Ezoterika | Grafológia » A klinikai írásszakértő szakpszichológus protokollja

A KLINIKAI ÍRÁSSZAKÉRTŐ SZAKPSZICHOLÓGUS PROTOKOLLJA Megjelent az Egészségügyi Minisztérium útmutatása és a Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium kontrollja alapján készült „A klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia szakmai protokollja” c. kötetben A protokoll témája: A klinikai írásszakértő szakpszichológus rutin szabályrendszere, mely meghatározza a jelzett szakember tevékenységi kereteit, a tevékenység menetét és módját. A protokoll alkalmazásának bevezetésétől várható eredmények: A klinikai szakpszichológusi eszköztár íráspszichológiai irányú bővítésével a diagnosztikus és terápiás eljárások minőségének növelése. A klinikai írásszakértő szakpszichológus tevékenységi protokollja A klinikai írásszakértő szakpszichológus képes a kézírást mint diagnosztikai és terápiás eszközt alkalmazni. Ezen belül: részletes ismeretekkel rendelkezik a kézírás pszichológiai, pszichiátriai,

neurológiai jelentőségéről, az írás paramétereinek a nozológiához való kapcsolódási lehetőségéről. Ismeri az egyes klinikai írásszakértő szakpszichológusi módszereket, képes az írásvizsgálatot a meglévő diagnosztikai eszköztárába szervesen illeszteni. Elméleti és gyakorlati ismereteket szerzett a grafoterápiás lehetőségekről, terápiás eszköztárába illesztve tudja azokat alkalmazni. A klinikai írásszakértő szakpszichológus valamennyi olyan területen, intézményben, szervezetben és létesítményben alkalmazható, ahol az emberi pszichikum, magatartás és kapcsolatok vizsgálata, minősítése, adaptív működésének megőrzése, az egészség megóvása, gondozása, a betegségek megelőzése, a mentálhigiéné, a pszichés zavarok korrekciója, a lelki betegségek komplex gyógyítása valósítható/valósul meg, továbbá ahol az egészséghelyreállító munka rehabilitációs-readaptációs tevékenysége folyik. A klinikai

írásszakértő szakpszichológusi munka jól körülhatárolható és önálló része a duktum vélhető keletkezési körülményeinek feltárása, amely magában foglalja a kézeredet megállapításán kívül a speciális pszichikai és fizikai állapotra (fáradtság, kimerültség, kényszerítés, beszámíthatatlanság [mentális, pszichés okokból, illetve különféle szerek használata következtében előálló] stb.) vonatkozó utalást is A kézeredet megállapítása jelentheti több – eltérő helyen és időben, módon, eltérő íráskörülmények között, eltérő írástechnikai jellemzőkkel készült – produktum létrehozójának azonosítását, illetve egy feltételezett duktor személyének kizárását. A klinikai írásszakértő szakpszichológus felkérhető minden olyan területen való közreműködésre, tanácsadásra és konzultációra, ahol a klinikai írásszakértő szakpszichológusi módszerek eredményeinek alkalmazásával

kiegészítheti vagy új megvilágításba helyezheti a duktor élethelyzetével kapcsolatos információkat. A klinikai írásszakértő szakpszichológusi munka a duktor személyes jelenléte, illetve a vizsgálatban való közreműködése nélkül is elvégezhető, így elhalt személyek korábbi produktumai alapján is tehetők szakmai megállapítások. Mindezek alapján a klinikai írásszakértő szakpszichológus alkalmazható az igazságügyi eljárásban is, ahol a vizsgált – esetlegesen a vizsgálat idején már nem élő – személy pszichikumnak feltérképezése, azonosítása a kézírás analízisével történik. (Végrendelet, szerződéskori mentális képességek, beszámíthatóság, kézeredet.) A KLINIKAI ÍRÁSSZAKÉRTŐ SZAKPSZICHOLÓGUS TEVÉKENYSÉG ALAPJAI 1. Általános feladatok a) A vizsgálatot kérő szakemberrel - (orvos, pszichológus, egyéb diplomás segítő foglalkozású "szakmai team") vizsgálati kérés egyeztetése,

kérdésfeltevés írásban történő rögzítése. b) A beteg felkészítése a kooperációra; c) A vizsgálat előtt (személyiségjogok védelme) beleegyező nyilatkozatot kell aláíratni a beteggel, előtte tisztázni annak célját tekintve, és milyen kooperációt várunk el tőle; d) Az ellátás kontraindikációja a beteg kooperációjának hiánya; e) A beteg pszichés hátterének tisztázására szakma-specifikus vizsgálatok - exploráció, interjú, rajz felvétel, azaz elemzési protokoll összeállítása - elvégzése, a vizsgáló belátása szerint; f) Az írásminta vételekor figyelembe kell venni a szemüveg, kezesség, gyógyszerhatások, iskolai végzettség, életkori sajátosságok torzító voltát; g) Az esetleges kezelés (orvossal való konzultációval) – grafoterápiás eljárások, írásmeditáció, íráshipnózis – megkezdése előtt terápiás szerződést kell kötni a beteggel, ekkor tisztázzák a foglalkozások célját, időtartamát,

