Kommunikáció | Üzleti kommunikáció » Szatmári Zita - Az ENSZ menekültügyi főbiztonságának tevékenysége, főbb célkitűzései, különös tekintettel a szervezet magyarországi képviseletének munkájára

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció szak Nappali tagozat Szakdiplomácia Szakirányú továbbképzés AZ ENSZ MENEKÜLTÜGYI FŐBIZTOSSÁGÁNAK TEVÉKENYSÉGE, FŐBB CÉLKITŰZÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZERVEZET MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETÉNEK MUNKÁJÁRA Készítette: Szatmári Zita Budapest, 2004 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék oldal Bevezetés 4. 1. Az UNHCR jelentősége, helyzete és története 1.1 Az UNHCR feladata, küldetése 6. 1.2 A Szervezet története 7. 1.3 A Szervezet evolúciója 9. 1.4 A menekültkérdés jogi háttere 11. 2. Az UNHCR történetének öt évtizede 2.1 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 16. 2.2 A jugoszláv konfliktus, a Szervezet részvétele a balkáni konfliktuskezelésben 29. 2.3 Együttműködés a társszervekkel 43. 3. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Budapesti Képviseletének munkája, szerepe a magyarországi menekültek ellátásában 47. 4. Következetések, a menekültkérdés jövője 58. Irodalomjegyzék 64. Függelék 66. http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának tevékenysége, főbb célkitűzései, különös tekintettel a Szervezet Magyarországi Képviseletének munkájára Bevezetés Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) az egyetlen olyan ENSZ szervezet, amelynek fő célkitűzése a menekültek helyzetének javítása olyan megoldások keresésével, amelyek biztosíthatják az egyén számára, hogy életét olyan körülmények között élhesse le, amelyben biztonsága nem forog veszélyben. A kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültek védelme, illetve a

kényszervándorlás problémájának felszámolása az ENSZ történetének egyik legégetőbb problémája. Az ENSZ által életre hívott szervezet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága jár élen ezeknek az embereknek a védelmében, valamint a kényszervándorlást kiváltó tényezők kezelésében.1 A Szervezet feladatai összetettek. Fő célkitűzései között az emberi jogok védelme, a hátrányos helyzetű női és kiskorú menekültekről való kiemelt gondoskodás, annak biztosítása, hogy a leányok és a nők azonos elbánásban részesüljenek, valamint anyagi források biztosítása szerepel, annak érdekében, hogy a rászoruló otthontalanná vált emberek és családjuk számára megfelelő körülményeket biztosíthatóak legyenek. A globalizáció korát éljük, amelyben a kényszervándorlást kiváltó tényezők egyre összetettebbek. Miközben a szegények és gazdagok közötti szakadék egyre inkább mélyül, a geopolitikai változások és az

országon belüli ellentétek a “hagyományos” értelemben vett menekültfogalom mellett egy új fogalom, a “belső menekült” fogalmának definiálására késztetik a Szervezetet. Miközben a Nyugat a jólét, a személyiségi jogok tág értelmezésének szimbólumává vált a periférikus helyzetű országokat a szegénység és a túlnépesedés jellemzi. A kérdés nem az, hogy kinek, mely országoknak kell a nyakukba venniük a menekültek befogadásnak és ellátásának költségeit és terhét, vagy itt bizonyos országok erkölcsi A Szervezet megnevezés jogilag nem teljesen helytálló, hiszen nem szervezetr l, hanem az Egyesült Nemzetek egyik programjáról van szó, ugyanakkor a programot egy “szervezetileg körülhatárolt entitás”( Dr Ambrus 1 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. felelősségéről kell-e beszélnünk, sokkal fontosabb, hogy egy olyan globális problémáról van szó, amely nemzetközi összefogást kíván. A témaválasztás személyes eredetű, mivel családommal egy olyan kisvárosban élek, ahol évek óta működik közösségi szállás, így alkalmam nyílt ezeknek az embereknek az életét szűkebb környezetemben is megfigyelni. Személyes véleményem szerint a világon az a néhány ország, amelynek a kezében gazdasági hatalom összpontosul, nem tesz meg mindent erejéhez mérten a menekültek problémáinak felszámolásához. Az UNHCR nemzetközi szervezetként igyekszik orvosolni ezt a problémát, de nemzetközi összefogás és együttes akarat nélkül csak azt érhetjük el, hogy néhány

évtizeden belül nem egy-egy, bizonyos földrajzilag körülhatárolt területet érintő menekültválságról kell majd beszélnünk, hanem egy globális problémáról, amelynek megoldására akkor már a nemzetközi összefogás véleményem szerint kevésnek bizonyul. Szakdolgozatomban, melynek témája egy nemzetközi non-profit szervezet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arra keresem a választ, hogy a Szervezet az elmúlt öt évtizedben milyen változáson ment keresztül, ezek a változások elégségesek-e ahhoz, hogy a Szervezet meg tudjon felelni a XXI. század új menekültkihívásainak Szakdolgozatom elkészítésekor, a leíró és elemző módszerek ötvözésére törekedem, alapul véve az adott témakörben megjelent vagy elektronikus formában fellelhető irodalmat. Dolgozatom elkészítésében nagy segítségemre volt Dr. Ambrus Ágnes, az UNHCR Budapesti Képviseletének jogtanácsosa, és Dr. Nyusztay László, a Külügyminisztérium tanácsadója,

szakigazgató, tanszékvezető főiskolai tanár, akinek tanácsaira és kritikáira mindig támaszkodhattam. Ágnes, jogtanácsos, UNHCR Magyarországi Képviselete) hajtja végre, ezért beszélhetünk ebben az értelemben egy szervezetr l, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik. http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. Az UNHCR jelentősége, helyzete és története 1.1 Az UNHCR feladat, küldetése Az UNHCR-t az ENSZ Közgyűlése hívta életre 1950. december 14-én azzal a céllal, hogy működjön közre a világ menekültjeinek segítésében, alapvető

szükségleteik kielégítésében, valamint olyan megoldások keresésében, amelyek tartósnak bizonyulhatnak a menekülteket sújtó problémák kezelésében. A Szervezetet alapításakor mindössze három éves mandátummal tervezték, az akkori feladatköre ennek megfelelően szűkebb volt: a menekültek védelme, gondoskodás az otthontalanná vált menekültekről. A menekültügyi problémák száma azonban az idő múlásával egyre szaporodott és egyértelművé vált, hogy a megoldásra váró feladatok ennél sokrétűbbek, a három éves mandátum a problémák súlyához képest meglehetősen csekélynek bizonyult. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tevékenységét az 1951-es Genfi Egyezmény, illetve az azt kiegészítő 1967-es Jegyzőkönyv szellemében fejti ki, de talán még ennél is erőteljesebb a Szervezet Statutumának meghatározó ereje.2 Ezek szellemében feladatának tekinti a Szervezet a menekültek3, illetve menedékesek4 fizikai és szellemi

épségének megóvását, az ehhez szükséges anyagi források előteremtését, a menekültek alapvető jogainak garantálását. A Szervezet fontos feladata továbbá, hogy felhívja a világ figyelmét ezeknek az embereknek a kiszolgáltatottságára, tartós megoldások keresésében együttműködjön a kormányokkal, úgy, hogy segítséget nyújt a kormányoknak az önkéntes hazatérés, letelepítés, illetve egy harmadik országba való beilleszkedés elősegítésével. A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, Oxford University Press, New York, 2000, 24. oldal 2 3 menekült: “ az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy( a továbbiakban külföldi), aki faji, illet leg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás avagy politikai meggy z dése miatti üldözése, az üldözést l való megalapozott félelme miatt az állampolgársága - hontalan esetén szokásos

tartózkodási helye- szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy üldözést l való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, feltéve, hogy az érintett kérésére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte” Forrás: CompLex CD Jogtár, 1997. évi CXXXIX törvény a menedékjogról, 1 fejezet, 2§. menedékes: (ideiglenes menedékben részesül )“a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekül k olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány vagy az Európai Unió erre felhatalmazott intézménye azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illet leg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerült” Forrás u.o 4 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mint nemzetközi szervezettől, az UNHCR-től is elvárható a pártatlanság, a diszkrimináció-mentesség, amelynek fontosságát elsősorban háborús szituációkban érezhetjük közvetlenül, hiszen ilyen feszült helyzetekben az egyik fél csupán látszólagos támogatása is tovább mérgesítheti a helyzetet. A menekültek új társadalmakba való integrálásának javítása is hasonlóan fontos feladata a Szervezetnek, továbbá a beilleszkedés, az ottani munkavállalás esélyeinek a növelése, pl. oktatás segítségével 1.2 A Szervezet története A

történelem során az embereknek az üldözés, üldöztetés különféle formái vagy fegyveres konfliktusok miatt gyakran kellett elhagyniuk otthonaikat, más esetekben a politikai erőszak kényszeríttette menekülésre az embereket. A rászorulók védelmét legfeljebb vallási alapon értelmezték (vallási oltalom), de a XX. századig nem léteztek erre vonatkozó egyetemes szabályok, legfeljebb ad hoc jellegű segélyek biztosítására került sor. Az I. világháború után a Népszövetség emelte a menekültkérdést nemzetközi szintre, de a megoldásokat kereső intézményrendszer kiépítése nehéz feladatnak bizonyult. (A Népszövetség követek és főbiztosok kinevezésével kívánta orvosolni a problémákat, de ők általában egy-egy kiválasztott népcsoporttal foglalkoztak, csupán a kiemelt népcsoport problémáinak megoldására összpontosítottak.) Az európai kontinenset a II. világháborús pusztítások után az erőteljes népmozgások

jellemezték, ami a szövetséges hatalmakat rendkívül nyugtalanította. A tömeges vándorlásokra adott nemzetközi válasz az Egyesült Nemzetek Segély és Újjáépítési Igazgatóságának5 1943. évi létrehozása 1950-ig nem létezett átfogó intézményrendszer illetve jogszabályi háttér, amely alapot biztosított volna a globális szinten jelentkező nehézségek megoldására. Az igazi áttörést ebben a helyzetben az 1951-es Genfi Egyezmény létrejötte jelentette. Az Egyezmény fogalmazta meg elsőként a “menekült” fogalmát6, fogyatékosságaként értelmezhető azonban, hogy idő és térbeli korlátozásokat alkalmazott a menekültekről való gondoskodás vonatkozásában. Mint ahogyan az alapítás időpontjából is kitűnik, az UNRRA-t hamarabb hozták létre, mint ahogyan az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapkövét lerakták. Az UNRRA egyértelmű feladata a háború sújtotta területek 5 6 United Nations Relief and Rehabilitation

Admistration( UNRRA) A menekültfogalom pontos definiálásával a II. fejezet 1 pontjában részletesen foglakozom http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. segélyezése, a háború borzalmas következményeinek enyhítése, valamint a romeltakarítás, vagyis az újjáépítés voltak. A Szovjetunió nem engedélyezte, hogy az újjáépítési feladatokkal megbízott szervezet a területén tevékenykedjen, ezzel is elutasítva a “Nyugat” bármiféle beavatkozását az ország−és így a tömb−belügyeibe. Az UNRRA tevékenységéhez nélkülözhetetlen anyagi és

logisztikai feltételeket teljes egészében a szövetségesek bocsátották a szervezet rendelkezésére. A háború után az UNRRA a menekültek hazatelepítésére összpontosított, legalábbis olyan esetekben, amikor a menekültek valóban vissza kívántak térni abba az országba, ahonnan a háború borzalmai vagy üldöztetésük miatt elmenekülni kényszerültek. Azonban volt példa arra is, hogy a menekültek nem tudtak, vagy inkább nem akartak hazatérni. Ilyenek voltak az ukrán menekültek, vagy a balti államok lakói, akik számára a “haza“ Sztálin munkatáborait jelentette.7 Az erőszakos hazatelepítések ellen az USA kritikát emelt ugyan, azonban eredmény nélkül. Már itt érezhetünk egy, a Kelet és a Nyugat közötti fontos ideológiai különbséget. A szembenálló felek másként ítélték meg ugyanis, hogy “segíteni“ kell-e mindenkit a hazatérésben. A vita olyannyira központivá válik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa is

napirendjére tűzte a kérdést. 1947-ben az USA úgy döntött, hogy megvonja az anyagi támogatást a szervezettől. Új szervezetet kellett tehát létrehozni, amely a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet8 nevet viselte. Az IRO 3 éves mandátummal, az ENSZ nem állandó jellegű szakosított intézményeként9 jött létre. Klasszikus értelemben ezt a szervezetet tekinthetjük az első menekültekkel foglakozó szervezetnek, melynek feladatai között szerepeltek a hazatelepítés, a személyazonosság megállapítása, regisztrálás, besorolás, ellátás, jogi, politikai védelem, szállás biztosítása, áttelepítés, illetve újbóli letelepítés. A szervezet már elvként fogalmazza meg az erőszakos hazatelepítés tilalmát. Természetesen ez a szervezet is a keleti tömb kritikájának céltábláját jelentette, a kommunista országok egyenesen azzal vádolták a nyugati országokat, hogy az áttelepítések célja a munkaerő-problémák megoldása, a

munkaerőszerzés. A Nyugat elismerte ugyan, hogy a menekültek szétszórása egy kedvezőbb földrajzi eloszlást eredményez, ezáltal csökkenti az európai túlnépesedést, és nem utolsósorban jótékony hatást gyakorol az ún. A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, Oxford University Press, New York, 2000, 16. oldal 8 International Refugee Organisation ( IRO) 9 A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, Oxford University Press, New York, 2000, 16. oldal 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. “tengerentúli” demokráciákra, de azt, hogy célja a munkaerőszerzés volna sohasem ismerte be.10 Az 1940-es évek végén, 1950-es évek elején lezajló események, úgy, mint a berlini blokád, a két részre szakadó Németország, Mao Ce Tung győzelme, és nem utolsó sorban a hidegháború mutattak rá, hogy a menekültügy nem csupán háború utáni kérdés, szükség lett tehát egy olyan szervezetre, amely a menekült-probléma tartós megoldására törekszik. Az új szervezettel szembeni elvárásokat a kezdeti időkben aligha jellemezte az egyetértés. Az USA kis költségvetésű szervezetre gondolt, amely nem vesz részt a segítségnyújtásban és nem folyamodhat önkéntes adományokért, ezzel szemben a nyugati államok egy olyan szervezetet álmodtak meg, amelynek fenntartási költségeiben az adományok is fontos tényezőt jelentenek, hiszen ezek az országok viselték az igazi “menekült-terhet.” Az új szervezet végül a

kompromisszum szellemében született meg, amely ugyan gyűjthetett adományokat, de a Közgyűlés beleegyezése előfeltétele volt a felhívásnak. Ez a szervezet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.11 1. 3 A Szervezet evolúciója Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága megalakulása után − a Genfi Egyezmény földrajzi korlátjai nyomán − kizárólag európai menekültekkel foglalkozott, számuk akkoriban 400 000-re tehető. 1951évi költségvetése 300 000 $, a Szervezet által foglalkoztatott munkatársak száma pedig mindössze 33 volt.12 A Szervezet akkori tevékenysége a menekültek áttelepítése koncentrálódott, a menekültekről való gondoskodás nem volt igazán összetettnek mondható, hiszen a menekültek oktatására, képzésére, a megfelelő színvonalú életkörülmények biztosításához elengedhetetlen egészségügyi ellátás megszervezésére a tevékenységi kör alig, vagy inkább egyáltalán nem terjedt ki. A Szervezet története során

azon konfliktusok jellege is drámai fordulaton ment át, amelyben az UNHCR tevékenykedett. Eleinte ugyanis elképzelhetetlen lett volna, hogy a munkatársak fegyveres konfliktusok kellős közepén végezzék munkájukat. Mára a helyzet jelentősen átalakult ezen a téren is, hiszen egy humanitárius akció sikere csakis katonai támogatással képzelhető el. Ez igaz többek között azért is, mert a humanitárius akció céljai a helyi intézmények erősítése, a szenvedések u. o 17 oldal United Nations High Commissioner for Refugees ( UNHCR) 12 A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, Oxford University Press, New York, 2000, 3. oldal 10 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. csökkentése, a lakosság önállóvá tétele, mindezt aközben, hogy a civil és katonai erők szorosan együttműködve keresnek tartós megoldást a menekültek problémáira. Vizsgáljuk meg, hogy ezekből az alapvető jellemzőkből hogyan, milyen lépések útján vált az UNHCR korunk jól működő, hatékony szervezetévé, amely képes a menekültprobléma kezelésére, vagy legalábbis harcba képes szállni ellene. Az 1950-es években a Szervezet megalakulása egybeesett a hidegháború kezdetével, amikor a két tömb közötti éles szembenállás pattanásig feszült helyzetet teremtett. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a felek aligha értettek egyet bármiben is. Az alapítók, akik egytől-egyig a nyugati tömbhöz tartoztak alapvető céljuknak tekintették a kommunizmus elől menekülők

felkarolását. Azzal, hogy ezek a demokratikus országok a magyar forradalom és szabadságharc után nagy tömegben fogadták be a menekülteket, egyfajta elismerésüket fejezték ki Magyarország iránt, amely vállalta a szovjet uralommal és a diktatórikus sztálinista rendszerrel való nyílt szembekerülést. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc szovjet leverése után hazánkat rengeteg menekült hagyta el. Az országot elhagyó, a szebb és biztosabb jövőt remélő menekültek számát óvatos becslések is 200 ezerre becsülik.13 Ezen menekültek ellátása, illetve harmadik országba való letelepítésük jelentette az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága számára az első nagy kihívást. Az 1960-as, 70-es években a hangsúly Európán kívülre, és a kontinensen kívüli menekültekre helyeződött. A Szervezet figyelme az algériai menekültekre terelődött, akik elsősorban Tunéziában illetve Marokkóban találtak oltalomra. 1962-ben Algéria

függetlenné válása sok menekült problémájára jelentett gyógyírt, a hatalmas méretű hazatelepítésekben az UNHCR vállalt kardinális szerepet. 1967 fontos fordulópont a Szervezet életében, hiszen ekkor kerül sor az ENSZ Menekültügyi Egyezményében foglalt idő és térbeli korlátok felszámolására, innentől számíthatjuk az UNHCR egyetemességét. 1971-ben a bangladesi függetlenségi háborúban való részvételre a Menekültügyi Főbiztosság az ENSZ főtitkárának felkérésére vesz részt, ennek az akciónak illetve az 1973United Nations Report of the United Nations High Commissioner for Refugess, General Assemby, Official Records: Thirteen Seccion, Supplement No. 11, United Nations, New York, 1958 ( Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi F biztosának beszámolója, Közgy lés, Hivatalos felvétel, 13. ülés, az ülés száma 11, ENSZ, New York 1958) 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. as pakisztáni és bangladesi lakosságcserének a sikere sokban hozzájárult a Szervezet széles körű elismertségéhez. Az 1980-as évtized első felében a hidegháború elmélyülését hozzák, ekkor a szemben álló felek a menekülteket használták fel geopolitikai érdekek megvalósítására, diktatúrák destabilizálására illetve felkelések szítására. Ezekben a válságos időkben az UNHCR-nek történetében először kellett szembenéznie egy olyan komplex válsághelyzettel, amely egyszerre három kontinensen (Afrikában, Közép-Amerikában, Ázsiában) ütötte fel a fejét. A menekültek túlnyomó többsége a

kommunista kormányok erőszakos cselekedetei miatt kényszerült szülőföldje elhagyására, amit azonban a nyugati országok rendre ki is használtak, hiszen nekik szigorú geopolitikai érdekük fűződött a szocialista barakkból menekülők felkarolásához.14 A soha nem látott embertömegekről való gondoskodás szervezett formái, a menekülttáborok elsőként az 1980-as években, Afrikában jelentek meg. Természetesen a táborok megjelentésével egyidejűleg számos probléma ütötte fel a fejét, amelyért szintén a Szervezetet tették felelőssé. Az 1990-es években bizonyos egyetértés jött létre a szuperhatalmak között. A nemzetközi összefogás virágzott, az UNHCR fő tevékenységi köre a béketeremtésre és a békefenntartásra korlátozódott. A törékeny békefolyamat első lépéseként demokratikus választások megrendezésére, nemzetközi megfigyelők és polgári szakértők alkalmazására került sor, akiknek jelenléte jótékony hatást

gyakorolt a konszolidációra, a társadalmi visszaillesztésre. A Szervezetet munkájának elismeréseként két alkalommal − 1954-ben és 1981-ben is − Nobel Békedíjjal tűntették ki. 1. 4 A menekültkérdés jogi háttere Egy jelenség pontos körülhatárolásának hiánya, a jelenség jogi hátterének homályossága vagy tisztázatlansága könnyen vezethet bizonytalansághoz, illetve bizonyos esetekben kibúvókhoz, ami a nemzetközi szintű állami szerepvállalásokat illeti. A menekültek, az otthonukról elűzött emberek esetében egészen az 1951. évig beszélhetünk erről a jelenségről. Noha az alapvető emberi jogok tisztázása már a második világháború után A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, Oxford University Press, New York, 2000, 7. oldal 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megszületett Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megtörtént, a “menekült“ fogalmának definiálására csak a mérföldkőként emlegetett Genfi Egyezményben került sor. Mivel a menekülést kiváltó tényezők között első helyen rendszerint az alapvető, minden embert egyetemesen megillető jogok megsértése szerepel, fontosnak tartom az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt emberi jogok tisztázásával kezdeni a jogi háttér megvizsgálását. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában első helyen rögzített jogként került lefektetésre az ember talán leginkább elidegeníthetetlen joga, az élethez, szabadsághoz való jog: “Minden személynek

joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.”15 Az alapvető emberi jogok között találjuk a kínzás, rabszolgaság és kényszermunka tilalmát, valamint a szabadsághoz való jogot és a megkülönböztetés tilalmát: ” Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra. Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.”16 Leírva milyen egyszerűnek is tűnik,

biztosításuk az otthonukból elűzött, menekülő, reményvesztett emberek esetében azonban közel sem ilyen egyszerű feladat, hiszen pontosan ezeknek a jogoknak a megtagadása kényszerít olyan sok menekültet hazájának, szűkebb életterének elhagyására. Ilyenfajta jogsértésekre sajnos igen-igen sok példát találunk a történelemben, hiszen ezek a jogok általában veszélybe kerülnek egy-egy háború, fegyveres konfliktus esetében. A legújabb kori történelem azonban bővelkedik olyan példákban is, amelyek során nem valamely idegen, fegyveres katonai erő, hanem ugyanazon nép más etnikai csoporthoz tartozó tagjai jelentenek fenyegetést az egyén, illetve családja számára, aki személyes biztonságát veszélyben érezve jóformán utolsó esélyeként a menekülést választja. Az alapvető jogok közül érdekes továbbá kiemelnünk az ember magán − és családi életének tiszteletben tartását, a gondolat−, lelkiismeret− és

vallásszabadságát, a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezés és egyesülés szabadságának jogát, valamint a megkülönböztetés 15 16, Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 3 .cikk ( Forrás:wwwfreedomhu/embe jogok/) Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 2. cikk( Forrás:wwwfreedomhu/embe jogok/) http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tilalmát , hiszen ezen jogoknak a teljesülését illetve hiányát azonnal meg kell vizsgálnunk egy-egy menekült esetében. Napjaink fegyveres konfliktusainak, etnikai villongásainak középpontjában

rendszerint a megkülönböztetés áll, amikor az embereket, embercsoportokat egy-egy vallási vagy felekezeti hovatartozás miatt ér hátrányos megkülönböztetés. Ilyen jogsértésekre találunk példát, ha megvizsgáljuk az 1991-ben darabjaira hulló Jugoszlávia esetét. A széthulló birodalom egyik “szelete” Bosznia Hercegovina egy olyan országként jött létre, amely etnikai szempontból a legvegyesebb összetételt mutatta. Lakói muzulmánok illetve szerbek és horvátok voltak, akik az erősen centralizált Jugoszlávia fennhatósága alatt látszólagos békében és egyetértésben éltek egymás mellett. A mélyben azonban feloldhatatlan, vagy annak tűnő ellentétek húzódtak, Jugoszlávia felbomlása után pedig a mégoly békésnek tűnő terület hirtelen felbolydult. Ezzel párhuzamosan Horvátországban kezdetét vette az etnikai tisztogatás, amelynek során több ezer szerb nemzetiségű embert űztek el otthonából. Óvatos becslések szerint

