Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Bartháné Podszkocs Ildikó - A Mikrohitel szerepe a Zala megyei kis-és középvállalkozások életében

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR ZALAEGERSZEGI INTÉZETE SZAKDOLGOZAT Bartháné Podszkocs Ildikó Pénzügy szak Európai Uniós projekttervező és finanszírozási szakirány 2009 http://www.doksihu BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete A Mikrohitel szerepe a Zala megyei kis-és középvállalkozások életében. A „Klasszikus” és az Új Magyarország Mikrohitel összehasonlítása Bartháné Podszkocs Ildikó Pénzügy szak Európai Uniós projekttervező és finanszírozási szakirány 2009 2 http://www.doksihu Szakdolgozati témajegyzék 1 Bevezető: . 4 2 Ki és középvállalkozások helyzetének alakulása Zala megyében. 6 3 4 2.1 A Kis és középvállalkozások fogalmának meghatározása . 6 2.2 A vállalkozások helyzetének alakulása Zala megyében. 7 2.3 A kis és középvállalkozások szerepe a gazdaságban és a foglalkoztatásban . 12 2.4 A

foglalkoztatási helyzet . 14 . A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 17 3.1 A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány létrejötte, küldetése . 17 3.2 Az Alapítvány fő tevékenységei és szolgáltatásai. 17 3.3 Kisvállalkozásokat segítő pénzügyi programjai . 19 3.31 Klasszikus Mikrohitel. 19 3.32 Mikrohitel Plussz. 19 3.33 Új Magyarország Mikrohitel . 19 3.34 Új Magyarország Kisvállalkozói Mikrohitel Program . 19 A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési alapítvány „klasszikus” és „új” Magyarország Mikrohitel Programjának bemutatása. 27 4.1 A „klasszikus” Mikrohitel célja és felhasználásának lehetőségei . 27 4.11 4.2 Új Magyarország Mikrohitel bemutatása . 31 4.21 4.3 5 A klasszikus Mikrohitelezés folyamata. 28 Az Új Magyarország Mikrohitel folyósításának feltételei . 32 A Klasszikus és az Új Magyarország Mikrohitel Program összehasonlítása. 33 A „klasszikus Mikrohitel és

az Új Magyaroszág Mikrohitel Program eredményességének vizsgálata . 36 6 5.1 A Mikrohitel Program eredményeinek alakulása . 36 5.2 Az Új Magyarország Mikrohitel Program eredményességének vizsgálata. 39 5.3 A Programban résztvevő vállalkozások visszajelzései. 43 5.4 A Mikrohitel Program SWOT- analízise. 44 Összefoglalás . 46 Felhasznált irodalom. 49 M e l l é k l e t e k . 51 3 http://www.doksihu 1 Bevezető: A kis és középvállalkozások (továbbiakban KKV) kulcsszerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésben, ezért széles körben elismerik a KKV. ok megkülönböztetett szabályozásának szükségességét Az uniós szabályozás fő célja a KKV -ok fejlődését elősegítő adminisztratív, szabályozási és pénzügyi környezet megteremtése, javítva ezzel versenyképességüket, ösztönözve európaivá és nemzetközivé válásukat 1 A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány minden

tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a KKV-ok fejlődni tudjanak. Az egyik kiemelt tevékenység a vállalkozások forráshoz jutásának segítése a különböző mikrohitel programokon keresztül. A magyar vállalkozások legfőbb gondja, hogy nem rendelkeznek kellő tőkével, ahhoz, hogy beruházást tudjanak véghezvinni és megújuljanak, és versenyképesek legyenek a többi ország vállalataival szemben. A piacgazdaságban pedig az egyik fő mozgatórugó a verseny Az tud életben maradni, aki állandóan figyel a piaci igényekre és alkalmazkodik hozzá. Magyarországon még probléma lehet az is, hogy a vállalkozásokat terhelő adó magas, és így kevesebb jut a fejlesztésre is. A KKV-ok a forráshiány miatt az Európai Uniós forrásokból is nehezen részesülnek, mivel ott is megfelelő tőkével kell, hogy rendelkezzenek. A kereskedelmi bankok nem foglalkoznak kisösszegű hitelek kihelyezésével, mert az számukra nem kifizetődő és sok vele az

adminisztráció. A vállalkozásoknak így csak az alapítványi segítség marad. Szakdolgozatomban a KKV-ok segítő programokat ezen belül is a Klasszikus és az Új Magyarország Mikrohitelt mutatom be és elemzem, továbbá vizsgálom milyen hatásuk, van a 1 Kis és középvállalkozások az Európai Unióban http:// sulinet.hu/tart/fcikk/Kebg/0/170100/1 letöltve:2009.0702 4 http://www.doksihu vállalkozások életében. Azért esett a választásom erre a témára, mert véleményem szerint napjainkban fontos kérdés a magyarországi vállalatok életben maradása és versenyképességük növelése. A multinacionális cégekre jellemző, hogy hamar továbbállnak és több ezer ember munkahelye szűnik meg. A KKV-ok kevesebb embert foglalkoztatnak, de ha nem segítik őket, akkor a hazai gazdaság még nagyobb válságba fog jutni. Szerintem inkább a hazai vállalkozásokat kellene előtérbe helyezni a külföldivel szemben, ugyanis a külföldi vállalat a

