Filozófia | Felsőoktatás » Filozófia tételek, 2011

1. Melyek az ember kulturális jellegzetességei? Mi a kultúra? Meghatározásának középpontjában a társadalmakat és az emberiséget alkotó közösségek állnak. Az ember alkotó tevékenysége, amely egy egymásra épülő folyamat, benne a létrehozott javakkal. A kultúra az emberi megismerés eszköze, és különböző életmódok kialakítója, a társas élet színtere és bővítője. A kultúra magában foglalja a tanult viselkedésformát; a nemzedékről nemzedékre átöröklött tudást; a nagyobb társadalmi közösség, a nemzet vallási hovatartozását; nyelvét; politikai, gazdasági tevékenységét. Legszorosabban a kultúra: az oktatás, tanítás, nevelés, tudomány, művészet, szokás- és hagyomány rendszer, környezeti, közművelődési kultúra. Azaz, kultúrának nevezzük az egyes művelődési területeket, ágakat Mi a vallás A közösségbe szerveződő emberek olyan eltérő eredetű istenhitét jelenti, amely magában foglalja a

természetfeletti lények és erők valóságosnak látását. Amely:Isten tiszteletében; különböző vallási törvényekben; Szertartások, előírások betartásában, elvégzésében áll. A vallási közösség kapcsolatban áll a természetfeletti hatalommal és erőkkel. Ezekkel szembeni tehetetlenséget vallási eszközökkel, vallási gyakorlattal igyekszik befolyásolni a viszonyát. Ezt a törekvését vallási szertartásokkal, rítusokkal igyekszik véghez vinni, amelyeket a vallási intézmények papság, egyház szabályoz. Vallási formák: Természeti vallások – Istennek és törvényeinek természetes megismerésén alapul. Kinyilatkoztatott vallás – Isteni kinyilatkoztatáson a kinyilatkoztatott vallási igazságokon nyugszanak. Az ősi eredetű keleti vallások esetében ( egyipt, kínai) az eredet homályba vész, a későbbi vallások kinyilatkoztatott vallásnak tekinthetők. (keresztény, iszlám, budhizmus, hinduizmus) A kinyilatkoztatás forrásai:

szentiratok, szent hagyományok, csodás események, jövendölések. Kialakultak vallási reformmozgalmak, létrejöttek egyházszakadások, különböző igényeket kielégítő szekták. Mi a tudomány? Klasszikus nézet szerint a tudomány célja: változatlan, végső, örök elvek lényegének megismerése és ezekből logikusan következő, levezethető valóságok feltárása. Az újkorban az elméleti kritika és a természet legyőzésének igénye ezt megváltoztatta, és az (empírikus) érzékszervek útján szerzett tapasztalatot tette a tudomány érvényességének alapjává. Ezzel a szerkezeti változással igény lett a tud-nak szigorú tudományos eszközökkel való megalapozására. Előtérbe került a tudományos módszer és alkalmazás kérdése. A tudomány legszigorúbb értelemben csupán történettudomány Számunkra minden adatot az érzékszervi, agyi gondolkodás közvetíti. A természettudomány a természet egyöntetű és változatlan

érzékelése, ténytudományként jelenik meg. A kutatás határai: megismerhetetlen kérdések, kutatási ráfordítások (világ keletkezése-vége,) A társadalomtudományok emberek vélekedésével foglalkozó tudományok. Vélekedéseken alapszik, ezért kevésbé lehetnek ténytudományok. A társtud legfőbb feladata a társadalmi intézmények hatásainak elemzése, negatív hatásának kivédése. A tudomány legfontosabb feladata az emberiség meghatározása, az ember a világban elfoglalt helyének, egyéniségformáló, valamint közösség és társadalomalkotó szerepének a meghatáro. Mi a művészet? A valóság esztétikai elvek szerinti képzete, megjelenítése. A művészet feloszlik: költészetre, zenére, képzőművészetre (építészet, szobrászat, festészet), előadóművészetre (színház, tánc, filmműv.) A kommunikatív jellege elősegíti a társas közlés lelki kultúráját. Mivel a nyelv az ember biológiailag jellemző tulajdonsága, így az

embernek kiváltsága van a verbális művészet minden megnyilvánulásában. Az emberiség a kommunikáció különleges kettősségével rendelkezik. Verbális kóddal-színház, és nem verbális kóddal-zene, balett. A művészet célja egy konkrét műalkotásban, hogy egységesen érvényesüljön a tartalmi és formai szépség. A művészet második emberi alkotó teremtés, az isteni művészet utánzása Az erkölcsi jót kifejezve a művészet alakítja, képezi az embert, kultúrát teremt, amivel a vallás vagy korszellem korlátlanságát fejezi ki. Művészeti korszakok: ókori-fő funkciója az utánzás és megtisztulás, középkori-tartalmazza a tudomány művelését is, reneszánsz művészet-valóságábrázolás- Giotto, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello; klasszicizmus, racionalizmus-nincsennek vallási kötelékek és az igazságot a szépséggel azonosítja; felvilágosodás, klasszikus német esztétika-kidolgozta a tartalom és forma szerves

egységét; romantika, kritikai realizmus-rút és groteszk művészi ábrázolás; pozitívizmus-formalizmus; egzisztencializmus-elkötelezettség. Modern művészet 19-20.sz: impresszionizmus, avantgárd – expresszionizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, posztmodern 3. Mik a filozófia és főbb ágazatai jellemzői? A filozófia bölcselet az ember alapvető kérdéseivel: lét, élet, megismerés, boldogság, lélek, halál, túlvilág és isten kérdéskörével foglalkozik. A fil. célja: a mindenség az ember rendeltetésének, céljának, okának a magyarázata Alapelveinek tartja, hogy világunkba mi hogyan és miért történik. A filozófia olyan értelmi munka, amely a tekintélyek kritikájával keresi a kérdésekre az igaz választ. A filozófia a legmagasabb rendű értelmi tevékenység, amire az első emberi közösségek még nem voltak alkalmasak, a civilizáció fejlődésével már igen. A fil.tudomány ágai (diszciplinái): antropológia –embertan,

lélektan; etika; esztétika; metafizika; logika; ismeretelmélet; tudományelmélet; filozófiatörténet; történetfilozófia; vallásfilozófia; jogfilozófia; társadalomfilozófia; politikafilozófia. Az igazságot a valósággal összevetve, az okokra figyelve minden tudomány eredményét felhasználva a tudományok tudományává válik. Metafizika: a világ dolgait változatlan jelenségként vizsgálja. Arisztotelész által kidolgozott első filozófia A klasszikus metafizika a végső okok mennyiségén és minőségén alapul. Mennyiségét tekintve egyetlen okra vezet vissza mindent – monizmus; két egyenrangú végső okra alapoz – dualizmus; több esetleg végtelen okból magyarázza a világot- pluralizmus. Minőségét tekintve elve a tényleges lét a puszta anyagi létezés – materializmus; elve a szellemi létezés – spiritualizmus;a két vezető elv együtt – dualizmus; alapelv az oksági törvény okok és hatások kapcsolatametafizikai mechanizmus;

elve a meghatározott célok szerinti létezésfejlődés – teológia. A modern metafizika (XVIII. Sz) a következő végső okokat tette meg rendszere alapjául: - a legfőbb lény ( teremtő örökkévaló), akarat szabadság, a lélek mivoltának magyarázata. Ismeretelmélet: Az emberi megismerés eredetével, lényegével, korlátaival foglalkozik. Attól függően, hol keresi az ismeret keletkezését: racionalizmus – ismeretforrása az ész; empirizmus – ismeretforrása a tapasztalat, érzékelés; kriticizmus – ismeretforrása a tapasztalat, amit az ész, gondolkodás dolgoz fel. Az ismeret érvényességét tekintve:dogmatizmus- az ismeret feltétlen igaz és érvényes; szkepticizmus – az ismeret nem magánvaló igazság; szubjektivizmus – az ismeret egyéni felfogásból jön; relativizmus – az ismeret a meglevő ismeretekhez kapcsolt; idealizmus – az ismeret csak képzet; realizmus – az ismeret tárgyi valóság. Etika: az etika attól függően, hogy az

erkölcsiség forrását, tárgyát, célját vizsgálja-e az alábbi irányzatok szerint osztályozható: Az erkölcsiség végső forrását tekintve: cselekvés előtti választás egyetlen oka az egyéni cselekvésünket vallási, állami törvények határozzák meg, ezek gondolkodásunkat szabályozó parancsok; cselekvésünket az egyén veleszületett és érzésvilágával kapcsolatos képessége határozza meg; cselekvésünket a hosszútávú tapasztalat, egyes ember rátermettsége, megszokás irányítja; cselekvésünket az érzés, indulat mozgatja. Az erkölcsiség tárgyát tekintve: cselekvő egyén java; cselekvőn kívüli egyes javak; az erkölcsiség tárgya, egyetemes nemzet, vagy emberiség. Az erkölcsiség célját tekintve: olyan egyéni állapotokat céloz meg, mint a testiség, lelki gyönyörűség, boldogság; az erkölcsiség eltekint az egyes embertől, célja a köz java, szabadság, egyenlőség; a cselekvés erkölcsi mértéke a belőle várható

