidítani Futtatáskor az alábbi képernyõt látjuk. Az Add job gomb megnyomásával nyissuk meg az elmentett DVD2Avi project file-t. Ne állítsunk be semmi egyebet, csak nyomjuk le az OK gombot. Ezek után az ál-AVI éppen úgy kezelhetõ mint bármilyen más AVI, mint ahogy az alábbi képen is látszik. Az ál-AVI mérete alig 10-20 MByte, ellenben a dekódolt VOB file-okat addig nem törölhetjük le amíg az összes kódolást el nem végeztük. de erre már alighanem mindenki rájött saját maga is. Innentõl kezdve

azt csinálunk filmünkel amit akarunk Szerkeszthetjük VirtualDub -al, de felhasználhatjuk a Nandub -ban is. Az Ac3Dec használata Az Ac3Dec egy kiváló program, ami az AC3 (Dolby Digital) formátumú hangsávokat konvertálja standard PCM sztereó audióvá. Gyakorlatilag bármilyen VOB vagy AC3 filehoz használható, és bár a minõsége kissé elmarad a Graphedit minõségétõl, de ezt a késõbbi verziók valószínûleg orvosolni fogják. Mint mindig ha VOB file-okkal dolgozunk, azokat elõbb le kell rippelni a merevlemezre. Bár a program maga parancssorban fut, de a DanniDin-féle GUI képes kezelni, így nem szükséges manuálisan paraméterezni. A GUI az alábbi módon néz ki: A GUI-n belül a vörössel bekarikázott AC3DEC pont kiválasztásával kapjuk a fenti ablakot. Az A pontnál adjuk megt az Ac3Decexe helyét: A B pont alatt adjuk meg a forrás VOB vagy AC3 file helyét és nevét: A C pont alatt pedig az eredményként kapott WAV file helyét és

nevét adhatjuk meg: Beállítások Csak a lényegesebb beállítási lehetõségek lesznek elmagyarázva! Én (Nicky Page) a Global Output Gain (D) értékét mindig 500-ra teszem. Ez növeli a hangerõt Ha még mindig halk, akkor a Global Output Inverse-squared Gain értékét is lehet növelni, de csak óvatosan mert a hang torzulhat. Meg kell találni a legoptimálisabb beállításat, az filmenként változik. A hangerõt a Play Source (G) gombra kattintva lehet ellenõrizni Amennyiben több mint egy VOB file-al dolgozunk (és legtöbbször ez az eset áll fent), akkor fontos bejelölni az E-vel jelölt Span Over Multiple VOBS Automaticly pontot. Ekkor fontos, hogy a VOB file-ok nevei jól legyenek megszámozva, valahogy így: vts 01 1.vob vts 01 2.vob vts 01 3.vob Így ha az Ac3Dec végez az elsõ VOB-al, automatikusan a következõvel folytatja. Még egy nagyon fontos beállítási lehetõség van, az pedig az F! Ha a VOB file vagy file-ok több audiósávot

tartalmaznak, akkor itt tudjuk kiválasztani hogy melyik kerüljön konvertálásra. A 1st Stream általában az elsõ hangsáv a DVD-n (legtöbb esetben angol), de ha nem ezt akarjuk felhasználni, akkor a fölötte levõkbõl kell kiválasztani a megfelelõt. Hogy ez melyik azt szintén a Play Source gomb megnyomásával tudhatjuk meg azáltal, hogy belehallgatunk. Ha minden kész, nyomjuk meg a Create My WAV gombot: Az alábbi ablak ugrik elõ. Válasszuk ki a PCM 48,000 Hz, 16 Bit, Stereo formátumot Bár itt akár közvetlenül MP3-ba is menthetnénk a hangot, de a jobb minõség érdekében inkább maradjunk a fenti formátumnál. Ennyi. A konverzió az alábbi ablakban fut majd le Az Ac3Dec valós idõben konvertál, azaz a folyamat addig tart majd, mint ameddig lejátszani tartana a filmet. A 4-es DivX codec A codec installálása A 4-es DivX codec-et a telepítõcsomag futtatásával telepíthetjük, hasonlóan a régi 3.11Alpha codec-hez hasonlóan, és mint minden más