nyereséget kiviszi az országból, és ezzel nem a magyar nemzetgazdaság fog javulni. 5 http://www.doksihu 2 Ki és középvállalkozások helyzetének alakulása Zala megyében 2.1 A Kis és középvállalkozások fogalmának meghatározása Ebben a részben először a KKV-k fogalmát határozom meg az Országgyűlés 1999-ben elfogadásra került 1999. évi XCV Törvény alapján a kis és középvállalkozások fejlődéséről és támogatásáról, amely az EB 96/280/EK ajánlásának megfelelően dolgoztak ki. A törvény egyik legfőbb célja az volt, hogy létrehozta a Központi Költségvetési Célirányzatot (KKC), amely meghatározta a központi költségvetésből finanszírozott célirányzat terhére a támogatásban részesíthető programokat és támogatási formákat egyaránt 1999. évi XCV Törvényben a következőket fogalmazták meg: 2 „2. § Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatott létszáma

250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió Ft, továbbá c) megfelel a 3. § (3) bekezdésben foglalt feltételeknek 3. § (1) Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió Ft, továbbá c) megfelel a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek. (2) Mikrovállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és megfelel az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltételeknek. 2 1999. évi XCV Törvény a kis és középvállalkozások fejlődéséről és támogatásáról 6 http://www.doksihu (3) Egy vállalkozás akkor minősül kis- és középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat vagy a 2. § szerinti vállalkozáson kívül

eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot. A KKV-okról szóló törvény 2000. január 1-jén lépett hatályban, majd 2004-ben az Európai Unióhoz való csatlakozást követően azonos címmel felváltotta a 2004. évi XXXIV törvény Legfőbb ok, hogy új törvényt kellett hozni az volt, hogy a KKV-ok méretkategóriái megfeleljenek az EU-s ajánlásoknak. 1. sz táblázat Mikro kis és- középvállalkozások meghatározása a 2004. évi XXXIV törvény szerint Vállalkozá Mikro si Kis Közép kategória Átmeneti időszak 2005. jan 1-től Nettó Mérleg Nettó Mérleg Nettó Mérleg főösszeg árbevétel főösszeg árbevétel főösszeg ------ ----- 1.250 1750 6750 10.000 500 500 2.500 2.500 10.750 12.500 2 2 10 10 43 50 árbevét el 2005. jan 1 től €-ban meghatáro zva Adatok Milló Ft-ban,illetve Millió €-ban megadott értékek

Forrás: 2004. évi XXXIV törvény a kis és középvállalkozások fejlődéséről és támogatásáról, 2.2 A vállalkozások helyzetének alakulása Zala megyében 2008. december végén 49,7 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván Zala megyében, 9 ezerrel (23,4%-kal) többet mint egy évvel korábban. A növekedés megegyezett a régióssal, az országos viszont ennél 1,4 százalékponttal magasabb. A megyében a nyilvántartott társas 7 http://www.doksihu vállalkozások száma egy év alatt 4,1%-kal, az egyéni vállalkozások száma 35,1%-kal nőtt. Ha a főbb nemzetgazdasági ágakat nézzük, azt tapasztalhatjuk, hogy a 12 ezer társas vállalkozás harmada az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén tevékenykedett, az ipar, valamint az építőipar részesedése még a 20%-ot sem érte el. A társas vállalkozások közül 46%-a korlátolt felelősségű társaság, 40%-a pedig betéti társaság volt. Az előbbiek aránya 4

százalékponttal alacsonyabb, az utóbbiaké viszont ugyanennyivel magasabb a régióban jellemzőnél. A korlátolt felelősségű társaságok száma több mint tizedével bővült, míg a betéti társaságoké 4%-kal csökkent. 2008 végén 146 szövetkezet volt a megyében, 9-cel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt években a kis- és közepes méretű (250 fő alatti) vállalkozások száma növekedett, a nagyobbaké viszont csökkent. 2008 december végén a regisztrált társas vállalkozások 38%-a alkalmazott nélkül működött, 54%-uk pedig legfeljebb 9 főt foglalkoztatott. Az 50 főnél kisebb létszámú társas vállalkozások száma egy év alatt 4%-kal emelkedett, melyből az 1–9 főt foglalkoztatók növekedése meghaladta a 7%-ot. Az egyéni vállalkozások nagy része munka mellett, mellékfoglalkozásban dolgozott, számuk egy év alatt 37%-kal növekedett. Ennek a legfőbb előnye, hogy nem kell járulékot fizetni maga után a vállalkozónak,

