Történelem | Középiskola » Loe Adrienn - Ipari forradalom és vívmányai

Ipari forradalom és vívmányai Tantárgy: Tudomány és művészetek Név: Loe Adrienn Csoport: III/3 Leadási határidő: 2008-01-17 Angliában iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart mindössze néhány évtized alatt a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta föl. A manufaktúrákban az egyszerű munkamegosztás során elemeire bontották a munkafolyamatokat. Ezeket a következő lépésben gépesíteni lehetett. A termelés eszközei kéziszerszámok helyet egyre erőteljesebb és egyre termelékenyebb gépek lettek. Míg ezelőtt a víz, esetleg a szél hajtotta meg, most a bárhol folyamatosan felhasználható gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gőz átalakította a munkahelyet, és új üzemforrást eredményezett: a gyárat. Bányák, magaskohók már korábban is működtek. A közlekedés forradalma lehetővé tette a nyersanyag, a készáru, a munkaerő olcsó és gyors szállítását. Megszületett a termelőeszközök

piaca Kifizetendővé vált a gépgyártás. Az "ipari forradalom" kifejezést valószínűleg a francia forradalom mintájára kezdték használni már a múlt század húszas éveiben. Valóban, az élelmiszertermelés és a városépítés forradalma óta az ipari forradalom eredményezte az emberiség életében a legmélyebb átalakulást. Az ipari forradalom előfeltételei Korábbi századokban a kereskedelem és az ipar föllendülése, valamint a városiasodás ismételten beleütközött a mezőgazdaság alacsony teljesítőképességének korlátaiba. Angliában viszont már a forradalom előtt kialakult a föld polgári tulajdona, és a tőke áramlott a mezőgazdaságba. A XVII - XVIII Században a feudális kötöttségek után fokozatosan megszűntek a föld használatának közösségi maradványai is. (nyomáskényszer, közös legelő) A legelőket föltörték, a vizenyős területeket kiszárították. A háromnyomásos gazdálkodást fölváltotta a

vetésforgó. Holland mintára takarmánynövényeket termesztek, megnőtt az állatállomány. A földeket rendszeresen trágyázták Az angol mezőgazdaság képessé vált arra, hogy csökkenő mezőgazdasági népességgel növekvő városi lakosságot tartson el. A mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt, mint a lakosság. Az ipari forradalom kibontakozásának föltétele a jól működő hitelszervezet. 1694-ben megalakult az Angol Bank A nagy pénztőkék fölhasználását meggyorsította a gyarmatok kifosztása. A profit és a gazdasági fejlődés az állami politika fontos célkitűzése lett. Nagy előnyt jelentett Anglia sziget volta, a jól tagolt tengerpart, a számos kikötő. Az olcsó teherszállítást a part menti hajózás jelentette. Az ipari forradalom kibontakozásának folyamata A termelés gépesítése csak akkor gazdaságos, ha biztosítható a termelés folyamatossága. Ezért a gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődik. Az

egyetlen tömegfogyasztási cikk, amelyre a XVII. Században folyamatosan igény van, a ruházat A textilipar vált angliai ipari forradalom "húzó" iparágává. Közlekedés Az első nehézségek leküzdése után Anglián valóságos vasútépítési láz lett úrrá. A vasútépítés újabb lehetőséget adott a gőzgépnek, s a piacot teremtett szén, a vas számára. De meg is oldotta ezek olcsó szállítását. 1830 és 1850 között a szén- és vastermelés megháromszorozódott. Gépgyártás Az új ugrás a gépek előállításának gépesítése volt. Az ügyes műszerészek kézi szerszámokkal gyakorlatilag bármilyen szerkezetet elő tudtak állítani, de lassan és drágán. A gépek iránti növekvő kereslet kifizetődővé tette a sorozatgyártásunkat. A gépgyártásban a forgácsológépek játszották a kulcsszerepet. A faiparban régen használatos eszterga-, maró-, gyalu És fúrógépeket - ezeket emberi vagy vízi erővel hajtották -

