Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Klenovics Ferencné - Somogysárd és Hetes Önkormányzat gazdálkodásának összehasonlítása, elemzése 2006 és 2008 közötti időszakban

http://www.doksihu BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Somogysárd és Hetes Önkormányzat gazdálkodásának összehasonlítása, elemzése 2006-2008 közötti időszakban Klenovics Ferencné Pénzügy – Vállalkozási szak 2009. http://www.doksihu Tartalomjegyzék Bevezetés . 2 1. A magyar államháztartás rendszere 3 2. A helyi önkormányzatok 5 2.1 A helyi önkormányzatok feladatai 5 2.2 A helyi önkormányzatok gazdasági önállósága 7 2.3 A helyi önkormányzatok gazdálkodásának szabályozása 8 2.4 A helyi önkormányzatok társulásai 9 2.5 Az önkormányzatok és intézményeik tervezési és beszámolási kötelezettsége. 10 3. Somogysárd és Hetes község önkormányzatának bemutatása 11 3.1 Somogysárd 11 3.2 Hetes 12 4. Somogysárd és Hetes község önkormányzat gazdálkodása 2006-2008 közötti időszakban . 13 4.1 Somogysárd és Hetes község terv és beszámolási adatai 2006. évben 18 4.2

Somogysárd és Hetes község terv és beszámolási adatai 2007 évben . 25 4.3 Somogysárd és Hetes község terv és beszámolási adatai 2008 évben . 34 5. Összegzés 42 Irodalomjegyzék. 43 Mellékletek 1 http://www.doksihu Bevezetés 1986 óta a Somogysárdi Önkormányzat pénzügyese vagyok, dolgoztam a tanácsi rendszerben és jelenleg is itt dolgozom. Munkám során megismertem a kis önkormányzatok minden napi gondjait, örömeit. Kis Önkormányzat lévén egy pénzügyesre sokkal nagyobb és több felelősség hárul, mint a nagyobb intézményeknél, ahol külön pénzügyi csoport foglalkozik az Önkormányzat pénzügyi, gazdálkodási feladataival. Pontosan ettől sokkal több ismeretre van szükségem, mivel foglalkozom személyi jövedelemadóval, általános forgalmi adóval, munkaüggyel, járulékügyekkel, bérszámfejtéssel, oktatási ügyekkel és mindennel, ami még egy Önkormányzatnál felmerül. Dolgozatomban bemutatom, hogyan boldogulunk

ezekben, a nehéz időkben, milyen intézkedéseket tettünk a gazdaságosabb működés érdekében és hogy ezek az intézkedések beváltották-e reményeinket. Bemutatom egy hasonló adottságú község, Hetes működését, az ott tett intézkedéseket és ezek hatásait, valamint összehasonlítom a két Önkormányzat gazdálkodását 2006 évben, amikor még mindkét Önkormányzat önállóan működtette oktatási intézményeit. Bemutatom, hogy a két Önkormányzat által 2007 évben létrehozott intézményfenntartó társulás, milyen változást hozott az Önkormányzatok gazdálkodásában. Elemzem a 2008 évet, amikor már teljesen kialakult a társulás működésének rendje és a bevételek és kiadások teljes egészében mérhetők, és levonhatók a következtetések, hogy a társulás beváltotta-e hatékonyabb, takarékosabb gazdálkodást. 2 szerepét, biztosította-e a http://www.doksihu 1. A magyar államháztartás rendszere Az

államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, és a társadalombiztosítási állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. 1 Az államháztartás alrendszerei: Központi költségvetés: központi szint Elkülönített állami pénzalapok: elkülönült alrendszer Társadalombiztosítás: elkülönült alrendszer Helyi önkormányzatok: helyi szint Az alrendszerek közös jellemzői: önálló költségvetéssel rendelkeznek költségvetési gazdálkodást folytatnak az alrendszerekhez jelentős vagyon kapcsolódik közöttük lévő szoros pénzügyi kapcsolat Az alrendszerek eltérő jellemzői: eltérnek kincstári kapcsolataikban az államháztartás pénzügyi mérlegére gyakorolt hatásuk eltérő Az államháztartási alrendszerekre vonatkozó fontos szabály, hogy éves költségvetés alapján gazdálkodnak. A költségvetési év az naptári év A költségvetési jogszabályok

formája törvény, önkormányzati rendelet. A hiány finanszírozásáról ill. a többlet felhasználásáról rendelkezni kell, ezek a finanszírozási műveletek, ilyen például a hitelfelvétel, értékpapír kibocsátás. A költségvetési gazdálkodás tartalma a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége, a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága. 1 1992. évi XXXVIII Törvény az államháztartásról 3 http://www.doksihu Az államháztartás bevételei és kiadásai: Bevételek: olyan pénzeszközök, melyek az államháztartás valamennyi alrendszerének bevétele, függetlenül a pénzeszköz eredetétől és jogcímétől. A közbevétel lehet közhatalmi bevétel és tulajdonosi bevétel. Az államháztartás alrendszereinek bevételeit nagyobb részben közhatalmi bevételek alkotják, melynek alapja a közteherviselés elve. A közhatalmi bevételek : 1. Adójellegű bevételek: jellemzői, hogy tisztán fiskális

bevétel, ellenszolgáltatás nincs, független a kötelezett akaratától. fajtái: adók , vagyonszerzési illetékek, járulékok , hozzájárulások 2. Díjjellegű bevételek: jellemzői, közvetlen ellenszolgáltatás fejében, általában függ a kötelezett akaratától. fajtái: eljárási illetékek, bírósági, igazgatási szolgáltatási díjak 3. Szankció jellegű bevételek: bűntető jellegű, objektív, vagy szubjektív felelősségi alap fajtái: szabálysértési bírság, államigazgatási, jogi bírságok. A közkiadások funkciói: 1. Állami működési funkció: a jogalkotás, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése és finanszírozása. 2. Jóléti funkció: a szociális, az egészségügyi ellátó, a nyugdíj az egészségbiztosítási, az oktatási, a foglalkoztatási, valamint a gyermek és 4 http://www.doksihu ifjúságvédelem rendszerek működtetése, finanszírozása. Ide sorolható

még a lakástámogatási rendszer, kultúra és a sport támogatása. 3. Gazdaságpolitikai funkció: a versenyképesség növelése, műszaki infrastruktúra fejlesztése, közüzemek üzemeltetése, vállalkozások támogatása, regionális támogatások. 4. Államadósság kezelése: hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség Az államadósság a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak együttes adóssága. A központi költségvetés olyan pénzügyi terv, amely a központi kormányzati feladatokhoz kapcsolódó kiadási és bevételi előirányzatok meghatározásával a nemzetgazdaság irányításának egyikfő eszköze. Olyan pénzügyi alap, amely azokat a pénzeszközöket tartalmazza, melyek felhasználásáról elsősorban az Országgyűlés dönt. A központi költségvetés szerkezeti rendje előre meghatározott struktúra, amelyben a központi költségvetés kiadási és

bevételi előirányzatait be kell mutatni. 2. A helyi önkormányzatok 2.1 A helyi önkormányzatok feladatai A helyi önkormányzatok között munkamegosztás alakult ki a helyi feladatok ellátásában. Ezzel összefüggésben a helyi önkormányzatok két szintjét különböztetjük meg. • • Települési önkormányzatok - községi önkormányzatok - városi önkormányzatok - megyei jogú városi önkormányzatok - fővárosi önkormányzatok - kerületi önkormányzatok Megyei önkormányzatok 5 http://www.doksihu A helyi önkormányzatok feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény írja elő A sokrétegű feladatai miatt az önkormányzatokra szinte minden törvény vonatkozik, mivel egy önállóan gazdálkodó „mini állam”. Ilyen törvények az oktatásról, egészségügyről, szociális igazgatásról szóló törvények. Az önkormányzatok feladat és hatásköre két részből áll, a kötelezően előírt és a

szabadon vállalt feladatokból. A kötelező feladatok finanszírozásáról az Alkotmány az önkormányzati alapjogok között rendelkezik. A települési önkormányzatok kötelező feladatait a törvény a következőképpen fogalmazza meg. Gondoskodniuk kell: - Az egészséges ivóvízellátásról - Az óvodai nevelésről - Az általános iskolai nevelésről és oktatásról - Az egészségügyi és szociális alapellátásról - A közvilágításról - A helyi közutak és köztemetők fenntartásáról - A nemzeti és kisebbségi jogok érvényesüléséről Az önként vállalt feladatok esetében az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért, de az önként vállalt feladat nem veszélyeztetheti a kötelező feladatainak teljesítését. Ilyen önként vállalt feladatok lehetnek: - Település fejlesztés, rendezés - A lakásgazdálkodás - Közterület fenntartása - Vízrendezés, csapadékvíz elvezetés - Köztisztaság és

településtisztaság fenntartása - Csatornázás - A közbiztonság helyi feladatai - Gondoskodás a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról - Sport, művészet, közművelődés támogatása 6 http://www.doksihu 2.2 A helyi önkormányzatok gazdasági önállósága Az önkormányzatok a fejlett országokban számottevő politikai önállóságot élveznek, gazdasági önállóságuk viszont nagyon eltérő mértékű, és változatos formában valósul meg. A központi kormányzat és a helyi szintek viszonya minden országban az állam szervezeti és működési formáinak kulcskérdései közé tartozik. Nincs egységes modell Európában, de jól megkülönböztethető három államháztartási szerkezet. Az eltérő formák ellenére az önkormányzati rendszer mindenütt többszintű, a nagy-, és kisrégiós, valamint a települések szintje között jelentős munkamegosztás van. A mediterrán modell: centralizált pénzügyi rendszer,

az önkormányzatok jelentős állami ellenőrzése és az apró települési önkormányzatok szűk feladatköre jellemzi. ( pl: Franciaország ) A skandináv modell: nagy méretű helyi önkormányzatok nagyfokú pénzügyi, gazdasági önállósága és széleskörű szolgáltatási felelőssége jellemzi. ( pl: Svédország) A germán modell: a föderatív államigazgatáson alapuló, erősen hierarchizált rendszer, ahol a legalsó települési szintre csekély feladat hárul. ( pl: Ausztria) A helyi önkormányzatok autonómiájának fontos elemét jelenti gazdasági önállóságuk. A gazdasági önállóság jogi alapját a Magyar Köztársaság Alkotmánya fektette le: • A tulajdonhoz fűződő tulajdoni jogok elismerésével • Saját bevételekre, illetve állami támogatásra való jog biztosításával • A bevételekkel való önálló gazdálkodás kimondásával • A helyi adóztatási jog elismerésével • A saját felelősség melletti

