Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Jogi és közigazgatási ismeretek

Jogi-és közigazgatási ismeretek Jogi-és közigazgatási ismeretek Alkotmány jogi része Alkotmány: Az államhatalom legfontosabb szabályait az állam és a társadalom szervezetét, a közhatalmi szervezet működését vagy a nemzeti jelképeket szabályozza. Alkotmányfejlődés: 1. írott: Egy törvényben, egy kódexben található (USA alkotmány /1784/, Fro alkotmány /1791/). 2. íratlan: Nem egy törvényben, hanem több jogszabály tartalmaz alkotmányjogi szabályzatot. 1949: 1949.-i XX törvény 1989-1990: Elfogadták Magyarországon a vér nélküli rendszerváltást. 2011. április: Magyarország alaptörvényének elfogadása Alaptörvény: A többi jogszabály fölött áll (alacsony szintű nem lehet: jogforrási hierarchia: nem tartalmaz ellentéteket). Alapjaiban határozza meg az állami szervezet működését, állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Abszolút hatalom: A hatalom az uralkodó kezében érvényesül. Szervek: • országgyűlés •

köztársasági elnök • kormány • önkormányzatok • alkotmány bíróság • bíróságok • ügyészségek • fegyveres erők • rendőrség Országgyűlés: A legfőbb népképviseleti (hatalmunkat átruházzuk az országgyűlésre) és törvényhozó (törvényt csak az országgyűlés alkothat) szerv. - alaptörvény - egyéb törvények - sarkalatos törvény 1. elfogadja az ország költségvetését 2. a költségvetés elfogadása (ország) 3. kormányprogram elfogadása 1 Jogi-és közigazgatási ismeretek 4. miniszterelnök megválasztása: - miniszterelnököt választ - köztársasági elnököt - legfelsőbb bíróság elnököt - legfőbb ügyészt - állami számvivőt - hadi állam és békekötés kérdése - meghatározza az ország gazdasági helyzetét Létrejötte: Országgyűlési választás: 4 évente, 4 választási alapelv jön létre (általánosság, titkosság, közvetlenség, egyenlőség). Akik nem szavazhatnak:

választójoggal nem rendelkeznek, kiskorú, szabadságvesztésre ítélt, közgyűléstől eltiltott. Működése: 1. tavasz: (február-július) 2. ősz: (szeptember-december) Ezek az ülésszakok. Vezetője: országgyűlés ( az elnököt alelnökök helyettesítik) Frakciók: egy párton belüli csoport, amely a párt általános politikai irányvonalával vagy a párt politikájának bizonyos kérdéseivel nem teljesen ért egyet, és ezért a párton belül külön álláspontot képvisel. Házszabály: Működés szabályzata. Mentelmi jog: 1. sérthetetlenség: A képviselőt nem lehet büntető eljárás alá venni 2. felelőtlenség Az emberi és állampolgári jogok Emberi: Ún. velünk született és elidegeníthetetlen jogok, minden embert megilletnek születéstől kezdve. A francia felvilágosodás idején alakult ki, az USA-ban a Függetlenségi Nyilatkozat. Ezek alapjogok Állampolgári: Pl.: választójog Nem választhatunk, csak akkor ha állampolgárok vagyunk.

Törvényi szintű szabályozás Ha megsértik 4 fórumon lehet fellebbezni: 3. bíróság 4. közigazgatási bíróság 5. alkotmánybíróság 6. ombudsman 2 Jogi-és közigazgatási ismeretek Csoportosítás: - személyiségi/szabadságjogok: Pl.: emberi méltósághoz való jog, tulajdonjog, örökléshez való jog, ártatlanság vérelme, védelemhez való jog a büntető eljárásban, tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, jó hírnévhez való jog, magántitok, magánlakás sértetlenségéhez való jog. - politikai szabadságjogok: Pl.: gondolat, lelkiismeret, vallásszabadság, egyesülési jog, gyülekezési jog, véleménynyilvánítás szabadságának joga. - gazdaság – szociális – és kulturális jogok: Pl.: gazdasági, munkához való jog, társadalombiztosítás ellátásához való jog, oktatáshoz, művelődéshez. Ezek a 2 generációs jogok, az ipari társadalom idején alakultak ki. - állampolgári jogok A 3. generációs jogok:

egészséges környezethez való jog, a személyes adataink védelme, közérdekű adatok védelme. 1 – 2 : Első generációs szabadságjogok, a felvilágosodás korában alakultak ki. Állampolgárság Tartós jogi ás politikai kapcsolat, amelynek 2 alanya van: egy konkrét állam és egy nevesített fizikai személy. Ez alapján a kapcsolat alapján jogosult az állam védelmére a személy és a politikai életben való részvételre. Állam védelme: Ellátják pénzzel + úti okmányokkal + haza juttatják, ha elhagyta az okmányokat és a pénzt. Részvétel a politikai életben: van választójogunk, tisztséget viselhetünk. Alapelvek: 5. állampolgárságtól való önkényes megfosztás tilalma: tilos megfosztani az embert az állampolgárságától. 6. az állampolgárság egyenjogúságának elve: tilos az állampolgárok között különbséget tenni, hogy ki milyen módon szerezte meg az állampolgárságát. 7. a család állampolgársága, egységességének elve:

az uniós országok közül oda megyünk, ahova akarunk. Magyar + külföldi állampolgár házassága A külföldi házastárs könnyebben megszerzi a magyar állampolgárságot, ha ő akarja. Keletkezése: 3. születéssel szerezzük meg (ha valamelyik szülő magyar állampolgár): leszármazás elve >> USA >> területi elv >> kisegítő jelleg >> ismeretlen születésű gyerek 4. családjogi ténnyel történő: 7. teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat 3 Jogi-és közigazgatási ismeretek 8. az apaság/anyaság bírósági megállapítása 3. utólagos házasságkötés 4. honosítás 9. legalább 8 éve jogszerűen Mo területén tartózkodjon 10. Mo érdekeit ne sértse 11. büntetlen előéletű kell legyen, külföldiként is 12. állampolgársági vizsga • egyszerűsített honosítási eljárás 13. bizonyítani tudják magyar állampolgárságukat, akik a korábbi történelmi Moon éltek és már volt egyszer magyar állampolgár 14.

beszéljen magyarul • visszahonosítás: egyszer már volt magyar állampolgár Megszűnése: 1. megfosztás: ha magyar állampolgár (családmódon: lopás, csalás) 10 év után nincs rá lehetőség 2. lemondás: a köztársasági elnök csak akkor engedi el, ha kettős állampolgár, és más állampolgárságot meg fog szerezni >> hontalanság nem kívánatos állapot Szervek:  köztársasági elnök  belügyminiszter  bevándorlási és állampolgári hivatal  anyakönyv vezető  önkormányzat polgármestere  kormányhivatal (városi és megyei) A kormány A végrehajtó hatalmi ághoz tartozik. Kettős funkció: 1 kormányzati (politikai funkció), 2. közigazgatási: a kormány a közigazgatás fő része Az államigazgatás bármely ágát felügyelete alá vonhatja, ebből a célból államigazgatási szervet hozhat létre. Feladatai: 15. meghatározza az állam általános politikáját 16. védi az alkotmányos rendet 17. társadalmi és

gazdasági terveket dolgoz ki 4 Jogi-és közigazgatási ismeretek 18. ellátja az önkormányzatok törvényességi felügyeletét (önálló hatalmi ág): eszköze a kormányhivatal ( törvénysértés esetén nincs kasztrációs joga) 19. jogalkotás (önkormányzatnak helyi jogszabályt alkot >> önkormányzati rendelet) 20. fegyveres erők és rendőrség irányítása 21. közigazgatás irányítása Megalakulása: Országgyűlési választással kezdődik. Az országgyűlés megbízást ad kormányalakításra egy miniszterelnöknek. Az országgyűlés szavaz a miniszterelnök személyéről és a kormányprogram elfogadásáról. A kettő egymás nélkül nem mehet A miniszterek kiválasztása után alakulhat meg. A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a minisztereket. Konstruktív bizalmatlansági indítvány: A kormány megbuktatásának eszköze. A képviselők 1/5-e bizalmatlansági indítványt nyújthat be a miniszterelnökkel