és milyen kooperációt várunk el tőle. 2. Szakmai eljárások a) Exploráció, interjú, írásminta felvétel, rajzoltatás, elemzés, szintézis: írásos vagy szóbeli szakvélemény prezentáció a vizsgálatot kérő szakember felé, tanácsadás: betegnek, közeli hozzátartozónak, szakembernek. b) Grafoterápiás eljárások, írásmeditáció, íráshipnózis,. c) A beteg személyiségjogait védendő, a grafológus külön dokumentálja anyagát. d) Fekvő betegnél a lázlapon szerepel az írásminta felvétel időpontja, illetve a foglalkozások száma, időpontja. e) Foglalkozások időtartamára vonatkozóan, a pszichiátriai munkacsoport javaslataira kell hagyatkozni, hiszen a terápia minden munkahelyen azonos szabályokat kell, hogy kövessen. 3. A klinikai írásszakértő szakpszichológusi munka feltételei a) Elengedhetetlen a külön helyiség, ahol egy időben csak egy beteggel szabad foglalkozni. b) Vizsgáló berendezése: íróasztal, szék, komputer

(adattárolás, korszerű elemzési- és szakvélemény készítési lehetőség). Dohányzó asztal, két fotel, heverő, zárható irattároló szekrény. Ne legyenek diszharmóniát keltő képek, színek, tárgyak Íráshoz szükséges eszközök (fehér, sima, vonalas, kockás A/4-es írólapok, toll, grafit-, és színes ceruzák, radír, hegyező, irattartó mappa, fólia, dosszié stb.) Telefonvonal a külső és belső kommunikációra, és az esetleges krízishelyzetekben az elsősegélynyújtásra. c) A klinikai írásszakértő szakpszichológus tevékenysége az idegileg megterhelő munkakörökbe tartozik. Úgy kell beosztani, összeállítani a napi munkarendjét, hogy beteggel való foglalkozás óráiból négynél több ne jusson egy napra. Ezt egészíti ki az elemző, szintézist készítő tevékenység, és az irodalmi nyilvántartás mellett az orvosokkal, való esetmegbeszélés. d) A társ szakterületek eredményeinek rohamos fejlődésével való

lépéstartás érdekében az írásvizsgálattal foglalkozó szakembernek állandóan tovább kell képeznie magát, az alkalmazó intézmény arculatának megfelelő tárgykörökben. Mindenkor javasolt az aktuális továbbképző szakmai jellegű tanfolyamon, kongresszuson, előadásokon való részvétel is. Szakkönyvek, folyóiratok rendszeres figyelemmel kísérése e) A jó szakmai kapcsolat alakítása szempontjából lényeges, az orvosi és társszakmák szakmai kifejezésekben való jártasság, hogy a vizsgálatot kérő szakember és a beteg számára érthetően fogalmazza meg saját mondanivalóját. f) Fontos a folyamatos empátiás kommunikációs légkör kialakítása az intézményi teamekben és az egyes területeken működő orvos-beteg kapcsolatban egyaránt. A KLINIKAI ÍRÁSSZAKÉRTŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁI SZAKPSZICHOLÓGUS EGYES I. 1. Exploráció, interjú, anamnézis (1, 2, 3, 4, 5, 6,) Klinikai írásszakértő szakpszichológusi vizsgálat előtti

exploráció A lelki történések, az eseményekhez való lelki viszonyulások, valamint a rejtett lelki tartalmak feltárása, a nonverbális kommunikáció tudatos megfigyelése (magatartástünetek, pszichomotórium, metakommunikáció). 2. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi diagnosztikus interjú Rövidített exploráció, melynek célja a már ismert beteg státuszának, diagnózisának megerősítése, finomítása. 3. Biográfiai analízis Az életesemények és korábbi szomatikus és pszichés betegségek számbavétele, valamint a jelen panaszokkal való összefüggések feltárása, különös tekintettel a konfliktuózus helyzetekre, azok megoldására, a személyiségfejlődés elemzése. 4. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi heteroanamnézis A beteg, hozzátartozója vagy közeli ismerőse, munkatársa stb. által szolgáltatott adatok felvétele a megbetegedés tüneteire, feltehető okaira, a személyiségfejlődés, illetve előző

megbetegedésekre vagy valóságos életeseményekre vonatkozóan. 5. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi kognitív folyamatok térképezése Írásszakértői, szakgrafológusi rendszerezés alapján, a pszichikus folyamatok struktúrájának feltérképezése, az ép és károsodott funkciók kimutatása, a deficitek háttér-mechanizmusának feltárása. 6. Habilitációs tanácsadás Az alkalmazkodás és a szociális adaptáció egyensúlyát előmozdító tanácsadás. Gyermekgyógyászatban a kornak nem megfelelő fejlettség esetén a gyermek környezetének (szülők, nevelők, stb.) adott szóbeli segítség II. Visszajelzés: szakvélemény készítés (7. 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18,) 7. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi szóbeli visszajelzés, tanácsadás Az írásos dokumentumok alapján, a vizsgált személy, (hozzátartozó) felé visszajelzés, tanácsadás. 8. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi szóbeli konzultáció a