vállalkozási szabadság biztosításával 7 http://www.doksihu A magyar önkormányzati rendszer kiépítésénél az egyik alapkövetelmény volt, hogy a felülről vezérelt tervezést és döntést megszüntessék. Ehelyett egy forrásorientált tervezést, gazdálkodást alkalmaztak. Az önkormányzatok így jóval nagyobb önállósághoz jutottak, de a nagy önállósághoz nagy feladatkör és felelősség tartozik. Az új rendszer normatív alapra helyezte a finanszírozást, tehát minden település azonos módon részesül támogatásban, függetlenül a közigazgatási státusztól, társadalmi összetételtől. Az egész rendszer forrásszabályozásra épül azzal a céllal, hogy a gazdálkodó önkormányzatokat a tervezett kiadásokhoz igazítottan saját bevételeik növelésében érdekeltté tegyék. A helyi adókról szóló 1990 évi C törvény elfogadása révén az önkormányzatok konkrét lehetőséget kaptak saját forrásaik

növeléséhez. Megállapítható, hogy Magyarországon az európai normáknak megfelelő önkormányzati finanszírozási rendszer született. 2.3 A helyi önkormányzatok gazdálkodásának szabályozása A helyi önkormányzatok gazdálkodása akkor kiegyensúlyozott, ha hosszabb időszak alatt is összhang van a bevételek és kiadások között. Az egyensúly kialakítása és megtartása a Képviselőtestület feladata, a feltétele pedig az, hogy a szükséges döntéseket meghozzák. A helyi Képviselőtestület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat, illetve a törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáját, mértékét. Az önkormányzat feladatai ellátása érdekében saját bevételre jogosult, és feladataival arányosan állami támogatásban részesül. Bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős, a

szabályszerű gazdálkodást pedig a polgármesteri hivatal és a jegyző biztosítja. Ebből adódik, hogy a gazdálkodás következményeit az állam nem vállalja magára. Amennyiben az önkormányzat gazdálkodása önhibáján kívüli ok miatt válik forráshiányossá, akkor terhei egy részét költségvetési forrás kiegészítő támogatás nyújtásával átvállalja. 8 http://www.doksihu A helyi önkormányzatok gazdálkodásuk során az intézményeiket támogatásban részesítik, vagy részben önálló intézményként az önkormányzati gazdálkodásban úgynevezett szakfeladaton működteti, átvállalva ezzel a gazdálkodással járó adminisztratív terheket. Részben önálló intézményként működtetett gazdálkodásnak nagy előnye, hogy a teljesítések azonnal önkormányzati szinten láthatók, és a várható kiadások is pontosabban tervezhetők. Az önkormányzati intézményeket a kis népességszámú önkormányzatok nem képesek

megfelelő színvonalon fenntartani ezért intézményi társulásokat hoznak létre. Az intézményi társulások szükségszerűen jöttek létre a községi közös tanácsok megszűnését követően. Új önkormányzati társulások létrejöttét a csökkenő állami normatíva, valamint a csökkenő gyereklétszám indokolta. A társulásban működtetett intézmények normatívája magasabb, mint az önálló intézményeké, valamint jóval több kiegészítő normatívára jogosult . 2.4 A helyi önkormányzatok társulásai A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV Törvény az egy település egy önkormányzat elve alapján minden település számára önkormányzati jogokat biztosít. Ennek következtében Magyarországon közel 3200 települési önkormányzat működik. Ez az elaprózott önkormányzati struktúra nem alkalmas arra, hogy feladataikat hatékonyan, gazdaságosan, színvonalasan láthassák el az önkormányzatok. A feladatok olyan

képzett munkaerőt kívánnak meg amely különösen a kisebb településen nem áll rendelkezésre. Ennek köszönhetően romlik a közszolgáltatások színvonala és nő az egyes szolgáltatások költsége. A rendszer hatékony működtetése miatt került az utóbbi időben többször is a figyelem középpontjába az önkormányzatok önkéntes vagy kötelező társulása. A magyar jogrendszer elvetette ugyan a kényszertársulás intézményét, de a társulások ösztönzésére jó néhány költségvetési és jogi ösztönző is működik. A leggyakoribb társulási formák: • Hatósági igazgatási társulás • Intézményfenntartó társulás • Közös Képviselőtestület 9 http://www.doksihu 2.5 Az önkormányzatok és intézményeik tervezési és beszámolási kötelezettsége Az önkormányzatoknak a törvényben előírt feladataik ellátásához bevételekre van szüksége. A bevételeket és kiadásokat az önkormányzat költségvetése

tartalmazza előirányzat formájában, ami az államháztartás részét képezi és pénzforgalom kapcsolódik hozzá. Az önkormányzat költségvetése az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz állami támogatások és egyéb költségvetési kapcsolatok révén kötődik. A költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell a polgármesteri hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, valamint változatlan formában be kell építeni a helyi kisebbségi önkormányzat határozatát is. A képviselőtestület az adott évi költségvetést rendelettel fogadja el. A hivatal a rendelet alapján elemi költségvetést készít és továbbítja a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához. A gazdálkodásról éves és féléves beszámolót kell készíteni. A beszámolóban számot kell adni a költségvetésben jóváhagyott feladatok végrehajtásáról, a gazdálkodás eredményéről, év végén a

vagyon változásáról. A feladatok végrehajtását év közben a testület megtárgyalja év végén, pedig zárszámadási rendeletet alkot. Az elemi beszámoló részletes tartalmi és formai követelményeit a 249/2000.(XII24) Kormányrendelet határozza meg Az önkormányzat éves költségvetési beszámolója tartalmazza: • Könyvviteli mérleget • Pénzforgalmi jelentést • Pénzmaradvány (eredmény) kimutatás • Kiegészítő melléklet Az elemi beszámoló számszaki adatainak valódiságáért, teljes körűségéért a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségért a költségvetési szerv vezetője és gazdasági vezetője felelős. 10 http://www.doksihu 3. Somogysárd és Hetes Község Önkormányzatának bemutatása 3.1 Somogysárd Somogysárd Somogy megye középső részén helyezkedik el, 25 km-re a megye székhelytől Kaposvártól. Az 1700-as évektől a Somssich család birtoka volt, A család nagy

gondot fordított a település fejlesztésére, iskolát építtetett, mellé tanítói házat. Somogysárd lakossága évről-évre fogy, Míg az 1980-as években a lakosságszám megközelítette az 1600 főt, napjainkban már alig 1300an lakják. Az elnéptelenedés oka a kevés munkahely és az „elöregedés”. Munkahelyként már csak a helyi oktatási intézmények, és a helyi mezőgazdasági rt. jöhet szóba A nagy múltú lovasbázis, ahol világhírű lovak nevelkedtek, a Somssich kastéllyal együtt már csak az enyészeté. 2007-ig az ORFK működtette lovas kiképző központként, de azóta nincs gazdája és csak romlik az állaga, a gyönyörű parkja gazosan, gondozatlanul el van zárva a külvilágtól. A község földrajzi elhelyezkedése nem szerencsés, mivel a várost csak egy irányba lehet megközelíteni. A délre elhelyezkedő Kiskorpád felé vezető utat sajnos a tömegközlekedés számára nem tudják megnyitni, pedig az rávezetne a 67-es főútra,

ahonnan busszal és vonattal is el lehetne jutni más városokba , Nagyatádra, Nagykanizsára, vagy akár Marcaliba is. A rendszerváltásig a Községi Közös Tanács gesztorközsége volt Somogysárd, Hatalmas iskolájába 250 gyerek járt, az Óvodában a létszám megközelítette a 100 főt. A rendszerváltás után a két község kivált a Közös Tanács rendszeréből és önálló önkormányzatot alapított. Ezzel megpecsételődött Somogysárd sorsa, hiszen a községek vitték a gyerekeiket saját önálló intézményükbe, így a 250 fős iskola csak fele létszámmal működött a 90-es évek végéig. Mára már ez a létszám is megfeleződött és 50-60 gyerek tanul a hatalmas épületben, akiknek ugyanúgy kell fűteni, világítani, mintha teljes létszámmal működnének. Ez a tendencia vezetett oda, hogy az oktatási intézményeket társulásban kell működtetni. Somogysárd község önkormányzata egy főállású polgármesterrel 9 fő választott

képviselővel és 5 fős polgármesteri hivatallal 1990. szeptember 1-én alakult 11 http://www.doksihu A képviselőtestület megalkotta a Szervezeti Működési Szabályzatot, melyben meghatározta az önkormányzat feladat és hatáskörét. A Képviselőtestület működését, létrehozta bizottságait . Létrehozta a Polgármesteri Hivatalt az önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a Képviselőtestület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok, valamint a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására. Intézményeit, a 8 osztályos helyi általános iskolát, és a napközi otthonos óvodát Újvárfalva községgel társulásban működtette 2007. július 31-ig Ezután Újvárfalva kiszállt a társulásból, és Somogysárdnak új partner után kellett néznie, mivel önállóan már nem tudta fenntartani intézményeit. Hosszú és fáradtságos tárgyalások után Hetes községre

esett a választás, mivel a tárgyalópartnerek közül az Ö ajánlatuk volt a legjobb, és földrajzilag is ez a község van legközelebb. Sajnos a közös tanácsi rendszer megszűnésekor a vagyonmegosztás nem történt meg sérelmek nélkül, így a szomszédos településsel Mezőcsokonyával nem sikerült megállapodni sem társulási ügyekben, sem egyéb önkormányzati ügyekben. Elgondolkodtató, hogy az egyéni sérelmek hosszú távon milyen komoly problémákat okoznak, hiszen ha a községek összefognának ahelyett, hogy egymást piszkálnák, hatékonyabbá és gazdaságosabbá tehetnék működésüket. Persze az is érthető, hogy minden község ragaszkodik a saját intézményéhez, mert ha már nincs helyben iskola, óvoda, az elvándorlás még nagyobb fokúvá válik. 3.2 Hetes Hetes község a Kaposvárra vezető út mentén fekszik, a megyeszékhelytől 15 kmre, Somogysárdtól 10 km-re. A távolsági busz útvonalába beleesik, így a közlekedés jónak

mondható. Hetesnek nagy előnye, hogy jóval közelebb helyezkedik el Kaposvárhoz és 1995 óta Csombárd községgel körjegyzőségben működik. Hetes létszáma 1100 fő, oktatási intézményein kívül fenntart még egy bentlakásos szociális otthont. 12 http://www.doksihu Mivel Hetes körjegyzőség, a vezetője körjegyző, aki irányítja a hivatal működését. A községben 8 osztályos általános iskola és két csoportos óvoda működik. Hetes is, mint Somogysárd a 2006-os év végére szembesült azzal a ténnyel, hogy a csökkenő gyereklétszám miatt az addigi társulással Csombárddal közösen fenntartott intézményeit már nem tudja gazdaságosan működtetni. Hetes szintén elindított egy hosszú tárgyalási folyamatot, melynek a végén 2007. augusztus 15-én létrejött a Hetes-Csombárd-Somogysárd intézményfenntartó társulás a 8 osztályos általános iskola működtetésére, melynek gesztora Hetes Község. Mivel az óvodai létszám