haszon; a cselekvés megfelel a természeti állami, vallási törvényeknek. Esztétika: a művészet filozófiája, a világ tökéletességére vonatkozó érzéki megismerés. A szépművészet tudománya esztétika elem szerint: uralkodó elem az értelem, érzelem, ösztön, élet-akarat, fiziológia, erkölcs, pszichikum, egyéni tetszés. Az esztétikum előfordulási helye szerint: esztétikum a művészetben, természetben, az ember tárgyi környezetében. Az esztétika belső tagozódása szerint: eddig érintett területek- általános esztétika; irodalom, zene, film- ágazati esztétika; ágazatok közötti módszertan- metaesztétika; ókori, középkori, reneszánsz, újkori, legújabb kori, antik, görög, római, egyiptomi, kínai, mezopotámiai, indiai, afrikai esztétikaesztétika történet. Esztétikai stílusok: egyiptomi, babiloni, perzsa, görög, római, bizánci, román, gótika, reneszánszt, barokk, rokokó, szecesszió, avantgárd, posztmodern. 4. Mi

a jellemzői a vallás-, történet-, társadalom-, politikai és tudomány filozófiáknak? Vallásfilozófia: Aquinói Szent T. szerint a vallás az értelmes teremtmény odarendelése, azaz az ember viszonya az istenséghez, mint első elvhez és végső célhoz. A vallás ismert idők óta az emberi társadalom szerves része, hiszen már többféle megfogalmazásban találkozhattunk vele. - Totemizmus: társadalmi összetartó erő, a közösség létalapját valamilyen állattal, növénnyel, tárggyal való rokonságban látja, melyen keresztül a közösséget a természetfeletti erő tartja össze. - Mágia vagy varázslás: a természetfeletti erőkbe vetett hit, vallási hiedelem, a természeti jelenségeket babonás szertartásokkal befolyásolja. Nem csak a primitív népekre, a gyermekekre is jellemző, hogy a tárgyaknak emberfeletti hatalmat tulajdonít. A mágia elemei megtalálhatók a mítoszok, népmesékben, babonákban, mára már ezeket a világszemlélet

töredékeinek tekintik. - Fetisizmus: a tárgyaknak természetfeletti erejét fétisként való babonás tisztelete. A modern embernél pszichológiai zavarként jelent meg. - Sámánizmus: egyes ázsiai országok, különösen szibériai népek vallásos hite. A sámán mint varázsló önkívületben természetfeletti lényekkel, szellemekkel érintkezik. A vallás tehát olyan meggyőződés, ami az emberi megismerésben, gondolkodásban, érzelmekben, akaratban nyilvánul meg, elismeri a személyes vagy személytelen túlvilági emberfeletti erők működését. Ehhez a meggyőződéshez a világ erkölcsi rendjébe vetett hit párosul, melynek hatására etikai fejlett vallás jön létre. E hit a tettekért való erkölcsi felelősség, az igazságosság és a tökéletesség követelményében fejeződik ki. Ma 8 etikai fejlett vallás van, melyből 5 nagy világvallás, melyet az emberiség 9/10-e vallja. Buddhizmus, Kínai univerzizmus, Hinduizmus, Kereszténység, Iszlám.

Ezek közül az első három az örök világtörvény vallásai, mely azt tartja, hogy a világ örökkévaló, nincs kezdete és vége, mert az egymást követő változó folyamatban a világ örökkön megújul. Az utóbbi két vallás a történeti isten kinyilatkoztatás vallása, mely azt mondja, hogy az emberiség léte a világnál hatalmasabb személytől, istentől származik, és a világ amint keletkezett, úgy véget is ér. Isten mindent a semmiből teremtett és korlátlanul uralkodik a mindenség felett A világtörténelem egyszeri, megismételhetetlen. Történetfilozófia: a történelem csupán értékelő leírása, mert a múlt eseményeinek sokaságából minden kiválasztás valamilyen szempontok, vagy szemléletmód szerint történik, mely mögött mindig valamilyen érdek vagy filozófiai elmélet húzódik. A szigorúan vett történeti leírás egyben értékelés is, így a történeti események jelentése, egymástkövetése adja a

történetfilozófiát. A ~ az emberek cselekedeteiből próbálja megállapítani egyes korok eszméit. Társadalomfilozófia: a természettudományos fejlődés hatására a társadalomról is megjelentek tudományos igényű írások, magyarázatok mint a természetről. A ~ a társadalomról szóló tan, csak tudományos, az egészet tekintő, vizsgáló eszközökkel érhet el eredményeket. A tudományos társadalomelmélet vagy szociológia szűkebb értelmezésben, tudomány: a társadalmi életről, a társadalmi lét és történés formáiról, tényezőiről, törvényszerűségeiről, keletkezési és fejlődési elveiről, céljairól. Politikafilozófia: tisztázza a politika fogalmát, és alakítja ki a politikai véleményalkotás érveit. A ~ minden olyan elmélet, mely a társadalomról, jogról, politikáról szól:demokrácia, jogfilozófia, politikai etika, pol.gaztan Témái a közügyek: képviselet, magántulajdon, tüntetés, gazdasági egyenlőség, női

egyenjogúság, abortusz, polgári engedetlenség. A ~ szűkebb értelemben a közélet mély és elvont kérdéseit taglaló filozófia az államról, társadalomról, egyénről. A ~ felfedi az ellentétet az egyén és a társadalom viszonyában Elsősorban az államot és intézményeit vizsgálja, tisztázza a hatalom tekintélye és a politika engedelmesség kérdéseit. Megalapozza a jog, törvény, alkotmány, fogalmát, érvényét. Alap kérdése a társadalmi igazságosság Tudományfilozófia: a tudomány általános kérdéseivel foglalkozik. Kitér a tudománycsoportok közötti viszonyra Vizsgálja a tudományos elmélet és a való világ viszonyát. A ~ kiemeli az egyes tudományterületek megoldatlan kérdéseit. A ~ a 19sz-ban alakult ki az elkülönült tudományok létrejöttével A 20sz-i ~ leghíresebb művelői a logikai pozitivisták voltak: a diadalmas természettudományokat elkülönítették az áltudományoktól, az igazolt elméleteket a metafizikai

zagyvaságoktól. Jogfilozófia: a jogtudomány alapjainak, előfeltételeinek vagy elveinek az elmélete, amely a jogtörténet, a lélektan és az etika alapján a jog lényegével vagy eszméjével, eredetével, keletkezésével, fejlődésével, belső rendszerével, céljaival és legmagasabb normáival foglalkozik. Általános jogfilozófiai kérdések: Mi a jog?, Mi jellemzi a jog és társadalom viszonyát?, Milyen a jog és az erkölcs viszonya?. Stb Többféle jogfilozófiát különböztethetünk meg. Természetjog kidolgozása- Aquinói SzT, általános jogfilozófia kérdések elemzése- Bentham, pozitív jogfilozófia kidolgozása- J.L Austin, Történeti jogfilozófia képviselőjeSavigny és Maine 5. Mik a mitikus hagyomány és a keleti filozófiák jellegzetességei? A mítoszok hatalmas területét elemezve bemutathatók a fejlett civilizációk összefüggő, kódolt nyelvi maradványai. Ezek az egész földre kiterjedő közös nyelv az általános keretekre,

szerkezetekre, számokra, mozgásokra, mértékekre, logikára, mértanra, képletekre figyelt. Ez a képnyelv, mely a közlésre szolgált, a természet törvényszerűségeinek megfigyelésein és a napi élet eseményeinek tapasztalatán alapult. A mítosztörténet törvényekkel, szabályokkal összhangban álló rendszerként a rendezett gondolkodás alapjául szolgált. Egyiptom és Mezopotámia műveltsége és vallása: Az ókori keleten szükségessé vált az írás tömeges felhasználása, és ez az írásbeli kultúrák elterjedéséhez vezetett, ezáltal a keleti és görög filozófia megjelenéséhez is. - Ókori Egyiptom: Kr.e 3000 körül alakult jellegzetes társadalommá Alsó és felső Egyiptom egyesülésével a fáraó királysága alatt. - Ó birodalom: Kr.e 2900-2400, a legnagyobb piramisépítkezések kora Központ Memphis - Középbirodalom: Kr.e 2000-1400, idején Théba a központ - Újbirodalom: Kr.e 1500-1000, ezt a kor a katonai hódítások,

földbirtokosság, papság megerősödése, fáraó hatalmának hanyatlása jellemzi. II Ramszesz uralkodik és Kre 525-ben a perzsák legyőzik Egyiptomot Egyiptomi vallási kultúra megismerését a piramisfeliratok, papirusztekercsek segítik. Ezek himnuszokat, meséket, mondákat tartalmaznak. Az egyiptomi vallás megőrizte az őskor totemizmusát, csillagmítoszait A fáraók megjelenésével a korábban állat- és természetistenek emberi vonásokat kaptak. A vallásgyakorlás központja mindig egy templom volt, ami nagy gazdasági-politikai hatalommal bírt. A templom szentélyében szobor alakban a helyi istenség lakozott. A templom a világmindenséget jelképezte, a szertartások a világ teremtésének megismétlését jelképezve az ország megújulását szolgálták. Legrégebbi egyiptomi emlékek: Korai és késői intelmek - Korai intelmek: az intelmek a filozófia és a szépirodalom határán álló műfaj, ami etikai nézetekből és gyakorlati intelmekből áll.

