Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Horváth Rita - A külföldi működő tőke Magyarországon

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export - Import Menedzsment szakirány A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐ TŐKE MAGYARORSZÁGON BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉS Készítette: Horváth Rita Budapest, 2002 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Bevezetés . 5 I. Harminc éve jön a külföldi működő tőke Magyarországra 7 I.1 A külföldi működő tőke Magyarországon 1972-2002 között 7 I.11 A külföldi működő tőke Magyarországon 2002-ben 14 I.2 Előrejelzés 19 I.21 Globális szinten 19 I.22 Közép-kelet európai régió 19 I.23 Magyarország 20 I.3 A külföldi működő tőke ágazati és területi megoszlása 22 I.31 Ágazati megoszlás 22 I.32 Területi megoszlás 24 I.4 A külföldi működő tőke származási ország szerinti megoszlása 26 I.5 Magyarország részesedése a közép-kelet európai régióba áramló külföldi működőtőke-állományból . 28 II. Befektetésösztönzés

a közép-kelet európai régióban és Magyarországon 33 II.1 Befektetésösztönzés a szomszédos országokban 34 II.11 Csehország 34 II.12 Lengyelország 36 II.13 Szlovákia 40 II.14 Románia 42 II.2 A befektetésösztönzés jelenlegi helyzete Magyarországon 45 II.21 SMART HUNGARY 46 II.3 A régi és új támogatási rendszer összehasonlítása 60 3 http://www.doksihu III. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht (ITDH) 62 III.1 Az ITDH bemutatása 62 III.2 Az ITDH szolgáltatásai 64 III.3 Az ITDH tevékenységének finanszírozása 66 III.4 Az ITDH befektetésösztönzési tevékenysége 66 III.41 Az ITDH befektetésösztönzési tevékenységének súlypontjai 66 III.42 Az ITDH befektetésösztönzési tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások. 68 III.43 Az ITDH befektetésösztönzési tevékenységének eredményessége . 70 IV. A külföldi befektetők döntéshozatalának főbb szempontjai 76 Befejezés. 85 Táblázatok és ábrák

jegyzéke . 86 Irodalomjegyzék . 89 MELLÉKLET: A külföldi működő tőke és a hozzá kapcsolódó fogalmak . 94 A 10 legnagyobb külföldi befektető . 98 Beruházási döntések az ITDH menedzselésében 2000. 99 Az ITDH közreműködésével letelepedett és 2001-ben termelést kezdő 101 külföldi cégek . 101 Az ITDH közreműködésével meghozott pozitív beruházási döntések 2001-ben. 102 4 http://www.doksihu Bevezetés A gazdasági fejlődéshez, a világgazdasági tendenciákhoz való sikeres alkalmazkodáshoz az országoknak pénzre, tőkére van szükségük. A világ egyes országai képesek ezen tőkét a rendelkezésükre álló erőforrásokból előteremteni, míg mások – köztük Magyarország is – nem rendelkeznek ilyen jellegű erőforrásokkal, legalábbis nem akkora mennyiségben, amely lehetővé tenné a fejlődéshez szükséges tőkemennyiség biztosítását. Ebből adódóan ezen országok, így hazánk esetében is szükséges a

külföldi működő tőke minél nagyobb mértékű bevonása a gazdaságfejlesztési stratégiába, előmozdítva ezzel az ország gazdasági fejlődését, strukturális átalakulását. Ugyanis a közvetlen külföldi tőkebefektetések egyrészt pótlólagos fejlesztésre adnak lehetőséget, másrészt segítik a piacgazdaság és az azt jellemző gondolkodás és motivációk kialakulását. A magyar gazdaságba a külföldi működő tőke a ’90-es évek eleje óta kapcsolódott be intenzíven, s azóta jelentős szerepet játszott a gazdaság fejlődésében, szerkezetének kedvező irányú átalakulásában és teljesítményének javításában. Bár Magyarország az elmúlt 12 év során eddig még soha nem látott fejlődésen ment keresztül, továbbra sem tudja nélkülözni a beáramló külföldi működő tőkét, mely szükséges a gazdasági szerkezet további fejlesztéséhez, hazánk nemzetközi munkamegosztásba való intenzívebb

bekapcsolódásához, valamint a fejlett ipari országokhoz való felzárkózásunkhoz. Ezen szakdolgozat mindezt szem előtt tartva arra próbál választ adni, hogy Magyarország mit tett és mit kíván tenni a jövőben a külföldi működő tőke megnyerése érdekében, mennyire volt versenyképes a térség országaival szemben a külföldi tőkebefektetésekért folytatott versenyben az elmúlt évek során, illetve milyen kilátásai vannak ezen a téren jelenleg. Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni Dr. Majoros Pálnak és Gazda Gézánénak, akik szakdolgozatom kidolgozását folyamatos tanácsadásukkal, irányadásukkal segítették. Továbbá köszönettel tartozok a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) munkatársainak: Dweik Dórának, Gubis Annának 5 http://www.doksihu és Simon Orsolyának, akik munkámat gyakorlati kérdések megválaszolásával segítették. 6 http://www.doksihu I. Harminc éve jön a

külföldi működő tőke Magyarországra I.1 A külföldi működő tőke Magyarországon 1972-2002 között ! A világ száz legnagyobb vállalata közül hatvannak van magyarországi érdekeltsége, s 2002 júliusáig mintegy 26,7 milliárd euró működő tőke áramlott hazánkba. Ennek a folyamatnak az első lépésére, a 30 évvel ezelőtt született vegyesvállalatok létrehozását engedélyező kormányrendeletre (28/1972 (X.3) PM sz rendelet) emlékeztek 2002 októberében a Joint Venture Szövetség konferenciáján, mely rendelet lehetővé tette a működő tőke bevonását külföldi részvétellel létesített gazdasági társulások formájában.1 Igen összetett feltételrendszere miatt – többek között előírta, hogy a külföldi tőke nem haladhatja meg a 49%-ot, a vegyesvállalat nem folytathattak termelőtevékenységet, valamint mindehhez nagyon bonyolult engedélyezési eljárás is kapcsolódott – azonban nehézkes volt ezen vállalatok alapítása.

Mindazonáltal a bevezetett szabályozás önmagában fontos lépés volt: a világgazdasági nyitás egyik kezdő lépésének tekinthető. ! A 80-as évek során javult a külföldi tőke megítélése, melynek hatására jóval nagyobb kedvezményeket tartalmazó rendeletek, könnyítések léptek életbe. Mégis az eredmény lehangoló volt, mivel 18 év alatt (1972-1990) mindössze 569 millió USD működő tőke áramlott be Magyarországra.2 ! 1988 a fordulat éve volt, mikor is a Parlament elfogadta a külföldi befektetéseket szabályozó törvényt (1988. évi XXIV sz törvény a Külföldiek Magyarországi Befektetéséről), mely a következő főbb rendelkezéseket tartalmazza: - jogi garanciákat nyújt az államosítással szemben - engedélyezi a szabad tőketranszfert és profit szabad repatriálhatóságát - engedélyezi a 100%-os tulajdonrészesedést és a társasági forma szabad megválasztását - biztosítja a nemzeti elbánás elvét -

biztosítja a tárgyi apport vám- és áfamentességét, valamint a know-how, a védjegy és a szabadalom törzstőkeként való számbavételét 1 2 Peredi Ágnes: Harminc éve jön a külföldi tőke, Népszabadság, 2002. október 4 A külföldi működő tőke Magyarországon 1999-2000, Központi Statisztikai Hivatal, 2002, pp. 100 7 http://www.doksihu - lehetővé teszi a külföldi állampolgárok számára vezető tisztségviselői pozíció betöltését - valamint elsősorban adó jellegű kedvezményeket biztosít a beruházni szándékozónak (5 M Ft vagy legalább 20%-os arányú külföldi tulajdonrész esetén 20%-os adókedvezmény)3 ! A külföldi működő tőke még nagyobb mértékű beáramlását serkentette az 1989-ben elfogadott átalakulási törvény (1989. évi XIII törvény a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról), mely már a működő tőke privatizációba való bekapcsolódását is lehetővé tette.4

! A rendszerváltást követően Magyarország továbbra is törekedett a külföldi tőke bevonására; a kelet-európai régióban elsőként nyitotta meg piacát és teremtette meg a piacgazdaság olyan intézményrendszerét, amely kedvező környezetet biztosított a külföldi befektetők számára. ! Ezen időszak alatt beáramló külföldi tőke azonban nem oldotta meg a magyar gazdaságban jelentkező gondokat, mivel nem változtatta meg lényegesen a gazdasági struktúrát, nem járult hozzá a technikai-technológiai színvonal emeléséhez és a világpiaci versenyképesség növekedéséhez. Ennek oka a következőkben keresendők: a külföldi vállalkozók zöme a rugalmas, kis kockázatot, de nagy profitot ígérő területekre ruháztak be, valamint a beruházott tőke nagysága csak a 20%-os adókedvezmény igénybevételének határáig terjedt. Így 1990. decemberében a Parlament módosította a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi

XXIV sz törvényt Tovább liberalizálták a külföldi tulajdoni részesedésű vállalatok működését és biztosították számukra mindazon kedvezményeket, melyek a belföldi vállalatokat is megillették. ! Ennek köszönhetően 1990-től a korábbinál nagyobb ütemben növekedett a vegyesvállalatok száma (1990-ben már 5693 külföldi érdekeltségű vállalkozást regisztráltak) és a befektetett külföldi működő tőke volumene.5 (lásd. 1sz táblázat) ! 1991-ben a külföldi működőtőke-beáramlás 1,6 Mrd USD értéket ért el, majd ezt követően fokozatosan növekedett. 1994-ben azonban jelentősebb csökkenés 3 Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999, pp 197. 4 Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999, pp 197. 5 A külföldi működő tőke Magyarországon 1999-2000, Központi Statisztikai Hivatal, 2002, pp. 10 8 http://www.doksihu

figyelhető meg, melynek oka feltehetően a kormányváltásban, valamint a privatizáció ideiglenes lelassulásában keresendő. 1.sz táblázat A közvetlen külföldi működőtőke-befektetések alakulása (flow) Magyarországon (1990-2001) Év Külföldi működőtőkebeáramlás (millió USD) 1990 900 1991 1.614 1992 1.641 1993 2.481 1994 1.320 1995 4.570 1996* 2.040 1997* 2.107 1998* 1.946 1999* 1.944 2000* 1.597 2001* 2.432 Forrás: MNB *részvény és egyéb tulajdonosi részesedés + tulajdonosi hitelek Privatizáció: ! A privatizáció kezdetben spontán folyamat volt, amelynek célja nem a költségvetési bevételek növelése, hanem sokkal inkább a vállalati forrásbevonás volt. Az Antallkormány (1990-1993) véget vetett a spontán privatizációnak, és a pályáztatáson alapuló készpénzes privatizáció módszerét részesítette előnyben a kuponos privatizációval szemben, a zöldmezős beruházásokat pedig különféle

kedvezményekkel külön ösztönözte.6 6 Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999, pp 199. 9 http://www.doksihu ! 1993-ban kisebb mértékben módosították a privatizációs stratégiát: egyrészt törekedtek minél nagyobb tulajdon hazai kézbe juttatására, másrészt ösztönözték a nagyvállalatok külföldiek általi megvételét. Ebben az évben privatizálták a Magyar Külkereskedelmi Bankot, valamint a MATÁV 30%-át, mely így az 1993-as évben 880 M USD privatizációs bevételt jelentett. ! 1995-ben a privatizáció felgyorsult (lásd 1.sz grafikon), összesen 3025 millió USD értékű állami vagyon került értékesítésre, így a külföldi működőtőke-beáramlás elérte csúcsértékét, mintegy 4,5 Mrd USD-t. Ebben az évben került sor az áram- és gázszolgáltatók, a MATÁV újabb 30%-ának, a MOL Rt és az OTP privatizálására.7 ! A befektetések jelentős hányada 1997-ig a

privatizációhoz kapcsolódott, majd 1998-1999-ben ezen folyamat fokozatos lassulása, s a zöldmezős beruházások egyre nagyobb szerephez jutása következett be. 1.sz grafikon K ülföldim ûködõ tõke M agyarországon M illió U SD 5000 Privatizáció Zöldmezős beruházás 4000 3000 2000 1000 0 91 92 93 94 95 96 97 98 99 2000 2001 Source:H ungarian NationalBank Forrás: ITD Hungary 7 Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999, pp 200. 10 http://www.doksihu ! 1998-ban a zöldmezős beruházók között a legnagyobb amerikai multinacionális vállalatok szerepeltek, így a General Motors, a Ford, a Coca Cola, az IBM stb. A multinacionális cégek közel 20 M USD feletti beruházásai mellett jelentős számú befektetésre került sor a kis-és közepes vállalkozások részéről is.8 ! 1997-1998-tól a magyraországi működőtőke-áramlásokat a korábbi évektől eltérően 4 új tendencia

jellemezte:9 1. Az évek során jelentősen átalkult a befektetések belső szerkezete 1996-tól az apport vámkötelessé válása miatt fokozatosan megszünt. A nagyberuházók egyre inkább a vámszabad területi befektetések lehetőségét vették igénybe, kiküszöbölve így nemcsak az apportot, de a folyó behozatal vám- és áfaterheit, valamint az árfolyamkockázatot is. 2. Ugyanakkor 1996-tól jelentőssé vált a befektetéseken belül a tulajdonosi hitelek aránya. Ezen jelenség egyfelől arra utal, hogy a 90-es évek első felében a privatizáció révén, illetve a zöldmezősen létrehozott vállalkozások fejlesztésbe kezdtek. Másfelől a jelek szerint e fejlesztéseket növekvő mértékben az anyavállalattól kapott kölcsönök finanszírozásával valósították meg. 3. A működőtőke befektetések 1997-ig terjedő időszakában a profitrepatriálás csekély volt, majd 1998-ban a profitkivonás az előző évhez képest több, mint kétszeresére

nőtt és megközelítette az 1 Mrd USD-t. A jelentős növekedésnek részben egyszeri oka volt (a multinacionális vállalatok egy részének az ázsiai válság nagy veszteséget okozott), részben azonban már tartós tendenciák kezdetét is jelezte. 1999-ben a profitrepatriálás az 1998-as évtől alig lemaradva 883 millió USD-t tett ki. Ezen jelenség természetesnek tekinthető, mivel a magyarországi működőtőkeberuházások érett szakaszukba léptek, nyereségessé váltak, s a tulajdonosok igényt tartottak a megtermelt jövedelem egy részére. A mintegy 20 Mrd USD-t megközelítő működőtőke-állomány esetén az 1 Mrd USD körüli repatriálás normálisnak mondható. 8 Magyarország külgazdasága 1998, Külügyminisztérium, 1999. június, pp 34 Antalóczy Katalin-Sass Magdolna: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon, Közgazdasági Szemle, XLVII. évfolyam, 2000. május, pp

487-488 9 11 http://www.doksihu 4. A működőtőke-export megjelenése: a magyar vállalatok külföldi tőkebefektetései 1995-ben 43 millió USD-t tettek ki, ezt követően a tőkeexport fokozatos növekedése indult meg. A magyar működőtőke-export kezdetben egy–egy nagyobb magyar vállalat külföldi tőkekihelyezéséhez kapcsolódott, majd 2000-2001-től állandósult folyamattá vált. A közvetlen külföldi működőtőke-beáramlás további elemzése előtt felhívnám a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2000-től a folyó fizetési mérleg adatait, ezen belül a külföldi működőtőke-beáramlást EUR-ban tarja nyilván. Így ezt követően az elemzés során felmerülő adatok USD helyett EUR-ban jelennek meg. Ezen váltás kisebb számbeli eltérést okoz az USD árfolyam és az EUR árfolyam különbsége miatt. A könnyebb átláthatóság érdekében a 2.sz grafikon szemlélteti a 2000-es év előtti és az azt követő időszak

működőtőke-beáramlását EUR-ban kifejezve. 2.sz grafikon Közvetlen külföldi tőkebefektetések Magyarországon 1996-2001 (millió EUR) 3000 2715 2500 1922 2000 1815 1849 1815 1603 1783 1632 1567 1465 1426 1500 1260 1083 1000 555 500 388 319 318 282 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Közvetlen külföldibefektetések M agyarországon,Ebbõl: részvény,egyéb tulajdonosirészesedés tulajdonosihitelek Forrás: MNB* * Magyarország külgazdasága 2000, Külügyminisztérium, 2001. június, pp 27 illetve Magyarország külgazdasága 2001, Külügyminisztérium, 2002. június, pp 35 12 http://www.doksihu ! Az 1996-2000 közötti időszakban a közvetlen külföldi tőkebefektetések nagysága viszonylag azonos tendenciát mutatott: 1996-tól a Magyarországra beáramló külföldi működő tőke évi 1,8-1,9 millió EUR-t ért el, míg 2000-ben kisebb visszaesés tapasztalható. (lásd 2 Grafikon) ! Ezt követően 2001-ben különös jelenség

figyelhető meg: a világgazdasági tendenciákkal ellentétben (2001-ben 51 százalékkal csökkent a globális külföldi működőtőke-áramlás) a magyarországi tőkebeáramlás lényegesen felgyorsult, melynek hatására a közvetlen külföldi tőkebefektetések 2001-ben 2.715 millió EUR-t tettek ki, ami 52,3%-al haladta meg az azt megelőző évben mért értéket (1.783 millió EUR)10 ! A korábbi évekhez képest markáns változást mutat a magyarországi közvetlen tőkebefektetések belső szerkezete: módosult a részvény, egyéb tulajdonosi részesedés és a tulajdonosi hitelek közötti arány az utóbbi javára. Mindez a befektetők óvatosságára, a gyors tőkevisszavonás lehetőségére utal. ! A befektetések alakulását jelentősen befolyásolta a Deutsche Telekom-MatávWestel –ügylet, amelynek során a MATÁV 2001 decemberében megvásárolta a Deutsche Telekom-tól 920 millió EUR-ért a Westel 49%-os részesedését. A tranzakciót a MATÁV a

Deutsche Telekom által nyújtott hitelből finanszírozta. Ezen vállalkozási ügylet nélkül a részvény és tulajdonosi részesedés 2001. évi növekménye 2 Mrd EUR-t tett volna ki, míg a tulajdonosi hitelek emelkedése a 700 millió EUR-t is elérte volna. ! Összességében a közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya Magyarországon 2001. december végén 25898 millió EUR volt, melyből a részvény és egyéb tulajdonosi részesdés 20.678 millió EUR-t, míg a tulajdonosi hitelek 5.220 M EUR-t értek el (lásd 3sz garfikon)11 10 Magyarország külgazdasága 2001, Külügyminisztérium, 2002. június, pp 35 Magyarország külgazdasága 2001, Külügyminisztérium, 2002. június, pp 38 11 13 http://www.doksihu 3. sz garfikon Közvetlen tőkebefektetések állománya Magyarországon (M EUR) 30000 25898 25000 21347 19095 20000 20678 17946 16226 1999. dec 31 2000. dec 31 15000 2001. dec31 10000 2869 3401 5000 5220 0 Közvetlen

tőkebefektetések Magyarországon, ebből részvény, egyéb tulajdonosi részesedés tulajdonosi hitelek Forrás: MNB* I.11 A külföldi működő tőke Magyarországon 2002-ben ! 2002-ben a magyarországi külföldi tőkebefektetések drasztikus mértékben visszaestek: A Magyar Nemzeti Bank által publikált I. negyedéves adatok alapján a működőtőke-beáramlás 181 millió EUR-ra zsugorodott, mely mindössze 20,5%-a az előző év azonos időszakában mért értéknek. A részvények és tulajdonosi hitelek körében 244 M EUR-s beáramlás, a tulajdonosi hitelek körében pedig 63 millió EUR-s kiáramlás mutatkozott.12 ! Ezen kedvezőtlen tendencia tovább folytatódott: az idei első hat hónap gyengélkedése után a működőtőke-import mindössze 474 millió EUR-t ért el, miközben a gazdasági növekedés tempójának megtartásához szakértők szerint évente legalább 2-2,5 millió EUR-ra volna szükség.13 ! Várhatóan a 2002-es év már nem hoz sok

változást, így összesen 1-1,5 milliárd működőtőke-importra számíthatunk. * Magyarország külgazdasága 2001, Külügyminisztérium, 2002. június, pp 38 www.gmhu 13 Farkas Zoltán: Halmozódó hátrányok, HVG, XXIV. évfolyam, 35 szám, 2002 augusztus 31, pp 8789 12 14 http://www.doksihu ! Ebből adódóan Magyarország mind a működőtőke-import, mind az egy főre jutó összes befektetett tőke tekintetében lemaradt régióbeli versenytársaihoz képest. Ennek részletes elemzésére azonban még a későbbiekben külön kitérek. A visszaesés okai a következendőkben keresendők: ! A nemzetközi szervezetek és kutatóintézetek az elmúlt másfél évben: - a költségvetés átláthatatlanságát, - a közbeszerzés megkerülését, - a hatósági árak leszorításával elkövetett központi jövedelemelvonást a privatizált energiatermelő és gyógyszeripari cégektől, - valamint a magánosítás leállítását rótták föl a

kormánynak.14 ! A választási kampány során elhangzott szélsőséges politikai szólamok (Orbán Viktor tőkeellenes kirohanásaival, mely az Magyar EU-bővítési Üzleti Tanács (HEBC) által kiadadott jelentésében is megemlítésre került) tovább bizonytatanították a befektetőket. ! Mindemellett a gazdaságpolitika forszírozza a bérek emelését: a legutóbbi adatok szerint az idei első félévben a reálkeresetek 11,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, melynek hatására az egységnyi termelésre jutó munkaerőköltség drasztikusan megemelkedett.15 Mindez azt eredményezte, hogy megindult a ‘90-es években letelepedett, alacsonyabb hozzáadott értékű termékeket gyártó külföldi vállalatok Magyarországról történő kivonulása. Másrészt azonban a magyar ösztönzőrendszer nem alkalmazkodott időben az új helyzethez, nem alakította ki azon feltételeket, melyek a fejlett ágazatokban tevékenykedő cégek beruházásai számára