codec, szinte minden alkalmazásban használhatjuk, úgymint FlaskMPEG, VirtualDub, stb. Az alábbi ablak akkor jön elõ, ha a VirtualDub-ban kiválasztjuk a Video menü Compression pontját (a fenti csomag telepítése után a codec neve már DivX Codec 4.12) A beállítási lehetõségeket a vörössel bekarikázott Configure gomb megnyomásával hozhatjuk elõ: Ekkor az alábbi ablak ugrik elõ. Ez elsõ látásra kaotikusnak tûnhet, de el lesz magyarázva. Az ablak egyes elemeit a vörös betûk jelzik Beállítások A: Variable bitrate mode Három beállítási alternatíva közül választhatunk: 1. 1-Pass: Vagy más néven Constant Bitrate A film egy állandó, a C mezõben megadott bitrate értékkel kerül bekódolásra. 2. 1-Pass Quality-Based: Az elõzõhöz hasonlóan ez is Constant Bitrate kódolás, de itt nem konkrét bitrate-értéket kell megadni, hanem egy skálán (D mezõ) kell %-ban megadni a kívánt minõséget. 3. 2-Pass, first pass & 2-Pass,

second pass: Ez utóbbi két beállítás egymást egészíti ki, a kétmenetes (a la SBC.) kódoláskor használatosak, értelemszerûen az elsõ, ill a második menetet jelölik. Az elsõ menet során a filmrõl elkészül a log (hol vannak mozgalmas jelenetek, stb., a log file nevét és helyét az L mezõben lehet megadni), a második menet során pedig elkészül maga a film. Ezzel a módszerrel érhetõ el a legjobb minõség, viszont így a folyamat kétszer olyan sokáig tart. B: Performance/Quality Itt tulajdonképpen azt állíthatjuk be, hogy a codec mennyi idõt töltsön a legmegfelelõbb beállítások keresésével. A Slowest a leglassabb és a legjobb minõséget adja, a Fastest pedig értelemszerûen ennek az ellentettje, ami a codec készítõi szerint leginkább a valós idejû video-capture céljaira alkalmas. Valószínûleg elsõsorban a zajszûrõk alkalmazásában térnek el az egyes módok. A Medium szinten és alatta valószínûleg nincs zajszûrés, a Slow

szinten már van, a Slowest szinten a legerõsebb. Érdemes ez utóbbi módok közül valamelyiket használni, a Fast és a Fastest túl kockás képet ad. C: Output video bitsream Ugyanaz a funkciója mint a régi DivX codec esetében, azaz meglehetõsen nagy hatással van a minõségre. Konkrét értéket is beírhatunk, vagy a csúszkát is lehet használni A bitrate értéke 1 CD esetén ált. 650-1000, 2 CD esetén 1300-2000 kilobit/s közé esik D: Quality-based encoding parameters Ezt a funkciót kizárólag a 1-pass Quality Based mód használatakor lehet használni, ekkor szinte csak ez az egy beállítási lehetõség aktív. Az alapértelmezett 85% kb 780 kilobit/s értéket jelent, de egy kis változtatás itt igen nagy eltéréseket eredményezhet az eredmény méretében és minõségében. 95%-ra állítva a file mérete ált nem lépi túl a 2 GB-ot. E: Maximum key frame interval A DivX 4 codec az SBC módszerhez hasonlóan automatikusan rakja be a keyframe-eket

jelenetváltásnál. A baj az, hogy túl hosszú jelenet váltás nélkül (keyframe nélkül) erõsen a minõség rovására megy. Ezért ha az itt beállított kepkockaszám alatt nem történik keyframe-behelyezés, akkor automatikusan berak egyet. Az alapértelmezett érték 300 (ez PAL filmeknél 12 másodperc), de ez szabadon variálható. F: Default postprocessing level Gyakorlatilag ugyanaz, mint a CPU beállítása a régi codec-nél. A kódolásra magára ez a kapcsoló semmi hatással nincs, az egyetlen dolog amire hatással van az a lejátszás során a a Media Player-ben a CPU-level értéke. Ezt egyébként manuálisan is be lehet állítani, és a lejátszás során használt szûrõkre van hatással. Magasabb szint, több szûrõ, ami (ideális esetben) tisztább (viszont mosottabb, homályosabb) képet eredményez. Erre most nem térnék ki bõvebben, ki-ki kipróbálhatja, hogy neki melyik beállításon tetszik jobban az adott film. G: Max CPU usage és Deinterlace