Akik ezt formába öntötték, olyan bölcsek, kik a királyi udvarban előkelő méltóságok A korai intelmek nagyon népszerűek voltak, még a római korban is idézték. - Késői intelmek: az első átmeneti korból valók, a zűrzavar időszaka ez. Halottak könyve- varázsigékből álló halotti szövegek gyűjteménye a Kr.e 16sz-ból Mezopotámia Kr.e III évezred eleji, a sumérok által lakott társadalmában független városállamok jöttek létre, és örök harcban álltak egymással. A Kre 18sz végén Hammurapi babiloni király egyesítette egész Mezopotámiát. Az északi részen az Asszírok éltek, akik katonaállammá szerveződtek és meghódították egész Mezopotámiát és a vallásukban átvették a mezopotámiai szokásokat. Róluk szóló ismereteket a híres ninivei téglakönyvtárából származnak, melyek varázslási szövegeket, parasztdalokat, mítoszokat, legendákat, tartalmaz. Mezopotámiai vallás: nagy jelentőségűek a kerubok, a paloták

és templomok bejáratainak szárnyas oroszlán őrzői, gonosz démonok, sárkányok, az ősi totemizmus és csillaghit maradványai. A mezopotámiaiak nem hittek semmiféle túlvilági igazságszolgáltatásban, nem féltek a halál utáni büntetéstől, de jutalmat sem vártak a földi életük végén. A legnagyobb isteni jutalomnak a földi jólétet és a hosszú életet tartották Gilgames volt az egyetlen ember ki majdnem elérte a halhatatlanságot. A királyok isten földi helytartóiként isteni származásúak Mezopotámiai előzmények: Gilgames eposz – a Kr.e II évezredből származó verses eposz Gilgames félig ember, félig isten volt, nagy építő és harcos. Keleti filozófiák: Indiai filozófia 6. Melyek a preszokratikus filozófia jellegzetességei? A preszokratikus filozófia a Szokratész előtti Kr.e 600-425 közötti gondolkodást jelenti Rendszeres kutatás indult a mítoszos teológiai magyarázat legfőbb kérdéseinek megválaszolására. – a

természet, a világ hogyan és miből keletkezett, miként működik és ismerhető meg- Ez lesz a görög filozófiának kozmocentrikusnak nevezett korszaka. Színhelye a görögség kis-ázsiai ión és dél-itáliai ión gyarmatai, majd az attikai Athén A természet rendjét, tőrvényeit a természetfilozófiai iskolák igyekeznek megragadni azzal, hogy a természet keletkezését konkrét végső okból magyarázzák. Az ő felfogásukban a világ önszabályozóvá lesz, míg az elődeik korábban genetikai folyamatnak ábrázolták. - Ion iskola: A létező egyforma tulajdonságaiból egyetemes és egyforma ős okra következtet. Többnyire csak a minőséget boncolgatja, hogy a lényeget és változásaik okát megkeresse. Nem különíti el az anyagit és nem anyagit, az istenit is az anyagban rejlő tulajdonságnak, mozgásnak tekinti. Thalész: milétoszi matematikus, csillagász, hadmérnök, bölcsész, akire hatott az egyiptomi, babiloni tudomány. - Dór iskola: A

spártai dórok alapította dél-itáliai Kroton volt a székhelye kb. 100 évig Legfőbb célja a dór erkölcsi és nevelési elvek rendszerbe foglalása a gyakorlati élet számára. Ezek szinte megmásíthatatlan szabályok voltak már gyermekkortól kezdve alkalmazták, hogy így tegyék a spártai ember életét harmónikussá. Szerintük a dolgok kezdete és lényege a szám. A matematikában ez a Püthagorasz-tétel felfedezéséhez vezetett Püthagorasz: az iskola alapítója kis-ázsiai Számosz szigetéről származott, életéről csak legendák maradtak fenn. A ~ iskola alapeleme a szám, ez alkotja a mindenséget, rendezi az egyes létezőket harmóniába. Minden dolognak két összetevője van, a határtalan ( maga az anyag) és a határoló (a szám). Az anyag, csak a szám segítségével ismerhető meg. - Eleai iskola: mindent a létre, mint egyetlen alapelvre vetít vissza. A létező dolgok összes tulajdonságától is elvonatkoztatva, nem marad más, amire

gondolhatunk, mint a puszta létezés. Jelentőségük azért nagy, mert a gondolkodást elmélyítve megmutatták a változatlan előfeltételek keresésének szükségességét. Parmenidész az eleai filozófiai iskola fő képviselője. Nagy tekintélyű törvényalkotó, több város alkotmányát írta A természetről írt tankölteménye az igazságról és vélekedésről szól. Csak az igazi létező létezik, a semmi, a nem létező nem létezik. Ha azt állítom, hogy semmi sem létezik, ezzel már valami létezését állítom A gondolkodás mindig valami tárgyra irányul, és amire irányul, az a létező. Zénon a Parmenidész tanítványaként az eleai tanítást tagadást tagadó érveket logikai ellentmondásokként cáfolja. - Atomelméleti iskola: az atomisták szerint az érzéki világ adatai nem tekinthetők nem létezőnek, mint azt az eleátok tanították, a létüket meg kell magyarázni. Azt tanították, hogy nemcsak létező pl teret betöltő test, a teli

létezik, hanem az üres is. Tehát nem csak a gondolkodás révén létező változatlan egység, hanem az érzékek által tapasztalt mozgás is létezik. Az atomisták szerint a létező dolgok elemei nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is egyenlők. Leukipposz az ~ megteremtője Szerinte minden létező tovább oszthatatlan parányi testekből, atomokból áll, amiknek anyaga teljesen azonos. Démokritosz a természetbölcselet mellett zenével, matematikával, etikai és művelődéstörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Tudás és írói képességét tekintve felér Platónnal és Arisztotelésszel. Az érzékelt világ mozgása, változása létezéséből arra következtet, hogy vannak állandó, változatlan, és vannak mozgó részecskék, atomok, és létezik az üres tér, amelyben a mozgás lehetséges. 7. Mi jellemzi a klasszikus görög filozófiát és hellenizmust? Szókratész: hamar megtalálta saját útját, és gyakorlati filozófia megalapozója

lett. Nagy jelentőséget tulajdonított az önismeretnek, a dolgok lényegét igyekezett megismerni. Szerinte a rövid emberi élet legfőbb célja a tudás, biztos tudás elérése, szemben a szofisták bizonytalanságával szemben. A megismerést is etikai szempontok szerint vizsgálja, mert a helyes tudás azért fontos, mert az erény nem más, mint a jó ismerete. Az erkölcsös cselekedetekhez elég a megismerése. Az erény tanítása és az ember legnemesebb feladata az erény tanulása, mert jót csak tanulással ismerhetjük meg. Nem a javak teszik az embert boldoggá, hanem az erkölcsi cselekvés. Jobb jogtalanságot szenvedni, mint tenni A cél nem szentesítheti az eszközt, a törvényellenes cselekedet minden körülmények között rossz. Szókratésznál a jó az ami a természet törvényeinek megfelel A boldogságot a jó szerzi meg, a rossz az embert szerencsétlenné teszi. A demokrata alkotmány bírálatával sok ellenséget szerzett magának. Törvényszék

elé állították, halálra ítélték Menekülni hagyták, de ezt nem fogadta el, mert úgy gondolta becstelen cselekedet lenne. Így kiitta méregpoharát Platón: Szókratész legnagyobb tanítványa. Minden idők legeredetibb és legnagyobb gondolkodója Iskolát alapított, ahol számtant, csillagászatot, állat és növénytant, valamint filozófiát tanítottak. Fő célja a nevelés volt, másodsorban pedig az ismeretközlés. Platón dialektikának nevezi saját filozófiai rendszerét A lélek halhatatlanságát hirdette, amit csak az eszes lélek tulajdonságának tart. A lélekvándorlást is vallotta Arisztotelész: a legnagyobb tanítványa Platónnak. Bölcselete kora valamennyi ismeretét rendszerezi, máig változatlan alapelveket fektetett le, majd kétezer évre irányt szab a filozófiának. Nagy Sándor nevelője, őt is megvádolták a politikai ellenfelei istentagadással. Arisztotelész a gondolkodást tudományos rendszerré teszi, legfőbb célja a valóság