vonzóvá tették volna Magyarországot, így jelenleg a külföldi működőtőke-beáramlás nagymértékű visszaesése figyelhető meg. 14 Farkas Zoltán: Halmozódó hátrányok, HVG, XXIV. évfolyam, 35 szám, 2002 augusztus 31, pp 87 Farkas Zoltán: Halmozódó hátrányok, HVG, XXIV. évfolyam, 35 szám, 2002 augusztus 31, pp 8789 15 15 http://www.doksihu Szükséges lépések: ! Magyarország makrogazdasági stabilitásának fenntartása ! Infrastruktúra fejlesztése ! A szakképzés igazítása a gazdaság igényeihez ! Komplex befektetésösztönzési program kidolgozása ! A túlzott bürokrácia megszűntetése ! A korrupció visszaszorítása ! Lehetséges megoldásként merül fel a privatizáció folytatása, mivel a zöldmezős beruházások hiányában ez pótolhatná az elmaradó tőke-importot.16 A privatizáció jelenlegi alakulása: ! Jelenleg (2002) még 675 milliárd forint (2002. januárjában könyv szerinti értéken) értékű

vagyonkezelő állami szervezet tulajdon 2002. privatizálható, júniusában mely kinevezett privatizálását a új a vezetése legmegfelelőbb időben kívánja megvalósítani. ! 2002. őszén a kormány elfogadta az ÁPV Rt új vagyonpolitikai irányelveit, valamint rövid és hosszú távú üzletpolitikai elképzeléseit. A vagyonpolitikai irányelvek szerint az állam vállalati részesedéseinek nagy részét gyorsított ütemben kívánja eladni, így 2004-ig közel száz cég értékesítése valósulhat meg abból a 180 vállalatot tartalmazó portfólióból, amely az ÁPV Rt. által kezelt és a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) átadandó cégeket tartalmazza.17 Az új privatizációs program eredményeképpen az állam vállakozói vagyona 2004 végére csaknem 320 milliárd forinttal csökkenhet.18 A következő két év folyamán (2005-2006) pedig a vagyon további 155 milliárdos apasztását tervezik. A vagyonkezelési alapelvekről szóló dokumentum

alapján 2006 végére az ÁPV Rt. portfóliójában tartós vagyonkezelésre összesen 200 milliárd forint értékű vagyon maradhat.19 16 Farkas Zoltán: Halmozódó hátrányok, HVG, XXIV. évfolyam, 35 szám, 2002 augusztus 31, pp 8789 17 Startol a privatizációs „rali”, Világgazdaság, 34. évfolyam, 207 szám, 2002 október 30, címlap 18 Változó privatizációs irányelvek, Világgazdaság, 34. évfolyam, 197 szám, 2002 október 11, pp 9 19 Startol a privatizációs „rali”, Világgazdaság, 34. évfolyam, 207 szám, 2002 október 30, címlap 16 http://www.doksihu ! Salgó István, a pénzügyminisztérium privatizációért felelős helyettes államtitkára, a magyar gazdaság versenyképességének és hatékonyságának növelését jelölte meg a magánosítás egyik céljaként. “A privatizáció révén befolyó bevételekkel az állam a kormányprogramban megjelölt infrastruktúrális, humán- és egészségügyi fejlesztésekhez biztosít

forrást”- fogalamazott.20 ! A közeljövőben értékesítésre kerülő állami vállalatok: - Magyar Posta Rt. (2005) - Postabank Rt. (2003) - Szerencsjáték Rt. (2003) - Richter Gedeon Rt. - Magyar Villamos Művek Rt. (2006) - Mol Rt. - Malév Rt. (2003) - Mahart Rt. (2003) - Dunaferr társaságcsoport (2003) - Hungaropharma Rt. - Agrárgazdasági társaságok (2004) 20 - Tokaj Kereskedőház Rt. (2004) - Bábolna Rt. (2004) - Földhitel- és Jelzálogbank Rt - Konzumbank Rt. - Volán társaságok (2006) Ismertetett privatizációs stratégia, Világgazdaság, 34. évfolyam, 210 szám, 20002 október 31, pp 5 17 http://www.doksihu 4.sz grafikon Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának értékesítéséből tervezett bevételek Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának értékesítéséből tervezett bevételek (milliárd forint) 250 214 192 200 196 150 100 50 25,5 4 0 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: PM* * Startol a privatizációs

„rali”, Világgazdaság, 34. évfolyam, 207 szám, 2002 október 30, címlap 18 http://www.doksihu I.2 Előrejelzés I.21 Globális szinten ! Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által kiadott 2002. évi Globális Befektetési Jelentés szerint 2001-ben 51 százalékkal, 735 milliárd USD-ra csökkent a globális külföldi működőtőke-áramlás, ami az elmúlt 30 év legjelentősebb visszaesésének számít.21 Az EIU szakértői úgy vélik, hogy a szeptember 11-i USA elleni terrorakciók nem gyakoroltak jelentősebb hatást a tőkeáramlásra, a visszaesés elsősorban a világgazdaság lassulásának és egyéb, korábban kezdődött kedvezőtlen trendeknek a következménye. ! A jövőre tekintve: mind a „Következő működőtőke-áramlási boom” címet viselő, a 2002-2006-os időszakra vonatkozó előrejelzést tartalmazó EIUtanulmány, mind a Világbank által kiadott tanulmány arra számít, hogy 2002ben - a tavalyi visszaesés

után - mérsékelten fokozódik a globális működőtőkeáramlás, majd 2003-től erőteljes fellendülés várható e téren. ! Továbbra is az USA marad az első számú befogadó, amely az összes külföldre kihelyezett működő tőke mintegy negyedét szippantja fel. Ugyanakkor az EU mint egész – a belső uniós tőkeáramlást is beszámítva – az USA-nál is több tőkét vonz majd, miközben első számú tőkekihelyező térség marad. ! A tőkeáramlás a jövőben is földrajzilag koncentrált lesz, s az első 10 tőkebefogadó ország szívja fel az összes kihelyezett működő tőke mintegy kétharmadát – vélik az EIU szakértői.22 I.22 Közép-kelet európai régió ! A 2001-es visszaesés ellenére a Közép-Kelet-Európa országaiba áramló külföldi működő tőke 2 %-kal, a 2000. évi 26,5 milliárd USD-ról 27 milliárd USD-ra emelkedett az elmúlt év során.23 A régió országai az EIU szerint a jövőben is 21 www.fnhu/arhiv/hirek

Jövőre újabb tőkeáramlási boom, Világgazdaság, 34. évfolyam, 53 szám, 2002 március 18, pp 1 (címlap) 23 www.fnhu/arhiv/hirek 22 19 http://www.doksihu kiegyensúlyozott beáramlásra számíthatnak és továbbra is a legnépszerűbb befektetési célpontnak fognak számítani. ! Fontos megjegyezni, hogy mind az EIU, mind pedig a Világbank szakértői úgy látják, hogy elsősorban nem a világgazdasági folyamatok, hanem sokkal inkább az egyes országok gazdaságának fejleményei alapján döntenek a befektetők. 2.sz táblázat Működőtőke-áramlás térségünkbe (Mrd USD) 2002-2006* Csehország 5,06 Lengyelország 7,44 Magyarország 2,34 Szlovákia 1,54 *előrejelzés, évi átlagos Forrás: EIU I.23 Magyarország ! Magyarország az 1997-2001 közötti időszakot átfogó EIU üzleti környezeti ranglistáján a világ vizsgált (s a világ működőtőke-áramlásának 95%-át befogadó) 60 állam között a 27. helyet foglalja el, s megelőzi

összes régióbeli társát. Sőt, a legújabb EIU tanulmány (2002-2006) előrejelzése szerint egy hellyel előbbre is került a listán, így jelenleg a 26. legvonzóbb beruházási terepnek számít. Mindemellett Magyarország az egyetlen kelet-közép európai ország, amely mindkét említett korszakra „jó” minősítést kapott az EIU-tól.24 ! Az előrejelzések szerint Magyarország 2002 és 2006 között évente átlagosan 2,34 Mrd USD működőtőke-beáramlással számolhat, mely a világban befektetett összes ilyen tőke 0,24%-át teszi ki.25 Magyarország biztató kilátásait az EIU szakértői a kínálati oldalon az elmúlt években végrehajtott mélyreható 24 Jövőre újabb tőkeáramlási boom, Világgazdaság, 34. évfolyam, 53 szám, 2002 március 18, pp 1 (címlap) 25 Jövőre újabb tőkeáramlási boom, Világgazdaság, 34. évfolyam, 53 szám, 2002 március 18, pp 1 (címlap) 20 http://www.doksihu reformokkal indokolja; melyek szerintük a

gazdaság legtöbb területén éreztetik hatásukat. ! A jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet egy sor, a magyar üzleti környezetet potenciálisan beárnyaló tényezőre is. Ezek között a korrupciót, a túlzott bürokráciát, a makrogazdasági stabilitásra leselkedő veszélyeket – főként a növekvő fiskális egyensúlyi zavarokat -, továbbá az egységnyi termelésre jutó munkaerőköltség gyors emelkedését említik.26 ! Magyarországnak a jövőben törekedni kell ezen kedvezőtlen tényezők enyhítésére, estleges megszüntetésére, mivel csak így tarthatja meg jelenlegi befektetőit és vonzhat újakat. 26 Meddig tart a hazai tőkevonzás?, Világgazdaság, 34. évfolyam, 124 szám, 2002 június 28, pp 1 (címlap) 21 http://www.doksihu I.3 A külföldi működő tőke ágazati és területi megoszlása I.31 Ágazati megoszlás ! A ’90-es évektől kezdődően a magyarországi külföldi működőtőke-állomány jelentős ágazati

koncentrációt mutat. ! 1989 és 1992 között a külföldi működő tőke a kevésbé tőkeigényes, gyors megtérülést ígérő kereskedelembe és bizonyos szolgáltatásokba áramlott, majd ezt követően a termelőszféra, ezen belül a feldolgozóipar és gépipar felé fordult. ! A feldolgozóipar a ’90-es évek elején elsődleges befektetési terepnek számított, noha kezdeti 50%-os aránya a külföldi működő tőke tejes állományán belül 1992-től csökkenő tendenciát mutatott. A nagy arányú részesedés egyrészt annak köszönhető, hogy a privatizáció kezdetén a feldolgozóipari cégek magánkézbe adására viszonylag korán került sor. Másrészről az a hatás játszik szerepet, hogy a külföldi befektetők a gazdasági átmenet kezdetén a kisebb befektetést igénylő, alacsony hozzáadott értékű termékeket kibocsátó, nagyrészt kevésbé képzett munkaerőt foglalkoztató alágazatokban szereztek részesedést, amely akkor

nemzetgazdasági szinten magas arányt biztosított a külföldi működő tőkéből a feldolgozóiparnak.27 ! Ezt követően a privatizáció súlypontja áttevődött a magas jegyzett tőkéjű energiaszolgáltató cégekre és a külföldi befektetők érdeklődése fokozatosan az „igényesebb”, magasabb hozzáadott értékű termékeket előállító, képzett munkaerőt foglalkoztató alágazatok felé fordult. ! 1996-tól továbbra is a feldolgozóiparba érkezett a legtöbb működő tőke (elsősorban a gépipar, vegyipar és élelmiszeripar mutatkozott vonzó terepnek), de egyre jobban növekedett az ingatlanügyek, a bérbeadás, a gazdasági tevékenységet segítő, a pénzügyi, illetve az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatásokba történő befektetések részesdése, bár továbbra is a feldolgozóipar szívta fel a legtöbb külföldi tőkét. (lásd 3sz táblázat) 27 Oszlay András: Elméletek és tények a külföldi

működőtőke-befektetésről, MNB, 1999. szeptember, pp.19 22 http://www.doksihu 3.sz táblázat A külföldi befektetések megoszlása ágazatonként (1991-2000) Ágazatok A külföldi befektetések aránya (%) 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 0,5 0,7 1,2 1,2 1,2 1,2 0,9 0,9 1,1 1,1 Bányászat 1,0 1,8 1,3 1,1 0,9 1,2 1,1 0,5 0,4 0,4 Feldolgozóipar 55,9 54,1 49,9 48,6 42,5 39,6 39,1 38,1 37,4 36,8 Villamosenergia-, gáz- 0,0 0,6 0,8 0,5 13,2 14,2 13,8 14,3 11,1 9,4 Építőipar 4,3 4,1 3,9 4,7 3,5 3,7 2,5 1,6 1,5 1,2 Kereskedelem, javítás, 12,5 14,3 13,6 14,1 12,0 11,9 12,8 12,2 12,1 12,4 3,4 3,2 3,9 3,6 2,5 2,5 2,5 1,7 1,9 1,8 2,0 2,0 8,7 7,9 9,0 8,8 7,7 6,7 8,2 7,7 11,3 9,5 7,3 8,9 8,1 8,9 10,6 11,4 10,4 11,3 8,2 8,8 8,5 8,5 6,4 7,3 8,3 11,1 13,5 15,7 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 és 0,4 0,1 0,2 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1

0,1 0,1 közösségi, 0,4 0,8 0,6 0,6 0,5 0,5 0,6 1,4 2,1 1,9 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gőz- és vízellátás karbantartás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai Ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi szociális ellátás Egyéb személyi szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Forrás: A külföldi működő tőke Magyarországon 1994 és 1995-1996, KSH Statisztikai Évkönyv, 1993, 1997* valamint Magyarország külgazdasága 1998 (Külügyminisztérium) és A külföldi működő tőke Magyarországon 1999-2000 (KSH) * Dr. Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999, pp 203. 23 http://www.doksihu ! 2001-ig a befektetett összes külföldi működő tőke mintegy 36%-a a

feldolgozóiparba áramlott. Emellett jelentős a részesedése az ingatlanügyeknek és gazdasági szolgáltatásoknak (16%), valamint a pénzügyi tevékenységeknek és a kereskedelemnek (12%-12%-os részesedéssel) (5.sz grafikon) 5.sz grafikon Magyarországi közvetlen külföldi tőkebefektetések Ingatlanügyek gazdasági szolg. 16% Pénzügyi tevékenység Szállítás, 12% raktározás, posta-távközlés 8% Ágazati megoszlás Feldolgozóipar 36% Egyéb 6% Kereskedelem javítás 12% Építőipar 1% (Kummulatív) Villamosenergia-gázgőz-víz ellátás 9% Source: Central StatisticalOffice Forrás: ITD Hungary I.32 Területi megoszlás ! A magyarországi közvetlen külföldi befektetések régiók és megyék szerinti megoszlása a ’90-es évek óta érdemleges változást nem mutatott, továbbra is Közép-Magyarország és Budapest túlsúlya jelentős. ! A KSH 2001-es adatait megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a hazánkban tevékenykedő 26.645

külföldi érdekeltségű vállalkozás több mint felének KözépMagyarországon (16329), ezen belül is nagyobb arányban Budapesten (14322) van székhelye. (lásd 4sz táblázat) ! Ezen vállalkozások cégbíróságon bejegyzett összes külföldi tőkéje 2049,8 milliárd forint, mely az összes külföldi beruházás 70%-át adja. A maradék 30%-on az ország többi régiója osztozik: míg a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli területekhez tartozó megyékben 7%-os, addig az ország többi területének elenyészően csekély volt a részesedése. 24 http://www.doksihu 4.sz táblázat Gazdasági szervezetek (2001) Megye, régió Regisztrált Működő szervezetek száma, 2001. december 31 Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Külföld ÖSSZESEN 363 748 118 166 481 914 44 511 32 712 45 470 122 693 49 992 28 475 38 932 117 399 47 091 45 224 25 817 118 132 56 443 29 334 17 017 102 794 49 413 34 027 46 151 129 591 53 766 33 575 47 273 134 614 694 1 207 831 258 022 94 932 352 954 35 035 27 379 33 535 95 949 41 775 22 005 28 550 92 330 35 967 28 593 20 437 84 997 46 747 24 279 14 728 85 754 39 774 25 974 38 354 104 102 42 639 26 983 37 549 107 171 314 923 571 Forrás:KSH 25 Ebből: Külföldi érdekeltségű működő vállalkozások 2000. dec31 vállalkozások külföldi tőkéje száma, 2001. száma milliárd Ft december 31. 239 426 14322 1674,4 88 954 2007 375,4 328 380 16329 2049,8 32 437 429 99,2 24 837 562 100,6 29 605 810 26,3 86 879 1801 226,1 38 150 1217 121,8 19 386 729 69,1 25 435 864 19,4 82 971 2810 210,3 32 230 780 25,8 25 068 537 18,0 18 244 277 8,3 75 542 1594 52,1 41 241 385 104,7 21 489 300 46,4 12 659 159

16,3 75 389 844 167,4 35 906 299 53,5 23 129 251 32,0 34 704 682 20,3 93 739 1232 105,8 38 697 826 35,5 24 120 246 28,7 34 544 963 59,8 97 361 2035 124,0 314 840 575 26645 2935,5 http://www.doksihu ! Jellemző, hogy a Közép-Magyarországon bejegyzett külföldi érdekeltségű vállalatok nagy része nemcsak helyben, hanem az ország egész területén végzi tevékenységét. Ilyen például a német érdekeltségű távközlési óriás a MATÁV, ilyen a több gazdasági ágazatban érdekelt General Electric, ilyenek a pénzintézetek és biztosítók (pl. Raiffeisen Bank, CIB Bank, a biztosítók közül a Generali-Providencia vagy a Nationale-Nederlanden), valamint az ország szinte minden megyeszékhelyén számos bevásárlóközpontot üzemeltető Plaza Centers Europe.28 ! A megindult infrastruktúrafejlesztések: autópálya építések, vasútvonal konstrukciók, telefonhálózatok bővítése, az energetikai rendszerek további építése, banki szolgáltatások

kiterjesztése, ipari parkok, vállalkozási övezetek létrehozása egyre jobban érzékeltetik hatásukat, így vélhetően nőni fog a letelepedési hajlandóság a fővárostól távol eső területeken is. I.4 A külföldi működő tőke származási ország szerinti megoszlása ! Bár évről évre változik a külföldi működőtőke-befektetők származási ország szerinti rangsora, óriási meglepetések nem igen vannak e téren. Németország, Hollandia, Ausztria és az Egyesült Államok a kezdetektől élénk aktivitást mutatott: e négy államnak köszönhető a működőtőke-befektetések mintegy háromnegyede. Maga a lista – ezen belül az egyes országok sorrendje – változó köszönhetően egy-egy nagyobb beruházásnak.29 ! A 2001-ig a beáramlott működőtőke-befektetések 25%-a Németországból érkezett, így Németország foglalja el a befektetői rangsor első helyét. Második helyen Hollandia áll 23%-os részaránnyal, míg a harmadik helyet

Ausztria foglalja el 13%os részesedéssel. (6sz grafikon) 28 Haász János: Ezermilliárdok Budapestnek – A hazánkban lévő külföldi érdekeltségű cégek több mint felét a fővárosban tartják nyilván, Népszabadság, 2002. július 18, (wwwnolhu) 29 Tőkebefektetések: változó rangsor, Világgazdaság, 34. évfolyam, 152 szám, 2002 augusztus 7, pp 4 26 http://www.doksihu 6.sz garfikon Magyarországi közvetlen külföldi tőkebefektetések országok szerinti megoszlása Kummulatív Nagy-Britannia 1% Franciaország 7% Olaszország Svájc 3% 2% Belgium 4% Japán 2% Ausztria 12% Egyéb 13% USA 8% Hollandia 23% Németország 25% Forrás:KSH Forrás: ITD Hungary ! Fontos megemlíteni a 2001-es év legszámottevőbb változását: Hollandia 646,5 millió EUR-s kivonással a 2000. évi elsőből (515,4 millió euró) 2001-re „utolsó” lett a befektetői rangsorban. 2001-ben a legjelentősebb befektető Németország volt 39%-os részesedéssel, míg a

második helyen Japán állt 18%-os részaránnyal, köszönhetően a Suzuki újabb befektetéseinek. Ausztria továbbra is kiemelkedő befektető 13%-os részesedésével. 27 http://www.doksihu I.5 Magyarország részesedése a közép-kelet európai régióba áramló külföldi működőtőke-állományból ! A közép-kelet európai térség államainak részesedése a világban áramló összes külföldi működő tőkéből más régiók gazdaságaival való összehasonlításban viszonylag alacsony, 2000-ben mindössze 2,0%-ot, 124.715 millió USD-t ért el (fejlett országok: 66,7%, fejlődő országok: 31,3%).30 Különös jelenség figyelhető meg 2001-ben: míg a világban mozgó befektetésekre szánt működő tőke mennyisége 51%-al csökkent, addig a közép-kelet európai országok részesedése 3,6%-ra emlekedett, ezen érték azonban még mindig csekélynek mondható.31 ! A külföldi működő tőke beáramlását illetően az egyes közép-kelet európai

