Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Bankbiztositás

Bankbiztositás Bankszabályozás 1. A bankrendszer − bankrendszer kialakulása, bankrendszerek (történeti áttekintés) − egy- és kétszintű bankrendszer 2. A jegybank − a jegybank szerepe, funkciói − az MNB − a jegybank és a költségvetés kapcsolata 3. A bankrendszer második szintje − az üzleti bankok szerepe és funkciói (általánosan először) − a bankrendszer második szintje Magyarországon − a kétszintű bankrendszer kialakulása Magyarországon − bankválságok, konszolidáció − privatizáció − a bankrendszer struktúrája 4. A bankok kockázata 5. A pénzintézetek biztonságos működésének szabályozása − a pénzintézeti törvényről − a hitelintézeti törvényről − a banki tevékenység prudenciális szabályozása (OBA, Bankfelügyelet) Biztosítás 1. Kockázat, kockázatkezelés − biztosítható kockázat − a biztosítás mint a kockázatkezelés egyik formája − a biztosítási piac − a biztosítók

piacralépésének feltételei − a szabályozás, a biztonság kérdése 2. A biztosítás csoportosítása − élet ágazat − nem-élet ágazat (vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás) − biztosítási összeg, biztosítási érték − teljesítések, kizárások, mentesülések − vagyonbiztosítás okai, módszerei, csoportosítása 1 Pénzügyi közvetítő rendszer szerepe, fontossága − központi beavatkozásra, szociális beavatkozásra is szükség volt magán-megtakarítások szerepe − kiharcolt bérezések középosztály; emberi méltóságra (és vagyonra is) joguk van az embereknek − a szegény rétegeknek is van megtakarításuk: · nyugdíjakból félretesznek az idősek a temetésre (a halál utáni méltóság is fontos nekik) · az igen szegény réteg a sokgyermekes fiatalok rétege − a középosztálybeliek megtakarításaiból dolgozik a bankrendszer, ők látják el zömében tőkével − növekvő megtakarítások növekvő

munkanélküliség − egy polgár megtakarítási állományát a pénzügyi közvetítő rendszer kezeli, és ezt tulajdonképpen az állami beavatkozás tette lehetővé a bérek növelésén keresztül − ez ássa éppen alá azokat a jogokat, amelyek ezt lehetővé tették (a központi elosztási rendszer juttatásaiból történi megtakarítások) MEGTAKARÍTÁ SOK ÖNKÉNTES ÚJRAELOSZTÁS KIHELYEZÉSEK - bank - brókercég - biztosító − döntési szabadság: · a döntésekhez tökéletes informáltságra lenne szükség · bankbetét ↔ értékpapír ↔ biztosítás − önmagát beteljesítő várakozás: · tömegesen tesznek ekkor valamit A bankrendszer kialakulása − már az ókorban megtaláljuk a bankok őseit − a magánbetétek (elsősorban gabona) őrzése Babilonban már az időszámítás előtti harmadik évezredben virágzó üzlet volt − a királyi raktárházak és a templomok voltak az első „bankok” − görögöknél is a templomok lettek

az első bankok; kölcsönügyletekkel és pénzváltással is foglalkoztak − olasz városállamok, Genova: pénzváltók a piacon, a padon ülve (banco) folytatták tevékenységüket · letétüzlet, hitelműveletek, fizetések lebonyolítása, váltóforgatás · velencei bankrendszer jellegzetessége a zsíróforgalom fejlettsége · 1587: Banco Rialto; 1619: Banco del Giro − Amszterdami Bank (1609); funkciói: pénzváltás, pénzletétek elfogadása, klíring lebonyolítása, nemesfémek vásárlása, lombardkölcsönök folyósítása − Hamburgi Bank (1619); funkciói: pénzforgalom zavarainak áthidalása, záloghitelek folyósítása, zsíróforgalom lebonyolítása − Bank of England = Angol Bank (1694): · az aranyművesek lettek a bankárok, akiknél az emberek értékeiket megőrzés céljából helyezték el, amelyről elismervényt kaptak, amivel fizetni is lehetett · az aranyműves-bankárok saját magukra szóló követelést bocsátottak ki, ebből alakult ki

a bankjegy · a Bank of England mint az állam hitelezőinek testülete alakult meg · felhatalmazták bankjegyek kibocsátására és bankügyletek folytatására · kincstárral kapcsolatos feladatai: 2  államkölcsönök nyújtása  kincstárjegyek forgalomba hozatala és forgalmának biztosítása  az állami bevételek kezelése · emellett fontos szerepet játszott a váltók leszámítolása · 1844: a bankot emissziós és bankosztályra osztották; a bankjegykibocsátást limitálták, a limiten felüli kibocsátást nemesfém-fedezethez kötötték · 1946: államosítás − Banque de France (1848) − Deutsche Reichsbank (1875) − Amerikai Egyesült Államok: · sok bankjegykibocsátó bank a pénz elértéktelenedése · 1791: jegybanki funkciókkal létrehozták a Bank of the United States-t 20 éves időtartamra · a határidő lejártával az egyes államok és a bankok megakadályozták működésének meghosszabbítását · 1816: második Bank of the

United States-t is létrehozzák, amely szintén 20 évig tevékenykedett · ezután ún. szabad tevékenység, amikor is minden bank kibocsáthatott bankjegyet · 1914: a központi jegybank (12 körzeti tartalékbank), a Federal Reserve System létrehozása, élén a Federal Reserve Board áll, amelynek fő feladata, hogy felügyeli a Federal Reserve bankok üzletvezetését · létrehozták a Nyíltpiaci Műveletek Bizottságát és bevezették a betétbiztosítási rendszert Magyar banktörténet − 1816 – Österreichische ŰB National Bank (jegybank; bankjegy-kibocsátási jog, letéti ügyletek, lombardkölcsönök, államkincstári utalványok diszkontálása) − 1879 – Osztrák-Magyar Bank (40 évre jegybankként hozták létre) − 1921 – Magyar Királyi Állami Jegyintézet (jegybank) − 1924 – Magyar Nemzeti Bank (rt., 30 millió aranykorona alaptőke) · váltók, értékpapírok, közraktári zálogjegyek leszámítolása · kézizálogra kölcsön nyújtása ·

letéti, betéti és zsíróüzlet folytatása · bizományi ügyletek végzése · arany és ezüst vétele és eladása · külföldi valuták és devizák eladása · bankjegykibocsátás − nem jegybanki pénzintézetek: · 1722 – Hitelintézet (nem jegybank; állami hitelek kezelésére szolgált) · 1827 – Első Osztrák Takarékpénztár · 1836 – Brassói Általános Takarékpénztár · 1839 – Pesti Hazai Első Takarékpénztári Egyesület · 1841 – Pesti Magyar Kereskedelmi Bank · 1863 – Földhitelintézet · 1867 – Magyar Általános Hitelbank · 1869 – Magyar Jelzáloghitelbank · 1885 – Magyar Királyi Postatakarékpénztár · 1916 – Pénzintézeti Központ (bankok ellenőrző szerve) · tevékenységük kereskedőknek nyújtott hitel, váltóleszámítolás, fogyasztási hitel, jelzáloghitele3 − − − − − − zés, vasútépítés finanszírozása, folyószámla- és zsíróüzletág, valuta- és devizaműveletek 1947 –

államosítás, az állam átvette az MNB és a Pénzintézeti Központ pénzintézeteinek részvényeit 1948 – az MNB mint szocialista jegybank funkcióinak kialakítása (beleértve a vállalatok finanszírozását is = MNB pénzforgalmi és hitelmonopóliuma) 1948 – Magyar Beruházási Bank (majd Állami Fejlesztési Bank) (állami és vállalati beruházások pénzügyi lebonyolítása, beruházások pénzügyi ellenőrzése, később az építőipari vállalatok hitelei és számlavezetése) 1950 – Magyar Külkereskedelmi Bank (csak az MNB megbízásából lát el nemzetközi bankári tevékenységet) 1949 – Országos Takarékpénztár (lakosság bankműveleteinek lebonyolítása; helyi tanácsok bankja) 1985 – Budapesti Hitelbank (az MNB leánybankja) Bankrendszerek − egyszintű bankrendszer: · a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodókkal · lebonyolítja fizetéseiket · vezeti számláikat · hitelt folyósít számukra · a központi bank

mellett általában beruházási bankot, külkereskedelmi bankot és takarékpénztárt találunk · nem jelenti azt, hogy egyetlen bank van a gazdaságban – amikor csak egy bank létezik, azt monobankrendszernek nevezzük, ekkor a nemzeti bank végzi az összes banktevékenységet − kétszintű bankrendszer: · a központi bank nem áll kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal, hanem csak a bankrendszer alsó szintjén álló bankokkal (kereskedelmi bank, üzleti bank, hitelbank, hitelintézet) · e bankok állnak közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal − viták a bankrendszerről: · 1968-ban (nagyobb szerepet kap a pénz és a piac, önállóbbak lettek a vállalatok) lehetőség volt a kétszintű bankrendszer kialakulására, de a politikai helyzet nem engedte · 1980-as évek – egyszintű bankrendszer átalakítására vonatkozó lehetőségek: a.) a központi bank mellett csupán egy kereskedelmi bank működik (csupán technikai jellegű átszervezés;

mesterségesen alakítja ki a monetáris irányítást azzal, hogy a központi bank szabályozza az egyetlen kereskedelmi bankot) b.) a kereskedelmi bankok gazdasági ágak, ágazatok szerint szakosodnak c.) a kereskedelmi bankok a regionális beosztás szerint különülnek el (b) és c) megoldás nem jelent számottevő változást az egyszintűhöz képest, mert itt is monopolhelyzetű bankok állnak a kiszolgáltatott vállalatokkal szemben) d.) a kereskedelemi bankok között nincs munkamegosztás, az ügyfelek bármely bankhoz fordulhatnak, a bankok versenyeznek egymással (ez gyökeres változás) · kritika volt, hogy a gazdaságban háttérbe szorultak a hitelviszonyok, a költségvetés túlzott szerepet játszott a gazdaság finanszírozásában, nem ösztönözték a vállalatokat a hatékonyabb gazdálkodásra; sok esetben a bank nem üzleti alapon hitelezett, hiányoztak az értékpapírok A bankok feladatai − fizetési forgalom lebonyolítása − betét- és

hitelügyletek (az újraelosztás rendszere) − a kereskedelmi bankok a jegybanknál letétbe helyezhetik értékpapírjainkat, és jegybankpénzt, kész4 − − − − pénz kaphatnak érte, amelyet befektethetnek refinanszírozási hitelt is kaphatnak a jegybanktól: új pénz kerül a forgalomban (ezt nehezebb visszaszívni) kamatmechanizmus a bank tevékenységi körébe tartozik (mérlegen kívüli tételek): · tanácsadás · garancia · spekuláció a bank egy kockázatos vállalkozás (hitelezési, ügyfél-, kamat- stb. kockázatok) Önkéntes újraelosztás jellemzői a benne való részvétel önkéntes, míg a kötelezőben törvény szabályozza lehet választani van benne azonban egy kötelező elem, ez a számlaforgalom a bankok alapvető funkciója a pénzátutalások lebonyolítása, a fizetési forgalom (készpénz nélküli) lebonyolítása (ez az első funkció!); a pénzforgalmi számlák vezetése − a vállalati folyószámlák vezetése által teremt

a bank pénzt (hitel) − a monetáris politika szabályozza a teremthető pénzmennyiséget (pl. a tartalékráta alapján) − − − − A bankrendszer első szintje − bankszervezet: · a banktevékenységgel összefüggő jelenségek törvényszerűséget mutató rendezett egész · a bankári cselekvések meghatározott elvekhez igazodó rendje, folyamatos, állandóan visszatérő és megújuló jellege − bank: az ezt kiszolgáló intézmény − bankrendszer: az intézmények összessége Központi bank (jegybank) Nagy univerzális üzleti bankok Kis és közepes üzleti bankok (leánybankok és affilációk) Szakosított pénzintézetek Egyéb pénzintézetek és pénzközvetítők 5 1. A jegybank szerepe és funkciói: · az állam rá ruházza a törvényes fizetési eszköz, a bankjegy kibocsátásának monopóliumát · jegybanktörvény:  meghatározza a jegybanki tevékenység elsődleges feladatait: - a nemzeti valuta vásárlóereje stabilitásának

megőrzése - fizetési rendszer működőképességének biztosítása - belső és külső monetáris egyensúly fenntartása - jegybank státusa, a parlamenthez és a kormányhoz való viszonya - pénzkibocsátás - monetáris készletek gyűjtése és kezelése - egyéb ráruházott feladatok  a jegybanktörvény tehát a jegybank legfontosabb feladatává a pénzkibocsátást és a monetáris politika megvalósítását teszi · monetáris politika:  a pénzkínálat átgondolt ellenőrzése bizonyos gazdasági célok elérése érdekében  követelménye, hogy segítse elő a gazdaságpolitika legfőbb céljainak megvalósítását: - teljes foglalkoztatottság - pénzérték külső és belső stabilitása - nemzetközi fizetési pozíció kívánatosnak tartott állapotának elérése - kiegyensúlyozott gazdasági növekedés  kétféle megközelítése: - cél- és eszközrendszer szempontjából: ♦ az aggregát pénztömeg mértékének nemzetgazdasági szintű

meghatározása és befolyásolása, ♦ külső pénzkapcsolatok erősítése, ♦ monetáris egyensúly megteremtése céljából tett intézkedések összessége - tevékenység oldaláról: ♦ pénzforgalmi, ♦ hitelezési és devizadöntések, intézkedések együttese  míg a költségvetési politika alakítja ki a tartós, meghatározó pénzügyi jellemzőket (elsősorban az adópolitikán és a jövedelemszabályozáson keresztül), addig a monetáris politika a rövidebb vagy a középtávú jellemzők formálásában játszik szerepet  lehetséges célkitűzéseinek rendszere: - a gazdasági tevékenység szintjének stabilizálása - árszínvonal stabilizálása - kamatlábak stabilizálása - növekedés elősegítése - devizaárfolyamok stabilizálása - külkereskedelmi egyensúly javítása - pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása  a 2000. évi monetáris politikai főbb irányelvek: - GDP éves növekedési üteme 4,5% inflációcsökkentés

mellett, miközben a külső egyensúly nem romlik - a folyó fizetési mérleg egyenlege 2,5 Mrd $ hiányt mutat, ez a GDP 4,4-4,9%-a - az infláció éves átlagban 6-7% - a reálbérek 8-9%-os nominális növekedése - az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 3,5%-át - a forint leértékelési ütemének csökkentése · monetáris eszköztár:  lehetséges elemei: - kötelező jegybanki tartalék (az idegen források meghatározott hányada után) - likviditási tartalék előírása (készpénz, jegybanki számlák, likvidnek elfogadott értékpapír és egyéb) 6 - refinanszírozási hitel, első hitelkorlát, hitelkeret - árfolyam-szabályozás - jegybanki kamatláb, kamatplafon (rögzített és mozgó, alap- és napi, pénzpiaci, kedvezményes és büntető kamatok) - nyíltpiaci műveletek - egyéb jegybanki eszközök (államháztartási számlák és a pénzintézetek pénzforgalmi számláinak vezetése, a jegybanki ellenőrzés rendszere, a

