Sport | Természetjárás, hegymászás » Koós Sándor - Túrázó felszerelésismeret, tájékozódás

Túrázó felszerelésismert - tájékozódás GUBACS ALBAT 2009 2009. március 18 Összeállította: Koós Sándor Túrázó alapismeretek Túrázás- és táborozás felszerelései, tájékozódási alapismeretek Gubacs Alapfokú Barlangjáró Tanfolyam, 2009 2009. március 18 Összeállította: Koós Sándor 1. Túrázó felszerelések 1.1 Funkcionális öltözködés A funkcionális öltözködésnek alapvető szerepe van egy túra sikeres kivitelezésében, hiszen, mint a mondás is tartja: „Egy jó ruha melegen, míg egy jó tanács életben tart!”. Lényege, hogy mindig az adott időjárási körülménynek megfelelő ruházattal rendelkezzünk, és azt gyorsan tudjuk variálni, ha a környezet változó körülményei azt megkövetelik. Pl egy nyári alpesi túra során, ahol napsütés és kellemes meleg van, elegendő a rövidnadrág illetve a rövid ujjú póló, de bármikor jöhet egy zápor vagy egy zivatar, amikor is már nem árt, ha van egy vízálló

öltözék a zsákunkban, melyet nem mellesleg gyorsan tudunk magunkra ölteni (non plusz ultra a zivatar egy jégesővel is párosul). Egyszerűen megfogalmazva minden körülmények között törekedjünk a komfortérzetünk minél magasabban tartásáról – avagy ne legyen melegünk, ne fázzunk, és ne tocsogjunk a vízben (megizzadva vagy elázva). A komfortérzet kinek-kinek más, leginkább tapasztalat alapján lehet megtalálni azokat a ruhadarabokat melyek a leginkább megfelelőek. Testünk állandó hőmérsékleten működik (átlagosan 36,2–37,7°C között van), mely kis mértékben változhat a fizikai erőkifejtés, illetve a környezet hatására. Extrém körülmények között, ha nem óvjuk magunkat megfelelően, a változás olyan nagymértékű lehet, hogy az már súlyos problémákhoz is vezethet (hőguta, napszúrás, leégés, kihűlés, fagyás, kiszáradás, stb.) Alapvetően három olyan tényezővel kell számolnunk, melyek befolyásolják a

komfortérzetünket: a nedvesség, a szél és a szélsőséges hőmérséklet, illetve ezen tényezők különböző kombinációi. A megfelelő ruházatnak alapvetően három rétegből kell felépülnie: • Az első, vagyis az alapréteg esik legközelebb a bőrünkhöz, melynek legfőbb feladata a bőrfelület szárazon tartása, amit a nagyobb megterhelések során keletkező izzadtság azonnali elvezetésével és gyors párologtatásával éri el. Emellett a hőszigetelés alapvető elemeként is funkcionál; • A második, a hőszigetelő réteg feladata a test által megtermelt hő visszatartása és ezzel testünk melegen tartása, illetve a kihűléstől való megóvása; •A harmadik réteg a hőszigetelés megfelelő működéséért felelős, vagyis óv minket a szél hűtő hatásától, illetve a nedvességtől (csapadék). –2– Túrázó alapismeretek 1.11 Alsó réteg Alapvető fontosságú megelőzni az izzadság jelenlétét közvetlenül a

bőrfelületen, mert az a test gyors lehűléséhez vezethet (a párolgás nagy mennyiségű hőt von el testünktől), mindazon felül, hogy nyirkos és kellemetlen érzetet kelt, vagyis nagymértékben csökken a komfortérzetünk. Az alsó réteg feladata, hogy a keletkezett nedvességet elvezesse a bőrfelszínről, majd azt a szövet külső felületén gyorsan elpárologtatva azonnal száradjon. Korábban megelégedtek azzal, ha a legelső réteg elszívta az izzadtságot, melyre a pamut anyagok (alsóneműk) tökéletesen jók voltak. A pamutnak azonban óriási hibája, hogy a nedvességet magában tartja, és nagyon nehezen szárad, ezért a kifejtett teljesítmény csökkenésével kellemetlen, hideg rétegként veszi körül testünket, adott esetben jelentősen le is hűtheti azt (1. táblázat) 1. táblázat A különböző anyagok előnyei és hátrányai, valamint felhasználásuk lehetőségei Anyag Előnyök Gyorsan szárad; könnyű és kényelmes; néhány típus

nedvesen is szigetel Polipropilén Gyorsan szárad és könnyű Nagyon erős és Nylon strapabíró; könnyű és olcsó; néhány típus szél- és kopásálló Nyújtható Spandex Poliészter Gyapjú Pamut Nedvesen is szigetel valamennyit; elfogadható szél- és kopásállóság; nagyon olcsó Jól szellőzik meleg időben; szárazon nagyon kényelmes viselet Hátrányok Felhasználás Drága; néhány típus szagtartó Pólók és aláöltözetek; melegítő rétegek; sapkák, kesztyűk, zoknik (polár anyag) Mint a poliészter Drága; érdes; szagtartó Lassan szárad Kabátok, szélálló ruhadarabok, külső (egyujjas kesztyűk); nedvességzáró zoknik Hajlatok kialakításához Kevésbé strapabíró; lassan szárad Lassan szárad; horzsol; Melegítő rétegek; nehéz sapkák, kesztyűk, zoknik Sok vizet képes magába színi, így nagyon lassan szárad; nedvesen nem szigetel –3– Pólók és napvédő kendők, kalapok; hátrányai miatt nem használhatók

sokkmindenre Túrázó alapismeretek A könnyűipar fejlődése mára már lehetővé tette olyan műszálak, illetve anyagok megjelenését, melyek a felületükön képesek a nedvesség szállítására anélkül, hogy magukba szívnák azt, így szinte azonnal képesek a száradásra. Ezekből a műszálakból készült szövetek teljesen bőrbarátok és még az érzékeny bőrűeknél sem váltanak ki allergiás reakciót. A felhasznált anyag mellett a szálak szövésének technikája is különleges: az anyag külső felülete felé növekvő tölcsérszerű hurkok a hajszálcsövességet is felhasználják a folyamat gyorsítására. Léteznek olyan, aláöltözetek is melyekbe ezüstszálakat, szőnek be, így az izzadságból származó kellemetlen szagokat jóval tovább képesek semlegesíteni. Az első réteg lehet egészen vékony, testhez simuló (1. ábra), amelynek anyaga általában polipropilén vagy annak valamilyen módosított formája, de lehetnek közép

vastag ruhadarabok is, amelyek szintén kiváló nedvességszállítási tulajdonságokkal rendelkeznek, de vastagságuknak köszönhetően már hőszigetelő rétegként is funkcionálnak. A SubZero márkának van olyan terméke, melynek az egyik oldala sokkal bolyhosabb, mint a másik, így a külső hőmérséklettől függően lehet „melegebb”, vagy „hűvösebb” aláöltözetként is használni. 1. ábra SubZero Coolt póló és Craft Pro Warm nadrág aláöltözet Fontos megjegyezni, hogy az alsó réteg talán a legalapvetőbb összetevője a funkcionális öltözködésnek, hagyományos ruházatokkal ez a réteg helyettesíthető a legkevésbé, mindazonáltal, hogy a legnehezebb lecserélni, hiszen hidegben nehéz (akár veszélyes is lehet) levenni az átnedvesedett ruhadarabot, és szárazra cserélni azt. 1.12 Középső hőszigetelő réteg Ez a réteg azért felelős, hogy a test által megtermelt hőt ruházatunkon belül tartsa, megfelelő hőmérsékletet

biztosítva számunkra. Természetesen a meleg megtartása mellet ennek a rétegnek is jól kell szellőznie, hogy a már elpárologtatott nedvességet tovább vezesse a testünktől minél távolabb. Mivel a levegő a legjobb szigetelő, ezért az itt használt anyagok mind bolyhos felületűek, hogy minél több levegőt magukba zárhassanak, és emellett szerkezetüknek (szövéstechnikájuknak) köszönhetően kiválóan alkalmasak a vízgőz továbbítására. Az anyagok e tulajdonságai azonban magukban hordják –4– Túrázó alapismeretek azt is, hogy a szél könnyen keresztülhatol rajtuk, lehűtve ezzel a korábban már felmelegített levegőréteget, és így kellemetlen hidegérzetet okozva. Ennek kiküszöbölésére jelentek meg olyan ruhadarabok, amelyekben a bolyhos, hőszigetelő anyagokat lélegző és szélálló membránokkal kombinálják. Ilyen ruhadarabok az úgynevezett „windstopperek” (2. ábra) Száraz, hűvös, szeles időben akár legkülső

rétegként is hordhatjuk az ilyen ruhadarabokat, de figyelembe kell venni, hogy lélegzőképességük gyengébb, mint a hagyományos polár anyagé (2. ábra), mely a legismertebb hőszigetelő réteg (műnyúl), ami nem mellesleg újrahasznosított PET palackokból készül, különböző vastagságokban (legrégebbi polár anyag a Polartec). A szálak belseje üreges, így a hőszigetelő képességük kiváló, és mivel műanyag, nem szívja magába a vizet, így nedvesen is képes melegen tartani. Legújabb anyag a softshell (2. ábra), amely vastagabb és keményebb, mint a polár, de puhább és lágyabb, mint a hagyományos vízálló-lélegző anyagok. Mivel az esetek túlnyomó többségében nem szélsőséges időjárási körülmények között sportolunk, igény mutatkozott a korábbiaktól eltér öltözetekre. Lényegében ötvözi a polár pulóver és a vízálló kabát funkcióit, ebből adódóan könnyű, puha, vízlepergető, szélálló, erős, a membrános

anyagoknál jobban szellőzik és igen gyorsan szárad. Saját tapasztalatom szerint egy kiadós zuhé után fél órán belül kiszárad rajtam (nem kell le se vennem). 2. ábra Lafuma Tek női polár, Rafiki Katumbi softshell kabát és Direct Alpine Lizzard polár mellény Középső rétegnek szánt pulóver kiválasztásánál érdemes odafigyelni pár dologra. A nyakat teljesen, egészen az állig be lehessen cipzározni, hogy azt teljesen körbeölelje, de mégse fojtson meg (vagy pl. egy tubus is aláférjen) A mandzsetta részét lehetőleg lehessen állítani (legjobb, ha tépőzárral) akár kesztyűben is. A derék részt is össze lehessen húzni, hogy alulról se jöjjön be a hideg levegő. A zsebek elhelyezése, illetve száma is lényeges lehet. Érdemes felpróbálni egy hátizsákkal, mert sok esetben a derékpánt „eltakarja” a csípő feletti zsebeket. A belső zseb jól jöhet személyes papírok és pénz tartására A cipzár minél –5– Túrázó

alapismeretek robosztusabb felépítésű legyen, és ha lehet fémből, mert a műanyag darabok könnyebben rongálódik (elég bosszantó, amikor egy többnapos túrán tönkremegy a cipzár). Egy polár mellény meglepően magas komfortérzetet képes biztosítani, mindamellett, hogy kicsi, és könnyű. 1.13 Külső réteg A külső rétegnek kell megvédeni bennünket a széltől és a csapadéktól, de mindeközben nem akadályozhatja meg a testfelületen nemkívánatos nedvesség további távozását. Sokáig szinte megoldhatatlannak tűnt ez a feladat, hiszen azok a sűrű szövésű, impregnált anyagok, amelyek hosszabb idő alatt sem tudtak beázni, belülről semmilyen nedvességet nem engedtek ki (lényegében az izzadságtól áztál el). A lélegző membránok kifejlesztésével ezt a problémát sikerült kiküszöbölni. A különleges műanyagból készült membránok lényege, hogy felületükön mikroszkopikus nagyságú lyukak milliárdjai találhatók, amelyek

annyira aprók, hogy a vízcseppek nem képesek áthatolni rajtuk, de a lényegesen kisebb vízgőz molekulák könnyedén keresztül jutnak az anyagon (lásd lentebb: Gore-Tex és Helly Tech). A külső réteg lényegében nem más, mint a nadrág és a kabát. Az esőnadrág szerepét sokszor alábecsüljük, pedig jelentősége majdnem olyan nagy, mint a kabáté. Nagy zuhéban a kabátunkról lecsorgó víz előbb a nadrágunkat áztatja át alaposan, majd a víz a lábszárunkhoz érve a zokninkat itatja át, majd ezen keresztül hamarosan a bakancsunkba folyik a víz. Az esőnadrágnak azonban általában kisebb terhelést kell elviselnie: nem nyomja a hátizsák, kevesebb direkt esőt kap, így jó esetben egy kevésbé komoly darab is megteszi. A nadrágot évszaknak megfelelően válasszuk, lehetőleg minél strapabíróbb anyagból, melynek a térde és az ülepe meg van erősítve. Újabban már nehéz jó vászon túranadrágot venni, mert a softshell anyagból készültek

átvették az uralkodó szerepet (nem csoda, hiszen nagyon gyorsan száradnak, könnyűek, ugyanakkor strapabíróak). Jó, ha a boka részén össze lehet húzni (gumival vagy patenttal állítva). Praktikusak az olyan megoldások, ahol a térdnél le lehet cipzározni a lábszár részt, így egy mozdulattal rövidnadrágot „vehetünk” fel. Eső elleni védelemre nagyon jók a kicsire összecsomagolható esőnadrágok, melyek lényegében csak az eső ellen védenek, lélegző képességük igen gyenge. A téli körülményekre már a fentebb taglalt lélegző anyagokból készült nadrágok a legalkalmasabbak, melyeknek jó, ha az oldalukon végig cipzározhatók, így könnyen fel és le lehet venni, nem mellesleg könnyebben lehet szellőztetni rajtuk keresztül. A beépített kamásli praktikus lehet, hiszen ilyenkor nem feltétlen kell külön felvenni egy külsőt. A kabátok anyaga jó, ha lélegző anyagból van, de könnyebb nyári túrákra elegendő egy egyszerű

poncsó (nagyon kicsire összecsomagolhatók és rendkívül könnyűek), melyek szimplán nylonból készülnek, így lélegző képességük nincs, viszont a záporoktól-zivataroktól 100%-osan megvédenek – a „bolíviai” nylon a legjobb (3. ábra) Végszükség esetén –6– Túrázó alapismeretek szemeteszsákból is készíthetünk esővédő külső réteget, úgy hogy a zsák alján akkora lyukat vágunk, hogy a fejünk kiférjen benne. A lélegző anyagoknak se szeri, se száma. Érdemes figyelni, hogy mekkora vízállósággal rendelkezik (mekkora, mm-ben kifejezett vízoszlopnak megfelelő víznyomást képes kibírni beázás nélkül), illetve, hogy milyen a lélegző képessége (mennyi párát képes elvezetni g/m2 ben kifejezve 24 óra alatt). Ezek az értékek minden egyes anyaghoz meg vannak adva, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ezen lélegző anyagok csak bizonyos körülmények között, bizonyos határokon belül képesek működni. Száraz,

hideg időben a kabát belső oldalán a meleg, páradús levegő könnyen ki tud áramolni, ugyanakkor nedves, páradús időben az anyag mindkét oldalán magas a levegő páratartalma, így nehezebben tud lélegezni az anyag, melynek következtében a kabát belső része is nedves lehet. Mindemellett a váll részen, ahol a hátizsákunk pátja folyamatosan dörzsöli a kabátot, szintén átnedvesedhet, mert az alá kerülő nedvességet lényegében belepréseli az anyagba. 3. ábra Mamut Eiger Extereme kabát és Tatonka Cape Men poncsó A kabát kiválasztásánál is érdemes odafigyelni a praktikus, funkcionális kialakításokra. A teljesség igénye nélkül néhány: • jó ha a kapucni rész elcsomagolható, vagy levehető, ha jól rásimul a fejre, így ha viselnünk kell és forgatjuk a fejünket nem „akadályoz a kilátásban”; • a derék- és a csípőrészt össze lehessen húzni (minél jobban rásimuljon a testünkre, ezzel csökkentve a felmelegítendő

levegő mennyiségét – könnyebb melegen tartani a testet); • a mandzsettáját lehessen állítani (legjobb, ha tépőzárral); • a zipzárak legyenek vízállóak, illetve robosztusak, erősek (fémből készültek), melyeket akár kesztyűben is fel tudunk húzni; • a könyök és váll rész erősített anyagból legyen kialakítva; • a hónaljban legyen szellőzőnyílás, hiszen mint már említettük lélegző anyag ide vagy oda, nem tekinthető csodaszernek – jó ha van „manuális” szellőztetés is). –7– Túrázó alapismeretek A következőkben kicsit részletesebben bemutatásra kerül két lélegző anyag: Helly Hansen. Az egyik legrégebbi lélegző anyag története 1877-ből ered, amikor is Helly Juell Hansen kapitány, az északi tengeri halászhajójának legénységét olajjal átitatott vászonruhákba öltözteti, hogy megóvja őket az északi tengerek zord időjárási viszontagságaitól, esőtől és széltől. Hansen kapitány ezzel

létrehozta a világ első vízhatlan ruházatát. Később céget alapít Helly Hansen néven 1949-ben a Helly Hansen, a vízhatlan ruházatot gyártó cégek közül elsőként a világon polivinil-klorid (vagyis PVC) alapanyagból gyártja víz- és szélálló termékeit, majd 1970-ben (a világon először) piacra dobja az egyszerre vízhatlan és lélegző képességekkel rendelkező anyagát, a Helly Tech-t. Gore-Tex. A legnevesebb, vagy inkább napjaink legismertebb lélegző anyagának a története 1958-ban kezdődött, amikor Wilbert Gore és Vieve Gore felfedezett egy különleges molekulából (a politetraflour-etilén, azaz PTFE) álló anyagot, legismertebb nevén a DuPont teflont. Ekkor még alapvetően elektromos kábelek szigetelőanyagaként alkalmazták ezt a polimer anyagot, illetve annak különböző fajtáit. 1969-ben Bob Gore (Gore úr fia) hosszú fölfedezte, hogy a PTFE meghatározott körülmények között gyorsfeszítő eljárással erős, lyukacsos

szerkezetű membránná alakítható, melyet Gore-Tex néven szabadalmaztattak. Az anyagot számos iparág, többek között az űrkutatás, a hadiipar, az elektrotechnika, a telekommunikáció, a gépgyártás, a vegyipar is alkalmazza, és természetesen a nagyközönség számára legismertebb produktumai a magas teljesítményű textíliák. A PTFE polimer molekula kémiai tulajdonságai miatt a Gore-tex membrán számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik: • Erős (magas erő/súly arány); • Kémiai közömbösség és ellenállókészség (lassan amortizálódó anyag); • Magas hőálló készség, alacsony gyúlékonyság; • Alacsony súrlódás (ezáltal finom tapintás); • Jó vízálló készség. Tartós vízállóság. A Gore-tex membrán nemcsak hogy vízlepergető, de tartósan vízálló is, így az eső nem tud átszivárogni a szövet belsejébe. A Gore-tex membrán nagyjából 1,4 milliárd mikrolyukacsot tartalmaz cm2-ként. Egy vízcsepp ezeknél a