és a nyereséget évvégén osztalékként kiveheti és kevesebb adót kell befizetnie. Legnagyobb mértékben a nyugdíj melletti egyéni vállalkozók száma nőtt meg,és a számuk alig egy év alatt megkétszereződött, s arányuk is 8 százalékponttal növekedett. A nyugdíjas egyéni vállalkozók többsége a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás ágazatba tevékenykedett. 2008. év végén 12 ezer főfoglalkozású egyéni vállalkozót regisztráltak, 9,4%-kal többet, mint egy évvel korábban. A nonprofit szervezetek száma 48-cal (2%-kal) gyarapodott egy év alatt, az év végén 2 535 volt a megyében, s döntő részük (82%) továbbra is az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén tevékenykedett. A regisztrált vállalkozások közül viszont nem mindegyik végez vállalkozói tevékenységet. Egy részük nem működik (felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll, szünetelteti tevékenységét), s az egyéni vállalkozók egy

része, bár vállalkozói igazolványát nem adta vissza, csak néha van bevétele. 2008. év végén a zalai székhelyű regisztrált szervezetek 2%-a volt felszámolás alatt, mely 0,5 százalékponttal kevesebb az országosnál. 8 http://www.doksihu 1. számú grafikon A regisztrált gazdasági szervezetek gazdasági ágak szerinti megoszlása 2008-ban Mezőgazdaság, vad-,erdőhalgazdálkodás Ipar 8,8 3,6 Építőipar 25,9 2,5 Kereskedelem, javítás 2,8 Szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4,7 22,5 5,1 10,4 2,3 Igatlanügyletek, gazdaságiszolgáltatás Oktatás Egészségügyi szociális ellátás Egyéb közösségi személyi szolgáltatás 11,4 Fel nem sorolt gazdasági ágak Forrás: Statisztikai tükör III. évfolyam 21 szám Statisztikai tájékoztató Zala megye 2008/4 A következő táblázatban a regisztrált vállalkozások láthatók gazdálkodási forma szerint. 2006-2008 között a

vállalkozások nagy részét az egyéni vállalkozások tették ki, de ezeknek a szám is 2008 –ra jelentősen lecsökkent 2006 hoz képest, ami 11.116 db egyéni vállalkozást jelent. Ez az arány a mostani gazdasági világválság hatására szerintem tovább fog csökkeni A nagy multinacionális cégekkel szemben a kisvállalkozók nem tudják felvenni a versenyt, és gyakran kell visszaadniuk vállalkozásukat. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása a legegyszerűbb módja, hogy valaki vállalkozást indítson, bár ez sok veszélyt is rejt magában, mint például a vállalkozó egész vagyonával felel, és nem kevés költséggel és járulékkal jár a működtetés. 9 http://www.doksihu Nagy arányban csökkent a bt-t működtetők száma is. 2006-ban még 5211 db volt 2008- ra ezeknek a szám 146 db-ra csökkent. Ennek a gazdasági formának a legnagyobb veszélye, hogy a beltagnak a felelőssége korlátlan és a gond van, akkor ő a teljes vagyonával

felel. Ennél sokkal jobb helyzetben van a Kft és az Rt mert ott a bevitt vagyon értékéig van a felelősség. A Kft-k száma a vizsgált időszakban 896 db-al, azaz 18,7 %- kal nőtt 2006-hoz képest. Rt –k száma 16%- kal volt több a 2006-os évhez viszonyítva 2. sz táblázat A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdasági forma szerint 2006-2008 között kft. rt. szövetkezet bt. 2006 4 687 81 164 2007 4921 84 2008 5563 94 egyéni vállalkozás Összesen 5 211 24 827 34 970 5087 155 14325 24572 4884 146 13711 24398 Forrás:http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/html/tabl20 084 07html letöltve: 2009.0721 A következő ábra a regisztrált vállalkozások, megoszlását mutatja iparáganként. Zala megyében legnagyobb arányban a feldolgozó ipar van jelen, de ezek száma is csökkent, főleg a gazdasági világválság hatása után. Zalaegerszegen több üzem is bezárt, mint például a Zalabaromfi, Szövöde és a

többi városban is több üzem bezárásra kényszerült a megrendelések visszaesése miatt. A feldolgozóipar 2008-ra 2006-hoz képest 86%-ról 80%-ra csökkent, ezzel szemben a bányászatban kis mértékű növekedés volt megfigyelhető. A villamos- víz és gázellátásban levő vállalkozások száma nem változott 2006-hoz képes, így maradt 6 %. 10 http://www.doksihu 2.sz grafikon A megyei székhelyű ipar ágazat szerinti alakulása 2006-2008 között 90% 86% 84% 80% Bányászat 80% 70% 60% % 50% Feldolgozóipar 40% 30% 20% 9% 6% 10% 10% 13% 6% 7% 0% 2006 2007 Villamosenerg ia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2008 évek Forrás: http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/html/tabl20 084 01ahtml 2008 as adatok, http://portal.kshhu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/html/tabl20 074 01ahtml 2007-es adatok Zala megyei szinten a KKV-ok nincsenek elmaradva az országos átlagtól. Ezek a vállalkozások nagy szerepet játszanak a gazdasági életben és

hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez. Habár a kisvállalkozások élet ciklusa olykor nem hosszú, mivel nem mindig képesek olyan gyorsan alkalmazkodni a versenytársakhoz, mint a nagy multinacionális nagyvállalatok ennek ellenére mégis a hazaiakat kellene előnyben részesíteni, és több kedvezményben kellene részesíteni őket. 11 http://www.doksihu 2.3 A kis és középvállalkozások szerepe a gazdaságban és a foglalkoztatásban A kis- és középvállalkozói szektor gazdaságban játszott szerepe, különösen a munkahelyteremtésben, munkanélküliség csökkentésében kiemelkedő. Ezen vállalkozások alkalmazzák a foglalkoztatottak csaknem kétharmadát, így ez a szektor tekinthető a legnagyobb munkáltatónak. Emellett elég nagymértékben (közel 40%-ban) járulnak hozzá a bruttó hozzáadott érték előállításához is. A szektor vállalkozásainak erősségeként említhető, hogy gyors alkalmazkodóképességüknek és nagyfokú

