Gazdasági Ismeretek | Vezetés-szervezés » Bende Edit - Érdekérvényesítő szervezeti stratégiák

http://www.doksihu SZAKDOLGOZAT Bende Edit 2003 1 http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirány ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ SZERVEZETI STRATÉGIÁK Készítette: Bende Edit Budapest, 2003 2 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 5. o 2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, A LOBBIZÁS MODELLJEI 7. o 3. ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZŐDÉSEK TÍPUSAI 10. o 3.1 Elméleti áttekintés 10. o 3.2 Érdekképviseleti szervezetek kategorizálása 12. o 3.21 Szektorális megosztottság alapján 12. o 3.22 Munkaügyi kapcsolatok alapján 14. o 3.23 Strukturális felépítés alapján 14. o 3.24 Területi lefedettség alapján 14. o 4. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS MAGYARORSZÁGON 15. o 4.1 Érdekképviseleti szerveződések létrejöttének rövid ismertetése, tevékenysége a rendszerváltozás után 15. o 4.2 A mai Magyarország érdekképviseleti koncepciója és

feladatai 17. o 4.3 Magyarországi érdekképviseleti szervezetek 20. o 4.31 Érdekképviseleti szervek 20. o 4.311 Üzleti szféra 20. o 4.312 Kormányzati szféra 27. o 4.313 Civil szféra 29. o 4.32 Érdekképviseleti ernyőszervezetek 33. o 4.321 Üzleti szféra 33. o 4.322 Kormányzati szféra 36. o 4.323 Civil szféra 37. o 4.33 Érdekképviseleti csúcsszervezetek 38. o 4.331 Üzleti szféra 38. o 4.332 Civil szféra 40.o 3 http://www.doksihu 5. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓS INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOKBAN 43. o 5.1 Az Európai Unió intézményrendszerének áttekintése 43. o 5.2 Magyarország feladatai az integrációs folyamatokban 45. o 5.3 Az integrációs folyamatokat elősegítő intézmények 49. o 5.31 Üzleti szféra 49. o 5.32 Kormányzati szféra 51 o. 5.33 Civil szféra 52. o 5.4 Az EU várható hatásai 53. o 6. ZÁRSZÓ 58. o 7. MELLÉKLETEK 59. o 1. sz melléklet: A lobbitörvény tervezete 60. o 2. sz

melléklet: A lobbitörvény indoklása 70. o 3. sz melléklet: Munkaadói érdekképviseleti szervezetek 80. o 4. sz melléklet: Terméktanácsok 82. o 5. sz melléklet: Kamarák 83. o 6. sz melléklet: Szakszervezetek 84. o 7. sz melléklet: OÉT tagjai 88. o 8. sz melléklet: MSZEIB tagjai 89. o 9. sz melléklet: Az Európai Unió intézményei 90. o 8. FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS WEBLAP JEGYZÉK 4 91. o http://www.doksihu 1. BEVEZETŐ „Okosabb meghányni-vetni egy kérdést anélkül, hogy eldöntenénk, mint eldönteni anélkül, hogy meghánynánk-vetnénk.” (J. Joubert) Szakdolgozatom témájául az érdekérvényesítő szervezeti stratégiákat választottam. Témaválasztásomat az indokolja, hogy jelenleg -Európai Uniós csatlakozás előttkülönösen fontos ez a tevékenység mind személyes, mind közösségi, társadalmi, mind pedig politikai téren. Amennyiben Uniós tagországként meg akarjuk őrizni szuverenitásunkat, el akarjuk fogadtatni

véleményünket, valamint a társadalom egyes tagjaiként vagy szervezeteiként, cégeiként bizonyos forrásokhoz kívánunk jutni, akkor elengedhetetlen, hogy minden állampolgár ismerje, hogyan, milyen utakon vagy milyen szervezeteken keresztül tudja érvényesíteni akaratát, hogyan képes lobbi tevékenységet kifejteni a társadalom és az Európai Unió adott színterein. Az Európai Unió megteremti a lehetőségeket arra, hogy mindenki részesüljön a forrásokból, minden egyes európai ember szava fontos legyen a működtetésében. Ehhez azonban meg kell találni azokat az utakat, amelyeken keresztül eljutnak a nemzetközi és szupranacionális Uniós intézetek az egyes lakosokhoz, illetve, amelyek azt szolgálják, hogy az egyes érdekszubjektumok eljuttassák szükségleteiket és érdekeiket a brüsszeli intézményekhez. Fontos feladata a mai magyar társadalomnak, hogy megismertesse minden tagjával a jogait és lehetőségeit, hogy felkészítse minden tagját

a várható intézményrendszerre, a használható mechanizmusokra és a tényleges alulról építkező érdekképviseletre. Az Unió szintjén az érdekképviseleti szervek véleményének kikérése, az egyes döntések előtti alapos és lehetőség szerint mindenre kiterjedő társadalmi vita általános gyakorlat. Brüsszelben már felismerték azt a tényt, hogy hosszabb előkészítő munkával előnyösebb határozatokat hozni, mint az elhibázott határozatokat foltozni, az elégedetlen „lakosságot” újra tárgyalóasztalhoz ültetni. Döntő jelentőssége van tehát annak, hogy melyik ország milyen mértékben kívánja befolyásolni az egyes 5 http://www.doksihu döntéseket. Kérdés: hogyan fog Magyarország ebbe a folyamatba bekapcsolódni, milyen stratégiai módszert választ országon belül és az Uniós intézményekben az egyes érdekképviseleti színtereken. Elgondolkodtató az a tény, hogy amikor Magyarország egy komoly választás előtt állt, a

lakosságnak csupán 45, 5%-a vett részt az ügydöntő népszavazáson. Az elmúlt évtizedek kétségtelenül visszafejlesztették a lakosság véleménynyilvánító szerepét, elsorvasztották a civil kezdeményezéseket és a sokszor több évtizedre visszanyúló hagyománnyal rendelkező civil szervezeteket, sőt maga az aktív állampolgáriság is a háttérbe szorult. Talán a közönynek lehet tulajdonítani az alacsony részvételt? Vagy az állampolgárok nem rendelkeztek elegendő ismerettel? Vagy félnek véleményt nyilvánítani az emberek? Nem a miérteket kívánom megválaszolni, csupán azzal a ténnyel kell élnünk, hogy Magyarországon az érdekérvényesítés gyerekcipőben jár. Hiába nyílik lehetőség a szabad véleménynyilvánításra, ha nem élnek az állampolgárok jogaikkal. Elsődleges feladatnak tartom tehát az egyéni értéktudat és érdektudat fejlesztését. Másodszor fontosnak tartom a különféle szintű és témájú érdekképviseleti

szervezetek munkájába a lakosság bevonását, illetve a már eddig meglévő rendszeren kívül, a lakosság soraiból induló érdekérvényesítő csoportok kialakulását, az érdekek minél hatékonyabb artikulálását, valamint a hatékonyabb munka érdekében a szervezeti összefogásokat. Végül külön kiemelném annak jelentőségét, hogy megfelelő eszközök alkalmazása nagymértékben elősegíti az érdekek érvényesülését. Fontos annak a felismerése, hogy az egyes csoportok PR munkája vagy az ismeretterjesztő kiadványok igényes mivolta és megfelelő terjesztése, illetve az egyes témákban meghirdetett kampányok hatékony lebonyolítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az érdekérvényesítő szervezetek sikereket könyveljenek el, tagjaik megelégedésére céljaikat elérjék. Szakdolgozatomban a fentiek szellemében, egy rövid történeti áttekintés után foglalkozok az érdekérvényesítő szervezeti stratégiák típusaival, a magyarországi

érdekképviseleti csoportosulásokkal, majd az európai integrációs folyamatok alatt és után várhatóan bekövetkező változásokkal, valamint felhívom a figyelmet néhány olyan útra, amely segítheti Magyarországot és a lakosságot az érdekérvényesítésben. 6 http://www.doksihu 2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, A LOBBIZÁS MODELLJEI Talán a magyar ember számára még idegenül cseng a lobbizás kifejezés, és automatikusan társít hozzá egy negatív érzést, de a lobbizás fogalma már végérvényesen bevonult mindennapi szóhasználatunkba. A "lobbizás" kifejezés eredete az "előszoba, előcsarnok" angol megfelelője, és Amerikából származik. A lobbista hivatásos "előszobázó", aki befolyásos embereket szeretne megnyerni valamely ügy támogatására. Az eredeti amerikai értelmezés szerint ennél szűkebb a lobbizás jelentése, vagyis szorosan arra a tevékenységre utal, amelynek célja az állami szabályozás

kedvező irányú befolyásolása törvényhozók és kormányzati emberek megnyerésével. Európában a jól szervezett politikai pártok, munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek váltak az érdekérvényesítés fő intézményeivé, és ezek igyekeztek felkarolni minden fontos érdeket a társadalomban. Az amerikai közélet sokkal fragmentáltabb, az intézményi viszonyokra kevésbé jellemző a nagy hierarchikus szervezetekbe rendeződés. A nagy anyagi gazdagság miatt sok érdekcsoport (vállalatok, társadalmi szervezetek, lakóhelyi közösségek) képes arra, hogy önállóan indítson akciókat céljainak támogatásáért. Az USA fővárosában ma már több mint húszezer bejegyzett lobbista cég működik, amely már sok amerikaiban is kétségeket ébreszt. Itt a lobbizás külön iparággá fejlődött ki, teljesen elfogadott, mint szakma, amelynek célja az állami szabályozás kedvező irányú befolyásolása törvényhozók és kormányzati emberek

megnyerésével. Az amerikai lobbi a kormány és a törvényhozás tagjai, a hírszerzés, a hadsereg és a média közé csoportosulnak. A lobbisták kötődhetnek pártokhoz, de lehetnek pártoktól függetlenek is. A lobbisták tevékenysége szabályozott: speciális képzés van számukra, a hivatásos lobbistákat regisztrálják, működésüket szigorú törvényi szabályozás alatt végezhetik. A lobbizás európai modelljei közül a porosz, a latin, a holland és a fiatal brüsszeli modellt emelhetjük ki. A porosz modell szerint a lobbizás érdekképviseletekbe ágyazottan működik érdekképviseleti, szakmai szervezeteken, kamarákon keresztül. Létezik a rejtett lobbi, s ezzel megjelenik a szó pejoratív felhangja. Professzionális szolgáltatásként alig található, követi a nyugat-európai gazdaság sajátosságait. 8 http://www.doksihu A latin modell egy ismeretségekre, barátságokra épülő laza, informális csatornákon zajló lobbifolyamat. Nincsenek

írott, mindenkire kötelező szabályok Mivel elsősorban ismeretségekre épít, a kívülállók számára nehezen hozzáférhető. A kliensrendszer elemeit hordozza, a rendszerben a korrupció sem ismeretlen. A holland modell alapján adott témában feltárják az adottságokat és a problémákat, majd több alternatívát dolgoznak ki a szabályozására. Kerekasztal jelleggel összehívják a témában érdekelt feleket majd tárgyalásos közelítéses módszerrel hoznak mindenki, de legalábbis a többség számára hasznos döntéseket. A brüsszeli modell viszonylag rövid múltra tekint vissza, az Európai Unió sajátos mellékterméke. Több náció összefogásából adódóan soknemzetiségű, nem nemzeti intézményekhez, hanem az EU bürokráciájához, szupranacionális intézményekhez kapcsolódik. A hosszadalmas ügyek és drága szolgáltatások miatt nehézkes Érdekessége, hogy itt a döntéshozók maguk is igénylik a lobbisták működését, ezért sokszor

maguk is kezdeményezőként lépnek fel egyes érdekképviseleti szervek létrehozásakor. [Európai Magyarországért Alapítvány, (1997): p5] Mint látható a különböző történelmi hátterekkel rendelkező országokban és régiókban más-más típusú érdekképviseleti tevékenység figyelhető meg, amely összefüggésben van az adott politikai és gazdasági helyzettel, a lakosság mentalitásával, érdekképviseleti attitüdjével. Beszélhetünk-e tipikus magyar modellről? A szakdolgozatom következő fejezetében a magyar viszonyok gyökereiből kiindulva, törvényi és etikai hátterét vizsgálva, intézményeit ismertetve kívánom bemutatni a jelenlegi magyar helyzetet. Jellegzetességként mindenesetre leszögezhetjük, hogy sok negatívum tapad a lobbi szóhoz, ezért javasolt az érdekérvényesítés terminus használata, bár a legfontosabb - bármely szóval is illetjük - hogy az egyes egyének, a különféle kisebb-nagyobb cégek, az

önkormányzatok, a civil csoportosulások és természetesen az államok maguk is kialakítsák hatékony érdekérvényesítő stratégiájukat. Minden parlamenti demokráciában jellemző, hogy a lobbizást a közvélemény gyanakvással szemléli, korrupciót vagy hatalommal való visszaélést gyanítanak mögötte. Ezért igyekeznek is a törvényhozók olyan szabályokat alkotni, amelyek a lobbizást átlátható, ellenőrizhető és etikus keretek közé szorítják. A Magyar Országgyűlés az érdekképviseleti 9 http://www.doksihu szervezetek ("lobbi"-) listájának felállításával, az összeférhetetlenségi szabályok megalkotásával már elindult ebbe az irányba, és kísérletet tett a lobbizás törvényi szabályozására is. A feladat nagyon bonyolult, hiszen a határok elmosódnak a legális nyomásgyakorlás és a jogosulatlan befolyásolás, valamint az érvelés alátámasztására szolgáló alkalmas eszközök és a korrupció között. A

lobbizás jelenségének értékelésekor a szűkebben vett jogi normák mellett a magán- és üzleti etikai szabályokat, valamint a demokratikus politikai kultúra értékeit is tekintetbe kell venni. 10 http://www.doksihu 3. ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZŐDÉSEK TÍPUSAI 3.1 Elméleti áttekintés Az érdekérvényesítés kategorizálhatjuk. Az területén magát érdekképviseleti az érdekérvényesítési munka munkát osztályozása is során megkülönböztethetünk spontán, burkolt, nem szabályozott érdekérvényesítést, tárgyalásos érdekérvényesítést, szervezeti érdekérvényesítést, érdeklobbizást, informális érdekkijárást, parlamenti és önkormányzati érdekképviseletet. Azt, hogy mely szervezet milyen típusú érdekérvényesítést választ, meghatározzák lehetőségei, értékrendje, a társadalmi szükségletek, valamint történelmi hagyománya is. Bármely típusú érdekérvényesítést választjuk is, a lényege a

befolyásolás Befolyást gyakorolni valakire, több mint hatással lenni rá. Feltételez egy képességet, mellyel a befolyásoló el tudja érni, hogy mások kényszermentesen változtassák meg értékelési módjukat, felfogásukat. Lényege: másokban, saját akaratunknak megfelelő gondolatok keltése kényszer és erőszak nélkül. A befolyásolás során nyíltan megfogalmazzák a kívánt cselekvést, és megfelelő érveket sorakoztatnak fel mellette. A befolyásolt nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze a befolyásoló állításait, mégis hitelt ad neki. Ahhoz, hogy a befolyásolás lehetősége tartós legyen, ezeknek az állításoknak a későbbiekben igazolódniuk kell. Érdekről akkor beszélhetünk, ha a szükséglet kielégítése függ bizonyos társadalmi feltételektől, a társadalom tagjai rá vannak utalva más egyedekre vagy intézményekre szükségleteik kielégítéséhez. Hatalmi jelleget kölcsönöz az érdekviszonyoknak a rendelkezésre álló

javak feletti ellenőrzés. Az érdek érvényesítésének szubjektív feltétele van, az értéktudat. Az értéktudat lehet korlátozott, ha az érdekszubjektumok nem rendelkeznek kellő információval, és így nem látják át a döntésük összes lehetséges következményét, melynek tudatában megállapíthatnák, mi is az érdekük. /érdektudat/ Az érdekérvényesítés is meghatározza az érdekek tényleges érvényesülését. Szükségleteink kielégítése függhet attól, hogy mások elfogadják-e, érvényesnek tekintik-e szükségleteinket. Az elismert szükségleteknek nagyobb esélyük van a 11 http://www.doksihu kielégítésre. Általánosabb értelemben az érdekérvényesítés célja a szükségletek kielégítése, és e cél elérése az érdekérvényesítés lényege. Egy érdekcsoportra jellemző, hogy tagjainak van kollektív értéktudata, összefognak és együttműködnek egy közös cél érdekében. Az érdekcsoportok a saját társadalmi

környezetükben, és nem a politikai szférában szerveződnek. Az érdekcsoportok kialakulásának oka, hogy a politikai döntéshozatal során az érdekek szelektíven és/vagy korlátozottan érvényesülnek, ami az érdekszubjektumokat összefogásra ösztönzi. A funkcionális érdekérvényesítés 4 féle érdekcsoport-rendszert alkot: Pluralista érdekcsoport-rendszerben az érdekérvényesítés töredezett. Azonos érdekeket több érdekcsoport is képviselhet. Az érdekszervezetek között a koordináció csekély, a szervezettség gyenge. Az érdekszervezetek decentralizáltak, a csúcs és helyi szervek egyensúlyban vannak. Demokratikus-korporatív érdekcsoport rendszerben (neokorporatív állam) az érdekszubjektumok jól szervezettek, az érdekszervezetek erősen centralizáltak és szoros a koordináció. Egyetlen átfogó csúcsszerv a jellemző A hatékony érdekérvényesítés eléréséért az érdekszervezetek együttműködnek a pártokkal és

kormányzati hivatalokkal. Ellenőrzött érdekcsoport-rendszerben az érdekszervezetek alá vannak rendelve a pártoknak, elsődleges funkciójuk a felettük ellenőrzést gyakoroló szervezetek tevékenységének támogatása. Egyes szakszervezetek több országban szimbiózisban élnek a baloldali pártokkal. A két szervezet vezetői, funkcionáriusai kölcsönösen posztokat töltenek be a másik szervezetben. Semlegesítik azokat a törekvéseket, akaratokat, amelyek nem találkoznak a mögöttes politikai célokkal. A nem demokratikus rendszerekben hivatalosan is tiltják rivális érdekrendszerek megalakítását, működését. Az uralkodó párt uralja az érdekszervezetet Ágazati szakszervezeteket hoznak létre, amelyekben a vezetők és beosztottak egyszerre vannak jelen. Az érdekszervezetek vezetői egyben tagjai az uralkodó pártnak, amelynek vezetői testületeiben is tevékenykednek. Az uralkodó párt járul hozzá az érdekszervezet vezetőinek

kiválasztásához is. Ilyen, pl a kommunista rendszer A diktatórikus érdekcsoport-rendszerben (korporatív állam) közös vonások figyelhetők meg az ellenőrzött érdekcsoport-rendszerrel. Az állam és az uralkodó párt 12 http://www.doksihu hatalmi úton beleavatkozik az érdekszervezetek létrehozásába és belső életébe. A munkaadókat és a munkavállalókat közös szervezetbe kényszerítik és alárendelik a központi akaratnak. A különbség az, hogy a korporációs állam meghagyja a magántulajdont és a piacgazdaságot, míg a kommunista rendszerben az állami tulajdon válik uralkodóvá, és tervgazdálkodást vezetnek be. Kommunista diktatúrában az uralkodó párt gyakorolja ugyan hatalmát a szakszervezeteken belül is, a korporatív államban viszont a hatalomgyakorlás alapvető eszközévé válnak a sajátos módon megszervezett érdekképviseletek. 3.2 Érdekképviseleti szervezetek kategorizálása A közös érdekűek szervezetbe

tömörülnek, amelynek állandó vezetője és apparátusa van. Már puszta létükkel is hatást gyakorolnak a döntésekre Legfontosabb funkciójuk, a döntések előzetes befolyásolása. Tipikus feladataik az érdekartikuláció (a közös érdekek érvényesítéséről kialakított eltérő nézetek egységesítése), az érdek aggregáció (az érdekek összegyűjtése, a más jellegű érdekellentétek megszüntetése), valamint az érdekek csatornázása (az érdekek megjelenítése és a döntéshozó szervek felé irányítása). A szervezeti érdekegyesítés formái az érdekegyüttesek, érdekképviseleti szervek, szakszervezetek, szakmai szövetségek és a korporációk. Sajátos érdekszervezetek a pártok, mert lényegük szerint hatalomra törnek, míg az érdekcsoportok befolyásolni akarják a hatalmat. Az érdekképviseleti szerveződést több szempont alapján kategorizálhatjuk. Ezen besorolásokat gyakran alkalmazzuk a mindennapjaink során,

statisztikai felméréseket alapozunk rájuk. A következő oldalakon a teljesség igénye nélkül bemutatok néhány típust, amely segít eligazodni az érdekképviseleti szervek tanulmányozása során. 3.21 Szektorális megosztottság alapján A társadalomban három alapvető szektort különböztetünk meg: üzleti vagy gazdasági szféra, kormányzati terület és civil szektor. A három együttes működése adja egy állam fenntartását, együttesen lefedik az élet és a társadalom valamennyi területét. 13 http://www.doksihu Az üzleti szférához köthető érdekképviseletek elsősorban egyes gazdasági ágazatoban, az egyes gazdasági területeken a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti tevékenységét látja el, az egyes tendereken való részvételben nyújt segítséget, valamint a fogyasztók oldaláról ügyel a minőségre. Így ide sorolhatjuk a következőket: Gazdasági Tanács, Európai Integrációs Tanács, terméktanácsok,

szakszervezetek, Vállalkozók Országos Tanácsa, Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, Bankszövetség, Fogyasztóvédelmi Felügyelet stb. A kormányzati területen elsősorban a politikai pártok tevékenységét kell említenünk, amely a párttagok, valamint a párttal szimpatizánsok érdekeit hivatott képviselni. Az érdek-elvű politika nem más, mint az érdekeknek és akaratoknak a közhatalom általi érvényesítése. A közügyek gyakran elsődlegesek, kizárólagosak a magánérdekkel szemben. Lényege, hogy az egymással konfliktusban álló érdekcsoportok közül a hatalmat gyakorló csoportok integrálják más csoportok érdekeit. Ma Magyarországon alapvetően két irányvonal a jellemző: a szociál-liberális vonal, valamint a polgári értékrendet hirdető oldal. E mellett természetesen mind a bal, mind a jobb oldalon megtalálhatók a szélsőséges pártok. A kormányzati szféra másik jelentős érdekérvényesítési színtere az önkormányzatok,

valamint az önkormányzatok tevékenységeit elősegítő, összefogásukat kezdeményező önkormányzati szövetségek. A civil szektorban egyes társadalmi rétegek védelme jellemző elsősorban. Az adott rétegek (gyermekek, fiatalok, nők, idősek, fogyatékosok stb.) védelmét és képviseletét ellátó szervezeteknek jelentős szerepe lehet a törvényalkotás társadalmi véleményezési folyamataiban. E mellett megkülönböztetünk egyes társadalmi funkciókat felvállaló és megvalósítani szándékozó tömörüléseket, így a környezetvédelem, a szociális ellátás, az oktatás-nevelés stb. területén Megkülönböztethetünk szektoron belüli, valamint szektorok közötti érdekérvényesítést is. Így szektoron belüli pl az üzleti életben egy multinacionális vállalat egyik országos irodája és a cég központja közötti; a politikai élet terén pl. Magyarország lobbitevékenysége az EU csatlakozás során; a civil

szektorban pl. az egyes civil szervezetek és a leendő Országos Civil Érdekképviselet közötti érdekegyeztetés. Szektorközi érdekképviselet lehet a politika felől az üzleti élet felé 14 http://www.doksihu irányuló kezdeményezés, mikor pl. a magyar kormány lobbizik a német kereskedelmi kamaránál, hogy ösztönözze a magyarországi befektetéseket; valamint az üzlet felől a politika felé, pl. amikor egy cég kedvező törvényi szabályozást akar elérni; illetve a civil szektor felől a politika felé pl. a szektorra vonatkozó kedvező szabályozásért; végül a civil oldal felől a gazdasági élet felé pl. az adománygyűjtések során 3.22 Munkaügyi kapcsolatok alapján A munkaügyi kapcsolatok fogalmán a munka világának szereplőit átfogó kapcsolatrendszert értjük, mely az együttműködés fenntartására, a konfliktusok megelőzésére, illetve a kialakult konfliktusok megoldására irányul. A munkához való viszony alapján alapvetően

két csoportot figyelhetünk meg. Így a munkaadók érdekszövetségeit, amelyek a munkaadók oldaláról kívánják érvényesíteni a különféle gazdasági és hasznossági elveket (pl. MGYOSZ), és a munkavállalók érdekképviseleteit, amelyek a dolgozók oldalán vezetik a megfelelő bérezésért, a megfelelő munkafeltételekért, munkakörülményekért a harcot (pl.: szakszervezetek) A munkaügyi kapcsolatok alapvetően bipartit jellegűek, de tripartit formában is működhetnek. Ez esetben az állam a munkaügyi kapcsolatok alakításában szabályozóként, munkáltatóként, tulajdonosként, illetve - disztributív (elosztó) funkciójából adódóan - harmadik tárgyaló félként és/vagy konzultációs szereplőként részt vesz a munkaviszonyok alakításában. A munkaügyi kapcsolatok a társadalom és a gazdaság makro- (országos szintjén); mezo- (ágazati-, szakmai, regionális színterein); mikro- (munkaszervezeti, intézményi) szintjén vannak

jelen. [wwwkonfoderaciokhu] 3.23 Strukturális felépítés alapján A strukturális felépítés alatt itt elsősorban azon szempont alapján kívánok megkülönböztetést tenni, hogy érdekszubjektumokat, ill. ezek csoportosulásait tömöríti-e magába, vagyis a hagyományos értelemben vett érdekképviseleti szervezetek, avagy ezen szervezeteknek a szövetségei és ernyőszervezetei, amelyek a hatékonyabb és erőteljesebb működést segítik elő (pl.: OÉT, SZEF stb) E mellett 15 http://www.doksihu kibontakoznak egyes csúcsszervek, amelyek az ernyőszervetek érdekegyeztető fórumaként végzik tevékenységüket (pl. MSZEIB) 3.24 Területi lefedettség alapján Ilyen vonatkozásban megkülönböztetünk helyi érdekeket képviselő (pl. önkormányzatok), regionális (pl. Regionális Ifjúsági Tanács), országos (pl MSZOSZ, VOSZ stb.), illetve multinacionális (pl békemozgalmak, Green Peace stb) érdekérvényesítő szervezeteket. 16 http://www.doksihu

4. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS MAGYARORSZÁGON 4.1 Érdekképviseleti szerveződések létrejöttének rövid ismertetése, tevékenysége a rendszerváltozás után Az úri Magyarország „urambátyám” kapcsolatai után az alapvetően a korrupcióra épülő szocializmus - ahol pártkapcsolatok útján lehetett mindent elintézni - sem hozta meg az érdekképviseletet Magyarországra. A társadalmi szintű érdekegyeztetés mechanizmusaiba beletartozott az egy párton belüli érdekkijárás és -kiegyenlítés, az akkor egységes szakszervezet érdekvédelmi tevékenysége, a kevés elismert társadalmi szervezet (KISZ, nőszövetség stb.) érdekmegjelenítő munkája, továbbá a gazdálkodó szervezetek képviseleti szerveinek, a kamaráknak, a kisiparosi, kiskereskedői érdekvédő szerveknek a tevékenysége is. Ez, a döntően a párt és a kormány berkein belül meghozott döntéseket befolyásoló mechanizmus alkalmatlan volt a társadalmi és gazdasági érdekek

egyidőbeni feltárására és ütköztetésére. A politikai-gazdasági rendszerváltás kikerülhetetlenné tette a polgári érdekérvényesítés szabályainak a megalkotását. Rövid és viharos a magyarországi érdekegyeztetés története. Hagyománynélküliség, külföldi minták átvétele, szabályozatlanság melletti önszerveződés, részleges belső differenciáltság jellemzi. Viták továbbá a résztvevőkről, belső viták az oldalakon belül, illúziók, bizalmatlanság és reménytelenség, amelyek mind ráillenek erre a szűk időszakra. Az Országos Érdekegyeztető Tanács 1989-ben történt megalakulásával kezdődött hazánkban az új típusú érdekegyeztetés. A kölcsönös jószándékok, valamint a főként a nyugat-európai országokban megismert modellek hazai adaptálásának szándékai ellenére a kezdet nehéz volt. A korábbi központosított gazdaság még szinte érintetlen volt, a politikai életben is csak éppen megindult a több

évtizedes monolitikus, egy pártra épülő rendszer átalakulása. A társadalmi szintű - addig e néven nem említett érdekegyeztetés korábban kialakult, valójában azonban sohasem a fennálló hatalom által elismerten működő mechanizmusai még léteztek. Hiányzott az érdekegyeztetés hazai elméleti megalapozása, nem volt konszenzussal kimunkált koncepció a tennivalókról, hiányoztak a valódi szereplők is. Az érdekegyeztetés valós 17 http://www.doksihu megteremtésére ezért csak a privatizáció előrehaladásával, a hazai és külföldi tőketulajdonosok megjelenésével, illetve a szakszervezetek újjáalakulásával együtt került sor. Könnyítette mindezt a már országosan megteremtett fórum, az Érdekegyeztető Tanács folyamatos működése. 1992-t követően ennek szerkezete is strukturálódott, törvényi kereteket kapva és részben kiválva belőle a Közalkalmazotti Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa, illetve a Köztisztviselői

Érdekegyeztető Fórum. Az érdekegyeztetés a 90-es évekre általánosan elfogadott társadalmi gyakorlattá vált, s elterjedt az egyes ágazatokban, alágazatokban, megvalósult a nagyobb munkáltatóknál. A kilencvenes évek végén kormányzati nyomásra megszűnt előbb az Érdekegyeztető Tanács, s párhuzamosan megszűntek működni az ágazati, alágazati, a területi érdekegyeztető fórumok is. Miután országunkat köti az érdekegyeztetés működését előíró, a 2000. Évi LXXI Törvénnyel már hivatalosan is ratifikált 144 számú ILO egyezmény, továbbá mert az Európai Uniós csatlakozás egyik követelménye az érdekegyeztetési rendszer működtetése, kialakult egy új egyeztető rendszer. Gazdasági Tanács, illetve Országos Munkaügyi Tanács néven hozták létre az érdekegyeztetés korábbi partnerei az új fórumokat. Mindkettő országos jellegű kérdések megtárgyalására alakult. A Gazdasági Tanács a fóruma az össztársadalmi szintű

érdekek egyeztetésének az adó, társadalombiztosítási, területfejlesztési stb. ügyekben. A munkavégzéshez kapcsolódóan a munkaerő- és tőketulajdonosok közötti egyeztetés színhelyéül létrehozott Országos Munkaügyi Tanács szolgált. [Tálas (2000)] Az, hogy még mindig a régi tipusú – elsősorban személyes kapcsolatokra épülő – befolyási technikák működnek elsősorban, nemcsak a lobbizással szemben kelt sokszor indokolt gyanakvást, hanem továbbra is fönntartja a közéleti szereplők szubjektív egyenlőtlenségét. A lobbizás módszerének megismerése és elterjedése tehát elsősorban azt a célt kell, hogy szolgálja, mely szerint a döntéshozók világos, hasznos és pontosan meghatározott fórumokon szolgáltatott információkkal lássák el az érdekképviselőket. [Rózsa (1998)] A kormány kísérletet tett 2001-ben arra, hogy a lobbizást törvényi keretek közé szorítsa. A törvény elsősorban az amerikai mintát vette

példaként, szabályozta volna a lobbiszervezetek, lobbisták működését, a nyilvántartásában nyomon követhetővé 18 vált volna a lobbi tevékenység http://www.doksihu Magyarországon, lehetővé vált volna a lobbisták regisztrációja és törvényességi felügyelete. A törvény tervezetét a 1 számú melléklet tartalmazza A törvényhozók szándéka az átlátható viszonyok megteremtése volt, de számos bírálat is érte a tervezetet. A törvény részletes indoklása a 2 számú mellékletben található Több magyarországi érdekképviseleti szerv (VOSZ, IPOSZ, MSZOSZ stb.) azonban úgy vélte, hogy a korrupciót más úton is meg lehet szüntetni, egy lobbitörvény megalkotására még nem alakultak ki az amerikaihoz hasonló demokratikus viszonyok. A lobbitörvény elfogadása a kormányváltással meghiúsult, az új kormány eddig még nem tett intézkedéseket a lobbitörvény bevezetésére. 4.2 A mai Magyarország érdekképviseleti

koncepciója és feladatai A jelenlegi magyar érdekképviseletet a kormány egy csúcsszervekre alapozott központi egységként kívánja kezelni. Ezért támogatja, sőt stratégiáiban előírja olyan érdekegyeztetési fórumok megalakítását, amelyek alkalmasak arra, hogy a kormány tárgyalópartnereiként jelenjenek meg, amely valamennyi, az ágazathoz, társadalmi szférához tartozó szervezetet képviseli. Ennek a stratégiának az alkalmazása több színtéren is vitára ad okot a mai magyar társadalomban. Elméleti síkon ugyanis minél több ernyőszervezet alakul ki - ahol maguk is érdekképviseleti fórumokat, tömörüléseket alkotnak - annál inkább sérül az egyes érdekszubjektumok érdekeinek érvényre juttatása, egyre inkább csökken az esélye annak, hogy az egyéni vagy kis helyi szintek érdekei szerepet kapjanak a társadalom életében. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne jöjjenek létre érdekegyeztető fórumok, de az már mindenképpen

elgondolkodtató, ha a kormányzati oldal csak meghatározott, adott szervvel hajlandó érdekképviseleti tárgyalások lefolytatására. Manapság, amikor az EU egyre inkább arra törekedik, hogy a regionális és lokális szinteknek nagyobb jelentőséget tulajdonítson, hogy az európai állampolgárokat bevonja a törvényhozásba az érdekképviseleteken keresztül, akkor kérdéses, hogy a központosítási szándékkal létrehozott kormányzati tárgyalópartnerek mennyire lesznek képesek ezt az irányt képviselni. A mai Magyarország talán másik nagy megoldandó problémája a hatékony érdeklobbi stratégájának kialakítása, amely megfelelően fogja képviselni Magyarországot az EU 19 http://www.doksihu fórumain. Különösen nehéz ez, hiszen kisország lévén a szavazati arányunk mindössze 3%-ot jelent az EU döntéseknél. Fontos ezért, hogy a magyar képviselet kidolgozzon egy kül- és belföldön egyaránt elfogadható országstratégiát, hogy

információs forrásain keresztül mindig jól informált legyen, hogy jól ismerje az EU intézményeinek lobbi lehetőségeit, hogy megtaláljon egy olyan részterületet az EU színterén, amely elősegíti a többi állam részéről való elfogadást és megbecsülést. Meg kell változtatni a több évtizede beidegződött behódoló, mindenki felé bólogató stratégiát, s egy olyan érdektudat kialakítására van szükség, amely az EU-ban megalapozza Magyarország jövőjét. A jelenlegi társadalom érdekegyeztetési folyamatait a különféle szektorokkal egy ágrajz segítségével a legkönnyebb megérteni, amelyet az 1. számú ábra mutat Az ábrából látszik, hogy a legfőbb döntéshozói szervek (Országgyűlés, mint a törvények meghozója, a Kormány és a Minisztériumok, mint a rendeletek megalkotói) munkabizottságokat hoznak létre. A parlamenti bizottságok által és minisztériumok által kijelölt munkabizottságok összetétele nem feltétlenül

azonos, de mindkettőre jellemző, hogy a törvénytervezetek igazi megalkotásának, mérlegelésének színterei, vagyis a lobbizás legfőbb célpontjai. Az ábra további részében az egyes szektorokban kiemelt csúcsszervezeteket (az üzleti szektor oldaláról a Gazdasági Tanács, Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottsága (MSZEIB), Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a civil szektor részéről a Civil Érdekegyeztető Fórum, amely még csak tervezett intézmény, kormányzati területről a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ)) láthatjuk, amelyek a legfőbb döntési kérdésekben szolgálnak a kormány tárgyalópartnereiként. Ezek a csúcsszervek ernyőszervezetek (szakszervezeti tömörülések, munkaadói szövetségek, stb.) sokaságait tömörítik magukba vagy az érdekképviseleti csoportosulások választott képviselőiként vannak jelen. Az

ernyőszervezetek alá tartoznak a hagyományos értelemben vett érdekképviseleti szervezetek, amelyek közvetlenül ellátják tagjaik érdekvédelmét. Az ábra jól szemlélteti, hogy az előzőekben felsorolt típusok közül a magyar modell a porosz modellhez áll legközelebb, ahol érdekképviseleti szerveken keresztül történik a szervezeti érdekérvényesítés. 20 http://www.doksihu 4.3 Magyarországi érdekképviseleti szervezetek Az alfejezetben az érdekszubjektumokat magukba foglaló érdekképviseleti szervezetektől haladok a csúcsszervek felé, ezen felosztáson belül először foglalkozom az üzleti szektorral, majd a kormányzati oldallal és végül a civil területtel. A dolgozat szűkös volta miatt elsősorban csak a jelentősebb hazai érdekszervezeteket mutatom be, képet adva így a jelenlegi viszonyokról és a mai érdekcsoportok munkájáról. 4.31 Érdekképviseleti szervek 4.311 Üzleti szféra Az üzleti szféra területein elsőként

tekintsük át a munkaadók szövetségeit (ágazati munkaadói szövetségek, Vállalkozók Országos Szövetsége, Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, Bankszövetség, terméktanácsok, kamarák, Magyar Reklámszövetség, Magyar Marketing Szövetség), a szakszervezeteket (ágazati szakszervezetek, Európai Üzemi Tanácsok), majd a fogyasztók érdekvédelmét (Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, Fogyasztók Országos Tanácsa). A munkaadók szövetségeit ágazatonként hozták létre. Feladatuk elsősorban a szakma érdekeinek védelme, a szakma hatékonyságának növelése, a munkaadók érdekképviselete, a szakma imázsának növelése, bizonyos esetekben szakmai etikai szabályok kidolgozása. A munkaadókat tömörítő szakszövetségek listáját a 3 sz melléklet tartalmazza. A listán feltüntetett szövetségek valamennyien tagjai a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. A VOSZ -

Vállalkozók Országos Szövetsége néven – 1988-ban alakult meg, mint Magyarországon az első és a politikai rendszerváltás előtt létrejött egyetlen önkéntes, kormánytól független, politikailag semleges, a többségi magyar magántulajdonú vállalkozások (gyáriparosok, vállalatok, kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek, polgári jogi társaságok, közkereseti társaságok, stb.) országos gazdasági érdekképviselete. A VOSZ létrehozását elemi erővel az a gazdasági körülmény váltotta ki, hogy Magyarországon az 1980-as évek elejétől jöhettek létre az 22 http://www.doksihu új vállalkozási formák (korábban ugyanis csak kisiparos és kiskereskedő magántulajdon lehetett), melyeknek nem volt érdekképviselete és a meglévő kötelező érdekvédelmi szervezetekhez ezek a létrejött új cégek nem tudtak, illetőleg nem akartak csatlakozni. A Szövetség fennállása alatt jellemzően a kis- és közepes méretű társas

magáncégeket tömörítette. A VOSZ feladatai, célkitűzései: a kis- és középvállalkozások részére minőségi szolgáltatás, a helyi (önkormányzati) és országos szinten az adózás kedvező befolyásolása, a kereslet/kínálat egyeztetése (találkozók és egyéb fórumok segítségével), az EU csatlakozásra való felkészítés a minőségbiztosítási rendszerek (pl: ISO) kiépítésének elősegítésével, a vállalkozások tőkés megerősítésével, esetleges profilváltás lehetőségeinek felkutatásával. 2002-ben, a megyei irodák megnyitásával a VOSZ lépést tett azon célja felé, hogy szorosabb kapcsolatot tartson a vállalkozásokkal, és ezentúl helyi szinten is képviselni tudja azokat. A megyei irodák feladatai: általános érdekképviselet, folyamatos tájékoztatás a vállalkozások felé a biztosítási lehetőségekről, kedvezményes hitelkonstrukciókról, ill. fórumok, tagsági gyűlések szervezése [VOSZ alapszabály] A Kereskedők

és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) 1904ben létrejött gazdasági érdekképviseleti szervezet, amely 1947-ben vette fel véglegesen a KISOSZ elnevezést. Azóta folyamatosan képviseli a kereskedelem és a vendéglátás területén működő kis- és középvállalkozásokat, elsősorban az egyéni vállalkozói kört, másodsorban a társas vállalkozások közül a jellemzően családi vállalkozásokat, az ilyen betéti társaság és közkereseti társaság formában működő társaságokat. Az érdekképviseleti tevékenység végzése során egyrészről a KISOSZ tagja a különböző országos szintű érdekegyeztető fórumoknak (Gazdasági Tanács, Országos Érdekegyeztető Fórum, Nemzeti ILO Tanács, Európai Integrációs Tanács), valamint aktívan részt vesz a minisztériumok egyeztető fórumaiban (Gazdasági Minisztérium - Vállalkozásfejlesztési Tanács). A testületi munkákon kívül a KISOSZ véleményezi a részére

megküldött jogszabályokat, illetve önálló koncepciókat alakít ki a vállalkozások működési feltételeinek megkönnyítésére. Ennek egyik eredménye a 2002. évben alanyi jogon választható átalányadózás bevezetése Helyi szinten a KISOSZ tagegyesületei az érdekképviseleti tevékenységet a megyei közgyűlések, illetve a városi önkormányzatok szervezeteinél végzik, véleményezik a helyi adókról szóló rendeleteket, valamint a bérleti és területhasználati döntésekben született intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy a KISOSZ országos jellegű gazdasági 23 http://www.doksihu érdekképviselet, így minden megyében önálló szervezete működik, és a megyeszékhelyeken lévő irodákon túl városi irodákat és egységeket is működtet. [KISOSZ alapszabály] A kétszintű bankrendszer kialakulása szükségessé tette a kereskedelmi bankok szakmai érdekképviseleti szervezetének megteremtését. 1988 őszén több kereskedelmi

bank kezdeményezte a Magyar Bankszövetség létrehozását önkéntes alapon, egyesületi formában. A Magyar Bankszövetség megalakulására 1989-ben került sor Az elfogadott alapszabály értelmében tagjai azok a pénzintézetek lehetnek, amelyek rendelkeznek a törvényben előírt minimális alaptőkével, és elfogadják a szövetség alapszabályzatát. A Magyar Bankszövetség megalapításában huszonkét bank és szakosított pénzintézet vett részt. A szövetség legfontosabb feladata a tagjait érintő szakmai érdekek képviselete, érvényesítése harmadik személlyel szemben; a szakmai álláspontok kialakítása érdekében a bankok szakértőiből álló munkabizottságok létrehozása. A szövetség - tagjai szakmai érdekeinek képviselete érdekében szakértők bevonásával rendszeresen részt vesz mindazoknak a törvényeknek, jogszabályoknak, programoknak a kidolgozásában, véleményezésében és egyeztetésében, amelyek közvetve vagy

közvetlenül érintik a bankszektort. Képviseli a konszenzus elvének megfelelően kialakított állásfoglalásokat a magyar törvényhozásban, a kormány különböző fórumain, a törvények, jogszabályok előkészítése során. Véleményezi a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának, szabályozásának tervezetét, és szorosan együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Fontos feladatának tekinti, hogy együttműködjön más érdekképviseleti szervezetekkel, kifejtve a kereskedelmi bankok véleményét az aktuális gazdasági, pénzügyi stb. kérdésekben [Bankszövetség alapszabály] A mezőgazdaságon és élelmiszeriparon belül a termelők érdekképviseletét a terméktanácsok látják el. A terméktanácsok az azonos vagy hasonló termékeket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek nem nyereségorientált szervei, amennyiben a földművelésügyi miniszter azokat terméktanácsként elismeri. A

terméktanácsok független szervezetek, tevékenységüket, működésüket önmaguk szabályozzák, arra közvetlen befolyással más szervezet - pl. központi kormányzati szervek - nem lehet. A terméktanácsok képezik az információgyűjtés egyik fő bázisát Több évre visszamenően tudnak biztosítani termelési és kereskedelmi adatokat, adott termékcsoportra kiterjedő vizsgálat esetében termékenként is. A terméktanácsok 24 http://www.doksihu számára a törvény jogot biztosít, hogy mint a témában érintett érdekképviseleti szervek, részt vegyenek a tárcaközi bizottság ülésein. A terméktanácsot ugyanazon jogok illetik meg, mint a többi érdekképviseleti szervet. A jelenlegi törvényben a terméktanácsok az agrárrendtartási bizottság állandó képviselői, de szavazati joguk nincs. A magyar terméktanácsok listáját a 4 sz melléklet tartalmazza [Dr Vajdáné dr Horváth, Zánkai, Dr. Podruzsik, Nagy (2001): p21] A kamarák a gazdasági

és szakmai életet segítő köztestületek. Megkülönböztetünk gazdasági kamarákat és szakmai kamarákat. A gazdasági kamarák működése szempontjából az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatos feladatok ellátása a legjelentősebb. A gazdasági kamarák országos és területi szinteken jelennek meg Az országos gazdasági kamara a következő feladatokat látja el: véleményezi a gazdasági tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit; kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarák országos szervezeteivel és gazdasági jellegű nemzetközi szervezetekkel; összehangolja a gazdasági kamarák külföldön végzett, vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkáját; megszervezi a magyar gazdasági napokat; kialakítja a gazdasági kamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszerét; kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai

szabályokat tartalmazó szabályzatot; külön törvények rendelkezései szerint részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában. A kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével összefüggésben: előmozdítja a gazdaság infrastruktúrájának fejlődését, elősegíti a műszaki fejlesztést, innovációs célok megvalósítását, közreműködik a szakképzésben és vizsgáztatásban, előmozdítja tagjainak a szabványosítással, a minőségüggyel és az iparjogvédelemmel összefüggő tevékenységét, közreműködik a gazdasági tájékoztató és propaganda munkában, kapcsolatot tart más országok területi kamaráival, tájékoztatja tagjait és előmozdítja az üzletfelek egymásra találását, információkat gyűjt, rendszerez, szolgáltat, közreműködik az állami gazdaságfejlesztés realizálásában. A kamarai tagság régebben törvényben előírt kötelezettsége volt minden társaságnak és egyéni vállalkozónak.