1991-ben az etnikai tisztogatás áldozatainak száma megközelítette a 20 000t, körülbelül 200 000 ember kényszerült elmenekülni, a belső menekültek száma pedig 35 000-re tehető.17 A jogi háttér kialakulásának második lépcsőjeként kell megemlítenünk az 1951-es Genfi Egyezményt, amely áttörést hozott a menekültkérdés rendezésében, miután pontos fogalmi meghatározást biztosított az akkoriban meglehetősen homályos “menekültfogalomnak”. Az 1951 évi július hó 28 napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan 1967. évi január hó 31 napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről 18 az 1989. évi 15 törvényerejű rendelet rendelkezik A Egyezmény szövegében utal az 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, kiemelve, hogy az azokban lefektetett emberi jogok tiszteletben tartását alapvetőnek tekintik a Szerződő

Felek. Az Egyezmény bevezető passzusai kiemelik a menekültkérdés tekintetében elengedhetetlen nemzetközi összefogást: “ Figyelembe véve, hogy a menedék nyújtása aránytalanul nehéz terhet jelent bizonyos országok számára, és azt hogy .a problémának megoldása nem képzelhető el nemzetközi együttműködés nélkül ”19, a szöveg egyszersmind utal a menekültprobléma veszélyeire is: “ minden állam, amely a menekültek problémájának A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, Oxford University Press, New York, 2000, 218. oldal 18 CompLex CD Jogtár: 1989. évi 15 törvényerej rendelet. Hatály:1998III1 19 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Preambulum ( Forrás:www.freedomhu/embe jogok/) 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. társadalmi és humanitárius jellegét elismeri, minden tőle telhetőt megtesz annak megakadályozására, hogy e probléma az államok közötti feszültség okozója legyen “ Egyezmény szövegezői tehát tisztán látták, hogy a menekültkérdés megoldása, 20 Az a menekültpolitikák összehangolása nélkül a népek békés egymás mellett élése sem valósítható meg, mivel a menekültek problémája nem oldható meg egy ország keretein belül, hanem elengedhetetlenül nemzetközi összefogást kíván. Az Egyezmény (1) “A” cikkének (2) bekezdése tartalmazza a “menekült” fogalmának meghatározását. “ az a személy, aki 1951 január 1 előtt történt események következtében faji, vallási okok, nemzeti

hovatartozás illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni”.21 A Genfi Egyezmény már csak a kiemelt menekült-definíció kapcsán is rengeteg érdekességet és magyarázatra szoruló furcsaságot tartalmaz. Kezdjük mindjárt az időbeli korláttal. Az időbeli megszorítás a Szervezet megalakulása előtt menekülté vált embereket ismeri el, az Egyezmény (B) cikkelyének (1) pontja azonban megemlíti, hogy az “ 1. cikk A részében szereplő az 1951 január 1 előtt

történt események kifejezés, vagy az Európában 1951. január 1 előtt történt eseményeket vagy pedig az Európában vagy máshol 1951. január 1 előtti eseményeket jelenti” mintegy felkínálva az időbeli korlát mellett egy térbeli korlát lehetőségét is. Így az Egyezményhez tartozó országok maguk dönthették el, hogy mely korlátozó rendelkezést fogadják el a három lehetséges alternatíva közül. A menekült-definíció hibájaként szokás említeni az említett korlátokon kívül, hogy az üldözés lehetőségével csak egy ország szintjén foglakozik, nem ismerve el a belső menekült fogalmát. Az Egyezmény pozitívumaként kell azonban említenünk, hogy egy általános, az aláíró, csatlakozó országok által is alkalmazott menekült-definíciót biztosított, amelynek segítségével az otthontalanná vált emberek státuszának elismerésében is fontos lépést tettek a csatlakozó országok. Innen már csupán egyetlen lépés a

menekültpolitikák összehangolása, amely várhatóan fontos lépést jelent majd a menekültkérdés megoldásának sikerében. 20 u. o illetve CompLex CD Jogtár, 1989. évi 15 törvényerej 21u.o rendelet I. fejezet, I cikk http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Egyezmény fogalmazza meg a menekültek kötelezettségeit is :” magát az ország törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend fenntartása érdekében hozott intézkedéseknek alávesse”22. Ugyancsak pozitívumként értékelendő, hogy az Egyezmény a kötelezettségek rögzítése

mellett nem feledkezik meg a jogok biztosításáról sem: szabad vallásgyakorlat, az állandó lakóhelye – ha ilyen nincs – a tartózkodási helye szerinti ország törvényei által biztosított jogok élvezete, ingó és ingatlan tulajdonhoz való jog, művészeti jogok és ipari tulajdonjog, az egyesülés és az igazságszolgáltatás joga. A fizetett munkavállalás terén érdekes a legkedvezőbb elbánás, amelyet “ azonos körülmények között egy idegen ország állampolgárainak biztosítanak ”. Mindez azonban párosul a hazai munkaerőpiac természetes védelmét garantáló kivételekkel, amelyek a legkedvezőbb elbánás fogalma kapcsán megszorításokat jelentenek. Ilyen megszorító intézkedések alkalmazásától csak három lehetséges kivételt hoz a törvény: “ a) legalább három éve tartózkodik az országban; b) házastársa a tartózkodási helye szerinti ország állampolgára.; c) olyan gyermeke vagy gyermekei vannak, akik a tartózkodási

hely szerinti ország állampolgárai”.23 További jogok az önálló mezőgazdasági, ipari, kisipari vagy kereskedelmi tevékenységhez való jog, valamint az alapfokú oktatásban való részvételhez való jog. Az Egyezmény 25 cikkelye a menekült személyi okmánnyal való ellátásáról rendelkezik, amennyiben az illető nem rendelkezik érvényes okmánnyal. A Magyarországon a bevándorolt és a menekült jogállású személyek azonosító igazolványának meghatározó alapszíne a sárga. A jogokat illetően tehát összességében azt mondhatjuk, hogy az Egyezmény értelmében a menekülteket a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg három fontos eltéréssel: 1. a menekült jogállású személy nem rendelkezik választójoggal, 2. nem tölthet be olyan munkakört, amelynek ellátását a jogszabály magyar állampolgársághoz köti, 3. a menekülteket hadkötelezettség nem terheli. Az 1951-es Genfi Egyezmény legfőbb pozitívumának mégis az abban

megfogalmazott “non-refoulment“ vagyis a visszaküldés vagy a kiutasítás tilalmát tekintjük: “ Egyetlen Szerződő Állam sem utasíthatja ki vagy küldheti vissza a menekültet azon ország területének határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okokból, nemzeti hovatartozása miatt vagy azokból az okokból van veszélyeztetve, hogy bizonyos társadalmi csoporthoz tartozik, vagy bizonyos politikai véleményt vall.” 22 23 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 2. cikkely ( Forrás:wwwfreedomhu/embe jogok/) u. o http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Az 1967-es Jegyzőkönyv, amelyet szintén az 1989. évi 15 törvényerejű rendelet illeszt bele a magyar jogba, feloldja a Genfi Egyezmény földrajzi és időbeli korlátozásait, fontos előrelépést jelent továbbá, hogy a helyi hatóságok a törvényerejű rendelet értelmében egy vagy két évre érvényes, kétnyelvű úti okmánnyal kell, hogy ellássák a menekülteket, “ hacsak nyomós állambiztonsági vagy közrendi okok mást nem követelnek.”24 A már többször említett alapvető, elidegeníthetetlen emberi jogok a Magyar Köztársaság Alkotmányának is fontos részét képezik. Az Alkotmány XII fejezetének 54 §-ának 1 pontja rendelkezik az ember veleszületett jogáról: “ minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani”25, de az Alkotmány kiemelt pontjaként említhetjük a szabadsághoz, személyi biztonsághoz való jogot { 55§ (1)}, a szabad mozgás és a

tartózkodási hely szabad megválasztásának a jogát, { 58 § (1)} valamint a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát (60§).26 2. Az UNHCR történetének öt évtizede Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága az elmúlt 50 esztendőben jelentős változásokon ment keresztül. Ezek a változások megfigyelhetők a Szervezet által kezelt konfliktusok természetében, a megközelítés módjában és természetesen a konfliktuskezelés során alkalmazott eszközök vonatkozásában is. Azt gondolom a leghitelesebb és a legszembetűnőbb képet ezekről a radikális változásokról akkor kaphatunk, ha megvizsgáljuk az egyik első és az egyik utolsó akcióját, összevetve azok legfontosabb jellemzőit. Az első akcióként az 1956-os forradalom és szabadságharc és az egyik legutolsóként pedig a rendszerváltás után darabjaira hulló Jugoszlávia esetét emelném ki. 2.1 Az 1956-os forradalom és szabadságharc A II. világháború utáni sokat szenvedett

Európát a kettéosztottság jellemezte Ez a megosztottság értelmezhető ideológiai megosztottságként is, mivel az új bipoláris világrend két pólusa homlokegyenest másként képzelte el a háború utáni életet, a lehetséges folytatáshoz illetve a prosperitáshoz vezető utat. A keleti blokk országai számára−köztük CompLex CD Jogtár 1989. évi 15 törvényerej rendelet www.mkogyhu/alkotmany/alkotmhtm 26 Forrás: A Magyar Köztársaság Alkotmánya ( www.mkogyhu/alkotmany/alotmhtm) 24 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. természetesen Magyarország

számára is−ez az út a szocializmus kényszerű útját jelentette, amely 1947-től a Párt fennhatóságát és hegemóniáját jelentette az élet minden területén. A II. világháború utáni két esztendő még békés, demokratikus esztendőként írható le, amelyben az ország igyekszik magára találni. Az emberek közötti hatalmas−szinte szakadékként megjelenő−tulajdoni és jövedelmi különbségek azonban a baloldali eszmék számára fontos táptalajt biztosítottak. A körvonalazódó vagy inkább újra felszínre kerülő kommunista eszmék pontosan ezeknek a szembetűnő különbségeknek a megszűntetését illetve jólétet kínáltak. A jólét, a háború utáni törvényszerű gazdasági prosperitás Kondratyev ciklusként valóban megjelent, amelyben a kommunista erők egyfajta önigazolásra leltek. Az átalakítási hullám a politikai fordulaton kívül az élet két fontos területét célozta meg: a gazdaságot és a társadalmat. Az állampárt

első lépésként a belpolitika uniformizálására és az államszervezet központosítására törekedett, így a Párt lassan az élet minden területén domináns szerepre tett szert.27 Az átalakítás másik síkja a társadalom volt, ahol az ideológia hegemóniája volt a legfontosabb elérendő cél. A rengeteg negatív jegy között pozitívumként említhetjük az olcsó színház- és mozijegyeket; könyveket, de talán még ezeknél is fontosabb megemlíteni a tömeges paraszti származású fiatal felvételét a felsőoktatási intézményekbe, mivel éppen ez ad magyarázatot arra, hogy az emberekben nőttön-növő elégedetlenség nem a szocializmus, csupán az alkalmazott eszközök ellen irányult. Az 1956. október 23-án kirobbanó felkelés vezetői között ironikus ódon a szocializmus által “kinevelt“ ifjúságot találjuk, mely a Szabad Európa tiltott adásait hallgatva a Nyugattól, elsősorban az Amerikai Egyesült Államoktól ideológiai

támogatásra is lelt. 28 1956. október 28-án megindul az egységesített brit - francia offenzíva a KözelKeleten, ami teljes figyelemelterelést eredményezett A magyar kérdés, amely az infrastruktúra és a távközlés kérdéseit követte a kijelölt napirenden elsősorban amerikai és francia kezdeményezés hatására került a Biztonsági Tanács elé. A nyugati országok tisztában az államosítási hullám, amely a háború utáni években kezdetét vette a háború utáni újjáépítés természetes, annak elválaszthatatlan kísér jelensége. Az id leges tervutasításos rendszer, vagyis amikor átmenetileg az állam veszi át a piaci mechanizmusok rendez erejének szerepét alapvet en normális jelenség, azonban az átmenetiségen igencsak nagy hangsúlynak kell lennie. Amikor ez a jelenség nem átmenet, hanem a totalitás egyik meghatározó jele, onnantól a jelenség hosszú távú hasznáról már aligha beszélhetünk 27 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. voltak a kérdés kényességével, hiszen bármilyen nyugati katonai beavatkozás egy, a Szovjetunióval való fegyveres konfliktushoz és egy termonukleáris eszközökkel vívott világháborúhoz vezethetett volna. Magyarország a válság ideje alatt végül semmilyen támogatást nem kapott az amerikai kormánytól, legfeljebb a szovjet katonai beavatkozás elől elmenekült menekültek segélyezésében és a lakosságnak küldendő segélyszállítmányok vonatkozásában. A magyar kérdés ezt követően a Közgyűlés elé kerül, amely azonban csak november

4-én ülésezett. Az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe folytatására november 4-én került sor, amikor a szovjet csapatok a “forgószél” hadművelet keretében a korábbi elnyomás visszaállítására a katonai rendezés módszerét választották. Az eszközök a régiek, legfeljebb az elnevezések mások, a várható következmények pedig egyértelműek: terror, megfélemlítés, megtorlás. A végrehajtott halálos ítéletek száma 230-ra, a bebörtönzöttek száma 16 000-re becsülhető29, az internáltak számáról pontos adatok nincsenek. A brutális megtorlástól való félelem, illetve a kilátástalanság érzése, amelyet a függetlenség elvesztése és a forradalom leverése keltett az emberekben tömeges kivándorlási hullámhoz vezetett. Már a szovjet invázió délelőttjén mintegy 5000 ember lépte át az osztrák−magyar határt, a következő hetekben, hónapokban több százezer ember hagyta el hazánkat. Ez körülbelül 2 %−át

jelentette az akkori népességnek.30 A kivándorlók többsége 40 év alatti, főleg a 18-30 éves korosztályhoz tartozó volt, ők ugyanis könnyebben vágtak neki a bizonytalannak, az ismeretlennek maguk mögött hagyva az anyaországot. A menekültek két fő irányba hagyták el az országot, Ausztria és Jugoszlávia irányába. 1956. október 28-án kezdődtek meg a tömeges méretű határátlépések, sok menekült ugyanazon az úton jutott el Ausztriába, amelyen a Vörös Hadsereg elől menekülő magyarok 1944-45-ben. A bécsi kormány azonnal reagált, és bejelentette, hogy fenntartás nélkül menedéket nyújt a magyar menekülteknek, de a Bécsi Konvencióban vállat nemzetközi kötelezettségének a többi ország segítsége nélkül nem tud eleget tenni. November 5-re a helyzet elég súlyossá vált ahhoz, hogy az osztrák kormány az ENSZ Menekültügyi A forradalom után az USA valóban kellemetlen helyzetbe került, mivel felröppent a vád, miszerint a

Szabad Európa Rádió bátorította a forradalmat. Dulls, amerikai külügyminiszter kivizsgáltatta a vádat, az eredmény azonban nemes egyszer séggel a felel sség kizárása volt.( Forrás: Történelmi Szemle 1998 3−4 szám: Borhi László: Iratok az 1956−58 közötti amerikai−magyar viszony történetéhez ) 29 Ripp Zoltán, 1956, forradalom és szabadságharc Magyarországon. Korona kiadó, 2002, 248 oldal 30 u.o 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 31 Főbiztosságához forduljon segítségért. A Menekültügyi Főbiztosság közreműködésének alapját

az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1956. november 9-én hozott 1006 számú határozata biztosította32. Az UNHCR a Vöröskereszttel együttműködve kezdett hozzá a segélycsomagok gyűjtéséhez, amelyek a menekültek alapvető fiziológiai szükségleteihez nélkülözhetetlen eszközöket tartalmazták, ugyanakkor a nyugati országok szorgalmazták a tartós megoldás szellemében ezeknek a menekült személyeknek a harmadik országba való letelepítését, hiszen “egyéb módon nem támogatták a magyar népet a demokráciáért vívott elkeseredett küzdelmében”33. Hamarosan ideiglenes és állandó menedék-felajánlások érkezetek több országtól is: Kanadától, Chillétől, Franciaországtól, Dániától, Norvégiától, Svédországtól és az Egyesült Királyságtól. November 8-án Eisenhower amerikai elnök bejelentette, hogy az USA azonnali hatállyal hajlandó 5000 menekültet befogadni, “ később az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy

további 16 500 Ausztriában tartózkodó magyar készülhet fel az USA-beli bevándorlásra”34. A menekültek repülőgépeken illetve hadihajók fedélzetén érkeztek a tengerentúlra, ahol New Yearseyben a Camp Kilmer nevet viselő legendás katonai támaszpontot ideiglenes szállássá alakították át a menekültek számára. 1958 közepére az Amerikai Egyesült Államokban körülbelül 38 000 magyar menekült kapott letelepedési engedélyt. 1957. április 5-ig összesen mintegy 171 694 magyar menekült érkezett Ausztriába35, ennek a hihetetlen mértékű emberáradatnak az ellátására az UNHCR és a Vöröskereszt összehangolt akciót indított. Ez volt az első válsághelyzet, amelynek megoldásában a két szervezet összehangolt akcióra törekedett. A menekültek segélyezésében igen fontos szerepet betöltő Vöröskereszt mellett említést kell tennünk a Magyar Menekültügyi Segítőszolgálat munkájáról, amely a magyar menekültek jogvédelmi

segélyszolgálataként működött Ausztriában. A Szervezet meglehetősen széles feladatkört látott el, hiszen feladatai során nem csupán a menekültek legalapvetőbb szükségleteinek a biztosítására helyezte a hangsúlyt, úgy, mint ahogyan azt a Vöröskereszt feladatának tekintette, hanem igyekezett a menekültek jövőbeli boldogulásához A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, , Oxford University Press, New York, 2000, 26-35. oldal 32 u. o 30 oldal 33 u. o 32 old 34 u. o 29 oldal 35 Memorandum prepared by the UN High Commissioner for Refugees for submission to the Commitee on Social and Humanitarian Questions ( Nice 1957. április 24 ) (wwwunhcrch) ( Az ENSZ Menekültügyi F biztosának memoranduma a Szociális és Emberjogi Kérdések Bizottságának felkérésére.( forrás: http:// wwwunhcrch/cgi-bin/texis) 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szükséges tényezők megteremtésében is segítséget nyújtani. A Segítőszolgálat tájékoztatást, útbaigazítást nyújtott a rászorulóknak, de jogi tanácsadással is szolgált azok számára, akik a jog területén nem rendelkeztek megfelelő jártassággal. A Szolgálat a menekültek letelepedése utáni munkaközvetítésben nyújtott segítsége, valamint a hatóságokkal folyó eljárásokban való részvétele hasonlóan elengedhetetlen segítséget jelentett az erre rászoruló menekültek számára. Természetesen a magyar nyelven kiállított diplomák, bizonyítványok hitelestése is nagy gondot okozott a

menekülteknek, hiszen ezeket az okmányokat hitelestés nélkül nem használhatták fel Ausztriában. A Szolgálat ebben is igyekezett a menekültek segítségére lenni. A Szolgálat hangsúlyt fektetett arra is, hogy jó kapcsolatokat és hatékony együttműködési formákat építsen ki az Ausztriában működő menekültügyi, egyházi és egyéb jótékonysági szervezetekkel. Központi irodája Bécsben volt, de e mellett irodát tartott fenn Salzburgban, Linzben, Grazban, Klagenfurtban, Innsbruckban és Bergenzben.36 A menekültkérdés három korszerű kezelési módját a Szervezet már akkoriban is alkalmazta, ennek értelmében 1957. április 5-ig 128 921 magyar állampolgár emigrált, 4934−én tértek haza saját elhatározásuk alapján és csaknem 30 000 ember maradt Ausztriában az említett dátumig, bár a memorandum szövegében utal arra, hogy számuk fokozatosan csökkent. Ugyanakkor a Főbiztosság 1957 közepén készített felmérése nyomatékos utalást

tesz azokra a menekültekre, akiket az említett időpontig a Szervezetnek nem sikerült letelepítenie, vagyis nem találtak számukra megnyugtató, tartós megoldást.37 Ez a felmérés 178 000-re becsli azok számát, akik 1957 derekán Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban illetve Törökországban várják a helyzetük megoldását. Közülük 58 000 menekült él táborokban és mintegy 120 000 ember táborokon kívül. A Szervezet már ekkor felismerte a táborokkal sajnos szükségszerűen együtt járó veszélyeket, pszichológiai problémákat. Az összezártság, de még inkább a külvilágtól való elzártság vezethet az emberekben kialakuló feleslegesség érzéséhez, kiválthat szorongást, de komolyabb kimenetelű pszichés zavarokhoz is vezethet. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a menekültek durván 9 % tért haza 1958. januárjáig. 38 A hazatelepülést természetesen a menedéket nyújtó