megismerése. Hellenizmus: a földközi-tengeri népek életében a Nagy S hódításaitól a középkorig tartó korszak. Arisztotelész halálával megszűnik az élénk közélet, ez által az elméleti szellem lehanyatlik Egyes szaktudományok (matek, term.tud) önállósodnak Az életproblémák fontossága miatt az etikai kérdések kerülnek előtérbe. Amíg abba hisznek, hogy a beteg lelket filozófiával gyógyítani lehet, addig ebben keresik az orvosságot. - Sztoicizmus: nagyra becsüli a tudományt Az etika alaptudományának tartja a logikát és fizikát A természetes életmódot tartják erkölcsösnek. Az erény lényege a tudás, ennek eléréséhez szenvedélymentes, indulatmentes állapot szükséges. Zénon a ~ megalapítója Legfontosabbnak az etika kutatását tartotta Szerinte a logika, fizika, teológia, pszichológia csak az etika megalapozására szolgál. Az ember végső céljához, a boldogsághoz a természet szerinti élet vezet. Fontos a

kötelességteljesítés A szándék határozza meg a cselekedetet, jóságot, vagy rosszaságot. Az indulatok ésszerűtlen ösztönök, így a tökéletes erkölcs feltétele az apátia, az indulatoktól mentesség. Középső sztoa: a római birodalom felé közvetíti a sztoizmust, nagy hatással volt Ciceróra.Késői sztoa: a római filozófusok közül Seneca volt a legismertebb képviselője Néró nevelője volt, egy ideig befolyása volt a hatalomra, majd visszavonult és filozófiai műveket írt. Ellenségei hatására Néró öngyilkosságra kényszeríti. Legnépszerűbb filozófiai műve az Erkölcsi levelek Nagy szerepe volt a sztoicizmus népszerűsítésében. Epikureizmus: Epikurosz alapította az iskolát, amit Athénba helyezett át Szerinte a filozófia a boldog élet irányítója. A halállal nem kell törődni, az istenek csupán eszmények, nem avatkoznak a világ dolgába. Az ember életcélja a fájdalomtól való mentesség, a nyugodt kedélyállapot Ezt a

kellemes élmények biztosítják. A társas élet azért szükséges, mert az egyén számára előnyt jelent Az állam nem erkölcsi, hanem csak jogi intézmény, melynek a feladata megakadályozni, hogy az emberek megkárosítsák egymást. A legfontosabb a barátság ápolása. Szkepticizmus: tanításuk szerint az ismeret lehetetlen Az érzékelés teljesen megbízhatatlan, másként érzékelünk a tapintással, látással, szaglással, de még egyes emberek között is eltérőek az érzékelések, érzetek. Minden ítélet viszonylagos, ezért a leghelyesebb az ítélettől való tartózkodás Objektív ismeret lehetetlen. Az ismeret lehetetlensége miatt etikájuk relativista A pozitív erkölcsi elveket elvetették, mert azok önmagukban nem elegendőek a szenvedélyek megfékezésére. Így csak egyféle magatartás lehetséges: a teljes közömbösség minden iránt, mely a bölcs embernek egyensúlyt ad. Római filozófia és kultúra: főként az eklekticizmus jellemzi.(

különböző nézetek, irányzatok, bizonyos elemeinek kiválogatása, összevegyítése) A rómaiaknál teljesedett ki azaz elképzelés, hogy különböző iskolák összeolvadjanak és egymás gondolatait közvetítsék. A számukra a filozófia nem öncél, hanem az általános műveltség és az etikai szabályozás eszköze Jelentőségük, hogy a görög bölcseletet ötvözték a római kultúrával. Szerintük a kétségbe vont tárgyi bizonyosság helyett a gyakorlati életben az emberi közmegegyezés az alapja a cselekvésnek, az állami életnek. Az eklekticizmus fő képviselője Ciceró. Vannak ismeretek amiben kételkedik, de vannak olyan fogalmak, melyek helyességét a közmegegyezés igazolja. Pl isten léte, a lélek halhatatlansága Kultúra: a római kultúrára erősen hatott a hellenizmus terjedése, kialakítva a latin nyelvű hellenizmust. A római birodalom, akkorára tágult, hogy Rómától keletre nem érvényesülhetett a latin kultúra. Legfőképp

Rómában érvényesült és a keleti terület elgörögösödött. Az állam és hadsereg fő célja és értelme a hódítások voltak Az államot az arisztokrácia vezette, a szenátus zárt társasággá vált, melynek tagjai nem nagyon törődtek az állami ügyekkel. Az állami vezetés bomlani kezdett. A késői császárkorban a luxus volt a jellemző, a pazarlás, míg a másik oldalon a nyomor. A római művészetet a hellenisztikus művészet átvétele után a pazarlás, jellemezte 8. Melyek a keresztény patrisztika és skolasztika jellegzetességei? Patrisztika: A kereszténység hatott a filozófiára is, a keresztény bölcsek úgy gondolták, hogy keresztény vallás és kinyilatkoztatás nem lehet ellentmondásban az észigazságokkal. Folytatták a vallás és a filozófia hellenisztikus összeegyeztetését, a filozófia fegyverével harcoltak a nem keresztények támadásai ellen. A keresztény filozófia használja a görög filozófiai fogalmakat. Első

korszaka az egyházatyák működésének a kora volt a patrisztika. Az egyházatyák mind a hitet és tudást is fontosnak tartották Voltak akik a filozófiát használták hitük erősítésére, mások a hitükre bízták magukat, hogy az határozza meg számukra a tudást. Ezeknek az őskeresztényi íróknak a tanítását a keresztény egyház elfogadja, sőt többnyire szentként tisztelik őket. A patrisztikus bölcselet fénykorát Szent Ágoston filozófiája adja A patrisztika az egyházatyákkal és tanításaikkal foglalkozó egyházi tudomány. A patrisztikus korszak SztÁ filozófiájában érte el tetőfokát, utána már nincsenek nagy gondolkodók, csak a korábbi filozófia eredmények összefoglalása történik. - Szent Ágoston: nagy teológiai és filozófiai felkészültséggel teremtette meg a hit és tudomány harmóniáját. Az antik filozófiát összekapcsolta a keresztény tanításokkal a 17.sz-ig uralkodtak az eszméi a nyugati világban Csak

keresztényként írott bölcseleti művei maradtak fenn. A hit és tudás viszonyáról mondta, hogy a tudás hit nélkül nem elegendő, a hitnek pedig szüksége van a feléje vezető tudásra, a kettő harmóniájában vezető szerepe. Skolasztika: a nyugat-római birodalom összeomlása után az erős egyház és az erős pápák ideje volt. Elterjedt a szerzetesség. A római jog elterjedésével a római műveltség és művészet hatása alá kerül az egész nyugati keresztény egyház és világ. Ekkor rakták le a középkori tudomány és a művészi rend alapjait A filozófia a teológia között foglalt helyet. A középkori filozófia 5-14 sz-ig tartott, a görög filozófia nyelvét használta A legfőbb tudomány ekkor a teológia volt, mivel az Isten eszméje volt a legfontosabb. A filozófia és a teológia jól megfért egymás mellett. Az iskolák, iskolamesterek (skolasztikusok) egyházi vezetés alatt álltak A kolostori iskolákból kinőtt nyugat-európai

egyetemeken kialakult iskolafilozófia lett a skolasztikus filozófia, amely a hitigazságokat akarta közérthetővé tenni. A hitigazsága volt az elsődleges, a filozófia ez által másodlagos A skolasztikus módszer nem a megfigyelésen, hanem a korábbi gondolkodók és a Szentírás tekintélyének figyelembevételén alapszik. Az egész társadalom alárendelt az isteni rendnek és célnak A gótikus stílus is jól mutatja ezt, az épületek égbetörő tornyaival. A középkori filozófia uralkodó témája az isten-eszme, legfőbb tudománya a teológia. Az egyetemeken virágzik a filozófia oktatás, a szerzetes rendek közül kiemelkedik a dominikánus ( Szent Tamás) és a ferences iskola .(Szent Ferenc) Megjelentek azok a gondolkodók, akik nem ismerték el a pápa világi jogait. Az állam önálló az egyház mellett, a világállam tudná megakadályozni az emberi önzést a háborút. Aqvinói Szent Tamás: Etikai felfogása szerint az emberi tevékenység célja a