Mára ezt a kötelezettséget megszüntették, vagyis a kamaráknak önkéntes alapon tagjai az egyes vállalkozások. A gazdasági kamarák jegyzékét az 5 sz. melléklet tartalmazza A szakmai kamarák létrehozását az adott tevékenységi terület különleges szakértelmet és képzettséget igénylő jellege, a tevékenység végzésének bizalmi jellege, az adott 25 http://www.doksihu tevékenység szabályozott és ellenőrzött végzéséhez fűződő közérdek biztosítása és az ezzel kapcsolatos közfeladatok ellátása indokolja. A szakmai kamarák listáját szintén az 5. sz melléklet tartalmazza Az ágazati érdekvédelem jellegzetes intézményei az egyes szakmák érdekvédő szervezetei. Itt most két olyan szervezetet emelnék ki, amelyek a választott szakirányomhoz kapcsolódik. A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) autonóm szakmai és érdekvédelmi szervezet. Az MMSZ alapításakor meghatározott filozófiája egy szakmai összetartásra épülő

független és objektív szervezet létrehozása, amely a marketing hitelességének letéteményese Magyarországon, elősegíti a magyar marketing szakma bekapcsolódását a nemzetközi vérkeringésbe, lehetőséget, ismereteket és eszközöket nyújt a marketing szakembereknek a sikerhez. A szövetség szervezi és összefogja a marketing területen dolgozókat, érdekeiket szakmai, gazdasági szempontból egyezteti és képviseli. Célja a marketing szakmai színvonalának emelése, valamint a marketing gyakorlat fejlesztése mellett, az összehangolt fellépés megszervezése mindazon kérdésekben, amelyek, a szakterület jó hírneve és a vállalkozói érdek érvényre juttatása körében bármely téren felmerül. Tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglal a marketing területet érintő gazdasági és jogi kérdésekben. Figyelemmel kíséri a szakmai vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését, és az illetékes

gazdaságirányítási szerveknél kezdeményezi a vállalkozásokat nehezítő szabályozók, intézkedések felülvizsgálatát és módosítását. A szakma jó hírnevének megőrzése érdekében etikai kódexet dolgozott ki és etikai bizottságot tart fenn. A hatékonyabb munka érdekében szakmai vagy területi szerveződés alapján tagozatokat, marketing klubokat alapít és működtet az ország különböző településein. A Magyar Reklámszövetség küldetése feladata a kultúraépítés és nyereségesség kettős követelményének kielégítése színvonalas, szakszerű reklámok létrehozásával és közzétételével. Feladata a reklámipar szereplői közötti érdekellentétek felismerése és a kezelésükhöz vezető kommunikációs szakmai normák kialakítása, karbantartása. A Szövetség célja e tekintetben a konfliktusok megelőzése vagy feloldása, ezért kölcsönös kompromisszum-kereséssel törekszik tartós harmónia létrehozására. Tagjai

egységesen vallják, hogy a szakmai szolidaritás erősebb a versengő és versenyző tagok ellentéteinél, a szakma etikai normáit a legszélesebb körű egyeztetést követően 26 http://www.doksihu maga határozta meg. Következetesen a reklámipar - a reklámozók, a reklámok szolgáltatói és közzétevői - érdekében lép fel, soha nem feledve, hogy ezen érdek alanya a fogyasztó, de az eredményesebb gazdasági kommunikációt szolgáló szakmai szervezetek közül a legáltalánosabban fogalmazza meg teendőit, ezért képes és kész minden más szerveződés céljainak elismerésére és teljesülésük érdekében az együttes fellépésre. A munkavállalók oldalának legjellegzetesebb tömörülései a szakszervezetek. A szakszervezet a munkaügyi kapcsolatok szakirodalmában - a ma legelfogadottabb értelmezés szerint - a bérmunkások olyan állandó egyesülése, amelynek célja munkakörülményeik megőrzése, azok javítása. Ezt két úton érhetik el,

egyrészt a munkáltatóval folytatott kollektív tárgyaláson, másrészt a tagjaiknak nyújtott anyagi és nem anyagi támogatáson keresztül. A szakszervezetek elsősorban az ágazati rendszert követve alakultak ki. Ezen szakszervezetek bizonyos irányelvek mentén nagyobb szakszervezeti központokba, ernyőszervezetekbe tömörültek. A jelenlegi magyar szakszervezetek jegyzékét a 6. sz melléklet tartalmazza A szakszervezetek talán állandó problémája és vitatott pontja az, vajon lehet-e politikamentes a szakszervezetek munkája. A szakszervezetek, főleg országos színtű jelenlétük sok szállal kötődik a politikához. Elsősorban a közszféra szakszervezeteit érinti: viszonyuk a kormányhoz, részvételük a törvények előkészítésében. A szakszervezetek programjának, tevékenységének vannak tehát politikainak tekinthető elemei. A szakszervezetek vezetése, tagsága politikai szempontból általában nem homogén, pártkötődésük sokszínű lehet.

Így a pártválasztás óhatatlanul belső ellentéteket szül. Hasonló szempontok miatt akadályozója lehet a szakszervezetek, konföderációk együttműködésének. [Várnai (2002)] A szakszervezeteknek már a gazdasági fejlődés korai szakaszában szembesülniük kellett azzal a problémával is, amelyet a határokon túlnyúló vállalkozások jelentettek az érdekvédelmi szervezetek számára. A munkavállalókat is érintő konszern szintű gazdasági döntéseknél az érdekvédelmi szervezetek nem élhettek a nemzeti törvényekben biztosított információs és konzultációs jogaikkal. A nemzetközi vállalatoknál a munkavállalói érdekképviseletet nemzeti keretek közé szorították. Több mint 20 éves szakszervezeti harc után végül 1994-ben sikerült elérni, hogy az EU Bizottság irányelvet adjon ki az Európai Üzemi Tanácsok (EÜT) létrehozásáról. A 27 http://www.doksihu 94/45. sz irányelv főbb előírásai: „Az irányelv fő célja, hogy

biztosítsa a multinacionális vállalatoknál is a munkavállalók információs és konzultációs jogát.” Az irányelv nem írja elő, hogy csak Európai Üzemi Tanácsokat lehet és kell alakítani, hanem azt mondja ki, hogy a munkavállalókat megilletik ezek a jogok és ennek gyakorlása érdekében megfelelő fórumot, vagy eljárást kell kialakítani. Az irányelv hatálya alá eső vállalatok: „Az irányelv arra a multinacionális vállalatra terjed ki, amely legalább 1000 alkalmazottat foglalkoztat az EU tagállamaiban oly módon, hogy legalább két tagállam területén legalább 150-150 fős telephelyet (vállalatot) működtet.” Az EÜT jogai: a konszern vezetésének a direktívában meghatározott tájékoztatási és konzultációs kötelezettsége sokban hasonlít a magyar Mt.-ben az üzemi tanácsokra vonatkozó kötelezettségekre. Az EÜT-t tájékoztatni kell a vállalkozás szerkezetét, gazdasági és pénzügyi helyzetét, üzleti tevékenységét, a

termelés és értékesítés előre látható fejlődését, a foglalkoztatással kapcsolatos helyzetét és annak várható alakulását, szervezeti változtatásokat, új módszerek és termelési eljárások bevezetését, a termelés átruházását, vállalati egyesüléseket, üzemek bezárását, vagy fontos részeinek csökkentését, tömeges elbocsátásokat eredményező vállalati intézkedésekről. Az EÜT megállapodások megkötésének helyzetében a nemzeti és az európai szakszervezetek számára hatalmas feladatot jelent a megállapodások előkészítése és figyelemmel kísérése. Európai üzemi tanácsok megjelenése minőségi előrelépést jelentett a magyarországi leányvállalatok és az anyavállalat, illetve más országok munkavállalói érdekképviseletei közötti kapcsolatban, mert mint demokratikus forma elérhető tagokkal, vezetőséggel rendelkezik és rajtuk keresztül megszólaltatható a munkáltató konszernszintű vezetője is.

Egyben követhető mintát jelent a kelet-európai leányvállalatok vezetői számára is Néhány számadat jól példázza, hogy az EÜT-k elterjedése még így, közel 20 évvel az irányelv megalkotása után is csak folyamatban van. 2002 évi adatok alapján 700 Európai Üzemi Tanács (EÜT) megállapodást tartanak számon. 1822 olyan európai vállalatról tudunk, ahol Európai Üzemi Tanácsot kellene létesíteni, ezeknek 64 százalékában még nincs EÜT, 665-ben működik. Az 1822 társaságnál 16 millió munkavállaló dolgozik, közülük 10 milliót képviselnek az EÜT-k. Közép-és KeletEurópában 505 európai vállalat képviselteti magát leányvállalattal 281-ben van már EÜT. Magyarországon jelenleg 175 európai vállalat működik, közülük 116-ban találunk Európai Üzemi Tanácsot és 23 esetben már a hazai leányvállalat is részt vehet 28 http://www.doksihu az EÜT munkájában. Általános tapasztalat az, hogy egyrészt a multinacionális

vállalatok leányvállalatai a termékek szakosítása, másrészt a vállalat összeolvadások irányába haladnak. A termékszakosodás és mergerek (válallatösszevonások) következtében az iparban inkább munkaerőfelesleg jelentkezik, s az Európai Üzemi Tanácsok egyik fontos funkciója éppen az lenne, hogy a vállalati terhek időben történő megismerésével az érintett leányvállalatoknál időben hozzá kezdjenek szociális terv kidolgozásához is. [Integráció (2002)] A fogyasztói érdekvédelem a gazdasági közigazgatás fontos szakterülete. A piaci koncentráció a fogyasztót kiszolgáltatott helyzetbe hozza a gazdálkodó és szolgáltató szervekkel szemben. A monopolhelyzetben lévő szervezet hátrányos üzleti feltételeket kényszeríthet rá. Hátrányos helyzetbe kerülhet szakismeretének hiánya miatt is: profi eladóval szemben legtöbb esetben laikus vásárló áll, aki nem ismeri az áru tulajdonságait, nem képes összehasonlítani más

termékkel. E veszélyek elhárítását szolgálja a fogyasztói érdekvédelem, amely magában foglalja: a műszaki biztonság garantálását, a balesetveszély, az egészségi ártalom megelőzését, a meg nem engedett piaci módszerek (megtévesztés, árukapcsolás, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, minőséghibás vagy mennyiségben csökkentett áru kiszolgálásával a vásárlók megkárosítása) tilalmát, a kellő mértékű, az optimális döntéshez szükséges felvilágosítás biztosítását az áru eredetéről és tulajdonságairól, a méltánytalan szerződési feltételekkel szembeni védelmet, jogsérelem esetén a gyors, egyszerű eljárás keretében történő hatékony orvoslás lehetőségét. A fogyasztóvédelem szakosított közigazgatási szervei a fogyasztóvédelmi felügyelőségek. A minőségi követelmények betartása felett a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI) őrködik. A megtévesztéssel szembeni fellépés a

Gazdasági Versenyhivatalnak is kötelessége. A fogyasztók országos szintű érdekvédelmi szerve a Fogyasztók Országos Tanácsa (FOT).[wwwkkapcsolathu] 4.312 Kormányzati szféra A kormányzati szféra vizsgálatánál a pártok érdekérvényesítése egy speciális érdekérvényesítő-hatalmi együttes, mely sokak szerint nem érdekképviseletnek, így kizárólag az önkormányzatokkal foglalkozok. 29 nevezhető http://www.doksihu Az International City / County Management Association (ICMA) 1998. július 28-i megrendelése értelmében a Veszprém Megyei Önkormányzat Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Irodája (KISZI) országos reprezentatív vizsgálatot végzett települési és területi önkormányzati vezetők körében Magyarországon. A felmérés alapján az önkormányzati érdekérvényesítés csupán az önkormányzatok 20%-ának nem okoz gondot, míg újabb 20%-ban számoltak be arról, hogy azt a nagyobb, s 54%nyi arról, hogy a kisebb

problémák között tartják számon (5% nem válaszolt). Az adatok tanúsága szerint az önkormányzati érdekérvényesítés, mint egyelőre nem definiált probléma megléte inkább tudatosult az érdekérvényesítés terén eszközgazdagabb önkormányzatoknál (kerületek, megyei jogú városok, megyék), mint a kisvárosok és a községek esetében. Önnön speciális érdekeik érvényesítésének nehézsége a megyei önkormányzatok esetében a leginkább tudatosult probléma. A megelőzően is gondot jelentő tényezőként elismert problémák közül a hulladék-elhelyezést, a szennyvíz elvezetését és tisztítását, az egészségügyi ellátást, a közoktatást a vizsgálatban érintett önkormányzatok többsége csak más településsel együtt látja megvalósíthatónak; a vállalkozásfejlesztést, a tömegközlekedést, a településfejlesztést valamint annak finanszírozását, továbbá az idegenforgalom szervezését és a közúthálózat

fejlesztését meghatározóan középszintű, míg a szegénység, a munkanélküliség kezelését, a közbiztonság fokozását, a környezetvédelmi-, az önkormányzatok gazdálkodásának, és a műemlékvédelemnek a problémáit pedig országos szinten vélik a legtöbben orvosolhatónak. Az aprófalvak önmagukba, ill. közvetlen környezetükbe vetett hite itt is átlagot meghaladó mértékű. Az eredmények szerint a településközi koordináció hívei az aprófalvakon túl még a megyei jogú városok körében felülreprezentáltak. Minél nagyobb népességgel rendelkezik egy önkormányzat, annál inkább bízik viszont az országos szintű koordináció üdvözítő voltában. A helyi önkormányzatok érdekeinek általában történő képviseletében -az eredmények szerint- a megyei önkormányzatok elnökei és a kistérségi területfejlesztési társulások járnak elöl. A kistérségi önkormányzati szövetségek e tekintetben állják viszont a versenyt a

parlamenti képviselővel való összehasonlításkor, az országos önkormányzati szövetségek azonban itt az utolsó helyre szorulnak. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne jelentősége a valamely országos önkormányzati érdekszövetségben vállalt tagságnak. 30 http://www.doksihu Azok a települések, amelyek tagjai ilyen szövetségnek, általában profitálnak is valamilyen mértékben a kapcsolatból. Az eredmények szerint különösen a Megyei Jogú Városok Szövetségének, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének a tagjai számolnak be átlagot meghaladó mértékben arról, hogy szövetségük eljár az érdekükben. [Oláh (1998)] 4.313 Civil szféra A hazai nonprofit szervezetek egyik problémája volt az elmúlt tíz esztendőben, de főként az évtized második felében, hogy milyen intézményes keretek között lesz lehetséges a szektor érdekeinek artikulálása és a

megfogalmazott érdekek érvényesítése. A problémát kiélezi az a körülmény is, hogy a nonprofit szervezetek tevékenysége ezer szállal kötődik különböző állami intézményekhez, sok esetben a létük attól függ, hogy egyes jogszabályok, vagy a költségvetés különböző fejezetei mennyire képesek elképzeléseik támogatására. De az érdekek érvényesíthetőségének hiánya esetleg komoly gondot jelenthet majd az európai integrációs folyamatokban is, amennyiben a szükségképpen bekövetkező változásoknál, kapcsolódásoknál nem lesz mód a szektor álláspontjának világos megfogalmazására és képviseletére. A civil szektorban létrejött különböző érdekképviseleti ernyőszervezetek arányát a 2. sz. ábra mutatja Ebből látható, hogy a civil szervezetek 11%-a foglalkozik érdekvédelemmel, ebből is csupán 1 % a civil szektor érdekképviseletével. [Harsányi (2001): p7] 2.szábra A különböző jogvédő, érdekvédő

szervezetek aránya a nonprofit szektorban (2000) Egyéb szervezetek 89% Emberi jogok védelme 1% Munkaadói, munkavállalói, szakmai szervezetek 9% Egyesület, alapítványi szövetségek 1% 31 http://www.doksihu A civil szervezetek érdekképviselete tevékenységük alapján a következő lehet: adományosztók, adománygyűjtők; szolgáltatást biztosítók; direkt érdekvédelmi szövetségek, szervezetek; felhalmozási, öncélú szervezetek; szakmai kamarák; klub jellegű szervezetek A lobbizás, amelyet ebben az összefüggésben használnak elsősorban, magába foglalja bizonyos csoportok érdekeinek pártolását, egyes magatartások elleni küzdelmet. Egyes intézkedések megtétele melletti vagy elleni föllépés, változások elősegítése, pl. a környezetre és az életfeltételekre vonatkozóan A civil szervezetek tevékenységének legfontosabb területei a társadalmi rétegek érdekvédelme, az egyes társadalmi-szociális funkciók átvétele, ill. ezen

társadalmi területek érdekképviselete, valamint bizonyos alapvető jogok (emberi jog, munkához való jogok, fogyasztásvédelem stb.) érvényesítése és elfogadtatása A társadalmi rétegek közül magyar viszonyok között kiemelkedő fontosságúak az ifjúsági, a női, a kisebbségi, valamint a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezetek. Álljon itt most két példa a rétegek (romák és nők) érdekképviseletének bemutatására: Magyarországon a roma érdekképviselet kérdése került leginkább központba a kisebbségi politikák sokaságában. A cigányságnak a harmadik évezredre sem sikerült egységgé kovácsolódni, egységesen megmutatni valós érdekeiket és értékeiket. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a romák legitim és nem legitim politikai csoportjai saját kis egyéni karrierjük érdekében legtöbbször tudatlanságból, képzetlenségből, identitásvesztésből, az anyanyelv és az eredeti kultúra elvesztése miatt eladják saját

népüket, kiárusítják, kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a cigányságot. A romák és nem romák körében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján a roma érdekképviseletet a következő arányokban ítélték jónak, elfogadhatónak és rossznak: Romák Nem-romák érdekképviselet (224 fő) (118 fő) Jó 48 A roma 21% 32 21 18% Összesen 21% http://www.doksihu Rossz 80 36% 33 28% 32% Elfogadható 96 43% 64 54% 47% Összesen 224 100% 118 100% 100% A roma megkérdezetteknek csupán egyötöde tekinti jónak a romák érdekképviseletét. Ennél jóval magasabb azok aránya, akik azt kifejezetten rossznak minősítették. Ezzel szemben a nem-romák sokkal kisebb része tekintette elfogadhatatlanul rossznak, és több mint kétharmada elfogadhatónak vagy éppen jónak tartja a romák érdekképviseletét. Az érdekérvényesítés jelentősége a szervezettségen, a széles társadalmi alapokon nyugvó érdekartikuláción és az

érdekek hatékony képviseletén múlik olyan fórumokon, ahol a döntések születnek A roma érdekképviselettel való elégedetlenség több forrásból táplálkozhat. A legnyilvánvalóbb ok, hogy a roma kisebbséghez tartozó populáció korántsem egységes társadalmi csoport, több, egymással gyakran szembenálló ellenérdekeltség létezik. A roma csoportok nyelvi és kulturális különbségeket mutatnak, hagyományaikban, szokásaikban, szükségleteikben is jelentős eltérések vannak. A kisebbségi lét felértékeli az érdekérvényesítéssel szembeni elvárásokat, de a kisebbségi lét hihetetlen mértékben meg is nehezíti az érdekérvényesítés esélyét. A cigányság érdekképviselete csak akkor tud hatékonyan működni, ha a többségi politikai akarat is teret enged számára, és segítséget nyújt hozzá. A cigányság érdekképviseletét látják el a kisebbségi önkormányzatok és a roma civil szervezetek (pl. Autonómia Alapítvány)