vizsgálatot kérő szakember felé. Az elkészített írásos dokumentumok alapján történő konzultációs megbeszélés. 9. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi gyorselemzés, tanácsadás, szűrővizsgálati jelleggel, a vizsgálatot kérő szakember felé. Gyorselemzés: Lüke féle pszichogram igénybevételével, rövid, konkrét, szóbeli kiértékeléssel (elemzés/szintézis). 10. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi írásos szakvélemény Írásos szakvélemény egy oldalas terjedelemben. 11. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi részletes írásos szakvélemény Részletes szakvélemény: kb. 2-3 oldal terjedelemben Befolyásoló tényező: kérdések száma, lényegkiemelés igénye, válaszfeltárásnak mélysége, rajzos teszt illesztése stb. 12. FÜV zárójelentéshez írásos szakvélemény Bármely egészségügyi szakterület felé. 13. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi konzultáció a teszt felvevőjével, HTP

(ház-emberfa) rajzteszthez Térszimbolika, vonalminőség, formai kivitel vizsgálata. Írásanalitikai szakmai kiegészítő konzultáció a személyiségzavar, intelligenciadeficit vonatkozásában. 14. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi konzultáció a teszt felvevőjével, Koch farajz teszthez Térszimbolika, vonalminőség, formai kivitel vizsgálata. Írásanalitikai szakmai kiegészítő konzultáció a beteg ösztön-, érzelmi- és szellemi szférájának vonatkozásában. 15. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi konzultáció a teszt felvevőjével, MachoverBultrusch féle rajz-teszthez Térszimbolika, vonalminőség, formai kivitel vizsgálata. Írásanalitikai szakmai kiegészítő konzultáció a teszt értékelőjével. 16. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi konzultáció a teszt felvevőjével, Wartegg teszthez. Tesztértékelésnél ábrázolásmód: a rajzmozgás és térformálási jegyeket vizsgáljuk és osztályozzuk. Klinikai

írásszakértő szakpszichológusi szempontból az impulzusok erejét, feszültségét, amplitúdóját, kitartását és téri rendezettségét. Írásanalitikai szakmai kiegészítő a személyiségjegyek további azonosítása céljából. 17. Klinikai írásszakértő szakpszichológusi konzultáció a teszt felvevőjével, Lüscher tesztnél Az érzelmi élet (emocionális bázis) és az elhárító mechanizmusokra vonatkozó támpontok kiegészítése. 18. Komplex milieu intervenció A beteg környezetében lévő személlyel (családtag, lakótárs, munkatárs) való interakció, melynek célja együttműködés kialakítása, és tanácsadás, a beteg compliance-ának javítása, másodlagos prevenciója érdekében. III. Komplex értelmezési rendszerek a gyakorlatban ( 19, 20, 21) 19. Rendszerszemléletű megközelítés A személyiség átfogó, részletes elemzése 20. Funkciókocka módszere A személyiség átfogó, részletes elemzése 21. Értelmezési

táblázatok: A személyiség átfogó, részletes elemzése IV. Komplex grafikus személyiségjellemző eljárások (22, 23) 22. Lüke klinikai írásszakértő szakpszichológusi pszichogram A rendszer a személyiség probléma- és konfliktus megoldási stratégiájának mérési módja. Alaptartományok: intellektus-képességek, energizáltság-vitalitás, autonómia-akarat, emóciók-érzelmek. Alszektorok: gátlásosság, alkalmazkodás, Én-tartomány, Te-tartomány. 23. Bernhard Wittlich kördiagramja Egyetlen olyan klinikai írásszakértő szakpszichológusi írásértékelő táblázat, amely a kézírás természetes szabálytalanságát is befogadja értékelési metódusába. (Számítógépes program felhasználásával, speciális használati útmutatás alapján) V. Klasszikus írásvizsgálati elemek (24, 25, 26, 27) 24. Formanívó 25. Alapritmus 26. Feszültségi fokozatok 27. Térszimbolika VI. Modern tipológiák: (28, 29) 28. Le Senne tipológiája 29. Rieman

alaptípusai VII. Szűk hatókörű elméletek típusai (30, 31, 32, 33) 30. Represszorok, szenzitizátorok írásjellemzői 31. Külső-belső kontrollosok írása 32. Mezőfüggőség vizsgálata 33. Hipnábilitás egyes írásváltozói VIII. Személyiségvonások (34, 35, 36, 37) 34. Naftali szükséglethierarchiára épített írásjellemzői Maslow rendszerű szükségletelmélet alkalmazása. 35. 14 féle személyiségvonás klinikai írásszakértő szakpszichológusi jellemzője Vizsgálja: terhelhetőség, helyzetfelismerő képesség, kockázatvállalás, döntőképesség, realitásérzék, megbízhatóság, kontroll, alkotóképesség, realitásérzék, kiegyensúlyozottság, együttműködési képesség, irányítóképesség, felelősségtudat, frusztrációs tolerancia - szintjeit. 36. Személyiség egyes rétegeinek tükröződése a kézírásban Vizsgálja: mentális képességek, akarat, önértékelés, emocionális bázis, szociabilitás írásjellemzőket.