pénzforgalom, az országos fizetési és elszámolási rendszer szabályozásának kialakítása és működtetése)  jegybanki feladatok: - a kormány bankjaként végzi a kormány tranzakcióit (állam bankja) - koordinálja az üzleti bankok funkcióit (bankok bankja) - meghatározza a hitelviszonyokat és a hitelnyújtás feltételeit - kibocsátja és szabályozza a pénztömeget - részt vesz a belső valuta külső értékének szabályozása, az árfolyampolitika kialakítása  2000. évi monetáris eszköztár: - a refinanszírozási hitel helyett bankközi hitel - kamatpolitikában kamatcsökkentés - kötelező tartalékráta csökkentése 2. Magyar Nemzeti Bank: · 1924. május 24-én alapították részvénytársasági formában, 30 millió aranykorona alaptőkével · mostani tevékenységét a jegybanktörvény határozza meg · a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja · alapvető feladata a nemzeti fizetőeszköz belső és külső

vásárlóerejének védelme · önálló intézmény, a kormány nem utasíthatja, de a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel köteles támogatni a kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósítását · az MNB elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlésnek · fő feladatai:  a nemzeti valuta védelme érdekében kialakítja a kormány gazdaságpolitikájával összhangban levő monetáris politikát  kizárólag jogosult bankjegy kibocsátására  aranyból és devizából készleteket gyűjt  ellátja a központi deviza- és nemesfém-gazdálkodási feladatokat  kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert  vezeti az állam, a központi költségvetés számláit és a törvény korlátai között a központi költségvetésnek hitelt nyújthat (állam bankja)  vezeti a hitelintézetek pénzforgalmi számláit, és nekik hitel nyújt (bankok bankja) · szervei:  közgyűlés, melynek

feladatai - alapszabály megállapítása és módosítása - az alap- és tartaléktőke meghatározása - mérleg, vagyon- és eredménykimutatás megállapítása, jóváhagyása - az éves eredmény felosztása - az igazgatóság választott tagjai és a könyvvizsgálók megválasztása, visszahívása - kiemelt vezetők, illetve vezető szervek tagjai díjazásának megállapítása  jegybanktanács - az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve - határoz az éves monetáris politikai irányelveiről, a jegybanki politika eszközeinek jelentősebb módosításáról, az árfolyampolitikával kapcsolatos jegybanki álláspontról - tagjai az MNB elnöke, alelnökei, ezek számával megegyező tagok, akiket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök 3 évre nevez ki  igazgatóság 7 · · · · · - támogatja az elnököt a reá háruló feladatok ellátásában - tagjai az elnök, az alelnökök, és a közgyűlés által az MNB elnökének

javaslatára választott igazgatósági tagok - az igazgatósági tagok munkaviszonyban állnak az MNB-vel  felügyelő bizottság - az MNB ellenőrző szerve - tagjai a felügyelő bizottság elnöke, az Országgyűlés által választott további 3 tag, a pénzügyminiszter képviselője, a pénzügyminiszter által megbízott szakértő - itt jut kifejezésre az állam ellenőrzése az MNB felett  elnök: - ő áll az MNB élén - 6 évre nevezi ki a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök (illetve menti fel)  alelnökök: - legfeljebb hatan vannak - az ő megbízatásuk is 6 évre szól az MNB kapcsolatot tart az Országgyűléssel, amelynek keretében az MNB elnöke évente beszámol, illetve bemutatja az MNB éves monetáris politikai irányelveit az MNB részt vesz a kormány gazdaságpolitikai programjának kialakításában véleményezi a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit egyezteti a Pénzügyminisztériummal az éves monetáris politikára

vonatkozó elképzeléseket, és a Pénzügyminisztérium az MNB-vel a költségvetési javaslatot és a deficit finanszírozásának módjára vonatkozó elgondolásokat az MNB feladatai ellátása során együttműködik az ÁPTF-fel és az Állami Biztosításfelügyelettel 3. A jegybank és a költségvetés kapcsolata: · az együttműködés keretében fel kell oldani azt az ellentmondást, ami abból adódik, hogy  egyrészt a jegybank legfőbb feladata és kötelezettsége a hazai valuta vásárlóerejének védelme és ennek érdekében monetáris politikáját önállóan alakítja ki  másrészt monetáris politikai eszközökkel támogatnia kell a kormány gazdaságpolitikai programjának megvalósulását  a kormány viszont a bankot nem utasíthatja olyan cselekvésre, ami ellentétben állnak a jegybank fő kötelezettségével, a pénzérték védelmével 8 · a törvény rendelkezései emiatt:  az MNB részt vesz a kormány gazdaságpolitikai

programjának kialakításában, véleményezi a kormányzati gazdaságpolitikával kapcsolatos döntéseket és jogszabályokat  az MNB és a Pénzügyminisztérium kölcsönösen egyezteti az éves monetáris politikára vonatkozó elképzeléseiket, illetőleg az éves költségvetésre, a költségvetés hiányára és annak finanszírozási módjára vonatkozó elgondolásokat  a kormány képviselője részt vesz az MNB igazgatósági ülésein, az MNB elnöke a feladatkörét érintő napirendi ponthoz meghívót kap a Kormány ülésére  rendszeres és folyamatos kölcsönös tájékoztatási kötelezettsége van az MNB-nek, a pénzügyminiszternek és más kormányzati szerveknek az egymást érintő pénzügypolitikai kérdésekről · az MNB az államháztartással finanszírozási kapcsolatot kizárólag a központi költségvetéssel tarthat. · hitelt csak a kincstár likviditási nehézségeinek áthidalására, és legfeljebb a központi költségvetés adott

évi tervezett bevételeinek két százaléka erejéig nyújthat · a költségvetés hiányának finanszírozására kibocsátott állampapírt az MNB közvetlenül az államtól nem vásárolhat; ilyen papírokat csak a jegybank nyíltpiaci műveleteinek keretében, vagyis a pénzmennyiség szabályozása érdekében a másodlagos tőkepiacon vásárolhat, és ez nem szolgálhatja a költségvetés közvetlen finanszírozására vonatkozó tilalom megkerülését · a központi költségvetés az MNB külföldi tartozásából az őt érintő részt a költségvetésnek az MNB-vel szembeni devizatartozása formájában ismeri el; a rendezés következtében az eddig az MNB-nél felhalmozódott árfolyamváltozásból származó veszteség kikerül az MNB könyveiből és az a költségvetés adósságaként jelenik meg · az állami költségvetés és a jegybank szerepének következetes szétválasztásának nem mond ellent, hogy  az MNB az állam devizában történt

hitelfelvételei és külföldi értékpapír-kibocsátásai tekintetében az állam megbízottjaként járhat el  az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában levő értékpapírok (állampapírok) tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat · az MNB nyereségét befizeti a költségvetésnek, esetleges veszteségei fedezésére a költségvetéstől támogatást kap 4. A magyar bankrendszer monetáris irányítása: · a Magyar Nemzeti Bank a monetáris irányítás szerve · az MNB a következő monetáris irányítási eszközöket alkalmazza:  Refinanszírozás - mértékének és feltételeinek szabályozásával a központi bank befolyásolni tudja a bankok és az egyéb pénzintézetek műveleteit - keretében az MNB ♦ értékpapírokat számítol le (visszleszámítol) ♦ refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapír fedezete mellett vagy anélkül ♦ értékpapírügyleteket köt visszavásárlási

megállapodással - a központi bank devizabetétcsere során vagy deviza-swap művelet keretében szabályozza a bankok likviditását - az éven túli refinanszírozási hitelek elsősorban a külföldről bevont forrásokkal megvalósuló beruházások hitelezését szolgálják; itt az MNB közvetítő szerepet játszik  Kamatpolitika - jegybanki alapkamatot, napi pénzpiaci kamatokat, kedvezményes kamatokat és büntető kamatokat alkalmaz - irányadó kamatként jegybanki alapkamatot hirdet meg - jogosult különösen az általa közvetített fejlesztései hitelforrások tekintetében arra, hogy a pénzintézetek által alkalmazható egyes kamatlábak mértékét kötelező jelleggel 9 meghatározza - a jegybank elsősorban a pénzpiacon avatkozik be, így a bankrendszer számára az itt kialakult kamatlábak a meghatározók  Kötelező tartalékráta - egyrészt a monetáris politika befolyásoló eszköze, mert szabályozza a bankok által kihelyezhető hitel

mértékét és befolyásolja a kamatokat - másrészt a bankok biztonsági pénztartalékául szolgál - alapja a bankoknál elhelyezett betétek (források) összege. - 1994. május 1-től a tartalékráta 12 százalék - a tartalék alapjaként figyelembe kell venni a pénzintézetnél lévő valamennyi idegen forrás állományát, kivéve a jegybanki refinanszírozási hitelt, a pénzintézetektől átvett bankközi forrásokat (ezek után az átadó pénzintézet helyezett el tartalékot), a nemzetközi pénzügyi intézményektől vagy pénzügyi szervezetektől kapott, illetve kormányközi megállapodáson alapuló hiteleket, a bank üzemvitelével és a klíringelszámolásokkal kapcsolatos passzívákat  Nyíltpiaci műveletek - 1987. január 1-én a nyíltpiaci műveletek magyarországi meghirdetése csak a lehetőséget teremtette meg, mivel akkor még nem álltak rendelkezésre megfelelő értékpapírok - az azóta kibocsátott diszkont kincstárjegyek,

államkötvények, illetve a központi bank saját letéti jegyei is alkalmasak nyíltpiaci műveletek végzésére  Árfolyampolitika - az MNB jegyzi és teszi közzé a külföldi pénznemeknek forintra és a forintnak külföldi pénznemre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat. - az MNB és a kormány együtt határozza meg az árfolyamok megállapításának és befolyásolásának rendjét - bizonyos határokon belül az MNB önállóan is változtathatja az árfolyamokat - az árfolyampolitika keretében a forint reálértékelésére, illetve felértékelésére kerülhet sor; ennek irányát és mértékét a monetáris politika antiinflációs célkitűzése, illetve az árfolyampolitikának a gazdaság versenyképességét fenntartó és hatékonysági szempontjai határozzák meg - az MNB szükség esetén a lehetőségei keretében intervencióval védi és befolyásolja a kialakított árfolyamokat; ez azt jelenti, hogy a forint más valutákhoz mért

árfolyamgyengülése esetén devizát kínál a bankoknak eladásra forintért, vagy ellenkező esetben devizát vásárol A bankrendszer második szintje 1. Pénzintézeti törvény, bankfelügyelet − a pénzintézeti törvények hatásköre általában a belföldi pénzintézetek és a külföldi pénzintézetek belföldön működő fiókjainak, képviseleteinek állami és versenyfelügyeletére terjed ki · hatálya alól mentesülhetnek a nevesített nemzetközi pénzügyi intézmények · meghatározzák azt a pénzintézeti rendszert, amely az adott országban működhet, beleértve azok társulási formáit is · engedélyhez kötik a pénzintézeti alapítást  hitelintézet alapítása esetében: az első lépcsőben az alapítási engedélyt, ennek birtokában pedig a tevékenységi - működési - engedélyt kell beszerezni  pénzügyi vállalkozásokra egyszintű engedélyezési rendszert ír elő a HIT ezeknél az alapítási engedély egyúttal tartalmazza a

tevékenységi kör megállapításához, illetve a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt is  alapítási engedély legfontosabb feltétele, hogy a leendő pénzügyi intézmény alapítói elfogadják a cég alapszabályát (alapító okiratát) és egyértelműen meghatározzák a végezni kívánt pénzügyi szolgáltatásokat 10 · · · · · · ·  működési engedély megszerzéséhez a pénzügyi intézménynek bizonyítania kell, hogy minden szempontból felkészült a szolgáltatás elvárható színvonalú végzésére  tevékenységi engedély megszerzéséhez be kell mutatni a középtávú üzleti tervet, igazolni kell a jogszabályokba előírt személyi és tárgyi feltételek, valamint az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges informatikai rendszerekhez való csatlakozások meglétét, csatolni kell az üzletszabályzatokat, ismertetniük kell számviteli politikájukat meghatározzák a minimális alaptőke mértékét, a

szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a külföldi részvétel kritériumait. előírják a szavatoló tőke mértékét és az abban figyelembe vehető tényezőket a tőkemegfelelést, azaz a súlyozott mérlegfőösszeg és a tőketényezők közötti arányt a betétvédelem és hitelkonszolidáció módozatait kitérnek a biztonság olyan tényezőire is, mint a hitelkihelyezések határa, a belső hitelek értéke és kezelése, a biztosítékok rendszere és a tartós befektetések limitje, az ügyfelekkel kapcsolatos magatartás, banktitok, stb. tételesen meghatározzák azokat a tevékenységeket, melyeket nem vagy csak korlátozott mértékben végezhetnek a pénzintézetek tulajdonosok:  a részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényei- a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével - kizárólag névre szóló részvények lehetnek  hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem a

közvetlen és közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke nem lehet több15%-nál  állam tulajdoni hányada a 15%-ot meghaladhatja kivételes esetekben  befolyásoló részesedés pénzügyi intézményben csak a Felügyelet engedélyével szerezhető meg (ha a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százaléka egy kézben van, továbbá ha a tulajdonos a döntéshozó, ügyvezető vagy a felügyelő testületek tagjainak jelentős részét kinevezheti vagy elmozdíthatja, valamint ha a pénzügyi intézmény működésére egyéb módon befolyást gyakorolhat)  hitelintézetek esetében az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok, illetve a vezetők az első számú vezető és helyettesei megválasztásához a Felügyelet előzetes engedélye szükséges  az igazgatóságon belül a külső igazgatósági tagok számának mindig meg kell haladnia a belső (munkaviszonyban álló) igazgatósági tagokét. 