kreativitásuknak köszönhetően az innováció fő forrását jelentik. Mindezek ellenére a hazai kis- és középvállalkozások az ország nagyvállalataihoz és az EU fejlett tagállamaihoz viszonyítva egyaránt jelentős lemaradást könyvelhetnek el a jövedelemtermelés és export területén. A vállalkozásoknak csak egy kis hányada törekszik nagyobb volumenű beruházás végrehajtására és létszámbővítésre. Alacsony a növekedésorientált vállalkozások aránya „A kis- és középvállalkozói szektor gazdasági és társadalmi jelentősége nemzetközi szinten is elismert. A vállalkozások fejlesztésére irányuló kormányzati törekvések elsősorban a szektor versenyképességének növelésére irányulnak. Ennek érdekében az egyes országok kormányai vállalkozásfejlesztési politikájukat illetően széleskörű programokat dolgoznak ki, melyek célja az egyes országok gazdasági teljesítményének növelése a kis- és középvállalkozói

szektor bevonásával.” 3 3 file://localhost/E:/szakdoga2009/2090721/20090721/KKV%20Piac.htm letöltve 20090721 12 http://www.doksihu 3. sz táblázat 1 főre jutó GDP Zala megyében és országosan 2006-2007 között 1 főre jutó GDP (előző év=100%) Zala megye 2006 2007 100,4 107,8 109,2 105,0 108,1 107,3 Nyugat Dunántúli Régióban Országosan Forrás: Statisztikai tükör, , III. évfolyam 99 szám: GDP területi különbségei Magyarországon A 3. sz táblázat Zala megye, a Nyugat-Dunántúli Régió, valamint az országos 1 főre jutó GDP változását mutatja 2006 és 2007 között. Zala megye 1 főre jutó GDP-je 2006-hoz képest 7,8 százalékpontos növekedés figyelhető meg, azonban régiós szinten már 4,2 százalékpontos csökkenés van előző évhez viszonyítva. Az egy főre jutó GDP értéke 2007-ben országosan 2 millió 534 ezer Ft volt, 7,3%-kal több mint egy évvel korábban. Ha az ország 7 régióját nézzük, akkor az

figyelhető meg, hogy a régiók rangsora nem változott az előző évhez képest. Továbbra is első helyen áll a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország, aztán másodikként említhetjük a Nyugat-Dunántúlt, valamint a harmadik helyen pedig Közép-Dunántúl van a rangsorban. Közülük az egy főre jutó GDP nagysága Közép-Magyarországon az országos átlagnál magasabb, NyugatDunántúlon 1,9%-kal, Közép-Dunántúlon pedig már 7%-kal alacsonyabb volt. A fajlagos mutató az elmúlt évben régiónként eltérő mértékben változott,a növekedés Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb (10%) és Nyugat-Dunántúlon a legkisebb (5%). A régiók közötti különbségek a 2006. évihez hasonlóan alakultak a vizsgált időszakban Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország és a rangsor utolsó helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között változatlanul 2,6-szeres a különbség. 13 http://www.doksihu A fővárost is

magában foglaló Közép-Magyarország adatát figyelmenkívül hagyva a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld mutatóértéke között ennél lényegesen mérsékeltebb, 1,6-szeres különbség tapasztalható. 4. sz táblázat Az 1 főre jutó GDP megoszlása régióként 2006-2007 között Régió 1 főre jutó GDP ezer Ft 2006 2007 3911 4162 Közép- Dunántúl 2141 2357 Nyugat- Dunántúl 2369 2487 Dél- Dunántúl 1598 1730 Észak- 1512 1627 Észak- Alföld 1491 1526 Dél- Alföld 1564 1692 Ország összesen 2361 12534 KözépMagyarország Magyarország Forrás: Statisztikai tükör, III. évfolyam 99 szám: GDP területi különbségei Magyarországon 2.4 A foglalkoztatási helyzet A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 2007. IV negyedévben a megye gazdaságilag aktív népessége 135,2 ezer fő volt, melyből 128,5 ezer főt foglalkoztattak. Az aktivitási arány megközelítette 60%-ot, amely

az országosnál 4 százalékponttal kedvezőbb. Zala megyében a legalább 4 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési szerveknél az elmúlt évben 61,6 ezren álltak alkalmazásban, 5,2%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A létszám közel 70%-át kitevő versenyszférában 3,8, a költségvetési szerveknél 5,7%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma. Országosan előbbieknél nem történt lényegi változás, míg a költségvetési szerveknél 5%-os létszámvesztés mutatkozott. 14 http://www.doksihu 5. sz táblázat 15-74 éves népesség aktivitása a Zala Megyében Foglalkoztatottak Munkanélk Időszak száma Aktivitási arány iségi ráta üliek száma Ezer fő 2006. IV negyedév 2007. IV negyedév Munkanélkül % 128,0 9,3 59,3 5,8 128,5 6,7 59,1 5,0 Forrás: Statisztikai tükör, II. évfolyam, 23 szám, Statisztikai tájékoztató, Zala megye 2007/4 A nyugat-dunántúli régión belül Győr-Moson-Sopron megyében