37. Elhárító mechanizmusok Michel De Grave, Ruth Gross alapján Vizsgálja: elfojtás, szublimáció, projekció jegyeit a kézírásban. IX. Írásjelenségek: (38, 39, 40, 41, 42, 43) 38. Gyorselemző-portré Vizsgálja: a mentális jellemzőket, gondolkodás módját (intellektuális színvonal), az akarati tényezőket, az én-viselkedést, az emocionális helyzetet, a kapcsolatok alakításának- és tartásának képességét, a tevékenységi szintet, a munkavégzés módját. Érinthet több személyiség területet, de kiterjedhet csak 1-2 területre, szeletre is. 39. Kinetikai jellegű változók meghatározása A sebesség, idő, nyomaték meghatározás. Vizsgálja: életvezetés-dinamika, ösztönkésztetések (vitalitás, erotika), alkalmazkodó képességet, stb. 40. ) Objektív becslő skála Nem a klasszikus módon (Klagesi), hanem különféle változók, jelentéstartalmak, írásjellemzők figyelembevételével erősítjük meg az eredeti feltételezést.

Vizsgálja: én-hez való viszonyt, akarati élet szintjét, emocionális szintet, szociabilitást, mentális szintet, ösztönterületet, munkatevékenység szintjét. 41. ) Vonal jellemzői (Hegar vonalvizsgálata) A vonal képzésére következtetünk, hogy milyen mozgással, sebességgel, nyomással hozták létre. Vizsgálja: affektivitás, agresszió, önkontroll, frusztrációs tolerancia, tartós elfojtás (testi-lelki egyensúlyt, vitális erőket). 42. Színtipológia, (Ursula Affemann) Vizsgálja: karakter, beilleszkedés, munkamód, szociabilitás, gondolkodás, exto/inriverziót stb. Munkamód vizsgálat (225-227) Michael De Grave módszere alapján. X. Patoírásvizsgálat, írásdiagnosztika (44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53) 43. Szkizofrénia jelek Nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintésével. 44. Paranoia jelek (De Saint Colombe nyomán) 45. (100) Demencia jelek Hazai, komputeres grafodiagnosztikai eljárással mért adatok (Agárdi, Linka, Bartkó, ).

46. Fájdalom szindróma Hazai, komputeres grafodiagnosztikai eljárással mért adatok (Agárdi, Linka, Bartkó, ). 47. Stressz jegyek (523-525) (Farkas László, illetve Cris Morgan nyomán.) Stressz, distressz jegyei a kézírásban. 48. ) Depresszió jelek Külföldi és hazai szakirodalom szerint. 49. Fóbia jegyek Monchy és munkatársai. 50. Szenvedélybetegségek írás jellemzői Külföldi és hazai szakirodalom szerint. 51. Suicidum XI. Szomatikus kórképek (53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62) 52. Hipertónia Jellemző írássajátosságok Mózes 53. Szívinfarktus jegyek (Amend, Rutz, alapján.) 54. Tumor Külföldi, hazai szakirodalom alapján. 55. Asztma Külföldi, hazai szakirodalom alapján 56. Fekély Külföldi, hazai szakirodalom alapján. 57. Sérülések, mozgáskorlátozottság Külföldi, hazai szakirodalom alapján. 58. Konvulzió Külföldi, hazai szakirodalom alapján. 59. ) Szklerózis multiplex Kopcsándi , Fikó alapján. 60. Az idegrendszer

sérülései Vámos alapján. 61. Értelmi fogyatékosság Krommer, Resszer alapján. XII. A kézírásvizsgálat speciális területei (63, 64) 62. Dyslexia Fazekasné Visnyei Irma alapján. 63. Grafoterápiát megelőző speciális íráselemzés Sainte Colombe rendszerében. XIII. Speciális változók az írásban (65, 66, 67) 64. Gráf-paraméterek Kézírást egy gráf-rendszerben elemezzük, amelynek lényege: az írásgörbét pontokra és élekre osztása. Alkalmazási terület: grafofeedback. 65. BAT (Betű Asszociációs Teszt) Vizsgálja: a betűk háromzónás szimbolikus tartalmát. Minden életterületet érintő érzelmeket (szellemi törekvések, önértékelés, ösztönkésztetések). 66. Numerikus önéletrajz Vizsgálja: projekciót az életesemények megéléséről. XIV. A kézírásvizsgálat speciális lehetőségei (68, 69, 70) 67. Grafoterápia a gyakorlatban • Cobbaeert, Streletski szellemében Olvaux módszer • Paul de Colombe módszer

