Irodalom | Középiskola » Víz a magyar költészetben

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 1 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:61

Feltöltve:2011. augusztus 30.

Méret:97 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11000 emberke1 2011. szeptember 05.
  Jó a téma, de ha éppencsak belevágunk, esetlegesen kiemelünk néhány költő néhány versét, akkor hiányérzet marad utána. Jobban ki kellene fejteni a víz toposz archetípus jellegét ( mint őselem) Hiányzott nagyon Babits Mihály In Horatium c. verse ( itt az örök változás jelképe, Herakleitos nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba tanára utalva. Teljesebb , kimerítőbb , több szerzőre kiterjedő elemzést vártam

Tartalmi kivonat

Víz a magyar költészetben A magyar nép életében központi helyet foglalnak el az élő vizek, közülük is kiemelkedően a Tisza folyó. A keresztény vallás több jelentős tanítása kötődik a vízhez, (özönvíz Mózes vagy Jordán folyó keresztelő Szent János, Jézus csodatevései). Emellett a víz szimbolikus jelentéssel is bír, mint elválasztó közeg az élet és halál között. A hétköznapi élet fontos kelléke: mosás, fürdés, foglalkozás (halászat), megélhetés. Nagyon erős a halál mindennemű megjelenítése a népi szövegekben (beleölte magát, beleesel, meghalsz, stb.) Hazaszeretet kifejezései is a víz: „Ki a Tisza vizét issza.” VÖRÖSMARTY MIHÁLY BÚVÁR KUND: A nagy történelmi események színtere a Duna. Ez a történet is arról szól. Béla király vesztesre álló csatáját a Duna vize segítette, hogy Zotmund megsemmisítse az ellenség hajóhadát. PETŐFI VIZET ISZOM: A költő tréfásan fogalmazza meg, hogy nincs

pénze borra, ezért iszik vizet. TISZA: Tájleíró vers, ami korrekt bemutatása a folyónak és partjának legapróbb részletekre kiterjedően. A természet- és a hazaszeretetét tükrözi a vers minden sora. A víz erejét személyes élmény alapján írja le csattanószerűen. A békés folyó hogyan válik hömpölygő erejű szörnyeteggé. FÖLTÁMADOTT A TENGER: A tenger allegóriáját láthatjuk a versben: tenger = nép. Az elsöprő erő leküzdhetetlen voltát fogalmazza meg, mely egyértelműen fejezi ki a korabeli elnyomott nép és ura kapcsolatát (184849.) JÓZSEF ATTILA A DUNÁNÁL: József Attila költészetének kiemelkedő szimbóluma a víz, minden formában megjelenik (mosás, édesanya ölelés, születés, halál). A vers I része kapcsolódik csak a Dunához, a többi a belőle fakadó személyes és történelmi áttekintés. A Dunáról szóló része egy csodás leírás, de megjelenik az anya és gyermek párhuzam. (Hullám habjai és az anya

ölében játszadozó kisgyerek.) ARANY JÁNOS ÁGNES ASSZONY: Az élet-halál szimbólumának megjelenítése az egész ballada. Az ősi tisztaság jelképe nem oldhatja föl a gyilkosság bűnét. (Fehér ruháját mossa-mossa.) Ez a műfaj gyakran a hétköznapi emberek (kisebb-nagyobb) drámáit fogalmazza meg, mert ez a forma annyira feszes, sűrű, hogy érzékelteti a helyzet súlyosságát. KÖLCSEY FERENC HIMNUSZ: A magyar nép egyik nemzeti jelképe. A történelmi események megjelenítése közben a Duna, mint a haza egyik megtestesítője elevenedik meg a többi tájegység mellett. ADY ENDRE ÚJ VIZEKEN JÁROK: Ady költészetére jellemző a szimbólum használat, illetve az ismétlés stilisztika eszköz nyomatékkénti használata. Ebben a versben a víz mint a francia új esztétikai irányvonal szimbóluma jelenik meg, aminek jelentőségét ismétléssel erősíti. Víz a magyar költészetben Oldal: 1