Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Puskás Inna - A földgáz geostratégiai jelentősége Magyarország és az Európai Unió számára

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT EXPORT-IMPORT MENEDZSMENT SZAKIRÁNY A FÖLDGÁZ GEOSTRATÉGIAI JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU SZÁMÁRA ÚTKERESÉS AZ ENERGIAPOLITIKAI STRATÉGIÁK LABIRINTUSAIBAN BUDAPEST, 2009 KÉSZÍTETTE: Puskás Inna http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK 1. Be vezető . 4 1.1 Mó dszerek, felhasznált források .5 2. A világ bizonyított földgázkészletei . 6 3. Az EU földgázpiaca, ellátottsága és beszállítói . 7 3.1 A főbb, Európán kívüli beszállítók.10 3.2 Az EU-s földgázpiac jövőbeli fejlesztési tervei, prioritásai és útvonalai .12 3.21 GI E – Európai Gázinfrastruktúra Szövetség.15 3.3 A gazdasági válság hatása az európai gázvásárlásokra és a gázárakra .16 4. M agyarország energiaellátottsága. 17 4.1 A magyar földgázkészletek .18 4.2 A hazai, kereskedelmi földgáztárolók.21 4.3 Hu ngarikum –

“Stratégiai gáztároló”.22 2 http://www.doksihu 4.4 NE TS – Új Európai Szállító Rendszer.23 4.5 Ma gyarország szerepe a régióban a 2009 januári gázválság idején .24 4.6 Or szágunk stratégiai jelentősége, avagy a Mol, az OMV és a Szurgutnyeftygaz esete .27 4.7 Me rre billen a prioritási mérleg Magyarországon? .29 5. Az EU és Magyarország energiabiztonsága. 30 5.1 A Kaszpikum felől nézve .32 5.2 Na bucco és Déli Áramlat – a két versenytárs.35 5.21 A 2009. január 26-27-ei Nabucco-konferencia és annak eredményei.38 5.22 A Nabucco sorsa.40 5.23 Mé gis lehet Nabucco.42 5.24 Ke gyelemdöfés a Nabucco-nak?.42 5.25 Ne m hagyja magát az “operahős”.43 5.26 A német RWE új lapokat oszthat.43 5.3 Me lyik út járható? .44 3 http://www.doksihu 5.31 Az északi útvonal .51 6. Str atégiai játékok . 53 6.1 A gazdasági és pénzügyi válság hatása az energiastratégiákra .54 6.2 Az orosz „oszd meg és uralkodj” stratégia.55

7. Mit évő legyen Európa?.56 7.1 Rövid távú kitekintés, ajánlatok.57 7.2 Zá rógondolatok.58 Mellékletek .60 Ábrák jegyzéke.80 Irodalomjegyzék.81 4 http://www.doksihu 1. Bevezető Mivel Ukrajnában születtem és az orosz kultúrával szoros kapcsolatban álltam, úgy döntöttem, hogy a szakdolgozati témámat is ennek megfelelően próbálom meg kiválasztani. Segítségemre lehet az, hogy átlátom és értem a szláv gondolkodásmódot, de a nyugati értékrendszert is ismerem, mindeközben pedig kellőképpen objektív tudok maradni mindkettővel szemben. Úgy döntöttem hát, hogy megpróbálom egy ernyő alá hozni az orosz-EU kapcsolatokat és Magyarország jelentőségét. Amikor megfogalmazódott bennem a témakör, próbáltam tovább szűkíteni azt, hogy egy konkrét tárgyat tudjak felvázolni. Gondolatmenetemet a kiválasztott témával kapcsolatban az alábbi tényezők alakították: Oroszország EU harmadik legjelentősebb partnere USA és

Kína után; ami a gazdaságikereskedelmi kapcsolatokat illeti, főleg energiahordozókkal látja el az uniót. Így hát elérkeztem a kőolaj és földgáz témájához. A földgáz stratégiai jelentőségének elemzése mellett tettem le végül a voksomat, az utóbbi idők eseményeinek sorozata – és kis országunk nem kis jelentősége és szerepvállalása – miatt az adott kérdéskörben. Dolgozatom megírásával egyfajta tükröt szeretnék tartani az érintettek elé. Szeretném bemutatni az aktuális helyzetet az EU és Magyarország energiaellátása terén, hangsúlyozva Oroszország fontosságát. Egy ilyen összetett helyzetet persze nem lehet e három fél elemzésére korlátozni. Fontos a világ többi részének megértése is Célom az, hogy a gázellátás biztonságára és a Magyarország számára – is – oly fontos Déli Gázfolyosó stratégiára vonatkozó kérdésekre megtaláljam a válaszokat. Az EU energiaprioritásai közül ez érint minket a

leginkább. Ekörül van a legtöbb vita és véleménykülönbség. Az európai helyzet és az azt befolyásoló tényezők megfigyelésével, nyomon követésével és elemzésével közelebb szeretnék jutni az energiapolitikai stratégiák mozgatórugóinak megfejtéséhez. 5 http://www.doksihu Annak ellenére, hogy tulajdonképpen kereskedelmi témáról van szó. Hisz a földgáz – áru. Oroszország bővelkedik benne, mi pedig – szűkölködünk Megoldás az egymásközti kereskedelem lenne. De a képlet nem olyan könnyű Nem egyszerű kereslet-kínálati tényezőkről beszélünk, ha energiahordozókról van szó. A földgáznak nagy stratégiai jelentősége van – ezt mindenki tudja. Tehát nemcsak kereskedelemről van szó, hanem óriási méretű “stratégiai játékokról”. Vannak, akik meg akarják szerezni ezt az értékes energiaforrást, vannak, akik úgy akarnak továbbadni rajta, hogy nemcsak bevételhez jussanak, hanem hatalomhoz és befolyáshoz azok

felett, akiknek szüksége van rá és vannak, akik közvetítése nélkül a kereskedelem nem jöhet létre – ezeknek a “játékosoknak” is felértékelődött a jelentősége. A világ földgázkészleteinek az eloszlása rendkívül egyenetlen. Európának a szükségleteihez képest aránytalanul kis tortaszelet jutott ebből az energiahordozóból. Márpedig gáz – és kőolaj – nélkül a jelenleg egy gazdaság sem tud megállni, ezért a felhasználóknak elemi érdekük, hogy biztosítsák az ellátásukat. Ilyen az EU elképzelése is Középtávon ezt megvalósítani Oroszország megkerülésével lehetetlen. A téma aktualitását jelzi az a tömérdek mennyiségű tanulmány, cikk, jelentés és beszámoló, amivel nemcsak a szakértők és érdeklődők találkoznak nap, mint nap, hanem az átlagember is. Nagy tekintélyű Oroszország- és Kelet-Európa-szakértők írnak cikkeket napi gyakorisággal a régiónkban folyó eseményekről és Oroszország

befolyásáról. 1.1 Módszerek, felhasznált források Munkám során alapvetően a gyakran kiadásra kerülő folyóiratokra, szaklapokra és az internetes forrásokra és támaszkodtam. A nemzetközi helyzet szinte állandóan változottváltozik, ezért sokszor korrigálásra volt szükség Előfordult, hogy az egyes általam sokat kutatott témákban egyik hétről a másikra gyökeres változások álltak be. Ilyen volt például a Nabucco vezeték sorsa vagy USA jelentős külpolitikai irányváltása. A kutatást a legutolsó pillanatban igyekeztem lezárni, hogy a dolgozat minél aktuálisabb legyen. Figyelemmel kísértem továbbá a menet közben megszületett fontosabb dokumentumokat, nyilatkozatokat és konferenciákat is. Ezekből pedig nem volt hiány Szintén fontos forrást képeztek a hivatalos statisztikák. 6 http://www.doksihu 2. A világ bizonyított földgázkészletei A 2008-as Statistical Review of World Energy kiadvány szerint világ

"bizonyított" földgázkészlete a kimutatás szerint 6263.34 trillió m3 A legnagyobb készletekkel rendelkező országok közé sorolható: Oroszország, 45,7 Tm3; Irán, 27,8 Tm3; Katar, 25,6 Tm3; Szaúd-Arábia, 7,1 Tm3; Egyesült Arab Emírségek, 6,1 Tm3; Egyesült Államok, 5,9 Tm3, Venezuela 5,15 Tm3. Jelentős gáztartalékokkal rendelkeznek még az olyan afrikai országok, mint Nigéria (5,3 Tm3), Líbia, Egyiptom és Algéria (4,52Tm3). A térségbeli stabilizálás és a szociális jólét megteremtése ezért az hosszútávon az unió számára is fontos lehet, mivel így új forrásokhoz juthat. 1. sz ábra A világ bizonyított földgázkészleteinek megoszlása Forrás: BP Statistical Review of World Energy 2008, saját ábra Láthatjuk, hogy EU-s tagországok közül egy sincs a listán, pedig az Európai Unió 7 http://www.doksihu az egyik legjelentősebb fogyasztó. Az EU hagyományos földgázvagyona a világénak alig 1,5%-a.1 A legnagyobb

beszállítója – Oroszország, a maga “szerény” 25%-os részesedésével – viszont benne van, sőt ő vezeti. A legnagyobb készletekkel rendelkező országok nem feltétlenül jelentik a legnagyobb termelőket. A legutóbbi – 2008-as – BP Statistical Review of World Energy kiadása alapján elmondhatjuk, hogy a kitermelés – Norvégia kivételével – az összes EU-s országban csökkent, miközben a felhasználás nőtt. Még Oroszországban is ez a tendencia figyelhető meg. Azerbajdzsánban viszont 2007-ben 63%-os növekedés következett be Világátlagban a termelés 2,4%-kal nőtt. A kereskedelem jelentős része csővezetékeken keresztül bonyolódik le. Az LNG szállítási forma térnyerése magas erőforrásigénye miatt késik. Viszont ellentétben a csővezetékes szállítással, a cseppfolyós földgáznál az útvonalak nem kötöttek. A világon három regionális földgázpiac alakult ki: az európai, a csendes-óceáni és az észak-amerikai. 3. Az

Európai Unió földgázpiaca, ellátottsága és beszállítói Az európai piac döntően a csővezetékes szállításokhoz kapcsolódik. A három fő beszállító Algéria, Oroszország és Norvégia. A Közel-Keletről történő beszállítás is fontos forrás lenne, de itt figyelembe kell venni a különleges politikai helyzetet, ami az ottani országokat jellemzi. Először nézzünk körül az unió háza táján. Milyen a készletek földrajzi megoszlása? Milyen ütemben halad a kitermelésük illetve feltárásuk? Kik a főbb “belföldi” és “külföldi”ellátók? A továbbiakban néhány jelentősebb európai OECD országot fogok jellemezni ahhoz, hogy képet kapjunk a régió helyzetéről. Köztudott, hogy Európában az Északi-tenger mélye rejti magában a legjelentősebb készleteket, ám ezek nem végtelenek és egyre gyakrabban hallani a kimerülésükről szóló 1 Energiagazdálkodás 49 évf.2008 5 szám 8 http://www.doksihu híreket. Egyes

országok, amelyek fenségterületeihez tartoznak, ezek a földgázkészletek már most takarékoskodnak velük. A kontinenshez közel eső földgázmedencék kezdenek kimerülni. A kitermelés súlypontja ezáltal kitolódik az északiabb területekre, ahol nehezebb körülmények között kell dolgozni és a nagy távolság miatt csak LNG szállítások valósíthatóak meg. Nyugat-Európában Norvégia tulajdonában van a legtöbb gáz. Ez az ország rendelkezik Európa két legnagyobb gázfeldolgozó üzemével. A tengeri vezetékhálózata 6600 km-es, 4 ponton éri el a kontinensünket (2 Németországban, 1-1 Belgiumban és Franciaországban) és Nagy-Britanniának is van két fogadóállomása.2 2006 nyarán avatták fel az Északi-tengert az angol partokkal összekötő 1200 kilométeres – a világon a leghosszabb – tenger alatti gázvezetéket. Norvégia ezen kívül ígéretet tett arra, hogy 2011-re évente 135 milliárd köbméter földgázt fog Európába

szállítani. Az export jövőbeli bővítésének egyik alapját képezhetik a Barents-tenger alatti, eddig kiaknázatlan készletek. Hammerfesthez, a legészakiabb európai településhez közel, a Snøhvit nevet viselő földgázlelőhely mélyéről 2007 óta folyik a kiaknázás. A kitermelhető készlet 160 milliárd köbméter gáz. A nyersanyagot lehűtik és cseppfolyósítják (liquefied natural gas – LNG). A cseppfolyós földgázt hajókon szállítják Európába és az USA-ba3 Szakértők szerint a Barents-tenger lehet Európa új “kőolaj-és földgázbirodalma”. Bár a térség körül sok vita és rendezetlen ügy van. Moszkva és Oszló már harminc éve nem tud megegyezni a tenger pontos határairól. Oroszország 2001-ben jelentette be igényét a Jeges-tenger területének ca. felére Egyelőre úgy néz ki, hogy ő van jobb pozícióban Az ENSZ jelenleg is dolgozik a vidékkel határos országok területi igényinek rendezésén. Norvégia politikai és

ökológiai nyomás alatt is áll egyszerre. A Természeti Világalap "a világ utolsó érintetlen tengeri környezetének" nevezi a Barents-tengert. Így Oslo 2006-ban 5 éves moratóriumot rendelt el egyik ígéretesnek tűnő területe felett. De bármennyire is fontos a környezetvédelem, az üzleti érdekek felülkerekedni látszanak. Persze ebben a technológiai fejlődés is közrejátszik. Egyes mezők készleteit már a tengerfenékre telepített és a partról távirányítással működtetett berendezés segítségével 2 Kommentár 2006/3, Íjgyártó István,” A földgáz geopolitikája és Európa energiabiztonsága” 3 http://www.norvegiahu/business/oil/oilgashtm, letöltve: 2009-04-01 9 http://www.doksihu aknázzák ki. Idővel pedig akár a sarki jégréteg alatti energiatartalékok feltárására is lehetőség nyílik. Miközben Norvégiát, mint az EU egyik legfontosabb beszállítóját emlegetjük, nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy

nem EU-tagról van szó. Persze, ennek ellenére egy megbízható, stabil partnerről beszélünk. Oslo vonzerejét növeli az is, hogy többször is kiemelte: nem szándéka gazdasági helyzetét politikai ügyekben kihasználni. 2007 végén a már említett BP jelentés alapján a norvég gáz legnagyobb vásárlói közé tartozott Nagy-Britannia, amely szükségleteinek mintegy kétharmadát, Belgium pedig a felét biztosította ebből a forrásból, Franciaország 44%-ot, Hollandia 37%-os arányával a negyedik helyen állt, Németország 29%-os, míg Spanyolország 19%-os mutatóval rendelkezett. De jutott a norvég gázból Olaszországba, Ausztriába, Csehországba és Svájcba is. Amellett, hogy Nagy-Britannia és Hollandia nagy mennyiségben vásárol gázt, maguk is Európa jelentős kitermelői közé tartoznak. Igaz, ezek az országok takarékoskodnak a készleteikkel. Hollandia a Schlochteren mező mélyén található a “kék” energiahordozóból Németországba,

Franciaországba, Nagy-Britanniába és Belgiumba szállítja a legtöbbet. Említésre méltó, hogy a holland kormány 2015-ig meghatározta az évi maximális kitermelhető gázmennyiséget, hogy ezáltal óvja az ország ásványkincskészletét. Nagy Britannia leginkább Írországba szállít. Bár termelése egyre inkább saját szükségleteinek kielégítésére korlátozódik. Idén pedig már Katarból is fogad cseppfolyósított gázszállítmányt egyik dél-walesi kikötőjébe. Az EU harmadik legnagyobb kitermelője pedig Németország, amely az Északitengerből és az un. Niedersachsen mezőből nyeri készleteit De jelentősen rá van utalva a norvég, a holland és természetesen az orosz gázra is. Egyelőre legnagyobb prioritásának az Északi Áramlat tűnik, amely megépülésével Oroszországból közvetlenül a “problémás” szomszédok megkerülésével kapná a gázt. Az elemzett országok között számomra Olaszország amolyan

“bezzeg-ország”. Kutatásaim közben a különböző forrásokban mindig újabb és újabb gázvezetékekkel 10 http://www.doksihu találkoztam – meglévőkkel, kibővítésre várókkal és a közeljövőben megvalósuló projektekkel egyaránt. Az ország belső termeléssel is rendelkezik, ami viszont évről évre hanyatlik. Ezt a kiterjedt vezetékhálózatával tudja kompenzálni Mint az eddig felsorolt országok, Olaszország is vesz gázt Hollandiától, Norvégiától és Oroszországtól is. A holland és a norvég gázt a Transz-Európai és a Transitgas vezetékek juttatják el hozzá Észak felől. Az orosz nyersanyag Ausztrián és Szlovénián kerül az országba A TranszMediterrán vezeték az algériai, a Greenstream pedig a líbiai gázt viszi Cézár földjére Tervezik a meglévő csövek nagy részének kapacitásbővítését illetve sok új projekt is kilátásban van. Ilyen a Görögországból építendő vezeték, amely a Kaszpi-térségbeli

készletekhez juttatná Olaszországot, ezt tulajdonképpen a Déli Gázfolyosó stratégia része lenne, illetve a közös orosz-olasz kezdeményezésű Déli Áramlat, amelyről a későbbiekben részletesebben is írni fogok. Olaszország kismennyiségű LNG-t is importál Algériából Véleményem szerint Róma reprezentálja a diverzifikációt a lehető legjobban Európában. Hisz a fent leírtak alapján láthatjuk, hogy az ország ellátása több csatornán át biztosítva van, ráadásul a legkülönbözőbb ellátóktól és a további infrastrukturális befektetésekkel csak erősíti ezt az állapotot. Igaz, ehhez hozzá kell tenni, hogy az olasz gáz- és olajipari vállalat – az ENI – felett mostanában gyülekeznek a felhők. Brüsszelnek ugyanis nem tetszik, hogy az ENI nem engedi használni vezetékeit a versenytársaknak. Itt főleg a TAG, a TENP és a Transitgas vezetékekről van szó. Az olasz kormány – az ENI legnagyobb tulajdonosa – viszont azzal