Max CPU usage: Ennek a beállításnak sincsen semmi köze a végeredmény minõségéhez, csupán a rendelkezésre álló erõforrásokat szabályozza. A 100% beállítása esetén a codec minden erõforrást kihasznál, így egyéb programok futása akadozhat. Deinterlace: Akkor van rá szükség amikor a kép valami hasonló módon héz ki: Jobboldalt látható az eredeti kép, baloldalt pedig a codec által produkált kép a Deinterlace bekapcsolásával, ami láthatóan szinte rosszabb, mint az eredeti kép. Éppen ezért nem ezt érdemes használni (bár az eredeti cikk elkészülte után kijavíthatták már ezt a hibát.), hanem pl a VirtualDub Deinterlace pluginját H: Maximum quantinizer és Minimum quantinizer Fõleg a 1-pass beállítás használata során ez a két érték van a legnagyobb hatással az elkészült film méretére és minõségére, akár a beállított bitrate értékétõl függetlenül (!), azaz ha itt hibás értékeket adunk meg, akkor minden

egyéb beállítástól függetlenül teljesen mást kapunk majd, mint amire várutnk. Lényegét tekintve ugyanazok mint a régi DivX codec-nél a DRF-értékek, azaz a maximális és a minimális tömörítési fokot határozzák meg. A magasabb értékek nagyobb arányú tömörítést, azaz kisebb fileméretet jelentenek. A minimum értéket akkor kell csökkenteni, ha már a csendesebb részek is kockásodnak (1 CD-hez 4-5, 2 CD-hez 2), a maximumot pedig akkor, amikor a mozgalmas részek minõségével vegyunk elégedetlenek (1 CD-hez 6-10, 2 CD-hez 4-8). Meg kell találni a megfelelõ egyensúlyt, mivel a túl kicsi értékek a jó képminõség mellett túl nagy filemérethez vezetnek. Ezek az értékek befolyásolják a 2-pass kódolást is, bár nem olyan drasztikusan mint a 1-pass-t. I: Rate control averaging period, frames Ennyi frame-et vizsgál meg a codec a bitrate kiszámolásához (2-pass). Az alapéertelmezett 2000 ált. megfelelõ J: Rate control reaction period,

frames Minnél magasabb ez az érték, a kódolás annál inkább a mozgalmas részek javára tolódik el, a lassú részek rovásán. Az alapértelmezett érték ált itt is megfelelõ K: Rate control down/up reaction Ez a motion detection (mozgalmasság érzékelése) érzékenységét szabályozza. Minnél magasabb ez az érték, a codec annál több bitrate-et ad a nyugalmasabb részeknek is. Ez javítja a film minõségét, de egyúttal a méretét is növeli. Az alapértelmezett 20 ált megfelelõ. L: Log file A 2-pass kódolás során használatos, lényegében megegyezik az SBC kódolás STATS fileával, és ugyanaz érvényes rá. Az elsõ menet során szerzett információkat tárolja a második menet számára. M: Frame dropping Szintén csak a 2-pass kódolás során hozzáférhetõ, és az eldobott frame-ek számát szabályozza. A 0 beállítása esetén nincs eldobott frame, egyéb beállításnál a megadott %-ban dob el frame-eket. Ez elsõsorban a nyugalmasabb

jeleneteknél jöhet jól, ahol nem feltûnõ néhány frame hiánya, de codec-nek tudnia kell, hogy hol vannak ezek a nyugalmas részek ezért mûködik ez a beállítás csak a 2-pass kódolás során. Az eldobott frame-ek csökkentik a file méretét, ezért lehet hasznos ez a funkció, így 2 CD-s filmeknél ált. semmi szükség a használatára Röviden ennyi a 4-es DivX codec beállítási lehetõségeirõl. Az 5-ös DivX codec használata Az 5-ös sorozatszámú DivX codec a legújabb codec a DivXNetworks-tõl, gyakorlatilag a 4-es codec utódja, azaz beállításuk igen hasonló. Várhatóan az 5-ös codec is idõrõl idõre frissül majd. Kompatibilis mind a DivX3, mind a DivX4 codec-ekkel Jelenleg a codec alap és Pro verziója hozzáférhetõ. Az alap verzió néhány dologgal kevesebbet tud, mint a Pro verzió, viszont nincsen benne pop-up reklám. Ha a Pro verziót szeretnénk használni, de reklámok nélkül, akkor ezt kétféleképpen lehet megoldani: vagy

megvesszük a teljes, reklámmentes Pro csomagot 30 dollárért, vagy telepítünk egy tûzfalprogramot, ami a GAIN TRICKLER 3102.EXE-t nem engedi a hálózatra kapcsolódni. A kódolás beállítására a Gordian Knot-ban a legegyszerûbb. Csináljunk mindent úgy, ahogyan az A Gordian Knot használata címû leírásban szerepel (vágás, átméretezés, stb.), egészen addig, hogy az AVS file-t elmentjük (Preview ablak -> Save) A GKnotban használjuk a 4-es DivX codec-et, mivel a bitrate kiszámításában a 311alpha codec más módszert használ (DivX3 - 1k=1024; DivX4/5 - 1k=1000). Az eltérõ tömörítési tulajdonságok miatt a Bits/(Pixel*Frame) értéke akkor jó, a 3.11 codec használata esetén ideálisnak mondott 0.20-nál (1 CD), ill 027-nél (2 CD) az 5-ö codec használatakor kb 10-20 %-al alacsonyabb. A valódi videokódolást a VirtualDub-al fogjuk végezni. Nyissuk meg a GKnot által generált .AVS file-t, a Video menüben pedig állítsuk be a Fast recompress