Somogysárdon nagyobb volt, mint Hetesen az óvodai intézményfenntartó társulás gesztora Somogysárd község lett. A két község intézményi létszámának alakulását az 1. számú melléklet mutatja be A társulás erkölcsi vesztese Somogysárd lett, mivel az Oktatási Minisztérium által előírt létszámnak nem felelt meg, 7-8 osztályát oda kellett adnia a Hetesre és helyben csak hatosztályos iskolaként működik tovább. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő önkormányzat elvesztette az utánpótlás bázisát, mivel a szülők nehezen fogadják el, hogy gyermekük a hatodik osztály elvégzése után más községbe járjanak iskolába, és inkább választják azt, hogy elsőtől kezdve a városban tanuljanak. 4. Somogysárd és Hetes Község Önkormányzat gazdálkodása 2006-2008 közötti időszakban. Az önkormányzatok számára a költségvetés összeállítása a tárgyévet megelőző év szeptember 1-én kezdődik. Erre az időpontra

kialakulnak az oktatási intézmények létszámai, melyről október 15-ig oktatási statisztika formájában számot kell adni a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságához. Erre az adatra azért van szükség, mert a központi költségvetés ezen adatok alapján állapítja meg az úgynevezett feladatmutatós állami támogatás mértékét. Ugyanekkor a Többcélú Kistérségi Társuláshoz is meg kell küldeni a statisztikai adatokat, mert a bejáró tanulók után járó normatíva már nem a központi költségvetésen keresztül érkezik az önkormányzatokhoz. 13 http://www.doksihu Az Országgyűlés megalkotta a 2004. évi CVII Törvényt a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól, a kistérségek összehangolt fejlesztéseinek előmozdítása, és az önkormányzati közszolgáltatás színvonalának emelése érdekében. A kistérségi társulás meghatározott feltételek mellett gondoskodhat az: • Oktatás, nevelés •

Szociális ellátás • Foglalkoztatás • Család-, gyermek-, ifjúságvédelem • Belső ellenőrzés.stb A tárgyévet megelőző november 30-ig költségvetési koncepciót kell készíteni, amelyben az elkövetkező év irányvonalait kell meghatározni. Itt kell eldönteni, hogy milyen formában és módón kívánja a Képviselőtestület működtetni az önkormányzatot és intézményeit. A tárgyévi költségvetési törvény kihirdetését követő 45 napon belül a hivatal a Képviselőtestület elé terjeszti az éves költségvetési előirányzatot. A Képviselőtestület megtárgyalja, szükség szerint módosítja, rendelettel elfogadja. A rendelet szerkezeti felépítését a 217/1998.(XII30) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről (továbbiakban Ámr.) 29§(1) bekezdése írja elő A tárgyévi költségvetési törvény megjelenése után kezdődhet a számszaki adatok tervezése. A hivatal a bevételi forrásokat az alábbi

kiemelt előirányzatok alapján köteles bemutatni: • Saját bevételek • Állami támogatások • Átengedett bevételek • Átvett pénzeszközök • Egyéb bevételek (hitelek) • Fejlesztési bevételek 14 http://www.doksihu A saját bevételeket alkotják a helyi adók, bérleti díjak, térítési díjak, kamatok és egyéb sajátos juttatások. Az állami támogatások a költségvetési törvényben megadott fajlagos mutatók alapján kerülnek kiszámolásra, egyrészt népességarányosan, egyrészt feladatmutatós támogatás formájában. A népességszámhoz kötött állami támogatások a települési igazgatási és kommunális feladatok, a lakott külterülettel kapcsolatos feladatok és a könyvtári, közművelődési feladatok. A szociális normatíva összegét központilag állapítják meg, figyelembe véve az aktív lakosság létszámát. A feladatmutatós állami támogatás az oktatási intézmények létszáma és a központilag

megállapított fajlagos összegének szorzata. Az oktatási intézményekre alap és kiegészítő normatíva jár. Átengedett bevételek a személyi jövedelemadó és a gépjárműadó összege. A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint adózók által az előző évre bevallott az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott személyi jövedelemadó 40 %-a illeti meg. A 40 % három jogcímből tevődik össze. 8 % egyenes arányban, a fennmaradó 32 % egy része állami támogatásként, más része kiegészítésként kerül az önkormányzatokhoz. Azoknál a települési önkormányzatoknál, melyeknél a személyi jövedelemadó bevétel és az iparűzési adóerő-képessége nem éri el az átlagos szintet, a központi költségvetés az önkormányzat személyi jövedelemadóját erre a szintre kiegészíti. Erre az intézkedésre azért van szükség, mert a települések helyzete nagyon

egyenlőtlen, és a helyi iparűzési adó bevétel nem éri el az országos átlagot. A gépjárműadóból származó bevétel 100 %-ban a helyi önkormányzatot illeti. Átvett pénzeszközök a többcélú kistérségi társulásoktól, az egészségbiztosítási pénztártól, a munkaügyi központtól és más önkormányzatoktól származó bevételek alkotják. Az egyéb bevételeknél a működési hiány fedezetére tervezett hiteleket mutatjuk ki. 15 http://www.doksihu A fejlesztési bevételeket és kiadásokat a működési kiadásoktól elkülönítetten mérlegszerűen kell bemutatni. Fejlesztési bevételek lehetnek a Képviselőtestület által fejlesztési bevételnek minősített adók, koncessziós díjak , értékpapír műveletek, pályázati bevételek és fejlesztési hitelek. A bevételek számbavétele után kerül sor a kiadási előirányzatok megtervezésére. A kiemelt kiadási előirányzatok: • Személyi juttatások • Járulékok • Dologi

kiadások • Átadott pénzeszközök • Finanszírozási kiadások • Fejlesztési kiadások A személyi juttatások tartalmazzák a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak, az oktatási intézmények dolgozóinak a közhasznú munkára bevont dolgozók bérét, valamint a képviselők juttatásait. A járulékok a személyi kifizetések után fizetendő különböző járulékok. A dologi kiadások a település üzemeltetésének, épületeinek, építményeinek energia, anyag és egyéb szükségleteinek előállítására tervezett összegekből tevődnek össze. Az önkormányzatok kiadásaikat szakfeladaton tervezik meg, mely szakfeladatok a kiadás felmerülésének helyét azonosítja be. Külön szakfeladaton jelenik meg a Polgármesteri Hivatal működése, az iskola, óvoda, könyvtár, közvilágítási feladatok, köztemető fenntartásastb. Az átadott pénzeszközök az államháztartáson kívülre ill. az államháztartáson belülre átadott kiadásra oszlik.

Az államháztartáson kívüli kiadások általában a helyi civil szervezetek támogatását jelentik, Ilyenek például a sport, nyugdíjasklub, alapítványok támogatása. Az államháztartáson belüli kiadások a társulási hozzájárulások, más önkormányzathoz átadott pénzeszköz. Az átadott pénzeszközök között jelennek meg a szociális kiadások is. A finanszírozási kiadások általában a hiteltörlesztést és az egyéb év közben felmerülő gazdasági eseményt nem érintő változások tartalmazzák. 16 http://www.doksihu Az államháztartási törvény alapján az éves gazdálkodásról zárszámadást kell készíteni, mely tartalmazza az eredeti előirányzatot, a módosított előirányzatot és a teljesítést. Az eredeti előirányzatot a költségvetési rendeletben kell megállapítani. A módosított előirányzat az év közben bekövetkezett változásokat mutatja be. Ezek lehetnek a szociális kiadásokra lehívható állami normatívák,

olyan év közbeni pénzösszegmozgás, akár lefelé, akár felfelé, amely számszerűen is befolyásolja az eredeti előirányzatot. A növekvő előirányzat lehet az év közben megnyert pályázatok összege, de előfordulhat, hogy olyan jelentős az intézményi létszámnövekedés, melyre többlet normatíva igényelhető. A saját bevételeknél az önkormányzatok általában a helyi adókból csak a biztosan befolyó összegeket tervezik meg, mert a kivetett adó nem minden esetben térül meg 100 %-ban. Az átvett pénzeszközök szintén változhatnak lefelé és felfelé is Egy év közben megszűnő, vagy létrejövő intézményfenntartó társulás alaposan fel tudja forgatni a tervezett bevételeket. Ugyanúgy a működési hiányt is meg kell tervezni eredeti előirányzatban, hitelfelvételként, de ha az önkormányzat év közben ki tudja gazdálkodni a hiányt, akkor ezt számszakilag a módosított előirányzatban be kell mutatni. A költségvetési rendeletet

