Nyelvtanulás | Angol » Barta Anikó - Angol nyelv az irodában

Angol nyelv az irodában Név: Barta Anikó Szak: Emberi erőforrások Évfolyam: III. Tagozat: Nappali 2008.1030 Angol nyelv az irodában „A dolgozók meetingelni mennek, hogy megtudják a sales targeteket, majd a pool car-ral tárgyalni.” A vállalati kommunikációban használt kifejezések igen változatos képet mutatnak, ráadásul az idegen szavak mára már oly mértékben elterjedtek, hogy akár egy külön szótárnyi anyagot össze lehetne állítani belőlük. Különösen igaz ez a multinacionális cégekre A multiknál a vállalati kommunikáció nyelve legtöbb esetben az angol, máshol már presztízsokok, a fontosság növelése és a divat is szerepet játszik. Meeting A céges mindennapokban a leggyakrabban használt idegen szó a meeting. Míg 10 éve azt mondták, megbeszélésre megyünk, addigra ma már teljesen elfogadott, ha meetingre hívnak minket. A szó eredetileg találkozást, gyűlést, összejövetelt, értekezletet jelent Értelemszerűen

itthon értekezletet értünk rajta. A meetingen a cég belső ügyeit beszélik meg a résztvevők Nem összetévesztendő a tárgyalással. Egy projekt indításakor használják még a kick-off meeting kifejezést, egy-egy mérföldkő után a milestone meeting dukál, lezáráskor pedig a closure meeting "dívik". Conference call (röviden conf call) Szintén a multiknál divatos kifejezés a conference call, ami szó szerint fordításban magyarul annyit tesz: konferenciahívás. De mit is jelent pontosan? Ez egy olyan telefonhívás, amelynek több szereplője van. Több fajtáját különböztetjük meg: van olyan, amelybe bekapcsolódhat a hívó fél is. Meghallgathatja a többieket és ha mondanivalója van, akkor közbeszól Van olyan is, amikor csak hallgathatja az elhangzottakat. Általában akkor alkalmazzák, amikor globális vagy lokális problémákat, információkat osztanak meg egymással a különböző országokban dolgozó kollégák. Consumer list Az

ügyfelekkel kapcsolatban lévő cégeknél gyakran hallani a consumer list kifejezést. Ez egy lista, amelyen az adott vállalat termékeinek, szolgáltatásainak vevői szerepelnek. Helyet kapnak benne a legfontosabb információk a vásárlókról: telefonszám, email-cím, és gyakran feltüntetik azt is, hogy mikor vásárolt utoljára, illetve milyen mennyiségben a cég vagy a személy. Sales target Az értékesítést folytató vállalatoknál legalább hetente szóba kerül a sales target. A target magyarul célt jelent, a gyakorlatban viszont általában azt az összeget jelöli, amit az értékesítőknek ki kell termelni az eladások segítségével a hónap vagy a negyedév végéig. Persze a targetet meghatározhatják egyéb egységekben is, célként kijelölhetik például az eladandó termékek darabszámát. Cafeteria Már álláskeresőként jó ismerni ezt a szót, ugyanis a cafeteria az állásinterjúkon és a munkahelyen is elég gyakran használt szó, ami

az utóbbi két-három évben épült be a magyar nyelvbe. Magyarországon ugyanis egyre több cég alkalmazza béren kívüli juttatási rendszerként, ugyanis ezt jelenti a szó. Brainstorming A brainstorming tulajdonképpen egy kreatív szakmai beszélgetés. A brainstorming során általában néhány fő ül össze, céljuk pedig megoldást találni egy céges problémára. Hogyan tudjuk sikeresebbé tenni a vállalatot? Mit tegyünk a profit növelése érdekében? Milyen új fejlesztéseket vessünk be a jövőben? Hogyan tudjuk növelni az oldal látogatottságát? A brainstormingon ilyen és hasonló kérdéseket tesznek fel a résztvevőknek, akik ezután elkezdenek ötletelni. Egymás után felvázolják elképzelésüket, véleményüket, ötleteiket a témával kapcsolatban. Pool car Jelentése: céges autó. Napjainkban már szinte nincs olyan vállalat, aki ne biztosítana vállalati autót munkatársai számára. Sokan viszont nem engedhetnek meg maguknak, pontosabban