lyukacskáknál kb. 20000-szer nagyobb, így nem tud átszivárogni azokon. Fontos tudni azonban, hogy speciális esetekben, pl. nagy külső nyomás (vizes felületen való huzamosabb ülés, térdelés) esetén a víz be tud szivárogni még a Gore-tex szövetbe is! –8– Túrázó alapismeretek Extrém lélegzőképesség. Minél aktívabbak vagyunk, testünk annál több meleget és nedvességet bocsát ki magából. A lélegző ruházatok és cipők támogatják szervezetünk természetes hőszabályozó folyamatait, mely során a vízgőzt (ami nem más, mint az elpárolgott izzadtság) termel. Nyugodt állapotban (ülés közben) szervezetünk 0,06 liter vizet bocsát ki a bőrfelületen keresztül a környezet felé. Könnyű mozgás esetén ez a mennyiség 0,5 literre emelkedik. Aktív, megerőltető testmozgás (túrázás, futás, síelés) idején ez a mennyiség meghaladhatja az 1 litert is. A Gore-tex membrán biztosítja a pára bőrfelületről való

elvezetését, így támogatja testünk természetes hőszabályzó folyamatait aktív testmozgás esetén is. Teljes szélállóság. Amikor az ideális hőérzetről beszélünk, a szél az egyik nagyon fontos tényező. Testünk felületét normál esetben „hőburok” veszi körül. A szél ezt a hőburkot lerombolja, ezért érezzük ilyenkor a hőmérsékletet a valósnál hidegebbnek. Ha a szél átfúj a ruházatunkon, akkor lerombolja a bőrfelület és a ruha között lévő mikroklímát, és a test kihűl (2. táblázat) A Gore-tex membrán meggátolja a hideg szél átfúvását, megőrzi a test és a ruha közötti mikroklímát, így kellemesen melegen tartja testünket. A vékony Gore-tex membránt a gyártók a ruha külső héjának belső felére „integrálják” (ezek a külső héjak már általában a gyártók saját szöveteiből készülnek). A membrán integrálásának módjától függően 2 és 3 rétegű Gore-tex ruházatokat különböztetünk meg. 2

réteg. Ebben az esetben a Gore-tex membrán szorosan a külső héjra van fölpréselve. A ruházat belső felén a fedetlen membránt egy szabadon függő bélésanyag védi (általában háló). A könnyű tapintású, 2 rétegű Gore-tex anyagokat általában sportos outdoor felső ruházatokhoz alkalmazzák. A 2 rétegű Gore-tex tartósan vízálló, teljesen szélálló és rendkívül jó lélegzőképességű anyag. 3 réteg. Ebben az esetben a Gore-tex membrán egy külső héj és egy bélésanyag közé van integrálva. Mindhárom réteg szorosan illeszkedik egymáshoz, így a membrán védve van a külső behatásoktól. Ez a fajta megoldás igen strapabíró, jól alkalmazható nagy igénybevételnek kitett öltözetek esetén. A jó csomagolhatósága miatt hegymászók, kerékpárosok előszeretettel használják. A 3 rétegű Gore-tex tartósan vízálló, teljesen szélálló, és nagyon jó lélegzőképességű anyag. –9– Túrázó alapismeretek 2.

táblázat A szél hűtőhatása Léghőmérséklet 14°C 4°C 0°C -8°C -14°C Szélsebesség Érzékelt hőmérséklet 10 km/h 20 km/h 30 km/h 40 km/h 10 km/h 20 km/h 30 km/h 40 km/h 10 km/h 20 km/h 30 km/h 40 km/h 10 km/h 20 km/h 30 km/h 40 km/h 10 km/h 12°C 8°C 6°C 5°C 1°C -5°C -8°C -10°C -4°C -10°C -14°C -16°C -12°C -20°C -25°C -28°C -19°C 20 km/h -28°C 30 km/h -33°C 40 km/h -37°C 1.2 Zokni, kesztyű, sál, sapka Mivel a láb és a kéz – mintegy perifériás testrészünk – a test kihűlése folytán egyre kevesebb várellátást kap (hogy a test életfontosságú testrészeit minél tovább életben tudja tartani), így azok nagyon hamar kihűlhetnek, illetve elfagyhatnak. A zokni nagyon fontos a láb melegen tartásában. A mai túra zoknik szinte mindegyike teljesen ráilleszkedik a lábfejre (pl. Lycra nevű anyag használatával, melynek elasztin szálai rugalmasabbak és tartósabbak, mint a gumi), illetve a lapos varrások nem

bántják a lábat. Kialakításuk révén a láb izzadságát felfelé, a lábszár felé vezetik, ezzel is csökkentve a láb kihűlésének veszélyét. Mindazonáltal anyagukban antibaktriális hatásúak is lehetnek, melynek következtében nem büdösödnek olyan könnyen (pl. az x-static egy olyan ezüst bevonatú textilszál, ami megakadályozza a gombák, a baktériumok megtelepedését, illetve szaporodását). A kesztyűnek hasonló funkciója van, mint a zokninak, csak a kézfejet tartja melegen. Vastagságuk különböző lehet, így mindig a túra jellegéhez válasszunk. Téli túrára érdemes – 10 – Túrázó alapismeretek olyan kesztyűt használni, ami lélegző anyagból készült (hasonlóan a hőszigetelő külső ruharéteghez), mely a kézfej izzadságát kivezeti, de ugyankor az átázástól megvédi azt. Érdemes egy vékony polár kesztyűre felhúzni a nagyobb „síkesztyűt”, így ha valamivel babrálnunk kell, könnyebben megtehetjük,

anélkül, hogy hamar áthűlne a kezünk. A polár vagy Thinsulate anyagból készült kesztyűk ideális megoldások lehetnek, de számos más anyagból is készülhet (pl. akár gyapjúból is) A túra hosszától és jellegétől függően mind zokniból, mind kesztyűből érdemes minimum egy váltást magunkkal vinni (ez fokozottan érvényes a téli túrákra), ha esetlegesen átáznának, azonnal le lehessen cserélni. Az átnedvesedett darabokat, pl a hónunk alá rakva hamarabb megszáríthatjuk (fő ütőerek futnak ott, így a testünk egyik legmelegebb része). A sál a nyakunk melegen tartására való, mely a megfázásos, meghűléses betegedésektől, egyben a komolyabb lázzal járó fertőzésektől képes megóvni minket. Anyaga szintén lehet polár, gyapjú, Thinsulate, stb. A nyakat teljesen körbeveszi a „tubus”, mely készülhet meleg vagy könnyebb anyagból is, így védhet a meleg, a hideg vagy éppen a szél ellen. A fejünk rendkívül bő

vérellátást kap (az agyműködésünk rendeltetésszerű működéséhez), így a testünk hőtermelésének jelentős része itt távozik. Itt érdemes megjegyezni, hogy a testünk hő veszteségének 75 %-a a fejünkön, a hónalj és a lágyék részünkön távozik. Ezért rendkívül fontos a megfelelő védelme sapkával vagy kalappal A sapka anyaga szintén nagyon változatos lehet (polár, gyapjú, Thinsulate, Windstopper, stb.), mint a kesztyűé, de minden esetben a megfelelő hőszigetelést kell, hogy szolgálja. Az ún balaclava maszk a teljes fejet, illetve a nyakat betakarja, csak a szem látszik ki, mely téli túrákon nagyon hasznos lehet (akár csak sálként is használható). Az erős napsugárzás elől is védenünk kell a fejünket és a nyakunkat a napszúrás, illetve a leégés ellen (az UV sugarak komoly égési sérüléseket okozhatnak). Azzal viszont tisztában kell lennünk, hogy nem minden anyag (kalap illetve ruha) képes leárnyékolni minket

megfelelően az UV sugarakkal szemben (a sűrűbb szövésű anyagok jobbak). Léteznek speciálisan UV sugarak leárnyékolására kifejlesztett nagyon könnyű anyagok is, így nem muszáj vastag kalapot viselnünk. 1.3 Bakancs és kamásli A cipő a túrázás egyik legalapvetőbb felszerelése, mely nagymértékben befolyásolhatja a túra sikerét. Gondoljunk csak egy feltört sarokra, vagy egy vízhólyagra, mindjárt tudjuk, miről van szó. Alapvetően 3 alapkategóriába csoportosíthatjuk a túrabakancsokat (4. ábra): Könnyű kirándulócipő. Ezek a cipők kizárólag kirándulásra vagy rövid túrákra készültek. Ezeknél a cipőknél a kényelmet, a tompítást és a lélegzést tartják – 11 – Túrázó alapismeretek elsődlegesnek, ezért kevésbé robosztusak és kisebb védelmet nyújtanak a lábnak, mint a következő kategóriák. Túracipő. Ezek a lábbelik már komolyabb túrázásra alkalmasak, közepesen nehéz hátizsákkal. Tartósabbak és

nagyobb védelmet nyújtanak, mint a könnyű kirándulócipők, de még ezek is inkább csak rövid-közepes túrákra alkalmasak könnyű és mérsékelt terepen. Túra- és hegymászó bakancs. Ezek a bakancsok a legnehezebb terepen, nehéz hátizsák cipelésére használhatók. Több napos túrákra tervezték őket, ezért tartósak, megfelelő védelmet nyújtanak, magas szinten kímélik a bokát és a lábat. Néhány modell kifejezetten szélsőségesen nehéz terepre és terhekhez készült, ezek különösen tartósak és kímélők. Némelyikük megfelelően merev ahhoz, hogy havas, jeges túráidon hágóvasat szerelj rájuk. Speciális fajtájuk a műanyag bakancsok, melyek egy merev külső műanyag héjból, illetve egy belső, szivacsos anyagból készült ún. belső cipőből állnak A két különálló réteg miatt duplex bakancsnak is szokták hívni. Teljesen igénytelen darabok, hiszen impregnálni nem kell őket, beázni nem tudnak. 4. ábra La sportiva

Habanero könnyű kirándulócipő – „beszálló cipő”, Mendl Airrev 31 túracipő és La sportiva Nepal hegymászó bakancs Az újabb daraboknál (megfelelő zoknival használva) a láb izzadtságát a belső cipő átengedi, a nap végén az izzadtságot csak szimplán ki kell önteni a külső cipőből és kész. Hideg időben a belső cipővel együtt lehet hálózsákba bújni, így reggel nem egy jéghideg, teljesen merevre fagyott lábbelit kell felerőltetni a lábunkra, hanem csak bebújunk a külső cipőbe, és máris menetkészek vagyunk. Az ilyen bakancsok kicsit nehezebbek, és merevségük miatt nehezebb menni bennük, mint egy hasonló kategóriás bőrbakancsban. Drágább árfekvésben léteznek bőrből készült duplex bakancsok is. Mindezen felül egyes gyártók szoktak használni egy olyan kategorizálást is, ahol betűkkel jelölik, hogy melyik cipőnek mennyire merev a talpa, így milyen terepre alkalmas: – 12 – Túrázó alapismeretek •

Az A talpú cipők ideálisak középhegységbeli túrákra. Hágóvasat nem igazán lehet rájuk szerelni, hiszen lépés közben a talp annyira hajlik, hogy a hágóvas leugrik róla, ha pedig nagyon meghúzzuk a hágóvas hevedereit, akkor a lábban a vérkeringés nem lesz megfelelő, ami fagyási sérülésekhez vezethet. A puha talpú cipők orránál a bőr gyűrődik lépés közben, itt tud legjobban beázni, bármennyire is le van impregnálva a bőr. Rövid túrákra, könnyű terepen viszont ideális viselet, hiszen könnyű cipő és a talp puhasága miatt jóval kényelmesebb, mint egy robosztus merev talpú bakancs. • A B talpú cipők már keményebb talppal rendelkeznek már. Nagyobb hátizsákkal, esetleg kövesebb terepen kényelmesebb és biztonságosabb ilyen cipőben közlekedni (nyári magashegyi túrákhoz). Kompromisszumokkal kötözős hágóvasat rájuk lehet szerelni, de jeges-firnes terepre azért nem javasolt az ilyen cipő. A talp még itt is hajlik

lépéskor, ezért a beázási veszély is fennáll, főleg kicsit használtabb cipőknél. • A C talpú cipők már kellő merevséggel rendelkeznek ahhoz, hogy magashegyi bakancsnak lehessen nevezni őket. A legtöbb modell rendelkezik a sarkán olyan peremmel, ahova akár félautomata hágóvasat is lehet rögzíteni. Némelyik darab automata hágóvasak viselésére is alkalmas, ám ezzel óvatosan bánjunk, hiszen a C merevségű talp még hajlik valamennyire és az automata vas, mivel az orrrészen csupán egy kis peremen fekszik fel, leugorhat a cipőről. A C talp ideális bármilyen magashegyi trekkinghez, gleccsertúrákhoz és kicsit nehezebb terepeken is el lehet velük boldogulni, ha kellőképpen jó hágóvasat szerelünk rájuk. A talp merevsége miatt sziklás terepen kis peremeken is lehet velük álldogálni, így nehezebb via ferrata - klettersteig utaknál, de akár sziklamászás közben is ez a funkció kellőképpen hasznos tud lenni. A talp merevsége azt

az előnyt is nyújtja, hogy lépés közben az orrnál nem gyűrődik a cipő anyaga, így megfelelően impregnálva a cipő nagyon nehezen tud beázni. Középhegységbeli túrákra azonban nem kényelmes, hiszen a merev talpú cipőben a földutakon, ösvényeken nem kényelmes hosszú távokat gyalogolni. • A D talp az igazi hegymászó bakancsokat jelöli. Bármilyen hágóvas rájuk szerelhető és bármilyen hegymászó tevékenységre alkalmasak. A talp olyan merev, hogy az ilyen bőrbakancsok nem gyűrődnek, ezért jól karbantartva rendkívül tartós darabok. Az adott lábbeli gyártásánál használt anyagok határozzák meg a cipő súlyát, lélegzését, tartósságát és vízhatlanságát. Mivel különböző, ám teljesítményükben igen hasonló anyagokból gyártanak már cipőket, ilyen esetekben a személyes szimpátia segítheti a választást. – 13 – Túrázó alapismeretek A nejlon és hasított bőr cipők könnyűek és lélegzők, ezért

kiválóan alkalmasak meleg és mérsékelt időjárási viszonyok közötti rövid és közepes hosszúságú hátizsákos túrákra. Általában bepuhulnak a lábon, viszonylag rövid idő alatt betörnek, és majdnem mindig könnyebbek, mint a teljes bőrbakancsok. Olcsóbbak, viszont kevésbé vízállók A teljes bőrbakancs különlegesen vízhatlan, tartós és kényelmes (sokkal inkább, mint a hasított bőr vagy a nejlon). Elsősorban komoly túrákhoz, nehéz terepen és nagy teher cipelésére alkalmasak. Nem olyan könnyű és lélegző, mint a nejlon és hasított bőr kombinációja, de sokkal tovább tart. A teljes bőrbakancsoknál számítani kell a hosszabb betörési időszakra. A vízhatlanság fokozása érdekében sok bakancsba könnyű, víztaszító rétegeket (pl. Gore-tex-t) építenek be. Ezek a rétegek a könnyű kirándulócipőtől a hegymászó bakancsokig előfordulnak, és egyre inkább elterjedtek. A víztaszítás hatékonysága a réteg

típusától, a külső anyagtól, valamint a bakancs ápolásától függ. Megfelelő karbantartás esetén ezek a vízhatlan rétegek hosszabb életűek lehetnek, mint maga a lábbeli. A vízhatlan bőr, impregnáló szerrel kezelt bőr. Előfordulhat, hogy beszivárog a víz, attól függően, milyen gondosan illesztették össze a bakancs részeit. A víztaszító konstrukció esetében – a varrat-hegesztéshez hasonló technikával – speciális varrással és a precíz tervezéssel kiküszöbölik a szivárgást. A vízhatlan/víztaszító konstrukcióban jellemzően vízhatlan anyagot is használnak (valamilyen műanyagot). Vízhatlan bélés egy speciális vízhatlan réteg, melyet közvetlenül a bakancsba építenek, így megvédi a lábadat a bakancs külsején átszivárgó nedvesség ellenében. Ezek a bélések általában működnek és szárazon tartják a lábadat, de nem szabad elfelejteni, hogy a Gore-tex (és a többi lélegző anyag) sem tart örökké. A

bakancs vízhatlansága nagymértékben függ attól, hogy hogyan gondozzák Amennyiben elhanyagolja az meber, szinte mindegy milyen anyagból van valamilyen mértékben be fog ázni. Minél több varrás van egy cipőn, annál nagyobb a beázás és/vagy a szétválás veszélye. A beázás a varrótű készítette lyukakon vagy a bakancs elemei közötti réseken történik. Szétválásról akkor beszélünk, amikor a használat során az ismétlődő hajtás vagy kidudorodás miatt a varrás tönkremegy és a két rész különválik. Éppen ezért azt mondhatjuk, minél kevesebb varrás van a bakancs külsején, annál vízállóbb és tartósabb. A túracipők talpát varrással vagy ragasztással rögzítik a felső részhez. A varrás tartós, megbízható, elhasználódás esetén tökéletesen javítható, illetve akár cserélhető is a talp. A ragasztás gyorsabb és olcsóbb, mint a varrás, mely a bakancs árában is tükröződik. Nem volt mindig megbízható, de a mai

modern módszerek tartós, hosszú életű rögzítést eredményeznek. A legtöbb ragasztott talpú cipő most már ugyanúgy újra talpalható, mint a hagyományos varrott cipők. – 14 – Túrázó alapismeretek Vásárlásnál érdemes olyan zoknival próbálni, amelyet majd a túrákon fogsz viselni (ma már a szaküzletekben külön vannak vékonyabb-vastagabb zoknik a próbáláshoz). Körbe kell fognia a lábujjakat és a lábfej felső részét, de legyen elég laza, hogy ha előrehajlítod a lábadat, ne érezd kényelmetlennek. A sarkad szilárdan álljon a helyén Semmiképpen ne legyen szoros, mert akkor hideg időben könnyen fázhat (elszorítja a vérkeringést). A jó méretű bakancs szűk vagy szorító érzés nélkül, szilárdan tartja a lábat a helyén. A profi bakancsok fűzője egészen az orrig lefut, hogy minél precízebben lehessen ráalakítanod a lábadra. A legtöbb bakancs talpát az ún. Vibram talppal látják el, de természetesen számos

egyéb (alapvetően műanyag – gumi) anyagból készíthetik azt. Ez egy rendkívül tartós, szintetikus gumiból készült talp, amelynek nagyon jó tapadási tulajdonságai vannak. A gumivegyületen felül az ergonómiai kialakításának, a talp mintázatának, valamit a bordáknak a talp különböző részein való eloszlásának és magasságának is szerepe van a precíz tapadás kialakításában. Nagyon hasznos a felsőrész és a talp találkozásánál körbefutó gumirész, mely egyrészt a beázás lehetőségét csökkenti, másrészt a sérüléstől védi a bakancsot. A bakancsokat, különösen a bőrből készülteket, a hosszú élettartam érdekében időről időre karban kell tartani. A lélegző anyagból készült a bakancsokat a gyártó általában ajánlott impregnáló szerrel érdemes kezelni. A bőrbakancs esetében a méhviasz ráolvasztása a legmegfelelőbb eljárás, mellyel akár az örök élettartamot is leérheti (már ami a felső részt

illeti). A kamásli megakadályozza, hogy a bakancsunkba hó vagy víz kerüljön. A mai téli nadrágokba már vannak, ún. beépített kamáslik is (belülről erős, vízhatlan anyagból egy „szoknyát” képeznek), melyek mellé nem feltétlen kell külső kamáslit felvenni. Szigetelőként is funkcionálhat, de ha túl sok réteg kerül a lábunkra, inkább megizzad az, mintsem melegen tartana. Mindezen felül a nadrágunk lábszárát is tisztán tartja (a kamáslit könnyebb kimosni, mint a túranadrágunkat). 1.8 Hátizsák A hátizsák a túra során lényegében a házad, amiben igen kis helyen benne van a konyha, a hálószoba, a kamra – olyan, mint a csigának a csigaház. Éppen ezért a jó hátizsák kellemessé és ténylegesen pihentetővé teszi a túrát. Egy-kétnapos túrára 40-50 liter űrtartalmú hátizsák maximálisan elegendő, míg háromnapi felszerelés bepakolásához már 5060 literes zsák is kellhet. Néhány nagy teherbírású zsák akár a