országok is nagymértékben Soós Katalin: 56-os magyar menekültek a statisztikai adatok tükrében. United Nations Report of the United Nations High Commissioner for Refugess, General Assemby, Official Records: Thirteen Seccion, Supplement No. 11, United Nations, New York, 1958 ( Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi F biztosának beszámolója, Közgy lés, Hivatalos felvétel, 13. ülés, az ülés száma 11, ENSZ, New York 1958) 38A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, , Oxford University Press, New York, 2000. 34 old 36 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. támogatták, számos esetben előfordult, hogy a hazautazás költségeit a menedéket nyújtó országok vállalták magukra, ha pedig valamilyen probléma merült fel a hazatérés során a Főbiztos diplomáciai csatornák igénybevételével segítette a hazatelepülni vágyókat. A menekültek tekintélyes 88-90 %-a azonban a befogadó országba való beilleszkedést illetve egy ”új hazában” való letelepedést választotta. A legfontosabb befogadó országok között a már említett USA mellett fontosnak tartom megemlíteni Kanadát, amely 35 000, az Egyesült Királyságot, amely 16 000, az NSZK, amely 15 000 menekültet fogadott be.39 E két megoldás azonban meglehetősen sok hasonlóságot mutat, hiszen a menekültnek mindkét esetben alkalmazkodnia kell az új közeghez, az új élettérhez, meg kell próbálnia beilleszkedni, ami korántsem egyszerű feladat. Ezen a ponton tényleg nagy felelősség nehezedi a befogadó

országra, ugyanis ha erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a menekültek integrációja gyorsabb és minél zökkenő mentesebb legyen, akkor megelőzheti az egyénekben kialakuló bizonytalanság és “gyökértelenség” érzetét és nem utolsó sorban elősegítheti, hogy ezek az emberek a társadalom hasznos tagjává váljanak és terhek helyett gazdasági értelemben vett hasznot produkáljanak. Ausztria az UNHCR és a Vöröskereszt segítségével különféle kezdeményezéseket indított be, amelyek célja pontosan ez a már említett gazdasági integráció volt. A “small loans project” vagyis a kisebb összegű kölcsönöket lehetővé tevő projekt célja volt, hogy a menekültek olyan eszközökre vagy tőkére tegyenek szert, amelynek segítségével munkát tudnak találni, vagy saját kis üzletet alapíthatnak, egy szóval a cél az önállóvá tétel volt. Egy másik kezdeményezés szakmai tréningek segítségével kívánta elérni, hogy a

menekült-munkavállalók nagyobb sikerrel vállalhassanak munkát, és jobban megfeleljenek a munkapiaci elvárásoknak. Nem feledkezhetünk meg a fiatalok oktatását támogató és a nyelvtanulást elősegítő programokról sem, amelyek célja szintén a beillesztés volt. Noha a már többször idézett ENSZ Menekültügyi Főbiztosi jelentésben nem szerepelnek pontos adatok arról, hogy a mintegy 180 000 ausztriai menekült között hány kísérő nélküli kiskorú, vagy más szóval “gondviselőjétől elszakított gyermek”40lehetett, a beszámoló mégis fontosnak tartja ennek a kérdésnek a felvetését. Ha egy menekülő gyermek elszakad a családjától meglehetősen védtelenné válik. Ez a védtelenség értelmezhető jogi értelemben is, mivel ebben az esetben a menekültstátuszuk megállapítása nehéz, e nélkül azonban védelmük igen nehézkessé válhat. 39 40 u.o 32 old u. o 34 old http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1956. novemberében a magyar hatóságok azzal a kéréssel fordultak az osztrák kormányhoz, hogy 18 évesnél fiatalabb kiskorúakat küldjék vissza Magyarországra. A kérdést az UNHCR a Vöröskereszttel együtt rendkívüli tanácsülés keretében vitatatta meg. A két szervezet ezen az ülésen azt a döntést hozta, hogy 14 évesnél fiatalabb gyermekeket, ha mindkét szülő Magyarországon tartózkodik valóban haza kell küldeni, később ezt az életkori határt eltörölték. A döntés azonban nem jelentett megoldást olyan esetekre, amikor a gyermek hazatérését mindkét szülő kívánja,

viszont a gyermek nem akar hazatérni, ugyanis a Szervezetnek története során ilyen esetekkel is meg kellett birkóznia. A fiatalkorú, egyedülálló magyar menekültek kérdése az osztrák-magyar kormány viszonyában sarkalatos kérdéssé vált, tárgyalásaiknak, jegyzékváltásaiknak gyakorta képezte tárgyát ez a kérdés. A helyzet rendezése mindkét ország számára kényes kérdés volt, ezért a vita mielőbbi rendezése érdekében mindkét fél érvek hosszú sorát sorakoztatta fel. A magyar fél legfontosabb érvei között szerepelt, hogy meglátásaik szerint a 18 évesnél fiatalabb személyekre nem vonatkozik a Genfi Konvenció, így nekik állandó menedékjog nem adható. Az osztrák álláspont szintén a Genfi jogból merítve tagadta meg a 14 éven felüli gyermekek kiadását, éppen arra hivatkozva, hogy ők már menekültstátuszt kaptak. Hasonló volt az egyet nem értés a családegyesítés kérdésében, mivel az osztrák fél nem értette,

miért ne lenne lehetséges a hivatkozott családi egységet Ausztria területén helyreállítani, de a magyar szülők Ausztriába való utazása magyar félről fel sem merült. A magyar érvelés igen fontos pontja volt, hogy a magyar családjogi törvények értelmében a kiskorú gyermek tartózkodási helyéről a szülő dönt, ezért a magyar szülők levélben fordultak a Vöröskereszthez, a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumához és az illetékes követségekhez, “haza hívó” leveleikben pedig az otthonról érkező rossz hírekkel próbálták befolyásolni és hazahívni a szülők a gyermekeiket. Tárgyalások folytak egy csoportos szülői delegáció Ausztriai látogatásáról is, amelyet a Külügyminisztérium 8 000 Schillinggel támogatott volna, azonban a szülők csoportos vízumot nem kaphattak, az egyéni beutazást pedig a Minisztérium nem támogatta. A magyar fél azzal is érvelt, hogy a magyar gyermekek állítólagos rossz erkölcsi és

szellemi körülményei valamint az, hogy az “ifjúsági táborok és iskolák feszült hangulatát a korábbi fasiszta emigráció és a szexuális bűnözők soraiból kikerülő “ oktató “ testület okozzák.”41A valóság persze egész más képet festett A magyar menekültek jövőjének megalapozását számos osztrák és nemzetközi ösztöndíj segítette, nyelvtanfolyamokat http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. indítottak és megteremtették a menekült gyermekek számára a középiskolai, valamint a főiskolai és egyetemi továbbtanulás lehetőségeit.

Bár a fiatal korú menekültekkel kapcsolatos számadatok rekonstruálására kevés lehetőség van, 1957-es források becslése szerint közel 10 000 kísérő nélküli fiatal hagyta el családja nélkül az országot 1956-57 fordulóján. 42 Azok a 18 évesnél fiatalabb menekülők, akik családjuk nélkül lépték át a határt jellemzően 1956 novemberében tették meg ezt, amikor az még a legkevésbé volt veszélyes. Ausztria földjére lépve a nagykorú menekültekhez hasonlóan a Genfi Konvenció értelmében ők is megkapták a politikai menekültjogot, hiszen a “non- refoulment” értelmében nem toloncolhatók vissza. Ezt az elvet pedig az osztrák hatóságok mindvégig tiszteletben is tartották. Érdekes dolog, hogy a magyar hatóságok gyakran vetették Ausztria szemére, hogy az “egyedülálló fiatalokkal kapcsolatos tárgyalásaik során gyakran húzzák az időt”43Persze a vád nem volt alaptalan, hiszen az időhúzással csökkentették az

“érintettek körét”, mivel időközben több fiatal betöltötte a 18. életévét és így már maga dönthetett a sorsa felől. A kísérő nélküli gyermekek kérdése a Menekültügyi Főbiztosság számára napjainkban is egy kényes, nehezen megoldható kérdést jelent. A menekülni kényszerülők másik fontos célpontja Jugoszlávia volt, amelynek vezetése, − élen Jozip Broz Tito-val − már a II. világháború után, 1948-ban szakított a sztálini szocializmussal. Bár a szocializmus alapvető elveivel és célkitűzéséivel Tito is egyetértett, ennek megvalósításában azonban a saját eszközeit és elképzeléseit helyezte előtérbe. Ehhez a “külön utas szocialista fejlődéshez”44Tito−nak gondoskodnia kellett a külső gazdasági, politikai és nemzetbiztonsági feltételekről. Az egykori Jugoszlávia külgazdaságára jellemző volt a nyitottság és az erőteljes exportorientáltság, bár érdemes megjegyeznünk ezzel kapcsolatban, hogy

Jugoszlávia behozatala mindig meghaladta a kivitelét. Ami a jugoszláv belpolitikát illeti, a szocialista országokhoz hasonlóan a Párt erőteljes dominanciájáról kell beszélnünk, amelyet az erős centralizáltság, a totalitás jellemzett. Külpolitikájában az el nem kötelezettség kapta a legnagyobb hangsúlyt, amely egyfajta ügyes lavírozást jelentett a nagyhatalmi törekvések között. Az elvek tehát hasonlóak, az alkalmazott módszerek azonban igen eltérőek voltak a szovjet szocializmushoz képest. A két ország közötti feszült helyzet 1953-ig tartott, Sztálin halála után, Hruscsov ugyanis felismerte, hogy elengedhetetlen a jugoszláv vezetővel való Murber Ibolya: Két t z között, kiskorúak család nélkül Ausztriában 1956-57 Murber Ibolya: Két t z között, kiskorúak család nélkül Ausztriában 1956-57 43 Murber Ibolya: Két t z között, kiskorúak család nélkül Ausztriában 1956-57 44 Arday Lajos:Reformok és kudarcok , Jugoszlávia

utolsó évtizedei és ami utána következett, BIP, 2002,38. oldal 41 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. békésebb kapcsolat létrehozása, hiszen a térségben a Szovjetuniónak bármikor szövetségesekre lehet szüksége a kialakult status quo fenntartása érdekében, így első közös találkozójuk alkalmával Hruscsov kijelentette, hogy a szocializmushoz több út vezet, elfogadva ezzel a jugoszláv “külön utat”. Érdekes kérdés megvizsgálni Jugoszlávia Magyarországoz fűződő diplomáciai kapcsolatait, hiszen ennek segítségével talán

közelebb juthatunk a válaszokhoz, hogy miért, döntött Jugoszlávia a Magyarországról érkező hatalmas menekülttömegek befogadása mellett. Ez a kérdés annál is érdekesebb, mivel a menekültek befogadása nem volt mindig egyértelmű a Tito-rezsim idejében. 1956 novemberében, néhány nappal a szovjet invázió megindulása után ugyanis valóságos tömegmozgalom indult meg Szegeden át Jugoszlávia felé. Ugyan számszerű adatok a határátlépők pontos számáról nem állnak rendelkezésre, de az ügyészségi források beszámolnak arról, hogy Corvin-köziek és budapesti fegyveresek is megkísérelték a határátlépést. November közepétől azonban a Szeged környéki terület puskaporos hordóvá változott, a Jugoszláviai menekülteket az ottani hatóságok később kiadták a kádári hatóságoknak.45 Az a tény, hogy később Jugoszlávia befogadta a Magyarország felől érkező menekülteket tulajdonképpen a Szovjetuniótól való különállását

jelképezte, ráadásul Tito kezdetben szimpatizált is Nagy Imrével illetve az általa vezetett mozgalom főbb törekvéseivel, amikor azonban ezek a törekvések a demokratikus többpártrendszer visszaállítására irányultak a szocializmus elkötelezett híveként Tito ezeket a “ hortystának” bélyegzett követeléseket már nem támogathatta. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok a II. világháború után nem voltak túlzottan intenzívek. Bár 1947 januárjában követi szintű kapcsolatfelvételre került sor hazánk és Jugoszlávia között, de 1948. júliusában a megromlott jugoszláv-szovjet viszony hatására ezeket a követeket visszahívták. Magyarország a szovjet elvárásoknak megfelelően meglehetősen hűvös, vagy mondhatni rideg viszonyt tartott fenn a szomszédos jugoszláv állammal, a diplomáciai érintkezés a két ország között a minimális szintre szorítkozott. 1956 nyarától csak az állam és pártvezetők közötti rendkívül

ritka találkozókról beszélhetünk, az alsóbb szinteken, úgy, mint a megyék, régiók szintjén legfeljebb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok keletkezhettek, de azok sem voltak számottevőek. Az egyik ilyen találkozóra a két ország felső vezetői között éppen közvetlenül a forradalom kirobbanása előtt került sor a Krim félszigeten. A forradalom fegyveres, katonai eltiprásához a hruscsovi Szovjetuniónak 1956 novembere után Jugoszlávia már nem toloncolt haza menekülteket, de továbbra is tapasztalható volt, hogy különbséget tett forradalmárok és a civilek között. 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de

csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szüksége volt a Gomulka vezette Lengyelország és a Tito irányítása alatt álló Jugoszlávia támogatására is, amelyet Hruscsov meg is kapott. Mindenesetre a katonai offenzíva megindulása még több hezitálót késztetett menekülésre. 1957 elején a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes jelentést készített a “disszidensekről” , ahogy akkoriban az országot elhagyókat nevezték, azonban a felmérés anyaga 1989-ig szigorúan titkos maradt. A teljes dokumentumot a Régió című folyóirat 1991/4. száma közölte 1956. november 9-én az ENSZ Közgyűlése felszólította a Főtitkárt, hogy forduljon az ENSZ Menekültügyi Főbiztosához felszólítva őt, hogy konzultáljon más szervezetekkel, és az érintett kormányokkal arról, hogy hogyan lehetne a magyar menekültek problémáját minél gyorsabban és hatékonyabban megoldani. 1956 november 21-ére a közös felhívás nyomán

mintegy 7 millió $−t sikerült összegyűjteni, de már akkor körülbelül további 8 millió $−ra becsülték az év végéig a menekültek számára szükséges pénzösszeget.46 A sokat idézett Nice-i memorandumban a menekültek kérdésével kapcsolatban egy nagyon érdekes dologra bukkanhatunk: A Menekültügyi Főbiztosság által alkalmazott három lehetséges megoldással és azok költségvonzataival is. A Nice-i jelentés szerint 1000 menekült személy ellátási költsége havi szinten megközelíti a 37 500 $−t (éves szinten ez 450 000$-t jelentene), míg ha ugyanennek az 1000 menekültnek egy tetszőleges európai országban keresünk menedéket és telepítjük le őket, az ezeket a költségeket 25-20 000$-ra redukálja. Ha ugyanezt az 1000 menekült személyt az Amerikai Egyesült Államokban telepítjük le az 180 000$-t, ha Ausztráliában 320 000$-t vesz igénybe. Összefoglalva, ha ezeket az otthontalanná vált embereket a lehető legtávolabbi

országokba küldjük fedezve az utazási költségeket az is csupán az ellátási költségek 1/3-át emészti fel, financiális szempontok alapján tehát egyértelmű, hogy a legnagyobb súly ebből a szempontból az idő-pénz relációra esik. Azonban az érem másik oldala, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a vele együttműködésben dolgozó szervezeteknek gondoskodnia kell arról, hogy a “potenciális befogadó országok” vállalják ezen menekültek befogadását és az azzal járó költségeket is. Általában elmondható, hogy az a folyamat, hosszabb időt is igénybe vehet. Sajnos nem ritka Memorandum prepared by the UN High Commissioner for Refugees for submission to the Commitee on Social and Humanitarian Questions ( Nice 1957. április 24 ) (Az ENSZ Menekültügyi F biztosának memoranduma a Szociális és Emberjogi Kérdések Bizottságának felkérésére.( forrás: http:// www-unhcrch/cgibin/texis) 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 47 eset, hogy egy-egy menekültnek 10 évet is várnia kell a helyzete rendezésére, ami egyrészt hatalmas összeget emészt fel, de nem feledkezhetünk meg a menekülteknek okozott károkról sem, amelyeknek fontossági sorrendben meg kell előznie az anyagi vonzatokat. Hogy ez a valóságban hogyan működik, az már egy másik kérdés A Magyarországot elhagyó és Jugoszláviában menedéket keresők számáról a különféle források eltérően számolnak be. A Régió című folyóirat 1991/4 száma megyénkénti eloszlásban veszi górcső alá az elmenekülők számát,

rámutatva arra az általános tendenciára, miszerint a városokat elhagyók száma jóval felülmúlta a községeket elhagyók számát. A megyék “versenyében” Győr-Moson megye, Vas megye a sorrend, de mindkét “megelőzi” a fővárost elhagyók száma.48 Az 1957 november 7-ei ENSZ megyét jelentés 19 500-ra teszi jugoszláviai magyar menekültek számát, közülük a világ 26 országába továbbutazók számát 12 600 főre becsli, 2600 fő pedig a jelentés tanulsága szerint hazatért Magyarországra.49 Azzal kapcsolatban, hogy a magyar menekültek milyen viszonyokkal találkoztak Jugoszláviába és ott hogyan fogadták őket, kevés forrás áll rendelkezésünkre, mivel a belgrádi források nem segítették a témában kutatókat. A legtöbb információhoz talán akkor juthatunk, ha tanulmányozzuk azokat az interjúkat, amelyeket a kutatók az 56-os menekülési hullámot átélőkkel készítettek. Ilyen interjúkból derül ki, hogy Jugoszláviában

összesen 25 befogadó állomás létesült: Gerovóban, ahonnan a befogadottak olaszországi, franciaországi, németországi, vagy éppen svájci táborokba kerülhettek. Eszéken két tábor is fogadta a menekülőket, egy jobb körülményekkel rendelkező és a “kevésbé elegáns”, az “Ankin Dvor”50, melynek volt egy “Bika kolostornak” nevezett része, mely eredetileg valószínűleg lovarda vagy hombár lehetett. A táborok lakói megszervezték a maguk társadalmi életét római katolikus misékkel és református istentiszteletekkel és megpróbáltak a körülményekhez mérten rendezett életet élni. A táborok ellátási költségeit kezdetben teljes egészében a 47u. o. és Délvidék, tanulmányok, interjúk, sajtószemelvények, Nyitott Távlatok Kiadó, Szabadka, 2001. 33, 34 oldal 49 A menekültek megdöbbent en magas számához sokban hozzájárult, hogy a Kádár kormány 1957. februárjában lezáratta az osztrák-magyar határt, így a menekül knek

nem maradt más választásuk, mint a Jugoszlávia felé való menekülés. Forrás: 56 és Délvidék, tanulmányok, interjúk, sajtószemelvények, Nyitott Távlatok Kiadó, Szabadka, 2001.35, 36 oldal 50 56 és Délvidék, tanulmányok, interjúk, sajtószemelvények, Nyitott Távlatok Kiadó, Szabadka, 2001.35 oldal 4856 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jugoszláv kormány viselte, 1957-től ebben egyre nagyobb szerepet vállalt maga a Szervezet is.51 A táborlakóknak érkezésük után egy meghallgatáson kellett részt venniük, amely általában külföldi

újságírók jelenlétében zajlott. Az újságírók beszámolóiból tudjuk, hogy a magyarok nagy része csalódott volt, mivel azt hitte, hogy a jugoszláv táborokból azonnal tovább is szállítják őket a nyugati országokba. 1957 márciusától a rengeteg menekült elszállásolása és a róluk való gondoskodás 16 millió dinárjába került a jugoszláv kormánynak, ráadásul a közelgő turista-szezon miatt sokan attól tartottak, hogy a magyarok elszállásolása miatt nem lesz kapacitásuk a fizető vendégek fogadására. A kormány ekkor úgy határozott, hogy “felgyorsítja” a menekült-kérdés megoldását, és megkezdődtek az “önkéntes” hazatelepítések. A valóságban persze szó sem volt önkéntességről, csupán a Kádár-kormány amnesztia-ígéreteiről, “hazacsalogatásról”. Azokat, akik hittek Kádár ígéreteiben otthon letartóztatások, megbélyegzés, lakás és állástalanság fogadta.52 Szerencsére azonban a Szervezet

munkájának köszönhetően a menekültek közel 6065 %−ának sikerült egy új befogadó országban menedékre találnia. A legfontosabb befogadó országok sorában találjuk Kanadát, Olaszországot, Belgiumot valamint az USA-t, NSZK-t, Svájcot, Nagy-Britanniát és Franciaországot. Kanada esetében a befogadási szándék, vagy inkább annak volumene nem volt egyértelmű.53A kanadai Külügyminisztérium a magyarok befogadásában Kanada nemzetközi hírnevének megalapozását látta, ezért szeretett volna az ügyet a NATO elé vinni. Pickersgill, a Bevándorlási és Állampolgársági Minisztérium vezetője szívesen fogadott volna be néhány, bizonyos szempontok alapján “kiválogatott” menekültet. A két minisztérium vitája végül kompromisszumos javaslattal végződött. Bár ténylegesen került sor néhány bevándorlással kapcsolatos feltétel megszabására,− ennek értelmében azok a magyar állampolgárok, akiknek voltak rokonaik , ismerőseik