Tréningajánlás: dyslexia, mentális zavarokban, alkoholizmusban, szorongásos, stb. tünetekben szenvedő betegeknél. 68. Írásmeditáció 69. Grafohipnózis IRODALOM: AGÁRDI T. (1995) Pszichológia, írásvizsgálat in: Pszichológiai (eds: Révész Gy, Agárdi T) Budapest, Grafológiai Intézet, 9-18. Agárdi T. (1990) Személyiség és kézírás, in: A Pollack Mihály Műszaki Főiskola tudományos közleményei, ed: Pais E. 137-141 AGÁRDI T. (1993a) Az írásjegyek egzakt meghatározása mint a tudományos feldolgozás kritériuma in: II. Grafológiai szakmai napok (eds: Fazekasné V I, Schefferné H A) Budapest, Grafológiai Intézet, 45-.50 AGÁRDI T. (1993b) Alkalmazott grafologia in: Mai magyar írásvizsgálat (eds Agárdi T, Gulyás J) Budapest, Grafológiai Intézet, 205-207. Agárdi T. (1994) Grafológiai módszerek alkalmazása pszichiátriai betegeknél Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháza Jubileumi Tudományos Ülés Agárdi T., Bartkó Gy,

Vitrai J Depressziós betegek grafometriás vizsgálata Psychiat Hung 1996, 11(2): 167-177 Agárdi T., Bartkó Gy, Vitrai J, Simon L: (1997a) Szkizofrén betegek kézírásjegyeinek vizsgálata, Psychiat Hung 12(5): 603-610. Agárdi T., Linka E, Bartkó Gy: (1997b) A mentális hanyatlás jegyei a kézírásban, A Magyar Pszichiátriai Társaság VI. Vándorgyűlése Agárdi T., Linka E, Bartkó Gy: (1998) A krónikus fájdalom zavarban szenvedő betegek kézírásának jellegzetességei, Magyar Pszichiátriai Társaság IV. Nemzeti Kongresszus Agárdi T., Linka E, Füredi A, Komoly S, Bartkó Gy (2000) A kézírás grafometriás vizsgálata krónikus fájdalomszindrómában Mentálhigiéné és pszichoszomatika 3-4. 42-45 p ALLPORT G.W (1985) Kifejező viselkedés in: A személyiség alakulása Budapest, Gondolat 477512 ALTAMURA, A.C, CURRY, SH, MONTGOMERY, S, WILES, DH (1985): Early unwanted effects of fluphenazine esters related to plasma fluphenazine concentrations in schizophrenic

patients. Psychopharmacology Ber. 87(1): 30-3 Amend K.K, Ruing M S A checklist of schizoid signs in Achieving Compatibility with Handwriting Analysis California: Newcastle Publishing co., 1992 (Pt2): 192-196 ARONSON, L., WEINTRAUB, W (1972) Personal adaptation as reflected in verbal behavior In Studies in dynamic communication 265-279. BAGDY E. (1993): A pszichológiai és a írásvizsgálat viszonya in Mai magyar írásvizsgálat (eds Agárdi T., Gulyás J) Budapest, Grafológiai Intézet, 338-345 BECK, J. (1985): Handwriting of the alcoholic Forensic Sci Int 28 ( 1 ): 19-26 BELIN, C.J (1978): The structural graphology and the suicidal personality Confin Psychiatr 21 (1-3): 25-30 BITTER I. (1986): Az íráselemzés haszna a pszichiátriai gyakorlatban in: I Grafológiai ankét (ed Frank Tibor) Budapest, Delta Tours, 98-117. BITTER I. (1994) A szkizofrénia farmakoterápiája- aktuális kérdések in: Szkizofrénia (eds Bitter I, Füredi J.) Budapest, Cserépfalvi 126-136 BITTER I. A

szkizofrénia farmakoterápiája- aktuális kérdések In: Bitter I, Füredi J editors Szkizofrénia Budapest: Cserépfalvi, 1994: 126-136. Bleuler E. Lehrbuch der Psychiatrie Berlin: Springer, 1923; 117-118, 301-306 Blyler CR; Maher BA; Manschreck TC; Fenton WS 1997 Line drawing as a possible measure of lateralized motor performance in schizophrenia. Schizophr Res Jul 25;26(1):15-23 Blyler CR; Maher BA; Manschreck TC; Fenton WS 1997 Line drawing as a possible measure of lateralized motor performance in schizophrenia. Schizophr Res Jul 25;26(1):15-23 Brewer JF 1999 Graphology Complement Ther Nurs Midwifery, Feb, 5:1, 6-14 Brewer JF 1999 Graphology Complement Ther Nurs Midwifery, Feb, 5:1, 6-14 BREWER, J. (1985): Graphology: Pen and paper diagnosis Nurs Times 81(31): 44 BUDA B. (1993): Írásvizsgálat és pszichológia Szempontok a írásvizsgálat tudományos értelmezéséhez és kritikájához. in: A pszichoterápia alapkérdései (ed Buda B) Budapest, Országos Alkohológiai