érvel, hogy a kérdéses vezetékek stratégiai fontossága miatt azoknak olasz ellenőrzés alatt kell maradniuk. A 2006 óta tartó vizsgálat hamarosan lezárul és várhatóan nagy bírsággal fog járni az ENI számára, de egyelőre úgy tűnik, hogy az olasz vállalat továbbra sem mutat hajlandóságot afelé, hogy más cégek is használják a vezetékeket. Franciaország – érdekes eset. Alig termel kőolajat és szinte egyáltalán nem – gázt Mint a többiek is rá van utalva a holland, norvég és orosz gázra. Viszont viszonylag fejlett LNG infrastruktúrával rendelkezik és ezáltal Észak-és Nyugat-Afrikából is tud beszerezni készleteket. Inkább az atomenergiára fektet hangsúlyt Legújabb hírek szerint pedig beszállt az Északi Áramlatba, hogy biztosítsa az ellátást Oroszországból. 3.1 A főbb, Európán kívüli beszállítók 11 http://www.doksihu Az észak-afrikai országok fontos forrást jelentenek Európa mediterrán térségének. A

földrajzi közelség miatt lehetőség van csővezetékes szállításokra Olaszországba, Spanyolországba és Franciaországba. Ráadásul az utóbbi két ország viszonylag fejlett LNG-infrastruktúrával rendelkezik, ami segít az algériai gázt eljuttatni hozzájuk. Algéria évente több mint 80 milliárd köbméter gázt termel. Ennek oroszlánrészét Európába és Törökországba szállítja, de jut valamennyi az USA-ba és Dél-Koreába is. Április elején pedig a spanyol Repsol gáz- és olajipari vállalat új gázlelőhelyre bukkant Algériában. A kétezer méter mélyen talált földgázlelőhely ígéretesnek tűnik. Előzetes felmérések alapján napi 363 ezer köbméter gáz termelhető ki az Ah net-medencében található kutakkal. Egyiptom, Nigéria és Líbia is viszonylag nagy készletekkel rendelkeznek, amikkel főleg az európai piacot látják el. A jövőben az öböl-menti országok – Irak, Irán, Jemen, Katar és Szaúd-Arábia – készletei is

egyre fel fognak értékelődni az EU számára. Katar, mint már említettem már most is szállít Nagy-Britanniába. Az ország óriási készletekkel rendelkezik, igaz ezek egy része vita kérdése Iránnal, ugyanis a két ország határán helyezkednek el a mezők és a felek nem tudnak megegyezni, hogy kinek meddig ér a fennhatósága. Trinidad és Tobago illetve Venezuela is a potenciális beszállítók közé tartozik. Fontos forrás a Kaszpi-térség, ezt a régiót részletesen fogom elemezni a munkám során. Oroszország főleg energiahordozókkal látja el az öreg kontinenst. Én most csak a gázra fogok kitérni. A becsült 44 trillió köbméteres (!) tartalékaival a világelső 2008-ban 607 milliárd köbmétert termelt ki, ebből mintegy 150-et az európai piacra szállított. Köztudott, hogy az ország maga is óriási energiaéhséggel rendelkezik. Az elavult gyárak százai és a régi lakóházak fűtőrendszereinek “energiazabáló” szerkezete is

rengeteg erőforrást igényel. Moszkva viszont nem elégszik meg saját forrásaival, minél több helyről biztosítani szeretné a földgáz felé való áramlását. Ennek érdekében mindent meg is tesz A Kaszpitérség országai egyre nyilvánvalóbban a befolyása alá tartoznak Ezt különféle – gázszállításokról és vezetéképítésekről szóló – megállapodások formájában éri el. Ezzel szinte mindig keresztülhúzva a Nyugati hatalmak terveit, érdekeit. Évek óta igyekszik Moszkva nemcsak a szárazföldön fellelhető tartalékok, hanem 12 http://www.doksihu az óceán mélyén levők felett megszerezni a tulajdont. A Jeges-tenger esetét már említettem A Szahalin-II az ország távol-keleti régiójában fekszik. A tengeri talapzatban 2008-as becslések szerint a világ legnagyobb szénhidrogén mezője található. A kilencvenes évek elején a Shell munkálkodott ezen a területen, később kénytelen volt a kitermelés jogát átengedni a

Gazpromnak (a részvények 50%-a plusz egy szavazat).4 Az orosz hatóságok azzal érveltek, hogy a Shell nem képes megvédeni az ottani környezetet. De mindenki számára világos volt, hogy az egész az orosz állam stratégiájának a része, miszerint a természeti erőforrások a saját kezükben kell, legyenek. Oroszország jelentőségéről, mint EU-partnerről a későbbiekben még többször is részletes szó fog esni. 3.2 Az EU-s földgázpiac jövőbeli fejlesztési tervei, prioritásai és útvonalai Az EU-nak 6 rövidtávú prioritása van az energiabiztonság terén. Ezek a következők: • az északi-tengeri és az északnyugati tengeri hálózat (NG1-es jelöléssel található a 4.sz mellékletben) • észak-déli irányú gáz- és villamosenergia-hálózati összeköttetések Közép- és Délkelet-Európában (NG2-es jelöléssel található a 4.sz mellékletben) • a déli gázfolyosó (NG3-as jelöléssel található a 4.sz mellékletben) • az

Európa számára biztosítandó diverzifikált és megfelelő cseppfolyósított földgázellátás (NG4-es jelöléssel található a 4.sz mellékletben) • a Balti-államoknak a rendszerbe történő hatékony bekapcsolása (NG1 ill. NG5 jelöléssel található a 4.sz mellékletben) • a földközi-tengeri energiagyűrű (NG6-os jelöléssel található a 4.sz mellékletben) A rövidtavú prioritások versenyalapú megközelítése és a regionális piacok olyan fejlesztése szükséges, amely mellett azok a későbbiekben egy egységes európai piaccá integrálhatóak – ezt még a 2006-os madridi fórumon jelentették ki az illetékesek. Az Európai Energiakereskedők Szövetsége (EFET) 2009. április 3-ai brüsszeli találkozóján 8 4 Dr Hubai József, EU Working Papers 2008-1 13 http://www.doksihu lehetséges fejlesztési régiót határoztak meg. Ezek többé-kevésbe egybeesnek a fent felsorolt hat ponttal. (6sz melléklet) A sikeres megvalósításhoz

szükséges a piaci szereplők és az állami intézmények szoros együttműködése – közösségi szinten adott esetben a Bizottság és az Európai Parlament. A Bizottság az uniós gazdaságélénkítési terv keretében 2009–2010 között újabb ötmilliárd eurót kíván beruházni az energiaügyi és a szélessávú internetes infrastruktúrába. A beruházások főleg rövidtávon hivatottak megvalósulni, ezzel ösztönző erőt jelentve az unió gazdasága számára, ugyanakkor az energiabiztonságot, mint stratégiai célt irányozzák elő. Az energetikai projektekre 3,5 milliárd eurót, ezen belül – ami a témám szempontjából fontos – a gáz- és villamos energia hálózatok összekapcsolására 1750 millió eurót, a szénhidrogének leválasztására és tárolására pedig 1250 millió eurót javasolt a Bizottság. A költségvetés láttán a parlamenti képviselők egy csoportja bejelentette, hogy nem hagyja jóvá a tervezetet alapos ellenőrzés

nélkül. A Zöldek alelnöke, Claude Termes, pedig azt nyilatkozta az EurActiv csoportnak, hogy egy olyan kisebbségi csoportot fog létrehozni, amely csak egy új, javított változatot lesz hajlandó elfogadni. Április 16-án az Európai Parlamentnek és a cseh elnökségnek sikerült előzetesen megállapodnia az EU gazdaságélénkítő csomagjának szerves részét képező uniós energiaprojektről. Az egyes beruházásokra szánt összegek megint változtak valamelyest A megegyezés alapján a belső gázhálózatok fejlesztésére összesen 1,44 milliárd eurót kapnak a tagállamok. Jelenlegi tervek szerint az unió majdnem 4 milliárd eurót szán energiapolitikai beruházásokra. Most a Parlament politikai csoportjainak és a Tanács összes képviselőjének jóvá kell hagynia a tervet. Ha ez megtörtént, akkor szavazhat az Európai Parlament első olvasatban róla, várhatóan május elején. A 6. sz mellékletben található táblázatban foglalom össze a projekteket

a rájuk szánt összegekkel és érintett országokkal együtt. A korábbi tervekkel összevetve azt figyeltem meg, hogy a listára kerültek románbulgár, szlovák-lengyel és szlovák-magyar összeköttetésekre szánt támogatások is. De – talán csak innen, a Brüsszeltől Keletre tűnik ez így – olyan érzésem támadt, hogy ezek a közösségi hozzájárulások aránytalanul kis mértékben nőttek a francia, olasz és spanyol 14 http://www.doksihu támogatásokhoz képest. A Mediterrán projekt összességében majdnem 100 millióval kap többet, illetve a francia-belga összeköttetés támogatását is megduplázták, 200 millió euróra növelve azt. A támogatások oroszlánrészét idén akarják elkölteni. Ez a törekvés egyrészt jót tesz majd az unió gazdaságának, másrészt viszont veszélybe sodorhatja a hosszú távú beruházásokra szánt támogatásokat, ilyen többek közt a Nabucco is. Jó hír az, hogy, több országunk számára fontos

energetikai projekt is szerepel a listán. Gyurcsány Ferenc, ex-miniszterelnök elmondta, hogy az 5 milliárd euró előteremtéséhez külön tagállami befizetésre lesz szükség 2009 és 2011 között. Magyarország esetében ez mintegy 12-13 milliárd forintot jelent. A Nabuccón kívül kedvezményezettek leszünk a magyar-szlovák, magyar-román (30-30 millió euró) és a magyar-horvát (20 millió euró) gázvezeték-összeköttetéseknek adandó támogatásokban. A térségben a gázáramlási irány megfordításához szükséges beruházásokra 80 millió eurót szánt az EU. Bulgária és Görögország 40 helyett 45 millió eurót fog kapni A magyarosztrák elektromosvezetés-összeköttetésre is jut 20 millió euró Ezek alapján, Magyarországon mintegy 15-18 milliárd forintnyi energetikai támogatásra lehet számítani az elkövetkezendő időszakban. A Nabucco magyar szakaszára jutó összeg 15-20 milliárd forint között mozog. Magyarország kb 13 milliárd

forintos befizetés mellett – a Nabucco-t is figyelembe véve – 33-39 milliárddal többet kap, ami ilyen szempontból igen jó befektetésnek számít. 5 Az EU-n belüli új összeköttetések között kiemelkedő a TAP transz adriai vezeték, amely Görögországból szállít Albánián át gázt Olaszországba, a projekt 2012-re fejeződhet be. Szintén 2012-re készülhet el Csehországot a Baltikummal összekötő Gazelavezeték, ez az Északi Áramlattal lesz összeköttetésben Továbbá az OPAL és a NEL – mindkettő német érdekeltségű – tervezett gázvezetékek is az Északi Áramlat által szállított orosz gázt hivatottak eljuttatni Közép- és Nyugat-Európába. Idén tervezik átadni a Baltic Gas Interconnector nevet viselő vezetéket, amely Németországot, Dániát és Svédországot köti össze. A tervek szerint 2010-re készülhet el egy másik észak-európai vezeték: a 5

http://www.origohu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20090320-eu-tamogatasi-listajan-a- nabuccoprojekt.html 15 http://www.doksihu Finnországot Észtországgal és Litvániával összekötő Balticconnector.6 A lengyel LNGterminállal együtt ezek alkotják majd a baltikumi hálózatot A GASLI – Algéria és Olaszország között – vezetékhez hasonlóan szintén algériai gázt szállít a tervek szerint 2009 közepétől a Medgaz vezeték. A nyolcmilliárd köbméter kapacitású vezeték Spanyolországot látja majd el energiával.7 3.21 GIE – Európai Gázinfrastruktúra Szövetség Európában, az utóbbi években egyfajta gáztároló építési láz robbant ki. Igaz, ez is regionális jellegű. Míg Magyarországon, Romániában, Bulgáriában vagy Belgiumban 1990 és 2006 között szinte egyáltalán nem történt ilyen irányú fejlesztés, addig Németország majdnem megtriplázza tárolókapacitását (1990-2000 között 8 milliárd köbméterről 20 milliárdra)8.

Spanyolországban pedig az LNG-beruházások voltak jelentősek Ezen a területen is több olyan beruházás folyik ahol az orosz félnek is van érdekeltsége. Németországban, Hollandiában és Magyarországon is folyamatban vagy tervben vannak Oroszországgal közös gáztárolási projektek. A GIE a legnagyobb európai egyesület, amely képviseli a gázszállító, -tároló és LNG- üzemeltetőket. Az európai tárolókapacitások mintegy 85%-t és 33 üzemeltetőt képvisel a szervezet egyik pillérét képező GSE (Gas Storage Europe). A GSE januári jelentésében olvasható, hogy a jelenleg futó – és tervben levő – beruházásoknak köszönhetően 2015-ig Európa szerte a jelenleginél 60 milliárd köbméterrel több gáz tárolása válik lehetővé. A 4 sz mellékletben láthatóak Európa üzemelő, kivitelezés alatt álló és tervben levő LNG-termináljai. Jelenleg mintegy 7 terminál áll konstrukció alatt és további 30 építését tervezik. A jövő a

cseppfolyós gázé – állítja sok szakértő Igaz, a mai árak mellett ez az egyre távolabbi jövőnek tűnik. Hisz a cseppfolyós gáz ára a vezetékeken át szállítottnak kb. a két-háromszorosa Hosszútávon viszont tényleg nagy jelentőséggel bír Európa számára ez a diverzifikációs opció. Hiszen sok forráshoz csak tengeri úton tud 6 www.metropolhu , letöltve: 2009-04-10 7 http://www.muszakiforumhu/cikk/58393/nabucco-csucs-europai-gazvezetek-projektek?area=156, letöltve: 2009-04-13 8 Study on natural gas storage in EU, 2008. október, Ramboll Oil&Gas 16 http://www.doksihu hozzájutni, ilyen Katar is. Az LNG-piacon való jelentős részesedés megszerzéséhez Európának olyan – ezen a területen jelentős tapasztalattal és kultúrával rendelkező – országokkal kell szembenéznie, mint Japán és USA. Szigetország lévén, Japán az egyik legnagyobb cseppfolyósgáz importáló ország. Mindkét országnak több hosszúlejáratú

szerződése van LNG-szállítóikkal, ez leköti az adott – készletekkel rendelkező – exportáló országok készleteit Európa elől. Európa rugalmatlan abból a szempontból, hogy a legtöbb tagállamnak jobb esetben is csak 2-3 beszállítója van és a tengerhez sem mindenkinek van kijárata. Ezért a vezetékhálózatok fejlesztése a tengeri kikötők irányába, a kikötőkben pedig LNGinfrastruktúra létrehozása lehet a jövő megoldása az ellátás diverzifikációja felé. Ennek ellenére a gazdaságélénkítő csomag energetikai támogatásokra vonatkozó fejezetében csak egy LNG-vonatkozású beruházás támogatásával találkoztam – ez volt a lengyel LNGterminál. 3.3 A világgazdasági válság hatása az európai gázvásárlásokra és a gázárakra A 2009-es év eseményei nagy hatással voltak a gázfogyasztásokra. Nemcsak a januári orosz-ukrán vita okozta válság, hanem a gazdaságot világszerte érintő recesszió is. Úgy tűnik, mintha

megcsappant volna Európa éhsége az orosz gáz iránt. Tulajdonképpen az EU-nak ez is a célja – csökkenteni akarja energiafüggőségét Oroszországtól, de ne higgyük azt, hogy ezt ilyen rövid időn belül sikerült volna elérni. Az okok a többnyire előre nem látható eseményekben rejlenek. Két hétig az oroszok maguk nem szállítottak gázt felénk. Később az időjárás enyhült, majd pedig a RosUrkEnergo tárolóiból szállított – igaz, ez is orosz gáz volt. Természetesen a gazdasági válság az energiaszektorba is eljutott. Sok iparvállalat gázvásárlása jelentősen csökkent – vagy teljesen kiesett – ezáltal megint csak kevesebb gáz fogyott. Az ukrán energetikai minisztérium honlapján található adatok alapján a januári és februári szállítások 11 milliárd köbmétert tettek ki, ez kevesebb, mint a fele a tavaly 17 http://www.doksihu ilyenkor transzportált mennyiségnek. A januári esés 62%-os – ez, mint már említettem

javarészt a gázkonfliktusnak köszönhető – a februári pedig 43%-os volt.9 Több nemzetközi médiumban is olvashattuk, hogy – orosz statisztikák alapján – a január-februári gáztermelés 12%-kal esett az előző év azonos időszakához képest. A Gazprom már hivatalosan is számolt be nyereségkiesésről az idei évben. A FÁK országokon kívüli nyeresége kb 50 milliárd dollárra tehető, ami negyedével kisebb a tavalyinál. Alekszander Stok, a 2К Audit-Business Consultations igazgatója egy márciusi interjújában kifejtette, hogy az orosz gáz olcsóbb lesz (a negyedévenkénti árváltoztatás miatt), s lehet, hogy akkor majd újraélednek az európai beszerzések is. Az európaiak felhalmozott készleteiket tárolóikból használták, de megkezdődött a betárolási időszak, és ismét sokat fognak vásárolni belőle, teszi hozzá Stok. Ám összességében számítani kell a csökkenő 2009-es európai gázimportra, bár az esés nem lesz olyan

látványos, mint az első két hónapban volt.10 A gázárakban is óriási változások álltak be. A tavalyi becslések alapján jócskán 500 dollár felé helyezték a gáz árát. Idén a Gazprom pedig már 260 dollárt helyezett kilátásba11 Perry Management energetikai tanácsadó elnöke – Charles Perry – szerint világszerte bőséges a kínálat, óriási készletek halmozódtak fel, a kitermelés visszafogása sem adhat okot áremelésre a közeljövőben. Európa is csak a kötelező gázmennyiséget veszi át az orosz társaságtól, így a Gazprom visszafogta a termelést szibériai mezőin. De az európai fogyasztók sem húzhatják sokáig már a vásárlások késleltetését, mivel a tárolókba való betáplálás napi mennyisége korlátozott. 4. Magyarország energiaellátottsága Hazánk az OBFH kimutatása szerint 0,06 Tm3 ismert földgázkészlettel rendelkezik. Az ország primerenergia ellátása négy fő pilléren fekszik. Ezek a következők: a szén,

a kőolaj, a fölgáz és az atomenergia. Ezzel a négy energiahordozóval az energiaigények ca 9 http://www.kmugovua/control/publish/article?art id=43135&cat id=31435, letöltve: 2009-04-08 10 11 http://energiainfo.hu/indexphp?par=14&option=news&id=18667 alapján, letöltve: 2009-03-28 http://www.expertru/news/2009/03/31/gazprom-export-prognoz/, letöltve: 2009-04-08 18 http://www.doksihu 97%-át lehet kielégíteni. A szén főleg hazai termelésből, a kőolaj importból, a földgáz pedig eleinte hazai termelésből, majd az 1990-es évektől egyre nagyobb mértékben importból származott.12 Földrajzi helyzetünkből adódóan a kőolajat, a földgázt és a nukleáris fűtőelemeket is legkedvezőbben és legegyszerűbben Oroszországból lehet importálni. Az energiafelhasználás három nagy területe a lakossági és az ipari szektor, ill. a villamosenergia-termelés. A jelentős lakossági részarány miatt a földgázellátásának biztonsága központi

kérdés, főleg a napjainkban kialakult helyzet miatt. Mint tudjuk Oroszország és Ukrajna konfliktusa jelentősen kihat nemcsak Magyarország, de sok más ország ellátásbiztonságára is. A földgáz a “legvonzóbb” energiahordozó, mivel a vezetékes rendszeren keresztül könnyen hozzáférhető, illetve tetszőlegesen nagy mennyiségben tárolható. Országunk a folyamatosan növekvő import mennyiséget Oroszországból szerzi be. 1996-tól a HAG vezetéken keresztül is lehetőség van a beszerzésre – akár norvég gázéra is – de egyelőre innen is csak orosz gázt tudunk importálni. 4.1 A magyar földgázkészletek „Tortalap-krém- tortalap-krém", így váltakoznak a földtörténet során egymásra rakódott rétegek – mutatja be Szónoky Miklós geológus, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott docense a földmély szerkezetét. A „tortalapok" a meddő szakaszok, a köztük lévő „krém" a szénhidrogén-tartalmú réteg; a

tortástál alja az a kőzet, több ezer méter mélyen, mely alatt már nincs szénhidrogén – s ugyanennek a tortástálnak a szegélyei a hegységek, ahol szintén nincs mit keresnie a szénhidrogén-bányászatnak.13 A nagy földgázkészletekkel rendelkező országokban ezek a “krém-rétegek” egybefüggők (pl. Szibéria), viszont a legtöbb helyen a kőzetek “meggyűrtek” és ezáltal a rétegek kisebbek. Magyarországra ez a földtani szerkezet jellemző, tehát érdemes kutatni azon területek 12 Az új Magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030-as évekre, Miskolc, 2006. Február, Dr Tihanyi László, Imre Tamás, Solti Károlyné, Dr. Szergényi István 13 Idézet a “További földgázlelőhelyek rejtőzhetnek odalenn” című cikkből (2006.0403) http://www.delmagyarhu/szeged hirek/tovabbi foldgazlelohelyek rejtozhetnek odalenn/121356/ 19 http://www.doksihu környékén, ahol eddig is találtak földgázt, vagy ahol kimerült földgázlelőhelyek

vannak. A tudós szerint az Alföldön szinte bárhol rábukkanhatnak ilyen “szénhidrogéncsapdákra”. Az viszont továbbra is gondot jelent, hogy a magyarországi készletek – szórt, kis mennyiségű előfordulásuk és nagy mélységük miatt – legtöbbször nem termelhetők ki nyereségesen. Viszont új technológiák fejlődésével, az energiahordozók világpiaci árának emelkedésével és – általában – külföldi tőkével nagy esély van a jövőbeni kitermelésre. Reménykeltő lehet az is, hogy pl. az USA-ban a földgáz mintegy 23%-át nem hagyományos módszerekkel termelik ki. Magyarországon 1937-ben Zalában találnak először ipari mennyiségű, kitermelhető kőolajat. A hazai szénhidrogénipart a második világháború előestéjén a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) alapozza meg a zalai olajmezőkön befektetett tőkével, a korszerű technológiával és az amerikai szakemberek irányításával. A társaságot később államosították.