államok között nagyfokú koncentráció figyelhető meg. 1995-ig három ország: Magyarország, Lengyelország és Csehország 82%-ban részesedett a térséget érintő külföldi működőtőke-beáramlásból. Ezen időszak alatt Magyarország minden mutató szerint első helyen állt, ám mára már világosan látható, hogy a külföldi működő tőkéért folytatott verseny kiéleződésének hatására vezető szerepét elvesztette.32 Jelenlegi helyzet elemzése ! A térség államainak a működő tőkéért folytatott versenyben elfoglalt jelenlegi pozíciójának bemutása és Magyarország lemaradását kiváltó okok feltárása során a következő szempontokat kell figyelembe venni: egyrészt az országok fejlődésük más-más szakaszában vannak; nem mindegy az sem, hogy milyen adatokat vetünk össze; illetve nem hagyható figyelmen kívül az egyes országok befektetésösztönző rendszere sem, mely szintén nagymértékben befolyásolja a beáramló

külföldi működő tőke nagyságát. 30 A külföldi működő tőke Magyarországon 1999-2000, Központi Statisztikai Hivatal, 2002, pp. 103 World Investment Report 2002, UNCTAD, www.unctadorg 32 Lemorzsolódó magyar előny- Átrendeződik a tagjelöltek tőkevonzó sorrendje, Népszabadság, 2002. március 27. 31 28 http://www.doksihu Az egyes országok a működőtőke-vonzás különböző szakaszaiban tartanak Míg Magyarországon a tömeges privatizáció 1994 és 1998 között lezajlott (a privatizációs kínálat 1998-ra nagyjából elfogyott, ami maradt azt pedig az elmúlt négy éveben nem értékesítették), addig Lengyelországban és Csehországban csak a ‘90-es évek második felétől, Szlovákiában pedig csak az évtized végétől kezdődött meg a külföldiek nagy arányú résztvétele a privatizációban. Így ezekben az országokban 19982001 között “csúcsra járt” a magánosítás, melynek hatására a közép-kelet európai térségbe

beáramló külföldi működő tőke jelentős részét vonzották magukhoz.33 A különböző mutatók összehasonlítása Mielőtt a mutatók összehasonlításába kezdenék fontosnak találom megjegyezni, hogy Magyarország elavult számbavételi rendszerrel rendelkezik. Míg a nemzetközi szevezetek (OECD, IMF) egyeztetett statisztikai standardja szerint a működőtőke-beáramlás három összetevőből áll: 1. tulajdonosi részesedés szerzése 2. tulajdonosi hitel (vállalaton belüli kölcsönnyújtás) 3. visszaforgatott profitból megvalósuló befektetés, addig Magyarország estében ez nincs így, mivel a MNB havi fizetésmérleg jelentése mindössze a tulajdonosi részesedés szerzését közli (a tulajdonosi hitel összege csak a MNB-honlapról kereshető ki). Magyarország adatközlése tehát nem felel meg a nemzetközi előírásoknak, annál szűkebb, mert nem tartalmazza a már itt működő külföldi vállalatok visszaforgatott profitból megvalósított

fejlesztéseit, melyek szerepe azonban Magyarországon egyre jelentősebb. Ennek nagysága – hivatalos adatközlés hiányában – csak becsülhető. A nemzeti számlák alapján végezhető becslés alapján 1998 és 2000 között a visszaforgatott profit értéke évente elérte a hivatalosan regisztrált működőtőke-beáramlást, így tehát a tényleges adat éppen a duplája a hivatalosan közöltnek.34 Amennyiben ezen becsült értéket is figyelembe vesszük már sokkal kevéssé látszik hazánk lemaradása. 33 Losoncz Miklós: Verseny a tőkéért – Átrendező erőviszonyok Közép-Európában, Népszabadság, 2002. június 11. (wwwnolhu) 34 Antalóczy Katalin-Sass Magdolna: Lemaradtunk-e a működőtőke-vonzás versenyében?, Népszabadság, 2002. április 25 (wwwnolhu) 29 http://www.doksihu a) Beáramló külföldi működő tőke: - A beáramló külföldi működő tőkét figyelembe véve 2001-re Magyarországot Lengyelország, Csehország és Oroszország

is megelőzte. (lásd 7sz grafikon) 7.sz grafikon A k ö z é p -k e le t-e u ró p a i ra n g s o r e ls ő ö t h e ly é n á lló o rs z á g k ü lfö ld i tő k e b e v o n á s a 2 0 0 0 -2 0 0 1 -b e n (m illió U S D ) 10000 9342 9000 7841 8000 7000 6000 4628 4595 5000 2001 2000 4000 3069 2714 3000 2414 1700 2000 1783 2075 1000 0 L e n g y e lo rs z á g C s eh o rszá g O r o s z o rs z á g M a g y a ro rs z á g S z lo v á k ia Forrás: MNB b) A közvetlen külföldi tőkebefektetések GDP-hez viszonyított aránya: A közép-kelet-európai országokba áramló közvetlen külföldi tőkebefektetések GDPhez viszonyított arányát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2000-es évben még Észtország mögött a második helyet betöltő Magyarország, 2001-re Csehország mögé szorulva – bár csak kisebb lemaradással - már csak a harmadik helyen áll. (lásd. 8sz grafikon) 8.sz grafikon K ö z v e tle n k ü lfö ld i tő k e b e fe k te té s e k

/G D P (% ) 2 0 0 0 -2 0 0 1 70 60 5 7 ,9 5 2 ,6 4 7 ,5 50 4 2 ,1 4 5 ,4 4 2 ,5 40 2 9 ,5 30 2 9 ,4 2 9 ,1 2 6 ,3 2001 2000 2 9 ,3 2 2 ,9 2 2 ,2 2 0 ,7 2 2 , 12 1 , 3 20 1 8 ,1 1 5 ,5 10 Forrás:WIIW* 30 Sz lo vé ni a Le ng ye lo rs zá g Li tv án ia Sz lo vá ki a Le tto rs zá g Bu lg ár ia M ag ya ro rs zá g C se ho rs zá g 0 És zt or sz ág - http://www.doksihu c) Az egy főre jutó működőtőke-áramlás: - Ha az egy főre jutó működőtőke-beáramlás adatait tesszük egymás mellé, megint egészen más a sorrend. A bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) által végzett számítások alapján, az élen Csehország áll, míg a rangsorban a 2000-es év végén még második helyt betöltő Magyarországot mára már Észtország is szorongatja.35 5.sz táblázat A közép-kelet európai országok egy főre jutó működőtőke-áramlásának alakulása Tőkebehozatal állománya*/fő (USD) 1999 2000 2001

Csehország 1708 2108 2604 Észtország 1714 1935 2318 Magyarország 1922 1942 2311 Lengyelország 675 870 1010 Szlovákia 591 834 1115 Szlovénia 1336 1411 1709 Lettország 756 880 942 Litvánia 586 668 765 *év végi adat; Forrás: WIIW Az országok befektetésösztönzési rendszere A közép-kelet európai országok befektetésösztönzési rendszere az évek során sokat fejlődött, melynek következtében a sokáig nagylelkűnek tartott magyar kedvezményrendszer ma már inkább szűkkeblűnek mutatkozik, ha a csehhez, lengyelhez vagy a szlovákhoz hasonlítjuk. A régiós versenytársak tehát nemcsak azért vonzanak külföldi befektetéseket, mert attraktív privatizációs célpontokat kínálnak, hanem azért is, mert kiterjedt és koncentrált kedvezményrendszert alkalmaznak hatékony és professzionális befetetésösztönző intézményekkel.36 35 Lemorzsolódó magyar előny- Átrendeződik a tagjelöltek tőkevonzó

sorrendje, Népszabadság, 2002. március 27. (wwwnolhu) * WIIW-WIFO DATABASE, Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche, 2002. július, pp 4-5. 36 Antalóczy Katalin-Sass Magdolna: Lemaradtunk-e a működőtőke-vonzás versenyében?, Népszabadság, 2002. április 25 (wwwnolhu) 31 http://www.doksihu Ezen lemaradásunk orvoslására a magyar kormány 2002 júliusában egy új befektetésösztönző programot hírdetett meg, mely célja, hogy az EU-konformitás adta kereteken belül a lehető legjobban figyelembe vegye a magyar gazdaság érdekeit és a tőkevonzás jelenlegi szakaszának sajátosságait. Az új programhoz új jelszó is dukál: Smart Hungary. (Az egyes országok befektetésösztönzési rendszerének bemutatására, valamint a Smart Hungary részletesebb ismertetésére a következő fejezetben térek ki.) Összességében elmondható, hogy Magyarország szempontjából kedvező a szomszédos országok stabilizálódása, az egész régió

tőkevonzó képességének javulása, a versenyben azonban a jövőben is helyt kell állnunk. Magyarország továbbra sem mondhat le a működőtőke-bevonásról. 32 http://www.doksihu II. Befektetésösztönzés a közép-kelet európai régióban és Magyarországon ! A külföldi működőtőke-befektetések vonzásának egyik igen fontos eszköze az ország befektetésösztönzési politikája, mely a külföldi befektetők számára adókedvezményeket, közvetlen támogatásokat, illetve egyéb engedményeket nyújt. A külföldi befektetők döntéseik során a főbb szempontok (pl. politikai, gazdasági stabilitás) mellett jelentős figyelmet szentelnek az adott célország befektetésösztönzési rendszerére, annak átláthatóságára, s legfőképp az általa nyújtott kedvezményekre és támogatásokra. ! Megfigyelhető, hogy a közép-kelet európai régióban befektetni szándékozók közül, egyre többen folyamodnak a régió országainak

versenyeztetéséhez: a külföldi befektetők szóba jöhető befektetési célországként nem egy, hanem több országot is kijelölnek, s ezek adottságait, illetve az általuk nyújtott kedvezményeket, támogatásokat hasonlítják össze, majd a számukra legkedvezőbb célországba fektetnek be. Tehát amennyiben egy adott ország a versenyből nyertesként kíván kikerülni, nem elég az, hogy biztosítja a befektetés számára biztonságos működési feltételeket (stabilitás, szabályok-törvények stb.), hanem ezen túlmenően egy komplex, jól átlátható befektetésösztönzési rendszerrel is rendelkeznie kell. Így a régió országai egyre inkább törekednek arra, hogy befektetésösztönzési rendszerüket minél vonzóbbá és átláthatóbbá tegyék. ! A továbbiakban ezen igen fontos tényező részletes elemzésére térek ki: először a Magyarország számára konkurenciát jelentő közép-kelet-európai országok ösztönző rendszerét hasonlítom

össze, bemutatva ezzel, hogy az egyes országok milyen befektetésösztönzési eszközöket alkalmaznak, mekkora támogatásokat nyújtanak a külföldi befektetők számára, majd ezt követően az új magyar befektetésösztönzési rendszer, a „Smart Hungary” részletes ismertetésére térek ki. 33 http://www.doksihu II.1 Befektetésösztönzés a szomszédos országokban ! A közép-kelet európai régióba beáramló külföldi működő tőke elemzése kapcsán korábban már említettem, hogy a régió országainak befektetésösztönzési eszközrendszere az elmúlt évek során sokat fejlődött: a külföldi beruházások számára jelentős kedvezményeket és támogatásokat nyújtanak, melyek sok esetben kedvezőbbek a magyarországiaknál. Ebből adódóan fontosnak találom, hogy Magyarország számára legnagyobb konkurenciát jelentő országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia) befektetésösztönzési rendszerét áttekintsem. Célom

egyrészt az egyes országok befektetésösztönzési eszközeinek bemutatása, illetve az új magyar befektetésösztönzési rendszer ezekhez viszonyított esetleges előnyeinek, versenyképesebb eszközeinek feltárása. Mindezt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által 2002-ben a „Smart Hungary”, középtávú beruházásösztönzési koncepció kidolgozása kapcsán végzett felmérés, illetve az ITDH KSZ irodái által írt jelentések felhasználásával végzem el. A szomszédos országok befektetésösztönzési rendszerének ismertetése II.11 Csehország A Cseh Köztársaság által biztosított beruházási kedvezmények alapja a 72/2000. számú, Törvény a Befektetési Kedvezményekről, mely törvény előnye, hogy normatív, illetve az általa nyújtott kedvezmény előre kalkulálható. A törvényben biztosított kedvezményeken felül a kormány további kedvezményeket is kész nyújtani, ez azonban csak kivételesen nagy értékű beruházások

esetén jöhet szóba. A Cseh Köztársaság az alábbi kedvezményeket nyújtja az új, illetve a már megtelepült beruházó vállalatoknak: (a) Adókedvezmények - új beruházás esetén: a beruházás értékéhez kötött társasági adókedvezmény 10 évre - már letelepedett cégek termelésének bővítéséhez nyújtott adókedvezmény, melynek futamideje 5 év 34 http://www.doksihu Az összes támogatás nem haladhatja meg az intenzitási határt.* *(Mivel Csehország az EU által elfogadott feltételrendszerrel ösztönzi a beruházásokat, így az Európai Unió által előírt - a versenyegyenlőséget biztosító intenzitási mutatót is alkalmazza. Az intenzitási mutatót a támogatások összehasonlítására találták ki, a mutató a beruházás költségét és az érintett régió fejlettségét veszi alapul. Egy projekthez kapott, az Európai Megállapodás 62 cikkének hatálya alá tartozó beruházási támogatásnak támogatási intenzitása nem

haladhatja meg az 50%-ot, kis- és középvállalkozásnál a 65%-ot.37) (b) Munkahelyteremtő vissza nem-térítendő támogatás Pénzügyi támogatás, mely mértéke a régiótól függ. Az elérhető legmagasabb összeg 200.000 CZK/fő (1552000 Ft/fő; 6526 EUR/fő)* Munkahelyteremtő vissza nem-térítendő támogatások zónák szerinti alakulása: - „A” zóna 200.000 CZK/fő (munkanélküliségi ráta 50%-kal az átlag felett) - „B” zóna 120.000 CZK/fő (munkanélküliségi ráta 25-50%-kal az átlag felett) - „C” zóna 80.000 CZK/fő (munkanélküliségi ráta 1-25%-kal az átlag felett) - „D” zóna 0 CZK/fő (az átlag alatt) (c) Átképzési vissza nem-térítendő támogatás Pénzügyi támogatás, mely mértéke a régiótól függ. Az adható legnagyobb összeg: vállalaton belül szervezett tanfolyam összköltségeinek 35%-a. Átképzési vissza nem-térítendő támogatások zónák szerinti alakulása: - „A” zóna az átképzés

költségeinek 35%-a - „B” zóna az átképzés költségeinek 30%-a - „C” zóna az átképzés költségeinek 25%-a - „D” zóna az átképzés költségeinek 0%-a (d) Telephely kedvezmény Földterület vagy épület biztosítása. Korábban jelképes összeg volt, ma már azonban kezdenek közelíteni a piaci árakhoz. 37 Farkas József György – Blahó Miklós: Versenyfutás versenyügyben, Népszabadság, 2002. október 18, (www.nolhu); Pénzforrás – A pályázatok könyve, VII évfolyam/4szám, gazella kiadó, 2001, pp 11 * A MNB 2002. november 21-i devizaárfolyamán számítva (Cseh korona: 7,76; EUR: 237,80) 35 http://www.doksihu (e) Szolgáltatások vonzása érdekében adott kedvezmények A 72/2000 számú cseh beruházási kedvezményeket tartalmazó törvény eredetileg csak a termelő ipari beruházásokat részesítette kedvezményekben, 2001. július 1-től azonban a támogatásokat kiterjesztették a stratégiai szolgáltatásokra és a

technológiai központok kialakítására is, majd ezt követően a kedvezmények körét 2002. július 7-i kormányülésen bővítették (keretprogramok) Az új keretprogramok szerint a támogatás feltételei: - legalább 50 millió CZK (kb. 1,6 millió EUR) értékű beruházás, - min. 50 új munkahely létrehozása, - a beruházás legkevesebb 25%-a saját tőke legyen, - a beruházást legalább 5 évig kell működtetni. Az állami támogatás mértéke elérheti a beruházás értékének 50%-át, amely alapja az épület megvásárlásának költségei, gépek és berendezések költségei vagy az első két évben az alkalmazottaknak kifizetett bérköltség. (f) Vámkedvezmények - a külföldi beruházók által a csehországi termeléshez importált gépek áfa- és vámmentességet élveznek (min. 10 millió CZK értékű gépimport esetén) - a termelés könnyítése érdekében vámmentességet élveznek a külföldi beruházó által a belső termeléshez

importált alapanyagok, alkatrészek és részegységek Csehországban a CzechInvest állami befektetésösztönzési ügynökség (a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) megfelelője) foglalkozik külföldi befektetők informálásával, illetve a befektetésekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával. A szervezet ún „egyablakos” ügyintézéssel fogadja a potenciális partnereket, így segíti az egyes ügyek zökkenőmentesebb elintézését. II.12 Lengyelország Lengyelországban a vállalatoknak adható állami támogatás EU-konform elveit és céljait az állami támogatásról és annak felügyeltéről szóló, 2001. január 1-től hatályos törvény tartalmazza. A törvény értelmében támogatás csak új beruházásokhoz vagy új beruházással kapcsolatos munkahelyteremtéshez 36 nyújtható. A támogatás http://www.doksihu kérelmezésének, illetve megítélésének alapját részben az egyes szakirányú törvények, mint

pl. az adótörvény, a különleges gazdaági övezetekről, a helyi adókról szóló törvény képezi. Külön törvényben szabályozottak a beruházások pénzügyi feltételei A törvény értelmében a támogatás lehetséges formái: (a) Adókedvezmények 2001. január 1-től megszűnt a beruházások címén a társasági adóból általános jelleggel nyújtott kedvezmények rendszere, de megmaradt a lehetőség arra, hogy az 1999. december 31-ig megkezdett beruházások a korábban beígért adókedvezményt megkapják. (a rendszer véglegesen 2002 végén szűnik meg) Az új beruházási adókedvezmény rendszer EU konform. A kormány a stratégiai jellegű külföldi működőtőke-beruházásokat egyedi, alku során kialakított társaságiadó-kedvezménnyel támogatja, míg a helyi önkormányzatok a régiójuk szempontjából stratégiai jellegű külföldi működő tőke beruházásokat egyedi, alku során kialakított helyi adó (ingatlanadó) kedvezményben

részesítik. - Társasági adókedvezményben részesülhetnek általános keretek között: 1) A különleges gazdasági övezetek területén beruházó, a beruházási tevékenységre szóló engedélyt 2000. december 31-ig megszerzett cégek Az adókedvezmény – az előírt feltételek teljesülése esetén – az övezetek fennállásának időpontjáig, azaz legkésőbb 2017-ig az 1996-97-ben megkezdett tevékenységük max. 10 évig tartó első felére 100%-os, a szintén max 10 évig tartó második felére 50%-os. Összességében a támogatásnak nincsen felső határa. 2) A különleges gazdasági övezetekben (14db) 2001. január 1 után beruházó cégek Az adókedvezmény – az előírt feltételek teljesülése esetén – a beruházási költségek max. 50%-a (a krakkói övezetben 40%-a), azok „kimerüléséig”, de legkésőbb az övezet fennállásáig. A KKV szektor a térségre megállapított százalékszinten felül a beruházási költségek további

15%-át igényelheti vissza adókedvezmény formájában. 37 http://www.doksihu - Helyi adó (ingatlanadó) kedvezményben részesülhetnek általános keretek között: A helyi önkormányzatok által 2010-ig terjedően kialakított üzleti parkokban / aktív gazdálkodási övezetekben befektető cégek. Bevonzásuk érdekében a helyi adókból kedvezmények kaphatók pl. 5 évig a létrehozott munkahelyek számától függően. (b) Tőketámogatás (grant) Az EU-konform regionális támogatás biztosítását, ill. a beruházónak a különleges gazdasági övezeteken kívüli területekre való bevonzását szolgálja a beruházások pénzügyi támogatásáról (tőketámogatásról) szóló, 2002. május 20-tól hatályos törvény. A törvény – az állami támogatásokról szóló törvényre alapozva – meghatározza az új beruházásokkal kapcsolatban új munkahelyet teremtő cégek részére adható pénzügyi (tőke) támogatás elveit és formáit. Támogatás

kapható: - legalább 10 M EUR értékű új beruházás esetén - már meglévő vállalt bővítése vagy korszerűsítése esetén, ha a vállalt min. 500000 EUR összegű beruházást valósít meg és legalább 5 évig min. 100 munkahelyet (támogatott térségben min. 50 munkahely) őriz meg - technológiai innovációt meghonosító, illetve a természetes környezet javításához hozzájáruló beruházások esetében. A támogatást kaphatja a beruházó cég és a helyi önkormányzat is. A beruházó cég a beruházott összeg max. 50%-át igényelheti vissza, illetve olyan százalékarányt, amely az adott alrégióra érvényes. A helyi önkormányzat az adott cég beruházásához és közvetlenül kapcsolódó műszaki infrastruktúra létrehozásához és korszerűsítéséhez igényelhet támogatást, de az a beruházó cég „számláját terheli”. Új munkahelyteremtés címén munkahelyenként max. 4000 EUR támogatás igényelhető, de nem haladhatja meg

az új dolgozók kétévi foglalkoztatási költségét (bruttó bér + közteher). A vállalat fejlődését elősegítő tanfolyamok elvégzéséhez dolgozónként max. 1150 EUR összeg kapható 38 http://www.doksihu A különböző jogcímeken igénybevett támogatások együttes összege nem haladhatja meg a beruházott összegnek az adott alrégióra előírt százalékos arányát (a „regionális térkép” szerint a varsói és a poznai alrégióban 30%, a wroclawi, a krakkói és a Gdansk-Gdynia-Sopot alrégióra nézve 40%, míg a többi alrégió esetén 50%, illetve a KKV szektornak 15%-a megemelve). (c) Vámkedvezmények - A külföldi beruházó által apportként behozott állóeszközökre vámmentesség biztosított. - Kedvezményes vámú kontingenseket alkalmazhatnak a folyó beruházásokhoz szükséges beruházási termékek importjánál. - Vámszabadterület jelenleg 7 van Lengyelországban, jelentőségük nem számottevő, de szerepüket bővíteni

kívánják. A vámszabadterületekre külföldről behozott nyersanyag és áru továbbfeldolgozása nem igényel semmiféle adó- és vámbiztosítékot. Nem szükséges vámbiztosíték a reexport céljára behozott árura sem. A Lengyelországban érdekeltséggel nem rendelkező cégek is tarthatnak a területen árut, az áru elhelyezéséhez elegendő a kezelő cég engedélye. (d) Hitelkamatokhoz adott támogatás - Szerkezetátalakítási beruházás esetén igényelhető. - Új állandó munkahelyeknek falun az agrár szférán kívüli létrehozását célzó beruházások megvalósításához felvett kölcsönök esetén kérelmezhető az Agrár Szerkezetátalakítási és Korszerűsítési Ügynökségtől. (e) Egyéb támogatások - Közművesített terület/telek kedvező áron történő eladása az önkormányzat részéről a beruházónak, különösen a nagy, strukturális munkanélküliséggel sújtott területeken. - A különleges gazdasági

