Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Sheiring-Etawo-Deák - Az EU és a fejlődő világ, bibliográfia

EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR SZAKIRODALMI BIBLIOGRÁFIA AZ EU ÉS A FEJLŐDŐ VILÁG Készítették: Sheiring Gábor és Szente Thomas (2002. tavasz) Etawo Anna (2002. ősz) Deák Krisztina (2003. tavasz) Owczyuk Karolina (2003. ősz) Auerbach Miklós és Verba László (2004. tavasz) 1 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Bevezetés Az Európai Unió fejlesztési politikája, kevésbé tárgyalt terület. A szakirodalom nem is igazán említi, mint önálló politikát, bár az Unió illetve a Bizottság dokumentumaiban egyértelműen szerepel ez a megnevezés. Már a Római Szerződésben is foglalkoztak a tagállamokhoz ígyúgy kapcsolódó országok kérdésével A 130/U-130/Y cikkek, újabb számozásban a 177-181 cikkek Fejlesztési Együttműködés címén tárgyalják ezt a területet. Szerződés leszögezi,

hogy az Unió a tagállamok mellett folytatja a fejlesztési együttműködést, tehát a terület nem kizárólag közösségi kompetenciájú. A tagállamok természetesen kötelesek egymással egyeztetni. A fejlesztési együttműködés elősegíti a fejlődő országok, és különösen a legkedvezőtlenebb helyzetű fejlődő országok tartós gazdasági és társadalmi fejlődését, a fejlődő országok harmonikus és fokozatos bekapcsolódását a világgazdaságba, valamint a szegénység elleni küzdelmet. Az Európai Unió fejlesztési politikája, a Fejlesztési Együttműködés adja az Unió és a fejlődő országok viszonyrendszerének a keretét. A bibliográfiában e témában igyekeztünk szakirodalmakat gyűjteni és bemutatni. 2 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia II. FFoollyyóóiirraatt--cciikkkk Európai Dialógus Az Európai dialógus egy 2 havonta megjelenő folyóirat, amely a magyar mellett angol nyelven

is megjelenik. A folyóirat nyelvezetét és felépítését tekintve kevésbé tudományos, inkább általánosnak tekinthető. Nagyarányú információtartalmát tekintve azonban kiváló ismeretterjesztőként szolgál az Európai Uniót illetően. Tematikáját tekintve mind gazdasági, mind szociális, mind pedig kulturális szempontból világítja meg az Unió működését és tevékenységét. Egyetlen kiadvány ennél fogva változatos és színes képben tárja elénk a Közösséget, hosszabb távon azonban elmondható, hogy rendszeresen ismétlődő témakörök szerint történik az egyes események feldolgozása és bemutatása. A lap általánosabb jellegénél fogva táblázatokkal, és könnyen érthető grafikai megoldásokkal dolgozik. Emellett színes képek és a szövegből kiemelkedő főbb gondolatok illetve rövid összefoglalók teszik érdekessé az Európai Dialógust. A folyóirat 4 havonta, azaz minden 2. számban foglalkozik az Európai Unió és a

világ kapcsolatával. A továbbiakban ezért áttérünk erre a témakörre, különösen a fejlődő világot és az Európai Unió kapcsolatát érintő írásokra. Nagy általánosságban elmondható, hogy a cikkek 3-12 oldal terjedelműek, azonban a rövidebb cikkek is szélesebb ismeretterjesztésre törekednek, mivel ritka, hogy egy-egy régióval túl gyakran foglalkozna a lap. Általában megfigyelhető, hogy több kisebb szövegdoboz kíséri a fő témát. Ezek alig fél oldal terjedelműek és általában a történelmi háttér vagy kiegészítő információk bemutatására szolgál. 3 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia KEENE, ALISTAIR [1998]: Az ECHO az egész világra kiterjeszti az EU segítő kezét = Európai Dialógus, 1998/1 2-9. p A cikk az Európai Közösség Humanitárius Hivatala (ECHO, European Communiy Humanity Office) működésével és tevékenységi körével foglalkozik. Végigkíséri a szervezet

több mint 10 éves működését. A még Jacques Delors ténykedése alatt életbe lépett szervezet (1992) rendkívül hatékony működésének köszönhetően a világ vezető humanitárius segélyszervezetévé nőtte ki magát. Az ECHO eredményes működése azonban az egész Unió szerepét kiemeli a világban. A cikk részletesen foglalkozik a szervezet mandátumával, kiépített infrastruktúrájával valamint kommentárok és vélemények idézése révén hangsúlyozza egyre növekvő politikai szerepét. A kormányoktól független szervezetek (NGO- k) mellett természetesen a különféle világfórumokon elérhető kormányokra van növekvő befolyással. Így a döntések többségét illetően az Európai Unió humanitárius segélyszervezete már nem hagyható figyelmen kívül. Az ECHO tulajdonképpen kezdeményező szervezetként fogható fel, amely a tényleges segítséget a válságterületeken társ- illetve végrehajtó szervezeteken keresztül

valósítja meg. A cikk több ilyen társszervezetet is bemutat többnyire alapítási év, székhely illetve a szervezet és az ECHO kapcsolatát illetően. A cikkben megtalálható két diagramm, amely az ECHO tevékenységét szektorok illetve térségek szerint osztja fel. A szervezet rendelkezésére álló pénzforrások elosztása és hasznosítása szintén térségekre bontva megtalálható a cikkben. Ehhez kapcsolódik az egyes válságterületeken elért sikerek és további teendők bemutatása (Szomália, Bosznia, Nagy-tavak vidéke, Haiti, Afganisztán, stb.) A szervezet élén állt személyek is megemlítésre kerülnek, azonban a jelenlegi vezető, Emma Bonino ténykedésére részletesen kitér a cikk. Megrázó helyszíni tudósítások és kompromittáló képek segítségével keltik fel az olvasó figyelmét a gyakran elhallgatott, de mégis a mai világ legsúlyosabb problémáira. 4 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május

Bibliográfia ISLAM, SHADA [1999]: Ázsia és az EU közeledik egymáshoz = Európai Dialógus, 1999/1 913. p Az 1999-es év első Európai Dialógusában az Unió és Ázsia kapcsolatairól olvashatunk. Különösen a 2000-ben tartandó ASEM (Ázsia-Európa Találkozó) előkészületeiről valamint a két oldal politikai és gazdasági szándékairól tudhat meg az olvasó többet. A Szöulban tartandó konferencia idejében tulajdonképpen az ázsiai térség gazdasági lassulása jellemezte a világgazdaság egészét. Az EU oldaláról nyilvánvaló, hogy ennek ellenére is erősíteni szeretnék a kapcsolatokat. Azonban a 90-es évek első felében kialakult nyilvánvaló gazdasági érdekek mellett egyre inkább a politikai és szociális együttműködés gondolata jellemzi a két régió kapcsolatát. Az EU politikai súlyánál fogva az IMF és a Világbank révén is szeretne erősebb szerephez jutni az ázsiai térségben. Lényeges szempontnak tekinthető az USA és

Japán főként gazdasági előnye a térségben. Azonban az ASEM keretén belül kötött különféle stratégiai és egyéb megállapodások (gyermekjóléti megállapodások, megállapodások szorosabb rendőri és biztonsági együttműködést illetően, környezetvédelmi kutatóintézet felállítása Thaiföldön, stb.) mellett a gazdasági előrelépések is nyilvánvalóak, csökkentve ezzel az USA illetve Japán vezető szerepét. Az ASEM mellet Kína, Japán, az ASEAN illetve a dél-ázsiai régió külön-külön is a vizsgálódás középpontjába kerül. Témánkból kifolyólag leginkább az utóbbi két régió és az EU kapcsolatát szeretnénk feleleveníteni. Az ASEAN országok kapcsolata az Unió országaival a legrégebbi az egész ázsiai térségben. ASEAN szempontból továbbá az Unió a 3. legfontosabb felvevőpiac, EU szempontból pedig az ASEAN jelentős beruházási és kereskedelmi partner. A cikk export-import adatok bemutatása mellett kitér a

térséggel kapcsolatos kritikus pontokra is. Ilyen az EU által erősen elítélt Burma jövendő szerepe az ASEAN –ban, vagy az Indonézia Kelet - Timor politikája. A gazdasági nehézségek áthidalása mellett szorosabbra fűzték a felek együttműködésüket a nemzetközi terrorizmus, a nukleáris fegyverkezés terjedésének megakadályozása illetve a gyermekek jólétének növelésének területén is (Szingapúr, 1997). A dél-ázsiai régiót illetően pedig főként India és Pakisztán valamint az EU kapcsolata kerül bemutatásra. Az 1970-es évek elején kötött kereskedelmi megállapodások mellett manapság már az üzleti élet, a környezetvédelem, a tudomány és technológia illetve az energia területén 5 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia is születtek megállapodások. Emellett India és Pakisztán egyre bővülő piacot jelent az EU számára. Az 1998-ban mindkét ország kormányai által bejelentett

atomkísérletek azonban bonyolították a kapcsolatokat. Az EU azonban nem szüntette be a segélyszállítmányok folyósítását és a Világbank itteni tevékenységének beszüntetését sem követelte. 6 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia KEENE, ALISTAIR [1998]: Az EU átstrukturálja kapcsolatait az afrikai, a karibi és a csendesóceáni térség országaival = Európai Dialógus, 1998/3 11-13. p Ebben a cikkben az EU és az ACP országok kapcsolatait tekinti át a szerző a közeledő újabb Loméi Konvenció tükrében. Az EU – ACP kapcsolatok taglalása egészen a 60-as évekbe nyúlik vissza, amikor még az egyes tagországok álltak kapcsolatban a térség egyes országaival, legtöbbször (volt)gyarmati alapon. Említésre kerül az első közös egyezménytől kezdve (1963) minden lényeges megállapodás egészen a 2000. február 29-én lejárt IV Loméi Konvencióig (1995). Az újabb megállapodás feltételei

azonban az elmúlt évek alapvető változásai miatt merőben mások mint eddig. A szerződést aláírók száma már több mint 70, valamint a megállapodás politikai oldala és kibővült. Valamennyi korábbi konvenció arra törekedett, hogy megfelelő piacot és nyugodt, biztos körülményeket garantáljon minden feltörekvő ország számára egyaránt. Ma azonban főként a regionális változások valamint a globális kereskedelmi rendszer létrejötte differenciáltabb bánásmódod igényel a régió egyes szereplőivel szemben. Tehát a korábbi megállapodások felépítéséhez képest a majd 2005-ig érvényben lévő szerződés szerkezete eltérő lesz. A cikk utal az alakulóban lévő CAMS- ra (common aid management service), amely egyetlen épületbe tömöríti a Bizottság fejlesztési projektekkel foglalkozó munkatársait. Így a fejlődő világ különböző régióit (többek között az ACP-országokat) érintő projektek kidolgozása és összehangolása

még hatékonyabbá válhat a jövőben. A szerző egy külön részben összegyűjtött „A fejlődés kulcsszavai” címszó alatt néhány fogalmat, amely főként az EU-ACP kapcsolatok gyanánt merülhet fel az olvasóban. Ilyenek többek között a Loméi Konvenció, az Általános Preferencia Rendszer (GSP), vagy például a közös projektfinanszírozás mint az Unió pénzügyi segélyezésének egy gyakori formája. 7 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május 8 Bibliográfia ISLAM, SHADA [1999]: Az Unió erősíti kapcsolatait Latin-Amerikával = Európai Dialógus, 1999/3 10-17. p Az Európai Dialógus 1999. évi 3 kiadványa kiemelten foglalkozik a latin-amerikai térséggel a júniusban tartandó Riói csúcstalálkozó közeledte miatt. A konferencia fővonalaként az ázsiai és orosz pénzügyi válság utóhatásaiból adódó gazdasági problémák megvitatása tekintendő. Emellett természetesen, mint ahogy az a világ más

térségeinél is látható, főként az EU, de a másik oldalról Latin-Amerika is, törekszik egy mélyebb együttműködés lehetséges stratégiáira. A térségbe érkező összes külföldi támogatás több mint 60%-a érkezik az Unióból. Emellett az USA után az Európai Unió Latin-Amerika 2. legfontosabb kereskedelmi partnere is A cikk írója feleleveníti az EU – Latin-Amerika kapcsolatok kialakulását az 1984-es San José-i dialógustól kezdődően a Riói Csoporttal folytatott párbeszédeken keresztül (1990), egészen az idei (1999) Riói csúcsig. Többek között szó esik az EU legfőbb célkitűzéseiről a térséget illetően, valamint az eddigi programokról, támogatásokról és kilátásokról a jövőt illetően. A 90-es évek elején egy nagy volumenű kábítószer ellenes program valósult meg az Unió segítségével. Ezen túl mintegy 500 millió Eurónyi közvetlen illetve közvetett segítség érkezett az EU irányából a térségbe a Mitch

hurrikán okozta szörnyű pusztítások után. A gazdasági lehetőségeket illetően pedig nyilvánvaló, hogy egy majdnem 500 milliós bővülésre képes új piac óriási lehetőségeket kínál az európai üzleti élet számra. A cikk részletesen kitér a térség és főként a Mercosur valamint az EU szorosabb együttműködési alternatíváira. Egyfelől szabadkereskedelmi övezet kialakítására törekszik mindkét fél, ami azonban EU oldalról a mezőgazdaság miatt, a másik oldalról pedig néhány most fejlődő szektor túl gyors liberalizálása miatt ütközik nehézségekbe. Másfelől pedig a gazdasági együttműködés mellett, mind politikai, mind pedig szociális illetve kulturális elmélyülést remél a két fél a jövőben. Erre példa a már most folyósított nagyobb volumenű európai támogatás a szociális illetve oktatási szektorba. A cikk 2. kiemelt témája a Mercosur és az EU közös jövőjét tekinti át Fontos elem, hogy a latin-amerikai

integráció éppen az Európai Uniót tekinti követendő példának. Ennek fényében mát több EU – Mercosur találkozó is lezajlott, amelyen belül főleg uniós tapasztalatok 8 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia továbbadására került sor. A latin-amerikai tömörülés, amely egyben a világ negyedik legnagyobb egységes piaca, és az EU 1994-ben egy két lépcsős stratégiát fogadott el, ahol első lépésként egy keresztszerződés aláírására került sor. A Mercosur országai mellett Chile is aláírta a szerződést. 1998-ban egy belső konzultáció vette kezdetét, amely a szabadkereskedelmi egyezmény irányába mutatott. Azonban a már említett kialakuló mezőgazdasági verseny uniós oldalról egyelőre hátráltatja azt. A cikk ezen kívül Kuba aktuális helyzetét is elénk tárja. Ebből kiderül, hogy minden bizonnyal Fidel Castro is részt fog venni a Riói csúcson. Emellett pedig az EU

megfigyelői státuszt kínált fel a Loméi konvenció keretein belül. A Kuba által követelt teljes jogú tagságot azonban visszautasították, mondván, hogy azt megelőzően az országban uralkodó ember jogi valamint szabad piaci helyzet javítása kötelező. Emellett szó esik a mexikói tárgyalásokról egy szabadkereskedelmi szerződést illetően. Fontos tény, hogy a mexikói import csupán 17%-a mezőgazdasági, így egy szabadkereskedelmi megállapodás Mexikóval valószínűbbnek tekinthető a közeljövőben a többi országgal szemben. 9 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május 10 Bibliográfia The ACP-EU Courier http://europa.euint/comm/development/publicat/courier/index enhtm A The ACP-EU Courier című folyóirat kéthavonta jelenik meg angol és francia nyelven, az Európai Bizottság Fejlesztési Főigazgatóságának kiadásában 80.000 példányban A folyóirat nagy előnye, hogy Interneten is elérhető, a fenti

címen. A lap általában rövidebb, 2-4 oldalas írásokat tartalmaz, színes képekkel, igényes kivitelben. Ezért inkább tekinthető magazinnak, semmit tudományos folyóiratnak, de azért rengeteg érdekes és hasznos információt megtudhatunk belőle, de átfogó elemzésekre, tanulmányokra ne számítsunk. A folyóirat állandó rovatokkal rendelkezik, ilyenek a „beszélgetés”, „fejlődő világ”, „ország-értékelés” vagy a „dosszié” rovatok. Emellett természetesen egyéb rovatokkal is jelentkezik a lap, ezek azonban kevésbé jelentősek. A folyóirat kiemelkedő értéke az „ország-értékelés” és a „dosszié” rovatok, ezekkel röviden be is mutatjuk. Az „ország-értékelés” rovatban régebben rendszeresen 2-4 ACP ország helyzetét, illetve Unióhoz fűződő kapcsolatát mutatták be, újabban ez egy, legfeljebb kettő országra szűkült. Egy országról mindig több rövidebb írást közölnek. A „dosszié” című rovat egy

adott fejlődő országokat érintő témával foglalkozik, egy bevezető majd néhány (9-11) szintén rövid, néhány oldalas írás keretében. Ezen rovat keretében foglakoztak már olyan témákkal, mint a fejlődés finanszírozása, sajtó és demokrácia, egészségügy, sivatagosodás, esőerdők, szegénység, stb. hogy csak néhányat említsünk A folyóirat a 168. számtól, azaz 1998 márciusától érhető el Interneten Az egyes cikkek külön-külön tölthetők le, egyszerű, tehát kép nélküli formában, illetve képpel együtt. 10 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia BOWIS, JOHN [2001]: In the pipeline (Chad/Cameroon oil pipeline) = The ACP-EU Currier, No 184, January-February, 2001 http://europa.euint/comm/development/publicat/courier/courier 184/en/en 020pdf Hosszú évek kereskedelmi harcai és környezetvédelmi vitái után a 3,7 milliárd dolláros projekt cégre sínen van. Csak az a kérdés, hogy ez

katasztrófát vagy új lehetőséget fog jelenteni. Chad a világ egyik legszegényebb országa, ezért rendkívüli nagy szüksége van a támogatásra. Ez volt a legfőbb indok a Világbank által támogatott projekt mellett Nagy megmérettetése ez most az Unió fejlesztési politikájának és a Világbanknak, hiszen korábbi kőolajvezeték építési projektek alapján jogos lehet a félelem, hogy újra környezeti és szociális katsztrófa történhet. A kameruni erdőkben, bennszülöttek százezrei veszíthetik el otthonukat az építkezések során, úgy ahogyan az az Amazon medencéjén átmenő kőolajvezeték építése során is történt, ahol rengeteg embert kellett áttelepíteni. Környezeti szempontból vizsgálva szintén komoly aggályok merülnek fel: a vezeték még érintetlen esőerdőkön, dombvidékeken és hegyeken haladna keresztül a világ legszebb tájainak egyikén. A cikk ugyanakkor felhívja a figyelme, hogy a projekt megkezdése előtt

konzultáltak környezeti szakértőkkel és különböző civil szervezetekkel is, sőt a megvalósítás során illetve utána is hasonló eljárást kell követniük a beruházóknak. A helyi lakosságnak kompenzációt fizetnek, a környezeti károkat pedig helyre kell, hogy állítsák. Csád az olajbevételekből, melyek várhatóan 2004-től indulnak majd meg, oktatási, egészségügyi, infrastruktúra- és vidékfejlesztési projekteket finanszíroz. A Világbank azt illető országoknak 222 millió dollárnyi kölcsönt juttatott, hogy résztulajdonosai lehessenek a vállalkozásnak. Az Európai Unió a két ország infrastruktúrájának fejlesztésében segédkezik, melyek nagyban hozzájárulhatnak a Csád-Kamerun kőolajvezeték sikeréhez. 11 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia SCHIAVONE, ALESSANDRO [2002]: The Tobin Tax: a matter for careful thought = The ACPEU Courier, No 191, March-April, 2001

http://europa.euint/comm/development/publicat/courier/courier 191/en/en 041pdf A cikk a sokat vitatott Tobin adóval foglalkozik, a Montereyben megrendezésre került fejlesztési konferencia alkalmából. James Tobin, a Nobel-díjat nyert közgazdász először 1972-ben vetette fel ötletét: Vessünk ki egy minimális adót a pénztranszferekre, és ezzel előzzük meg a spekulatív pénzmozgásokat. Ezzel hozzájárulnánk a valutaárfolyamok stabilizálásához, és jelentős fejlesztési forrásokhoz is juthatnánk. Az adó csak a rövidtávú pénzmozgásokat sújtaná jelentősen, kiemelkedően a spekulatív transzfereket, melyek során kis árfolyamkülönbségeket „játszanak meg” nagy pénzösszegekkel és sok átutalással. A hosszú távú, valós befektetéseket nem sújtaná igazán az adó, hiszen az bőven kigazdálkodható az egész projekt nyereségéből. A felvetést leginkább azzal szokták kritizálni, hogy piaci zavarokat okozna, feleslegesen megdrágítana

egyes pénzügyi műveleteket. Az adó bevezetése is komoly nehézségekbe ütközne, hiszen rendkívüli nemzetközi együttműködésre lenne szükség ahhoz, hogy minden ország bevezesse, hiszen ha csak néhányan alkalmazzák, akkor az adó könnyen kijátszható. A problémák láttán sokan alternatívákat dolgoztak ki, melyek közül a legjelentősebb a Spahn és Schmidt által kiötlött koncepció. Elgondolásuk szerint az adó kulcsát mindig változtatni kellene, amikor a pénzpiac nyugodt, alacsonyabb rátát, hektikus pénzmozgások esetén pedig magasabb rátát alkalmazva. Az adó egy sajátos redisztribúciós mechanizmust jelentene: a globalizáció legnagyobb nyertesétől, a pénzvilágtól vonna el jövedelmeket, amit a fejlődő országok megsegítésére lehetne felhasználni. Az adóval elérhető bevételéket egyesek évi 300-400 milliárd dollárra becsülik, míg az UNCTAD becslése 600 milliárd dollár. Még a visszafogottabb számok is jelentős