pontot: Ezek után a Video menübõl válasszuk ki a Compression pontot, majd itt az 5-ös DivX codec-et: Beállítani a Configure gomb lenyomásával lehet, ekkor egy 4 füllel rendelkezõ ablak nyílik meg (DivX Codec, Deneral Parameters, Advanced Parameters, Manage Settings). A DivX Codec fül A 4-es codec-hez hasonlóan az 5-ös codec is 3 féle kódolási módot ismer: 1-pass: Az összes frame azonos, konstans bitrate értékkel kerül bekódolásra. 1-pass quality-based: Az összes frame azonos mértékben kerül tömörítésre (pl. 3x tömörítéssel). 2-pass: Kétmenetes kódolás. Az elsõ menetben a codec végigvizsgálja a filmet, a második menet során pedig úgy használja az elsõ menet során nyert adatokat, hogy a kódolás a lehetõ leghatékonyabb legyen. Ez adja a legjobb minõséget a (beállításhoz képest) legbiztosabb fileméret mellett, így a továbbiakban errõl a módról lesz szó. Encoding bitrate: Itt lehet beállítani a kívánt átlagos

bitrate értékét. A 1-pass qualitybased mód kiválasztásakor a Quantinizer csúszka jelenik meg helyette, ahol a kívánt tömörítési értéket lehet beállítani. A 2-pass mód kiválasztásakor az alábbi két mezõ aktívvá válik: Log file: Ugyanaz mint a 4-es codec esetében, azaz az elsõ menet során szerzett adatok ebben a file-ben kerülnek tárolásra, és innen olvasódnak be a második menet során. MV file: Motion Vector file. A motion compensation vektoradatait tárolja A motion compensation (ha jól értettem) abból áll, hogy a codec megpróbálja egy adott frame mozgalmasságát az elõtte és utána levõ frame-ek mozgalmassága alapján megbecsülni. Ha használjuk ezt a file-t, akkor a második menet során ezt a becslést már nem kell elvégezni, azaz a kódolás gyorsul. A következõ 3 funkció csak a codec Pro verziójában éhetõ el: Use Quarter Pixel: Az MPEG filmek képe 16x16 pixeles blokkokból áll. Ez a funkció a motion compensation

hatékonyságát hivatott növelni azáltal, hogy ezeket a blokkokat negyedeli fel. Így a codec a mozgás megbecsülését kvázi nagyobb felbontás mellett, azaz finomabban végezheti el (viszont valószínûleg lassabban). Use GMC: Global Motion Compensation. Akkor hasznos, ha csak a kép bizonyos részei mozgalmasak, más részei viszont nem. Use Bidirectional Encoding: Szintén a már említett becsléssel kapcsolatos. Lényege, hogy már nem csak a film elejétõl a vége felé nézi a mozgást, de visszafelé is (vagy valami ilyesmi. :), így javítja a képminõséget Write DivX MP4 file: Ez is csak a Pro verzióban található meg, és az eredmény MPEG-4 szabványnak megfelelõ formátumú kiírására szolgál. Mivel jelenleg emellé hangot (még) nem lehet tenni, ezért használatának nincs értelme. Quick Config CLI: Ha valaki olyan elvetemült, hogy a codec-et inkább parancssorból paraméterezi, akkor itt megteheti :). A General Parameters fül Itt

elvégezhetjük a kép vágását és átméretezését is, de ha a GKnot-al készítjük az .AVS file-t (mint az fentebb le vagyon írva), akkor a vágást és átméretezést az Avisynth megcsinálja, tehát itt nem kell újra megcsinálni. Psychovisual Enhancements: Mintegy lemodellezve az emberi látást, a kódolás során figyelembe veszi, hogy az emberi szem milyen színekre, effektekre, stb. érzékeny, és ezek minõségét kiemelten kezeli. Így ezen funkció engedélyezése a látható mozgókép (!) minõségét hivatott javítani, azaz pl. screenshot-ok összehasonlításánál rosszabb eredményt is adhat. Engedélyezve Light, Normal, Strong erõsségi fokozatban lehet használni, de a CLI-ben (parancssor, lásd feljebb) többet is be lehet állítani. Pre Processing Source: Csak a Pro változatban lehet használni, a forrás zajszûrésére szolgál. Használata csak nagyon zajos forrás esetén indokolt, azaz az esetek többségében nincs rá szükség. Fokozatai:

Light, Normal, Strong, Extreme Max Keyframe interval: Ez az érték valószínûleg sokaknak ismerõs. A két keyframe közötti maximális frame-számot adja meg, azaz ennél távolabb nem lehetnek. A 300-as érték PAL filmek esetén 12 másodpercet jelent, ez szabadon variálható. Scene change treshold: Annak az érzékenységét szabályozza, hogy a képben milyen fokozatú változást érzékel jelenetváltásnak. Ez azért fontos, mert jelenetváltásoknál keyframe-et rak be. Source Interlace: Csak a Pro változatban lehet használni. A cikk eredeti szerzõje egyértelmûen az All frames are progressive beállítást favorizálja. Ha a forrás interlaced, akkor érdemesebb az Avisynth-el elvégezni a deinterlace-t (lásd a GKnot cikkben). Az Advanced Parameters fül MaximumMinimum quantizer: Ezek is ismerõsek lehetnek a 4-es codec beállításaiból (a Nandub-ban DRF-nek hívták õket). Talán a minõségre legnagyobb hatással bíró beállítások ezek, a tömörítés

maximálisminimális értékét állítják be. Értékük csökkentése jobb minõséget és nagyobb fileméretet eredményez, a növelése értelemszerûen ennek ellentettjét. Meg kell találni a két érték között a megfelelõ egyensúlyt. Ha a két érték megegyezik, akkor az gyakorlatilag a 1-pass quality based módnak felel meg. Ha a minimális érték magasabb a maximális értéknél, akkor a maximális (alacsonyabb) értéken történik a kódolás. RC averaging period, frames: Rate Control. Ennyi frame-et vizsgál meg a codec ahhoz, hogy eldöntse, egy adott frame-et milyen bitrate-el kódoljon be. Ha értékét emeljük, akkor a film minõsége jobb lesz, viszont a codec nehezebben vált át a hirtelen gyors/lassú vagy lassú/gyors jelenetváltásoknál, ami méretbeli problémákat okozhat. Az alap 2000 megfelelõ. RC reaction period, frames: Tulajdonképpen a codec "adaptálódásának" sebességét határozza meg. Minnél magasabb ez az érték, a codec

annál gyorsabban reagál a lassú/gyors és gyors/lassú váltásokra, de ez a gyors részek minõségének javulása mellett rontja a lassú részek minõségét. Az alap 10 megfelelõ Rate control down/up reaction: A motion detection (mozgalmasság érzékelése) érzékenységét állítja be, mint a Nandub hasonló funkciója. Minnél kisebb ez az érték, annál magasabb bitrate-el kódol a codec, mivel a lsassabb részekrõl is azt hiszi, hogy mozgalmasak. Ez a minõségre jó hatással van, de növeli a file méretét Az alap 20 általában megfelelõ. Use data partitioning: Online (streaming) továbbításkor lehet hasznos (?), de nem sok értelme van. Performance/quality: Funkciója megfelel a 4-es codec azonos nevû funkciójának, azaz azt állítja be, hogy a codec mennyi idõt töltsön azzal, hogy megtalálja az egyes frame-ek betömörítésének legmegfelelõbb beállításait. Öt fokozatban állítható, értelemszerûen a leglassabb (Slowest) adja a legjobb

minõséget, ettõl fölfelé pedig fokozatosan nõ a kódolás sebessége és romlik a minõsége. DivX MP4 Creator: Itt egy már meglevõ AVI filmet alakíthatunk át szabványos MPEG-4 formátumba, de a cikk elején említett ok (nem lehet hangot hozzáadni) ennek nincs sok értelme (még). Ha készen vagyunk, nyomjuk OK-t a codec beállításaira, majd a File menübõl válasszuk ki a Save as AVI (vagy F7) pontot, amivel elkezdhetjük magát a kódolást, és adjuk meg az elmentendõ filmünk helyét és nevét. Ha 2-pass kódolást csinálunk, akkor elõször csináljuk meg a beállításokat 2-pass, first pass alatt (elsõ menet), majd a file mentésekor jelöljük be a Add operation to job list and defer processing pontot: Így nem kezdi el azonnal a kódolást, hanem csak az elvégzendõ munkák listájához (job list) adja hozzá. Ekkor visszamehetünk a codec beállításaihoz, és beállíthatjuk a 2-pass, second pass módot (minden mást hagyjunk ugyanúgy!), majd azonos