Az 1965-ös év szenzációja az algyői kőolaj- és földgázmező feltárása: Magyarország legnagyobb szénhidrogén készlete válik ismertté, amely néhány év múlva tovább bővül a Szeged városa alatt meghúzódó telepekkel.14 Az algyői lelőhelyet kifutásával gáztárolóvá alakítják át, a teljes befejezés ezév végére várható, akkor fogja elérni a maximális kapacitását, ami 1,8 milliárd köbméter. Nagykanizsától 6 km-re, délre helyezkedik el Bajcsa mező, ahol a termelés eredetileg 1961-ben kezdődött mintegy 20 gázkút üzemeltetésével, napjainkig 470 millió köbméter gázt termeltek ki innen. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt és a PetroHungaria Kft. 2007-ben megállapodást írt alá a gázmező művelésének fejlesztésére, a gáztermelés növelésére. Ennek célja, hogy a mező néhány meglévő kútjából célzott vízszintes fúrási szakaszokkal elérjék és kitermeljék a tároló még érintetlen gázkészleteit. A

tervek szerint ez napi mintegy 80 ezer köbméteres termelésnövekedést fog eredményezni. A MOL és a horvát INA stratégiai együttműködésének első jelentős eredménye a Baranya megyei Zalátán feltárt gázmező. A Zaláta-1 jelű fúrás 3500 méter mélységben valósult meg és úgy tűnik eredményesen. 3100-3200 méteres mélységben található három 14 http://www.mult-korhu/cikkphp?id=10317&print=1 , letöltve:20090323 20 http://www.doksihu réteg közül kettő már bizonyítottan gázt termelt. A középső szakasz vizsgálata pedig napi 337 ezer köbméter gázt eredményezett. A beruházás kb 5 millió dolláros, amelyben a két vállalat fele-fele arányban osztozik. A stratégiai partnerség a Dráva-medence és a magyarhorvát határvidéken történő kutatásokat, amelyek az eddigi eredmények figyelembevételével igen ígéretesnek mutatkoznak. Sajnos az említett térség nem rendelkezik a szükséges infrastruktúrával, ezért a

termelés beindítása több évet is igénybe fog venni. 15 A két vállalat együttműködésének sikerességét jelzi, hogy még a stratégiai partnerség előtti időszakban közösen tárták fel a Barcs-Ny – Stari Gradac földgázmezőt, amely ma is sikeresen működik. A legígéretesebbnek a makói terület bizonyult. Becslések szerint a medencében kb 1500 milliárd m3 gáz található, ami a mai évi 14,5 milliárdos gázfogyasztás mellett 100 évre biztosítaná a Magyar igényeket A gond az, hogy ezek a készletek mintegy 6 ezer méteres mélységben találhatóak, így kérdéses, hogy a földgáz kiaknázható-e gazdaságosan. A kanadai székhelyű Falcon leányvállalata a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. kísérleti jelleggel már régóta termeli ki a gázt. A gazdaságossá tételhez viszont sokkal több kútra van szükség. Miután a cégnek 2007 végén elfogytak a forrásai, új befektetőket kezdett keresni a további kutatásokhoz. Ennek eredményképpen

megállapodott az amerikai Exxon Mobill-lal.16 A 2008 áprilisában aláírt megállapodás értelmében a Falcon 25 millió dollárt kap részesedéséért és az Exxon első lépésként 50 millió dolláros munkaprogramot vállal, ha ez sikeres, akkor további 100 milliót szán rá és még 50 millió dollárt fizet a Falconnak. Ha ezután is folytatni kívánja a munkát, akkor újabb 75 milliót kell fizetnie a Falconnak. Ha az első munkafázis nem bizonyul sikeresnek, akkor az Exxon részesedése visszaszáll a Falconra. Az Exxon Mobil kikötötte magának a jogot arra, hogy részesedésének felét eladhassa a MOL-nak. 15 http://www.molhu/hu/a molrol/mediaszoba/kozlemenyek/2007/ j hazai foldgazmezo felfedeze set eredmenyezte a mol-ina egyuttmukodes/, letöltve: 2009-03-12 16 http://www.mforhu/cikkek/Mindenki a makoi gazra hajthtml , letöltve: 2009-03-25 21 http://www.doksihu Az Exxon Mobil és a MOL közös kutatási programot indított tavaly a térségben a

szénhidrogén potenciál felkutatására. A felek megállapodása szerint fele-fele arányban részesülnek az eredményekből. 2. sz ábra Forrás: www.molhu, saját ábra A fenti ábrán láthatjuk a makói árok felkutatása és a kitermelés joga felett rendelkező partnetek tulajdonrészeinek a százalékos megoszlását. A makói mező közelében több kisebb forrásra is bukkantak, mint pl. az okányi, a kőrösújfalvi és a zsádányi.17 Miután a brit Ascent Recources Plc Penészleken, a magyarromán határ közelében talált földgázt a cég árfolyama egy nap alatt 16%-kal megugrott a londoni tőzsdén. A 8. sz mellékletben bejelöltem a – már említett – fontosabb illetve az ígéretesnek tűnő földgázlelőhelyeket. Láthatjuk, hogy a földgáz előfordulása országunkban leginkább a déli, határmenti vidékeken jellemző. Így fontos szerepet kap a szomszédos országokkal való jó kapcsolat fenntartása és az együttműködés annak érdekében, hogy

további kutatásokat végezzenek a partnerek és újabb gázlelőhelyeket tárjanak fél és a már meglévőket tudják gazdaságosan és hatékonyan kihasználni. A felsorolt projektek jó példái annak, hogyan keresi a MOL – és más befektetők – az új energia-forrásokat, amelyekkel ellensúlyozhatja a csökkenő hazai termelést. 17 A MOL és a Magyar Horizont Energia Kft. közös kutatása 22 http://www.doksihu 4.2 A hazai, kereskedelmi földgáztárolók A földgáz tárolásának két szerepe van: a szezonális fogyasztás a téli időszakban való kiszolgálása, biztonsági készletezés váratlan helyzetek kezelése érdekében. Tárolása pedig történhet cseppfolyós állapotban, kimerült olaj- vagy földgázmezőben vagy földalatti üregekben. Országunk geológiai adottságai igen jók földalatti tárolók létesítésére18 A 9.sz mellékletben láthatjuk az ország kereskedelmi földgáztárolóit A Pusztaeredics, Zsana, Kardoskút, Hajdúszoboszló

és Algyő-Maros-1 tárolók az E.ON Földgáz Storage Zrt. Tulajdonában vannak, ezeket a német cég a MOL-tól vásárolta meg Ez a társaság végzi a földgáztárolási tevékenységet Magyarországon. A fent felsoroltakon kívül vannak még kisebb kapacitású felszínfeletti tárolók is Tiszaújvároson, Celldömölkön, Mádon, Százhalombattán stb.19 4.3 Hungarikum – “Stratégiai gáztároló” Szeged környékén, hivatalosan az év végén lesz kész a mintegy 150 milliárd forintos beruházás, aminek eredményképpen 1,2 milliárd köbméter gáz tárolása válik lehetővé. A stratégiainak titulált szőregi20 gáztároló megépítéséről még 2006-ban döntöttek, az első gázválság idején, akkor a MOL nyerte meg a kivitelezést. A tárolóból az idei válság alatt is lehetett volna gázt kivenni, de azt mégsem tették. Az ügy persze nagy port kavart, mivel sokan megkérdőjelezték a hatóságok döntését, miszerint nem nyúlnak hozzá.

Találgatások sora indult a hogyanokról és miértekről. Molnár Csaba energetikai miniszter elrendelte a nyitást, az azonban mégis elmaradt. Illetékesek szerint törvényszerűen jártak el, mivel a stratégiai tároló elsősorban a lakossági fogyasztók biztonságát kell szavatolja. (Zsuga János, a Földgázszállító vezérigazgatója, Index, 2009. február 2) A tároló megnyitása viszont csak jelképes lett volna, mivel a lakosság a tároló napi 3,6 millió 18 Energiagazdálkodás, 2008 49. évfolyam 50 szám 19 www.kkkszhu, letöltve: 2009-04-15 20 A mező nevével ellentétben nem Szőreg mellett, hanem az algyői szénhidrogénmező alatt 1600- 1800 méter mélyen található. A szakma ugyanis az egymás alatti rétegeket, mezőket földrajzi névvel különbözteti meg egymástól. (http://wwwonkornethu/cikkhtml?cikk id=3414, letöltve: 2009.0328) 23 http://www.doksihu köbméteres kapacitásának a többszörösét használja fel. Kérdés viszont,

hogy mikor, ha nem a válság idején kellett volna felhasználni a tárolóban lévő gázt. Mint utólag kiderült, tárolóhoz még nem építették meg a kivételezésre alkalmas berendezéseket, tehát nem is lehetett volna azonnal beindítani. Sokan felteszik a kérdést, hogy ha egy ilyen válságot kibírt a nélkül az ország, hogy megnyitották volna a stratégiai gáztárolót, akkor egyáltalán szükség volt-e rá. a működtetés jogát is a MOL egyik cége kapta meg, illetve annak a 210 km hosszú vezeték építésének a jogát is, amely könnyebbé teszi a tároló feltöltését. Tudni kell azt is, hogy a tároló díját beépítették a gázárba. Jelenleg 131,9 forintba kerül egy köbméter gáz a lakosságnak Ebből 60 fillér a stratégiai gáztároló fenntartására megy, és az összeg a tervek szerint júliusban megduplázódik. Európában sehol máshol nincs ilyen. A Gas Storage Europe szerint a kereskedelmi tárolók mellett nem kifizetődő a

stratégiai célú tárolók építése 4.4 NETS – Új Európai Szállító Rendszer A MOL-Csoport 2007-es kezdeményezése az un. Új Európai Szállító Rendszer, amely a délkelet-európai országok gázvezetékrendszereit egyesítené egy új független vállalat keretein belül. A jelenleg egymástól függetlenül működő szállító rendszereket közös irányítás alá hoznák és leválasztanák a gázkereskedelemtől és –termeléstől. Az új hálózat Európában a harmadik leghosszabb lenne a maga csaknem 27 000 km-es hosszával (Lásd 11.sz melléklet) A hálózat létrejötte biztosítaná a fogyasztók ellátásának a biztonságát illetve közös erővel könnyebb lenne a nagyszabású projektek finanszírozása (pl. Nabucco) 2008. március 13-14 között hét gázszállító vállalat – a román Transgaz, a magyar FGSZ, a bosnyák BH-Gas, a szlovén Geoplin, az osztrák OMV, a horvát Plinarco és a szerb Srbijgas – képviselői találkoztak Bukarestben,

hogy megtárgyalják a projekt stratégiai jelentőségét és lehetőségeit. Ezen a találkozón Bulgária még nem képviseltette magát Szeptemberben, Budapesten a második fórumon aláírták az un. Megértési Memorandumot Ebben az osztrák OMV nem vett részt, de közleményben állította, hogy figyelemmel kíséri az eseményeket. Bulgária pedig bejelentette, hogy szívesen csatlakozna Az idei gázkrízis 24 http://www.doksihu idején pedig Szlovákia is hasonló nyilatkozatot tett. A tervek szerint az érintett vállalatok egy új, közös céget hoznának létre a NETS megvalósítása érdekében. Ehhez persze a nemzeti szabályozó hatóságok részvételére is szükség lesz a pontos üzemeltetési szabályok kidolgozása, a műszaki feltételek biztosítása és a gázszállító rendszerek biztonságos, hatékony, zavartalan és nyereséges működésének megteremtése érdekében.21 NETS keretén belül Magyarország a következő egy-két évben összeköti

gázhálózatát Horvátországgal és Romániával. A Mol a tervek szerint 2010-ig Ukrajna irányába is építene egy száz kilométer hosszú vezetéket. Egy észak-déli vezeték megépítése fontos lenne a közép-európai régióban. Ennek része lehet a Szlovákia felé építendő infrastruktúra. Láthatjuk tehát, hogy lenne kereslet egy ilyen hálózatra, vannak új érdeklődők is és az érintettek fontosnak tartják az infrastruktúrák összekötését és összehangolását, de eredmények csak hosszútávon várhatóak. 4.5 Magyarország szerepe a régióban a 2009 januári gázválság idején A gázellátás körüli gondok már nem ismeretlenek Európa számára. 2006-ban már volt példa arra, hogy szakadozott az ellátás Kelet felől. Moszkva meg akarta ötszörözni az Ukrajnába szállított gáz árát, ezt persze Kijev nem volt hajlandó elfogadni. Végül sikerült megegyezniük, de akkor az EU is sürgette a megoldást. A 2006-os helyzet teljesen

váratlanul ért minket. Európában szinte teljesen üresek voltak a tárolók Azóta persze a legtöbben tanultak az esetből és még 2007 végén feltöltötték tárolóikat. Már-már úgy tűnt, hogy az orosz és ukrán kormány hagyományt csinál ez év végi év eleji gázvitákból – talán ezzel adva hangsúlyt fontosságuknak az EU számára, miközben azt hangoztatják, hogy eszük ágában sincs helyzetüket politikai fegyverként felhasználni. De idén tényleg elfajult a helyzet. Az ukrán kifizetések körüli vitáknak az lett a vége, hogy szinte egész Európa gáz nélkül maradt. 2009 január 7-ére Európa egyáltalán nem kapott 21 http://www.molhu/hu/a molrol/mediaszoba/kozlemenyek/2007/a mol- csoport uj vallalat alapitasat javasolja a kozep -es delkelet europai gazvezetekhalozatok kozos mukodtetesere/, letölvte: 2009-03-12 25 http://www.doksihu orosz gázt. Szlovákiában22, Szerbiában, Bulgáriában válsághelyzet alakult ki Nem maradt ki

Macedónia, Görögország, Törökország, Románia, Ausztria, Csehország, Lengyelország és Bosznia-Hercegovina sem. Legsúlyosabb volt a helyzet a balkáni országokban. Szerbiának 1 millió köbméter gáztartaléka volt, ami semmire sem elég. Bulgáriában iskolákat kellett bezárni, Szófiában lakások maradtak fűtés nélkül. Több mint 250 vállalat gázellátását felfüggesztették és csak a közvetlen károk több mint 100 millió dollárra tehetőek. A bulgár gazdaság katasztrófaként élte meg az eseményeket. Horvátországban kicsivel jobb volt a helyzet, ott az ipari nagyfogyasztókat kellett korlátozni. Románia viszonylag jó helyzetben volt a maga 2,2 milliárdos tartalékaival Törökország közvetlenül Oroszországból is kap gázt, ott nem voltak fennakadások. Németországban a gáz 40 napra volt elegendő, de ott is vezettek be rendkívüli intézkedéseket. Ausztriában pedig akár három hónapig is ki tudták volna szolgálni a lakosságot.

Magyarország is viszonylag szerencsésnek mondhatja magát, annak ellenére, hogy az orosz gáz 80%-a Ukrajnán keresztül jut el hozzánk. Tárolóinkban 3,5 milliárd köbméter gáz volt a válság idején, ahonnan napi 52 millió köbmétert tudtak kivenni, így a lakosság gázellátása akár 70 napig is zavartalanul folyhatott volna. Persze az ipari nagyfogyasztókat nálunk is kellett korlátozni. 23 A Balkánon kialakult rendkívül súlyos gázkrízis miatt a magyar Mol-csoport és a német E.ON Ruhrgas közösen mintegy 4-4,5 millió köbméter földgázt szállított Magyarországon keresztül Szerbiának – 2 millió ebből magyar gáz – és 1-1,5 millió köbmétert Bosznia Hercegovinának. Magyarország maga is 2,5 millió köbméterrel többet kapott az E.On anyavállalatától Németország később további 2 millió köbméter gázt küldött Szerbiának, megint csak Magyarországon keresztül. A szerb államfő meg is 22 Szlovákiában a károkat átszámítva

mintegy 400 milliárd forintra becsülik. Ő volt az első európai ország, amely újra kapott orosz gázt. 23 Magyarországon mintegy 22 milliárd forint a keletkezett veszteség, ami nagyságrendekkel kevesebb, mint egyes szomszédainké. 26 http://www.doksihu köszönte a kölcsönbe kapott gázt. Horvátországba Ausztrián keresztül érkezett a közel 1 millió köbméter, magyarnémet összefogással megvalósuló gázszállítás. A MOL által felajánlott napi 1,5 millió köbméter gázt Szlovákia kérte. A szakmai tárgyalások meg is kezdődtek az ügyben, viszont maga a szállítás elmaradt. A hivatalos álláspont szerint a felek nem voltak biztosak abban, hogy a szlovák oldalon régóta üzemen kívüli vezetéket lehet-e használni. Most úgy tűnik, hogy elég tanulságos volt a helyzet a politikai vezetők számára ahhoz, hogy ellenségeskedéseiket félretéve összefogjanak az ügy érdekében, mivel, mint már említettem Szlovákia először jelezte,

hogy csatlakozna a magyar kezdeményezésű NETS-projekthez. A válság idején több szomszédunknak is tudtunk segíteni. A szükséghelyzet rávilágított arra, hogy mennyire fontos az együttműködés, a régió gázvezetékeinek összekapcsolása és az ez irányú infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. A tárolók építésének, a gázimport útvonal- és forrásdiverzifikálásának elmaradása még nem jelentette a válság sikertelen kezelését. Az is kiderült, hogy országunk, mint regionális elosztó központ, a jövőben jelentős szerephez juthat. Kedvező földrajzi helyzetünk potenciáljára építkezve, megvannak az esélyeink arra, hogy a délkelet-európai térséget egy ernyő alá fogva tudjuk képviselni közös érdekeinket a nemzetközi porondon – legfőképpen, de nemcsak – energetikai ügyekben. Magyarország 2011-es elnökségével kapcsolatban már megpengették, hogy leginkább majd az energiapolitikára kellene fektetni a hangsúlyt.