kollégáiknak 10-15 gépjárművet. Vesznek két autót, pool carokat, vagyis a kulcsos autótat Ezeket előre bejelentve bizonyos feltételek mellett vihetnek el a munkatársak, akiknek az üzleti út után általában kötelező visszaadniuk a kulcsot az ügyvezetőnek. Indoor training A csapatépítő tréningek egy fajtája. Az indoor tréningek tantermi körülmények között zajlanak, résztvevők csoportfoglalkozások keretében végeznek el életszerű szituációs helyzeteket. Ezek a helyzetek a szervezet megoldandó konfliktusait képezik le A tréning témája lehet például a szervezetek közötti kommunikáció és annak javítása, az együttműködés erősítése vagy az új tagok beillesztése a csapatba. Outdoor training A csapatépítő tréningek egy másik fajtája, amely során a résztvevők a szabadban végeznek különböző feladatokat. Ez lehet barlangtúra, rafting, sziklamászás, kötélcsúszás, paint ball, de lehet egy egyszerű együtt

biciklizés is. Alkalmazásával erősödik munkatársak közötti összetartás, és a csapatszellem: a program során ugyanis folyamatosan segíteni kell a társaknak, a nehezebb helyzeteket együtt kell megoldani. Task és task manager A task az irodai szlengben feladatot jelent, a task manager pedig a Windows operációs rendszerekben a rendszer aktuális állapotára vonatkozó információkat megjelenítő sedégprogram. Segítségével megnézhetjük az éppen futó programokat, a hálózat kihasználtságát. FYI Angolul: For Your Information. Az e-mailezésben gyakran látható rövidítés Általában azokat a körleveleket szokták így kezdeni, amelyek a céggel kapcsolatos külső vagy belső információkat tartalmaznak. Work-life balance Egyre divatosabb kifejezés, jelentése: munka-magánélet egyensúlya. Napjainkban az emberek egyre több időt töltenek munkahelyükön, és egyre kevesebbet foglalkoznak magukkal. Nem ritka, hogy még este 10-kor is bent ülnek az

irodában. A munka és a magánélet összhangba hozása nagyrészt a vállalatok feladata lenne. A cégeknek gondoskodnia kéne arról, hogy a családosok elég időt tudjanak gyermekeikkel tölteni, a fiataloknak pedig legyen elég ideje a kikapcsolódásra. Staff Személyzet, stáb. Staff alatt a vállalatnál munkát vállaló szellemi dolgozókat értik Ebbe általában mindenki beletartozik, az informatikustól kezdve az értékesítőkön át az asszisztensekig. Update Frissítés. Egy téma aktualizálása információkkal Használják az irodai nyelvben az updateelni kifejezést is Budget Ez a szó a vállalat éves költségvetését takarja. A büdzsében határozzák meg, mire mennyit költhet a cég. Benne vannak például a marketing-költségek, a hr-költségek (bér, béren kívüli juttatás) és minden egyéb lehetséges kiadás. Front-office Multinacionális cégeknél az ügyfelekkel közvetlenül érintkező munkatársakat illetik ezzel a szóval. Ilyen

például az értékesítés, az ügyfélszolgálat, a marketing Back-office Az ügyfelekkel közvetlenül nem érintkezőkre vonatkozik a kifejezés. Támogató (support) funkció, amely többek között lehet informatika, HR-menedzsment. B2B (business-to-business) Cégek közötti kapcsolatokra, ügyletekre használt kifejezés, főleg rövidítve használják B2C (business-to-consumer vagy business-to-customer) A cég és a fogyasztók vagy nem céges ügyfelek közötti kapcsolatokra használják, szintén főként rövidítve. Hány nyelven beszélnek az európaiak? 2006. február 21-én tették közzé az európai nyelvekkel és az uniós állampolgárok nyelvtudásával foglalkozó legújabb, "Az európaiak és nyelveik" (Europeans and their languages) című Eurobarometer-felmérést. Egyre inkább tapasztaljuk korunk egyik legfontosabb megoldandó problémáját: nem értjük egymás nyelvét. Vonatkozik ez konkrétan a nyelvtudásra, valamint a nyelvek által