módon hozzáadhatjuk a job list-hez. Ezek után hozzuk elõ a File menübõl a Job control (F4) ablakot: A kódolás elindításához csak rá kell kattintani a Start gombra, és a Virtualdub elõbb az elsõ menetet, majd a második menetet csinálja majd meg. Így nem kell a kettõ között foglalkozni vele, de természetesen külön-külön is meg lehet csinálni a két menetet. A hang elkészítése és a videóval való összefésülése a már ismert módon zajlik, de a GKnot-ból is elkészíthetjük. A kép méretarányai 4:3, 16:9, Anamorphic, Widescreen, CinemaScope, Panavison, Pan & Scan, Letterbox valószínûleg már mindenki találkozott ezekkel a kifejezésekkel, de nem biztos, hogy azt is tudja, mit jelentenek. A mozikban a kép arányai az alábbi képhez hasonlóak De ugyanaz a film videokazettán a következõképpen néz ki. Vagyis a kép elég nagy része le lett vágva. A TV-k egészen a közelmúltig nem tudtak szélesvásznú képet

megjeleníteni, ezért a filmipar számos módszert dolgozott ki a szélesvásznú filmek TV-n történõ megjelenítésére. LETTERBOXING Az alábbi képen a vörös keret jelzi a TV képernyõjének a körvonalát. A Letterboxing tecika segítségével a szélesvásznú képet belezsugorítják a TV képernyõjébe, alul és fölül pedig fekete csíkokat adnak hozzá. PAN & SCAN Ezzel a módszerrel a filmet a mozikópiáról másolják át úgy, hogy a szélesvásznú képen a TV-képernyõ arányainak megfelelõ részt másolják, aminek a helye a szélesvásznú képen belül változhat (ált. jobbra-balra, innen a módszer neve is: PAN&SCAN, azaz csúsztatás és ellenõrzés). A legtöbb régi film videováltozata ezzel a módszerrel készült, azaz ezeknek a képébõl is jelentõs részek vesztek el. Az alábbi képen a vörös négyzet jelzi az éppen mentett kép helyzetét. ANAMORF KÉP Az anamorf képfelvétel a DVD-k fejlõdése során lett kifejlesztve.

Lényege, hogy a filmet teljes méretben és felbontással veszik fel, így a kép szó szerint nyomott lesz, ellenben egyetlen részlet sem vész el. Teljes felbontásban csak a legújabb, szélesvásznú TV-k képesek megjeleníteni az ilyen filmeket, amikoris a DVD-lejátszó feszíti ki a képet, megszüntetve a nyomottságot. Az anamorf technika ezzel a teljes felbontást ki tudja használni. Ha nem szélesvásznú TV-n nézzük az ilyen felvételt, akkoris a teljes képet látjuk a Letterboxing technika segítségével. Ha ilyen DVD-t rippelünk a merevlemezre, akkor annak a képe valószínûleg a rippelés után is nyomott lesz. Ez nem rippelési hiba, csupán a számítógép nem volt képes visszaállítani a helyes képarányokat, mint a DVD-lejátszó. Ilyenkor a képet ajánlott átméretezni. A fenti kép 720*576 PAL (a standard PAL DVD-k felbontása), amit a lejátszás során a DVD-lejátszó pl. 852*480-ra módosít. Ha az általunk keresett film DVD-változata

nem szélesvásznú, esetleg megéri várni a megvételével, mert esetleg egy késõbbi kiadás már az lesz (az briteknél úgy látszik ez így megy.) Így nem kell ugyanazt a filmet kétszer megvenni, hiszen abból csupán a filmipar profitál. KÉPARÁNYOK A DVD-k borítóján sokszor látható a következõhöz hasonló felirat: Anamorphic Widescreen 16:9 2.35:1, és vannak olyanok, akiknek ez nem mond semmit, noha igen egyszerû dologról van szó. Olyan, mint amikor az ember koktélt kever, és négy rész vodka mellé három rész szódát ad. Teljesen mindegy, hogy négy centnyi vodkáról és három centnyi szódáról, avagy négy liter vodkáról és három liter szódáról van szó, az arány akkor is ugyanakkora lesz. A képméret arányai hasonlóan mûködnek. Egy hagyományos TV képe valószínûleg 4:3, azaz 4 rész vízszintesen, három függõlegesen. Ezen a módon azonban kissé körülményes a kép arányait megadni, ezért született egy alternatív