100 literes nagyságot is elérheti. De vigyázzunk, a mondás nem alaptalan, miszerint a zsákot addig pakolja az ember, amíg van benne hely Régebben a külső merevítésű zsákok voltak az elterjedtek. A hetvenes évek vége felé megjelentek a belső merevítésű zsákok, és bár a Skandináv országokban továbbra is népszerűek, a világ legnagyobb részén szinte teljesen eltűntek. – 15 – Túrázó alapismeretek A nagy teherbírású hátizsákok hátát egy fém váz merevíti, ami a test legnagyobb teherbírású részére, a csípőre irányítja a súlyt. A belső merevítés a zsákba beépített, a vállheveder mögött induló keskeny, oszlopszerű idom, általában 2,5 cm széles, 3 mm vastag alumínium, V alakú lap, vagy rúd. Előfordul, hogy más anyagokat és keresztmetszeteket (pl párhuzamos, X vagy U alak) is használnak. A merevítések kiszedhetők és a felsőtest méreteihez igazíthatók, mindemellett törések stabilizálására is

kiválóan alkalmasak. A merevítés rugalmassá, azaz szilárddá teszi a zsák belsejét, de nem keményíti meg azt. Ezzel hozzájárul, hogy a zsák sokkal könnyebben átveszi a test mozgását, ami nagy könnyebbség az ember számára. Az ilyen zsákok körülfogják a testet, ezáltal terhedet a természetes gravitációs központodhoz közelebb tudod tartani, és amikor erre szükséged van, segít megőrizni az egyensúlyodat. Ezeken a zsákokon sok összehúzó heveder van, melyekkel összenyomhatod a csomagodat, vagy hozzárögzíthetsz különböző tárgyakat. Hirtelen mozdulat esetén megakadályozzák azok elmozdulását, amivel kiránthatnak az egyensúlyodból. Mindemellett a belső merevítés miatti keskenyebb alak, lehetővé teszi a kar szabad mozgását. A belső merevítés (a váll- és derékhevederrel együtt) felfüggesztett rendszerek, így sokkal könnyebben állíthatóak, mint a külső merevítésű hátizsákok. Léteznek még merevítés nélküli

hátizsákok is, melyekben nincs merevítés (néhány modellnél előfordulhat valami nagyon egyszerű). 40 és 60 liter közötti űrtartalmúak, azaz 1-2 éjszakára való felszerelés pakolására alkalmasak. Többnyire kissé párnázott, csőszerű (a tetejénél lehet csak bepakolni) zsákok. Mindamellett nagyobb túrára a nagy hátizsákba könnyen elcsomagolható, így ha csak kis zsák kell, kéznél lehet. Egy hátizsák kiválasztásánál érdemes a következő fontos jellemzőket alaposan megvizsgálni: Csípőheveder. A hatvanas évek hátizsákjain található vékony derékhevedertől eltérően a párnázott csípőheveder a zsákok fejlődésének fő állomását képviseli, mely nagyban hozzájárul a nagyobb súly szállításához. A legtöbbjük különböző típusú habszivacsot tartalmaz (a nyitott cellás habszivacs a tompítást, a zárt-cellás vagy formázott habszivacs a szilárdságot biztosítja). A csípőheveder a "csípőcsúcsokon" (a

csípő első részén található két kiugró csonton) támaszkodik meg. Ezen a területen kiszélesedik a medenceöv, ami szilárd, erős alapot biztosít a csípőheveder számára. Néhány zsákhoz különböző csípőheveder közül választhatsz, így az övrész még inkább személyre szabható, különösen, ha még az illesztés szöge is állítható. A csípőheveder párnázott végei ne érjenek össze, hiszen szükség van egy kis helyre ahhoz, hogy az övet biztonsággal összehúzhasd (viszont nem érdemes összeszorítani az övet nagyon, mert az bánthatja a csípőt). A belső merevítésű modellek csigolyapárnát is tartalmaznak, melyek a kényelmet biztosítják, illetve a súly még inkább a medence részre terhelődik. Vázlemez. Néhány belső merevítésű hátizsák hátába egy vékony, de merev műanyaglemezt építenek be. Ez az anyag általában nagy sűrűségű polietilén, mely – 16 – Túrázó alapismeretek többletsúly nélkül

biztosítja a kellő merevséget, ráadásul megakadályozza, hogy a hátizsák tartalma a hátadat bökdösse. Sok hátizsákoknál előfordul, hogy a hát középső részén valamiféle hálós vagy habtöltésű részt illesztenek, mellyel azt próbálják megakadályozni, hogy a hátizsák a háthoz simuljon, így segítve elő a köztük lévő levegő szabad áramlását, az izzadság elvezetését. Felfüggesztési rendszer. Mindez a vállhevedereket, a tartóhevedereket, a mellkasi hevedert és a derékpánt-rögzítő hevedereket jelenti. Az úgynevezett létrás rendszer lehetőséget ad a vállhevederek 1-2 centiméter pontos beállítására. Minél finomabb beállítást tesz lehetővé egy hátizsák, annál pontosabban illeszkedik a hátra, annál könnyebben tudod stabilan megtartani az egyensúlyodat. Zsákrész. Anyaga általában valamilyen robosztus nejlon (zsákanyag), vagy Cordura, ami rendkívül erős, bolyhozott kikészítésű anyag, így lényegében

elnyűhetetlen. Mindkét anyag kopásálló és vízhatlan (vagy legalábbis egy ideig), de a Cordura ellenállóbb és egy kicsit nehezebb. A Ballistics nejlon egy erős, könnyű anyag, mely az újabb zsákoknál jelent meg. A legtöbb zsákon található egy ún "kihúzható gallér", mely felfelé hosszabbítja meg a zsákot, így több felszerelés elpakolását teszi lehetővé, ugyanakkor, ha nem kell színültig pakolni, kompaktabbá tehető a zsák. Levehető fejrész. Sok zsáknál megvan az a lehetőség, hogy levedd a zsákról a "fedőt", vagyis a fejrészt, és kiszsákká alakíthatod azt. Ez egy rendkívül praktikus tulajdonság, amikor az „alaptáborból” egy könnyű, egynapos túrát tervezel. Oldalzsebek és víztartály. Az oldalzsebes hátizsákok egy része fix, másik része elrejthető oldalzsebbel készül (Trek Sport zsákoknál ez utóbbi nagyon jellemző). A legtöbb hátizsáknak számtalan külső zsebe van, melyekbe kisebb

tárgyak beleférnek. A víztartó rendszerek (hosszú szívótömlővel felszerelt víztartályok - „CamelBack”) egyre népszerűbbek, s egyre több zsákban megvan az előre kialakított helyük. Azért praktikusak, mert menet közben is biztosítani tudjuk a folyadékpótlásunkat, így egyrészt nem kell állandóan megállnunk és levennünk a zsákot, másrészt, pedig az ivás folyamatos, mely erősen befolyásolja az erőnlétünket (megfelelő hidratáció). Kiegészítők. A rögzítő pontok lehetővé teszik, hogy szükség esetén még több csomagot köthessünk a hátizsákra. Mászók és téli túrázók gyakori igényei a jégcsákánytartó hurkok, a daisy chain-ek (kisebb hurkokból álló heveder, melyekre felakaszthatod a felszerelésed egy részét, mint pl. a karabinereket) és a hágóvas-tartó Az úgynevezett lapátzseb kiváló hely a nedves dolgok elszigetelt tárolására. Mindezek a kiegészítők természetesen növelik a hátizsák súlyát.

Pakolási lehetőségek. A legtöbb belső merevítésű hátizsák "felültöltős", vagyis minden felszerelést a zsák fő részének tetején található nagy lyukon keresztül kell betenni. Ez megköveteli, hogy azokat a tárgyakat, melyekre gyorsan lehet szükséged, – 17 – Túrázó alapismeretek felül tárold. Néhány zsák esteében már a fő rekesz oldalán végigfutó, cipzáras hasíték is van, mely lehetővé teszi, hogy kisebb tárgyakat lejjebbre csomagolj, mégis gyorsan elővehesd (pl. Deuter Guide) Az alsó nyitható rész alapvetően a hálózsák tárolására szolgál, de lényegében bármi pakolható ide, mely rész sok esetben leválasztható, így a zsákunk két nagyobb rekeszre osztható. Női hátizsákok. Számtalan hátizsák kapható női kivitelben, azaz keskenyebb vállhevederrel, kisebb csípőhevederrel és rövidebb testhosszra méretezve. A méretük (hány literesek) szabja meg, hogy mennyi túrafelszerelést tudunk

belepakolni, és ezzel párhuzamosan, mekkora súlyt tudunk (kell) majd cipelnünk. 50 literig általában egynapos vagy egy éjszakás túrákra alkalmasak, meleg időben, amikor minimális felszerelésre van szükségünk. Amikor már több napra kell bepakolnod az 50-65 literes zsákok a megfelelőbbek. Ennél hosszabb túrára is alkalmas lehet, amennyiben többen mentek, és a felszerelés egy részét megosztjátok. A 65-80 literes zsákok általában három vagy ennél több napos túrákra használhatók, de ez kitolódhat akár 100 literig is (5. ábra) 5. ábra Deuter Guide 35L és Deuter Aircontact 70+15L Ne vásárolj túlságosan nagy hátizsákot, még ha nem is tudod pontosan megbecsülni a „helyigényedet”. Minél kisebb és könnyebb a csomagod, annál jobb Mindez persze alkati kérdés, és egyedileg kell kitapasztalni, hogy kinek mekkora zsák szükséges a különböző hosszúságú túráihoz. De ismételten felhívnám a figyelmet, arra, hogy a zsákot addig

pakolja az ember, amíg van benne hely és ez egy 80 literes zsáknál elég izzasztó lehet. Érdemes arra is figyelni, amikor összehasonlítjuk a különböző zsákokat, hogy a gyártók nem egyformán mérik az űrtartalmat, vagyis az egyik gyártó 50 literes mérete nem feltétlenül egyezik meg a másik gyártó mérésével. A nagy zsákok körülbelül 3 kg-t nyomnak, vagyis mielőtt bármit beletennél, már 3 kg van a hátadon. Ez újra csak arra emlékeztet, hogy az ambícióidnak megfelelő méretű hátizsákot vásárolj. Mint már azt említettük, nagyon fontos, hogy a zsák pontosan illeszkedjen a hátadhoz, melyet a hátrendszer, a vállpánt és a csípő heveder segítségével a saját tested alakjához tudod – 18 – Túrázó alapismeretek igazítani (érdemes megpakolva beállítani, hogy amikor ténylegesen túrázol ne érjen meglepetés): 1. Lazítsd meg a vállhevedereket, összehúzó hevedereket és a csípőhevedert; 2. Vedd fel a zsákot; 3.

Állítsd be a csípőhevedert úgy, hogy alapvetően a csípőcsontodon feküdjön fel; csatold be és húzd be, hogy a hevederek szorosan simuljanak rád. Az öv tökéletesen és kényelmesen fedje a csípődet, de a két vége ne érjen össze. Ha az öv túl szoros vagy túl laza, újra állítsd be a hevederen a csat helyét. Ne húzd mértéktelenül szorosra a csípőhevedert, legyen feszes, de ha túl szoros vagy túl sokáig van rajtad a zsák, másnap fájni fog a csípőd; 4. Szorosan húzd be a vállhevedereket, majd kissé enyhíts a szorításon; 5. Ellenőrizd a vállhevederek helyzetét A vállheveder párnázott része kényelmesen fusson végig a lapockán, és körülbelül 2,5 cm-rel alatta csatlakozzon a hátizsák hátrendszeréhez. Nem szabad, hogy elálljon; 6. Ellenőrizd a teheremelő hevedereket Ezek közvetlenül a kulcscsont fölött és a vállcsúcs alatt csatlakozzanak a vállhevederhez. Innen 40 és 50 fok közötti szögben felfutva csatlakozzanak a

zsákhoz. Ha ez a szög nagyobb, akkor a hát túl hosszú neked, ha kisebb, akkor túl sok teher kerül a válladra. 7. Ellenőrizd a vállheveder hosszát és szélességét A hevederen lévő csat legyen elég messze a hónaljadtól, hogy ne dörzsöljön. A vállhevederek legyenek elég távol egymástól, hogy ne szorítsák össze a nyakadat, és elég közel, hogy gyaloglás közben ne csússzanak le a vállaidról. A nőknek különösen oda kell figyelniük a vállheveder beállításánál. Néhány unisex hátizsáknál a vállhevederek közti távolság túl széles lehet, vagy maga a heveder olyan széles, hogy bevág a hónaljba vagy a mellkasba. 8. Ellenőrizd a helyes illeszkedését felsőtestedhez Ha a zsák megfelelően illeszkedik rád, akkor súlyát pusztán a vállhevederek enyhe lazításával és újrafeszítésével változtathatod a vállad és a csípőd között. A vállrész fel-le mozgatásával kihasználhatod az adott hátizsák finomabb beállításra

kínált lehetőségeit. Egy "létrás" rendszeren például újrafűzheted, és új helyzetében rögzítheted a hevedereket. 9. Állítsd be a mellkasi hevedert Helyezd a kulcscsont alá körülbelül öt centire Kényelmesen tudjál lélegezni, amikor a heveder be van csatolva. Nem szükséges persze, hogy ezt állandóan becsatold. Akkor nyújtja a legnagyobb segítséget, ha nehéz terepen kell átjutnod, és így nem himbálózik a hátadon zsák. 10. Ellenőrizd a kényelmet: jó érzés, amikor rajtad van? szűk, összekötöz vagy szokatlanul akadályozza a mozgásodat? fel tudsz nézni anélkül, hogy beütnéd a – 19 – Túrázó alapismeretek fejedet a zsákba? le tudsz guggolni anélkül, hogy elszorítanád a lábadban a vérkeringést? A belső merevítésű hátizsákok vázként szolgáló merevítése majdnem mindig kivehető, így a felsőtest vonalának ívéhez igazítható. Praktikus, ha új zsákoddal először csak rövid túrát teszel. A

pihenők alatt elvégezheted a finombeállításokat Rendszeres használat során az idő múlásával az olyan részek, mint a belső merevítés vagy a párnázott csípőheveder hozzáidomulnak az alakodhoz. 1.81 Pakolás, csomagolás Az útviszonyoktól függetlenül tedd a legnehezebb dolgokat a hátadhoz közel, középre, a lapockáid közelébe. Könnyű terepen a nehezebb tételeket tedd a zsákban magasabbra. Ez elősegíti, hogy a súly nagyobb része a csípődet, tested nehéz terhek cipelésére leginkább alkalmas részét terhelje. Nehéz terepen viszont a nehezebb tételeket helyezd lejjebb a zsákodban, így lejjebb kerül a súlypontod, és ezzel növekszik a stabilitásod. Sok esetben alkalmazható az a pakolási stratégia, miszerint először a hálózsákodat tedd az alsó hálózsáktartó rekeszbe. Préseld mellé a könnyű tételeket (váltóruha, zokni, kesztyű, stb.) Ez képezi a fő rekesz alapját, melynek megtöltése a következő lépés Szorítsd

meg az összehúzó hevedereket, hogy a lehető legkevesebbet mozogjanak a zsákban a dolgaid. Magadnak kell kitapasztalnod, hogy mi a legkényelmesebb, illetve az adott körülmények is befolyásolhatják a pakolás struktúráját. Például a ritkán használt dolgokat érdemesebb mélyebbre rakni, míg a sokat vagy legelőször használt cuccok maradjanak elől. Az viszont tény, hogy a csípő és a váll terhelése összhangban legyen, illetve, hogy a súlypontod minden körülmények között stabil maradjon. Tapasztalatom szerint minél inkább „rámfeszül” a hátizsák annál jobban „összhangban” vagyok vele, így stabilabbnak érzem magam. Persze ezt túlzásba sem érdemes vinni, mert attól a váll nagyon könnyen elfárad, vagy legrosszabb esetben vízhólyagok is keletkezhetnek rajta. Érdemes arra is figyelni, hogy bizonyos dolgok könnyen elővehetők legyenek, ne kelljen őket hosszas kotorászással megtalálni: térkép; iránytű; napszemüveg; csoki vagy