Intézet 260-267. BURR, W., KAISER, E (1983): Psychomotorische Leistungen von Schizophrenen Patienten und Neuroleptika - Langzeittherapie. Psychiatr Clin Basel 16 (5-6) : 316-23 Cobbaert A. Graphologie Genf: Ariston, 1982: 238 Coron AM; Stip E; Dumont C; Lecours AR, (2000) Writing impairment in schizophasia: two case studies. Montreal Brain Cogn, Jun, 43:1-3, 121-4 Coron AM; Stip E; Dumont C; Lecours AR, (2000) Writing impairment in schizophasia: two case studies. Montreal Brain Cogn, Jun, 43:1-3, 121-4 CRUMAUGH, J.C, STOCKHÖLM, E (1977): Validation of graphoanalysis by global or holistic method. Percept mot Skills 44 (2): 403-10 DEMETER, E., RIHMER, Z, RÉVAI, K (1984) A depresszió elleni gyógyszeres kezelés hatékonyságának előrejelzése a színekre adott asszociációk alapján endogén depressziós betegeknél Ideggyógyászati szemle 37. 319-324 DOUGLAS, D.B, SARA, D (1975): Handwriting in schizophrenia: some clinical observations Dis Nerv. Syst 36(10): 561-7 Drietomszky

J. In: Nyirő Gy editor Psychiatria Budapest: Medicina, 1967; 336 ERDMANN, G. (1975): Graphologie aus arztlicher Sicht Ther Ggw 114(2): 279-80 283-4 286-7 Feder K; Majnemer A; Synnes A 2000 Handwriting: current trends in occupational therapy practice. Can J Occup Ther, Jun, 67:3, 197-204 Feder K; Majnemer A; Synnes A 2000 Handwriting: current trends in occupational therapy practice. Can J Occup Ther, Jun, 67:3, 197-204 FISCHER G. (1964): Zur faktorellen Struktur der Handschrift Zeitschrift für exp und engewandten Psycholögie 11,. 254-280 FURNHAM, A., GUNTER, B (1987): Graphology and personality: Another failure to validate graphological analysis. Personality and individual differences 8(3): 433-436 GEORGUI, M.M (1988): Writers cramp in a deaf 12-year-old girl A conversion reaction? Br J Psychiatry 152: 414-6 GERKEN, A., WETZEL, H, BENKERT, O (1991): Extrapyramidal symptoms and their relationship to clinical efficacy under perphenazine treatment. A controlled prospective

handwriting-test study un 22 acutely ill schizophrenic patients. Pharmacopshychiatry 24(4): 132-137 GRAUMANN. HM (1983): History and principles of graphology Bull Menninger Clin 47(3): 242-52 HAASE, H.J (1978): The purely neuroleptic effects and its relation to the neuroleptic threshold Acta Psychiatr. Belg 78 (1): 19-36 HAASE, H.J (1980): Dosierung der Neuroleptika MMW Munch Med Wochenschr 122(50): 1808-13 HAASE, H.J (1980): Followup treatment and aftercare of discharged schizophrenic patients Schizophr. Bull 6 (4): 619-26 HAASE, H.J Followup treatment and aftercare of discharged schizophrenic patients Schizophr Bull 1980 6; 6(4): 19-26 HAASE, H.J, KAUMEIER, S, SCHWARZ, H, GUNDEL, A, LINDE, OK, MAETZ, H, SCHEEL, R, STRIPF, A., STRIPF, L (1978): Open study eith bromperidol (C-C 2489), a new neuroleptic, for the determination of the neuroleptic threshold and the neuroleptic-therapeutic range. Pharmakopsychiatr Neuropsychopharmakol. 11 (2): 81-5 HAASE, H.J, KAUMEIER, S, SCHWARZ, HM

GUNDEZ, A, LINDE, OK, MAETZ, H, SCHEEL, R, STRIPF, A., STRIPF, L (1978): Neuroleptic potency of bromperidol Acta Psychiatr 78 (1): 83-8 HÁRDI I. (1983) A dinamikus rajzvizsgálat módszerének és fogalmának kialakulása in: A dinamikus rajzvizsgálat Budapest, Medicina, 24-30. HELIOS, J. (1974): Graphology Nurs Times 70(51): 1962-4 HOFSOMMER W., HOLDSWORTH R, (1963): Die Validitat der Handschriftanalyse bei der Auswahl von Piloten. Psychologie in Praxis 176-178 HOFSOMMER W., HOLDSWORTH R, SEIFERT T, (1962): Zur Bewahrungskontrolle graphologischer Diagnosen Psychologischen Beitrage 7., 397-401 INCLE, L.P, LEON, MS, CHRISTIDIS, D (1986): Electromyographic biofeedback for handwriting diabilities: A critical examination of the literature. Journal of behavior therapy and experimental psychiatry. 17 ( 2): 95-100 Johansson, G. (1975) Visual motion perception Scientific American 232, 76-88 JOSE, C.J, BARTON, JL (1978): Application for voluntary hospitalization form: possible aid to