megoldás, ahol a szélességet és a magasságot hasonlítják össze. Az alábbi képen pl a kép aránya 133:1 Az 1 megadható bármilyen mértékegységben. Ha pl az alábbi példán a kép 1 m magas, akkor a szélessége 1.33 m Ezért van az, hogy ez utóbbi rendszert, azaz a kép méretének arányait adják meg a DVD-k borítóin. Teljesen mindegy, hogy milyen egységben számolunk, lehet mm, cm, pixel, vagy akármi. A lényeg, hogy bármiben is számolunk, a kép mindig tökéletes, torzításmentes lesz. A 4:3 filmek arányai lehetnek 125:1, 136:1, de DVD-n általában az 1.25:1 a használatos A másik gyakran használt méretarány a 16:9. Ez már szélesvásznú A 16:9 filmek méretarányaira számos változat létezik. A legáltalánosabbak az 185:1 (Amerika), 1.66:1 (Európa), 177:1 (Nagy Britannia) és az egész világon elterjedt CinemaScope, ami 2.35:1, és amit olykor Panavision-nek vagy egyszerûen csak Widescreen-nek hívnak. Természetesen hiba lenne azt

gondolni, hogy a fenti képarányok közül pl. az 177:1 csak Nagy Britanniában, az 185:1 pedig csak Amerikában használatos, mert a filmstúdiók mindig azt használják, amelyik az adott körülmények között a legmegfelelõbb. Keyframe-ek és Delta Frame-ek Minden Mpeg film 16x16-os négyzetekbõl épül fel. A jobb helykihasználás céljából a codec a szinte azonos négyzeteket csak egyszer menti el, a további képkockákban nem. Ezzel a módszerrel igen jó tömörítési arány érhetõ el, hiszen pl. egy olyan jelenetnél, ahol a szereplõk csak beszélnek, de nem mozognak, hiszen csak a szájak körüli részeket kell elmenteni, a többit át lehet hozni az elõzõ képkockáról, és így tovább. Hátrány viszont, hogy így nincs teljes képünk, csak képdarabok, azaz ha mondjuk az 5-ik képkockát akarjuk megnézni akkor az 1-4 képkockákat is be kell tölteni. Sok ASF és a korai DivX filmek közül is sok így készült, aminek egyedüli hátránya hogy ha

félig megnézünk egy ilyen filmet, majd egy másik alkalommal folytatni akarjuk, akkor nem lehet "elõrepörgetni", hanem megint az elejérõl kell kezdeni. Ennek oka az, hogy a lejátszónak meg kellett vizsgálnia minden egyes korábbi képkockát ahhoz, hogy a közepébõl (vagy bárhonnan) egy teljes képkockát (frame-et) láthatóvá tegyen. Itt jön a képbe a keyframe! A keyframe nem más, mint egy teljes képkocka. Ha a filmbe idõrõl idõre berakunk egy ilyet, akkor a teljes képkocka láthatóvá tételéhez a lejátszónak már nem a film elejéig, hanem csupán az elõzõ keyframe-ig kell visszamennie. A kép felsõ részén a tömörítetlen AVI file szerkezetét látjuk, ahol minden egyes frame teljes, az alsó rész pedig a tömörített film, ahol a vörössel bekarikázott 1. és 5 frame a keyframe, a többi (2, 3, 4) pedig a csak az eltéréseket tartalmazó frame, amiknek a neve deltaframe. Mivel a keyframe-ek nem darab, hanem teljes képek, ezért

méretük is nagyobb, azaz ha sok van belõlük, akkor jelentõsen növelhetik a file méretét. A legtöbb tömörítõszofver 5-10 másodpercenként rak be egy-egy keyframe-et, de ez általában szabadon módosítható. Az ilyen tömörített filmeket csak a keyframe-eknél lehet (pontosabban érdemes) elvágni, ellenkezõ esetben ugyanis a második rész elején így nem marad keyframe, azaz néhány frame erejéig nincs mibõl rekonstruálni a teljes képet, csak annak darabjait. Éppen ezért pl. a VirtualDub videoszerkesztõ programban is érdemesebb keyframe-rõl keyframe-re lépkedni, és azoknál vágni, így kerülve el a fenti problémát. DVD - DivX (avi) konverzió kezdőknek 2002/Február/22 Aki még csak most kezd foglalkozni a DivX kódolás rejtelmeivel, annak valahol el kell indulnia. Ez a cikk ezt segíti A leírás tartalmazza a DVD - DivX konvertálás teljes folyamatát onnantól kezdve, hogy a DVD lemezt betettük a DVD meghajtóba. 1. Software-ek, Codec-ek