energiaszelet; víz; elsősegélycsomag; esőkabát; szúnyogriasztó; fejlámpa; hátizsákvédő. Pakolásnál törekedj arra, hogy ne hagyj üres tereket, mondhatni minden zugot tömj ki valamivel (erre a legalkalmasabbak a ruhadarabok – zokni, póló, alsógatya). Az edényedbe például tegyél ennivalót, vagy oda is berakhatsz kisebb ruhadarabokat, de semmiképp ne hagyd üresen. Ha többen mentek, a nagyobb és nehezebb tételeket (pl. sátor) érdemes megosztani egymás között. Ha lehet semmit, vagy a lehető legkevesebb tételt rögzítük kívülről a hátizsákra (klasszikus kint fityegő edény, kulacs, sátor, polifoam, stb.) A kívül elhelyezett felszerelés megnehezítheti az egyensúlyozást, illetve könnyebben sérülhetnek a azok, adott esetben el is hagyhatod őket. Ha mégis teszel a zsákodra ilyeneket, megfelelően rögzítsd – 20 – Túrázó alapismeretek A hosszú „tételeket” (pl. sátorrúd) helyezd függőlegesen a hátizsák belsejébe,

vagy rögzítsd függőlegesen az összehúzó hevederekkel a zsák valamelyik oldalára, alsó végét a hátizsák alján található kis zsebbe illesztve. A keresztbe elhelyezett dolgok megszokás dolga, de tény, hogy így a vállunknál szélesebbek leszünk, mely adott esetben hátráltat a haladásban (pl. a vonat szűk közlekedő folyosóján) Éppen ezért meggondolandó, hogy pl a sátrat a zsák belsejébe tegyük (akár a tokjából kivéve, mert így jobban gyömöszölhető), a derékaljunkat (amennyiben az nem hajtogatható nagyon kicsire) is függőlegesen csatoljuk fel a zsák hátuljára. De pl a Deuter AirContat típusú zsákok hátrészén van egy speciális kialakítás, melynek segítségével úgy tudjuk felrakni a polifoamunkat, hogy az szinte körbeöleli a zsákunkat, így nem mellesleg a kisebb zivataroktól is védve van (a derékalj, meg hamar megszárad a rá következő szikrázó napsütésben). A daisy chain és a jégcsákánytartó hurok a

speciális hegymászó felszereléseknek készültek, melyet számos egyéb felszerelés elhelyezésére is használható. Ellenőrizd, hogy a benzines palack kupakja szorosan záródik-e. A zsákban az ételektől távol helyezd el jól bezacskózva azt. A „folyós” élelmet (ital, joghurt, kefir, stb) mindenképpen zacskózd be, mert amit nem csomagolsz el rendben, az biztos kifolyik Murphy-törvénye szerint (a tejtermékek egy napon belül irtó büdösek lesznek a polár pulóveren). Legyen nálad hátizsákvédő. Noha a hátizsákok többnyire vízhatlan anyagból készülnek, a varrások, a cipzárak mentén néhány órás folyamatos eső után beázhat, és tartalma nedvessé, nyirkossá válhat (ráadásul még nehezebb is lesz). Sok esetben már be vannak építve a zsák aljába, így könnyen felhelyezhető. Amennyiben hosszabb útra indulsz, ahol a zsák fizikai sérüléseknek is ki lesz téve, érdemes egy strapabíróbb zsákvédő zsákot varrni (6. kép), amely

akár le is zárható egy kis lakattal. 6. ábra Zsákvédő zsák – 21 – Túrázó alapismeretek Állítsd össze, hogy az adott túrához milyen felszerelésre van szükséged. Indulás előtt nézd át az ellenőrző listádat, hogy minden szükséges dolog nálad legyen. Érdemes olyan listákat készíteni, amelyekben felsorolásra kerülnek az adott túrához szükséges felszerelések (egynapos-többnapos nyári-téli, barlangi túra, hegymászó túra, stb.), melyet az adott túra előtt csak előveszel és kipipálod, amik már össze vannak pakolva. A régi felszereléseidet többször ellenőrizd, hogy még üzemképesek-e (műszaki eszközök, elemek, karabinerek, stb.) Az utazás előtti napon pakold meg a zsákodat, vagy az indulásod előtt néhány nappal csinálj egy próbapakolást. Ha hiányzik még valami, jobb arra minél előbb rájönni. 1.9 Egyéb Itt sokkmindent lehetne még felsorolni, de csak a legfontosabbakat próbáltuk összeszedni, azt is a

teljesség igénye nélkül. A napszemüveg napos időben megvédi a szemünket a káros UV sugárzástól, mely a havas, jeges terepen fokozottan érvényes, hiszen a hó felszíne a beérkező sugarak kb. 80 %-t visszaverik, így adott esetben meg is vakulhatunk az erős fénytől. Fontos megemlíteni, hogy a felhők nem szűrik ki a káros sugarakat, így enyhén felhős időben is ajánlott viselni. 1995-től az NF EN 1836:1997-es európai szabvány a lencséket 5 kategóriába sorolja a színezettség erősségének és a fény elleni védelmének függvényében. Minél magasabb a szám, annál kevesebb fény jut át a lencsén, mindemellett az EC szabványok 100%-os UV szűrést írnak elő: 0-s kategória: tiszta vagy enyhén színezett lencse, célja az esztétikum és a kényelem; 1-es kategória: enyhén színezett lencse, részben felhős időben ajánlott; 2-es kategória: közepesen színezett lencse, átlagos napsütésben ajánlott; 3-as kategória: sötét lencse,

erős napfényben ajánlott; 4-es kategória: nagyon sötét lencse, kivételesen erős napfénynél ajánlott (gleccserszemüveg), autóvezetésre nem alkalmas (7. ábra) 7. ábra Gleccserszemüveg „Levonva a tanúságot, azóta strandra se megyünk fejlámpa nélkül”. Nos, ez az idézet ugyan egy hegymászó történetében olvasható, ugyanakkor a fejlámpa az az eszköz, melyet – 22 – Túrázó alapismeretek mindig magunkkal kell vinni, illetve nagyon ajánlott (8. ábra) A fejlámpa lehetővé teszi, hogy a kezünk szabadon maradjon, így 100%-osan használhatjuk mind a két kezünket, míg a zseblámpa használatakor egyik kezünk foglalt lesz. Az elemeket általában 3 helyen lehet elhelyezni: magában a lámpatestben elől (ha AAA-s ceruzaelemekkel működik a fejlámpa), hátul a tarkónkon (ha nehezebb elemeket használunk), vagy pedig egy különálló elemtartóban, melyet a zsebünkbe, táskánkba rakhatunk (hideg időben a testmeleg miatt jobban üzemelhet

a lámpa). Az égő típusa alapvetően háromféle lehet. A hagyományos wolfram-szálas égő kezd kimenni a divatból. Sokkal elterjedtebbek a halogén és az új típusú LED égők A halogén égőknek nagyon erős és fókuszált fényük van. A lámpatesteket mindig úgy alakítják ki, hogy a fénysugár fókusza állítható legyen (Petzl Zoom). Használatuk akkor előnyös, ha viszonylag távolabbra akarunk világítani, például keressük a turistajelzést az erdőben, vagy az útvonalat egy sziklás terepet. Egyik hátrányuk, hogy mindig csak egy kisebb kört világítanak meg, a másik pedig, hogy zabálják az energiát. A halogén égők elég hamar le tudják meríteni elemeinket, ezért mindig célszerű tartalékelemekkel indulni a túrára. A mai lámpák kis méretük ellenére (pl. egy Tikka Plus mindössze 78g) igen nagy fényerőre képesek (a világítótávolság az a távolság, ahol a lámpa fényereje 0,25 lux vagy annál nagyobb – amely érték kb. a

telihold fényereje) A LED-ek elterjedésével a maximális üzemidő is nagymértékben megnőtt, így már nem lehetetlen a 170 órás üzemidő sem. Mivel a lámpák teljesítménye, vagyis a világítótávolsága fokozatosan csökken, így kifejlesztettek olyan lámpákat is, melyekben a LED-ek szabályozottak, vagyis egy elektronikus szabályozásnak köszönhetően az elem teljes élettartama alatt állandó marad a LED fényereje, majd hirtelen lecsökken a fényerő 0,25 lux körülire (túlélő üzemmód – a lámpa 2 méteres távolságban 0,25 lux fényerő alatt képes csak világítani). 8. ábra Petzl Myo XP és Petzl Zippka Az EÜ csomagról túl részletesen nem beszélnék, de fokozottan felhívom a figyelmet a meglétére, mely adott esetben életet is menthet. Legjobb, ha mindenkinek van egy saját (mindenkinek magának kell tudnia, hogy milyen gyógyszereket szedhet, stb.), de minimum egy legyen a túrázó csoportban. Ajánlott utipatika: – 23 –

Túrázó alapismeretek • Fájdalom, illetve lázcsillapító: Algopyrin, Demalgon, Kataflam, Rubofen, Aspirin; • Hashajtó: Tisasen, Phenolphtalein; • Hasfogó: Sulfaguanidin, Reasec, Imodium; • Hányinger ellen: Deadalon, Torecan; • Allergiás reakciók: Zirtec, kalcium pezsgőtabletta, vagy ampulla; • Torokfertőtlenítő tabletta vagy cukorka. • Széles spektrumú antibiotikum; • Ragtapasz, illetve Leukopalst; • Izületi bántalmak ellen: Voltaren, Diclofenac; • Égési sérülések ellen, illetve viszketések csökkentésére: Fenistil gél, Elocom; • Kötszerek, steríl mullapok, fásli, háromszögletes kendő; • Sebfertőtlenítő: Betadine; • Izolációs fólia; • Síp, „lavina-zsinór”, alkoholos kézmosó kendő, a gyógyszerek használati útmutatója, csipesz, tű és cérna, kisolló, vízhatlan gyufa vagy tűzcsiholó (kovakő), fogkefe fogkrém Akármilyen túráról is legyen szó nagy segítség lehet egy pár teleszkópos túrabot

(vagy adott esetben egy síbot), melynek segítségével könnyebb az egyensúlyozás, nem beszélve arról, hogy nagymértékben csökkenti a térdek és a gerinc terhelését (nem mindegy, hogy testünk tömege 2 vagy 4 helyen támaszkodik). A markolata lehet szimplán gumi, de a profibbaknál már parafából készül és maga a markolat is rugózik. A hegye majdnem minden esetben vídia anyagból készül (rendkívül erős és kopásálló anyag). A hegye felett hótányért is felerősíthetünk, így havas terepen is használható, nem süllyed bele teljesen a hóba (ugyanakkor igen nehéz levenni). Amikor nincs szükségünk rá, kb 50 cm-esre össze tudjuk tolni, így könnyebben fel tudjuk erősíteni a zsákunkra. Bicska mindig legyen nálad, mert szükséged lehet rá a kempingezéskor, mint univerzális kézi szerszám, vagy mint evőeszköz, és mint a manikűrkészlet kelléke. Mindezen felül akár életet is menthet (gondoljunk csak az Ég és jég között c.

nagysikerű hegymászós mozifilmre, és ezt most nem viccből írtam le). Többféle típus kapható, de számunkra a legmegfelelőbb azon kivitelek, melyek multifunkcionálisak – legyen rajta kés, fűrész, kisolló, dugóhúzó, konzervnyitó, sörnyitó, bőrlyukasztó, csipesz, csavarhúzó, stb. Ezen felül lehet rajta számos egyéb dolog is, de az itt felsorolt funkciók a legfontosabbak. Mindezek mellet nem egy hátrány, ha még könnyű is. Víztartály. Az emberi test (egyénenként különböző mértékben) víztartalma csökken az izzadással, a vizelet-kiválasztásával, a hasmenéssel, és a légzéssel is, mely a nagy erőkifejtéstől, illetve az erős napsugárzás miatt fokozottá válik. Testünk kiszáradásakor vagy ezzel párhuzamosan a testünk elektrolit egyensúlyának felborulásával izomgörcsök is – 24 – Túrázó alapismeretek felléphetnek. A kiszáradás elkerülését a folyamatos néhány deciliteres vagy csak néhány kortyos ivás

jelentős mértékben elősegíti. A napi folyadékbevitel legyen minimum 2-3 liter, melyből, ha lehet legalább a fele tiszta víz legyen, de ez csak ajánlás, illetve személyenként nagyon változó. Számos kivitelben lehet különböző kulacsokat venni, melyek anyagukat tekintve lehet műanyagból, alumíniumból vagy titánból. A műanyag kulacs előnye, hogy könnyű, jobb a hőszigetelő képessége, mint a fém kulacsé, viszont nehezebb tisztítani. A fém kulacsok erősebbek, könnyebb tisztítani, de hátrányuk, hogy ütődéskor könnyen behorpadnak. Egyes fém típusokhoz kapható hőszigetelő lappal bélelt, orkán anyaggal beborított védő tasak, ami részben a hőszigetelést is biztosítja. A titánból készült kulacsok ellenállóak, rossz a hővezető képességük, ami itt kifejezetten előny, de elég drága. A kulacs fala szerkezetileg lehet szimpla vagy kettős falú. A kettős falú úgynevezett termo kulacsok, vagyis a termoszok hosszabb ideig

képesek a meleget megtartani. Mind műanyagból mind fémből is készülhetnek. Pakoláskor mindig könnyen elérhető helyre rakd, hogy bármikor könnyen elővehesd. Legcélszerűbb a hátizsák külsejére erősíteni (de úgy hogy az ne himbálózzon), vagy egy külső zsebbe tenni. Mindig tartsd tisztán, odahaza kimosás és alapos öblítés után mindig teljesen szárítsd ki. Tartósan soha se tárold úgy, hogy a teteje rá van csavarva, mert elég hamar bepenészedik. Napjainkban már szinte szériatartozék a közepes vagy nagyobb hátizsákokhoz a beszerelhető víztartályok. Ezek általában 2-3 literesek (de akár 4-5 literesek is lehetnek), s melyek kiválóan alkalmasak a folyamatos folyadékpótlásra, melyek nem másak, mint egy erős falú műanyag zacskó. Ezekhez a rendszerekhez 0,5–1 literes műanyag cső csatlakozik, mely a hátizsákból a vállak felett ívelve odaerősíthető a hátizsák vállhevederére. A gumicső végén elzárható szelep

található, így iváskor a szelep megnyitásával és szívásával lehet a tartályból a vizet inni. A gumicső a tartály alján csatlakozik, így a folyadékoszlop súlya segíti a könnyebb vízivást. S bár az említett hátizsákokba speciálisan ki van képezve e tartályok helye, nem minden esetben kell odarakni, ahova azt tervezték, hiszen megtöltve a tartály nagyon bumszli lesz és így nehéz pakolni a zsákba, mindemellett ha kiürül, nehezebb újratölteni. Megjegyzendő, hogy körülményes a tisztítása, nehezen tud kiszáradni Mind 2. Táborozás felszerelései 2.1 Derékalj A talaj és a hálózsák között alkot egy szigetelő réteget, mely szinte minden esetben olyan anyagból készül, amelyben valamilyen módon a levegő szigetel. Kiválasztásánál a kényelmességét, a hőszigetelő képességét, illetve a súlyát és méretét érdemes figyelembe venni. A matracok szigetelő teljesítménye attól függ, mennyi levegőt képesek benntartani és

ez mennyire tud keringeni.(minél kevésbé cirkulár annál hatékonyabb a hőszigetelés). – 25 – Túrázó alapismeretek Nyitott cellás habmatrac. Apró, nyitott levegőcellákból felépülő, szivacsszerű matrac, avagy a Polifoam. Előnyei: megfelelő vastagsággal akár kényelmes is lehet, igen könnyű és nagyon olcsó, a szigetelőképessége növekszik ha alufóliával vonják be az egyik oldalát. Az apró habcellák megakadályozzák a levegő keringését, ezért ez a matrac elég hatékonyan szigetel. Hátrányai: könnyen megszívja magát folyadékkal, ami egy elázásnál gondot okozhat. Kevésbé szigetel, mint zártcellás rokona (ugyanahhoz a szigeteléshez kb négyszer olyan vastag nyitott cellás matracra van szükséged, mint zártcellásra). Viszonylag nagy helyet foglal, így csomagoláskor nehéz összenyomni, továbbá nem annyira tartós (6. ábra). 6. ábra Polifoamok, köztük alufóliával lamellált is és Artiach Supramat önfelfújódó

matrac Zártcellás matrac. Apró, zárt levegő-cellákkal töltött tömör habból készült matrac Előnyei: olcsó, tartós és kiválóan hőszigetel, hiszen gyakorlatilag nincs benne levegőáramlás, így vékonyan is meglehetősen jól szigetel, továbbá a nedvességet sem szívja magába. Hátrányai: nehezebb, mint a polifoam, és sokkal keményebb, mint a nyitott cellás matracon (ha ugyanolyan kényelmeset akarsz, mint a nyitott cellás, akkor sokkal vastagabb darabra van szükséged) (6. ábra) Önfelfújódó matrac. Légzáró, vízhatlan nejlon köpennyel bevont nyitott cellás matrac. Amikor összetekerjük kipréselődik a belőle levegő, így egy vákuum keletkezik benne. Amikor kicsavarjuk, illetve kinyitjuk a szelepét részben magától felfúvódik Előnyei: olyan kényelmes, mint a nyitott cellás matrac, de sokkal jobb a hőszigetelése, hiszen a nejlon köpeny megakadályozza a levegő áramlását, valamint a nedvesség felszívását. Állítható a

benne lévő levegő mennyisége a beépített szelepen keresztül, így változtatható a matrac keménysége. Feltekerve különösen kicsire összecsomagolható Hátrányai: elég drága Könnyen kilyukadhat, vagy kihasadhat (igaz, a külső sérülés javítása nem okoz problémát). Nehezebb, mint a nyitott vagy zártcellás matracok (6. ábra) Kisebb, de akár a nagyobb túrákra is, érdemes rendszeresíteni egy „ülifoamot”, mely egy maximum 50 x 50cm-es polifoam darab, melyre bármilyen körülmények között rá tudzs ülni (hidegben, koszban, stb.) Nem mellesleg a puha merevítés nélküli hátizsákokban lévő – 26 – Túrázó alapismeretek egyszerű merevítés is alkalmas erre a funkcióra. Ennek egy hátránya, van, hogy macerás a kivétel és visszarakás. 2.2 Hálózsák A hálózsák lényegében fogva tartja a zsákba rekedt, nem keringő („holt”) levegőt, így meleg réteget alakít ki a test körül. Ez a levegő, melyet a test melegít