többször is lehet módosítani, de a félévi és év végi beszámoló keretében kötelező bemutatni a változást. A módosított előirányzat változást a kiadásokon is át kell vezetni, be kell mutatni, hogy mely kiadási tételt emeltük, vagy csökkentettük. A módosított előirányzat bevételi és kiadási oldalának meg kell egyezni, ugyanúgy, mint az eredeti előirányzatnál. Az állami és kistérségi normatívát évente háromszor lehet módosítani, április 30ig és október 30-ig csak lemondani lehet, július 31-ig, pedig többlet normatívát lehet igényelni. 17 http://www.doksihu 4.1 Somogysárd és Hetes község terv és beszámolási adatai 2006 évben Somogysárd Község 2006. évi adatai 2 Bevételek (ezer Ft-ban) Megnevezés Saját bevételek Állami támogatás Átengedett bevételek Átvett pénzeszközök Pénzmaradvány Hitelfelvétel Egyéb bevételek Működési bevételek összesen Fejlesztési bevételek Mindösszesen Eredeti

előirányzat 15550 94416 45787 34333 0 23237 213323 25208 238531 Módosított előirányzat 20586 107327 58260 18810 0 0 1426 206409 37321 243730 Eredeti előirányzat 110520 35875 45677 6456 12830 1965 0 213323 25208 238531 Módosított előirányzat 108304 35107 38556 6156 18286 0 0 206409 37321 243700 Teljesítés 20757 107327 27942 19658 0 0 772 206456 37244 243700 Kiadások (ezer Ft-ban) Megnevezés Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadások Átadott pénzeszközök Segélyek Tartalékok Egyéb kiadások Működési kiadások összesen Fejlesztési kiadások Mindösszesen 2 Teljesítés 106336 33261 45512 5177 17475 0 -476 207285 36130 243415 Somogysárd Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2007. (IV 16) számú rendelete az önkormányzat 2006. évi zárszámadásáról 18 http://www.doksihu Hetes község 2006. évi adatai 3 Bevételek (ezer Ft-ban) Megnevezés Saját bevételek Állami támogatás Átengedett bevételek Átvett pénzeszközök

Pénzmaradvány Hitelfelvétel Egyéb bevételek Működési bevételek összesen Fejlesztési bevételek Mindösszesen Eredeti előirányzat 30152 66914 87677 28920 0 0 41787 255450 217785 473235 Módosított előirányzat 30152 161993 87758 32233 0 0 0 312136 233072 545208 Eredeti előirányzat 99038 29758 64079 7220 17402 1340 36613 255450 217785 473235 Módosított előirányzat 100538 30652 64215 7220 17402 1340 36613 257980 287228 545208 Teljesítés 27364 163721 97531 40786 2003 0 0 331405 152436 483841 Kiadások (ezer Ft-ban) Megnevezés Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadások Átadott pénzeszközök Segélyek Tartalékok Egyéb kiadások Működési kiadások összesen Fejlesztési kiadások Mindösszesen 3 Teljesítés 99945 30026 65279 4026 15944 3748 35048 254016 220688 474704 Hetes Község Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2007. (IV 17) számú rendelete az önkormányzat 2006. évi zárszámadásáról 19 http://www.doksihu 2006 évben

mindkét önkormányzat szakfeladaton, részben önállóként működtette intézményeit, feladataik azonosak voltak. Az önkormányzatok saját bevételeinek szerkezete megegyezik, állami normatívát is hasonló feladatokra kaptak. 2006 év a helyhatósági választások éve volt. Ez az önkormányzatok gazdálkodásában a fejlesztések terén érzékelhető legjobban. Erre az évre szinte minden önkormányzat erején felüli beruházást hajtott végre, nem törődve a biztonságos működtetéssel. A volt polgármesterek pozíciójuk megőrzéséhez, mindent latba vetettek, de a központi politikában is érezhető volt a választás hatása, mivel nagyobb támogatást adtak az önkormányzatoknak, mint előző évben. A 2006 évi táblázatok alapján Hetes község gazdálkodása látszik stabilabbnak, de megállapítható, hogy a fejlesztési bevételei nem fedezik a fejlesztési kiadásait, tehát az önkormányzat a működési pénzösszegből fedezte a jelentős

különbséget. Ez nagyon nagy hiba, mert az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok pályázatából kiesett, mivel a pályázat egyik legfontosabb kitétele az, hogy a fejlesztési egyensúly a teljesítésben is megmaradjon. Ez a támogatás nagyon fontos része az önkormányzat gazdálkodásának, mert a megnyert pénzösszeg a működési hiány csökkentésére fordítható. Szintén ide tartozik még az Önkormányzati Miniszter döntése alapján adható működési támogatás, melynek nagy előnye, hogy még egyelőre nem kell elszámolni róla. Természetesen, mivel szabadon felhasználható nagyon súlyos kritériumoknak kell megfelelni az önkormányzatnak. Hetes jóval nagyobb összköltségvetéssel rendelkezik, mert nagy volumenű beruházást hajtottak végre, szennyvíztelepet építettek és lakóparkot alakítottak ki a községben. A működési kiadások terén az önkormányzatok feladatai megegyeznek, hasonló bevételi és

kiadási költségvetéssel rendelkeznek. A saját bevételeket a térítési díjakból, helyi adókból bérleti díjakból és egyéb bevételek alkotják. Hetes ekkor úgy vásárolja az étkeztetést, Somogysárd saját konyhát üzemeltet. Az intézményi térítési díjak körülbelül azonosak mindkét községben. Az állami kiegészítő normatívák között igényelhető étkezésre normatíva. 20 http://www.doksihu Ezek a 1005-ban és 50%-ban támogatott térítési díjak fedezetére szolgálnak. Ebben az évben Somogysárdon több, mint 80 gyerek jogosult valamilyen térítési díj kedvezményre, Hetesen ennek negyede. A helyi adókból származó bevételek mindkét községben meghaladják a 12 millió forintot, gépjárműadóból Somogysárdon 5147.- ezer, Hetesen 4355- ezer forint adót szedtek be. Ebben az évben Hetes lakossága 1137 fő, Somogysárdé 1387 fő Az intézményi normatívát Hetes 122 fő iskolásra és 32 fő óvodásra, Somogysárd 127 fő

iskolásra és 63 fő óvodásra igényelte le. Már ekkor látszott, hogy mindkét községben gondok lesznek az intézményi létszámmal, mert az első, az ötödik, és 7-8 osztály egyik községben sem érte el az elvárható létszámot. Itt még csak a bejáró tanulókra és a gyógypedagógiai szolgálatban részt vevő tanulókra járt a kistérségi normatíva. Az átvett pénzeszközök között szerepel mindkét önkormányzatnál a megyei egészségbiztosítási pénztár által leutalt védőnői támogatás. A háziorvosi szolgálatot vállalkozás formájában üzemeltetik a települések, úgy hogy az épületet és a berendezést az önkormányzatok adják, hozzájárulnak egyes kiegészítő tevékenységhez, ügyeleti ellátás fizióterápia stb. A közmunkát végzők béréhez és járulékaihoz a megyei munkaügyi központ járul hozzá meghatározott százalékban. Itt jelenik meg még az önkormányzatoktól átvett pénzeszköz a társulásban működtetett

intézményekhez. Működési hitelt csak a somogysárdi önkormányzat tervezett, ez a működési hiány fedezetére szolgált. Hetes község fejlesztési hitelt tervezett és vett fel Somogysárd a tervezetthez képest nem vette fel a hitelt , mert takarékos gazdálkodással és az önhibáján kívül működésképtelen önkormányzati pályázattal, melynek összege 18.8 millió forint volt, ki tudta küszöbölni a tényleges hitel felvételt. A kiadások terén a működési kiadások hasonlóan alakultak mindkét településen. 2006-ban Hetesen a dolgozói létszám 48 fő, ebből 19 fő pedagógus, Somogysárdon a dolgozói létszám 46 fő, ebből 22 fő pedagógus. A személyi juttatások összege Somogysárdon magasabb, annak ellenére, hogy kisebb létszámmal dolgozik, ennek oka, hogy a közmunkában sokkal több embert foglalkoztatott, mint Hetes. 21 http://www.doksihu Személyi juttatások alakulása Somogysárdon: Rendszeres személyi juttatás: 84321.-

Nem rendszeres személyi juttatás: 13159.- Állományba nem tartozók juttatásai: 5497.- Összesen: 106336.- Somogysárd ebben az évben három főnek fizetett jubileumi jutalmat 3 millió forint értékben. A nem rendszeres juttatások között szerepel az étkezési utalványok, munkába járás költségei, a munkaruha juttatások, önkéntes pénztári hozzájárulások Az állományon kívüliek személyi juttatása a képviselők tiszteletdíját és a megbízásban foglalkoztatott gyógypedagógus óradíját tartalmazza. Személyi juttatások alakulása Hetesen: Rendszeres személyi juttatás: 77754.- Nem rendszeres személyi juttatás: 12208.- Állományba nem tartozók juttatásai: 10163.- Összesen: 99945.- Hetes ebben az évben egy főre fizetett jubileumi jutalmat 627.- ezer forint értékben. Az állományon kívüli munkabér duplája a Somogysárdnak, mert itt magasabbak a képviselői tiszteletdíjak és több megbízásos munkatársuk van, mint

Somogysárdnak. A járulékok a személyi juttatások függvényében alakultak. Dologi kiadások a településüzemeltetéssel kapcsolatos kiadások, ilyenek a közvilágítás, temető fenntartás, útkarbantartás, az intézmények energiaköltségei és a beszerzett anyag, készlet kis értékű tárgyi eszköz beszerzések. A dologi kiadások között található még a fizetendő általános forgalmi adó, biztosítási díjak, kártérítések, kötbérek. Ezeket a kiadásokat a községek az előző évi bázisszámok alapján tervezik meg, figyelembe véve az infláció mértékét is. 22 http://www.doksihu Talán ez az a tétel melyet legnehezebb megbecsülni, mert év közben olyan váratlan események következhetnek be mely előre nem tervezhető. Például év közbeni energiaemelés, áfa változás, vagy katasztrófahelyzet. Hetesnek mivel több intézménye van, mint Somogysárdnak természetesen magasabb a dologi kiadása is. Dologi kiadás összetétele: Hetes