számottevően nem változott az alkalmazásban állók száma, míg Vas megyében pedig 3%-kal csökkent. Gazdasági áganként eltérően változott viszont a munkaerő felhasználás az előző évhez viszonyítva. A kereskedelem, javítás, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, a pénzügyi közvetítés, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint az oktatás kivételével mindenütt kevesebb dolgozót foglalkoztattak. Legnagyobb (18%) mértékű csökkenés az építőiparban volt, itt tavaly 3,4 ezer főt alkalmaztak. Országosan a havi bruttó átlagkereset 185 ezer forint volt, ami 8,0%-kal több mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 9,1, a költségvetési szerveknél pedig 6,4%-os keresetnövekedés regisztrálható. Zala megyében az elmúlt évben a havi bruttó átlagkereset 145,1 ezer Ft volt, amely 6,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában összege 131,0 ezer, míg a költségvetési szerveknél

177,6 ezer forintot ért el. Országosan a havi nettó átlagkereset 2,8%-kal növekedett egy év alatt, ezen belül Zalában 2,2, Vasban 2,6, Győr-Moson-Sopronban pedig 3,2%-os volt az emelkedés. A keresetemelkedés mértéke gazdasági áganként eltérő volt a megyében is: az építőiparban meghaladta a 7%-ot, ugyanakkor a villamosenergia-, gáz , gőz,- vízellátás, az oktatás, valamint az egészségügyi szociális ellátásban kisebb csökkenés tapasztalható. A legrosszabbul és a legjobban fizető ágazatok között közel 50 ezer forint különbség jelentkezett. A fogyasztói árak az elmúlt évben 8%-kal növekedtek, így a nettó keresetek reálértéke megyei szinten 5,4%-kal csökkent. A 15 http://www.doksihu feldolgozóiparban jellemző havi 87 936 forint nettó átlagkereseten belül nagy a szóródás; míg az egyéb nem fém ásványi termékek gyártása területén meghaladta a 100 ezer forintot, addig a textília, textiláru gyártásában dolgozók

mindössze 72 169 forintot kerestek. A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint az elmúlt év végén 13 627 álláskeresőt tartottak nyilván Zala megyében, 6%-kal többet, mint 2006-ban. A Nyugat dunántúli régión belül Vasban 11%-kal, Győr-Moson-Sopronban pedig 6%-kal nőtt a számuk, amely összességében 7%-os növekedést eredményezett a régióban. Ha a nyilvántartott munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetételében vizsgájuk, akkor megfigyelhető, hogy a legnagyobb részt (négytized) még mindig a szakképzetlenek képviselik, számuk egy év alatt 3%-kal emelkedett. Nem alakult jól a pályakezdők, illetve a 25 éven aluliak helyzete sem, ugyanis kismértékű növekedés figyelhető meg. Az egy évvel korábbinál 16%-kal több tartós (egy éven túli) álláskeresőt tartottak nyilván, így arányuk 27%-ra nőtt. 6. sz táblázat Munkanélküliség kirendeltségenként Zala megyében 2007-ben Ebből pályakezdők Kirendeltség

Álláskeresők száma Zalaegerszeg 3898 322 Nagykanizsa 4106 211 Keszthely 2134 150 Lenti 106+0 46 Letenye 1257 63 Zalaszentgrót 1152 57 Összesen 13627 849 száma Forrás: Statisztikai tükör , II. évfolyam 23 szám Statisztikai tájékoztató, Zala megye 2007/4 16 http://www.doksihu 3 . A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3.1 A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány létrejötte, küldetése A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (továbbiakban: Alapítvány) a Zala Megyei Önkormányzat, mint egyedüli alapító hozta létre 1992-ben, azonban a tényleges tevékenységét 1933-ban kezdte Az alapítvány induló vagyona 10 Millió Ft, amit tejes egészében az alapító biztosított. 1998 január 1-től közhasznú besorolású alapítványként tevékenykedik. és 2000 novemberében 2000-2006 ig ISO 9001 minőségbiztosítási rendszert működtetett. Az alapítvány célkitűzése az elmúlt időszakban,

alapjaiban nem változott: , Zala megye gazdasági fejlődésének elősegítése, a megyében működő mikro,- kis- és középvállalkozások kialakulásának, életben maradásának és növekedésének támogatása, versenyképességük és piaci kapcsolataik fejlesztése, magas színvonalú, megfelelő és hozzáférhető szolgáltatások nyújtásával. A célok megvalósításához szükséges anyagi forrásokat hazai pályázati forrásokból, az Európai Unió forrásaiból, valamint a saját bevételeikből fedezik. Jelenleg Zalaegerszegen kívül a megye 4 városában (Nagykanizsa, Keszthely, Lenti, Zalaszentgrót ) . Mindegyik irodájában jól felkészült szakemberek azonos minőségű szolgáltatást nyújtanak a ügyfeleknek- 3.2 Az Alapítvány fő tevékenységei és szolgáltatásai − Hitel lehetőségek biztosítása: a vállalkozások finanszírozásának biztosítása, mikrohitel nyújtásával, garanciavállalással illetve forráskombinációs