Kanadában, akik vállalták, hogy fogadják őket, illetve akik speciális “keresett” szakmákat űztek nagyobb eséllyel várhattak a Kanadába való befogadásukra, − összességében azt mondhatjuk, hogy Jugoszlávia mégiscsak Kanadától kapta az első komoly ajánlatot nagyobb számú magyar menekült befogadására.54 1957 februárjában az UNHCR Belgrádban irodát is nyitott, amely 1958. február 4-ig m ködött, mivel a “Titó-i rendezés” eredményeként a menekült-kérdés már 1958. januárra “megoldódott” 52 56 és Délvidék, tanulmányok, interjúk, sajtószemelvények, Nyitott Távlatok Kiadó, Szabadka, 2001,.36 oldal 53 Peter I. Hidas: “Our beloved Hungarians”, Hungarian Refugees in Yugoslavia in tranzit to Canada 54 Hidas Péter cikkéb l kiderül, hogy a menekülteket kanadai befogadásuk el tt egy speciális szakért kb l álló csoport látogatta meg, hogy felmérje a fogva tartásuk körülményeit. Az beszámolóikból kiderül, hogy a

fontos központnak számító Gerovo táborait a túlzsúfoltság és az egészségtelen körülmények jellemezték. A szögesdróttal 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 55 Olaszország 1956 novemberétől 1957 júliusáig fogadott be menekülteket. A kormány az olasz Vöröskeresztet bízta meg a menekültek számára adományok gyűjtésével. A Vöröskereszt 15 városban alakított ki menekülttáborokat, biztosította a menekültek számára a napi háromszori étkezést és az egészségügyi ellátást. Belgium a menekülteknek rendkívül fair lehetőségeket

kínált, ami miatt a menekültek egy része szívesen választotta Belgiumot új hazájául. A diplomásokat és a szellemi elithez tartozókat menekülteket kereső országokkal szemben Belgium ugyanis megbízható munkásokat keresett, a többi ország bizonytalan munkalehetőségeivel szemben biztos munkahelyeket ígértek. Igaz, a belgák nem jótékonykodtak: azonnali munkát és vele átlagon felüli fizetést ígértek azoknak, akik vállalták a nehéz fizikai munkát Belgium szánbányáiban, és három évre leszerződtek. Az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc a Szervezetet fontos kihívás elé állította, azonban a felől, hogy a Szervezet sikerrel birkózott meg ezzel a feladattal semmi kétségünk nem lehet. Az ún “56-os kérés” világított rá arra, hogy milyen égető szükség van egy nemzetközi szervezetre, amely képes reagálni a menekültválságokra, és ami a legfontosabb nemzetközi összefogásra tud sarkallni. A Szervezet

sikereként könyvelhető el, hogy a mégoly szkeptikus Amerikát is sikerült a maga oldalára állítania, meggyőzve őt, hogy a hatalmas erőket koordináló Szervezet a megfelelő anyagi források biztosítása mellett képes megfelelni azoknak az elvárásoknak, amely elé a Szervezetet létrehozói állították. Az 56-os magyar forradalom az UNHCR történetének különleges periódusa, hiszen a Szervezet igencsak kétes kimenetelű vállalkozásba fogott, amikor vállalta a “vasfüggöny” mögötti kicsiny Magyarország támogatását. A kommunista tömb, legfőképpen pedig az elnyomó szovjet hatalom reagálását ugyanis nem lehetett kiszámítani. Auguste Lindt főbiztos diplomáciai képességének hatalmas szerepe volt a sikerben, hiszen ahogy már említettük a Szervezet minden egyes lépését alapos mérlegelésnek kellett megelőznie, miközben azonnali reagálásra volt szükség. Ez a kettősség fölöttébb érdekes A termonukleáris háború lehetősége a

szokottnál is nagyobb megfontoltságot követelt meg a Szervezettől, de habozásra nem volt körülvett tábor küls megjelenésére nem sokban különbözött az internálótáboroktól, amire a kanadai megfigyel k fel is hívták a figyelmet, ezt követ en került sor a drótháló eltávolítására. A tábor három barakkból állt, amelyet eredetileg 600 katona elszállásolására építettek. A legnagyobb helyiségben emeletes vaságyak sorakoztak, a szobában 200 fiatal n került elszállásolásra. A számos kisebb helyiségben családokat helyeztek el, szobánként 3-4 családot. A táborhoz nem tartozott külön étkez , a menekültek az ágyukon kuporogva fogyasztották el a bádogtálcákon kiosztott ételeket. 55 Klió- történettudományi szemléz folyóirat 2002/3, 11. szám http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. lehetőség, hiszen az azonnali segítség elmulasztása további mérhetetlen szenvedés okozója lehetett. Az idő múlásával a konfliktusok okai és a problémák kezeléséhez, a szenvedések csökkentéséhez alkalmazott eszközök is látványos változásokon mentek keresztül. Ahhoz, hogy ezeket a változásokat magunk is jól lássuk a Szervezet egyik legutolsó akcióját, a balkáni válságot szeretném bemutatni, rámutatva a legfontosabb változásokra, vagyis arra, hogy néhány évtized alatt hogyan változott meg a Szervezet által irányított akciók természete. 2.2 A jugoszláv konfliktus, a Szervezet részvétele a Balkáni konfliktuskezelésben Az európai béke és biztonság megteremtése alapvető

fontosságú kérdések az európai integrációs együttműködés bármely szintjének a megvalósításakor. A történelemben több példát is találunk arra, hogy az európai béke és biztonság fontos zálogai a francia- német konfliktus okinak a felszámolása, illetve a “ balkáni puskaporos hordóként “ emlegetett terület biztonságának a megteremtése volt. A francia-német ellentétet már az európai integrációs törekvések viszonylag korai szakaszában sikerült feloldani56, a balkáni konfliktus azonban csak véráldozatok árán kezdett feloldódni vagy legalább is egy időre háttérbe szorulni. 1945 után Josip Broz Tito vezetése alatt Jugoszlávia kommunista erőinek sikerült a nacionalista törekvéseket hosszú időre háttérbe szorítani, és egy hat tagköztársaságból álló államszövetséget létrehozni. Érdekes kérdés, hogy milyen eszközökkel sikerült Tito-nak egy rendkívül sokszínű etnikumú területet egyetlen államszövetség

keretei között tartania több, mint 40 esztendőn át. A válasz rendkívül egyszerű, a diktatúra és az elnyomás eszközeivel. A Jugoszláviát alkotó népcsoportok között egyik legszembetűnőbb különbség a történelmi hagyományokban és a gyökerekben fedezhető fel. Szlovénia a római, frank és osztrák birodalom részeként háborítatlanul fejlődött, miközben a szerbek és a makedónok a török hódoltság területeit gyarapították.57 A nemzetiségi különbségek másik síkjaként a vallási különbségeket kell megemlítenünk. “ A szerbek ősei Bizánchoz csatlakozva a keleti-, a 1950-ben Robert Schuman francia külügyminiszter dolgozta ki a francia-német együttm ködés lehetséges alapját, amely a stratégiai jelent ség szén és az acél együttes felhasználására irányult, a két ország közötti “örök ellentét” megoldására tehát gazdasági alapokon valósult meg. Az 1951-ben létrejöv Szén és Acélközösség, vagy más

néven Montánunió továbbfejleszthet integrációs alapot biztosított, mára pedig az európai integráció gyökerének tekintjük ezt az együttm ködést 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. horvátokéi pedig a katolicizmust elfogadva a nyugat-európai kultúrkör és mentalitás részeivé lettek.”58A nemzetiségek közötti harmadik fontos eltérés a különféle gazdasági fejlettségben keresendő. Szlovéniát és Bácskát valamint egyes horvát és boszniai körzeteket csak mint, az Osztrák Magyar Monarchia irigyelt éléskamráját szokás emlegetni, ezzel

szemben Crna Gora és Koszovó igen alacsony fejlettségi szintet mutattak.59 Összefoglalásképpen tehát azt mondhatjuk, hogy Jugoszlávia egy etnikailag sokszínű, eltérő adottságokkal rendelkező, évtizedekig a mélyben rejlő ellentétektől feszített országként létezett 1945 és 1990 között60 A jugoszláv rendszer azonban – ahogyan arra Arday és mások rámutatnak – nem omlott össze azonnal Tito 1980-ban bekövetkezett halálával. Nem valószínű azonban, hogy egyedül a Tito-i rendszer “tökéletessége“ elegendő lett volna ahhoz, hogy Jugoszlávia szétesését megakadályozza, ehhez ugyanis elengedhetetlen volt, hogy a nagyhatalmak a Jugoszláv egység fenntartásában legyenek érdekeltek. A rendszer agóniája, valamint a társadalmi és politikai rendszer megújulásának lehetetlensége azonban lehetetlenné tették a kényszerű egység fennmaradását. Elsőként Szlovénia vált ki az államszövetségből, mert elege lett abból a

gyakorlatból, “hogy az általuk megtermelt pénzt és javakat a független déli területek feneketlen hordójába öntsék”61, legfőképpen pedig nem akarták tovább támogatni a Koszovóban fenntartott katonai diktatúrát. Jugoszlávia felbomlása, a háborús konfliktusok kirobbanása hatalmas embertömegeket késztetett menekülésre, az otthonaik elhagyására. Ezen menekültek védelmében illetve a menekültek mellett a speciális helyzetben lévő ún. “ belső menekültek” és a polgári lakosság Arday Lajos: Reformok és kudarcok, Jugoszlávia utolsó évtizedei és ami utána következett, Books in Print kiadó, Budapest, 2002, 10. oldal 58 I.m 11 oldal 59 Arday Lajos, Reformok és kudarcok, Jugoszlávia utolsó évtizedei és ami utána következett c. könyvében ( 17 oldal ) 1970-es évekb l származó 1 f re jutó GDP-adatok összehasonlításával megállapította, hogy ha a legfejlettebb és a leginkább elmaradott területet, Szlovéniát és Koszovót

összehasonlítjuk, akkor közöttük egy 7:1-es arányt találunk, egyre romló tendenciával. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a romló tendencia oka, nem csak a beruházások és fejlesztések különbségében keresend , hanem az eltér népességnövekedésben is. 57 60 Természetesen a Tito-i uralom éveiben is fel-fellobbant a feszültség a szerbek és a horvátok között, els ként a Világbanktól felvett 1969-es kölcsön kapcsán, amelyet a szlovén várakozásokkal ellentétben nem az Ausztriát Olaszországgal összeköt autópálya korszer sítésére, hanem a szerb kezdeményezések támogatására fordítottak. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a szerb dominancia állandó érvényesülésér l, amely a horvát nemzeti egyház háttérbe szorításába, horvátok elleni retorziókba, halálmenetekbe csapott át. ( Forrás: Arday Lajos: Reformok és kudarcok, Jugoszlávia utolsó évtizedei és ami utána következett, Books in Print kiadó, Budapest, 2002,

27. oldal 61 I.m 293 oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megóvása érdekében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kapcsolódott be a konfliktus kezelésébe. A már megismert magyarországi menekültsegélyezéshez képest pontosan 35 év telt el. Ebben a 35 évben fontos változások zajlottak le. A hidegháború utáni megváltozott politikai környezetben az UNHCR-re, a vele együttműködő humanitárius szervezetekre és a nemzetközi élet humanitárius segítségnyújtásban részt vevő szereplőire is egy minden eddiginél szélesebb körű munka hárult.

Újdonság volt a Szervezet számára, hogy a Balkáni konfliktus esetében a katonai erők minden eddiginél erőteljesebb jelenlétével kellett számolni, és a Szervezet sem maradhatott távol ezektől a fegyveres konfliktusoktól. Hasonlóképpen új kihívást jelentett a Szervezet munkatársai számára, hogy a Balkáni konfliktus esetén több új szereplő is megjelent, akik részt kívántak venni a menekültekről való gondoskodásban.62 Ezeknek az új szereplőnek a tevékenységét elengedhetetlen volt összehangolni, hiszen a közöttük lévő koordináció nélkül elképzelhetetlen lett volna a humanitárius akciók sikere. A koordináció feladata a Menekültügyi Szervezetre hárult. A Szervezetnek új dilemmákkal is szembe kellett néznie, például, hogy milyen kapcsolatot tartson fenn a Szervezet a polgári lakosság veszélyeztetésért közvetlenül felelős háborús felekkel, vagy hogy hogyan tudná megakadályozni a segélyszállítmányok helyi katonai

erőkhöz kerülését, ezáltal is támogatva a további vérontást. A legnagyobb kihívást azonban mégis a ún “belső menekültek” jelentették A “belső menekültek” támogatása és segélyezése meglehetősen hosszú ideig hiányzott a nemzetközi közösség “napirendjéről”, aminek oka alapvetően ezeknek a menekülteknek a rendkívül kényes helyzete volt. Rájuk ugyanis a már sokat emlegetett menekültdefiníció nem alkalmazható. 63 Ebben az esetben ugyanis a menekült nem ”az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik”,64hanem saját országán belül szenvedi el az alapvető jogainak megsértését. A szuverenitás elve értelmében a nemzetközi közösség sokáig a belső Az új szerepl k között említhetjük a multinacionális katonai er ket, a regionális biztonsági szervezeteket, az emberi jogok védelmében fellép szervezeteket, a háborús b nöket kivizsgáló bizottságokat, a fejlesztési szervezeteket, a

béketárgyalások szerepl it és nem utolsó sorban a médiát.(Forrás: A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, , Oxford University Press, New York, 2000. 211 old 63 Az UNHCR alapokmány 9. cikkelye felhatalmazza a F biztost, hogy “olyan tevékenységekbe bocsátkozhat.amelyeket a Közgy lés határoz meg, a f biztos rendelkezésére álló kereteken belül” Az alapokmány idézett 9. cikkelye illetve a 48/116 ( 1993) számú közgy lési határozat tartalmaz rendelkezéseket arról, hogy milyen körülmények között vehet részt a Szervezet a bels menekültek támogatásában, továbbá ezek a határozatok biztosítják a Szervezet számára a jogi alapot a menekültek segélyezésnek koordinálásához. (www.unhcrch) 64 Részlet a menekült fogalmának meghatározásából( az 1951-es Genfi Egyezmény ”A” cikkelyének (1.) bekezdése 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. igazságszolgáltatás jogkörébe tartozónak tekintette a belső menekültet, aminek értelében emberek sokasága maradt védelem nélkül, pontosabban az UNHCR védelme nélkül. Az 1990-es évek derekán azonban ugrásszerűen megnőtt ezeknek a belső menekülteknek a száma, ami azonnali cselekvésre késztette a Szervezetet. 1992-ben az ENSZ főtitkára Francais Denget jelölte ki a belső menekültek képviselőjének.65 Deng sokat idézett rendkívül elgondolkodtató félelme az volt, hogy ezek a belső menekültek könnyen az “ állami felelősségvállalás vákuumába kerülhetnek”,66arra utalva, hogy ezeket a

szerencsétlen embereket saját hatóságaik hajlamosak lehetnek saját ellenségeikként kezelni, így nem érzik kötelezettségüknek ezeknek az embereknek a védelmét. A belső menekülteken való segítést a fogalom kezdeti tisztázatlansága mellett számos egyéb tényező is nehezítette. Így például, hogy a menekültek éppen az őket érő atrocitások elkerülése érdekében megpróbálnak szétszóródni és elvegyülni (elsősorban a városok szegénynegyedeiben) és nem a jól megközelíthető és védhető menekülttáborokban éltek. Ráadásul gyakran nehéz volt megkülönböztetni a belső menekülteket a nyomorgó rászorulóktól éppen azért, mert ők tudatosan a rászorulók közzé menekültek. 1998-ban Deng benyújtotta a Menekülésre Vonatkozó Irányelvek67címet viselő összefoglalóját az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának, kiemelve ebben a belső menekültek speciális szükségleteit, az említett joghézag kiküszöbölésének

szükségességét, különleges védőintézkedések szükségességét nők és gyermekek esetében valamint azokat az okokat, amelyek alapján törvénytelen valakit otthonának elhagyására kényszeríteni. Az okmányban foglaltak azonban csupán irányelvek voltak, tehát semmilyen jogi kényszerítő erővel nem bírtak. Az, hogy ezeket az irányelveket mégis meglehetősen széles körben ismerték el egyértelműen a Szervezet széles körű nemzetközi ismertségére és elfogadására utal. A belső menekültekkel kapcsolatos problémák kezelése egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kapott, a Szervezet számára azonban igen nagy kihívást jelentett a humanitárius akciókban részt vevő szervezetek tevékenységének hatékony koordinálása. Deng és Roberta Cohen: Massen in flight, vagyis Menekülő tömegek című könyvében hatékonyabb munkamegosztást sürgetnek a belső menekültek problémáinak megoldása terén, célorientáltabb tevékenységet

irányozva elő. A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, , Oxford University Press, New York, 2000. 214 old 66 u. o 214 oldal 67 u. o 218 oldal 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A harcok első válsággóca Horvátország volt, ahol több, mint másfélmilliós szerb népesség él. Az “etnikai tisztogatás”, amellyel jelölni szokás a szerbek és horvátok véres összecsapásait tulajdonképpen egy eufémizmus. A meggyilkolt emberek száma 1991-ben elérte a 20 000 főt, mintegy 200 000 horvát menekült el, az

országon belüli menekültek számát 350 000-re becslik az UNHCR statisztikák.68 Az etnikai villongások és a fegyveres harcok azonban nem maradtak az ország határain belül, mindössze egy év leforgása alatt átterjedtek a szomszédos BoszniaHercegovinába, a volt Jugoszlávia etnikailag legvegyesebb összetételű területére is. Az 1991es népszámlálás adatai szerint a lakosság 44 %-a muzulmán, 31 % szerb és 17%-a horvát nemzetiségű volt.69 Amikor 1992 márciusában Bosznia függetlenségét kikiáltják a Szlobodan Milosevics, szerb elnök vezette kormány ígéretet tett, hogy harcba száll a Boszniában élő szerb kisebbség védelmében. A szerb paramilitáris erők ekkor a horvát és muzulmán lakosság megfélemlítésébe és elűzésébe kezdett,70majd megszállták a fővárost, Szarajevót. A kétfrontos harc 1993 elején háromfrontossá alakul, amikor a boszniai muzulmánok és horvátok között is nyílt konfrontálódásra kerül sor. A harcok az

1994 márciusában megkötött Washingtoni Egyezménnyel csillapodnak le, amikor egy muzulmán-horvát föderáció létrehozására kerül sor. A háború végére Bosznia Hercegovina 4,4 milliós népességének csaknem a fele elmenekült, közülük 500 000-en a szomszédos országokban, 700 000 a nyugati országokban találtak menedékre.71 A konfliktus még meglehetősen korai szakaszában, 1991 októberében Horvátország jugoszláv hatóságai az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához fordultak segítségért, mivel a nagy mennyiségű menekült megjelenése túl nagy gondot jelentett a hatóságok számára. Novemberben Javier Pérez du Cuéllar ENSZ főtitkár Sadako Ogata főbiztos asszonyhoz fordul, hogy “jószolgálati szerepével élve” támogassa a “szükséget szenvedő belső menekülteket”72és működjön közre a humanitárius akciók koordinálásában. Természetesen a tényfeltáró vizsgálat elkészülte után a Szervezet igent mond a főtitkár

felkérésére. u. o 218 oldal u. o 218 oldal 70 1992. áprilisában Kelet-Bosznia nagyobb városai és települései szerb ellen rzés alá kerülnek, ahonnan a muzulmán és a horvát lakosság 95%-át zték el. 71 u. o 219 oldal 72 u. o 219 oldal 68 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Miután 1992 májusában a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága kivonult a területről az UNHCR a konfliktus kellős közepén magára maradt.73 A Szervezet innentől maga kezdett a segélyek koordinálásához, a több tízezer tonna segélyszállítmány kiosztásához. Az UNHCR

történetében először került sor arra, hogy a belső menekültek és az elüldözöttek mellett több mint 100 000 polgári lakos segélyezésében is részt vesz a Szervezet.74 Szerencsére a nagyhatalmak bőkezűnek bizonyulnak a segélyezés terén, ami több okra is visszavezethető. Az első ok, az ún CNN - effektusnak köszönhető, mellyel arra utalunk, hogy a média- első sorban a CNN hírtelevízió - egyenes adásban közvetítette a borzalmas eseményeket. A másik ok a nyugati országok pótcselekvése volt, hiszen a segélyezés bizonyult az egyetlen lehetőségnek a menekültekről való “ésszerű“ gondoskodásban.75 Mindenesetre a boszniai segélyszállítmányok méreteikre nézve példa nélküliek voltak. 199295 között 950 000 tonna segélyszállítmány érkezett Boszniába, 1995-re ez a szám elérte a 2,7 milliót.76 A segélycsomagokban elsősorban élelmiszerek voltak, amelyek a WFP, vagyis az ENSZ Világélelmezési Programjának felajánlásában

érkeztek, azonban az élelmiszerek mellett ruhák is cipő, valamint takarók is érkeztek a rászorulókhoz. A Menekültügyi Főbiztossággal a legnehezebb időkben 250 szervezet csaknem 300 000 UNHCR igazolvánnyal ellátott humanitárius alkalmazottal működött együtt és csaknem 2000 jármű viselt UNHCR-es rendszámot. A segélyek elosztását a helyi hatóságok végezték, éppen ezért nem volt ritka eset, hogy ha ezeket a segélyszállítmányokat nem rabolták el még a helyszínre szállítás közben, még akkor is előfordulhatott, hogy a katonai erők kezére kerülve ezeket a fekete piacokon értékesítették, ezzel is csak tovább hosszabbítva a háborús konfliktust. Ezért a feleknek érdekében állt az úttorlaszok és bürokratikus akadályok együttes fenntartásával a humanitárius segítségnyújtás meghiúsítása, miközben ezzel még több szenvedést okoztak a védtelen polgári lakosságnak.77 A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága azután dönt

a térség elhagyásáról, miután az egyik munkatársát a Szarajevói incidens kapcsán meggyilkolják.(Forrás u o 220 oldal) 74 u. o 220 oldal 75 u. o 220 oldal 76A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, ENSZ Menekültügyi F biztosság UNHCR) 2000, 225. oldal 77 Nikola Koljevic, a Humanitárius Segélyezés Koordinációs Testületének elnöke és az önhatalmúan kikiáltott boszniai Szerb Köztársaság alelnöke azzal magyarázta a humanitárius segélyek eljuttatásával kapcsolatos nehézségeket és a mesterségesen támasztott bürokratikus akadályokat, hogy ha mindenféle akadály nélkül engedélyezné a muzulmánok élelmezését- itt a rászorulókra utalva- akkor saját rendszerén belül nem volna más, mint háborús b nös. 73 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ogata asszony rendszeresen tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát a Boszniai eseményekről. Az ENSZ ezeknek a beszámolóknak az alapján döntött az ENSZ Békefenntartó Erő, az UNPROFOR78felállításáról, amelyet eredetileg a horvátországi fegyverszünet felügyeletére hoztak létre, később az UNPROFOR hatáskörét kibővítették a Boszniai rendfenntartásra, valamint a segélyek hatékony szétosztásában való 79 részvételre, valamint a biztonságos övezetben való rendfenntartásra. A humanitárius segélyek eljuttatásának kapcsán az UNPROFOR alapvetően egy passzív védelmi erő szerepét töltötte be, mivel tűzharc esetén az UNPROFOR páncélosaiba menekültek a Menekültügyi