Energia költség 12311.- 8214.- 6277.- 15022.- Vásárolt élelmezés 21502.- 0.- Egyéb üzemeltetési feladatok 11348.- 12812.- Általános forgalmi adó 8474.- 5576.- Adók, díjak visszafizetések 5367.- 3888.- Anyagköltség Somogysárd Az átadott pénzeszközök az önkormányzatok közötti pénzeszköz átadást és egyéb államháztartáson kívülre átadott összegek alkotják. Somogysárd 2006-ban 3.8 millió forint támogatást nyújtott a helyi szervezeteknek, a sportkör, ifjúsági klub, egyház, nyugdíjasklub és egyéb alapítványok számára. A többit rendezvények támogatására, főiskolások Bursa ösztöndíjára fordította. Hetes kisebb összeggel támogatta helyi szervezeteit, inkább csak a kötelezően átadandó hozzájárulásokat teljesítette. A szociális célra kifizetett összegek összehasonlításánál Somogysárd 2 millió forinttal több összeget költött. Ennek oka, hogy Somogysárdon nagyon sok az

elszegényedett roma és nem roma család, létszámuk évről-évre nő és bármilyen hihetetlen Hetesen egyetlen egy roma család él. Ebből is látszik, hogy Hetes mekkora előnyben van , hiszen a hátrányos helyzetű lakosság aránya egyenes következménye a falu elszegényedésének. Ugyanakkor az iskolában és óvodában is meglátszik ez a különbség, mert Somogysárdon gyógypedagógiai oktatás keretében 20 gyereket foglalkoztatnak, míg Hetesen egyetlen egyet sem. 23 http://www.doksihu Szerencsére az állam nem hárítja át teljesen a szociálisan rászorulók támogatását az önkormányzatokra, hanem havi igénylés alapján az egyes szociális támogatások 90 %-át megtéríti. Ezen felül vannak még olyan kiadások, melyet az önkormányzatnak kell 100 %ban megtéríteni, ezért ennek a támogatási formának jóval kisebb az összege. Az egyéb kiadások soron az önkormányzatnál maradt függő, átfutó kiegyenlítő kiadások összege. Ebben az

évben a két önkormányzat működési kiadása megközelítette egymást. Annyival több Hetes költségvetése, mint amennyivel több feladatot lát el, mint Somogysárd. Megnevezés Somogysárd Hetes Iskolára felhasznált 88310.- 76510.- Óvodára felhasznált 30094.- 18598.- Önkormányzati feladatok 88881.- 123860.- Ebből az adatból látszik, hogy Somogysárd az intézményeire többet költött, mint az egész falura együttvéve. Ez vezetett oda, hogy a Képviselőtestület elhatározta, hogy az intézményeket más községgel összefogva társulásban fogja működtetni. Tovább már nem volt finanszírozható ebben a formában, mert a falu rovására ment az iskola, óvoda fenntartása. Elmaradtak az útfelújítások, az önkormányzat már nem tudta fizetni számláit és 2006-ban mínuszos pénzmaradvánnyal zárt. 24 http://www.doksihu 4.2 Somogysárd és Hetes község terv és beszámolási adatai 2007 évben Somogysárd község 2007. évi adatai

4 Bevételek (ezer Ft-ban) Megnevezés Saját bevételek Állami támogatás Átengedett bevételek Átvett pénzeszközök Pénzmaradvány Hitelfelvétel Egyéb bevételek Működési bevételek összesen Fejlesztési bevételek Mindösszesen Eredeti előirányzat 16222 67163 63355 37621 0 33375 0 217736 15033 232769 Módosított előirányzat 14688 72789 76345 21167 0 6991 0 191980 15657 207637 Eredeti előirányzat 88245 27896 36319 44496 19000 1780 0 217736 15033 232769 Módosított előirányzat 92400 30406 38028 4131 27015 0 0 191980 15657 207637 Teljesítés 15110 72789 76866 19313 0 8643 -2101 190620 15752 206372 Kiadások (ezer Ft-ban) Megnevezés Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadások Átadott pénzeszközök Segélyek Tartalékok Egyéb kiadások Működési kiadások összesen Fejlesztési kiadások Mindösszesen 4 Teljesítés 93428 30158 36079 5559 26619 0 2238 194081 14917 208998 Somogysárd Község Képviselőtestületének 7/2008. (IV18) számú

rendelete az Önkormányzat 2008. évi zárszámadásáról 25 http://www.doksihu Hetes Község 2007. évi adatai 5 Bevételek (ezer Ft-ban) Megnevezés Saját bevételek Állami támogatás Átengedett bevételek Átvett pénzeszközök Pénzmaradvány Hitelfelvétel Egyéb bevételek Működési bevételek összesen Fejlesztési bevételek Mindösszesen Eredeti előirányzat 40964 73673 78943 49166 0 61514 0 304260 22316 326576 Módosított előirányzat 38705 163074 85638 49166 0 37153 0 373736 22316 396052 Eredeti előirányzat 116283 36566 81938 9411 19104 0 1164 264466 62110 326576 Módosított előirányzat 130430 36170 78529 16411 19734 0 1184 282488 113564 396052 Teljesítés 40296 161473 54462 26242 716 36914 0 350103 36557 386660 Kiadások (ezer Ft-ban) Megnevezés Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadások Átadott pénzeszközök Segélyek Tartalékok Egyéb kiadások Működési kiadások összesen Fejlesztési kiadások Mindösszesen 5 Teljesítés

117790 36843 69192 8837 18326 0 1048 252036 114452 366488 Hetes Község Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2008. (IV 18) számú rendelete az önkormányzat 2007. évi zárszámadásáról 26 http://www.doksihu 2007. év nagy megpróbáltatás volt mindkét Önkormányzat számára Ebben az évben az állami normatívák átalakultak, teljesítmény-mutató/év formájában. Ez azt jelentette, hogy az adott évfolyam összes gyermek létszáma, a közoktatási törvényben meghatározott kötelező pedagógus óraszám figyelembevételével korrigált számítások alapján jár a normatíva. Arra jó, hogy a számítási adatokat központilag adják meg és így már követhetetlen az egy gyerekre jutó normatíva. Az összesített adatokból végül is kiderült, hogy jóval kevesebb intézményi normatívára jogosultak az önkormányzatok, mint előző évben. Ehhez még hozzáadjuk a csökkenő gyermeklétszámot, az adatok katasztrofális helyzetet mutatnak. Mint

az országos átlagban a két községben is népességcsökkenés tapasztalható, ez tovább csökkenti a normatíva összegét, mert egy-két támogatás népességarányosan jár az önkormányzatoknak. Ilyenek a településüzemeltetés feladatok, külterületi lakosok aránya, közművelődés, könyvtári tevékenység. Mivel a fent említett okok miatt az önkormányzatok intézményeinek működtetése nem volt biztosított, mindkét településnek társulási partner után kellett néznie. Hetesen ekkor 107 iskolás és 29 óvodás volt, Somogysárdon 120 iskolás és 46 óvodás. Ekkor az egyik iskola sem érte el a közoktatási törvényben előírt elvárt létszámot, sem az első, sem az ötödik osztályban. Mindenképpen lépni kellett, mert az Oktatási Minisztérium engedélye kellett volna az önálló működéshez, ez pedig csőd közeli helyzetbe sodorta volna az önkormányzatokat, mert nagyon kevés normatívát osztottak volna le számukra. Ha az

önkormányzatok létrehozzák a társulást, akkor különböző kiegészítő normatívára jogosultak: - tagintézményi normatíva - iskolabuszos támogatás - gyógypedagógiai normatíva - társulási normatíva - bejáró tanulók támogatása 27 http://www.doksihu Somogysárd már év elején el kezdte keresni a megfelelő partnert, négy önkormányzattal is tárgyaltak, de közlekedés szempontjából csak két község jöhetett szóba, a szomszédos Mezőcsokonya és a második szomszéd Hetes. Kemény tárgyalások voltak, hiszen minden önkormányzat szeretné megtartani intézményeit, mert ha már nincs iskola, óvoda nincsenek kötelékek amely megtartaná a lakosságot. A tárgyalás sorozat vége az lett, hogy megalakult a Hetes-Csombárd-Somogysárd Intézményfenntartó Társulás, melynek gesztora a hetesi önkormányzat lett Somogysárd hatosztályos tagintézményként működik tovább, úgy hogy a 7-8 osztály iskolabusszal Hetesre jár. Mivel a

somogysárdi óvoda jobb pozícióban volt, mint a hetesi, így az óvodai társulás gesztora a somogysárdi önkormányzat lett, úgy, hogy a Hetes tagintézményként egy csoportban helyileg működik tovább. Ezek a lépések alaposan felforgatták mindkét önkormányzat költségvetését, hiszen feladatot adott át illetve vett át. Normatíváról kellett lemondani és normatívát kellett igényelni. A kiadások egy része lecsökkent, egy része megnőtt Ez az év az évközi változások miatt még semmilyen számításokra nem adott alapot, meg kellett várni, hogy egy egész év milyen adatokat mutat. Az iskolába az összevonás után 192 gyermek járt, ez jóval kevesebb a vártnál, mert sok szülő más iskolába íratta a gyermekét, mert nem akarta, hogy a 7-8 osztályt más iskolában fejezze be. Bár Hetesnek saját helyi általános iskolása csak 50 fő, de a szomszédos falvakból is járnak gyerekek és így az összlétszámuk 112 fő, míg Somogysárdé