szemben. Erről szavaz az országgyűlés Ha meg van az 50% megbukott a kormány. Meg kell jelölni az új miniszterelnök személyét Működése: Saját maga szabályozza, ennek az eszköze az ügyrend. Minisztériumok: Miniszterek azok, akik irányítják az államigazgatás egy meghatározó ágát és vezetik a minisztériumot. 1848: Első Felelős Magyar Minisztérium Az alkotmány külön törvénnyel létrehozott államigazgatási szerv. Az alkotmány a minisztériumot, mint szervtípus hozza létre. Külön törvénnyel hozzák létre az egyes minisztériumokat A minisztériumok személyzete: 22. politikai változó: Működése az egyes kormányzati ciklusokhoz igazodik Ha a kormány mandátuma megszűnik, a politikai változó elemek mandátuma is megszűnik (miniszter, államtitkár). 23. szakmai állandó: A kormányzati ciklusoktól független működhet (közigazgatási államtitkár: minisztérium szakmai vezetője, felel a minisztérium jogszabályszerű

működéséért és biztosítja a minisztérium működésének feltételeit, helyettes államtitkárok: egy-egy meghatározott területért felelnek Alacsonyabb vezetői szintek: főosztályvezető, helyettese, osztályvezető, ügyintézők. Alkotmánybíróság 1989-ben hozták létre Mo.-on Az alkotmányvédelem eszköze Vizsgálja a jogalkotásnak a törvényességét, alkotmányosságát. Feladatai: 24. előzetes normakontroll: a köztársasági elnök lehetősége, a már elfogadott, de ki nem hirdetett törvények esetén. 5 Jogi-és közigazgatási ismeretek 25. utólagos normakontroll: a már elfogadott és kihirdetett törvények (országgyűlési képviselő, kormány, ombudsman. 26. a jogszabály és a nemzetközi szerződés megfelelőségének vizsgálata 27. alkotmányjogi panasz elbírálása (ha emberi alapjog sérül, rendes jogorvoslati eszközökkel nem orvosolható 28. alkotmányértelmezés (az alkotmány valódi tartalmának feltárása)

Alkotmánybírósági Határozat: 29. a Magyar Közlönyben jelent meg 30. elutasítja az indítványt 31. alaposnak találja az indítványt (a jogszabályi rendelkezést megsemmisíti) Létrehozása: 32. az országgyűlés tagjai választják meg 11 évre 33. 15 tagú a bíróság és egyszer újraválaszthatók Ki lehet alkotmánybíró?: 34. aki 45 életévét betöltötte 35. jogász 36. legalább 20 év elméleti vagy kiemelkedő gyakorlati tapasztalattal kell rendelkeznie Bírói szervezet Önálló, független, semleges hatalmi ág. Tevékenységét a kormánytól függetlenül gyakorolhatja. Feladata: 37. védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait, jogvitákat és sérelmeket bírálnak el, felülvizsgálják a közigazgatási határozatok törvényességét 38. a bíróságok feladata a jogalkalmazás: a jogszabály egyedi, konkrét ügyben történő alkalmazása 3 szakasza van: • tényállás megállapítása, ami a bizonyítás útján

történik (történeti tényállás megállapítása) • jogszabály értelmezése (megkeresi azt a jogszabályt , amely az adott tényállásra vonatkozik, törvényi tényállás megállapítása) • határozathozatal (bíróság döntése) 8. ügy érdekében dönt 9. minden más kérdésben végzéssel 6 Jogi-és közigazgatási ismeretek Igazságszolgáltatási alapelvek: 5. bíróságok kizárólagosságának: igazságszolgáltatási tevékenységet kizárólag a bíróság végezhet 6. igazságszolgáltatás egységességének: ugyanazokat a jogszabályokat alkalmazzák 7. társas bíráskodás: a törvényben meghatározott eseteken kívül tanácsban járnak el 8. laikus elem jelenléte: a bírósági tanácsnak a tagjai az ülnökök is 9. nyilvánosság: a bírósági tárgyalások nyilvánosak 10. védelemhez és képviselethez való jog: képviselőt vehet igénybe 11. ártatlanság védelme: senki nem bűnös A bíróság szervezeti rendszere 4 szintű: 5. helyi