[Oláh (2002)] A társadalom egy másik rétegét, a nőket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy több értelmiségi és szakmai szervezet vállalja, hogy akcióprogramokkal, kutatásokkal, és kampányokkal megkísérli befolyásolni a közvéleményt, a női és családpolitika alakítását, képviselni a nők egyenlő státusáért folytatott küzdelmet. Ezek - a nonprofit szektor íratlan szabályi szerint – a leggyakrabban egyesületi vagy szövetségi formában működnek, mint pl. a Nagycsaládosok Egyesülete, a Magyar Titkárnők Egyesülete, a Diplomás Nők Szövetsége, a Katolikus Lányok és Asszonyok Szövetsége, stb. Ezek a szervezetek egy számukra különös fontosságú érték képviselete mellett állnak ki, és ennek minél hatékonyabb társadalmi tudatosítására 33 http://www.doksihu törekednek. Ilyen érték lehet a hagyományos családdal kapcsolatos attitűd, a női egyenjogúság kérdése, valamilyen egyházi tanítás, a magyar történelmi

elhivatottsági tudat erősítése, vagy éppen a feminizmus. A rétegképviseletek szoros összefüggéseit mutatja, hogy a nőtársadalmon belül külön érdekképviseletük van a roma nőknek és anyáknak. A Közéleti Roma Nők Egyesülete és a Magyarországi Cigány Anyák Érdekszövetsége a többszörösen hátrányos női csoportok érdekképviseletére vállalkozott. [Lévai, Kiss(1997)] A civil társadalom tevékenysége szakterületenként a következő kategóriákba sorolható be: egészségügyi, rehabilitációs, prevenciós, egészség-megőrzési szervezet, szociális feladatokat ellátó szervezet, gyermek és ifjúsági szervezet, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat illetve érdekképviseletet ellátó szervezet, oktatási tevékenységet ellátó szervezet, természet- és környezetvédelmi tevékenységet végző szervezet, kulturális és művelődési feladatokat ellátó, ismeretterjesztői, tudományos tevékenységet végző szervezet,

sportegyesület stb. Emeljünk ki most csak egy szűkebb területet, pl. a természetvédelmet Az általános természetvédelemtől (pl. Ökotárs Alapítvány) az egyes állatfajok (pl Alapítvány a Vidrákért), természetvédelmi területek (pl. Felső-Tisza Alapítvány), természeti jelenségek (pl. Hegyvidéki Tavainkért Környezetvédelmi Egyesület) felkarolásáig ismerünk számos civil csoportosulást, akik országosan vagy helyi szinten fejtik ki tevékenységüket a természet védelmének érdekében. Az emberek és állampolgárok jogait nemcsak a központi szervek, hanem a civil szervezetek is védelmezik. Így pl a fogyasztók növekvő kiszolgáltatottságát nemcsak állami szervek, de civil szervezetek is kontrollálják. A fogyasztóvédelmi feladatok között éppen ezért kiemelt jelentősége van annak a segítségnek, amelyet a kialakult problémák rendezéséhez a civil szervezetek nyújtanak, de annak is, amely a fogyasztói problémák keletkezését

segíti megelőzni a fogyasztói ismeretek bővítése útján. A fogyasztóvédelmi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a társadalmi szervezetek is részt vállaljanak ezekből a feladatokból és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat, és információs rendszereket működtessenek. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) l994 óta foglalkozik folyamatosan és egyre szélesedő körben tanácsadási tevékenységgel. A megváltozott, illetve változóban lévő fogyasztói tudat és magatartás ehhez 34 http://www.doksihu alkalmazkodó tanácsadási tevékenységet kíván meg. A tanácsadó irodák és az egyesület megyei, valamint helyi szervezetei sokrétű feladataik között fogyasztói tájékoztató munkával is aktívan foglalkoznak. Rendszeresen adtak hírt a fogyasztókat érintő tudnivalókról, eseményekről az írott és az elektronikus sajtó útján, nagy számú lakossági

fórumot és egyéb rendezvényt tartanak.[Garai István (2000)] 4.32 Érdekképviseleti ernyőszervezetek 4.321 Üzleti szféra A munkaadók oldaláról két jelentősebb ernyőszervet emelnék ki: A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a Magyar Munkaadói Szövetség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége egyesülésével jött létre 1998-ban. Az MGYOSZ országos gazdasági, munkaadói szövetség, amelynek célja olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenység ellátása, mely a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását segíti, és megteremti a Magyarországon működő tőke képviseletét is. A szövetség önkéntes társulással szerveződik. Az MGYOSZ meghatározó szereplője a tripartit érdekegyeztetésnek A Szövetség egyik legfontosabb célkitűzése a magyar gazdaság, versenyszféra szereplői közül a legszélesebb tagsági kör kialakítása és ennek révén egy kiterjedt és hiteles információs

bázison alapuló professzionális érdekképviseleti munka megteremtése. A Szövetség alapszabályának megfelelően a tagok között közvetlen tagsággal rendelkező vállalkozások illetve szakmai szövetségek és regionális, megyei szervezetek találhatók. Mindezek révén az MGYOSZ az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás valamennyi területéről mintegy 6000 vállalkozást képvisel, amelyek több mint 1,2 millió munkavállalót foglalkoztatnak. Az MGYOSZ tagok listája a 3 számú mellékletben található. [MGYOSZ alapszabály] A Magyar Iparszövetség (OKISZ) országos munkaadói társadalmi szervezet, amely tagszervezetei önkéntes elhatározásából, tagjai gazdasági-társadalmi érdekeinek képviseletére és védelmére alakult. A Magyar Iparszövetséget 30 területi, illetve szakmai tagszövetség, valamint társult szakmai érdekképviselet alkotja. Rajtuk keresztül érdekképviseleti körébe tartozik 3704 gazdasági társasági formában működő

gazdálkodó szervezet. A Magyar Iparszövetség 1920-ban alakult, azaz több mint hét 35 http://www.doksihu évtizedes múltra tekinthet vissza. A Szövetség a 90-es évek elején szervezetileg megújult. Ekkor vette fel mai nevét, amely már jelzi, hogy a Magyar Iparszövetség (OKISZ) bővíti érdekképviseleti körét és felvállalja a valódi társas magántulajdon talaján kifejlődő új tulajdonosi réteget is. A Szövetség érdekkörébe ma több mint 354 ezer munkavállaló, illetve tulajdonos tartozik. A Magyar Iparszövetség érdekeltségébe tartozó gazdálkodó szervezetek a nemzetgazdaságnak fontos szereplői, elsősorban a középvállalkozások kategóriájában, de az ide tartozók mellett sorainkban jelentős számban találhatók kisvállalkozások, új típusú szövetkezetek csakúgy, mint a jelentős termelési értéket előállító, a nemzetközi piacon is jól szereplő nagyobb szervezetek. A szövetség célja, hogy képviseljék az ipari

termelésre, termékeik, szolgáltatásaik értékesítésére szövetkező, magántulajdonon alapuló társas vállalkozásokat, valamint más kis- és közepes vállalkozást, valódi lobbi tevékenységet folytassanak szervezeteik érdekeinek védelmére, gondjaik orvoslására anélkül, hogy a nemzetgazdaság általános érdekeit figyelmen kívül hagynák. [wwwokiszhu] A munkavállalók szakszervezetei több tömörülést is létrehoztak, amelynek listáját a 6. számú melléklet tartalmazza Ebből most négyet ismertetek részletesebben A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) társult munkavállalói érdekképviseletek célja a közszolgálati intézmények működési feltételeinek garantálása, valamint a stabil értékrendre, az értéket teremtő munkára alapuló biztonságos és tisztességes megélhetés, az általános jólét megteremtése áll. A SZEF feladatai számbavételekor elsősorban azt vizsgálja, hogy azok megoldása miként

szolgálja a közszolgálati munkavállalók és nyugdíjasok - kiemelten a SZEF-et alkotó szakszervezetek tagságának - érdekeit, hogyan segíti az egyének és családok életminőségének javulását, és hozzájárul-e egy modern szociális jogállam polgárbarát - közszolgálatának kialakításához. A SZEF tudatában van annak, hogy a közszolgálatban működő munkavállalói érdekképviseleteknek egyidejűleg kell megfelelni a globalizálódó világ kihívásainak, az Európai Unióhoz történő csatlakozás követelményeinek, és választ kell találni az állami közszolgáltatás modernizációjából eredő ellentmondásokra. A konföderáció laza konzultációs fórumból önálló stratégiai partnerként számon tartott, országos szakszervezeti szövetséggé alakult. A SZEF munkájának középpontjában a közszolgálati intézményrendszer működési feltételeiért, a közszolgálati munkavállalók egzisztenciális 36 biztonságáért és

tisztességes http://www.doksihu megélhetést nyújtó javadalmazásáért folytatott munka és harc állt. Ez képezi a Szövetség érdekképviseleti, érdekvédelmi politikájának döntő részét. [wwwszefhu] A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA) működő szakszervezeteket és szakszervezetek tagszervezetek szövetségeit tagsága tömörítő érdekében a országos makroszintű konföderáció. (hazai és Célja a nemzetközi) érdekképviselet ellátása, valamint a társadalom széles rétegeinek (elsősorban a tanulók, a munkavállalók, a munkanélküliek és a nyugdíjasok) érdekképviselete. Egyben az, hogy tagszervezeteinek pártoktól független kereteket biztosítson egymás támogatására, a közösen elfogadott célok együttes képviseletére és segítségére legyen a munkavállalóknak működtetésében. munkáltatóiktól Tevékenységében a független LIGA szervezeteik elsődleges létrehozásában,

értéknek tartja a tagszervezetek függetlenségét, az együttműködés önkéntes jellegét, a szabad szakszervezeti mozgalom alapelveit, a pártoktól való függetlenséget és olyan demokratikus formák működését teszi lehetővé, melyben a tagszervezetek érdekei érvényre jutnak, és képviseletet kapnak. A LIGA feladatai: biztosítani a tagszervezetek közötti koordinációt; elősegíteni tagszervezetei szolidáris együttműködését; ellátni az országos szintű érdekegyeztetés, érdekképviselet és érdekérvényesítés feladatait; a tagszervezet felhatalmazása alapján a felsőbb szakszervezeti szerv jogait gyakorolni tagszervezetei tisztségviselőinek munkajogi védelme tekintetében; a tagszervezetek felhatalmazása alapján szerepet vállalni azok képviseletében, a velük egyeztetett módon és mértékben. [LIGA alapszabály] A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) a tevékenységét a tagszervezeteik igényeihez

igazodóan végzi, tagszervezetei a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket, a rendvédelemben és az igazságszolgáltatásban foglalkoztatottakat képviselő szakszervezetek. A szövetség vezetése feladatának tekinti a KSZSZ-szintű érdekegyeztetés hatékonyságának növelése érdekében különféle javaslatok kidolgozását. Ennek megfelelően rendszeressé teszi a kapcsolatot, illetve a tagszervezetek felkérése alapján találkozókat szervez a munkáltatói partnerekkel. Szükség esetén a KSZSZ válságkezelő programot dolgoz ki egy-egy, a tagszervezet lehetőségeit meghaladó probléma megoldására. A KSZSZ a tagszervezetei útján vesz részt a közszféra országos érdekegyeztető fórumainak munkájában. A tagszervezetek részéről mutatkozó igény és megfelelő anyagi fedezet esetén a KSZSZ koordinálja, illetve megszervezi a szakszervezeti tisztségviselők képzését. Ennek programjait a 37 http://www.doksihu tagszervezetekkel együtt

alakítja ki. A szövetség ajánlást dolgoz ki a tagszervező munka javítására, valamint támogatja szakszervezet szerveződését azokon a munkahelyeken, ahol az még nem alakult meg. Évenként, a várható feladatok elemzését követően a szövetségi tanács jelöli ki azt a legfontosabbnak látszó feladatot, melyet az év során kiemelt szövetségi programpont követelésként kezel a KSZSZ, amelyért minden fórumon kiemelten lobbizik, illetve tervszerű propaganda munkát folytat. [wwwkszszorghu] Az MSZOSZ – Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége- feladatának tekinti a szolidaritás alapján a szakszervezeti egység erejével támogatni tagszervezeteinek érdekérvényesítő tagszervezetek harcát, igénye társadalombiztosítási, felkérésre és ellátni megbízása kulturális, a alapján tagszervezetek gazdasági, tömegkommunikációs, védelmét. jogi, informatikai, A szociális, műszaki, tudományos, munka- és környezetvédelmi,

sport, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatásokat nyújt. A Szövetség kiemelt feladatának tartja a tisztségviselők képzésének elősegítését. Fentiek megvalósítására intézményeket hozhat létre és működtethet. A Szövetség kötelességének tekinti a munkavállalók szociális biztonságának megteremtéséért folytatott harcot; síkraszáll a munkavállalók jólétének emeléséért, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséért, a munkavállalók jogainak fejlesztéséért és védelméért. Fellép a kultúra egyetemes és nemzeti értékeinek védelméért, a szellemi-kulturális hagyományok és örökség megőrzéséért és terjesztéséért; küzd a társadalmi és politikai demokrácia értékeinek védelméért és fejlesztéséért, a politikai nyilvánosságért, a társadalmi közmegegyezésért. [MSZOSZ alapszabály] 4.322 Kormányzati szféra A Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ) a helyi

önkormányzatokat tömörítő érdekképviselet. A TÖOSZ 1989-ben jött létre azzal a céllal, hogy segítse a települési autonómia kibontakozását, közreműködjön egy önkormányzatbarát társadalmi, gazdasági, jogi környezet létrehozásában. Az alapításkori létszám: 152 település. A TÖOSZ alapvetően az önkormányzatok képviselőtestületei szövetségeként működik. A Szövetség munkájában jelenleg 1646 település vesz részt TÖOSZ-tag településeken él az ország lakosságának több mint fele. A településeken 38 http://www.doksihu túlmenően a Szövetség tagjai lehetnek az önkormányzati érdekképviseleti szervek, valamint megyei önkormányzatok közgyűlései is. Jelenleg öt önkormányzati érdekképviseleti szervezet, valamint négy megye tagja a szövetségnek. A TÖOSZ feladatai: az érdekképviselet; érdekfeltárás, az érdekegyeztetés, önkormányzati működés érdekközvetítés, fejlesztésének

érdekvédelem, elősegítése; az önkormányzati vagyon gyarapításának és eredményes működtetésének elősegítése; az önkormányzatok együttműködésének szakmai, szervezeti támogatása; az országgyűlési költségvetési döntésekkel kapcsolatos egyeztetések lefolytatása; a jogszabályok és más állami döntések tervezeteinek véleményezése; a felterjesztési jog gyakorlása; jószolgálati feladatok ellátása a tagok között felmerült vitákban; részvétel a nemzetközi önkormányzati együttműködésben, a tagság nemzetközi kapcsolatainak segítése; szolgáltatások szervezése; konzultatív, érdekfeltáró és koordinációs fórumok működtetése a tagság számára; az információáramlás és kapcsolattartás elősegítése a tagok között; a tagokat ért jogsérelem esetén érdekvédelmük segítése; a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzésének előmozdítása. 2001-ben megállapodás keretében rögzítették, hogy a

TÖOSZ segítséget nyújt tagjainak az európai Uniós csatlakozásra való felkészítésben, az ország Európai Uniós integrációjának elősegítésében. Hasonló feladatokat tölt be más tagokkal a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége. 4.323 Civil szféra A civil szféra szervezeti létrehoztak regionális és országos tömörüléseket is a hatékonyabb érdekegyeztetési munkához. A következőkben két regionális és egy országos szervezet munkáját ismertetem. A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége a szakági és regionális civil kommunikáció, valamint az önkormányzati-költségvetési és az üzleti szektorokkal történő párbeszéd és kapcsolatrendszer kialakítására szervezte tevékenységrendszerét. A CIVIL Hidak szakmai rendezvénysorozatot, a stratégiai tervezést elősegítő TOP 21 STRATÉGIAI KLUB-napokat, műhelyrendezvényeket regionalizációs (ÉRTELMISÉG

Szabadegyetem), területfejlesztési a régió humán erőforrásainak európai uniós felkészítését szolgáló konferenciasorozatát, a regionális 39 http://www.doksihu civil integráció tennivalóinak áttekintését, a megyei civil egyeztető fórumokat, az európai integrációs folyamatokat elősegítő euroregionális szakmai rendezvényeit és együttműködési formáit tekinti elsődleges feladatának. A régióban működő másik tömörülés, a regionális hálózattal rendelkező térségfejlesztő hatású szervezet, a Délalföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete (DTE). A többségében civil kezdeményezésként szerveződő és üzemeltett teleházak folyamatosan bővülő információs infrastruktúra hálózata egy-egy település, és térség információ ellátottságának növelésén keresztül szolgáltatásaikkal sokrétű fejlesztési lehetőségeik kibontakozását segítik elő. Országos szinten mintegy tucatnyi nagyobb

érdekképviseleti szervezet fejti ki tevékenységét. Egyike ezeknek a MAGYIT – Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács A MAGYIT célja, hogy a Magyarországon működő gyermek- és ifjúsági szervezetek, illetve gyermek- és ifjúsági érdekvédelmi szervezetek között intézményes kapcsolatot alakítson ki, érdekeiket képviselje a törvényalkotás társadalmi véleményezési folyamatiban. 4.33 Érdekképviseleti csúcsszervezetek 4.331 Üzleti szféra Az Gazdasági Tanács a gazdasági érdekegyeztetés, a konzultáció országos fóruma. Feladata és célja, hogy a kormány konzultáljon, véleményt kérjen, informálódjon a gazdasági-társadalmi fejlődésre jelentős befolyást gyakorló szervezetekkel a gazdaságot érintő átfogó kérdésekről, így a gazdaságpolitikáról és stratégiáról, az adó, járulék- és költségvetési politikáról, az irányelvekről, a társadalmi- gazdasági kérdéseket érintő egyéb jelentős intézkedésekről,

valamint a készülő országtanulmányokról. A Gazdasági Tanácsban részvételre jogosult szervezetek tárgyalócsoportokat alkotnak, amelyek a szervezetek egy-egy képviselőjéből állnak. A tárgyalócsoportok szóvivőt, a bizottságokban ügyvivőt választanak, akik előkészítik, koordinálják a csoport munkáját, vezetik a csoportot a tárgyalásokon. E tárgyalócsoportok struktúrája a következő: 40 http://www.doksihu • kormány (állandó tagjai: a gazdasági miniszter és politikai államtitkára, a pénzügyminiszter és politikai államtitkára, valamint a Gazdasági Minisztérium illetékes helyettes államtitkára, továbbá esetenként a napirendben illetékes minisztérium minisztere), • Magyar Nemzeti Bank, • az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldalának szervezetei, • az OÉT munkaadói oldalának szervezetei, • a gazdasági kamarák (Agrárkamara, Kereskedelmi és Iparkamara, Kézműves Kamara), •

pénzügyi, befektetői szektor (Bankszövetség, Befektetői Tanács, Budapesti Értéktőzsde Tanácsa), • termelői szektor nagybefektetőinek érdekképviseletei (Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága, Joint Venture Szövetség), • Magyarországon képviselettel rendelkező külföldi kereskedelmi kamarák (Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországi Irodája, Európai Kamarák Állandó Bizottsága, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara). A Gazdasági Tanács munkáját plenáris ülésen, bizottságokban, valamint írásos észrevételek alapján végzi. A plenáris ülést a kormány hívja össze saját kezdeményezésére vagy a tárgyalócsoportok javaslata alapján. Célja az általános konzultáció a fórum illetékességi körébe tartozó témákról. A társadalmi párbeszéd fórumának megújításáról szóló megállapodást, amely szerint 2002-től az Országos Munkaügyi Tanács jogutódaként létrejött Országos

Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) hatáskörébe tartozik a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskör, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló adó, járulék és költségvetési témaköröket, jogszabálytervezetek megvitatását. Az OÉT megalakulása a kormány szempontjából azért volt fontos, mert a társadalom szereplőivel közösen hozhatók meg azok a döntések és jogszabályok, amelyek Magyarország jövőjét meghatározzák, tekintettel az Uniós csatlakozásra. A 41 http://www.doksihu munkavállalói oldal számára világossá lett, hogy az OÉT munkája csak akkor lehet eredményes, ha minden kérdésben megvalósul a hat szakszervezeti konföderáció konszenzusa – ugyanakkor információink szerint a konföderációk vizsgálják annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet minden szakszervezetet számára elfogadható döntési rendszert találni azokra az esetekre, amikor mégsem jön létre a

konszenzus. Az Országos Érdekegyeztető Tanács olyan Európa építését tartja fontosnak, amelyben általánosan érvényre jutnak az emberi és szociális jogok, amely a gazdaság teremtette javakat arra fordítja, hogy esélyt teremtsen minden ember számára a tisztességes munkára, a tisztességes bérezésre, az egészségesebb környezetre, a kulturális értékek felkarolására, a közszolgáltatások mindenki számára elérhető biztosítására, egyszóval az emberi élet minőségének javítására. Az OÉT munkájában résztvevő szervezetek listája a 7. számú mellékletben található A Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottsága (a továbbiakban MSZEIB) a magyar szakszervezetek országos konföderációinak önálló jogi státusszal nem rendelkező koordinatív munkabizottsága. A MSZEIB célja elősegíteni a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítését, az országos szakszervezeti konföderációk

részvételét az európai integrációs folyamatban. Így feladatának tekinti, hogy összegyűjtse, rendszerezze és továbbítsa mindazokat a hazai és nemzetközi forrásokból beszerezhető információkat amelyek az európai integrációval és a munkavállalók helyzetével összefüggésbe hozhatók, hogy kapcsolatot taron fenn mindazon hazai kormányzati és nem-kormányzati szervezetekkel amelyek az integrációs ügyekkel foglalkoznak; az ETUC Európai Integrációs Munkacsoportjával; az ETUC PHARE projectben résztvevő társországok hasonló feladatokat ellátó nemzeti bizottságaival; az EU szakintézményeivel; az európai integrációval foglalkozó más nemzetközi szervezetekkel, hogy ellássa mindazokat a feladatokat, amelyekkel hozzájárulhat a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek eredményes érvényesítéséhez az európai integráció során. A MSZEIB tagjait a 8. számú melléklet mutatja 4.332 Civil szféra A kormány 2002-ben

kidolgozta a kormányzat civil stratégiai programját. Eszerint szükség van egy országos civil képviseletre, amely a tárgyalópartnere lehetne, és 42 http://www.doksihu befolyásolhatná a civil szervezetek közötti források elosztását. A cél az, hogy a mindenkit érintő kérdésekben a mindenkori kormány lehetőleg egy-két csúcsszervvel, s ne civil szervezetek sokaságával kényszerüljön tárgyalóasztalhoz. A több mint ötvenezer civil szervezet egy, azaz egy képviseletet kapna, amely mindenben tárgyalópartnere lenne a kormánynak. A döntések előtti egyeztetéseket ez a csúcsszerv végezné, meghatározná a fejlesztési irányokat, programokat dolgozna ki, javaslatokat tenne törvényekre, pályázatokat írna ki. Az Országos Civil Érdekképviseletet választások útján hoznák létre, amelyben nyolcvanan kapnának helyet. A testület összetételéről választás útján döntenének a nonprofit szervezetek. A civilek először a

kistérségekben, majd megyei és regionális szinten tartanának választásokat, az országos testületbe a régiók delegálnák a képviselőket. Ily módon – tehát területi elven – ötvenen jutnának be az Országos Civil Érdekképviseletbe. A fennmaradó harminc helyre a különböző szakmai területeken működő – környezetvédő, oktatási, kulturális vagy például jogvédelemmel foglalkozó – nonprofit szerveződések választanának képviselőket. Az indítvány szerint az egyházak, a kisebbségi önkormányzatok, a közhasznú társaságok, a pártok, az önkéntes biztosító pénztárak és a szakszervezetek kivételével az összes nonprofit szerveződés szavazati jogot kapna, beleértve az országos gyűjtőszervezetek önálló jogi személyiséggel nem rendelkező helyi szervezeteit is. Még azok a társaságok is részt vehetnének a választáson, amelyek nem kérték bejegyzésüket a bíróságon, de legalább egyéves működésüket igazolni

tudják. Az eredeti tervektől eltérően a kormány mindmáig nem fogadta el a civil stratégiát, nem hozta létre a nonprofit szervezetek támogatását szolgáló Nemzeti Civil Alapprogramot, és a miniszterelnök sem írta alá a civil szféra képviselőivel azt a megállapodást, amely az együttműködés elvi feltételeit rögzítené. Baja Ferenc államtitkár korábbi várakozása ellenére az Országos Civil Érdekképviselet sem alakult meg 2003 tavaszáig. A javaslattevők szándéka az volt, hogy az országos testület megalakításában a szó valódi értelmében vett civil szerveződések teljes köre szerepet vállalhasson. Továbbra is kérdés azonban, hogy a nonprofit szektor egyáltalán igényt tart-e az érdekképviselet megalakítására. A civil társadalomnak csak a töredéke mutat érdeklődést a szektor általános helyzete iránt: a falusi bélyeggyűjtőkörök vagy a lakóhelyük megóvására létrejött csoportosulások gyaníthatóan kevéssé

tekintik fontosnak, hogy képviseletükre országos testület alakuljon. Aztán vannak olyan 43 http://www.doksihu szervezetek, amelyek a függetlenségüket féltik a civil csúcsképviselettől, megint mások elvben egyetértenek a testület létrehozásával, de abban leginkább saját maguknak szánnak helyet. Így szinte lehetetlen egy olyan fórum létrehozása, amely a civil társadalmat teljes egészében képviselni tudná, létrejöttekor elsősorban a képviselőkhöz közel álló szervezetek járnának jól. Összességében elmondhatjuk, hogy bármely szintet (érdekképviseleti szervek, ernyőszervezetek, csúcsszervezetek) és bármely szektort (üzleti, kormányzati vagy civil szektor) vizsgáljuk is az érdekképviseleti tevékenység minden esetben egy több évig tartó, jó információs kapcsolatokat és tudatosan megtervezett érdekérvényesítő stratégiát igénylő munka, amely hazánkban még sokszor gyerekcipőben jár vagy kevésbe hatékony. Ilyen