összegek, összehasonlítva az OECD országokból származó évi 50 milliárd dollár hivatalos segéllyel. 12 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia II. Tanulmány FARKAS, PÉTER [1997]: Európa és Afrika gazdasági kapcsolatai a kilencvenes években (különös tekintettel az Európai Unióra) - MTA, Világgazdasági Kutatóintézet, 1997. szeptember A „Műhelytanulmányok” c. sorozatba tartozó kiadvány Afrika és Európa kapcsolatait foglalja össze. A szerző Afrikát 3 régióra bontja: Észak-Afrika, Fekete-Afrika és a Dél-Afrikai Köztársaság. A tanulmány mindhárom régiót külön kezeli Európa tükrében A történelmi hátteret áttekintve kiderül, hogy főként a gyarmati viszonyok következtében néhány európai nagyhatalom révén Afrika kapcsolatai mindig is szorosabbak voltak a Közösséggel mint bármely más régióval. Ennél fogva Európára hárult a legelmaradottabb kontinensnek tartott Afrika

„életben tartása”. Afrika egészét tekintve Európa a külföldi támogatások több mint a felét biztosítja. Emellett a Loméi Konvenciók létrehozásán keresztül piacot biztosít az afrikai termékeknek és különféle alapok segítségével támogatja a helyi ipart. Mint ahogy azt a tanulmány alcíme is elárulja, a dolgozat leginkább a 90-es években történt markáns változásokra próbálja felhívni a figyelmet. Az afrikai térséget ebben az időszakban egyre több kedvezőtlen változás éri. Egyrészről a globalizálódó világ és a regionális tömörülések idejében általános következmény, hogy a kívülállók idővel lemaradnak a többiek mögött. Ezt fokozza még, hogy az általánosan csökkenő vámszintek lassanként kiegyenlítik a világ térségeinek esélyeit, ami a gyengébb versenyképességű szereplőket hatalmas hátrányba sodorhatja. Másrészről több EU-ACP konferencián is elhangzott, hogy Európa egyre inkább

Közép-Kelet-Európa illetve a mediterrán térség felé fordul, ezzel is csökkentve az amúgy is gyengülő támogatásokat. Harmadrészt pedig megfigyelhető az Afrika-Európa viszonylatban, hogy lassanként egy új szereplő, az USA kerül előtérbe, „átvállalva” ezzel Afrikát. Amerikai oldalról elhangzott, hogy a 21. század elején listavezetők szeretnének lenni több tekintetben is Afrikát illetően Természetesen pozitív tendenciák is megfigyelhetők a 20. század utolsó évtizedében a 2 tárgyalt régió kapcsolatait illetően. Ide tartozik, hogy az EU törekszik szorosabb együttműködésre mind gazdasági, mind pedig politikai illetve szociális és kulturális 13 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia vonatkozásban. Több oldalról is elhangzott egy lehetséges szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttre. A dolgozat részletesebben foglalkozik az EU-ACP Konvencióval valamint az Euro-Med egyezmény

felépítésével. Mintaként az első ilyen egyezményt, a Tunéziával kötött egyezményt dolgozza fel. Hasonló szerkezetű mint a társulási szerződés a tagjelöltekkel, azonban hosszabb átmenetek és enyhébb szabályozások jellemzik. Így például nagyobb védelmet élvez néhány fejlődőben lévő szektor. Emellett az asszímetria kiegyenlítődése is hosszabb időtávon keresztül megy végbe. A tanulmány külön kitér a szociális nehézségek gerjesztette iszlám fundamentalizmus ijesztő elterjedésére. Tisztában kell tehát lennie mindkét félnek, de főleg Európának, a másik mind politikai, mind pedig szociális illetve kulturális sajátosságaival. Egyértelmű következtetésként levonható e viszonylatban, hogy az erőszak erőszakot gerjeszt! A tanulmány könnyen értelmezhető táblázatokkal van alátámasztva. Többek között az afrikai térség GDP mutatószámai, az export- illetve importszerkezet vagy az EU segélynyújtó szerepe Afrikát

illetően. 14 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia NAGY, ÁGNES [1998]: A fejlődő országoknak nyújtott vámkedvezmények hatása és összehasonlításuk az EU által alkalmazott GSP rendszerrel – KOPINT-DATORG, Budapest, 1998 A tanulmány a magyar illetve az uniós kedvezményes vámrendszer felépítését és kialakítását dolgozza fel. Áttekinti a GSP rendszer keletkezéséhez vezető utat az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának 1964. évi ülésszakától kezdődően egészen a rendszer GATT – konformmá válásáig. Mint ahogyan azt az UNCTAD majd a GATT keretein belül is meghatározták, minden (fejlett) ország maga döntheti el, hogy melyik (fejlődő) országnak és milyen kedvezményeket nyújt. A rendszer alkalmazásához természetesen szükséges volt a fejlődő ország fogalmának tisztázása. Mint ahogy az a magyar GSP rendszerben is megfigyelhető, különbséget tesz az LDC, azaz

legkevésbé fejlett országok és a fejlődő országok nagyobb száma között. Általános kép, hogy a kedvezményeket nyújtó országok általában ipari kész illetve félkész termékek esetében nyújtanak kedvezményt, míg a saját mezőgazdaság védelme érdekében a mezőgazdasági termékek csupán szűkebb köre élvez kedvezményes elbánást. A tanulmány nagyobb része a magyar illetve az EU GSP rendszer kialakításával, szabályozásával és alkalmazásával foglalkozik. Rávilágít a két rendszer eltérő sajátosságaira, de emellett a hasonlóságok is bemutatásra kerülnek. Többek között részletezésre kerül a különféle kereskedelmi elbánást élvező ország csoportokkal folytatott kereskedelem és a vámszintek kialakítása, valamint a közvetítőkereskedelem szerepe és volumene. Mind a magyar, mind pedig a közösségi import- illetve export áruszerkezet valamint a kereskedelem az LDC- illetve a GSP országokkal bemutatásra

kerül. A tanulmányban megtalálható az összes kedvezményezett ország mellett az összes kedvezményekben részesített termékcsoport és a kialakított vámszintek is. Az összes, a vámszinteket illetve a kedvezményes vámrendszert befolyásoló vagy módosító egyezmény megtalálható a dolgozatban. 15 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia EUROPEAN COMMISSION [2000]: The European Community’s Development Policy, Communication from the Commission to the Council and the European Parliament, Brussels, 26.42000 http://europaeuint/eur-lex/en/com/cnc/2000/com2000 0212en01pdf Az Európai Bizottság ajánlásában felvázolja az Unió fejlesztési politikájának keretét. Az Unió fejlesztési politikája a fejlődő országokkal szemben egy új terület, egységében csak a közelmúltban kezdett körvonalazódni, ahogy azt a bevezetőben is említettük. A tanulmány hat fejezetre van tagolva, az elsőben a szerzők

felvázolják azokat az új kihívásokat, melyekkel az Unió fejlesztési politikájának szembe kell néznie. Ennek keretében foglalkoznak a fenntartható fejlődéssel, a globalizációval, a nemzetközi segélyekkel, a különböző konfliktusokkal és válságokkal, és a nemzetközi együttműködés szükségességével. A tanulmány második fejezete Európa nemzetközi szerepével foglalkozik. Az Uniónak törekednie kell arra, hogy az olyan európai értékek, mint a demokrácia, a szociális igazságosság, és a fenntartható fejlődés világszerte elterjedjenek és elismerté váljanak. Az Uniónak meg kell teremtenie a különböző politikák közötti összhangot ahhoz, hogy ezt a célt hatékonyan szolgálhassa. A nemzetközi fejlesztési együttműködés három terület egymáshoz illesztését igényli, melyek a következők: politikai együttműködés, a fejlesztési együttműködés, és a kereskedelem. Emellett persze a Maastrichti Szerződés

értelmében az Unió tagállamai is kötelesek egymással egyeztetni és közös nevezőre jutni a külső kapcsolatokat illetően. Az elmaradott országok fejlesztése során elsődleges cél a szegénység elleni küzdelem. A globalizáció új megvilágításba helyezte az eddigi módszereket, kiderült, hogy több hagyományos elképzelés nem vezet sikerre. Ezért új koncepciók kellenek, a fejlesztési politikának erősebben kell fókuszálnia a szegénység csökkentésére, ezzel foglalkozik a következő szakasz. A negyedik fejezet igen szemléletes vázlatát adja a fejlesztési stratégiának. Megismerjük a fejlesztési politika kerettervét, majd azoknak a területnek a leírását olvashatjuk, melyekre a közösségnek koncertlénia kell a fejlesztési erőforrásait. Ez a hat terület (kereskedelem és világgazdasági integráció; regionális integrációk elősegítése; megfelelő szociális dimenzióval (oktatás, egészségügy) rendelkező

makro-gazdaságpolitika támogatása; közlekedés és 16 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia szállítás, élelmiszerbiztonság és fenntartható vidékfejlesztés; intézményi kapacitás-építés) adja a Közösség fejlesztési stratégiájának gerincét, egyéb területekkel a tagállamok, vagy egyéb nemzetközi fejlesztési intézmények foglalkoznak. Az utolsó két fejezet az a kormányzatokkal illetve a civil társadalommal való együttműködésről, illetve a fejlesztési politika implementációjáról szól. A tanulmány ezek mellet mellékletként tartalmaz sok hasznos adatot a fejlesztési segélyekről, azok megoszlásáról, illetve tartalmazza a fejlődő országok névsorát fejlettségi szint szerinti csoportokra bontva. 17 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia EUROPEAN COMMISION [2000]: The European Community’s Development Policy, Statement by the Council and

the Commission, Brussels, 10 November, 2000, http://europa.euint/comm/development/publicat/descript/en/pub207cfm A fejlődő világban eluralkodott embertelen körülményeket tanúsító rideg számadatok már hosszú idők óta mozgósítják a fejlett világ segélyezési akcióit és programjait. Az Európai Tanács és Bizottság által kiadott közös nyilatkozat egy mélyebb és szélesebb körű együttműködésre buzdítja mind az Európai Uniót, mind pedig a fejlett világ egészét, legyen az állam vagy akár államtól független szervezet (NGO). Mindenek előtt előtérbe helyezi az Európai Unió vezető szerepét a segélyezések és a kiépített kereskedelmi kapcsolatok terén. Egyúttal az EU gondolkodásmódját és elhivatottságát a világban vállalt szerepét illetően szeretné kihangsúlyozni. Legfőbb cél, és egyben a fejlődés alapja a tömeges nyomorgás megszüntetése. Ezen szempont figyelembevétele révén oszlik a dokumentum 6 elkülönülő

részre. Ezek: a fejlődés és a gazdaság között fennálló kapcsolatok; regionális integráció és együttműködés; makrogazdasági irányelvek erősítése és a szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélye; közlekedés; élelem biztosítása és fenntartható vidékfejlesztés; az intézmények alapvető fejlesztése és erősítése. Emellett különös figyelmet szentelnek az emberi jogok védelmére, a környezetvédelemre, a nők és férfiak közötti egyenlőség betartására valamint a gyerekek jogaira és az igazságos kormányzás betartására. A gazdasági együttműködés kölcsönössége természetesen aszimmetrikus úton történik. Azonban a piacok liberalizálása és a verseny erősödése nem hagyható figyelmen kívül az Unió által sem. Leszögezték azonban, hogy e piacalakító folyamatok egyelőre olyan minimális sebesség mellett valósulhatnak meg, ami a fejlődő és törékeny gazdaságok biztonságos

növekedését nem veszélyezteti. A nyilatkozat továbbá előirányoz egy olyan új munkacsoport létrehozását, amely a külkapcsolatok terén kiemelten foglalkozik az Európai Unió segélyezési politikájának megvalósításával. A munkacsoport természetesen támaszkodik a nemzetközi alapok és egyéb szervezetek által szerzett tapasztalatokra. 18 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia A kiadvánnyal egy időben egy a Bizottság által életbe hívott akcióterv is napvilágot látott. Ez az akcióterv többek között a nyilatkozat gyakorlati megvalósítását jelenti. A 2000. november 10-én kiadott állásfoglalás hivatalosan négy nyelven jelent meg Az angol és a francia mellett spanyol illetve portugál nyelven is elérhető. Az Európai Unió hivatalos szerverén angolul és franciául található meg. A szerver emellett természetesen sok egyéb nyilatkozatot, tervezetet, összegzést illetve táblázatot bocsát

rendelkezésre az Európai Unió segélyezési politikáját illetően. 19 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia EUROPEAN COMMISSION [2002]: InfoFinance 2000, European Commission, February 2002, http://europa.euint/comm/development/publicat/pub2002/en/Info%20Finance- EN.pdf A tanulmány az Európai Unió fejlesztési forrásaival foglalkozik. A Geneva-ban megtartott társadalmi fejlődési világcsúcson a fejlett országok azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2015re felére csökkentik a kevesebb mint 1 USD napi jövedelemből élők számát. A csúcs után az Unió újrafogalmazta a fejlesztési politikáját, beleértve a segélyek elosztását és koordinálását is, a hatékonyság növelése érdekében. A Bizottság által koordinált fejlesztési segélyeket az EU két különböző forrásból finanszírozza. Az egyik a Közösség saját forrásai, azaz az Unió költségvetése, a másik pedig az Európai Fejlesztési

Alap, mely a tagállamok hozzájárulásából működik, és amely azon ACP országok megsegítésével foglalkozik, melyek megfelelő konvenciókat írtak alá az Unióval. A tanulmányból kiderül, az Unió a fejlődő országokat négy különböző földrajzi csoportba sorolja, ezek: ACP – afrikai, karib-térségi és csendes-óceáni országok, NIS – Független Államok Közössége, MED – a Mediterráneum országai, illetve ALA – ázsiai és latin-amerikai országok. Nem fejlődő országként, de segélyekben részesülnek Közép- és Kelet-Európa országai (CEEC) is. Ezek után a költségvetésből származó segélyek bemutatás következik. Először adatok a segélyek szektorális illetve földrajzi megoszlásáról, majd pedig a különböző programokról, melyek keretében ezen segélyeket szétosztják. A tanulmány következő szakasza az Európai Fejlesztési Alap működését, tehát az ACP országoknak nyújtott segélyek rendszerét mutatja be,

adatokban gazdagon, táblázatokkal, és a Cotonou Egyezmény rövid bemutatásával. 20 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia EUROPEAN COMMISSION [2002]: Annual report on the implementation of the European Commision’s external assistance, Situation at 01.012001, Luxembourg, 2002, http://europa.euint/comm/europeaid/reports/index enhtm Ez az átfogó tanulmány az Unió segélyezési, fejlesztési politikáját mutatja be. Részletesen elemzi az ide kapcsolódó területeket, 153-oldalas terjedelmével gyakorlatilag könyvnek is tekinthető. A dokumentum egyedülálló a tekintetben, hogy teljes egészében megpróbálja bemutatni a különböző fejlesztési programok keretében megvalósuló akciókat. Eddig a Bizottság külön illetékesei foglalkoztak az egyes területekkel, a EuropeAid Együttműködési Hivatal felállítása óta azonban a helyzet változott. A segélyezési rendszer is átalakult az új fejlesztési

stratégiának köszönhetően, azonban érdemi változások kimutatására majd csak a 2002-ben megjelenő jelentés lesz képes. A dokumentum első fejezete a szegénység csökkentésének lehetőségével foglalkozik. E tanulmány is bemutatja azt a hat prioritást élvező területet, melyeken a Közösség tevékenykedni kíván: kereskedelem és világgazdasági integráció; regionális integrációk elősegítése; megfelelő szociális dimenzióval (oktatás, egészségügy) rendelkező makrogazdaságpolitika támogatása; közlekedés és szállítás; élelmiszerbiztonság és fenntartható vidékfejlesztés; intézményi kapacitás-építés. Ezután a fejlesztési segélyezés reformjának főbb koncepcióit és céljait ismerteti a tanulmány. A második fejezet olyan átfogó kérdésekkel foglalkozik, mint az emberi jogok, a civil szervezetekkel való együttműködés, nemek közötti egyenlőség, egészségügy, menekültkérdés, élelmiszerbiztonság, környezet

illetve erdők. Ezek után földrajzi régiónkénti bontásban kerül bemutatásra az EU fejlődő országokkal folytatott kooperációja. A tárgyalt régiók: Balkán, Kelet-Európa és Közép-Ázsia, Mediterráneum és Közelkelet, ACP országok, Ázsia valamint Latin-Amerika. Az egyes fejezetek azonos struktúra szerint vannak felépítve: általános jellemzők bemutatása, a közössége segélyezés prioritásai az adott régióban, 2000. Évi akciók, néhány példával illusztrálva, következtetések és kilátások. 21 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Az egyes fejezetekben található adatokat, információ-gazdag táblázatok egészítik ki a mellékletben: a Fejlesztési alap segélyezésének felbontása, a költségvetési segélyek felbontása, az összes segély országonkénti megoszlása, stb. 22 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Könyv DENT, M. CHRISTOPHER

[1999]: The EU and East-Asia, Routhledge (Taylor& Francis Group), 1999. A könyv az Európai Unió és a kelet-ázsiai térség kapcsolatával foglalkozik. Áttekinti az EU nemzetközi gazdaságpolitikájának elmúlt éveit Kelet-Ázsiát illetően, majd előretekintést ad a várható tendenciákról. A gazdasági jellegű szakkönyv főként e szempontból vizsgálja a két régió által elért közös vívmányokat. Ez megfigyelhető a könyv szerkezetében is, amely szakszerű ábrákkal és különböző mutatókkal illetve számadatokkal támasztja alá a mondottakat. A tartalmi felépítésben is láthatóvá válik, hogy a közös múlt illetve a várható jövő után kisebb térségekre bontja Kelet-Ázsiát majd ilyen viszonylatban tárgyalja ezeket az Unió tükrében. A két legfőbb ország, azaz Japán és Kína mellett részletesen foglalkozik az ASEANtömörüléssel valamint Taiwan, Hong Kong és Korea valamint az EU gazdasági kapcsolataival. A tárgyalt

ország és az EU kapcsolatának elemzésekor bemutatásra kerülnek az ország legfontosabb és legjellemzőbb adatai valamint a két fél kereskedelmi mutatói és tendenciái. Áttekinti az összes megállapodást, amely gazdasági relevanciával bír a két félt illetően. Az EU fontos szerepét a régióban illetően kitér az ázsiai elvárásokra az EU iránt. Főleg fejlesztési és fejlődési célok megvalósításában kér segítséget az ázsiai fél. A másik oldalról viszont jellemző, hogy az EU felismerte a gazdasági lehetőségeket a régióban, azonban a világban elfoglalt szerepüket tekintve ez csak egy együttes gazdasági és társadalmi fejlesztés útján alakítható át előnnyé. A könyv az EU – Kelet-Ázsia kapcsolat mellett a kelet-ázsiai regionalizmusra illetve az interregionális együttműködésre tér ki részletesen. Ezen belül is a kereskedelem illetve a gazdasági együttműködés eddigi állomásai és várható alakulása jellemezi a

fejezetet. A könyv angol nyelvű. Nyelvezetét tekintve általános gazdasági szaknyelvet használ, azaz könnyen érthető. 23 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május 24 Bibliográfia Accord de partenariat ACP-EU signé a COTONOU le 23 juin 2000 ACCORD DE COTONOU (Comission Européenne) A könyv egy speciális kiadás, ami a Cotonou-i megállapodást (Partnerségi Egyezmény) tartalmazza angol, illetve francia nyelven. A könyv négy részre tagolódik, a különböző egységek más-más színnel vannak jelölve. Fehér oldalak: Több cikk található itt, melyekben szó van az EU-ACP kapcsolatok múltjáról, fejlődéséről, a politikai, gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok új kereteiről. Tartalmazza a 2000-2007-es költségvetési tervezetet, Jean Robert Goulongoa (az ACP – csoport főtitkára) cikkét, stb. Kék oldalak: A Cotonou-i megállapodást aláíró országok listája, és a kézjegyek másolata. Sárga oldalak: A megállapodás

szövege Zöld oldalak: A Partnerségi Egyezmény függeléke és határozata Szürke oldalak: Záróokmány Térképek, általános adatok:- 48 afrikai ország - 15 karib - térségi ország - 14 csendes-óceáni ország - 15 Európai Uniós ország 24 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia La Coopération UE-ACP én 1997 LES ENJEUX DE LA NÉGOTIATION POST-LOMÉ (Commission Européenne) A könyvet az Európai Bizottság adta ki franciául, ill. angolul (Ugyanaz a tartalom az egyik oldalon franciául, míg a másikon angolul jelenik meg.) A bevezetőben Joao de Deus Pinheiro, Bizottsági tag értekezik a Loméi Konvenció tétjeiről, hogyan képzeli az Európai Unió a politikai, gazdasági, pénzügyi stb. együttműködést. A második részben az egyes ACP országok bemutatása következik. Az oldal tetején térképen el van helyezve az adott ország, a legfontosabb adatok (lakosság, terület, EDF arány, GNP / fő, import-, ill.