bíróságok (2013-tól járási bíróságok): első fokon a hatáskörébe utalt ügyekben 6. törvényszékek: első fokon eljár a hatáskörébe utalt ügyekben, valamint másodfokú bíróságként jár el azokban az ügyekben, ahol első fokon a helyi bíróság járt el (20 van) 7. ítélőtáblák: másodfokú bíróságként járnak el a törvény által meghatározott esetekben (5 van) 8. kúria (korábbi legfelső bíróság): kizárólag felülvizsgálati bíróságként jár el Bírák kinevezése és függetlensége: 39. köztársasági elnök nevezi ki 40. a bíró az ítélkezés során nem utasítható, kizárólag a törvény határozza meg Ügyészség A kormánynak alárendelt szerv, szervezeti rendszere a bíróságokhoz igazodik, helyi vagy városi ügyészség, megyei főügyészség, fellebbviteli főügyészségek, legfőbb ügyészség Feladatai: 41. bűnüldözés 42. vádemelés, vádképviselet 43. a nyomozás törvényességi felügyeletének ellátása

44. a büntetés végrehajtás törvényességi felügyelete 45. általános törvényességi felügyelet Köztársasági elnök: Államfő. A hatalmat a köztársasági elnök vagy az uralkodó gyakorolja (monarchia). Hatalma protokolláris (semleges) 7 Jogi-és közigazgatási ismeretek Hatalmi gyakorlás módszerei: 46. Egyszemélyes: Ilyen pl: Magyarország 47. Kollektív államfői: Nem egy személy, hanem egy kollektív államfői testület gyakorolja a hatalmat (francia direktórium, Elnöki Tanács). A hatalom gyakorlása: 2 módszere van: - Monoritikus (egy): 10. prezidenciális köztársaság: USA: nincs miniszterelnök, a hatalom a köztársasági elnök kezében van, aki egyben miniszterelnök is. 11. fél-prezidenciális köztársaság (több): külön van köztársasági (ő is összehívhatja a kormányülést; ő is vezeti) – és miniszterelnök. - Dualisztikus (több): elválik a köztársasági – és miniszterelnöki hatalom. A köztársasági elnök

megjeleníti a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése fölött (kiegyensúlyozott hatalmat tölt be). Ki lehet köztársasági elnök: 12. 35 életévét betöltötte 13. cselekvőképes 14. büntetlen előéletű 15. magyar állampolgár Az országgyűlés választja meg, hogy az országgyűlési képviselők 1/5-e tesz javaslatot a személyre. A köztársasági elnököt 2/3-a válassza meg Ha nincs meg, akkor újabb választást írnak ki. Itt már csak a 2 legtöbb szavazatot kapott személy van jelen Ha ez sem valósul meg, ismét új választást kell tartani. Feladata: 16. képviseli a magyar államot 17. nemzetközi szerződést köt 18. kinevezési jogkört gyakorol (bírák, egyetemi tanárok, tábornokok, minisztereket {a miniszterelnök javaslatára}, legfőbb ügyész helyetteseit) 19. megbízást ad kormányalakításra (akit képesnek tart rá) 20. címeket, érdemjeleket, kitüntetéseket adományoz 21. egyéni kegyelmet gyakorol

(büntetés alóli felszabadítás) 22. kihirdeti a törvényeket ( a Magyar Közlönyben közzéteszi, kihirdeti, ha nem ért egyet a törvénnyel visszaküldi megfontolásra, az országgyűlés köteles megtárgyalni, ezt követően a köztársasági elnöknek ki kell hirdetnie >> ez 15 napon belül; alkotmányos aggálya van: nem hirdeti ki, megküldi az alkotmány bíróságnak) A köztársasági elnöknek 2 döntése van: 8 Jogi-és közigazgatási ismeretek • önállóan gyakorolható döntések • ellenjegyzéshez kötött döntések: a köztársasági elnök döntése vmelyik miniszter ellenjegyzése szükséges (átvállalja a politikai felelősséget) Jogszabály, jogforrás, jogforrási hierarchia: Az állami szervek 2 típusú magatartási szabályt különít el: 48. egyedi 49. általános: szabályozó aktusok, normák >> lehetnek szervezetirányító eszközök: utasítás, nem jogszabályok. jogszabályok ill. A jogszabályok = jogforrásokkal.