„csak” 80 fő maradt. Ez az adat azért érdekes, mert a ebben az esetben a kevesebb a több, ugyanis a nem társulásból bejáró gyerekekre nem jár kiegészítő normatíva és az Ő költségüket leosztják a három önkormányzatra. A normatíva és a bekerülési költség közötti különbözetet a három önkormányzat úgy fizeti meg, hogy Somogysárd 80 főre, Hetes 50, főre, Csombárd 26 főre fizet társulási hozzájárulást. A somogysárdi önkormányzatnak már ekkor el kellett volna gondolkoznia, hogy valóban jól döntött-e, amikor ezt a társulási formát választotta. 28 http://www.doksihu Az óvodában szintén érdekes helyzet alakult ki, mivel az egycsoportos óvodához 6 fő létszámot vett át az önkormányzat, mellette még kiderült, hogy a 6 főből 5 fő 2007. évben jogosult jubileumi jutalomra Ennek számszaki kihatása több, mint 3 millió forint volt. Itt szintén az volt a helyzet, hogy az óvodában a legtöbb kisgyerek somogysárdi

lakos, a társuláson kívüliek száma mindössze 9 fő volt. Tehát gyerekarányosan megint a Somogysárdi önkormányzat fizetett legtöbbet a normatíva különbségre. Év végére kiderült, hogy Somogysárdnak még soha sem kellett ekkora összeget kifizetnie az intézményei működtetésére Ezek után ha a két önkormányzat éves gazdálkodását összevetjük, az alábbi következtetésekre jutunk: Hetes, mint 2006-ban ez évben is elkövette azt a hibát, hogy fejlesztési feladatokat működési bevételből finanszírozott. Itt valószínű az a hiba, hogy az önerőből készült helyi szennyvíztelepre befizetett lakossági hozzájárulásokat működési bevételként kezelték, a ráfordított kiadásokat pedig fejlesztési kiadásként. Helyi adóból a bevételük 9719.- ezer forint, míg Somogysárdé 12078- ezer forint A gépjárműadó Hetesen 4998.- ezer Somogysárdon 5520- ezer forint volt Hetes lakossága 2007-ben 1114 fő Somogysárd lakossága 1360 fő

volt. Valószínű, hogy ez a népességkülönbség okozza a nagyobb bevételeket Somogysárdon, és hogy itt több nagy vállalkozó folytat iparűzési adó köteles tevékenységet, A gépjárműadóból és egyéb kommunális adóból adódó többletet szintén a nagyobb lakosságszám okozza. Az állami bevételek a fent említett okok miatt Hetesen több mint duplája, hiszen Hetes normatívát igényelt, Somogysárd pedig normatívát mondott le. Az átvett pénzeszközök Hetesen 8 millióval több, mint Somogysárdon, ez a társuláshoz átadott pénzeszköz következménye, valamint a kistérség által leadott normatíva ( ezt nem állami támogatásnak, hanem átvett pénzeszközként kell kezelni) emelkedése. Ugyanis a tagintézményi normatívát és a bejáró, illetve iskolabuszos normatívát a Többcélú Kistérségi Társulásokon keresztül lehet lehívni. Ez megint megkérdőjelezhető, hogy vajon szükség volt- e egy újabb intézményre az állam

és az önkormányzatok közé, hiszen a kistérségi társulásoknak megint csak kiadási vonzata van, melyet a társulásban részt vevő önkormányzatoknak is meg kell finanszírozni. 29 http://www.doksihu A táblázatból kitűnik, hogy Somogysárd hitel felvételére kényszerült, hogy feladatait ellássa. Ez a hitel pedig már mindjárt mínuszosan indította a következő évet. Somogysárd ebben az évben kénytelen volt megemelni folyószámlahitel keretét 11 millióra, hogy év közben a folyamatos, zavartalan működést biztosítsa. Bár Hetesnek is van hitelfelvétele, de ez elenyésző összeg a Somogysárdihoz képest. Az egyéb bevételek között az év közben függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek. A függő bevételnél vagy nem ismert a bevétel eredete, vagy az állami támogatás előlegét tartalmazza. Az átfutó kiadások a számlán ideiglenesen tárolt pénzösszeg, melyet az önkormányzat tovább utal. A kiegyenlítő bevételek a bank és

pénztárszámlák közötti pénzmozgásokat tartalmazzák. Mivel ezek a bevételek nem maradnak az önkormányzatnál a pénzmaradványból, mint passzív pénzeszközök levonásra kerülnek, illetve más főkönyvi számlára könyvelődnek. A működési bevételek összehasonlítása már az előbbiekben említett könyvelési hiba miatt nem lehetséges, reális adatot akkor kapunk, ha a működési bevételből levonjuk a fejlesztési különbözetet Hetes önkormányzatnál. Mivel a társulás év közben alakult a kiadásoknál is lényeges különbségek láthatók. Hetesen a dolgozói összlétszám 50 fő,ebből 19 pedagógus Somogysárdon 44 fő, ebből 20 fő pedagógus. A 2007 évi létszámból szeptembertől Hetesre került 14 fő pedagógus, ebből kettőt létszámleépítéssel elbocsátottak. Somogysárdra 6 fő pluszlétszám került, itt nem volt leépítés A személyi juttatásokat, az alapbérek, nem rendszeres juttatások és az állományba nem

tartozók bérei alkotják. Hetesen a személyi juttatásokra kifizetett összegek mintegy 24 millió forinttal több volt, mint a Somogysárdon kifizetett összeg. A járulékok a személyi juttatások függvényében szintén magasabbak voltak. Személyi juttatások Somogysárdon: Rendszeres személyi juttatás: 79918.- Nem rendszeres személyi juttatás: 8702.- Állományba nem tartozók juttatása: 4808.- Összesen: 93428.- 30 http://www.doksihu Somogysárdon egy fő részére lett jubileumi jutalom kifizetve 1 millió forint értékben. Az állományba nem tartozók juttatásai elmaradtak a tervezettől, mert a Képviselők tiszteletdíját már nem tudta egész évre kifizetni az Önkormányzat. Személyi juttatások Hetesen: Rendszeres személyi juttatás: 85887.- Nem rendszeres személyi juttatás: 23848.- Állományba nem tartozók juttatásai: 8055.- Összesen: 117790.- Hetesen a leépítések hatása látszódik, végkielégítésre több, mint 8

millió forintot fizettek ki, jubileumi jutalomra pedig 3.4 millió forintot A végkielégítés összegét pályázati úton meg lehet igényelni a központi költségvetéstől, de feltétele, hogy a leépített álláshelyet öt évig nem töltik be. A dologi kiadásra fordított összeg lényegesen több, 39 millió forinttal, mert a két hatalmas iskola és sportcsarnok költsége nagyon megemelte Hetes kiadásait. Az átadott pénzeszközök, az egymás közti utalásokat és egyéb szervezeteknek, alapítványoknak átutalt összeget tartalmazzák. Dologi kiadások összetétele: Hetes Somogysárd Energia költség 10139.- 7260.- Anyagköltség 10178.- 10329.- Vásárolt élelmezés 22662.- 0.- 6184.- 6125.- 10135.- 5003.- 9894.- 7362.- Egyéb üzemeltetési kiadás Általános forgalmi adó Különféle adók, díjak, visszafizetések A szociális segély kifizetése viszont Somogysárdon több 8 millió forinttal. A településen jóval több a

rászoruló, mint Hetesen. Somogysárdon a lakosság mintegy 20%-a roma, halmozottan hátrányos helyzetű. 31 http://www.doksihu Jól mutatja ezt az adatot az egyszeri gyermekvédelmi támogatásra kifizetett összeg, melyet Somogysárdon 150 főre, Hetesen pedig 60 főre osztottak le. Az egyéb kiadások az év közbeni függő, átfutó, kiegyenlítő tételekből tevődik össze. Ennek értéke nem összemérhető A pénzmaradványnál, mint aktív pénzösszegek pozitív előjellel növelik a pénzmaradvány összegét. A működési kiadások azért sokkal magasabbak Hetes községnél, mert a szociális otthon működtetése 59 millió forintba került. Ha ezt az összeget levesszük a működési kiadásokból, látható, hogy a két község nagyjából azonosan gazdálkodott ebben az évben. Kiadások Hetes Iskolára 96721.- 60322.- Óvodára 13369.- 34005.- 141946.- 99754.- Önkormányzati feladatokra Somogysárd Összesítve az évet Somogysárd sokkal

rosszabbul zárta, mint Hetes, Somogysárdnak több, mint 8 millió forint mínusza volt év végén, a bankszámlája nulla egyenleget mutatott, míg Hetes bankszámláján 5.5 millió forint mutakozott, bár a pénzmaradványa a visszafizetendő állami támogatás miatt mínuszos lett. Somogysárdon már meglátszik az intézmény átadásának hatása, mivel az intézményekre fordított összeg már nem haladja meg az egész községre jutó összeget. A fejlesztési kiadások terén szintén Hetesnél volt a több kiadás, mert ők nagyobb volumenű fejlesztéseket végeztek, mint Somogysárd község. Hetes fejlesztési kiadásai: Fejlesztési hitel visszafizetése: 15080.- Lakópark közművesítése: 55763.- Idősek Otthona fejlesztés: 3000.- Szennyvíz fejlesztés: 45638.- Gép, berendezés beszerzés: 2029.- Épület akadálymentesítés: 8022.- Összesen: 129532.- 32 http://www.doksihu Mindehhez Hetesnek 37 millió saját erő állt rendelkezésre,

pályázati forrásból 67 millió forintot nyertek, a fennmaradó 25 milliót a működési pénzeszközökből vonták el. Az önkormányzat vagyona a zárszámadási rendelete szerint 2007 december 31-én 710464.- ezer forint, felhasználható pénzmaradványa nincs Összbevétele 669230.- ezer forint, összkiadása 654003- forint Somogysárd fejlesztési kiadásai : Fejlesztési hitel törlesztés: 3527.- Épület felújítás: 8118.- Közvilágítás korszerűsítés: 1000.- Gép, berendezés beszerzés: 2272.- Összesen: 14917.- Fejlesztési kiadásainak finanszírozására fejlesztési hitelt vett fel 5.5 millió forint értékben. Az adókból 3 millió forintot, pályázatból 18- milliót, egyéb felhalmozási bevételből 4.7 millió forintot fordított fejlesztésre Működési pénzeszközöket nem vont be, a fejlesztési bevételei fedezték a fejlesztési kiadásait. Az önkormányzat költségvetési összbevétele, 206372.- ezer, összkiadása, 208998.-

ezer forint volt Vagyona 2007 december 31-én 294535- ezer forint, felhasználható pénzmaradványa nincs. 33 http://www.doksihu 4.3 Somogysárd és Hetes község terv és beszámolási adatai 2008 évben Somogysárd község 2008. évi adatai 6 Bevételek (ezer Ft-ban) Megnevezés Saját bevételek Állami támogatás Átengedett bevételek Átvett pénzeszközök Pénzmaradvány Hitelfelvétel Egyéb bevételek Működési bevételek összesen Fejlesztési bevételek Mindösszesen Eredeti előirányzat 12651 45897 48218 41554 0 48279 0 196599 6830 203429 Módosított előirányzat 15334 110551 48897 35381 0 0 0 210163 13140 223303 Eredeti előirányzat 74603 22850 34835 33085 29742 1484 0 196599 6830 203429 Módosított előirányzat 80778 25508 31129 39453 33295 0 0 210163 13140 223303 Teljesítés 17380 110457 49171 37801 0 0 266 215075 13469 228544 Kiadások (ezer Ft-ban) Megnevezés Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadások Átadott pénzeszközök Segélyek