Az Európai Bizottság példaértékűnek minősítette országunk Szerbiával és BoszniaHercegovinával való szolidaritását olyan helyzetben, amikor mi magunk is problémás gázellátással küzdöttünk. Érdekesség, hogy az egyes országok kormányai – cseh és szlovák – gyors és megfontolt taktikai lépéseikkel és a megfelelő kommunikáció segítségével kifejezetten politikai tőkét tudtak kovácsolni a kialakult helyzetből. Ugyanez a magyar kormánynak – annak ellenére, hogy jól teljesített belföldön és a nemzetközi porondon is – nem sikerült.24 A társadalom természetesnek vette, hogy országunk gond nélkül vészelte át a válságot. Rövidtávon persze nem lehet megkerülni Ukrajnát, de a kialakult helyzet rávilágított arra, hogy érdemes lenne elgondolkozni és tenni azért, hogy a jövőben 24 Gázválság Kelet-Európában, szerk. Bíró Nagy András, 2009február, Böcskei Balázs, p 24-26 27 http://www.doksihu Magyarország is

hasonló elosztói szerepkörhöz jusson. Hiszen a régió diverzifikációs tervei – Nabucco, Déli Áramlat, Kék Áramlat meghosszabbítása, a horvát LNG-terminál, ahova észak-afrikai gáz jönne, hogy csak párat említsek – szinte kivétel nélkül mind, földrajzilag vagy átszelik, vagy megközelítik országunkat. Viszont azt is láthatjuk, hogy a projektek többsége orosz érdekeltségű. Moszkva egy tollvonásán múlik, hogy merre kanyarodik, tér ki vagy épp ellenkezőleg – merre nem – egy-egy vezeték. A terveik pedig gyorsan változnak A Gyurcsány-kormány eddig úgy tűnik viszonylag ügyesen lavírozott. Kérdés, hogy a közelgő választások után, hogy fog alakulni a helyzet. Ha azt vesszük figyelembe, hogy igen nagy valószínűséggel a jelenlegi ellenzék kerül hatalomra, akkor azt is sejthetjük, hogy hogyan fog változni Budapest és Moszkva viszonya. Ehhez még csak nem is történelemkönyveket kell elővenni, elég fellapozni egy pár

régebbi szaklapot, hogy lássuk, mennyire elhidegült volt a kapcsolat a két fél között ca 10 éve. 4.6 Országunk stratégiai jelentősége, avagy a MOL, az OMV és a Szurgutnyeftygaz esete Úgy tűnik, hogy Magyarország – és a MOL – stratégiai jelentőségét az oroszok hamarabb vették észre, mint mi magunk. Nagy port kavart a hír, miszerint március 30-án a Szurgutnyeftygaz majdnem kétszeres árfolyamon vette meg az OMV-tól a MOLrészvényeket, így 21%-os részesedéshez jutva a cégben. Az események rögtön dobtak a MOL- részvények árfolyamán. De úgy néz ki, ez volt az egyetlen pozitívuma a tranzakciónak. A Mol vizsgálatot kért a PSZÁF-től, Brüsszel aggódik, a média találgat, az oroszok pedig hallgatnak – egyelőre így néz ki a helyzet. A Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt az ügylet kapcsán az országgyűlés külügyi bizottsági ülésén fejtette ki véleményét. Szerinte az orosz vállalat tulajdonszerzése

energiafüggőségi kérdéseket vet fel, nemcsak Magyarországon, de azokban az országokban is, ahol a Mol működik (Szlovákia, Horvátország). A vételről pedig a Szurgutnyeftygaz honlapjáról értesültek. A honlapon azt olvashatjuk, hogy a cég a vertikális integrációját kívánja mélyíteni azért, hogy a 28 http://www.doksihu kitermeléstől, a finomításon át egészen a végfelhasználókig eljusson. A Mol igazgatósága az orosz félt pénzügyi befektetőnek tekinti és továbbra is a saját stratégiáját kívánja folytatni. A pénzügyi befektetők jelenléte kívánatos a Molnál, mivel ezáltal a cég megőrizheti függetlenségét. De, több szakértő – köztük Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök és Hernádi Zsolt – elmondta, hogy nem úgy ismeri az oroszokat, mint akik megelégszenek a kisebbségi tulajdonnal és ezzel jómagam is egyetértek. Adott esetben pedig nem kizárt – sőt, csak idő kérdése – hogy az orosz befektető

további lépéseket tesz majd befolyása növelésének érdekében. Az ügylet körül sok a fehér folt és a találgatásokra okot adó pillanat. Így például nem egészen világos, hogy miért fizették túl az oroszok ennyire a Mol-részvényeket. Az is gyanús, hogy miért egyezett meg a vételáruk szinte fillérre pontosan a korábban az OMV által fizetett árral. Illetve, hogyan fordulhatott elő, hogy a kormány nem tudott erről az egészről. Hisz egy rendkívül komoly ügyletről van szó és ne feledkezzünk meg arról, hogy a magyar delegáció – amely mellett a Mol is jelen volt – alig pár hete hagyta el Moszkvát. A Szurgutnyeftygaz közleményében is azt olvashattuk, hogy ez a lépés fontos volt stratégiai céljainak elérésében és a tranzakció által Európa energiaellátása csak növekszik majd. Az érmének két oldala van, úgy látom, ennek a közleménynek is. Moszkva felől ellátásbiztonságnak hívják, Brüsszel felől pedig –

energiafüggésnek. Szomorú, hogy amikor úgy tűnik, végre kezd valamiféle együttműködés kialakulni a közös energiapolitikában, Európában, akkor jön egy állam – ez alkalommal Ausztria – és „homokot szór a gépezetbe”. 25 Az OMV persze tagadja a vádakat. Ők azt állítják, hogy vevőt kerestek és találtak, ennyi. Liberális orosz lapok szerint tranzakció a Kreml hatására jöhetett létre – köztudott, hogy a Szurgutnyetygaz vezetősége közel áll a politikai elithez – és a befolyásszerzés növelésének egy újabb pontja. Több médiumban is olvasható, hogy Moszkva így akarja Ausztria számára vonzóbbá tenni a Déli Áramlatot a Nabuccóval szemben. Az is egyfajta ellentmondás, hogy egy olyan cég – Mol – prioritása legyen a Nabucco, amelyben 21%-os orosz érdekeltség van, és az is előfordulhat, hogy több is lesz. 25 http://www.ftcom/cms/s/0/4b283f5c-1eed-11de-a748-00144feabdc0html letöltve: 2009-04-06 29

http://www.doksihu Egyelőre az április 23-ai Mol közgyűlésen minden lehetséges eszközt bevetettek annak érdekében, hogy „megvédjék” a vállalatot a Szurgutnyeftygaz-tól. Így például az igazgatóság felhívására a részvényes köteles nyilatkozni arról, hogy ki a tényleges haszonhúzó tulajdonos, ellenkező esetben felfüggeszthető a szavazati joga. A közgyűlésen még nem tudott részt venni az orosz részvényes, mivel a vásárlással kapcsolatos adminisztrációt még nem sikerült lezárni, ez nagy felháborodást keltett az orosz közvéleményben. Több lapban az olvasható, hogy a Magyar hatóságok szándékosan késleltették a bejegyzést. 4.7 Merre billen a prioritási mérleg Magyarországon? Figyelemmel kísérve az utóbbi hetek-hónapok eseményeit, hol teljes biztossággal állítottam, hogy a Nabucco az elsődleges a magyar energiastratégiában – talán a stratégia kifejezés túlzás, lehet, hogy inkább energiapolitikai

elképzelésekről van itt szó, főleg mivel a hazai és globális helyzet viharában az energetika kezd háttérbe szorulni – hol összezavarodtam a különböző médiumokban olvasott a Déli Áramlat prioritásként való emlegetésével kapcsolatos hírekben. Azt mindenesetre bizton állíthatjuk, hogy a helyzet leginkább a szovjet időkben közkedvelt „ványka vsztányka” nevezetű jobbra-balra billenő játék babára kezd hasonlítani. Lássuk, mi adott okot azon feltételezésekre, hogy a Déli Áramlat van lépéselőnyben a Nabucco-val szemben. 2008 februárjában Dmitrij Medvegyev – akkor – a Gazprom Igazgatótanácsának elnöke munkalátogatást tett Budapesten. Pár nappal később pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök látogatott Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyinnal figyelemmel kísérték a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló magyar-orosz kormányközi megállapodás aláírását, amely magában foglalja egy

ca. 1 milliárd m3 kapacitású gáztározó létrehozásának tervét is Magyarország területén. Valamivel több, mint egy évvel később, idén márciusban Gyurcsány Ferenc ismét Moszkvába látogatott, ahol a fent említett megállapodás értelmében aláírták a gázvezeték magyarországi szakaszát megépítő magyar-orosz projekt társaság létrehozásáról szóló egyezményt. A dokumentumot a Magyar Fejlesztési Bank képviseletében Erős János, a Gazprom esetében pedig Alekszej Miller írta alá. Eszerint a két cég egy vegyesvállalatot hoz létre, amelynek ezév szeptember 30-ig el kell készítnie a gázvezeték magyarországi szakaszára 30 http://www.doksihu vonatkozó megvalósítási tanulmányt. Továbbá 2011 március 11-ig meg kell hoznia a végleges döntést a vezeték hazai szakaszának megépítéséről. 2015 december 31-ig pedig az üzemeltetést is be kell indítani. 26 A találkozón a MOL is képviseltette magát. Ennek eredményképpen

szerződést írtak alá egy közös MOL-Gazprom által építendő 1,3 milliárdos kapacitással bíró gáztárolóról Magyarországon. A gáztárolót a Mol tulajdonában lévő Pusztaföldvár- Dús gázmező átalakításával építik ki. A megvalósításhoz pedig egy 50-50 % tulajdonú társaságot fognak létrehozni. A MOL közleményéből kiderült, hogy az építés 2010 után kezdődik majd, így nem fogja befolyásolni a vállalat 2009-es beruházásaira szánt tőkét, ami az eredeti tervekhez képest egyharmaddal lett csökkentve a világgazdasági helyzet miatt. Az is hangsúlyt kapott, hogy a gáztároló a Déli Áramlattól teljesen különálló projekt, a kettő nem hozható összefüggésbe. Az történtek kapcsán Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy a Nabucco még mindig prioritást élvez a magyar energiapolitikában, de Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több vezeték haladjon át a területén, hogy ez által elérje a megfelelő

energiabiztonságot és a diverzifikációt. A dolgok jelenlegi állása szerint, sajnos az is előfordulhat, hogy azt a bizonyos “mérleget” nem mi fogjuk billenteni erre vagy arra, hanem majd ezt megteszik helyettünk mások. Kik? Nem nehéz kitalálni – az oroszok Az előző pontban részletezett MolSzurgutnyeftygaz történet alátámasztja ezt Beférkőzve a Molba kiváló lehetőséget kap a keleti partnerünk arra, hogy a Nabucco-t belülről rombolja szét. Hisz tudjuk, hogy a Mol az egyik éllovasa a Nabucco-nak. 5. Az EU és Magyarország energiabiztonsága A már említett hat energiaellátásra vonatkozó prioritás közül az egyik legtöbb vitát és legnagyobb megosztást – amelyben Magyarország is szorosan érintett – okozó pont a Déli Gázfolyosó. A “tengely” két nagy rivális vezetéke – a Déli Áramlat és a Nabucco – 26 EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAPSZERZŐDÉS (NEM HIVATALOS FORDÍTÁS) AZ OAO GAZPROM ÉS AZ MFB MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZRT

KÖZÖTT 31 http://www.doksihu szinte állandó vita tárgya. Ebben a kérdésben az országokat leginkább az osztja meg, hogy Oroszország milyen mértékű jelenléte és befolyása várható Európa energiaellátásában és biztonságában. Több nagy tagállam – Németország, Olaszország, Franciaország – amely nem titkolja szimpátiáját és közeli viszonyát Oroszországgal szívesen látná Moszkvát. De ahogy Keletebbre haladunk és elérjük a volt szocialista blokk országait, úgy nő a gyanakvás Oroszország iránt. Európa energiaellátása biztonságának az orosz külpolitikától való függése már többször nyilvánvalóvá vált, emlékezzünk csak a legutóbbi orosz-ukrán gázvitára, ami több országot sodort veszélybe. Az ellátásbiztonságot csak úgy lehet növelni, ha Európa Oroszországgal és nem ellene dolgozik. Ez persze elég nehéz, ha olyan meglepetések érkeznek Moszkvából, mint a legutóbbi Mol-részvényvásárlás A helyzetet

csak bonyolultabbá teszi, hogy az európai országok függése nem egyenlő mértékű. Ahhoz, hogy az EU kevésbé legyen sebezhető, a tagországok között sokkal nagyobb együttműködésre lenne szükség. Az energiaellátás biztonságához továbbá szorosan kötődik a fenntartható fejlődés és az innováció. Illetve alternatív energiaforrások, mint pl az atomenergia és a megújuló energiaforrások felhasználása is a diverzifikáció része lehet. A gázszükségleteinek 36%-át orosz forrásokból fedezi az EU, ez az arány az Európai Bizottság becslése szerint 60% fölé emelkedhet 2030-ra.27 Nemcsak az orosz energiahordozóktól való függés, de egy integrált piaci mechanizmus hiánya, amely által a gázt gazdaságosan és gyorsan lehetne allokálni az egyes régiók között is gondot okoz. A kevés számú, Kelet-Nyugat irányú vezeték sem ad okot a túlzott optimizmusra. Az orosz gáz közel 80%-a Ukrajnán keresztül, a többi Fehéroroszországon

vagy Törökországon ill. Lengyelországon át jut el Európába. Kizárólag orosz forrásokra már csak azért sem lehet támaszkodni, mivel az erőteljes állami befolyás alatt álló orosz energiaszektor az előnytelen adószerkezet miatt az új 27 Geopolitics of EU Energy Supply,” EurActiv, July 19, 2005 32 http://www.doksihu befektetések hiányában szenved.28 Ez azt eredményezheti, hogy a jövőben Oroszország nem tudja teljesíteni a szállítói szerződésekben foglaltakat. A gazdasági recesszió tovább növelheti a problémát, mivel Moszkvának kevesebb szabadon felhasználható tőkéje lesz. 5.1 A Kaszpikum felől nézve A kaszpi térségért folytatott küzdelemben Oroszország és a Nyugat között egyelőre úgy tűnik Moszkva áll nyerésre. Moszkva könnyedén elszigetelheti a Kaszpi-tengeri országokat Európától, így tulajdonképpen monopolhelyzetbe hozva magát a gázvezetékek és -készletek ellenőrzése felett. Ezáltal Európa csak

Oroszország közvetítésével és feltételeivel juthat hozzá a térség kőolaj- és földgázkészleteihez. Az EU akkor nézhet szembe hatékonyan a kihívásokkal, ha sikerül létrehoznia egy belső integrált és diverzifikált forrásokkal rendelkező energiapiacot. A „Déli Gázfolyosó” stratégia, amit Washington is támogat – elvileg, de mint már említettem, sok a vita a kérdés körül – azt hivatott elérni, hogy egy Oroszországot megkerülő kapocs keletkezzen a Kaszpi térség és az EU között. A Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) kőolajveszték, amely 2006 óta működik, a világ második leghosszabbja. Ahogy a neve is mutatja, Bakuból indul és a török Ceyhan, földközi-tengeri kikötőbe érkezik29. Az őt követő Baku-Tbiliszi-Erzurum (BTE) gázvezeték rendkívül fontos és sikeres része volt e stratégiának. A BTE a Sah-Denis nevezetű földgázmezőből kapja a földgázt A Sah-Denist 1999-ben fedezték fel és ez Azerbajdzsán legnagyobb

földgázmezője. A vezetékben először 2006 decemberében folyt gáz – a tervezettnél három hónappal később – de nem sokáig, januárban elzárták a csapot, technikai okokra hivatkozva. Az ügy presztízskérdés a BP számára, mivel 25%-os részesedéssel bír a projektben, olyan társaságok mellett, mint a norvég Statoil (25%), a francia Total (10%) és az Eni és a Lukoil közös vállalata, a LukAgip (10%), a BP a működtetője is. Az eset Grúziának óriási gondokat okozott, mivel kénytelen volt Oroszországtól vásárolni gázt, magas felárral30. A 692 km-es vezetékben a 28 Jeffrey Mankoff, Eurasian energy security, 2009 29 http://en.wikipediaorg/wiki/Baku-Tbilisi-Ceyhan pipeline, letöltve: 2009-03-05 30 http://www.guardiancouk/business/2007/feb/05/oilandpetrolnews, letöltve: 2009-03-05 33 http://www.doksihu gáz 2007 júliusától zavartalanul folyik, jelenlegi kapacitása 7 milliárd köbméter. A SahDenis 2 mezőn a kutatások szerint 1,2

trillió köbméter földgáz található31 3.sz ábra A Kaszpi-térség gázvezetékei Forrás: http://en.wikipediaorg/wiki/Baku‐Tbilisi‐Ceyhan pipeline A fenti térképen szaggatott vonallal vannak jelölve a tervezett vezetékek, a Nabucco és a TCP. Láthatjuk, hogy a térségben elhelyezkedő országok igen „különlegesek” és a velük való viszony kezelése nagy diplomáciai tehetséget és türelmet igényel. A kaszpi térségbeli gáz EU-ba juttatása Washington számára is igen fontos. A kazah és a türkmén gáz Törökországba jutna el a Transz-Kaszpi vezetéken (TCP) át. Ám a még nem is létező vezeték körül nagyon sok vita folyik. A megvalósíthatósági tanulmányra az USA Kereskedelmi és Fejlesztési Ügynöksége adta az anyagi keretet. A gázvezeték megépülése már csak azért is nagyon fontos az EU számára, mivel megtöltené gázzal a Nabucco-t. A 2006-os orosz-ukrán gázvita megint rávilágított a TCP jelentőségére Ám az európai

energiabiztos, Andris Pielbags 2006-os kazahsztáni látogatása nem vezetett eredményre. Sajnos az EU még mindig nem tud versenyképes ajánlattal előhozakodni a 31 http://www.rigzonecom/news/articleasp?a id=50882, letöltve: 2009-03-05 34 http://www.doksihu térség országai számára. Egy évre rá Moszkva egyezményt írt alá Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal a gáz Oroszországon át való szállításáról Európába. A megállapodás 2028-ig érvényes és évi 80 milliárd köbméter gáz szállítására kötelezi Türkmenisztánt. Moszkva kijelentette, hogy szállítást biztosító vezeték (Prekaszpijszkij, a tengerpart mentén) megépítésében csak a három partnerország fog részt venni, ezzel kizárva a nyugati befektetőket a projektből. 32 Annak ellenére, hogy a türkmén elnök azt állította, ezzel a lépéssel a TCP projekt nincs törölve, az mégiscsak nyilvánvaló, hogy még egy jó ideig terv marad. Ráadásul Irán is bejelentette, hogy

ellenzi a gázvezeték megépülését, mivel szerinte az veszélyezteti a tenger ökoszisztémájának az egyensúlyát. 33 A kaszpi-partnereket illik némi kritikával és körültekintéssel kezelni és nekem egyre inkább úgy tűnik, hogy messze nem szabad minden hírt, ami onnan jön készpénznek venni. A legutóbbi meglepetést a piacnak a türkmén kormányzati portálon megjelent közlemény okozta. Eszerint Türkmenisztán közvetlen európai csővezetékes összeköttetésben érdekelt. Mindezt az után, hogy a türkmén államfő Moszkvában tárgyalt az 1,2 milliárd dolláros, az országon keresztülmenő, kelet-nyugat gázvezetékről. Az ország már csak azért is érdekes eset, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy mindenkinek ígér gázt, aki csak említést tesz róla. Szerződése van Oroszországgal és Iránnal Szállítani akar Európába és Kínába. Ennek alapján az embernek az az érzése támad, hogy készletei végtelenek és elapadhatatlanok