továbbfejlesztették, s minden alkatrészünket vasból készítették. Bevezették a szabványokat A vasútépítés és a gépgyártás nagy tőkéket igényelt. A könnyűipari befektetések viszont, az erős verseny miatt, már nehézségekbe ütköztek. A fölhalmozott hatalmas összegek ezért a nehéziparba áramlottak Ez a tőkés iparosítás klasszikus útja. Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát, és befolyásolta az egyes országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalom Angliája a XIX. század középső harmadára világhatalomra tett szert Az ipari forradalom társadalmi és politikai következményei A bérmunkások osztályának kialakulása Azt már tudjuk, hogy az ipari forradalom kibontakozásának egyik föltétele a városi népesség földuzzadása volt, és ezt a gyarapodást a növekvő termésfölöslegek táplálták. A gabonaárak csökkenése és a gyapjúárak növekedése arra ösztönözzék a nagybirtokosokat, és a

nagybérlőket, hogy a számtóinkat legelőké alakítsák, a közös földek egy részét elkerítsék, kisbérlőiktől megszabaduljanak. A városi olcsó tömegcikkek eljutottak a faluba, és tönkretették a falusi kézműipart. Később megjelentek a mezőgazdasági gépek A mezőgazdaság és a falu egyre kevesebb munkáskezet igényelt. A megéltetés nélkül maradt emberek az új ipari központokba vándoroltak, és bérmunkássá lettek. A munkások kiszolgáltatottsága Az ipari forradalom tehát százezreket ragadott ki eredeti környezetükből és életformájukból, az új ipari központokban azonban nem mindeki talált munkát. A polgári átalakulás eltakarította az útból a szabad vállalkozás, a szabad alku akadályait, de szó sem volt még olyan törvényekről, amelyek a munkás jogait védték volna. Ha nem volt megrendelés, a munkás azonnal az utcára került. Ha munkáját - gépek alkalmazása révén - a felesége vagy a gyermekei is el tudják

végezni, helyette őket alkalmazták, még kisebb fizetségért. A nagy munkaerő-kínálat miatt a munkabérek egyébként is a létminimum alatt maradtak. Jellemző a kor politikai gondolkodására, hogy a általános szabadságjogok védelmében Angliában a XVIII - XIX. század fordulóján mind a munkások, mind a vállalkozok szervezetbe tömörülését törvényben tiltották meg. Jótékonyság és utópia Az ipari forradalom metropoliszaiban egymás közvetlen közelében tárultak föl a hihetetlen gazdaság és a kirívó nyomor, a jólét önhittségének és a megalázó emberi elesettségének szélsőséges példái. A gazdaságot az egész társadalom termelte, a társadalom jó része azonban csak morzsáiból részesült. A nyomor, a létbizonytalanság éppúgy megfosztotta az egyént emberi méltóságától, mint korábban például a törvény előtti egyenlőség vagy személyes szabadság hiánya. E hívásra sokan, sokféle módon keresték a választ Mind a

keresztény humanizmus, mind a felvilágosodásban gyökerező emberbarátság szükségszerűen jutott el az anyagi és szellemi nyomorúságot enyhítő jótékony programokig. Érdekérvényesítés a parlamenti demokrácia viszonyi között A polgári állam nemcsak szabadabbnak mutatkozott elődeinél, de erősebb is volt, mert független tulajdonosok viszonylag széles rétegét tudhatta maga mögött. A gazdag vállalkozókon és pénztulajdonosokon kívül különösen az ipari forradalom klasszikus országaiban is, nagy létszámú középosztály létezett. Az ipari proletariátus ezekben az országokban sohasem képezte a társadalom többségét. A képzettebb munkások tudtak írni és olvasni. A városokban és a növekvő üzemekben sokan voltak egy tömegben Fölismerték, hogy milyen erő rejlik a szervezettségben. Önművelő és önsegélyező egyleteket, valamint szakmai érdekképviseleti szervezeteket, szakszervezeteket alakítottak. A munkásszervezetek