Főbiztosság munkatársai. Az UNPROFOR konszenzus alapján működött Boszniában, mivel működéséhez a szükséges engedélyeket a boszniai hatóságok állították ki, de a szerb nacionalista erők gyakran ellenfelet láttak ebben a szervezetben és nem egyszer szenvedett el az UNHCR atrocitásokat csak azért, mert a konvojokat ez a szervezet biztosította. Ilyen biztonságos övezet létrehozására a kelet-boszniai Srebrenicában, Zepában és Goradzében került sor. A hatalmas menekülttáborokként működő területeket kezdetben a bosnyák kormány fegyverei védték, de a túlzsúfoltság és rossz körülmények egyre elviselhetetlenebbé váltak, ezért Ogata asszony 1993. áprilisában az ENSZ főtitkár segítségét kérte a “drasztikusabb fellépés” és az UNPROFOR védelmi feladatokkal való felruházása érdekében.80 A felhatalmazás megérkezése után az UNPROFOR fegyveresei védelmi feladatokat látnak el a “biztonságos területeken”, valójában

azonban fegyvereik csak önvédelemre szolgálhattak, mivel fegyveres erőszak esetén a polgári lakosság védelmében nem léphettek föl. A “biztonságos területekkel “ kapcsolatban azonban nem ez volt az egyetlen felmerülő probléma. A túlzsúfoltságon és a fogolytáborokhoz hasonlatos körülményeken a Szervezet sajnos nem tudott változtatni, a Boszniai ENSZ fellépés későbbi értékelésekor az ENSZ főtitkár Kofi Anan elismerte, hogy a terület katonai szempontból nem felelt meg a “biztonságos terület” fogalmának, 1999-ben pedig egyenesen bírálta az ENSZ srebrenicai tevékenységét, utalva arra, hogy a biztonságos terület hamis látszatát keltették, miközben a terület tényleges védelmére nem álltak rendelkezésre a szükséges feltételek.81 UN Protection Force 1992. júniusában az UNPROFOR átveszi az ellen rzést a szarajevói reptér fölött, ami sokban hozzájárult a segélyszállítmányok biztonságos eljuttatásához. 80 Az ENSZ

BT. 819 számú határozata a beékelt területek ENSZ által védett biztonságos területté nyilvánításáról, valamint a 824. számú BT határozat újabb biztonságos területek felállításáról 81 A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, Oxford University Press, New York, 2000. 224 old 78 79 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A boszniai konfliktus tetőpontját 1992 júliusában érte el, amikor a szerb tüzérség és az orvlövészek körülvették a fővárost, Szarajevót. Innentől kedve hónapokon keresztül

akadozott a vezetéses víz, villany és gázellátás, természetesen ezzel együtt lehetetlenné vált a humanitárius szállítmányok bejuttatása a városba is. A terület ellátására ekkor az UNHCR vezetésével egy légi hidat hoztak létre, amely 1992. július 3-tól 1996 január 9-ig az egyetlen lehetőséget jelentette a rászorulók ellátásában.82 A légi híd segítségével több, mint 20 nemzet vett részt a segélyezésben, közülük is Kanadát, Franciaországot, Németországot, Angliát és az USA-t kell kiemelnünk, mint a legkitartóbb segélyezőket.83 A légi híd ugyan nem működött zavartalanul, jelentősége azonban óriási volt. 1992 szeptemberében az olasz légierő egyik G 222-es teherszállító gépének a lelövése hatalmas nemzetközi felháborodás váltott ki, azonban sem ez, sem pedig a boszniai szerb felügyelők túlkapásai84 nem akadályozhatták meg a Szervezetet tevékenysége folytatásában. 1995. májusától felgyorsultak az

események A Banja Luka-i újabb etnikai tisztogatás és május közepén több száz UNPROFOR katonai túszul ejtése egyre kezelhetetlenebbé tették a konfliktust. Júliusban a boszniai szerb hadsereg lerohanta Srebrenicát és Zepát, a korábbi “biztonságos területeket”, augusztusban pedig kezdetét veszi a horvát “vihar hadművelet”, amelynek keretében a horvátok valamennyi szerb ellenőrzés alatt álló terület lerohanásába kezdenek. Augusztus 28-án a boszniai szerbek Szarajevó piacterén egy gránátot robbantanak fel, 37 ember esik a támadás áldozatául, sebesültek száma több tucat. A NATO erre válaszul egy kéthetes szerb célpontok ellen irányuló légitámadást indított, amellyel a háború mihamarabbi befejezését kívánta elérni. A béke megkötésére 1995 december 14-én Párizsban került sor Bosznia-Hercegovina, Horvátország és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnökének részvételével. A megegyezés Bosznia-Hercegovinát

egy országként ismerte el, de a boszniai Szerb Köztársaságot és a Muzulmán-Horvát Föderációt külön entitásként ismerte el. Megkezdődtek a leszerelések, a béke és biztonság fenntartására, az UNPROFOR helyett egy 6000 fős NATO vezette erő, az IFOR85felállítására került sor, a megállapodás VII. cikkelye pedig felhatalmazta az UNHCR-t egy ún “hazatérési terv” A szarajevói légi híd a történelem leghosszabb légihídja, mivel szemben a II. világháború után felállított berlini légi híddal több, mint három éven át a terület egyetlen ellátási lehet séget biztosította. 83 12 000 járattal 160 000 tonna segély érkezett ebben az id szakban a szarajevói légi hídon keresztül, a csomagokban els sorban élelmiszerrel és gyógyszerekkel. A légi hidat kés bb mintegy 1100 azonnali orvosi ellátásra szoruló személy kijuttatására is alkalmazták.(Forrás: A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt

évtizede, ENSZ Menekültügyi F biztosság (UNHCR) 2000, 228. oldal) 84 a boszniai szerb felügyel k gyakran megtiltották bizonyos cikkek, pl szivattyúk, csövek eljuttatását, amelyet az újjáépítési munkálatoknál használhattak volna fel, néha pedig élelmiszerek eljuttatását is lehetetlenné tették, így ezek a csomagok a reptér betonján rohadtak meg, miközben emberek százai éheztek 82 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kidolgozására. Érdekes, hogy a cikkely jogot fogalmaz meg, de semmilyen biztosítékot nem rögzít a hazatéréssel kapcsolatban. A

háború után 395 00086menekült tért vissza, de rendszerint nem oda, ahonnan elüldözték őket, hanem olyan területekre, ahol az etnikumuknak megfelelően a legtöbben éltek, ezáltal az etnikai megosztottság nem hogy megszűnt volna, inkább fokozódott. Akik mégis vállalták, hogy olyan területre térnek vissza, ahol az ellentétes etnikum volt a meghatározó azok is igyekeztek a két autonóm területet határvonalában letelepedni, mivel az a terület továbbra is a NATO ellenőrzése alatt állt. A háború befejeződése után a Szervezet az újjáépítési feladatokra koncentrált, megteremtve ezzel az élet folytatásának a lehetőségét. A megbékélés előremozdítása érdekében az UNHCR szorosan együttműködött a Boszniai Főképviselői Hivatallal, a NATO vezette ENSZ Nemzetközi Különítménnyel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, a Világbankkal, valamint számos helyi és regionális szervezettel. A válság másik fontos

gócpontját a koszovói válság jelentette, amely röviddel a boszniai háború befejeződése után robbant ki. A konfliktus kirobbanásában meghatározó szerepe volt a szerbeknek a koszovói albánokkal szembeni erőszakos fellépésének és a sorozatos jogsértéseknek. Sajnos Koszovóban az emberi jogok megsértése nem új keletű jelenség. 1989-ben, amikor Koszovó Szerbián belüli autonóm státuszát visszavonták a koszovói albánok nagy része alapvető jogai megtagadását szenvedte el. A szerbek ugyanis módszeresen megpróbálták ellehetetleníteni az albánokat megnehezítve számukra a munkához, szolgáltatásokhoz való hozzájutást, amire válaszul az albánok elkezdték kiépíteni a saját kis mini-államukat egy már létező állam keretein belül. 1998 februárjában a válság egy új, minden eddiginél élesebb konfrontálódást idézett elő. A szerb erők ugyanis egyre intenzívebben kezdik üldözni azokat az albánokat, akikről azt sejtik, hogy

támogatták a koszovói Felszabadító Hadsereget. A biztonsági helyzet romlásával mintegy 20 000 ember hagyja el a térséget,87sokan a környező hegyekbe, mások a szomszédos Montenegróba, illetve Olaszországba, Svájcba vagy Németországba menekülnek. A következő hónapokban az összetűzések egyre hevesebbé válnak, a belső menekültek száma eddigre megközelíti a 175 Implementation Force:, vagyis Végrehajtó Er A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, Oxford University Press, New York, 2000. 231 old 85 86 87 u. o 233 oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 88 000-et , amikor az UNHCR úgy döntött, hogy megindítja a humanitárius akcióit a belső menekültek megsegítésére és a rászorulók szenvedéseinek mérséklésére. 89 A növekvő nemzetközi nyomás hatására 1998 végéig sikerült tűzszüneti megállapodást kikényszeríteniük a nagyhatalmaknak a szemben álló felekből, amelynek betartását az EBESZ által vezetett tényfeltáró missziója ellenőrizte. A nyugalom azonban nem tartott sokáig. Amikor 1999 januárjában a szerbek 45 koszovói albánt mészároltak le, a nyugati kormányok még mindig bíznak a megegyezés lehetőségében. 1999 március 19-re azonban a béketárgyalások holtpontra jutottak. Március 24-én a NATO a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül légitámadást indít, amelynek során többek között koszovói célpontokat is támadtak. A légitámadás indokaként a katonai szervezet arra hivatkozott, hogy a beavatkozás

elkerülhetetlen volt a további “ mészárlás” megelőzése érdekében. Amikor a légicsapások elkezdődtek a belső menekültek száma már elérte a 260 000-et Koszovóban, mintegy 70 000 koszovói albán Koszovón kívülre menekült, 100 00090-en pedig a nyugati országokhoz fordultak segítségért. A légicsapások azonban nem vetettek véget az erőszakhullámnak, a harcok tovább folytatódtak a Koszovói Felszabadítási Hadsereg és a jugoszláv erők között, a rendőrség és a paramilitáris erőkkel együttműködve újabb etnikai tisztogatást hajtott végre, melyet tömeges deportálások követtek. Az UNHCR ekkor válságkezelési tervet dolgozott ki, amelyben a vele korábban együttműködő társszervek segítségére most is számított. A terv előrevetíti mintegy 100 00091ember várható exodusát, azonban a tömegesen menekülők száma minden várakozást fölülmúlt. 92 A macedón kormány 1999. áprilisában megrettenve menekültáradattól a

határ ideiglenes lezárása mellett döntött. A hírtelevíziók egyenes adásban közvetítették a macedón határon rekedt szerencsétlen embereket bemutató riportfilmeket, miközben a Szervezet 88u. .o 233 oldal AZ UNHCR akció beindításához az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1199. számú szeptemberi határozata biztosította azt alapot. 90 u. o 234 oldal 91 u. o 234 oldal 92 A légitámadások megindulását követ en 800 000 menekült hagyta el a területet vagy utasították ki onnan, közülük 426 000-en Albániában, 228 000-en Macedóniában, 45 000 Montenegróban találtak menedékre .( Forrás: A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, ENSZ Menekültügyi F biztosság( UNHCR) 2000, 234 oldal.) A Szervezetet kezdetben valóban meglepte ez a hihetetlen mennyiség menekült, a kezdeti bizonytalanságát az adományozók és számos NGO egyszer en felkészületlenségnek bélyegzett, miközben nem csak a Szervezet nem

számított ilyen mérték népmozgásra, hanem a befogadó országok is egyfajta reagálási vagy befogadási képtelenséget mutattak. 89 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megoldásokat keresett. A macedónok megriadva a menekültek okozta terhektől a menekültek harmadik országokban való befogadását sürgették.93 1999. április 2-án, a légitámadás tizedik napján Javier Solana, NATO főtitkár Ogata főbiztos asszonyhoz írott levelében felajánlotta támogatását az UNHCR segélyakciójához. Ogata asszony elfogadta a NATO segítségét és megjelölte azokat

a területeket, ahol segítségre lehet szüksége a Szervezetnek. Ezek a légihíd felállításában, a segélyszállítmányok eljuttatásában illetve a menekülttáborok létesítéséhez szükséges logisztikai feltételek megteremtésében biztosított segítséget jelentették.94 A Szervezetet a NATO-val való együttműködés kapcsán sok támadás érte, mivel megkérdőjelezték, hogy lehetséges pártatlanul fellépnie egy olyan szervezetnek, amely tevékenységének végrehajtásában egy katonai szervezetre támaszkodik.95 A másik vitatott kérdés az UNHCR koszovói akciójával kapcsolatban az volt, hogy a Szervezet helyesen járt-e el, amikor a Nemzetközi Migrációs Szervezet segítségével evakuálási programba kezdett. Ennek az evakuálási programnak a keretében összesen 96 000 menekültet evakuáltak 28 befogadó országba, közülük 14 700-an Németországba, 9700-an az USA-ba, 8300-an pedig Törökországba kerültek96. A Szervezetnek magának is voltak

kétségei a programmal kapcsolatban, például, hogy hogyan lehetséges a sok nyomorgó ember közül a legrászorultabbakat kiválogatni vagy hogyan biztosítható az önkéntesség az evakuálás során. Mindenesetre a Szervezet nem tekintette tartós megoldásnak az evakuálást, legfeljebb rövid távú megoldásként tartotta ezt a megoldást elfogadhatónak. Az a 200 000 f nyi menekült albán, akik szerettek volna menedékre találni Macedóniában a lakosság közel egy tizedét jelentett volna, ezért talán érthet , hogy Macedónia megrettent,. Attól félt, hogy a menekültek ellátása akkora terhet jelent majd Macedónia gazdaságára, amelynek súlya alatt a kicsiny gazdaság összeomolhat., ráadásul egy ilyen mérték albán népesség befogadása felboríthatta volna a terület etnikai összetételét.( Forrás: Népújság LI. évfolyam 103 szám ( 1999 május 7 péntek) 94 A július 3.-án kezd d és három hétig tartó légihíd-hadm velet során több, mint 400

repül segítségével több, mint 5000 tonna élelmiszert, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt jutattak el Szarajevóba .( Forrás: International Meeting on Humanitarian Aid for Victims of the Conflikt in the Former Yugoslavia, Statement of the United Nations Hogh Commissioner for Refugees to the International Meetingon Humanitarian Aid for Victims of the Conflikt in the Former Yugoslavia,Geenova, 1992. július 29 95 A Szervezet egykori Jugoszláviában végzett tevékenységér l készült Evaluation Reportban, vagyis, az értékel beszámolóban ( Forrás: www.unhcrch/cgi-bin/textis; 84pont)már, mint “ tanulság” szerepel, hogy az ENSZ akcióit humanitárius és katonai szempontból nem lehet elválasztani, mivel azok végs soron mindketten a Biztonsági Tanács fennhatósága alatt állnak, ezért ezek integrálása kell, hogy a célhoz, vagyis a minél hatékonyabb m ködéshez vezessen. 96 A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt

évtizede, Oxford University Press, New York, 2000, 239. oldal 93 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A légi csapások valóban nagy pusztítást végeznek, akkor is, ha a NATO hivatalos álláspontja szerint csak stratégiai célpontokat támadtak.97 A média egyenes adásban tudósított a pusztításról ezzel megnövelve az adakozási kedvet. Sajnos azonban az adományozók néha nem csak humanitárius szempontok miatt döntöttek az adományozás mellett, sok esetben politikai megfontolások álltak ezek hátterében. Jóformán mindenki adományozott azt, amit tudott

és úgy, ahogyan tudta, sok esetben megkerülve ezzel a Szervezetet, amely egy rövid időre elveszítette a koordinátori szerepet a humanitárius adományok gyűjtése és elosztása felett. A háborúnak végül 1999. június 9-én szakadt vége, amikor a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elfogadta a szerb erők koszovói kivonását lefektető békejavaslatot.98 Június 12én megkezdődött a KFOR99erők betelepítése, amelyek feladata innentől a békefenntartás lett, a Biztonsági Tanács 1244. számú határozatában elhatározza egy ENSZ misszió felállítását a térségben, amely komoly segítséget nyújtott a Szervezet számára a menekültek visszatelepítésében is. Mindössze három hét leforgása alatt 500 000 menekült visszatelepítésére került sor, de ez a szám az év végére elérte a 820 000 főt.100 A visszatérőket azonban meglehetősen kiábrándító helyzet fogadta. A szemmel látható rombolás mellett a közigazgatási, rendőrségi, jogi,

bírói “ infrastruktúra ” hiánya, hatalmas mértékű tulajdonrongálás. Az ENSZ Biztonsági Tanács a lerombolt infrastruktúra, a lakhatás, törvényes rend megteremtésével megbízott szervezetet hozott létre, amely a ENSZ Ideiglenes Közigazgatási Misszió nevet viselte. 101 A háború végével az UNHCR feladatai még nem értek véget. Két fontos területen, a menekültek helyzetének tartós rendezése, illetve az újjáépítés. Az újjáépítés első lépésében a menekültek legszűkebb környezetének az újjáépítésére kell gondolnunk, amelyhez a A támadások kezdetben olajraktárak, hidak, távközlési központok ellen irányultak, de a légi hadm veleteknek voltak civil áldozatai is. A Human Rights Watch nev emberi jogi szervezet szerint a NATO-csapások 500 civil életét követelté, miközben az USA és szövetségesei 20-30 áldozatot ismertek el. Jugoszláv közgazdászok szerint a támadások mintegy 100 milliárd dollár kért okoztak, a

bombázások során súlyosan megsérült vagy elpusztult Jugoszlávia 2 olajfinomítója, a volt Zastava autógyár, sok vegyi üzem, lebombáztak 23 hidat és 11 vasutat. (Forrás. Népújság LI évfolyam 79 szám, 1999 április 7 szerda) 98 Néhány nappal a békeajánlat elfogadása el tt, pontosabban május 27.-én egy hangszigetelt búvárszivattyúban titkos találkozóra került sor, a német, brit, francia, olasz és az amerikai védelmi miniszter részvételével, ahol elhangzott Koszovó megszállásának az ötlete, de kés bb ezt az ötletet elvetik, mivel bár “ Koszovó és az albán menekültek fontosak ugyan, de azért kevés ország ,- szám szerint kett ; az USA és az Egyesült Királyság hajlandó katonái életét kockára tenni értük.” ( Forrás: MaNcs, a Magyar Narancs Online kiadása: http://www.macshu/legfrissebb) 99 Koszovói Er k 100 A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, Oxford University Press, New

York, 2000,, 242. oldal 101 United Nations Interim Administration Missionin Kosovo,( UNMIK) 97 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Szervezet építőanyagok és szerszámok biztosításával járult hozzá. Az élet megkezdésének következő lépése a munka megkezdése kellett, hogy legyen. A mezőgazdasági munka megkezdése még sokáig akadozott (éppen a bizonytalanság miatt), ezért a WFP élelmiszercsomagjaiban rizst, lisztet, olajat is eljutatott a rászorulókhoz, a tél közeledtével a segélycsomagokba egyre több fa és fűtőolaj is került. Az UNHCR

feladatának tekintette a menekültekről való gondoskodás kapcsán nem csak a rövid távú támogatást, hanem hangsúlyt fektetett azokra a tevékenységekre is, amelyek biztosították, hogy a menekült képes lesz a Szervezet távozása után is gondoskodni magáról, önellátóvá válik és hasznos tagja lesz a társadalomnak. Ebben a hosszabb távra tervezett gondoskodásban fontos szerep jutott a képzésnek, vagyis egyik oldalon az iskoláskorú gyermekek oktatásának és a felnőttek képzésnek, melynek során a hazatérők új szakmákat sajátíthattak el, ezzel is jobban illeszkedve az időközben megváltozott kihívásoknak. A 1956-os forradalom és szabadságharc, és a balkáni konfliktus között 35 év telt el. Ez a 35 év jól látszik az akciók néhány nagyon fontos vonásának megváltozásában. Amikor 1951-ben az ENSZ “leányintézeteként”102létrejött az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, felépítése meglehetősen egyszerűbb volt, bár a

Szervezet jelenlegi szervei jól körülhatárolt hatáskörükkel sem alkotnak átláthatatlan bürokratikus struktúrát, a cél ugyanis minden esetben a hatékonyság. A Szervezet élén a Főbiztos áll, akit a Közgyűlés választ a Főtitkár javaslatára. A Főbiztos a Közgyűlés és a Gazdasági és Szociális Bizottság által meghatározott irányelveket követi. Harmadik szervként meg kell említenünk az 53 tagú Végrehajtó Bizottságot,103amely a költségvetés miatt évente ül össze.104 A Végrehajtó Bizottság tagjait az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa választja, általában messzemenően figyelembe véve a területi egyensúly elvét. A Szervezet költségvetését 98 %-ban a kormányok, és más adományozók önkéntes hozzájárulásai fedezik, éves költségvetésének kevesebb, mint 2 százalékát pedig az ENSZ rendes költségvetéséből különítik el, amely azonban legfeljebb az alapvető adminisztratív költségek fedezésére elegendő.