az ügyvezetőknek meg kell felelniük az általános követelményeknek, szakirányú felsőfokú iskolai végzettségre vonatkozó előírásoknak és szakmai gyakorlatoknak  vezető állású személyeknek be kell jelenteniük a Felügyeletnél, ha egy másik pénzügyi intézmény igazgatóságába vagy felügyelő-bizottságába választják őket, illetve ha vállalkozásban részesedésük van 11 − a bankfelügyeleti funkciót ellátó intézmények feladata a banktevékenység folyamatos ellenőrzése · mennyiben felel meg a jogszabályi előírásoknak és engedélyeknek, elsősorban azoknak, amelyek a bankok mindenkori fizetőképességét (likviditását), a betétesek és a hitelezők biztonságát szolgálják · a pénzintézetek számára normatív szabályokat írhatnak elő, amelyek keretében meghatározzák a szolgáltatandó adatok körét és az adatszolgáltatás módját, a helyszíni ellenőrzés feltételeit, valamint azokat a szankciókat, amelyekre

jogosultak · szükség esetén a pénzintézetektől intézkedési tervet kérhetnek · javasolhatják a pénzintézeti vezetők visszahívását, felmentését · korlátozhatják a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok szavazati jogát · megkövetelhetik a hiteleszközökkel szembeni tartalékok növelését, ha azok nem érik el a jogszabályban meghatározott legkisebb értéket vagy veszélyeztetve látják a pénzintézetek biztonságos működését · határozott időre megtilthatják egyes üzletviteli tevékenységek folytatását · bankfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezhetnek · súlyosabb esetekben visszavonhatják a pénzintézeti tevékenység folytatására adott engedélyt · felfüggeszthetik a pénzintézetek kifizetéseit · javasolhatják a pénzintézetek más pénzintézetekkel való egyesülését vagy részvényeinek más pénzintézetek által történő megvásárlását · fontos feladata a pénzintézetek közötti piaci

verseny tisztaságának biztosítása és betartatása 2. Az üzleti bankok funkciói és tevékenysége − az üzleti bankok két alapvető típusa: a.) angolszász (angol és amerikai) rendszer az üzleti bankok tevékenységi körét mereven elhatárolja aszerint, hogy mely bankok foglalkozhatnak kizárólag betétgyűjtéssel és hitelezéssel, és melyek értékpapír-műveletekkel vagy befektetésekkel (projekt- és létesítményfinanszírozás) b.) az európai kontinensen az univerzális bankok alakultak ki és terjedtek el, amelyek valamennyi bankári tevékenység művelésére jogosultak − az üzleti bankok funkciói: • közvetítő tevékenység, azaz a betétek összegyűjtése és hitelként történő kihelyezése • az üzleti bankokban rejlő szervezőerő, az, hogy az egyéni tőkék elvesztik egyedi vonásaikat, személytelenné válnak, és meghatározott gazdasági célokra irányíthatóak • a bankok pénzteremtő képessége, azaz a hitelkihelyezéseknek

a nemzetgazdaság fejlődési iránya meghatározásában játszott szerepe • pénzügyi, a bank- és az információs szolgáltatások, illetve azok jelentősége − üzleti bankok: • olyan szervezetek, amelyek a társadalmi munkamegosztásban betéteket gyűjtenek, • azokat hitel formájában kihelyezik vagy befektetik, • értékpapírokat bocsátanak ki és forgalmaznak, • sajátos gazdasági szervezetükből eredően pénz teremtésére is alkalmasak, • valamint széles körű pénzügyi és bankszolgáltatásokat látnak el. − a funkcióknak megfelelő tevékenységek: • betétgyűjtés • bankszámlák vezetése • ügyfelek pénzforgalmának - bankszlapénz, készpénz és készpénzkímélők útján történő - lebonyolítása • hitelek nyújtása, garanciaügyletek, pénz- és kölcsönügyletek közvetítése • értékpapírok kibocsátása, vétele és eladása, kezelése és megőrzése • vállalkozásokban való részvétel, befektetés •

követelések megvásárlása és eladása, a faktoring ügyletek • a külföldi fizetőeszközök vétele és eladása 12 • • • • • • • • nemzetközi pénzügyi műveletek lebonyolítása készpénzkímélő és -helyettesítő eszközök kibocsátása pénzügyi lízing széfbérletek biztosítása ügyfélorientált szolgáltatások nyújtása váltók leszámítolása akkreditív ügyletek pénzváltás-átváltás stb. 3. A pénzintézetek és a pénzalapok − üzleti banknak általában a jelentős tőkével és mérlegfőösszeggel rendelkező univerzális bankokat tekintik − pénzintézet a kis- és középméretű "bankokat" és az egyes bankári vagy forrásszerzési műveletekre szakosodott intézetek − a nem teljes körű jogosítvánnyal rendelkező pénzintézetek: • a tevékenység jellege szerint:  zsíróbankok (elsődleges feladatuk az elszámolási, a fizetési forgalom lebonyolítása)  takarékintézetek különböző

típusai (takarékpénztárak, takarékszövetkezetek, takarékegyesületek)  befektetési társaságok (saját részjegyeiket, értékpapírjaikat adják el a megtakarítóknak és az így összegyűjtött pénzből a tőkepiacon értékpapírokat vásárolnak)  jelzáloghitel-intézetek (elsősorban lakás- és ingatlanvásárlást finanszíroznak)  fogyasztói hitelbankok  kockázati tőketársaságok • a bankári műveletek szerint:  hitelnyújtás  takarékbetét-gyűjtés  alapátadás  garanciavállalás  lízing  faktoring  jel- és kézizálog  bankári tanácsadás  letét- és vagyonkezelés  értékpapír-kibocsátás és -vásárlás • az ügyfelek (pénztulajdonos-csoportok) szerint:  lakosság  kis- és középvállalkozói réteg  önkormányzatok  egyes ágazatok mint pl. a mezőgazdaság vagy az építési szektor stb  így beszélhetünk takarékpénztárakról, vállalkozási és befektetési

pénzintézetekről, földhitelintézetekről stb. 4. A pénzintézeti szakosodás főbb irányai − takarékbankok: • számos országban rendelkeznek üzleti banki jogosítványokkal • már csak nevükben és némileg ügyfélstruktúrájukban emlékeztetnek a hagyományos takarékpénztári eredetükre • kezdetben a lakossági megtakarítások gyűjtésére és kezelésére jöttek létre, hitelintézeti funkcióik nem vagy alig voltak • állami, félállami, önkormányzati, valamint szövetkezeti tulajdonként jöttek létre − állami takarékpénztárak. 13 • • − − − − − − a postatakarékpénztárak igen széles körben elterjedtek legtöbbjük megkapta az üzleti banki jogosítványokat is, ezért olyan pénzintézeteknek tekinthetők, amelyek fő üzleti tevékenysége a lakossághoz, a kisvállalkozásokhoz és az önkormányzatokhoz kapcsolódik  takarékpénztárak és takarékszövetkezetek,  postatakarékpénztárak  kommunális

bankok  építési pénzintézetek hitelszövetkezetek: • nem a betétgyűjtésből indultak ki, hanem a kis egzisztenciák hiteligénye kielégítésének a szükségességéből építési pénzintézetek (társaságok): • a forrásaikat az építkezés finanszírozására, az értékesítést elősegítő jelzáloghitel nyújtására, fejújításokhoz adott kölcsönökre használják fel • forrásaikat befektetéseken keresztül is növelik. fejlesztési bankok: • a befektetési tevékenységnél bizonyos ágazati szakosodás is megfigyelhető • ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi stb. fejlesztési bankok "intézményes befektetők": • biztosítótársaságok • nyugdíjalapok • alapítványok • egyéb hasonló intézmények, amelyek hosszú ideig fennálló kötelezettségeik miatt kénytelenek a kezelésükbe tartozó pénzalapok reál- vagy nominális értékének megőrzése, illetve növelése érdekében befektetési tevékenységet is

folytatni földhitelintézetek: • létrejöttében a mezőgazdaság sajátos feltételrendszere játszott elsődleges szerepet • a mezőgazdaság hosszú lejáratú hiteligénye miatt elsősorban állami kezdeményezésre (és tőkével), valamint nagybirtokosokkal mint alapítókkal jöttek létre • a hiteleket főként a földnek hitelfedezetként történő lekötése mellett nyújtották • létrejött tehát a jelzálog intézménye, amely a föld elzálogosításának módjává vált • nemcsak állami, önkormányzati vagy egyéb közösségi alapokból rendelkeznek forrásokkal, hanem záloglevél kibocsátása útján is jelzálogbankok (jelzáloghitel-intézetek): • olyan területen, ahol a hosszú lejáratú hitelek nyújtásának fedezeteként az ingatlan biztosítékként elfogadható 14 − zálog üzletág: • az erre szerveződött intézmények, a zálogházak lényegében a fogyasztási hitelek nyújtásának lehetőségét biztosítják, mégpedig

kézizálog ellenében. Megemlíthető − egyebek: • faktorházak • portfólió- vagy vagyonkezelő pénzintézetek 5. A kétszintű bankrendszer kialakulása Magyarországon − 1987. január 1-jén a Magyar Hitel Bank (MHB), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank (OKHB), valamint a Budapest Bank (BB) megalakulásával indult útjára a kétszintű bankrendszer Magyarországon − megteremtésének elképzelése egészen 1968-ig, az új gazdasági mechanizmus bevezetéséig nyúlik vissza − a ’70-es évek elejére kialakult kedvezőtlen politikai légkör miatt azonban ez a kérdés egészen 1978-ig lekerült a napirendről − ekkor két fontos döntést hoztak: • a külföldi eladósodás megállítása érdekében vissza kell fogni a növekedést, egyensúlyi politikát kell folytatni • a reform továbbvitele − 70-es évek végén a meglepetés erejével hatott, hogy két külföldi magántulajdonú bank Magyarországon fiókot nyit (CIB, Citibank) − a

bankrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos konkrét tennivalókat egy 1986 februári minisztertanácsi határozat rögzítette: • rendelkezett a jegybanki és a hitelbanki feladatok szétválasztásáról • mindezt három új, a Magyar Nemzeti Bankból kialakított kereskedelmi bank létrehozásával kell véghezvinni (határidő 1987. január 1) − az MHB alapvetően ipari, feldolgozóipari vállalatokat kapott − az OKHB élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi cégeket − a BB pedig bányákat és infrastrukturális gazdálkodóegységeket − a pénzintézeti szabályozás jellemzői: • nem dolgozták még ki a szigorú tőkemegfelelési szabályokat • szó sem esett arról, hogy a tőkemegfelelési mutatónak legalább 8 százaléknak kell lennie • tudták, hogy a tőkének arányban kell lennie az aktivitással • a költségvetés hiánya már akkor is magas volt, akárcsak a fizetési mérlegé, s az adósságállományunk is folyamatosan növekedett • a

rossz portfolió okozhatott veszteséget, de ezt is és az esetleges tőkemegerősítést is az államnak kellett (volna) állnia • a pénzintézetekre vonatkozó szabályok nem voltak olyan kiérleltek és szigorúak, mint ma • kezdetleges volt a kihelyezések megítélése a kockázat szempontjából, és az ezzel összefüggésben szükséges tartalékot csak az adózott eredmény terhére lehetett képezni • a pénzintézetek hatalmas profitra tettek szert, amelyet a költségvetés elvont tőlük 6. Bankválságok − 1992-es év a rendhagyó bankcsődök éve: • az Általános Vállalkozási Banknál, az Ybl Banknál és a gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezetnél bekövetkezett szükséghelyzet nem a magyar gazdaság bankrendszerig érő válságából adódott, létrejöttében nem a külső körülmények labilitása, a recesszió, a vállalati csődök miatt növekvő kétes kintlevőség, a pénzintézetek tőkeszegénysége vagy egyéb más a többi

pénzintézet működésére is jellemző - tényező játszotta a főszerepet • elsősorban a tulajdonosi kör, a belső hitelek nyújtása, az összefonódások, a bizonylati fegyelem hiánya, a banküzemi szabályok figyelmen kívül hagyása (illetve csupán formális betartása) voltak a meghatározó momentumok. 15 − a pénzintézetek működését meghatározó törvények összhangjának hiánya: • nem ütközött semmilyen jogszabályi előírásba az, hogy egy természetes személynek tényleges tőkebefektetés nélkül több különböző vállalkozásban legyen tulajdonrésze • nem volt tiltott, hogy ezek a vállalkozások hitelből részvényeket vásároljanak, s egy vagy több pénzintézetben is tulajdonossá legyenek • nem volt szabálytalan, hogy a pénzintézeti törvény által engedett mértékig - a nagy hitelre és a belső hitelre vonatkozó szabályok betartásával - a pénzintézet legálisan nyújthatott hitelt tulajdonosainak is • a

tulajdonosoknak joguk volt arra is, hogy az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásával befolyásolják vagy irányítsák az általuk tulajdonolt pénzintézet tevékenységét − Ybl Bank esete: • az Ybl Bankot megvásárlók csoportja pénzügyi lehetőségeinek kiegészítése érdekében 1991 során előbb megalakította a Vállalkozói Takarékszövetkezetet, majd tulajdonosa lett az Ybl Banknak és befolyásoló részesedést szerzett az Általános Vállalkozási Bankban • ez volt az a tulajdonosi összefonódás, amire bizonyos rutinvizsgálatok során a Bankfelügyelet felfigyelt • ilyen banki háttér ugyanis már alkalmas arra, hogy finanszírozza azokat a vállalkozásokat (szállodaépítés, földterületek, bányák vásárlása), amelyekbe ez a vállalkozói csoport belekezdett • az 1992-es év első negyedével az Ybl Bank új hiteleket nyújtva expandált (közvetlenül nagy összegű hitelek a tulajdonosainak, illetőleg a

vállalkozásaiknak) • e hitelek fedezetének biztosítására a bank intenzív forrásgyűjtésbe kezdett: részben vállalatoktól, önkormányzatoktól, költségvetési intézményektől, részben a bankközi pénzpiacról biztosította e hitelek forrását • a bankközi pénzpiacon a pénzintézetek egy része visszavonta betéteit, illetőleg lejárat után már nem újította meg azokat • Magyar Nemzeti Bank szigorú feltételeket kikötve segítette (a kötelező jegybanki tartalék felszabadításával és hitellel); de júniusban a jegybanki hitelt leállította • új információs rendszer szerint első ízben 1992 áprilisától kellett jelentést adni a bankoknak a felügyelet számára; a bank adataiból szembetűnő egyik jel az volt, hogy februárról márciusra, majd márciusról áprilisra ugrásszerűen megnőtt az Ybl Bank mérlegfőösszege • az Ybl Bank segíteni kívánta a vállalkozásokat, s természetesen elsődlegesen a saját érdekkörén belül

lévő vállalkozásokat, ehhez azonban nem tudott sem elegendő saját tőkét, sem megfelelő lejáratú forrásokat biztosítani • a források és a kihelyezések lejárati összhangja megbomlott • a bank ugyan rendelkezett belső hitelezési szabályzattal, a hiteleket nem ennek alapján nyújtották • a tulajdonosok által irányított menedzsment és benne a vezérigazgató személyében a tulajdonosi csoport képviselője oly módon hitelezte a részvényes vállalkozásokat, hogy azzal a bank stabilitását veszélyeztette, a kihelyezett hitelek és a források lejárati szerkezetét nem alakította megfelelően, nem volt hatékony és szigorú likviditásmenedzsment. A hitelezett vállalkozások pénzügyi helyzetéhez fűződő érdek sokkal erősebb volt, mint a tulajdonolt bank stabilitásához kötődő érdek. − Agrobank esete: • a magyar bankrendszer legkomolyabb botránya 1994. november 15-én robbant ki • a bank komoly tőkeveszteséget okozó rossz