exporttermékek az EU – val, népességnövekedés, iskolázottság aránya, városiasodás aránya stb.) képek, grafikonok formájában ki vannak emelve A szövegrészben röviden bemutatja az országot (múlt, természeti adottságok), majd az Európai Unióval való kapcsolatát (általában az EU által nyújtott segítségre koncentrál) taglalja. A harmadik rész az ACP térségben létrejött regionális együttműködésekkel foglalkozik egy – egy oldalon. 25 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia La Coopération UE-ACP én 1998 VERS UN NOUVEL ACCORD DE PARTENARIAT A LONG TERME (Commission Européenne) A könyv felépítése megegyezik az előző évben kiadott, hasonló témájú könyvvel. Itt Joao de Deus Pinheiro (Bizottsági tag) bevezetőjében szó van az EU és ACP országok között létrejövő hosszú távú kapcsolatról, a kapcsolat működésének egyszerűsítéséről, a szegénység elleni küzdelemről. A

következő részekben ugyan úgy az egyes ACP – országokat mutatja be egyenként, majd regionális együttműködés szerint (aktuális adatokkal). Union Européenne, Amérique Latin, Caraibes UNE PROGRESSION COMMUNE (Commission Européenne) A bevezető után a könyv az egyik részben az Európai Unió és Latin- Amerika kapcsolatait, a másikban pedig az Európai Unió és a Karib – térség kapcsolatait mutatja be. Mind a két esetben a politikai, gazdasági (beruházások is) és kereskedelmi kapcsolatokra tér ki. Bemutatja a Közösség és az adott térség együttműködését (pénzügyi segélyek, fejlesztési együttműködés, humanitárius segélyek) Latin – Amerika esetében külön foglalkozik a drog elleni küzdelemben való együttműködéssel. A kiadványhoz statisztikai melléklet is tartozik. 26 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Az Ázsia-Európa Dialógus (ASEM) főbb nemzetközi összefüggései és

tanulságai Magyarország számára ARTNER ANNAMÁRIA-BASSA ZOLTÁN-HERNÁDI ANDRÁS-MÉSZÁROS KLÁRA A „Műhelytanulmányok" című sorozatban megjelenő tanulmány bemutatja a kölcsönös érdekeken alapuló Dialógust mindkét fél (Ázsia és Európa) szemszögéből. A Dialógus ázsiai oldalán külön tárgyalja Japán, Kína, Dél-Korea és az ASEAN tagországok érdekeit. ASEAN és tagországai részéről politikai és gazdasági megfontolások képezték az alapját. A gazdasági függés (Japántól és az US A-tól való) ma már minden politikai kapcsolatnál sebezhetőbbé teszi az érintett országokat, így az ASEAN gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlesztése révén igyekeznek európai támaszt (is) találni az önállóságához elengedhetetlen gazdasági fejlődésükhöz. A Dialógus európai oldalán az Európai Unió és néhány tagországa (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország) kerül bemutatásra. A tanulmány végén a Dialógus

alapján levonható, Magyarország számára fontos tanulságok találhatók. 27 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Híradás a fejlődő országokról MAGYAR TUDOMÁNY 2002/7 A Magyar Tudomány a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. A „Híradás a fejlődő országokról" című blokkban öt, a fejlődő országokkal foglalkozó tanulmány található. Három dolgozat a gazdaságilag elmaradottabb világ fontosabb régióinak (Ázsia, Latin-Amerika, Afrika és a Közel -Kelet) helyzetét foglalja össze. Az ázsiai tanulmány pedig egyfajta összefoglaló, egyben önálló mondanivalójú dolgozat. Az ötödik cikk a gazdaságilag elmaradott országok esetére kidolgozott fejlődés-gazdaságtani koncepciók gyenge hasznosulásának okaival és mai aktualitásával foglalkozik. A dolgozatok: Artner Annamária: A világ ipari termelésének strukturális átalakulása Artner Annamária: Délkelet- Ázsia: válság után,

alatt, előtt? Búzás Sándor: Latin-Amerika az új évezred küszöbén Szigetvári Tamás: A Közel-Kelet és Afrika világgazdasági kilátásai az ezredfordulón Farkas Péter: A fejlődéselméletek hatása a világgazdaság perifériáin 28 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Az Unió erősíti kapcsolatait Latin – Amerikával EURÓPAI DIALÓGUS 1999/3 Az EU egyre jobban érdeklődik Latin – Amerika iránt. Igyekszik kiterjeszteni és erősíteni politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait a térséggel. A cikk aktualitása volt, hogy megjelenése után (júniusban) tartották Rio de Janeiro – ban az EU és a latin-amerikai és karibi kormányfők első konferenciáját. 1984-ben kezdődött a San José-i dialógus. Ez volt az első jele annak, hogy Európa egyre inkább érdekelt a béke közép – amerikai konszolidálásában, egyben jelezte az állandó régióközi kapcsolatok kezdetét is az EU és egy

latin-amerikai csoportosulás közt. 1990-ben az EU hivatalosan is párbeszédet kezdett a Riói Csoporttal (Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay, Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Bolívia, Peru, Chile, Panama, illetve egy közép – amerikai és egy karibi ország képviselője volt jelen), tovább intézményesítve ezzel egyre bővülő latin – amerikai kapcsolatait. 1993-ban létrejöttek a kapcsolatok az Andok Szerződés országaival (Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Bolívia és Peru), mégpedig együttműködési szerződés aláírásával. Az EU országainak hagyományosan három fő szempontja volt a Latin – Amerikával ápolt kapcsolatokban: 1) a demokrácia megszilárdítása és a politikai reform az egész kontinensen 2) gazdasági segítség nyújtása a szegénység enyhítésére, illetve a régióval folytatott kereskedelem és a beruházások ösztönzésére 3) az egyes nemzetek közti regionális integrációs törekvések ösztönzése A Mercosur az EU – t

tekinti modellnek Méretüket, politikai befolyásukat és gazdasági súlyukat tekintve Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay – az a négy ország, mely 1991 márciusában létrehozta a Mercosur Közös Piacot – központi szerepet játszik, az EU – latin – amerikai kapcsolataiban. 29 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Ázsia és az EU közeledik egymáshoz EURÓPAI DIALÓGUS 1999/1 A cikk az EU és Ázsia rohamosan fejlődő kapcsolatait mutatja be a 2000 elején Szöulban tartott harmadik Ázsia- Európa Találkozó előkészületeinek fényében. A találkozó a 15 EU tagállam és 10 ázsiai ország vezetői, illetve a Bizottságot hozza össze. Az elképzelés az, hogy megerősítik az EU és Ázsia közti gazdasági, kereskedelmi és politikai kapcsolatok, így az ASEM partnerség erősebbé és dinamikusabbá válik az új évezred kezdetén. 1998 elején az EU végre felismerte, hogy Ázsiának meg kell mutatni:

nemcsak jó időben barátok. Az EU politikaformáló körei ezért magas szintű kampányt kezdtek, hogy bizonyítsák a térség iránti hosszú távú elkötelezettségüket. Elkezdődött egy kereskedelem – könnyítési, illetve egy beruházást támogató akcióprogram végrehajtása is. Ma az EU- Ázsia párbeszéd számos témát ölel fel, beleértve politikai és biztonsági kérdéseket, a fegyverzetellenőrzést, az atomfegyverek terjesztésének megakadályozását, és a környezetvédelmet. Még a potenciálisan kényes emberi jogi kérdéseket is egyre gyakrabban a konfrontáció mellőzésével vitatják meg. Erősödnek a kapcsolatok az ASEAN-nal Valamennyi ázsiai partnere közül az EU kapcsolatai a Délkelet – Ázsiai Nemzetek Társulásának (ASEAN) tagjaival a legrégebbiek. A két csoport majdnem 30 éve áll szoros kapcsolatban egymással. Ma a legtöbb EU kormány úgy tekinti az ASEAN – nal fenntartott kapcsolatokra – a szervezet tagjai közt van

Brunei, Burma, Indonézia, Laosz, Malajzia, a Fülöpszigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam – mint az Ázsiával folytatott, egyre intenzívebb párbeszéd alapzatára, beleértve az ASEM – mel kiépített viszonyt is. Az ASEAN számára az EU hatalmas és vonzó piacot jelent, továbbá a segítség forrását, amelytől támogatás érkezhet ahhoz, hogy kezeljék a régió fejlesztési és szociális problémáit. 30 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Le Courrier www.europaeuint/comm/development/body/publications courier A Courrier a fejlődésről, fejlődőkről szóló folyóirat. Havonta kétszer jelenik meg angol és francia nyelven. 800 000 példányszámban adják ki, az olvasók tábora 150 országból tevődik össze. Ingyenesen hozzáférhető Minden számnak két állandó rovata van. Az egyik egy ACP ország aktuális politikai és gazdasági kilátásaival foglalkozik, míg a másik egy, a fejlődő országok

számára is különösen fontos témával.(Például a legutóbbi szám cikkei: Senegál, ill iparosítás) 31 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Nagy Gábor: A kőfalak leomlanak? HVG, 17. szám, 2001 ápr 28 (Duhonyi Krisztina Mária: Az EU és latin – amerikai integrációk közötti kapcsolatok és fejlődési perspektívák, D/8210) A cikk az amerikai szabadkereskedelmi tervekkel foglalkozik, melynek gyakorlati megvalósítását a piacok egybenyitása jelentené. A Québec Cityben tartott konferenciát, melyen 34 amerikai ország állam – és kormányfői vettek részt, globalizációellenes tüntetés kisérte végig. A cikk a tüntetőkkel külön foglalkozik, kiknek fellépése ezúttal hatékonynak bizonyult, rámutatva arra, hogy a politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül a globalizáció negatív hatásait (elsősorban a fejlődő világra nézve), s figyelmet kell fordítaniuk szociális, környezetvédelmi és

társadalmi kérdésekre is. Az írás jól megvilágítja az összefüggéseket, inkább az országok egymáshoz való viszonyáról szól, kevesebb a konkrét adat. Az amerikai kontinens politikai helyzetéről több szó esik, mint a gazdaságiról, annak ellenére, hogy a konferencia témája elsősorban a gazdasági liberalizáció. Ezt azonban nem lehet elválasztani a politikai vonatkozásoktól Kiderül a cikkből, hogy a konferencián jelenlévő többség félelmét fejezte ki az Amerikai Egyesült Államok esetlegesen kialakuló hegemóniájával kapcsolatban. Megtudhatjuk a felkínált megoldásokat is a félelem eloszlatására mindkét oldalról. A legelmaradottabbak szerették volna kicsikarni a legfejlettebbektől, hogy aszimmetrikus engedményeket tegyenek nekik, ebben azonban nem sok eredményt értek el. Kubát nem hívták meg, mert nem demokratikus állam. A szabadkereskedelmi övezethez való csatlakozás előfeltételeként ugyanis a demokratikus berendezkedést

nevezték meg. A konferencia eredménye is kiderül: 2005 január 1-jére elkészítik az egész amerikai kontinenst, valamint a karibi térséget egyetlen szabadkereskedelmi övezetté nyitó megállapodást. Ezen kívül nem sok konkrétumról esett szó a konferencián a jövőt illetően, mert a két fél (Amerikai Egyesült Államok és a többiek) közötti feszült viszony beárnyékolta a találkozót. A cikk kitér Venezuela, Kolumbia és Peru politikai helyzetére is. Véleményem szerint a cikk tartalmas és jól felhasználható szakdolgozat írásánál. 32 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia Nagy Gábor: A globalizáció a spájzban van = HVG 6. szám, 2002 febr 9 A cikk témája a New York Cityben tartott Világgazdasági Fórum. Az írás informatív, sokoldalú, áttekinti a múltat, beszámol a jelen vitáiról (a konferencián elhangzottakról) s közli a politikusok, szakemberek, különböző ismert személyiségek

által elképzelt jövőképet. A találkozó témája a globalizáció előnyei és hátrányai, s ennek kapcsán a fejlődő országok helyzete kiemelt szerepet kapott. Több véleményről is olvashatunk, melyeket a cikk objektíven említ A fö kérdéskör a segélyezésre vonatkozik, annak mennyiségére, illetve felhasználásának módjára. A példák az eddigi segélyprogramok, melyek nem bizonyultak elég hatékonynak. Nagy Gábor pontos információkat ad az eddig a nyújtott segélyek összegéről. A fejlődő országok közül legtöbbet a latin- amerikai országokról van szó, s főleg Argentínáról az argentin válság kapcsán. A cikk elsősorban az aktuális problémákat boncolgatja, a szegénység új szemszögből való megközelítéséről olvashatunk, mely szerint a szegénység a terrorizmus melegágya s ez eggyel több ok arra, hogy minél sürgősebben lépjenek a fejlett országok a tőlük jócskán elmaradó fejlődő országok ügyében. Ebből az új

megközelítésből is látható, hogy az Egyesült Államok e téren is igyekszik saját érdekeit érvényesíteni. A szerző hosszabban kitár arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok hogyan viszonyul a fejlődő világ problémáihoz, illetve milyen negatív hatásoktól tart azok enyhítésének elmaradása esetén. ONeill, az amerikai pénzügyminiszter úgy gondolja a segélyeket eddig a fejlődő országok elpazarolták, s mivel ezek összege több, mint 1000 milliárd dollárra rúg, nem az a megoldás, hogy egyre nagyobb összegeket áldoznak a célra, hanem a pénz felhasználásának nagyobb hatékonysága. Az ír származású ismert rockzenész, Bono álláspontja merőben más volt: az ő véleménye szerint a megoldás az, ha az adósságokat a fejlett országok részben elengedik. Az írás áttekinti a segélyezéssel kapcsolatosan felmerülő problémák sorát, de nem részletezi azokat. A cikk egy általános képet ad e témáról, hangsúlyozza a közvélemény

befolyásoló erejének növekvő hatását. Az írás elgondolkodtató, áttekintést ad a segélyezésről, ugyanakkor csak felszínesen érinti azt. 33 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Búzás Sándor: Latin-Amerika az új évezred küszöbén MTA – VKI, Kihívások 149. szám, 2001 július (Császár Melinda Mária: Mexikó és az Európai Unió kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai, D/8295) A tanulmány Latin- Amerika gazdasági, politikai és szociális helyzetéről ad körképet 1998-tól 2001-ig, illetve a jövő várható tendenciáit is taglalja. Az írás forrásnak nagyon jól alkalmazható A latin-amerikai országok problémáit kollektíven elemzi, az egyes államokat többnyire csak példaként hozza fel. A térség gazdaságát mint a világgazdaság részét közelíti meg, rámutatva ezzel a világban végbemenő kölcsönhatásokra. Például hogyan hatott az 1998-as ázsiai válság Latin-Amerikára. A

szerző sorra veszi a különböző területeket, mint a gazdaság, a regionális integrációk, a demokrácia és a szociális állapotok s végül a tizenhárom oldalban kifejtetteket összegzi. A gazdasági rész adatokat közöl a GDP alakulásáról, a befektetői bizalom változásairól, s ecseteli az északdéli szakadás okait. Százalékos adatokkal számol be a kereskedelmi forgalom hullámzásairól, valamint a térség külkereskedelmi mérlegének alakulásáról. A regionális integrációkról szóló rész elsősorban a világ negyedik legnagyobb gazdasági tömörülésével, a Mercosurral foglalkozik. Annak kialakulásáról, tagjairól Az integrációk különösen fontosak a latin-amerikai országok számára, mert mint a fejlődő országoknál általában, rájuk is jellemző, hogy együttesen van csak esélyük a látványos fejlődésre. A térségre nagyon nagy hatással vannak a külső tényezők, ezért is életbevágó az együttműködés. Az

integrációk mindemellett megkönnyítik a latin-amerikai országok érdekérvényesítését az FTAA tárgyalásain az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. A Mercosur a kilencvenes években már bizonyította egyébként, hogy jótékonyan hat a térség belső folyamataira, s a jövőben az EU-val tervez szabadkereskedelmi egyezményt kötni. Rendkívül fontos azonban, hogy az országok felismerjék a közös érdekeket és azoknak megfelelően összehangolják lépéseiket. A demokratikus berendezkedésről szóló pont rámutat a latin-amerikai politikai rendszerek labilitására. A térség valamennyi államáról (Kuba kivételével) elmondható, hogy nincs megszilárdult, széles társadalmi rétegek által támogatott demokrácia. Az országok a demokratikus és az autoriter berendezkedés között ingáznak. A korrupció, a társadalmi egyenlőtlenségek, a politikai botrányok jellemző jelenségek, melyek kiábrándítják az 34 EU üzleti szakirány Az EU és a

fejlődő világ 2004. május Bibliográfia embereket. A szerző példákat hoz fel különböző dél-amerikai országokból s levonja azokból a következtetéseit. Foglalkozik még egy potenciális USA által Kolumbia ellen indított háború esetleges következményeivel (mint pl.: százezres menekülthullám) Végül a szociális részben sorra veszi a legsúlyosabb területeket, a szegénységet, az óriási adóssághalmazt, a munkanélküliséget, a felduzzadt lakosságot ellátni nem tudó, légszennyezett városokat. Latin-Amerikáról megfelelő tájékoztatást nyújt a tanulmány, kellő részletességgel tárgyalja az összefüggéseket és világos magyarázatot ad a jelenségekhez. 35 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Sztankó Éva: EU WORKING PAPERS, Világpiaci trendek a világ és az Európai Unió acéliparában, 1/2002 33-60, p. Az írásművet ajánlani tudom, pontos, részletes adatokat tartalmaz. Az írás

kiegészül táblázatokkal, statisztikai adatokkal. Részletesen elemzi az Európai Unió acéliparának kapcsolatait más országokkal. A partnerek között ázsiai, illetve latin- amerikai országok szerepelnek a fejlődő világ országai közül, az afrikai kontinensről nem esik szó. Az acélipart illetően mindent megtalálni, az elemzés részletesebb nem is lehetne. Áttekintést ad a mű az EU acéliparának alakulásáról is, milyen változások mentek végbe az elmúlt évek során. A tanulmány teljesen gazdasági, a szöveg jól érthető, forrásként mindenképpen felhasználható. Az Európai Unió áll a munka középpontjában, a fejlődő világ, mint gazdasági partner jelenik itt meg, ami szerintem azért jó, mert nem kizárólag a legtöbbet emlegetett segélyezés teszi ki a fejlődő országok és az EU kapcsolatát, hanem egyéb aspektusai is vannak a két fél viszonyának. Ugyanakkor ez az írás kevés segítséget nyújt azoknak, akik a fejlődő

országok kereskedelmi kapcsolatrendszerére lennének kíváncsiak, mert a munkában előforduló fejlődő országok is csak, mint az EU kereskedelmi listáján szereplő partnerek szerepelnek, s végig az Unió szemszögéből vizsgálja a szerző a gazdasági kapcsolatokat. Mindenképpen elmondható, hogy az írás lényegre törő, a tárgyától nem tér el és az acélipar témájának tekintetében átfogó. 36 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Zádor Márta: Bővülő Európa – Tények és tanulmányok, III. fejezet ECOSTAT, 2002/1 Nagy Szilvia: Az Európai Unió és Latin – Amerika kereskedelmi kapcsolatai, D/8197) A fejezet fö tárgya a migráció, tehát inkább a társadalmi oldala jelenik meg az Európai Unió és a fejlődő világ kapcsolatának, semmint a gazdasági. Az írás olvasmányos, érdekes, tankönyvi stílusú, táblázatokat, statisztikai adatokat is tartalmaz. Témájánál fogva azonban

gazdasági, kereskedelmi témákhoz való felhasználásra kevésbé alkalmas. Általánosságban ír globális problémákról, ilyen például az urbanizáció, a társadalmi egyenlőtlenségek, a munkanélküliség. Nagyvonalakban vázolja a megoldandó nehézségeket és feltárja a köztük lévő összefüggéseket. A számadatok ezen összefüggéseket, illetve a problémák súlyosságának fokát mutatják meg. A statisztikai adatokat néhány helyen fel lehet használni, de a táblázatok többségének tárgya nem gazdasági. Említést tesz tipikusan a fejlődő világban létező negatív jelenségekről is, mint például az alul-tápláltság. Történeti áttekintést ad a migrációt és a hozzá kapcsolódó témákat illetően, illetve leírja az országok, szervezetek tevékenységét az ügyben. Az OECD gyakran szerepel a fejezetben, mint a migráció „célpontja”. Az írásmű tárgyát az író alaposan körbejárja, a bevándorlással összefüggő vagy