éltek az angol parlamentarizmusban rejtő lehetőségekkel. Küzdelmet indítottak a szavazati jog megszerzéséért. 1836-ban önálló alkotmányjavaslattal, charter-rel léptek föl A kibontakozó tömegmozgalmat chartizmusnak nevezték. A chartizmus - kudarcai ellenére - nagy előrelépés volt a demokrácia történetében. A chartista gyűléseken honosodott meg és szerzett becsületet a munkásnév. A munkások politikai tapasztalatokat szereztek a parlamentáris intézmények működéséről. A tömegmozgalmaik hatására a negyvenes években Angliában gyári törvények születtek. Megtiltották például a nők és a 10 évnél fiatalabb fiuk föld alatti foglalkoztatását Korlátozták a nők és a fiatalkorúak munkaidejét is. A forradalmi mozgalom kezdetei A legerősebb forradalmi hagyományokkal a Franciaország rendelkezett. Ráadásul az 1830 júliusi forradalom kevesebb jogot hozott, mint az 1832-i választójogi reform Angliában. A társadalmi igazságosság

megvalósítását célul kitűző szocialisták a munkásokat forradalomra hívták föl. Karl Marx és Friedrich Engels A forradalmi munkásmozgalom kialakulására és fejlődésére a legnagyobb hatást Karl Marx és Friedrich Engels gyakorolta. Mindketten a porosz fönnhatóság alatt álló, erősen iparosodott Rajna - vidéken születtek. Marx apja itt jómódú ügyvéd, Engels apja gazdag textilgyáros volt Marx egyetemi tanulmányait Berlinben végezete, doktori értekezéseit filozófiából írta. Magáévá tette a nagy német filozófus, Hegel dialektikáját, mely szerint a világ az ellenmondások harca útján halad a beteljesülés felé, s az emberi elme a dialektika birtokában következtethet a jövőre. De míg Hegelnél a külső világ változásai az eszme változásaitól függnek, Marxnál fordítva: az eszmék függnek azoktól a viszonyoktól, amelyek az emberek között a termelés során kialakulnak. Úgy mondta: "a lét határozza meg a

tudatot" Marx a tagadás tagadásának menetét az egymást követő történelmi korokra alkalmazta. Az első ízben francia történészek által leírt "osztályharc" fogalmát általánosította, és a történelmet osztályharcok történetének minősítette. Az önmagát túlélt "osztálytársadalmak" romjain minőségileg magasabbrendű osztálytársadalmak jöttek létre. Az utolsó nagy ellenmondás: a munka és a tőke harcának eredményeként a kapitalizmus pusztulásával - Marx szerint megvalósul az osztály nélküli társadalom. A Rajna vidéki kézműipar tönkremenéséből és az angol korai kapitalizmus elemezéséből Marx azt a következtetést vonta le, hogy a társadalom a végtelenségig leegyszerűsödik, az egyik oldalán a nincstelenek állnak, míg a másik oldalon a termelés eszközei olyan kevés kézben összpontosulnak, hogy ezt a munkások - akiket sújt a gépek terjedésével növekvő munkanélküliség - könnyűszerrel

kisajátíthatják. Marx célul tűzte ki az államhatalom meghódítását. Marx - Engels közreműködésével - nézeteit a Kommunista kiáltványban tette közzé. Az 1848 február elején Párizsban megjelent röpirat a maga idejében visszhang nélkül maradt, de Marx és Engels nézetei a XIX. század utolsó harmadában már komoly befolyást gyakoroltak az időközben megalakult munkásszervezetek és -pártok programjaira. Találmányok, feltalálok Bell Alexander: telefon feltalálója Bessemer Sir Henry: Új technika acélgyártásban Diesel Rudolf: belsőégésű motor feltalálója Thomas Edison: izzólámpa, szénmikrofon, fonográf feltalálója Einstein Albert: realivitáselmélet megalkotója Ford Henry: Amerikai autógyártás úttörője Fulton Róbert: gőzhajó feltalálója Hargreaves James: fonógép feltalálója Mudslay Henry: esztergagép megalkotója Mengyelejev Dimitrij: periódusos rendszer megalkotója Morse Sámuel: távíró feltalálója Nobel

Alfréd: dinamit feltalálója Puskás Tivadar: telefonközpont és telefonhíradó feltalálója Röntgen Wilhem: sugarak feltalálója Siemes Werner: elektróddinamó Stepheuson George: gőzmozdony feltalálója A XIX. század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el Európában és Észak-Amerikában. Az első ipari forradalomhoz képest is nőtt a fejlődés üteme, illetve új, az eddigiektől eltérő dolgok kerültek az előtérbe. A már említett első forradalom következményeként a nehézipar vált a fejlődés legfontosabb elemévé, motorjává, és mellette új ágak is megjelentek úgy, mint a vegyipar illetve az elektromosság megjelenésével az elektromos ipar. Ennek a hatalmas mértékű fejlődésnek háttereként szolgáltak a tudomány új vívmányai. Ám ezek a fejlesztések óriási befektetéseket igényeltek -> tőkére volt szükség -> befektetői csoportok jelentek meg felhalmozott tőkével, és ezek a kapcsolatok már