boldogság, aminek eléréséhez segít az erkölcs és az értelem. A lélek legfőbb tevékenysége a gondolkodás A tudást szerző értelem az akarat felett áll. A hitet és a tudást élesen elhatárolja egymástól, a tudás tapasztalat, a hit természetfölötti. A filozófia is és a teológia is önálló tudomány Assissi Szent Ferenc: erdőben élt, lemondott javairól, megszakított minden kapcsolatot a családjával, hogy szegénységben élhessen. Helyre hozta a környék romos kápolnáit. Nem volt pap, de prédikálni kezdett, tanítványaival szegénységi életet élt Jézus tanításait szószerint vették és követték. Krisztus sebeinek viselését titkolta, csak halála után került nyilvánosságra 9. Melyek a reneszánsz és a reformáció jellegzetességei? Reneszánsz: az antik filozófia nagyrészt esztétikai jellegű volt. Számára a szépség és az igazság eggyé vált, ennek kifejezője a kozmosz, ezért nevezzük kozmológiai filozófiának. A

középkori filozófiája kizárólag vallásos volt, ezért nevezzük teológikus filozófiának. Az újkori filozófia elveti Arisztotelész tekintélyét, a szabadság és öntudatos gondolkodás hirdetője lesz, és ezzel természettudományok felé fordul. Az emberi képességek fejlesztésével a művészetek és tudományok megalapítója lett. Jellemző vonása, hogy emberi, természetes, azt kutatja, amit az emberi elme önmagában felfoghat. Ismereteinek forrása a természetet kutató tapasztalat, ezért nevezzük naturalisztikus filozófiának. Ezért az újkori filozófiában a filozófus egyénisége és rendszere szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint a középkorban. A különböző nemzeti sajátosságok is sokkal jobban érvényesülnek. Az újkori gondolkodás már nem olyan egységes mint a korábbi, két irányzat a racionalizmus és az empirikus áll egymással szemben. Az újkori filozófia négy korszaka: reneszánsz filozófiája, nagy rendszerek –

Descartestől Kantig, Kant és a német idealizmus, Legújabb kor filozófiája - Humanizmus: olyan irányzat, amely az embert jellemző erkölcsi és értelmi tulajdonságokat a legtökéletesebben a görög-római klasszikusok műveiben találja meg. A ~ nem fordul a kereszténység ellen, de megingatja annak abszolút és kizárólagos értékét. A ~ középpontjában az ember áll Az élet célja az egyén teljes életének élése. Az embernek joga van az élet örömeit élvezni Három firenzei koszorús költő, a ~ elindítói: Dante--- hatalmas műve az Isteni színjáték, Petrarca--- vallásos volt, de a papság bűneit ostorozta, Boccaccio--legismertebb műve a Dekameron, ami egész európára hatással volt. Az északi reneszánsz legnagyobb tudósa a szellemi szabadság atyja Erasmus. A reneszánsz É-Itáliában született meg Elsősorban a művészetben jelent meg. A reneszánsz ember jellemzője még a világias, az élet örömeit élvező vallásosság, de

elhidegül az egyházi hierarchiától, sőt közöny és megvetés az egyházzal szemben. A reneszánsz gondolkodás jellemzője a felfokozott életöröm. A reneszánsz művészet jellegzetessége: uralkodóvá válik a valóságábrázolás. A képzőművészet fő témája a meztelen emberi test lesz, amely korábban a bűn jelképe volt. Az érett reneszánsz legnagyobb művészei: Leonardo da Vinci, Michelangeló, Raffaelló. Itália gazdasági hanyatlásával megindult a reneszánasz hanyatlása Velence lett a reneszánsz szellemi élet új központja. Reneszánsz filozófiája: az új gondolkodás középpontja a firenzei akadémia. Itt fordították le Platón műveit klasszikus latin nyelvre. Itt mondják ki a filozófiát meg kell szabadítani a teológiától Giordano Brúnó az isteni és egyházi tekintély ellen lázad, ezért máglyára küldik. Így válik a filozófia vértanújává Reneszánsz tudomány: Kopernikusz a csillagász, megalkotta a heliocentrikus

világrendszert. / a Föld forog a saját tengelye és a Nap körül/. Kepler-német csillagász Galilei olasz csillagász Newton angol fizikus, kidolgozta a tömegvonzás elméletét. A reneszánsz sorsdöntő lett a kulturális, tudományos fejlődés tekintetében Reformáció: nem új vallást akart létrehozni, hanem az államvallássá vált, eltorzult őskeresztény tanításokat akarta helyreállítani. A művészet, tudomány után a vallást is elérte a reneszánsz Ez volt a vallás számára a reformáció, a vallási megújulás. Ez a megújulás tiltakozott a régi egyházi rend ellen Az emberi gondolkodást akarta felszabadítani az egyházi tekintély alól. Az alaptanítása volt, hogy az emberi hit nem az egyházi szertartásokból, hanem az ember lelki megújulásából ered. Luther Marton hirdette, hogy csak a szentírás szava Isten szava, más tekintély nincs, így nincs szükség papi, egyházi közvetítésre, a hite által az ember is személyes kapcsolatba

kerülhet Istennel. Vallotta, hogy az észt és a hitet, a filozófiát és a teológiát el kell különíteni egymástól. Szembe került a pápával és a zsinattal, mert a szentírást és a lelkiismeretet föléjük helyezte. Kiátkozták, elkészítette az újszövetség német fordítását, amely Luther legnagyobb alkotásának számít. Kálvin János: eleinte ellenállt Luther tanításának, de a szentírás tanulmányozása azonban őt is szembefordítja a hivatalos egyházzal. Kálvin reformációja szigorú erkölcsöt követelt meg Felemelte szavát az egyházi csalhatatlanság ellen. Tanítása szerint Isten a korlátozhatatlan hatalommal a világegyetem ura Az ember tökéletesre lett teremtve, tehát nem természetétől fogva rossz, hanem az eredeti bűn miatt lett azzá. Isten könyörületes és állandó gondviselésben részesíti az embert. Kálvin realista, olyan egyházi közösségeket kíván, ahol helye van az élet tökéletlenségeinek. E gondolatának is

volt köszönhető nagy népszerűsége 10. Mik a racionalizmus és empirizmus jellegzetességei? Racionalizmus: Az emberi ész tekintélyét hirdeti a vallásos gondolkodás felett. Minden ismeretet a tapasztalattól függetlenül az észből akar levezetni. Módszerének alapja a matematika A racionalizmus szerint az érzéki ismeret bizonytalan, igazi megismerés csak az ész útján lehetséges. Descartes: francia matematikus, természettudós, filozófus. Az újkori racionalizmus első képviselője Az első nagy filozófiai rendszer megalkotója. Módszertana szerint az igazság nem kérdéses, mert azt az isteni kinyilatkoztatás, az Evangélium jól megmutatja. Számára a kérdés az volt, hogy ezt az igazságot az ember, az ész által, hogy tudja megismerni Kora tudománya közül a matematikát találja a legmegfelelőbbnek arra, hogy logikának és az ész törvényének tekintse. A régi igazságokat akarja az ész által bizonyítani A megismeréshez a kételkedés

vezet, a kételkedés pedig gondolkodás, gondolkodni pedig csak az tud aki létezik. „ Gondolkodom, tehát vagyok” Ismeretelmélete: szerinte az ismeret végső oka Isten. Mivel az ismeret alapja Isten, tehát ő sugározhatja elménkbe az igazság megismeréséhez a fényt. Természetfilozófiája: a természet jelenségeit a matematika törvényeivel magyarázza. Embertana: az ember gondolkodó lelkével emelkedik az állatok fölé Az embert az ész teszi emberré. A nagylelkű ember rendelkezik akaratszabadsággal, mert a tudása hozzásegíti az érzelmei fékezéséhez. Etikája: az élet értelmére, nagy és örök filozófiai kérdésekre az ész erejébe vetett hitében kereste a választ, ezzel új utat nyitott a filozófiában. A gondolkodást erkölcsi tevékenységnek tekintette Az erkölcsi jó az igaz tudáson alapszik, a bűn a tudatlanságból származik. Spinoza: nézetei miatt vallási közössége kiközösíti. Főbb műveiben a filozófia minden nagy

kérdéséről értekezik. Korának legtermékenyebb és leggyakorlatibb filozófusa volt Az emberi lélek számára isten megismerése adja a legnagyobb erkölcsi tökéletességet, ez a megismerés egyúttal szeretetet is jelent. Az Isten szeretet pedig megszerzi az ember számára a tökéletes boldogságot. Empirizmus: Az érzéki tapasztalatot a megismerés egyetlen forrásának tekinti. A felvilágosodás korára eső filozófiai irányzat. Létrejöttek azok az új gondolatok, amelyek az újkori kultúra alapját alkotják Előtérbe került a hagyományoktól, vallási és egyházi tekintélyektől függő világfelfogás. John Locke: a felvilágosodás első képviselője. Minden ismeretet tapasztalatból származtat Megállapítása szerint a hit és az ész között nem lehet ellentét. Az ember lényege a szabadság, a modern liberalizmus egyik képviselője. Nevelési elve, hogy a nevelés célja az ifjú szabad egyéniségének kifejlesztése, majd az értelmi nev Adam