fel, védőgátat képez a test és a kinti hideg levegő között. Éppen ezért a jó hőszigetelő zsákokban érdemes minél kevesebb ruhában aludni, hogy a testmelegünk minél intenzívebben és minél gyorsabban fel tudja melegíteni ezt a levegőt. Természetesen azt, hogy ruhában vagy csak egy aláöltözetben alszunk, azt az egyéni ízlésünk, illetve a körülmények nagyban befolyásolják. Mivel a hálózsák sok esetben nagy helyet foglal el a hátizsákban, ezért érdemes a túrához legmegfelelőbbet kiválasztani, amikor is át kell gondolnunk, milyen helyre megyünk (tengerpart, magashegy), milyen évszakban akarunk túrázni, illetve ezzel párhuzamosan milyen időjárási viszonyokra lehet majd számítani. Annak eldöntésére, hogy az adott hálózsák milyen hőmérsékletű környezetben jelentheti a legjobb megoldást az ún. "komfort" fokozatát kell vizsgálnunk, amely megmutatja azt a hőmérséklet-intervallumot, melyben a zsák kellemes

közérzetet biztosít. Ez lényegében három számot jelent: pl. +3°C / –9°C / –28°C, ami azt jelenti, hogy +3°C-on még elviselhető meleg (nem fősz meg), –9°C-on a legkellemesebb „időjárást” biztosítja a zsákon belül, míg – 28°C-on még éppen túléljük az éjszakát (nem fagyunk halálra). Amikor a megfelelő komfort fokozatot akarod kiválasztani, érdemes a következő lépéseket követni: • Becsüld meg a várható éjszakai hőmérsékletet. A legtöbb esetben –5 és +10 °C között alszunk. Ez persze erősen változhat a klímától, az évszaktól vagy a tengerszint feletti magasságtól függően. • Kissé told el lefelé vagy felfelé a becsült sávot a személyes igényednek megfelelően aszerint, hogy inkább melegben vagy hűvösben szeretsz aludni, esetleg a táborban is ragaszkodsz a pizsamádhoz. • Vesd össze az általad becsült hőmérsékleti intervallumot a gyártó által ajánlott komfort fokozattal. Ne feledd, hogy ezek

az adatok csupán iránymutatók, valamelyest mégis behatárolják a Neked való modellek kínálatát. Érdemes 1-2 fokkal – hölgyeknek 5-10 fokkal – inkább melegebb zsákot választani, hiszen az éjszakai hidegérzet nagymértékben csökkenhet a fáradtságtól, éhségtől, emellett a használat fokozatosan rontja a zsák szigetelő képességét (könnyebb kicipzározni a hálózsákot, hogy szellőztess, mint felébredni az éjszaka, hogy felöltözz). Mindemellett hasznos, ha van egy „melegebb” és egy „hidegebb” hálózsákunk, így minden körülmények között a legideálisabb méretű, súlyú és komforttartományú hálózsákot tudjuk vinni. – 27 – Túrázó alapismeretek A hálózsák töltete, így hőszigetelése nagymértékben befolyásolja, hogy milyen nehéz az adott zsák és mekkora helyet foglal. A hálózsák élettartama ugyancsak ezen múlik A sokféle töltet két fő csoportra osztható: Természetes töltet (pehely). Előnye: a

legkönnyebb, leghatékonyabb, legjobban összenyomható és a leghosszabb élettartamú hőszigetelő anyag. Hátránya: jóval drágább, mint a szintetikus töltetek. Nedvesen nem szigetel és sokáig tart, amíg kiszárad, mindezen felül egyszeri átázás után már nem fogja ugyanazt a szigetelést produkálni, mint azelőtt. A külső szigetelésre nagy figyelmet kell fordítani (bivakzsák használata), illetve érdemes olyan zsákot választani, melynek a külső anyaga lélegző anyagból van (pl. gore-tex) Szintetikus töltet. Előnye: nedvesen hatékonyabban szigetel, mint a pehely (s bár csekély eredménnyel, de még mindig jobb, mint a semmi). Gyorsabban szárad, mint a pehely és jóval olcsóbb. Hátránya: hideg, száraz körülmények között a szintetikus töltetet össze se lehet hasonlítani a pehellyel, bár meg kell jegyezni, hogy némelyikük már egész jól megközelíti. Kevésbé tűnik tartósnak Az alak határozza meg, mennyire kényelmes a

hálózsák, milyen meleg (minél kevesebb levegőt kell felmelegítenünk, annál gyorsabban és jobban tudjuk azt megtenni), illetve, hogy a csomagolásnál mennyi helyet foglal. Érdemes megjegyezni, hogy a hálózsákokat nem érdemes „élére” hajtogatva elcsomagolni, mert ha állandóan ugyanott törik meg a zsák, a töltőanyaga a hajtogatás helyén kikopik, törik, így a szigetelése nagymértékben csökken. Mikor nem használjuk érdemes a tokjából kivéve száraz, hűvös helyen tartani, hogy a töltőanyag nem legyen állandóan nyomás alatt. Múmia. Ezek keskeny, szorosan a testhez simuló zsákok, emiatt kisebb a súlyuk és nagy a hővisszatartásuk. A lábnál keskenyen kezdődnek, a vállig lassan kiszélesednek és hőszigetelő, szorosan illeszkedő kapucniban végződnek. Előnyök: a karcsú szabás növeli a hatékonyságot, csökkenti a súlyát és terjedelmét. A kapucni sok meleget megőriz Hátrányok: néhány ember kényelmetlennek, szorosnak

érzi a szűk szabást. Fél-múmia. Ezek a hálózsákok több helyet kínálnak, mint az előzőek, aminek eredményeként kissé nehezebbek és nagyobb terjedelműek. Legtöbbjüknek a meleg megtartása érdekében kapucnijuk és kissé keskenyedő alakjuk van. Előnyök: jó hővisszatartás és nagyobb hely a mozgásra. Hátrányok: Kevésbé hatékony, mint a múmia zsák (több helyet kell felmelegíteni), ugyanakkor néhányan még ezt is szűknek érzik. Négyszögletes. Ezek meleg időre ajánlott hálózsákok Tágasak, emiatt sok testmeleget kiengednek. Sok négyszögletes zsákot teljesen szétcipzározhatsz, így takaróként is használhatók. Legtöbbjüknek nincs kapucnija Előnyök: sokoldalúan használhatók Négyszögletes alakja sok mozgást tesz lehetővé. Hátrányok: nem szigetelnek hatékonyan, a legtöbb súly- és helyfüggő hátizsákos túrázónak túl nehezek és nagy tömegűek, így leginkább autós kirándulásokkor alkalmazhatók. – 28 –

Túrázó alapismeretek 7. ábra Marmot Wave III pehely hálózsák, Lafuma Patrol XL négyszögletes hálózsák és Rock Empire Ontario szintetikus hálózsák Vásárláskor – mégha bután is hangzik – érdemes a boltban belebújni és kipróbálni a méretét (hosszát, szélességét), illetve az ergonómiáját! Meggondolandó, hogy 10-20 cm-el hosszabbat vegyünk, mint ahogy nekünk kellene, hogy a levetett ruháinkat oda tudjuk gyömöszölni, így reggel testmeleg ruhába tudunk felöltözni. A töltőanyag elhelyezkedése a zsákon belül szintén jelentős mértékben befolyásolja a zsák hőszigetelését, így a komforttartományát. A 3 vagy 4 évszakos hálózsákok úgynevezett melegvarrással készülnek. Ennek lényege, hogy a külső és belső huzat anyaga nem közvetlenül van összevarrva, hanem egy néhány centiméter széles "fal" tartja őket egymástól távol. Ezek különböző keresztmetszetű profilokat adnak, melyek a töltőanyag

elcsúszását akadályozzák meg, így a hőszigetelő képességét befolyásolják. E technológia nélkül a 0°C alatti zsákok ma már elképzelhetetlenek. Az alvó test leghidegebb része a lábfej. Éppen ezért a legmelegebb zsákokon vagy egyáltalán nincs cipzár, vagy az csak a test felső kétharmadán található. Egy másik ötlet a párban gyártott hálózsákok, melyek egyikén a cipzár a jobb oldalon, a másikon a baloldalon található, és a kettő összecipzározható. Az így kínált számos lehetőség mellett ez az egyik legmelegebb megoldás, de ilyenkor a gallér és a kapucni már nem működik tökéletesen. A hálózsákok cipzárjai általában alulról is nyithatók, így egy könnyű szellőztetés a kényes derékrész kitakarása nélkül is megoldható. A testmeleg akár 50%-át is elveszítheted a fejeden keresztül. A kapucni ezt a meleget fogja fel és tartja bent. Jó, ha a kapucni összehúzható (hasonlóan a kabátokhoz), hogy minél jobban

körbevegye a fejet – mintha sapkában aludnánk. A hálózsák belsejében, vállmagasságban van egy gallér, mely megakadályozza a meleg kiszivárgását. A minuszos zsákoknál ez elengedhetetlen, melyet szintén össze lehet húzni, hogy a nyak körül minél inkább elzárja a hideg levegő útját. A cipzártakaró egy szigetelőanyaggal megtöltött cső, amely végigfut a cipzár mentén, hogy ott megakadályozza a meleg kiszivárgását. Általában a közepes és hideg zsákokon található. – 29 – Túrázó alapismeretek Hogy védjük az elkoszolódástól hálózsákunkat, érdemes egy vékony huzatot belehúzni (szimpla lepedőből varrt „cső”), illetve a fejünk alá tenni valamit (polár pulóverünk kispárnának is kitűnően használható). 2.3 Sátor A világ legkisebb és legkönnyebb panziója Jöhet eső, Szél, hideg, szúnyog, stb a sátorban majd mindig biztonságban vagy, nem mellesleg ott van a megmagyarázhatatlan biztonságérzet, amely

akkor tölt el, ha bebújtál a sátorba és behúztad a cipzárt – hiszen akkor Téged nem láthat senki. Mindezért érdemes olyan sátrat venni, ami könnyű, erős, tartós, minőségi alapanyagokból készült, így az élettartama hosszú (nem olcsó egy jó sátor), mérete hosszú távú terveidnek megfelelő, ellenáll a legszélsőségesebb időjárási viszonyoknak, hidegnek és melegnek egyaránt, ezért bármely túrán használhatod. A gyártók általában az alvóhelyek száma szerint osztályozzák a sátrakat, vagyis a gyártó által meghatározott, a sátorban kényelmesen elférő felnőttek számával (előfordul, hogy ez a szám egy kissé nagyvonalú): • Szóló (egyszemélyes) sátrak: kicsi és rendkívül könnyű sátor egy embernek (ebben a kategóriában a bivakzsák is benne van); • 1-2 személyes sátrak: ezek megfelelő védelmet nyújtanak akár egy embernek, de akár már két ember is elfér benne (nem feltétlen kényelmesen). • 2 személyes

sátrak: a túrasátrak legnépszerűbb mérete, széles választékkal, mely 2 ember számára optimális súly és méret kombináció. • 2-3 személyes sátrak: ezek lényegében szélesebbre (és sokszor magasabbra) szabott kétszemélyes sátrak, melyek nagyobb teret biztosítanak. Szükség esetén egy harmadik személyt is bepréselődhet, de hosszabb távon ez nem túl kényelmes. • 3 személyes sátrak: ha hármasban utaztok, ebben már megfelelő teretek lesz, de ha kettesben utaztok ugyan, de szeretitek a csomagokat a sátorban tartani, és nem zavar a súlytöbblet, ezek a sátrak nagyon kényelmesek lesznek. • 4 személyes sátrak: tömör, alacsony profilú túrasátrak, melyeket csomagolása alapján négyfelé osztható a csapatban. Súlyuk általában 5,5-7 kg között van Autóval kirándulóknak inkább megfelelő választás, ha nem akar az ember olyan nagy csomagot vinni, mint amit a hagyományos fülkés sátor jelent és nem baj, hogy nem tudunk felállni

benne. • Családi sátrak: nem az "este felállítom, reggel lebontom" kategória sátrai. A családi sátrak inkább kempingezéshez, mint háton cipelésre ajánlott modellek, melyeknél a kényelem az elsődleges. Ha nagyobb csapat szeretne a vadonban sátrazni, a könyebb, alumínium rudas változatok a csapattársak között szétosztva akár messzebbre is elvihetők, de alapvetően autóval érdemes szállítani, lévén, hogy súlyuk akár 15-20 kg is lehet. – 30 – Túrázó alapismeretek Mikor sátrat választasz érdemes odafigyelned arra, hogy egy általános derékalj kb. 185 cm hosszú és 55 cm széles, és ahhoz, hogy két ember elférjen a sátorban, legalább 110 cm szélesnek kell lennie. Persze ha nem akartok túl közel aludni egymáshoz, ennél lehet kicsivel több, illetve ha éjszaka nyugtalanul alszol és dobálod magad, érdemes szélesebb sátrat venned. Azt, hogy megfelelő-e számodra a sátor, az alaprajz tanulmányozásával döntheted

el, mely minden sátornál meg van adva. Ez ad némi támpontot arról, hogy mennyire szűkös vagy tágas, mely befolyásolja a sátorba zárt levegő mennyiségét. Azt is figyelembe kell venni, hogy milyen körülmények között akarod majd használni, mert ha pl. egy sivatagi túrára készülsz, vagy olyan helyekre szeretsz menni, ahol magas a páratartalom, akkor a szellőzés nagyon fontos szempont kell, hogy legyen a választásnál. Ezért olyan sátrat keress, melynek nagy ablaka, vagy tetőszellőzője van, illetve hálós ajtaja is van. Amennyiben gyakran táborozol tavasszal és ősszel inkább tágas sátrat vegyél, melynek van egy belső, a sátor plafonja közelében kifeszített, függőágyszerű háló, ahol a nedves dolgok az éjszaka során gyorsabban megszáradnak. Ha különböző időjárási körülmények között sátrazol, és néha még téli viharokra is számíthatsz, olyan sátrat érdemes választani, mely a legkíméletlenebb téli körülmények

között is megállja a helyét (merevítése, ergonómiája megfelelő). Mindenképpen válassz megfelelően A sátor csak mérsékelt súlynövekedést jelent a csomagodban, ugyanakkor önbizalmat ad a tudat, hogy utad során bármely váratlan pillanatban megfelelő menedékkel rendelkezel. 8. ábra Vaude Campo 3 személyes iglu sátor Általánosságban elmondható hogy a téli-hegymászó sátrak alapvetően az év bármely időszakában használhatóak (azaz 4-évszakos sátrak), hosszabb ideig is képesek ellenállni a – 31 – Túrázó alapismeretek legzordabb időjárásnak is. Az általános túrasátrak, más néven 3-évszakos sátrak téli használatra már nem annyira alkalmasak, de zord, bár nem szélsőséges időjárásban még megállják a helyüket. Az átlagos minimum súly a sátorbelső, a külső ponyva és a rudak együttes súlya. Sátorvásárlásnál ezt a súlyt lehet összehasonlítani. Az átlagos csomagolt súly az összes sátor tartozék,

vagyis a belső és a külső ponyva, a rudak, a cövekek, a tokok, a használati útmutató és minden egyéb, melyet a gyártó a sátor mellé ad együttes súlya. A csomagméret az összetekert, sátortokba helyezett csomag méretét jelöli. Általános szabályként érdemes szem előtt tartani, hogy egy többszemélyes sátor összsúlya ne legyen több személyenként 2 kg-nál. Néhány 1- vagy 1-2 személyes sátor természetesen túllépheti ezt az értéket, de ez érthető, mivel a sátor összes alkotórészét (ponyva, rudak, cövekek stb.) egy embernek kell cipelnie Az alapméret a sátor aljának maximális méretei cm-ben. Az első szám a hosszúság, a második, a döntő, a szélesség. Így a 200 x 150cm méret azt jelenti, hogy a sátor a fejtől a lábig 200 cm hosszú, legszélesebb pontján, pedig 150 cm széles. Ne felejtsük el, hogy a sátrak gyakran összeszűkülő szélességűek, ezért a 150 cm-es maximális szélesség a lábrésznél ennél sokkal

keskenyebb is lehet. A csúcsmagasság az a maximális belső magasság, amely mutatja, hogy mennyi helyed van a sátorban a felüléshez. Ez általában 110130 cm között szokott lenni A rudak tartják a sátor belsejét, mely a belső teret adja. A rudakat kétféleképpen rögzíthetjük a sátorhoz, bújtatón keresztül vagy csatokkal. Néhány sátor bújtatója folyamatosan végigfut a belsőn, így nem kell több rövidebb „alagúton” átfűzni a rudazatot, ami némileg megkönnyíti és meggyorsítja a sátor felverését. A csatokat nagyon könnyű használni, és általában nagyobb helyet biztosítanak a külső és a belső között, ami minimalizálja a páralecsapódást. A bújtatókat mindazonáltal stabilabbnak tartják Kétféle rudazatot szoktak alkalmazni: az alumínium (ereje és tartóssága miatt kedvelt) és az üvegszálas (kevésbé költséges megoldás). Mind az alumínium, mind az üvegszálas rudak általában üregesek, melyeken keresztül hosszú

gumizsineggel vannak összekötve, hogy gyorsan össze tudjuk állítani a rudazatot. Néhány olcsó sátrat tömör üvegszálas rudakkal kínálnak, de ezek a tömör rudak könnyen kettéhasadhatnak, vagy eltörhetnek. Több rúd nagyobb szilárdságot és stabilitást biztosít a sátornak A téli-hegymászó sátrak, mivel szélsőséges időjárási viszonyok között is stabilan kell, hogy álljon, jellemzően több rudat tartalmaznak (általában hármat), mint a túrasátrak. A rudak nagyobb száma természetesen nagyobb súlyt jelent. A külső anyaguk általában vízhatlan réteggel bevont nejlon anyag, a belső anyagánál nehezebb, kopásállóbb. A belső anyagánál leggyakrabban ripstop nejlont használnak, mely egy könnyű, fél-centinként erősebb szállal átszőtt anyag, így egy szakadásnál magától nem hasad tovább. Az alj anyaga a külső anyagához hasonló, általában vízhatlan réteggel bevont nejlon, a kopásnak ellenálló, általában nehezebb

anyag. Az hogy mennyire vízhatlan a külső – 32 – Túrázó alapismeretek ponyva és a padló anyaga egy számértékkel jellemzik, hogy mekkora, mm-ben kifejezett vízoszlopnak megfelelő víznyomást képes kibírni beázás nélkül. Ez 2000 és 5000 mm között szokott lenni, de az alj akár 10.000 mm-es is lehet Nedves, párás időben próbáld elkerülni, hogy a sátor külső ponyvája hozzáérjen a belsőhöz, mert különben könnyen beázhat. Elkerülése érdekében használd a feszítő zsinegeket a sátor megfelelő kifeszítésére. A bejáratok száma az egyes modellektől függ. A két bejárat választási lehetőséget kínál, aminek akkor van jelentősége, ha a társad éppen alszik és nem akarod felébreszteni, amikor ki kell menned. Az egy bejáratú sátornál az ajtó általában a sátor fej felőli végén van Ha ez oldalt van, kellemetlen lehet a kijutás a másik zavarása nélkül. A több bejáratú sátrak többnyire drágábbak. A