„áttörték” az országhatárokat. A tőkés csoportok között kialakuló kapcsolatok a monopóliumok Ez nagyon jellemző erre a korszakra ezért monopolkapitalizmusnak is szokásos nevezni. A folyamat során az ipari illetve a banktőke összeolvadt. Szintén jellemző a felerősödő tőkekivitel ami nagyban hozzájárult az ipari forradalom elterjedéséhez, a fejletlenebb régiók felzárkózásához. (Első internacionális közösségek megjelenése) Vas és acélipar - még mindig a legjelentősebb erőforrás a szén és a legjellemzőbb alapanyag a vas illetve az acél - új korszerű kohók jöttek létre (Martin és Thomas) - vasúti sín, kerekek, új hidak, fegyverek stb. Elektromosság - megkezdődött az elektromos áram ipari felhasználása ami elsőként a világítást forradalmasította (Edison) - villamosmotor – számos előnye van a gőzgéppel szemben szakaszos működtetés, kisebb így beépíthető kisebb gépekbe is - szállítása vezetékekben, ami

olcsó és gyors - gépek működtetése - század végén vízierőművek megjelenésével nagy lökés a terjedésében - hírközlés fejlődése – segíti a világgazdaság kialakulását - Alexander Graham Bell – telefon (1876) Gugliemo Marconi – drótnélküli távíró Vegyipar - nem olyan látványos eredmények ám nélkülözhetetlenek voltak a fejlődéshez - festékek, adalékanyagok - benzin, gázolaj -> kőolajbányászat -ennek feldolgozása új iparágat teremtett petrolkémia - század végére a műanyag is megjelenik de nem alkalmas jelentős ipari használatra Robbanómotor - Főleg német fejlesztések (Otto, Daimler, Benz) - Elsősorban a közlekedést forradalmasította – autók - Amerikában megvalósították a tömegtermelés új formáját a szalagrendszert – Ford Repülés - két féle képpen indult meg, léghajó illetve repülőgép révén ( a repülő maradt meg mivel az mozgékonyabb és biztonságosabb volt) Mezőgazdaság -

robbanómotor megjelenésével új nagy teljesítményre képes erőgép: Traktor megjelenése számos más erőgépekkel együtt, amelyek által Gépiesíteni lehetett az egyébként igen nehéz munkákat, mint a szántás, vetés, aratás - vegyipar lehetővé tette a műtrágya alkalmazását - mezőgazdasági népesség száma nagyságrendekkel csökkent Hadiipar - minden országban állami támogatást élvezett - Alfréd Nobel – dinamit felfedezője, széles körben alkalmazható a nagyhatású robbanóanyag, a nitroglicerin - Ismétlő illetve sorozatlövő fegyverek elterjedése /gépipar, acélipar újításai/ Társadalmi következmények: Urbanizáció (városiasodás) új osztály jön létre: munkásság külvárosok: rossz higiéniás körülmények női és gyermekmunka szegényházak Munkásmozgalmak 1. gépromboló mozgalom a gépek miatt egyre kevesebb embernek van munkája Nagy-Britannia: vezető: Ludd tábornok (valószínűleg nem létezett) -elnevezés:

Luddisták 1834 lyoni selyemszövők 1844 sziléziai takácsok 2. szakszervezeti mozgalom (munkás önsegélyező egyletek) a munkanélküli tagok segélyezése a munkások érdekeinek védelme (munkaidő, m.körülmények, fizetés) még nem igazán működik, mert nincsenek meg a jogi keretek 2 nagyobb mozgalom: Trade Union (Nagy-Britannia), Syndicat (Franciao.) 3. küzdelem a politikai jogokért: pl chartisták cél: Nagy-Britanniában alkotmány-módosítás (általános szavazójog) újság: Észak csillaga Ideológiai következmény: szocialista eszmék megjelenése: a javak igazságosabb elosztását követelik, azt akarják, hogy ne alakuljanak ki nagy vagyoni különbségek 1. 1516 Morus Tamás: Utópia c könyv eszményített társadalom, a javak termelése és elosztása igazságos 2. Claude-Henri Saint-Simon vannak, akik kizsákmányolják a társadalmat (papok, tőkések) mindenkit be kell vonni a termelésbe, akkor igazságosabb lesz az elosztás 3.