Mostanában pedig az egyik nagy türkén gázvezeték robbanása juttathatja az EU-t jobb helyzetbe a térségben. A gázvásárlások visszaesése miatt a Gazprom sem vette át a neki küldött türkmén gázt, a cső pedig nem bírta a feszültséget és felrobbant. Az orosz cég viszont nem értesítette erről a türkmén félt. A kár azért is jelentős, mert a türkmén gáz fő vevője Oroszország, az export leállításával pedig az ország komoly bevételkieséssel kell, számoljon. Ez elgondolkodtathatja a közép-ázsiai országot azon, hogy érdemes lenne közvetlen vezetéken át eljuttatni a gázt Európába. Az asgabati konferencián (2009 április 23) pedig mint a türkmén, mint az azeri fél azt nyilatkozta, hogy rendkívül fontosak 32 http://www.sptimesru/indexphp?action id=2&story id=21640 , letöltve: 2009-03-11 33 http://www.oilrucom/news/81667/ , letöltve: 2009-03-12 35 http://www.doksihu számukra az útvonal diverzifikációk, főleg most a

gazdasági krízis idején. Hisz az újabb útvonalak és újabb országok bekapcsolódása az energiaszektorba segít stabilizálni a helyzetet. Azt persze csak az idő fogja megmutatni, hogy a türkmén közeledést a Nyugathoz milyen gyakorlati lépések fogják követni. Mindenesetre sem ettől, sem a szófiai konferenciától sem lehet sok újat várni. Egyik találkozó sem eredményezett forradalmi változásokat. Mindenki továbbra is ragaszkodik a saját prioritásaihoz 5.2 Nabucco és Déli Áramlat -- a két versenytárs Sajnos a gyakorlat egyelőre azt mutatja, hogy a Nabucco – bármennyire is szükség lenne rá – rövid, ill. középtávon túl drága és politikailag túl bonyolult projekt Bármennyire is hangoztatják a felek, hogy a Déli Áramlat nem ellenfele a Nabucco-nak, be kell vallani, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint – az. A két vezeték tulajdonképpen ugyanazt a gázt ugyanannak a piacnak biztosítaná. A Déli Áramlat kapacitása megegyezik a

Nabucco-éval, vagyis évi mintegy 30 milliárd köbméter gázt tudna szállítani. A Gazprom közösen építené meg az olasz Eni-vel Kiindulópontja a novorosszijszki terminál lenne, a Fekete-tengeren át jutna el Bulgáriáig, majd onnan két ágra szakadna, a déli Görögországon át Olaszországba vezetne, az északi pedig Szerbián, Magyarországon és Szlovénián át az ausztriai Baumgarten-be juttatná el a gázt. A Déli Áramlat mindenféleképpen sokkal drágább lesz, mint a Nabucco A vezeték megépítése műszaki szempontból is komoly kihívás a nagy mélység és a korrózióveszély miatt. A tervek szerint 900 km hosszú lesz Ám a legrövidebb változat Ukrajna fenségvizei alatt futna és a két ország jelenlegi viszonyából kiindulva lehetnek gondok az engedélyezéssel kapcsolatban. Az ukrán környezetvédelmi minisztérium pedig bejelentette, hogy nagyon alaposan meg fogják vizsgálni a vezeték ökológiai hatásait a Fekete-tengerre nézve.

Közismert továbbá az is, hogy az ukrán kormány előállt a „Fehér Áramlat” ötletével, ami tulajdonképpen párhuzamosan haladna a Déli Áramlattal és türkmén gázt szállítana Európába, bár Türkmenisztán nem erősítette meg az ukrán miniszterelnöknő ezen kijelentését, sőt meglepődését fejezte ki.34 A terv komolysága megkérdőjelezhető, már csak azért is, mert LNG szállításokról is beszéltek, mint a vezeték alternatíváiról. 34 http://korrespondent.net/business/economics/361314 , letöltve: 2009-03-14 36 http://www.doksihu A Déli Áramlat finanszírozása a Kremlre hagyatkozik. A jelenlegi gazdasági válság és a tény, hogy a projekt csak hosszú távon térül meg, veszélybe sodorhatja megvalósulását. Bár az orosz kormányfő március elején kijelentette, hogy igenis van pénz a vezeték megépítésére, sokat mond az, hogy a tervezett átadást már most két évvel kitolták és az is, hogy a Gazprom bejelentette, hogy a

2009. évi első negyedéves vesztesége közel 7,76 milliárd dollár, a tavalyi kb. 4,8 milliárd dolláros nyereséggel szemben A Nabucco előtt álló akadályok viszont semmivel sem kisebbek. A 2008-as oroszgrúz konfliktus megmutatta, mennyire kis befolyással bír a Nyugat a térségben, így sok magánbefektető meggondolhatja magát, ami a részt vételét illeti. Jelenleg a legnagyobb gond, mivel a Nabucco küzd az, hogy hogyan töltsék meg gázzal. Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Egyiptom, Irak és Irán is felmerült a szállító országok listáján. Ám Brüsszelnek fel kell mutatnia egy megvalósítható és reális gázvezeték tervet és versenyképes árat kell ajánlania ahhoz, hogy érdekeltté tegye a térség országait. Az európai sikertelenség azzal is magyarázható, hogy az ottani országoknak csupán kényelmi okokból is egyszerűbb Moszkvával dolgozni. Már csak a földrajzi helyzetet figyelembe véve is meg lehet őket érteni és arról

már nem is beszélve, hogy a vezetékek hálózatának kiépítése a szovjet időkre vezethető vissza, tehát Oroszország felé sokkal könnyebb szállítani. A Nabucco és a TCP körüli kétségek miatt Asgabat meggondolhatja, hogy beengedje-e a nyugati befektetőket az ország energiaiparába. Mivel, ha a nyugat hozzájut a türkmén gázhoz, akkor meg kell valósítania a gáz eljuttatását Európába. Ha Moszkva nem tud gyorsan haladni a Prekaszpijszkij gázvezeték megépítésével, akkor az lehetőséget ad a nyugati hatalmaknak arra, hogy Türkmenisztánt a saját oldalukra állítsák. A másik változat iráni gázzal tölteni meg a Nabucco-t. Köztudott, hogy Irán rendelkezik a világ második legnagyobb földgázkészleteivel. Egyes európai vezetők szerint ez az egyetlen megoldás, ha a Nabucco-t életre akarják kelteni. Viszont Irán nukleáris programja, ami instabilitást kelt a közel-keleti térségben egyelőre szinte teljesen lehetetlenné teszi az

együttműködést. Washingtonról sem szabad megfeledkezni eddig persze úgy tűnt, hogy a Teheránnal kötött megállapodás igen komolyan aláásná USA külpolitikáját és az nem támogatná többé a gázvezeték megépülését. De az új elnök teljes 37 http://www.doksihu külpolitikai stratégiaváltást helyezett kilátásba. Így például Barack Obama, iráni vezetőknek küldött video üzenetében békülési szándékát fejezte ki és egy új kezdetről beszélt a két ország viszonyában. Ahogy telik az idő, egyre jobban azt látjuk, hogy az új elnök nagyon jóban akar lenni a térség országaival. A legutóbbi látogatása Törökországba és a váratlan kitérés Irakba azt mutatja, hogy Washington politikája erőteljesen változik. Ez jelentős pozitív hatással lehet a fent említett vezetékre. Ehhez viszont azt is hozzá kell tenni, hogy Irán ez irányú infrastruktúrája nagyon fejletlen. Egyelőre ő maga is importálja az energiahordozókat.

Tehát az iráni gáz csak hosszútávon és rengeteg tőkével megvalósítható terv. A Nabucco-projekt vezetősége nem zárta ki Oroszországot, mint lehetséges szállítót. Moszkva korábban jelezte, hogy szívesen csatlakozna a Nabucco-hoz, mint szállító. Most viszont a projekt menedzsereinek felkérésére azt válaszolta, hogy nem kíván részt venni benne. Nem is tűnik túl átgondoltnak ez az ötlet, mivel a Nabucco célja pont az lenne, hogy nem-orosz eredetű gáz jusson el általa Európába. Kényes pont Törökország is. Annak ellenére, hogy nem termel gázt, döntő szerepe van a gázkérdésben. Egyrészt, a fent említett vezeték jelentős szakasza áthaladna a területén, a BTE és BTC is itt ér véget másrészt 16,7 %-os részesedéssel bír a projektben az állami tulajdonú BOTAS. Ilyen feltételek mellett nem kis beleszólással bír a dolgokba Emiatt több dél-kelet európai ország aggodalma érezhető, mivel nem szeretnének a „nagy

szomszédtól” függeni [mert akkor semmire sincsenek előbb a diverzifikációval, mivel most Oroszországtól függenek később pedig Törökországnak lennének kiszolgáltatva]. Attól tartanak, Ankara a későbbiekben politikai manőverezésre használhatja helyzetét. Ezért az olyan országoknak, mint Görögország, Bulgária és Magyarország a Déli Áramlat szimpatikusabb lehet. Látványos Ankara és Moszkva viszonyának a javulása az utóbbi időben, ami megint csak rossz hír lehet Európának. Az orosz-török kapcsolatok javulására és szorosabbá válására nagy valószínűséggel Barack Obama, USA-elnök látogatása, erőteljes támogatása az ország EU-tagságát illetően és együttműködési szándéka sem képez komolyabb ellensúlyt. Az viszont pozitív hatással lehet a helyzetre, hogy Törökország EUtag szeretne lenni, emiatt „jól kell viselkednie”, hogy ne vívja ki az unió haragját 38 http://www.doksihu 4. sz ábra A Nabucco és a

Déli Áramlat tervezett útvonalai a Kaszpi-régióból DélkeletEurópába35 Forrás: http://www.energytribunecom/articlescfm?aid=590 A 4. sz ábrán azt is láthatjuk, hogy a Nabucco-nak több lehetséges beszállítója van, egyik sem 100 %-os, ez is rámutat a beruházás körüli bizonytalanságokra. 5.21 A 2009. január 26-27-ei Nabucco-konferencia és annak eredményei Az immáron másodszor megrendezésre került budapesti Nabucco-konferencia a projekt megvalósulását szolgáltatott elérni. A találkozó záródokumentuma támogatja és örömmel fogadja az azeri Sah Denis és más – a Nabucco feltöltését biztosító – gázmezők feltárását. Támogatják, az un „Caspian Development Corporation”-t, aminek a célja az EU, mint fogyasztó és a kaszpi-térség, mint ellátó közötti párbeszéd megkönnyítése. Illetve a „Caspian Energy Company” 35 Az ábrán a Nabucco-tól Olaszország felé is meg van jelölve egy útvonal, az IGI-Poseidon

elnevezésű terv. 39 http://www.doksihu tevékenységét is, amely a kazah forrásokat kutatja fel. A két – európai kezdeményezéssel létrejött – vállalat célja a gáz eljuttatása az európai piacra. Az előbbit az Európai Bizottság, az utóbbit pedig az OMV és az RWE hozta létre.36 A találkozó résztvevői megpróbálták mozgósítani a külföldi közvetlen tőke befektetőit a vonatkozó gáztermelő- és tranzit országokban egyaránt. Gyurcsány Ferenc a konferencia előestéjén kiemelte, hogy nem pusztán üzleti projektről van szó, hanem Európa energiabiztonságáról, ezért EU-s forrásokra és garanciavállalásra is szükség van. A konferencián képviseltette magát az Európai Befektetési Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A két intézmény képviselői most először beszéltek konkrétan a projekt finanszírozásáról. Az EIB 2 milliárd eurós hozzájárulásról beszélt, az EBRD részéről nem

érkeztek pontos számadatok. Az akkori állapot szerint az Európai Bizottság is szánt mintegy 300 millió Eurót az előfinanszírozásra a gazdaságélénkítő csomagból, mostanra ezt 200 millióra csökkentették. A teljes beruházás mintegy 8 milliárd Euróba kerülne. A hat tagvállalat – a német RWE, a Magyar MOL, az osztrák OMV, a bulgár Bulgargaz, a román Transgaz és a török BOTAS – jelenleg egy kormányközi megállapodáson dolgozik, amely biztosítja a jogi és működési kereteket a projekt számára. Egy az előbbi megállapodást támogató dokumentumon is dolgoznak, ami az üzleti feltételeket fogja biztosítani. A megállapodások aláírása ezév júniusában várható Törökországban. A tervek szerint az építés 2011-ben kezdődne és a tervek szerint 2019-re fejeződne be teljesen, viszont gáz már 2014-re is kerülne a vezetékbe. A teljes kapacitás évi 31 milliárd köbméter gáz. A konferencián résztvevő azeri elnök, Ihlam Aliyev

megerősítette, hogy Azerbajdzsán fontosnak tartja hozzájárulását Európa energiabiztonságához a Nabucco és más együttműködések keretén belül. Viszont azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a gázt versenypiaci alapon fogja szállítani, célozva ezzel az orosz ajánlatra. A türkmén fél is hasonlóképpen nyilatkozott. A lehetséges szállítók között Egyiptom és Irak is szerepel, de 36 Vladimir Socor, Eurasia Daily Monitor, 2009-01-29 40 http://www.doksihu mivel készleteik nem jelentősek és a gáz eljuttatása a vezetékbe is problémás lenne, nem valószínű, hogy potenciális beszállítókkal áll szemben az EU. Az iráni gáz pedig szinte létfeltétele a Nabucco-nak. Ma Oroszország évente 150 milliárd köbméternyi földgázt exportál Európába.37 Tehát nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Nabucco, a 30 ezres maximális kapacitásával nem jelent gyógyírt minden problémára. Csak segít a diverzifikációban 5.22 A Nabucco sorsa

A jelenlegi EU-s elnökségét töltő Cseh Köztársaság volt miniszterelnöke Mirek Topolanek megjegyezte, hogy a Nabucco projekt az EU egységének az erőpróbája és hogy csak akkor lesz sikeres, ha abszolút prioritásként lesz kezelve a közös energiapolitikán belül. Merkel nemet mondott a Nabucco-ra. Németország különösebben nem támogatta a Nabucco-t – az ő érdeke leginkább az Északi Áramlat megvalósulása – de nem is ellenezte. Viszont a budapesti konferencia után, a március elsejei brüsszeli csúcstalálkozón Merkel asszony – annak ellenére, hogy ezen az eseményen először álltak elő konkrét támogatási tervekkel a fontosabb EU-s pénzügyi intézmények – fellépett a vezeték ellen. Az új tagországok legtöbbjének nagyon fontos lenne a vezeték megépítése, mivel az csökkentené függőségüket az orosz gáztól. De akkor még úgy tűnt, hogy a „nagyokat” ez nem igen érdekli, ők inkább a saját iparukat akarják megvédeni

az összeomlástól. Merkel úgy érvelt, hogy a Nabucco egy kicsit sántít, mert Azerbajdzsán tudna annyi gázt biztosítani, hogy az első ütem beinduljon (de ugye most már ez sem biztos.) Ha pedig a már említett Obama-féle üzenet nem talál süket fülekre Teheránban, akkor még több esély van a gáz zavartalan biztosítására. A finanszírozással kapcsolatban tett kijelentése sem egészen megalapozott, mivel a magánbefektetők nem fognak kezdeményezni egy ilyen nagyszabású beruházásban, ha nem kapnak garanciát. Márpedig a sokat vitatott 5 milliárd eurós segélycsomagból elkülönített 200 millió euró arra lett volna szánva, hogy ezt a 41 http://www.doksihu garanciaalapot teremtse meg. Ez az összeg a beruházás teljes költsége mellett csak jelképesnek hat és nem is fordítottak volna belőle semmit magára az építésre. Köztudott, hogy Németország hozzájárulása az EU-s büdzséhez a legnagyobb. Az is viszonylag nyilvánvaló, hogy az

Északi Áramlat megépítése leginkább az ő és Moszkva közötti kapcsolatokról szól. Főleg, amióta megváltoztatták az eredeti terveket és a vezeték megkerüli a lengyel és a balti-államok fenségvizeit és a terv tulajdonképpen európaiból orosz-német prioritássá vált. Tehát Berlinnek nem áll érdekében a Nabucco-projekt EU-s finanszírozása. Merkel asszony Hose Manuel Baroso – Európai Bizottság elnökének – írt levelében aggodalmát vélte kifejezni az EU egységes Nabucco-támogatásával kapcsolatban és azt a célt szándékozta elérni, hogy az Északi Áramlat, a Déli Áramlat és a Nabucco egyenlő megítélésben és bánásmódban részesüljön az európai részről. Egy ideig úgy tűnt, hogy a német kancellár el is érte célját, mivel a március 16-án megrendezett külügyminiszterek tanácskozásán a Nabucco-t kivették az unió gazdaságélénkítő csomagjának energetikai projektjeiből és az előzőleg rá

elkülönített összeget más energiaprojektekre csoportosították át illetve a már meglévők kaptak volna több pénzt. Az orosz médiában az eseményeket pedig a Déli Áramlat győzelmeként könyvelték el és üdvözölve fogadták. Ezt a döntést több kelet-európai vezető is mély megdöbbenéssel fogadta és jelezte, hogy az unió állam- és kormányfőinek március 19-20-án esedékes találkozóján fellép ellene. Donald Tusk, a lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy minden erejével azon lesz, hogy meggyőzze Németországot a projekt fontosságáról és támogatásának szükségességéről. Kóka János, a Nabucco bizottság elnöke, pedig levélben fordult az akkori magyar kormányfőhöz, azzal a kéréssel, hogy az ragaszkodjon a gázvezeték megépítésének közösségi támogatásához. „Világosan látható, hogy az eddig stratégiai uniós projektként emlegetett Nabucco megvalósulását tagállami különalkuk és lobbi érdekek

igyekeznek ellehetetleníteni “- fogalmazott Kóka János.38 38 http://www.hirszerzohu/cikkhatarozott fellepest var koka gyurcsanytol nabucco- ugyben.101710html, letöltve: 2009-03-21 42 http://www.doksihu 5.23 Mégis lehet Nabucco A Nabucco-program rákerült az 5 milliárd eurós csomag projektlistájára. Az európai hozzájárulás mértéke 200 millió euró lesz. Ezt arra szánjak majd, hogy különböző garanciákat biztosítsanak a résztvevőknek, illetve hogy azok a piaci viszonyokhoz képest jobb feltételekkel jussanak kölcsönökhöz. Merkel asszony viszont kijelentette, hogy a Kelet-Európai országoknak szánt segélyt rövidtávon kell elkölteni, hogy az minél előbb kifejtse hatását a gazdaságokon, ez megint csak veszélybe sodorhatja az olyan hosszú távú beruházásokat, amit pontosan ezen országoknak állnak érdekében (lásd Nabucco). 5.24 Így emlegeti Kegyelemdöfés a Nabucco-nak? a média az azeri-orosz “megértési

memorandum”-ot. A hagyományosan Nyugat-barát Azerbajdzsán egyre nehezebb helyzetbe kerül. Brüsszel tétlensége és Moszkva növekvő befolyása a régióban két tűz közé szorítja. Úgy tűnik, hogy Baku Moszkvát választja. Március 27-én az Gazprom és a SOCAR megállapodása értelmében a jövő évtől kezdődően Azerbajdzsán gázt fog importálni Oroszországba. Több szakértő, köztük Pavel K. Baev, az oslói International Peace Research Institute vezető kutatója szerint a projekt ellehetetlenítheti a Nabuccot, mivel az EU által tervezett gázvezeték forráshiány miatt főleg azeri gázon alapult. Egy újabb vezeték megépítésével tervezik a gázt a Déli Áramlaton át eljuttatni Európába, amely – micsoda egybeesés! – mint a Nabucco, egy opera főhőséről “Igor herceg”-ről kapta a nevét. Ez nemcsak kevesebb gázt jelent a Nacucco-nak, hanem azt is, hogy befektetőket sem találnak a projekthez. Úgy tűnik, hogy ez a megállapodás