akár csak távoli kapcsolatban álló területekre is kitér, de nem sok újdonságot mond. A mű a sokak által ismert, gyakran hallott, elemzett globalizációs gondokat vizsgálja 37 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Flavin, Christopher; French, Hilary; Gardner, Gary: A világ helyzete 2002 A washingtoni Worldwatch jelentése, Föld Napja Alapítvány A könyv tárgyilagos, színvonalas. Átfogó tanulmány a világ helyzetéről a fenntartható fejlődés megvalósításáról. A könyv rengeteg információt tartalmaz, melyek kikeresése egyszerű A szöveget táblázatok, grafikonok egészítik ki. A jelenlegi helyzet taglalása mellett megoldást kínál a jövőre. A felvetett problémák mindenkinek ismerősek: ebben a könyvben is a globalizáció káros hatásairól van szó, mindenek előtt a környezet pusztulásáról, melynek okozója az ember. A fenntartható fejlődés tulajdonképpen arról szól, hogyan hozzuk az

ember felgyorsult fejlődését összhangba, „harmóniába" a természettel. Ez persze az ember érdeke is, hiszen a nem megújuló erőforrások végesek és lehetséges kisebb pazarlással, a környezetre való nagyobb odafigyeléssel folytatni a fejlődést, de mindezt tudatosítani kell először az emberekben. A probléma tovább bonyolódik a fejlődő világban, melyet a könyv külön kiemel. A szegényebb államokban ugyanis a tudatosításnál bonyolultabb a feladat. Az emberek alacsony életszínvonala, megélhetési gondjai logikusan jobban foglalkoztatja a lakosságot, mint a természet megóvása. Sokak a természetből élnek, például a mezőgazdaságban dolgozók és nem törődnek az okozott károkkal, mert nincs egyszerűen lehetőségük rá. Ráadásul a természeti kincsek nagy része pont a fejlődő országokban található. A könyv olvasmányos, tele aktuális témákkal, új adatokkal, megbízható információforrás. 38 Az EU és a fejlődő

világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia „Blair urges action on Africa” http://news.bbccouk/l/hi/uk politics/1803567stm, 2002. febr 6 A BBC weboldalán számos cikk található a fejlődő országokról angol nyelven. Ezek természetesen hírek, nem pedig elmélkedő, elemző írások. A fejlődő országokkal kapcsolatos eseményekről számolnak be, s az adott cikktől függ mennyire tartalmas. Például az itt említett „Blair cikk" tartalmaz felhasználható információkat. A cikk Tony Blair, brit miniszterelnök nyugat – afrikai látogatásáról szól, információt tartalmaz az Unió külpolitikájáról és a G8-ak kezdeményezéseiről a fejlődő országok irányába. Blair, mint az egyik EU tagország miniszterelnöke látogatása során nemcsak hazája politikáját képviseli, hanem az Unió Afrikával kapcsolatos vélekedését is kifejezi. Blair hangsúlyozza a segítségnyújtás fontosságát. Ennek egyik oka az attól való félelem,

hogy a magára hagyott, válságából egyedül kilábalni nem tudó országok, Afganisztánhoz hasonlóan, a terrorizmus és a drogkereskedelem melegágyaivá válhatnak. Konzekvenciája tehát, hogy ezen okból kifolyólag a fejlett világnak komoly érdeke, hogy sürgősen cselekedjen. A látogatás a G8-ak találkozóját megelőzően zajlott, mintegy előkészítve a terepet (témát) a találkozóra. A júniusi konferencia leendő tárgya „az új partnerség Afrika fejlesztéséért" (Nepad). Ez tulajdonképpen egy kereskedelmi, ill. segélycsomag A cikk rávilágít az Európai Unió álláspontjára Afrikával kapcsolatban és foglalkozik a két fél közötti viszony változásával. Megtudhatjuk a cikkből a Nyugat indítékait, ha segít, miért segít, mitől tart a leszakadó országokkal kapcsolatban. 39 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia „Blair sees real hope for Africa”

http://news.bbccouk/l/hi/ukpolitics/1803567stm 2002. júl 1 A cikk egyedül az Egyesült Királyságot említi, mint segélyezőt, kevés egyéb adatot lehet megtudni. A középpontban Blair áll, akitől lelkes szavakat idéznek Sajnos ez a cikk már kevésbé tartalmas, ugyanaz ismétlődik több soron keresztül, nem igazán jó információforrás. A cikk a G8-ak találkozójának eredményeiről számol be, újfent Tony Blair szemszögéből értékelve azokat. Az Afrikának történő segítségnyújtási tervezet nagy előrelépése, hogy ezúttal az afrikai országok vezetőit jobban bevonják, a „segítettek" nem passzív, hanem aktív résztvevői lesznek (remélhetőleg) a folyamatnak. Blair véleménye az, hogy az afrikai országokat meg kell tanítani arra, hogyan segíthetnek magukon. Ez a leghatékonyabb módszer, hogy végre annyi segélyezés és kevés eredmény után látványos változás vegye kezdetét. A weboldal taglalja az új stratégiát, melyet négy

nyugat-afrikai országgal – Nigériával, Szenegállal, Ghánával és Sierra Leonéval – szeretnének megvalósítani. A projekt lényege: segélypénzért cserébe radikális reformok. A reformok pedig a vezetőkre is vonatkoznak s a pénz felhasználását szigorúan ellenőrzik. A cél: gazdasági, politikai fejlődés Az Egyesült Királyság által nyújtott segélyek összege 2006-ra eléri majd a 6 milliárd angol fontot. Úgy vélik évi l milliárd font a legszegényebb országokban érezhető javuláshoz vezet majd 40 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia Schifferes, Steve: Tuna trade row resolved http://news.bbccouk/l/h^siness/16552S3stm 2001. nov 13 Az angol nyelvű cikk a BBC weboldalán az EU – ra nehezedő kereskedelmi, gazdasági nyomásról szól. A cikk jól felhasználható, mert az EU és a fejlődő országok kereskedelmi kapcsolatairól szól, de az adat kevés és a kereskedelmi kapcsolatok csak egy

konkrét ügy kapcsán merülnek fel. Több ország felszólalt az EU mezőgazdasági politikája ellen. Az ACP országokból az EU-ba irányuló tonhal-, ill. banánexport kérdése megoldódott, azonban sokan érezték úgy, hogy a két fél között létrejött megállapodás igazságtalan a többiekkel szemben. A vita kirobbantó oka az volt, hogy az EU kereskedelmi kedvezményeket ígért volt gyarmatainak. Ecuador több banánt, a Fülöp-szigetek, ill. Thaiföld pedig több tonhalat szeretett volna az EU piacaira juttatni kedvező feltételek mellett s minderről örültek volna, ha egy megállapodás születik még az ACP országok szerződése előtt. A vita végül elült a WTO értekezleten, de többen követelték az EU-tól mezőgazdasági szubvencióinak csökkentését. Az EU belátta, engednie kell a nyomásnak előbb vagy utóbb, de cserébe reméli, hogy a környezetvédelmi feladatokra nagyobb hangsúly helyeződik majd a jövőben. 41 Az EU és a fejlődő

világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia Howe, Sylvia: les ACP ét lEurope, Opinion = le Courrier, 184, szám 2-5 p., 2001 január–február A magazin franciául és angolul jelenik meg kéthavonta az Európai Bizottság kiadásában és az ACP f valamint az Európai Unió közti kapcsolatokkal foglalkozik. Az általam választott cikk személyes hangvételű, mint címe is mutatja: „Vélemény". Az ACP – országokkal kapcsolatos programokkal dolgozó személyek véleményéről olvashatunk, illetve életpályájukról tudhatunk meg többet. A hangvétel informálisabb, az írás nem is főleg az EU és a fejlődő világ közti kapcsolatot helyezi előtérbe, hanem a bemutatott személyek viszonyulását a témához. A választott cikkben Paul Nielson, az Európai Bizottság fejlesztésért és segélyezésért felelős főbiztosa nyilatkozik az EU segélyprogramjáról, melynek keretében 3,4 milliárd eurót költöttek az egészségügyi,

demográfiai programok megvalósítására, valamint az AIDS elleni küzdelemre. A program magában foglalja a tájékoztatást a különböző betegségekről (elsősorban a tuberkulózis, a malária és az AIDS). A cikk leírja a fejlődő országokban lévő súlyos helyzetet: az átlag kérést 200-300 $ évente. A program célja többek között az, hogy a főbb gyógyszerek elérhetőbbek és olcsóbbak legyenek. Ehhez megoldás lehetne az, O’Neill szerint, ha az EU hozzájárulna a helyi kutatóintézetek felállítását célzó beruházásokhoz és részben finanszírozná a kutatások költségeit. Mindezek megvalósításához az Unió szorgalmazza a helyi kormányokkal való együttműködést. A cikk másik szereplője Mamphela Ramphele, a Világbank elnök asszonya. A fejlődő világ problémáit jól ismeri, hiszen maga is egy fejlődő országból, Dél-Afrikából származik. A vele készített interjú inkább csak érdekesnek mondható, felhasználható

információt nem tartalmaz, legfeljebb annyit, hogyan dolgozik közösen az Európai Bizottság és a Világbank. A magazin nem igazán szakmai jellegű, a téma iránt érdeklődőknek ajánlom inkább, akik nem részletesebb helyzetjelentésre kíváncsiak. 42 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 1. Partners in Progress: The EU/South Africa Trade, Development and Corporation Agreement (TDCA) for the 21st century Edited by the European Commission (Development), in 1999 (Partnerek a fejlődésben: EU és Dél-Afrika Kereskedelme, Fejlődése és a Kooperációs Egyezmény a XXI. századért) - Kiadó: Európai Bizottság, 1999 A kiadvány az EU és a Dél-Afrikai Köztársaság viszonyát mutatja be, az 1994-es, első szabad választásoktól kezdve. A két fél közti szorosabbra fűzött kapcsolatot, a Lóméi Konvencióval és annak megújításaival támasztja alá a mű. Dél-Afrika 1997 óta tagja ennek az EU; hosszú távú, 71

afrikai, karibi, óceániai országgal kötött egyezményének, melynek fontosságát a konvenció, 24. oldalon való részletes tárgyalásával vesz előtérbe. A dokumentum az 1999-es Kereskedelmi és Partnerségi Egyezmény; bilaterális, politikai, gazdasági és fejlesztési aspektusait vizsgálja; előre jelezve, a XXI. század kihívásait, és javaslatokkal is él, a felmerülő problémák megoldást illetően. Azt is megtudja az olvasó, hogy a program megvalósulásához, a tárgyalópartnerek, az EU története integrációs lépéseinek példáját veszik alapul, melynél, tehát a TDCA eléréséhez olyan szintek elérését tűzik ki célul, mint: • a szabadkereskedelmi terület jövőképe • a pénzügyi segítségnyújtási és fejlesztési kooperáció • a kereskedelmet érintő lépések • a gazdasági együttműködés • a politikai dialógus Az EB-dokumentum jelentőségét emeli a kereskedelmi viszonylat EU / Dél-Afrika viszonyát tekintve,

hogy konkrét eredményekkel, becslésekkel jelzi előre mindkét fél számára a kapcsolat hasznosságát. Ezen túlmenően pedig, szignifikáns elemként helyezi el az EU / Dél-Afrika együttműködést az EU működő; EPRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Program) kezdeményezésében is. Emberközelivé teszik a kiadványt a fotók és az EU-t képviselő és a délafrikai főtárgyaló idézett véleményei, észrevételei, mely szerkesztésmód az EU-nak azt a (Amszterdami Szerződésben is kiemelten kezelt) törekvését tükrözi, hogy döntéseit, 43 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia eredményeit; politikai hangvételének; híres-hírhedt, szövevényes bürokráciájának finomításával, egyszerűbbé tételével, egyaránt elérhetővé tegye elsősorban az EU állampolgárai és más érdeklődök számára. 44 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 2.

World Trade Investment Report 2003 FDI policies for Development National and Internatfonal Perspectives United Nations Conference on Trade and Development – UNCTAD /United Nations Publications – New York and Geneva, 2003./ (Világkereskedelmi és Befektetési Jelentés, 2003 Külföldi Közvetlen Befektetési politikák a fejlődésért; nemzeti és nemzetközi perspektívák – UNCTAD/ 2003-as, ENSZpublikáció) 2003 nyarán tartott ENSZ-konferencia, Világkereskedelmi és Befektetési Jelentése, a lehető, legkörültekintőbb és mélyrehatóbban vizsgálja, a napjainkban tapasztalható, globális, ökonómiai változások fényében; a világ, gazdasági szereplőinek kereskedelmi és befektetési hajlandóságát, illetve azokat a viszonyokat, melyek ezeket befolyásolják. A dokumentum bemutatja a világkereskedelem szereplőinek helyzetét; külön fejezetet szentelve az első részben a fejlődő országoknak; Közép- és Kelet-Európának és a fejlett gazdaságú

államoknak. Eközben a makro- és mikro-gazdasági, illetve intézményi faktorokat sem téveszti szem elöl. A második rész, a külföldi közvetlen befektetési (FDI) politikák és a nemzetközi egyezmények alapján mutatja be, a kereskedelem szereplőinek eredményeit, melyek fényében irányt is mutat új lehetőségek kihasználására. Kulcsfontosságú változások, megszívlelendő rendszerezési kérdésekre világít rá a jelentés, a második rész, negyedik fejezetében, ahol olyan FDI szemszögből vizsgált csoportosítások kerülnek említésre, mint: a befektetés definíciója; a nemzeti bánásmód; az államosítás és a kisajátítás kérdése; a vitarendezés; teljesítményi követelések; kezdeményezések; a technológiai transzfer és a versenypolitika problematikái. Ezeken kívül, a dokumentum különös tekintettel él a nemzeti politikai teret, a fogadó-országot és a befektetőket is illetően. A második rész értéke, hogy az, az abban

felsorolt eredményekhez fűződőén; következtetésekkel, előrejelzésekkel zárul. Az UNCTAD – dokumentum szignifikáns lényegét jól tükrözi, a 187-től a 297. oldalig tartó; adatokban bővelkedő; a különböző nemzetközi egyezmények kronológiájának 45 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia bemutatásával, statisztikai táblákkal rendelkező melléklet is. Olyan összehasonlító erejű táblázatok – mint amilyen, a 262-265. oldalig tartó „Külföldi FDI részesedések, a küldő ország gazdaságának szemszögéből” című tábla is – lehetőséget nyújtanak, különböző csoportosítások alapján, például az EU és a fejlődő országok, kereskedelmi tevékenységének összehasonlítására is. A dokumentum hasznos információkkal szolgál az aktuális, globálisan és részleteiben is értelmezett áruforgalmi viszonyok iránt érdeklődőknek; ilyen témájú diplomaíróknak, mind az

értékes, gazdasági érvek felsorakoztatásával, mind pedig, az azokat alátámasztó, statisztikai tényadatok bemutatásával. Ezeken túlmenően pedig, az EU szakemberei számára is elvi lényegű, hogy a jelentés az EU-t és annak partnereit elhelyezi, értékeli a globális dimenzióban. 46 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 3. Making globalization, work for everyone (A globalizációért, munka mindenkiért) (The European Union and world trade - Az Európai Unió és a világkereskedelem) Kiadó: Az EU Bizottság; 2003-as kiadás Ez a dokumentum az EU globális kereskedelmi felelősségvállalásáról tesz tanúbizonyságot. Fölsorakoztatja az EU fontos kereskedelmi partnereit, és az EU-t, mint a világ fő vezető exportőrét mutatja be. Betekintést nyer az olvasó, az EU aktuális kereskedelmének főbb vonásairól, többek között a multilaterális és bilaterális egyezményekről és hatásaikról. A dokumentum

értékét emeli az EU és a WTO közti kapcsolat kiemelése, egy különálló fejezetben, ahol a WTO jelenlegi helyzete, tagállamai és azok működése is megvilágításba kerül. A bizonyító erejű statisztikai ábrák, fontos segítséget nyújthatnak a témában elmélyedni vágyóknak. (Lásd a 10 old!) A világkereskedelem országoknak, kontinensek alapján történő részesedése, százalékos pontossággal megadva. Az EU bilaterális egyezményeire is külön fejezetet szán a kiadvány. A fontosabb, nagy államokkal és az ACP-országokkal folytatott, 2002-es kereskedelmet euró milliárdokban megadott konkrét adatokkal támasztja alá. A Közösség jó színben tűnik fel, az Egyesült Államokhoz, Kanadához és Japánhoz képest is, a tekintetben is, hogy a fejlődő országokból érkező javakra, 97%-ban (3%: a fegyvereket kivéve) nem vet ki vámterheket. Míg ugyanebben a viszonylatban az USA 52%-ban; Kanada 45%-ban és Japán 49%-ban ad ilyen jellegű

kedvezményt, az említett országcsoportnak. Ez azt jelenti, hogy a legszegényebb országok korlátozás nélkül exportálhatnak az EU-ba. Emeli a dokumentum értékét, az EU és az ACP-országokat érintő, Cotonou-i egyezmény bemutatása is, mellyel az EU felelősséget érez a 49 fejlődő ország, a világgazdaságba való beviteléhez. A kiadványt az utolsó fejezet által tárgyalt, Doha fejlesztési tervezet teszi kerek egésszé, mely egyaránt érinti, az EU és a WTO kereskedelmi liberalizációját és szabályait, a világgazdaságot illetően. Értékelendők a tartalmi jegyek mellett, a dokumentum fotókkal, színes ábrákkal átszőtt formája, mely jó eszköz, annak a hétköznapi emberhez való közelítéséhez. 47 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 4. Eurostat yearbook 2003 (Európai statisztikai évkönyv, 2003) The statistical guide to Europe, Data 1991-2001 Edited by the Office for Official Publications

of the European Community, Luxemburg, 2003 A statisztikai évkönyv hasznos adatokkal rendelkezik, az EU és a világ egyéb országcsoportjaival történő kereskedelmet illetően. A lehető legtöbb szempontból végez, csoportosítás útján összehasonlítást és hoz mutatókat az EU-hoz fűződő kapcsolatok terén, az 1991-200l-ig terjedő időszakot illetően. Az olvasó egyértelmű képet kap, az ez alatt az időintervallum alatt bekövetkezett változásokról, eredményességben javulásokról, visszaesésekről. Olyan nemzetközi integrációk és más csoportosulások közti viszonyt is bemutatják a táblázatok, melyek által az EU, a világban betöltött pozíciójáról is képet kaphatunk. Statisztikusok Európáért; Európa népe; Ökonómia és ökológia; Vállalkozói tevékenység és hasznos magyarázatok váza köré épül az évkönyv. Ezen kívül, olyan globális kérdésekre is választ keres a dokumentum, melyek, önmagukban, csal EU-szinten nem

értelmezhetőek, hiszen hatásuk az egész világra kiterjed, pl.: vízkérdés; környezetvédelem; energiaszektor; stb A kiadvány hasznos információkkal szolgál, az EU említett szektorait (szociális; gazdasági-; vállalkozói és az ezekhez kapcsolódó tevékenységet) illetően. Ezért a Közösség bármely szektorát, politikai területét illetően, a dokumentum, elengedhetetlen kérdésekre világít rá, melyek ilyen irányú dolgozatok írásánál is eleve értendőén hasznosnak bizonyulnak. 48 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 5. ICC 33rd World Congress; Budapest 3-5 May 2000 The new Europe in the world economy (Új Európa a világgazdaságban) International Chamber of Commerce (ICC), The world business organisation Published by the International Systems and Commerce (ISC) Limited in association with the International Chamber of Commerce (ICC) Editors: Robert Taylor; Ron Katz; Lionel Walsh Egy új Európát

mutat be a könyv, egy új pozícióban és egy állandóan fejlődő állapotban (bővülés, mélyülés), miközben az olvasó hű képet kap az EU, a világban betöltött, szerepéről is. Ezzel két külön fejezet is foglalkozik a kiadványban: a 3. fejezet: Európa és a világ címmel; illetve ehhez kapcsolódóan a negyedik fejezet: Világkereskedelem a XXI: századba lép címmel Az Európa és világ című fejezet, az EU alapításának szelleméből, Jean Monet, európai modelljét figyelembe véve indul ki, felhívva a figyelmet a balkán krízisre, melynek hatása az EU nagy erőpróbája. Olyan gazdaságilag impresszív tényezőkön keresztül vizsgálódik a kiadvány, a harmadik fejezetben, mint a transz-atlanti modellhez hű kereskedelem kialakításának célja; az ázsiai gazdasági erősödés (Japán; Kína és a kistigrisek tevékenysége és szerepe); Európa és LatinAmerika kapcsolatai a mély és tartós együttműködés jegyében, illetve Európa és

Afrika valamint a fennmaradó ACP-ország reláció. A negyedik fejezetben pedig a világkereskedelem, a 3. világ országainak, gazdasági fejlődésére gyakorolt hatása körvonalazódik. A kiadvány hasznos, objektív meglátásaival felhívja a figyelmet a világgazdaság és a kereskedelem változásaira, és ezek alapján lehetővé teszi, hogy az olvasóban megfogalmazódjanak összefüggések és megoldandó kihívások egyaránt. A néha túlzott mennyiségű reklámoldal mellett, értékelendő a könyv szerkesztésmódja: a fotók és idézetek általi személyesebb hangvétel, a gazdasági téma komolyságán kedvezően tompít, ezáltal olvasmányosabbá teszi a művet. 49 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 7. HVG cikk: 2003 szeptember 13 /XXV Évfolyam, 37 szám: 23-27 old Nagy Gábor /New York; Kocsis György /Brüsszel - Kereskedelmi tárgyalások Cancúnban Világok harca „Kevés eredményre, annál több vitára