hitelállománnyal rendelkezett • ez a magyarázata annak, hogy bejelentkezett a konszolidációba, igaz, annak csak második, tőkerendezési szakaszába, amikor is az állam tulajdonosi részesedése mintegy 30%-ra emelkedett • a jóhiszemű eladó és vevő nem rendelkezett világos képpel a portfólióban rejlő kockázatok nagyságáról − Ingatlanbank esete: 16 legfőbb gondja a lejárati transzformáció volt ingatlanberuházásokra szakosodott. • az Expóról elhúzódott a vita; így az ingatlanfejlesztési programok nem indultak be • a bank által kibocsátott értékpapírok magas kamata sem vonzott elegendő likviditást a folyamatos fizetőképesség fenntartásához, s a magas kamatköltség is „megette” a bank tőkéjét • a Bankfelügyelet azt javasolta, hogy a bankszektor fogjon össze, és egy ideiglenes betétvédelmi alap létrehozásával biztosítsák a bank számára a szükséges forrásokat, s mentsék meg a bank betéteseinek pénzét •

a pénzintézet visszaadta banki jogosítványait, s a továbbiakban mint ingatlanhasznosító cég tartotta fenn magát − az 1992-ben csődbe ment magyar pénzintézetek problémáiban a következők játszottak szerepet: • hiányoztak bizonyos intézmények • a jogi szabályozás összhangja nem volt tökéletes • hiányoztak a megbízható információk és a kellő szakmai rutin; • hibás vezetői döntések sorozata, pontatlan nyilvántartások, a vezetői és tulajdonosi ellenőrzés hiányosságai • tudatos visszaélések, súlyosan gondatlan ügyvezetés, a jogszabályi előírások és bizonylati fegyelem sorozatos megsértése, a tulajdonosi kör hitelképességének vizsgálatát mellőző fedezet, szerződés és korlátok nélküli hitelezés • a tulajdonosi kör azonosságából fakadó érdekeket szolgáló pénzintézeti tevékenység, a számviteli-bizonylati rend, a bankvezetés. és a bankszervezet hiányosságai − az 1990-95-ös évek

bankválságainak okai: • krízishelyzetben lévő klientúra előbb-utóbb a finanszírozó bankot is magával rántja, a receszszió hatása elsősorban a vállalati körbetartozások növekedésében jelentkezett; a vállalati kör nagy része számára a keleti piacok összeomlása jelentette a recesszió kezdetét • a magyar nagybankok a kétszintű bankrendszer újrateremtésekor örökölték a vállalati hitelportóliót; az új bankok szektorfüggőek lettek, mivel szakosodott bankként jöttek létre; amikor az ágazat összeomlik, az az adott finanszírozó bankot is ledöntheti a lábáról. • Magyarországon a világ egyik legszigorúbb csőd- és felszámolási törvénye lépett 1992-ben érvénybe és tömegméretű csődhullámot szabadított a recesszióban lévő gazdaságra • a prudens bankári szakértelem hiánya; a magyar bankártársadalom arra van kényszerítve, hogy elsősorban a saját hibájából tanuljon; a kormányzatnak is tanulóidőszakra volt

szüksége a bankrendszer makroszabályozásához • • 7. Konszolidáció a.) Hitelkonszolidáció − Bankorientált hitelkonszolidáció • a 7,25%-nál rosszabb tőkemegfelelési mutatóval rendelkező bankokra terjedt ki (14 kereskedelmi bank és 68 takarékszövetkezet) • a bankok az államnak portfóliójukban levő rossznak minősített, belföldi vállalkozásokkal szembeni követeléseiket adhatták el • az állam az általa megvásárolt követelésekért hitelkonszolidációs államkötvényekkel fizetett • az érintett bankok helyzetét és ezen keresztül az egész bankrendszer összesített adatainak minőségét jelentősen megjavította • azonban a bankrendszer problémái nem oldódtak meg, mivel a hitelkonszolidáció nem terjed ki a kétes és átlag alatti követelésekre, a befektetésekre és a függő kötelezettségekre − Vállalatorientált banki portfóliótisztítás • az állam rossznak minősített követeléseken túlmenően egyes

vállalatok hiteleit is megvásárolta, abban az esetben is, ha azokat a pénzintézetek csak később vagy egyáltalán nem minősítették rossznak • 12 többségi állami tulajdonban levő ipari nagyvállalatot „nemzetgazdasági fontosságúnak” minősít és enyhíti pénzügyi terheiket 17 • • • elengedték vagy átütemezték az állammal szembeni adósságuk egy részét, majd az állam hitelkonszolidációs kötvények ellenében megvásárolta a hitelező pénzintézetektől a nagyvállalatokkal szembeni követeléseinek tekintélyes részét a bankkonszolidációban részt nem vevő bankoktól hasonlóképpen megvásárolta meghatározott élelmiszer-ipari vállalatokkal szembeni követeléseik jelentős részét végül az állam a bankoktól megvásárolta a mezőgazdasági vállalkozásokkal szemben az aszály miatt behajthatatlanná vált követeléseiket b.) Bankkonszolidáció − az állam által történő feltőkésítés − az érintett bankoknak

a feltőkésítés kapcsán meg kellett képezniük a teljes, a korábbinál szigorúbb minősítési szempontok alapján meghatározott kockázati céltartalék-szükségletüket − első lépésben a bankokat lényegében egységesen 0%-ot kismértékben meghaladó tőkemegfelelési mutató eléréséhez tőkésítették fel − második lépésben történő feltőkésítés révén a bankoknak legalább 4%-os tőkemegfelelési mutatót kellett elérniük − a bankok feltőkésítése, ezen belül a problematikus eszközök kockázati céltartalékokkal történő, megfelelő lefedése és nyereséges működésük feltételeinek helyreállítása kedvező előfeltételeket teremtett ahhoz, hogy meg lehessen kezdeni privatizációjukat c.) A konszolidáció hatásai − a hitel- és bankkonszolidáció kapcsán 1994 végéig átadott, összesen mintegy 330 milliárd forint értékű konszolidációs államkötvény növelte a bruttó államadósságot − 1996. közepére a

kibocsátott konszolidációs államkötvények értéke egyes, a konszolidációs akciókhoz nem kapcsolódó állami kötvényátadások nyomán elérte a 360 milliárd forintot − a hitel- és bankkonszolidáció hatására 1994-96-ban a megfelelően feltőkésített bankok pozitív cash-flow pozícióval és egyre javuló tőkemegfelelési mutatóval rendelkeztek és nyereségesek voltak − az adóskonszolidáció nyomán a korábban eladósodott, illetve hitelképtelen vállalkozások egy kisebb részének pénzügyi helyzete megjavult, ezek hitelképessége helyreállt − a bankkonszolidáció sok pénzébe került az államnak - ezideig kb. 600-650 milliárd forintba (Postabank nélkül) - de elkerülhetetlen volt − úgy is fel lehet fogni ezt az akciót, mint a magyar gazdaságban bekövetkezett veszteség miatti károk koncentrált kezelése, továbbgyűrűzésének megakadályozása, a még nagyobb károk megelőzése 8. Privatizáció − a bankkonszolidáció

beindulása előtt csak néhány bank részleges privatizációjára került sor • az első az Inter-Európa Bank volt • Általános Értékforgalmi Bank • Postabank • az IEB és a Postabank részleges "privatizációjának" sajátossága volt, hogy a vevő külföldi bankok többsége állami-közösségi tulajdonban volt − a kezdeti privatizáció a tőkeemeléses módszer − Általános Vállalkozási Bank privatizációja: a banki részvények kisebb-nagyobb hányada a tulajdonos vállalatok privatizálása révén is magántulajdonba került − ezt a fajta "spontán privatizációt" állította meg 1992-ben az állami vállalatok banki részvényeinek központosítása az ÁVÜ-be, hogy a stratégiai fontosságú bankrendszer spontán privatizácáióját megakadályozzák és az államot képviselő vagyonügynökség, illetve a kormány maga dönthessen − a bankprivatizációk első jelentősebb akciója 1994 nyarán a Magyar Külkereskedelmi

Bank többségi tulajdonhányadának eladása volt, amit az MKB kielégítő állapota tett lehetővé − a magyarországi bankprivatizáció másik alapvető típusát az OTP Bank részleges eladása jelentette 1995 nyarán, ahol a kormány korábbi döntése szerint kizárták a szakmai befektető jelenlétét, ehe18 − − − − − − − − lyett az eladással diverzifikált, intézményi-pénzügyi befektetők által dominált tulajdonosi szerkezetet kívántak a Budapest Bankot sikerült részlegesen privatizálni 1995-ben eladásra szánt többi konszolidált bank privatizációs kísérlete kudarcot vallott 1996-ban került csak sor valódi áttörésre (MHB, K&H) a magyar bankok iránti kereslet élénkülésben szerepet játszott országunk javuló makrogazdasági helyzete Postabank körüli problémák: • az éves rendes közgyűlést megelőzően vált ismertté, hogy a bankban kutakodó nemzetközileg elismert auditor jelentős, 26 milliárd forintos

hiányt talált a bank kockázati céltartalékában • ezért vált elkerülhetetlenné, hogy még a közgyűlés előtt a tulajdonosok garanciát vállaljanak a bank 12 milliárd forintnyi rossz minőségű követeléseire (az állam vállalta ezt föl) • a tőkeemelés sürgető meghirdetése és első lépésének gyors megtétele jelezte a következő bajt: a bank tőkeszegénységét • legnagyobb meglepetést a Postabank és az ÁPV Rt. közötti részvénycsere híre keltette; ez ugyanis arra utalt, hogy a likviditási foka, a források és eszközök lejárata közötti összhang hiánya is gondot okoz • a megfelelő tulajdonosi kontroll fontosságára hívta fel a figyelmet • a bankok prudens működését a szigorú törvényi előírások és a felügyeleti gyakorlat nem képes biztosítani akkor, ha hiányzik a tulajdonosok elégséges nyomása • 1997 február utolsó előtti napján kitört a pánik • elsősorban a bank gazdálkodásában rejlő folyamatok

idézték elő az elsődlegesen a bizalomvesztés számlájára írható krízist, amelyet a banknak végül is önerőből, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beavatkozása nélkül sikerült megoldania • a februári roham egyenes következményeként a Postabank több állami mentőakció tárgyává vált:  felmentést kapott az MNB-től a jegybanki tartalékképzés kötelezettsége alól  egyes problémás eszközeire a kormány 12 milliárd forint összegű állami garancia nyújtásáról határozott  zártkörű tőkeemelést hajtott végre  a Postabank és az ÁPV Rt. eszközcseréről kötött megállapodást: a Postabank részéről a tulajdonában lévő és szabadon értékesíthető ingatlanokért cserébe lényegesen likvidebb eszközöket, gáz- és áramszolgáltatói részvényeket kapott  a bank 3,8 milliárd forint értékben alárendelt kölcsöntőkét bocsátott ki  sor került a vezetéscserére 

1999. évben is okozott meglepetést a Világgazdaságban leközölt „VIP-listá”-val privatizációs szakaszok: • ’80-as évek második fele:  kisszámú bank esetében (Inter-Európa, Postabank)  a külföldi tulajdon részaránya alacsony a bankokban  a többségében állami tulajdonú bankokat privatizálták • 1990-1994 között:  bankválságok és bankkonszolidáció 8visszaállamosítás)  a privatizáció megtorpan, a tárgyalások megszakadnak  majd ismét beindul 1994-től privatizációs módszerek: • MKB-modell: külföldi tőkeerős szakmai befektetőknek adják el • OTP-modell: szórt tulajdonú modell • Magyar Pénzintézeti Központ: konzorcium vásárolta meg, amely nem szakmai befektető sikeres volt-e: • igen, bár túl magas a külföldi tulajdonosok aránya 19 • • • • • • • 140 Mrd Ft bevétel a költségvetésnek 300 millió dollár a bankszektornak az állami tulajdonú bankok privatizációja 1997-ben

gyakorlatilag befejeződött, ezért 1998-ban már nem történt jelentős változás a bankrendszer tulajdonosi struktúrájában elfogadható mértékű tőkeellátás korszerű számítástechnikai rendszeren nyugvó bankügyvitelt és bankvezetés nemzetközi pénzpiacon való könnyebb részvétel a külföldi vállalkozói tőke hazai befektetésének elősegítése 9. A bankrendszer struktúrája − a bankrendszer struktúráját: • a tulajdonosi szerkezet • méretnagyság szerinti megoszlás, koncentráltság • banksűrűség alapján vizsgáljuk − tulajdonosi szerkezet: I. Hazai tulajdon 1. Állami tulajdon - PM - ÁPV Rt. és elődei - TB-önkormányzatok 2. Egyéb hazai szervezetek 3. Magánszemélyek II. Külföldi tulajdon 1. Bankok 2. Befektetési alapok, egyéb szervezetek 3. Elsőbbségi részvények 4. Saját tulajdon − méretnagyság szerinti megoszlás, koncentráltság • 7 nagybank • 10 közepes bank • 27 kisbank alkotja a magyar bankrendszert •

a elmúlt évekbencsökkent a magyar bankrendszer koncentráltságának foka • ez annak a következménye, hogy a középbankok és a kisbankok a nagybankok rovására növelték piaci részesedésüket • a nagybankok túlsúlya azonban továbbra is megmaradt, a bankrendszer teljes mérlegfőösszegének 63,4%-ával rendelkeznek − banksűrűség: • a piaci bankszolgáltatásokkal való lefedettséget a fióksűrűséggel mutatjuk ki, amit a 10000 lakosra jutó fiókok száma mutat • Magyarországon: 2,44 Banki kockázatok típusai − A bank feladata, hogy kockázatokat menedzseljen. Kockázattal kereskednek a bankok Nem lehet teljesen garantálni, hogy visszajön a pénz. − Hitelkockázat (vagy a visszafizetés kockázata): a hiteladósok nem tudják visszafizetni a hitelt és a kamatokat lejáratkor, illetve egyáltalán nem fizetnek (ezért kell adósminősítés, hitelek diverzifikációja). − Befektetési kockázat: a bank befektetéseinek esetleges