övezetek területén beruházó külföldi cégnek az ingatlan/telekvásárlási engedélyt 1 hónapon belül kiadják. - A munkahelyteremtési költségek egy részét, valamint a munkanélküliek átképzési költségének 50%-át az önkormányzat visszatérítheti a munkanélküliek számára munkahelyet teremtő cégeknek. 39 http://www.doksihu - A kormány pénzügyi támogatást nyújthat a KKV szektor vállalatainak az innovációs és innováció hasznosítási, valamint ISO 9000 és 14000 minőségbiztosítási tevékenységéhez. - A cégek a korábbi 3 évhez képest 5 éven keresztül számolhatják el veszteségeiket. A lengyelországi külföldi tőkebefektetések állami szintű promóciójával a PIAZ (Külföldi Beruházások Állami Ügynöksége) foglalkozik. Döntően elemző, információs és kapcsolatszervező tevékenységet folytat. A potenciális beruházók tájékozódásának megkönnyítése céljából ágazati és általános jellegű

tanulmányokat készít. Külföldi kirendeltséggel még nem rendelkezik. 2002 folyamán azonban az ügynökség fúzionál a Külügyminisztérium országimázs-építő háttérintézményével, a Lengyel Információs Ügynökséggel (PAI). Az összevonás eredményeként – feltehetően 2003 január 1-től az ITDH-hez hasonló kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési ügynökség jön majd létre. II.13 Szlovákia A szlovák beruházásösztönzési rendszer legfontosabb elemei: (a) Adókedvezmények Az erre vonatkozó törvényi szabályozást 2001-ben módosították, bővítették a 100%-os adóhitel 5 éven keresztül történő igénybevételi lehetőségeit (fiókvállaltokra, bővítésre, vásárlásra is vonatkozik). Normál esetekben csökkentették, más esetekben (munkanélküliség, szolgáltatások) növelték a minimális alaptőkét, csökkentették a külföldi részarányt az alaptőkénél, további 50%-os adókedvezményt adtak a további

beruházásokra, s behatárolták az igénybevétel lehetőségét. Adóhitel: 1. 100%-os adóhitel A társasági jövedelemadó fizetője, ha a vállalat vagy fiókvállalat bejegyzett székhelye Szlovákia területén található, s a társaság 2003. december 31-ig kerül bejegyzésre, adókedvezményre jogosult (továbbiakban: adóhitel), az adóbevallásban szereplő adó 100%-áig, az egymást követő öt adózási időszakban, attól az időszaktól számítva, amelyről először mutat ki adóalapot és az adómentességgel nem csökkentett adóalapnál abban az esetben, ha az alábbi feltételek teljesülnek: 40 http://www.doksihu Vállalkozás Az alaptőke pénzben befizetett Székhely Tulajdonviszony Eredmény Tárgya része* 4,5 millió EUR Bárhol Árutermelés A külföldi forrásból A bevétel min. 60%- 3 millió RUR Munkanélküliség beleértve a külföldi személy által a a tárgyi 10% felett beszállított anyagok befizetett tőke az

tevékenységből és részegységek alaptőke minimum további 60%-a. származik. felhasználását. 2 millió EUR Bárhol Meghatározott szolgáltatás nyújtása, turisztika, szoftver. * Az első adóhitel érvényesítési évének december 31-ig 2. További 50%-os adóhitel További 50%-os adóhitel vehető igénybe az öt egymást követő adózási időszakban az adóbevallásban kimutatott adóból, az után az időszak után, ami azt követi, amiben utoljára vett igénybe adóhitelt, az alábbi feltételek mellett: Az alaptőke pénzben befizetett Vállalkozás Székhely Tulajdonviszony Eredmény Tárgya része* 4,5 millió EUR Bárhol Árutermelés A külföldi forrásból 3 millió RUR Munkanélküliség beleértve a külföldi személy által a a tárgyi 10% felett beszállított anyagok befizetett tőke az tevékenységből és részegységek alaptőke minimum származik. további 60%-a. A bevétel min. 60%- felhasználását. * Az első

adóhitel érvényesítési évének december 31-ig (a) Beruházási támogatások A többször átdolgozott 2002. január 1-től érvényes beruházási támogatásokról szóló törvény, EU konformitással egységes jogi keretbe foglalja a beruházási támogatások, mint állami támogatások igénybevételének lehetőségeit az adókedvezmények (10 év), új munkahelyteremtési (160.000-300000 SK/fő; 41 http://www.doksihu 918.400 Ft/fő-1722000 Ft/fő*) és átképzési támogatások (10.000 SK/fő; 57400 Ft/fő*) formájában. Ezt mindenki kérheti, de jogigény nélkül. Ezeket a támogatásokat a kormány egyedileg hagyja jóvá, a GM-el kialakított, s az állami támogatásokat felügyelő hivatal által jóváhagyott projektek alapján. (b) Ipari Parkok 2001-ig a törvény nem szabályozta az ipari parkok létesítését, az önkormányzatok saját erőből próbálták megoldani. Az új törvény szerint új ipari parkok létrehozásának teljes

kompetenciája az önkormányzatoknál marad, amihez 70%-os állami támogatást igényelhet. A támogatás csak önkormányzati tulajdon esetén adható. Eddig három ipari park működik, amiből kettő jelentősebb: a Pozsony melletti Lozorno-i, ahol a VW harmadik legnagyobb beruházása található Szlovákiában, és a Kassa melletti Kechnicei ipari park. Mindkettőnél továbi jelentős beruházás várható: az elsőnél további 520 M USD, elsősorban az autóiparban, míg a másodiknál további 55 M USD értékű beruházás. A harmadik ipari park Vráble-ban van, s jelenleg további 21 helyen van folyamatban ipari park kialakítása. (c) Vámkedvezmények: A kialakított új rendszer liberális, bővíti a vámmentesség körét, egyszerűsíti a további feldolgozást és az aktív és passzív bérmunkát. II.14 Románia Romániában a 322/2001. törvény szabályozza a gazdaságra jelentősen kiható, közvetlen beruházások szabályozását. (a) A törvény hatálya

azokra az új beruházásokra terjed ki: amelyek a román gazdaság infrastruktúra fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez járulnak hozzá, 1 M USD egyenértéket meghaladó mértékben, kizárólag ROL vagy egyéb konvertibilis valutában folyósított tőkével és a bejegyzéstől számított 30 hónap alatt kerülnek megvalósításra. * A MNB 2002. november 21-i devizaárfolyamán számítva (Szlovák korona: 5,74) 42 http://www.doksihu A törvény nyújtotta kedvezmények: - A beruházás megvalósításához szükséges berendezések, felszerelések, mérő- és ellenőrző műszerek, szoftver termékek vámmentesen kerülhetnek az országba; - Az importból vagy belföldről beszerzett új javak az ÁFA kötelezettség alól mentességet élveznek a beruházás megvalósításának idejére (a javak újnak számítana, ha nem idősebbek 1 évnél és nem voltak használva); - A törvény előírási alapján végzett beruházásra az üzembe helyezés

pillanatában 20% értékcsökkenés vehetőfigyelembe az adónyilatkozat kitöltésekor, adóveszteség esetén ez a következő 5 év adóköteles nyereségéből kerül visszaszerzésre; - A beruházás gyorsított amortizációban részesül. (b) Elmaradott térségek 1998-tól 29 térséget nyilvánított a Kormány elmaradottnak, és kiemelkedő kedvezményeket biztosított ezekben. Az elmaradott térségekben befektetők részére az alábbi adókedvezményeket biztosítják: - A tevékenységhez szükséges gépek, berendezések, a szállításhoz szükséges eszközök importja vám- és ÁFA mentes; - A tevékenységhez szükséges alapanyagok és alkatrészek importja vámmentes; - A térségben folytatott tevékenység idejére társasági adómentesség; - A beruházás végrehajtása érdekében a mezőgazdasági terület átsorolása díjmentes; - A kormány által engedélyezett különleges programok végrehajtásához finanszírozás biztosítása, mely

pénzügyi keretét a kormány rendelkezésére álló Fejlesztési Alap adja. A kedvezményeket a befektető csak az alábbi feltételek teljesítése esetén igényelheti: - Többségi magántulajdonban levő román jogi személyek, magánvállalkozók és családi egyesülések; - A cég székhelye az elmaradott térségben van, és ott fejti ki tevékenységét; - Új beruházás; - A beruházás a kormányrendeletben felsorolt iparágak egyikében tevékenykedik; - Új munkahelyet létesít; - A kedvezményeket élvező javak az elmaradott térségben kerülnek felhasználásra; 43 http://www.doksihu - A beruházásnak kétszer annyi ideig kell működnie, mint amennyi időszakra a kedvezményeket élvezte, egyébként a kedvezmények értéke visszafizetési kötelezettséggel jár. Mindezek alapján elmondható, hogy a bemutatott befektetésösztönzési rendszerek mindegyike igen komplex, eszközeik igen sokrétűek. Megfigyelhető, hogy mindegyik rendszer

ösztönzőként alkalmazza az adókedvezményeket, illetve támogatást nyújt az elmaradott térségekben beruházó befektetők számára. Továbbá látható, hogy az európai uniós csatlakozás közelsége igencsak befolyásolja az egyes országok befektetésösztönzési rendszerének kialakítását: így Csehország, Lengyelország és Szlovákia is az európai uniós előírásokhoz igazítva alakította ki, illetve módosította a külföldi beruházásokra vonatkozó törvényeit és a beruházásokhoz nyújtaható kedvezményeket. 44 http://www.doksihu II.2 A befektetésösztönzés jelenlegi helyzete Magyarországon ! Az 1998-ban elfogadott, a külföldi működőtőke-bevonás feltételeit rögzítő törvény megjelenése óta a tőkebeáramlás ösztönzése, élénkítése, a jogbiztonság és a tulajdon védelmének biztosítása a mindenkori magyar kormányzati gazdaságpolitika fontos része. Az ország máig megőrizte a külföldiek számára

kiemelt jelentőségű politikai és gazdasági stabilitást. A jogi és az intézményi rendszer átalakult, a vállalatalapítást liberalizálták, s a tőke és a profit szabad transzferálhatósága is engedélyezett. A külföldi tőkebefektetések nagy részét védik a kétoldalú beruházás-védelmi egyezmények és a kettős adóztatást elkerülő megállapodások. A gazdasági átláthatóságot segítették a nyugati mintájú számviteli, csőd- és versenytörvények; a bank- és pénzügyi rendszer gyorsan fejlődött, a bankrendszerben a külföldi tőke meghatározóvá vált; s a kis- és középvállakozói szektor is jelentős fejlődésnek indult, a multinacionális vállaltok köré beszállítói hálózat szerveződött.38 ! Mindez mutatja, hogy Magyarországon már a ’90-es évek elején kialakultak azok a törvények, intézmények, feltételek stb., melyek a külföldi beruházások számára a biztonságos működést és az átláthatóságot

biztosítják. Ezen előnyök Magyarországot a közép-kelet európai régióban „nyerő” pozícióhoz jutatták: a külföldi befektetők hosszú éveken át hazánkat választották első számú befektetési célországnak. Mára azonban a külföldi működő tőkéért folytatott verseny a régió egyes országai között igencsak felerősödött - a többi közép-kelet-európai országban is végbement a strukturális átalakulás, kialakította a külföldi beruházások megvalósulásához szükséges keretfeltételeket, megkezdték az állami vagyon privatizálását, valamint komplex támogatási rendszereket dolgoztak ki - melynek eredményeképp Magyarország a működőtőke-beáramlás tekintetében vezető szerepét elvesztette, tőkevonzási dinamikája csökkent. ! Így szükségessé vált a magyar befektetésösztönzési rendszer átalakítása. Egyrészt azért, mert az európai uniós csatlakozás közeledtével halaszthatatlanná vált a támogatási

rendszer nem EU konform elemeinek (pl. nagyberuházói adókedvezmények) átalakítása, másrészt pedig azért, mert az utóbbi időben visszaesett beruházásokat növelni kell, a gazdasági dinamika és versenyképesség 45 http://www.doksihu erősítése, valamint a gazdaság munkahelyteremtő képességének növelése érdekében. ! A magyar kormány 2002 júliusában új befektetésösztönző programot hirdetett meg, mely az EU-konformitás adta kereteken belül a lehető legjobban próbálja figyelembe venni a magyar gazdaság érdekeit és a tőkevonzás jelenlegi szakaszának sajátosságait. Az új programhoz új jelszó is dukál: Smart Hungary Az új program célja, hogy a Magyarországra áramló külföldi működő tőke mennyisége a 2002-es évben várható 1,5 milliárd EUR-ról legalább 3 milliárd EUR-ra növekedjen.39 ! A befektetésösztönzési program részletes bemutatása előtt fontosnak találom megjegyezni, hogy a magyar

ösztönző rendszer minden eleme a nemzeti elbánás elve alapján működik, azaz minden Magyarországon bejegyzett cég számára elérhető, a tulajdonosi szerkezettől függetlenül. Az új középtávú beruházásösztönzési koncepciót, a Smart Hungary-t a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által 2002. októberében kiadott tájékoztató alapján mutatom be. II.21 SMART HUNGARY A program keretében megfogalmazott fontosabb stratégiai célok a következők: ♦ lendületet adni a beruházásoknak; ♦ a Magyarországon működő vállalatok megtartása és érdekeltté tételük az új beruházásokban, valamint nyereségük fejlesztési célú visszaforgatásában; ♦ a feldolgozóipari beruházások növekedési ütemének gyorsítása mellett a stratégiai szolgáltatások arányának növelése, Magyarország regionális szerepének növelése regionális vállalati irányító központok, „szolgáltató-centrumok” magyarországi kialakításával; ♦ az

országon belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az elmaradottabb, hátrányos helyzetű, kihasználatlan munkaerő-felesleggel rendelkező térségek tőkevonzó képességének erősítése; 38 Zsarnay Judit: Az átalakulás www.cegnethu/cv/9912/cv078 087htm muníciója, 46 Cégvezetés, 1999. december, http://www.doksihu ♦ a magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs képességek jobb kihasználása a vállalkozói szektor (s ezen belül a külföldi beruházók) részéről; ♦ Magyarország beszállítói hálózatainak kiépítése, fokozottabb igénybevétele, klasztereinek fejlesztése; ♦ az ökologiai/környezetvédelmi követelményeket előtérbe helyező fejlődési folyamat gyorsítása. A program céljainak megvalósítását szolgáló eszközök: A fenti célok megvalósítása érdekében új eszközrendszert dolgozott ki a kormány, mely során a következő elveket alkalmazta: ♦ az EU állami támogatásokra és

versenyre vonatkozó szabályainak való megfelelés; ♦ kiszámíthatóság, azaz jogbiztonság és tervezhetőség; ♦ a támogatási rendszer átláthatóságának, hatékonyságának növelése. I. Adójellegű támogatások A társasági adózás jelenlegi szabályai a vállalkozásokat számos kedvezménnyel támogatják. Már maga a 18 százalékos társasági adó is jelentős kedvezményt jelent a vállalatok számára, ugyanis ez nemzetközi viszonylatban a legalacsonyabbak közé tartozik, mindössze Írország előzi meg 10 százalékos társasági adójával. Az adóalapban és az adóból igénybe vehető kedvezmények révén támogatottak például a befektetések, a kutatás-fejlesztés. A beruházások további ösztönzése érdekében a 2003 évre vonatkozóan további új ösztönző elemeket fognak alkalmazni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben. (a) Új fejlesztési adókedvezmény bevezetése A 2001-ben elfogadott

szabályozás szerint az új fejlesztési adókedvezményt a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési programban szereplő beruházások után, meghatározott feltételek esetén, egyedi eljárás keretében igényelheti az adózó. A kedvezményt minden esetben a Kormány engedélyezi 39 Farkas József György - Blahó Miklós – Ferencz Gábor: Befektetésösztönzés: okos és vonzó?, Népszabadság, 2002. szeptember 13, wwwnolhu 47 http://www.doksihu Az adókedvezményt a jövőben olyan beruházásokra lehet igénybe venni, amelyek a Kormány által kidolgozott és időben közzétett fejlesztési program keretében kerülnek megvalósításra. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő és az utána következő öt adóévben, vagy – az adózó kérelmére – a beruházás üzembe helyezésének évében és az azt követő négy adóévben vehető igénybe. A kedvezmény igénybevételének feltételei: 1. A beruházás

nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű legyen: A fejlesztési programban szereplő céloknak megfelelő beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségűnek minősíthető, amennyiben megvalósítása legalább 10 milliárd forint (a kormányrendeletben megfogalmazott feltételeknek megfelelő településen, területen megvalósított beruházás esetén 3 milliárd forint) értékű beruházást igényel. (Beruházásnak minősül új létesítmény létrehozása, meglévő létesítmény bővítése vagy olyan befektetés, amely az előállított termék vagy a termelési eljárás alapvető változását eredményezi.) A további két feltétel (2. és 3 pont) közül az adózónak a jogosultság megszerzéséhez legalább az egyik feltételt teljesítenie kell: 2. A kedvezmény első igénybevételét követő további négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának legkevesebb 500 fővel –

kormányrendeletben meghatározott kiemelt térség esetén 300 fővel – meg kell haladnia a beruházás megkezdése előtti adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát. 3. Az adókedvezmény első igénybevételét követő négy adóévben az adózó által igénybevett alvállalkozói szállítások és/vagy szolgáltatások szerződés szerinti bekerülési értékének több mint felét Magyarországon bejegyzett kis- és középvállalkozások teljesítsék. 4. A kedvezmény igénybevételének további, mindenki számára kötelező feltétele, hogy a beruházási érték legalább 50 százalékának új eszközök beszerzésére, előállítására kell irányulnia, és a felújítás értéke nem haladhatja meg a beruházási érték 20 százalékát, kivéve azt az esetet, ha a felújítás kormányrendeletben meghatározott térségben valósul meg. 48 http://www.doksihu (b) Beruházásösztönzés az adómentes fejlesztési

tartalék bevezetésével A beruházási források képződését több ország adórendszere segíti ún. adómentes fejlesztési tartalék-képzés lehetővé tételével. Az adómentes fejlesztési tartalék képzésére vonatkozó szabályozás lényege, hogy e célra tartalékot képezhetnek a vállalkozások, amely után az adót csak a céltartalék felhasználása utáni évben kell megfizetni. A tartalékot meghatározott időn belül – általában 3–4 év – beruházásra kell fordítani. E szabályozás általános hatásán túl a kis- és középvállalkozások számára jelent különösen nagy segítséget, mivel lehetővé teszi egy-egy nagyobb fejlesztéshez több év eredményének és adótartalmának felhasználását. Mindez alapján alakította ki a kormány a 2003-as évtől a társasági adóról szóló törvényben szereplő új adókedvezményt: A vállatok adómentes fejlesztési céltartalékot képezhetnek az adózás előtti nyereség 25%-áig, de

legfeljebb évi 500 millió forintig, mely céltartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben fel kell használniuk (ellenkező esetben késedelmi pótlékkal növelve meg kell fizetni a 18%-os társasági adót). A kedvezmény már a 2002-es adóévre is érvényesíthető, de csak a nyereség 20%-a erejéig.40 (c) Vállalati kutatás és fejlesztés (K+F), innováció állami támogatása Az előterjesztés szerint, a kutatás hatékonyabbá tételét az segítené, ha az adóalapcsökkentés vonatkozna az intézmények K+F tevékenységére adott támogatásra is. Ezen kívül a kutatások hasznosítását, e tevékenység koordinálásának Magyarországra helyezését ösztönözné a szellemi termékek (jogdíjak, találmányok) hasznosításából (használatba adás, elidegenítés) elért bevétel egy részének az adóalapból történő levonhatósága is. (d) A felnőttképzés adójellegű támogatása A felnőttképzésben résztvevő személyek képzéssel

kapcsolatos költségeinek enyhítése céljából a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2003-as évtől új adókedvezményt tartalmaz: ez alapján az adó a felnőttképzés díjának teljes összegével, továbbá a pályázat 49 http://www.doksihu útján beszerzett, lízingelt és bérelt számítástechnikai eszközre fordított összeg 30%-ával csökkenthető (együttesen legfeljebb évi 60 ezer forinttal). Adómentes a munkáltató által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított számítógép-, szoftver-, vagy internethasználat, ha legalább két év eltelt azok üzembe helyezése óta.41 (d) Tételes egészségügyi hozzájárulás fokozatos mérséklése A kormányprogram a 2003-2004. évekre szóló, 2002 őszén elfogadásra kerülő adótörvény csomagban a személyi jövedelemadózás és az egészségügyi hozzájárulás módosítását irányozza elő. Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó előterjesztés szinte már tényként

említi a 2002-es év 3450 forintos egészségügyi hozzájárulás csökkentését, majd 2005-re történő megszüntetését.42 Az intézkedés a foglalkoztatással kapcsolatos munkáltatói költségek csökkentésének újabb lépését jelenti, mely ösztönzi a foglalkoztatást és az ésszerű foglalkoztatási formák kialakítását. Ennek révén az intézkedés hozzájárul a magyar versenyelőnyök javításához. (e) Vámszabadterület, vámtarifa kedvezmények megszűnése A magyar vámszabadterületi szabályozás fontos vonzó tényező az exportra termelő befektetők körében kedvezményei (a termelő-berendezések vám- és áfa-mentessége) és a bürokratikus eljárások alóli mentességek miatt. A vámrendszerben a vámtarifa törvényben felsorolt gazdasági feltételek fennállása esetén a termelést folytató gazdálkodók vámsemlegesítést élvezhetnek. Tekintettel azonban arra, hogy ez a kedvezmény az autonóm vámpolitika eszköze, ezeket csak az

európai uniós csatlakozásig tudjuk garantálni a termékimport költségeinek csökkentésére. A vámszabadterületi társaságok időben történő felkészülését segíti elő a vámtörvény keretében biztosított vámmentességi jogcím érvényesítése, amely a termelőeszközök 40 Molnár Patrícia: Változó adószabályok – Evaázás és (r)áfázás, HVG, XXIV. évfolyam, 46szám, 2002 november 16., pp 99-101 41 Molnár Patrícia: Változó adószabályok – Evaázás és (r)áfázás, HVG, XXIV. évfolyam, 46szám, 2002 november 16., pp 99-101 50 http://www.doksihu belföldiesítését mentesíti a vámterhek megfizetési kötelezettsége alól. A gazdálkodók felkészítését szolgálja továbbá, hogy 2003. január 1-jétől az EU csatlakozás időpontjával történő hatálybaléptetéssel a magyar vámjogi szabályozás is a közösségi szabályozással azonos feltételeket tartalmaz. Fontos, hogy a vállalkozások tevékenységük