és veszekedésre számítanak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) ötödik miniszteri értekezletén, a mexikói Cancúnban. A tárgyalások középpontjában a politikailag legkényesebb téma, az agrártámogatások kérdése éli, amiben kevés az esély a kompromisszumra. " A konferencián különböző érdekek mentén, különböző viszályok szabdalta csoportokban ül a szervezet 146 tagja. A 2001-es Dohában indult forduló fő célja a GATT helyében létrehozott a WTO-t létrehozó uruguayi tárgyalássorozat eredményeire építve csökkentsék a mezőgazdasági támogatásokat, kvótákat és vámokat, valamint lebontsák a befektetések és pénzügyi szolgáltatások előtti akadályokat. A konferencia magját, és hosszútávon a béke alapját is az agrárügyekről szóló megegyezés kérdése képezi, de a tárgyalások nem sok kompromisszumkészségről kecsegtetnek sem a fejlődők, sem a fejlett országok részéről. Az OECD adatai szerint, 2002-ben a

fejlett államok, 235 milliárd dollárt fordítottak a gazdasági teljesítményük töredékét adó mezőgazdaság támogatására; ebből az Európai Unió 100 milliárdot; az Egyesült Államok pedig 40 milliárdot állított rendelkezésre. Az elsősorban közvetett és közvetlen szubvenciók és vámok mértékének abszurditását jelzi, hogy az összesített számokat lebontva kiderül: az OECD tagországokban főállásban földműveléssel foglalkozók fejenként évi 11.000 USD-t kapnak készpénzben, illetve ártámogatásként; az EUban 16000, az Egyesült Államokban 17000 USD-t Ez ötszöröse annak, amit a fejlett országok évente a teljes harmadik világ segélyezésére fordítanak. Ráadásul a mezőgazdasági szubvenciók, nem csak az „első világbeli" termelőket védik, hanem kárt okoznak, az árversenyből kiszorítva a fejlődő országok piacáról a hazai termelőket. PL: Mexikó, amelyre a NAFTA-tagsággal az északi partner kukoricája is

rázúdult NGO-k riasztó eredményeket számítottak ki a fejlődök és a fejlett világ közti szakadék szemléltetésére: miközben a Föld népességének csaknem fele napi 2 USD-nál kevesebből 50 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia tengődik, addig az EU-ban napi 2,5 t/£Z)-nak megfelelő támogatás jut egy tehénre; a japán tehenekre pedig 7,5 USD (Japán egyébként is a protekcionizmus elrettentő példája, mert rizspiacát 490%-os vámokkal védi!) A cikk az EU exportszubvencióinak 2/3-ős lefaragását is megemlíti, illetve azt, hogy 40 milliárd euróért vásárol mezőgazdasági termékeket a fejlődő országokból, melyre az USÁ-t is ösztönzi; emlékeztetve a 2001-ben meghirdetett „Mindent kivéve fegyvereket" programra, mellyel - az említett kivételeken kívül - eltörölt minden beviteli korlátozást, a 49 fejlődő ország számára (Lásd: „Making globalization, work for everyone” - 4.

oldal) Az uniós agrárfőbiztos azonban abszurdnak tartja, hogy a viszonylagos fejlettségi fokot elért harmadik világbéli államok, mereven elzárkóznak a fejletlenebb társaikkal szembeni piacnyitástól. Az EU elve, hogy minden állam egyaránt lazítson piacvédelmén: a fejlődök lassabban kevesebbet, a fejlettebbek gyorsabban és többet. Az egymással rivalizáló, Washington és Brüsszel a fejlődőkkel szembeni agrárérdekeit tekintve, közösen lép fel, de most szervezettebb ellenállással kell számolniuk, mert a fejlődők. 20-as csoportokat alkotva képviselik érdekeiket, az amerikai és az európai piacok megnyitásáért. A nemzetközi gazdasági szervezetben, e tekintetben a három fő hangadó: Brazília, India és a 2001-ben belépett Kína. A szervezetben azonban a táborokra szakadások, érdekellentétek a döntéshozatalt nagyban lassító komponensek, pl.: az EU; NAFTA; a Latin-Amerikában működő Andézi Közösség; az ázsiai ASEAN, cairnsi

csoport tetézve a bilaterális egyezmények százaival. A cancúni várakozások szerények, mert a dohai forduló minden más témájához a mezőgazdasági támogatások ügyén keresztül vezet az út. Ha a világgazdaság javát szolgáló agrárliberalizáció ügye elbukik a fejlett és a fejlődő országok között, akkor erősödni fog a tömbösödés. Nem véletlen tehát, hogy az USA is, keresi egy Latin-Amerikára kiterjedő együttműködés, integráció lehetőségét (NAFTA + LAFTA= NALAFTA?); ezzel párhuzamosan az EU történelme legnagyobb bővítésére készül; ha pedig, Ázsiában Japán és Kína is megegyezik a vezető szerepről és a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről; a számos harmadik világbéli országnak helyet adó Afrika marad magára a nagy tömbök között. Ez a HVG cikk megrajzolja a világban zajló aktuális, kereskedelmi kapcsolatoknak az alakulását, melyben az EU és a harmadik világ országainak szerepe is erősen körvonalazható. 51

Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia EU és LA TIN – AMERIKA 8. HVG cikk: 2003 szeptember 20 /XXV Évfolyam, 38 szám: 29 old Vass Péter - Chile harminc évvel a Pinochet-puccs után Fordulatos múlt 2003. szeptember 11-én Chilében, nem az amerikai terrortámadás második évfordulójának, hanem a 30 éve lezajlott Pinochet-puccs emléknapja volt. A latin-amerikai gondolkodás sok változáson ment át az utóbbi évtizedekben mostanában pedig a reneszánszát élné. „A harcos latin-amerikai baloldaliak számára a kubai forradalom 1959-es győzelme azt bizonyította: a politikai hatalom megszerzéséhez, az ideálisnak képzelt társadalmigazdasági berendezkedés megvalósításához a fegyveres harc a járható út. Számos baloldali fegyveres csoport (Guatemalától, Mexikón, Argentínán és Venezuelán át Peruig) vett példát a kubai forradalomról, a hatvanas-hetvenes években virágoztak a fegyveres mozgalmak,

megjelentek a városi gerillák." 1970-ben az első demokratikus választásokkal, Allende a klasszikus értelemben is baloldali politikus került. De az Allende-kormány hibái és az amerikai háttérből előidézett gazdasági válság véres katonai puccshoz vezetett. Emellett a katonai diktatúrák (például Argentínában; Uruguayban; Brazíliában; Bolíviában) ellehetetlenítették a demokrácia kialakulását és a baloldal erősödését. Nicaragua, Guatemala és Salvador példái több latin-amerikai ország gerilláinak sokkal követhetőbb útnak látszott a megmerevedett kubai modellnél. A nyolcvanas években a katonai diktatúrák visszaszorulása lehetővé tette a demokratikus keretek között, a baloldal parlamenti megerősödését, ahol számos, ex-gerillavezér is politikussá nemesülve váltott kézifegyverről, politikai fegyverre. A Szovjetunió szétesése megadta a kegyelemdöfést a latin-amerikai diktatórikus rendszerek maradványainak. Ezen

térség államainak a demokratikus keretek felvételéhez az állandó példakép, Spanyolország nyújtott modellt. A Franco-diktatúra után, Felipe González kormánya társadalmilag és gazdaságilag is jutott középre, majd a Clinton és Blair által is meghirdetett út számos követőre 52 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia talált Latin-Amerikában. Például Brazília elnökét, Lulát már egyáltalán nem foglalkoztatja az államosítás, sokkal inkább a piacgazdaság erősítése és a szegénység enyhítése (Brazíliában 10 millió ember éhezik). Nem meglepő tehát, hogy a szocialista Lagos Chile nevében szabadkereskedelmi szerződést írt alá az USÁ-val, mely 2005-re - a Világok harca című HVG-cikkből is kiderült -az általa uralt NAFTA Latin-Amerikára való kiterjesztését tervezi. Néstor Kirchner, argentin elnök is csak a fogát szívva volt hajlandó aláírni a hitelmegállapodásokat az IMF-fel,

míg a forradalmian diktatórikus Hugó Chavez, venezuelai elnök is elég pragmatikus gazdasági kérdésekben 53 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 9. HVG cikk: 2003 november 22 /XXV Évfolyam, 47 szám: 28 old Vass Péter - Politikai viharok Guatemalában A vissza nem térő Ríos Montt Közép-Amerika történelmének legvéresebb kezű vezetője volt, a másfél éves hatalma idején, több mint 70.000 embert öltek meg katonai és félkatonai egységek, kiknek többsége maja indián volt. A térségben, 1996-ban zárult le a három és fél évtizedig tartó polgárháború, melynek 200.000 halálos áldozata volt, melyet a turistaparadicsomként számon tartott ország, természeti kincsei és látványosságai ellenére sem tudott kiheverni. A nép mégis hajlandónak tűnhetett, hogy újra megválassza Ríos Monttot, mert az egy erőskezű vezetőtől várja az ország fellendülését. A jelenlegi elnök, Alfonso Portillo

Cabrera, bár Ríos Montt emberének, hívének tekinthető nem volt képes előbbre vinni az országot. A népesség 80%-a a szegénységi küszöb alatt él, 20% pedig, napi átlag l dollárból kénytelen megélni. A választás első fordulójában azonban, csak 17%-ot ért el, így nem indulhat a másodikban sem; sőt a parlamenti immunitás elvesztésével, számon kérhetik az emberiség ellen elkövetett bűneit is. Az eredmények, és a 60%-os választási részvétel inkább a Ríos Montt elleni szavazást jelentette, mint sem a második fordulóba került, egyébként hasonló programú - például a 200.000 gyermek éhezésének megszűntetését hirdető - két jelölt (Álvaro Colom Caballeros; Oscar Berger Perdomo) elsőkörös győzelmét. A választási kampány ideje alatt 50 ember halt meg, és a választás napján szavazóurnákat gyújtott föl és két nőt taposott agyon a türelmetlen tömeg. Ezek a demokratikus keretektől távol álló viselkedési formák az

EU számára sem kedvező jelek és sok esetben, a bizonytalan állapotok miatt, a befektetések fékezését, megszűntetését eredményezhetik. De egyben, nem jelenthetnek elszigetelődést, hiszen ezek a problémák; a világ szinte mindenszegletében éreztetik hatásukat, és kollektív megoldás keresésére ösztönöznek. 54 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 10. HVG cikk: 2003 augusztus 9 /XXV Évfolyam, 32 szám: 22-25 old Muharai Katalin - Portugál töke Brazíliában Újkori kalandozások Lisszaboni elemzők szerint; inkább hátrányokkal jár majd, olyan kevésbé fejlett országok számára, mint amilyen Portugália is, az EU keleti bővítése. Az újonnan belépők számos területen, konkurenciát jelentenek majd a portugáloknak. Carlos Taveres, gazdasági miniszter a megoldást a több mint 500 éves történelmi múltból eredő előnyökben, a portugál anyanyelvű országokkal tartott kapcsolatok még

szorosabbra fűzésében látjaA lisszaboni politika évek óta ösztönzi a volt gyarmatok, mint Brazília, Angola, Mozambik, Bissau-Guinea és más afrikai országok felé való nyitást. Ha ez sikerül, Portugália hídszerepet tölthet be az EU és az általában fejlődő országoknak számító, volt portugál kolóniák között. A portugál töke elsődleges célpontja Latin-Amerika legnagyobb gazdasága, Brazília, ahol már a 90-es évek második felében megjelent a portugál toké (elsősorban a távközlési és az áramszolgáltatási szektorban), és ezen befektetések gyümölcse most hozza az első nyereségeket. Akkoriban a portugál befektetések, 3,7 milliárd euróra voltak tehetők, mellyel Portugália az USA és Spanyolország után a harmadik legnagyobb külföldi beruházóvá vált. Az összes külföldre irányuló portugál beruházásból 33% jutott már eddig is Brazíliába, ahol a Portugál Telecom áll most az első helyen: összesen 6 milliárd

eurónyi befektetésével, a második az elektromos művek (EDP) 2 milliárddal. Jelenleg kb. 400 portugál nagy- közép- és kisvállalat van jelen Brazíliában, amelyek közül sok, a turistaparadicsomnak számító tengerparton számos szállodát is fenntartanak. Befektetni Brazíliában a portugál üzletek számára szinte divat, de az Atlanti-óceán túlpartjára merészkedett befektetőknek úgy tűnik, meg is éri a brazil piacba invesztálni. A cikk magáért beszél; az EU a fejlődőkkel való szorosabb kapcsolati lehetőségeinek fejtegetésekor. A jövő piacai az EU számára szignifikáns alapokon, a közös történelmi múlton nyugszanak, illetve az abból származó előnyökön, pl.: a helyi kultúra, a nyelv és a „rokoni" szálak ismeretén. Ezek a tényezők az EU és riválisai közti versenyben óriási előnyökhöz juttatják a Közösséget, melyek kihasználása, annak elemi érdeke. 55 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ

2004. május Bibliográfia 11. HVG cikk: 2003 november 29 /XXV Évfolyam, 48 szám: 43-45 old Muharai Katalin - Brazil bevándorlók Portugáliában Kivételes bánásmód A 10 milliós Portugáliában, ma legálisan 62.000 brazil dolgozik, de ez a szám az év végére az 500.000-et is elérheti, a más - általában fejlődő - országokból származó letelepültek mellett Azt az előnyt pedig, hogy brazilokat szívesebben alkalmaznak Portugáliában a közös, portugál anyanyelvi gyökér is megnöveli. Kivételes bánásmódot biztosít számukra egy Brazília és Portugália közti bilaterális egyezmény, melyet 2003. július 11-én írt alá Luís Inácio da Silva, brazil elnökkel a spanyol fél. Ennek lényege, hogy az egyezmény aláírásáig bezárólag, a Spanyolországba érkezett brazil vendégmunkások, kérhetnek és kapnak letelepedési engedélyt. Brazília - ahol jelenleg 10 millió éhező ember él - a múltban befogadta a Salazar-diktatúra idején

kimenekülő portugálokat, akiknek megadta a brazil választójogot és a parlamentbejutás lehetőségét. Ezért feszültséget okoz, hogy Portugália igyekszik- a közös európai határok védelmére hivatkozva - megnehezíteni a volt gyarmatról érkezők letelepedését. Da Silva küldetése tehát - a két ország viszonyában - a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése volt. Ez azért is fontos lépés, mert a portugál befektetők is kezdik felfedezni az óriási brazil piacot, a latinamerikai államban. Alkotmányellenesnek tartja a brazil-portugál egyezményt több hazai szakértő is, mondván, az sérti „a törvény előtti egyenlőség" elvét, és ez ellentmond, a 2003. márciusi bevándorlási törvénynek is, amely csak az adott ország konzulátusa által kiadott engedéllyel teszi lehetővé az itteni munkavállalást. Ezt a brazilokkal szemben nem alkalmazták, kötelezően, ami visszatetszést keltett. A portugál kormány engedménye, hogy az

illegálisan dolgozó, de a társadalombiztosítási járulékot szabályosan fizető bevándorlók - immár nemzetségtől függetlenül kérhetik helyzetük rendezését. Ez a bilaterális egyezmény, tovább vezetve az eshetőségeket, az egész EU területét érinti. A személyek és a munkaerő szabad mozgása alapelvének értelmében - melyet így, akár fél millió (egykori brazil) újdonsült portugál is megkap - az EU más tagállamai is védelmi lépésekre kényszerülnek. Ilyen egyszerű volna „csatlakozni" az EU-hoz (, még ha csak magánszemélyként is) .? 56 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Ez a brazil precedens, pedig ilyen keretek közt azt támasztaná alá, hogy az EU-tagországok bilaterális egyezményei, szabad alagutakat képezhetnek az unión kívüli; főként a fejlődő, harmadik világ és lakói számára. Hogy az „Újvilág" visszasírja a „Vén Európát" az, szemmel látható,

de annak keretei, hogy a „Vén Európának", hogyan kell fogadnia az „Újvilágot", az EU vezetői számára, még sok fejtörést okoznak. 57 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia EU és ÁZSIA 12. HVG cikk: 2003 október 18 /XXV Évfolyam, 42 szám: 24 old Ázsiai kereskedelmi szabadsás (Rajzolódik az EU ázsiai tükre?) Szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Japán és a 10 országot tömörítő ASEAN, a Báli szigetén tartott tárgyaláson, mely távlati célként a térség gazdasági integrációját jelölte meg. Az ázsiai, gazdasági tömörülés, Japánon kívül már Indiával, a kistigrisek közti elefánttal és Kínával, a nagytigrissel is aláírt hasonló tartalmú szerződést. Ezekkel a kezdeményezésekkel, az ASEAN abban bízik, hogy a térségben 2020-ra létrejöhet egy 500 millió fos és 720 milliárd USD, egyesített hazai össztermékű, az EU elődjére sokban hasonlító ASEAN

Gazdasági Közösséget, amely a térség 3 nagyágyújával a világ legnagyobb, 3 milliárd fős szabadkereskedelmi piacát alkothatja. 2005-re lebontanák a kereskedelmi akadályok jelentős részét, és mélyíteni szeretnék a kapcsolatokat, kezdve a mezőgazdaság kérdésével. Felmerült az euróhoz és annak funkciójához, kísértetiesen hasonlító „aseano"; a közös ázsiai pénz ötlete is, de ehhez még nem elég erősek az államik közti szálak. A cél a versenyképesség növelése, ami Kínáétól jelenleg messze elmarad; valamint a biztonsági, társadalmi és kulturális integráció kihívásai is szerepet kaptak a találkozón. Az ASEAN integrációs törekvéseinek legnagyobb akadályait, a báli nyilatkozat vázlatosságában és főként a tagországok gazdasági és politikai sokszínűségében rejlik: a szerveződésen belül megtalálható az iszlám Indonézia; a buddhista Thaiföld; a katolikus Fülöp-szigetek; a kistigris Malajzia;

Szingapúr; a katonai junta által irányított Mianmar (az egykori Burma); az abszolút monarchiában élő Brunei; a polgárháborútól megnyomorított Kambodzsa; ezeken kívül a kommunista Vietnám és Laosz is. Ilyen tagokból álló összetétellel viszont precedens nélküli lépésekre lesz szüksége az ASEAN-nak. Kirajzolódni látszik Ázsiában is (hasonlóan Nagy-Britannia példájához), az ASEAN szemszögéből egy háromkörösen tagozódó érdekszféra-rendszer. Az első kört maga az ASEAN alkotja, melyben saját tagállamai között; a politikailag vaskalapos, és 58 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia a gyakran megcsontosodott rendszerek szülte konfliktusok; kompromisszumokra vezető alternatívái jelenthetnek óriási fejtörést, és az előrelépésekért a modern diplomáciától bravúrokat követelnek meg. A második kört a három ázsiai, nagyágyúhoz fűződő kapcsolat (Indiához; Kínához és

Japánhoz) jelenti, melyet érdekvédelmi és -érvényesítési eszközöket is bevetve tovább fejlesztenie és elmélyíteni szinte létkérdés. Végül a harmadik kört pedig a világ más integrációihoz fűződő viszony képezi, például az EU-hoz vagy a NAFTÁ-hoz, mely kapcsolatok ápolásában, habár az ASEAN tagállamaiként, de továbbra is szerepet játszik a tagokhoz fűződő történelmi múlt, például a volt gyarmattartó Nagy-Britannia és India vagy Franciaország és Vietnám viszonyában. 59 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia 13. HVG cikk: 2003 július 26 /XXV Évfolyam, 30 szám: 23-25 old Kormányellenes lázadók Laoszban Elfeledett hadseres Laoszban a hmong törzs még mindig elnyomott, annak idején és ma is „az imperialisták oldalára állt hazaárulóknak" titulált kisebbségi csoport; amit szakértők állításai alapján a helyi hatóságok ki akarnak irtani. A 400 ezresre apadt, a

Sárga-folyó partjáról, Laoszba menekült kisebbség fő bűne, hogy 1975-ben véget ért indokínai háborúban, az amerikaiak oldalán harcolt, a CIA által létrehozott titkos hadsereg tagjaiként. A háború után, Pathet Leó előbb egyedül, majd vietnámi segítséggel próbált leszámolni a hmongokkal. A hmongok; a róluk tudósító belga és francia újságírók és a Laoszból származó amerikai tolmácsuk letartóztatása után kerültek újra a nemzetközi élet figyelmének középpontjába. Az elítéltek pere mindössze két óráig tartott, de a büntetést nem kellett letölteniük az országban. Az ítélethozatal után 10 nappal elengedték a foglyokat. A nemzetközi tiltakozást kiváltó per, elemzők szerint az jelenti, hogy Laosz nem tűri el a hmong felkelők helyzetének napirendre tűzését, külföldi lapokban. Ellenkező esetben ez azt is bizonyítaná, hogy még mindig feszült viszony uralkodik a kormány és a hmong kisebbség között, melynek

jellege már nem ideológiai alapúnak tűnik, hanem egyszerű vérbosszúnak. A helyzetet súlyosbítja a térséget behálózó szervezett bűnözés is. A foglyok elengedésének az oka, hogy az ország - még mindig nem heverte ki a 90-es években Ázsiára kiterjedő gazdasági recessziót - jórészt nemzetközi segélyekből él, így az említett eset főként annak a diplomáciai húzásnak tudható be, hogy Laosz létfontosságú hangsúlyt helyez külföldi megítélésére. A turizmus is 10%-os esést mutat, és a nyugati befektetési kedv sem bizonyul erősödőnek, sőt. A két előbbi cikkben említett eset, Laosz ASEAN-beli helyzetére is kihat, ami hasonlóan Kambodzsához és Burmához finoman szólva sem szerepel az elsősorban tökeinvesztálásra ajánlott országok listáján, így az EU sem szívesen fektet be; különös tekintettel a belpolitikai bizonytalanságra, a „virágzó" feketegazdaságra, és a bűnszövetkezetekre. 60 EU üzleti szakirány

Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 14. HVG cikk; 2003 augusztus 9 /XXV Évfolyam, 32 szám: 19-21 old Erőpróbák Kambodzsában Lemondóan A múlt heti kambodzsai, parlamenti választások eredményeit, az ellenzék kétségbe vonta, és Hun Sen miniszterelnök lemondását követelte. Pedig a választást az EU szakértői is, az eddigi legtisztább népszavazásnak tartották: a választók 47 %-a választotta a Hun Sen mögötti Kambodzsai Néppártot (CPP). Az ellenzék a leginkább a CPP által uralt médiát marasztalja el, illetve a befolyásoló kampányt. A választási eredmények alapján a CPP a 123 parlamenti helyből 7Ore számíthat, ami nem elég a 2/3-os többségű törvények elfogadásához. A koalíciós kormányzás elvben nem lenne elképzelhetetlen. De az ellenzék (Sam Rainsy Pártja és az Egyesült Nemzeti Front a Független, Semleges, Békés és Együttműködő Kambodzsáért tömörülés sem) az egykori vörös khmerek soraiban

harcoló Hun Sen vezetése alatt nem hajlandó együttműködni. Lemondásról, pedig a miniszterelnök hallani sem akar A politikai patthelyzetet Szihanuk király volna képes elrendezni, bár miniszterelnökkel az ő viszonya sem felhőtlen. Volt már komolyabb probléma is az 1998-as választások alkalmával, Hun Sen pártja és Szihanuk király között, amelyben Szihanuk volt hajlandó engedni, de most Szihanuk király makacsolta el magát. A belpolitikai bizonytalanság cseppet sem kedvez a 14 milliós országnak, ahol az egy főre jutó éves jövedelem 270 dollár és a lakosság több mint fele napi 50 centből él. Nyugalomra lenne szükség az ország fontos bevételi forrásának, a turizmusnak a fejlesztéséhez is, tavaly 800 ezer külföldi látogatott az országba, a 2006-os vél a 2,2 millió fő, ami ellensúlyozná a gyengülő ruhaipar hatásait. De a legnagyobb terhet Kambodzsa számára a 3,2 milliárdos ( egy éves GDP-jével közel megegyező nagyságú)

adósság törlesztése jelenti. A bizonytalanság az EU megfigyelőket is zavarba ejti, és az EU állampolgárait is elgondolkoztatja, a Délkelet-Ázsiába utazás kapcsán. De a befektetők is hasonlóképp vélekednek. A tőkebeáramlás (az EU-ból is) tehát az - egyébként ASEAN-tag -Kambodzsába, a belpolitikai helyzet stabilizálódásán fog múlni, amihez az ASEAN már annyival hozzájárult, hogy a Kambodzsa mellett Burmában és Laoszban befektető külföldiek (foként nyugati) számára „üzleti könnyítéseket" ajánlott fel. 61 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 15. HVG cikk: 2003 augusztus 16 /XXV Évfolyam, 33 szám: 23-24 old Terrorista akciók Indonéziában Mosolyszünet A tavaly októberben Báli szigetén, több mint 200 külföldi halálos áldozatot követelő merénylet megszervezésében és végrehajtásában találták bűnösnek, a „mosolygó bombásnak nevezett", Amrozi bin Nashimot,

akit halálra ítéltek. Nem is mutatott félelmet az ítélet kihirdetésekor, sőt a golyó általi halál hallatán örömöt mutatott, és eképpen fenyegetett: „Megölhetnek, de ha kell, több millióan fognak követni a halálba." Amrozi volt az első elítélt ezzel a merénylettel kapcsolatban, de még 33 feltételezett közreműködő, köztük két testvére ül börtönben. Amrozi tagadja, hogy tagja lenne, a báli merénylettel vádolt Dzsemáa Iszlámija szervezetének, amely állítólag kapcsolatban áll az alKaidával. Ezt a vádat két rab vallomása is alátámasztotta „A világ legnépesebb muszlim országának számító Indonézia- 210 millió lakos 85 %-a muszlim - úgy tűnik, képtelen hatékonyan szembeszállni a terrorizmussal." Az utóbbi hónapokban a jakartai repülőtéren és a parlament közelében is robbantottak, az állandó járőrözések ellenére. Tavaly Megawati Sukarnoputri elnök utasította a rendőrséget, hogy bárkit őrizetbe

vehetnek kevés bizonyítékkal is, aki „terroristagyanús", így került börtönbe, a Dzsemáa Iszlámija állítólagos vezére is: Abu Bakar Basír is, aki még a csoport létezéséről sem ismeri el, sem azt, hogy köze lenne az al-Kaidához. Pedig hírszerzők szerint, még egy Délkelet-Ázsia egészére kiterjedő iszlámista állam létrehozását is célul tűzte ki. De az indonéz hatóságok képtelenek leszámolni az 1000 fős szervezettel, eddig 80 embert tartóztattak le a tagok közül, de közülük csak Basir bizonyult kulcsfigurának. A térség gazdasági pozíciójára, nemzetközi értelemben, nagyban kihat a turizmus és a külföldi befektetői kedv, illetve bizalom, mely faktorok a terrortevékenységek miatt állandóan akadozva, és lefékezve érvényesülnek. Ez pedig beindítja azt az ördögi kört, mely a fennálló rendszert bírálja. (A nép okolja a kormányt a recesszióért, az elégedetlenség (általában torz) hangadói pedig az egyik

fél szempontjából szabadságharcosoknak, a másik fél szempontjából terroristáknak nevezett csoportok lesznek, a terrortevékenység miatt pedig csökken a turisták és befektetők száma, ami a gazdaság további hanyatlásához vezet; és a kör bezárul. Majd az újraindul, és hathatós beavatkozás nélkül egyre súlyosbítva a helyzetet.) 62 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia 16. HVG cikk: 2003 november 8 /XXV Évfolyam, 46 szám: 29-31 old Generációváltás Malajziában Rugalmatlan visszavonulás Kuala Lumpur mellett Putrajayában felépített miniszterelnöki palotában, jelenlegi helyettesének, Abdullah Ahmed Badavinak. Diktatórikus vezetési stílusától, fáraó Malajziát, az olcsó munkaerőre építő külföldi befektetőkkel, elektronikai, számtechnikai berendezéseket exportáló ázsiai kistigrissel fejlesztette. A maláj GDP hatalomra kerülésekor 12 milliárd USD-os volt és ez az arány

máraelérte a 210 milliárd USD-t, a 3500 USD-os egy főre jutó GDP pedig Brunei és Szingapúr után a harmadik legnagyobb a térségben. Könyörületet nem ismert a politikában Mahathir, ha kellett Castro és Szaddam Húszéin elleni szankciók, megszüntetését szorgalmazta, de az Amerika ellenes terrortámadás óta, a terrorellenes kampány élharcosa (rejtett célja: a legfőbb ellenzéki riválisával, a fundamentalista nézetű Malajziai Iszlám Párttal /PÁS/ való leszámolás). Utódja, a kevésbé karizmatikus, inkább a konfliktusokat kerülő, csendes, megfontolt bürokrata, Bavadi jelenleg a választások előtt áll. A maláj gazdasági csoda számos nemzetközi szervezet mellett az EU befektetőit is bizalommal tölti el, melyet tovább erősít az IMF kedvező véleménye is, illetve az, hogy az ASEAN szervezetén belül egyre erősödni látszik az ország szerepe. A gazdasági prosperitás folytatását éppen ezért a kormányfőváltás ellenére a

kereskedelmi partnereknek is, így az EU-nak is érdeke elősegíteni és fenntartani. 63 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 17. HVG cikk: 2003 november 15 /XXV Évfolyam, 46 szám; 25-26 old Hatalmi viszály Sri Lankán Anyatigris Csandrika Kumaratunga, államfőasszony felfüggesztette a parlamenti működését, míg fő riválisa, Ranil Vikremaszinge kormányfő, hivatalos látogatáson az USA-ban volt. Kumaratunga, elrendelte, a hadsereg rendfenntartó munkáját, indoka: a Tamil Eelam Felszabító Tigriseknek (LTTE) tett engedmények, akik az ország északi részét elfoglalták. A tamilok és kormány 1,5 éve tűzszünet van. Norvég közvetítéssel, az önálló állami igényüket feladó tamilok és a kormány közt; tamil autonómiáról született kompromisszum, ezért ideiglenesen béke honolt a két fél között. De a kormány az autonómiához szükséges lépéseket vonakodott megtenni, mely a kedvezőtlen tamil

reakciók után, a tárgyalások befagyasztásához vezetett. Ez az állapot, mind külföldön, mind belföldön bizonytalanságot eredményezett, míg Ramil kormányfő haza nem tért. A parlamentet muszáj megnyitni, a költségvetési szavazás miatt, éneikül a kormány nem kapja meg az 567 millió USD, IMF-hitel második: 81 millió USD-os részletét. A Világbank is megpendítette, hogy a 22 ország által; a tokiói „donorkonferencián" felajánlott4,5 milliárd USD nagyságú segély folyósítása is késni fog. A tárgyalásokat George W. Bush-nak, a békét célzó nyilatkozata is segítette Ezt követően Kumaratunga november 19-ére összehívta a parlamentet, a költségvetés megtárgyalására. A tamilok autonóm térséget kialakítandó törekvéseinél a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy ennek kialakításához a srí lankai parlamentben 2/3-os többség szükséges; melyhez Kumaratunga pártja is szükséges. De ennek lehetősége azért is

kétséges, mert az elnök asszony, a tamilokhoz fűződő viszonya a magánéletében sem felhőtlen. Amellett, hogy ellene is háromszor követtek el merényletet, a férjét, aki a tamilokkal való megbékélést hirdette, 1988-ban meggyilkolták. Nos, az említett esetben egy ország békéje, és a külföldi befektetők felé sugárzott, viszonylag biztonságos gazdaság képe múlik azon; Kumaratunga, hogyan lesz képes érzelmeit, a politikától különválasztani, és a szigetország nemzetközi érdekeit, kereskedelmi kapcsolatait, akár az EU-val is fenntartani. 64 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 18. HVG cikk: 2003 december 6 /XXV Évfolyam, 49 szám: 44-45 old Terjed az AIDS Ázsiában A vérükben van A Kína éléskamrájának számító, Hónán tartomány, mely 96 millió fősre tehető lakosságával a világ legsűrűbben lakott vidéke, az utóbbi időkben, a külföldi újságírók kedvelt nyomozóterepévé

vált. A 3000 lelkes Suang Miao falucskában minden ötödik ember szenved a helyiek elnevezése szerint, a„furcsa betegségtől". Rosszabb a helyzet Venlóban, ahol a lakosság 60%-a fertőzött De leginkább az árván maradt gyermekek sorsa aggasztó. Viszont nem egyszerűen az AIDS áldozatai a helyiek, hanem a felelőtlen tartományi hatóságok szenvedő alanyai is. 1990-ben a kormány emberei sorra járták a falvakat, véradókat toborozva, kényszerítve. A szegények többsége önként adott vért némi pénzért cserébe. Senki sem törődött azzal, hogy azonos tűt használtak, ráadásul miután kivonták a vérből a vérplazmát, a donorvért visszafecskendezték a véradókba, pusztán arra ügyelve, hogy ugyanabból a vércsoportból származzon az illető, így Honanban egymilliónál is többen fertőződtek meg! Ezt tetézi, hogy Honanon kívül még 22 tartományban folyt kereskedelmi célzatú vérgyűjtés, melyet utólag illegálisnak tituláltak. A

kínai HIV – fertőzöttek, - lefele kerekítve -kb 800 ezren vannak, közülük 10% fertőződött meg a törvénytelen „véradási akciók" során. Aki beszélni mer az AIDSről, azt a helyi hatóságok gyakran le is tartóztatják A legtöbb AIDS-es a közös tűt használó drogosok közül kerül ki, és főként a burmai határtól a Hszincsiang tartományig húzódó „AIDS sztráda" nyomvonala mentén csoportosul. A WHO szerint jelenleg a Szaharától délre él a Föld 40 millió AIDS-betegének a 70 %-a, de az „elsőséget" Ázsia veheti át, ha nem veszi komolyan a megelőzést és a felvilágosítást. Természetesen megoldást a kór 20 évvel ezelőtti felfedezése óta a vakcina felfedezése jelentené. De az eredménytelenség, nem is nagy csoda, tekintve, hogy a kutatáshoz szükséges 70 milliárdos gyógyszerfejlesztési költségeknek kevesebb, mint l %-a jut az AIDS-vakcinára. Az EU - polgárai védelmét elsődlegesen szem előtt tartandóan

- és az ázsiai kapcsolatok egészségügyi színezete egyre erősödő jelentőségre tesz szert, ami kihat a partnerségi viszony felszínén, a turizmustól kezdve a gazdaság minden szereplőjére. A biztonság kérdése, megjelenik a gazdaság szintje mellett - a sokkal keményebb védelmi vonalat kívánó -egészségügyi szintjén is. 65 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Így Kínának az EU-kapcsolatok megtartása érdekében is elkötelezettnek kell lennie, az AIDS elismerése és terjedése elleni, erőteljes fellépés terén. 66 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia EU és AFRIKA 19. HVG cikk: 2003Július 5 /XXV Évfolyam, 27 szám: 25-26 old Libériai polgárháború Monodráma Az újraéledt libériái polgárháborúban, felkelők kétszer is megpróbálták (sikertelenül) bevenni a Charles Taylor és csapatai által védett Monroviát. A harcokban 700 ember vesztette

életét A lázadók addig nem hagynak fel a küzdelemmel, amíg meg nem érkeznek a nemzetközi békefenntartók. De ez még időbe telik Kofi Annan, ENSZ-főtitkár, London és Párizs is Washington sürgeti, hogy vállalkozzon a 14 éve folyó harcok leállítására. Nigéria 3000 katonát ígért, és az USÁ-tól is katonai segítséget, békefenntartást várnak. Eddig Washington csak a távozásra szólított fel Taylort, aki nem mozdul székéből. Taylor szerepe lejárt, mióta júniusban az ENSZ, a Libériával szomszédos Sierre Leonéban elkövetett háborús bűnök miatt vádat emelt ellene. Taylor befolyásos barátainak hála 1997-ben, hadúrból lépett elő elnökké. Számos afrikai elnök barátja van (köztük sok olyan is, aki semmibe veszi a gyémánttal, és nemes fával folyó kereskedelmi ENSZ-tilalmat). Taylor legerősebb fegyveres csoportja az ATU (Terroristaellenes Egység), de ennél nagyobb az Egyesült Libériaiak a Megbékélésért és a

Demokráciáért Mozgalom (LURD), melynek egyetlen célja Taylor a hatalomból való elmozdítása. A harcoknak azonban etnikai alapjuk is van: a kontinensen 1847-ben alapították az egykori amerikai rabszolgák Libériát. Ezért - a történelmi háttéren alapuló - sarkallja az ENSZ az USA-t a beavatkozásra. Míg a második világháború után, USA Libériában ideális bázist látott, a kommunizmus afrikai elterjedésének megakadályozására. De a hidegháború óta az Egyesült Államok érdekszférájából már kiesett Libéria. 67 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 20. HVG cikk: 2003 augusztus 23 /XXV Évfolyam, 34 szám: 22-23 old Libéria Taylor nélkül Mennek, jönnek Washington 200 tengerészgyalogost küldött Monroviába, akik feladata a Pentagon állítása szerint a nigériai békefenntartók, szükség esetén való kisegítése; ennek feltétele az volt, hogy Taylor hagyja el az országot. A

békefenntartókat kitörő Örömmel fogadták De az elcsigázott lakosságnak az éhínséggel, így is meg kell küzdenie, általános káosz uralkodik, az élelem megszerzésért. Az ENSZ most megpróbál kidolgozni egy tervet, Libéria újjáépítésére, de a feladat nehéz. A lázadók legtöbbje fiatal, alkohol vagy kábítószer hatása alatt álló fiú, akiknek a mostani tűzszünet csak szusszanásnyi idő az újabb harcok előtt. „A rendezési kísérletben ezúttal a kontinens több országa is részt vesz. A békefenntartók szerepvállalása mellett Thabo Mbeki dél-afrikai elnök - két kontinensbeli államfővel együtt - személyesen jelent meg a ceremónián, ahol Taylor bejelentette lemondását, ezzel is biztosítandó, hogy a bukott elnök az előzetes megállapodásoknak megfelelő valóban elhagyja az országot." Nigériában van Johnson nevű hadúrtársa is, aki nem zárkózna el, attól, hogy újra induljon a libériái választásokon, „ha arra a

libériái nép felkéri" A HVG iménti négy cikkében említett libériái helyzet, tükrözi a térség viszontagságos, a Nyugattól merőben függő helyzetét, amely kapcsolatokban az EU nagyobb államai csak segélyszállítmányokat nyújtó szereplőként jelennek meg, A libériái helyzet különösen borús, ha azt vesszük figyelembe, milyen rég óta tartanak a véres harcok, a szinte értelmetlen, megfelelő diplomáciai eszközökkel is megoldható célokért (pl.: kormányváltás). Ennek magyarázata, a teljesen hiányzó demokratikus keretek, és a hadúri vezetési stílus tapasztalatain alapul. Erről az eljárásról talán, az első szabadon választott, civil (nem katona) a népet szolgáló, pártatlan vezető megválasztása nélkül nem is lehet a libériái embereket leszoktatni, hiszen eddig csak olyan hazai példák lebegnek szemük előtt, melyek csak polgárháborús eszközökkel vezettek eredményre. Előnyös lenne ezért mérlegelni, hogy a

nyugalmat ENSZ békefenntartók szilárdítsák meg, vagy azt, hogy - akár Szerbia esetéhez hasonlóan is - ENSZ-kormányzót küldjenek a térségbe. 68 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 21. HVG cikk: 2003 augusztus 9 /XXV Évfolyam, 32 szám: 25-26 old Elvetélt katonai puccs Sao Tomén Zavaros vizek Fegyverrel, de áldozatok nélkül döntötték meg a hatalmat a lázadók, foglyul ejtve Mária das Neves miniszterelnököt. Nigéria, Angola és az USA élesen elítéli a puccsot. A nemzetközi közvetítés hatására hamarosan elengedték a foglyul ejtett miniszterelnököt és a többi kormánytagot. A puccs alatt a Nigériában tartózkodó Fradique de Menezes elnök is hazatért Menezes a „párhuzamosan elnöklő" Pereirával való tárgyalás után visszakapta posztját, cserében a puccsisták amnesztiát kaptak. A gaboni partoktól 250 kilométerre eső Sao Tomé és Principe vulkanikus szigetein, mindössze

140-170.000 ember él, de elemzések alapján; az egy főre jutó évi 280 dolláros GDP-vel, ezek a világ legszegényebb államai. A szigetek egykori portugál gyarmatok, ahol a gyarmatosítók honosították meg a cukornád- és a kakaótermelést. Ám ezek világpiaci ára csökken, ami az országot új bevételi források keresésére ösztönözte. Jelenleg az ország, a Tajpejből érkező 10 millió dollárból él, amiért cserébe csak el kellett ismernie Tajvant és meg kellett szakítania kapcsolatait Kínával. Ezen kívül bevétel még a kikötői forgalomból, a portugál turisták látogatásából valamint a világszerte keresett Marilyn Monroe- bélyegsorozat kiadásából jön az országba. A Kínával való szakítás, szinte minden egyes szocialista berendezkedésű állammal való kapcsolatok lezárását is jelentette. A korábbi Kubához; Észak-Koreához; Kínához és a Szovjetunióhoz fűződő szálak tekintélyes segélyekhez juttatták ezeket a

szigeteket, de a nemzetközi helyzet változása a Nyugat felé fordulást ösztönözte. A fellendülés újabb reményeivel kecsegtet a térségben az olajláz. Ez ügyben folytatott az államfő, Menezes tárgyalásokat Nigériával. Mérések ugyanis a szigethez közeli vizeken mintegy 6 milliárd hordónyi olajkincset jeleztek. Guinea példáját szem előtt tartva; ahol a néhány éve beindult olajkitermelés évi 60-65%-os gazdasági növekedést hoz, Sao Tomé és Principe szigeteit is nagy reménnyel töltik el. Az EU is kialakíthat a kedvező, a közös portugál történelmi viszonyok előnyeiből adódóan, és 69 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia esetleg azokra építve is kapcsolatokat a szigetekkel, mely egy újabb olaj éléstár lehetne, az Európában is fellelhető (pl.: norvég, holland brit) olaj- és földgázkészletek mellett 70 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május