Tartalékok Egyéb kiadások Működési kiadások összesen Fejlesztési kiadások Mindösszesen 6 Teljesítés 77926 24775 31140 44481 33622 0 3584 215528 13038 228566 Somogysárd Község Képviselőtestületének 3/2009. (IV16) számú rendelete az Önkormányzat 2008. évi zárszámadásáról 34 http://www.doksihu Hetes község 2008.évi adatai 7 Bevételek (ezer Ft-ban) Megnevezés Saját bevételek Állami támogatás Átengedett bevételek Átvett pénzeszközök Pénzmaradvány Hitelfelvétel Egyéb bevételek Működési bevételek összesen Fejlesztési bevételek Mindösszesen Eredeti előirányzat 50246 124713 42499 88905 0 51257 0 357620 10558 368178 Módosított előirányzat 50246 204226 42499 67129 0 0 0 364100 43175 407275 Eredeti előirányzat 130812 40561 105505 49590 19022 0 12130 357620 10558 368178 Módosított előirányzat 136742 40741 97572 65502 20545 0 2998 364100 43175 407275 Teljesítés 51973 204226 41616 74026 0 0 -4250 367591 45838

413429 Kiadások (ezer Ft-ban) Megnevezés Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadások Átadott pénzeszközök Segélyek Tartalékok Egyéb kiadások Működési kiadások összesen Fejlesztési kiadások Mindösszesen 7 Teljesítés 142224 41089 97465 74771 17470 0 3632 376651 34815 411466 Hetes Község Képviselőtestületének 3/2009. (IV21) számú rendelete az Önkormányzat 2008 évi zárszámadásáról. 35 http://www.doksihu 2008. év is mint minden év már 2007 októberében elkezdődött az oktatási statisztika elkészítésével, a 2008. évi koncepció kialakításával Reménykedve vártuk ezt az évet, hogy végre tisztán lássunk a társulási megállapodások tükrében. Az iskolások száma Hetesen 192 fő, szeptembertől várható 189 fö Az óvodások száma Somogysárdon 80 fő, szeptembertől várható létszám 64 fő. Ez már előrevetítette azokat a gondokat, hogy az óvoda valószínű gazdaságtalanul fog működni, ha továbbra is megmarad

a négy csoport. A teljesítménymutatós intézményi finanszírozás még tovább rontotta a helyzetet, mert lényegesen kevesebb normatívát igényelhetett le Somogysárd, mint az előző évben. Ennek egyenes következménye, hogy az állami támogatás és a bekerülési költség különbözete még nagyobb összegben hárul az önkormányzatokra. Ebben az évben Somogysárdnak 1339, Hetesnek 1118 lakosa van. Saját bevételek összege Hetesen háromszorosa Somogysárdnak. A helyi adók pedig továbbra is Somogysárdon magasabbak, a helyi adók összege12103.- ezer, a gépjárműadó 5374.- ezer, míg Hetesen a helyi adók összege 9571- ezer, a gépjárműadó 4965.- ezer forint A térítési díjbevételek Hetesen a szociális intézmény bevételei miatt ilyen magasak. Az állami támogatások szintén duplája a Somogysárdinak, itt nem csak a több feladat, hanem a szennyvíz építésre átvett pénzeszköz is állami támogatás formájában került leutalásra. Az

átengedett bevételek Somogysárdon több, mivel a lakóhelyen keletkezett személyi jövedelemadó leosztása a nagyobb lakosságszám miatt növekedett. Átvett pénzeszközök a több feladattal rendelkező Hetesen kétszerese a Somogysárdinak. Az intézményfenntartó társuláshoz ebben az évben csak Somogysárd több, mint 35 millió forinttal járult hozzá. Ehhez képest elenyésző, mintegy negyede a Hetes által Somogysárdra átadott 7 millió forint. A két társulás között a pénzt utaztatni kell. Nem lehet nettósítani, mert a zárszámadási adatok akkor nem a valóságot tükrözik. Sajnos Somogysárd ekkor olyan nehéz helyzetben volt, hogy még a számláit sem tudta fizetni, nemhogy a társulási hozzájárulást. 2008-ban kétszer inkasszózták úgy be a bankszámláját, hogy az teljesen leürült, semmiféle kötelezettségének nem tudott eleget tenni. 36 http://www.doksihu Egyszer tavasszal, amikor az ÖNHIKI-s pályázaton lehívott előlegre nem

volt jogosult, és az Államkincstár egyösszegben leemelte bankszámlájáról. Elgondolkodtató, hogy az egyik költségvetési szerv a másik költségvetési szervet milyen kellemetlen helyzetbe tudja hozni, pedig mindketten ugyanabból a finanszírozási körből élnek. Az állami támogatások lehívásának is vannak feltételei és ha az önkormányzat több normatívát hív le, mint amennyit lehetne 5 %-os túllépés után már nem csak késedelmi, hanem büntető kamatot is fizet. Ezzel még nehezebb helyzetbe hozzák az önkormányzatokat, hiszen ha egy faluból elköltözik egy négy gyermekes család máris túl lehet lépni az 5 %-os küszöböt. A másik inkasszó ősszel iskolakezdéskor történt, ugyanis egy faeladási perben az önkormányzat pert vesztett és a bírósági ítélet alapján kártérítésre kötelezte az önkormányzatot. Ezzel a két inkasszóval Somogysárd csődközeli helyzetbe került, Az óvodánál már ki akarták kapcsolni a gázt, a

szállítók egyre küldték a fizetési felszólítókat. Erre az évre jellemző, hogy Somogysárd önkormányzat közel fél millió forint késedelmi kamatot fizetett különböző szállítóknak. Helyzete akkor stabilizálódott, amikor az önhibáján kívüli működésképtelen önkormányzatok második fordulójában 22 millió forint támogatást nyert. A Hetesi önkormányzat működési bevételei mintegy 150 millió forinttal meghaladják a Somogysárdit, melynek oka a több feladat, hiszen Hetesen működik a szociális intézmény és körjegyzői feladatokat is ellát. Megnövekedett az iskolára jutó bevétel is, mert az iskolásokra jutó normatív támogatást egy az egyben oda jár. Kiadások az említett többletfeladatok miatt szintén több, mint 150 millióval haladják meg a Somogysárdit. Hetesen a dolgozó létszám 60 fő, ebből 24 pedagógus, Somogysárdon az állományi létszám 37 fő, ebből 9 fő pedagógus. Az önkormányzati dolgozók

tekintetében is nagyok a különbségek, mivel a Somogysárdi önkormányzati feladatokat 6 fő köztisztviselő, addig Hetesen 10 fő köztisztviselő látja el. Mindkét önkormányzat főállású, teljes munkaidős Polgármesterrel dolgozik. 37 http://www.doksihu Személyi juttatások Hetesen: Rendszeres személyi juttatások: 107257.- Nem rendszeres személyi juttatások: 20363.- Állományba nem tartozók juttatásai: 14604.- Összesen: 142224.- A nem rendszeres juttatások között egy főre jubileumi jutalmat, egy főre pedig végkielégítést fizettek. A külső munkavállalók bére jelentősen megemelkedett az előző évhez, mivel egyre több külsős szakembert foglalkoztatnak a megnövekedett feladatok miatt. Személyi juttatások Somogysárdon: Rendszeres személyi juttatás 64652.- Nem rendszeres személyi juttatás: 9915.- Állományba nem tartozók juttatása: 3341.- Összesen: 77926.- Ebben az évben jubileumi jutalom fizetési

kötelezettsége nem volt az önkormányzatnak. Az előzőekben említett pénzhiány a külső munkabérre hatott ki legjobban, hiszen ebben az évben a Képviselők tiszteletdíjuk felét kapták meg. A járulékok a kifizetett bérek függvényében változnak. A bérek között vannak járulékköteles és nem járulékköteles juttatások. A természetbeni juttatások bizonyos határig adó és Tb mentesek, ezért az önkormányzatok egyre gyakrabban alkalmazzák ezt a bérezési formát. Járulék és adómentesek a köztisztviselők ruhapénze, az étkezési utalványok 6000.- forintig, a meleg étkezési utalványok 12000 forintig, az önkéntes pénztárba befizetett összegek, iskolakezdési támogatás, pedagógus szakkönyv, munkaruha juttatás, ha az önkormányzat készletre veszi. Jutalom kifizetése a vizsgált három évben egyik önkormányzatnál sem volt. 38 http://www.doksihu Dologi kiadások az eddigi elemzések alapján, most is Hetes önkormányzatnál

magasabb. Dologi kiadások : Hetes Somogysárd Energia költség 19994.- 4913.- Anyagköltség 15222.- 4925.- Vásárolt élelmezés 20565.- 4212.- Egyéb üzemeltetési feladatok 15766.- 10007.- Általános forgalmi adó 13207.- 4000.- Egyéb díjak, adók, visszafizetések 12711.- 3083.- Összesen: 97465.- 31140.- A táblázatból jól látszik, hogy Hetes minden dologi kiadása meghaladja a Somogysárdit. Jóval több feladatot lát el, és a feladataihoz több bevétellel is rendelkezik. Átadott pénzeszközök természetesen megint Hetesnél magasabbak, mert már az eddigiekben vázoltak feladatot szerint több intézménye van és több lát el. Az átadott pénzeszközök a társulásban működtetett feladatok finanszírozására, a helyi civil szervezetek támogatására felhasznált pénzeszközök. A szociális segélyek terén megfordult az arány, Somogysárd dupla annyi segélyt fizetett ki, mint Hetes. Somogysárdon a rászorulók száma