Az UNHCR UNHCR Katonai kézikönyve a humanitárius akciókról, (A UNHCR Handbook For the Militaryon Humanitarian Operations), UNHCR, 1995.január, 3 oldal 103 A F biztos Programjának Végrehajtó Bizottsága ( EXCOM) ( Forrás: UNHCR Katonai kézikönyve a humanitárius akciókról, (A UNHCR Handbook For the Militaryon Humanitarian Operations), UNHCR, 1995. .január, 3 oldal 104 UNHCR Katonai kézikönyve a humanitárius akciókról,( A UNHCR Handbook For the Militaryon Humanitarian Operations), UNHCR, 1995.január, 3-5 oldal 102 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 105

2001. évi költségvetése 925,3 millió dollár volt . Az évek múlásával növekedett azoknak az országoknak a száma, amelyekben a Szervezet állandó képviselettel rendelkezett, ezzel együtt pedig nőtt az UNHCR alkalmazottainak létszáma is. 1951-ben a Szervezet mindössze 33 munkatársat foglalkozatott, éves költségvetése 300 000 $ volt, miközben 2002. január 1-jén az UNHCR a világ 119 országában volt jelen, 279 irodát tartott fenn és 5126 alkalmazottat foglalkoztatott.106 Az elmúlt 35 évben a konfliktusok természetében is markáns változások következetek be. Míg az 1950-es években elsősorban a totalitárius rendszerek elől menekülőkön kellett a Szervezetnek segítenie, akik politikai elnyomás vagy az emberi jogok durva megsértése miatt kellett, hogy a menekülést válasszák, nagyjainkban a menekülés fő okai a fegyveres konfliktusai lettek. A XX századi népmozgások egyre összetettebbekké váltak A menekültek és a különféle

okokból migrálók egyre inkább keverednek, sokan tanulni vagy dolgozni mennek a szomszédos országokba, míg sokakat a család egységének megteremtése késztet erre a lépésre, mindenesetre a XX. században már 150 millió ember élt szülőhazáján kívül, vagyis körülbelül minden 40. embert érint ez a kérdés107Ez a szám elgondolkodtató, de még érdekesebb, hogy ennek a 150 millió embernek mindössze 10 %−a tartozik bele a szigorúan vett menekültdefinícióba. A fejlett európai országokat megcélzó ún. gazdasági migránsok nem meglepő módon nem túlzottan szívesen látott vendégek. Az emberek körében egyre erősödik a xenofóbia, de a újonnan érkező külföldi állampolgárok többletterhet is jelentenek a befogadó országnak, amely igyekszik adminisztratív eszközökkel, illetve fizikai akadályokkal gátolni a bevándorlókat, azonban ezzel gyakran csak az embercsempészet erősödése érhető el. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb

befogadó országa, az Amerikai Egyesült Államok is arra kényszerült, hogy liberális menekültpolitikáját nagymértékben megváltoztassa. Miközben 1975 és 1999 között az USA egymagában több menekült áttelepítését vállalta, mint a világ országai együttvéve,108 - noha az 1951-es Genfi Menekültegyezményt nem írta alá, csupán 1968-ban csatlakozott az Egyezmény aláíróihoz, ezzel elfogadva az 1967-es Jegyzőkönyvet is - az 1990-es években egy erőteljesen bevándorlás-ellenes hangulat kezdett kialakulni az Forrás: A Szervezet 2002 januárjában kiadott UNHCR Pubic Information, (Nyilvános Tájékoztató) Az említett 925.3 millió dollárból 245 $-t az USA 91millió $-t Japán, 66-ot az Európai Közösség, 58-at pedig Hollandia bocsátott az UNHCR rendelkezésére. 106 u . o 107 u. o , 280 oldal 108 u. o 173 oldal 105 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. USA-ban. A xenofóbia okai az ország romló gazdasági teljesítménye volt, amelynek kialakulásáért a legtöbben a menekülteket tették felelőssé. A menekültpolitika szigorításának módszerét az 1990-es években több nyugat-európai ország is alkalmazta. Ilyen szigorítás például a vízumkényszer bevezetése bizonyos országokkal szemben, illetve az ún. biztonságos “harmadik országok”109listájának az összeállítása. Ezen a listán olyan országok szerepeltek, amelyeken szereplő országokat a nyugati országok biztonságosnak ítélték és ahová maguknak jogot formálva visszaküldhették a menekülteket, anélkül, hogy az

1951-es Menekültegyezményben rögzített “non-refoulment” tilalmát megsértették volna. Hasonló “belépés-ellenes” intézkedések voltak, hogy megtagadták a menekülttől a gondoskodást arra hivatkozva, hogy az üldözést nem állami szervektől szenvedték el, de előfordult az is, hogy “elrettentő intézkedéseket” alkalmaztak, mint például automatikusan fogva tartották a menedékkérőket, vagy megtagadták tőlik a szociális juttatásokat.110 Ez idő alatt változott a segélyezés természete is. Miközben az 1956-os konfliktus kapcsán csupán arról beszélhettünk, hogy a Szervezet segítséget nyújtott a menekültek ellátásban, illetve letelepítésében, mára a hangsúly a hosszú távú segélyezésen van, olyan típusú segítség került ugyanis előtérbe, amely az adott térségben fellendüléshez és hosszú távú fejlődéshez vezethet. Ennek elérésében egyre nagyobb szerep jut az ún “gyors hatású projekteknek”, amelyek célja,

hogy a menekültek biztonságos körülmények közzé térhessenek vissza. A projektek kialakításában és végrehajtásában egyre nagyobb szerep jut a társintézményekkel és más szervezetekkel való együttműködésnek 2.3 fejezet : Együttműködés a társszervekkel A Szervezet legfontosabb együttműködő partnerei között elsőként a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát111(ICRC) megemlíthetjük, amely az UNHCR-hez hasonlóan a A biztonságos harmadik ország fogalmát a magyar menedékjogról szóló törvény tartalmazza: “ ahol a külföldi a Magyar Köztársaságra való érkezése el tt úgy tartózkodott, átutazott vagy továbbutazott, hogy kérelmére a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát elismerték, vagy az elismerés iránti kérelem benyújtására meg volt a lehet sége, de azzal nem élt; feltéve, hogy ezen ország jogszabályai és tényleges joggyakorlata biztosítja a menedékjogi kérelmek érdemi elbírálását, továbbá ebben az

országban a külföldi nincs kitéve üldözésnek, kínzásnak, embertelen, illet leg megalázó bánásmódnak, és ahonnan nem küldhet vissza olyan országba, ahol üldözésnek vagy emberi jogai megsértésének lenne kitéve” ( Forrás: CompLex CD Jogtár. 1997 évi CXXXIX Törvény) 110 A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, Oxford University Press, New York, 2000,, 262 oldal 111 The International Commitee of the Red Cross( ICRC) 109 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 112 válságok emberi következményeivel

foglalkozik. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát 1963-ban alapították azzal a céllal, hogy semleges közvetítőként vegyen részt a fegyveres konfliktusokban.113Feladatkörébe tartozik, hogy az 1949-es Genovai Konvenció és az azt kiegészítő 1977-es Jegyzőkönyv114értelmében megfelelő védelmet és támogatást nyújtson a konfliktus áldozatainak, legyenek ők civil áldozatok vagy hadifoglyok.115A Genovai Konvenció értelmében a szervezet kiemelt feladata a hadifoglyok meglátogatása, a fogva tartásuk körülményeinek felmérése, a családi kapcsolatok felvételének elősegítése és a család egységének helyreállítása.116Miután az 1990-es években leginkább országon belüli fegyveres konfliktusok kerültek az UNHCR tevékenységének fókuszába úgy, mint az észak-iraki, szomáliai, vagy jugoszláv etnikai problémák esetében, a két szervezet közötti szoros kooperáció elengedhetetlenné vált.117 Az ENSZ Gyermekalapját118az ENSZ

Közgyűlése hozta létre, hogy a gyermekek jogainak biztosításában működjön közre, segítsen fedezni a legfőbb szükségleteiket, és szélesítse a gyermekek lehetőségeit. Az UNHCR és a Gyermekalap együttműködésének keretét a gyermekek jogairól szóló konvenció biztosítja.119A gyakorlatban ez az együttműködés a kísérő nélküli gyermekek közös támogatását fedi, de jelenti az alapvető oktatás biztosítását, a gyermekek egészségügyi szükségleteinek fedezését is, tekintettel a gyermekek sajátosan kiszolgáltatott helyzetétre. A Szervezet harmadik társszerveként az Egészségügyi Világszervezetet120említhetjük, amelynek fő faladata járványt okozó betegségek megelőzése, a járványok megfékezése, a táplálkozási, egészségügyi, higiéniai, és környezeti feltételek javítása.121Az Egészségügyi Világszervezet és az UNHCR között 1997. márciusában egy olyan megállapodásra került sor, amelynek célja a két

szervezet tevékenységének szorosabbra fűzése. Az együttműködés célul tűzte ki a menekültek körében a halálozási arány csökkentését, a megbetegedések számának 112 UNHCR Katonai kézikönyve a humanitárius akciókról,( A UNHCR Handbook For the Militaryon Humanitarian Operations), UNHCR, 1995 .január, 8 oldal 112 u. o 4 oldal 113 u. o 8 oldal 114 Tulajdonképpen négy Genovai Konvencióról és két kiegészít Jegyz könyvr l beszélünk a Genovai Konvenció és a Kiegészít Jegyz könyv kapcsán, amelyek rögzítik az áldozatok védelmét fegyveres konfliktusok alkalmával.( Forrás: UNHCR Katonai kézikönyve a humanitárius akciókról, 16 oldal) 115 www. unhcrch/cgi-bin/texis/vt/partners 116 UNHCR Katonai kézikönyve a humanitárius akciókról,( A UNHCR Handbook For the Militaryon Humanitarian Operations), UNHCR, 1995 .január 8 oldal 117 u. o 9 oldal 118 United Nations Children1s Fund, (UNICEF) 119 www. unhcrch/cgi-bin/texis/vt/partners 120 The World

Health Organisation ( WHO) http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mérséklését megfelelő orvosi ellátás biztosításával. A két szervezet megállapodásának részét képezte a menekültek egészségügyi szükségleteinek fedezése mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten, valamint a nem kormányzati szervek és más csoportok bevonása ebbe a tevékenységbe.122 Az Egészségügyi Világszervezet tevékenységében egyre nagyobb szerep jut a halálos kórral, az AIDS-el való küzdelemnek is, már csak azért is, mert a HÍV pozitívak száma az elmúlt

esztendőkben drasztikus növekedést mutatott, 1999-ben a Szervezet már 32 millió HÍV vagy AIDS fertőzött személyt regisztrált.123A két szervezet együttes tevékenysége azonban elvezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a kényszervándorlás indítékai, vagy kísérői úgy, mint a szegénység a hatalom és a törvényesség hiánya és a társadalmi instabilitás egyszersmind azok a tényezők, amelyek a HÍV terjedését is sokban elősegítik.124 A menekültek azonnali szükségleteinek kielégítésében az UNHCR számára a legnagyobb segítséget a Világélelmezési Program125jelentette, amely legfőbb feladatának az éhező emberek segítését tekinti, beleértve a menekülteket is. A Világélelmezési Program szorosan együttműködik az UNHCR-rel, különösen olyan válsághelyzetek esetében, amikor otthontalanná vált emberekről illetve különösen veszélyeztetett embercsoportokról van szó. Ilyen különösen veszélyeztetett csoportot alkotnak azok a

nők és gyermekek, akik valamilyen pszichés terror következtében nem képesek gondoskodni magukról, vagy pedig azért, mert túl fiatalok még ahhoz, hogy saját magukról gondoskodjanak. Az Egészségügyi Világszervezethez hasonlóan 1997. márciusában az UNHCR és a WFP is a közöttük lévő együttműködés elmélyítése mellett döntött, amikor felülvizsgálták a két szervezet között 1985-ben létrehozott megállapodást.126 Ennek a megállapodásnak a célja a két szervezet kötelezettségeinek és szerepének tisztázása volt. Ezt a megállapodást aztán felülvizsgálta a két szervezet és az új megállapodás 1997. március 31-én hatályba is lépett Az új megállapodás előrelépés volt a két szervezet együttműködésének még szorosabbra fűzésében, de a felülvizsgálat igazi célja az, volt, hogy az 1985-ös megállapodást a gyakorlatban még könnyebben alkalmazhatóvá tegye. A két szervezet megállapodott, hogy együttesen

választják ki azokat a kormányokat és nem kormányzati szervezet (ún. NGO-kat), amelyek részt vesznek www. unhcrch/cgi-bin/texis/vt/partners u. o 123 a világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede Oxford University Press, New York, 2000, 253. oldal 124 u. o 253 oldal 125 World Food Program (WFP) 126 Memorandum of Understanding (MOU) vagyis Megállapdási Memorandum. Forrás: Revised Memorandum of Understanding - WFP and UNHCR ( Fölülvizsgált Megállapodási Memorandum - WFP és UNHCR ) http://www. Ennonlinenet/fex/01/ne14-1html 121 122 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. majd az élelmiszerek szétosztásában. A megállapodás lehetővé teszi továbbá azt is, hogy háromoldalú megállapodások születhessenek az UNHCR, WFP és az élelmiszerek szétosztását végző szervezetek között.127 A Szervezettel együttműködő partnerek között említjük az ENSZ önkénteseit is. A megnevezés tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, amellyel arra a közel 5000 nőre és férfire utalunk, akik az ENSZ akcióiban a világ 140 országban részt vállalnak. Ez a kezdeményezés 30 évvel ezelőtt jött létre, és azóta is aktív segítséget nyújt az UNHCR-nek a segélyezés különféle területein. 2000 decemberében, az UNHCR alapításának 50 évfordulóján a Főbiztos, Sadako Ogata Asszony az ENSZ Önkénteseit Nansen Menekültdíjjal tűntette ki. Az UNHCR együttműködő partnerei között találunk kormányközi szervezeteket is, úgy, mint a Nemzetközi Migrációs Szervezetet ( IOM), amelynek legfőbb

elve, hogy szabályos emberi migráció nem csak azoknak az embereknek válik a hasznára, akiket ez érint, akik részt vesznek benne, hanem az egész társadalomnak is. Az UNHCR-rel együttműködve a két szervezet 1997. májusában Megállapodási Memorandumot kötött,128amely körvonalazta az együttműködésük főbb területeit, úgy, mint a válsághelyzetekben való együttműködést, elemző tevékenységet, válságmegelőzést, a kormányok támogatását, hogy azok megfelelő módon tudjanak reagálni a válsághelyzetekre. Az IOM együttműködik az ENSZ Menekültügyi Főbiztossággal nyelvtanfolyamok szervezésében, valamint olyan szakmai tanfolyamok szervezésében, amelyek segítik a menekültek új társadalomba való beilleszkedését. Az UNHCR partnerei között markáns szerep jut az NGO-nak, vagyis a nem kormányzati szervezeteknek, amelyekkel a Szervezet az elmúlt egy évtizedben egyre szorosabb együttműködésre törekedett. Közülük az Amnesty

International, a Care International, az International Catholic Migration Commission, az International Save the Children emelhetők ki, mint a Szervezet legfontosabb együttműködő partnerei. A nem kormányzati szervezetekkel való együttműködés felértékelődésének a legfőbb indoka, hogy ezek az NGO-k rendszerint egy-egy terület specialistái, mivel általában ők rendelkeznek a kérdéses terület legjobban képzett szakembereivel. Mára ezekkel a szervezetekkel való közös munka kulcsfontosságú szerepet tölt be a menekültekről való gondoskodásban , a társadalomba való újbóli beillesztésben, valamint a társintézményekkel folytatott aktív kommunikációban. Az NGO-k kétségtelen előnye, hogy miután egy adott szakterületre 127 128 u.o Memorandum of Understanding ( Forrás: www. Unhcrch/cgi-bin/texis/vtx/partners http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. specializálódnak az illető szakterületen széles körű és alapos ismeretekkel rendelkeznek, rendkívül jól képzett munkatársakkal dolgoznak és nagyon gyorsan képesek reagálni a megváltozott kihívásokra. Az NGO-k és az UNHCR munkájának közös területei a menekültek védelme, szükséghelyzetben nyújtott segítség, hosszú távú segítségnyújtás, valamint segédkezés az önkéntes hazatelepítésben, a menekültgyermekek és nők különleges igényeinek kielégítésében129 A Szervezet további együttműködő partnerei között - a teljesség igénye nélkül említhetjük a Világbankot, amely a háború utáni újjáépítésben és a

menekültek társadalomba való visszaillesztésében tölt be rendkívül fontos szerepet, valamint a számos kormányközi szervezetet, úgy mint az Európa Tanácsot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, a NATO-t és az Afrikai Uniót, amelyek szorosan együttműködve a gazdasági stabilitásnak és az emberi jogok érvényesülésnek elérésére törekszenek. 3. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Budapesti Képviseletének munkája, szerepe a magyarországi menekültek ellátásában Magyarország a szocializmus évtizedei során - különösen az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő időszakban - egyoldalúan menekülteket kibocsátó ország volt. A magyar menekültek 1956 után a világ számos országában találtak új hazára, miközben Magyarország egészen az 1980-as évekig nem találkozott az országba tömegesen érkező menekültek és menedékesek problémájával. Az 1980-as évek közepétől a helyzet azonban alapvető

fordulatot vett. 1988-ban már több mint 13 000, 1989-ben pedig már több, mint 17 000 menekült érkezett hazánkba a szomszédos Romániából.130 A román menekültek elsősorban politikai okból, a Ceaucescu rezsim megtorlásai elől menekülve érkeztek hazánkba, azonban egy ilyen mértékű menekültáradatot a “meglehetősen gyér jogi keretek között már nem lehetett kezelni”.131 Hazánk ekkor−a térség országai közül elsőként −csatlakozott a Genfi Menekültegyezményhez és az azt kiegészítő Jegyzőkönyvhöz és lassan megkezdődött az intézményi háttér megteremtődése. A Belügyminisztérium irányítása alatt létrejöttek az első befogadó állomások, ideiglenes szálláshelyek, megteremtődött a törvényi 129 UNHCR Katonai kézikönyve a humanitárius akciókról,( A UNHCR Handbook For the Militaryon Humanitarian Operations), UNHCR, 1995 .január 9 oldal 130 Menekültek Magyarországon III. ,a Menekültügyi és Migrációs Hivatal

kiadványa, Kaposvári Nyomda Kft, 1997. 3 old Dr Világosi Gábor, a Belügyminisztérium akkori Politikai Államtitkárának írása, 131 u. o Dr Világosi Gábor 3 oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. háttér, a menekültkérdés sikeres kezeléshez azonban szükség lett egy olyan szervezetre, amely képes a részfolyamatok koordinálására. Amikor a román menekültek már ezerszám áramlottak az országba, a kormány az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához fordult segítségért. A Szervezet ekkor egy magyarországi képviselet felállítása mellett döntött,

amely 1989. októberében kezdte meg működését Budapesten. Ausztria kivételével ekkor Magyarország volt az egyetlen közép-kelet-európai ország, amelyben a Szervezet helyi szintű képviselet felállítása mellett döntött.132 Magyarország a Genfi Konvencióhoz való csatlakozás kapcsán az akkori politikai és gazdasági körülményeit figyelembe vége földrajzi korlátozással kapcsolódott, ami azt jelentette, hogy az UNHCR magyarországi képviselete sem foglalkozott olyan menedékkeresők menekültstátuszának elbírálásával, akik Európán kívüli területekről érkezetek. A földrajzi korlátozás feloldására csak 1998-ban került sor, amikor hosszú éveken át tartó egyeztetés eredményeképpen az Országgyűlés elfogadta a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX törvényt133, amely megszüntette a földrajzi korlátozást. A törvény 1998 március 1-jén lépett hatályba,134ezt követően az Európán kívülről Magyarországra érkező

menekültek is eljutathatták kérelmüket az illetékes magyar hatóságokhoz. 2000-ig körülbelül 168 000 menekültügyi kérelmet regisztráltak, beleértve a Romániából 1989-ben és Jugoszláviából 1991-ben és 1992-ben hazánkba érkező menekülteket.135Közülük 3300 menedékkeresőt ismertek el a hatóságok ún ”konvenciós menekültként”, vagyis olyan személyként, aki az 1951-es Egyezmény és az 1967-es Jegyzőkönyv értelmében kérte menekültként való elismerését, 500 személyt pedig ún. “mandátumos menekültként”136 Az utóbbi megnevezést azokra a menekültekre alkalmazzunk, akik 1998. március 1-je - vagyis a menedékjogról szóló törvény hatályba lépése előtt Európán kívüli területekről érkeztek, de a Szervezet a mandátumát később rájuk is kiterjesztette. 2000-ben mintegy 1600-2000 személy tartózkodott magyarországi menekültbefogadó állomásokon, amelyeket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Menekültügyi Igazgatósága tart fenn, köztük 200137menekültként elismert személy. Forrás: A Szervezet 2002 januárjában kiadott UNHCR Pubic Information, (Nyilvános Tájékoztató) 4. Rész Az UNHCR magyarországi munkája 1989 óta, és az Iroda jöv beli tervei. 133 CompLex CD Jogtár, 1997. évi CXXXIX törvény 134 Forrás: A Szervezet 2002 januárjában kiadott UNHCR Pubic Information, (Nyilvános Tájékoztató) 4. Rész Az UNHCR magyarországi munkája 1989 óta, és az Iroda jöv beli tervei. 135 u. o 136 u. o 137 u. o 132 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

A Szervezet Magyarországi Képviseletének legfontosabb feladata a meglévő menekültügyi rendszer fenntartása, illetve azon kormányhivatalnokoknak, határőröknek és szociális munkásoknak a képzése és támogatása, akik a menekültügy területén dolgoznak. Magyarország 2004-es Európai Uniós csatlakozása is fontos feladatot ró a Szervezet Magyarországi Képviseletére, mivel a felkészülési folyamatban az Iroda feladata, hogy rávilágítson a magyar és az uniós menekültügyi szabályozás különbségeire és megpróbálja javaslataival a magyar és az uniós szabályozás közötti “ szakadékokat” csökkenteni. A Képviselet három különálló részlegre vagy osztályra bontható. A Nemzetközi Védelmi Osztály tevékenysége elsősorban egy olyan stratégia kialakítására helyezi a hangsúlyt, amely a menedékjogról szóló törvény hiányosságainak kiküszöbölésében sikerrel alkalmazható. Ennek az osztálynak a feladata, hogy elősegítse

Magyarország csatlakozását az ENSZ két Hontalansági Konvenciójához és az, hogy ebben a parlamenti és politikai pártok támogatását is megszerezze.138 Ugyancsak ennek az osztálynak a feladata, hogy olyan tréningeket szervezzen, amelyek során a részvevők közelebbről megismerkedhetnek a menedékjogról szóló törvénnyel, és azt minél eredményesebben tudják alkalmazni munkájuk során, valamint hogy támogassák a PHARE program keretében létrehozott regionális jogi tanácsadó programban dolgozó nem kormányzati szerveket. A kormánnyal folytatott rendszeres egyeztetések és a menedékjogi eljárások rendszeres figyelemmel kísérése remélhetőleg a közeljövőben hozzájárul majd egy igazságos és hatékony menekültstátuszt megállapító eljárás kialakulásához.139 Magyarországon a menekültügyi eljárás részletes rendjéről az 172/2001. (IX26) Kormányrendelet rendelkezik.140 A menekültek általában kétféleképpen érkeznek