Bibliográfia 22. HVG cikk: 2003 augusztus 16 /XXV Évfolyam, 33 szám: 34-35 old Túszválság a Szaharában Láthatatlan légió A február végén elrabolt 9 német, 4 svájci és egy holland turista jól van, bizonyítja egy a mali hatóságokhoz eljuttatott videoszalag. Az tény, hogy 32 ember tűnt el, az algériai hatóságok szerint feltehetőleg az al-Kaidával is kapcsolatban álló Ima és Harc Szalafista Csoportja (GSPC) rabolta el őket, akik közül 17-rt az algériai különleges alakulatok már kiszabadítottak, a többieket újabb próbálkozás ellenére nem sikerült. A Reuters szerint a láthatatlan légióként vonuló csoport, július 18-án már a szomszédos Maliban volt. Szakértők szerint még előnyös is lehet, hogy kivonulta GSPC Algériából, mert az algériai kormány szeretett volna az ellene küzdő csoporttal elszámolni. Mali viszont semleges terület ezen a téren. Értékelendő Berlin diplomáciai hozzáállása, miszerint a terjes titoktartás

diszkréciója mellett kezeli az ügyet. A német külügyi államtitkár, Jürgen Chroburg egy svájci nyomozóval és tucatnyi német, illetve holland szakértővel dolgozik az ügyön. Hivatalosan azt sem erősítették meg, hogy a foglyokért összesen 65 millió eurót követelnek, de ezt - név nélkül német diplomaták visszautasították, különben más honfitársaikat is ilyen veszélynek tennék ki. De Németország ultimátumot intézett a túszejtőkhöz, ha nem engedik szabadon hat beteg foglyukat, katonai eszközöket vetnek be a fogva tartók ellen. Az ügy tehát az EU számára kényes és hangsúlyozottan felhívja annak figyelemét a terrorizmusra és annak minden fenyegető eszközére. Sajnálatos módon a turizmus által elérhetővé vált védtelen külföldiek számára is újabb biztonsági intézkedéseket kell kidolgozni, mind az EU, mind a célország részéről, ez pedig a helyiek és a küldő-országok részéről kíván olajozott

együttműködést. Gazdasági oldalról pedig, azon országok, melyek területükön hasonló terroristacsoportokat bújtatnak, elismerve ezzel a terrorizmus támogatását, lekerülnek az EU partneri listájáról is. 71 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 23. HVG cikk: 2003 november 15 /XXV Évfolyam, 46 szám: 27-30 old Szudánt békefolyamat Diplomatikus válaszok A Szudáni Népi Felszabadító Hadsereg (SPLA) és a kartúmi kormány még ez év végén aláírják a béke-megállapodást. 1956 óta a Nagy-Britanniától függetlenné vált ország területén, 11 évet kivéve folyamatosan dúl a polgárháború. Az északi régió arab és muzulmán lakosokból áll, míg a dél keresztény és animista népességű, utóbbit az SPLA is ellenőrzése alatt tartja. 2003. szeptember végén, a Naivashai-tó partján, Ali Oszmán Taha alelnök és John Garang megkötötte a biztonsági megállapodást, de a kormány hadserege és

az SPLA katonái még átmeneti 6 évig megmaradnak. Al Basír kormányfő, a lakosság békülékenységét felébresztendő, az SPLA-vezért, Garagot - életében először - nyilvánosan dicsérte. A Nyugat nem nézi jó szemmel, a diktatórikus vezetőt, aki felvette a feudalizmus jegyeit, figyelmen kívül hagyva az emberi jogokat. Ráadásul 1991-1996 között Oszama bin Ladennek is menedéket adott országában. 2001. szeptember 11 után, a kartúmi kormány az USÁ-val való együttműködést választotta, de az ország a terrorizmust támogató államok listáján maradt, mivel a Hamász és az Iszlám Dzsihád is tart fenn irodákat a fővárosban. De Washington megpendítette, ha Szudán békülékeny lesz, akkor lekerülhet a listáról, sőt még segélyeket is kaphat. Az USA szándékát az is formálta, hogy 1999-ben beindult Szudán középső területéről a nem rég feltárt olaj, exportja, mely a békétlenkedőket is megegyezésre kényszeríti, az üzlet

zavartalan lebonyolításáért. Az új iparág jövedelmezőségét az is bizonyítja, hogy míg 1999ben 61 millió USD folyt be ebből a szektorból, addig 2001-ben ez a szám 590 millió USD nagyságú volt. Jelenleg az állam bevételeinek 43%-a származik az olajból, és kitermelés 2005re elérheti a jelenlegi 250-300 ezer hordó dupláját is Szudán tehát, kétségtelenül felkerült a világ olajtérképére, melynek jelentőségét az újonnan kapott OPEC-beli megfigyelő státusz is alátámasztja. Az afrikai ország viszonyai, a nyugat felé fordulás mindenképpen kedvező képet fest az országról, nemcsak az Egyesült Államok, hanem az EU szemszögéből is. Kedvező tényező még 72 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia az EU szempontjából, hogy a térséggel való kapcsolatok, Szudán esetében is épülhetnek történelmi alapokra, hiszen egykor az állam, a brit kolónia része volt. 73 EU üzleti szakirány

Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 24. HVG cikk: 2003 november 29 /XXV Évfolyam, 48 szám: 32-33 old Mauritánia elnökválasztás után Erős ember Afrika egyik legszegényebb, túlnyomórészt sivatag borította, 1960 óta független, muszlim országában (egykoron francia gyarmat), MBareck miniszterelnököt Maaouiya Ould Taya államfő újra kinevezte. Maaouiya Ould Taya államfő 1984-ben államcsínnyel került a hatalomra, de népszerűségét bizonyítja, hogy 1992 után, 1997-ben is újabb óévre választották meg (törvényes keretek között). Bár a választáson összesen 32 %-ot megszerzett ellenfelei (Haidallah; Dabbah és Boulkier) összehangolt ellenkampányt folytattak ellene; az államfő egyedül, 61 %-ot ért el. Június 8-án ellene (két tiszt vezetésével) puccskísérletet is történt, de azt Taya 2 nap alatt leverte. Az egykori francia gyarmattartók által meghúzott mesterséges határok miatt Mauritánia etnikailag igen

megosztott, a népesség többségét a déli régióban élő, a feketeafrikaiakat elnyomó, a politikában is domináns arab-berberek; a mórok teszik ki. Ezen kívül az elnök határozott fellépését alátámasztó faktor, hogy a 2001-2002-ben a mauritániai, parti vizek mentén feltárt szénhidrogénkészletek gazdasági fellendüléssel kecsegtetnek, és ennek politikai gyümölcsét Taya szeretné learatni. Az IMF szerint 2006-ban a napi 50 ezer, 2007-ben pedig a 100 ezer hordót is elérheti a kitermelt olaj mennyisége Mauritániában. Ez a mennyiség GDP-je 3 %-ának megfelelő, évi 40 millió dolláros plusz bevételhez juttatja az államháztartást. Az afrikai állam eddig vasércexportból és halászati engedélyek értékesítéséből tartotta fenn magát, de a közelmúltban feltárt arany, gyémánt, kőolaj és földgáz lelőhelyeinek kiaknázása akár két számjegyű növekedés motorja is lehet. Ehhez adott komoly lökést, a külföldi hitelezők

elengedték az ország tartozásainak a felét, 1,1 milliárd dollárt; ezzel jutalmazva Taya liberális reformjait. De ennek feltétele, hogy ezt a megtakarítást az oktatás, az egészségügy és a szegénység (egy före eső GDP-je most napi l dollár) elleni küzdelemre fordítsa a kormány. Az Európai Unió is bizakodik a liberális reformok hatásaiban, amely felértékelné a Mauritániához fűződő kapcsolatokat. Az a tény pedig, hogy az IMF is bizalmat szavaz az országnak, csak előre lendítheti a Közösség és Mauritánia partnerségi viszonyát. Ez pedig az Európai Uniónak arról a szándékéról tesz tanúbizonyságot, hogy minden országot támogat, mely a demokrácia keretei között a békés életmódot és a fenntartható fejlődést tűzi ki célul. 74 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Kovács Emília: Az EU és a fejlődő országok kapcsolata, Szakdolgozat, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar (2004.),

raktári szám: D/10 333 A szakdolgozat az EU és az ACP – országok kapcsolatára fókuszál, kiemelt figyelmet fordítva a kereskedelem és a fejlesztés kérdésére. A szerző részletesen bemutatja az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatainak típusát és azt, hogy ebben a rendszerben hol helyezkedik el az ACP – országcsoport, majd felvázolja az EU fejlesztési politikáját. Külön fejezet szól a Loméi konvenciók előzményeiről és tartalmáról, kiemelve a STABEX és SYSMIN rendszer működését. A dolgozat következő fejezete végigkíséri azt a folyamatot, amely során a partnerek eljutottak a Loméi Konvencióktól a Cotonoui Egyezményig. Ezután kerülnek kifejtésre a Cotonoui Egyezmény alapelvei, céljai és ennek keretében bevezetésre került ipari (textilipar és bányászat) és mezőgazdasági programok és azok eredményei. A szerző mindezek mellett felvázolja az EU és az ACP – országok közötti kereskedelmet, illetve a közlekedés és

hírközlés terén elérendő célokat, valamint kitér az oktatás, a kutatás, az egészségügy, a környezetvédelem és az emberi jogok terén a legfontosabb kérdésekre. A diplomamunka végén a Cotonoui Egyezményt felügyelő intézményrendszerről és a finanszírozási kérdésekről olvashatunk. A szakdolgozat tehát nagyon széleskörű, átfogó információkkal rendelkezi a témát illetően, amelyek bármikor használhatók, ha a fejlődő országokról egységes, de ugyanakkor általános képek szeretnénk kapni. 75 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Csirikusz Gábor: India és az Európai Unió gazdasági – kereskedelmi kapcsolatai Szakdolgozat, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar (2003.), raktári szám: D/10 300 A szakdolgozat első fejezete áttekintést ad Indiának az európai országokhoz fűződő viszonyáról a függetlenné válásig (1947 – ig). A fejezetben kiemelkedő jelentőséget kap a britek

indiai jelenlétének gazdasági aspektusa. Ezután arról olvashat az érdeklődő, hogy Indiát milyen érdekek fűzik az EU –val való kapcsolat fenntartásához. Ezt követően a két fél politikai partnerségének vetületeit vázolja a szakdolgozat készítője. A következő fejezet a gazdasági kapcsolatokat ecseteli a brit uralom végétől az 1991 – es gazdasági reformig, kiegészítve a máig tartó második generációs reformok rövid ismertetésével. Külön fejezetben olvashatunk arról, hogy az EU bővítésének várhatóan milyen gazdasági hatásai lesznek Indiára nézve. Részletesen olvashatunk az EU és India kereskedelmi folyamatairól, a legfontosabb mutatókról és a kapcsolatot meghatározó főbb mozgatóelemekről. A diplomamunka utolsó fejezete külön foglalkozik az Indiába irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetésekről, kiemelten az IT, telekommunikáció, a gépipar és az élelmiszer-feldolgozás szektoraira vonatkozóan. Külön

érdemes figyelmet fordítani a szakdolgozat mellékletében szereplő, jól használható grafikonokra és táblázatokra, amelyek az EU és India gazdasági – kereskedelmi kapcsolatait hivatottak szemléltetni. 76 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Jegyzet: Dezséri Kálmán: Az EU fejlesztési politikája a fejlődő országok megsegítésére Kiadó: MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kiadás helye: Budapest Megjelenés éve: 2003. Oldalszám: 27 Raktári szakjel: VKI/A/24229 Megtalálható: VKI könyvtára, Bp, Országház u. 30 A tanulmány első része bemutatja az EU fejlesztéspolitikájának általános alapjait. A második rész a Loméi egyezmények, illetve a Cotonou-i Egyezmény tevékenységét ismerteti. A harmadik rész a NEPAD (New Partnership For Africa’s Developement – Új Partnerség Afrika Fejlődéséért) nevű afrikai kezdeményezés főbb jellemző vonásait vázolja fel, illetve részlezeti az

egyezmény megkötésének körülményeit. A következő rész az Európai Fejlesztési Alap több évtizedes tevékenységének eredményeit értékeli. Az ötödik rész az EU fejlesztéspolitikájának 2000 évi reformját mutatja be, részletezi a 2001 januárjában létrehozott EuropeAid Co-operation Office létrehozásának körülményeit, és kitér arra, hogy az Iroda keretei közé vonták össze a projektek teljes élettartalmát érintő feladatokat. A tanulmány hatodik része az elmúlt pár év eredményeit értékeli, és problémáit elemzi. A hetedik, záró fejezetben összefoglalás és követések találhatók. A tanulmány mellékleteként táblázatot találunk a hivatalos fejlesztési segélyek (ODA) szektoronkénti megoszlásáról 2001-ben. 77 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia „Integráció Közép – Amerikában. Mi következik ezután? Avagy a közép – európai integráció folyamata és az Európai

Unió szerepe ebben a folyamatban.” Az Európai Bizottság Külkapcsolatokért felelős Főigazgatóságának stratégiai dokumentuma az Európai Unió hivatalos honlapján olvasható pdf. formátumban a következő címen: http://www.europaeuint/comm/external relations/ca/doc/indexhtm A kiadvány az Európai Unió által támogatott „Közép – amerikai regionális integráció és intézményi reform” című 2003. március 3–án, Brüsszelben megtartott konferencia eredményeképpen született. A dokumentum 101 oldalon keresztül elemzi a két térség kapcsolatait angol és spanyol nyelven. Ahogyan azt a címben is olvashatjuk, a publikáció a Közép – Amerikában zajló regionális integráció folyamatát vizsgálja abból a szemszögből, hogy az EU milyen szerepet vállal, illetve vállalhatna ebben a folyamatban. A stratégiai dokumentum széleskörűen foglalkozik a két térség gazdasági – politikai – együttműködési kapcsolataival, továbbá azzal,

hogy az EU milyen regionális stratégiát alkalmaz Közép – Amerikát illetően. Emellett olvashatunk a közép – amerikai integráció intézményi keretéről, annak reformjairól, valamint a gazdasági integráció folyamatáról. Kiemelt figyelmet kap a közép – amerikai vámunió kialakításának témája, amellyel kapcsolatban olvashatunk annak nehézségeiről, lehetőségeiről, kilátásairól. Külön rész foglalkozik a közép – amerikai integráció negatív és pozitív hatásaival, illetve az integráció hatásainak munkavállalói szemszögéből történő vizsgálatával. Külön említésre méltó az írásmunka melléklete, amelyben a Közép – Amerikával kapcsolatos, legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatok olvashatók. Így, többek között, megvizsgálhatjuk: az export – import, valamint a kereskedelmi mérleg alakulását; a régión belüli kereskedelem fejlődését; és az EU és Közép – Amerika közötti kereskedelem

alakulását egészen 2002 – ig. 78 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Cikkek: Agrárkereskedelem: A tanulmány az EU piacok nyitottságát mutatja a mezőgazdasági termékek importjára Az EU – info közhasznú információs portál cikke. Megjelenés: 2003. július 24 Hozzáférhetőség: http://www.eu-infohu/cikkasp?db=hirek&id=4519 Az egy oldalas cikk egy tanulmány eredményét vázolja fel röviden, amely tanulmányt az Európai Bizottság francia INRA nevezetű kutatóintézete készített. A tanulmány szerint az EU a harmadik országokból, különösen a fejlődő országokból származó mezőgazdasági termékek importjára legnyitottabb piacok egyike a világon. Az írás megemlíti, hogy az EU a fő importőre a fejlődő országokból, illetve a legelmaradottabb országokból származó mezőgazdasági termékeknek, valamint azt is megtudhatjuk, hogy a mezőgazdasági termékekre kivetett vám az unióban

közel a legalacsonyabb (átlagosan 10,5%). Az EU ezáltal próbálja meg lehetővé tenni a fejlődő országok számára az export növekedését. A cikk rávilágít továbbá arra, hogy bár a Közösséget gyakran éri kritika saját mezőgazdaságának protekcionista védelme miatt, az újonnan kiadott tanulmány megcáfolja ezeket a vádakat. Ezen állítás alátámasztására szolgálnak az ismertetett adatok is, melyek szerint az EU mezőgazdasági importja másfélszer nagyobb az USA – énál, kétszer magasabb Japánénál és tízszer magasabb Kanadáénál. Az EU – ba irányuló import 60%-a a fejlődő országokból származik, az USA, Kanada és Japán 40%-ával szemben. 79 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia 168 Óra, Megjelenés éve: 2003/38. szám Internetes elérhetőség: http://www.168orahu/articlephp?id=883 Cancúni kudarc A cikk elsősorban a WTO cancuni fordulójáról szól, azonban, mint ismert, a

forduló legfontosabb témája a fejlődő világ segítése volt a kereskedelmi korlátozások csökkentése, vagyis a kereskedelem további liberalizálása által, főként a mezőgazdasági termékeket illetően. A tárgyalások azonban a szegény országok ellenállása miatt eredménytelenül zárultak. Több fejlődő ország úgy foglalt állást, hogy a már meglévő kereskedelmi szabályok sem szolgálják az ő érdekeiket, ezért nem kívánnak újabb szabályokról tárgyalni, amelyek elfogadhatatlan terheket jelentenének számukra és korlátozná a függetlenségüket. Az írás kitér a WTO dohai fordulójának eredményére is, ahol a Világkereskedelmi Szervezet tagországai kidolgozták a „Dohai Fejlődési Agenda” című dokumentumot. A dokumentum egy intézkedéscsomag, amely a föld lakosainak életszínvonala közötti különbségek felszámolása végett hozandó döntéseket tartalmazza. A cancúni fordulón ezek közül tekintettek át néhányat a

tanácskozás résztvevői, számos kérdésben azonban nem sikerült egyezségre jutniuk. Az EU a cancúni fordulón is kiállt azon elve mellett, hogy a fejlődő országoknak maguknak is liberalizálniuk kell kereskedelmüket ahhoz, hogy fejlődni tudjanak. Egyes vélemények szerint a mezőgazdasági kérdések a kelleténél jóval nagyobb súllyal szerepeltek Cancúnban. A tárgyalásokon részt vevő Franz Fischler mezőgazdasági biztos visszautasította ezeket a feltételezéseket, mondván, hogy ez a kérdés az EU számára alapvető fontosságú, hiszen az unió a világ legnagyobb agrártermék-importőre. Többet importál a fejlődő országokból, mint az USA, Kanada, Japán és Ausztrália együttvéve. A fejlődő országokból érkező uniós import több mint 60 billió eurót tett ki 2001-ben. Mindezen információk figyelembevételével elmondhatjuk tehát, hogy a cancúni forduló létfontosságú volt, vagyis lett volna, az EU és a fejlődő országok

viszonyában, azonban a tárgyalások kudarca miatt nem született érdemi döntés, illetve megállapodás. 80 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia Figyelő 2004/17. szám, április 22-28 62-63.oldal Európai outsourcing Fehérgalléros-vész A cikk azzal foglalkozik, hogy az Egyesült Államokbeliekhez hasonlóan az európai cégek is sorra telepítik át a fehérgalléros állásokat olcsóbb régiókba. Az áttelepítések fő indokaként a azt a tényt jelöli meg a szerző, hogy költségszempontból ez a megoldás nagyságrendekkel előnyösebb. A Deloite Research prognózisa azt mutatja, hogy 2008-ig várhatóan 780 ezer pénzügyi szolgáltatási és további 100 ezer távközlési munkahely települ majd át olcsóbb piacokra, elsősorban Indiába, Kelet-Európába, Kínába, sőt Afrikába és Latin-Amerikába is. A cikk következő része arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a fehérgalléros oursourcing elsősorban