képviselt kultúrák ismeretére is. Ha valaki beszéli egy adott ország, nép nyelvét, akkor a nép kultúráját is behatóbban tanulmányozhatja és ezáltal olyan ismeretekre tehet szert,amelyek átsegíthetik a kulturális különbségeken, azokon a helyzeteken, amelyek kommunikáció hiányában konfliktusokba torkollhatnak. Ezt az Európai Unió is felismerte, és elsősorban az oktatáson keresztül folyamatosan támogatja az uniós polgárok nyelvi képzésére irányuló programokat. Az Európai Unió mintegy 450 millió állampolgára különböző nyelvi, etnikai, kulturális háttérrel rendelkezik. A 25 tagállamnak jelenleg 23 hivatalos nyelve van A hivatalos nyelvek mellett még körülbelül 60 különböző nyelv használatos az EU területén. Az Európai Unióban a következő nyelvi kategóriákat különböztethetjük meg: Államnyelv(ek) - azon nyelv(ek), amely(ek) az állam egész területének hivatalos nyelve(i). Hivatalos nyelvek - azon nyelvek, amelyek a

helyi közigazgatásban, valamint az államigazgatásban használatosak az állam egy megnevezett területén, vagy akár az állam egész területén (ilyen nyelv például Spanyolországban a katalán nyelv). Regionális/kisebbségi nyelvek - azon nyelvek, amelyek a népesség egy része által hagyományosan használtak, de nem dialektusok, nem mesterségesen kitalált nyelvek és nem bevándorlók nyelvei. Ezek a következők lehetnek: • egy régióban beszélt nyelv, például a breton nyelv Franciaországban, vagy a fríz nyelv Hollandiában; • olyan, kisebbség által beszélt nyelv (általában határ menti területeken), amely akár egy másik tagállamban hivatalos nyelv is lehet, például a magyar nyelv Szlovákiában, vagy a dán nyelv Észak-Németországban; valamint • olyan nem területhez köthető nyelvek, mint a jiddis vagy a lovári. Nem őshonos nyelvek - azon nyelvek, amelyeket a világ másik tájáról érkezett bevándorlók beszélnek egy adott

országban, például a török nyelv Németországban, vagy az indiai nyelvek az Egyesült Királyság területén. Hivatalos EU-nyelvek - azok a nyelvek, amelyeket az Európai Unió hivatalos nyelveinek fogad el. Ez jelenleg 23 nyelvet takar, emellett az EU hivatalosan is elismeri regionális nyelvként a katalánt, a galíciait és a baszkot. A többnyelvűség az EU számára több szempontból is prioritást élvez. Egyrészt a nyelvtudás jelentősen elősegíti a munkavállalók versenyképességét és ezáltal az európai gazdaság prosperitását, másrészt pedig kiemelten fontos a kultúrák közötti tolerancia növelése miatt. Nyelviség története az EU-ban A legelső fontos lépés az Európai Unió 2000-ben elfogadott Alapjogi Chartájának 22. cikke volt, amely kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja a nyelvi sokféleséget. A 2001-ben megrendezett "A nyelvek európai éve" című rendezvénysorozat után, 2002 márciusában, Barcelonában a Bizottság

és a Tanács közösen határozták meg azt a célt, hogy minden európai legalább két másik EU-nyelven tanuljon saját anyanyelve mellett. 2003. július 27-én az Európai Bizottság közzétette "A nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség ösztönzése" című cselekvési tervet, amely három területre helyezte a fő hangsúlyt: • törekedni kell arra, hogy a nyelvtanulás előnyeiből minden uniós polgár részesüljön; • törekedni kell a nyelvtanítás minőségének javítására; valamint • törekedni kell a nyelvek szempontjából a kedvezőbb környezet kialakítására. Az Unió azóta is évente mintegy 30 millió eurót költ e céljai megvalósítására, elsősorban a Socrates- és a Leonardo da Vinci-program keretében. 2005. szeptember 26-án, az Európa Tanács által meghirdetett Nyelvek Európai Napja alkalmat adott az EU-nak is, hogy újra felkarolja ezt a kérdést és publicitást kölcsönözzön a megvalósításra váró céljainak. Ján

Figel, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és többnyelvűségért felelős biztosa újra felhívta a figyelmet a nyelvek fontosságára. Ezt követően 2005. november 22- én az Európai Bizottság elfogadta az első ilyen tárgyú bizottsági közleményt, "Új keretstratégia a többnyelvűségért" címmel (A New Framework Strategy for Multilingualism), amelynek célja, hogy a kölcsönös megértést segítse elő a sokszínű Európában. A közlemény mottója egy szlovák mondás, miszerint: "Ahány nyelven tudsz, annyi ember vagy." A stratégia három fő területe a nyelvtanulás elősegítése, az egészséges, többnyelvű gazdasági környezet népszerűsítése, valamint annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy minden uniós állampolgár a saját nyelvén férjen hozzá az uniós dokumentumokhoz. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a nyelvi készségek fejlesztése a munkavállalói mobilitás és az EU gazdasági