Magyarországra, vagy legálisan, ilyenkor 72 órán belül jelentkeznie kell a határőrségen, vagy a rendőrségen és ott kérnie kell a menekültként való elismerését, vagy illegálisan, amikor a határőrök fogják el a határsértőt. A menekültként vagy menedékesként való elismerésben első fokon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területi szerve jár el. Ha a külföldi az idegenrendészeti eljárás során nyilatkozik a védelem iráni igényéről, akkor azt a hatóság írásban rögzíti és 24 órán belül intézkedik a külföldi valamelyik befogadó állomáson való elhelyezésérő. “A menedékjog jogcím a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, u. o u. o RSDP: Refugee Status Determination Procedure 140 CompLex CD Jogtár 172/2001. (IX26) Korm Rendelet a menekültügyi eljárás részletes szabályiról és a menedékes okmányairól. 138 139 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 141 egyidejű védelem a visszaküldés, kiutasítás és a kiadatás ellen.” A menedékjogot kérhet külföldi állampolgár vagy hontalan személy, ha hazájából vagy abból az országból, ahol él menekülnie kellett, mert ott faji, vallási, etnikai hovatartozása miatt üldözik, vagy az országot idegen hadsereg szállta meg, vagy azért, mert az adott országban polgárháború vagy etnikai összecsapások zajlanak. A nyilatkozat megtétele után a menekültként vagy menedékesként elismerését kérő személy egy egészségügyi ellenőrzésen esik át. Az egészségügyi szűrés során a jelölt AIDS,

lepra, hastífusz illetve paratífusz-szűréseken esik át. A vizsgálatok eredményére rendszerint három hetet kell várni, addig a jelölt a tábor területét nem hagyhatja el. Ha a vizsgálatok eredménye negatív az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egy hatósági orvosi igazolást állít ki a jelölt számára.142 A szűrővizsgálatokat követően kijelölik a jelölt tartózkodási helyét, csomagjait, ruháját átvizsgálják és ujjlenyomatot vesznek tőle, majd ellátják őt a szükséges okiratokkal. Ez az okirat az Ideiglenes Tartózkodásra Jogosító Okirat, amellyel a menekült az eljárás lezárulásáig igazolhatja magát. A kérelmek elbírásának ideje 60 nap, ami meghosszabbítható 30 nappal. Ez alatt az idő alatt megvizsgálják, hogy az illető szerepel-e a beutazási és tartózkodási tilalom alatt állók listáján, szerepel-e a büntetési nyilvántartásban, végül pedig annak elbírásához, hogy menekültként vagy

menedékesként elismerését kérő személy esetében az üldözés ténye fennáll-e személyes meghallgatás szervezésére kerül sor.143 Itt a nemzetközileg elfogadott elv alapján az illetőnek “valószínűsítenie” kell az üldözését, mivel, ha ennek az ellenkezője nem bizonyítható, akkor a kérelmet jogosnak tekintik. A korábban már idézet menekültekről és menedékesekről szóló definíciót már megvizsgáltuk ( I. fejezet 3 rész), ezért most a menekült és a menedékes közötti gyakorlati különbségekre szeretném felhívni a figyelmet. A menedékeseknek rendszerint nincs választási lehetőségük azzal kapcsolatban, hogy milyen módon - gyalog vagy járművön - és hogy hová - mely határállomásra meneküljenek, mivel a puszta létük forog kockán nincs idő a menekülés körülményeinek átgondolására. Fontos különbség, hogy a menedékesek a harcok végével haza kívánnak térni. Ezzel szemben a menekült esetében nem

valószínű, hogy ő később haza kívánna térni, a menekültek kisebb csoportokban és nem tömegesen érkeznek és rendszerint van idejűk arra, hogy a menekülés körülményeit megtervezzék. Gyakran az ismerősöktől kapott információk alapján döntik el, CompLex CD Jogtár 1997. évi CXXXIX törvény a menedékjogról, 1 fejezet, g szakasz Einwachter János, Horváth Lajos, Izing Antal: Menekültek és menedékesek Magyarországon: Bicskén és Nagyatádon, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1996, 33. oldal 141 142 143 www.magyarorszaghu: a menedékjog kérelmezése (wwwmagyarorszaghu/ugyintezo/ugyleirasok) http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hogy merre felé menekülnek, és legtöbbször már arról is vannak terveik, hogy mely országba szeretnének eljutni. A harmadik státuszként a befogadott státuszt említhetjük, amely olyan személyekre vonatkozik, akiket átmenetileg nem lehet visszaküldeni, mivel ott kínzásnak, vagy embertelen bánásmódnak vannak kitéve. Ők itt-tartózkodásuk alatt munkát csak engedéllyel vállalhatnak. A Képviselet Program Osztálya a menekültekről való gondoskodás területén szoros együttműködésben dolgozik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal (BÁH) és számos nem kormányzati szervvel, úgy, hogy a pénzügyi támogatáson kívül tanácsadással és különféle tréningek szervezésével is a menekültek segítségére van. Az említett nem kormányzati szervezetek, vagyis NGO-k feladata a szociális és jogi tanácsadásban való részvétel, amelynek költségeit a

költségvetés kifejezetten ilyen programokra elkülönített részéből fedezik. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a budapesti Képviseleten keresztül részt vállal a magyarországi menekültügyi rendszer infrastruktúrájának fejlesztésében, valamint a menekültek egészségügyi ellátásában, beleértve a menekültek pszichiátriai kezelését is. A menekültügyi rendszer magyarországi infrastruktúrája jelenleg három befogadó állomást, két átmeneti szállást, valamint négy közösségi szállást jelent. A három befogadó állomás Bicskén, Békéscsabán illetve Debrecenben található.144 A békéscsabai befogadó állomás normál befogadó kapacitása 250, a bicskeié 360 fő.145 1992 decemberében a bicskei tábor lakói román, jugoszláv, ukrán, orosz és bolgár állampolgárságú státuszos menekültek voltak. A közöttük végzett felmérésből az derült ki, hogy mindössze 16 %-uk tudta már az elindulás előtt, hogy Bicskére jön, 40

%-uk tudta, hogy hol van Bicske, de az elindulás előtt nem volt kifejezett célja, hogy ide kerüljön, 44% pedig nem is tudott a tábor létezéséről. Nekik rendőr, határőr, vasutas vagy alkalmi ismerős számolt be a tábor létezésről.146 Akik a befogadó állomás kapujába érkeznek, azoknak 50 %-a néhány óra múlva távozik is. Sokan csak információt kérnek, végül csak azok kerülnek be az állomásra, akit menekülteljárás alá vontak a hatóságok. Az első napok a már említett orvosi szűrésekkel és az ún. ismeretszerző beszélgetésekkel folynak Ezeket a beszélgetéseket a 144 A debreceni befogadó állomás 1995. januárjáig a békéscsabai befogadó állomás átmenetei szállásként m ködött , de a hajdúszoboszlói befogadó állomás 1994. december 31-ei megsz nése után 1995 június 30-án megalakult a Menekültügyi és Migrációs Hivatal Debreceni Menekülteket Befogadó Állomása ( Forrás: Orosz Anett: Menekültek és menedékesek

helyzete a debreceni befogadó állomáson, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest 1997) 14. oldal 145 Einwachter János, Horváth Lajos, Izing Antal: Menekültek és menedékesek Magyarországon: Bicskén és Nagyatádon, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1996, 28. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szociális csoport szervezi, a beszélgetések célja, hogy a jelöltek információt szerezzenek az ország gazdasági helyzetéről, a munkaerőpiaci viszonyokról, az oktatási viszonyokról, a menekültek jogairól és kötelezettségeiről, valamint az állami

segítségnyújtás formáiról, a karitatív szervezetek munkáiról. A tábor 20 különálló épületből áll, amelyben két és négy ágyas szobákban vannak a jelöltek elhelyezve.147 A Bicskei Befogadó Állomáson háromszintű menekült-önkormányzat működik. Az első szint a Nagytanács, amelyen mindenki részt vehet, itt hozzák meg a valamennyiüket érintő közös döntéseket. A Kisgondnoki megbeszéléseken minden ház egy-egy választott képviselője vesz részt, itt általában az új elképzelések megvitatására kerül sor, a harmadik szint pedig a Nemzeti Tanácsi szint, amely a táborban élő nemzetiségek egy-egy küldötteiből áll, feladatuk a különböző igények összehangolása.148 A befogadó állomások éves költségvetésből gazdálkodnak, amelynek fedezetét a Menekülteket Támogató 149 Belügyminisztérium. Alap biztosított 1996-ig, ma a költségek fedezője a Ebből az évek költségvetésből fedezik a menekültek

(illetve jelöltek) szállás, étkeztetési költségeit, az egészségügyi ellátás és a gyógyszerek költségeit, illetve az ún. “szabad felhasználású költőpénzeket”, amelyeket a 14 életévét betöltött menekült a befogadó állomáson tartózkodás harmadik hónapjától havonként megkap. Az UNHCR 1995ben egy pénzügyi alapot hozott létre, melynek célja, hogy támogassa a menedékesek kis-, családi-, illetve magánvállalkozásait. Ezt az összeget a Szervezet segély formájában folyósítja, vagyis ezt nem kell a menedékeseknek visszafizetniük. A segély feltétele az önállóság. Leggyakrabban a mezőgazdasági szektorban de néha a kisiparos és kézműves szektorban végrehajtott befektetéseket támogatja az UNHCR ilyen módon. 150 Az állomást a jelöltek bármikor elhagyhatják a tábor. Az az elképzelés, hogy a menekültek börtönszerű körülmények között élnek, tévhit. Reggel 5 és este 11 óra között szabad a kijárás a

táborból, de ha az éjszakát a tábor területén kívül töltik, az jelezni kell. Összefoglalva a befogadó állomások legfontosabb feladatait, azt mondhatjuk, hogy a befogadó állomások biztosítják a jelöltek ideiglenes ellátását, feladatuk, hogy biztosítsák ”a magyarországi beilleszkedéshez legszükségesebb anyagi és egyéb jellegű ellátást, segítse elő a harmadik országba távozni kívánók számára az itt-tartózkodás ideje alatti u. o 32 oldal u. o 43 oldal 148 u. o 45 oldal 149 u. o 29 oldal 146 147 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

munkavégzést, körülményeket.” biztosítsa a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges rendezett 151 Az említett három befogadó állomás mellett működik hazánkban két átmeneti szállás is. Két évvel a hazánkba tömegesen érkező román menekültek után az “1991-es évben a jugoszláv tagköztársaságok között politikai feszültség, majd pedig fegyveres konfliktus robbant ki. “152 1991 tavaszán érkezetek az első menedékesek , döntő többségük magyar nemzetiségű volt Ők ismerős családoknál telepedtek le, a magyar hatóságoktól csak menedékjogot kértek, nem vették igénybe az állam támogatásait. Ők valamennyien azt hitték, hogy mindössze néhány hétről lehet szó, amit Magyarországon töltenek, sokan szabadságot vettek ki erre az időre,153de a legtöbben még 1994-ben is hazánkban tartózkodtak. Amikor a Délvidék lassan kezdett megtelni menekülőkkel, és olyanok is érkeztek, akik egészségügyi

helyzetük, koruk vagy pénztelenségük miatt állami ellátásra szorultak a Bicskei Befogadó Állomást azt a feladatot kapta, hogy “valahol a Dunántúl déli részén keressen olyan intézményt, ahol több száz menedékes gyorsan elhelyezhető egy csoportban. Így találtak rá Nagyatádon 1991. augusztusában az akkor már két éve üresen álló volt magyar laktanyára, mely 1989-ben nemzetközi egyezmények nyomán ürült ki”.154 Elsősorban horvát nemzetiségűek érkeztek Nagyatádra (85%), 10-12%-ban horvátországi magyar, egyéb nemzetiségűek csupán 3-5 %-ban. A hazatérések csak 1991 végén indultak meg, melynek hatására a többi - időközben létesített átmeneti szállást pl. Mohácson, Máriagyön, Pécsett, Szigetváron, Csongrádon155sorra bezárták. Az 1992 év elején megindult békülési folyamatnak hamar vége szakadt, mivel a szerbek tavasz végén újabb offenzívába kezdtek. A tömegesen érkező menedékesek az osztrák határ 1992.

június2-ai lezárása után Nagyatádon rekedtek, így átmenetileg 2800 főre156nőtt a táborlakók létszáma. 1992 végén a Menekültügyi Hivatal hatósági szerve és a tábor ellátó személyzete kapcsolatot teremtett a nyugati-európai 150 Orosz Anett: Menekültek és menedékesek helyzete a debreceni befogadó állomáson, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest 1997. 19 oldal 151 Einwachter János, Horváth Lajos, Izing Antal: Menekültek és menedékesek Magyarországon: Bicskén és Nagyatádon, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1996, 28. oldal 152 Menekültek Magyarországon III., a Menekültügyi és Migrációs Hivatal kiadványa, Kaposvári Nyomda Kft, 1997. Horváth Lajos, igazgató írása “a nagyatádi ideiglenes szálláshely 1991-1996” címmel 153 Einwachter János, Horváth Lajos, Izing Antal: Menekültek és menedékesek Magyarországon: Bicskén és Nagyatádon, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1996, 59. oldal 154Menekültek Magyarországon III., a

Menekültügyi és Migrációs Hivatal kiadványa, Kaposvári Nyomda Kft, 1997. Horváth Lajos, igazgató írása “a nagyatádi ideiglenes szálláshely 1991-1996” címmel 155 Einwachter János, Horváth Lajos, Izing Antal: Menekültek és menedékesek Magyarországon: Bicskén és Nagyatádon, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1996, 29. oldal 156 Menekültek Magyarországon III., a Menekültügyi és Migrációs Hivatal kiadványa, Kaposvári Nyomda Kft, 1997. Horváth Lajos, igazgató írása “a nagyatádi ideiglenes szálláshely 1991-1996” címmel http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. országok menekültügyi hatóságaival, így 1993-ban elindultak a kitelepülések. Az utolsó nagy menedékes-hullám 1995-ben érkezett Nagyatádra, amikor a harcok a boszniai területekre is átterjedtek. A táborlakók maguk kezdték a tábor életének megszervezést Az általános iskolai oktatás 1993-ban indult, az első érettségik 1996-ban zajlottak.157 A táborlakók megszervezték a saját önkormányzataikat, amelyek a legfontosabb menekülteket érintő kérdésekben hoztak döntéséket. Az állami költségvetés mellett egyre több karitatív szervezet úgy, mint a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat illetve a Vöröskereszt - is szerepet kezdett vállalni a menedékesekről való gondoskodásban. 1996-ra a jugoszláv háborús összecsapások véget értek és a menedékesen lassan elkezdtek hazatelepülni. 1996 novemberében már csak 5000 menedékes maradt hazánkban, közülük is 4000-en táborokon

kívül, magánszállásokon éltek.158 1994-ben az UNHCR tanulmányt készített a magánszállásokon élő menedékesek gazdasági és szociális helyzetéről , amelyből kiderült, hogy a menedékesen kis része önellátó lehetne ugyan, de a szükséges tőke hiányában a legtöbben nyomorszinten, vagy még annál is rosszabbul élnek.159 Az UNHCR ekkor, úgy döntött, hogy átalakítja segélyprogramját, és pénzalapot hozott létre, melynek célja a menekültek önellátóvá tétele volt. A Szervezet egy összegben 210 000 Ft indulótőkét kínált azoknak a menedékeseknek, akik esetében valószínűsítette a Szervezet, hogy ebből az összegből a menedékesek saját vállalkozást indítanak. A legtöbb esetben a Szervezet a mezőgazdasági tevékenységbe fogókat támogatta, arra hivatkozva, hogy a menedékesek ezt a tevékenységet korábban biztosan folytatták. A kereskedelmi tárgyú befektetéseket az UNHCR ritkán támogatta, mert ezek mögött

feketegazdasági üzérkedést sejtett.160 1995 január 1.-jétől az UNHCR egyre csökkentette a menekülttáboroknak nyújtott támogatásokat és egyre növelte az önellátásra sarkaló egy összegben kifizetett segélyek számát. A menekült vagy menedékesként elismerésükért folyamodók harmadik csoportja a közösségi szállásokon nyer ideiglenes elhelyezést. 2002 április 30 és július 4 az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága egy hosszabb monitoring tevékenység keretében, meglátogatta a magyarországi menekültek ideiglenes elhelyezésére létrehozott szálláshelyeket. A látogatás végével a Szervezet néhány javaslatot tett, amelyek ezen szálláshelyek átalakítására irányultak. u. o Horváth Lajos, igazgató írása “a nagyatádi ideiglenes szálláshely 1991-1996” címmel Migráció és Politika, MTA Politikai Tudományok Intézete, Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, Sík Kiadó Kft, Budapest, 1997, 11. oldal 159 u. o 11 oldal 160

u. o 18 oldal 157 158 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 161 Az UNHCR legfontosabb észrevétele a közösségi szállások fejlesztésére irányult, mivel sok szálláshely esetében meglehetősen rossz körülményekkel találkozott a Szervezet. Az azóta eltelt időben megkezdődött a rossz állapotú közösségi szállások felújítása, pl. Nyírbátorban is, ahol az átalakítás idejére a tábort ideiglenesen bezárták, a menedékeseket pedig a debreceni befogadó állomáson helyezték el a felújítás idejére. Ugyancsak a Szervezet hívta fel a figyelmet

arra, hogy a nyitott közösségi szállások bizonyos esetekben - elsősorban lelki sérültek esetében veszélyesek lehetnek, mivel nem nyújtanak megfelelő menedéket az egyén számára. Sok menekültstátuszért folyamodó személy esetében jelent az is problémát, hogy nem rendelkeznek a megfelelő papírokkal, annak ellenére, hogy a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX törvény rendelkezik mind a menekültek, mind pedig a menedékesek okmányokkal való ellátásáról: "“A menekültként elismerését kérő jogosult külön jogszabályban meghatározott, személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodása jogszerűségét igazoló okmányra.”(I fejezet 15§) “A menedékesként elismerését kérő jogosult személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra.” ( I fejezet 19 §)162 A Szervezet kifogásolta azt is, hogy néhány jelölt esetében az őrizet ideje néha több hónapra is

elhúzódik, miközben a Szervezet szerint erre elegendő volna egy hónap. A Szervezet javasolta, hogy javítsák az átmeneti és a közösségi szállások esetében a jogi tanácsadóval való konzultáció lehetőségét, és fordítsanak nagyobb hangsúlyt a személyi állomány továbbképzésére, valamint olyan találkozók szervezésére, amelynek alkalmával a személyi állomány tagjai ki tudják cserélni egymás között a tapasztalataikat. Az UNHCR Magyarországi Képviseletének Program Osztálya támogatja továbbá nyelvtanfolyamok szervezést, amelynek segítségével a Szervezet megkönnyítheti a menekültek társadalomba való újbóli beillesztését. A képviselt harmadik osztálya az Információs Osztály, amely fontos szerepet tölt be az UNHCR menekültügyi tevékenységével kapcsolatos széles körű tájékoztatásban és a Szervezet országon belüli és nemzetközi hírnevének fenntartásában. Az Információs Osztály feladata, hogy a magyar

társadalmat minél érzékenyebbé tegye a menekültügyi problémákkal kapcsolatban, küzdjön a xenofóbia, vagyis az idegengyűlölet ellen és a menekültekkel 161 “A közösségi szállások fegyveres testületek ingatlanán/területén helyezkednek el, különböz jogállású csoportok számára nyújtva otthont (visszatérésre vagy kiutasítás végrehajtására várók, hontalanok, elutasított menedékkér k, befogadottak)” Részlet az ENSZ Menekültügyi F biztosa Magyarországi Képviseletének tapasztalatszerz körútjáról észült beszámolóból 162 CompLex CD Jogtár, 1997. évi CXXXIX törvény http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kapcsolatos tolerancia elérésére törekedjen. Az Információs Osztály ezek elérése érdekében az elektronikus és az írott médiumokra is támaszkodik. A Szervezet céljai elérésében olyan magyarországi szervezetekkel is szoros kapcsolatokra törekszik, amelyek az UNHCR-hez hasonlóan a menekültek segítését tekinti elsődleges feladatának. Két ilyen szervezetet, a Magyar Helsinki Bizottságot, és Menedék, Migránsokat Segítő Egyesületet szeretném kiemelni. A Magyar Helsinki Bizottság tevékenységének két fő területe a menekülők és már nemzetközi egyezmények alapján oltalomra szoruló külföldiek jogainak védelme, továbbá a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás működésének nyomon követése.163 A magyar Helsinki Bizottság tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a fogva tartottak helyzetére, a védelemhez való jog és a

törvény előtti egyenlőség tényének érvényesülésének. A Bizottság 2003-ban 14 főt foglalkoztat, 10 állandó és 4 részmunkaidőben dolgozó munkatársat.164 A munkatársak feladata a Bizottság különféle programjainak a koordinálása és a szervezet mindennapi munkájának a megszervezése. A Helsinki Bizottság 1998 óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának partnereként irányítja a “ Menedékkérők hatékony jogvédelme” elnevezésű programját, amelynek során a Bizottság a menedékkérők részére ingyenes jogi segítséget nyújtó országos ügyvédi hálózatot működtet, jogi tanácsot, a menekültek származási országáról szóló tájékoztatást nyújt a program résztvevőinek, illetve rendszeres szakmai képzéséket szervez a magyar, nemzetközi és uniós menedékjogi és idegenrendészeti szabályozásról és gyakorlatról.165 2003-ban 10 ügyvéd nyújtott segítséget a BÁH által fenntartott három befogadó állomáson és

négy közösségi szálláson, de az ügyvédek munkáját 18, a menedékjogi jogklinika programjában részt vevő joghallgató is segíti.166 A jogklinika program olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy az UNHCR 2001. nyarán módosította a szerződését a Magyar Helsinki Bizottsággal, melynek értelmében az UNHCR ígéretet tett a közép-kelet-európai menedékjogi jogklinika programok erősítésére.167 Az UNHCR budapesti irodájának másik fontos partnere a Menedék - Migránsokat segítő Egyesület. Az Egyesület 1995 januárjában alakult egy civil, non - profit kezdeményezésként. Az Egyesület célja, hogy ellássa a nemzetközi vándorlásban résztvevő Forrás: www.helsinkihu/docs/2001%20beszamolo%20jodoc u.o 165 u. o 166 A jogklinika program a budapesti, gy ri és debreceni jogi karokon m ködik, a program lehet séget nyújt joghallgatóknak, hogy már az egyetem évei alatt tapasztalatot szerezzenek a hazai és a nemzetközi menedékjogi és idegenrendészeti