alapokra építkezve kell kimunkálnunk azokat a mechanizmusokat, amelyek majd alkalmassá teszik Magyarország polgárait, vállalatait, civil csoportosulásait, valamennyi érdekképviseleti szervét és magát az államot is arra, hogy az Európai Unió teljes értékű partnereként lépjen fel a csatlakozás után. 44 http://www.doksihu 5. ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS AZ EURÓPAI UNIÓS INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOKBAN 5.1 Az Európai Unió intézményrendszerének áttekintése Az Európai Uniós döntéshozatal három kulcsszereplője: a kormányok képviselőiből álló Miniszteri Tanács és a két nemzetek fölötti intézmény, az Európai Bizottság és az Európai Parlament. A döntéshozatali mechanizmusban elfoglalt központi helyzetük miatt az intézményi háromszög mindegyik csúcsa magára vonja a lobbisták figyelmét. Becslések szerint is több mint háromezer érdekcsoport, több mint félezer európai és nemzetközi szövetség és 12–13 ezer hivatásos

lobbista nyüzsög az EU körül, hogy hozzájusson a számára fontos információkhoz vagy eljuttassa üzenetét az érdeklődésére számot tartó témával foglalkozó politikusoknak és tisztviselőknek. A lobbistákkal fenntartott párbeszéd az Európai Unió intézményei és polgárai között húzódó, veszedelmesen növekvő távolságot is áthidalja, és ilyenformán nagyobb demokratikus legitimitást ad az EU-nak. Elég csak arra gondolni, hogy az Európai Parlamentben jelenleg 626 képviselő beszél a közösség 370 millió lakosának nevében. Mindennek fényében nem véletlen, hogy az Európai Unióban nemhogy megtűrik, hanem egyenesen bátorítják az érdekek artikulálását. Az Európai Unió intézményi döntési jogkörének pontos ismerete, az egyes intézmények működésének tanulmányozása elengedhetetlen az érdekérvényesítő tevékenységhez. Az Európai Bizottság a törvényjavaslatok kidolgozására jogosult egyetlen közösségi

intézményként az érdekcsoportok talán legfontosabb célpontjának számít. A döntéshozatali folyamatnak minél korábbi fokán tálalnak és tudatosítanak egy érdeket, annál nagyobb esélye van annak a végső döntésben való megjelenésre. Ezért már a törvényjavaslat előkészítésének szakaszában célravezető hatni a témával foglalkozó bizottsági tisztségviselő(k) gondolkodására. Ha egy javaslat elhagyta a Bizottságot, a befolyásolás lehetősége jelentős mértékben csökken. Ez akkor is igaz, ha az esetek többségében a Miniszteri Tanács mondja ki a végső szót egy-egy törvényjavaslat ügyében. A döntéshozatali folyamatnak ebben a szakaszában azért nehezebb az érdekérvényesítés, mert a véleményformálás helyett itt többnyire már kiforrott álláspontokat kell megváltoztatni. Az Európai Parlament helyzetét két 45 http://www.doksihu dologgal érdemelte ki: egyfelől egyre több területen szól bele a törvényalkotásba,

másfelől valamennyi közül a legnyitottabb Uniós intézmény. Az Európai Unió többi hivatalos intézménye (az Európai Bíróság, az Európai Számvevőszék, a munkaadók, a munkavállalók és a társadalmi szervezetek képviselőit tömörítő Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a régiók képviseletében, a Régiók Bizottsága), ha szerényebb mértékben is, de ugyancsak mágnesként vonzza a lobbistákat. A tanácsadó szerepet játszó Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága az intézményi struktúra részeként tagsága nevében maga is “lobbizik” az Unió döntéshozóinál. Az EU intézményeit a 9. számú melléklet mutatja A jó lobbistának és érdekképviseleti szervnek azzal is tisztában kell lennie, hogy az érdeklődésére számot tartó törvény elfogadásában mi a szerepmegosztás a kormányok képviselőiből álló Miniszteri Tanács és az Európai Parlament között. A legfőbb döntéshozó szerv a

Tanács, de a területtől függően az Európai Parlamentnek semmilyen, kicsi vagy döntő szava lehet egy-egy jogszabály elfogadásában. A képviselőtestületnek a közösségi politikák alá eső bizonyos területeken (például mezőgazdaság és közlekedés) konzultációs joga van a bizottsági javaslatokat illetően, de utóbbi nem kötelezhető az EP észrevételeinek figyelembevételére. Ennél sokkal erősebb jogkörrel ruházza fel a parlamentet az együttműködési eljárás, amely szorosan bevonja a döntéshozatali folyamatba, anélkül azonban, hogy törvényhozói hatalmat adna a kezébe. A monetáris politikát érintő kérdésekben például az együttműködési procedúra révén a parlament ugyan nem tudja ráerőltetni álláspontját a Tanácsra, de módosításokat javasolhat a szövegben. A közös döntési eljárás alá eső kérdésekben (környezet- és fogyasztóvédelem, strukturális alapok, személyek szabad mozgása, egészségügy, oktatás

stb.) viszont a képviselőtestületé az utolsó szó a Tanáccsal szemben. A parlament egyszerű többséggel elutasíthat egy jogszabályt, amit a kormányok hosszú évek munkájával hoztak tető alá. Az EU-ban működő érdekcsoportoknak nem elég egyetlen kormányt meggyőzniük az igazukról, mint Amerikában, hanem tizenötöt kell. Az uniós döntéshozatalban nagyobb szerepe van a kompromisszumkeresésnek és a konszenzusépítésnek. Brüsszelben ezért a rámenős amerikai stílussal nem sokra megy az ember. A hivatalos személyek jobban díjazzák a higgadt, minden oldalról alátámasztott érvelést. Az Európai Unióban az érdekérvényesítőkkel és a lobbistákkal való kapcsolattartásnak és érintkezésnek nincsenek kötött szabályai. A lehető legkülönfélébb csatornákon és 46 http://www.doksihu módon folyik a párbeszéd. A kapcsolatot keresők nyilvántartásba vetetik magukat az Unió intézményeinél. Ez írásos bejelentkezésből és egy

formanyomtatvány kitöltéséből áll, amelyen az érintettek felfedik, hogy milyen szervezetnek vagy cégnek a megbízásából járnak el. A képviselőkre vonatkozó szabályok a korlátozás helyett inkább az átláthatóságra helyezik a hangsúlyt. A parlament minden tagjának személyesen írásban kell nyilatkoznia szakmai tevékenységéről és minden más jövedelméről. Ezen kívül azt is fel kell fedniük, hogy a képviselői funkciójukból származón túl milyen más bevételeik és jövedelmeik vannak. [wwwkumhu] 5.2 Magyarország feladatai az integrációs folyamatokban Az Európai Uniós integrációban minden tagországnak meg kell találnia a saját helyét. Ez egyrészt jelenti a jelenlegi tagországok pozícióját a kibővítés után, másrészt jelenti a jelölt országok útkeresését az európai rendszerekben. Magyarország útkeresésénél figyelembe kell venni az ország sajátosságait, a kisebb államok politikai és érdekérvényesítő

stratégiáját kell tanulmányozni és követni. Korlátozott anyagi és humán erőforrásaik miatt a kis államok egyedül nem képesek megvédeni magukat, vagy biztosítani gazdasági és kulturális fejlődésüket. Szükségszerűen nagyobb hatalmak "függelékeivé" válnak. A kis államoknak vannak sajátos közös jellemző vonásaik, mint például fizikai erejük szerényebb volta, ami viszonylag gyengévé teszi nemzetközi pozíciójukat, vagy nemzetközi érdeklődésük és tájékozottságuk döntően régióikra korlátozódó jellege. A méretből adódó katonai és gazdasági korlátok diplomáciai előnnyé alakíthatók. Kicsi, de hatékony bürokrácia kifejlesztésével a kis állam képessé válhat arra, hogy diplomáciai erőfeszítéseit nagy jelentőségű nemzetközi kulcspontokra koncentrálja. A külpolitika racionalizálása révén ahelyett, hogy szétaprózná erőforrásait (széleskörű tevékenységekben és missziókban való

részvételre), egy kisország alaposan átgondolt ügyekben, jól megválasztott területeken tudja hatékonyan aktivizálni magát. A kis államok lehetőségei, hogy befolyást gyakoroljanak nemzetközi kérdésekre, eltérőek a nagyobb országokétól, és sokkal inkább függnek más országokkal való kapcsolatuktól, mint a hatalmi tényezők birtoklásától. A kis államok külpolitikája a nagyhatalmak nyomásának való ellenállására, területi integritásuk és függetlenségük megőrzésére, valamint nemzeti értékeik és érdekeik 47 http://www.doksihu megőrzésének biztosítására irányul. A kis állam "védekező állam", amelynek lételeme a biztonság. Külső tényezőktől való függősége meghatározó szempont külpolitikai manőverezési lehetőségeik feltérképezéséhez. Kis országok számára kulcsfontosságú, hogy a nemzetközi közösség kidolgozott normarendszerrel ellensúlyozni tudja a hatalmi tényezőkkel nagyobb arányban

rendelkező országok erőpolitizálását, ezért ezen országok jellegzetesen a nemzetközi norma- és intézményrendszer kialakításának és erősítésének támogatói között lépnek fel. A nemzetközi kapcsolatok szabályozott jellegének erősítésére vonatkozó igényük alapján a kis államok fokozottan vesznek részt a multilaterális szervezetek tevékenységekben. A multilaterális diplomácia egyrészt lehetőséget biztosít a kis országok számára tájékozottságuk bővítésére, másrészt teret biztosít számukra a reálisan kivitelezhető kulcsponti politika alkalmazására. A szelektív tevékenység az információszerzésben hátránnyal résztvevő kis ország számára abban is segíthet, hogy néhány konkrét terület elsőrangú ismerője legyen. Érdekérvényesítési törekvéseik szempontjából nagy jelentősége van a kis államok arculatteremtésének. A nemzeti érdekérvényesítés szempontjából sajátos közeget teremt az EU. Az

elérni kívánt célok egyeztetése tág teret biztosít a tagállami érdekek érvényesítése számára. Ez nem azt jelenti, hogy a tagországok könnyű helyzetben lennének érdekérvényesítési tekintetben, viszont jól átgondolt stratégia mentén, a megfelelő tárgyalási technikák, módszerek alkalmazásával el tudják érni a saját szempontjaiknak megfelelő, vagy ahhoz közel álló megoldások kialakítását. Az európai integrációs folyamaton belül megfigyelhető bizonyos nemzeti érdekek transznacionális szintű aggregációja. Jellemzően azonban épp a nemzeti érdekek adják az integráció elsődleges forrását. Az integrációs folyamat azonban felfogható az államok racionális stratégiáinak eredményeként is, amelynek során addig a mértékig törekednek (korlátozott) integrációra, amíg igényeik kielégítése érdekében arra szükségük van. Az EU keretén belüli tagországi érintkezések kormányközi és szupranacionális jellegének

együttes jelenléte több szinten megvalósuló kormányzási folyamat kialakulásához vezetett, amelyben a döntéshozatali kompetenciák különböző nemzeti (kormányközi alkuk) és nemzetek feletti (institucionális) szereplők között oszlanak meg. Az integráció és a nemzeti érdek nem ellentétei egymásnak, hanem szoros kölcsönhatásban állnak egymással. [Vass (2002)] 48 http://www.doksihu Az uniós tagságra történő felkészülés és a csatlakozás össztársadalmi feladatának végrehajtása érdekében a Külügyminisztérium figyelmet fordít az integrációval kapcsolatos gazdasági, szociális érdekek megismerésére, feltárására, az egyeztetett nemzeti érdek formálódásának elősegítésére. Az integrációval összefüggő általános, nagy horderejű kérdéseket a csatlakozási tárgyalások kezdetétől áttekintik a rendeletekben is rögzített szociális partnerekkel és a kamarákkal a felelős minisztériumi szakértői munkacsoportok

szintjén. A Külügyminisztérium által korábban folytatott integrációs konzultáció intézményesítéseként 1999-ben, a társadalmi párbeszéd új intézményrendszerének részeként, a Külügyminisztérium irányításával megalakult az Európai Integrációs Tanács (EIT). Az elfogadott alapszabály értelmében az EIT feladata az integrációs felkészülés, az európai uniós csatlakozás, az Európai Unió szociális párbeszédben résztvevő szervezeteivel folytatandó együttműködés. Az EIT az érdekek megjelenítésének és a többoldalú információáramlás fóruma a tagok csatlakozási felkészülésének elősegítésére és annak érdekében, hogy az európai integrációval kapcsolatos belföldi és nemzetközi tevékenységük a lehető legnagyobb összhangban történjen. Az EIT tagjai a munkavállalói és munkaadói szervezetek, továbbá a köztestületi kamarák. Állandó meghívottak a szociális partnerek nemzetközi és EU-s

együttműködését elősegítő speciális szövetségei - Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (az UNICE tagja) és a Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottsága. A kormány oldalán a kormányt az EIT elnökeként képviselő külügyminiszter, és állandó meghívottként a társadalmi párbeszédért felelős tárca képviseli. [EIT alapszabály] Magyarország legfontosabb kihívása az utóbbi hónapokban a Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése volt. Magyarország Európai Uniós tagságának egyik legkézzelfoghatóbb eredményeként 2004-2006 között jogosulttá válik mintegy 11001600 Mrd forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó fejlesztési forrás felhasználására. A Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló Európai Tanácsi Rendelet értelmében a kevésbé fejlett régióknak, illetve tagállamoknak (ahol a GDP nem éri el a Közösség átlagának

75%-át) - így Magyarországnak is - Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében ki kell dolgozniuk és az Európai Bizottság elé kell terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritásaikat 49 http://www.doksihu ahhoz, hogy igénybe vehessék a Strukturális Alapok támogatásait. A Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítéséért a Magyar Köztársaság Kormánya felelős. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozásába a gazdasági és társadalmi partnerek széles körének bevonására került sor. A partnerséggel kapcsolatos egyeztetési folyamat a társadalmi egyeztetés már meglevő mechanizmusaira épült. A társadalmi partnerek bekapcsolódása a munkafolyamatba az egyes fázisok kidolgozásánál alkalmazott munkaüléseken keresztül történt. Országos szinten működött az Országos Területfejlesztési Tanács, a környezetvédelem területén az Országos Környezetvédelmi Tanács. A két szervezet az országos jelentőségű terveket,

stratégiai dokumentumokat megvitatta. Szintén ilyen egyeztető fórum volt a Gazdasági Tanács (GT). A GT plenáris ülései közötti időszakban (a GT évente kb 2-4-szer ülésezik) állandó Stratégiai Bizottsága kapta meg a hatáskört a Nemzeti Fejlesztési Terv aktuális kérdéseinek, feladatainak véleményezésére. A Nemzeti Fejlesztési Terv szakmapolitikai kérdéseinek egyeztetése az egyes minisztériumok által működtetett tárcaszintű egyeztető fórumokon történt. A tárcaszintű fórumokba az ágazatban tevékenykedő szociális partnerek mellett meghívást kaptak: a gazdasági érdekképviseletek, szakmai szervezetek, önkormányzati szövetségek és civil (nonprofit) szervezetek is. A Nemzeti Fejlesztési Terv helyzetelemzését e fórumok megvitatták, a javaslataik több ponton lényegesen módosították a tervezők által készített anyagokat. A regionális egyeztetésekben az országos hatáskörű munkaadói és munkavállalói

szervezetek, civil szervezetek regionális szervezeteinek képviselői vehettek részt. Március végén adta át a kormány hazánk fejlesztési tervét az Európai Bizottságnak. A specifikus célok megvalósítását a Nemzeti Fejlesztési Terv négy fejlesztési prioritáson keresztül kívánja elérni, melyek a következők: Gazdasági verseny-képesség; Emberi erőforrások; Infrastruktúra; Mezőgazdaság és vidékfejlesztés. A fenti célok elérésére kialakított intézkedés-csomagok 5 Operatív Program keretében fogalmazódnak meg. Ezek a következők: A Humánerőforrás fejlesztése Operatív Program célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése. A Gazdasági Versenyképesség fejlesztése Operatív Program a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával, és növeli a társadalmi kohéziót és foglalkoztatást a kis- és

középvállalatok technikai modernizálása, 50 innovációs tevékenységük és http://www.doksihu hálózatépítésük támogatása által. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program céljai, ahogy azt a neve is jelzi, a mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása részben a termelési technológiák, részben a termékfeldolgozás fejlesztése által. A Regionális Operatív program az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív program célul tűzi ki környezetvédelmi és közlekedésinfrastrukturális beruházások megvalósítását Magyarországon a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel összhangban, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését. 5.3 Az integrációs folyamatokat elősegítő intézmények Az

európai integrációs folyamatokat elősegítő mechanizmusokat szinte valamennyi magyar szervezet, intézmény a zászlajára tűzte. Emellett több olyan szerv is alakult, amely fő tevékenységként Magyarország Európai Uniós jelenlétet kívánja segíteni, és hatékonyabbá tenni. A következőkben szektoronként kiemelek néhány jelentősebb hazai vagy nemzetközi érdekképviseleti szervet, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek egy sikeres csatlakozási folyamatban. 5.31 Üzleti szféra Az Európai Unióhoz való csatlakozás talán legkilátástalanabb és legtöbb veszélyt rejtő pontja Magyarország számára a mezőgazdaság területe. Az EU mezőgazdasági termelői egyre jobban kénytelenek a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek értékesítési csatornái folyamatosan koncentrálódnak. Növekszik a nagyméretű feldolgozó üzemek, illetve a multinacionális nagy- és kiskereskedelmi hálózatok szerepe. Áraik

emellett nyomottak. Követelményeiket csak a leghatékonyabban termelők tudják kielégíteni Mint köztudott, viszonylag kedvezőtlen feltételeket szabott meg az Unió a magyar mezőgazdaság számára, a közös agrárpolitika elfogadása pedig kötelező minden tagra. A Közös Agrárpolitika (CAP) döntéshozatali mechanizmusából adódóan formális és informális egyeztetések hosszú sorára van szükség a kompromisszum kialakításához. A tagországok érdekképviseletei igyekeznek bekapcsolódni e folyamatba, saját kormányuk mellett megpróbálják meggyőzni a más véleményen levő tagországokat is. 51 http://www.doksihu A fontosabb kérdésekben tagországi és EU szinten, érvanyaggal részletesen alátámasztott állásfoglalásokat adnak ki. A magyar agrárlobbit is erre a pályára kell állítani, ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdasági termelésfejlődést mutasson. Javasolt a holland stratégia tanulmányozása, hiszen kisország lévén (az EU második

legnagyobb mezőgazdasági exportőre) ki tudta alakítani azokat az érdekviszonyokat, amelyekben a mezőgazdaság stabil maradt. Talán Magyarországon is javasolt az ún termékpálya bizottságok létrehozása, amelyben a terméktanácsok, az állam, az egyes termelők és a termékpályához kapcsolódó feldolgozói, kereskedelmi, munkaadói és munkavállalói szervezetek vehetnének részt. A termékpálya-bizottság demokratikus fórumot teremt a szektor összes szereplője számára, kiváló lehetőséget biztosít az érdekegyeztetésére. A termelők számos tagországban rájöttek arra, érdekeiket jobban szolgálja erejük egyesítése, mint a nemzeti, vagy az uniós agrárpolitika döntéseinek befolyásolása érdekében végzett lobbizás. A szövetkezeti mozgalom - elsősorban a kisméretű, exportorientált mezőgazdasággal rendelkező országokban – hosszú ideje eredményesen működik. (Hollandia, Dánia) A nyugati típusú szövetkezetekben a farmer,

illetve gazdasága önálló marad. A termelő szabadon dönthet a be- és kilépésről, a demokrácia szabályai szerint befolyásolhatja a szövetkezet tevékenységét. Ha a tagság mellett dönt, maradéktalanul vállalnia kell a megszabott feltételeket. A szövetkezetek szerepe elsősorban a termékek értékesítésében, a termeléshez szükséges anyagok beszerzésében meghatározó. A magyarországi kistermelők számára is szinte az egyetlen alternatíva a fennmaradásra, ha szövetkezetekbe tömörülnek. Ennek azonban már nemcsak gazdasági, hanem emocionális gátjai is lehetnek. Az elmúlt rendszer kényszerítő szövetkezetesítése még elevenen él sokakban, így nem csupán egyszerű belátásról kell gondoskodni, hanem a termelői szférának egy tudatformáláson is keresztül kell esnie. A csatlakozási folyamatot, a magyar agrárgazdaság számára legkedvezőbb pozíció kialakítását a magyar érdekképviseletek több módon segíthetik. A

tagságra való felkészülésünk fontos eleme az agrárgazdaság továbbfejlesztése és átalakítása olyan módon, hogy meg tudja állni helyét az egységes piac, illetve a CAP rendszerében. Az egyre szigorodó piaci feltételekhez történő alkalmazkodás leginkább az érintettek összefogásával (termelői szervezetek szerepének növelése, szövetkezés, termelési integrációk) lehetséges. Az érdekképviseleteknek 52 a versenyszféra mellett http://www.doksihu foglalkozniuk kell a nagyszámú kistermelővel, kényszervállalkozóval is. Mindent el kell követniük annak érdekében, hogy e szféra ne legyen a csatlakozás vesztese. Magyarország alapvető érdeke, hogy a csatlakozásig teremtődjön meg hazánkban is az EU gyakorlatának megfelelő, az agrárgazdaság valamennyi szereplőjét átfogó, demokratikus, hatékony érdekképviseleti rendszer. Csak ez ad garanciát arra, hogy az EU rendszerében megfelelően képviselve legyenek a magyar

agrárszféra szereplőinek érdekei. [Pete (1997)] A magyar szakszervezetek integrációs felkészítését ellátó intézmény a már előző fejezetben tárgyalt Magyar Szakszervezetek Európai Integrációs Bizottsága (MSZEIB) a magyar szakszervezetek koordinatív munkabizottsága. A MSZEIB célja elősegíteni a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítését, az országos szakszervezeti konföderációk részvételét az európai integrációs folyamatban. A szakszervezetek európai szintű érdekegyeztetésének fóruma az Európai Szakszervezetei Szövetség, amelynek célja egy olyan Európai Unió megteremtése, amely a gazdasági teljesítőképességet és a környezetvédelmet az egyenlőség és a szolidaritás erősítésével ötvözi annak érdekében, hogy az Európai Szociális Unió ugyanolyan prioritást kapjon, mint az Európai Gazdasági és Monetáris Unió, hogy ne csak európai piac, hanem európai társadalom is létrejöjjön,