könnyű 3-évszakos sátrak mérsékelt égövön tavaszi, nyári és őszi használatra készültek. Ellenállnak a szélnek és az esőnek, de nagyobb hómennyiség esetén nem alkalmasak megfelelő menedéknek. A 3-évszakos modellek 5 cm havat elviselnek, de 50 cm már komoly problémát okozhat. A szupererős 4-évszakos sátrakat általában 1-2 többlet rúddal egészítik ki a falak megerősítése érdekében, így komoly szél vagy nagy mennyiségű hótömeg alatt is szilárdan állnak. A téli sátrak jellemző alakja a kupola valamilyen típusa Ez kiküszöböli a sátor külsején a vízszintes felületeket, ahol a hó esetleg megállhat. Természetesen a téli-hegymászó sátrak a szelídebb körülmények között is jól működnek. Az önhordó modellek cövekek használata nélkül is megállnak, így felverheted, forgathatod, odébb teheted, kirázhatod. Az önhordókat mindazonáltal egy erős szél elfújhatja, hacsak le nem rögzíted. A "cövekelt"

modellek csakis cövekek segítségével állíthatók fel, de gyakran kevesebb rudat igényelnek, ami könnyebbé teszi őket. Napjaink legnépszerűbb sátor alakja a kupola. Szimmetrikus megjelenése, súlyához képest erős szerkezete és könnyű összeállíthatósága tette közkedveltté. Sok gyártó készít sátraihoz ún. "lábnyomot", vagyis méretre készített aláterítéket, mely tökéletesen illeszkedik a sátor aljához (legtöbbjük hozzáerősíthető a sátorhoz). Ez védi a sátor alját a kopástól és sérülésektől, csomagolásnál, pedig tiszta területet biztosít a sátor összehajtásához. Olcsóbb megoldás lehet, ha erre a célra ún. Bramac fóliát használunk, mely akár szimpla pungának is használható. Érdemes a sátrat gondozni, hiszen csak kevés törődést kíván, de a jól karbantartott, minőségi sátor évekig megbízhatóan szolgál, nem ázik be, stb. Útközben: • Sima, vízszintes sátorhelyet válassz. Tisztítsd

meg a törmeléktől (fenyőtoboz, gallyak, kisebb kövek), melyek nem csupán a hátadat bökdösik alvás közben, de a sátrad alján is kisebb-nagyobb lyukakat üthetnek. • Használj aláterítéket a sátor aljának megvédésére, és reggel tiszta placcod lesz a sátor összecsomagolására. – 33 – Túrázó alapismeretek • Amikor bemászol a sátorban, a cipődet, papucsodat stb., hagyd kint, feleslegesen ne • • • • • koszold össze bent. A nap ultraibolya sugárzása (UVA és UVB) gyorsan elöregítheti a nejlont. Ha kevés, vagy semmi árnyékos hely nincs a táborhelyen, terítsd a sátradra egy külső ponyvát. Ha önhordó a sátrad, mielőtt elcsomagolod, mindig emeld fel, és alaposan rázd ki belőle a törmeléket. Ha a sátradnak gumiszalaggal összekötött rúdjai vannak, egyesével, kézzel állítsd össze a hosszokat, mert ha ostorként csapod ki sérülhet a rudazat és a gumiszalag is. A sátor lebontásánál a gumiszalaggal

összekötött rudazatot először középen húzd szét. Ezzel a módszerrel egyenletesen oszlik meg a feszültség a gumiszalagon a tárolás során. A sátor összecsomagolásánál ne mindig ugyanazon élek mentén hajtsd össze. Ezek az élek az évek során maradandóak lesznek és azokon a helyeken törékennyé válik az anyag. Minden pakolásnál más helyen hajtsd össze a sátrat, még ha ez csak néhány centit is jelent. És amikor nem túrázol a következő dolgokat érdemes elvégezni. Mindig győződj meg róla, hogy száraz a sátrad, amikor elpakolod. A szárazság a legfontosabb karbantartási szabály. Ha hosszabb ideig nedvesen hagyod a sátradat, még ha csak nyirkos is, garantáltan bepenészedik, amitől kellemetlen szaga lesz és károsítja a vízhatlan bevonatot. Utazás után bontsd ki a sátrat és győződj meg róla, hogy sehol nem nedves. Ha csak egy kis nyirkosságot is találsz, állítsd fel egy árnyékos helyen és szárítsd ki. Ha van

lehetőséged, a sátortokból kivéve, lazán összehajtva tárold. Lehetőleg ne tárold nedves vagy forró helyen. Ez a "tartsd szárazon" alapszabály az utazás során is fennáll Ha kénytelen vagy esőben összepakolni a vizes sátrat, az első adandó alkalommal szárítsd ki. A sátor tisztítására használj puha szivacsot és gyengéden dörzsöld kézzel a piszkos részeket. Hideg vizet és kímélő szappant használj. Alaposan öblítsd ki és árnyékos helyen felállítva tökéletesen szárítsd ki. Mosógépben soha ne mosd és szárítsd a sátrat; a hő eltorzíthatja, vagy megolvaszthatja a nejlont, mindamellett az impregnálását is rendesen tönkreteszi. 2.4 Főző, edény, evőeszköz A megfelelő főző kiválasztásához két dolgot kell szem előtt tartani: milyen típusú túrákat tervezel és milyen típusú ételeket, akarsz főzni. Próbáld megbecsülni, hogy hány emberre kell majd főzni, hiszen ez határozza meg, mekkora főzőre lesz

szükséged. Milyen időjárási, hőmérsékleti viszonyok között fogod a főződet használni, mert ez befolyásolhatja az üzemanyag típusát; Továbbá azt is érdemes átgondolni, hogy milyen bonyolult ételeket akarsz majd készíteni, mert ez befolyásolja, hogy mennyire finoman állítható főződ kell, hogy legyen. – 34 – Túrázó alapismeretek A túrafőzők különböző méretekben készülnek - a könnyű, zsebre vágható mikro-főzőtől kezdve a kétégős főzőig, amely éppen csak befér az autó csomagtartójába, de általánosságban elmondható, hogy a legkönnyebb, legkisebbre csomagolható modellt érdemes választani: • Legyen levehető az üzemanyagtartályáról: sok főző leszerelhető a külső üzemanyagtartályról, így könnyebb elcsomagolni a hátizsákban és így kisebb a sérülés valószínűsége is. • Becsukható vagy összehajtható legyen: a könnyebb csomagolás érdekében sok túrafőző lába, kitámasztója,

edénytartója összehajtható vagy lecsukható. • Praktikus, ha beleilleszthető az edénykészletbe: néhány főzőt úgy terveztek, hogy belecsomagolható a leginkább elterjedt edénykészletekbe. Ezzel sok helyet takaríthatunk meg. Ha folyékony üzemanyaggal működő főződ van, legyen nálad egy műanyag tok, amibe beleteszed a főzőt, nehogy a kiszivárgó üzemanyag az edényeidbe kerüljön. A legtöbb modern túrafőző folyékony, vagy nagynyomású gáz üzemanyaggal működik, melyek gázhalmazállapotban égeti el az üzemanyagot. A folyékony üzemanyaggal működő főzők a folyékony állapotban tárolt anyagot közvetlenül az égés előtt alakítják gázneművé. A nagynyomású gázt szintén folyékony állapotban tárolják (a túlnyomásos palack magas nyomása miatt), de mihelyst felszabadulnak, gázként jutnak ki a főzőből. Mielőtt választasz érdemes eldönteni, hogy milyen típusú üzemanyag(ok) felelnek meg számodra a legjobban. Ez

leszűkíti a lehetőségeket: 1. Bután és bután-keverék (nagynyomású gáz) • Előnyei: Kényelmes, tisztán égő és könnyen meggyújtható. Azonnal forrón ég, nem igényel előmelegítést. Könnyen állítható lassú lángra, és nem mellesleg nem folyik ki. • Hátrányai: Drágább, mint az összes többi üzemanyag. Cipelned kell az összes palackot, mind a telét, mind az ürest (mivel a legtöbbjük újratölthető). Fagypont alatti hőmérsékleten csökkenhet a teljesítménye – hideg körülmények között a keverékek (bután/propán és izobután) jobban működnek, mint a tiszta bután. A tiszta propán -15 °C-ig jól működik, míg a butánt 0 °C alatt már nem tud meggyulladni. Repülőn nem szállítható, és a világ másik végén nem biztos, hogy kapsz az égőfejhez megfelelő palackot. • Összefoglalva: Meleg és mérsékelt időjárási viszonyok (Európában bárhol) között táborozóknak kitűnő alternatíva. Bután: 490-530 °C

gyulladási hőmérséklet, 130 MJ/kg égéshő, 121 MJ/kg fűtőérték; propán: 510 °C gyulladási hőmérséklet, 100,5 MJ/kg égéshő; 92 MJ/kg fűtőérték. – 35 – Túrázó alapismeretek 2. Petróleum (folyékony) • Előnyei: Olcsó, a világ bármely részén könnyen hozzájuthatsz, nagy a hőleadása, a kiszivárgó folyadék nem gyúlékony. • Hátrányai: Valamennyire piszkos, szennyezve ég és büdös. Előmelegítésre van szükség, ami más gyújtó üzemanyag használatával egyszerűsíthető, és könnyen eltömi a főző részeit. A kiszivárgó folyadék lassan párolog, ergo sokáig büdös marad a cuccod ha ráfolyik. • Összefoglalva: Olcsó, sokoldalú alternatíva, különösen az Európán és az Egyesült Államokon kívül utazó csavargók számára, ahol a tiszta benzin és a bután keverékek nem szerezhetők be. Nem olyan tiszta és egyszerűen használható, mint a bután vagy a benzin. 320 °C gyulladási hőmérséklet, 42-46

MJ/kg égéshő, 40-44 MJ/kg fűtőérték. 3. Benzin (folyékony) • Előnyei: Olcsó és könnyen beszerezhető. Könnyen begyújtható, a kiszivárgó anyag gyorsan elpárolog. • Hátrányai: Illékony, a kifolyt benzin gyorsan lángra tud kapni, robbanásveszélyes, begyújtásához előmelegítésre van szükség, de itt az előmelegítéshez használható a főzőből vett üzemanyag is. A nem tiszta benzin gyakori dugulásokat okozhat • Összefoglalva: Széleskörűen alkalmazható, minden időjárási körülmények között használható. Megbízható, hatékony és olcsó 230-300 °C gyulladási hőmérséklet, 44 MJ/kg égéshő, 42,5 MJ/kg fűtőérték. 4. Denaturált szesz (folyékony) • Előnyei: Alacsony illékonyság, majdnem hangtalanul ég. A denaturált szesszel működő főzők általában a többi főzőtípusnál kevesebb alkatrészből állnak, így kisebb a meghibásodás lehetősége. • Hátrányai: Alacsonyabb hőleadás, így a főzés hosszabb

időt és több üzemanyagot vesz igénybe. Európán és Észak-Amerikán kívüli helyeken a beszerzése körülményes lehet. • Összefoglalva: Használható, környezetkímélő megoldás európai és észak-amerikai utazásokhoz, különösen ha békés, nyugodt, lassú túrára mész. 24 MJ/kg fűtőérték 5. Többféle üzemanyaggal üzemelő főzők Léteznek olyan főzők is, amelyek többféle üzemanyaggal is működtethetők. Ezek általában drágábbak, mint az egyszerű főzők, és nehezebb lehet a karbantartásuk is. A legtöbb túrafőző két fő részből áll: az üzemanyagtartály és a főzőfej. Ez a két rész lehet egybeépítve, vagy egy rövid csővel összekötve. Amikor a főző működik, az üzemanyag a nyomás hatására a tartályból a főzőfejbe jut. A nyomás lehet a már eleve magasnyomású tartályban, vagy neked kell előállítani egy kis pumpa segítségével. Ez a nyomás készteti az – 36 – Túrázó alapismeretek üzemanyagot,

hogy átjusson a csövön, majd az égőfejnél egy kis fúvókán, ahol oxigénnel keveredve meggyullad. 9. ábra Primus Omnifuel vegyes tüzelésű főző, Gosystem mini gázfőző és Gosystem állványos gázfőző A hatékony égés elérése érdekében az üzemanyagot gáznemű formában kell meggyújtani. A folyékony üzemanyaggal működő főzőket úgy alakították ki, hogy az üzemanyag a forró égőfej közelében elhaladva, közvetlenül a fúvóka előtt porlasztódjon el. A főzőfej hője (az üzemanyagtartály nyomásával együtt) a folyékony üzemanyagot gázzá alakítja (ez a cső generátor részében történik). Minél forróbb az égőfej, annál hatékonyabb az átalakítás. Előmelegítésnek nevezzük azt, amikor a főző begyújtása előtt kis mennyiségű üzemanyag vagy más gyúlékony anyag elégetésével felmelegítjük az üzemanyag csővezetékét az égőfej alján. Ez a művelet felmelegíti az égőfejet, a csövet és a generátort, így

amikor először bekapcsoljuk a főzőt, a folyékony üzemanyag már porlasztva jön ki a fúvókából. Az előmelegítés a nagynyomású gázzal működő főzők esetében nem szükséges, mivel az üzemanyag ebben az esetben már gáz állapotban éri el a főzőfejet. Néhány üzemanyag (pl. benzin) mind előmelegítésre, mind a főző üzemeltetésére alkalmas Mások (mint a petróleum) előmelegítésre nem igazán használhatók. Ha problémát okoz az előmelegítés, ennek elősegítésére legyen nálad egy kis tartályban tiszta szesz. Kiválasztásnál a következőket érdemes figyelembe venni: • Mennyire egyszerű a főző összerakása, szerelése? Minden egyes használat előtt össze kell szerelni? Ha igen, ez könnyű vagy bonyolult művelet? • Masszív-e a főző? Stabilan áll az egyenetlen talajon? Mennyire nehéz az edényt ráhelyezni? • Ha gázpalackkal működik, könnyű azt a főzőhöz erősíteni és levenni? Le lehet venni, mielőtt teljesen

kifogyott? • Mennyire könnyű a főzőt begyújtani? Szükség van-e előmelegítésre? Ha igen, lehet-e a saját üzemanyagával? – 37 – Túrázó alapismeretek • Mennyire könnyű a főzőt szabályozni? Könnyen állítható az erőssége? Lehet-e rajta lassan főzni? • Mennyire egyszerű a karbantartása? Útközben, saját magad meg tudod-e javítani? Azt is fontos tudni, mekkora a teljesítménye, vagyis mekkora az átlagos forrás idő, amely mutatja, hogy milyen melegen ég a főző, mekkora az 1 liter üzemanyaggal felforralt víz mennyisége, mely mutatja, hogy a főző hatékonyságát (olyan jellemző, mint az autóknál a kW). Mekkora az égésidő maximális lángon, vagyis mennyi ideig működik a főző adott üzemanyag mennyiséggel, mielőtt újra fel kell tölteni. A főző teljesítményének fokozásához főzésnél használj fedőt, használj szélfogót, az előmelegítésre használj szeszt (ez megakadályozza a kormosodást), tanuld meg,

hogyan tudod megfelelően tisztítani és karbantartani a főződet, használat előtt kávé-filterrel mindig szűrj át minden folyékony üzemanyagot, a nap vagy a tested melegével olvaszd fel a havat ne a főződdel. Ha olyan folyékony üzemanyaggal üzemelő főzőt választottál, melynek nincs belső tartálya, az üzemanyag szállítására külön palack(ok)ra lesz szükséged. Ezeknél alapvető követelmények, hogy fémből legyenek. Soha ne használj az üzemanyag szállítására egy normál bolti műanyag flakont vagy üveget, ugyanis a műanyag felveszi az üzemanyag alkotórészeit, oldhatja a flakon anyagát, és gyakran ereszt a kupaknál. Az üveg pedig könnyen törik, így az üzemanyag palackok esetében a leggyakrabban használt fém az alumínium. Megkülönböztethetőek legyenek, nehogy rossz flakont húzzunk meg Ne szivárogjanak, legyen megbízható csavaros teteje, és gumi tömítése, mely kizárja a szivárgást. Az utazás során szükséges