csak része egy nagyon átgondolt stratégiának az orosz oldalról. Moszkva támogatja a Kaszpi Gazdasági Együttműködési szervezetet, ez a térségbeli országok kezdeményezése, amely főleg az energetikai szektorban működne együtt. Ha a “Kaszpi Ötök” – Oroszország, Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán és Türkmenisztán – komolyabban is összefognak, akkor belegondolni is rossz, hogy Európa energiaellátására ez milyen hatással lehet. A most még csak gyerekcipőben járó együttműködésben nagy valószínűséggel Moszkva lesz az “idősebb testvér”, de Teheránról sem szabad megfeledkezni. Ha két ilyen ország összefog, akkor Brüsszel és Washington 43 http://www.doksihu elfelejtheti, hogy bármiféle befolyást szerezhet a régióban. A gázhoz pedig csak orosz vezetékeken át lehet majd hozzájutni. 5.25 Nem hagyja magát az „operahős” Reinhard Mitschek, Nabucco Gas Pipeline International vezérigazgatója a bulgár Dnevnik-nek adott

interjújában azt mondta, hogy a projekt partnerei júniusban fogják aláírni a kormányközi megállapodást. A beruházás gyakorlati megvalósítása pedig az aláírást követően fog megkezdődni. Az év végére a konzorcium meg akarja kezdeni a műszaki előkészítést. Maga az építés pedig 2011-re fog megkezdődni Ami a pénzügyi hátteret illeti, annyit tudni, hogy az Európai Befektetési Bank hajlandó a költségek mintegy negyedét, azaz kb. 2 milliárd eurót állni Arra a kérdésre, hogy ki adja majd a gázt nem kaptunk új választ. Csak a szokásos Türkmenisztán, Azerbajdzsán, hosszútavon Irán, Irak, Egyiptom van a listán. A Gazpromot is megint megemlítette, bár nem igazán értem, hogy miért ragaszkodnak hozzá ennyire. Hiszen nyilvánvaló, hogy az oroszok nem kérnek a projektből. 5.26 A német RWE új lapokat oszthat Előrelépés lehet a német RWE bakui irodájának 2009. március 9-ei nyitása A Nabucco projekthez néhány hónapja

csatlakozott német energiavállalat célja ezzel, hogy előkészítse a Nabucco-ban szállítandó gáz beszerzését. Grossman, az RWE elnöke beszédében kiemelte, hogy fontosnak tartja az helyi energiaszektorral való együttműködést. Eddig csak az OMV-nek volt bakui irodája. Két ilyen jelentős vállalat képviselete Azerbajdzsánban elősegítheti az európai térnyerést a régióban. A német energiaóriás sikeres taktikázásának eredményeképpen pedig egy nagyon jelentős megállapodáshoz jutott Európa. A két partner abban egyezett meg, hogy a német cég földgázmező fejlesztésekben fog segíteni Türkmenisztánnak. Az együttműködés során a türkén gáz eljuttatásán Németországba és Európába fognak dolgozni. Illetékesek szerint ez óriási áttörés lehet az EU számára, hisz ezáltal biztosan megvetheti a lábát az térségbeli energiaszektorban. Tény és való ez óriási nyitást jelent a nyugat felé Türkmenisztán részéről. De én

még így is szkeptikus vagyok Attól, hogy az RWE a Nabucco-csoport tagja, elsődlegesen mégiscsak német vállalat. Köztudott, hogy Berlin és Moszkva nagyon 44 http://www.doksihu szoros kapcsolatban állnak egymással, főleg az energiaszektor területén. Azt is láthattuk, hogy Moszkva látványosan magára haragította Asgabatot az legutóbbi gázcsőrobbanás miatt és annak ellenére, hogy Türkmenisztán számon kérte rajta az esetet, nem reagált rá különösebben. Bennem felmerül a kérdés: nem lehet, hogy ez egy célzott lépés volt? Nem fordulatot elő, hogy zárt ajtók mögött Moszkva „átengedte” a terepet Berlinnek? Mivel az európai játékos, nem fogja senki ellenezni a terjeszkedését a térségben. Továbbá mindenki biztosra veszi, hogy a gázt a Nabuccon-n keresztül akarják majd eljuttatni Európába. Azt tudjuk, hogy Merkel asszony egyáltalán nem támogatja a Nabucco-t. Így hát hol a garancia arra, hogy az RWE nem gondolja meg magát és

nem áll be a Déli Áramlat mögé? Mindez lehet kissé abszurdnak hangzik, de ha figyelembe vesszük, hogy a megint csak Nabucco-tag OMV nem pirult bele a MOL-részvények eladásába, akkor az RWE miért jönne zavarba? 5.3 Melyik út járható? A két vezeték helyzetét és a fenti gondolatmenetet leginkább egy SWOT-analízis segítségével tudom szemléltetni és összefoglalni. Ezzel az elemzéssel pontokba csoportosítom a projektek erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és fenyegetéseit, tehát a jelenlegi állapot felmérése mellett jövőt is prognosztizálom. Az erősségek és gyengeségek belső tulajdonságok, a lehetőségek és fenyegetések olyan külső adottságok, amelyek a két projektre hatnak és azokat nem lehet vagy nagyon nehéz befolyásolni. Nabucco Erősségek: • Az USA is támogatja • Hivatalosan is EU-prioritás (politikai, nem gazdasági okok miatt) • Hozzájárulna az európai ellátási útvonalak diverzifikálásához •

Csökkentené a közép-és kelet-európai térség, így egész Európa energiafüggőségét egyetlen szállítótól, Oroszországtól • Már elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya 45 http://www.doksihu • Júniusban kerül aláírásra a kormányközi megállapodás, ezután pedig megkezdődhet a beruházás gyakorlati megvalósítása • A projekttársaság tagjai között olyan jelentős vállalatok vannak, mint a német RWE, a magyar MOL, az osztrák OMV és a török Botas • Az RWE jelentős terjeszkedése a Kaszpi-térségben • Több lehetséges beszállítója is lehet, a gázt nem egy forrásból akarják biztosítani • Olcsóbb a Déli Áramlathoz képest • Megépítése egyszerűbb, mivel a szárazföldön haladna át Gyengeségek: • Az EU egyik legtöbb megosztást okozó beruházása • A nagyobb nyugat-európai országoknak nem kötődik hozzá érdekük, így nem is támogatják különösebben • Bizonytalan a finanszírozása •

Nincs a projekt mögött egyetlen erős irányító • A sok tag széthúzó erő lehet, már most is vannak belső ellentétek (MOL-OMV ügy), így nehezebb az együttműködés • A kivitelezés határideje ki lett tolva • Nem oldja meg, az energiafüggést, csak nagyon kismértékben enyhíti Lehetőségek: • Több, a térségben már megépült vezeték is csatlakozna a Nabucco-hoz o Irán-Törökország gázvezeték o Transz-Kaszpi vezeték (TCP) – még csak terv o Baku-Tbiliszi-Erzurum vezeték (BTE) o Dél-kaukázusi vezeték (SCP) • A kialakult világgazdasági válság: o Európa kevesebb gázt vesz Oroszországtól, ezért az is kevesebb gázt tud átvenni a kaszpi-térségbeli partnereitől, ez pedig felszabaduló forrásokat jelent 46 http://www.doksihu o Az építőiparban is áresések vannak, ezáltal olcsóbbá válhatnak az egyes nyersanyagok o A beruházás új munkahelyeket teremtene • Láncreakció indulhat be a kaszpi-térségben, ha

Türkmenisztán kapcsolatai szorosabbá válnak az EU-val, akkor a többi környező ország is kedvet kaphat az együttműködéshez • Az azerbajdzsáni Sah-Denis II földgázmező még több gázt tudna biztosítani a vezetéknek és Európának Fenyegetések: • A vezeték útvonala politikailag instabil területeken is áthaladna, ilyen Törökország, amely sok fejfájást okozhat a jövőben • A vezeték ki lehet téve egyes terrorcsoportok támadásainak • A kapcsolódó infrastrukturális beruházások időigényesek, nem oldhatók meg egyik napról a másikra • A forrásai (gáz) is bizonytalanok • A már említett Sah-Deniz II forrásai csak 2013-ban lesznek elérhetőek és szoros verseny folyik értük • Az állandóan változó nemzetközi helyzet a térségben (lásd Türkmenisztán játéka) • A Kaszpi-tenger területei felett uralkodó bizonytalanság • A térségből Kínába is épül vezeték (Türkmenisztánból) ez

„elszívhatja” a gázt az EU elől • Oroszország Déli Áramlat személyében hasonló útvonalon tulajdonképpen ugyanazt a gázt ugyanannak a piacnak kínálná Déli Áramlat: Erősségek: • Útvonal diverzifikációt jelent Európa számára • Biztosítva vannak a gázforrásai • A Gazprom „marketingpolitikája” erős, egységes képet alakított ki a projektről 47 http://www.doksihu • Komoly európai támogatásban részesül Olaszország felől (mivel a projekttársaságban a Gazprom az olasz Eni-vel társult) • Megvalósításához a Gazprom egyenként, kedvező ajánlatokkal győzi meg az érintett országokat • Megépítése kizárná a problémás tranzit országokat Gyengeségek: • Finanszírozása Moszkván alapszik, ez a világgazdasági válság miatt pedig nagy terhet ró az orosz gazdaságra • Sokkal drágább, mint a Nabucco • Megdrágítaná a gázt az európai fogyasztók számára • Bonyolult

kivitelezés: o Fejlett technológia igény o Egyenetlen tengerfenék o Korrózióveszély • Még mindig nem készült el a megvalósíthatósági tanulmánya • A befejezés időpontját már most későbbre tették két évvel Lehetőségek: • A vezeték bővítené Oroszország piaci részesedését Európában • Elősegítené az integrációt a felek között • Hosszú tavú szállítási szerződések megkötése az európai fogyasztókkal közvetlenül Oroszországgal Fenyegetések: • Az EU nem Az EU-nak támogatja egyértelműen • van saját projektje a térségre vonatkozóan (Nabucco) • Nincs forrása 48 sok finanszírozási http://www.doksihu Az energiaárak csökkenése o miatt a Gazpromnak is sokkal kevesebb a bevétele • Ukrajna késleltetheti a megépítését • Megkérdőjelezhető ökológiai szempontból • Európa csökkenő Putyin miniszterelnök földgázigénye • hiánya a szófiai konferencián

bizonytalanságot kelthet a projekt körül Láthatjuk, hogy a két projektnek sok közös vonása van, de van, amiben teljesen ellentétesek. Mindkettő a diverzifikációt hivatott elősegíteni A Nabucco a források megoszlását a Déli Áramlat – az útvonalakét. Viszont egyik vezeték sem jelent megoldást Európa energiafüggésére, mivel a vezetékek kapacitása 30-30 milliárd köbméter. Ez egyenként olyan 6-8%-a az össz-európai fogyasztásnak. Most úgy tűnik, hogy a Nabucco lépéselőnyben van, de a Déli Áramlatot erőteljesen promotáló Gazprom is mindent megtesz annak érdekében, hogy ne a Nabucco valósuljon meg. Az egyetlen egyértelmű tény a két vezeték körül, hogy egyik sem tökéletes megoldás. Mindkét tábornak vannak érvei és ellenérvei. Érdemes lenne viszont elgondolkodni egy harmadik megoldáson. Van-e értelme milliárdokat költeni presztízsberuházásokra, amikor lehetnek olcsóbb megoldások is. Ha a térségben már meglevő

infrastruktúrát megvizsgáljuk, akkor látható, hogy kisebb befektetésekkel is el lehetne juttatni a gázt Európába. A Törökországban már épült vezetékeken át pillanatok alatt eljuttatható a gáz az európai fogyasztókhoz. Az már látható, hogy Törökországnak óriási jelentősége van ebben a kérdésben, akkor miért ne lehetne kihasználni az ő területein áthaladó csöveket? Amelyek ráadásul többnyire Kelet-Nyugat irányúak és a tengerparti vidékekhez is ki vannak építve. Több új vezeték is tervben van Akkor miért nem invesztál az EU inkább ezekbe, ahhoz hogy az oly fontos kaukázusi gáz eljusson hozzá? A Kék Áramlat által az ország az orosz gáz tranzitja is lehetne. Van is un Kék Áramlat II elnevezésű terv, de abban Ankarának is szava lehetne. Moszkva azért is hallgat erről a projektről, mert az ő érdeke az, hogy nemcsak a gáz, de annak az útvonalai is 49 http://www.doksihu befolyása alatt legyenek. Törökországot

pedig már többször tranzit szempontjából problémás félnek minősítették az oroszok. A már sokszor emlegetett LNG-szállítások is könnyen megoldhatóak Törökországból, hisz területének túlnyomó részét tenger mossa. A BTC vezeték a török Ceyhanban ér véget. Érdemes lenne itt egy LNG-terminált építeni A Kék Áramlat a Durusu terminálba hozza gázt, amely megint csak tengerparti hely, itt is elképzelhető lenne egy cseppfolyósító üzem. Az alábbi ábra jól szemlélteti a fent leírtakat. Láthatjuk az országnak mennyire kedvező a földrajzi elhelyezkedése és az, hogy Európa számára milyen fontos szerepet játszik. 5.sz ábra Törökország gázvezetékei Forrás:http://www.geniorg/globalenergy/library/national energy grid/turkey/EnergyOverviewofTu rkey.shtml 50 http://www.doksihu A Fekete-tengeren Romániába és Bulgáriba, a Földközi-tengeren pedig Európa mediterrán országaiba juthatna el a cseppfolyósított földgáz.39

Onnan pedig vezetékeken át Európa belső részeire. Itt szükség lesz újabb beruházásokra, mivel Délkelet-Európában a vezetékhálózat nem annyira sűrű. Egy Észak-Északnyugat irányú fejlesztést lenne érdemes végrehajtani. A szükséges összeköttetések rajta is vannak az EU támogatási listáján Az alábbi ábrán jól alátámasztja gondolataimat. A megvalósítandó interkonnekciók pirossal vannak jelölve. 6.sz ábra A szükséges fejlesztések Délkelet-Európában a zavartalan gáztranzit érdekében Forrás: www.molhu Ukrajnáról pedig továbbra sem szabad megfeledkezni. Nem kell bedőlni az orosz marketingnek, amely célja az országot megbízhatatlan partnernek beállítani azért, hogy a Déli - és az Északi Áramlat megalapozottnak tűnjön. (lásd 13 sz melléklet) 39 Ha a horvát Krk-szigeten megépülne egy fogadó terminál, onnan könnyen lehetne továbbítani a gázt. A prokejthez sajnos egyelőre nincs elég erőforrás 51

http://www.doksihu A nagy port kavart ukrán-EU megállapodást véleményem szerint át kellene alakítani valamelyest vagy kiegészíteni egy Oroszországra vonatkozó záradékkal, amely biztosítja számára a szakértői jelenlétet a felújítás során. Hisz mégiscsak övé a vezetékeken át szállítandó gáz. Ha pedig nagyon ragaszkodik hozzá, akkor miért is ne járulhatna hozzá anyagilag is, bár szerintem Moszkva jobban jár, ha ezt nem erőlteti. Ha ez a terv megvalósul, akkor szerintem a gázszállítások stabilizálódnak. Egy ilyen nagyszabású projekt, amelyben mindhárom fél részt venne, remélhetőleg összekovácsolná őket. 5.31 Az északi útvonal Amikor a „járható útvonalakról” beszélünk, akkor nem lehet nem megemlíteni az Északi Áramlatot. A vezetéket rengeteg támadás érte Európából Ennek több oka van Az eddig csak orosz-német érdekeltségű projektet ilyen-olyan érvekre hivatkozva leginkább azok az országok ellenezték,

amelyeket a vezeték megkerülne. Lengyelország, a Litvánia, Lettország és Észtország támadja a projektet a leginkább. A támadások idővel átcsaptak új útvonalak ajánlásába, mivel az érintett országokban liberálisabb kormányok alakultak, amelyek felismerték az orosz gáz jentősségét és többnyire túlléptek a történelem során kialakult sértődöttségeiken. A két „eredeti” fél – Oroszország és Németország – rájött arra, hogy sokkal könnyebben megvalósíthatják a vezeték megépülését, ha más országokat is bevonnak a beruházásba. Az eredetileg csak Németországig építendő vezeték legújabb tervek szerint egészen Nagy-Britanniáig lemegy. Ezt a vezetéket is leginkább egy SWOT-analízissel tudom jellemezni. Ezért következőkben összeállítok egyet az Északi Áramlatra vonatkozóan. Ebben az esetben általánosabb lesz az elemzés. Leginkább csak körvonalazni akarom a projekt jellemzőit, mivel kutatásaim célpontja

leginkább a kelet- és délkelet- európai régióra összpontosulnak. Viszont a teljesebb kép érdekében Északra is kitekintést kell tenni. Északi Áramlat 52 http://www.doksihu Erősségek: • Erős háttérrel rendelkezik Oroszország és Németország személyében • Egyre több ország lesz bevonva a projektbe, ezzel nagyobb európai támogatást kap o Finnország várhatóan júniusban ad áldást rá, ez pedig az érintettek reményei szerint láncreakciót válthat ki és a többi ország is igent mond majd • Gázforrásai az óriási szibériai mezőkből lesznek biztosítva • Már most rendelkezik konkrét szállítási szerződésekkel: o A német Wingas-zal évi 9 milliárd köbméter gáz 25 éven keresztül o Dániával évi 1 milliárd köbméter gáz 20 éven át, illetve Dánián keresztül Nagy-Britanniába is kerül majd gáz o Az E.On-nal is van szállítási szerződése évi 4 milliárd köbméter gázról • Több komoly európai

céggel vannak alvállalkozói szerződései (német, finn, holland): o Ez biztosítja a magas minőségű kivitelezést o A gazdasági válság közepette munkát, bevételeket biztosít az érintetteknek (többnyire európaiaknak) • Költséghatékonyság: o Nem kell szállítási díjat fizetni harmadik félnek o Bizonyos technikai okok miatt alacsonyabb fenntartási költsége lesz Gyengeségek: • Legnagyobb kétség a Balti-tenger ökoszisztémájának a megbomlása o A tenger vize „állóvíz” o Rengeteg 2. világháborús fegyver van a tenger mélyén o Sok vegyi hulladékot dobtak bele o Ellenzi a WWF • Bonyolult kivitelezés • Korrózióveszély Lehetőségek: • Új támogatók szerzésével erősebbé válik az európai elfogadottsága 53 http://www.doksihu • Északról indulva Európa nagy részét elláthatja gázzal, az európai gázhálózat kiterjedtsége és további fejlesztései miatt • A Jeges-tenger mélyén található készletek

feltárásával (ami Moszkva célja) biztosítva lesz az utánpótlás • Biztonságosabbá teszi a gázellátást a tranzit országok megkerülésével Fenyegetések: • A finanszírozására vonatkozóan: o 70%-ban külső finanszírozáson alapul o a „külső” részt banki kölcsönök formájában kell előteremteni o mivel államilag nem támogatott, üzleti projektről van szó, a jelenlegi pénzügyi válság közepette nehezebb lesz kölcsönökhöz jutni • A költséghatékonyságra vonatkozó pont vitatható • Nemzetközi természetvédelmi szervezetek további ellenzése Látható tehát, hogy az Északi Áramlat a legesélyesebb arra, hogy belátható időn belül gázzal lássa el Európát. Míg a Déli Áramlat és a Nabucco között éles verseny folyik, aminek akár az is lehet a vége, hogy egyik projekt sem valósul meg, addig az Északi Áramlatnak nincsenek ilyen jellegű problémái. A SZOT-analízis is mutatja, hogy sokkal több pozitívuma,