értékvesztéséből következik (értékpapírok árfolyama és a kamatláb ellenkező irányba változik) − A fizetéseknek is van kockázata, pl. nemzetközi fizetéseknél lehet, hogy nem érkezik meg a pénz, pedig befizettük (pénzügyi rendszer összeomlása, politikai és országkockázat). 20 − Lehet devizahelyzet-ellehetetlenülés (devizakockázat), nem tud váltani valutát. − Likviditási kockázat: a banknak teljesítenie kell ügyfelei követelését, amikor pénzt akarnak számlájukról, de egy gazdasági visszaesés, esetleges pánik tömeges betétfelvételt okozhat (bank megrohanása); a likviditási követelmény miatt a bankok nem maximalizálhatják profitjukat (jövedelemről mond le a bank likvid eszközök tartásával) − Árfolyamkockázat, azaz a leértékelődés. A bankok deviza (valuta) pozíciójának (készletének) alakulása megváltoztatja a bankok valutakockázatát − Kamatkockázat, a kamatváltozások miatt; amikor a jelenleg

folyósított hitelre a bank adott kamatlábat számít fel, de előfordulhat, hogy a kölcsön időtartama alatt a hitelt újabb, magasabb kamatlábú forrásokkal kell finanszírozni. A bank szabályozni tudja a kamatkockázatot az eszközök és források lejáratainak összehangolásával, azaz ha a kamatérzékeny eszközöket kamatérzékeny forrásokkal finanszírozza − Ügyfélkockázat: valamilyen váratlan esemény miatt mégsem tud fizetni az ügyfél. − Ingatlan- és más fedezetek kockázat: változhatnak az áraik. − ’My adventure is with your money’ = „Az én kalandom a te pénzeddel.”: A bank más pénzével finanszíroz, a saját banki pénz funkciója az esetleges veszteségek fedezete − Ügyleti kockázat: pl. közraktárjeggyel összefüggő gabona tönkremegy tárolás közben, így nem lehet exportálni. − Működési kockázat: a bank működési költségei meghaladhatják működési bevételeit. − Országkockázat: amikor egy országban

annyira romlik a gazdasági helyzet, hogy az ország nem tud, vagy nem akar külföldi valutában fennálló fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. − Szabályozó kockázat: Előfordul, hogy a jogszabályok vagy egyes bankfelügyeleti előírások úgy korlátozzák a bank tevékenységét, hogy jövedelme csökken, vagy a kívántnál alacsonyabb mértékben nő. − Csalás kockázata: a tisztességtelenségből, csalásból, illetve a hibás munkavégzésből következik. A csalás kockázatát nem tekinthetjük elfogadható kockázatnak. A sikkasztás kockázata a bank vezetői és alkalmazottai tevékenységével kapcsolatos. A lopás kockázata kívülállókkal (beleértve a bank ügyfeleit) kapcsolatban merül fel − A legfontosabb a bank és az ügyfél kapcsolatában az ügyfél hitelképessége, amelyet megfelelő mutatókkal vizsgál. Kétes kintlévőségek − problémamentes: a legnagyobb része a követelésállománynak befolyik lejáratkor és ennek

következtében különösebb intézkedést nem kíván − fizetési késedelmek vannak: ez az, amit substandard állománynak nevez a világbanki terminológia, és ennek a követelésállománynak az értékét már mintegy 20%-kal csökkent értékűnek kell tekinteni − kétes kintlévőségek: a hitelösszeg 50%-ának megfelelő értékkiigazítást vagy értékcsökkenést szükséges végrehajtani − behajthatatlan követelésállomány: a teljes egészében behajthatatlan követelésállományt jelenti, ahol a veszteség mértéke 100%-os − minden kereskedelmi bank eszközállományának olyan mértékű átminősítése szükséges, amelyik ezeket a kockázati tényezőből adódó leértékelődési adatokat mutatja, és amelyek mérlegükben a csökkent értékű kintlevőségekből adódó veszteségek fedezetére tartalékot képez Likviditáskezelés. − nemcsak a kintlevőségeinek és kötelezettségeinek a lejáratát kell összhangba hozni, hanem

biztosítékokat kell teremtenie, hogy a saját hálózatában lévő pénzeszközök napról-napra felhasználásra kerülnek − amennyiben ezek a pénzeszközök nem elegendőek a kötelezettségei teljesítésére, akkor elsősorban a bankközi pénzpiacon kell szerezni pótlólagos forrásokat, és ha ez sem sikerül, csupán végső sorban 21 kell a jegybank forrásait igényelni − a hálózati pénzeszközök összehangolt felhasználásáról: • szükség van arra, hogy napról-napra szervezeti egységenként, fiókonként elkészüljön a likviditási előirányzat, amelyik az esedékes bevételek és kiadások összevetéséből áll • végeredményképpen vagy pénzfeleslege van a bankfióknak, vagy pedig pénzhiánya • a pénzfeleslegek más bankfiókok pénzhiányának pótlására használhatók fel és fordítva • kialakítható olyan összbanki likviditási mérleg, amelyik banki szinten mutatja, hogy a bank saját pénzeszközei a napi likviditási

feladatokhoz elégségesek-e vagy pedig más banktól kell forrásokat, szintén távirati úton bevonni, végső soron pedig a jegybankhoz fordulni • a likviditás összbanki szinten történő kezelésébe a külföldi bankkapcsolatokat is be kell vonni, hiszen egyrészt a fizetőképességet nem csak forintban, hanem devizában is fenn kell tartani, másrészt ma már a deviza könnyen átváltható forintra és viszont. Biztonsági szabályozások – bankbiztonság. − A Pénzintézeti törvény (PIT) módosítása: • a hivatalos indoklás szerint a konszolidáció tette szükségessé 1993 decemberében a törvénymódosítást • az elkerülhetetlen módosítás a bankválságokkal függött össze • ebbe a körbe tartoznak részben preventív, megelőző jellegű intézkedések, illetve szabályozások, másrészt magának az esetleges bankcsőd lebonyolításának a jogi rendezései • a törvény eredeti koncepciója kevésbé támaszkodott a banki auditorok

szerepére; holott jelzéseik fontos segítséget jelenthettek volna a Bankfelügyelet számár (Bankfelügyelet azon joga, hogy a banki könyvvizsgálatra alkalmas cégek kijelölésében, azok engedélyének esetleges visszavonásában döntő szerephez jusson. A PIT lerögzíti, hogy az auditor cégeknek joga és kötelessége a Bankfelügyelettel megosztani a tapasztalt problémákat, különösen ha munkája során súlyos, a könyvvizsgálói záradék korlátozására vagy megtagadására okot adó fejleményeket vagy bűncselekmény elkövetésére utaló körülményeket észlel) • a pénzintézetek alapítása során a pénzintézet biztonságos működésével ellentétes érdekek fűződnek az apportokhoz, illetőleg az apportok felértékeléséhez. Ezért került törvénybe iktatásra, hogy pénzintézet alapításakor a minimális jegyzett tőkét készpénzben kell teljesíteni, és a jegyzett tőke 50%-át a tevékenység megkezdése előtt be kell fizetni. •

érvényesíteni kellett a csődtörvényt a bankszektorban is (csődeljárás csak a Bankfelügyelet egyetértésével vagy a Bankfelügyelet által indítható el) • betételhelyezési jogot csak az OBA-hoz, számlavezetési jogot csak a GIRO-hoz csatlakozott pénzintézetek kaphatnak, s a hitelinformációs rendszerhez való csatlakozást is előírja a módosított törvény − A bankcsőd olyan, mint az infarktus, egy vérrög a vérkeringésben, amelybe bele lehet halni. − Van egy minimális pénzösszeg, amellyel bankot lehet létrehozni. − A bizalmi tőke még ennél is fontosabb, ez az a pecsét, amelyet az engedélyező rátesz az engedélyre. − A bankfelügyelet adj az engedélyt és ellenőrzi folyamatosan a bank tevékenységét, folyamatos működését. − Alapvető banki tevékenységek: · pénzforgalom lebonyolítása · betételhelyezés · hitelnyújtás − Ez meg kell, hogy legyen ahhoz, hogy banknak nevezhessük. − Engedély nélküli tevékenység

büntetőjogi felelősségrevonással jár (pl. nem engedélyezett szerencsejátékok, piramisjátékok) − Induláskor ellenőrzi a bankfelügyelet a tárgyi, személyi, technikai és anyagi jellegű feltételeket. − Informatikai szempontból is auditáltatni kell a bankokat a bankbiztonság miatt (pl. pénzek lehívá22 − − − − − − − sa). A biztonságos szolgáltatás nagy költségekkel jár, ehhez is kellenek a nagyságrendek a gazdaságosság miatt. A bankvállalkozás egy nagy privilégium és nagy felelősség. Cégbírósági bejegyzés – Rt. vagy szövetkezeti forma „Dominóeffektus” indul el egy bankprobléma miatt, mivel elvész a pénz és a bizalmi tőke is. HIT szerinti pénzügyi szolgáltatások: • betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, • pénzkölcsön nyújtása, • pénzügyi lízing, • pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása,

• készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, • kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, • valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, • pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) • befektetési alap letétkezelés, letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, • hitelreferencia szolgáltatás, • önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés HIT szerinti kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: • pénzváltási tevékenység • elszámolás-forgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése • pénzfeldolgozási tevékenység • pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. Mind a pénzügyi szolgáltatás, mind pedig a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

tevékenység üzletszerűen csak engedéllyel végezhetőek. ⇒ pénzügyi intézmény: olyan gazdálkodó szervezet, amely a reá vonatkozó törvény rendelkezései szerint kizárólagos joggal pénzügyi (vagy kiegészítő pénzügyi) tevékenységet végez (a pénzintézetekről szóló 1996. évi CXII tv) MAGYAR NEMZETI BANK (MNB) Az ország központi bankja Pénzügyi intézmények Hitelintézetek Bankok Szakosított hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Szövetkezeti hitelintézetek ⇒ pénzügyi intézmények típusai: lehetnek hitelintézetek vagy pénzügyi vállalkozások 23 − − − − − − − • hitelintézet: az a pénzügyi intézmény, amely kizárólagos joggal végez betétügyleteket, fogadhat el saját tőkét meghaladó mértékben nyilvánosságtól pénzeszközt, továbbá pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújthat és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végez ∗ bank: − minden pénzügyi szolgáltatás

végzésére jogosult, univerzális hitelintézet, ahol az ügyfél részére egy helyen adnak teljes körű szolgáltatást − azonban továbbra sem forgalmazhatnak részvényeket és vállalati kötvényeket − jegyzett tőkéjének összege minimum 2 milliárd forint ∗ szakosított hitelintézet − olyan pénzügyi intézmény, amely csak a reá vonatkozó törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat végezheti − nem szerezhet jogosultságot valamennyi pü. szolgáltatás végzésére − vagy az ügyfélköre, vagy a tevékenysége korlátozott, vagy mindkettő − jegyzett tőkéjét a törvényi szabályozás konkrétan meghatározza (ált. min 1 Mrd Ft) − ilyen pl. a lakástakarékpénztár, a jelzálog-hitelintézet, a Magyar Fejlesztési Bank Rt, a Magyar Export-Import Bank Rt. ∗ szövetkezeti hitelintézet − olyan pénzügyi intézmény, amely alapvetően a helyi lakosság, továbbá a kisvállalkozások részére nyújt egyszerűbb pü.-i

szolgáltatásokat − takarékszövetkezet vagy hitelszövetkezet formájában működhet − tevékenységeit - a pénzváltás kivételével - csak a szövetkezeti tagok körében végezheti − a minimális jegyzett tőke 100 millió forint − alapítása legalább 15 tag részvételével lehetséges • pénzügyi vállalkozás: az a pü.-i intézmény, amely nem foglalkozhat betétgyűjtéssel, nem fogadhat el nyilvánosságtól más visszafizetendő pénzeszközt és nem nyújthat pénzforgalmi szolgáltatást Pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon csak kizárólagos tevékenységként végezhet A jegyzett tőke minimális összege 20 millió Ft • megbízottak, ügynökök: segítenek a pénzügyi intézmények és ügyfeleik egymásra találásában Hogyan lehet látni kívülről a problémákat? · ha a mérlegfőösszeg túl gyorsan nő, bizonyára olyan kihelyezései vannak, amelyek nem biztonságosak. Például a Postabank hazárd hitelezéseit a többi

bank észrevette, és hitelezéseit felé leszűkítette, emiatt elapadtak a forrásai · az Ybl Bank esete: 25%-nál több részesedése nem lehet a bankban senkinek. A vezetőt és a tulajdonosokat is lecsukták hűtlen kezelés miatt A tulajdonosok cégeit hitelezte meg ez a bank Ezen kívül költségvetési szervektől szerzett forrást nagyon magas (37%) kamatláb mellett, mivel a Világkiállításból akarta ezt kitermelni. Felügyelet formái: · onside = helyszíni felügyelés · offside = külső felügyelés Likviditás: azonnali fizetőképesség, amely feltételezi, hogy elegendő készpénz legyen. Szolvencia: mindenkori fizetőképesség. · akkor szolvens a bank, ha hitelképes bárki számára · ha pillanatnyilag nincs mobilizálható készpénze a banknak, akkor kaphat gyorsan hitelt (pl. MNB-től – felszabadítja a kötelező tartalékolási kötelezettség alól az MNB a bankot) · egészséges eszközoldal szükséges a szolvenciához, az a baj, ha az E<F,

ekkor inszolvens a bank; ekkor kötelezettségei meghaladják a követeléseinek összegét Nem várjuk meg, míg a bank átcsap veszteségesbe, hanem már ha gyanú van, egyes ügyletek nem folynak be, akkor lépni kell céltartalékot képzünk, ezzel csökkentjük a kimutatott nyereséget. A céltartalékképzés adózás előtt történik. Emiatt nemhogy nyereség nem képződik, hanem a tőkét is felfalja. A makrogazdasági körülmények is befolyásolják a szolvenciát (vagy nem jönnek be a várakozások). 24 − Bankkonszolidáció: országos problémák miatt a bankrendszer „padlóra kerül” – ekkor lép be az állam. − Reaganomics: · erőteljes republikánus (a tulajdonosokhoz húz) · liberalizált és megemelte a kamatokat (a hitelekét és a betétekét is) · a Savings and Loans (takarékszövetkezeti hálózat Amerikában) bajba került hosszú lejáratú és kedvezményes kamatozású hitelei miatt bajba került, mert a betétek tulajdonosai kivették a

pénzüket − Prudencia: tisztaságot jelent; a banki magatartás tisztességességét jelenti. · fedezett kockázatok · jogszerűség (max. 5-10% a belső hitel a szavatoló tőke %-ában, amelyet saját magának, dolgozóinak nyújt) · úgy köteles a a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa az azonnali fizetőképességét és mindenkori fizetőképességét. · a prudens működést biztosító törvényi előírások: 1. a tőkére vonatkozó szabályok (saját tőke, szavatoló tőke, a hitelintézetek tőkemegfelelése)  pl. a bankok esetében a korábbi 1 milliárd forinttal szemben 2 milliárd forint  a saját tőke összege nem lehet kevesebb az előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél  szavatoló tőke azon tőkeelemekből áll, amelyek a bankoknál bekövetkező veszteségek fedezetéül szolgálhatnak. A szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkeelemek összege Alapvető tőkeelemek: jegyzett tőke,

tőketartalék, eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény, általános tartalék. Járulékos tőkeelemek: értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke  a feltárt, illetve valószínűsített veszteségek fedezetére a hitelintézet köteles kockázati céltartalékot képezni az adózás előtti eredmény terhére; az előre nem látható veszteségek fedezetére a hitelintézetek a mérlegfőösszegük 1,25 százalékáig általános céltartalékot is kötelesek képezni  a törvény nem engedi meg a hitelintézet tulajdonosainak, hogy a teljes adózott eredményt osztalékként kiosszák, hanem arra kötelezi őket, hogy az adózás utáni eredmény 10 százalékát általános tartalékba helyezzék  a hitelintézetnek legalább 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania  tőkemegfelelési mutató a korrigált szavatoló tőkének a korrigált mérlegfőösszeghez való aránya. A korrigált szavatolótőke azon korrekciókat