diagnosi of mania. Percept Mot Skills 47 (3 Pt 1): 951-4 JUHÁSZ P., PETHŐ B (1983): Az írás és zavarai in: Általános pszichiátria (eds JUHÁSZ P, PETHŐ B.) Budapest, Medicina 332 KLEIN S. (1985): A kézírás személyiségünk tükre in:: Vallanak a betűk (ed Rákosné Ács Klára) Budapest, Magvető 11-40. Koskiniemi M; Van Vleymen B; Hakamies L; Lamusuo S; Taalas J , 1998 Piracetam relieves symptoms in progressive myoclonus epilepsy: a multicentre, randomised, double blind, crossover study comparing the efficacy and safety of three dosages of oral piracetam with placebo. J Neurol Neurosurg PsychiatryMar, 64:3, 344-8 Koskiniemi M; Van Vleymen B; Hakamies L; Lamusuo S; Taalas J , 1998 Piracetam relieves symptoms in progressive myoclonus epilepsy: a multicentre, randomised, double blind, crossover study comparing the efficacy and safety of three dosages of oral piracetam with placebo. J Neurol Neurosurg PsychiatryMar, 64:3, 344-8 Krafft-Ebing R. Az elmebetegségek tankönyve

Budapest: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1885; 261-263. Kuenstler U; Juhnhold U; Knapp WH; Gertz HJ 1999 Positive correlation between reduction of handwriting area and D2 dopamine receptor occupancy during treatment with neuroleptic drugs. Psychiatry Res, Feb, 90:1, 31-9 Kuenstler U; Juhnhold U; Knapp WH; Gertz HJ 1999 Positive correlation between reduction of handwriting area and D2 dopamine receptor occupancy during treatment with neuroleptic drugs. Psychiatry Res, Feb, 90:1, 31-9 Kurita H; Sasaki T; Suzuki I; Kirino T 1998 Basal ganglia arteriovenous malformation presenting as "writers cramp". Childs Nerv Syst, Jun, 14:6, 285-7 Kurita H; Sasaki T; Suzuki I; Kirino T 1998 Basal ganglia arteriovenous malformation presenting as "writers cramp". Childs Nerv Syst, Jun, 14:6, 285-7 KUSTNER, U., MULLER OERLINGHAUSEN, B (1985): The handwriting test as an aid to neuroleptic dosage. Int J Clin Pharmacol Ther Toxicol 23 suppl 1: S34-41 Levy LM; Reis IL; Grafman J

1999 Metabolic abnormalities detected by 1H-MRS in dyscalculia and dysgraphia. Neurology, Aug, 53:3, 639-41 Levy LM; Reis IL; Grafman J 1999 Metabolic abnormalities detected by 1H-MRS in dyscalculia and dysgraphia. Neurology, Aug, 53:3, 639-41 LEWINSON, T.S (1983) : The Genian Quadruplets at age 51: Report of handwriting assessment Percept. Mot Skills 56 ( 1 ): 171-6 LIENERT G., BECKER D (1960): Über die Fahigkeit des Schriftvergleichnis Diagnostica 6, 94-100 LOCKOWANDT O. (1966): Faktoranalytische Validierungen der Handschrift mit besonderer Berücksichtunk projektiver metoden. Zeitschrift für experimental und angewandte Psychologie: 487530 LOGA, S. CURRY, S, LADER, M (1981): Interaction of chlorpromazine and nortriptyline in patients with schizophrenia. Clin Pharmacokinet 6 454-462 LÜKE A. (1993) Grundformen der Angst und ihr graphisches Erscheinungsbild in: Das Handbuch der graphologischen Praxis Genf, Ariston, 91-112. Manschreck T. C, Maher B A , Rucklos M E, Vereen D R

Disturbed voluntary motor activity in schizophrenic disorder. Psychological Medicine 1982 (12): 73-84 Manschreck T. C, Maher B A, Waller N G, Ames D, Latham C A Deficient Motor Synchrony.Schizophrenic Disorders: Clinical Correlates Biol Psychiatry 1985: 20: 990-1002 MATZNER, G. URIARTE, V, RUTHER, E (1978): Extrapyramidale Nebenwirkungen bei einer einmal taglichen Gabe von Haloperidol. Arzneimittelfurschung 28 (9): 1496-7 McCARTHY, J.F (1976) : Some aspects of normal behavior: their use in understanding problems encountered by document examiners. J Forensic Sci 21(1): 501-7 Mergl R; Tigges P; Schröter A; Möller HJ; Hegerl U 1999 Digitized analysis of handwriting and drawing movements in healthy subjects: methods, results and perspectives J Neurosci Methods, Aug, 90:2, 157-69 Mergl R; Tigges P; Schröter A; Möller HJ; Hegerl U 1999 Digitized analysis of handwriting and drawing movements in healthy subjects: methods, results and perspectives J Neurosci Methods, Aug, 90:2, 157-69