Smith: Szerinte az embereknek négy alapszükségletre van igényük: evés, lakás, ruházkodás, luxus. Az első három elsődleges, a negyedik másodlagos. A testi szükséglet elsődleges az esztétikummal szemben Berkeley: Fő célja, hit és ész összeegyeztetése. Azt vallotta, hogy amit nem tapasztalunk az nem is létezik 11. Mik a francia felvilágosodás filozófiai jellemzői? Klasszicizmus: 17.sz-ban Fro-ban alakult ki A korábbi tökéletes művészi korszakok és irányzatok tudatos követője. Az esztétikában merev normákat, aprólékos szabályokat írt elő Felveszi a harcot a barokk stílussal szemben, valamint a köznapi durva népi művészet ellen. A szép és igaz egységét hirdeti Voltaire már lázadt a klasszicizmus követhetetlen normái miatt. A francia klasszicizmus már jelentős hatást gyakorolt az európai esztétikára. Goethe, Schiller, Kazinczy A felvilágosodási mozgalom a franciáknál érte el tetőfokát Montesquieu: egyike a francia

felvilágosodás legnagyobb filozófusának. Eszménye az angol politika, ezt veszi mérvadónak, mikor kora politikai viszonyait bírálja, úttörője volt a francia forradalomnak. Voltaire: inkább nagy író volt, mint eredeti gondolkodó. Szerinte tudásunk korlátozott, a világot fogyatékosnak látjuk. A kétségbeeséstől az menthet meg bennünket, ha hiszünk az igazságos Istenben Az ember hivatása az, hogy segítsen Istennek a világ alkotásában, enyhítse embertársai szenvedését, küzdjön az igazságért. Támadta a primitív történeti vallást, de harcolt az Istentagadás ellen is. Éles határt vont a babona és a vallás közé Diderot: író, filozófus, a filozófiát a tudományok legáltalánosabb elméletének tartja, ezért szeretné, ha a tények tudománya lenne nem az agyrémeké. Rousseau: A kultúrát az ész világát mesterkéltnek tartja, és úgy vélte, az ember igazi világa a természet. Rousseaut a természet gyermekének is hívták. A

vallást az egyes ember magánügyének tekintette, és természetesnek tartotta. A nevelésről írt könyvében/fő műve/, nevelési fő elve, hogy a gyermeket meg kell óvni a környezet káros hatásától, a nevelőnek nem szabad beavatkozni a növendék fejlődésébe. A nevelésnek az a feladata, hogy távol tartsa a káros hatásokat, olyan környezetet teremtsen, ahol a gyerek igazi énje megnyilvánulhat. A természet közelségében nevelt gyermek csak a tényeknek fog engedelmeskedni Dante: a francia forradalom első szakaszának a királyság megdöntésének és az első köztársaság kikiáltásának legfontosabb vezére. Kiállt a nép és a forradalom mellett A jakobinus kormány elítélte és kivégeztette Robespierre: a forradalom másik vezéralakja, a jakobinusok elnöke. Megelégelték radikális intézkedéseit, őt is elítélték, kivégezték. 12. Melyik a német felvilágosodás és Kant filozófiájának jellemzői? Kant filozófiájának

jellemzője: Az emberi észt veszi vizsgálat alá. Kant kritikai módszere nemcsak a megismerő képességnek, hanem az egész lelki életnek a figyelembevételét jelenti. A lelki élet három alapképessége a gondolkodás, az akarat és az érzelem. Kant szerint ezt a hármasságot az emberi ész kritikájának szem előtt kell tartania, ezért van Kant filozófiájának elméleti, gyakorlati és esztétikai része. Az ész: –elméleti (tiszta) ész, –cselekvő (gyakorlati) ész, - ítélő erő Kant szerint a filozófia 4 legfontosabb kérdése: 1. Mit kell tudnom? 2 Mit kell tennem? 3 Mit remélhetek? 4 Mi az ember? (ez a legfontosabb) Kant az első filozófus, aki javasolja, hogy vizsgáljuk meg az emberi észt, hogy tényleg joga van-e elpusztítani a hagyományokat, a vallást. Kant mindenképpen el akarta kerülni az empirizmus és racionalizmus végletes következtetéseit, amik a megismerés megbízhatóságát, sőt a tárgyi világ valóságos létét vonják

kétségbe. Kant az empirizmus és racionalizmus vívmányait szervesen szerette volna egyesíteni. Ennek lehetőségét a transzcendentális módszerben látta, amely kritikai. A kanti kriticizmus: Kant a német felvilágosodás csúcs- és végpontjaként filozófiai rendszerbe foglalta a felvilágosodás eszméit. Akkor igyekezett feloldani a racionalizmus és az empirizmus ellentétét, amikor az válságba jutott. Kant szerint a racionalizmus az ész formális elveiből akarta magyarázni az ismeret tartalmát Az empirizmus pedig a tartalomból próbálta a formális elveket levezetni, és a racionalizmus nem tudott számot adni az ismeret empirikus elemeiről. A német felvilágosodás A XVIII. században Németország széttagolt, fejlődése ezáltal elmaradt a polgári átalakulásban az élenjáró országokétól. A polgári tudat fejlődése azonban szellemi fellendülést hozott az angol és francia felvilágosodás eszméinek elterjedésével. A német felvilágosodás

eredeti filozófiai hátteret alakított ki, melynek legnevesebb képviselői: - Kant, - Hegel. A kulturális fellendülés támogatói voltak az uralkodók is, pl: II (Nagy) Frigyes porosz király. A német felvilágosodás irányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus, korai romantika 13. Mik a német idealizmus, pozitivizmus és szocializmus jellemzői? Idealizmus: az anyaggal, a természettel, a léttel szemben a szellemet, a tudatot tartja elsődlegesnek. A német idealizmus rendszerei: Kant hatását tükrözik, de ismeretkritikai elemzés helyett, a gyakorlati ész konstruktív gondolataiból indul ki. A tárgyi világot az ész termékeként magyarázzák Az egész valóságot az egységes szellem alapjából akarják levezetni. Hegel: az idealizmus legkövetkezetesebben az ő filozófiájában valósul meg. Szembe száll előző filozófiai nézetekkel, az abszolult tudás filozófiai álláspontját akarja megteremteni. A tudatot a megismerés fokára akarta emelni. A tudati

élet igazolja, hogy a dolgok és a gazdálkodás nem választhatók el egymástól A német idealizmus fő problémája volt a megismerő alany és a megismert tárgy kapcsolata. Ebben a korban új művészeti mozgalom fejlődik ki a romantika, ami kifejezi a valóság elöli menekülési vágyat. Pozitivizmus: állást foglal azzal a filozófiai irányzattal szemben, amely a dolgokat, jelenségeket egymástól függetlennek, változatlannak látja. A materializmussal rokon, de abban a lényeges pontban eltér tőle, hogy megoldatlan problémának tartja a valóság meghatározását. Ezért nem foglalkozik a dolgok lényegével A filozófia alapjának a tapasztalati tudományokat, fizika, biológia, történettudományt tekintette. A filozófia feladata a tudományos eredmények összegzése, amely irányt mutat az ember gyakorlati magatartásának. Az új filozófiai irányzatok kialakulását a természettudományok nagy arányú fellendülése segítette. A gazdasági a

szabadságjogi harcok, az élet reális problémáit állította előtérbe. A német pozitivizmus főként ismeretelméleti jellegű. Filozófusaik szerint a filozófia a gyakorlati tényekre hagyatkozik Szocializmus: a termelési eszközök társadalmi tulajdonán és a kizsákmányolás megszüntetésén alapuló állami rendszer. Németo-ban Marx és Engels képviselte A proletárokat ösztönözték arra, hogy megalapítsák a proletár diktatúrát. Marxék olyan nézeteket fogalmaztak meg, hogy a munkások életkörülményeit csak forradalmi úton lehet megjavítani. Marx társadalmában politikai vagy társadalmi kényszer nem létezik, mert az állam elhal, és minden ember képességei szerint szabadon együtt működik. Gazdasági elméletét alárendelte a történelmi próféciáknak. A XXsz-ban létrejött szocializmus hivatkozott ugyan Marx eszméire, de a marxista ideológia sok eleméhez Marxnak semmi köze nem volt. 14. Melyek az életfilozófia / Schoppenhauer,