Falanszter-elmélet - Fourier F~: a világtól elzárt ideális közösség mindenki a képességeinek megfelelő munkát végzi és szükségleteinek megfelelően részesedik a javakból elméletben mindenki egyenlő probléma: nem tudják kielégíteni a szükségleteket 4. Robert Owen termelési és értékesítési szervezetek létrehozása (USA, Nagy-Britannia) nem működött 5. Marx, Engels: tudományos szocializmus a történelem az osztályharcok története a tört. a legigazságosabb berendezkedés felé halad, ha ez megvalósul, nem lesz osztályharc a munkásosztály a legjobban kapitalizálódott államban a legerősebb, ott következik be először a proletárforradalom alkalmazzák Hegel dialektikus elméletét: tézis-antitézis-szintézis (feudalizmus-kapit.szocializmus) tétel: a lét határozza meg a tudatot gazdaságelmélet: a munkást kizsákmányolják, így keletkezik az értéktöbblet (profit) "a nagy hal megeszi a kis halat" 6. keresztény

szocializmus: Johann Wichern, Adolf Kolping (német papok) foglalkozni kell a szociálisan gyenge, elesett réteggel is a XIX. század elején csak az alsópapság, a század végén már az egész egyház politikája ez 7. anarchizmus: minden kényszeren alapuló társadalmi és politikai intézmény tagadása Proudhon: a magántulajdon lopás 8. Auguste Blanqui teljes politikai és vagyoni egyenlőség 9. Louis Blanc munkához való jog követelte a munkanélküliek állami segítését és az általános választójogot Érdekességek Az első gőzhajók megjelenése után hirdették meg a gyorsasági versenyt a hajók között, amely kiírása szerint az Európa és Amerika közötti utat leggyorsabban megtevő hajónak ajándékozza a Kék szalag "rendet". E verseny egyik tragikus hőse lett kb 100 évvel később a Titanic. A gőzmozdony technikáját nemcsak Stephenson fejlesztette ki, ám az ő járműve a Rocket nyerte az 1830-ban Manchester és Liverpool

között megrendezett versenyt. Az első személyszállításra használt mozdony 1825-ben indult el Stockton és Darlington között. Angliában 1624-ben, még az ipari forradalom előtt született meg az első szabadalmi törvény, amely 14 évre biztosított védelmet a találmánynak, lehetővé téve a feltalálónak a haszonszerzést. Ám Anglia ezek után is féltve őrizte a gépek titkát és az ipari forradalom előrehaladtának idején megtiltotta gépek kivitelét az országból. Még az 1840-es években Széchenyi Istvánnak is csak alkatrészenként szétszerelve sikerült Magyarországra csempésznie egy találmányt. A vasipar fejlődéshez hozzájárult annak a felfedezése, hogy a vasérc jobban olvasztható koksszal, mint faszénnel. Az ipar így nem függött többé a faszéntől, amelynek az erősen fogyatkozó erdők miatt híján volt. Az eljárást Darby fedezte fel és Smeaton fejlesztette tovább. Mai mérték szerint az ipari forradalom korában a munkaidő

hihetetlenül hosszú volt. A lancshire-i pamutiparban napi 14 óra, heti hat nap munkanap (vagyis heti 84 óra) általánosnak számított. Ám Franciaországban, a lyoni selyemiparban még ennél is hosszabbra nyúlt a munkaidő. A szövőmunkások általában 18-20 órát dolgoztak, reggel 4kor keltek és este 10-kor tértek nyugovóra A rendkívül hosszú munkaidőt, a gépesített gyárak forró, zajos, gőzös levegőjét, az alkalmazottak, kivált a gyerekek egészsége sínylette meg. Egy a munkások helyzetéről készült feljegyzés a következőket írja egy angliai pamutgyár munkásairól: " a legáltalánosabb betegségek idegi eredetűek - arcidegzsába, tüszős mandula- és szemgyulladás. A gyermekek a görvélykór leggyűlöletesebb formáitól szenvednek: első éveikben két betegség tizedeli őket, amelyek gyakran azért végzetesek, mert elhanyagolják őket: a téli hidegben a hörghurut, nyáron és kora ősszel pedig a hasmenés." A