átalakítását, illetve a termelőeszközök belföldiesítését a csatlakozás időpontja előtt elvégezzék, mert csak addig van lehetőség autonóm módon a vámmentességi jogcím alkalmazására. Megjegyzés: Az adójellegű támogatások bemutatását követően fontosnak találom megemlíteni az Európai Unió és Magyarország között, a versenyfejezet keretében a beruházási adókedvezményekről zajló tárgyalásokat. A csatlakozási tárgyalásokat a 2002-es év végéig le kellene zárni, ennek ellenére a versenyfejezet kapcsán folytatott tárgyalások 2002 év végén talán a következő mondattal jellemezhetők a legjobban: „Az álláspontok kölcsönösen ismertek, ám úgy tűnik, kicsit messze vannak egymástól” – nyilatkozta Vargha Ágnes, a Pénzügyminisztérium európai integrációs főcsoportfőnöke. Míg Mario Monti, az Európai Unió versenyügyi főbiztosa a versenytorzító társasági-adókedvezmények megszüntetését

szorgalmazza, addig a magyar tárgyalók a cégek érdekeit figyelembe véve olyan megoldást szeretnének kialkudni, mellyel a befektetők megkapnák azt a támogatást – ha az eredetitől eltérő formában is -, amellyel a tíz éves adókedvezmény odaítélésekor számolhattak.43 Az adókedvezmény átalakítása 48 céget érint, melyek között nemcsak külföldi tulajdonú vállalatok, hanem százszázalékos, többségi, illetve kisebbségi magyar tulajdonban levő vállaltok is vannak. Az érintett vállalti kör számára a tárgyalások alapján egyenlőre nem körvonalazódik olyan megoldás, amely nem eredményezné egyesek jogainak valamilyen mértékű csorbulását: a mérték egyedül csak attól függ, hogy milyen lesz a megállapodás konkrét tartalma.44 A magyar kormány számít arra, hogy a tárgyalások során nemcsak a Joint Venture Szövetség (JVSZ) EU-s tagállamai lobbiznak majd Brüsszelben a magyar álláspont 42 43 Ösztönzés a beruházásoknak,

Világgazdaság, 34. évfolyam, 172 szám, 2002 szeptember 6, címlap Ösztönzés a beruházásoknak, Világgazdaság, 34. évfolyam, 172 szám, 2002 szeptember 6, címlap 51 http://www.doksihu mellett, hanem a nem EU-tagállamok nagy multinacionális cégei is segítenek az unió meggyőzésében. Ugyanis Magyarországon jelentős számban vannak amerikai székhelyű befektetők, akiknek az érdekeit szintén sérti az EU ragaszkodása az adókedvezmények akár visszamenőleges felszámolásához. Jelenleg a kormány és a nagyberuházók álláspontja ez ügyben megegyezik.45 Mindemellett rontja a magyar tárgyalópozíciót, hogy a térségbeli tagjelölt versenytársainknak sikerült megállapodniuk ebben a kérdésben Brüsszellel. A cseheknél ez nem is volt vitakérdés, miután ők az EU által elfogadott feltételrendszerrel ösztönzik a beruházásokat; a szlovákok és a lengyelek pedig beleegyeztek a feltételekbe.46 II. Közvetlen támogatások A kormány

együttesen kívánjuk alkalmazni - összhangban az adókedvezményekkel - a közvetlen támogatási rendszer régi és új elemeit. A közvetlen támogatások eddig is fontosak voltak, de szerepük növekedni fog, mivel ezekhez társíthatók az EU Strukturális Alapjaiból elnyerhető kiegészítő források. Új támogatási eszközök A külföldi beruházások letelepedését elősegítő új eszközök a kedvezményes telephely, illetve az infrastruktúra-fejlesztés, beleértve az informatikai fejlesztések támogatása, valamint a szakképzés beruházói igényeket kielégítő formáinak és a környezetvédelmi, ökológiai célok érvényesítésének támogatása. (a) A befektetők igényei szerint kialakított telephelyek Nemzetközi tapasztalatok szerint a fejlett országokban a telephely biztosítása a befektetőknek nyújtott szolgáltatás. A befektető igényei szerint kialakított telephely akkor is jelentős vonzerőt képviselhet, ha ahhoz a befektető nem

kedvezményesen, hanem piaci áron jut. Ezen támogatás keretében a kormány célja, hogy kialakított telephelyeket biztosítson a 25 millió USD-t meghaladó beruházások számára. 44 Egy helyben topogás Brüsszellel, Világgazdaság, 34. évfolyam, 213 szám, 2002 november 6, pp 3 Budapest számít a multilobbira, Világgazdaság, , 34. évfolyam, 210 szám, 2002 október 31, pp 3 46 Ösztönzés a beruházásoknak, Világgazdaság, 34. évfolyam, 172 szám, 2002 szeptember 6, címlap 45 52 http://www.doksihu (b) Infrastruktúra-fejlesztési támogatás A telephelyen történő működés biztosításához szükséges, hogy a telekhatáron kívüli infrastruktúra (pl. közműfejlesztés, gázbekötés, csatornázás, járda, tömegközlekedés) támogatása is az eszköz rendszer szerves részévé váljék – bizonyos nagyságrend (foglalkoztatottság, hozzáadott érték, stb.) felett A több telephelyet is kiszolgáló (regionális felzárkózást is elősegítő)

infrastruktúrafejlesztési programok kialakításakor – beleértve az informatikai hálózatok, az autópálya-, a repülőtér-, a vasúthálózat és a folyami hajózás továbbfejlesztésére vonatkozó elképzeléseket – elengedhetetlen a befektetői igényekhez igazodó projektek állami támogatása, mivel a beruházási döntésben az infrastruktúra kiépítettsége kiemelten fontos tényező. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a beruházási projektek megvalósulása révén létrejövő hatás, amely a magyarországi infrastrukturális elmaradás csökkentését eredményezi, és egy mikrotérség helyzetét jelentősen javíthatja. Ezért - a nemzetközi versenyfeltételek kiegyenlítésére – a támogatott fejlesztéseknél a beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó, telekhatáron kívüli infrastruktúra létesítésének kitüntetett szerepet kap a beruházásösztönzésben. Mindezt szem előtt tartva a kormány meghatározott beruházási összeghatár felett

támogatni kívánja a telekhatáron kívüli infrastruktúra fejlesztését. Az ehhez kapcsolódó pályázat keretében mind a zöldmezős, mind a nem zöldmezős beruházások vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el. (c) Szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás támogatása A beruházásösztönzés elsődleges eszközei közé tartozik: a szakképzés, a felnőttképzés, a munkahelyteremtés támogatása, valamint a különböző foglalkoztatási támogatások. Ezek a támogatások a befektetéseket serkentő tényezők közé sorolhatók. A Munkaerő-piaci Alapból (MPA) nyújtható képzési, átképzési, működési és felhalmozási célú támogatások már eddig is elérhetők voltak, ám szabályozásuk átláthatatlan volt. Az előterjesztés szerint a jövőben külön meghatározzák a működő és az új beruházásokhoz kapcsolódó támogatásokat, melyeket pályáztatok nélkül lehetne igénybe venni. 53 http://www.doksihu A tervbe vett

beruházásösztönzési foglalkoztatáspolitikai támogatási csomag egyes elemei a következők: a) Közép- és nagyvállalkozások munkaerő-ellátását biztosító képzési támogatás A humánerőforrás-fejlesztési programmal rendelkező befektetők speciális képzési igényeinek közvetlen meghatározása révén, a képzés során lehetőség nyílik a megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő biztosítására. b) Új tőkeerős beruházásokat ösztönző képzési támogatás Célja a vállalkozás méretére való tekintet nélkül, az újonnan létrehozandó vagy növekedésben lévő gazdasági szervezetek igényei szerint rövid távú képzési vagy átképzési programok megvalósításával a gyártási profilnak megfelelő, a munkaadó által előírt képzettséggel rendelkező munkaerő biztosítása. A képzésben résztvevők köre munkanélküliekre és munkaviszonyban állókra egyaránt kiterjedhet. c) Hátrányos helyzetű térségekben

betanítás, átképzés, újraképzés támogatás A kormány ezen keretében átképzésére, újraképzésére, betanítására azonnali igényeket kielégítő vállalati belső képzésre támogatást kíván nyújtani. A képzésre területi egységtől függően eltérő (abszolút és relatív) értékű támogatások fordíthatók, figyelemmel az egy főre vetített, vásárlóerő paritáson számított GDP értékére, a munkanélküliségi és aktivitási rátára. d) Munkahelyteremtő beruházás Magas minőségű, korszerű termékek gyártására, illetve magas színvonalú szolgáltató tevékenységek végzésére lehetőséget teremtő beruházás esetén, legalább 20 új munkahely létrehozásához támogatást lehetne igénybe venni tartós foglalkoztatás biztosítása esetén. e) Bértámogatás, járulék átvállalása Új munkahelyteremtés, illetve meghatározott térségben személyek foglalkoztatása esetén bértámogatás, valamint járulékátvállalás

formájában támogatást lehet igénybe venni. 54 http://www.doksihu f) Munkaerő-piaci képzés Új munkahelyek betöltéséhez, a munkaadó igényeinek megfelelő munkaerő biztosítása céljából egy év időtartamra, szakmai képzettségtől függően egy főre vetített meghatározott összegű támogatás lenne nyújtható a befektetőnek. (d) Informatikai fejlesztések közvetlen támogatásokkal történő támogatása A javaslat külön teret szentel az informatikai beruházásoknak, célja, hogy támogassa számítógép vásárlását és az Internethez való hozzáférést, azért, hogy az EU csatlakozás időpontjáig Magyarország lakosságának képzettségbeli elmaradása e területen ne növekedjen, hanem lehetőleg mérséklődjön az EU országokhoz képest. A közvetlen támogatásokkal kapcsolatos elképzelések: a) Szélessávú Internet hálózat építés, bővítés, korszerűsítés beruházási, illetőleg eszközbeszerzési támogatása b)

Szélessávú Internet szolgáltatást nyújtók által az Internet elérése érdekében beszerzett Internet-kapcsolódást biztosító eszközök (modem, router) értékének 50%-os támogatása Ezen támogatási formák éves szinten 600 millió forinttal terhelheti a büdzsét.47 (e) Környezetvédelmi/ökológiai célok érvényesítése a beruházásösztönzés eszközrendszerében Az EU konformitás környezet-érzékenységet és a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel fennálló összhangot is feltételez az ösztönzési stratégiában és eszközeiben. Az ebből adódó prioritásokat figyelembe véve új beruházási kedvezmények rendszerbe állítására lesz szükség: (1) megújuló energiaforrások (nap-, szél-, vízi-, termálenergia és biológiai eredetű üzem- és fűtőanyag, üzemanyag cellában előállított energia, biogáz hulladékból) környezetbarát hasznosítását szolgáló beruházások; 47 Ösztönzés a beruházásoknak, Világgazdaság,

34. évfolyam, 172 szám, 2002 szeptember 6, címlap 55 http://www.doksihu (2) a Magyarországon a beruházás indítása idején hatályos határértékekhez, illetve a hazánkban működő legjobb ilyen objektum paramétereihez képest legalább 30 %kal alacsonyabb káros kibocsátást biztosító technológiával folytatott gazdasági tevékenységet eredményező új beruházások és fejlesztések; (3) a környezetvédelmi háttériparhoz tartozó területeken létesített új termelő kapacitások és fejlesztések; (4) az ipari tevékenység miatt szennyezett területek revitalizációja, barnamezős beruházások; (5) hulladékok energetikai vagy másodlagos nyersanyagként történő hasznosítását szolgáló, valamint a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentését célzó technológiai beruházások /fejlesztések; (6) a védett természeti területen környezetkímélő gazdálkodást segítő beruházások számára. (Hátrányos

helyzetű térségekben a támogatások/kedvezmények egységesen 10 %-kal növelhetők, de a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az erre vonatkozó kormány rendeletben meghatározott maximális értéket.) Meglévő eszközök Az elmúlt években hatékonyan alkalmazott beruházásösztönzési eszközök a jövőben is a program részét képezik. Esetleges megújításuknál lényeges szempont az EU szabályoknak való megfelelés, a hatékonyság, a kiszámíthatóság és a pályázati rendszerben történő hozzáférhetőség. (a) A versenyképes beruházások kapacitás-létesítési és -bővítési támogatása A pályázat működtetésének célja: a befektetések volumenének bővítése, a magyar ipar versenyképességének javítása, a magyar ipar szerkezetátalakításának gyorsítása céljából a korszerű, magas minőségű termékek gyártására alkalmas, nagy hozzáadott érték tartalmú feldolgozóipari terméket előállító, korszerű termelő

kapacitások létrehozása és bővítése. Előzőeken túl kiemelt cél a beszállítóipar fejlesztése, valamint a környezetvédelmi célú ipari termékek hazai előállítása. 56 http://www.doksihu (b) Európai regionális vállalati központok kialakításának, stratégiai szolgáltatások telepítésének támogatása A 2001-ben indult pályázat a versenyképes beruházások támogatási programjához kapcsolódóan, azt kiegészítve ösztönzi a Magyarországon beruházó multinacionális vállalatokat további szolgáltatások letelepítésére, európai regionális központjaik kialakítására. A pályázat a nemzetközi gazdasági hálózatokba való fokozottabb bekapcsolódást szolgálja azzal, hogy a nagyvállalatok egyes központi irányító tevékenységeinek, szolgáltató funkcióinak (logisztika, marketing, vevőszolgálat, oktatás, szoftverfelügyelet, stb.) Magyarországra telepítését támogatja Elősegíti továbbá a jövedelmező, nagy

hozzáadott értéket képviselő tevékenységek meghonosítását; Magyarország középponti helyének és súlyának erősítését a keleteurópai régióban; a fokozottabb bekapcsolódást a világ hálózataiba, a technológia– transzfert; az oktatás színvonalának növelését; információs infrastruktúra javulását; a munkahelyteremtést. (c) Vállalati kutatás és fejlesztés, innováció állami támogatása A hazai K+F és innovációs programok preferáltan kezelik a vállalatok és a tudományos szféra együttműködését, partnerségét, a tudományos és technológiai eredmények diffúzióját, transzferét, a regionális szintű megközelítést, valamint a nemzetközi együttműködést – tekintettel az EU integrációs felkészülésre és a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv követelményeire. Ezen befektetésösztönzési eszköz a magas képzettségű munkaerőt igénylő K+F, illetve innovációs tevékenység vonzásához járul hozzá.

Megjegyzés: Magyarországon az utóbbi évtizedben elért gazdasági sikerek egyik hajtóereje a rendelkezésre álló innovációs kapacitás volt. A rendszerváltás utáni külföldi tőkebefektetések kezdetben főként az összeszerelő és feldolgozóipari tevékenység beindítását célozták. A nagy multinacionális cégek, mint például az Ericsson, a General Electric és a gyógyszergyártó Sanofi az első között ismerték fel, hogy eredménnyel kecsegtetnek a kutatás-fejlesztési programok is. 57 http://www.doksihu A K+F szilárd alapját képezi Magyarországon az oktatás hagyományosan jó kvalitása, közelebbről az egyetemeken folyó magas színvonalú szakemberképzés és ezzel párhuzamosan a kutatás-fejlesztő munkában való aktív részvétel, továbbá az erős középiskolai oktatási rendszer. A mérnökök nemzetközileg is elismert kreativitása, valamint számos területen az egyetemek közötti tudományos együttműködés – különös

tekintettel az informatikára – szintén vonzerőt jelentenek. A „K+F boom” kezdete óta a nagy, illetve a közepes exportintenzitású külföldi cégek tucatjai alapítottak kutató-fejlesztő műhelyeket részben, részben önálló kutatóbázisként azerte az országban. A teljes feldolgozóipari vállalati körben a K+F célú kiadások több, mint 75%-át a vegyiparban (ezen belül kiemelten a gyógyszeriparban), további csaknem 20%-át pedig a gépiparban költötték el. A Sanofi például a korábbi Chinoin kutatóintézetéből hozta létre kutatóközpontját. A svéd-brit érdekeltségű AstraZeneca gyógyszeripari vállalat pedig 50 szakembert foglalkoztató Kutató Központ építését kezdte meg Törökbálinton. A gép- és elektronikaiparban a többi között az Audi, a Knorr Bremse, az IBM, a Philips, a Nokia, a Siemens, az Unilever, az Electrolux, a Hewlett Packard, az ICL, a Panasonic és a GE Medical System kapcsolódott be a magyarországi K+F

tevékenységbe.48 III. Szolgáltatásorientált befektetésösztönzési támogatások Az új befektetésösztönzési rendszer harmadik részének eszközei a következők: (a) Beruházásösztönzési csomagok A kormány a potenciális befektetők számára ún. befektetésösztönzési csomagok összeállítását tervezi, melyek egyrészt segítenék a befektetőket abban, hogy a beruházásuk számára a lehető legjobb magyarországi helyszínt megtalálják, másrészt összképet adnának a befektetőnek mindazon támogatásokról, melyek a beruházáshoz kapcsolódóan automatikusan járnak, illetve amelyek pályázat útján elnyerhetők. (b) Bizalomerősítő nyilatkozat A befektetők többnyire igénylik a magyar Kormány kitüntetett figyelmét, ennek dokumentálását, továbbá egyéb külsőségeket. Mindkét felet kielégítő forma egy olyan 58 http://www.doksihu bizalomerősítő nyilatkozat kiadása, amely a kölcsönös érdekek alapján a befektetést a

magyar gazdaság és ipar szempontjából jelentősnek ismeri el; összefoglalja a létesítendő projekt kapcsán a magyar fél által az irányadó jogszabályok feltételei szerint nyújtható támogatásokat, az elérhető adó- és egyéb kedvezményeket. Kinyilvánítja azt a szándékot, hogy a befektető a magyarországi tevékenységével kapcsolatban felmerülő problémák esetén a magyar Kormány szervei segítségére számíthat a törvényes keretek között. (c) „Egyablakos rendszer” bevezetése Az „egyablakos rendszer” célja, hogy kiszolgálja illetve segítse a befektetőket a beruházáshoz kapcsolódó adminisztrációs ügyek elintézésében, levéve ezzel vállukról a sokszoros bürokratikus ügyintézés terheit. A kormány e tekintetben nagy szerepet szán az ITDH-nek. (d) Beruházói közérzet javítása Ezen elem a következőket tartalmazza: 5. a munkavállalási és tartózkodási engedélyek kiadásának gyorsítása 6. azonos ügyekben az APEH