MEULENBROEK, R.GJ, THOMASSEN, AMWM (1991): Stroke-direction preferences in drawing and handwriting. Human Movement Science 10(2-3): 247-270 MORAVCSIK E. E (1912): A mozgatókör rendellenességei in: Elmekór- és gyógytan (ed MORAVCSIK E. E) Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat, 160-182 Müller W.H, Enskat A Graphologische Diagnostik Wien: Hans Huber Verlag, 1973: 231 Nezos R. Advanced graphology London: Scriptor Books, 1993: 216 NYÍRŐ GY. (1967): A centrifugális működések és zavaraik in: Psychiatria Budapest, Medicina 72-96 Pethő Bertalan A psychopathológiai kórállapot In: Pethő B. editor Részletes psychiatria Budapest:: Magyar Pszichiátriai Társaság, 1989 (2); 794-798. PLAMONDON, R., CLEMENT, B (1991): Dependence of peripheral and central parameters describing handwriting generation on movement direction. Human Movement Science 10(2-3): 193222 POCHOBA, J. (1978): Przydatnosc niektroych metod grafometrycznych w ocenie progu impregnacji neuroleptycznej.

(Usefulness of various graphometric methods in the evaluation of the neuroleptic threshold.) Ann Acad Med Stetin 24: 549-64 POPHAL R. (1949): Die Handschrift als Gehirnechrift Rudolstadt PRYSTAV G. (1971): Reliabilitat graphometrischer Schriftbeschreibigung Zeitschrift für Menschenkunden 35: 70-94 RAFAELI, A., DRORY, A (1988): Graphological assessments for personnel selection: Concerns and suggestion for research. Perceptual and motor skills 66(3): 743-759 REICHOLD L. (1969): Die Reliabilitat und Validitat graphologischer Aussagen Zeitschrift für Menschenkunden 33: 198-210 SAKALIS, G., CHAN, TL, SATHANATHAN, G, SCHOOLER, N, GOLDBERG, S, GERSHON, S (1977): Relationships among clinical response, extrapyramidal syndrome and plasma chlorpromazine and metabolite ratios. Commun Psychopharmacol 1(2): 157-66 SHAKMAN, D,R,, VAN PUTTEN, T., MAY, PR (1979): Micrographia and akinesia Am J Psychiatry 136 (6): 839-40 SIMON A. (1988) A Zung-féle Önértékelő Depressziós Skála In:

Pszichodiagnosztikai vademecum (eds. Mérei F, Szakács F) Budapest, Tankönyvkiadó, 180-184 SIMPSON, G., VARGA, V (1974): An early clinical trial of lenperone (AHR 2277), a butyrophenone, in chronic schizophrenia. Curr Ther Res Clin Exp 16(5): 477-82 SIMPSON, G.M, VARGA, E, REISS, M, COOPER, TB, BERGNER, PE, LEE, JH (1974): Bioequivalency of generic and brand-named chlorpromazine. Clin Pharmacol Ther 15(6) 631-41 SZABADI, E. BRADSHAW, C M, BESSON, J A O(1976) Elongation of Pause-Time in Speech: A Simple, Objective Measure of Motor Retardation in Depression Brit. J Psychiatr 129: 592 Szidnai L. (1995) A mikromotoros mozgások egy vizsgálati lehetőségének kifejlesztése, Bölcsészdoktori értekezés KLTE Debrecen VAN DER PLAATS, R.E, VAN GALEN, GP (1991): Allographic variability in adult handwriting Human Movement Science 10(2-3): 291-300 VAN GALEN, G.P (1991): Handwriting: Issues for a psychomotor theory Human Movement Science 10(2-3): 165-192 VÉGVÁRI V. (1993)

Patoírásvizsgálat in: Mai magyar írásvizsgálat (eds: Agárdi T, Gulyás J) Budapest, Grafológiai Intézet, 234-247. VOLMAT, R., BELIN, CJ (1983): Expression graphique des deux grandes nevroses: lhysterique et lobsessionnelle. Acta Psychiatr Belg 83 ( 3 ): 220-32 WALLNER T. (1961): Die Zusammenhange zwischen Merkmalen der Handschrift Zeitschrift für Menschenkunden 35: 113-121 WANN, J., NIMMO SMITH, I (1991): The control of pen pressure in handwriting: A subtle point Human Movement Science 10 (2-3): 223-246 Watzlawick P., Beavin J H, Jackson DD Az emberi kommunikáció pragmatikája ford Buda Béla in Szociálpszichológia szöveggyűjtemény Osiris 56-68. WELLINGHAM JONES, P. (1991): Mouth-writing by a quadriplegic Perceptual and motor skills 72(3 part 2): 1324-1326