Nietzsche, Bergson/ jellemzői? Az életfilozófia a fogalmi bölcselet ellen harcol, mert a fogalmak változhatatlanságot, merev sémákat, tartalmaznak, melyek a valóságot gépiesen eltorzítva ábrázolják. A valóság ellenben élet, tele előre láthatatlan lehetőségekkel. Az élet értelme az ész, a gondolkodás számára felfoghatatlanul nyilvánul meg, csak aktív cselekvéssel lehet beteljesíteni. Az életfilozófia elsősorban a társadalmi életre és a kultúrára figyel, és arra törekszik, hogy egy átfogó világnézetet hozzon létre. Schopenhauer: 1788-1860 Megalkotta az ok és okozat négy alakban: logikai-, fizikai-, matematikai-, erkölcsi alak. Főként a következőkre kereste a választ: Mi az élet értelme?, Mi ösztönzi az embert a cselekvésre?, Miért nem tud az egyén a szenvedéstől megszabadulni? Hogyan nézzünk szembe a halállal? Az akarat és a tudat között legalább akkora a szakadék, mint az elképzelt és a valóságos között. Az

ember mindig akaratlagosan cselekszik, függetlenül attól, mennyire tudatos a cselekedete. A bennünk uralkodó élniakarás ellenére az élet szenvedéssorozat és a vége halál A szenvedést boldogtalan sorsként éljük meg, amitől csak a halál szabaaadít meg. Az ifjúság életkedve abból fakad, hogy még nem látja a rá leselkedő halált. Az öregkori halál jó halál, az idő előtti rossz, tehát a hosszú életet kell akarni. Nietzche: 1844-1900 filozófiájában 3 korszakot különböztetünk meg - korai romantikus, esztétikus szakasz: amelyben a klasszikus görög művelődés, a zenét az élet szeretetének tartja.- Pozitivista szakasz: elfordul a művészettől a pozitivizmus felé, csak az érzékileg tapasztalhatót tartja valósnak.- Etikai szakasz: amelyben az új etikai felfogás megalapozza hírnevét. A filozófus hivatásának azt tartotta, hogy legyen a filozófus a gyakorlati élet prófétája, hogy legyen az emberiség törvényhozója. Nícse

szerint abszolult érték és abszolult igazság. A megismerés az élet eszköze, így majd az élet eldönti, hogy egy állítás igaz vagy hamis Az élet nemcsak szép és harmónikus, hanem rossz beteges és csúf is. Szükség van a rútra a rosszra, mert csak így tudjuk megismerni az élet sötét oldalát is. Isten fogalma csak kitaláció, így a természetfelettiből levezetett értékek állértékek. Szerinte a vallás és a szocializmus demokráciája visszafejlődés Bergson:1859-1941 Az életfilozófia francia kiemelkedő alakja. Kiváló alkotó, új módszert ad, ezek forrása a tapasztalat az okoskodás, a biológia rendszere. Szerinte a világ lényege az élet, mely értelmetlen Az élet azonos az élményekkel A legmegbízhatóbb tény a saját létezésünk, ennek megnyilvánulásai az érzelmek, vágyak és lelkiállapotaink változásai. Az értelem munkája nem érdek nélküli, a megismerésünk haszonelvű, hasznot húz a tárgyakból A filozófia feladata

elmélkedni az életről, szellemről. Akkor van szabadságunk, ha cselekedeteink teljes személyiségünkből fakadnak. A társadalom által formált felületi én a mindennapokban cselekszik, vagy ésszerű meggondolás alapján dönt. A mély én érzései, gondolatai, belső törekvése alapján dönt 15. Mik a Husserli fenomenológia a filozófiai antropológia és a pragmatizmus jellemzői? Fenomenalizmus: nem a külvilágból, az egyénből indul ki, a megismerés, amely nem a valóságos anyagi világra, hanem a tudatra irányul. Antropológizmus: az embert és minden tulajdonságát a természet jelenségeként felfogó irányzat. Pragmatizmus: az anyagot az érzetek összességének tekinti, az igazságot nem az eszmékben, hanem a cselekedetek gyakorlati hasznában keresi. A fenomenológia olyan irányzat, amely a jelenségek, adottságok, minden előfeltevésektől mentes leírására törekszik. A tudatban felmerülő lényeget a maguk eredetiségében írja le Husserl:

1859-1938 A fenom filozófiai iskola német megalapítója. Fő érdeme a pszichologizmust megdöntő kritikája A logika feladatát a fogalmak, elvek vizsgálatában látja, amelyek nélkül nincs igazság. A fenomenológia rendezi a kuszált, rendezetlen észleléseket, érzéki tapasztalatokat, vagyis világossá teszik megismeréseink logikai jelentését. Antropológia: a 18-19.sz-i antropológia az emberi fajok leírásával és néprajzzal foglalkozott Manapság a fogalom tágabb használata terjedt el. A filozófiai antropológia elvontabb témája az ember helye a világban, az ember filozófiai elmélete. Ez az emberfilozófiai elmélet a változó emberi lényeget, létállapotot, az ember életvezetését elemzi. Az elemzésében azonban tudatosan mellőzi a mítoszt, a vallást, az irodalmat, a művészetet az emberről. Pragmatizmus: a cselekvés filozófiája, tiltakozás az abszolút idealizmus ellen. A filozátültetése a gyakorlati cselekvésekre az egyszerű ember

érzésvilágába. A filoz foglalkozzon az emberi problémákkal, emberi célokkal, ezek megoldási eszközeivel, azzal ami életünk szempontjából előnyös. A pragm szerint a fogalmaknak, ítéleteknek, meggyőződésünknek csak akkor van értéke, ha az életre nézve hasznos a létért való küzdelmet szolgálja. A döntő szempont a cselekvés, még az igazságot is ez határozza meg 16. Mik az ontológizmus, a neopozitivizmus, és az analitikus filozófia jellemzői? Ontológia: Az egyéntől, a tevékenységétől, a független létről szóló tanítás. Neopozitivizmus: A pozitív áramlatok összessége, természettudományos pontosságra törekvő irányzat. A viszonyok pontos meghatározására teszi a hangsúlyt, de a gondolkodás és valóság viszonyának vizsgálatától eltekint. Analitikus filozófia: elemző, alkotórészekre bontó tevékenység Ontológia: A valóság tényleges és teljes megismerésére törekszik. Az ~ filozófusai a világ nagy

kérdéseire – mik vagyunk, mit érünk, mik a rendeltetésünk- a választ a gondolkodó agyú embertől várja, aki a fejlődés csúcsa. A tudat fejlődése a világ fejlődésének az irányítója Így tudományos szempontból megnő az ember jelentősége, mivel ő az egyetemes fejlődés továbbvivője. A fejlődés nem automatikus, hanem tudatos, szabad emberi cselekvés szabja meg. Az emberi nem egységesülése előtt olyan emberi döntéstől függő akadályok vannak, mint a háború,fajüldözés,nacionalizmus,családi,egyéni önzés és bűn. Az egységet a szeretet valósítja meg. Neopozitivizmus: a tudomány fejlődése magával hozta a tudomány nyelvi eszközeinek ugrásszerű fejlődését, egy új tudományos forradalmat. Az ismeretek logikai, matematikai elemzését a tudomány nyelvi elemzését. Az ismeretelmélet jelentős problémákkal kezdett foglalkozni Fizikusokból, matematikusokból, szociológusokból, filozófusokból alakult csoport lett a bécsi

kör. Szerintük a természettudomány megold minden kérdést, a metafizika lényegtelen, mert értelmetlen. Általános módszert kerestek az igaz és hamis elméletek elhatárolódására. Az értékelést nem tartották megismerésnek, az értékítélet kívűl van a hamison, igazon. Az ember képes megjavítani az életét, az emberiség képes tökéletesedésre, ha a megismert tudományos módszerek által cselekszik. A nyelv és a szimbolizmus mint filozófiai kategória általános vizsgálata létrehozta a nyelv filozófiát. Analitikus filozófia: Russel 1872-1970 , Moore 1873-1958, Wittgenstein 1889-1951 Az analitikus filozófusok jelszava a filozófia tudományossá tétele, a természettudomány nyújtja a tudást, a technika a haladást. Ki kell zárni a filozófiából az értékítéleteket Az ~ célja, a részproblémák aprólékos, türelmes, de egymásra épülő elemzése, ezzel segítve a tudományos előrehaladást. Az ember meghatározója az agy és a

természettörvény. A természeti feltételek megfelelő tudással, szeretettel való felhasználása, megteremti az ember szabadságát, jólétét. Az emberiség, a gondolat szabadság hirdetője Moore: Az egészséges emberi értelmet a józan észt szerette volna megvédeni a valós külvilágtól. Munkássága hozzájárult az angol filozófiai nyelvezet kidolgozásához. Wittgenstein: filozófiai műveiben kijelenti, a világ független az emberi tevékenységtől és a megismeréstől. A világ egymástól független tények összessége Nagy korszaka az elveszett vallásosság filozófiája. Az életformákat adottnak tekinti, amikről nem lehet ítélkezni a nyelvet az emberi kommunikáció eszközének tekinti. Nyelvet beszélni egy tevékenység, életforma A nyelv kritikája az emberi cselekvés kritikájához vezet. 17. Mi jellemzi az egzisztencializmus filozófiáit? Egzisztencializmus: Minden jelenséget, problémát, az elkülönült személyiség szemszögéből

