Gépészet | Felsőoktatás » Gázvezeték és készülékszerelő, szakmaismertető információs mappa

GÁZVEZETÉK- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése” GÁZVEZETÉK- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ Feladatok és tevékenységek A gázvezeték- és készülékszerelő munkaterülete a gázvezeték rendszerek kialakítása, a gázvezeték rendszerekhez tartozó berendezések és készülékek - kazánok, vízmelegítők, konvektorok, gáztűzhelyek, stb. - csőhálózatba való bekötése, beszabályozása, üzembe helyezése, azok javítása és karbantartása, ellenőrzése. A szakmunkás a munka előkészítéseként kiválasztja a megfelelő csöveket, szerelvényeket és készülékeket. A csöveket melegítve vagy hidegen, kézi vagy gépi erővel hajlítja. A csővégeket egymáshoz illeszti, összeköti hegesztéssel vagy csőidomokkal, majd a földbe, az épület falára vagy a falába rögzíti, illetve beépíti. Ennek

során kisebb föld- illetve kőművesmunkát végez Az így kialakított csőhálózatba beköti a különféle gázkészülékeket. A bekötés után nyomás- és tömörségpróbát tart, majd üzembe helyezi a készülékeket. A csőhálózat, valamint a gázberendezések karbantartása, javítása, tisztítása, biztonsági ellenőrzése ugyancsak a feladatkörébe tartozik. A gázvezeték- és készülékszerelő munkája a balesetveszély elkerülése végett nagy pontosságot és fegyelmet igényel. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok ♦ A gázvezeték- és készülékszerelő szakmunkásnak jártasnak kell lennie a műszaki rajzok, dokumentációk olvasásában, értelmezésében. ♦ A munka felmérése után be kell szereznie, illetve el kell készítenie a szükséges anyagokat, alkatrészeket, és ezeket szakszerűen és biztonságosan kell tárolnia. ♦ Fontos, hogy egyszerűbb alkatrészek szabadkézi vagy szerkesztett műhelyrajzát

olvasni tudja, és le tudja gyártani a szükséges csőhálózat-szakaszt. ♦ A gázvezeték- és készülékszerelő szakmunkásnak tudnia kell a kézi alakítás és forgácsolás alapműveleteit, oldható csőkötések készítését, tömörítését, a forrasztást, hegesztést, lángvágást, ill. a karbantartás és szerszámtárolás ismereteit ♦ Ismernie kell a beépítésre kerülő szerelvények működését, beépítési helyét, funkcióját, a háztartási gázfogyasztók névleges teljesítményét, hő és gázterhelését, hatásfokát. 2 ♦ Be kell tartania a gázkészülékek szerelési, beszabályozási, javítási és üzemeltetési utasításait és mindezt a tudást fel kell használnia a munka gyakorlatában. ♦ Értelmeznie kell egyszerűbb villamos kapcsolási és hálózási rajzokat, műszaki dokumentációkat, javítási, beszabályozási, üzemeltetési utasításokat, valamint jegyzőkönyvet kell felvennie. ♦ Új gázvezeték szakasz

kiépítése esetén tanulmányoznia kell a műszaki dokumentációt, elő kell készítenie a szükséges anyagokat. Ki kell építenie a szükséges vezetékszakaszt a hozzá kapcsolódó szerelvényekkel. Házi és hivatalos nyomás- és tömörségi próbát kell végeznie, majd le kell bonyolítania az üzembe helyezési eljárást. ♦ Üzemelő gázvezeték esetén a javítandó szakaszt fel kell tárni, majd gázmentesíteni kell. A javítás elvégzése után nyomás- és tömörségi próbát kell végeznie, majd gáznyomás alá kell helyezni a javított szakaszt, valamint helyre kell állítania a telepet. ♦ Háztartási gázfogyasztó készülék javítása esetén a hiba feltárása után döntenie kell a helyszíni vagy műhelyben végzendő javításról. A javítás után ellenőrizni kell a készülék helyes működését, beszabályozását, valamint tanácsot kell adnia a fogyasztónak. A munkavégzés alatt nagyon fontos a munkavédelmi, környezetvédelmi,

tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete és betartása, alkalmazása. Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia a gázvezeték- és készülékszerelőnek? ♦ Csövekkel (acél, ólom, réz, műanyag, bronz, ötvözetek, stb.), ♦ csőszerelvényekkel, ♦ kiegészítő szerelvényekkel, ♦ gáztűzhelyekkel, ♦ fali gázmelegítőkkel, ♦ gázkazánokkal, ♦ gázbojlerekkel, ♦ gázórákkal, ♦ nyomásszabályzókkal. 3 A felhasznált segédanyagok: ♦ tömítések (gyűrűk, dugók, stb.), ♦ szigetelőanyagok, ♦ hegesztőpálcák, ♦ kenderkóc, ♦ csavarok, alátétek, anyák, ♦ bilincsek, kitámasztók. A gázvezeték- és készülékszerelő szakmunkás sokféle kézi és gépi eszközt használ. Ezek közül a legfontosabb eszközök, berendezések: ♦ menetmetszők, ♦ satuk, ♦ fűrészek, ♦ vágók, hajlító berendezések, ♦ munkaállványok, ♦ hegesztő berendezések, ♦ fúrógépek, ♦ fúrók (fal és csempe), ♦

kalapácsok, ♦ csőfogók, ♦ csavarhúzók, csavarkulcsok. Munkahely, munkakörnyezet A kisebb munkákon (karbantartás vagy javítás során) egyedül, nagyobb munkákon illetve csőhálózatok fektetésénél csoportosan dolgoznak. Hajlott, térdelő, guggoló és álló testhelyzetben részben a szabadban, részben zárt térben folyik a munkavégzés. A tevékenység általában közepesen nehéz fizikai igénybevétellel jár. 4 Munkája során a következő személyekkel kerülhet kapcsolatba: ♦ kisegítőkkel, ♦ munkatársakkal, ♦ üzemvezetővel, ♦ szállítókkal, ♦ megrendelőkkel, ügyfelekkel, ♦ tanulókkal. Követelmények Fizikai és pszichikai alkalmassági feltételek: ♦ jó szemmérték, fejlett arányérzék, ♦ szédülésmentesség, ♦ biztos kézzel végzett munka – kézügyesség, ♦ kitartás, ♦ állóképesség, ♦ figyelem, összpontosítás, ♦ áttekintőképesség, ♦ önállóság, ötletesség, ♦ lelkiismeretesség,