üzemanyag megbecsülése kényes kérdés. Számtalan tényező befolyásolja, mint például az adott főző hatékonysága, az időjárási viszonyok (hőmérséklet, szél, csapadék, magasság), a főzések száma, az ételek bonyolultsága, tervezed-e a víz tisztítását forralással. Nagyon fontos a megfelelő főzőedény és evőeszköz kiválasztása is. Az edénykészletnek meg van az előnye, hogy az edények egymásba csúsztathatóak, így az egész készlet csak akkora helyet foglal el, mint amekkora a legnagyobb lábos. Többféle anyagból készülhetnek az edények. Az alumínium edény egyik legjobb tulajdonsága hogy könnyű, jó a hővezető képessége, így lassú tűzön nem ég le benne az étel, ugyanakkor könnyen karcolódik és horpad. A rozsdamentes acél edény keményebb és nehezebben karcolódik, de pl. a hegymászáshoz elég luxus a súlya miatt, és még a hőt sem vezeti túl jól, ezért könnyen leég a forróbb helyeken. Manapság a

titánból készült edények a legmodernebbek, mivel rendkívül erős és szuper könnyű. Viszont sokkal drágább, mint a többi alternatíva és a hõt rosszabbul vezeti, mint a rozsdamentes acél. – 38 – Túrázó alapismeretek A teflon mindamellett hogy könnyű benne a főzés, nem igazán elterjedt a túrázásban, hisz felülete nem olyan tartós, mint az általános fém felszín. A fém eszközök összekaristolhatják, mindamellett remek dolgokat lehet benne főzni, így mégis érdemes egy kisebb méretű teflon serpenyőt rendszeresíteni. A műanyag egy könnyű és közömbös anyag, jól használható tányérként és légmentesen zárható ételes dobozként. Hátránya viszont hogy nem olyan tartós, mint a fémből készült edények, nehezebben tisztíthatóak, és hosszú távon az ételek szagát és ízét is átveszik, mindamellett, hogy nem hőállóak. Lehetőleg minden edénynek legyen teteje, melyet tányérként is használhatsz, nem beszélve

arról, hogy a főzési időt és az üzemanyag felhasználást is csökkented. Az edényhez legyen fogantyú, hisz ezzel a forró edényt is meg tudod fogni. Vannak olyan készletek, amihez bögrét, evőeszközöket is árulnak, de ezek drágák. A legegyszerűbb bögrék acélból készülnek, de léteznek duplafalúak is, így forrón is meg lehet őket fogni. Mindazonáltal ha a súlycsökkentés fontos, elegendő egy lábas is, melyből inni is lehet. Az evőeszköz legelterjedtebb típusa az ún „kanálgép”, de vannak ultra könnyű műanyag, igen magas hőállóságú evőeszközök is. 2.5 Egyéb Az alvóháló egy teljesen vagy majdnem teljesen zárt szúnyogháló, mely a rovaroktól véd meg, de az esőtől nem. Meleg időben, illetve „szúnyogos” helyeken ajánlott, különösen, ha pl. maláriaveszélyes helyen vagyunk A bivakzsák olyan, egyszemélyes menedék, melybe rajtad és a hálózsákodon kívül gyakorlatilag nem fér már be semmi. Ha a súly- és a

térfogatcsökkentés elsődleges szempont számodra, akkor érdemes használni. Amennyiben többen szeretnétek fedett helyen aludni, akkor érdemes ún. pungát kifeszíteni, ami lényegében nem más, mint egy műanyag ponyva. Mindamellett, hogy alatta akár 3-4 ember is elférhet (nem ázunk el, nem tűz minket a Nap, illetve a hajnali pár nem csapódik le a hálózsákunkra, így nem ázik el), a sátor alá is tehető, hogy csökkentsük az átázás veszélyét, illetve a koszolódását. A „Bramac-fólia” erőssége, tartóssága és kis fajsúlya miatt tökéletesen alkalmas erre a feladatra (egy hátránya van, hogy kis tételben nem nagyon kapható – tapasztalatom szerint). 3. Tájékozódás 3.1 A térkép A térkép a földfelszín vagy valamely részletének arányosan kisebbített, felülnézetben (alaprajzszerűen) képzett képe, amely a terepet valósághűen ábrázolja. Felhasználás célja szerint megkülönböztetünk: földrajzi atlaszt, autós

térképet és atlaszt, részletes helyszíni térkép egy adott régióról vagy az egész országról, város térkép, turista térkép, hegymászó térkép. – 39 – Túrázó alapismeretek A földrajzi atlasz egy könyv méretű térkép gyűjtemény, melyben a világ országai találhatóak meg különböző méretarányban, magába foglalva mind a domborzati és vízrajzi, mind a gazdasági vetületét az adott országnak. Bővebb, szöveges természetrajzi és gazdasági tájékoztatót is találsz az adott országról, feltüntetve a fontosabb gazdasági mutatószámokat is. Mérete miatt nem érdemes magunkkal vinni, csupán gondolatébresztőnek, egy konkrét helyszín behatárolására alkalmas. Ötleteket, távoli célpontokat lehet belőle meríteni Ha autóval utazol, szerezz be egy jó autós térképet. Legelterjedtebb típusuk az autós atlaszok, melyekbe nagyobb térségek úthálózata van megrajzolva (pl. Európa) Figyelembe kell venni azonban, hogy

sokkminden van benne, de kevésbé részletes, mint ha csak az adott országról használnál részletes autós térképet. A lényeg, hogy meg tudd határozni az utazás útvonalát, költségét és időtartamát, esetlegesen egyéb alternatív útvonalak megjelölésével. Helyszíni térkép egy adott régióról, országról. Ezek a legrészletesebb térképek, elég speciálisak. Törekedj arra, hogy a legjobbat szerezd be a helyszínről, hogy minél pontosabban tájékozódni tudj majd a terepen, főleg ha az előtted még ismeretlen helyszín. A célterületen folytatott tevékenységtől függően speciális térképek léteznek, attól függően hogy túrázni, hegyet mászni vagy csak várost akarsz nézni. Ezeknek a beszerzése kíván a legtöbb odafigyelést. Vannak olyan célterületek, melyekről kevés jó minőségű térkép áll a rendelkezésre (pl. elmaradott országok), ilyenkor természetesen azzal kell beérned, ami van, illetve más csatornákon keresztül

kiegészítő információkat kell gyűjtened (Internet, haverok, útikönyvek leírásaiból). A méretarány, vagy más néven a lépték nagyon egyszerűen fogalmazva az a viszonyszám, ami megmutatja, hogy a térképen 1 cm a valóságban hány centimétert jelent. Így ha például egy Európa atlaszra az van írva, hogy 1:1.000000, az azt jelenti, hogy minden térképi centiméter a valóságban 1.000000 cm, azaz 10 kilométer • M: 1:1.000000 Ezt általában egy Európa nagyságú területet lefedő atlasznál szokták alkalmazni és leginkább arra való, hogy aki nagy távolságokat tesz meg, a kiinduló városból egy másik nagy- vagy kisebb várost, települést, vagy csak egyszerűen egy helyet megtaláljon. Ennél mélyebb információkat ezek a térképek általában nem tartalmaznak, ezért helyi közlekedésre többnyire alkalmatlanok. • M: 1:500.000 Egy Magyarországnyi terület ábrázolására alkalmas méretarány és egy papír ívre rányomtatható

Magyarország teljes területe. Hazánkban ez a legáltalánosabban használt lépték. • M: 1:300.000 Igen jól használható lépték, sok-sok európai országról készült ebben a méretarányban atlasz. Jól alkalmazható egészen kicsi települések és "eldugott utak" megtalálásához. – 40 – Túrázó alapismeretek • M: 1:200.000 – 1:250000 Régebben Magyarországról ilyen léptékben csak katonai térképszelvények készültek, ma azonban egyre több kitűnően olvasható és rengeteg információt tartalmazó atlasz készül. • M: 1:100.000 Egyes régiókról készítenek ilyen kiváló léptékben térképeket, sőt több európai országról is elkészült ebben a különlegesen jó léptékben az ország-atlasz. Mivel itt egy térképi centiméteren 1 km-es területet ábrázolnak, ezért van hely a térképen igen sok helyi információ megrajzolására, vagyis ezek a térképek képezik az alapját az ún. "szabadidős"

térképeknek, ahol már a helyi szórakozási lehetőségeket is térképileg ábrázolni szokták. • M: 1:50.000 Ez a legelterjedtebb turista lépték, ahol az erdei utak (szintmagasságok, magassági pontok, patakok, stb.) kitűnően ábrázolhatók • M: 1:25.000 A legjobb minőségű hegymászó térképek méretaránya, teljes részletességgel ábrázolhatóak az adott tájegység tereptani jellegzetességei. • M: 1:10.000 – 1:20000 Ez a "várostérképek" általános léptéke, itt az utcák, a helyi közlekedési vonalak és számtalan információ jól ábrázolható. A legfontosabb információk minden térképtípuson fel van tüntetve, melyek a következők: • A térkép címe (neve), vagyis az ábrázolt terület legjelentősebben lakott településének, hegységének, vizének, vagy régiójának neve, mely utal a terület földrajzi helyére vagy jellegére (pl. Budai-hegység túristatérképe) • A méretaránya (lásd fentebb) és a vonalas

aránymértéke, mely a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték. Segítségével átszámítás nélkül is leolvashatjuk a lemért távolságot. • A jelmagyarázat a térképi jelkulcs legfontosabb jeleit és azok rövid magyarázatát tartalmazza a térképolvasás megkönnyítésére. A térképi jeleket szigorú rendben, csoportosítva, meghatározott sorrend szerint mutatja be. A jelmagyarázat tartalma függ a térkép típusától, céljától, a rendelkezésre álló helytől és a célközönség térképismereti fokától. Minden természetes és mesterséges tereptárgyat a térkép nem tud jelölni, mivel az összes jel nem fér el rajta, ezért mindig a térkép jellege (autóstérkép, turistatérkép, stb.) határozza meg, hogy mi kerül rá Turistatérképen így elsősorban azok a tereptárgyak szerepelnek, amelyekre a gyaloglás közben – például tájékozódás miatt – szükség lehet. a) Alaprajzzal azokat a tereprészeket és tereptárgyakat

jelölhetjük, melyek a térkép méretarányában kifejezhetők (erdők, rétek, kertek, mocsarak, tavak, települések, stb.) Azonban a térképjelek többsége nem tudja méretarányosan feltüntetni a tereptárgyakat (pl. várakat, egyedülálló házakat, hidakat, tornyokat, templomokat), mivel arányos kisebbítéssel szabad szemmel nem is – 41 – Túrázó alapismeretek b) c) d) e) f) látnánk. Ezeket a tereptárgyakat meghatározott alakú jelekkel ábrázoljuk (templomok, vadászház, magányos fa, vadászles, stb.) A domborzatot szintvonalakkal (egyenlő magasságú pontokat összekötő görbe vonalakkal) ábrázoljuk. Az alapszintvonalak közötti magasságkülönbséget külön feltüntetik, a turistatérképeken általában 10-2025-50 méterenként követik egymást. A lejtőirány a szintvonalakra mindenütt merőleges, az eséstüske jelzi a lejtés irányát. Minél közelebb haladnak egymás mellett a szintvonalak, annál meredekebb a lejtő (15º-nál

meredekebb lejtők nehezen, a 30º-nál meredekebbek egyáltalán nem vagy csak technikai eszközökkel, erősen kapaszkodva járhatók be). Vízszintes a turistaút, ha párhuzamosan halad a szintvonallal, s minél nagyobb szöget zár be vele, annál kaptatósabb. Kevésbé pontos és megbízható, inkább csak tájékoztató jellegű a domborzat színfokozatos (a mélység és magasság növekedésével egyre sötétebb) vagy domborzatárnyékolásos ábrázolása, ez utóbbi például a szintvonalak kiegészítője lehet, a meredek lejtűket így még szemléletesebbé tehetjük. A térképen bizonyos tereptárgyakat meghatározott színekkel ábrázolunk. Barnával a domborzatot, zölddel a növényzetet, kékkel a vizeket, pirossal a határokat, közutakat, jelzett turistautakat. A nevek, feliratok, ill a mesterséges tereptárgyak jelölése fekete színnel történik. A névrajz a településektől - ha lehet - keleti irányban a térkép alsó és felső keretvonalával

párhuzamosan szerepel, hegységeknél a csapásiránynak megfelelően található a névkiírás. A térképen különböző típusú, nagyságú és színű számokkal találkozunk. A szintvonalakra írt barna magassági számok az abszolút, tengerszint feletti magasságot fejezik ki, a számjegyek alsó része a lejtő irányába mutat. A magassági pontoknál kiírt fekete számok is a tengerszint feletti magasságot mutatják. A bevágásoknál lévő fekete negatív (-), ill. a kiemelkedéseknél lévő fekete pozitív (+) előjelű számok a környező területekhez viszonyított relatív magasságot jelzik. A folyóvizeknél feltüntetett fekete törtszámok számlálójában a folyó szélességét, nevezőjében a mélységét fejezik ki. (pl15 / 4) A nagyobb tavak, folyók, tengerek mélységét kék számok fejezik ki. Az egyenlő mélységű pontokat összekötő görbe vonalakon lévő számok alsó része a nagyobb mélység felé mutat. A folyóknál a sodrásirányt

fekete nyíllal jelölik A nyílra írt fekete szám a vízfolyás sebességéről tájékoztat. A vízeséseknél feltüntetett fekete számok a vízzuhatag relatív magasságát adják meg. Hidaknál jelölt törtszámok számlálójában a híd hosszát (esetleg kötőjellel mellette a híd szélességét), nevezőjében a híd teherbírását jelölik. – 42 – Túrázó alapismeretek g) Az alagutaknál lévő törtszám számlálója az alagút hosszát, nevezője a szélességét fejezi ki. Az erdők térképjele mellett feltüntetett törtszám számlálója a fák közepes magasságát, nevezője a fatörzsek átlagos vastagságát mutatja (20 / 0,2 , vagyis lombos erdőben átlagosan 20 méter magasak a fák, míg törzsvastagságuk átlagértéke 20 centiméter /0,2 méter/). • Az északi irányt mutató nyíl a térkép szélén. A térképek keretvonalai általában egybeesnek a fő világtájak irányával, és a térkép felső széle az északi irányt mutatja

(vagyis a térkép „északfejes"). Amennyiben a térkép ehhez képest elforgatva ábrázolja a területet, az északjel nem hagyható el a térképről. Az északjel a térképeken általában a mágneses északi irányt mutatja, topográfiai szelvényeken a földrajzi (csillagászati) és a mágneses északi irány eltérését (deklináció) is feltüntetik. Vannak térképek, ahol a hálózati északi irány mellett a földrajzi (csillagászati) északi irányt és a mágneses északi irányt, valamint a hálózati és a földrajzi észak, ill. a földrajzi és a mágneses észak közötti elhajlás értékét is feltüntetik (10/a és 10/b. ábra) 10/a. ábra Hálózati- és mágneses elhajlás 10/b. ábra A hálózati- és a mágneses elhajlás – 43 – Túrázó alapismeretek a) Hálózati elhajlásnak nevezzük a kilométer-hálózati vonalak és a földrajzi fokhálózat É-D vonalak és a földrajzi fokhálózat É-D vonalai által bezárt szöget (µ). b)

Mágneses elhajlásnak, vagy deklinációnak (δ) nevezzük a mágneses északi irány és a földrajzi északi irány által bezárt szöget. • Az áttekintő térkép a főtérkép méretarányánál kisebb, a célterületet ábrázoló térkép, amely a melléktérképek kivágatának, illetve, szelvényezett térkép esetén az egyes szelvények kivágatának határvonalait mutatja be. • A kolofon a térkép szerkesztésére, kiadására vonatkozó információkat tartalmazó jegyzet a térkép szélén, mely tartalmazza a térkép szerzőjé, kiadóját, az adatgyűjtés lezárásának és/vagy a térkép kiadásának dátumát, az ISBN számát és a szerzői jogokat. A térképek készítési módja szerint megkülönböztetünk hajtogatott papírtérképet, borítóval ellátott térképet és műanyagba hegesztett, hajtogatott térképet. A legolcsóbb és a legmegfelelőbb térképek általában a hajtogatott papírtérképek, melyeket harmonikaszerűen vannak

összehajtogatva. Az egyik oldalra nyomják a térképet, a másikra az egyéb információkat. Előnye, hogy többnyire olcsó, de komoly hátránya, hogy teljes egészében szét kell hajtogatni a használat során, emiatt néha nehezen kezelhető és könnyen szakad. Bár ha az adott kisebb célterület részét úgy hajtogatjuk, hogy az mindig látható legyen, nem kell állandóan ki-be hajtogatni. A színvonalasabb kiadásokhoz védőfólia is tartozik Vannak tartósabb, fóliázott-laminált térképek is, de ezek természetesen drágábbak, de saját magunk is „laminálhatjuk” ezeket a hajtogatott térképeket, egyszerű széles átlátszó ragasztószalaggal. A borítóval ellátott térképek esetén a szokványos papírtérképet általában egy kemény (karton) borítóba ragasztják és a hátoldali, nehezen kezelhető helységnévmutatót egy külön kis füzettel helyettesítik, ezáltal a térkép használhatósága jelentősen megnő, különös tekintettel arra,

hogy a füzetbe számos olyan információt is elhelyezhetnek, ami a térkép hátoldalára nem fért volna el. Különösen jelentős előnye ezen új típusú térképeknek, hogy "gerincre bígeltek", ami azt jelenti, hogy a borító felső hajtása teljesen kiforgatható a térképlappal együtt, ezáltal nem szükséges az egész térképet szétnyitni, hanem mindig csak azt a részt kell kihajtani, amelyiket használjuk. Eközben a kemény borító megvédi a térképlapokat az idő előtti beszakadástól, kilyukadástól. A műanyagba hegesztett, hajtogatott térképeket "hajtogatásonként" szétvágják és laminálják, majd speciális gépek segítségével úgy összehajtogatják, mint egy egyszerű hajtogatott térképet. Ennek következtében a térkép teljesen vízhatlan lesz, pl vizisportoknál nélkülözhetetlen. Függetlenül a korszerű technológiától az ár átlagosan alig valamivel több, mint a kemény borítós hajtogatott térképek

ára. – 44 – Túrázó alapismeretek Manapság az egyre inkább terjedő műholdas navigációs rendszerek (GPS-ek) használatához a térkép szegélye mentén fel szokták tüntetni a hosszúsági- és szélességi fokbeosztásokat, a főbb hosszúsági és szélességi vonalak végig haladnak a térkép teljes felületén. A pontosabb helyzet meghatározás végett a GPS skálán részletes perc, másodperc beosztások is vannak, arra az esetre, ha interpolációra van szükség. 3.2 A tájoló A túrázáshoz mindenkor hozzátartozik a tájoló is Úttalan terepen vagy sötétben, rossz, látási viszonyok közölt és általában a tájékozódásnál nélkülözhetetlen eszköz. Hiába van a legrészletesebb és legújabb kiadású térkép a kezünkben, tájoló nélkül sok esetben nem tudjuk meghatározni helyzetünket. Az iránytűt az ókori Kínában időszámításunk előtt 2000 évvel alkalmazták az akkori utazók. A kocsikon vízzel telt edényben

elhelyezett úszó falapra felerősített „delejes” (mágneses) lemezecske mutatta a déli irányt. Ezt a készüléket az arabok, majd az európaiak vették át a kínaiaktól. A mágneses tulajdonságú lemezt egy csúcsra helyezték, és dobozba foglalták. Később megjelent a doboz fenekére felfestett szélrózsa, majd olyan kiegészítőket szereltek fel a dobozra, amivel a tárgyak „irányba vétele” megkönnyíthető, vagyis kialakult a tájoló. A ma forgalomban levő fokbeosztásos tájolókat (amikor a kör kerületét 360 fokra, azon belül percekre osztják be) általában a természetjárók, a vonásbeosztásúakat (a kör kerületét egységesen 6400 vonásra, vagy 6000 vonásnak megfelelő szögértékre osztják fel) a katonák és a turisták is, a kompaszvonásos tájolókat pedig a tengerészek használják. Ez természetesen általánosítás, de a gyakorlat ezt mutatja. Pl a szovjet Adriánov-kartájólón mind fok-, mind vonásbeosztás is található.

Mindenesetre bármilyen tájoló is kerül a kezünkbe, legyen azon fok- vagy vonásbeosztás, illetve a fő világtájakat jelölő betűjelzéseket. Az iránytű tehát nem más, mint egy szelencében szabadon feltámasztott mágnestű, melynek sötétebb színű vége a mindenkori mágnes északi irányba mutat. A szelencében a tű alatt a fő- és mellékvilágtájak ábrázolása látható. Az iránytű csak tájékoztatásra szolgál, irányszöget nem tud mérni. A tájoló is egy szelencében szabadon feltámasztott mágnestű, de a szelence forgatható, ezáltal irányszöget is tudunk mérni (11. ábra) Irányszögnek nevezzük valamely iránynak az északi (vagy déli) iránnyal bezárt szögét. Egy laptájoló főbb részei (12. ábra): Mágnestű. Keskeny, mágnesezett lemezcsík, amely egy acélcsúcson támaszkodva szabadon foroghat, és mágneses tulajdonságánál fogva a Föld mágneses erőterének hatására beáll az erőtér pólusainak Észak-Déli irányába.