takarja, amelyek azt szolgálják, hogy olyan tőkeelemek ne képezzék részét a szavatoló tőkének, amelyek tényleges fedezetet nem jelentenek a veszteségekre; a korrigált mérlegfőösszeg a kockázatnak megfelelő mértékben súlyozott eszköztételek és mérlegen kívüli tételek összege 2. a kockázatvállalás korlátozása (nagykockázat vállalásának korlátozása, tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása, befektetési korlátozások, ingatlanbefektetések korlátozása)  a hitelintézet köteles a kihelyezések megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő belső szabályokat kidolgozni és alkalmazni  adósminősítés, kintlevőségek minősítése, biztosítékok, fedezetek, (mi fogadható el a törvény szabályozza) kihelyezett hitelek nyomonkövetése, szerződési feltételek teljesülésének figyelése vagy az egyes ügyletek esetében a

vállalható kockázatok behatárolására megállapított előírások is  egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalat összes kockázat mértéke nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25 százalékát  hitelintézet a tagsági jogot megtestesítő értékpapír, ill. üzletrész vásárlása céljából azok vételárának ötven százalékáig nyújthat kölcsönt  hitelintézet a szavatoló tőkéjének 15%-át meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot egy vállalkozásban sem szerezhet (befektetések korlátozá25 sa)  az ún. belső hitel nyújtására tiltó szabályt mond ki, amely alól csak igen szigorú feltételekkel engedélyez kivételt 3. a likviditás biztosítása (forrásgyűjtés, a lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása)  betét elfogadásán kívül kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki  hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani

likviditását, ezt a követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával kell biztosítani 4. a bankok belső kockázatkezelési és ellenőrzési rendszereinek megerősítésére irányuló szabályozás  a törvény előírja a banki kockázatvállalások írásbeliségének kötelezettségét  a bankok kötelesek a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő belső szabályzatot kidolgozni  kötelező az ún. hitel-utógondozás végzése, az hogy a hitelszerződésben foglalt feltételek megvalósulását folyamatosan figyelemmel kell kísérni − Reálbank: · kis alaptőkével indult · holdingot hozott létre · lízingkötvény A kereskedelmi bankok szabályozásának szükségessége − A szabályozás célja: • a betét- és más idegen források tulajdonosainak védelme; • a közvélemény bankrendszerbe vetett bizalmának megőrzése; • egységes versenyfeltételek

megteremtésével a pénzügyi intézmények egészséges versenye; • a pénzügyi intézményrendszer hatékony, ugyanakkor stabil és biztonságos működése; • bankcsőd esetén a betétbiztosítás, az állam és végső soron az adófizetők veszteségeinek csökkentése; • a fogyasztók érdekeinek védelme. − Betétvédelem: a kereskedelmi banki szabályozás legfontosabb célja a betétvédelem. Összességében az információkhoz való korlátozott hozzáférés, a banki működés sajátosságaként jelentkező magas idegen forrás arányból adódó problémák és a bankcsődök okozta veszteségek mérséklése teszik a bankszabályozás központi kérdésévé a betétvédelmet. − Monetáris stabilitás: mivel a kereskedelmi bankok képesek a pénzteremtésre, fontos szerepet töltenek be a monetáris rendszerben. A bankszabályozásban a monetáris stabilitás célja általában szorosan kapcsolódik a betétvédelemhez. − Hatékony és versenyképes

pénzügyi rendszer: mennyire képes az ügyfelek részére versenyképes áron minőségi szolgáltatásokat nyújtani. A bankszabályozás egyik fontos célja ezért olyan jogi környezet megteremtése, amely ösztönzi a hatékonyságot és a versenyt. − Fogyasztóvédelem: speciális probléma, amely a legtöbb országban külön hangsúlyt kap. Ez az ügyfelek tájékoztatása A tájékoztatásra vonatkozó normatív szabályok egyrészt egységes versenyszempontokat szolgálnak, másrészt pedig a bankrendszerbe vetett bizalom megőrzésében játszanak szerepet Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) A szabályozás szükségessége: − szigorúbb a szabályozása a pénzintézeteknek, mint más vállalkozásoknak, mivel a pénzzel való gazdálkodás veszélyes üzem − kulcsszerepük van a pénzügyi rendszerben és a nemzetgazdaságban − elősegítik a megtakarítók és a hitelfelvevők egymásra találását; a hiteleken keresztül a betét vissza26 áramlik a

gazdaságba − a jegybank és a gazdaság között kapcsolatot teremt a monetáris politika érvényre jutásáért − a kereskedelmi bankok a fizetési rendszer alapját jelentik A szabályozás célja: − betétvédelem: a betétesek és más idegen források elhelyezőinek a védelme − cél a pénzintézetekbe vetett bizalom erősítése · az egységes versenyfeltételek megteremtése a pénzintézetek között · a pénzügyi rendszer hatékony, stabil működése · bankcsőd esetén a betétesek védelme · a fogyasztók érdekeinek védelme · a monetáris stabilitás biztosítása (a kereskedelmi banki pénzteremtés miatt) − védvonalak: 1. Szigorú engedélyezés a pénzintézetek piacra lépéséhez Ez elősegíti a biztonságos működést 2. Belső irányítási, ellenőrzési rendszer (igazgatótanács, felügyelő bizottság, belső ellenőrzés) felügyelete 3. A pénzintézetek önszerveződése Összefogással működtetett bankközi szervezetek (zsíró,

központi adósnyilvántartás, érdekképviseletek) 4. Hatékony és jól működtetett szabályozási rendszer 5. Bankfelügyelet ellenőrzési, MNB ellenőrzési hatásköre Szankcionálási hatáskörök 6. Kötelező és önkéntes betétvédelmi rendszerek (OBA és más betétvédelmi alapok) Pénzintézetek kihelyezéseiért garanciát vállaló intézmények (hitel- és exportgarancia-alapok). 27 Bankválságok típusai Átfogó rendszerbeli vál- Egyedi, eseti válság - kormány kezeli (bankkonszolidáció) - finanszírozás a költségvetésből - okai:  kilencvenes évek rendszerváltozása  bizonytalan gazdasági helyzet, problémák  kétszintű bankrendszer kialakulásának körülményei  szovjet piac összeomlása  szabályozás pontatlanságai - az államadósságot terheli (az állampapírokkal való finanszírozás kamat- és törlesztési terhei miatt) - a betétbiztosítás kezeli (OBA) - esetre szabott megoldás - a tegintézetek

finanszírozzák (az OBA által gyűjtött tagdíjból) OBA fogalma: A betétbiztosítás a betétesek védelmét szolgáló kötelező felelősségbiztosítás, amelynek díját a betétgyűjtő hitelintézetek fizetik. Feladatai: − a betét befagyásának megelőzését célzó intézkedések megtétele − a betét befagyása esetén a betétes kártalanítása − az állam által vállalt egyes betétekre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátása − betétesek tájékoztatása − képviseli a betéteseket egyezségi tárgyaláson, felszámolási eljárás során Kötelező, mert − veszélyes üzem a bank − saját vagyona kicsi a kötelezettségeihez képest a banknak − a bank pénzzel kereskedik − a pillanatnyilag likvid bank is lehet tőkevesztett (az ügyfelek pénzét fogyasztja) − érdeke a bankszektornak (a pénzintézetek hozták létre, hogy a bizalom a pénzintézetek iránt ne rendüljön meg) − a

kisbetétesek nem ismerik mindig ezeknek a veszélyét, a bank helyzetét Megelőzés: − „mini” felügyelete (adatok bekérése, ellenőrzés) − probléma esetén lehetősége van ellenőrzésre + a megfelelő intézkedések megtételére A betétbiztosítás 1993 előtt: − nincs összegkorlátozás − az állam vállal felelősséget − az OBA jár el az állam képviselőjeként A betétbiztosítás célja: − mikroszinten a betétesek védelme − makroszinten a bankválság továbbgyűrűzésének korlátozása és a bankrendszerbe vetett bizalom erősí28 tése A betétbiztosítás bevezetése előtti helyzet Magyarországon: 2. 1829 – az első betétbiztosítás 1930 után lett Magyarországon a maihoz hasonló betétbiztosítás 1987 előtt csak állami bankok működtek, és egyszintű volt a bankrendszer − az MNB kettős funkcióban kereskedelmi bank és jegybank − speciális funkciót ellátó állami bankok (Állami Fejlesztési Bank, OTP, MKB,

Pénzintézeti Központ) 3. 1987 a bankrendszer reformjának éve, áttérés a kétszintű bankrendszerre − 5 magyar bank kapott kereskedelmi banki tevékenységre engedélyt, de magánszemély ügyfelekkel nem foglalkozhattak − 3 vegyesbank jött létre jelentős külföldi banki részesedéssel 4. 1988-1993-as események, amelyek hatással voltak a bankszektor fejlődésére − megnyílt a lakossági piac a kereskedelmi bankok számára − privatizáció megindulása − új törvények − rossz hitelállomány felhalmozódása a bankszektorban 1993: Vége a további állami garanciavállalásnak Régi rendszer Új rendszer - állami garancia - korlátlan összeg - de korlátozott körben, csak a természetes személyek betéteire terjedt ki a betétvédelem - betétbiztosítás korlátozott összegben - de korlátlan körben néhány kivétellel, pl. anonim betétek kizárása Jogszabályi keretek, az OBA megalakulása, szervezete: − Az OBA az 1993. évi XXIV

törvény alapján alakult önálló jogi személyként, a Parlament alá rendelve (nem vállalat és nem költségvetési intézmény, az ÁSZ ellenőrzi) − A betétgyűjtő hitelintézetek kötelezően tagjai az OBÁ-nak. − Az OBA · irányító szerve a hattagú igazgatótanács, amelynek tagjai a pénzügyi kormányzat és a tagintézetek képviselői, valamint az Alap ügyvezető igazgatója · saját munkaszervezete van (dolgozói létszáma 16 fő + alvállalkozók) · központja Budapest Milyen betéteket véd az OBA: 1993. június 30-ig ÁLLAMI NEM VÉD minden egyéb betét lakossági forint- és devizabetétek (a betét kiváltásáig érvényben marad) 29 1993. július 1-től OBA névre szóló betétek betétesenként és bankonként 1 millió forintig (közös betétnél az 1 millió forint többszöröse) NEM VÉD - nem névre szóló betétek (anonim betét) bankok és egyéb szakmai befektetők betétei kiugróan magas hozamú betétek hitelintézetek

vezetőinek betétei 1 millió Ft feletti betétösszegek a jegybanki alapkamatot meghaladó kamat pénzmosásból származó betétek betétnek nem minősülő okirat, értékpapír, kötvény, letéti jegy, részvény Az 1 millió Ft-ban benne van a tőke és a kamatok is. A ki nem fizetett összegek hitelezői igénynek minősülnek, lehet, hogy a felszámolás során még visszakap belőle 30 Mit véd az OBA? Megnevezés Betétek ebből: takarékbetét egyéb betét Értékpapír Fizetett kamat Összes megtakarítás OBA által biztosított % 77,1 36,1 Államilag garantált % 8,2 31,2 83,9 3,1 55,6 70,9 4,4 0,2 11,9 7,7 Nem biztosított % Összesen % 14,7 32,7 100,0 100,0 11,7 96,7 32,5 21,5 100,0 100,0 100,0 100,0 Befagyott betét: ha a pénzintézet az esedékességtől számított 3 munkanapon belül nem tud teljesíteni. Igénybejelentés és banki nyilvántartás összehasonlító ellenőrzése Betétes Betét Igénybejelentés Banki nyilvántartás  

  Reálbank közlemény: 1999. január 14 „a betétek befagytak” - a betétesek jelentsék be igényeiket - ellenőrzi a bank a betétest és a betétet is A betétesek kifizetésének folyamata: 1. Sajtóközlemény kiadása − kártérítés kifizetésének időpontja, helyszíne − kifizetéssel megbízott hitelintézet neve − kifizetés módja A befagyott betétek max. 30 napig kamatoznak a befagyástól kezdődően 2. A betétesek kifizetés iránti kérvényének beérkezése 3. A beérkezett kérvények összevetése a banki adatokkal 4. Kamatvágás – a befagyott betétek csak a jegybanki alapkamattal kamatoznak A kifizetendő összeg kiszámítása a Hpt. előírása szerint (pl az 1 millió feletti összeg vágása) 5. A kifizetési lista összeállítása a betétesekkel történt egyeztetés szerint 6. A betétesek kifizetése Az OBA tevékenységi köre: A legkisebb költség elve betétkifizetés megelőzés 31 VAGY válságkezelés - hitellel

kisegítés - tőkével kisegítés - csendes kivezetés - más bank átveszi a betéteseket és kivezetik a piacról 32 Az OBA szervezete: Igazgatóta- PM Közigazgatási Államtitkár MNB alelnöke Magyar Bankszövetség főtitkára ÁPTF elnöke OBA ügyvezető igazgatója Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke Az igazgatótanács évente új elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható elnökké Az OBA munkaszerve- független könyvvizsgáló - igazgatótanács - belső ellenőrzés - ügyvezető igazgató stb. Az OBA tagintézményei Kötelező tagság minden betétgyűjtő hitelintézet számára. Taglétszám: 285 (1998. XII 31), ebből - 37 bank - 236 takarékszövetkezet - 4 lakástakarék-pénztár - 8 hitelszövetkezet Az OBA bevételei, díjfizetés: 1. Egyszeri csatlakozási díj = a jegyzett tőke 0,5%-a 2. Éves díjkulcs = az előző év végi biztosított betétállomány max 2% o - e 3. Emelt díjkulcs (magasabb kockázat

esetén) = az előző év végi biztosított betétállomány max 3% o - e; jelenleg 1,1% o átlagosan. 4. Beszedett bírság 80%-a (a hitelintézetektől) 5. Hitel, kölcsön (MNB-től, hitelintézetektől) Betétregiszter (1999. január 1-től): − törvényileg kötelező információadás a betétbiztosításról (pl. nem biztosított formára ráutaló záradék) − jelenlegi csatornák: · OBA közvetlenül · tagintézetek · hangújság (telefonvonal) · iránytű a betétbiztosításhoz (tájékoztató füzet) − nincs azonban megfelelő információ az egyes betéti formákról − megoldás: a betétregiszter = a tagintézetek biztosított és nem biztosított betéttermékeinek a naprakész jegyzéke. 33 A betétesek biztonságával kapcsolatos felelősség megoszlása: ÁLLAM - FELÜGYELET - JEGYBANK OBA IGEN jogszabályi keretek kialakítása szükség esetén az OBA hitelfelvételénél készfizető kezesség vállalása szabályozás, engedélyezés

ellenőrzés, intézkedés bankbezárás (hatóság) - végső hitelező, de csak likviditási probléma esetén - pénzügyi eszközökkel rendelkezik bankcsőd, tőkevesztés, betétbefagyás kezelése céljából NEM - nem garantálja közvetlenül a betéteket (kivéve az 1993 előtt elhelyezetteket) - nincsenek pénzügyi eszközei a válságkezelésre - tartózkodik a beavatkozástól tőkevesztés esetén - nincs hatósági jogköre Az OBA szerepe a bankválságok megoldásában: Előtte: Ingatlanbank esete (a bankszektor összefogása; összedobták a pénzt) 1993 A Heves és Vidéke Takarékszövetkezet csődje (OBA beavatkozás: 258 M Ft betétek kifizetése) 1995 Agrobank válsága (megoldás: nagyrészt költségvetési támogatással; OBA közreműködés: tőkejuttatás 500 M Ft) 1996 Iparbankház csendes kivezetése (OBA beavatkozás: 990 M Ft készenléti hitelnyújtás a hitelezők teljes kielégítése céljából) 1998-99 Reálbank válsága