találmányok kronológiája: 1850. búvárnaszád (Bauer) 1851. A Föld forgásának bizonyítása (L Foucault) 1853. Aszpirin (Ch Gerhardt) 1856. Felfedezik a Neandervölgyi ősember csontvázát (C Fuhlrott) 1857. Felvonó (Otis) 1858. Kábelösszeköttetés az USA és Európa között 1859. Ch Darwin a fajok eredete 1859. Ipari méretű petróleumkinyerés (E Drake) 1859. Elektromos akkumulátor (GPlanté) 1860. Ismétlőfegyver (B Tyler Henry) 1861. Dinamó alapelve (A Pacinotti) 1861. Pedál a kerékpárhoz (P és E Michaux) 1863. Az első földalatti vasút Londonban 1864. Siemes-Martin-eljárás az acélgyártásban 1866. Az öröklődés alaptörvényei (J Mendel) 1866. Torpedó (Whitehead) 1867. Dinamit (Nobel) 1867. Vasbeton (Monier) 1867. Írógép (Ch Latham Sholes) 1867. Az aszepszis és antiszepszis elvei a sebészetben (J Lister) 1868. felfedezik a Cro-magnoni ember maradványait 1868. Légfék (G Westinghouse) 1869. Megnyitják a Szuezi csatornát 1869. A kémiai

elemek periódusos rendszere (Mengyelejev) 1871. Légkalapács (S Ingersoll) 1873. Maxwell-egyenletek 1873. A tökéletesített írógép sorozatgyártása (Remington) 1876. Telefon (AG Bell) 1876. Belső égésű négyütemű benzinmotor (N Otto – G Daimler – W Baybach) 1876. Az első hűtött rakterű hajó (Ch Tallier) 1877. Fonográg (Th A Edison) 1878. telefonközpont (Puskás T) 1879. szénszálas izzó (Th A Edison) 1880. felfedezik a malária kórokozóját (A Laveran) 1881. Az első városi villamos Berlinben 1882. Felfedezik a tuberkulózis bacilusát (R Koch) 1883. Géppuska (Maxim) 1883. Az első robbanómotoros autó (É Delamare-Deboutteville) 1884. Tekercsfilm (G Eastman) 1885. Veszettség elleni védőoltás (L Pasteur) 1886. Al-kohászat elektrolízissel (Héroult és Hall) 1887. kéthengeres motor (Daimler-Maybach) 1888. Gumiabroncs (Dunlop) 1888. Elektromágneses hullámok (Hertz) 1894. Elektromágneses antenna (A Sz Popov) 1895. Filmvetítőgép (L és A

Lumiére) 1895. Elektronelmélet (Lorentz) 1895. Röntgensugárzás (Röntgen) 1895. Az uránium radoaktívsugárzása (Becquerel) 1897. Rádió (Marconi) 1899. Definiálják a vírusokat (M W Beijerinck) 1900. Kormányozható merev testű léghajó (F v Zeppelin) 1900. Kvantumelmélet (Planck) 1901. Mutációs elmélet (De Vries) 1903. A radioaktivitás atombomlás következménye (Rutherford) 1903. Motoros repülés (O és W Wright) 1904. Kromoszómák (Boveri) 1905. Relativitáselmélet (Einstein) 1906. Bakelit (L Baekeland) 1907. képtávíró (E Belin) 1909. A vérbaj első hatásos gyógyszere (P Ehrlich) 1911. Atommodell (Rutherford) 1911. Tank (Burstyn) 1913. Az első vitamin, az A-vitamin (EV McCollum-ThB Osborne) 1913. Az első szerelőszalag a Ford T-modell nagy sorozatú gyártásához 1913. Atommodell (Bohr) 1913. ammóniagyártás (Haber-Bosch-eljárás) 1914. Megnyitják a Panama-csatornát 1918. Az első hibridkukorica (D Jones) 1920. Az első rádióműsorszóró

állomás Pittsburghben Edison James Watt Puskás Tivadar távíró Morse- Nobel Robert Fulton Alfred Wilhelm Röntgen