mint negatívuma van. Jelentősége azért is nőtt meg, mert az EU több, Észak- Dél irányú gázvezeték összekapcsolást is támogat a gazdaságélénkítő csomagon belül. Ebből kifolyólag az Északi Áramlatból akár Magyarországig is eljuthat az oly fontos energiahordozó. Ebben a vezetékben pedig tényleg orosz gáz fog folyni Hiszen köztudott, hogy Moszkva a Déli Áramlatot nem éppen a saját gázkészleteivel akarja megtölteni. 6. Stratégiai játékok Az energiakészletekkel rendelkező és az azokra a készletekre kiéhezett országok mindig két homlokegyenest ellenkező stratégiát követnek. Vegyük példának az Európai Uniót és Oroszországot. EU-s oldalról az energiastratégia feladata nem más, mint az energiaellátás zavartalan biztosítása – ez az un. ellátás orientált elmélet Míg az orosz oldal részéről – a keresletorientált elmélet alapján – a cél a kereslet biztosítása. A két félnek teljesen más érdekei vannak és

azokat keményen érvényesíteni is szeretnék. A Nabucco és 54 http://www.doksihu a Déli Áramlat körüli stratégiai csaták jól reprezentálják az aktuális EU-orosz „erőviszonyokat” az energetikai területen. Világviszonylatban persze nem lehet csak rájuk koncentrálni. Mint új játékosok keresleti oldalon itt van India és Kína, a kínálati oldalon pedig – Irán. Úgy tűnhet, hogy az „öreg harcosok” – USA, Oroszország – kezdenek visszavonulni a háttérbe és onnan, látszólag néha csak figyelni az eseményeket, de valójában aktív részt vesznek bennük. Az Irán körüli események hátterében – főleg orosz szakértők szerint – az ország gázkészleteinek elosztása áll. Néhány éve felvetődött, hogy gázvezetékeket kell építeni Kína és India irányába. Amikor az ötlet kezdett komolyra fordulni, akkor hirtelen Pakisztánban – a kulcsfontosságú országban – zavargások kezdődtek el, a helyzet pedig az óta sem

javult. Így hát nincs az az épeszű befektető, aki ott gázvezetéket akarna építeni és Afganisztán sem megoldás. Konstantin Szimonov, az orosz Nemzeti Energetikai Alap igazgatója washingtoni szálakat vél felfedezni az események hátterében. Szerinte USA érdeke, hogy a térségbeli gáz ne jusson el Keletre, így hát mindent megtesz azért, hogy az Európába – vagy legalább is ne Kínába – kerüljön. Tulajdonképpen, ha megpróbálok az egyes nyilatkozatok, tanulmányok és események mögé látni, azt is mondhatom, hogy itt USA versus Kína és India csata – is – folyik. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkezendő 15-20 évben még mindig a fosszilis energiaforrások fognak dominálni a gazdaságban. Ezekből pedig véges készletek vannak. A harc értük pedig egyre élesedik, elosztásuk pedig „aki kapja – marja” alapon történik majd. 6.1 A gazdasági és pénzügyi válság hatása az energiastratégiákra A gazdasági és pénzügyi szektorban

végbemenő folyamatok alaposan megrázták a világot. A gazdasági teljesítmény idén 1,3%-kal csökkent világátlagban és a 2010-es évre is csak alig 2 %-os növekedést prognosztizálnak a szakértők. A fellendülés lassúnak ígérkezik, de jó hír az, hogy már jövőre számíthatunk rá. A kormányok gazdaságélénkítő csomagjai által több trillió dollár kerül a gazdaság „vérkeringésébe” ezek rövidtávon hivatottak eredményt hozni. Nyilván befolyásolja a kialakult helyzet a stratégiákat. Hisz az energiahordozók árai mélyrepülése következett be. Ami az olyan országokat, mint Oroszország fájdalmasan érintette, hisz óriási bevételkieséssel kell számolnia a gazdasága gerincét képező 55 http://www.doksihu energiaszektorban. Ez pedig leginkább a fejlesztéseken, új beruházásokon ütközik ki A válság talán arra készteti majd az országokat, hogy alaposabban átgondolják nagyszabású terveiket és az olyan

költséghatékonyabb megoldások felé forduljanak, mint a meglévő infrastruktúra felújítása (Ukrajna) és kiegészítő beruházások végrehajtása. Azt viszont nem tartom valószínűnek, hogy a jelenlegi állapotok jelentős erőviszony átrendeződéssel érnének véget. A gazdaság még mindig – mint már többször is említettem – a fosszilis energiaforrásokon alapszik. A megújuló energiaforrások felé csak nagyon lassan mozdul el a hangsúly. Ebből kifolyólag, még mindig a kőolajban és földgázban gazdag országok befolyása, stratégiai céljai fognak dominálni. Pillanatnyilag hogy Oroszország veszíteni látszik a Kaszpi-térsébeli befolyásából, de én emögött csak időszakos visszahúzódást sejtek. Putyin miniszterelnök látványosan ignorálja az április végi konferenciákat Asgabatban és Szófiában. Ezzel talán azt jelképezve, hogy nincs szüksége újabb egyeztetésekre, ha valaki akar valamit, az jöjjön el Moszkvába (Szergej

Sztanisev, bulgár kormányfő látogatása). Véleményem szerint a „játékosok” nem fogják feladni játszmáikat és pozícióikat. A gazdasági válságból felépülve tovább folytatják a taktikázást 6.2 Az orosz „oszd meg és uralkodj” stratégia Az új gázvezetékek megépítése Kelet-Ázsiába és LNG terminálok létrehozása hosszútávon veszélybe sodorhatja az EU, mint legjelentősebb fogyasztó helyzetét Oroszország számára. Mivel ez által a világ bármely pontjára tud majd szállítani Ezt komolyan is veszik az oroszok. Idén – 2009 – februárban megnyitották az első LNGteminált40 Szahalin szigetén, a Szahalin-II projekt keretén belül Az ünnepélyes megnyitón a felek kifejtették, hogy ezzel a beruházással a cseppfolyósgáz szállítások világpiacán 5%os részesedésre számítanak. 41 Moszkva tovább növeli befolyását és tovább csökkenti az egységet az egyes EU-s tagállamok között kétoldalú egyezmények

aláírásával. Ez egyelőre sikeres „oszd meg és uralkodj” taktikának tűnik, amivel az EU csak úgy tudna szembeszállni, ha létrehozna egy egységes belső energiapiacot. 40 2003 óta mintegy tíziezer ember dolgotzott a megvalósításán. A fő felvevő pedig japán lesz 41 http://www.gazpromru/news/2009/02/181035 34303shtml, letöltve:200-04-08 56 http://www.doksihu Az orosz befolyás csak tovább nő az Északi Áramlat (Északi-tenger alatt) és a Déli Áramlat (Fekete-tenger alatt) megépítésével. A projektek kétoldalúak abból a szempontból, hogy egyrészt diverzifikációt jelentenek az EU számára, mivel több útvonalon kaphatja a gázt és megkerülik a jelenlegi, sokszor problémás tranzit országokat is. Másrészt a vezetékekben folyó gáz még mindig orosz lesz. Tehát nem a források lesznek diverzifikálva, hanem csak az útvonalak. Ha megépülnek, akkor azon országok, amelyeket át fogják szelni még jobban rá lesznek utalva az orosz

gázra. Németország, Dánia, Finnország az Északi Áramlat, Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia és Ausztria pedig a Déli Áramlat esetében. Az új vezetékek megépítésével a Gazpromnak nem kellene többé szállítási díjat fizetnie, ami a legnagyobb működési költsége jelen pillanatban. Dmitrij Medvegyev, orosz elnök szavait idézve, ha a két vezeték megépül, akkor „Európa energiabiztonsága keretbe lesz foglalva és biztosítva orosz forrásokból”. Nem biztos, hogy Brüsszelnek örülnie kell egy ilyen orosz energiagyűrűnek, ami itt kirajzolódni látszik. De nem úgy néz ki, hogy erre van más megoldás Franciaország beszáll az Északi Áramlatba és Litvánia is azzal az ötlettel jött, hogy inkább az ő területén át haladjon a vezeték. Hivatalos források alapján ezt elsősorban természetvédelmi megfontolásokból teszi, de a napnál is világosabb, hogy szüksége van az orosz gázra és békülni akar Moszkvával. Az EU

számára egyetlen vállalattól való függés, amely ráadásul szorosan kötődik az adott ország kormányához, illetve amely működése és tevékenysége egyes esetekben átláthatatlan –, az USA számára pedig a közép-ázsiai országok felett való túlzott befolyása, ill. az EU, mint fontos partner helyzete okoz fejfájást a Gazprom és Moszkva Az Európai Bizottság többszöri kérése ellenére a Gazprom nem tette nyilvánossá szállítási és finomító tevékenységét. Az európai részről is ellenállással találta magát szemben az EB Az olyan országok, mint Németország és Franciaország sem volt hajlandó nyilvánossá tenni az ez irányú tevékenységét. Az un. kettős mérce Oroszországgal szemben megint megmutatkozik, mivel az EB továbbra is ragaszkodik a nem EU-s vállalatok – adott esetben főleg a Gazprom – transzparens működéséhez. Ennek tükrében Moszkva előnyösebbnek tartja azt, ha az egyes tagországokkal működik

együtt. Ami, mint már említettem jócskán megnehezíti az egységes 57 http://www.doksihu energiapolitikát az EU-n belül. Illetve lehetővé teszi azt, hogy Moszkva bevessen különböző, nem éppen etikus módszereket ahhoz, hogy a partnerországok a neki előnyös projekteket támogassák. 7. Mitévő legyen Európa? Jogos a kijelentés, miszerint Európának diverzifikációra van szüksége az energiaellátás terén. A találós kérdés viszont az, hogy Oroszországtól „elpártolva” bizonytalan források felé vegye az irányt vagy együttműködjön vele. Dolgozatomban erre próbáltam választ adni az olvasónak – és jómagamnak is. Viszont hamar rá kellett jönnöm arra, hogy a kérdés nem egyszerű és nincs rá egyértelmű válasz. A következőkben néhány ajánlással, zárógondolattal és a jövőbe való betekintéssel szeretném lezárni a munkamát. 7.1 Rövidtávú kitekintés, ajánlatok Véleményem szerint Brüsszelnek mindenféleképpen

kettős stratégiát kell alkalmaznia, a diverzifikációra és integrációra támaszkodva. Oroszország integrációja az európai gázpiacba segít abban, hogy ne romoljanak meg a kapcsolatok Moszkvával miközben Brüsszel annak a prioritásnak is eleget tesz, hogy diverzifikálja a gázbeszerzési forrásokat. A diverzifikáció, ami magában foglalja az új vezetékek, LNG terminálok és kapcsolódó infrastruktúra megépítését, továbbá alternatív energiaforrások fejlesztését természetesen sokkal több időbe fog telni, mint a fent említett integráció. Van elég gáz Európa számára, csak az egyes útvonalakat övező bizonytalanságokat kell kiiktatni illetve a projekteket a rizikójuk mértéke alapján kell rangsorolni. A már többször említett közös szabályozás segítene létrehozni egy egységesebb és rugalmasabb piacot, amely gyorsan tudna reagálni a külső hatásokra és segítene kiegyenlíteni Európa aránytalan függőségét

Oroszországtól. Kutatásaim egyik szomorú meglátása az volt, hogy sajnos egyelőre a legérzékenyebb kérdésben mutatkozik meg a legjobban mennyire erős az egyes tagországok „énképe” és mennyire „önzőek”, ha a saját energiabiztonságukról és egyéb régóta bevált szokásaikról van szó. Itt ütközik ki, hogy az EU-nak még nagyon hosszú utat 58 http://www.doksihu kell bejárni ahhoz, hogy a tagállamok rövidtavú nemzeti érdekeik fölé emelkedve saját maguk is egy egységes egésznek lássák azt az intézményt, amelybe önszántukból csatlakoztak. Ha ez megtörténik, akkor az olyan külső „betolakodóknak” mint a Gazprom nem nyílna lehetősége a fentebb részletezett taktika folytatására, nem sikerülne belülről rombolnia az egységet. A helyzet jelenlegi állapota szerint ezek csak nagy szavak A megvalósulás időtávlatát tekintve több évtizedről van szó, tehát ez egy vízió – ezt kell szem előtt tartani, efelé kell

igyekezni megtalálni az utat. Az utat pedig most keressük Operatív szinten egyelőre regionális együttműködések és hálózatok összekötése a cél. Efelé lassan, de biztosan halad az EU, mivel egy adott régió országai általában hasonló problémákkal állnak szemben és azokra hasonló megoldásokat keresnek, ezáltal pedig könnyebb együttműködniük. Munkám során a Déli Gázfolyosó stratégia elemzése volt a központi elem. Ez a pont az európai energiapolitikában okoz a legtöbb fejtörést a szakértőknek. Próbáltam rávilágítani arra a tényre, hogy nem szabad elvakultan ragaszkodni a két vezeték – a Nabucco és a Déli Áramlat – egyikéhez és nem érdemes presztízskérdéssé avatni a megvalósulásukat. Tovább kell gondolkodni A jelenlegi pénzügyi válság is hatással van a beruházásokra. Persze leginkább azt halljuk mindkét tábortól, hogy az építés most megéri, mivel csökkentek az anyagköltségek és a beruházások új

munkahelyeket teremtenek. Ez igaz is. Az érdekek harcában viszont látótávolságon kívülre kerülnek az olcsóbb alternatívák. Ilyen a már általam elemzett török és ukrán illetőségű megoldás Ez a két opció sokkal költséghatékonyabb és gyorsabb lenne, mint új vezetékek építése, amelyeknek az átadási határidejét egyre csak halogatják. A jövőre gondolva a jelenben nem szabad megfeledkezni arról, hogy kicsit több mint fél év múlva megint kezdődik a fűtési szezon és annak ellenére, hogy a gázárak és a fogyasztás is esett – az orosz gáz részaránya nem változik szignifikánsan, sőt. Gázra pedig most van szükség, nem 2013-ban vagy 2015-ben 7.2 Zárógondolatok A két fél között – EU és Oroszország – retorika szintjén többnyire jól működnek a dolgok. A különböző csúcstalálkozókon – mint például a legutóbbi G20-as csúcs – hangsúlyozzák az értékek fontosságát, a kapcsolatok szorosságát, az

együttműködésből 59 http://www.doksihu fakadó hasznokat mindenki számára. Említésre méltó az orosz elnök áprilisi hivatalos finnországi látogatása, ahol az energetika, azon belül az Északi Áramlat és Európa energiabiztonsága volt a fő téma. Az orosz fél ismételten kijelentette, hogy szívügyének tekinti Európa energiaellátásának a biztosítását. A hangzatos kijelentések után pedig mindenki hazamegy, és olyan lépéseket tesz, amik nem feltétlenül egyeznek a megbeszéltekkel, sőt néha homlokegyenest az ellenkezőjét képviselik. Ilyen az EU megállapodása Ukrajnával vagy a MOL-részvényvásárlás, hogy csak a legutóbbikat említsem. Nehéz versenyezni egy olyan, szinte kizárólag csak üzleti és haszonszerzési alapokon nyugvó gazdasággal, mint Oroszország. A felek különböző „életszakaszokban” járnak. Oroszország a történelemkönyvekből jól ismert okok miatt hátrányban van az EUval szemben Ott sokkal később –

és döcögősen – kezdődött el a piacgazdaságra való átállás. Ebből kifolyólag az ország vezetői mindent megtesznek azért, hogy utolérjék a fejlett világot, jó úton is haladnak. De mivel ezt csak a jelenre koncentrálva és „a cél szentesíti az eszközt” alapon viszik véghez nincsenek tekintettel a jövő nemzedékeire. Vegyük példának az EU-t. Az unió elképzelései és értékrendszere a realitások talaján mozog és felelősségérzetet sugall. Azon cél, miszerint 2020-ra 20%-kal akarja csökkenteni a széndioxid kibocsátásait (1990-hez képest) és ugyanannyival növelni a megújuló energiaforrások részarányát – nemes, a fenntartható fejlődés és a jövő nemzedéke iránt érzett elköteleződés jele. Az 5 milliárd eurós csomagban ugyanúgy különítettek el forrásokat ezen célok elérésére és akkor a már futó beruházásokról nem is beszéltünk. Ezeknek a lépéseknek az eredményeit persze csak hosszútávon

lehet érezni, értékelni. Oroszország még nem tart ezen a lépcsőfokon, ő egyelőre abban érdekelt, hogy minél nagyobb mértékben használja ki azokat az ásványkincseket, amikkel a természet oly bőkezűen megáldotta. Ezért hiába akar az EU „zöldebb” világot teremteni, ha a szomszéd nem így gondolkodik és cselekszik. Együtt kell működni az energetika terén a fejlődő országokkal. Az ilyen jellegű kooperációk elősegítik a tudás- és a technológiatranszfert, stimulálják a befektetéseket, a nemzetközi tőkemozgást, piacot teremtenek az EU számára és hozzásegítik az adott 60 http://www.doksihu országokat a világgazdaságba való beépüléshez. Ezt azért is kell szorgalmazni, mert az “orosz medve” ide is beférkőzik, ha az EU nem tesz lépéseket az együttműködés felé. A Gazprom észak-afrikai országokban part menti, Líbiában, ezen belül Tripoli környékén pedig szárazföldi gáztermelésben vesz részt. 2007-ben

szerzett kisebbségi hányadot német társaságoktól olajkoncessziókban. Ezek között kilenc olyan líbiai terület is van, amelyeken 2026-ig folyhat a munka. Ilyen lépésekkel pedig egyre szorosabbá válhat az a bizonyos orosz energiagyűrű Európa körül. Az innovációs technológiák terén is kézbe kell venni az irányítást. Míg nálunk a cseppfolyós gáz – mint már többször is írtam – drága és nem elterjedt, addig a világ más részein napi rutinnak számít. Az EU nem engedheti meg magának, hogy technológiai lemaradásba kerüljön USA-val vagy Japánnal szembe – bár már így is mögöttük kullogunk. Jelentős összegeket kell a K+F-re és oktatásra, ezzel invesztálva a jövő nemzedékébe. Közben viszont nem feledkezhetünk meg a jelenünkről Hiszen az elkövetkezendő 25 évben a fosszilis energiaforrások fogják képezni az EU energiaellátásának a gerincét. A gáz pedig nem veszít fontosságából, mivel viszonylag