(tőkevesztése) (OBA beavatkozás: tulajdonossá válás feltőkésítéssel – sikertelen volt; bezárás, betétesek kifizetése: 5 Mrd Ft) A betétbiztosítás kiadásainak megtérülése: Heves és Vidéke Takarékszövetkezet felszámolás Agrobank elértéktelenedett bankrészvények értékesítése Iparbank megszerzett eszközök eladása Reálbank felszámolás a KHT által 0% 2% 90% kb. 50% Önkéntes betétvédelmi alapok: − önszerveződés a hitelintézeteknél betétvédelmi alapok létrehozására − hitelintézetek, takarékszövetkezetek (OTIVA) − betétvédelmi alapok más téren: · Befektetővédelmi Alap: értékpapír-befektetési szolgáltatások védelmére · Magánnyugdíjpénztárak Garanciaalapja: magánnyugdíjpénztárak · Biztosítóintézetek Védelmi Alapja Szabályozás EU harmonizációja: − kötelező az EU-ban és Magyarországon is − maximális összeg: · 1 M Ft nálunk 1993 óta · az EU-ban 5 M Ft-nak megfelelő összeg (a

csatlakozás után nekünk is alkalmazni kell) − betétesek átlagos fedezettsége: 34 · nálunk 30% felett · az EU-ban 50% − a külföldi bankok fióknyitása esetén a hazai betétvédelmi törvény az irányadó − az EU-ban az anyabank székhelye szerinti szabályozás az irányadó − Magyarországon a betéteseket a kamat nagysága motiválja, nem pedig a védettség Bankműveletek − passzív bankműveleteknek nevezik azokat a tevékenységeket, amelyek a forrásoldali tényezőket módosítják (növelik vagy csökkentik) − aktívak azok, amelyek a követelések és az egyéb eszközök változását (bővülését vagy mérséklődését) idézik elő − semleges és az egyéb bankműveletek esetében sem követelés vagy vagyonra szóló jog, sem tartozás nem keletkezik, ezért ezeket indifferens bankügyleteknek is nevezik − az üzleti bankok mérlege bemutatja az adott bank vagyoni helyzetét, kötelezettségeit, követeléseit, eszközeit és forrásait,

valamint üzleti eredményét készítésének fordulónapján − eredménykimutatás is készül, amely az üzleti bank jövedelmeit és ráfordításait veti egybe − passzív bankműveletek • célja olyan mértékű és szerkezetű források biztosítása az üzleti bankok számára, amelyek alapján képesek kielégíteni - mind nagyságát, mind pedig szerkezetét illetően- ügyfeleik hitel- vagy pénzigényét • a forrásképzés főbb módozatai: a.) számlanyitás, betétgyűjtés, pénzalapok és alapítványok kezelése  kialakult a bankszámlák és a betétek megkülönböztetése, amely szerint az előbbieken bonyolódik le az ügyfelek pénzforgalmának jelentős hányada, míg az utóbbiaknak inkább megtakarítási jellegű  a bankszámlák és a betétek esetében mindig az ügyfelek és a bankok közötti közvetlen kapcsolatról (jogviszonyról) van szó  folyószámla esetében a gazdasági alanyok egymás közti kapcsolata (jogviszonya) az

elsődleges  a lekötés módját illetően lehetnek. látra szóló betétek, amelyekhez a betéttulajdonosok azonnal, minden megkötés nélkül hozzájuthatnak; határidős betétek, amelyek feletti rendelkezés már korlátozott, azaz lekötési, illetve felmondási időhöz kötött, melyen belül - a lekötött betét bármikor felvehető, de kamatkonzekvenciákkal jár - a felmondásos betét viszont csak az előre meghatározott lejáratkor vehető igénybe  lekötés idejét tekintve különbség tehető a rövid, közép- és hosszú lejáratú betétek között b.) értékpapírok kibocsátása  a legelterjedtebb változat a kötvény  rövid lejáratú értékpapírok a pénztár-, érték-, hozam-, kincstárjegy stb.  középlejáratú értékpapírok a letéti jegyek  hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásának célja a tartós befektetésekhez szükséges források előteremtése, továbbá a bankok ilyen módon oldják meg a tőkeemelés egy

sajátos változatát, azaz az ún. alárendelt kölcsöntőke megszerzését; ismert módja a záloglevélkibocsátás (olyan állandó kamatozású értékpapír, amelynek fedezetét ingatlanok zálogjogi lekötése teremti meg) c.) jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele  három alaptípusa különböztethető meg: a) a forráskiegészítő (tőkepótló) b) a banktevékenység bővülésével együtt járó (pénzteremtő) és c) a nemzetközi forrásokat (kölcsönöket) közvetítő hitel.  penzióhitel: a nyújtott hitel két-háromszorosának megfelelő váltófedezetet kell felajánlani, mivel ennek hitelezési kockázatát a bankok nagyobbnak ítélik az egyéb hitelnyújtási válto35 zatoknál  lombardhitel: a jegybanktól értékpapír-fedezet ellenében is kérhető hitel. Az értékpapír névértéke vagy árfolyama rendszerint ugyancsak meghaladja a nyújtott hitel összegét d.) bankközi hitelfelvételek  a bankok azért veszik igénybe a

bankközi piacot, hogy rövid lejáratú, átmeneti likviditási problémáikat áthidalhassák e.) nemzetközi közvetlen hitelfelvételek  az üzleti bankoknak módjuk van közvetlenül is részt venni a nemzetközi hitelkapcsolatokban, mégpedig  kötvénykibocsátás  direkt (bank to bank) hitelfelvét vagy  betételfogadás útján f.) tőkeemelés: jegyzett tőke, tőketartalék-befizetés, befizetés eredménytartalékba  a saját tőke emelésére többféle módon van lehetőség, úgymint · a jegyzett tőke · a tartalékok (tőke-, eredmény-, általános) valamint · az alárendelt kölcsöntőke növelése útján g.) alárendelt kölcsöntőke igénybevétele  öt évet meghaladó lejáratú, és a hitelt nyújtó szerződésben rögzítette egyetértését, hogy a bank bevonhatja az adóssága, illetve vesztesége rendezésébe − aktív bankműveletek: · az aktív bankműveletek során az üzleti bankok - forrásaikat felhasználva -

fizetőképességük jelentős részét ügyfeleiknek, illetve partnereiknek engedik át · összetettebb a helyzet azáltal, hogy ezt csak részben teszik saját vagyonuk erejéig, nagyobb hányadában ügyfeleik náluk elhelyezett pénzét használják fel · az aktív bankműveletek főbb módozatai a következők: a.) hitelnyújtás (hitelközvetítés)  hitel fogalmát többféleképpen határozzák meg, amelyek közül a legáltalánosabban elfogadott, hogy  a hitelt nyújtó pénzeszközöket, árukat vagy szolgáltatásokat enged át ideiglenesen, kamatfizetés ellenében  a hitelt felvevő idegen tőkét vesz igénybe meghatározott időre  a hitelek  hitelfolyósító szerint: jegybanki, üzleti banki és egyéb hitelek  hiteladósok szerint: vállalati, költségvetési lakossági, bankközi stb. hitelek  felhasználása szerint: rövid, közép- és hosszú lejáratú hitelek  megtérülése szerint: árbevételből, jövedelemből és egyéb

forrásból visszafizetendő hitelek  lejárat szerint: rövid, közép- és hosszú lejáratú hitelek  a finanszírozott eszközök szerint: beruházási (állóeszköz) és forgóeszközhitelek  fedezete szerint: fedezettel nem bíró (nyílt vagy biankó) és fedezettel bíró hitelek  folyósítást illetően: rulírozó vagy nem rulírozó hitelek  valutaneme szerint: belföldi vagy külföldi pénznemben nyújtott hitelek  a rövid lejáratú - éven belüli - hitelek lehetnek.  folyószámlahitelek, amikor a bankok ügyfeleik pénzforgalmi számláin írják jóvá a nyújtott hiteleket, s azok a hitelszerződésben meghatározott ideig szabadon felhasználhatók. A hitelek törlesztése ugyancsak a folyószámlára befolyt, illetve azon jóváírt öszszegekből történik  számlahitelek nyújtása esetén a bankok külön számlát nyitnak a hitelek nyilvántartására, az ügyfelek pedig elszámolási betétszámlájukon keresztül hívhatják le a

hitelt. A törlesztés is a betétszámla terhelésével és a hitelszámlán való jóváírással történik  ebbe a kategóriába tartoznak az export- és import-ügyletek finanszírozására szolgáló hitelek 36  a váltóleszámítással és az értékpapír-vásárlással kapcsolatos éven belüli lejáratú hitelek  a reálhitelek a biztosítékok jellege szerint különböztethetők meg.  a lombardhitel kézizálog és értékpapír fedezete mellett nyújtható  a cessziós hitel későbbi követelés megelőlegezésére szolgál, amelynek fedezete gyanánt az ügyfél a bankra engedményezi az adott ügylethez kapcsolódó követelését vagy a számlaköveteléseit általában  a hosszú lejáratú hitelek esetén pedig rendszerint jelzálog kikötése teremti meg a hitelfedezetet, amely adóslevél vagy jelzálog-kötelezvény formájában megtestesítheti a követelést. 37 b.) bankgarancia nyújtása, kezesség vállalása  a számlavezető

bank az ügyfele által egy másik banktól vagy egyéb gazdasági alanytól felvett hiteléért vállal garanciát, illetve (készfizető) kezességet. c.) pénzügyi lízing  a lízing a hitel sajátos módozata vagyis hitelbérlet  az üzleti bankok vásárolják meg a lízingbe vevők által megjelölt ingatlanokat vagy ingóságokat, és a vevők nyilvántartják a könyveikben  lízingbe vevők (ügyfelek) hitel-igénybevételként és annak törlesztéseként kezelik az ügyletet  teljes törlesztés után az ügyfelek a lízing tárgyát maradékértékben megvásárolhatják, s ezáltal a birtokukba kerül d.) követelések megvásárlása, megelőlegezése: váltóleszámítás, faktorálás, forfetírozás  Váltóleszámítás  váltók leszámításával az üzleti bankok hitelt nyújtanak ügyfeleiknek  túlnyomó hányadában jövedelmező és viszonylag kis kockázattal járó ügyletet képvisel  Faktorálás  a bankok garanciát vállalnak

meghatározott jövőbeni fizetésekre, amennyiben a vevők ezt elfogadják vagy kívánják  lehet visszkereset nélküli, amikor a bank a szállítónak kifizetett összeget akkor sem követelheti vissza, ha a vevő végül is nem fizet, illetve visszkeresettel megállapodott, amikor az visszakövetelhető  kamatot és jutalékot számolnak fel (az ügyfelek a benyújtás és a lejárat közötti időszakra jutó kamattal és jutalékkal csökkentett összeget kapják meg)  Forfetírozás  a forfetírozás segítségével a bankok ügyfelei közép- és hosszú lejáratú, nagy összegű követeléseit vásárolják meg, a lejáratot jóval megelőzően  ezeknek a műveleteknek a kockázata (politikai, árfolyam-, hitelezési stb.) lényegesen nagyobb, mint a rövid lejáratúaké, amely a kamat- és jutalékkondíciókban is megmutatkozik  mindig visszkereset nélküli e.) befektetések, értékpapírügyletek  a bankok befektetéseinek túlnyomó hányada

ügyfeleik megtakarításainak ésszerű és jövedelmező kihelyezést jelenti  ezért a befektetések rendszerint nemcsak jövedelmezőségi motivációkat fejeznek ki, hanem a tartós ügyfélkapcsolatok kialakítását is célozzák f.) bankközi hitelkihelyezések  bankközi pénzpiac a legalkalmasabb az igen rövid távú (napi) kihelyezésekre  a bankok jövedelmezősége szempontjából nemcsak a likviditási hiány okoz veszteséget, hanem a bő likviditás is, hiszen feleslegesen köt le pénzeszközöket g.) egyéb aktív bankműveletek nemzetközi közvetlen hitelkihelyezés, melynek két formája  technikai hitelek  a hitelt nyújtók számára a felesleges lekötés elkerülését  a hitelt igénybe vevők részére pedig a likviditáshiány áthidalását teszi lehetővé  kettős deviza-adásvétel formájában lebonyolított hitelek  tulajdonképpen határidős devizaügyletek, amelyek keretében az egyik bank meghatározott devizáért egy

másik devizát vásárol, és egyúttal biztosítja magának azt a jogot, hogy meghatározott időn belül az üzletkötés időpontjában eladott devizát visszavásárolja  az első adásvétel tulajdonképpen a hitelnyújtási, a második a törlesztési műveleteknek felel meg  ügyfelek bel- és külföldi pénzforgalmának a lebonyolítása  bankszámlapénz- (vagy elszámolási) ♦ átutalás: A bankszámlák közötti elszámolás legelterjedtebb módja az átutalás. Ebben a számlatulajdonos (kötelezett) megbízza bankját, hogy bankszámlája ter38 hére meghatározott összeget utaljon át a kedvezményezett (jogosult) bankszámlájának a javára ♦ beszedési megbízás: A beszedési megbízás az a fizetési forma, amellyel a jogosult (szállító stb.) kezdeményezheti a fizetés teljesítését A beszedési megbízással a kedvezményezett megbízza a számlavezető bankját, hogy számlája javára (és a kötelezett számlája terhére)

követelését szedje be és írja jóvá ♦ keresztezett (vagy elszámolási) csekk: A csekknek kizárólag a bankszámlák közötti forgalom lebonyolítására szolgáló változata. Az üzleti bankok a csekk öszszegét nem készpénzben fizetik ki a bemutatónak, hanem számláján írják jóvá ♦ akkreditív: a vevő akkreditív megnyitásával bizonyítja fizetőképességét és – készségét  készpénzforgalom ♦ a gazdasági alanyok nemzeti valutában történő fizetéseinek, bevételeinek és kiadásainak az összessége, melynek során a készpénz három fizetési körben működik (a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások; a gazdálkodó szervezetek, illetve vállalkozások és a lakosság, valamint a lakosság egymás közötti forgalmában) ♦ elsősorban a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közötti, valamint a lakosságon belüli pénzkapcsolatokra jellemző ♦ a készpénzt a jegybank bocsátja ki, illetve hozza forgalomba, mégpedig vagy

közvetlenül vagy közvetve, az üzleti bankok útján  készpénzkímélő és -helyettesítő folyamat ♦ készpénz kímélésének vagy helyettesítésének az tekinthető, ha a készpénz a kivagy a befizetés során csak az egyik oldalon jelenik meg valós, fizikai formájában, a másik oldalon már egy ettől eltérő, készpénz nélküli fizetési módozatról (terhelésről vagy jóváírásról) van szó ♦ a készpénzkímélő és -helyettesítő módozatok alkalmazását mindig megelőzi vagy követi a készpénzmozgás, azaz egyik lábával a készpénz, a másikkal a bankszámlapénz talaján áll ♦ csekk (az üzleti életben inkább készpénzfelvételre nem, csak számlán való jóváírásra jogosító keresztezett (elszámolási) csekkek terjedtek el, míg a lakossági csekkek elsősorban a készpénzfelvétel lehetőségét biztosítják, a nemzetközi fizetési forgalomban használatosak, valamennyi csekkfunkciót betöltik) ♦ bankkártyák, automaták