hogy egy olyan Európai Unió jöjjön létre, amelyben a közszolgálatnak a fenti célok elérésében és a gazdaságitársadalmi jólét biztosításában játszott szerepét teljes mértékben elismerik. 5.32 Kormányzati szféra Az Európai Unióban lezajló folyamatokhoz való igazodás elősegítése és az integrációban való részvétel az önkormányzati szövetségek alapvető feladata, még akkor is, ha ennek konkrét teendői helyi szinten egyértelműek. Azt minden egyes résztvevő érzi, hogy az integrációba való bekapcsolódás hosszú tanulási folyamata nem képzelhető el az önkormányzatok részvétele nélkül. Fel kell készülni arra, hogy a helyi és a regionális szintű szerveződések fontos alkotóelemei az új intézményrendszernek, és ehhez tisztában kell lenni a jogszabályi változások következményeivel, valamint az uniós működési és pénzelosztási szabályokkal. Ehhez 53 http://www.doksihu az önkormányzati

szövetségeknek megfelelő stratégiával kell rendelkezni, amelyet a hazai és a nemzetközi szervezetekben, előkészítő fórumokon érvényesíteniük is kell. Az önkormányzatoknak mintegy 100 ezer rendeletet kell(ett) módosítaniuk ahhoz, hogy a 2004. májusi csatlakozásig jogszabályaik megfeleljenek az európai uniós elvárásoknak. A helyhatóságok számára a legnagyobb problémát a jogharmonizációhoz szükséges megfelelő útmutatók, illetve sokszor a szakemberek hiánya jelenti. Elsősorban a kis önkormányzatoknak kell segítséget nyújtani, ahol a jegyző munkáját nem tudják megfelelő felkészültségű jogi szakemberek segíteni. Rendezni kell az önkormányzati és a gazdasági szféra közötti kapcsolatot is, elsősorban a közbeszerzések területén. 5.33 Civil szféra A csatlakozás után a civil szervezetek működési feltételei és a finanszírozási feltételei is meg fognak változni. Sajnálatos, de tudott tény, hogy az amerikai

alapítványok kivonulnak a szektorból, és az eddigi független támogatásnak a helyettesítője lehet az Európai Unióból érkező támogatás, amely viszont egész más feltételekkel fog a civil szektorhoz eljutni, mint az eddigiek. Az Európai Uniós támogatások nagy részére az utófinanszírozás jellemző. Ez azért jelent gondot, mert a civil szervezetek többsége forráshiányos, tehát nincsen sok tartalék a kasszában, és hogyha utófinanszírozásokkal nyer egy pályázatot vagy indít egy programot, akkor el kell kezdenie dolgozni, beleölni a saját forrásait, és majd egyszer, ha vége lett, akkor megkapja a támogatást. A másik probléma a részfinanszírozás, hogy a támogatások többsége nem a teljes projekt forrásigényét fedezi, hanem csak részben, amellyel meg kell küzdeni olyan szempontból, hogy vagy máshonnan kell előteremteni forrást vagy önerőből kell átmenetileg finanszírozni. Az Európai Unió tagállamaiban a civil társadalom

erős, nagy hagyományokkal rendelkezik. Valamikor Magyarországon is volt ilyen, de mi negyven évig egy olyan társadalomban éltünk, ahol a civil társadalmat is elnyomták, felülről irányították. Az elmúlt tízegynéhány évben kezdett újra életre kapni a magyar civil társadalom és ma egyre inkább be tudja tölteni azt a funkciót, amit a német, a holland vagy a francia civil társadalom tölt be. 54 http://www.doksihu Nem szorosan közvetlenül az Európai Uniónak a következményeként, de ennek kapcsán már érezhetők azok a változások, hogy a civil szektorral való párbeszédet a kormányzat a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban figyelembe veszi. A kormány civil stratégiája is úgy készült, hogy a civil társadalom véleményét megkérdezték, és ez mind EU-kompatibilis gyakorlatnak mondható. Az Európai Unióban a nyitott jogalkotás elve egyre inkább erősödik, és ez átvezet az érdekérvényesítéshez is. Összefoglalva:

az egyes szektoroknak alkalmazkodniuk kell az új intézményrendszerhez, sok-sok tapasztalat után meg kell ismerni az Uniós lehetőségeket és mechanizmusokat. Erre fel lehet készülni az előttünk álló egy év alatt, de bizonyára sok keserű tapasztalat is fogja érni Magyarországot, amelyet az érdekképviseleti tapasztalatlanság okoz. Álljon itt végül néhány olyan szempont, amelynek forrása a Lobbiszervezetek Európai Szövetségének etikai kódexe, amely irányelveket ad a lobbitevékenység folytatásához. „A hivatásos lobbista viselkedési kódexe: Fel kell fednie a saját és az általa képviselt cég nevét. El kell árulnia, hogy milyen érdekeket képvisel. Az EU-intézmények tisztviselőivel folytatott érintkezés során nem közölhet félrevezető információt sem státusáról, sem a megkeresés céljáról. Akár közvetlenül, akár közvetve nem tálalhatja félrevezetően az Unió intézményeihez fűződő kapcsolatait. Tiszteletben kell

tartania, és diszkréten kell kezelnie a rá bízott bizalmas információkat. Kerülnie kell hamis vagy félrevezető információk tudatos, de akár véletlen terjesztését is. Tilos az EU-intézményektől szerzett dokumentumok másolatait anyagi ellenszolgáltatás fejében másoknak átadni. Tisztességtelen eszközökkel nem szerezhet információkat az Unió intézményeitől. 55 http://www.doksihu El kell kerülnie mindenféle szakmai és professzionális érdekütközést. Tilos az Unió tisztviselőit, az Európai Parlament tagjait és azok asszisztenseit akár közvetlenül, akár közvetve megkörnyékezni. Tartózkodnia kell minden olyan cselekedettől, amely megengedhetetlen eszközökkel helyezi nyomás alá az euro-kratákat. A kódex aláírójának önként vissza kell lépnie, ha bebizonyosodik, hogy vétett a fenti szabályok ellen.” 5.4 Az EU várható hatásai Az Európai Uniós csatlakozás után néhány trendet figyelembe kell venniük, és fel

kell készülniük a magyar érdekképviseleti szerveknek. Az EU politikáját a régiókon keresztül történő érdekérvényesítés határozza meg. A Magyarországon eddig használt és gyakorolt megyerendszert felül kell bírálni, és el kell kezdeni régiókban gondolkodni. Magyarországot az EU az integrációs folyamatokban 6 régióra osztotta fel: Közép-Magyarország, Dél-Dunántúl, KözépDunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. Ez alapján várhatóan megnő a regionális szerveződések szerepe a megyei intézményekkel szemben. Az érdekképviseleti szinteket és struktúrákat is javasolt a regionális szemléletben átszervezni, hogy nagyobb eséllyel indulhassunk az Unióban. Így alakultak meg a régiónkénti fejlesztési tanácsok, amelyeknek már brüsszeli képviselete is van, a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete. Emellett megnő az olyan projekteknek a jelentősége, amelyek nagymértékben előre

mozdítják a területfejlesztést vagy területrendezést. Figyelembe kell venni, és alaposan tanulmányozni kell ez EU intézményrendszerét. A már eddig is nagy súllyal jelenlevő intézmények nem változnak a jövőben sem. Az üzleti életben különösen nagy jelentősége lehet annak, hogy az üzleti szféra szereplőinek mozgását, a különböző trendek felismerését azonnal érzékeljük, és a megfelelő intézményeken keresztül lereagáljuk. Amennyiben a magyar rendszer paralel működik hasonló strukturális felépítésben, akkor az adott érdekszervezeteknek a jelentősége megnő. Így várhatóan a szakszervezetek és az ágazati szakmai 56 http://www.doksihu munkaadói szövetségek szerepe erősödni fog, munkájukkal bekapcsolódhatnak az EU egyes bizottságainak munkájába. Olyan szervek, amelyeket az EU nem ismer el, nehezebb helyzetben lesznek, ilyen pl. a terméktanácsok szerepe, amelyek jelentősége valószínűleg Magyarországon is

gyengülni fog. Erősödni fog az ombudsmanok szerepe is, hiszen nagyobb jelentősége lesz annak, ha az állampolgárok panasszal élnek a kormányzat szervei ellen. Mivel a diszkrimináció elleni küzdelem hangsúlyozott, mivel az egyéni kezdeményezéseknek eleve nagyobb osztályrésze van az EU színterein, Magyarországon is meg fognak sokasodni az állampolgári jogokat védő biztosok feladatai. Az EU-ban egyre nagyobb jelentősége van manapság a civil kezdeményezéseknek, egyre nagyobb hangot kapnak a civil képviseletek Brüsszelben. Ez a tendencia fokozódni fog és remélhetőleg elősegíti hazánkban is a lokális kezdeményezések és csoportosulások munkáját. Az EU felismerte, hogy a civil szerveződések bevonása a döntés-előkészítési folyamatokba elősegíti a hatékonyabb és a sokoldalú megközelítést, csökkenti a bürokratikus távolságot az EU polgárok és az intézmények között. Különösen nagy szerepe lehet a civilek

érdekszervezeteinek a regionális kérdésekben, ahol sokszor nagy hangsúlyt kap a helyi vélemények megtárgyalása. Az EU alapelvként fogalmazza meg a szubszidiaritásra törekvést vagyis azt, hogy lehetőség szerint minden azon a szinten dőljön el, amely köröket, régiókat leginkább érint. Erősödni fog a kisebbségek és a különböző nemzetiségek mozgalma és jelentősége. A kisebbségi jodvédelem fontos része az EU döntéshozatali folyamatoknak, amely hazánkban is éreztetni fogja hatását. Megnő a magyar tanácsadó szervezetek, lobbi szervezetek jelentősége is, hiszen egyre inkább érezzük majd szükségességét olyan képviseleteknek, amelyek hivatásszerűen tudják ellátni a brüsszeli képviseletet. Nagy jelentősége van már most is a hazai tanácsadó cégeknek, a pályázatok elkészítésében és felvilágosítási munkálatokban, még több éven keresztül tart az a felzárkózási folyamat, amelyben szerepük megerősödhet. Fontos,

hogy az adott szervezetek tanulmányozása mellett kitekintsünk arra az eszközrendszerre is, amellyel a hatékonyabb érdekérvényesítés elérhető. Elsőként az 57 http://www.doksihu egyének fejlesztésével kell foglalkoznunk. Így nagy jelentősége lehet az oktatásnak, amely elősegíti a felnövekvő nemzedék sokkal tudatosabb társadalmi életét. Itt fontos lenne a tudatos nevelés és oktatás az iskolákban. Az állampolgári ismereteket ki kell bővíteni az Európai Uniós ismeretekkel, valamint ajánlatos lehetne egy új tárgy bevezetése is, amely kifejezetten az érdekérvényesítési technikákat oktatná. Természetesen nagy jelentősége van az iskolai diákönkormányzatok munkájának az iskolák ún. „citizenship” nevelésében, amely kitűnő lehetőséget biztosít a fiataloknak az érdekérvényesítés elméleti és gyakorlati ismereteinek kamatoztatásához. Az öntudatos demokráciára nevelés könnyebb a felnövekvő nemzedék esetében, de

feltétlenül gondot kell fordítani a felnőttek képzésére is. Itt nagy jelentősége lehet az ismeretterjesztő kiadványoknak, az Internetnek, valamint olyan tréningeknek, amelyek a tudatos társadalmi életre motiválják az állampolgárokat. Azok, akik komolyabban szeretnének az érdekérvényesítés területén dolgozni fontos, hogy ha már eddig is itt tevékenykedtek, tudjanak váltani az uniós normákra, akik újonnan lépnek be e területre, hogy elsajátítsák azokat a követelményeket, amelyek nélkül igazán hatékony érdekképviselet nem látható el. Álljon itt néhány a lobbisták által már többszörösen is megfogalmazott tanács: Stratégiánk legyen világos, könnyen nyomon követhető, legyünk tisztában érveink megalapozottságával. A hatóságokkal, intézményekkel mindig hosszú távú kapcsolatra törekedjünk, hiszen ezek lesznek azok a stabil hálózatok, amelyekre később építhetünk. Fontos a megfelelő személyek, ún. kulcsemberek

megtalálása Sokszor eshetünk abba a hibába, hogy a döntéshozókat kívánjuk megnyerni, holott a döntés-előkészítők megnyerése már eddig is hatékonyabbnak bizonyult sok esetben. Amennyiben kiépítettük kapcsolatainkat törekedjünk arra, hogy mindig pontos információkat közöljünk, így hitelessé válunk, és igazi partnerként tekintenek. A kapcsolatokat folyamatosan ápolni kell, mert gyorsan elsorvadnak. Mindent dokumentáljunk, beleértve a megbeszélések jegyzőkönyvét, az egyes írásos dokumentumokat, a telefonbeszélgetéseket, még a háttér-információkat is, hiszen nem tudhatjuk, hogy mikor lesz szükségünk egy olyan információra, amelyet néhány 58 http://www.doksihu évvel ezelőtt hallottunk valakitől. A háttér-információk sokszor többet jelentenek az érdekérvényesítés szempontjából, mint a tényleges lobbicél. A beszélgetéseket, telefonokat tervezzük meg előre, röviden és világosan ismertessük érveinket. Fontos,

hogy minden oldal érveit ismerjük, így sokkal könnyebb lesz álláspontunk megvédése. Tisztában kell lenni a lehetséges lobbi eszközökkel. Minden lehetséges kommunikációs csatornát nyitva kell tartanunk annak érdekében, hogy a szükséges információk eljussanak hozzánk, frissen értesültek legyünk, illetve minden elérési utat igénybe vegyünk a céljaink teljesüléséhez. A jó időzítés már fél sikert jelent érdekeink érvényesítésénél. Ügyelni kell a megfelelő időrendi sorrendre, és figyelemmel kell kísérni a döntés-előkészítési folyamatokat ahhoz, hogy a megfelelő célszemélynél, a megfelelő időpontban mondhassuk el érveinket. Ha az ügy természete lehetővé teszi, akkor próbáljunk versenytársainkkal egyeztetni, hiszen ha a döntéshozó látja, hogy az ügy sokaknak fontos, nem egyéni akcióról van szó, akkor pozitívabban áll hozzá. Ezek a tanácsok elsősorban az egyének érdekérvényesítéséhez adnak

ötleteket. Nem elhanyagolható tény azonban, hogy minden érdekegyeztetés az érdekszubjektumok kezdeményezéseiből indul el, és növi ki magát érdekcsoportokká, érdekképviseleti szervekké. Fontos tehát, hogy minden állampolgár tisztában legyen azzal, hogy hogyan lehet érdekeit artikulálni és a társadalmi gépezetet a saját szükségletei szerint átalakítani. Szervezeti szinten is fontos, hogy az Uniós elvárásoknak megfelelő eszközrendszert használjunk. Egyre inkább arra kell törekednünk, hogy a jelenlegi poroszos intézményeken és csúcsszervezeteken alapuló, országosan központosított gondolkodási rendszert átalakítsuk. Javasolt a holland típusú rendszer megfontolása Itt a döntéseket hosszas előkészítési munka előzi meg, amely részben kutatásból, részben a jelenlegi helyzet felméréséből, részben az adottságok és problémák felvázolásából áll. Az EU integrációs folyamatokat is egy helyzetjelentés indította

el, 59 http://www.doksihu így nagyon fontos a problémák és lehetőségek feltárása. Ehhez jó segítséget tud nyújtani a civil szféra, amelyre számos területen lehet számítani. A helyzetfeltárás után fontos az alternatívák felvázolása, amelyek megvitatására az érdekelt felekkel kerekasztal beszélgetéseket hoznak létre. A többszöri tárgyalás és a közelítéses érdekegyeztetés lehetővé teszi azt, hogy a döntés-előkészítésben a társadalom széles köre részt vegyen és érdekeik kompromisszumos vagy konszenzusos módon érvényre jussanak. Az érdekképviseleti szervezetek jelentősége itt nőne meg és nem közvetlenül a kormányzati befolyásolás lenne az elsődleges célpont. Ez a mechanizmus egyben kialakítaná azt a struktúrát is, amelyben nem, vagy nemcsak a kormány által kezdeményezett csúcsszervek kapnának szerepet az érdekszubjektumok érdekérvényesítésében. 60 http://www.doksihu ZÁRSZÓ Hogy hogyan valósul

meg az EU-konform lobbizás Magyarországon, hogy milyen pozíciót vívunk ki az Európai Unió színterein, azt még nem lehet előre megjósolni. A hatalom és az érdekérvényesítő szervezetek állandó harca folytatódik, s egyre bonyolultabbá és távolibbá válik az egyeztetési folyamat. A szakdolgozatban tárgyalt fejezetek rávilágítanak az érdekérvényesítés szövevényes és bonyolult kapcsolataira, az Európai Uniós lehetőségekre és veszélyekre. Nagy jelentősége lehet a brüsszeli érdekképviseleti rendszer átalakításában annak, hogy 2002-ben megalakult az Európai Konvent, amelybe az Unió első alkalommal vonta be a tagjelölt országokat a tagállamokkal lényegében megegyező jogosítványokkal és azonos képviselettel belső intézményi reformjának előkészítésébe. A Konvent feladata egy Európai Alkotmány létrehozása, amely egyben magában foglalja az Unió és tagállamai közötti hatásköri rend, illetve feladatmegosztás

egyszerűsítését és átláthatóvá tételét, az Unió eszközrendszerének egyszerűsítését, valamint a demokratikus legitimitás növelését. E mellett előkészíti az Európai Unió jövőjét meghatározó intézményi reformokról meghozandó döntéseket, amelynek hatására az érdekképviseleti intézmények átalakulása is várható. Európa – és ezzel most már hazánk is - állandóan fejlődik, változik, és az érdekérvényesítő szervezeteknek ezt követnie kell az érdekek hatékony artikulációja érdekében. 61 http://www.doksihu MELLÉKLETEK 62 http://www.doksihu 1. sz melléklet 2001. évi törvény a lobbizásról Az Országgyűlés attól a céltól vezérelve, hogy a különböző érdekcsoportok a közhatalmi döntések során érdekeiket szabályozottan és átláthatóan képviselhessék, ezzel is elősegítve a minél megalapozottabb döntések meghozatalát, egyúttal a közhatalmat gyakorló szervek működésének a civil

társadalom általi hatékonyabb ellenőrzését, a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1.§ E törvény alkalmazásában a) lobbizás: valamely társadalmi vagy gazdasági érdekcsoport nevében és érdekében folytatott tevékenység, amely az e törvényben meghatározott eszközökkel, a lobbizással érintett szerv által alkotott jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tartalmának befolyásolására irányul; b) lobbiszervezet: az e törvény szerinti nyilvántartásba vett, lobbizást folytató társadalmi szervezet, érdekképviseleti szerv, köztestület, gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó; c) lobbista: a lobbizás végzésével megbízott természetes személy; d) lobbicél: annak az érdeknek az érvényre juttatása, amelyet a lobbiszervezet az állami vagy önkormányzati döntés befolyásolása kapcsán képvisel, és amelyet annak a szervezetnek az erre feljogosított szerve támogat, amelynek

érdekében a lobbizás folyik; ea) lobbizással érintett szerv: az Országgyűlés, a Kormány, a kormánytag(ok) és a helyi önkormányzat(ok), eb) a Kormány döntéseivel összefüggő lobbizás esetén a lobbizással érintett szerv: az a minisztérium (a tárca nélküli miniszter hivatala), amely a kormányzati munkamegosztás alapján az adott döntés előkészítéséért felelős. 63 http://www.doksihu A lobbizás végzésének feltételei 2.§ Nem lobbizhatnak és megbízás alapján sem végeztethetnek lobbizást a) az állami szervek és a helyi önkormányzatok, b) az állami szervek és a helyi önkormányzatok tagjai, tisztségviselői, valamint a velük köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, c) azok a gazdálkodó szervezetek, amelyekben az állam, illetve a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik. 3.§ (1) Lobbizást a

lobbiszervezet a saját nevében, vagy megbízás alapján, akár díjazás ellenében, akár ingyenesen végezhet. (2) A lobbiszervezetnek a tevékenységét lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Tevékenysége során tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely a jogszabályok megkerülésére irányul. (3) Ha a lobbiszervezet valamely ügyben több megbízó képviseletében jár el az általa képviselendő lobbi célok nem lehetnek ellentétesek egymással. (4) A lobbiszervezet - az e törvényben meghatározottakon kívül - nem nyújthat vagyoni vagy pénzben kifejezhető értékű előnyt sem a lobbizással érintett szerv, sem annak tagja, illetve alkalmazottja részére. 4.§ Lobbizást csak az 5.§ szerinti nyilvántartásban szereplő lobbiszervezet folytathat A lobbilista 5.§ 64 http://www.doksihu (1) A (2) bekezdésben megjelölt szervnyilvántartást (a továbbiakban: lobbilista) vezet azokról a lobbiszervezetekről,

amelyek nála e minőségükben bejelentkeztek és megfelelnek a 8.§ (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek (2) A lobbilistát az Országgyűlés jogalkotó tevékenységére irányuló lobbizás esetén az Országgyűlés, a Kormány és a kormánytagok jogalkotó és jogszabályelőkészítő tevékenységére irányuló lobbizás esetén a Miniszterelnöki Hivatal, a helyi önkormányzatok jogalkotó tevékenységére irányuló lobbizás esetén a megyei (fővárosi) önkormányzat vezeti. (3) A lobbilista vezetésével kapcsolatos teendőket az Országgyűlésnél, illetve a megyei (fővárosi) önkormányzatnál vezetett lobbilista esetén az Országgyűlés, illetve a megyei (fővárosi) önkormányzat által, a Miniszterelnöki Hivatalnál vezetett lobbilista esetén pedig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt szervezeti egység (a továbbiakban együtt: lobbilistát vezetőszerv) látja el. 6.§ A lobbizni szándékozó szervezet (a

továbbiakban: e § és a 8.§ alkalmazásában: szervezet) igénybejelentésének tartalmaznia kell: a) a szervezet nevét, székhelyét, b) a szervezet képviseletére jogosultak nevét, lakcímét, c) a szervezet által megbízott lobbista (lobbisták) nevét, lakcímét vagy székhelyét, d) azon döntések körének általános megjelölését, amelyekre a lobbizás irányul, e) ha a szervezet a lobbizást megbízás alapján végzi, a megbízó(k) nevét, székhelyét, f) az arra vonatkozó okirat másolatát, amely igazolja, hogy a szervezet a rá vonatkozó jogszabályok alapján szabályszerűen megalakult. 7.§ Ha a lobbilistára való felvétel iránti igény a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat nem, vagy hiányosan tartalmazza, a lobbilistát vezetőszerv 15 napos határidő kitűzésével felhívja az igénylőt a hiányzó adatok pótlására. A határidő eredménytelen letelte esetén a lobbilistát vezetőszerv a nyilvántartásba vétel iránti igényt