A tű É-i végét rendszerint fluoreszkáló festékkel vonják be, amely éjjel világít. – 45 – Túrázó alapismeretek 11. ábra Recta ds56 tükrös és Silva Voyager 8010 laptájoló Szelence. Átlátszó anyagból készült, légmentesen zárt dob, melynek skálabeosztása lehetővé teszi irányok mérését. A szelence számozása a különböző típusoknál más és más: 360 vagy 400 fok. A szelence átlátszó fenék-, ill fedőlapján levő irányvonalak mérés közben megkönnyítik az észak-déli irány párhuzamosítását a térképen. Alaplap. Egy téglalap alakú, átlátszó (műanyag) lap, amelynek középvonalába az irányvonalat belegravírozták. Az alaplap két hosszabb oldala - irányéle párhuzamos az irányvonallal és egymással, így az irányok mérésénél a középvonalon áthúzódó irányvonal helyett is könnyen alkalmazhatók. Az alaplapon található még néhány kiegészítő rész. A beépített nagyító megkönnyíti az

apróbb térképjelek és a sűrűbb térképrészletek olvasását. A rugós lépésszámláló tárcsa a hosszabb távolságok mérésekor kerül alkalmazásra a terepen úgy, hogy 100 lépésenként egyegy osztással elforgatjuk és a tárcsán lévő számozás mutatja, hány osztással forgattuk el a mérés során. A laptájoló alaplapjának elején levő rövidebb oldalon mm-beosztás teszi lehetőé a térképen történő távolságméréseket. Ugyancsak a gyors távolságmérését segíti a baloldali hosszabb oldalra vésett 1:25.000-es méretarányú aránymérték is 12. ábra Laptájoló részei – 46 – Túrázó alapismeretek Egy Bézard típusú tájoló a pontos méréseket követelő versenybírói munka, a térképhelyesbítés, a bemérői gyakorlat nélkülözhetetlen műszere, amelynek fedele irányréssel van ellátva, és így pontosabb iránymérését biztosít a terepen. Főbb részei (13 ábra): Mágnestű. A szelencében szabadon feltámasztott

mágneses tű megjelölt "Északi" vége állandóan a Föld északi irányába mutat. Szelence. Rendszerint légmentesen zárt, átlátszó fedelű dob, melynek fok- vagy vonásosztása lehetővé teszi a mért irányok értékének leolvasását. A szelencén betűjel rögzíti a fővilágtájakat. A szelencén levő beosztás, valamint a számozás kezdőpontja és növekedésének forgásiránya a különböző típusú tájolóknál más és más 13. ábra Bézárd típusú tájoló részei A "DK 6400" rendszer azt jelenti, hogy a tájoló körosztása 6400 részre – vonásra – van beosztva, a ’0’ kezdőpont Délen van, és Keleti irányba haladva növekednek a számok. Az "ÉK 6000" pedig azt jelzi, hogy a tájoló körosztása 6000 részre van beosztva, a ’0’ kezdőpont északon van és a számok Keleti irányban növekednek. A vonás tulajdonképpen egy szögértékegység, mely az 1 km hosszú szögszárak 1 méteres nyílásszöge Az

"ÉK 360°"-os tájolónál a teljes kör, vagyis a szelence körlapja, 360 egyenlő részre van felosztva. A ’0’ északon van, és a számok növekedésének (forgásának) iránya keleti. Az "ÉK 400"-as tájoló körlapja 400 egyenlő részre van felosztva, a kezdőpont ’0’-ja északon van, és a számozás forgásiránya keleti (14. ábra) A különböző beosztásokat átszámíthatjuk egymásba, de figyelnünk kell arra, hogy az egymás közötti átszámításnál a beosztási irányok kezdetét pontosan figyelembe kell venni: • 100 vonás = 5,63° (64-00 vonásrendszernél); • 100 vonás = 6° (60-00 vonásrendszernél); • 1° = 17,78 vonás (64-00); • 1° = 16,65 vonás (60-00). – 47 – Túrázó alapismeretek 14. ábra Különböző beosztások, azok ’0’ pontja és forgási irányuk 3.3 Tájékozódás a terepen Amennyiben van térképünk és egy tájolónk, már könnyedén meghatározhatjuk, hogy éppen hol vagyunk, illetve

merre kell mennünk a kiszemelt cél eléréséhez. 3.31 Távolság becslése a terepen A pillanatnyi pozíciónk és egy adott tereptárgy közötti távolságot egyszerűen becsülhetjük látással, vagyis, hogy milyen távolságból vehető észre, illetve különböztethető meg környezetétől egy adott tárgy (2. táblázat) 2. táblázat Az egyes tereptárgyak érzékelhetőségi távolsága (látással) Érzékelt tárgy, forma Templom, magas torony Minimális távolság (km) 10-20 Falu, nagyobb épület 8-9 Magányos ház 7-8 Magányos fa 3-5 Házkémény 3-4 Autó 3 Mozgó ember 1-2 Álló ember 0,5-1 Ablakok kerete 0,5 Ruházat 0,25 Arc részei 0,1 – 48 – Túrázó alapismeretek Az ilyen fajta távolságbecslés sok gyakorlást igényel. Egy tárgy közelebbinek tátunk, ha világos és élénk színű, erősen süti a Nap, alulról nézzük vagy egy síkságon szemlélődünk (a terep tagolatlan). Távolabbinak látszik, ha sötét színű,

árnyékban, ködben, esőben van, felülről nézzük vagy hegyes-dombos vidéken (tagolt terepen) vagyunk. A pillanatnyi pozíciónk és egy tereptárgy közötti távolságot hallással is egyszerűen becsülhetjük, vagyis milyen távolságból érzékeljük az adott jelenségeket. Két fő tényező befolyásolhatja: a szélirány és a levegő páratartalma, tehát ennek megfelelően kell korrigálni (3. táblázat) Távbecslés ujjal. Kinyújtott jobb kezünk hüvelykujján keresztül megirányozzuk azt a tereptárgyat, amelynek a távolságát meg akarjuk állapítani. Hunyjuk be a bal szemünket, majd a jobb kar elmozdítása nélkül nyissuk ki a bal szemünket és hunyjuk be a jobbat. Azt tapasztaljuk, hogy ujjunk helyzete egy másik tereptárgyra tevődik át (B). A látott két "tereptárgy" (B – B´) közötti távolságot becsüljük meg és a számot szorozzuk tízzel. A kapott érték megadja az álláspont (A) és a keresett tereptárgy (B) távolságát

(15. ábra) 2. táblázat Az egyes tereptárgyak érzékelhetőségi távolsága (hallással) Érzékelt tárgy, forma Autópálya Minimális távolság (m) 2000-3000 Autó- és traktormotor 2000 Favágás 500-1000 Kalapálás és fejszehang 500 Kiabálás 500 Felismerhető beszédhangok 100 Szófoszlányok Érthető beszéd 75 10-50 B (keresett pont) A álláspont B’ (keresett pont mása) 15. ábra Távbecslés ujjal – 49 – Túrázó alapismeretek 3.32 Távolság mérése terepen A térképen feltüntetett vonalas aránymérték (vagyis a térkép méretarányában szerkesztett hosszmértéke) segítségével történik. A turistaút egyenes szakaszait a melléjük helyezett papírcsíkon, vonalzón, laptájoló szélén jelöljük, majd a vonalas aránymértékre helyezve leolvassuk a terepi távolságot. A kanyargós, görbe vonallal jelölt turistautak esetében a térképi távolság lemérésére használhatunk gördülő távolságmérőt, illetve

cérnaszálat, fűszálat vagy egy papírlap szélét, s a lemért távolságot a vonalas aránymértékre helyezve megkapjuk a terepi távolságot. A megtett távolságot lépésszámlálással is meghatározhatjuk, feltétele, hogy ismerjük saját lépéseink hosszát. Egy átlagos testmagasságú férfi (160 cm) lépéshossza kb 75 cm A testmagasság 10 cm-es eltérése +/- 5 cm-rel változtatja a lépések hosszát (pl. 150 cm magas emberé 70 cm), de ezt elég egyszer (több ismétlésben) meghatározni. Természetesen ez csak egy átlagos érték lehet, hiszen a terep nehézségétől is erősen függ a lépésünk hossza (lejtőn felfelé, vagy lefelé). Mindezen felül vannak lépésszámláló műszerek is, melyet a cipőnkre, lábszárunkra, vagy éppen az övünkre erősítünk és z általunk megadott lépéshossz alapján közvetlenül megadja a megtett távolságot. 3.33 Tereptávolság számítása A térképen mért távolságot (tk) elosztjuk a térkép

méretarányával (M). Vagyis ha a lemért távolság a térképen 4 cm és a térkép méretaránya 1:40.000, akkor a 4 cm a valóságban 160000 cm-nek felel meg, vagyis 1,6 km-nek Ha a lemért távolság a térképen marad 4 cm, de a térkép méretaránya viszont nagyobb, mondjuk 1:25.000, akkor ez esetben a térképen mért 4 cm távolság a terepen 1 km-nek felel meg, vagyis az 1:25.000 méretarányú térkép részletesebb, pontosabb ábrázolást, illetve tájékozódást tesz lehetővé. 3.34 Térképtávolság számítása A terepen megtett távolságot (tt) szorozzuk a térkép méretarányával (M). Vagyis ha az útjelző tábla szerint 5 km-t gyalogoltunk, a térkép méretaránya pedig 1:40.000, akkor a valóságban megtett 5 km-es útszakasz a térképen 12,5 cm távolságot jelent. 3.35 A térkép tájolása iránytűvel vagy tájolóval 1. A tájoló forgatható szelencéjét úgy kell beállítani, hogy a szelence É-D iránya egybeessék a tájoló irányvonalával.

2. A tájolót úgy kell a térképre tenni, hogy irányvonala (s ez egyben É-D vonala) egybeessék a térkép É-D vonalával. 3. A vízszintesen tartott térképen a tájolóval addig kell forogni, míg a mágnestű É-D iránya egybeesik a térkép és a tájoló egyeztetett É-D irányával. – 50 – Túrázó alapismeretek A mágneses iránytűk hibái lehetnek a következők. Elmaradási hiba: a csapágy és a tengely súrlódása, valamint a folyadék fékező hatása miatt az iránytű nem tér vissza alaphelyzetébe, vagyis elmarad. Minél gyorsabban képes beállni az É-D irányba annál precízebb a tájolónk. Csillapodási idő növekedése: jobb kivitelezésű iránytűknél a csillapodásnak meghatározott ideje van. Ha ez növekszik, a műszert javítani kell Önlengés: használat közben az iránytű, rezgő és lengő mozgást vehet fel. Járműveken ezt a jelenséget a hajtómű okozta vibráció is előidézheti. Az iránytű középponti hibája:

felfüggesztési hiba, csapágykopás vagy leejtés következtében jelentkezik, s az iránytű kiegyensúlyozatlan lesz. Deviáció: fémtárgyak (vasúti sín, vasoszlop, karóra, stb.), vastartalmú anyagok, magasfeszültségű vezetékek, transzformátorházak, stb. által okozott mágnestű elhajlás 3.36 Iránymérés a térképen és a terepen Irányméréskor a tájoló irányvonalát a mérendő iránnyal, a szelence É-D irányát az északi iránnyal kell egyeztetni, vagyis terepen az iránytű É-D irányával, térképen az északi irányt jelentő felső széllel. 3.361 Iránymérés a térképen 3. A vízszintesen tartott térképre tegyük úgy a tájolót, hogy irányéle a mérendő irányra mutasson. 4. A térképre szorított tájoló szelencéjét addig forgassuk, míg északi iránya egybeesik a térkép északi irányával (azaz a térkép felső széle felé mutat), ezáltal tájoltuk a térképet. 5. A térkép irányszögét leolvassuk (az irányél és az

É-D vonal között) – 51 – Túrázó alapismeretek 3.361 A térképen mért irányszög azonosítása a terepen 1. A tájolóval kezünkben addig forgunk, míg a mágnestű sötétebb vége be nem áll a szelence északi jelzése alá. Közben ne mozdítsuk el a beállított szelencét 2. A tájoló irányéle (képzeletben meghosszabbítva) mutatja a térképen mért irányt 3.361 Iránymérés a terepen 1. A tájoló irányvonalát a kiválasztott tereptárgyra irányítjuk 2. A tájoló szelencéjét addig forgatjuk, míg az iránytű É-D iránya egybeesik a szelence É-D irányával. 3. Leolvassuk az irányszöget az É-D vonal és az irányél között – 52 – Túrázó alapismeretek 3.361 A terepen mért irányszög azonosítása a térképen A tájolót rátesszük a térképre úgy, hogy irányvonala álláspontunkra kerüljön. Ezt követően addig forgatjuk a tájolót a térképen, míg a szelence É-D iránya egybeesik a térkép É-D irányával. A

beállított szelencét ne mozdítsuk el, a tájolót forgassuk! 3.7 Helymeghatározások 3.71 Előremetszés Amennyiben feladatunk egy célpont helyének meghatározása a térképen, úgy az előttünk látható terep egy jól felismerhető, illetve azonosítható pontjáról (pl. templom, vadles, vadetető, kilátó, stb.) megmérjük a meghatározandó tereppont irányát, és térképünkre berajzoljuk. A terep egy másik jól felismerhető pontjáról ugyanúgy meghatározzuk a célpont irányát és berajzoljuk a térképre. A két irányvonal metszéspontjában van a célpont helye a térképen. Ha feladatunk a célpont helyének meghatározása terepen (pl. tájfutásnál) Álláspontunktól a célpontig iránymeghatározást végzünk a térképen és leolvassuk az irányszöget. A tájoló forgatható szelencéjének segítségével a tájoló mutatótüskéje alá forgatjuk a térképen mért irányszöget (a). Ezek után addig forgunk, míg a tájoló

mágnestüskéjének É-D iránya megegyezik a szelence É-D irányvonalával (b), majd a tájoló irányvonala mentén elindulunk. – 53 – Túrázó alapismeretek 3.72 Oldalmetszés Úton, nyiladékon, erdőszélen állva pontos helyünk megállapítható egy oldalt látható és a térképen is azonosítható tereptárgy segítségével. A tájoló szelencéjének ÉD irányát és a mágnestű É-D irányát fedésbe hozzuk A tájolót úgy tesszük a térképre, hogy irányéle az oldalt lévő tárgyra mutasson, és a szelence, valamint a térkép É-D iránya egybeessék. A tájoló irányéle, ill meghosszabbítása metszi a terepvonalat, amelyiken állunk 3.73 Hátrametszés Ha álláspontunk teljesen ismeretlen, 3 (esetleg 2) jól azonosítható tereppontra van szükség. Mindegyik irányba irányszöget mérünk egymás után A célpontra állítjuk a tájoló irányélét és a szelence forgatásával a szelence É-D irányát fedésbe hozzuk a mágnestű É-D

irányával. Ezt követően a tájolót a térképre tesszük úgy, hogy irányéle a célpontra kerüljön és a szelence É-D iránya egybeessék a térkép É-D irányával. A tájoló irányéle mentén az ismert pontból kiindulva egyenest húzunk. A három (esetleg kettő) egyenes metszéspontja lesz álláspontunk helye. – 54 – Túrázó alapismeretek Felhasznált irodalom. Jelen írás a megnevezett alkalomból lett összeállítva a fellelhető nyomtatott és digitális (internetes) irodalom felhasználásával! Tehát nem tartom saját írásnak, de még szerkesztett műnek sem – csupán a fellelt anyagokat állítottam tematikus sorrendbe, mely anyag segédletként került felhasználásra egy elméleti előadáson. A felhasznált irodalomból egyes esetekben egy az egyben átemeltem a magyarázó szövegrészeket, lévén, hogy nem volt célom egy külön anyag megírása, csupán egy a túrázásés táborozás felszereléseinek, a terepi tájékozódás

alapvető ismereteit taglaló tematikus anyag összeállítása! DAVIS Watkinson, MEIKE Dalal. 1990 Kempingezés, túrázás (magyar kiadás) Novotrade Kiadó, Budapest. Eredeti könyv: Camping and Walking Usborne Publising Ltd, 197720 Garrick Street, London WC2 9BJ, England. FARKAS Péter (Szerk.) 2005 Hegymászás (magyar kiadás) Eredeti könyv: Steven M Cox, Kris FULSAAS (Ed.) 2001 Mountaineering: Freedom of the Hills 7th Edition 1001 SW Klickitat Way, Suit 201, Seattle, WA 98134. ISBN: 963 218 070 4 GÁBOR Imre. 1986 Turista tereptan Sport, Budapest Garth HATTINGH. 1999 Hegymászók kézikönyve Park Könyvkiadó, Budapest HALÁSZ Miklós. 1987 Tereptan és térképismeret Túravezetők könyvtára 2 Budapesti Természetbarát Bizottság, Budapest. Hegymászás, trekking, kalandtúra. Somkuti Nándor túravezetővel http://somkutin.freewebhu KLINGHAMMER István, PAPP VÁRY Árpád. 1983 Földünk tükre a térkép Gondolat, Budapest Magyar Természetbarát Szövetség.

http://wwwtermeszetjarohu MEGYES Árpád (Szerk.) 1996 Hegymászás Oktatókönyv I rész Magyar Hegymászó Oktatók Egyesülete Mountex. Hegymászó és outdoor felszerelések termékkatalógus 2002; 2006; 2006-2007 Tél; 2007 Tavasz-nyár; 2007-2008 Tél; 2008 nyár; 2008-2009 Tél. http://wwwmountexhu – 55 – Túrázó alapismeretek NÉMETH Imre, NÉMETHNÉ KATONA Judit. Zöld kalandra fel! Környezetvédelemről túrázóknak - turistaságról környezetvédőknek. I és II kötet 1997 Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítvány, Havasi Rózsa Kft. Budapest Polartec Forward Fabric. http://wwwpolarteccom Softshell Körkép. Sportpiac, 2007 Szeptemberi szám Tengerszem termékkatalógus. 2003-2004 Tél; 2006-2007 http://wwwtengerszemhu Waterproof and Breathable GORE-TEX® Outerwear. http://wwwgore-texcouk Wikipédia, a szabad enciklopédia. http://wwwwikipédiahu – 56 –