állásfoglalások egységesítése 7. a vámügyintézések gyorsítása 8. a bírói ítélkezési gyakorlat anomáliáinak és lassúságának kiküszöbölése 9. a közbeszerzési eljárások alkalmazásának szélesebb körűvé tétele 10. személyek és áruk számára a határátlépés gyorsítása 11. tömegközlekedés fejlesztése az elmaradott térségekben A pályázatok konkrét feltételei, valamint a pályázatok keretében elnyerhető támogatások mértéke 2003. februárjáig kerül megállapításra 48 ITDH 2001 – A tények és számok tükrében, ITDH, 2002 59 http://www.doksihu Véleményem szerint az új befektetésösztönzési stratégia jól átlátható, korszerű befektetésösztönzési eszközöket tartalmaz. Elemeinek kidolgozása során a kormány nagy hangsúlyt fektetett a magyarországi viszonyokra (pl. foglalkoztatási támogatás a munkanélküliség csökkentésére) és a külföldi működőtőke-befektetéseket érintő hátrányos

tényezőkre (pl. bürokrácia csökkentése) Amennyiben a kormány ezen eszközöket hatékonyan alkalmazza, és az eszközökhöz szükséges pénzügyi forrásokat biztosítja, úgy előreláthatóan jelentősen fog javulni Magyarország külföldi tőkebefektetésekért folytatott versenyben elfoglalt pozíciója. II.3 A régi és új támogatási rendszer összehasonlítása ! Az új befektetésösztönzési program részletes ismertetése után a régi és az új támogatási rendszer összehasonlítását mutatom be, ismertetve ezzel a korábbi és a jövőben befektetésösztönzési eszközöket. ! A régi rendszer fő beruházásösztönzési eleme az adókedvezmény volt, emellett természetesen kisebb súllyal megtalálhatók voltak benne a direkt támogatások is. Az új rendszer kialakítása során a közelgő európai uniós csatlakozást szem előtt tartva a változás fő irányai a következők: - direkt támogatások előtérbe helyezése - az

adókedvezmények szerepének csökkentése - új támogatási jogcímek megfogalmazása A két rendszer összehasonlítását a következő oldalon található táblázat tartalmazza. (lásd. 6sz táblázat) 60 http://www.doksihu 6.sz táblázat Az új és a régi rendszer közötti lényeges különbséget a következő táblázat mutatja Támogatási cél BERUHÁZÁS Régi rendszer Új rendszer Megjegyzés Nagybefektetői Fejlesztési A nagybefektetői adókedvezmény adókedvezmény adókedvezmény nyereségcentrumú és max. 10 éven át vehető igénybe, a fejlesztési adókedvezmény viszont a beruházás elszámolható költségeinek max. 50%-a lehet és a kedvezmény max. öt éven át vehető igénybe. (kihirdetett jogszabály szerint) A befektetők igényei Ez idáig a magyar befektetésösztönzési szerinti telephely eszközrendszerben még nem alkalmazták. biztosítás. VE-12 Versenyképességet 2002. decemberéig a támogatás mértékét

versenyképességet növelő pályázati még nem állapította meg a kormány. növelő pályázati rendszer rendszer Európai regionális VE-13 európai központok regionális központok kialakításának kialakításának pályázati rendszere pályázati rendszere KÉPZÉS Szakképzési Vállalati dolgozók A régiók (megyék) fejlettségi szintje hozzájárulás saját újraképzési, szerint differenciált támogatási képzési célra való továbbképzési, intenzitások; legalább 100 új munkahely felhasználása. átképzési létesítéséhez nyújtható támogatási támogatásának csomagok. továbbfejlesztése. K+F Vállalati K+F és Vállalati K+F és 2002. decemberéig a támogatás mértékét innováció állami innováció állami még nem állapította meg a kormány. támogatása. támogatása. Forrás: Gazadasági és Közlekedési Minisztérium, 2002 61 http://www.doksihu III. A Magyar Befektetési és

Kereskedelemfejlesztési Kht Mint a régió más országaiban, így Magyarországon is működik egy olyan állami szervezet, mely a külföldi befektetőket információkkal látja el, befektetési lehetőségek ajánl számukra, illetve egyéb más szolgáltatással segíti a külföldi működőtőkebeáramlását. Ezen szervezet Magyarországon a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. III.1 Az ITDH bemutatása ! A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., vagy ismertebb nevén angol nevének kezdőbetűiből alkotott ITDH, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Külügyminisztérium háttérintézményeként kulcsfontosságú szerepet tölt be a külföldi cégek, a magyar gazdasági kormányzat valamint a hazai kis- és középvállalati szféra összekapcsolásában. A társaság tevékenységének középpontjában a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének növelése és a külföldi működőtőke-bevonás

elősegítése áll. Az elmúlt évek során kiépült államigazgatáshoz és a piaci szereplőkhöz fűződő formális és informális kapcsolataival a megszerzett gazdaság- és piacismereteivel kiemelkedik a hasonló profilú cégek közül. ! ! Az ITDH - európai mintára épülő; - kiterjedt bel- és külföldi irodahálózattal és információs bázissal rendelkező; - befektetés-ösztönzéssel és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó; - non-profit; - információnyújtó, tanácsadó és szolgáltató szervezet. Mit jelent mindez? - Az ITDH európai mintára épülő szervezet, mely a fejlett piacgazdaságokban működő befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési állami szervezetekhez hasonló funkciókat lát el. 62 http://www.doksihu - A ITDH kiterjedt irodahálózattal rendelkezik: a budapesti központból irányított szervezet a világ 31 országában 36 kereskedelmi szolgálati irodát (továbbiakban KSZ iroda; (1.sz ábra), illetve

10 képviseleti irodát működtet A hálózatot pedig a Magyarországon működő 14 regionális iroda teszi teljessé (2.sz ábra) Az ügyfelek az ITDH bármelyik kül- vagy belföldi irodáját keresik fel, ugyanazokat a szolgáltatásokat vehetik igénybe. 1.sz ábra IT D H K ereskedelm i Irodák 2.sz ábra IT D H R egionális irodák S alg ó tarján G yő r M isko lc E g er D eb re c en B u d a p e st V eszp rém Z a la e g ersze g T a tab á n y a K ecskem ét S zekszárd K ap o s vár 63 B é k és c sa b a S zeg ed http://www.doksihu - Az ITDH befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési tevékenységet folytat, mely során külföldi vállalatok magyarországi befektetéseivel, illetve magyar vállalatok közvetlen és közvetett külpiaci megjelenésével kapcsolatban tár fel üzleti lehetőségeket, végez partnerközvetítést. - A ITDH non-profit szervezet, alapszolgáltatásait térítésmentesen nyújtja, így a magyarországi

áruértékesítési és befektetési lehetőségek iránt érdeklődő külföldi üzletemberek ingyen jutnak hozzá garantáltan magas színvonalú gazdasági, jogi és piaci információkhoz. - Az ITDH szolgáltató szervezet, mely sokrétű szolgáltatást kínál külföldi, és hazai üzletembereknek az ügyfelek testre szabott igényeinek figyelembe vételével. III.2 Az ITDH szolgáltatásai Az ITDH a külpiacra készülő hazai és a magyar piacon tevékenykedő külföldi cégek számára az alábbi szolgáltatásokat kínálja: Befektetésösztönzés: - Általános jogi, adózási, pénzügyi stb. információk a befektetési környezetről - Partnerkeresés és –közvetítés - Telephelykeresés külföldi befektetésekhez Magyarországon - Zöldmezős beruházások és vegyes vállalatok beruházási döntéseinek előkészítése - Vállalati profilok nyilvántartása és ismertetése - Részvétel az ipari parkok hasznosításában - Regionális

projektek menedzselése - Településmarketing-szemináriumok önkormányzatoknak - Tanácsadás - Befektetésösztönzési szakmai programok szervezése és lebonyolítása Kereskedelemfejlesztés - Export- és importlehetőségek közvetítése magyar vállalatoknak - Külkereskedelmi partnerkeresés és -közvetítés 64 http://www.doksihu - Magyar vállalatok külföldi vásárokon és kiállításokon való részvételének támogatása - Kis- és középvállalatok külső piaci megjelenésének elősegítése Ügyfélszolgálat és tanácsadás - Tanácsadás külkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben - külkereskedelemtechnika, vám, pénzügy, jogszabályok területén - Általános tanácsadás a befektetések jogi, adminisztratív környezetéről - Piaci lehetőségek közvetítése - külföldi tenderfelhívások, export-import megkeresések, beszállítói partnerek közvetítése - On-line üzleti hírek megjelentetése a beérkező piaci

lehetőségek széles körű terjesztésére - Kedvezményes külföldi hirdetési lehetőségek biztosítása több országban - A vállalati telephely és projektadatbázisokkal kapcsolatos információnyújtás - A vállalkozások nemzetközi versenyképességét növelő GM pályázatokról információnyújtás - Az Euro Info Centre szolgáltatásai: - Az Európai Unió adatbázisainak magyarországi működtetése - Információnyújtás és tanácsadás az Európai Unió működéséről, az egységes belső piacról, az EU és Magyarország piaci szereplői között üzleti kapcsolatokat érintő jogszabályokról és az EU-csatlakozásra való magyar felkészülésről. Marketing és kommunikációs szolgáltatások - Információk az ITDH saját, az általa támogatott és a tevékenységével kapcsolatos bel- és külföldi rendezvényekről - Kommunikációs kampányok tervezése és végrehajtása, médiakapcsolatok építése - Sajtótájékoztatók

szervezése - On-line kommunikáció - Információs kiadványok, üzleti és kereskedelmi kézikönyvek készítése, publikálása és forgalmazása magyarul és idegen nyelveken. 65 http://www.doksihu III.3 Az ITDH tevékenységének finanszírozása ! Az ITDH működéséhez és üzleti tervének megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat részben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) biztosítja a GFC (Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat) terhére, részben pedig Külügyminisztérium a KFC (Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat) terhére. ! A költségek fedezése a következőképpen oszlik meg: - A szervezet működési költsége - Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat - Rendezvényköltségek: (a) Befektetés-ösztönzési rendezvények – Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (b) ! Kereskedelemfejlesztési rendezvények – Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat Az ITDH mind a Gazdasági és Közlekedési

Minisztériummal, mind a Külügyminisztériummal éves keretszerződést ír alá, melyben rögzítik az adott évben felhasználható pénzügyi keretet. III.4 Az ITDH befektetésösztönzési tevékenysége A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) általános bemutatását követően a szervezet külföldi működőtőke-beáramlást elősegítő tevékenységének, vagyis befektetésösztönzési tevékenységének részletesebb ismertetésére térek ki. III.41 Az ITDH befektetésösztönzési tevékenységének súlypontjai Az ITDH éves üzleti tervében fekteti le az elkövetkezendő évre vonatkozó befektetésösztönzési tevékenységének súlypontjait. A 2001-es üzleti terv alapján a 2002-es évre vonatkozóan ezek a következők: ! Az ITDH befektetésösztönzési politikájának kialakítása során az alábbi szempontokat vette figyelembe: - A befektetés-ösztönzés a zöldmezős termelő beruházásokra, a K+F központokra, valamint a

szolgáltató és regionális központok Magyarországra történő telepítésére koncentrál. - Középtávon a magyarországi külföldi közvetlen befektetések túlnyomó részét várhatóan továbbra is a multinacionális cégek és azok beszállítói fogják végrehajtani, így az ITDH befektetés-ösztönzési tevékenységének új súlyponti 66 http://www.doksihu iránya, hogy a már letelepedett multinacionális cégek beszállítóit megnyerje magyarországi cégalapításra. - Miután a tőkeberuházások növekvő hányadát a korábban letelepedett külföldi vállalatok adják, illetve a referencia szerepük is meghatározó, ezért nagy gondot kell fordítani jó közérzetük megtartására, befektetéseik további ösztönzésére. Bár ez elsősorban a kormány és a helyi önkormányzatok hatásköre, de az együttműködés javításához az ITDH is hozzájárulhat a referencia-választás és a befektetési rendezvényekre történő meghívás, mint

az egyik leghatékonyabb PR és marketing eszközével. Jelentősebb befektetői érdeklődés esetén igen jó hatást kelt, ha a kormány, ezen belül a GKM vezetői fogadókészséget tanúsítanak. A kormány mellett az ITDH-nak is jelentős tevékenységet kell kifejteni a letelepedett befektetők érdekvédelmi szervezeteivel (AmCham, angol, német, francia kamarák stb.) és követségeikkel, kereskedelmi irodáikkal való folyamatos együttműködés, illetve közös rendezvények lebonyolítása. - Új súlypontot jelent az ITDH tevékenységében a már 1998. végén megkezdett és bevált önkormányzati településfejlesztési-, befektetési szemináriumok kiterjesztése, lehetőség esetén a külföldi követségek, vegyes-kamarák és multinacionális vállatok bevonásával. - Mivel a befektetés-ösztönzési folyamat egy döntő része (így a konkrét telephely kiválasztás) az önkormányzatok területén zajlik, az ITDH-nak folytatnia kell azt a gyakorlatot,

hogy különösen a fejlesztésre szoruló régióknak, településeknek mind belföldön, mind külföldön bemutatkozási lehetőséget ad. Ez azonban csak akkor jár pozitív eredménnyel, ha az önkormányzatok fellépése megfelelő színvonalú. - Mindezen túlmenően figyelmet kell fordítani a külföldi befektetésekben konkurenciát jelentő országokra, és a befektetési környezetük változásáról folyamatosan informálódni kell. ! A relációs súlypontok alakulása és az ehhez kapcsolódó hangsúlyváltozások: - Súlypontváltás történt a befektetés-ösztönzés irányaiban: a szervezet erősítette befektetői kapcsolatait a tengerentúli, valamint az ázsiai fejlett országokkal, s növelte programjainak számát az USA-ban valamint a közel-, közép- és távol-keleti térségben. 67 http://www.doksihu - Mindemellett továbbra is törekszik arra, hogy: - Franciaország, Hollandia, Nagy Britannia és a Skandináv államok potenciális

befektetőit az eddig túlnyomórészt privatizációs beruházásokon túlmenően zöldmezős beruházásokra is megnyerje - illetve, hogy az osztrák, dél-német és észak-olasz relációkból erősítse, ösztönözze a közepes és főleg beszállító vállalatok letelepedését, vagy vegyes vállalatok létesítése, vagy zöldmezős beruházások formájában. ! A szektorális súlypontok alakulása: - Tekintettel arra, hogy Magyarország komparatív előnyei elsősorban a feldolgozóiparban jelentkeznek, továbbá, hogy a nyugat-európai, amerikai és távolkeleti termelési kihelyezési tendenciák ugyancsak elsősorban a feldolgozóiparra jellemzőek, az ITDH beruházás-ösztönzési politikájának szektorális irányai továbbra is az élőmunka igényes feldolgozóipari ágazatok. Ezen belül különös figyelmet kell fordítani az autóiparra, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ipari ágazatokra: a gépiparra, fémfeldolgozóiparra, valamint az

elektronikai és műanyagiparra. - További kiemelt ágazat a környezetvédelem és a hulladékhasznosítás, különös tekintettel az EU-hoz való csatlakozással összefüggő elvárásokra. - Ezen túlmenően a szervezet továbbra is prioritást kíván adni az információs technológiának, a szoftveriparnak és az idegenforgalmi és turisztikai ágazatnak, illetve nagy hangsúlyt fektetet a K+F és innovációs tevékenységet előmozdító beruházások támogatására. III.42 Az ITDH befektetésösztönzési tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. egyik fő feladat a befektetésösztönzés, mely során a szervezet a következő szolgáltatásokat nyújtja: 1. külföldiek (lehet magán vagy természetes személy) informálása a befektetési környezetről és jogszabályokról, elképzeléseiknek megfelelő befektetési helyszín megkeresése, valamint a Magyarországra „elkalauzolása”

Befektetési megkeresés 68 látogató potenciális befektető http://www.doksihu 2. ágazati és regionális helyszínek/projektek feltárása, megfelelő formába öntése és kiajánlása, valamint az ipari parkok hasznosításában való intenzív részvétel Belföldi befektetési helyszínek/projektek gyűjtése és menedzselése 3. befektetés-ösztönzési szakmai programok Befektetésösztönzési szakmai programok szervezése és lebonyolítása Ezen rendezvények fajtái: a) Befektetésösztönzési konferencia, szeminárium A befektetésösztönzési konferenciák és szemináriumok keretében az ITDH a megcélzott ügyfélkört szakmai információkkal látja el és tájékoztatja az aktuális befektetési lehetőségekről. - Általános rendezvény: mely során az ITDH munkatársa(i) prezentációt tart(anak) a magyar gazdasági környezetről, az aktuális támogatási rendszerről, a Magyarországon letelepedett vállalatokról stb. - Speciális

rendezvény: egy adott ágazatot céloz meg, s az arra vonatkozó specifikus információkat prezentálja. b) Magyarországi regionális rendezvény A rendezvény keretében egy magyarországi megye vagy régió bemutatására kerül sor. A prezentáció középpontjában az adott megye vagy régió ipari parkjainak és befektetési lehetőségeinek bemutatása áll. c) Célzott partnerkeresés A célzott partnerkeresésnek két módja van: 1. Az ITDH egy adott ország helyi tanácsadó cégét felkeresi és megbízza azzal, hogy az általa megadott feltételeknek megfelelő befektetők listáját állítsa össze és továbbítsa az ITDH-nak. 2. Az ITDH munkatársai kiállításokon vesznek részt, ahol befektetési célzattal tárgyalnak. 69 http://www.doksihu d) Befektetési üzletember-találkozó Magyar delegáció részére külföldön, vagy külföldiek részvételével belföldön szervezett találkozót jelenti, melynek célja egyfelől a magyar befektetési

projektekhez külföldi partner keresése, másfelől pedig az ipari parkok területeinek hasznosítása. e) Befektetési célú területfejlesztési fórum Befektetési célú területfejlesztési fórumokat leginkább Regionális Irodák szerveznek saját megyéjükben vagy régiójukban. A fórum célja megismertetni a helyi önkormányzatokat és vállalatokat a befektetők követelmény-rendszerével és azokkal a módszerekkel, amelyekkel a térségek vonzóvá tehetik magukat a potenciális befektetők körében. e) Ipari Park konferencia A konferencia keretében ipari parkokat prezentálnak. A konferencia Magyarországon és külföldön is megrendezésre kerülhet. Külföldi megrendezés esetén általában vagy ipari hasznosítású ingatlan kiállításhoz kapcsolódik vagy „road show” (egy adott ország több városában prezentálják az ipari parkokat) formájában valósul meg. f) Beszállítói rendezvény A beszállítói rendezvény célja a már

letelepedett multinacionális cégek beszállítóinak megnyerése és letelepítése, vagyis további beszállítói kapcsolatok kiépítése és az ehhez kapcsolódó befektetési lehetőségek kiaknázása. Az ITDH 2001-ben 82 befektetésösztönzési szakmai programot bonyolított le. III.43 Az ITDH befektetésösztönzési tevékenységének eredményessége Az ITDH befektetésösztönzési-tevékenységének eredményességét a pozitív beruházási döntések számán, valamint a megvalósult beruházások összértékén méri. 70 http://www.doksihu (a) A pozitív beruházási döntések száma és a megvalósult beruházások összértéke 7.sz táblázat Befektetésösztönzés A z ITD H aktív közrem ûködésével Be fek tetés é rt é k e ( m i lli ó e u ró ) P r o je k t e k B e f e k t e t é s e k Új á t la g é r t é k e szá m a m un ka he lye k ( m il li ó e u ró ) s zám a 8 64 0 24 1 9 ,6 19 98 41 8 19 99 52 6 8 91 0 17 3 2 ,9 20 00 92 2

1 4 44 6 56 1 6 ,5 20 01 80 0 1 0 18 5 52 1 6 ,6 Ö ss zes en 2 66 6 4 2 18 1 1 49 Forrás: ITD Hungary ! A táblázat adatai alapján megállapíthatjuk, hogy az ITDH befektetésösztönzési tevékenysége az évek során egyre hatékonyabbá vált, a szervezet egyre több beruházás megvalósítását segítette elő. Az 1998-2001 közötti időszakban, mind a megvalósult projektek száma, mind a befektetett tőke értéke megkétszereződött: míg 1998-ban az ITDH 24 projekt (418 millió EUR) megvalósításához járult hozzá, addig 2001-re a projektek száma már 52-re emelkedett (800 millió EUR). ! Továbbá megfigyelhető, hogy a befektetések átlagértéke 1998 (19,6 millió EUR) és 1999 (32,9 millió EUR) jelentősen megemelkedett, 2000 óta pedig 16,5 millió EUR körül stagnál. (lásd 5 Táblázat) Az ITDH eredményességének és a hatékonyságnak elemzése során érdemes megvizsgálni, hogy az egyes években a Magyarországra beáramló összes

külföldi működő tőkének hány százalékát teszik ki az ITDH közreműködésével megvalósult beruházások: ! Míg 1998-ban és 1999-ben a Magyarországra beáramló összes külföldi működő tőkének 23,03%, illetve 28,45%-át adták az ITDH közreműködésével megvalósult beruházások, addig 2000-ben jelentős változás figyelhető meg, a részesedés 71 http://www.doksihu 51,71%-ra emelkedett, majd 2001-ben újra a korábbi évekre jellemző 30% körüli értékre (29,46%) eset vissza. (6 Táblázat) ! Tehát mindezt összegezve elmondható, hogy az ITDH átlagosan a magyarországi külföldi működőtőke-beáramlás 30%-hoz járul hozzá. 8. sz táblázat Az ITDH közreműködése a külföldi működőtőke-beáramlásban Év Közvetlen külföldi Az ITDH közreműködésével tőkebefektetések megvalósult külföldi Magyarországon (millió EUR) tőkebefektetések (millió EUR) 1998 1.815 418 23,03 1999 1.849 526 28,45 2000 1.783 922