Jogforrások között különbséget tehetünk úgy: • külső: Az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik. Törvény és rendelet • belső: Azok az állami szervek, amely jogszabályalkotásra felhatalmazást adtak. Országgyűlés, kormány, miniszter, miniszterelnök, önálló szabályozó szerv vezetője (MNB elnöke, PSZÁF vezetője, NMEHH). Országgyűlés: alaptörvény, sarkalatos törvény (2/3-os többséggel), törvény (képviselők fele + 1 szavazat). Rendeletet alkothat: - kormány - miniszterelnök - önálló szabályozó szerv vezetője - miniszter - helyi önkormányzat Uniós csatlakozás, közösségi jog: 12. jogharmonizáció (magyar jogot összehangolni az uniós joggal) Jogszabályok jelölése: 23. törvények: 1997 évi XXXI tv 24. rendeletek: 149/1997 (IX10) NM rendelet Közigazgatás: Egy rendelkező, végrehajtó, közügyek/közérdeknek érvényre juttatása. szervező tevékenység, célja a Közügyek: A magánérdek fölött

áll (tulajdonhoz való jog). A magánérdek rovására is érvényesülhet. Rendelkező: Jogalkotási tevékenysége a közigazgatásnak. Végrehajtó: A közigazgatás a végrehajtói hatalmi ághoz tartozik. Szerező: Szervező tevékenysége van. Közhatalom birtokában végzi a feladatait. 9 Jogi-és közigazgatási ismeretek 2 ága van: 9. államigazgatás: az állam területén egységesen jelentkeznek (Nemzeti Adó – És Vámhivatal). 10. önkormányzati igazgatás: helyi közösségek szintjén megjelenő igazgatási feladatok (szociális ellátások). Közigazgatás szervezeti rendszere: • Feladat oldaláról: 13. feladatkör: az adott közigazgatási szerv társadalmi rendeltetését jelenti Azoknak a feladatok összessége, amelyeket el kell látnia (Földhivatal). 14. hatáskör: feladat ellátásához szükséges jogi eszközök biztosítása Egyfajta feladat szerinti munkamegosztás az egyes közigazgatási szerv között (NAV >> adóbevallás). 15.

illetékesség: az azonos hatáskörű szervek közötti területi munkamegosztás (NAV >> lakóhelye, vállalkozás székhelye). Feladat szerint 2 típus: 3. általános hatáskörű szerv: Bármilyen ügyben eljárhat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe (kormány, fővárosi és megyei kormányhivatalok). 4. különös hatáskörű szerv: Feladatuk csak a közigazgatás egyes ágára érvényes Területi szintek szerint:  központi: Az illetékességük az egész ország területére kiterjed. - kormány - minisztérium: az alkotmány alapján törvénnyel létrehozott államigazgatási szerv, a miniszter irányítja az államigazgatás feladatkörébe utalt ágát és vezeti a minisztériumot, 8 minisztérium van az országban, külön törvénnyel hozzák létre. - kormányhivatalok: jogállásukat tekintve >> törvénnyel hozza létre az országgyűlés és a kormány irányítja működésüket (KSH, MEH) - központi

hivatalok: a kormány rendelettel hozza létre és a kormány valamelyik tagja (miniszter) felügyeli tevékenységét - autonóm államigazgatási szervek: a kormányzati politikától független (Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információs hivatal, Egyenlő bánásmód hatóság, Közbeszerzési hivatal - önálló szabályozó szervek: PSZÁF, NMHH >> alkothatnak jogszabályt - rendvédelmi szervek: országos rendőr főkapitányság, PNSZB.  területi: • megyei illetékességű szerv: igazodik az ország megyehatárhoz. 10 Jogi-és közigazgatási ismeretek • regionális: több megye területére terjed ki illetékessége. BÁH, KSH, NAV igazgatóságai. • területközi: nem igazodik a megyehatárhoz (NPI, Vízügyi igazgatások).  szervezeti rendszerük: - munkaügyi központ - ÁNTSZ - körzeti földhivatal (6) - hatósági állatorvosok - jegyző Az önkormányzatok Helyi önkormányzatok:  a.) Önkormányzati

