Földrajz | Természetföldrajz » Varga Tibor - Az üvegházhatás

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 6 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:604

Feltöltve:2006. július 14.

Méret:69 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Az üvegházhatás 1.) A légkör A föld légköre 10 különböző gáz keverékéből épül fel, melynek nagy részét nitrogén (78%), és oxigén (21%) teszi ki. A maradék egy százalékot kitevő gázok a CO2 és néhány nemes gáz (argon, neon, hélium stb.) Megtalálható még az atmoszférában kis mennyiségű kén-dioxid, ammónia, szén-monoxid, ózon és vízgőz is. Tartalmaz még továbbá ártalmas gázokat, füstöt, sót, port és vulkáni hamut is. Az atmoszféra négy rétegből épül fel: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra és termoszféra. A troposzféra a légkör legvékonyabb rétege; a Föld felett 12 km magasságban ér véget. Ez a réteg a legmelegebb, mert a napsugarak a Föld felszínéről visszaverődnek, s így melegítik a levegőt. A Föld felszínétől távolodva a hőmérséklet egyre csökken, és a troposzféra és sztratoszféra határán kb. –55ºC A sztratoszféra a Föld felszíne fölött megközelít őleg 50 km -es

magasságig terjed. Ennek tetején található az ózonpajzsnak nevezett ózonsűrűsödés A hőmérséklet itt magasabb, mert az ózon elnyeli a Nap által kibocsátott ibolyántúli sugarak nagy részét. A sztratoszféra felett húzódik a 20 km vastagságú mezoszféra Ennek felső részén található az ún mezopauza, a légkör leghidegebb része (–90 °C) A Föld légkörébe érkező meteorok a mezoszférában rendszerint elégnek, mert a ritka levegő miatt a meteor és az oxigénmolekulák találkozásából adódó súrlódás nagy hőt kelt. A légkör legkülső rétege a termoszféra, mely kb 100 km-es magasságban kezdődik, és az ionoszférából és a magnetoszférából áll. Az ionoszférában a napsugárzás ionizációt okoz, melynek eredménye a sarki fény. Az ionoszféra visszaveri a hosszú távú telekommunikációban használatos rádióhullámokat A magnetoszféra a Föld mágneses 1 terének külső határa, mely úgy viselkedik, mint egy hatalmas

mágnes: a nagy energiájú részecskéket felfogja és megóvja tőlük a Földet. Az évmilliókon át fennmaradt természetes légköri gázegyensúlyt nagy veszély fenyegeti az emberi tevékenység miatt. Ilyen veszély az üvegházhatás, a globális felmelegedés, a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása és a savas eső. Az elmúlt 200 évben az iparosodás felborította a légkör kiegyensúlyozottságához szükséges gázarányt A fosszilis energiahordozók elégetése óriási mennyiségű szén-dioxid és egyéb gázok kibocsátásához vezetett. 2.) Az üvegházhatás A CO2 és más gázok az atmoszférában úgy viselkednek, mint az üveg az üvegházban, átengedik a napsugarakat de visszatartják a hőt, ami különben visszasugárzódna az űrbe. A CO2 természetes szintje teszi lehetővé az életet, mely nélkül a Föld átlaghőmérséklete 30°C-kal alacsonyabb volna. 1896-ban Svante Arrhenius svéd kémikus bevezette az "üvegházhatás"

kifejezést és azon véleményének adott hangot, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése meg fogja növelni a CO2 mennyiségét az atmoszférában, és a Föld klímájának felmelegedését fogja okozni. 1800-ban – az iparosodás elindulása előtt – a CO2 szintje kb. 280 ppm volt Az 1800-as évek végére szennyezettség mértéke megközelítette 330 ppm értéket. Napjainkra elérte a 350 ppm-es csúcsot és továbbra is növekvő tendenciát mutat. A légkörbe bocsátott CO2 80%-át a fosszilis tüzelőanyag elégetése okozza. A maradék 20% főleg az erdőirtásokból származik, mivel a fák életük során felszívják a gázt, de kiengedik azt amikor kivágják vagy elégetik őket. A felmelegedés több mint feléért a CO2 a felelős. A többi felelős: a klórozott szén-hidrogének (CFC), a metán (CH4) és a nitrogén-oxidok (NOx). 2 A műtrágyák is bocsátanak ki bizonyos mennyiségű nitrogén-oxidokat, metánt pedig a rizsföldek és a kérődzők.

Tudományos jóslatok szerint ezeknek a gázoknak az együttes koncentrációja 2030-ra eléri a CO2-ban megadott 560 ppm-es értéket, ami a természetes szint kétszerese. 1980 és 1991 közötti 12 év magába foglalja a 8 legmelegebb évet, mióta az első méréseket elvégezték. Az elmúlt évszázad során a Föld hőmérséklete 0,3-0,6°C-kal emelkedett. Korántsem biztos azonban, hogy ezt az üvegházhatás okozza vagy csak egyszerűen a klíma természetes ingadozása miatt következett be. Egyes tudósok szerint a felmelegedés nem a légszennyezés, hanem egy földtörténeti jégkorszakból való kiment következménye Egyes becslések szerint 2020-ra a Föld átlaghőmérséklete 1,3°-C-sal melegebb lesz mint most, és 2070-re pedig már 3°C-sal fog emelkedni. 2°C-os emelkedés az 125 000 évvel ezelőtti hőmérsékletet eredményezné. A múltban az ilyen méretű változások évezredeket vettek igénybe és a fajok (növények, állatok) hozzá tudtak szokni. Az