versenyképessége szempontjából is fontos. A Bizottság javasolja egy, a többnyelvűséggel foglalkozó, független szakértőkből álló munkacsoport felállítását. Ennek a munkacsoportnak az lenne a feladata, hogy ötletekkel és tanácsokkal segítse a Bizottság munkáját ezen a területen. Az állampolgárok jobb tájékoztatása érdekében a közlemény közzétételével egy időben bemutatták az EU legújabb, nyelvekkel foglalkozó portálját, mely a http://europa.euint/languages címen érhető el és hasznos tanácsokkal, információkkal szolgál az EU nyelvekkel kapcsolatos programjairól, a nyelvtudásról és a nyelvoktatásról. Az unió 2007-ben hozta létre a többnyelvűségért felelős biztosi posztot, a 2008-as évet pedig a Kultúrák közötti párbeszéd évének kiáltotta ki. A felmérés A legújabb Eurobarometer felmérést a többnyelvűség témájában 2005 végén végezték, 28.694 ember részvételével a tagállamokban, valamint

Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Törökországban. Az új felmérés elsőként az anyanyelv kérdésével foglalkozik. A megkérdezettek közül a magyarok és a portugálok 100 százaléka nevezte meg anyanyelvének a magyart, illetve a portugált, de hasonlóan homogén véleményt alkottak a görögök is (99 százalékuk jelölte meg a görögöt anyanyelvének). A legszerteágazóbb válaszokat - nem meglepő módon - a belgák adták: 56 százalékuk a flamandot, 38 százalékuk a franciát, 0,4 százalékuk pedig a németet jelölte meg anyanyelvének. A válaszokban Spanyolországban és Luxemburgban is három vagy több EU-nyelv jelent meg anyanyelvként. A hagyományosan sok bevándorlónak otthont adó országok - így például az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország - esetében tapasztalható volt, hogy a megkérdezettek jelentős hányada egy nem EU-nyelvet jelölt meg anyanyelveként. A felmérésben részt vevők 44 százaléka

elismeri, hogy anyanyelvén kívül semmilyen más nyelven nem beszél. Hat tagállamban az emberek többsége így vélekedik: Írországban (66 százalék), az Egyesült Királyságban (62 százalék), Olaszországban (59 százalék), Portugáliában (58 százalék), Spanyolországban (56 százalék), valamint - sajnos Magyarország is ebbe a csoportba tartozik, hiszen a megkérdezett magyarok 58 százaléka nyilatkozott ekképpen. Az uniós polgárok 56 százaléka képesnek érzi magát arra, hogy anyanyelvén kívül egy másik nyelven is beszélgetést folytasson. Ebben a tekintetben a luxemburgiak a legmagabiztosabbak: 99 százalékuk vélte úgy, hogy erre képes lenne, de a szlovákok 97 százaléka és a lettek 95 százaléka is ezen a véleményen volt. Azt az európai uniós célt, miszerint minden uniós állampolgár anyanyelvén kívül legalább két nyelven kell, hogy beszéljen, a megkérdezetteknek egyelőre csak 28 százaléka teljesítette, ismét a luxemburgiakkal

az élen (92 százalék), őket Hollandia (75 százalék) és Szlovénia követi (71 százalék). A legtöbb ember által beszélt nyelvek az EU-ban: Angol anyanyelv: 13% idegen nyelv: 38% összesen: 51% Német anyanyelv: 18% idegen nyelv: 14% összesen: 32% Francia Olasz Spanyol Lengyel Orosz anyanyelv: idegen nyelv: összesen: anyanyelv: idegen nyelv: összesen: anyanyelv: idegen nyelv: összesen: anyanyelv: idegen nyelv: összesen: anyanyelv: idegen nyelv: összesen: 12% 14% 26% 13% 3% 16% 9% 6% 15% 9% 1% 10% 1% 6% 7% Ahogyan az az előbbi felsorolásból is kitűnik, anyanyelvként a német nyelv aránya a legnagyobb (18 százalék), 51 százalékkal mégis egyértelműen az angol a leggyakrabban használt nyelv az Európai Unió területén. Az angol a legszélesebb körben beszélt idegen nyelv Európában: az emberek 38 százaléka beszéli legalább társalgási szinten, és a 29 megkérdezett országból 19-ben az angol a legismertebb idegen nyelv. A francia a