alapjogok: Önállóan járnak el a helyi közügyekben: lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, közhatalom helyi gyakorlása, szervezetét és működését maga állapítja meg ( kivétel: közmeghallgatás, 2000 főnél több lakosnál pénzügyi bizottság), saját jelképeket, kitüntetéseket alkothat, önállóan rendelkezik a tulajdonával, adókivetési jog, felterjesztési jog, társulási jog. Társulás: • Intézményfenntartó társulás • Lakossági-igazgatási társulás • Közös képviselő-testület • Körjegyzőség Önkormányzat ↙ ↘ Települési önkormányzat Területi önkormányzat (Község, város, megyei jogú város) (Megyei, fővárosi) 11 Jogi-és közigazgatási ismeretek b.) Önkormányzati kötelező feladatok: Települési:  • Település üzemeltetési feladatok: helyi lakásgazdálkodás, helyi közvilágítás, helyi közutak, egészséges ivóvíz ellátás, csapadékvíz elvezetése, köztemető

fenntartása. • Humán közszolgáltatások: óvodai nevelés, közoktatás, egészségügyi alapellátás. • Kisebbségi önkormányzat fenntartása ( a Magyarországon elfogadott 13 nemzetiség számára, ha azok nagyobb mértékben lakják a települést). c.) Önként vállalt feladatok: minden olyan közügy, amit a törvény nem utal más szervezet kizárólagos hatáskörébe. Átvállalt feladatok: megyei önkormányzattól átvállalt feladatok. Szervezete és működése: 2.) • Az önkormányzat vezeti, a polgármester képviseli, összehívja, vezeti a képviselőtestületi üléseket. • A polgármestert az alpolgármester(ek) helyettesíti(k). • Bizottságok: a képviselő-testület bizonyos feladatokat átruházhat a bizottságra; a bizottságnak döntés-előkészítési feladata van. • Részönkormányzat: településrészi önkormányzat ( = korábban településegyesítéssel) bizonyos feladatokat átruházhat a települési önkormányzatra.

SZMSZ szabályzat. Az önkormányzat jogalkotása rendeletben valósul meg, egyedi ügyekben határozatot hoz. • A lakosság hozzászólhat a dolgokhoz. Polgárjogi ismeretek Jogszabályok fajai ( = jogi norma) 3 szerkezeti eleme: 1.) Tényállás (= hipotézis) : azokat a körülményeket tartalmazza, amelyek együttes bekövetkezése esetén a jogszabály következményt helyez kilátásba. 2.) Rendelkezés ( = diszpozíció) : a tényállás bekövetkezésekor követendő magatartást szabja meg. 12 Jogi-és közigazgatási ismeretek 3.) Szankció: az a hátrány, amit a jogszabály kilátásba helyez, ha a jogszabály előírásának nem tesz eleget. Jogszabály fajai: 1.) Önálló jogszabály Nem önálló jogszabály ↓ ↓ pl.:polgári törvénykönyv Megszorító jogszabály 2.) Másik jogszabállyal együtt alkalmazható. pl: fogalommeghatározói jogszabály. Kiterjesztő jogszabály vagy Jogszabály érvényessége és hatályossága: Hatály: •

Területi: az adott jogszabályt milyen földrajzi egységen kell alkalmazni. • Időbeli: mettől meddig kell alkalmazni. • Személyi: a jogalanyokat jelöli ki. Érvényesség feltételei: • az arra feljogosított szerv, • az arra előírt rendben megalkotta a jogszabályt, • megfelelően kerül kihirdetésre. A JOGSZABÁLY HATÁLYOSSÁGA ÉS ÉRVÉNYESSÉGE ELVÁLHAT EGYMÁSTÓL! A polgári jog tárgyköre és alapelvei: 3 nagy tárgykör: 1.) Vagyoni viszonyokat szabályoz: - tulajdonosi jog - áruviszonyok joga 2.) Vagyoni viszonyok alanyainak jogát szabályozza: - jogi személyek 13 Jogi-és közigazgatási ismeretek -személyek - jogi személyiséggel nem rendelkezők 3.) Személyek védelme: - személyiségvédelem -szellemi alkotások védelme Alapelvei: • Tulajdon védelme és sérthetetlensége. • Szerződéskötés és végintézkedés szabadsága. • Jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés elve. • Joggal való