tanácsadással − Szaktanácsadás: általános információs tanácsadást nyújt az alapítvány a hozzá betérő ügyfeleknek, és speciális tanácsadási igényeket is kielégít felkészült munkatársak és külső 17 http://www.doksihu szaktanácsadói hálózata segítségével. A tanácsadás a vállalkozás előtt álló magánszemélyek számára is elérhető, a vállalkozásindításával kapcsolatos kérdésekben. A tanácsadás témái: vállalkozási ismeretek, adózási,- jogi számviteli ismeretek, forrásszerzési lehetőségek, pályázati tanácsadás, marketing ismeretek stb. − Információs adatbázisok rendelkezésre bocsátása: a vállalkozásoknak rendelkezésükre tudnak bocsátani az információs rendszerekből címeket, internetes elérhetőséget, CD jogtár adatbázist, valamint különféle újságokat, szaklapokat. − Vállalkozói inkubátorház: a kezdő vállalkozók részére kedvező feltételekkel iroda- és

helyiségbérletet biztosítanak Zalaegerszegen, Lentiben és Zalaszentgróton is. A kezdő vállalkozások 3 évig maradhatnak kedvezménnyel az inkubátorházban, majd a megerősödésük után számukra is piaci feltételekkel biztosítja a szolgáltatást az alapítvány. − Enterprise Europe Network (EEN) működtetése: Az EEN fő tevékenységi köre: ■vállalkozásfejlesztés támogatása: az uniós piacon való aktív részvétel elősegítése a KKV-k számára, információs rendezvények, cégre szabott tanácsadás, belföldi külföldi üzletember találkozók szervezése. ■ Technológiai transzfer támogatása: a technológiai transzfert, az innovációt, és ezeken keresztül a KKV-k versenyképességének növelését célzó szolgáltatások. ■Az EU kutatás fejlesztési programjaiban való részvétel támogatása: az EU kutatás fejlesztési keretprogramjában, az FP4-es pályázatokban való részvételt támogató szolgáltatások. − Faipari

klaszter: Az Alapítvány keretein belül több mint 8 éve elindított fa- és bútoripari klaszter program sikeresen működik. Jelenleg 140 tagja van, a fa és bútoripar teljes vertikumát lefedve A klaszter a fa- és bútoripari vállalkozások hálózati együttműködését az alábbi szolgáltatásokkal segíti elő: ■képzések tartása 18 http://www.doksihu ■minőségügyi együttműködés (beszállítói, értékesítési, beszerzési stb.) ■rendezvények, tevékenységek fejlesztése − Vásárok kiállítások, szakember- találkozók szervezése: már működő, fejlődésre képes vállalkozók részére támogatást biztosítsanak a vásárokon való megjelenéshez, illetve adott témákhoz kapcsolódóan szakember-találkozókat szerveznek. Ezekhez a forrást pályázati összegekből és vállalkozói hozzájárulásból biztosítja az alapítvány. − Pályázatok menedzselése: A KKV-k segítését a saját források szűkössége miatt

különböző hazai és – Európai Uniós pályázati források útján tudja megvalósítani. A pályázatok célcsoportja mindig a vállalkozói réteg. A pályázatok alapján olyan tevékenységeket tud végezni az alapítvány, amely segít a vállalkozásoknak megerősödni, piaci pozíciót szerezni, hatékonyan működni és versenyelőnyhöz jutni. − Rendezvényszervezés, lebonyolítás. Az elnyert pályázatokhoz kapcsolódó rendezvények (mint például konferencia, workshopok. Stb) valamint alvállalkozóként elnyert rendezvények megszervezését és lebonyolítását végzi az alapítvány. − eMagyarország Pont működtetése: ingyenes és kedvezményes Internet hozzáférést és egyéb irodai szolgáltatást biztosítanak az ügyfelek részére. Lehetőséget biztosítanak különböző adatbázisokhoz és írott sajtóhoz. 3.3 Kisvállalkozásokat segítő pénzügyi programjai A Zala Megyei vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Mikrohitel Program

keretében a következő kedvezményes hitelek, nyújtja a KKV-knak: 3.31 Klasszikus Mikrohitel 3.32 Mikrohitel Plussz 3.33 Új Magyarország Mikrohitel 3.34 Új Magyarország Kisvállalkozói Mikrohitel Program 19 http://www.doksihu 3.31 Klasszikus Mikrohitel : A Klasszikus Mikrohitel bemutatására a harmadik fejezetben részletesen is kitérek. Előrevetítve csak pár gondolat erejéig térek ki a főbb tudnivalókra. A hitel célja egyrészt, − hogy a kisvállalkozásoknak pénzügyi segítséget nyújtson. − Másrészt, hogy ezek a vállalkozások minél hamarabb a kereskedelmi bankok ügyfelei legyenek A hitel felhasználható: Forgóeszköz beszerzésre és beruházásra egyaránt. Kétféle Alapból kaphatnak a leendő vállalkozások hitelt az Országos Mikrohitel Alap (OMA) és a Helyi Mikrohitl Alap (HMA). Jelenleg az igényelhető hitelösszeg felső határa 7 Millió Ft 3.32 Mikrohitel plusz A Magyar Fejlesztési Bank a vállalkozási központok országos