elutasítja. 65 http://www.doksihu 8.§ (1) Azt a szervezetet, amely a rá vonatkozó jogszabályok alapján szabályszerűen megalakult, és a bejegyzés iránti igénybejelentéshez az e törvény szerint szükséges adatokat mellékelte, a lobbilistára fel kell venni. (2) A lobbilistát vezetőszerv a lobbista részére igazolványt állít ki. Az igazolvány - a természetes személy arcképén kívül - tartalmazza a lobbizást végző nevét, születési helyét, idejét és lakcímét vagy székhelyét. (3) Ha a szervezetet utóbb az e törvényben meghatározott okokból törlik a lobbilistáról, illetőleg a lobbistát e tevékenységétől a 24.§ (4) bekezdés szerinti okból eltiltották, a lobbista igazolványát a lobbilistát vezetőszerv visszavonja. 9.§ A lobbilista a 6.§ (2) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazza 10.§ (1) A lobbiszervezet a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokban bekövetkezett változásokat 15 napon belül köteles írásban

bejelenteni a lobbilistát vezetőszervnek. (2) Ha a lobbilistát vezetőszerv tudomást szerez arról, hogy a lobbiszervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tett eleget, 8 napos határidővel felhívja a lobbiszervezetet bejelentési kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén a lobbiszervezetet törli a lobbilistáról. A lobbizásról szóló tájékoztató 11.§ (1) A lobbiszervezet a lobbilistára való felvételét követően félévente tájékoztatót készít lobbitevékenységéről. (2) A naptári év első félévéről szóló tájékoztatót július 31-ig, a naptári év második félévéről szóló tájékoztatót a következő év január 31-ig kell a lobbiszervezetnek írásban eljuttatnia a lobbilistát vezetőszerv részére. 66 http://www.doksihu (3) A lobbiszervezet tájékoztatásadási kötelezettségének első ízben annak a naptári félévet követő hónapnak az utolsó napján köteles eleget

tenni, amely naptári félévben tevékenységét megkezdte. (4) A tájékoztató tartalmazza: a) annak tételes felsorolását, hogy a lobbiszervezet mely döntések kapcsán lobbizott, b) az adott döntésekhez kapcsolódó konkrét lobbicél(ok) lényegének megjelölését, c) a lobbicél elérése érdekében az e törvényben nevesített eszközök közül azoknak a felsorolását, amelyeket az adott ügyben igénybe vett, d) annak megjelölését, hogy a lobbizással érintett szervnél kivel és hány esetben történt személyes kapcsolatfelvétel, e) ha a lobbiszervezet tevékenységét megbízás keretében folytatja, annak a szervezetnek a megnevezését, amelynek érdekében lobbizást folytatott. 12.§ Ha a tájékoztató a szükséges adatokat nem, vagy hiányosan tartalmazza, illetve a lobbiszervezet azt határidőre nem készíti el, a lobbilistát vezető szerv 15 napos határidő megjelölésével felszólítja a lobbiszervezetet a hiányosságok, illetőleg a

mulasztás pótlására. A határidő eredménytelen eltelte esetén a lobbilistát vezetőszerv a lobbiszervezetet törli a lobbilistáról. 13.§ (1) Ha a lobbiszervezet az általa folytatott lobbizást meg kívánja szüntetni, erről haladéktalanul értesíti a lobbilistát vezetőszervet. Az értesítéshez mellékelni kell az arra az időszakra vonatkozó lobbizásról szóló tájékoztatót is, amely időszakot a tevékenységéről legutóbb készített tájékoztató még nem érintett. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a lobbilistát vezetőszerv a lobbiszervezetet törli a lobbilistáról. Ha azonban a lobbiszervezet a tevékenységéről szóló tájékoztatási 67 http://www.doksihu kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, és a hiánypótlásra történő felszólításnak annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, a 24.§ban foglaltak megfelelően irányadók A lobbilista és a lobbiszervezetek tevékenységéről

szóló tájékoztató közzététele 14.§ (1) A lobbiszervezetek listáját a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a helyi önkormányzatok jogalkotását befolyásolni kívánó lobbiszervezetek listáját pedig a megyei (fővárosi) önkormányzat hivatalos lapjában (ennek hiányában a helyben szokásos módon) félévente közzé kell tenni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadóak a lobbiszervezetek által készített tájékoztatókra is. (3) A lobbilistán szereplő adatokba, illetőleg a lobbiszervezetek által készített tájékoztatókba bárki betekinthet és azokról térítés ellenében másolatot készíthet. A lobbizás eszközei 15.§ (1) Ha a lobbizással érintett szerv az e törvény hatálya alá tartozó döntéseire vonatkozóan munkatervet készít, azt hivatalos lapjában, - ha ilyennel rendelkezik internetes honlapján vagy a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. (2) A lobbiszervezet írásban jelezheti, hogy a munkatervben

szereplő mely döntésekkel összefüggésben kíván lobbizni. 16.§ (1) A lobbizással érintett szerv a 15.§ szerinti döntéseinek tervezetét - az előkészítésért felelős személy(ek) megjelölésével - legalább 8 napos észrevételezési határidőt biztosítva megküldi annak a lobbiszervezetnek, amely az adott döntéssel kapcsolatban érdekeltségét jelezte. 68 http://www.doksihu (2) Ha a munkatervben a döntésre vonatkozó terv nem szerepelt, vagy ha a lobbizással érintett szerv munkatervet nem készít, az e törvény hatálya alá tartozó döntés tervezetét minden olyan, a lobbilistán szereplő szerv részére meg kell küldeni, amely a lobbilistán szereplő adatok, valamint a tevékenységükről szóló tájékoztatók alapján valószínűsíthetően érdekeltek a tervezett döntés meghozatala kapcsán. (3) A lobbiszervezet a megküldött tervezetre írásban tehet észrevételt. (4) A lobbiszervezet által tett és el nem fogadott

észrevételekről a döntéshozót, továbbá lehetőség szerint a lobbiszervezetet is - az elutasítás indokolásával együtt tájékoztatni kell. 17.§ (1) A lobbiszervezet - ha az adott döntés tervezetével kapcsolatban véleményét előzőleg írásban közölte - igényelheti, hogy képviselője a) az Országgyűlés döntésével kapcsolatos lobbizás során az Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt, b) a Kormány, illetőleg a kormánytagok döntésével kapcsolatos lobbizás során az illetékes miniszter által kijelölt vezető előtt, c) a helyi önkormányzat döntésével kapcsolatos lobbizás során az önkormányzat illetékes bizottsága előtt, ennek hiányában a képviselő-testület által meghatározott időkeretben a képviselő-testület ülésén legalább egy alkalommal személyesen is kifejthesse álláspontját. (2) Az (1) bekezdés szerinti igényt a lobbizással érintett szerv köteles teljesíteni. (3) A lobbiszervezet - az (1) bekezdésben

foglaltakon túlmenően, akkor is, ha véleményét korábban írásban nem közölte - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben bármely országgyűlési képviselőnél, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az illetékes miniszter által kijelölt vezetőnél, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben bármely önkormányzati képviselőnél, írásban személyes megbeszélést kezdeményezhet. A kezdeményezés elfogadásáról a megkeresett személy dönt 69 http://www.doksihu (4) Ha a lobbiszervezet a lobbizással érintett szervnél olyan személlyel kísérli meg a kapcsolatfelvételt, aki nem tartozik a (3) bekezdésben meghatározott személyi körbe, a megkeresett személy köteles erről a lobbizással érintett szerv vezetőjét írásban tájékoztatni és a kapcsolatfelvételre irányuló kérést elutasítani. A szerv vezetője a tájékoztatás alapján dönt a kapcsolatfelvétel engedélyezéséről. A döntésről a lobbiszervezetet

tájékoztatni kell. (5) A személyes kapcsolatfelvételről a lobbizással érintet szerv képviselője emlékeztetőt készít, amely röviden összefoglalja a találkozón elhangzottak lényegét. Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben az Országgyűlés Házszabályában és a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak irányadóak. 18.§ A lobbizással összefüggő tárgykörben a lobbiszervezet szakmai tanácskozáson való részvételre hívhatja meg a lobbizással érintett szerv tagját, képviselőjét. 19.§ A lobbiszervezet a lobbizással érintett szerv képviselője részére szakmai háttéranyagokat, tudományos kiadványokat küldhet. 20.§ A lobbiszervezet jogosult az e törvény hatálya alá tartozó döntéssel kapcsolatban a lobbizással érintett szerv, illetőleg képviselője közvetlen írásos tájékoztatására. 21.§ (1) A lobbista igazolványa felmutatásával jogosult a lobbizással érintett szervvel

előzetesen egyeztetett időpontban a szerv helyiségeibe belépni, továbbá - kérelmére a szerv vezetőjének engedélye alapján az adott döntés előkészítésével összefüggő iratokat megtekinteni és azokról térítés ellenében másolatot készíteni. (2) A lobbista - azon a napon, amikor a lobbitevékenységével összefüggő ügy tárgyalása az Országgyűlés plenáris ülésének vagy valamely országgyűlési bizottság ülésének napirendjén szerepel - igazolványa felmutatásával jogosult az Országgyűlés épületébe belépni. 70 http://www.doksihu (3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak a helyi önkormányzat épületébe való belépésre is. 22.§ A lobbiszervezet a lobbicél elérésének elősegítése érdekében az e törvényben felsoroltakon kívül minden olyan eszközt is igénybe vehet, amelyet jogszabály nem tilt. A lobbilistáról való törlés és jogkövetkezményei 23.§ A lobbilistát vezetőszerv a

lobbiszervezetet törli a nyilvántartásból, ha tudomására jut, hogy a lobbiszervezet tevékenysége során az e törvényben foglalt rendelkezéseket megsértette. 24.§ (1) Ha az e törvényben meghatározott okok miatt a lobbiszervezetet a lobbilistáról törölték, a lobbiszervezet egy évig nem vehető fel ismét a listára. (2) Ha a lobbiszervezet a (2) bekezdésben megjelölt határidő leteltét követően újból lobbilistára kerül, és ismételten megszegi e törvény rendelkezéseit, a lobbilistát vezetőszerv törli a nyilvántartásból. Ebben az esetben a lobbiszervezet öt évig nem vehető fel ismét a lobbilistára. (3) A (2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a második esetben történt jogszabályszegést követő minden további e törvény szerinti jogszabálysértésre is. (4) Az e törvény rendelkezéseit megsértő lobbista az első jogsértést követően egy évig, a következő jogsértés esetén öt évig nem végezhet

lobbitevékenységet. (5) Ha a lobbiszervezetet a lobbistáról törölték, illetőleg ha a lobbistát e tevékenységétől eltiltották, a lobbista köteles haladéktalanul leadni az igazolványát a lobbilistát vezetőszervnél. 25.§ 71 http://www.doksihu (1) A lobbilistát vezetőszerv a lobbilistára való felvételről, illetőleg az onnan való törlésről alakszerű határozatot hoz. (2) A lobbilistáról való törlésről szóló határozatát a lobbilistát vezetőszerv - annak jogerőre emelkedését követően - a 14.§ (1) bekezdésében megjelölt hivatalos lapban vagy ennek hiányában a helyben szokásos módon közzéteszi. (3) Az (1)-(2) bekezdést a lobbista eltiltására is megfelelően alkalmazni kell. (4) A lobbilistát vezetőszerv eljárására - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV törvényt kell megfelelően alkalmazni. Jogorvoslatok 26.§ (1) A lobbiszervezet a lobbilistára

való felvétele iránti igényét elutasító, valamint a lobbilistáról való törlésével kapcsolatos döntés ellen, továbbá a lobbista tevékenységétől való eltiltást kimondó határozat ellen a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat. (2) A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül jár el. (3) A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 72 http://www.doksihu Záró rendelkezések 27.§ Ez a törvény nem érinti azokat a külön jogszabályban, illetőleg az Országgyűlés Házszabályában foglalt jogosítványokat, amelyek a társadalmi és érdekképviseleti szerveket a jogszabály-előkészítéssel összefüggésben megilletik. 28.§ Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba Rendelkezéseit első ízben a lobbizással érintett szerv 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó munkatervében szereplő ügyekre kell alkalmazni. 73 http://www.doksihu

2. sz melléklet INDOKOLÁS a lobbizásról szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az elmúlt évek tapasztalatai rámutatnak, hogy a jelenleginél áttekinthetőbbé és a köz számára átláthatóbbá kell tenni a jogszabályok előkészítésének és megalkotásának folyamatát, és az ennek során érvényesülő közhatalmi, társadalompolitikai, gazdasági és más érdekeket. Ennek érdekében meg kell vizsgálni a jogszabály-előkészítés egyeztetési mechanizmusának gyakorlati érvényesülését. Mindezek alapján egy olyan rendszer kialakítása látszik szükségesnek, amely biztosítja a jogszabályok előkészítéséért felelős szervek, a jogalkotók, valamint a jogalkotás folyamatában a szabályozás tárgya szerint érintett és érdekelt szervezetek kapcsolatának áttekinthetőségét. A fentieket felismerve a Kormány a korrupcióval szembeni átfogó stratégiájáról szóló 1023/2001.(III14)Korm határozat 4 pontjában előírja, hogy

meg kell vizsgálni egy önálló lobbitörvény megalkotásának szükségességét. A lobbizásra vonatkozó szabályozás szükségességének megítéléséhez nélkülözhetetlen a lobbizás fogalmának legalább hozzávetőleges meghatározása. Lobbizás alatt azt a tevékenységet értjük, amely meghatározott érdekcsoport érdekeit szem előtt tartva valamely normatív állami döntés tartalmának befolyásolására irányul. Nem vitatható, hogy közéletünkben a lobbizás jelen van, a hozzá fűződő értékítélet azonban alapvetően negatív. Sokan egyenlőségjelet tesznek a lobbizás és a korrupció között, mások úgy tartják, hogy ez a tevékenység valahol a legális és az illegális befolyásolás határmezsgyéjén mozog, de semmiképpen sem hordoz pozitív tartalmat. Ezzel szemben egy valóban demokratikus társadalomban alapvető társadalmi igény, hogy a polgárok, vagy akár meghatározott szervezetek szabályozott módon részt vegyenek a

számukra fontos jogszabályok létrehozásában olymódon, hogy véleményükről, érdekeikről, javaslataikról a jogalkotót tájékoztassák. Tudatosítani kell tehát, hogy a lobbizás érték, hiszen ha a szabályozással érintett társadalmi 74 http://www.doksihu csoportok kellő hatékonysággal tudják érdekeiket a jog kínálta kereteken belül a döntés-előkészítés során megjeleníteni, az mindenképpen elősegítheti a döntéshez szükséges információs bázis bővítését. Ennek eredményeképpen pedig nagyobb az esélye, hogy a norma a valós folyamatokra épülve, azokat a kívánt irányba befolyásolva születik meg. A szabályozás "életszerűbbé" válása pedig nyilvánvalóan hozzájárul az életviszonyoknak megfelelő, szakszerű, hatékony és korszerű döntés meghozatalához, mely jelentősen növeli az önkéntes jogkövetés esélyét is. A lobbi szervezetek közreműködésével folyó lobbizás a kifejtettek miatt nemhogy káros

tevékenység, hanem a korszerű és helyes jogszabályok elfogadását messzemenően szolgáló, pozitív jelenség. Az informális, "színfalak mögött" zajló illegális nyomásgyakorlástól való egyértelmű elkülönítése azonban csak akkor valósulhat meg, ha a lobbizás a nyilvánosság előtt történik, abban az értelemben, hogy az e tevékenységet folytatók nyíltan felvállalják, hogy milyen ügy érdekében és kinél kísérelték meg az általuk fontosnak tartott célkitűzés érvényesítését. A lobbizás szabályainak - a fentiekben kifejtett elveknek megfelelő - törvényi rögzítése éppen azt szolgálja, hogy ez a társadalmilag egyértelműen hasznos tevékenység jelentőségének megfelelő hangsúlyt és a jogalkotás folyamata nyilvánosságot kapjon. Alapvető kérdés annak eldöntése, hogy a lobbizás szabályozása önálló törvényben, vagy esetleg egyes meglévő szabályok módosításával történjen meg. Ennek kapcsán

indokolt áttekinteni a lobbizásra vonatkozó nemzetközi gyakorlatot, illetőleg a tárgykörrel összefüggő hazai szabályozást: a) A lobbizás, mint az érdekérvényesítés sajátos formája, a világ minden országában jelen van, de önálló törvényben egyetlen európai államban sem szabályozzák. Az Amerikai Egyesült Államokban a lobbizás több évszázados hagyományokkal rendelkezik, és 1946 óta önálló törvény szól a tárgykörről, amelyet legutóbb 1995-ben vizsgáltak felül. A szabályozás szól a lobbisták jegyzékbe vételéről, melynek tartalmaznia kell a fontosabb adatok mellett azt is, hogy mennyit költött a lobbista, illetve megbízója a döntést befolyásoló tevékenységre. Az említett információkról meghatározott időszakonként külön jelentést kell készíteni. 75 http://www.doksihu Európában részletes szabályozás hiányában általában a parlamenti házszabályok tartalmaznak bizonyos szűk körű jogosítványokat

a jogalkotás kapcsán a társadalmi szervezetek részére. Leggyakrabban a Parlamentek hivatalai vezetnek listát a szervezetekről, és belépőt biztosítanak számukra a plenáris ülésekre. b) Magyarországon a jogalkotásról szóló 1987. évi XI törvény (Jtv) több rendelkezése is biztosítja, hogy a jogalkotó megismerje a társadalmi, érdekképviseleti szervezetek véleményét a jogszabály-előkészítés során. A Jtv. tehát az érdekképviseletre koncentráló struktúrában teszi lehetővé a társadalom különböző rétegei érdekeinek bevonását a döntési folyamatba. Vagyis, ha egy adott társadalmi érdekcsoport a Jtv. alapján kívánja érdekeit érvényesíteni, akkor a Jtv követelményének megfelelő érdekszervezet létrehozása és működtetése útján nyer jogot az adott érdekcsoport a jogszabályi formát öltő döntések befolyásolására. Az ismertetett rendszer nem biztosít ugyanakkor megfelelő teret a kevésbé formalizált, az

érdekképviseleti rendszeren kívül működő, valójában az egyéni akciókra épülő érdekérvényesítésre. Indokolt lehetővé tenni, hogy - bizonyos törvényi feltételek mellett - bármely cég, jogi személy, de akár egyéni vállalkozó is felléphessen a jogalkotási folyamat során saját közvetlen érdekeinek érvényesítése érdekében, esetleg megbízottja közbejöttével. A Jtv. szerinti érdekérvényesítés tehát egy sokkal közvetettebb érdekérvényesítést tesz lehetővé, ezt egészíthetné ki az a mechanizmus, amely a nem szervezetten megvalósuló érdekérvényesítést terelné jogi mederbe, megállapítván annak legális kereteit. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egzakt kritériumok hiányában igen nehéz egyértelműen meghatározni az érdekelt társadalmi szervezetek körét. A gyakorlatban éppen ezért nagyrészt a jogalkotó szerv megítélésén múlik, hogy ezen a címen kit von be a jogszabály-előkészítés

folyamatába. E fogyatékosság orvoslására is alkalmas lehet, ha az érdekérvényesítés a szabályozásban érintettek aktív fellépése nyomán történik. A kifejtettekből egyértelmű, hogy a Jtv. szerinti érdekérvényesítés és a lobbitevékenység nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő egyeztetési mechanizmust jelentenek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a lobbizás 76 http://www.doksihu eszközrendszere jelentősen sokszínűbb, mint a Jtv.-ben található érdekérvényesítési eszközök. c) A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994.(IX30)OGY határozata előírja, hogy jegyzéket kell vezetni azokról a társadalmi érdekképviseleti csoportokról, amelyek nyilvántartásba vételüket kérik, de a Házszabály ezen kívül nem biztosít a jogalkotás befolyásolására alkalmas jogosítványokat számukra. A lobbizás fogalmi tisztázatlansága, a hozzá tapadó negatív értékítéletek

egyfelől indokolttá teszik, hogy a tárgykörben az amerikai mintához hasonló részletes szabályozás szülessen, amely az alapvető fogalmi definíciókon túl tisztázná a lobbizás eszközrendszerét, a lobbisták és a célszervezetek jogosítványait. A tárgykörben másrészt önálló törvény megalkotása szükséges, mert a témakörhöz valamiképpen kapcsolódó hazai előírásokhoz a lobbizás szabályozása nem illeszthető, hiszen egy önálló, markáns sajátosságokkal bíró jogintézményről van szó, amelynek jogi keretei meghatározása önálló törvényhozói aktust igényel. RÉSZLETESINDOKOLÁS Az 1. §-hoz A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) mindenekelőtt rögzíti az alapvető fogalmakat, elsősorban a lobbizás fogalmát. Lobbizás alatt azt a valamely társadalmi vagy gazdasági érdekcsoport nevében folytatott tevékenységet kell érteni, amely a törvényben rögzített eszközökkel az Országgyűlés, a Kormány, a

kormánytagok, valamint a helyi önkormányzatok jogszabályai és az állami irányítás egyéb jogi eszközei tartalmának befolyásolására irányul. A lobbizás tehát kiterjed valamennyi jogalkotó szerv általános érvényű, normatív jellegű döntéseire, nem terjed ki azonban a jogalkotók egyedi döntéseire, pl. kinevezésekre, pályázatok elbírálására stb Az egyedi döntések mindig a vonatkozó jogszabályok keretei között születnek. Az egyedi döntés meghozatalát behatároló feltételrendszert tehát a jogszabályok rögzítik. Erre figyelemmel a jogi feltételrendszer kialakítása során indokolt lehetővé tenni, hogy az érdekeltek érdemben befolyást gyakorolhassanak az adott norma tartalmára. A konkrét ügyekre vonatkozó döntések az előzőekben vázolt részletesen szabályozott jogi eljárásrendnek megfelelően születnek meg, amelyek pontosan meghatározzák, 77 http://www.doksihu hogy az eljárásban érintettek milyen jogosítványokkal