♦ felelősségvállalás, ♦ változó munkahelyhez való alkalmazkodás, ♦ jó kapcsolatteremtő képesség. Környezeti ártalmak 5 A baleseti veszélyek (kéz- és lábsérülés, szemsérülés, robbanásveszély) figyelmes és fegyelmezett munkával, a balesetelhárítási és az óvórendszabályok maradéktalan betartásával elkerülhetőek. Az egészségre ártalmas tényezők lehetnek a porártalom, az ívfény, a légáramlás (huzat). Egészségi kizáró okok: ♦ átlagon aluli fejlettség és izomerő (a statikai rendszer, a végtagok minden alaki és működési rendellenessége, betegsége az ortopéd szakorvos elbírálása szerint), ♦ a szív és a keringési rendszer bármilyen állandó betegsége vagy rendellenessége (a magas vérnyomás és az ájuláshajlam is), ♦ hörghurut, ♦ tüdőasztma, ♦ epilepszia, ♦ szédülés, ♦ idült kötőhártya gyulladás, ♦ rossz látásélesség. A gázvezeték- és készülékszerelő szakmához

szükséges készségek, képességek: ♦ kézügyesség – kéz és ujjak összehangolt mozgása, használata, precíz, kézzel végzett tevékenységnél, ♦ megértés – berendezések rajzainak, működésének, hibáinak felfogása, megértése, ♦ pontosság – precíz, pontos munkavégzés dokumentációk alapján, ♦ számolási képesség – matematikai készség alkalmazása, berendezések, gépek beállítása pontos határoknak, tűréshatároknak megfelelően, ♦ állóképesség – huzamosabb ideig történő állás, a karok megterhelése vagy hajolás, ♦ kitartás – koncentrálás, ugyanazon feladat ismételt végrehajtása. Szükséges tantárgyak: ♦ technika, ♦ fizika, 6 ♦ matematika. Érdeklődés Az alábbi 17 érdeklődési terület közül a következőknek kell megfelelnie, ha a gázvezetékés készülékszerelő szakmát választja: X X X Szakképzés Tanult szakmai tárgyak Szakmai ismeretek, munkatervezés, munkajogi,

munkavédelmi ismeretek, gazdasági, vállalkozási ismeretek, anyagismeret, csőhálózat-szerelő alapismeretek, gázfogyasztó készülékek, szabályozási ismeretek, műszaki dokumentációk, szakrajz, szakmai számítások. A képzés tartalma A gázvezeték- és készülékszerelőnek ismernie kell: ♦ a különböző anyagú és méretű csövek tulajdonságait, megmunkálásának, alkalmazásának szabályait, és módját, ♦ alap- és szerelési műveletekhez szükséges kézi szerszámok, gépesített kézi szerszámok, hegesztő berendezések, csőmegmunkáló gépek működési elveit, szerkezeti felépítését, kezelésének és üzemeltetésének szabályait, és módját, ♦ a készítendő csőhálózatokhoz és azok elemeihez szükséges alapanyagok, tömítőanyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, felhasználási területeit, beépítésük szabályait, és módját, 7 ♦ az egyszerű mérő- és ellenőrző eszközök

működési elvét, használatát, a mérési technikák szabályait, felhasználását, ♦ a munkatárgyak elkészítésére, összeszerelésére vonatkozó technológiai folyamatokat, műveleteket és az ehhez szükséges dokumentációkat, ♦ a szakmával kapcsolatos baleseti veszélyeket, foglalkozási ártalmakat, környezetszennyező hatásokat és az ellenük való védekezés szabályait, ♦ tűz és robbanás elleni védelem szabályait, ♦ a készítendő csőhálózathoz és azok elemeihez a követelményeknek megfelelő alapanyagok, előre gyártott elemek, félkész gyártmányok, építő- és szigetelőanyagok, festékanyagok, tömítőanyagok megválasztását, előkészítését, felhasználását, ♦ egyszerű mérő-, és ellenőrző eszközök kiválasztását és használatát. A gázvezeték és készülékszerelő képzés államilag elfogadott bizonyítványt ad. A foglalkozás OKJ azonosító száma: 31 5216 10 Kereseti lehetőségek: Az egyes

foglalkozások átlagkereseti statisztikáját – több évre visszamenőleg – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján teszi közzé, a Statisztika menüpontban (egyéni bérek és keresletek statisztikája). Elérhetőség: www.afszhu Elhelyezkedési lehetőségekről tájékozódhat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségein, a www.afszhu internetes elérhetőségen, vagy mobiltelefonon a http://wap.afszhu linken A szakma jövőjéről készült tájékoztatás a http://www.epalyahu/munka/foglalkozasphp weblapon érhető el, a foglalkozás megadásával. Kiadja: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Felelős kiadó: Pirisi Károly főigazgató Készült 1999-ben. Aktualizálva 2008-ban az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával A jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság a tárgyra vonatkozó hivatalos véleményét. 8