tovább növekedett, a lakosság egyre több szociális kedvezményre jogosult. Az állami gondoskodás ilyen formája egyre több ellentétet szül a lakosság körében, és most már az önkormányzati dolgozók körében is. Ugyanis számítást végeztem, és összevetettem egy minimálbérért dolgozó kétgyermekes családot és egy segélyből élő kétgyermekes rászoruló családot. A végeredménye az lett, hogy anyagilag ugyanott vannak, csak a segélyből élőnek meg sem kellett mozdulnia ezért az összegért, míg a minimálbéres család több műszakban, vidéken dolgozik. 39 http://www.doksihu Nagyon át kellene gondolni a szociális törvényt, mivel a lakosság egyre elégedetlenebb, a média még gerjeszti is ezt a problémát. Azok akik a törvényhozó asztalnál ülnek, nem érzékelhetik ezt a helyzetet, amit mi itt helyben érzékelünk. Az ügyfeleink 80 %-a roma származású, tökéletesen tisztában vannak a jogaikkal, de a kötelezettségeikről

valahogy mindig elfeledkeznek. Egy roma, vagy szociálisan hátrányos helyzetű család többféle szociális ellátást is igénybe vehet. A szociális segély mellett jogosult még lakásfenntartási kedvezményre, valamint gyermekvédelmi kedvezményre, melynek előnye, hogy a gyermek ingyenesen étkezhet az iskolában, óvodában még nyáron is, és ez mellett még a tankönyvekhez is ingyen juthat hozzá. Egy gyermekét egyedül nevelő dolgozó , ha ezeket az összegeket kifizeti, sokkal hátrányosabb helyzetbe kerül anyagilag, mint a segélyből élő. Épületes látvány egy segélyfizetés utáni pillanatkép a kocsmák körül, hiszen a kifizetett segélyek 80 %-a ott köt ki. Ezért példaképnek kell tekinteni Monok Polgármesterét, aki fel merte vállalni a segélyért munkát, és a szociális kártyát. Kiadások Hetes Somogysárd Iskolára 166225.- 34223.- Óvodára 7700.- 55408.- 202726.- 125897.- Önkormányzati feladatokra A működési kiadások

összege mindkét önkormányzatnál meghaladta a működési bevételek összegét, ami azt jelenti, hogy mindkét önkormányzat mínuszosan zárt és felhasználható pénzmaradványa nincs. Fejlesztési kiadások Somogysárdon: Fejlesztési hitel törlesztés 1973.- Gép, berendezés beszerzés 3555.- Út felújítás 7510.- Összesen: 13038.- 40 http://www.doksihu Bármilyen hihetetlen de Somogysárdon még mindig vannak lekövezetlen utcák. Ezek nagyon megnehezítik a közlekedést és a lakosság is egyre többet reklamál, mert szeretné látni a befizetett adójának eredményét. Ebben az évben két utcát sikerült szilárd burkolattal ellátni, és egy utca maradt 2009-re, ami még földes. Somogysárdon a fejlesztési bevételek fedezték a fejlesztési kiadások összegét, ezért a működésből nem kellet pénzeszközt áttenni. Hetes fejlesztési kiadásai: Fejlesztési hitel törlesztés 21223.- Iskola felújítás 19592.- Gép, berendezés

beszerzés 4841.- Fejlesztési célú pénzeszköz átadás 7482.- Összesen: 53138.- A táblázatból kitűnik, hogy Hetes nagyobb léptékű beruházásokat is felvállal. A fejlesztési bevételei ugyan nem fedezik a fejlesztési kiadásait, de ez csak azért van, mert az iskola felújításra elnyert pályázati összeg, működési bevételként van tervezve. Hetes község zárszámadását 2008. évre a Képviselőtestület 438365- ezer forint bevétellel, 439556.- ezer forintkiadással elfogadta A községnek felhasználható pénzmaradványa nincs. Az önkormányzat vagyona 2008 december 31-én 702604.- ezer forint Somogysárd község Képviselőtestülete az önkormányzat bevételeit 228544.- ezer forinttal, kiadásait 228566.- ezer forinttal elfogadta Az önkormányzatnak szabad, felhasználható pénzmaradványa nincs. Vagyona 2008 december 31-én 298976ezer forint Értékelve a két önkormányzat 2008-as évét megállapítható, hogy mindkét önkormányzat

kötelező feladatait ellátta, az év közbeni akadályokat takarékos gazdálkodással és a bevételek növelésével elhárította. Fejlesztéseiben csak a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat használta fel, hogy a működésből ne kelljen pénzt kivonni. 41 http://www.doksihu 5. Összegzés Két önkormányzat három év. Dolgozatomban megpróbáltam rámutatni, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a települési önkormányzatok. A döntéshozók alaposan megnyirbálják az önkormányzatok önállóságát. Bár nem törvényi rendelkezéssel, hanem állami támogatás elvonással rákényszerítik az önkormányzatokat, hogy az addig jól működő rendszerüket egyik napról a másikra feladják, intézményeiket bezárják, és a nagy gazdasági önállóság már csak a vegetáláshoz, túléléshez vezet. A két község Somogysárd és Hetes összefogott, hogy oktatási feladataikat közösen gazdaságosabban és színvonalasabban tudják ellátni, mint

eddig. De hiába az összefogás, ha az állami normatívák egyre csökkenek, a gyereklétszám szintén csökkenő tendenciát mutat, a társulás sem tudta beváltani szerepét. Somogysárd elvesztette közel száz éves iskoláját, elvesztette a lakosság bizalmát. Erkölcsileg és anyagilag is mélyebbre került, mint bármikor. A munkanélkülisége már meghaladja az országos átlagot, mintegy 10 % körül mozog. A lakosság összetétele minőségileg romlik, egyre több az elszegényedő cigány család. Hetes sokkal előnyösebb helyzetben van. Egyrészt a földrajzi elhelyezkedése révén, másrészt a sokkal összetettebb infrastruktúra kialakítása miatt. Hetes mert nagyot álmodni, létrehozta a saját lakóparkját, saját erőből kiépítette a szennyvíztelepét. Ehhez nagy összegű kölcsönöket vett fel, vállalva a kockázatot, hogy esetleg nem tudja visszafizetni nagy összegű tartozásait. Már nem kettő, hanem három önkormányzattal működik

körjegyzőségben. A Somogysárdi iskola és óvoda révén stabilizálta az intézményei helyzetét. A bentlakásos szociális otthona után egyre nagyobb az érdeklődés. Somogysárd óvatosan gazdálkodott, a törvényeket szem előtt tartva évről évre arra törekedett, hogy az intézményeit zavartalanul működtesse, a lakosság egyéb igényeit már nem tudta teljesíteni. Nagyobb volumenű beruházásba nem mert belevágni, mert az elszegényedő lakosságra nem akart még nagyobb terheket róni. 42 http://www.doksihu Most hogy az intézményeket társulásban működteti, talán több energiát tud fordítani egyéb feladatokra. Itt van Somssich kastély, melynek a mai napig nem akadt gazdája, az önkormányzat talán megkapná kezelésbe és akár kollégiumot, akár ma oly divatos wellness szállodát hozhatna létre. Rendelkezik lakótelkekkel is, ezt nagyon méltányos áron kínálja, de az érdeklődés nagyon csekély. A családoknál nagyon fontos szempont a

közlekedés, hiszen munkahely csak a városban van, valamint az iskola hiánya is tetőzi ezt a problémát. Fontos lenne még, hogy a 67-es főútra nyíló összekötő utat állami segítséggel a tömegközlekedés számára megnyissa, és a Somogysárd-Somogyfajsz közötti földutat leköveznék, akkor a Balatonra és az M7-es főútra kerülő nélkül el lehetne jutni. Persze álmodozni lehet, de ha nem találunk partnereket az álmaink szertefoszlanak. Az Országgyűlés 2009 november közepéig meg akarja alkotni a 2010 évi költségvetési törvényt. A médiából hallani, hogy az Önkormányzatoktól újabb 120 milliárd forintot akarnak elvenni. Folynak a találgatások, hogy melyik szakterületekről történik az elvonás. Attól tartok, hogy megint csak az intézményi normatívákat nyirbálják meg, még nehezebb helyzetbe hozva a települési önkormányzatokat. 43 http://www.doksihu Irodalomjegyzék ¾ 2005: CLIII. tv A Magyar Köztársaság 2006 évi

költségvetéséről ¾ 2006: CXXVII. tv A Magyar Köztársaság 2007 évi költségvetéséről ¾ 2007: CLXX. tv A Magyar Köztársaság 2008 évi költségvetéséről ¾ 2004. CVII tv a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásától ¾ 1992. évi XXXVIII törvény az államháztartásról ¾ 1990. évi LXV törvény a helyi önkormányzatokról ¾ 249/2000. (XII 24) Kormány rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól ¾ 217/1998. (XII 30) Kormány rendelet az államháztartás működési rendjéről ¾ Somogysárd Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2007. (IV 16.) számú rendelete az önkormányzat 2006 évi zárszámadásáról ¾ Hetes Község Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2007. (IV 17) számú rendelete az önkormányzat 2006. évi zárszámadásáról ¾ Somogysárd Község Képviselőtestületének 7/2008. (IV 18) számú rendelete az

Önkormányzat 2008. évi zárszámadásáról ¾ Hetes Község Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2008. (IV 18) számú rendelete az önkormányzat 2007. évi zárszámadásáról ¾ Somogysárd Község Képviselőtestületének 3/2009. (IV 16) számú rendelete az Önkormányzat 2008. évi zárszámadásáról 44 http://www.doksihu ¾ Hetes Község Képviselőtestületének 3/2009. (IV 21) számú rendelete az Önkormányzat 2008. évi zárszámadásáról ¾ Consulting kiadó: A helyi önkormányzatok és pénzügyei 1999. kézikönyv ¾ Consulting kiadó: A helyi önkormányzatok társulásairól 1998. kézikönyv ¾ Fogarasi József; Ivancsics Imre; Kiss László: A helyi önkormányzatok kézikönyve 1993. Unio kiadó ¾ http://www.bmhu/web/portalnsf/html/onkormmenuhtml 45