Informatika | Vállalati információs rendszerek » Simon Szilvia - Rendszer- és információelméleti alapismeretek

Rendszer- és információelméleti alapismeretek 1., Történeti áttekintés (lásd TK) 2., A rendszer A rendszer valamilyen egymással kölcsönhatásban lévő elemek halmaza, másképpen a rendszer a különböző, de bizonyos módon egymással összefüggő elemek együttese. Vannak materiális (anyagi, valóságos), és absztrakt (elméleti, gondolati). Az absztrakt rendszerek a különböző matematikai és logikai rendszerek, amelyeket a materiális rendszerek ismeretében alkotunk. Materiális rendszerek: - statikus és dinamikus: ha egy vizsgált rendszer szerkezete nem fejlődik, akkor a rendszer statikus, egyébként dinamikus - működő és nem működő: ha egy vizsgált rendszer szerkezete nem változik, akkor a rendszer nem működő, egyébként működő (aktívan, passzívan) - zárt és nyílt: ha egy rendszer a környezetével nem cserél anyagot, akkor zárt, egyébként nyílt - célratörő és nem célratörő: ha egy rendszer működésében olyan állapot

figyelhető meg, amelynek elérésére törekszik, akkor a rendszer célratörő, egyébként nem - természetes és tervezett: a természetes rendszer létrejöttének pillanatában a célja már adott és ennek alárendelten keres magának feladatot; a tervezett rendszerek az emberi társadalom által létrehozott rendszerek, meghatározott feladatok ellátására hozzák létre, és a feladatok ellátása során kapnak célt - határozott és határozatlan: ha a rendszer kimeneti értékei meghatározhatók, akkor határozott egyébként határozatlan - meghatározható és meghatározhatatlan: ha le tudjuk írni, hogy milyen elemekből áll és ezek között milyen kapcsolatok vannak, akkor a rendszer meghatározható, egyébként meghatározhatatlan - rendezett és szervezett: rendezett: ha kívülről nem is avatkozunk be a működésükbe, akkor is betartják az algoritmus által előírt elemkapcsolatokat és változásokat; szervezett: ha nem avatkozunk be folyamatosan, akkor

eltérnek a kívánt törvényszerűségektől - adaptív és nem adaptív: ha a rendszer alkalmazkodni tud a környezeti változásokhoz, akkor adaptív, egyébként nem adaptív - öntanuló és nem öntanuló: ha egy rendszer tanulmányozza saját működési algoritmusát, akkor öntanuló, egyébként nem öntanuló. 3., A rendszer összetevői - Elem: a rendszernek az az önálló műveletet végző összetevője, amelynek bemenetei és kimenetei vannak, és ezek között mindig valamilyen változássorozat megy végbe. Folyamat: a rendszerben végbemenő változások sorozata. Struktúra: egy adott rendszer pillanatbeli állapota. (sorba kapcsolt elemekből álló rendszerek átbocsátóképessége a legkisebb kapacitású elem átbocsátóképességével egyenlő; párhuzamos kapcsoltelemekből álló rendszerek átbocsátóképessége az egyes elemek átbocsátóképességének összegével egyenlő; alternatív módon kapcsolt elemekből álló rendszerek

átbocsátóképessége egyetlen elem átbocsátóképességével egyenlő, a másik elem tartalékban van). 4., A rendszerek vizsgálati módszerei Fekete doboz módszer: ez leginkább a rendszerek viselkedésének a megismerésére szolgál. Alkalmazásának lényege, hogy bemenő jeleket adunk a vizsgálandó rendszernek, figyeljük a rendszer reagálását, vagyis a kimenő jeleit, majd a bemenő és kimenő jelek közötti összefüggéseket megállapítva, következtetéseket vonunk le a vizsgált rendszer viselkedésére. A vizsgált rendszerek lehetnek: - emlékezet nélküli rendszerek: adott bemenő jelre minden esetben adott módon, adott kimenő jellel reagálnak - emlékezettel rendelkező rendszerek: a kimeneti jel nem adható meg, hanem figyelembe kell vennünk a korábban adott bemenő jeleket is, amelyekre a rendszer „emlékezik” - belső képpel rendelkező rendszerek: egy ideig emlékezettel rendelkező, vagy emlékezet nélküli rendszerként reagálnak a

bemenő jelekre, majd hirtelen megváltoztatják a magatartásukat és egészen új rendszerként viselkednek; a rendszer a bemenő jeleket „képpé” szervezi és a kimenő jelek kialakításában a környezetről kialakított kép is részt vesz. Modell módszer: lényege, hogy elkészítünk egy olyan modellt, amely az adott vizsgálatnál az adott rendszert helyettesíti, ezen a modellen elvégezzük a szükséges vizsgálatokat, majd a vizsgálatok eredményéből következtetéseket vonunk le. A módszernek akkor van értelme, ha a rendszeren magán nem tudjuk elvégezni a vizsgálatokat. Ennek okai: - a vizsgálni kívánt rendszer még nem készült el, csak a tervezés stádiumában van - a rendszer túl nagy, vagy túl kicsi, ezért fizikailag megoldhatatlan a vizsgálat - a rendszeren történő vizsgálat a rendszer pusztulását eredményezné - a modellen történő vizsgálat kevesebb időt vesz igénybe - a modellen történő vizsgálat lényeges