üvegházhatás azzal fenyeget, hogy évtizedek alatt hozza ezt létre. Ahogy a Föld felmelegszik, a tengerek szintje is emelkedni fog. Ebben évszázadban előreláthatóan egy vagy több méterrel fog emelkedni a vízszint, mely súlyos természeti katasztrófákhoz vezethet. Példaként említve a Maldív-szigetvilágot, ahol az 1196 sziget közül szinte mindegyik kevesebb mint 3 m magas, és az ott élő emberek legtöbbje kevesebb mint 2 m-rel lakik a tengerszint felett. Egyes Csendes-óceáni zátony és sziget valószínűleg el fog tűnni Bizonyos területek már süllyednek, így duplán érzékennyé válnak a vízszint emelkedésére. Banglades fele kevesebb mint 4,5 m-rel van a tengerszint felett. Felmérések szerint Bangladesnek akár 18%-a víz alá kerülhet 2050-re. A Nílus deltája is gyors ütemben süllyed, mivel egy magas védőgát felfogja a hordalékot, ami a földeket töltötte fel. 2050-ig Egyiptom művelhető földterületének 19%-a, a lakosság

16%-ának otthona eltűnhet. 3 Kiszámították, hogy a tengerszint 1 m-es emelkedése 200 millió embert tenne hajléktalanná. De még ezt is beárnyékolja a globális felmelegedés hatása az aratásra, szüretre. Ahogy a Föld felmelegszik, az eső más időpontban és más helyen fog majd esni, ezzel megzavarja az élelem termelését. Az amerikai közép-nyugat termény betakarítása kb. 1/3-ára csökken Ahogy az időjárás melegszik, új földterületek válnak használhatóvá Kanadában, de a talaj túl szegény ahhoz, hogy a veszteségeket pótolni tudja. Görögország és Olaszország valószínűleg súlyosan lesz érintve és az aratás vissza fog esni; Franciaország, Németország, Anglia, Hollandia és Dánia haszonhoz fog jutni, legalábbis kezdetben; a termény betakarítás jelentősen emelkedni fog Svédországban, Norvégiában és Finnországban; míg az izlandi füves területek talán képesek lesznek két és félszer annyi birkát eltartani mint

most. A fejlődő országok fogják elszenvedni a legnagyobb csapást. Azok a területek amelyek már szárazak valószínűleg még jobban ki fognak száradni. 1992 májusában az üvegházhatás aratásra gyakorolt hatásának első globális méretű tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy ez 2060-ig még 360 millió ember éhínségét okozza. Ahogy a Föld tovább melegszik, még azok az országok is amelyek először haszonhoz jutottak a korai fázisban, súlyosan szenvedni fognak. Az élővilágot érintő megterhelés a magasabb szélességi fokok mentén lesz a legnagyobb, mivel ezek gyorsabban fognak felmelegedni. A 60-as és 90-es szélességi fokok között a téli hőmérséklet valószínűleg kétszer olyan gyorsan fog emelkedni, mint a világ más területein. A sarkvidéki tundra teljes egészében eltűnhet. Az esők helyének és intenzitásának változása hozzájárul az ökológiai katasztrófához, míg a tengerszint emelkedése elárasztja a partmenti

településeket. Ahogy a fák és a növények kipusztulnak úgy fognak az állatok is kipusztulni, amelyek ezektől függenek. Ahogy a Föld egyre melegebb lesz, már nem lesz hely, ahol az életközösségek újra megállapodhatnak. 4 Az üvegházhatásból adódó globális felmelegedés ma már vitathatatlan. Az intézkedéseket azonnal el kell kezdeni ha hatást akarunk elérni. A késlekedés következtében az üvegházhatás korlátlanul felgyorsulna. A CO2 kibocsátást az energiatakarékossággal, az erdők kiirtásának leállításával és több fa ültetésével lehetne legjobban orvosolni. Ezek a lépések még soha nem tapasztalt méretű együttműködést igényelnének, mivel az egyedül tevékenykedő nemzetek közül csak nagyon kevesen tudnak hatást gyakorolni a globális emisszióra. A világnak együtt kell működnie mind a gazdag országok szennyezésének csökkentésében, mind a harmadik világ országaival történő egyezségek megkötésében, hogy

lehetővé tegyék számukra a gyorsabb fejlődést, de a fosszilis tüzelőanyagokra való támaszkodást visszaszorítsák. A globális felmelegedés visszaszorításának egyik fontos intézkedése volt az 19970-es kiotói egyezmény melynek lényege, hogy a világ 38 fejlett ipari országa vállalja, hogy 2012-re 5,2 %-kal az 1990-es szint alá kell csökkenteni az üvegházhatást előidéző hat fő anyag kibocsátását. Kína és India felmentést kapott a károsanyag korlátozása alól. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági okokra hivatkozva kilépett a kiotói egyezményből 5 FELHASZNÁLT IRODALOM  A Tudás fája Földünk: A légkör  Haszpra L.: A légköri széndioxid-koncentráció mérésének újabb eredményei. Magyar Tudomány 2000/2. szám  Üvegházhatás www.veinhu/dc/greenhousehtml 6