szabályozás gyakorlati érvényesülésér l. 167 LARC: Lergal Assistance Throgh Refugee Clinics ( menedékjogi jogklinika ) 163 164 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. személyek, különösen a nemzetközi védelemre szoruló személyek, - úgy mint a menedéket keresők, menekültek, ideiglenes védelem alatt állók és befogadottak - társadalmi képviseletét, különféle projekteken keresztül támogassa Magyarországon maradni szándékozók jogi, társadalmi és kulturális integrációját. Ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében az Egyesület

mentálhigiénés programokat szervez, információs brossúrákat állít össze (Oltalomkeresők havonként megjelenő migrációs hírekkel foglalkozó hírlevél), valamint részt vesz Csehországban, Magyarországon Szlovákiában és Szlovéniában nemzetközi jogi tanácsadó szolgálat felállításában. 1998 márciusában a Menedék Egyesület “ Szociális Szolgáltatások Menekülteknek” elnevezéssel egy új programot indított, amelynek célja a Magyarország területén tartózkodó különböző státuszú menekültek mentálhigiénés szociális helyzetének javítása, társadalmi integrációjuknak az elősegítése. A program végrehajtásában az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Budapesti Irodája kiemelt támogatást biztosít az Egyesületnek. Az elkövetkező években az UNHCR az eddigiekhez hasonlóan törekedni fog a kormányokkal és a nem kormányzati szervekkel való még szoros együttműködésre annak érdekében, hogy a menekültügyi rendszer

a jövőben még hatékonyabban fejlődhessen és az esetleges hiányosságok, vagy funkcionális nehézségek javíthatóak legyenek. http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. fejezet : A menekültkérdés jövője Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának létrehozása az 1950-es években egy válasz volt az egyre aggasztóbbá váló tömeges népmozgásokra. A szövetséges hatalmak a frissen létrehozott szervezettől a menekültek védelmét és olyan nemzetközi megoldások kidolgozását várták, amelyekkel a menekültek további szenvedései és nélkülözései

megelőzhetőek. A Szervezet akkoriban a menekültek letelepítésére koncentrált, anélkül, hogy hangsúlyt fektetett volna a menekültekről való hosszú távú gondoskodásra. Az 1960-as és 1970-es években a konfliktusok egyre bonyolultabbá váltak, amelyekben a menekültek fiziológiás szükségleteinek kielégítése kevésnek bizonyult volna, ezért a Szervezet hatékony megoldások kidolgozásában egyre nagyobb mértékben támaszkodott nemzetközi szervezetekre, úgy, mint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságára vagy a Világélelmezési Programra, amelyek az UNHCR legrégebbi együttműködő partnerei. Miután a menekültek tömeges befogadása az adott országtól egyre növekvő anyagi áldozatokat kívánt meg, az 1980-as évek végére, 1990-es évek elejére azok az országok, amelyek korábban nagy tömegben fogadták be a menekülteket, már egyre többször döntöttek restriktív eszközök alkalmazása mellett. Ilyen restriktív eszközök

voltak a vízumkényszer bevezetése illetve az ún. „biztonságos harmadik országok” fogalmának létrehozása A menekültek befogadásának korlátozása azonban nem csak konkrét eszközök alkalmazásában testesült meg, hanem ezen országok növekvő nyomásában, egy olyan rendszer kialakítására, amely hatékonyabb tehermegosztást valósítana meg a menekültkérdés terén is. A Szervezet küldetése a nagyhatalmak változó menekültpolitikája mellett is változatlan maradt. Az egykori készséges befogadó országok új, védekező álláspontja sem változtathatott azon az elkötelezettségen, amely a Szervezetet a menekültekkel kapcsolatban jellemezte. A Szervezetnek továbbra is fel kellett vállalnia a reményvesztett menekültekről való gondoskodást, legfeljebb ez a megváltozott körülmények között új eszközök alkalmazására késztette a Szervezetet. Miután a menekültek harmadik országba való letelepítése a kormányok növekvő ellenállása

miatt egyre nehézkesebbé vált a Szervezet más megoldások keresésére helyezte a hangsúlyt. Az UNHCR továbbra is előnyben részesítette a menekültek hazatelepítését, mivel a menekülést kiváltó tényezők megszűnése után http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kétségtelenül ez a megoldás biztosította az egyén számára a legkevesebb szenvedést. A régi, megszokott élettérbe való visszakerülés ugyanis kizárta, hogy a menekültnek esetleg beilleszkedési gondjai lehetnek, konfrontálódik egy új kultúrával, egy új értékrenddel, ami esetleg

újabb menekülésre adhat okot. A menekültkérdés megoldásában egyre gyakoribbá vált, hogy a Szervezet a menekültet abba a társadalomba próbálta meg integrálni, amely elsőként biztosított menedéket számára. Ez a megoldás a Szervezet szempontjából praktikus volt, mivel ha a menekült később mégis a hazatérés mellett döntött ez a megoldás csökkentette a repatriálás költségeit. A menekült oldaláról nézve a integráció biztonságos megoldást jelentett, mivel ezekben az országokban az üldözés ténye már nem állt fenn, azonban ezzel a megoldással gyakran a menekültek vágyai foszlottak szerte, mivel sokan közülük már a menekülés pillanatában szilárd elképzeléssel rendelkezetek arról, hogy melyik nyugati országban kívánnak menedékre lelni. Ez történt például a jugoszláv menekültek esetében is, akik csalódottan költöztek be Magyarország egyik befogadó állomására, miután értesültek arról, hogy Kanada nem fogadja

őket. A harcok végével aztán ezek közül a csalódott emberek közül sokan mégis a hazatérést választották. A Szervezetet azonban nem csak a megváltozott természetű konfliktusok állították új kihívások elé, hanem a menekültek azon új csoportjai is, akik ezeknek a konfliktusoknak estek áldozatául. A konfliktusok már nem korlátozódtak országok hatalmi harcaira, nyílt konfrontációra, sokkal gyakrabban fordult elő, hogy az egyén saját országán belül szenvedett el megalázó, menekülésre okot adó bánásmódot etnikai hovatartozása, vagy eltérő vallása amiatt. Ezeknek az ún „belső menekülteknek” a problémájával találkozott a Szervezet a jugoszláv etnikai villongások alkalmával is, amelyekkel szemben az UNHCR a kezdeti időkben bizonytalan és a tehetetlen volt. Erre az új kihívásra adott nemzetközi válaszban az UNHCR minden eddiginél erőteljesebben támaszkodott a társintézményeire, amelyek segítsége nélkül a

menekültekről való gondoskodás sokkal bonyolultabb lett volna. Az együttműködő szervezetek közül az NGO-k, vagyis a nem kormányzati szervezetek munkája járult hozzá a leginkább döntő módon az akciók sikeréhez, mivel általában ezek a szervezetek rendelkeztek az adott területen a legszélesebb körű tapasztalatokkal és információkkal. A jugoszláv konfliktus sokban hozzájárult ahhoz, hogy az UNHCR egyre szorosabb együttműködést alakítson ki a társszerveivel, de sokban segítette az együttes munka azt a felismerést is, hogy ezt követően az együttműködés nem ad hoc alapon, hanem szervezett formában történjék. http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül

a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ilyen szervezett együttműködést jelentettek az ún. „gyors hatású projektek”, amelyek lebonyolításában a Szervezet az NGO-k hathatós segítségére számíthatott. Ezeknek a gyors hatású projekteknek a célja volt, hogy a menekült számára olyan körülményeket teremtsenek, amelyben biztonsága és jövője nem forog veszélyben. Gyors hatású projektek keretében került sor lakóházak lakhatóvá tételére, iskolák felújítására és az alapvető infrastruktúra helyreállítására. A Szervezet fejlődőképességét mutatja, hogy képes volt elfogadni és felvállalni, hogy munkáját ezután háborús környezetben, esetleg nyílt fegyveres harcok közepedte is el kell látnia. A közvetlen életveszélyt, amelyben a Szervezet munkatársai a feladataikat ellátták kezdetben meglehetősen nehéz volt az UNHCR-nek megszoknia, azonban miután a

civil lakosság védelmét a Szervezet kötelességének érezte idővel természetessé vált, hogy a Szervezet a hivatását katonai támogatással látja el. Az elmúlt ötven évben a kényszervándorlás problematikája − és ezzel együtt az erre adott nemzeti és nemzetközi válaszok is − nagy változásokon mentek keresztül, várható azonban, hogy ez a fejlődés a jövőben sem áll meg. A menekülteket, és az emberek más védelemre szoruló csoportjait támogató nemzetközi intézményrendszer együtt változott a menekültügyi problémákkal, hiszen egy statikus rendszer nem lehetne sikeres egy ilyen dinamikus változásokat produkáló nemzetközi menekültkérdés kezelésében. A Szervezet jövőbeli feladatának kell, hogy tekintse, hogy felvegye a harcot az üldözéssel, az erőszak mindenféle megnyilvánulásával, a konfliktusokkal és ebben a harcban a nemzetközi élet aktív szereplőit is maga mellé állítsa. Nem valószín , hogy a menekültek

száma az elkövetkez évtizedekben csökkenni fog. A polgárháborúk, etnikai faji vagy vallási összecsapások, zavargások, nemzetközi konfliktusok számának csökkenésére utaló jelek nincsenek. A demográfiai robbanás, erdőirtás, elsivatagosodás valamint a melegházhatás feltehetően az elkövetkező időkben is emberek tömegeit késztetik majd vándorlásra.168 A társadalmi és biológiai tényezők miatt menekülők csoportját várhatóan a jövőben is kiegészítik a gazdasági migránsok, akik a jobb megélhetési lehetőségek reményében választják a vándorlást. A Szervezet jövőbeli célkitűzése kell, hogy legyen annak nemzetközi szintű elfogadtatása, hogy a menekültek nem csak nyomort és szenvedést megélt emberek, akik gazdasági terhet jelentenek a befogadó ország számára, hanem igen gyakran magasan képzett szakemberek, 168 Helik Mariann: Menekültek, az üldözés különféle formái, Jelentés a nemzetközi Humanitárius Kérdések

Független Bizottsága részére,, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, 8. oldal http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. akik képesek arra, hogy gazdagítsák a befogadó ország gazdasági, társadalmi és kulturális életét.169 Ennek szellemében a Szervezet Magyarországi Képviseletére is nagy feladat hárul. Nem csupán azért, mert a Magyarországi Képviseletnek is részt kell vállalnia az egyetemes célok megvalósításában, hanem azért is, mert hazánk helyzete speciális. Közelgő Európai Uniós tagságunkkal Magyarország külső határrá válik, ami

valószínűleg a menedékjogi kérelmek növekvő számában is tapasztalható lesz. Szomszédos országaink, úgy mint Ukrajna, Románia vagy Szerbia nem minősülnek biztonságos harmadik országnak, ezért Magyarország az ebből a térségből érkező menekültekkel szemben nem alkalmazhatja a visszaküldés politikáját, mivel ez esetben vétenénk az 1951-es Genfi Konvencióban foglaltak ellen. Hazánk az 1991-ben az EK tagállamaival megkötött és 1994-ben életbe lépett Európai Megállapodással170ígéretet tett arra, hogy a Közösségbe való integrálódás jövőbeli szándékával a közösségi elvárásoknak megfelelően átalakítja menekültügyi rendszerét. Igaz ugyan, hogy ez a megállapodás nem tartalmaz kifejezetten a menekültügyre vonatkozó rendelkezést, azonban a megállapodás aláírásával a tagállamokkal való együttműködés mellett köteleztük el magunkat, különös tekintettel az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés bel

és igazságügyi fejezetében foglaltak vonatkozásában. A bel és igazságügyi együttműködés kapcsán elsődleges feladatunk az együttműködést lehetővé tevő intézményi háttér kialakítása, a menekültügy vonatkozásában pedig a már meglévő intézményi háttér korszerűsítése az önkormányzatok és a civil szervezetek bevonásával. PHARE támogatások igénybevételével már kiépült egy Internet alapú nyilvántartási rendszer, a MIR, amely jelenleg biztosítja a menekültekkel kapcsolatos adatok bevitelét és a lekérdezését, a jövőben pedig a rendszer várhatóan statisztikai adatok szolgáltatására is alkalmas lesz. Az 1990-ben elfogadott ún. Dublini Egyezményből171eredeztethető az a kötelezettség, miszerint ha az illető menedékkérőnek semmiféle rokona nem tartózkodik valamely Európai Uniós tagállamban, és nincs is olyan tagállam, amelyben az illető már kapott letelepedési engedélyt akkor a menekült ügyében az az

ország válik illetékessé, ahol a menekült átlépte az u. o 16 oldal 1994. évi 1 törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésér l szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésér l 171 illetve 2003. szeptember 1 után a Dublini Egyezmény helyébe lép Dublin II elnevezés egyezményból 169 170 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 172 unió határát. Miután valószínűsíthető, hogy a menekültek valamely tőlünk keletre fekvő országból érkeznek

majd, ez az ország Magyarország lesz. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy Európai Uniós tagságunk kezdetben több feladatot jelent majd, mint előnyt. 1999. októberében Tampereben a menekültügy és migráció kérdéseivel foglalkozó Európai Tanácsi ülésre került sor. Az ülés célul tűzte ki a kibocsátó országokkal való szorosabb együttműködést, a migrációs áramlás kezelését, illetve egy közös európai menekültpolitika kialakítását. A Tamperében megrendezett Európai Tanácsi ülés kiemelt figyelmet szentelt Európa versenyképességének növelés és a legális migráció közötti összefüggés hangsúlyosabbá tételének. Miután az Európai Unió egyre romló demográfiai mutatói az aggasztóan alacsony születésszámra és az idősek növekvő arányára hívják fel a figyelmet az elkövetkező évtizedekben az Európai Unió versenypozíciója nagy mértékben romolhat. Ez a felismerés vezette a tagállamokat a legális

migrációval kapcsolatos kedvezőbb megítélésük kialakításához, hiszen az EU-s országokban legálisan tartózkodó migránsok segíthetik ennek a kedvezőtlen demográfiai változásnak az ellensúlyozását. Ahhoz azonban, hogy ezek a migránsok a jövőben a társadalom teljes jogú tagjaivá váljanak elengedhetetlen számukra a megfelelő lakhatási feltételek biztosítása, a szükséges egészségügyi és szociális ellátások garantálása. Annak ellenére, hogy a bevándorlók száma viszonylag alacsony hazánkban, és ez a kevés számú migráns is elsősorban a szomszédos országok magyar lakosságából származik, hazánk közelgő Európai Uniós tagsága változtathat ezen a helyzeten. Egy gazdagabb integrációs tömbhöz való tartozás vonzóbbá teheti hazánkat, ezért fontos, hogy a migráció pozitív és negatív következményivel Magyarország még az Uniós tagság előtt megismerkedjen. A Szervezet Magyarországi képviseletére vár, hogy

felkészítse a már kiépített intézményrendszert a menekültek tömeges befogadására, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményezzen, a gazdasági és a piaci élet szereplőit és nem utolsó sorban, hogy a lakosságot felkészítse erre az új helyzetre. A felkészítés tulajdonképpen egy aktív kommunikációt kell majd, hogy jelentsen, amelynek során a Szervezet megismerteti a társadalmat a menekültekkel kapcsolatos terhek mellett a migránsokkal kapcsolatos várható pozitív változásokkal is, és a menekültekkel szembeni ellenérzések csökkentésére törekszik. A világszerte terjedő xenofóbia alapja Masika Edit, Harmati Gergely: Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában, bel és igazságügyi együttm ködés az Európai Unióban, Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja, Budapest, 172 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tulajdonképpen egy tévhit, mivel az emberek úgy gondolják, hogy a menekültek tehetők felelőssé egy adott ország esetében a romló gazdasági mutatókért és a csökkenő életszínvonalért. A jövőben tehát minden menekültekkel foglalkozó szervezetre nagy feladat hárul. Az egyre összetettebbé váló menekültproblémák kezelésében a kormányokkal és a nem kormányzati szervezetekkel minden eddiginél szorosabb együttműködés és aktívabb kapcsolat szükséges. Az együttérzés nem elegendő ahhoz, hogy a meglévő problémák megoldhatóak, a potenciális problémák pedig megelőzhetőek legyenek. Ennek az együttérzésnek párosulnia kell a

politikai akarattal és a nemzetközi összefogással , hogy a menekültek sorsa által támasztott kihívásnak meg tudjunk felelni. A nemzeti kormányoknak különféle integrációs együttműködés keretében meg kell próbálniuk megtalálni a béke, stabilitás, a biztonság valamint az emberi jogok tisztelete és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatot és egyensúlyt, mivel ezeknek az értékeknek és érdekeknek a háttérbe szorítása a jövőben is menekülést indukálhatnak. A Szervezetnek el kell fogadtatnia, hogy minden embernek, függetlenül a nemétől, bőrszínétől vagy etnikai hovatartozásától joga van az emberhez méltó élethez, ahhoz, “hogy életét biztonságban , méltóságban és békességben élhesse le a szülőföldjén”173Ennek a célnak az elérése vár az új évezredben “ a világ valamennyi népére, kormányára és nemzetközi szervezetére.”174 1999, 188. oldal a világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius

segítségnyújtás öt évtizede Oxford University Press, New York, 2000, 287. oldal 174 u. o 173 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irodalomjegyzék Könyvek 1. Arday Lajos: Reformok és Kudarcok: Jugoszlávia utolsó évtizedei ás ami utána következett; Books In Print Kiadó, Budapest, 2002 2. Einvachter Lajos, Horváth Lajos, Ízing Antal: Menekültek és Menedékesek Magyarországon: Bicskén és Nagyatádon, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1996 3. Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, a délszláv állam története, Aula Könyvkiadó, Budapest, 1999 4.

Kocsis Károly: Az etnikai konfliktusok történeti – földrajzi háttere a volt Jugoszláviai területén, Teleki László Alapítvány, Budapest, 1993 5. Masika Edit, Harmati Gergely: Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában, bel- és igazságügyi együttm ködés az Európai Unióban, Miniszterelnöki Hivatal, Budapest, 1999 6. Orosz Anett: Menekültek és menedékesek helyzete a debreceni befogadó állomáson MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest 1997 7. Ripp Zoltán: 1956, Forradalom és szabadságharc Magyarországon, Korona Kiadó, Budapest, 2002 8. Sik Endre, Tóth Judit: Migráció és politika, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest 1997 9. Sik Endre, Tóth Judit: Átmenetek, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest 1999 10. Tóth Judit: Menedékjog – kérd jelekkel, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 11. Egyesült Nemzetek Szervezete, New York: Alapvet tények az ENSZ-r l, kiadja a Tájékoztatási F osztály együttm ködésében a Magyar ENSZ Társaság, 2000 12. UNHCR: A UNHCR Handbook for the Military on Humanitarian Operations (UNHCR Katonai kézikönyve a humanitárius akciókról) 1995. január 13. A világ menekültjeinek helyzete, a humanitárius segítségnyújtás öt évtizede, Oxford University Press, New York; Magyarországon kiadja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Magyarországi Képviselete, 2000 14. Menekültügyi és Migrációs Hivatal: Menekültek Magyarországon III, Nagyatád 1991−1996, Kaposvári Nyomda Kft,

Kaposvár, 1997 15. 56 és Délvidék, tanulmányok, interjúk, sajtószemelvények, Nyitott Távlatok Kiadó, Szabadka, 2001. Folyóirat: 1. Borhi László: Iratok az 1956-58 közötti amerikai-magyar viszony történetéhez, Történelmi Szemle, 1998, 3-4. szám Internet: 1. Soós Katalin: 56-os magyar menekültek a statisztikai adatok tükrében (http://www.revhu/html/hu/bibliografia/kezikonyv) 2. Murber Ibolya: Két tűz között, kiskorúak család nélkül Ausztriában 1956-57 (http://www.natarchhu/archivnet/rovatok/archiv/ii2html) 3. Peter I. Hidas: „Our beloved Hungarians”, Hungarian Refugees in Yugoslavia in tranzit to Canada ( „A mi szeretett magyarjaink, magyar menekültek Jugoszláviában Kanadába készülődve) www.unhcr ch ( Az ENSZ Menekültügyi F biztosságának honlapja) www.unorg ( Az Egyesült Nemzetek honlapja) http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva

a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. www.amnestyorg ( Amnesty Interational) www.freedomhu/embe jogok (Emberi Jogok az Interneten) www.mkogyhu/alkotmany/alkotmhtm ( Alkotmány az Interneten) www4.sympaticoca www.macshu ( Magyar Narancs Online kiadása) www.hrica ( Emberi Jogok az Interneten) www.Ennonlinenet/fex/01/ne14-1html www.historiahu ( Historia, történelmi folyóirat on-line változata) www.magyarorszaghu ( Kormányzati portál) www.helsinkihu ( A Magyar Helsinki Bizottság honlapja) www.natarchhu ( A Magyar Országos Levéltár honlapja) http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Függelék 1. számú melléklet: 1989 évi 15 törvényerej vonatkozó 1951. évi július rendelet a menekültek helyzetére hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31 napján létrejött egyezmény kihirdetésér l 2. számú melléklet: 1997. ( Forrás: CompLex CD Jogtár ) évi CXXXIX. törvény a menedékjogról ( Forrás: CompLex CD Jogtár ) 3. számú melléklet: A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által készített statisztika az 1988 és 2003 júniusa között Magyarországra érkezett menekültek számáról. ( Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) 4.

számú melléklet: A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által készített statisztika a Vízum Osztályához benyújtott kérelmek számáról ( Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) 5. számú melléklet a Magyar Köztársaság területére érkezett, menekültkénti elismerésüket kér személyek számáról ( Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) 6. számú melléklet: A magyar menekültügy m ködésének vázlata ( Forrás: Einvachter Lajos, Horváth Lajos, Ízing Antal: Menekültek és Menedékesek Magyarországon: Bicskén és Nagyatádon, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1996, 101. oldal) 7. számú melléklet: Magyarország m köd , illetve megszüntetett befogadó állomásai, átmeneti szállásai, helyi szervei ( Forrás: Einvachter Lajos, Horváth Lajos, Ízing Antal: Menekültek és Menedékesek Magyarországon: Bicskén és Nagyatádon, Ma Kiadó, Székesfehérvár, 1996, 1. oldal) 8. számú melléklet: A Bevándorlási

és Állampolgársági Hivatal által készített statisztika a Magyarországra érkez kr l érkezési módjuk szerint ( Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 9. számú melléklet a F biztosság tapasztalatszerz körútjának programjáról ( 2003. április 30 - 2003 július 4) ( Forrás: UNHCR Magyarországi Képviselete )