költségmegtakarítást eredményez 5., A rendszer irányítása Az irányítás fogalma, módszerei: az irányítás olyan tevékenység, melynek eredményeként beavatkozás történik egy rendszer működésébe annak érdekében, hogy az abban végbemenő folyamatokat a kívánt módon megváltoztassa, illetve megállítsa. De irányításról beszélünk akkor is, ha egy eddig nem létező rendszert létrehozunk és abban a szükséges folyamatokat megindítjuk. Beavatkozás három módszere: - Szabályozás: mérjük a folyamat valamely jellemző értékét, s ha eltér a kívánt értéktől, beavatkozunk a rendszer működésébe az eltérés pozitív irányba terelése érdekében. - Vezérlés: a rendszer bemenő értékeit mérjük, és a mérési eredmények alapján avatkozunk be a rendszer működésébe annak érdekében, hogy a zavaró jelek káros hatásait kiegyenlítsük. - Izoláció: ha olyan körülményeket teremtünk, amelyek megvédik a rendszert a zavaró

jelek káros hatásaitól. A szabályozási kör részei: - irányított jellemző, amely maga az irányítandó, vagy szabályozandó rendszer - érzékelő, amely megállapítja az esetleges zavaró tényezők hatására bekövetkezett tényleges értékeket - irányító, mely összehasonlítja a kitűzött célt a tényleges mért és megfigyelt értékkel, majd dönt a beavatkozás szükségességéről - beavatkozó, végrehajtja a változásokat. 6., A gazdasági rendszer A gazdasági rendszer személyeknek és technikai eszközöknek szervezett csoportja, amelyet meghatároz a munkamegosztásban elfoglalt helyzete, képes célok kitűzésére és a célkitűzésekben meghatározott feladatok végrehajtására. A gazdasági rendszerben végbemenő változássorozatokat folyamatoknak nevezzük, amelyek lehetnek: - irányítási: a vezetési hierarchia szintjein megvalósuló tevékenységsorozatokat jelentik fizikai: a vállalkozás alapvető feladatainak végrehajtásával

kapcsolatosak, mint a gyártás, eladás gazdasági: az irányítási folyamatok célkitűzéseinek figyelembevétele mellett a fizikai folyamatokra épülnek; vizsgálhatjuk őket vertikálisan (alá- és fölérendeltségen alapuló kapcsolatokat tanulmányozza) és horizontálisan (egyenrangú folyamatok összefüggéseire terjed ki). Gazdasági folyamatok Gazdálkodási Pénz, eszköz, készlet, hitel, munkaerő, költség gazdálk. Kontrolling Tervezés, Elemzés, Gazdaságossági számítások, Ellenőrzés, Számviteli Főkönyvi könyvelés, Analitikusés Raktári nyilvántartás Marketing Marketing, Beszerzés, Értékesítés, Fejlesztés Egyéb Személyzeti, Szervezés, Jog, Igazgatás, Védelem 7., Az információrendszer Az információ fogalma: egy adott rendszer számára – annak működését befolyásoló – új ismereteket nyújtó jelek, jelsorozatok tartalmi jelentése. Egy adott jelet, amennyiben elemi ismeretet hordoz, és rögzített állapotban van,

úgy adatnak nevezzük. Ha ugyanez a jel nincs rögzítve (éppen mozog, például hírcsatornán továbbítják) akkor hírnek mondjuk. Az információ mindig meghatározott rendszer számára jelent új ismeretet. Az információk egyenes irányú haladását csatolásnak, a fordított irányú haladást pedig visszacsatolásnak nevezzük. Az információrendszer fogalma, jellemzői: olyan átfogó fogalom, amely egyrészt kiterjed az eseményeket és tényeket rögzítő adatok megszerzésére, rögzítésére, tárolására, feldolgozására; másrészt pedig a feldolgozás eredményeként az információk előállítására, továbbítására és felhasználására. Az információrendszeren belül az elsőrendű feladat az információt tartalmazó üzenetek előállítása. A másik fontos feladat egy olyan algoritmus készítése, amely adott inputként kezelt adathalmazból outputokat hoz létre előre megfogalmazott célok kielégítése érdekében. (Lásd a következő

ábra) Rendszerből nyert adatok Környezet - Szállítólevelek Adatok begyűjtése, ellenőrzése – Bevételi bizonylatok Adatok feldolgozása, tárolása – Raktári nyilvántartás vezetés Információk előállítása – Raktárankénti készletváltozások Igények Környezet Rendszer irányítása A vezetési információrendszer: az irányítani kívánt gazdasági rendszer célkitűzéseivel, sajátosságaival összhangban kialakított vezetési-döntési rendszer alapja. Hatékony működésének feltétele, hogy megfelelő információkkal rendelkezzen, és megbízható technikai bázisra támaszkodjon. (Lásd ábra) Stratégiai tervezés – Költségvetés készítés Gazdaságossági számítások Pénzügyi mutatók Tervadatok Várható helyzet Piaci információk Termelési mutatók Terv – tény összehasonlítás Ellenőrzés Tényadatok Elemzés Feldolgozás Számvitel Gazdálkodás Termelés Alapadatok Kereskedelem Egyéb