Nagy-Britanniát és Írországot érintik, mivel az angolul beszélő alkalmazottakat könnyű indiai munkaerővel helyettesíteni. De a folyamat a kontinensen is nagyon gyorsan terjed. A cikk írója ezek után abbéli félelmét fejezi ki, hogy bár a brit gazdaság rugalmasságánál fogva gyorsan képes új állásokat teremteni, a kontinensen viszont a merev foglalkoztatási szabályzás nagyon megnehezíti, hogy a munkahelyüket vesztett emberek újból elhelyezkedjenek valahol. Viszont az európai nagyvállalatoknak muszáj lesz lépést tartani a multikkal az outsourcing terén, ha meg akarják őrizni a versenyképességüket. A cikk következő része az erre vonatkozó politikai reakciókat szemlélteti, majd a szakszervezetek felháborodásáról olvashatunk. Ezek után az író felsorolja azokat a fontosabb cégeket, akik már az olcsóbb régiókba helyezték működésük egy részét. A cikk befejező része az outsourcing előnyeit részletezi, valamint az

ebből származó veszélyeket tárja fel. 81 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia Afrika és az Európai Unió The Courier ACP magazin, 2003. májusi szám, Kiadásért felelős: Európai Bizottság, Fejlesztési Főigazgatóság, Brüsszel. Fellelhető a BGF – KKFK könyvtárának Európai Unió Dokumentációs Központjában, valamint az Interneten: http://www.europaeuint/comm/development/body/publications/descript/pub7 4 encfm Az 52 oldalas kiadvány az Európai Unió Bizottságának gondozásában jelent meg 2003. májusában a Courier ACP című folyóirat egyik önálló számaként. A részletes olvasmány az interneten két nyelven, angolul és franciául olvasható. A dokumentum röviden bemutatja az Európai Uniót magát (szervezeti felépítés, tagállamok, közös valuta, stb.), illetve az EU nemzetközi szerepvállalását. A rövid, általános bevezető rész után olvashatunk az EU és Afrika között fennálló

párbeszéd kialakulásáról, az Afrikai Unióról, annak jelentőségéről, illetve az Európai Unió Afrika megújulásáért tett erőfeszítéseiről. Ezután bővebb információt kapunk a Cotonou – i Egyezményről, amely az együttműködés legfontosabb eszköze. Itt kerülnek felsorolásra a kapcsolat legfontosabb célkitűzései is, mint például: a szegénység elleni küzdelem, a konfliktus-megelőzés, politikai párbeszéd, szélesebb gazdasági és kereskedelmi együttműködés, stb. Olvashatunk még az Európai Beruházási Bank, valamint a MEDA és az EPRD – mint kereskedelmi eszközök – szerepéről a térség fejlesztésében. Külön fejezet foglalkozik az európai humanitárius segélyek Afrikai jelentőségével. Végül Afrika regionális profiljaiba nyújt betekintést az olvasmány, ahol bővebben olvashatunk Észak – Közép – Nyugat – Kelet és – Dél – Afrika területi sajátosságairól, jellemzőiről, lehetőségeiről. 82 EU

üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia The Courier – The magazine of ACP-EU development cooperation Angol nyelvű, kéthavonta megjelenő lap Megtalálható: BGF/KKFK folyóirat-olvasója Nr. 197 March-April 2003 Az ACP országok és az Európai Unió közti fejlesztési együttműködésről szóló kéthavonta megjelenő lap ebben a számában a következőkről olvashatunk: A lap első cikke a Southern African Development Community (SADC) előtt álló kihívásokkal foglalkozik. Az aktuális hírek között olvashatunk a Kongó-béli Brazzaville-ben tartott ACP-EU közös parlamentáris gyűlésről, az európai NGO-k új, CONCORD nevű szövetségéről, valamint az aktuális kereskedelmi tárgyalásokról, külön kitérve az éppen folyó EU-ACP tárgyalásokra az Economic Partnership Agreements (EPAs) vonatkozásában valamint a WTO-ban folyó bonyolult tárgyalásokra a gyógyszerekhez való hozzáféréssel és a mezőgazdasági

piacok liberalizációjával kapcsolatban. A fókusz című rovat első cikke az ACP-országok és az OIF (International Organisation of the Francophonie) – országok közti szorosabb együttműködést tárgyalja. A következőkben a 25 millió kávétermelő megélhetését veszélyeztető kávéválságról olvashatunk, majd arról, hogyan akar az EU a nemzetközi halászati megállapodásaiban nagyobb koherenciát megvalósítani. A dosszié című rovat egy 26 oldalas nagycikket tartalmaz Élelmiszer-biztonság címmel, ami többek között foglalkozik a régi és az új élelmiszer-politikával, kitér arra, hogy az élelmiszerbiztonság megteremtése az EU szegénységcsökkentő stratégiájának központi részét képezi, bemutatja Malawi egyedi útját az élelmiszer-bizonytalanság leküzdésére vonatkozóan, majd a CTA (The Technical Centre for Agricultural and Rular Cooperation) lépéseit mutatja be az élelmiszer-biztonság megteremtése terén. A kiadvány végén a

szokásos országjelentésben ezúttal Etiópiáról olvashatunk egy 16 oldalas összefoglalót. 83 Az EU és a fejlődő világ EU üzleti szakirány 2004. május Bibliográfia The Courier – The magazine of ACP-EU development cooperation Angol nyelvű, kéthavonta megjelenő lap Megtalálható: BGF/KKFK folyóirat-olvasója Nr. 198 May-June 2003 Az ACP országok és az Európai Unió közti fejlesztési együttműködésről szóló kéthavonta megjelenő lap ezen száma egy szerkesztői jegyzettel indul a Cancún-ig vezető úttal kapcsolatban, majd egy interjút olvashatunk Franz Fisherrel, az EU mezőgazdaságért, vidékfejlesztésért és halászatért felelős biztosával „Mezőgazdasági kereskedelmi tárgyalások és a fejlődő világ” címmel. A hírek c. rovat ír a GAERC (General Affairs and External Relations Council) legutóbbi üléséről és arról, hogy két hétre rá az 15 EU tagország és a csatlakozó 10 állam külügyminiszteri ismét

találkoztak hogy közösen megvitassák az EU közös fejlesztési politikáját a bővítést követően. Ezután egy interjút olvashatunk az ACP országok minisztertanácsának elnökével, aki az ACP-EU partnerséget érintő aktuális ügyekről beszél, a következő cikk pedig a textil- és ruházati ipar jövőjéről tartott brüsszeli konferencia fejleményeit tárgyalja. Olvashatunk még az EU új finanszírozási formáiról az ACP országok programjaira és projektjeire vonatkozólag; a civil szervezetek szerepének fontosságáról az EU fejlesztési politikájának kidolgozásában valamint az ACP országok filmgyártásának EU általi támogatásáról. A fókusz c. rovat a kongói változásokkal, a burundi Kamenge Youth Center-rel, az ACP országok számára új partnerként számításba jöhető Csehországgal valamint az EU támogatásaival foglakozik a karibi rumipar fejlesztésére. A dosszié c. rovat egy 26 oldalas nagycikkben foglalkozik a konfliktusok

utáni rehabilitáció kérdésével, külön kitérve a leszerelés és lefegyverzésre, a békefenntartók szerepére, az UNICEF akcióira valamint a humanitárius kihívásokra a fegyverletételek után. A kiadvány végén a szokásos országjelentésben ezúttal Botswanáról olvashatunk egy 16 oldalas összefoglalót. 84 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia The Courier – The magazine of ACP-EU development cooperation Angol nyelvű, kéthavonta megjelenő lap Megtalálható: BGF/KKFK folyóirat-olvasója Nr. 199 July-August 2003 Az ACP országok és az Európai Unió közti fejlesztési együttműködésről szóló kéthavonta megjelenő lap ezen száma egy interjúval indul az ENSZ népesedési alapjának elnökével „Népesedés, szegénység és változás” címmel. A hírek között elsőként az Afrikai Unió (AU) Maputo-ban tartott csúcstalálkozóján történtekről olvashatunk, ahol elsősorban a béke és a

stabilitás kérdései voltak napirenden. A csúcstalálkozón meghívottként ott volt Romano Prodi, a Bizottság elnöke és Poul Nielson, az EU fejlesztési és humanitárius ügyekért felelős biztosa is, akik a különböző országok küldötteivel fontos kétoldalú megbeszéléseket tartottak a találkozó szüneteiben. Olvashatunk még Kelet-Timorról, aki 79. tagként újonnan csatlakozott az ACP országokhoz, valamint az ACP országok kulturális minisztereinek első közös találkozásáról, ahol egyetértetek abban, hogy a kultúra a fejlődés fontos motorja lehet. A fókusz c. rovatban az EU fejlesztési és emberjogi biztosának levelét olvashatjuk „Fejlesztés ügye az EU napirendjén” címmel. A dosszié c. rovat egy 18 oldalas nagycikket közöl „Nem-állami szereplők a Cotonou-i tárgyalásokon” címmel, melynek keretében interjút olvashatunk a CONCORD nevű civil szervezeteket tömörítő szövetség elnökével, bemutatja az író az NGO-k

(Non-Govermental Organisations) szerepét a fejlesztési politika alakításában, a karib-tengeri NGO-k helyzetét valamint ismerteti az ACP üzleti fórum eredményeit és az ACP országok önkormányzati programjait. A kiadvány végén a szokásos országjelentésben ezúttal Burunkiról olvashatunk egy 13 oldalas összefoglalót. 85 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia The Courier – The magazine of ACP-EU development cooperation Angol nyelvű, kéthavonta megjelenő lap Megtalálható: BGF/KKFK folyóirat-olvasója Nr. 200 Septemer-October 2003 Az ACP országok és az Európai Unió közti fejlesztési együttműködésről szóló kéthavonta megjelenő lap ezen száma egy szerkesztői jegyzettel kezdődik a HIV/AIDS problémakörével kapcsolatban „kétségek és remények” címmel, melyből megtudjuk, hogy a világ összes HIVfertőzöttjének 3/4-e Afrikában él. Ezek után a Cancún-ban történtekről olvashatunk,

majd megismerhetjük az EU perspektíváit a WTO 5. miniszteri konferenciáját illetően, megtudhatjuk, miért csalódtak az ACP országok a Cancúni tárgyalásokat illetően. A fókusz c. rovata egy cikkel kezdődik „Az EU, Cotonou és az EPAs: a csendes-óceáni szigetek szemszögéből” címmel, majd az EU mikroprojektjeiről olvashatunk Suriname-ben, amik csak akkor lehetnek sikeresek, ha rendelkezésre állnak a kellő szociális-kulturális előfeltételek. A dosszié c. rovat egy 16 oldalas nagycikket közöl „Politikai párbeszéd és Cotonou” címmel, melyből kiderül, hogy a politikai párbeszéd az egyik legfontosabb eleme a hatékony ACP-EU együttműködésnek, illetve megtudhatjuk, milyen szerepet játszhatnak az európai civil szervezetek a politikai párbeszédben és a fejlesztésben. A közös parlamentáris gyűlés szerepéről is olvashatunk a „politikai párbeszéd és demokratikus lehetőségek” alcímmel. A kúltúra rovat a második Kaay Fec

nemzetközi táncfesztiválról értekezik amit Dakarban tartottak meg. A kiadvány végén a szokásos országjelentésben ezúttal a Cook-Szigetekről olvashatunk egy 12 oldalas összefoglalót. 86 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia The Courier – The magazine of ACP-EU development cooperation Angol nyelvű, kéthavonta megjelenő lap Megtalálható: BGF/KKFK folyóirat-olvasója Nr. 201 November-December 2003 Az ACP országok és az Európai Unió közti fejlesztési együttműködésről szóló kéthavonta megjelenő lap ezen száma egy interjúval indul Sasara Chasula George-dzsal, az ACP országok Nagyköveti Bizottságának elnökével. A hírek c. rovatban először az ACP-EU közös parlamentáris gyűlésről olvashatunk, amelyen hangsúlyozták a nézeteltérések mihamarabbi leküzdését egy hatékonyabb együttműködés érdekében; majd a 2003-as Natali-díj kiosztásáról, ahol is egy újabb afrikai győzelem

született a legjobb újságíró kategóriájában emberi jogok kérdésében. A fókusz c. rovat első cikke azzal foglalkozik, hogy az EU-nak a fejlődő világgal való kapcsolatát magasabb szintre kellene emelnie: Az őket támogató alapokat be kellene vinni a közös költségvetésbe. A cikk ennek előnyeit-hátrányait értékeli és az ettől való félelem okait keresi. Ez után olvashatunk arról, hogy hogyan lépnek fel az afrikai országok az illegális fakitermeléssel szemben. Utána egy cikk következik a regionális szolidaritásról a globalizáció tükrében, majd az ACP és az EU közti Economic Partnership Agreements (EPAs) történetét és jelenlegi formáját ismerhetjük meg. A dosszié c. rovat ebben a számban egy 22 oldalas nagycikket közöl a szellemi tulajdonnal kapcsolatban a következő alcímekkel: A WIPO és a fejlődő világ; Szellemi tulajdon a fejlődés szolgálatában; Jelenlegi WTO szabadalmi és gyógyszer-kereskedelmi szabályok; Szellemi

tulajdon és mezőgazdaság; Márkajogok: márkák a fejlődő világban; Információ mindenkinek, avagy az információhoz való jog mint elemi jog; Szellemi tulajdon és az őslakosok helyzete. A kiadvány végén a szokásos országjelentésben ezúttal a Malawiról olvashatunk egy 15 oldalas összefoglalót. 87 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Új partnerség Délkelet – Ázsiával Az Európai Bizottság 2003. évi 399/4 – es Stratégiai Dokumentuma/Hivatalos Közleménye (2003. július 9) Elérhetőség: Európai Unió hivatalos honlapja (http://www.europaeuint/comm/external relations/asia/doc/indexhtm) A dokumentum megtekinthető interneten pdf. formátumban angol, francia és német nyelven, 52 oldalon. Részletesen olvashatunk az Európai Unió és Délkelet – Ázsia gazdasági érdekeiről a kapcsolatok fenntartását és további bővítését illetőn. Kiemelt figyelmet kapnak a stratégiai prioritások és az

ehhez kapcsolódó tényleges akcióprogramok a következő területeken: a regionális stabilitás támogatása, a terrorizmus elleni küzdelem, az emberi jogok és a demokratikus elvek megvalósulásának előmozdítsa, a kevésbé fejlett országok támogatása, dinamikusabb növekedés biztosítása a tőkebefektetésekben és a regionális kereskedelemben, stb. Külön fejezetben olvashatunk az EU és Délkelet – Ázsia kapcsolatainak fejlődéséhez elengedhetetlen intézményrendszer kereteiről, továbbá a regionális és a bilaterális kapcsolatokról. A dokumentum utolsó fejezete a fokozott együttműködés jövőbeli kilátásait vizsgálja. Érdemes kiemelni a hivatalos közleményhez csatolt, 26 oldalas mellékletet, ahol minden fontosabb EU – val és Ázsiával kapcsolatos adatot, gazdasági mutatót megtalálhatunk. 88 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Majoros Pál – Kovács Réka: Az Európai Unió és Kína

kapcsolatai az ezredfordulón EU Working Papers Szám: 2001./1 Fellelhető: BGF – KKFK könyvtárának folyóirat – olvasója A 48 oldalas tanulmány az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatait taglalja politikai – gazdasági – kereskedelmi szemszögből. Részletes betekintést nyerhetünk a két fél kapcsolatainak történeti alakulásába, amely gyakorlatilag az elmúlt 30 esztendő eseményeire terjed ki. Először olvashatunk a politikai kapcsolatok fokozatos fejlődéséről és az iránymutató dokumentumok megszületéséről, továbbá azoknak lényegesebb pontjairól, prioritásairól. Itt olvashatunk bővebben az ASEM – ról is, amely az Európai Unió és Kína kapcsolatainak legfontosabb fóruma. A Közösség többnyire ezen a fórumon keresztül igyekszik érvényesíteni az emberi jogokkal kapcsolatos követelményeit. Ezután kerül bemutatásra a gazdasági kapcsolatok fejlődése, valamint az EU és Kína közötti kereskedelem volumene,

áruszerkezete, és a főbb export – import mutatószámok. Külön fejezet taglalja Kína GATT/WTO – s tagságát, annak előnyeit az EU szemszögéből, illetve az országra váró kihívásokat a feltételek teljesítéséig. A tanulmány külön fejezete foglalkozik a Kínába áramló külföldi működőtőke – befektetésekkel, azok jelentőségével és óriási mértékével. A tanulmány külön kitér Kína és Németország kapcsolataira, hiszen a nyugat–európai ország a legnagyobb befektető a térségben. A következő fejezet azt tárgyalja, hogy az Európai Unió milyen támogatásban részesítette Kínát annak érdekében, hogy elősegítse a Távol – Keleti ország gazdasági – politikai reformjait. 89 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Tartalomjegyzék Európai Dialógus . 3 Keene, Alistair [1998]: Az ECHO az egész világra kiterjeszti az EU segítő kezét. 4 Islam, Shada [1999]: Ázsia és az EU

közeledik. 5 Keene, Alistair [1998]: Az EU átstrukturálja kapcsolatait az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni térség országaival . 7 Islam, Shada [1999]: Az Unió erősíti kapcsolatait Latin-Amerikával . 8 The ACP-EU Courier . 10 Bowis, John [2001]: In the pipeline (Chad/Cameroon oil pipeline) = The ACP-EU Courier, No 184, January-February, 2001 . 11 Schiavone, Alessandro [2002]: The Tobin Tax: a matter for careful thought . 12 Farkas, Péter [1997]: Európa és Afrika gazdasági kapcsolatai a kilencvenes években (különös tekintettel az Európai Unióra) . 13 Nagy Ágnes [1998]: A fejlődő országoknak nyújtott vámkedvezmények hatása és összehasonlításuk az EU által alkalmazott GSP rendszerrel . 15 European Commission [2000]: The European Community’s Development Policy . 16 European Commision [2000]: The European Community’s Development Policy . 18 90 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia European

Commission [2002]: InfoFinance 2000 . 20 European Commission [2002]: Annual report on the implementation of the European Commision’s external assistance . 21 Dent, M. Christopher [1999]: The EU and East-Asia 23 Accord de partenariat ACP- EU signé á COTONOU le 23 juin 2000, Accord de Cotonou . 24 La Coopération UE-ACP én 1997, Les enjeux de la négotiation post- Lomé . 25 La Coopération UE-ACP én 1998, Vers un nouvel Accord de Partenariat á long terme . 26 Union Européenne, Amérique Latin, Caraíbes, Une progression commune . 26 Artner Annamária-Bassa Zoltán - Hernádi András- Mészáros Klára: Az Ázsia- Európa Dialógus (ASEM) főbb nemzetközi összefüggései és tanulságai . 27 Magyar Tudomány: Híradás a fejlődő országokról . 28 Európai Dialógus: Az Unió erősíti kapcsolatait Latin-Amerikával . 29 Európai Dialógus: Ázsia és az EU közeledik egymáshoz . 30 Le Courrier . 31 Nagy Gábor: A kőfalak leomlanak? . 32 Nagy Gábor: A globalizáció a

spájzban van . 33 Búzás Sándor: Latin-Amerika az új évezred küszöbén. 34 Sztankó Éva: Világpiaci trendek a világ és az Európai Unió acéliparában . 36 91 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Zádor Márta: Bővülő Európa, Tények és tanulmányok . 37 Havin, Christopher; French, Hilary; Gardner, Gary: A világ helyzete 2002 . 38 Blair urges action on Africa at http://news.bbccouk/l/hi/uk politics/1803567stm 39 Blair sees ’real hope’ for Africa at http://news.bbccouk/l/hi/uk politics/18003567stm 40 SchirTeres, Steve: Tune trade row resolved at http://news.bbccoUk/l/hi/business/16552S3stm 41 Howe, Sylvia: Opinion, Les ACP et l’Europe . 42 Partners in Progress, The EU and the South Pacific. 43 World Trade Investment Report, 2003 . 45 Maklng globallzatlon, workfor everyone . 47 Eurostat yearbook, 2003 (Eurostat évkönyv, 2003) . 48 The new Europe in the world economy. 49 Világok harca . 50 Chile: Fordulatos

múlt . 52 Guatemala: A vissza nem térő. 54 Brazília - Portugália: Újkori kalandozások. 55 Brazília - Portugália: Kivételes bánásmód . 56 92 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia Ázsiai kereskedelmi szabadság . 58 Laosz: Elfeledett hadsereg . 60 Kambodzsa: Lemondóan . 61 Indonézia: Mosolyszünet . 62 Malajzia: Rugalmatlan visszavonulás . 63 Sri Lanka: Anyatigris. 64 Ázsia: A vérükben van . 65 Libéria: Monodráma . 67 Libéria Taylor nélkül . 68 Sao Tomé: Zavaros vizek . 69 Algéria: Láthatatlan légió. 71 Szudán: Diplomatikus válaszok . 72 Mauritánia: Erős ember . 74 Kovács Emília: Az EU és a fejlődő országok kapcsolata . 75 Csirikusz Gábor: India és az Európai Unió gazdasági – kereskedelmi kapcsolatai . 76 Dezséri Kálmán: Az EU fejlesztési politikája a fejlődő országok megsegítésére. 77 „Integráció Közép – Amerikában. Mi következik ezután? Avagy a közép – európai

integráció 93 EU üzleti szakirány Az EU és a fejlődő világ 2004. május Bibliográfia folyamata és az Európai Unió szerepe ebben a folyamatban.” 78 Agrárkereskedelem: A tanulmány az EU piacok nyitottságát mutatja a mezőgazdasági termékek importjára . 79 Cancúni kudarc . 80 Fehérgalléros-vész . 81 Afrika és az Európai Unió . 82 The Courier – The magazine of ACP-EU development cooperation, Nr. 197 83 The Courier – The magazine of ACP-EU development cooperation, Nr. 198 84 The Courier – The magazine of ACP-EU development cooperation, Nr. 199 85 The Courier – The magazine of ACP-EU development cooperation, Nr. 200 86 The Courier – The magazine of ACP-EU development cooperation, Nr. 201 87 Új partnerség Délkelet – Ázsiával . 88 Majoros Pál – Kovács Réka: Az Európai Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón . 89 Tartalomjegyzék . 90 94