tekinti. Kirtdegard: 1813-1855. Filozófiai harca a főként a Hegeli filozófia és a dán felszínes kereszténység ellen folyt Filozófiájában az ellentét, az egyenetlenség, az egyszerűség az irányadó. Nem azt kutatja, miként válik az ember valóban emberré, hanem mit kell tennie, hogy megtalálja a számára való igazságot. Teljes emberi életet akar, nem csak a gondolkodást, megismerést tartja fontosnak. A közönséges emberi létezéssel szemben áll önmagát megvalósító egyén, ez választásokat követel az egyéntől. Az ~ egyre magasabb formái: esztétika, etika, vallás. Heidegger: 1889-1976 Az ~ első korszakának vezető filozófusa Az embert az itt lét fogalmával helyettesíti. Az ember szót ki sem mondja A szorongásban feltárul az ember számár a végesség, a semmisség, a halálra szántsága. 18. Mi jellemzi a frankfurti iskola, a kritikai racionalizmus és a konzervativizmus filozófiáját? A kritikai filozófia legfontosabb képviselői

a frankfurti iskola. Akik a társadalomkritikai elemzéseiket Marxra alapozzák. A tsd-i ktitika elméletnek a tárgya az ember, aki maga állítja elő a különböző életformáit a történelem során. A létet az ember képes megváltoztatni, mert a történelem alanyai A változás célja a tsd-ban az igazság, béke, boldogság, a szabadság utáni törekvés érvényesítése. A természetfeletti uralom lehetővé teszi a túlélést, de csak az elidegenedés, eldologiasodás árán, amely áthatja az emberi kapcsolatokat. A kritikai racionalizmus iskolai alapítója. Karl Raimund Popper Azon dolgozott, hogy minden ember felérhessen a legnagyobbak közé. Ezért a szabadságot választotta módszerének és céljának Azt akarta, hogy szabadon dönthessünk, tévedjünk és ne szégyenkezzünk miatta. Kijavíthassuk tévedésünket, merjünk tévedni, hogy legyenek gondolataink. A gondolat erejében bízott, és a gondolat jobbra cserélésében, így a hibák kijavításában

A konzervatív filozófusok úgy gondolták, hogy a valóságot, a történelem a politika, tudomány, filozófia, költészet közvetíti felénk. Ezek csak részét képezik az egésznek, egyikük sem áll a többi fölött Vannak olyan ismeret, amit meg tudunk valósítani, de nem tudjuk megmagyarázni. 20. Mi jellemzi a legújabb filozófiai irányzatokat? Posztmodernizmus: olyan különféle irányzatok elnevezése, amelyek egymással kevés rokonságot mutatnak. Megjelent az építészetben, irodalomban, filozófiában. Elveti az éles határvonalakat és kiemeli a másság tapasztalatának jelentőségét. Ökologizmus: a közvéleményben az ökológia vagy környezetbiológia tudományának a problémáit jeleníti meg mind az állami, mind a civil életben. A 20sz végére kiderült, hogy az ember legnagyobb gondja ökológiai probléma, - népességnövekedés, szűkös táplálék, környezetszennyezés. Megalakul a római klub , amelyiknek tagjai az emberiség

jövőjét meghatározó problémákat vizsgálja, és javaslatot tesz a megoldásukra. Figyelmeztet arra, hogy a fejletlen világ az ipari termelés fokozásával nem érheti el a fejlett világ szinvonalát, mert nincs hozzá se energia, se nyersanyag. Felhívták a figyelmet az emberek közötti világméretű szolidaritásra, ezzel színre lép a globalizmus. Globalizmus: megjelent a világ problémáinak tárgyalásának és kezelésének igénye, és gyakorlata. Világossá vált, hogy földünk megvédése érdekében valamennyiünk lelkiismeretére hivatkozni kell. Tudományfilozófia: Kuhn (1922-1996) -olyan a tudományos kutatást és gondolkodást meghatározó világszemléleti mintákról, azaz paradigmákról beszél, amik formális elméletekből tevődnek össze. Lakatos Imre (1922-1974) - szerint a tudományok nem érthetők meg a tudományok története nélkül.--- a módszertan nem meghatározó a tudományban, hanem normatív, azaz követelményeket állít a

tudósok elé, és nem eljárási tiltásokkal foglalkozok. Dekonstrukció: filozófiai iskola, amely kritika alá vette a hagyományos filozófia módszertanát. Posztmodern filozófia: olyan filozófiát akart kifejleszteni, amely elkötelezett a vélemény különbsége. 19. Mi jellemzi a legújabb teológiai filozófiákat? A XX.sz-ban mind a katolikus, mind a protestáns oldalon a teológia egységbefoglalására törekedett Neoskolasztika: Az újskolasztika a katolikus egyházban a 19.sz végén felgyorsult filozófiai mozgalom, amely a katolikus világnézetet az új természettudományos módszerekkel egyezteti össze. - Neotonizmus: XIII. Leó pápa 1879-ben Szent Tamást ajánlotta a filozófiai és teológiai oktatás fő irányzatának. 1917-ben az új egyházi törvénykönyv kötelezővé tette a teológiai hallgatók filozófiai tanfolyamát Szent Tamás tanítása és filozófiája szerint. Gondolkodásának középpontjában a létezők elmélete állt, a

metafizika, nem pedig az ismeretelmélet mint Kant-nál. Központi fogalma a lehetőség és a valóság Elmélete szerint a létező világ szerkezete lépcsőzetes, egymás főlé és egymásba nyúló rétegekből áll. Ez létfilozófia, szenttamási és arisztotelészi kiindulással. Albert Mitterer elsőként hasonlította össze a világképeket a gondolkodási modellekkel. Mitterer kritikusabban és diferenciáltabban értékelte a skolasztikus tanokat Maritain francia hipertomista filozófus párbeszédet közvetített a neoskolasztika és a francia tudománykritika között. Dolgozott a társadalomtudományok és a skolasztika ötvözésén is, a hivatásrendi társadalom új módozatain. Ez a kísérlete népszerűtlenségbe torkollott, ez a szemlélet rányomta a bélyegét a vallás és a filozófia, a vallás és a társadalom kapcsolatának szemléletére is. - Transzcendentális módszerek: ~ megközelítés alkalmazására egyre több katolikus filozófus tér át az

1930-as évektől. Az irányzat célja, hogy a ~ elemzés módszerének továbbvitelével lehetőség nyíljon túllépni a szkepticizmuson és a szubjektivizmuson, ami Kantnak sem sikerült. Joseph Maréchal: belga jezsuita a Szent Tamás - és a Kant féle ismeretelmélet összehasonlításával megalapozta az újskolasztika folytatásának számító transzcendentális ismeretkritikát. Karl Rahner : német jezsuita, talán a 20.sz legnagyobb teológusa Szent T-hoz viszonyulva kereste kora filozófiai kérdéseire a választ Teonómia: Paul Tillich német származásu amerikai teológus és filozófus, a modern protestáns gondolkodás képviselője. A személyes szabadság a hagyomány értékeinek megőrzése foglalkoztatta Vizsgálta az Isten a hit a hagyományos kereszténység és a modern kultúra kapcsolatát. Dialektus teológia: Karl Barth svájci protestáns teológus a vallásos élményre helyezi a hangsúlyt. A bibliai kinyilatkoztatást vagy kijelentést tette meg a

teológia fő témájának. Ige-teológia, Kijelentés-teológia A vallásos tapasztalatot háttérbe szorítja, mert az ember alanya a tapasztalatnak, mely nem második forrása az ismeretnek. Az első és egyetlen forrás a Szentírás. Bulltman: szerint a keresztény hit helyett a transzcendentális Jézus a középpont. A keresztény hit nem a történeti Jézusban, hanem az egyházi megnyilatkozásba vetett hit, amelyre Jézus felemelkedett. Perszonalizmus: olyan filozófiai irányzat, amelynek nevelési célja a személy sokoldalú kifejlődése. A személyt a személy világát tekinti a filozófiai magyarázat kiinduló pontjának. Az ember és a világ, az ember és a közösség viszonya, a személy szabadsága Figyelmeztet a kultúra küldetésére, hogy megtalálja gondolkodás és cselekvés közös mértékét. A perszonalista filozófiát nem foglalták rendszerbe, inkább kisebb-nagyobb tanulmányok, kiáltványok jellemzik. Mounier szerint a perszonalista tan vagy

kultúra elismeri az emberi személy elsődlegességét a személy fejlődését biztosító anyagi szükségszerűségekkel és intézményekkel szemben. Mounier szemlélete szemben áll a modern világ elszemélytelenedésével és a közösségi gondolkodás hanyatlásával. Mounier indította el a keresztény gondolkodás szembesítését a marxizmussal Felszabadítás teológiája: a 20.sz végén Latin-Amerikában a római katolikus hiten alapuló teológiai felfogás, amely a vallásos hitet és a társadalmi elkötelezettséget összefogva próbál segíteni az elnyomott szegényeken. Szerinte az Isten a szegényeken át szól az emberiséghez, mert a Szentírás csak a szegények nézőpontjából érthető meg. Létrejöttek olyan közösségek, melyek nem csak a Biblia tanulmányozásával, hanem a szegények életkörülményei javításával is foglalkoztak