visszaélés tilalma. • Elvárható magatartás elve. Polgári jogviszony Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony. Jellemzői: − emberek, illetve személyek között jön létre − vagyoni, illetve személyi jellegű − alanyai egyenrangúak és egymásnak alárendeltek − a jogalanyokat jogosultságuk, úgynevezett alanyi jogok illetik. Alanyai: azok a személyek, akik között létrejön a jogviszony: − jogi személyek − jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági szervezetek − természetes személyek Tárgya: − közvetett: azok a dolgok, amelyekre az emberi magatartások irányulnak. − Közvetlen: azok az emberi magatartások, amelyekre a joghatások irányulnak. Tartalma: a jogalanyok jogai és kötelezettségei. 14 Jogi-és közigazgatási ismeretek Jogi tények, tényállások, jogügyletek Jogi tények: azokat a jelenségeket, amelyek a jogszabály erejénél fogva jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak vagy

megszüntetnek. 4 csoportja: 1. Emberi magatartások - megengedett: amit a jogszabály kifejezetten nem tilt, illetve elvár. - tilos: kifejezetten tiltja, szankcionálja a jogszabály 2. Emberi és társadalmi körülmények: - objektív: független tőlünk (pl. életkor, nem, születés, halálozás) - szubjektív: függnek tőlünk, befolyásolhatjuk. (pl jóhiszeműség, rosszhiszeműség) 3. Állami aktusok: bírósági ítélet, közigazgatási döntések. 4. Külső körülmények: - természeti jelenségek (pl. árvíz) /időmúlás: magát az alanyi jogot szünteti meg. elévülés: az idő múlása az alanyi jogot nem, csak az állami kényszer igénybevételét szünteti meg. Tényállás: egymással szorosan összefüggő jogi tények. Jogügylet: jogi hatás elérésére akaratnyilatkozat. 2 fajtája: − egyoldalú jogügylet: 1 jogalany jognyilatkozata elég a joghatás kiváltásához: ° végrendelet ° cégalapítás ° alapítványtétel − kétoldalú

jogügylet: szerződések! Két jogalany egybehangzó jognyilatkozata szükséges a jogi hatás eléréséhez. Létrejöhet: − szóban − írásban − ráutaló magatartásban : nincs jognyilatkozat, a magatartásunkkal utalunk a szerződés megkötésére. Osztályozásuk: − ingyenes: csak szolgáltatás van, ellenszolgáltatás nincs. 15 Jogi-és közigazgatási ismeretek − Visszterhes szerződés: van egy szolgáltatás és ellenszolgáltatás. ° élők közötti szerződés ° halál esetére szóló jogügylet végintézkedés Jogképesség, cselekvőképesség Jogképesség: az emberek és a jogi személynek az a képessége, hogy polgári jogviszony alanya lehet, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Minden ember jogképes ( = általános a jogképesség). Nem lehet lemondani róla, nem lehet korlátozni. Eleje a születés, vége a halálozás / - halottá nyilvánítás: legalább 10 éve eltűnt, nem ad életjelet magáról. (Csak

bíróság adhatja ki) helye és időpontja) - halál tényének bírósági megállapítása: ( nem ismert a halál Cselekvőképesség: az embernek az a képessége, melynek alapján saját akaratából, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. = szerződőképesség Mindenki cselekvőképes, kinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Korlátok: − életkor (kiskorúság) − belátási képesség hiánya ° cselekvőképességet korlátozó gondnokság: általános jelleggel, tartósan, időnként visszatérően a cselekvőképesség csökken ( igazságügyi orvosszakértő állapítja meg). ° kizáró gondnokság: belátási képesség tartósan. Teljes mértékben hiányzik Belátási képesség: nagykorú személy azon képessége, hogy képes ügyei önálló vitelére. 3 korlátja: − elmeállapot − szellemi fogyatkozás − kóros szenvedély Tulajdonjog védelme 16 Jogi-és közigazgatási

ismeretek Tulajdonjog tárgya: minden birtokba vehető dolog: − pénz − értékpapír − dolog módjára hasznosítható természeti erő Tulajdonjog tartalma: − birtoklás, birtokvédelem − használat, hasznak szedése − rendelkezési jog: használat átengedése, megterhelés − tulajdonjog átruházása − felhagyhat a tulajdonnal ( kivétel: ingatlan tulajdonjoga) Tulajdonjog védelme: időkorlát nélkül érvényesíthető, jogos önhatalommal megvédhető. Ingatlannyilvántartással történő bejegyzés. Tulajdonjog megszerzésének módjai: − eredeti: új tulajdonjog keletkezik, a korábbi tulajdonos jogaitól és kötelezettségeitől függetlenül. 3 esete: ° elbirtoklás: idegen tulajdon 15 éven túl, háborítatlanul használja ° hatósági: egy hatósági döntés, egy hatósági határozattal kisajátítja ° árverés: eredeti tulajdonjogszerzés, kivétel: ingatlanok. − Származékos: a tulajdonjog korábban fennálló