51,71 2001 2.715 800 29,46 % A MNB illetve az ITDH adatainak felhasználásával számítottam a részesedést (b) Pozitív beruházási döntések területi megoszlása Bár az ITDH menedzselésében létrejött beruházások többsége az ország nyugati felében valósult meg, mégis a keleti országrészbe befektetett külföldi működő tőke összértéke a nagyobb: - 2000-ben Nyugat-Magyarországon az ITDH közreműködésével 31, míg KeletMagyarországon 25 beruházás valósult meg. Ennek ellenére, ha a beruházás értékét vizsgáljuk megállapítható, hogy a kelet-magyarországi térségben 83,68 millió EURval több külföldi működő tőke áramlott, mint a nyugat magyarországi térségbe. (3.sz ábra) - Ugyanezen tendencia figyelhető meg 2001-ben is: míg az ITDH közreműködésével Nyugat-Magyarországon 6-al több projekt valósult meg, mint a KeletMagyarországon, addig a keleti országrészbe befektetett működő tőke az előző évhez

képest már jóval nagyobb mértékben, 250 millió EUR-val haladja meg a nyugati országrészt. (4sz ábra) 72 http://www.doksihu Amennyiben a beruházások területi megoszlását, illetve a beruházásokhoz kapcsolódó tervezett létszámot vizsgáljuk megállapíthatjuk, hogy: - 2000-ben az ITDH menedzselésében a nyugati országrészben megvalósult beruházások összességében 1500 fővel több alkalmazottat foglalkoztattak, mint a keleti országrész beruházásai - 2001-ben ezzel szemben jelentős változás tapasztalható: a keleti országrészben letelepedett vállalatok majdnem kétszer annyi munkaerőt foglalkoztatnak, mint a nyugati országrészben letelepedettek. (lásd 3-4 ábra) Mindez azzal magyarázható, hogy az ITDH munkatársai munkájuk során egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a keleti országrész befektetési lehetőségeinek kiajánlására és a befektetők keleti-térségbe történő „csalogatására”. Ezzel elősegítve a térség

elmaradott megyéinek, régióinak fejlesztését, illetve a magas munkanélküliség csökkentését. S mint ahogy a számok is mutatják munkájuk sikeres 3.sz ábra Pozitív beruházási döntések az ITD H m enedzselésében - 2000. (Összes, 56 projekt) Területi m egoszlás Nyugat - Magyarország 31 419,16 7 927 Kelet - M agyarország Projektek szám a Beruházás értéke (M USD) EUR) Tervezett létszám Forrás: ITD Hungary 73 25 502,84 6 519 http://www.doksihu 4.sz ábra P ozitív beruházási döntések az IT D H m enedzselésében – 2001. T erületim egoszlás (összesen 52 projekt) N yu gat - M agyarország K elet - M agyaro rszág 29 P rojekte k szám a 2 75 B eruh ázás é rtéke (M euró ) 5 25 3 647 T ervezett létszám 6 307 23 Forrás: ITD Hungary Az ITDH közreműködésével magvalósult beruházások listája a szakdolgozat Mellékletében tekinthető meg. (c) Pozitív beruházási döntések ország szerinti megoszlása Az ITDH

menedzselésében az elmúlt évek során megvalósult beruházások döntő része Ny-Európából, az USA-ból, valamint Délkelet-Ázsiából érkezetett. A már korábban említett relációs súlypontváltást (a szervezet erősítette befektetői kapcsolatait a tengerentúli, valamint az ázsiai fejlett országokkal) a 2001-es év adatai kiválóan alátámasztják: 2001-ben ITDH közreműködésével létrejött befektetések 50%-a Koreából, 12%-a Hollandiából, 9%-a pedig Németországból érkezett. 9.sz grafikon Pozitív beruházásidöntések az IT D H m enedzselésében – 2001. O rszágok szerintim egoszlás Σ = 100% N a gyB r ita n n ia (6 % ) N é m e t o r s zá g (9 % ) H o lla n d ia (1 2 % ) U S A (3 % ) E g y é b (1 2 % ) In d i a ( 6 % ) K orea (4 7 % ) J a p á n (5 % ) Forrás: ITD Hungary 74 http://www.doksihu Az ITDH befektetésösztönzési tevékenységének elemzése rámutatott arra, hogy a szervezet fontos szerepet játszik a magyarországi

külföldi működőtőke-beáramlásában: segíti a külföldi befektetőket, illetve hatékonyan ösztönzi a külföldi beruházások megvalósulását. Tevékenységének sikerét mindemellett tükrözi még, hogy a kormány az új befektetésösztönzési stratégia részét képező, ún. „egyablakos rendszer”-t a szervezet keretein belül kívánja működtetni. 75 http://www.doksihu IV. A külföldi befektetők döntéshozatalának főbb szempontjai ! A külföldi működőtőke-befektetések az átlagosnál nagyobb kockázattal járnak, nem csupán az idegen és kevésbé kiszámítható környezet miatt, hanem azért is, mert a működő tőkét nem lehet olyan gyorsan és olcsón kimenekíteni az országból, mint pl. a portfólióbefektetéseket. Ezért a külföldi befektetőknek nem elég a helyi ismereteket megszerezniük az adott településről, ahova a beruházásaikat kívánják telepíteni, hanem szükséges az egész ország gazdaságának, politikai

helyzetének ismerete, valamint az, hogy a fennálló állapot mennyire stabil. A fejezet célja, hogy az ITDH által 2001-ben a külföldi befektetők körében végzett felmérés, valamint az ITDH Referenseivel folytatott személyes beszélgetés alapján bemutassam azon főbb szempontokat, melyeket a külföldi befektetők döntéshozásuk során figyelembe vesznek.* A befektetési döntéseket, különösen a nagyobb volumenűeket alapos, többlépcsős elemzés előzi meg. A külföldi befektetők ezen elemzés során a következő tényezőket vizsgálják: ! A befektetők kiindulópontként tekintenek a befektetési célország politikai stabilitására. Ezzel kapcsolatban elsősorban a következő ismérvek játsszák a fő szerepet: demokratikus berendezkedés, törvények által szabályozott államélet, az ország biztos kormányozhatósága, NATO-tagsága. Magyarország esetében szerencsére nyugodtan érvelhetünk a politikai stabilitással. ! A politikai

stabilitáson túl a gazdasági stabilitás is meghatározó szempont a befektetői döntéseknél. A gazdasági stabilitás vizsgálata során a befektetők elsősorban az alábbi témakörök iránt szoktak érdeklődni: a gazdasági folyamatok tartóssága és kiszámíthatósága, a kiegyensúlyozottság, a külső és a belső piac bővülése, a gazdasági intézményrendszer stabilitása. ! A fenti két általános tényezőhöz szorosan kapcsolódóan át szokták tekinteni még a kormányzati gazdaságpolitikát, iparpolitikát, befektetési stratégiát is. *Ezennel szeretnék köszönetet mondani az ITDH Referenseinek: Dweik Dórának, Csatár Dórának, Gubis Annának, Kukucska Ildikónak, Simon Orsolyának és Szloboda Ágnesnek, akik a személyes beszélgetés során a szakdolgozatomhoz szükséges sok hasznos információval láttak el. 76 http://www.doksihu ! A külföldi befektetések és beruházások biztonsága alapvető szempont a befektetői döntéshozatal

során. Ebben meghatározó jelentőségű az 1988 évi XXIV törvény, melyben a külföldi befektetők törvényi garanciát kapnak a befektetéseik védelmére, biztosítva a megkülönböztetésektől menetes, nemzeti elbánást. Szintén a befektetések védelmét szolgálják a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások. Ezek jelentősége abban tér el a fenti törvény által biztosított védelemtől, hogy a nemzetközi szerződés csak a szerződő felek közös akaratával változtatható meg. E kétoldalú szerződéseket már a legtöbb tőkeexportőr országgal megkötöttük.49 ! Kiemelkedő jelentőségű és alapos vizsgálat tárgyát képező témakör a befektetők számára az adózás. A befektetéseket érintő adónemek: - Társasági adó: Magyarországon a társasági adó mindössze 18%-os, mely elmarad a környező kelet-közép európai országok és a világ más országainak társasági adójától. 5.sz ábra Társasági adók, 2001.

Százalékban Magyaro. 18% Lengyelo. 28% Szlovákia 29% 31% Cseho. 32% Portugália 35% Spanyolo. 0 5 10 15 20 25 30 35 Forrás: ITD Hungary 49 Befektetésösztönzési kézikönyv a külföldi beruházókkal folytatott tárgyalásokhoz, ITD Hungary, 2002, pp. 18 77 http://www.doksihu - Osztalékadó: Az osztalékadó mértéke 20%, melyet a külföldinek a kivett jövedelem után kell megfizetnie, akár természetes, akár jogi személyről van szó. - Munkabérek közterhei: Ezek mértéke alig haladja meg az Európai Unió átlagát, így befektetésösztönzési szempontból nem túl meghatározó a szerepe. Bár a befektetők minden személyi jellegű kiadást kétszer is meggondolnak. - Speciális tevékenységi körökben érinti a külföldi befektetőt a jövedéki adó és a fogyasztási adó, valamint a legtöbb esetben a gépjárműadó. - Helyi adó: A külföldi befektetőket azonban minden esetben érinti a helyi adó. A tapasztalatok szerint a

befektetők a befektetési körülmények mérlegelésekor nem fordítanak különösebb figyelmet az építményadóra, a telekadóra és kommunális adóra, annál alaposabban vizsgálják a helyi iparűzési adót. A befektetők szinte elvárják a befektetéshez fűződő iparűzési-adókedvezményeket. Volt már példa olyan befektetőre, akinél ez a tétel maradt a befektetési tárgyalások utolsóként lezárandó kérdéseként, s azon múlott a döntés, hogy az önkormányzat megnöveli-e az ebből igénybe vehető adókedvezményt. ! A külföldi befektetők a döntéshozataluk során feltérképezik a jogszabályi környezetet, s igyekeznek kiszűrni azokat a feltételeket, melyek jelentősen eltérnek a hazai jogi környezetüktől, illetve azokat, amelyek nehézséget vagy előnyt jelentenek gazdasági tevékenységükre vonatkozóan. ! A külföldi beruházások termelését érintő egyik legfontosabb tényező a munkaerő, annak mennyisége, minősége és

költsége Ezzel kapcsolatban a befektetők a következő információkat gyűjtik: - munkanélküliségi ráta, lehetőleg szakmánként, képzettségi csoportonként - munkaerő képzettsége, továbbképzési és átképzési hajlandóság - jellemző bérek és a bérek közterhei a jogszabályok alapján - jutalmazási és premizálási szokások - a munkaidő szabályozása és ennek rugalmassága (munkaszüneti napok, heti munkaidő, műszakok, túlórázási készség) és a munkaerő ehhez való viszonya - a szakszervezetek jogai és szerepe, tényleges befolyás - sztrájkhajlandóság 78 http://www.doksihu - a létszámgazdálkodás szabályai50 Amikor a felsoroltak ismeretében konkrét helyszíneket vizsgálnak a külföldi befektetők, a munkaerővel kapcsolatban általában a következő szempontokat veszik szemügyre: - Milyen a régióban a munkanélküliségi helyzete, lehetőség szerint szakmánként vagy más, szükség szerinti

csoportosításban. Azaz első helyen az érdekli a befektetőt, hogy egyáltalán van-e mód a tervezett beruházáshoz és tevékenységhez szükséges élő munka biztosítására. - Az elérhető munkaerő képzettsége, a szükséges szakmák rendelkezésre állása, illetve az arra való átképzés lehetősége. - Ezzel összefüggésben általában megvizsgálják, ha szükséges, a szűkebb régióban az ingázási szokásokat, lehetőségeket, a mobilitási hajlandóságot. - A szűkebb régió bérszínvonalát - Milyen termelőegység volt korábban, ahol a munkaerő megfelelő szakmai gyakorlatra tehetett szert. - Milyen hasonló profilú cég van jelenleg a régióban vagy tervezi az ismeretek szerint a letelepülést, ami esetleg rontja a tervezett beruházás munkaerőpiacilehetőségeit.51 Az ITDH 2001-es évi felmérése a következő főbb tényezőkre mutatott rá a munkaerővel kapcsolatban: A magyar bérszínvonalat európai és közép-európai

viszonylatban az megkérdezett vállalatok versenyképesnek, ázsiai és kelet-európai összehasonlításban versenyképtelennek tartják. A pozitív döntések többségénél azonban a fő szempont nem a munkaerő ára, hanem minősége és képzettsége. A bérszínvonal jelentősége nagyobb az egyszerű összeszerelő üzemnél, mint a bonyolultabb termelést végző befektetéseknél, mégis telepítettek az első csoportba tartozó termelést hazánkba. Ennek oka, egyrészt, hogy a kelet-európai országok 50 Befektetésösztönzési kézikönyv a külföldi beruházókkal folytatott tárgyalásokhoz, ITD Hungary, 2002, pp. 27 51 Befektetésösztönzési kézikönyv a külföldi beruházókkal folytatott tárgyalásokhoz, ITD Hungary, 2002, pp. 27-28 79 http://www.doksihu velünk szembeni bérelőnyüket nem tudták realizálni, mert egy sor egyéb fontos tényező hiányzott náluk, másrészt pedig a távol-keleti országok esetében az európai piachoz való

távolságból eredő logisztikai költségek és kockázatok jelentettek olyan tényezőket, amelyek miatt mellettünk döntöttek. Azonban mára már a körülmények jelentősen megváltoztak: a keleti szomszédaink is fejlődnek, a magyar bérszínvonal növekedése Ázsia esetében említett logisztikai költségeket és kockázatokat kiegyenlítik, ezen túlmenően Kína GATT/WTO tagsága bátorítást jelent a befektetőknek, így a „csavarhúzó” ipar fokozatosan elvándorol Magyarországról. Ennek ellenére elmondható, hogy a jól képzett munkaerő iránti kereslet a bérek emelkedése ellenére növekedni fog, mert a képzettséget a piac honorálja. ! Az ország befektetési célpontként való megismerése során a befektető igyekszik képet kapni az oktatásról, szakképzésről; ehhez kapcsolódóan az iskolarendszerről, a képzési profilokról, azok földrajzi lehelyezkedési jellegzetességeiről. Az ITDH által 2001-ben a külföldi befektetők körében

végzett felmérés a magyar oktatásra vonatkozóan a következőket mutatta ki: A magyar felsőfokú oktatás színvonalát (különösen a műszaki oktatásét) a megkérdezett vállalatok jónak értékelték, kiemelten a magyar mérnökök képzésére hivatkoztak, mely átfogó, szélesebb körben hasznosítható felkészültséget ad a hallgatók számára. A vállalatok felsőoktatáshoz kapcsolódóan a következő javaslatokat tették: - A felsőfokú oktatást területileg és tartalmilag jobban decentralizálni kellene; a vidéki egyetemeken erősíteni, illetve bevezetni azokat a szakokat, amelyeket a környék ipari fejlődése kíván (pl. elektronika, IT, logisztika stb) Ez elősegítené a vidéki, elmaradottabb régiók fejlődését, ugyanis a befektetők látnák a megfelelő szakemberpótlás garanciáját. (Tapasztalat, hogy a Budapesten végzett diplomásokat nehéz vidékre levinni, míg a vidéki városokban végzettek szívesebben vállalnak munkát

Budapesten és környékén.) - A felsőfokú oktatást erősebben kell ötvözni a gyakorlattal. - Jobban ötvözni kell a műszaki és gazdasági képzést. - Oktatni kellene a kommunikációt és prezentációt. 80 http://www.doksihu - A jelenleginél sokkal erősebb nyelvi képzést kell biztosítani (főleg az angolt, mivel ez a nemzetközi vállalatok belső kommunikációs nyelve), a képzés az aktív nyelvtudást kell, hogy biztosítsa.(igény van az idegen nyelven történő prezentációra, telefonbeszélgetésekre) - Az eddiginél nagyobb hangsúllyal kell kezelni és támogatni az egyetemi csereprogramokat az EU tagállamokkal és az USA-val. A szakmunkásképzésben lényeges javulásra és az eddigieknél nagyobb állami szerepvállalásra van szükség - Már a középiskolában fel kell készíteni a fiatalokat az ipari munkára. Ez egyrészt erősebb műszaki képzést, másrészt az „élet realitására” való nevelést igényli. (munkafegyelem,

pontosság, alaposság stb.) - Fontos lenne a nagycégekkel való szorosabb kapcsolat, mely a szakképzés számára jó „oktató műhelyeket” jelentene. - Bizonyos alapfokú idegen nyelvtudásra a szakmunkásnak is szüksége van. (pl a vállalat munkatársai számára nyelvtanfolyam szervezése) ! Kiemelkedő jelentőségű az ország földrajzi és logisztikai helyzete Bizonyos tudatos politika és célzott intézkedések mellett Magyarországnak, jók a lehetőségei, hogy Dél-Kelet Európa irányába kereskedelmi, szolgáltató és logisztikai központ legyen. Ennek alapfeltételei adottak: földrajzi helyzetünk ebből a szempontból ideális, az adott térségen belül minden tekintetben mi vagyunk a legfejlettebbek. Logisztikai központok Magyarországon Forrás: ITD Hungary 81 6.sz ábra http://www.doksihu A befektetők döntéseik során az infrastruktúrát a legszélesebb értelemben kezelik, többnyire azt a teljes tárgyi feltételrendszert értik ezen,

ami a befektetés hatékony működéséhez szükséges, mint pl. közlekedés, közmű, hírközlés, telefonellátottság stb.) A régiók és telephelyek kiválasztásánál az úthálózatnak meghatározó szerepe van. Különösen fontos az a körülmény, hogy a szóban forgó helyszíntől milyen távolságban érhető el autópálya, mennyit kell alsóbbrendű úton utazni, szállítani. 7. sz ábra A tervezetttransz-európaiautópálya-hálózat (T EM )M agyarországotérintõ szakaszai U K IA OVÁ RA JN A ZTR IA SZL K LO RO SZ MÁ N IA AUS ! VÉ N IA HO RV ÁT O. O JU G SZLÁ V IA JELM A G Y R Á Z A T üzem elõ autópálya tervezettautópálya tervezettautóút tervezettT EM -hálózatielem Forrás: ITD Hungary A befektetők a tömegközlekedés helyzetét is vizsgálják az alkalmazottak közlekedési lehetőségei szempontjából. Általánosan felmerülő kérdés a telefonellátottság. Ma már azonban nem elegendő az az egyszerű válasz,

hogy teljes körű és, hogy inkább kínálati ez a piac. A befektetők olyan adatátvételi biztonságot és kapacitást igényelnek sokszor, mai lehetővé teszi, hogy például raktárkészlet nyilvántartást és a könyvelést az USA-ban végezzék. Minden befektetési projekt esetében alapvető fontosságú a vonalas közművekkel való ellátottság (víz, szennyvíz, csapadékvíz, elektromosság, gáz) vizsgálata. Ebben a témakörben általában adatszerűen kérik a rendelkezésre álló kapacitást, a szolgáltatás műszaki jellemzőit, valamint a szolgáltatási árat. A tervezett beruházás 82 http://www.doksihu jellegétől függően lehetnek speciális igények is, mint pl. az elektromos áram frekvenciabiztonsága. ! A befektetők a szállítmányozási feltételeket külön alapossággal vizsgálják a projekt előkészítési szakaszában. A szállítmányozás különösen fontos azon tevékenységek esetében, amelyek különösen érzékenyek a

szállítmányozás költségére, vagy amikor épp ennek a racionalizálása volt az egyik indok a befektetési döntéshez. ! A befektetők letelepítésének egyik fő vonzó eszköze a különféle állami, kormányzati támogatások köre. Ennek megfelelően a befektetők igyekeznek ezen támogatások alapos megismerésére, s szélesebb körű igénybevételére. (lásd. A befektetésösztönzés jelenlegi helyzete Magyarországon című fejezetet) ! A külföldi befektetők többnyire érdeklődést mutatnak a beszállítói lehetőségek iránt, azonban ez kezdetben elvi és feltételes érdeklődés, mert a magyarországi betelepülés időszakában a legtöbbször ragaszkodnak saját, bevált beszállítóikhoz. Azonban a költségcsökkentést és hatékonyságot szem előtt tartva bizonyos idő elteltével a vállalatok feltérképezik a hazai beszállítói lehetőségeket, hogy így a számunkra megfelelő magyar beszállítói partnereket megtalálják. ! A

vámszabad státusz lehetősége (export és import intenzív) szintén jelentős szempont egyes beruházások esetén. Számos pozitív döntésnél meghatározó szerepet kapott a vámszabad státusz lehetősége, mert ez a nagyértékű berendezésekkel működő és/vagy külkereskedelem-intenzív beruházásoknál komoly megtakarítást és tőkekímélést jelent. Ezen szempont az európai uniós csatlakozás közeledtével egyre inkább elveszti jelentőségét, majd a csatlakozást követően a külföldi befektetők döntéshozatalában nem fog meghatározó szempontként szerepelni ! Jellemző, hogy a befektetők megvizsgálják a már letelepedett külföldi befektetők elhelyezkedését, tevékenységét, tapasztalatait. Ezért is fontos a letelepedett cégek elégedettsége, s a velük fenntartott jó kapcsolat 83 http://www.doksihu ! Ezen túlmenően a befektetők vizsgálják még: - a külföldi befektetőkhöz való hozzáállást - üzleti szolgáltatások

(pl. ügyvédi irodák, könyvvizsgáló irodák, bankhálózat stb) - helyi életkörülményeket (lakás, szórakozás, kultúra stb.) Tehát a külföldi befektetők ezen szempontok figyelembevételével, s részletes elemzésével hozzák meg beruházási döntéseiket. Amennyiben Magyarország továbbra is a külföldi működőtőke-befektetések megnyerésére kíván törekedni, úgy ennek fényében kell kialakítania a befektetéseket befolyásoló tényezőket, s körülményeket. 84 http://www.doksihu Befejezés Az elmúlt 30 év során beáramlott külföldi működőtőke-befektetések jelentős mértékben hozzájárultak a magyar gazdaság sikeres átalakulásához, piacorientált szerkezeti illeszkedéséhez, s a gazdasági növekedés beindulásához. Mindez mutatja, hogy Magyarország számára a külföldi működő tőke fontos hajtóerőt jelent, így a jövőben is törekedni kell a gazdaságba történő minél nagyobb mértékű bevonására. Ezzel

ellentétben 2002-ben jelentős mértékben visszaesett a külföldi működőtőkebeáramlás, melynek következtében a gazdasági növekedéshez szükséges 2-2,5 millió EUR-s tőke nem folyt be az országba. Ennek oka több tényező együttes hatásában keresendő, így pl. a reálkeresetek emelkedésében, a befektetésösztönzési politika lassú alkalmazkodásában. A jövőre vonatkozóan hazánk egyik legfőbb célja, hogy ezen kedvezőtlen tendenciát kiküszöbölje. A kormány ez irányba tett első fontos lépése az új befektetésösztönzési stratégia kidolgozása, melynek hatékonyabb és átláthatóbb eszközeivel jelentős mértékben kívánja növelni a külföldi működőtőke-beáramlást. A tőkebeáramlással kapcsolatban fontosnak találom megemlíteni, hogy az európai uniós csatlakozás közelsége jelentősen hat a Magyarországra irányuló, illetve a már hazánkban letelepedett beruházásokra. A letelepedett vállalatokat legfőképp az

adókedvezmények EU-konformá történő átalakítása, illetve a csatlakozást követően a vámszabadterületek megszűnése érinti. Ezek számukra előreláthatóan kedvezőtlen hatással fognak járni. Ezzel szemben a Magyarországra beáramló külföldi működő tőke számára az európai uniós csatlakozás kedvező hatásokat fejt ki: a mintegy „hazainak” minősülő piac ugrásszerű megnövekedése, az erre a piacra vonatkozó szabályozások közismertsége, kiszámíthatóság és más hasonló tényezők által. Végső soron tehát a külföldi működőtőke-beáramlást a jövőben számos tényező fogja befolyásolni, melyek pozitív, illetve negatív hatásai a magyar gazdaság fejlődésének szempontjából nem elhanyagolhatóak. 85 http://www.doksihu TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 1.sz táblázat: A közvetlen külföldi működőtőke-befektetések alakulása (flow) Magyarországon (1990-2001) . 9 1.sz grafikon: Külföldi működő tőke