“tiszta” energiaforrás. Fontos, hogy gyermekeink, unokáink egy élhető és stabil világot örököljenek tőlünk. 61 http://www.doksihu Mellékletek 62 http://www.doksihu 1. sz melléklet A világ legnagyobb bizonyított földgázkészleteinek megoszlása Országok, térségek Százalékos megoszlás Milliárd m3 USA Venezuela Oroszország Irán Katar Egyesült Arab Emírségek Algéria Nigéria Ázsia és a Csendes-óceán térsége 5.30 3.4% 2.9% 25.2% 15.7% 14.4% 3.4% 2.5% 3.0% 510.69 8.2% - 21.3% 5.98 5.15 44.65 27.80 25.60 6.09 4.52 Egyéb Összesen 100.0% 6263.34 Forrás: BP Statistical Review of World Energy June 2008 alapján saját táblázat 63 http://www.doksihu 2. sz melléklet Európa jelenlegi és potenciális gázellátói Forrás: Manfred Hafner, Fondazione Eni Enrico Mattei, 2008 októbere 64 http://www.doksihu 3. sz melléklet A főbb gázszállítások és azok részaránya a megvizsgált országok teljes, vezetékeken át

történő gázszállításaiban 2007-ben (Mrd köbméter) Hova Honnan Németország Ausztria Belgium Bulgária Horvátország Csehország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxembourg Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szerbia 1.10 1.60 – – – – 0.10 – – 0.83 – 1.50 – – 0.70 5.50 0.80 – 1.30 – Aránya a Aránya a teljes Hollandia teljes importban importban 14.7% 8.3% – – – – 0.3% – – 7.9% – 2.1% – – 46.7% 29.2% 8.6% 27.1% – 65 – 7.10 – – – – 8.92 19.13 – – – 6.11 – – – – – – – – – 36.7% – – – – 26.4% 22.8% – – – 8.4% – – – – – – – – http://www.doksihu Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Svájc Törökország NagyBritannia – – – 0.15 1.20 – – – – 13.5% 40.3% – – – – – 0.60 – – – – – 20.1% – 1.60 5.7% – – Folytatás: Hova

Honnan Norvégia Ausztria Belgium Bulgária Horvátország Csehország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxembourg Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szerbia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország 0.78 9.50 – – 2.20 – 15.11 23.74 – – – 8.99 – – – 7.00 – – – – – – 2.15 – Aránya a Aránya a Nagyteljes teljes Britannia importban importban 10.4% 49.1% – – 25.5% – 44.8% 28.4% – – – 12.4% – – – 37.1% – – – – – – 19.6% – 66 – 0.64 – – – – 0.10 2.90 – – 4.15 0.75 – – – 1.82 – – – – – – – – 3.3% – – – – 0.3% 3.5% – – 100.0% 1.0% – – – 9.7% – – – – – – – – http://www.doksihu Svájc Törökország NagyBritannia 0.18 – 6.0% – – – – – 16.40 58.6% – – Folytatás: Hova Honnan Orosz Föderáció Ausztria Belgium Bulgária

Horvátország Csehország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxembourg Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szerbia Szlovákia Szlovénia Spanyolország 5.60 0.50 3.10 0.70 6.43 4.30 7.63 35.55 2.89 7.85 – 23.80 1.60 3.40 – 2.30 6.20 – 2.50 1.90 5.80 0.56 – Aránya a Aránya a Összes teljes Algéria teljes import (Mrd importban importban m3) 74.9% 2.6% 100.0% 87.5% 74.5% 100.0% 22.6% 42.5% 100.0% 74.9% – 32.9% – – – 12.2% 66.7% – 52.1% 100.0% 100.0% 50.9% – 67 – – – – – – – – – – – 22.10 – – – – – – – – – 0.44 8.80 – – – – – – – – – – – 30.5% – – – – – – – – – 40.0% 80.4% 7.48 19.34 3.10 0.80 8.63 4.30 33.76 83.72 2.89 10.48 4.15 72.45 1.60 3.40 1.50 18.86 9.30 1.39 4.80 1.90 5.80 1.10 10.95 http://www.doksihu Svédország Svájc Törökország NagyBritannia – 0.35 23.15 – 11.7%

75.7% – – – – – – 1.11 2.98 30.59 – – – – 28.00 Forrás: BP Statistical Review of World Energy June 2008 alapján saját táblázat 68 http://www.doksihu 4. sz melléklet Az EU 6 rövidtávú prioritása az energiabiztonság terén Forrás: http://www.gieeu/maps datahtm 69 http://www.doksihu 5. sz melléklet Európai LNG terminálok Forrás: GIE Annual Confernce, Bukarest, 2008 70 http://www.doksihu 6. sz melléklet A fejlesztések lehetséges megoszlása (EFET alapján) Forrás:ec.europacom/natural gas n etwork axes priority en, saját ábra 71 http://www.doksihu 7. sz melléklet A 2009-10-es gazdaságélénkítő csomag támogatásában részesülő gázhálózatfejlesztési beruházások A közösségi A projekt megnevezése Érintett országok támogatás összege (M EUR) Déli Gázfolyosó Nabucco Ausztria, 200 Magyarország, ITGI-Posseidon Bulgária, Románia 100 Olaszország, Görögország Balti Összekapcsolás

“Szkanled” Lengyelország, 150 Dánia, Svédország LNG hálózat Lengyelország 80 A szlovák-magyar Szlovákia, 30 gázvezeték összeköttetés Magyarország LNG-terminál Lengyelországban, Świnoujście kikötőjében Közép- Délkelet-Európa Az osztrák határ és Ljubljana közötti Szlovénia 40 gázszállító hálózat fejlesztése A bulgár-görög Bulgária, Görögország gázvezeték összeköttetés 72 45 http://www.doksihu A román-magyar Magyarország, gázvezeték összeköttetés Románia A magyar-horvát vezeték Magyarország, 35 20 Horvátország Csehország 35 Az összes tagország 80 A szlovák-lengyel Szlovákia, 20 gázvezeték összeköttetés Lengyelország A bulgár-román Bulgária, Románia A cseh csomópont gáztárolási kapacitásának növelése A gázáramlási irány megfordításához szükséges beruházások 10 összeköttetés GALSI gázvezeték Olaszország, Algéria 120 Franciaország 200

Spanyolország 45 Belgium 35 Mediterrán projekt A francia gázvezeték hálózat fejlesztése az Afrika- SpanyolországFranciaország tengely mentén A francia-spanyol összeköttetés Északi-tenger vidéke Németország- BelgiumNagy-Britannia gázvezeték 73 http://www.doksihu A francia-belga Franciaország, összeköttetés Belgium 200 144042 Összesen: 42 Forrás:http://www.europarleuropaeu/eplive/expert/multimedia/20090416MLT53793/media 200 90416MLT53793.pdf, letöltve: 2009-04-22 74 http://www.doksihu 8. sz melléklet A földgáz magyarországi előfordulása (a teljesség igénye nélkül) Forrás: Zentai László térképe, saját ábra43 9. sz melléklet 43 A szakdolgozatban megjelölt források alapján jelöltem be a földgázlelőhelyeket 75 http://www.doksihu Magyarország földgáztárolói és a főbb gázvezetékek útvonalai Forrás: http://www.olajmuzeumhu/uploads/Image/L 98jpg 76 http://www.doksihu 10. sz melléklet Az európai 10

legnagyobb vezetékesgáz hálózat Hely Vállalat A hálózat hossza Ország (km) 11. GRTgaz Franciaország 31 600 22. Snam Rete Gas Olaszország 30 889 33. NETS Co. Közép- és Délkelet- 26 854 Európa 44. Gaz system Lengyelország 14 054 55. Gas Transport Hollandia 11 600 Services 66. E.ON gastransport Németország 11 000 77. Gassco Norvégia 7 800 88. Enagas Spanyolország 7 600 99. VNG Németország 7 000 Nagy-Britannia 6 919 110. National Grid Forrás: REGIONAL COOPERATION FOR GAS SUPPLY A new, value creating, crossborder business Initiative Budapest, December 5, 2007 11. sz melléklet A magyarországi gázszolgáltatók és az azokhoz tartozó vezetékek Összes vezetékhossz a leágazó vezetékkel együtt (km) E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt Égáz-Dégáz Zrt. 77 2004 2005 2006 2007 8 424 9 068 9 153 9 036 22 066 22 286 22 485 22 625 http://www.doksihu FŐGÁZ Zrt. 5 533 5 624 5 650 5 801 E.ON

Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt 8 264 8 354 8 408 8 458 0 0 0 0 TIGÁZ Zrt. 30 836 32 428 32 761 32 934 Összesen 75 123 77 760 78 457 78 854 E.ON Földgáz Trade Zrt Forrás:http://www.hungashu/hu/?menu=statisztikak&view=vezetekhossz 12. sz melléklet A magyarországi gázszolgáltatók területi megoszlása Forrás: http://www.hungashu/hu/?menu=tagok ,saját ábra 13. sz melléklet Ukrajna – az újabb konfliktus forrása? 2009. március 23-án Brüsszelben megállapodás született az ukrán gázvezetékrendszer felújításáról EU-s forrásokból. A két fél a tárgyalásokból és magából a 78 http://www.doksihu deklarációból is kihagyta Oroszországot, ami nem kis felháborodást okozott Moszkvában. Vlagyimir Putyin nem is titkolta indulatait, reakciója talán kicsit elhamarkodott volt, de tulajdonképpen valahol érthető is. A megállapodás értelmében az EU több mint 2,5 milliárd eurót adna a vezetékek

renoválására és kapacitásbővítésére. Júlia Tyimosenko, ukrán miniszterelnöknő pedig kijelentette, hogy a pénzügyek felett az EU rendelkezhetne és az ügymenetbe való szabad betekintéshez jutna. Illetve újdonság az is, hogy az európai vállalatok a gázt az ukrán-orosz határon vásárolnák meg, így a szállítási díjat Ukrajnának fizetnék. Ilyen kilátások mellett az ukrán vezetékrendszer tulajdonképpen integrálódna az európaiba. Köztudott, hogy Moszkva meg szeretné szerezni, az ukránok által oly féltve őrzött, ellenőrzést a gázszállító rendszer felett. Érthető hát, hogy a Kremlnek az események enyhén szólva sem voltak ínyére. Putyin fel is tette a költői kérdést: hogyan fordulhatott elő az, hogy senki nem kérdezte meg Oroszországtól, képes-e és egyáltalán akar-e több gázt szállítani a felújított, nagyobb kapacitással bíró ukrán vezetékeken át. Az ügy az ukrán politikában tovább növelte az amúgy sem

kis megosztottságot. Az orosz szimpatizáns Régiók Pártja élesen kritizálta a megállapodást. Ennek ellenére független szakértők szerint ez segítene végre „kifehéríteni” az átláthatatlan, sémákat, amik az ukrán gáz tranzit körül vannak. 44 Orosz oldalról ellenlépésre persze nem kellett sokáig várni. A Gazprom vezérigazgatója, Alexander Miller találkozott európai „szövetségeseivel” – az Eni, a Gas de France és az E.On Ruhrgas képviselőivel Ezt egyenesen a „brüsszeli deklaráció elleni szövetségnek” nevezte. Mondván, a dokumentum komolytalan, mivel aláírásánál sem a Gazprom mint szállító nem volt jelen, sem a főbb fogyasztók – akik természetesen az orosz energiaóriás legjelentősebb partnerei is egyben. Íme, egy újabb példa az orosz taktikára. Oroszország maga köré gyűjti európai szövetségeseit és belülről próbálja rombolni az egységet. Közben Moszkvából újabb hírek számolnak be arról, hogy a

cseppfolyós gázpiac globalizációjának elérkeztével Oroszországnak át kell gondolnia az LNG-vel kapcsolatos stratégiáját és felértékelnie a lehetőségeit. Ez a közvetett figyelmeztetés Európa számára már nem újdonság 44 http://www.jamestownorg/programs/edm/single/?tx ttnews%5Btt news%5D=34764&tx ttnews %5BbackPid%5D=407&no cache=1, letöltve: 2009-04-14 79 http://www.doksihu 14. sz melléklet Az Északi Áramlat útvonala 80 http://www.doksihu Forrás: http://www.prokarelianet/fi/kuvat/kokoputki ijpg Ábrák jegyzéke 1. sz ábra – A világ bizonyított földgázkészleteinek megoszlása 81 http://www.doksihu 2. sz ábra – A makói medence feletti kontroll megoszlása 3. sz ábra – A Kaszpi-térség gázvezetékei 4. sz ábra – A Nabucco és a Déli Áramlat vezetékek tervezett útvonalai a Kaszpirégióból Délkelet-Európába 5. sz ábra – Törökország gázvezetékei 6.sz ábra – A szükséges fejlesztések

Délkelet-Európában a zavartalan gáztranzit érdekében Felhasznált irodalom 82 http://www.doksihu Szakkönyvek, tanulmányok, statisztikák: • Az új Magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030-as évekre, Miskolc, 2006. Február, Dr. Tihanyi László, Imre Tamás, Solti Károlyné, Dr Szergényi István • BP Statistical Review of World Energy June 2008 • Eurostat, Monthly Statistics, 2009 • Jeffrej Mankoff – Eurasian Energy Security, Council Special Report No. 43 (2009) • Gázválság Kelet-Európában. Válságkezelés és válságkommunikáció a leginkább érintett országokban, 2009. Február • Hubai József: Az uniós csatlakozás hatása Magyarország természeti erőforrás gazdálkodására, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006 • MGSZ, Központi Hivatal 2005. évi Működési jelentése • Natural Gas Demand And Supply, Long Term Outlook to 2030, Eurogas, 2008 • Panorama Of Energy – Energy Statistics to Support EU Policies ans

Solutions, 2009 edition • Regional Cooperation For Gas Supply, MOL Group, Budapest,2007 • Study on natural gas storage in the EU Draft Final Report October 2008 • Valdimir Socor – “Nabucco Conference in Budapest”, Part I, II , Eurasia Daily Monitor, 2009 Volume 6, Issue 19-20 • Vladimir Socor ,Chancellor Merkel Says Nein to Nabucco Jamestown Eurasia Daily 9/3/09 Folyóiratok: • EU Working Papers, 2008-1, Dr. Hubai József, Geotratégiák Gazdaságföldrajza pp 82-92 • Egyenlítő, 2008. 6 évf 9 szám Sz Bíró Zoltán: Nabucco – a Kaszpikum felől nézve, pp. 22-2 • Energiagazdálkodás 49 évf.2008 5 szám Szergényi István : A földgáz világméretű és európai jelentősége pp 3-9 • Eurasia Daily Monitor, 2009 Volume 6 Issue 19-20 Valdimir Socor – “Nabucco Conference in Budapest”, Part I, II , 83 http://www.doksihu • Eurasia Daily 9/3/09 Vladimir Socor ,Chancellor Merkel Says Nein to Nabucco • Expert online kiadása :Olga

Vlaszova “Dve zselezki”(“Две железки в огне” Ольга Власова) 2009/12/28 • Kommentár 2006/3, Íjgyártó István,” A földgáz geopolitikája és Európa energiabiztonsága” • Vezetéstudomány, 2009. 40 évf 2 Szám Virág Attila: Energiastratégiák a vezetékes-gáz üzletágban, pp 57-63 Internetes oldalak, kapcsolódó linkek: • http://www.napihu/defaultasp?cCenter=articleasp&nID=375943&place, letöltve: 2009-02-25 • http://eurlex.europaeu/LexUriServ/LexUriServdo?uri=CELEX:21997A1128(01):EN:NOT letöltve: 2009-02-20 • http://ec.europaeu/external relations/north dim/ letöltve: 2009-02-20 • http://www.delruseceuropaeu/en/p 245htm letöltve: 2009-02-20 • http://www.expertru/printissues/countries/2009/01/dve zhelezki v ogne/ letöltve:2009-02-28 • http://www.ehgovhu/home/html/indexasp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=259 letöltve: 2009-03-01 • http://en.wikipediaorg/wiki/Baku-Tbilisi-Ceyhan pipeline

letöltve: 2009-03-01 • http://www.guardiancouk/business/2007/feb/05/oilandpetrolnews letöltve: 200903-01 • http://www.rigzonecom/news/articleasp?a id=50882 letöltve: 2009-03-05 • http://www.nabucco‐pipelinecom/press‐public‐news/q‐a/q‐ahtml letöltve: 2009‐03‐19 • http://www.hirszerzohu/cikkhatarozott fellepest var koka gyurcsanytol nabucco -ugyben.101710html letöltve:2009-03-18 • http://www.origohu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20090320-eu-tamogatasi-listajana-nabuccoprojekthtml letöltve:2009-03-21 84 http://www.doksihu • http://www.ukranewscom/eng/article/174732html , letöltve: 2009-03-11 • http://www.molhu/hu/a molrol/mediaszoba/kozlemenyek/2007/a molcsoport uj vallalat alapitasat javasolja a kozep es delkelet europai gazvezetek-halozatok kozos mukodtetesere/ letöltve: 200903-19 • http://www.sptimesru/indexphp?action id=2&story id=21640 , letöltve, 2009‐03‐11 • http://www.norvegiahu/business/oil/oilgashtm, letöltve:

2009-04-01 • www.metropolhu , letöltve: 2009-04-10 • http://www.muszakiforumhu/cikk/58393/nabucco-csucs-europai-gazvezetekprojektek?area=156, letöltve: 2009-04-13 • http://www.origohu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20090320-eu-tamogatasi-listajana-nabuccoprojekthtml • http://www.delmagyarhu/szeged hirek/tovabbi foldgazlelohelyek rejtozhetnek od alenn/121356/ • http://www.oilrucom/news/81667/ , letöltve: 2009 0311 • 1 http://www.norvegiahu/business/oil/oilgashtm, letöltve: 2009-04-01 • 1 www.metropolhu , letöltve: 2009-04-10 • 1 http://www.origohu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20090320-eu-tamogatasi-listajan- a-nabuccoprojekt.html, letöltve: 2009-03-21 • http://www.kmugovua/control/publish/article?art id=43135&cat id=31435, letöltve: 2009-04-08 • 1 http://energiainfo.hu/indexphp?par=14&option=news&id=18667, letöltve: 2009- 03-28 • 1 http://www.expertru/news/2009/03/31/gazprom-export-prognoz/, letöltve: 2009- 04-08 • 1

http://www.delmagyarhu/szeged hirek/tovabbi foldgazlelohelyek rejtozhetnek o dalenn/121356/, letöltve: 2009-03-05 • 1 • 1 http://www.mult-korhu/cikkphp?id=10317&print=1 , letöltve:2009-03-23 http://www.molhu/hu/a molrol/mediaszoba/kozlemenyek/2007/ j hazai foldgaz 85 http://www.doksihu mezo felfedezeset eredmenyezte a mol-ina egyuttmukodes/, letöltve: 2009-03-12 • 1 http://www.mforhu/cikkek/Mindenki a makoi gazra hajthtml , letöltve: 2009- 03-25 • 1 • 1 www.kkkszhu, letöltve: 2009-04-15 http://www.molhu/hu/a molrol/mediaszoba/kozlemenyek/2007/a mol- csoport uj vallalat alapitasat javasolja a kozep es delkelet europai gazvezetek-halozatok kozos mukodtetesere/, letölvte: 200903-12 • 1 http://www.ftcom/cms/s/0/4b283f5c-1eed-11de-a748-00144feabdc0html letöltve: 2009-04-06 • 1 • 1 http://en.wikipediaorg/wiki/Baku-Tbilisi-Ceyhan pipeline , letöltve: 2009-03-12 http://www.guardiancouk/business/2007/feb/05/oilandpetrolnews, letöltve: 2009-

03-25 • 1 http://www.rigzonecom/news/articleasp?a id=50882 , letöltve: 2009-04-15 • 1 http://www.sptimesru/indexphp?action id=2&story id=21640, letöltve: 200-04- • 1 http://www.oilrucom/news/81667/ , letöltve: 200-04-05 • 1 http://korrespondent.net/business/economics/361314 letöltve: 200-04-06 • 1 05 http://www.hirszerzohu/cikkhatarozott fellepest var koka gyurcsanytol nabucc o-ugyben.101710html letöltve: 200-03-29 • 1 http://www.gazpromru/news/2009/02/181035 34303shtml, letöltve:2009-04-08 • 1 http://www.ukranewscom/eng/article/174732html letöltve:200-04-09 • 1 http://www.jamestownorg/programs/edm/single/?tx ttnews%5Btt news%5D=347 64&tx ttnews%5BbackPid%5D=407&no cache=1, letöltve: 2009-04-14 86