és kötelezettségekkel és befolyásolási lehetőségekkel rendelkeznek. Ily módon rögzítettek azok a technikák is, amelyek az adott konkrét döntés tartalmát meghatározzák. Ezen túlmenő befolyásolási lehetőség biztosítása nem indokolt. A 2. §-hoz Fontos része a kialakítandó szabályozásnak az összeférhetetlenségi előírások meghatározása. A lobbitevékenység a civil kontroll sajátos megnyilvánulási formájának is felfogható, erre figyelemmel nyilvánvalóan nem indokolt lehetővé tenni, hogy az egyik állami szerv a másik állami szervnél ilyen tevékenységet folytathasson. Ennek megfelelően ki kell zárni, hogy az állami és a helyi önkormányzati szervek, illetve ezek tagjai, valamint a velük munkavégzésre irányuló bármilyen jogviszonyban álló személyek lobbizhassanak, hiszen ezeknek a szerveknek és tagjaiknak egymáshoz való viszonyát, döntéseik véleményezésének és befolyásolásának rendjét más jogszabályok

határozzák meg. Ennél fogva nem lobbizhatnak az országgyűlési képviselők sem, akik ugyan érdekeket képviselnek a törvényhozás munkájában, ám ez nem a lobbi-tevékenység fogalmába, hanem a politizálás körébe tartozik. (Ez a megközelítés áll összhangban pl az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi szabályaival is.) Külön szólni kell arról is, hogy miért nem indokolt lehetővé tenni az önkormányzatok részére a központi jogszabályok kialakítása során a lobbitevékenység lehetőségét. Az önkormányzatok a tág értelemben vett állami szféra részét képezik, ezért az előzőekben is ismertetett elvek fényében ellentmondásos lenne az önkormányzatok részére a lobbizás lehetőségének biztosítása. Ezen túlmenően a Jtv széleskörű lehetőséget nyújt az önkormányzatok részére az őket érintő jogszabályok véleményezésére. Nem hagyható figyelmen kívül továbbá az sem, hogy a törvényalkotási

folyamatban az országgyűlési képviselők által a helyi érdekek képviselete is megvalósul. A 3. §-hoz A Javaslat meghatározza azokat az általános kereteket, amelyek között a lobbizás végezhető. Alapvető szempont, hogy a lobbizás csak a jogszabályokat betartva folytatható, e tevékenység nem irányulhat 78 a jogszabályok megkerülésére. http://www.doksihu Hangsúlyozni kell, hogy a törvényben meghatározottakon túlmenően tilos bármilyen vagyoni vagy pénzben kifejezhető előny nyújtása a lobbizással érintett szerv, illetve annak tagja (alkalmazottja részére). A Javaslat e szabálya az ún. "zéró tolerancia elvét" követi A szóban forgó megoldás egyfelől azt szolgálja, hogy a tőkeerős lobbiszervezetek ne kerüljenek indokolatlan előnybe az érdekérvényesítés kapcsán, vagyis biztosítja a lobbiszervezetek közötti esélyegyenlőséget. Ezen túlmenően kizárja annak lehetőségét, hogy a normaalkotó szerv

döntésének objektivitása azon az alapon megkérdőjelezhető legyen, hogy valamely a szabályozásban érdekelttől anyagi előnyhöz jutott. A Javaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy az érdekét érvényesíteni kívánó ne saját maga lobbizzon, hanem helyette megbízás alapján más végezzen ilyen tevékenységet. A gyakorlat ugyanis bizonyította, hogy a lobbizás, amely felöleli a jogalkotás folyamatának figyelemmel kísérését, és az érdekek megjelenítését, komoly szakértelmet is megkíván. Ezért indokolt lehetővé tenni, hogy a normaalkotást befolyásolni kívánó érdekcsoportok e tevékenységük végzésére erre szakosodott cégeket, egyéni vállalkozókat alkalmazhassanak, hiszen ez nagymértékben hozzájárulhat a minél eredményesebb érdekérvényesítéshez. A megbízók érdekeit védő fontos rendelkezés, hogy a lobbiszervezet egy adott ügyben nem képviselhet egymással ellentétes lobbicélokat. A 4-10. §-hoz A közélet

tisztaságának nélkülözhetetlen eleme, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, hogy az egyes döntéseket mely érdekcsoportok kívánják befolyásolni, és azok milyen eszközöket alkalmaznak érdekeik érvényesítésére. Ennek megfelelően a lobbitevékenység folytatásának két alapvető előfeltétele van. Az egyik az, hogy az ilyen tevékenységet folytatni kívánó társadalmi szervezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó a reá vonatkozó szabályok szerint szabályszerűen megalakult legyen. Ezen túlmenően lobbitevékenységet csak olyan szervezet végezhet, amelyet az erre szolgáló nyilvántartásba felvettek. Ilyen nyilvántartást vezetne az Országgyűlés Hivatala a Parlament jogalkotó tevékenységére irányuló lobbizás esetén, a Miniszterelnöki Hivatal a Kormány és a kormánytagok jogalkotó és jogszabály-előkészítő tevékenységére 79 irányuló lobbizás esetén, a helyi http://www.doksihu önkormányzatok

jogalkotó tevékenységére irányuló lobbizás esetén pedig az érintett megyei (fővárosi) önkormányzatok. A nyilvántartásba vételre irányuló igényben a szervezet fontosabb adatai mellett meg kell jelölni többek között azt, hogy mely döntések körét kívánja a lobbizó befolyásolni. A bejelentendő adatok körének meghatározásával a Javaslat egyrészt figyelemmel van arra, hogy a lobbiszervezetek számára ne okozzon fölösleges többletterhet, ugyanakkor lehetővé tegye a lobbiszervezet beazonosíthatóságát és tevékenysége irányának megállapíthatóságát. A szükséges adatokat szolgáltató és szabályosan megalakult szervet a lobbilistára fel kell venni, a lobbilistát vezető hivatalnak tehát e tekintetben nincs mérlegelési joga. Ahhoz, hogy a lobbista tevékenysége során kétséget kizáróan igazolni tudja személyét és azt, hogy nyilvántartásba vették, a hivatal arcképes igazolványt állít ki számára. A Javaslat annak

érdekében, hogy a nyilvántartás az aktuális adatokat tartalmazza, előírja a nyilvántartásba bejegyzett adatok megváltozása esetére is a lobbiszervezet bejelentési kötelezettségét. A 11-14. §-hoz A lobbilistán szereplőknek félévente tájékozatót kell készíteniük tevékenységükről. Ebben egyebek mellett szerepeltetni kell a lobbizással befolyásolni szándékozott döntéssel kapcsolatos lobbicélokat, illetve a célok érvényesítéséhez felhasznált eszközöket, személyes kapcsolatfelvételt. Abban az esetben is kell a lobbizónak tájékoztatót készítenie, (természetesen csak a legutóbbi tájékoztató óta eltelt időszakról), ha meg kívánja szüntetni tevékenységét. Miután a lobbizás szabályozásának egyik fő indoka az átlátható viszonyok megteremtése, ezért a lobbilisták és a lobbiszervezetek tájékoztatói nyilvánosak, vagyis azokba bárki betekinthet, és a nyilvántartást vezető hivatal félévente nyilvánosságra

hozza őket a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a helyi önkormányzatok jogalkotását befolyásolni kívánó lobbiszervezetek listáját pedig a megyei, fővárosi önkormányzatok hivatalos lapjaiban. A 15-22. §-hoz 80 http://www.doksihu A Javaslat szabályozza azokat az eszközöket, amelyeket a lobbiszervezet e tevékenysége során a közhatalmi döntések befolyásolása céljából igénybe vehet. Miután a lobbizás eszközrendszere rendkívül sokszínű, gyakorlatilag felleltározhatatlan, a Javaslat azt a szabályozási módszert követi, hogy felsorolja azokat az eszközöket, amelyek a legtipikusabbaknak tekinthetők. Ezen túlmenően ugyanakkor utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a lobbizás során minden olyan eszköz alkalmazása megengedett, amely nem ütközik jogszabályi tilalomba. Az eszközrendszer szabályozása kapcsán különös figyelmet fordít a Javaslat arra, hogy egyenlő esélyeket biztosítson valamennyi lobbizást

folytató számára, ugyanakkor megteremti azokat a garanciákat is, amelyek a befolyásolni kívánt szervezetek, vagyis a "célszervezetek" fogadókészségét is garantálják. Ha ugyanis nincs valódi esély a párbeszéd kialakulására, az érdekkijárást folytatóknak továbbra sem lesz érdekük, hogy nyíltan felvállalják az általuk képviselt célkitűzéseket. Az eredményes lobbitevékenység előfeltétele, hogy az érintetteknek az érdekkörükbe tartozó döntésekkel kapcsolatban szükséges információkkal rendelkezzenek. A Javaslat ezért előírja, hogy a normaalkotó szervek a törvény hatálya alá tartozó döntéseikre vonatkozó munkatervüket - amennyiben ilyet készítenek - félévente hozzák nyilvánosságra az előkészítésért felelős személyek megjelölésével. Ily módon a lobbiszervezet jelezheti, hogy mely döntésekkel összefüggésben kíván lobbizni. A döntés tervezetét - írásbeli észrevételezésre - el kell

küldeni annak a lobbiszervezetnek, amely jelezte, hogy érdekelt a jogszabály megalkotásában. Ki kell emelni, hogy a Javaslat - a törvényben pontosan rögzített feltételek mellett - a befolyásolni kívánt szervezet számára kötelezővé teszi a személyes kapcsolatfelvételt a lobbiszervezettel, amennyiben az ezt igényli és az adott döntéssel kapcsolatban korábban véleményét írásban kifejtette. E szabályozás indoka, hogy a nézetek közvetlen ütköztetése olyan aspektusokra is ráirányíthatja a figyelmet, amelyek az írásbeli véleményezés kapcsán esetleg elsikkadnának. Nem indokolt kizárni, hogy a kötelező meghallgatás intézményén túlmenően a lobbiszervezet képviselője további személyes megbeszélést kezdeményezzen a lobbitevékenységgel érintett szerv tagjával, képviselőjével. Ez utóbbi esetben azonban a kezdeményezés elfogadását a tervezet a megkeresett mérlegelésére bízza. Ellenkező megoldás ellehetetlenítené a

döntéshozó szerv munkáját. A megkeresett személynek, 81 http://www.doksihu amennyiben a törvény számára nem engedélyezi a lobbizókkal való közvetlen kapcsolattartást, el kell utasítania a kérést, és tájékoztatnia kell a jogalkotó szerv vezetőjét, aki ezt követően dönt a kapcsolat felvételéről. A lobbiszervezeteknek lehetőségük nyílik arra is, hogy meghatározott jogalkotási feladattal összefüggő háttéranyagokkal, kiadványokat lássák el a jogalkotó szerveket, illetve a döntéshozókat a minél részletesebb szakmai jellegű tájékoztatás céljából, tudományos tanácskozásra hívják meg, ám költségeiket a pártatlanság, az objektivitás és az egyenlő esélyek elveinek figyelembevételével nem téríthetik meg. Ezen túlmenően korrupciós kiskapu nyílna, ha biztosítanánk a lobbiszervezetek részére, hogy bármilyen előnyben részesítsék a döntéshozót. A nyilvántartást vezető hivatal a lobbista számára arcképes

igazolványt állít ki, amellyel érdekképviseleti tevékenysége során kétséget kizáróan igazolni tudja személyét és azt, hogy nyilvántartásba vették. Igazolványa felmutatásával jogosult lesz az előzetesen egyeztetett időpontban a lobbizással érintett szerv helyiségeibe belépni és engedéllyel az adott döntés előkészítésével összefüggő iratokat megtekinteni. Azon a napon, amikor a lobbizásával összefüggő ügyet tárgyalja az Országgyűlés plenáris ülése, igazolványa felmutatásával beléphet az Országházba. A 23-25. §-hoz A törvényben szabályozni kell azokat az eseteket is, ha a lobbitevékenységet folytató szervezet megszegi a törvényi előírásokat. Ilyen eset lehet pl ha meg nem engedett eszközökkel lobbizik vagy nem tartja be a tájékoztatóhoz kapcsolódó szabályokat. A szóban forgó normasértések esetén a lobbiszervezetet törölni kell a nyilvántartásból azzal, hogy az érintett szervezet egy évig nem

igényelheti a lobbilistára való ismételt felvételét. A második és minden további törvényszegés elkövetése esetén pedig öt év lesz a "várakozási idő". A 26. §-hoz Garanciális szempontból megfelelő jogorvoslatot ad a törvénytervezet a lobbilistára való felvétel megtagadása vagy az onnan való törlést kimondó határozat ellen, melynek kézhezvételétől számított 15 napon belül az érdekelt bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül jár el. 82 http://www.doksihu A 27-28. §-hoz A záró rendelkezések egyrészt a hatályba lépés időpontját határozzák meg, másrészt világossá teszik, hogy a Javaslat nem érinti azokat a jogosítványokat, amelyeket a hatályos szabályok a jogszabályok véleményezése kapcsán megfogalmaznak. (jogiforum.hu) 83 http://www.doksihu 3. sz melléklet Munkaadói érdekképviseleti szövetségek (MGYOSZ-tagok): Baranya Megyei Gyáriparosok Szövetsége Békés Megyei

Gyáriparosok Szövetsége Budapesti Gyáriparosok Szövetsége Csepeli Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség Csongrád Megyei Gyáriparosok Szövetsége Egészségügyi Vállalkozók Országos Szövetsége Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége Energetikai Berendezésgyártók Szövetsége Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség Északmagyarországi Gyáriparosok Szövetsége Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Fejér Megyei Gyáriparosok Szövetsége Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége Hajdú-Bihar Megyei Gazdasági és Munkaadói Szövetség Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége Ipari Parkok Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége Joint Venture

Szövetség Kelet-Magyarországi Munkaadók Szövetsége Komárom Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége Magyar Bányászati Szövetség Magyar Bútor és Faipari Szövetség Magyar Cementipari Szövetség Magyar Dohányipari Szövetség 84 http://www.doksihu Magyar Elektronikai és Infokommunikációs Szövetség Magyar Építőanyagipari Szövetség Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége Magyar Gumiipari Szövetség Magyar Ingatlan-Gazdálkodók Szövetsége Magyar Innovációs Szövetség Magyar Kis- és Középvállalkozók Polgári Egylete Magyar Könnyűipari Szövetség Magyar Külgazdasági Szövetség Magyar Marketing Szövetség Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség Magyar Öntészeti Szövetség Magyar Szakképzési Társaság Magyar Tartalomipari Szövetség Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Magyar Vasúti-, Vízi- és

Légiközlekedési Szövetség Magyar Vegyipari Szövetség Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Munkaadók és Gyáriparosok Nógrád Megyei Szövetsége Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség Országos Kereskedelmi Szövetség Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége Ózd és Térsége Munkaadói és Szakmai Szolgáltató Egyesülés Pest Megyei Gyáriparosok Szövetsége Társaság a Keleti Piacokért Egyesület Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége Védett Szervezetek Országos Szövetsége Villamosipari Társaságok Munkaadói Szövetsége Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége Zalai Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége 85 http://www.doksihu 4. sz melléklet Magyarországi terméktanácsok listája: Alma Terméktanács Ásványvíz Terméktanács Baromfi Terméktanács Bio Terméktanács Burgonya Terméktanács Cukor Terméktanács Dísznövény Terméktanács Dohány

Terméktanács Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács Éticsiga Terméktanács FAGOSZ Fűszerpaprika Terméktanács Gabona Terméktanács Gyógynövény Terméktanács Gyümölcs Terméktanács Hagyma Terméktanács Halászati Terméktanács Juh Terméktanács Konzervuborka Terméktanács Méhészeti Terméktanács Növényolaj Terméktanács Nyúl Terméktanács Szeszipari Terméktanács Szőlő és Bor Terméktanács Tej Terméktanács Toll Terméktanács Vágóállat és Hús Terméktanács Vetőmag Terméktanács Zöldség Terméktanács Vadgazdasági Terméktanács 86 http://www.doksihu 5. sz melléklet Gazdasági kamarák: Magyar Agrár Kamara Magyar Kézműves Kamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai kamarák: Magyar Ügyvédi Kamara Magyar Állatorvosi Kamara Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Magyar Építész Kamara Magyar Gyógyszerész Kamara Magyar Könyvvizsgálói Kamara Magyar Mérnöki Kamara Magyar Növénymérnöki- és Növényorvosi Kamara

Magyar Országos Közjegyzői Kamara Magyar Orvosi Kamara Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Magyar Vadászkamara Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara 87 http://www.doksihu 6. sz melléklet Szakszervezeti központok, ernyőszervezetek: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek) Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetsége (KESZOSZ) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) Önálló Érdekképviseletek Társult Szövetsége (ÖNÉRT) Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligája (SZSZDL) Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség Szövetségen Kívüli Szakszervezetek Országos Koordinációja (SZKSZOK) Ágazati szakszervezetek: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók

Szakszervezeti Tanácsa (ADOSZT, SZEFtag) Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (ÉSZT-tag) Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Dolgozók Szakszervezete (SZEF-tag) Artistaművészek Szakszervezete (SZEF-tag) Autótaxi Dolgozóinak Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Bankok, Biztosítók Dolgozói Szakszervezeteinek Szövetsége (MSZOSZ-tag) Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MSZOSZ-tag) Baromfiipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ, SZEF-tag) Bírósági Dolgozók Szakszervezete (SZEF-tag) Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ, SZEF-tag) Bőripari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Büntetésvégrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége (SZEF-tag) Dohányipari Dolgozók Szakszervezete Édesipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ, SZEF-tag) 88 http://www.doksihu

Egészségügyben Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége Egészségügyi Vállalatok Dolgozóinak Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ, MSZOSZ-tag) Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) Fehérjeipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (ÉSZT-tag) Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete (SZEF-tag és a LIGA együttműködő tagja) Folyami Hajósok Független Szakszervezete Független Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ, SZEF-tag) Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) Gabona- és Malomipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Hajózási Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (MSZOSZ-tag) Határőrségi Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Helyiipari

és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 – HVDSZ 2000 (MSZOSZ-tag) Határőr Szakszervezet Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ, MSZOSZ-tag) Honvédszakszervezet Húsipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Hűtőipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Informatikai Szakszervezet (SZEF-tag) Írók Szakszervezete Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete (SZEF-tag) Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Keresztény Pedagógusok Szakszervezete (KPSZ) Konzervipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Könyvszakma Dolgozóinak Szakszervezete 89 http://www.doksihu Közalkalmazottak Keresztény Szakszervezeti Szövetsége (KÖKESZSZ, SZKSZ-tag) Közegészségügyi Szakszervezet (SZEF-tag) Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ, SZEF-tag) Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek

Szövetsége (KDSZSZ, MSZOSZ-tag) Közlekedésigazgatási és Képzési Dolgozók Szakszervezete Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ, ASZSZ-tag) Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ, SZEF-tag) Liga Egészségügyi Szövetsége (LIGA-tag) LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége (LVFSZ) Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ, MSZOSZ-tag) Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ, SZEF-tag) Magyar Műsorszóró Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Magyar Rádió Dolgozóinak Szakszervezete Magyar Távközlési Ágazati Szakszervezet (MATÁSZ, MSZOSZ-tag) Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (ASZSZ-tag) Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Össz-Szövetségi Alapító Tagozata (MSZOSZ-tag) Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (SZEF-tag) Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (SZEF-tag)

Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ, MSZOSZ-tag) Mozdonyvezetők Szakszervezete (ASZSZ-tag) Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ, SZEF-tag) Növényolajipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Országos Sportszakszervezet (MSZOSZ-tag) Papíripari Dolgozók Szakszervezete (ASZSZ-tag) Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (LIGA-tag) Pedagógusok Szakszervezete (PSZ, SZEF-tag) Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ) Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete (POMÉSZ) Postás Szakszervezet (MSZOSZ-tag) 90 http://www.doksihu Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Sajtószakszervezet Sütőipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Színházi Dolgozók Szakszervezete (SZEF-tag) Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Társadalmi,

Egyesületi és Alapítványi Munkát Végzők (Civil) Szakszervezete (TEASZ) Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ, ÉSZT-tag) Település Ipari és Szolgáltatási Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Televíziós Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Textilipari Dolgozók Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ, LIGA-tag) Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ, ÉSZT-tag) Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezete (SZEF-tag) Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezete Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (ASZSZ-tag) Vasas Önálló Intézeti Tagozat (ÉSZT-tag) Vasas Szakszervezeti Szövetség (MSZOSZ-tag) Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége (LIGA-tag) Vasutasok Szakszervezete (MSZOSZ-tag) Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ, LIGA-tag) Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet (ASZSZ-tag) Villamosenergia-ipari Dolgozók

Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ, ASZSZ-tag) Villamosenergia-ipari Központi Szakszervezet (ASZSZ-tag) Vízügyi Országos Szakszervezet (SZKSZ-tag) Vízügyi-Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete (VKDSZ, ASZSZ-tag) Vöröskereszt Dolgozóinak Szakszervezete 91 http://www.doksihu 7. számú melléklet Az OÉT tanácskozó tagjai: Szakszervezetek: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Munkástanácsok Országos Szövetsége Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Munkáltatók: Agrár Munkaadói Szövetség Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége Ipartestületek Országos Szövetsége Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Magyar Iparszövetség Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Stratégiai és

Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 92 http://www.doksihu 8.sz melléklet A MSZEIB tagjai: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Munkástanácsok Országos Szövetsége Szakszervezetek Együttműködési Fóruma 93 http://www.doksihu 9. sz melléklet Az EU intézményei: Európai Bizottság Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Bizottsági Irodák Tagországbeli Bizottsági Irodák Directorates-General and Services Permanent Representation Information Officers A Bizottsági Főtitkárság Európai Parlament Miniszter Tanács Más EU-intézmények Az Európai (Unió) Tanács(a) - European Council) Régiós Bizottság Európai Bíróság (Court of Auditors; Court of Justice) Az EU főigazgatóságai (Directorate General) Európai Számvevőszék Gazdasági és

Szociális Bizottság 94 http://www.doksihu 8. FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS WEBLAP JEGYZÉK Irodalom: 1. Európai Magyarországért Alapítvány (1997): Lobbi, érdekérvényesítés 2. DrTálas Miklós (2000): Gondolatok az érdekegyeztetés szabályozásáról, Budapest 3. Rózsa Edit (1998): Civil szervezetek és a lobbyzás 4. VOSZ alapszabály 5. KISOSZ alapszabály 6. Bankszövetség alapszabály 7. Dr Vajdáné dr Horváth Piroska, Zánkai Katalin, Dr Podruzsik Szilárd, Nagy Szilvia (2001): A mezőgazdaság infokommunikációs eszközökkel történő támogatása – Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. megrendelésére 8. Várnai Ferenc (2002): Politizáljanak-e a szakszervezetek? 9. Integráció, 2002/3 szám 10. Oláh Miklós (1998): Önkormányzatok – érdekérvényesítés 11. Harsányi László (2001): A nonprofit szektor jövője Magyarországon 12. Oláh József (2002): Szép tavasz, nyugodt vagy személyes felelősségvállalás Amado Drom 13. Lévai

Katalin, Kiss Róbert (1997): Nők a közéletben 14. Garai István (2000): Célkitűzések, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 15. MGYOSZ alapszabály 16. SZEF programja 17. LIGA alapszabály 18. KSZSZ programja 95 http://www.doksihu 19. MSZOSZ alapszabály 20. Esőember IV évf/ 3sz (2002): Országos civil képviselet 21. Népszabadság (2003 04 14): Csúcsképviselet megválasztására készülnek a civilek 22. Vass Mária Éva (2002): Nemzeti érdekérvényesítés a multilaterális diplomáciában 23. EIT alapszabály 24. Dr Pete Nándor (1997): A termelői érdekérvényesítés szerepe és eszközei az Európai Unióban 25. Péterfi Ferenc: Érdekérvényesítés és szolgáltatások 26. Érdekegyeztetés-Párbeszéd füzetek 27. Útmutató döntéshozók számára a harmadik szektorról Weblapok: 1. Önmagukért beszélnek, avagy érdekérvényesítés a brüsszeli labirintusban http://www.kumhu/euanyag/kozvelemeny/bros/erdekervhtm 2. Mi a szakszervezet?

http://wwwkonfoderaciokhu/1/11htm 3. Mi a fogyasztói érdekvédelem? http://kkapcsolathu/el konyv/legalabb/fogyvhtm 4. wwwokiszhu 5. wwwvoszhu 6. wwwmgyoszhu 7. wwwkisoszhu 8. wwwszefhu 9. wwwliganethu 10. wwwkszszorghu 11. wwwmszoszhu 12. wwwniokhu 96