Magyarországon . 10 2.sz grafikon: Közvetlen külföldi tőkebefektetések Magyarországon 1996-2001 . 12 3.sz grafikon: Közvetlen tőkebefektetések állománya Magyarországon. 14 4.sz grafikon: Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának értékesítéséből tervezett bevételek 18 2.sz táblázat: Működőtőke-áramlás térségünkbe. 20 3.sz táblázat: A külföldi befektetések megoszlása ágazatonként (1991-2000) . 23 5.sz grafikon: Magyarországi közvetlen külföldi tőkebefektetések – Ágazati megoszlás . 24 4.sz táblázat: Gazdasági szervezetek (2001). 25 6.sz grafikon: Magyarországi közvetlen külföldi tőkebefektetések országok szerinti megoszlása. 27 86 http://www.doksihu 7.sz grafikon: A közép-kelet-európai rangsor első öt helyén álló ország külföldi tőkebevonása 2000-2001-ben . 30 8.sz grafikon: Közvetlen külföldi tőkebefektetések/GDP 2000-2001 . 30 5.sz táblázat: A közép-kelet európai országok egy főre jutó

működőtőke-áramlásának alakulása. 31 6.sz táblázat: Az új és a régi rendszer közötti lényeges különbséget a következő táblázat mutatja. 61 1.sz ábra: ITDH – Kereskedelmi irodák . 63 2.sz ábra: ITDH – Regionális irodák. 63 7.sz táblázat: Befektetésösztönzés – Az ITDH aktív közreműködésével. 71 8.sz táblázat: Az ITDH közreműködése a külföldi működőtőke-beáramlásban . 72 3.sz ábra: Pozitív beruházási döntések az ITDH menedzselésében 2000 – Területi megoszlás. 73 4.sz ábra: Pozitív beruházási döntések az ITDH menedzselésében 2001 – Területi megoszlás. 74 87 http://www.doksihu 9.sz grafikon: Pozitív beruházási döntések az ITDH menedzselésében 2001 – Országok szerinti megoszlás. 74 5.sz ábra: Társasági adók, 2001 . 77 6.sz ábra: Logisztikai központok Magyarországon. 81 7.sz ábra: A tervezett transz-európai autópálya-hálózat (TEM) Magyarországot érintő szakaszai . 82 88

http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK ! A külföldi működő tőke Magyarországon 1999-2000, Központi Statisztikai Hivatal, 2002 ! Befektetésösztönzési kézikönyv a külföldi beruházókkal folytatott tárgyalásokhoz, Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., 2002 ! ANTALÓCZY KATALIN-SASS MAGDOLNA: Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon, Közgazdasági Szemle, XLVII. évfolyam, 2000. május ! DR. MAJOROS PÁL: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999 ! ITDH 2001 – A tények és számok tükrében, Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH), 2002 ! Listák könyve 2001-2002, Budapest Business Journal, 2002 ! Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) – 2001 évi üzleti terve, 2000. december ! Magyarország külgazdasága 2001, Külügyminisztérium, 2002. június ! Magyarország

külgazdasága 2000, Külügyminisztérium, 2001. június ! Magyarország külgazdasága 1998, Külügyminisztérium, 1999. Június ! OSZLAY ANDRÁS: Elméletek és tények a külföldi működőtőke-befektetésről, MNB, 1999. Szeptember 89 http://www.doksihu ! Pénzforrás – A pályázatok könyve, VII. évfolyam/4szám, Gazella kiadó, 2001 ! SMART HUNGARY – Középtávú beruházásösztönzési koncepció, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2002. október ! World Investment Report 2002, UNCTAD, www.unctadorg ! WIIW-WIFO DATABASE, Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche, 2002. július ! ZSARNAY JUDIT: Az átalakulás muníciója, Cégvezetés, 1999. december Népszabadság: ! ANTALÓCZY KATALIN-SASS MAGDOLNA: Lemaradtunk-e a működőtőkevonzás versenyében?, Népszabadság, 2002. április 25 (wwwnolhu) ! FARKAS JÓZSEF GYÖRGY - BLAHÓ MIKLÓS: Versenyfutás versenyügyben, Népszabadság, 2002. október 18 (wwwnolhu) !

FARKAS JÓZSEF GYÖRGY - BLAHÓ MIKLÓS – FERENCZ GÁBOR: Befektetésösztönzés: okos és vonzó?, Népszabadság, 2002. szeptember 13, (www.nolhu) ! HAÁSZ JÁNOS: Ezermilliárdok Budapestnek – A hazánkban lévő külföldi érdekeltségű cégek több mint felét a fővárosban tartják nyilván, Népszabadság, 2002. július 18, (wwwnolhu) ! Lemorzsolódó magyar előny- Átrendeződik a tagjelöltek tőkevonzó sorrendje, Népszabadság, 2002. március 27 (wwwnolhu) ! LOSONCZ MIKLÓS: Verseny a tőkéért – Átrendező erőviszonyok KözépEurópában, Népszabadság, 2002. június 11 (wwwnolhu) ! PEREDI ÁGNES: Harminc éve jön a külföldi tőke, Népszabadság, 2002. október 4 90 http://www.doksihu HVG: ! FARKAS ZOLTÁN: Halmozódó hátrányok, HVG, XXIV. évfolyam, 35 szám, 2002. augusztus 31 ! MOLNÁR PATRÍCIA: Változó adószabályok – Evaázás és (r)áfázás, HVG, XXIV. évfolyam, 46.szám, 2002 november 16, pp 99-101 Világgazdaság: !

Budapest számít a multilobbira, Világgazdaság, , 34. évfolyam, 210 szám, 2002 október 31., pp 3 ! Egy helyben topogás Brüsszellel, Világgazdaság, 34. évfolyam, 213 szám, 2002 november 6., pp 3 ! Ismertetett privatizációs stratégia, Világgazdaság, 34. évfolyam, 210 szám, 20002 október 31., pp 5 ! Jövőre újabb tőkeáramlási boom, Világgazdaság, 34. évfolyam, 53 szám, 2002 március 18., címlap ! Meddig tart a hazai tőkevonzás?, Világgazdaság, 34. évfolyam, 124 szám, 2002 június 28., címlap ! Ösztönzés a beruházásoknak, Világgazdaság, 34. évfolyam, 172 szám, 2002 szeptember 6., címlap ! Startol a privatizációs „rali”, Világgazdaság, 34. évfolyam, 207 szám, 2002 október 30., címlap ! Tőkebefektetések: változó rangsor, Világgazdaság, 34. évfolyam, 152 szám, 2002 augusztus 7., pp 4 ! Változó privatizációs irányelvek, Világgazdaság, 34. évfolyam, 197 szám, 2002 október 11., pp 9 Egyéb cikkek: ! Az

új befektetési kedvezményekről Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter előadása az ITDH nyílt napján, 2002. október 8, wwwgkmhu 91 http://www.doksihu Internet: ! www.eiucom ! www.fnhu ! www.gkmhu: ! www.nolhu ! www.unctadorg 92 http://www.doksihu MELLÉKLET 93 http://www.doksihu 1.sz Melléklet A külföldi működő tőke és a hozzá kapcsolódó fogalmak A külföldi működő tőke fogalma: ! A külföldi működő tőke avagy közvetlen külföldi beruházás alatt azon befektetéseket értjük, mely során egy adott gazdaság rezidens természetes vagy jogi személye egy másik gazdaság rezidens gazdálkodó egységében tartós érdekeltséget szerez és a vállalatirányításban meghatározó szerephez jut. A nemzetközi módszertannak megfelelően valamennyi 10% feletti tulajdonhányad szerzés e kategóriába tartozik, s a Magyar Nemzeti Bank is ezt alkalmazza statisztikáiban. ! Mind a hosszú távú érdekeltség, mind a

vállalatirányítás jelentős mértékű befolyásolása fontos kritérium, annak érdekében, hogy a befektető stratégiailag gondolkodva és tevékenykedve, közvetlenül is részt vegyen a befektetés hasznának kitermelésében. ! A külföldi vállalat ilyen irányú befektetését többfajta módon is megvalósíthatja: 1. már létező vállalati vagyon megvásárlása útján, mely vállalat lehet állami vagy magántulajdon 2. zöldmezős beruházással 3. anya-és leányvállalata közötti tőkeemeléssel vagy hitelnyújtással 4. megtermelt nyereség újrabefektetésével ! Tehát a közvetlen külföldi beruházások körébe nem sorolható a portfólióbefektetés, valamint a nemzetközi (államközi) hitelnyújtás és segélyezés (támogatás), így ezek nem is képezik a szakdolgozat témáját. 94 http://www.doksihu A külföldi működőtőke-befektetések motivációi: ! Az elmúlt 40 évben- amióta a működőtőke-áramlások meghatározó szerepre

tettek szert a világgazdaság fejlődésében- számos elmélet született, amely megpróbálta feltárni a tőke mozgásának törvényszerűségeit, a befektetők motivációit. Ezek közül a szakirodalom gyakorlati következtetésekre alkalmas modellként J.HDunning eklektikus modelljét tartja számon, mely segítségével jól leírhatók és magyarázhatók a világgazdaságban tapasztalható tőkeáramlások, tipizálhatók a befektetői csoportok és motivációk. ! Dunning a külföldi működőtőke-befektetéseket négy csoportba sorolta és valamennyinél megkülönböztette a befektetők motivációit: 1. Helyi erőforrásokra építő külföldi befektetések: Ez esetben a befektető a termelési tényezők (nyersanyag, munkaerő, speciális ismeret, technológia) költségeiben nemzetközileg meglévő különbségeket kihasználva kívánja versenyképességét növelni. Az ilyen befektetések által előállított termék általában exportra kerül. 2.

Piacorientált befektetések: Ez esetben a piacorientált beruházó célja a fogadó ország és közvetlen környezetének ellátása termékeivel. A beruházókat jellemzően öt körülmény készteti ilyen jellegű befektetésre: a) A fogadó ország által alkalmazott korlátozó, illetve diszkriminatív kereskedelempolitika (magas vámok, a behozatal adminisztratív megkötése, a helyi termelés erős támogatása) kivédése. b) Szállítási és egyéb termelési költségek megtakarítása a helyben végzett tevékenység révén, a helyi piacok ellátása érdekében c) Az előállított termékek helyi igényekhez való igazítása, illetve speciális, csak azon a helyen rendelkezésre álló termelési tényezők bevonása (például az adott piacon megszokott alapanyag felhasználása) 95 http://www.doksihu d) A főbb szállítók, illetve vevők követése. A befektető azon országokba létesít kapacitást, ahol a legfontosabb vevői, illetve szállítói

vannak. Ezzel nemcsak a folyamatos üzletmenetet biztosítja, de piaci részesedését is növeli. e) Az élesedő konkurenciaharc, a piacról való kiszorulás veszélye. A globális piaci verseny, a konkurensek kényszere, arra indíthatja a vállalkozást, hogy egy adott, fontosnak tekintett piacon megjelenjen. 3. Hatékonyságnövelő befektetések: Már létező piacorientált illetve helyi erőforrásokra építő beruházások racionalizálása, versenyképességének növelése pótlólagos befektetések (például a profit visszaforgatása) révén. 4. Stratégiai előnyöket érvényesítő befektetések: Ennek során a befektetők külföldi vállalatokat vásárolnak fel versenyképességük javítása, stratégiai céljaik elérése érdekében. A felvásárlási hullám az elmúlt évtizedben vált jellemzővé, elsősorban a multinacionális vállalatok gyakorlatában és bizonyos iparágakban (pl. a telekommunikáció, gyógyszergyártás) A kisebb cégek akkor

folyamodnak ehhez a módszerhez, ha a nemzetközi piacon való megjelenésükkor a piac kockázatait akarják csökkenteni, tehát a felvásárolt helyi céggel együtt piacismeretet is vesznek. ! A befektetéstípusok fenti sorrendje nagyjából időbeli sorrendet is jelent, ugyanis az erőforrás- és piacorientált befektetések általában első, bemutatkozó beruházások, míg a hatékonyságnövelő, illetve stratégiai célt követő befektetések pedig pótlólagos jellegűek. ! A nemzetközi működőtőke-áramlásban az elmúlt 10-15 évben az utóbb említett befektetések térnyerése figyelhető meg, elsősorban a fejlett országok túlsúlya miatt. Különösen szembetűnő a nyolcvanas évek közepétől a stratégiai befektetések növekedése, amikor a versenytársakkal minden piacon egyszerre indult meg a konkurenciaharc. ! A kilencvenes évek elején megnyílt kelet-európai piacokra kezdetben jelentős mennyiségben érkezett erőforrás-, illetve

piacorientált befektetés, ugyanakkor rendkívül gyorsan megkezdődtek a hatékonyságnövelő és stratégiai beruházások. 96 http://www.doksihu Statisztikai nyilvántartás: A külföldi működőtőke-befektetés fogalmának és motivációjának ismertetése után, kitérnék ennek statisztikai nyilvántartására: ! A MNB által publikált fizetési mérleg tartalmazza mind a működőtőke-import, mind a működőtőke-export volumenét, melyek összesítve a közvetlen külföldi befektetések egyenlegét adják. ! A statisztika két részre bontja a közvetlen külföldi befektetéseket: - részvény és egyéb tulajdonosi részesedés - tulajdonosi hitelek Míg a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés magyarázatra nem szorul, addig tulajdonosi hitelek fogalmára kitérnék. Tulajdonosi hitel: ! A tulajdonosi hitel általános – a világgazdaságban is növekvő jelentőségű – eszköz a multinacionális cégek körében. Az anyacég ezen a módon

juttatja - kedvező kondíciójú – forráshoz leányvállalatát, vagy a hálózaton belül keletkezett profit, vagy a központ által felvett hitel újraosztására alapozva. ! Mikrogazdasági szempontból a tulajdonosi hitel kedvező fejlesztési eszköznek tekinthető, amely hosszabb távon a makrogazdasági eredményeket is javítja (pótlólagos export, csökkenő import), s a vállalat kitermeli a visszafizetés forrásait is. Ugyanakkor a tulajdonosi hitelek nem tekinthetők „nem adóssággeneráló”, a folyó fizetési mérleg deficitjét finanszírozó eszköznek, mert azokat vissza kell fizetni. ! A MNB 1996 óta tartja nyilván statisztikáiban. 97 http://www.doksihu 2.sz Melléklet A 10 legnagyobb külföldi befektető (A működőtőke-befektetés 2001. augusztus 21-i bruttó összege szerint rangsorolva) Rangsor Külföldi befektető cég neve Székhelye 1. Deutsche Telekom AG Bonn Németország 2. Audi AG Ingolstadt, Németország 3. General

Electric Co. Fairfield, Egyesült Államok Összes magyarországi működőtőkebefektetés bruttó összege 2001. augusztus 21-én (millió $) Kezdeti befektetés (millió $) Elkövetkezendő 5 évre tervezett befektetés (millió $) 1 727 1 727 n.a 1 012 3 millió DM n.a Kb. 1 000 n.a Anyacég tevékenységi területe Első magyarországi befektetés éve Teljes munkaidős alkalmazottak száma Magyarországon 2000-ben Távközlési szolgáltatások 1993 14 380 Járműgyártás 1993 4 831 Műszaki gyártás és szolgáltatás 1989 12 000 Energiaszolgáltatás 1995 6 139 Villamosenergia-termelés és szolgáltatás, vízkezelés és szennyvízszolgáltatás, hulladékkezelés, pénzügyi befektetés 1995 n.a Távközlési szolgáltatások 1994 1 333 Autóipar 1990 908 Univerzális banki szolgáltatások 1979 893 Személygépjárművek gyártása és értékesítése 1991 1 600 Aluminium-megmunkálás és késztermékek előállítása, bányászat,

finomítás, fémolvasztás, megmunkálás és újrahasznosítás 1993 5 892 n.a 4. E.ON Energie AG 5. RWE AG 6. Vivendi Telecom International S.A 7. General Motors Corporation Detroit, Egyesült Államok 8. Banca Intesa-Banca Commerciale Italiana Milanó, Olaszország 916 900 millió USD n.a 659,6 n.a n.a 600 n.a n.a 441,8 51,5 n.a 392 2,2 n.a 9. Suzuki Motor Corp. Hamamatsu, Japán 10. Alcoa Inc. Pittsburg, Egyesült Államok 364,4 200 n.a 350 50 n.a 98 http://www.doksihu 3.sz Melléklet Beruházási döntések az ITDH menedzselésében 2000 Cég neve ACER Incorporated Alphaform GmbH Artesyn Technologies Aston Packaging Ltd. Axon Cable Sa. Carrier Transicold Datum Dynamics DEWHURST Ltd. Diamond Electric Co. Eldim BV EXEL Logistics Fa. Max Buck GmbH&CoKG FIB Flexi-Force BV Fonderie Le Bélier Groupe André Groupe Faurecia Groupe Mecanique Découpage Hoffmann-La Roche Vitamine Hokushin Co. Hungarian Travels Reiseagentur Salamon JABIL Circuit Lexmark

International Inc. (2 befektetés) Max Magyar Modus Media International Ltd. Musashi Auto Parts Europe Ltd. Nabi Rt. National Instruments NOLATO AB Q-Tek Manufacturing Ltd. Samsung Electro Mechanics Co. Ltd. Saturn- Smartflex Electronics&Engineering Inc. Selcom Electronica S.r1 SMK Uk. Ltd SONY Hungaria Kft. Stora Enco Packaging Taiho Kogyo Ltd. Taylor Continental Holdings Ltd. Tech Source Ltd. Szakmai terület számítógép és laptop összeszerelés, internetes alkalmazások műanyag prototípusgyártás induktív elemek, egyen- és váltóáramú tápegységek összeszerelés szalagkábelgyártás hűtőkompresszor gyártás kamionokhoz szerszámgyártás elektronikai ipar számára ipari textíliák gyártása gépkocsi gyújtótekercs gyártás gázturbina-alkatrészgyártás logisztikai központok létrehozása fémhulladékfeldolgozás rozsdamentes acélberendezések gyártása szekcionált garázskapukhoz fém alkatrész gyártás az Ajkán öntött alumínium

alkatrészek végmegmunkálása kereskedelmi hálózat kipufogórendszerek gyártása számítógép házak állati takarmánykeverék gyártása gumigörgők gyártása és autóipar gumialkatrészek gyógyturisztikai szálloda felépítése és üzemeltetése Beruházás helyszíne Tatabánya Miskolc Tatabánya Budapest Kecskemét Jászárokszállás Füzesabony Mohács Esztergom Páty Hajdúhadház Balkány Füzesabony Szolnok Fót Vasvár Oroszlány Újhartyán Újhartyán Zalakaros nyomtatott áramkör összeszerelése nyomtatók, alkatrészek gyártása (PC drum), toner Tiszaújváros Tatabánya műanyag alkatrészek gyártása nyomdaipari, összeszerelési tevékenység autó és elektronika területén tengelyek, fogaskerekek, felfüggesztések üvegszálerősítésű autóbusz karosszéria elemek nyomtatott áramkör összeszerelés K+F műanyag alkatrészek gyártása nyomtatott áramkörök, panelek gyártása elektromos egységek TV gyártásához Tarján Ercsi

Kaposvár Debrecen Jászberény Jászberény Győr elektronikai eszközök/alkatrészek gyártása Székesfehérvár nyomtatott áramkörgyártás mobiltelefonokhoz akkumulátor-töltő összeszerelése folyékony kristály monitorok gyártása (LCD display) kartondobozok gyártása kompresszorhoz csapágygyártás ipari szemetesládák, konténerek gyártása elektronikai termékek gyártása Dorog Békéscsaba Gödöllő 99 Páty Újhartyán Debrecen Tata http://www.doksihu Ten Cate Enbi Tredegar Film Products Kft. (II beruházás) Trend Technologies Inc. Triumph International Holding GmbH Tsubaki Nakashima Co.Ltd Vandendriesshe Ventacid Vincent Sheppard NV 3 K Warner fax, nyomtató, fénymásoló gumi és műanyag alkatrészeinek összeszerelése speciális műanyag fóliagyártás Rétság elektronikai alkatrészek gyártása/műanyag női fehérnemű készítés Cibakháza Dunaújváros csapágy gyártás bútorgyártás + gépgyártás ipari ventillátorok és

gáztisztítók gyártása bútorgyártás turbófeltöltő gyártás Debrecen Salgótarján Nagykanizsa Kiskunhalas Oroszlány 100 Rétság http://www.doksihu 4.sz Melléklet 101 http://www.doksihu 5.sz Melléklet 102 http://www.doksihu 103