tulajdonjogából keletkezik. Jogelőtulajdonos és jogutótulajdonos. ° átruházás ° öröklés Nemo és Juris elve: tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet szerezni. Birtok, birtokvédelem Birtokos: aki a dolgot hatalmába keríti és hatalmában tartja. Mindig a tényleges helyzet határozza meg. Azt is birtokosnak tekintjük, aki a tulajdonjognál fogva birtokosnak tekinthető. − Egyoldalú birtokszerzés: korábbi birtokostól függetlenül. − Származékos birtokszerzés: korábbi birtokostól szerzi meg a birtokos. 17 Jogi-és közigazgatási ismeretek 4 formája: − közvetlen birtokba bocsátás − jelképes birtokba bocsátás − birtoklással történő felhagyás (pl.: lomtalanítás) − puszta kijelentéssel történő birtokba bocsátás Birtokháborítás: ha valakit a birtoklásban zavarnak vagy a birtokától megfosztanak. Döntés: Jegyző: ha a birtokháborítás 1 éven belüli, csak a tényközlést vizsgálja. Bíróság: 1 éven túli,

jogkérdésben vizsgálja. Szerződés általános szabályai Szerződés: vagyoni viszonyok tipikus formája. Kettő vagy több személy joghatás kivárására irányuló egybehangzó akaratnyilatkozat. Elemei: 1. Alanyai: minimum két alanya van, akik jogi értelemben szabadok, egyenrangúak, egymásnak mellérendeltek. Két alanya jogosult és kötelezett 2. Konszenzus: = egyetértés. Ajánlatot és az ajánlat teljes mértékben történő elfogadása Tárgya: mindig szolgáltatás, amire az a magatartás, amelyeket a kötelezett tanúsítani köteles, illetve, amit a jogosult követelhet. Szerkezete: mindig relatív. Csak a szerződés jogalanyai között jön létre Tartalma: a felek szabadon határozzák meg, ettől egyező akarattal eltérhetnek. Korlátja: semmisség: jó erkölcsbe vagy jogszabályba nem ütközhet a tartalma. Szerződés megkötése: − Szerződéskötési kötelezettség ( ma már csak közüzemi szerződés) − Előszerződés: a felek

megállapodnak, hogy egymással egy későbbi időpontban szerződést kötnek. Ha elmarad, a bíróság ítélettel létrehozhatja a szerződést − Általános szerződés feltétele: a tömeges értékesítéssel vagy szolgálatok nyújtásával foglalkozó előre meghatározza azokat a feltételeket, amelyekkel a fogyasztóval szerződést kötnek. Nem biztosíthat jogosulatlan előnyt a szolgáltató részére! Szerződés érvénytelensége: 1. Semmisség: ha jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik. Nincs határidő! 18 Jogi-és közigazgatási ismeretek 2. Megtámadhatóság: tévedés, megtévesztés, jogellenes tevékenység. 1 éven belül lehet a másik félhez megtámadást intézni Olyankor a szerződés előtti eredeti állapotba kell visszaállítani! Szerződés megszűnése: − A szerződött felek közös megegyezéssel a szerződést megszüntethetik vagy felbonthatják. A jövőre nézve szűnik meg, a felek további szolgáltatással nem tartoznak −

Felbontás: a megkötés időpontjára visszamenőlegesen szűnik meg a szerződés, az addigi teljes szolgáltatás visszajár. − Szerződéstől való elállás: a szerződést felbontja. A jövőre szünteti meg a szerződést A szerződés megszűnik: − Ha a jogosult és a kötelezett ugyanaz lesz. − Ha meghal a jogosult; csak akkor, ha a szerződés a jogosult tartását, gondozását szolgálja. = személyhez kötött A kötelezett halála esetén; csak akkor, ha a kötelezettség kizárólag személyesen teljesíthető. − 19