és terminálok (a kártyák lehetnek betéti típusúak (Debit Card), amelyek az elkülönített kártyaszámlán lévő fedezet erejéig használhatók fel; hitelkártyák (Credit Card), azaz a kártyabirtokos hitel igénybevételével jut a kártyához, és azt a hitelkeret mértékéig használhatja fel, a hitelkeret azonban rulírozó is lehet, tehát rendszeresen feltölthető a kártyaszerződésben meghatározott mértékig; vegyes típusúak (Mixed Card), amikor ugyan alapjában az elkülönített kártyaszámlán lévő fedezet határozza meg a felhasználás mértékét, de bizonyos arányú túlköltekezésre (overdraft) is mód van, ezt azonban a kártyakibocsátó már hitelként kezeli)  bankjegy-kereskedelem  más országok valutáival történő, bel- és külföldi bankok közötti adásvételi üzletek  lehetővé teszi, hogy az üzleti bankok valuta- és devizaállománya mindig a piaci igényekhez igazodó mértékben és összetételben álljon

rendelkezésre  ügyfélorientált bankári szolgáltatások nyújtása, úgymint ♦ a széfbérlet (a rekeszekben elhelyezett érték biztonságáért a bankok teljes felelősséget vállalnak, de értékük kezelésére már nem vállalkozhatnak, mert azokhoz csak az ügyfelek jelenlétében férhetnek hozzá) ♦ a letétőrzés és – kezelés (méreteiket illetően páncélrekeszekben nem helyezhetők el vagy speciális őrzést nem igényelnek, továbbá hatósági előírások, bírói döntések, bűncselekményekből származó tárgyak és értékek esetében, illetve őrzésük azok gyanúja miatt válik szükségessé 39 ♦ a vagyonkezelés (elvállalják a vagyon kezelését vagy a végrendeletének végrehajtását; jövedelmezőbb az ún. testületi vagyonkezelés, amelynek során jogi személyek, nyugdíjalapok, stb bízzák meg a bankot követeléseik beszedésével, kötelezettségeik teljesítésével, esetleg a napi ügyek intézésével) ♦ az

adásvételi ügyletek, közvetítő tevékenység (különféle adásvételi ügyleteket bonyolítanak le, gazdasági és pénzügyi kapcsolatok kialakításában közvetítő szerepet töltenek be) ♦ a bankügynöki tevékenység (fő területe az ügyfelek megbízásából végrehajtott értékpapír-vásárlás és –eladás) ♦ a bankári tanácsadás és bankszakértői szolgáltatás (a stratégiára, az üzletpolitikára és a marketingtevékenységre vonatkozólag; vállalkozás portfoliójának alakítása, az értékpapírokkal kapcsolatos szakértés, az értékpapírpiacot befolyásoló gazdasági jelenségek, továbbá a partnerkeresésben való segítségnyújtás, valamint kiválasztás, a versenytárgyalások szakszerű lebonyolítása) ♦ az egyéb szolgáltatások nyújtása (pénzváltás, a külföldi és a belföldi devizák és valuták közötti konverzió stb.) ♦ elektronikus fizetések:  elektronikus számla-jóváírási rendszer (a fizető

mágnesszalagon közli a bankkal a fizetés adatait, összegét, a kedvezményezett megnevezését, bankját, számlája számát. Ezek után a fizető bankjánál megterhelik annak számláját, majd az összeg, online, közvetlen vonalon megjelenik a kedvezményezett bankjánál, ahol jóváírják számára a fizetést)  elektronikus számlaterhelési rendszer (a magánügyfelek rendszeres fizetési kötelezettségeit számlájuk terhére a bankok közvetlenül teljesítik. Ezek a kötelezettségek közüzemi, biztosítási díjak, házvásárlási, illetve személyi hitelek törlesztőrészletei, szolgáltatási díjak stb. lehetnek)  bankközi elektronikus elszámolások szervezetei (egyik legismertebb a CHIPS (Clearing House Interbank Payments System), amelyet 1970-ben New Yorkban alapítottak a klíringházrendszer tagbankjai, az egymás közötti elszámolások lebonyolítására. A nemzetközi fizetések megkönnyítését szolgálja az észak-amerikai és európai

bankok által 1977-ben alapított SWIFT Társaság (Society of Worldwide Interbank Financial Telecommunications), amelynek elsődleges feladata a nemzetközi telekommunikációs kapcsolat megteremtésével és az üzenetek továbbításával a fizetések gyors lebonyolítása)  bankközi klíring és elszámolás Magyarországon (a pénzforgalmi megbízások banki és bankközi feldolgozásának néhány fontos technikai, alaki és tartalmi feltétele van. A pénzforgalmi jelzőszám azonosítja a számlatulajdonos, a számlavezető bank és a harmadik személyek számlával kapcsolatos bármely aktusát. A GIRO Elszámolásforgalmi Központ Rt. bankközi tranzakció feldolgozása is ezen jelzőszámrendszeren alapul)  automatizált pénztárak (automatizált pénztárak segítségével nemcsak készpénzhez lehet jutni, hanem betétet is el lehet helyezni, számlaátutalást lehet teljesíteni, hitelkártyát használni, hitelt felvenni, valutát váltani, stb.) Biztosítás −

fontos a biztonság és a bizalom: · teljesíteni is fognak · a pénzünk nem vész el · ha káresemény következik be, mindent megtesz a biztosító − nagy múltra tekint vissza − a modern biztosítás körülbelül 200 éve alakult ki Biztosítás: láthatatlan áru, egy ígérvény, mivel ígéretet tesz a biztosító 40 a.) tárgya: · biztosítási védelem · a biztosított a biztosítóra hárítja a kockázatának ellensúlyozását, a kockázat védelmét b.) célja: véletlen, előre nem látható esemény „levédése” c.) a módszer alapja: · közös kockázatviselés · a kockázat sokakat fenyeget, de ténylegesen keveseket érint veszélyközösség létrehozása (az azonos kockázatnak kitettek közössége) d.) alapformája: · felosztó-kirovó = a már bekövetkezett kárt osztják fel (pl. tengeri hajózás) · kockázatfelosztó = a jövőbeni véletlenszerű, várható kockázatokat osztja fel a veszélyközösség tagjai között

(biztosításmatematikai módszerekkel, statisztikákkal, halandósági táblákkal) e.) biztosítási díj: · a biztosítási védelem ára · a biztosítótársaságoknak olyan díjat kell kalkulálni, amely fedezetet nyújt a kötelezettségekre + a biztosító ráfordításaira f.) biztosítási alap: · célvagyon jellegű · elkülönítettek, csak a meghatározott célra lehet felhasználni · forrása a biztosítási díj g.) biztosítási szolgáltatás: · a szerződés rögzíti · károk rendezése · ügyfélbiztosítás nyilvántartásai · tájékoztatási kötelezettség A biztosítás fogalma és fogalmi elemei: − dr. Csabay Dezső: Olyan gazdasági-pénzügyi szolgáltatás, amely meghatározott veszélyközösség tagjainak (a biztosítottaknak) díj ellenében a tagok jövőbeli, felbecsülhető, véletlen károsító események folytán keletkező szükségleteit a kockázatfelosztás, illetve elporlasztás módszeréve kielégíti, azoknak biztosítási

védelmet nyújt. − elemei: · veszélyközösség (kölcsönösség, kár, kárfelosztás) · pénzalapképzés; díjfizetés · célja véletlen jövőbeli események okozta károk rendezése · felmérhetőség, vagyis tudományos módszer beleértve a biztosítási kockázat porlasztás módszerét is Biztosításügy ma Magyarországon: a.) 1986 július 1-ig: · monopolhelyzet = ÁB · nem mindig üzleti alapon működött · sokszor szociális jellegű volt, részben gazdaságpolitikai jellegű · irreális kockázatokat vállalt b.) 1986 július 1 után: · kettéválás · megelőzte ½ évvel a kétszintű bankrendszer kialakulását · megszűnt az Állami Biztosító, és két biztosító alakult:  meglévő ügyfélkör } 41  meglévő infrastruktúra  meglévő dolgozók · Hungária:  gépjármű-biztosítások  nagyvállalati biztosítások  nemzetközi biztosítások öröklésével 42 · ÁB:  egyéb lakossági biztosítások 

személybiztosítások  mezőgazdasági biztosítások  kisvállalkozói biztosítások · nem volt verseny e miatt a profilfelosztás miatt · ’80-as évek végén OTP-Garancia · ÁB-Generali, majd a ’90-es évektől egymás után sok biztosító alakult · 3 kivétellel döntően külföldi tulajdonban vannak · megtörtént a privatizáció  Hungária (Allianz)  ÁB-Generali (Aegon)  NN · élenjárnak:  Hungária  Generali-Providencia  ÁB  NN · csendes privatizáció zajlott le · konszolidáció is történt c.) biztosítási piac: · sajátos piac, mert láthatatlan az áru, egy ígéretet ad el · 30% élet- 70% vagyonbiztosítás az arány Magyarországon d.) biztosítás jelentősége, a tartalékok szerepe: · képzendő tartalékok jelentősége:  (a biztosítottaknak) a tartalékok biztosítják a biztosítótársaságok zavartalan, hosszú távú működését  (gazdasági szempontból) befektetésre kerülnek, visszaáramlik a

gazdaság vérkeringésébe (ez szigorúan szabályozott; 84% állampapír) · tartalékok fajtái:  kockázati típusú (a díjfizetés és a károk egyenetlensége)  későbbi kötelezettség miatt  elszámolási rendszerhez kapcsolódó tartalékok Szabályozás szükségessége: a.) az állami szabályozás: · az állami beavatkozás jóval szigorúbb, mint a gazdaság más területein · a biztosító a fogyasztókkal szembeni gazdasági, szakmai, információs fölénye · az általános szerződési feltételek használatából fakadó problémák · a biztosítás sajátosságai · az állam forrásokhoz juttatása, a tartalékok befektetésére vonatkozó szabályok révén · a biztosítás kiemelkedő társadalmi és gazdasági jelentősége b.) hogyan valósul meg? · a biztosítási szerződési jog szabályozása (csak írásban, akinek érdekében áll a vagyontárgy megóvása stb.), amely esetében a szerződési szabadság jelentős korlátozása valósul

meg · a biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyhez kötése és a tevékenység folyamatos ellenőrzése, a vállalkozási szabadságot és a tulajdonjogot érintő korlátozásokkal · a befektetések kezelésére is alkalmas adózási szabályokkal 43 · az állami támogatások rendszere (pl. a mezőgazdasági biztosítás területén) · az állam a biztosítási piacon működő saját biztosítói útján is befolyást gyakorolhat a biztosításügyre · versenyjogi szabályok (a Bit által módosított versenytörvény) Felügyelet: − Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (április 1-től) − felügyelet a biztosítás területén: · ellenőrzi és értékeli a biztosításra vonatkozó jogszabályok betartását · elbírálja az engedélykérelmeket · nyilvántartja és értékeli a biztosítási tevékenységre vonatkozó adatokat · részt vesz a biztosítással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében · koordinálja a kötelező

gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátását, javaslatot tesz a pénzügyminiszternek a díjmegállapításra (2001-től szabadáras lesz) 44 Biztosítások fajtái: A.) Életbiztosítások − fajtái: · kockázati életbiztosítás (a biztosított halála esetére (tartamon belüli, pl. hitelhez és halálkori) · elérési életbiztosítás · vegyes típus · más célra kötött (pl. gyereknek) − szereplői: · biztosított (akivel ha megtörténik, fizet a biztosító) · szerződő (aki a díjat fizeti) · kedvezményezett (aki a pénzt kapja) − egyéb típusai: · várakozási idő kikötése, amelyen belül csak korlátozással fizet vagy egyáltalán nem · egyösszegben vagy részletekben fizet-e a szerződő · a szolgáltatás is lehet egyösszegű vagy járadék · egyéni vagy csoportos B.) Nem-élet biztosítások − fajtái: · balesetbiztosítás · betegségbiztosítás · vagyonbiztosítás · felelősségbiztosítás ·

hitelbiztosítás · jogvédelem-biztosítás − vagyonbiztosítás: · kötheti, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (ez nem feltétlenül a tulajdonos) · a biztosítási összeg = a biztosító kártérítésének a felső határa (amiről nyilatkozik a biztosított)  tényleges  alulbecsült  felülbecsült · feltételhez kötöttség:  milyen feltételek esetén térít a biztosító · biztosítási esemény:  elemi károk  betöréses lopások · vállalkozók, vállalkozások biztosítási csomagja (alap + kiegészítő biztosító) − felelősségbiztosítás: · a másnak okozott kárt téríti meg 3. személynek a biztosító · a leggyakoribb és kötelező a gépjármű-felelősségbiztosítás · cél, hogy a vétlen szereplő ne szenvedjen hiányt · fajtái:  tulajdonosi felelősségbiztosítás (pl. lakás, gépjármű)  szakmai felelősségbiztosítás (pl. egészségügy, jogász)  termékfelelősség-biztosítás (a termék

hibájából eredő biztosítás) Biztosítási fedezet korlátozása: − időbeli korlátozás − területi korlátozás 45 − önrészesedés kikötése − kizárások, mentesülések Biztosítási összeg: − választhat az ügyfél, ettől függ a kártérítés Viszontbiztosítások: − lényege a kockázatporlasztás (azaz a kockázat megosztása) − a biztosító pénzügyi erejét meghaladó kockázatot úgy vállal el, hogy egy másik biztosítónál viszontbiztosít − az ügyfélnek ehhez semmi köze, biztosítótársaságok között jön létre − díj-, kár- és haszonmegosztás jellemzi 46