legismertebb idegen nyelv az Egyesült Királyságban és Írországban, míg Magyarországon és Csehországban például a német. A motiváció tekintetében sajnos nem túl pozitív a kép: a megkérdezetteknek csak 18 százaléka tanul jelenleg is nyelvet (vagy tanult az elmúlt két év során), és csak 21 százaléka tervezi, hogy az elkövetkező évben tanulni fog. A felmérés szerint a megkérdezettek 83 százaléka elismeri, hogy az idegen nyelv ismerete hasznos lehet számukra [A svédek (99 százalék), a ciprusiak (98 százalék) és a luxemburgiak (97 százalék) ismerik el a leginkább a nyelvtanulás hasznosságát.], és csak 16 százalék az, akik nem látják a nyelvtanulásból fakadó előnyöket. Általában a nyelvtanulás oka egyre inkább praktikus szempontokra vezethető vissza. A fő indok azonban még mindig a vakációkon való nyelvhasználat (35 százalék). Így például a munka során való használat (32 százalék) és a külföldi munkavállalás

(27 százalék). A saját belső igények kielégítése a harmadik legjelentősebb indok (27 százalék). Magyarország és a nyelvek: Eszperantó: Az egyik cikk érdekes világként, óriási mozgalomként, különös nyelvként említi ezt a nyelvet. Nagyon sok szó hasonlít az emberek által már tanult valamelyik nyelvre, mert a spanyol, francia, olasz, román, angol, német, lengyel és orosz nyelvből tevődik össze. 2004-ben a MTA élő nyelvvé nyilvánította. A Lovári az ötödik legnépszerűbb választható idegen nyelv Magyarországon A tanulók többségét a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzése motiválja. A lovári nyelvről az a hír járja, hogy gyorsan, 3-6 hónap alatt megtanulható, és könnyebben megszerezhető belőle a nyelvvizsga. Nyelvtudás az önéletrajzban Tízből három pályázó irreálisan tünteti fel nyelvtudását az önéletrajzában, mert attól tartanak, ha nem írják be az elvárt szintet, akkor be se hívják őket az

interjúra. Viszont így hamar kiderül, hogy a beírt szint nem teljesen felel meg a valóságnak (betanult szöveg, nem tett említést, mert multi cégnél logikus). Legkülönfélébb kifejezések vannak a nyelvvizsgára: A legtöbben az alap-, közép-, felsőfokú állami nyelvvizsga A, B, C fokozatait említik. Ez viszont azért rossz, mert nem a papír meglétére, hanem a tényleges, mindennapi nyelvtudásra kíváncsiak. Gyakori szófordulat a társalgási, kommunikációs, tárgyalási szint is, viszont volt már példa az alapfok alatti, passzív alapfokú, fejlesztendő, folyamatban lévő megjegyzésekre is, ami értékelhetetlennek bizonyult. Az Európa Tanács 6 szintet határoz meg, bár a fejvadászok nem e szerint sorolják be a pályázók tudását, támpontként mégis hatékonyan használható a felkészülésben. A1: minimum szint: megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket A2: alapszint. Rutinszerű nyelvi helyzetben tud kommunikálni B1:

közép szint. Általa ismert témákban folyamatos szöveget alkot B2: emelt szint. Részletes szövegeket tud alkotni különböző témákban C1: felsőfokú szint. Megért igényesebb szövegeket és rejtett jelentéstartalmat is érzékel C2: anyanyelvi szint. Mindent könnyedén megért,a jelentések bonyolultabb árnyalatait is Európai versenyelőny: Az üzleti fórumot vezető belga államminiszter szerint az elmúlt években uniformizálódott és fokozatosan egynyelvűvé vált az üzleti világ. Egy többlépcsős stratégia kialakítására van szükség, amihez szükségesek: - a nemzeti kormányok széles körben biztosítsák és elérhetővé tegyék az idegen nyelvoktatást - a vállalatokba a legmagasabb vezetői szinten kapjon szerepet a nyelvtanulás - a kormányzat ezt mind helyi- és regionális szinten támogassa - egy európai fórum létrehozása, mely közvetíti az üzleti életben már bevált stratégiákat a nyelvek terén. A kkv-k 11%-a konkrét üzleti

lehetőségektől esik el a nyelvtudás hiányosságai miatt. Ezért a következőket szükséges véghezvinni: - meghatározott célú nyelvi stratégiák kidolgozása - nyelvi tréningek meghirdetése - idegen anyanyelvű kollégák alkalmazása - az alkalmazotti mobilitás növelését célzó programok meghiredetése. Forrás: - www.hrportalhu