telepítése Kreáltam egy olyan rar filet, amiben minden szükséges program megtalálható azok számára, akik most ismerkednek a témával. Később, ha már ezekkel megbarátkoztok, akkor ezeket lehet másra változtatni, kinek-kinek kedve szerint. DivX Kezdőcsomag A tartalma : DVD Decrypter 3.0012 DVDx 1.7 DivX4 BitRate Calculator DivX Codec 4.12 Radium MP3 Codec Az első hármat tömörítsük ki, és tegyük bele egy üres könyvtárba. Majd futtassuk a DivX412Bundle.exe -t Végül a setupl3c.exe -t 2. DVD Rip Tegyük be a meghajtóba a DVD lemezünket, és indítsuk el a dvddecrypter.exe filet A képen jobb oldalon a kijelölt fileokra lesz szükségünk a winchesteren. Ezeket a fileokat a program automatikusan választja ki, nem kell állítani rajta semmit. Hogy hova mentse el a fileokat, nem árt megadni. Középen sárga kicsi folder ikonra klikkelve megadhatjuk a helyet, ahova a DVD tartalmát akarjuk tenni. Majd klikkeljünk a DVD lemezt ábrázoló ikonra

baloldalt. Ekkor kezdődik el a fileok kódolása, és átmásolása a winchesterre. Miután kiirta, hogy Operation Successfully Completed, klikk az OK gombra, és zárjuk be a DVD Decrypter-t. 3. Bitrate számolás Elindítva a divx4bitrate.exe -t, egy olyan program indul el, amivel meghatározhatjuk a szükséges paramétereit a leendő divx-ünknek. Sorban állítsuk be a paramétereket. a. Válasszuk ki a DivX 4xx -et b. Adjuk meg a film hosszát percekben (Movie lenght) c. Desired file size alatt kell megadni, hogy hány CD-re akarjuk hogy ráférjen a filmünk ( lehet 1db 74 perces, vagy akár 3 80 perces ) - a legjobb minőség eléréséhez ajánlatos a 2db 80 perces CD d. Audio options alatt válasszuk ki, hogy milyen hangsávot akarunk a filmünk mellé Ha 2 CD-s filmet akarunk, akkor ez lehet 160Kbit/sec mp3 Ha ezeket beírtuk, akkor jobb oldalon a Calculated Bitrate számot írjuk fel magunknak. Erre még szükség lesz. 4. Az átalakítás Indítsuk el a DVDx.exe -t,

és a következő képnek kell fogadnia minket : File / Open ifo -val keressük meg azt a könyvtárat, amibe elmentettük a DVD tartalmát. Valószínűleg 1 db file fog látni benne a program, amit válasszunk ki. (Ez egy ifo file) Az előjövő input setting ablakban kell most beállítani minden fontos dolgot. Index résznél láthatjuk a film hosszát. Alatta válasszuk ki azt a hangsávot, amit hallani akarunk majd. A Dolby Suround legyen bejelölve, és High Quality (tehát jó minőségű mp3-at akarunk) 5-ös Volume (hangerő) vel. Mellette az Output frame legyen 25 frame/sec-re állítva. Minden európai film ilyen szabványú Subtitle -nél kiválaszthatjuk, ha esetleg akarunk feliratot a filmre. Pl magyart Alatta a Misc résznél az iDTC mellett válasszuk ki az FPU best quality opciót, és az Audio / Video synchronization opciót Klikk OK. Settings / Output setting gombra klikkelve előjön az utolsó oldal, amit be kell állítani. Output részt változtassuk

AVI-ra Audio Codec-re klikkelve állítsuk be az mp3 codec-et, és azt a bitrate-et, amit a bitrate calculatorban megadtunk. Tehát pl 160-at Video Codec-re klikkelve válasszuk ki a DivX Codec 4.12-t, és Klikk a configure gombra A Variable Bitrate mode mellett válasszuk ki a 2-pass first pass-t És az Output Video Bitstream at után írjuk be azt a számot, amit a bitrate számláló megadott nekünk, és felírtunk. Klikk OK, OK. Jobb oldalt felülről lefele haladva. Méretnek írjuk be : 640*352 Zoom -nál válasszuk ki azt, amelyik szemre a legkisebb torzult képet eredményezi. Resize Filter legyen BiCubic, vagy akinek támogatja a processora, annak az SSE BiCubic Klikk a Whole gombra És legyen egy pipa a multi pass mellett Klikk OK Jobb alul Select Output-on Klikk, majd OK. Ha ezekkel megvagyunk, már csak egy dolgunk van. Rálépni az ENCODE gombra, és elmenni aludni, amíg a gépünk megcsinálja a filmet