hálózatával közösen dolgozta ki a Mikrohitel Plusz konstrukciót a KKV-k számára. A hitelprogram elérhetőségében a helyi vállalkozásfejlesztési központok (továbbiakban HKV) – pénzügyi szolgáltató vállalkozásokat (ügynök) alakítva-működnek közre. A Fejlesztési Bank minden HKV-val külön ügynöki megállapodást köt, előkészítve ezzel a Mikrohitel plusz hitelkérelmek befogadását. A Program célja, hogy a mikrovállalkozások beruházásait kedvezményes kamatozású, éven túli beruházási hitellel segítse. AZ összeg felhasználható a vállalkozási tevékenység végzésére szolgáló ingatlan megvásárlásához, építéséhez, átalakításához, használt és új gépek, berendezések, felszerelések, járművek valamint tárgyi eszközök beszerzéséhez. Nem használható fel viszont forgóeszköz vásárlásra, más hitel kiváltására, üzletrész, részvényvásárlásra, ÁFA finanszírozásra, kivéve, ha a

hitelfelvevő ÁFA visszaigénylésére nem jogosult, az import áruk helyett hazai áruk felhasználásának finanszírozására, valamint 20 http://www.doksihu azoknak a projekteknek a finanszírozására, amelyeket a Hitelgarancia R Üzletszabályzata kizár. A Program keretében azoknak a vállalkozásoknak a fejlesztési elképzelései finanszírozhatók, amelyek − a cégnyilvántartásban bejegyzett vagy bejegyzésre jogosult vállalkozásnak, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vagy egyéb vállalkozásra alkalmas jogosítvánnyal rendelkező személynek kell lennie és a vállalkozás összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb − a vállalkozás éves nettó árbevétele legfeljebb 2 millió Euró − életképes üzleti tervvel rendelkezik − magyarországi székhelyű, a külföldi tulajdonosi részarány nem haladhatja meg a 25%-ot − a vállalkozás mind az állam mind a önkormányzat felé teljesíti adófizetési kötelezettségét,

nincsen sem illeték, sem társadalombiztosítási tartozása − nem szerepel a BAR nyilvántartásban − a cég nem áll sem csőd, sem felszámolás hatálya alatt Nem vehet részt a hitelprogramban olyan gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, amely − a szállítási vagy a hajózási ágazatban tevékenykedik − a cégbíróságon nincs bejegyezve (kivéve: egyéni vállalkozó) − csőd- felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtás alatt áll − lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó-tartozással rendelkezik (kivétel, ha részére az adóhatóság fizetési halasztást, vagy részletfizetést engedélyezett) − hitelszerződésből vagy bankgarancia szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn − a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik − a korábban felvett Mikrohitelből eredő kötelezettségét nem, vagy csak késedelemmel tejesítette A hitelprogram keretében nyújtott

kölcsön csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A de minimis támogatások esetében a támogatástartalom számításánál ugyanannak a vállalkozásnak a megelőző 3 évben csekély összegű jogcímen juttatott állami 21 http://www.doksihu vagy közösségi támogatást figyelembe kell venni. Az így halmozott összeg támogatástartalma a 3 éves időszakban nem haladhatja meg a 100.000 Eurót 7. sz- táblázat A Mikro Hitel Plusz konstrukciója Hitel összege 1-15 millió Ft Türelmi idő Szerződéskötéstől számított legfeljebb 2 év Kamat Változó, a mindenkori jegybanki alapkamat negyedévente Kezelési költség Nem kerül felszámításra Folyósítási jutalék Nem kerül felszámításra Rendelkezésre tartási díj Nem kerül felszámításra Előtörlesztési díj Nem kerül felszámításra Hitelképesség- vizsgálati díj 15.000 FT+ ÁFA Kezességvállalási díj MFB Rt. Átvállalja Tőketörlesztés ütemezése

Türelmi időt követő negyedévente Rendelkezésre tartási idő Szerződéskötéstől számított legfeljebb 1 év Lejárat Max. 10 év Forrás: Mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei a Nyugat- Dunántúli Régióban , Zala Megyei vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2005 Saját erő Az alkalmasság feltétele, hogy a hitelfelvevő saját forrásaiból is hozzájáruljon a befektetéshez. A saját erő mértéke a beruházó nettó vagy amennyiben a vállalkozás ÁFA visszaigénylésre nem jogosult, a bruttó bekerülési értékének legalább 15%-a. 22 http://www.doksihu Biztosítékok: A hitel biztosítékainak megítélése a következőképpen történik: − a biztosítékok fedezeti értéke az adósminősítés függvényében legalább a hitelösszeg és 1 éves kamatának 120%- a kell, hogy legyen − csak dologi biztosíték vehető figyelembe (ingó és ingatlan) − a beruházás tárgya biztosítékként bevonásra kerül

(kivétel az idegen ingatlanon végzett beruházást, illetve a szoftvert) − minden esetben szükséges a Hitelgarancia Rt. 80 %-os mértékű készfizető kezességvállalása a kölcsönösszeg és annak 1 éves kamatára Folyósítási feltételek: − a közjegyzői okiratba foglalt kölcsön és biztosítéki szerződés hatályba lépése − azonnali beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazás − a saját erő felhasználásának gazolása − a biztosítékul szolgáló ingatlanra a teljes körű vagyonbiztosítási szerződés megkötése és a biztosítási díj megfizetésének igazolása − a biztosítékul szolgáló ingatlanok tekintetében az MFB jelzálogjogának széljegyként történő bejegyzése − építési engedélyhez kötött fejlesztés esetén a jogerős építési engedély bemutatása − ingatlan adás-vétel esetén az adás-vételi szerződés bemutatása Egyéb feltételek: A kölcsönügylet során figyelembe kell venni az alábbiakat:

− a hitelből megkezdett beruházás is finanszírozható − a hitelből a hitelkérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül, ill. azt követően keletkezett számlák vagy annak megfelelő számviteli bizonylatok számolhatók el − idegen ingatlanon végzett beruházás esetén az ingatlanra vonatkozó, legalább a hitel futamidejével megegyező időtartamra szóló bérleti szerződéssel, valamint bérbeadó fejlesztéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatával kell rendelkeznie 23 http://www.doksihu 3.33 Új Magyarország Mikrohitel: Az Új Magyarország Mikrohitelt is röviden szeretném jellemezni, mivel erre is részletesebben kitérek a 3.dik fejezetben Ezt a fajta hitelt a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál 2008. májusa óta lehet igényelni, mind beruházásra, mind forgóeszköz beszerzésre egyaránt. Beruházásra maximum 10 millió Ft igényelhető, forgóeszközre pedig maximum 6 Millió Ft. A kamat mértéke a beruházás

esetén 6,5%, forgóeszköz nél 8,0 %. 3.34 Új Magyarország Kisvállalkozói Hitelprogram Az Új Magyarország Kisvállalkozói Hitelprogramban az Alapítvány ügynökként vesz részt. Ez a fajta hitellel újabb lehetőséget teremtenek a vállalkozások fejlesztésére, amelyet 1 éven túli lejáratú beruházásra lehet felhasználni. A hiteligénylők köre itt is meghatározott a kis és középvállalkozások fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXIV Törvényben meghatározott magyarországi székhelyű mikro és kisvállalkozások igényelhetik. A hitel felhasználásának lehetőségei a következők lehetnek: − vállalkozási tevékenység végzésre szolgáló ingatlan beruházáshoz (vásárlás, építés, átalakítás), − a vállalkozási tevékenység végzéshez szükséges használt és új gépek, berendezések, felszerelések, járművek beszerzésére, − tárgyi eszköz beszerzéshez, annak működtetéséhez kapcsolódó szoftver

vásárlására Nem használható fel viszont: − forgóeszköz vásárlásra, − más hitel kiváltására, üzletrész, részvény vásárlására, − közeli hozzátartozók közötti, a hiteligénylő vállalkozás tulajdonosaitól történő, vagy cégcsoporton belüli tárgyi eszközvásárlásra, − áfa finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő áfa visszaigénylésére nem jogosult, − az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, 24 http://www.doksihu − értékesítési hálózat létesítéséhez, működtetéséhez, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos finanszírozásra, − az import áruk helyett hazai áruk beszerzését előnyben részesítő beruházás finanszírozása, − a teherszállító járművek megvásárlására a közúti teherszállítás (TEÁOR 2003. 6024, TEÁOR − 2008. 4941) terén működő

vállalkozások esetén, azoknak a beruházásoknak a finanszírozására, amelyeket a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Vagy az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Üzletszabályzata kizár. Hitel összege: Minimum 1 millió Ft maximum 50 millió Ft lehet 8. sz táblázat Új Magyarország Hitelprogram Hiteldíjai Kamat 3 havi EURIBOR+ 4%/év Kezelési költség Nem kerül felszámításra Folyósítási jutalék Egyszeri 1%, amely a folyósításkor kerül felszámításra Projektvizsgálati díj Egyszeri díjként kerül felszámításra: 25 ezer Ft + a hitelösszeg 0,1 %-a Rendelkezésre tartási díj 0,25%/ év Előtörlesztési díj Nem kerül felszámításra Módosítási díj Mértéke a fennálló hitelösszeg 0,1 %-a, de minimum 10 ezer Ft. Kezességvállalási díj A készfizető kezességvállalási díjat a z ügyfél helyett az MFB Zrt. fizeti meg a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány részére

Forrás: MFB Új Magyarország Kisvállalkozói Hitelprogram termékleírás 25 http://www.doksihu Biztosítékok: − Abban az esetben, amennyiben a beruházás tárgya nem kerül bevonásra a fedezeti körbe, az elvárt fedezettséget első ranghelyű ingatlan jelzálogjognak kell biztosítania − Másodhelyi jelzálogjog a beruházás tárgyára akkor jegyezhető be, ha ingatlan vásárlás, építés, átalakítás a hitel célja és a korábbi jogügyletből származó jelzálogjog bejegyzés összege nem haladja meg a biztosíték forgalmi értékének 50%-át. − Jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egészingatlanra, illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető. − Nem fogadható el az ingatlan, ha a hitelfelvevő, illetve a zálogkötelezett tulajdonjoga nincs bejegyezve (széljegy nem fogadható el), kivéve, ha a megvásárolni kívánt ingatlan a

biztosíték. − Ingó biztosíték kizárólag a hitelből megvalósuló tárgyi eszköz lehet, kivéve a 100.000 forintegyedi beszerzési értékalatti tárgyi eszközöket és a szoftvert. Az ingó biztosítékra az MFB Zrt. első helyi ingó jelzálogjogot jegyez be − Készpénzóvadék: forint vagy deviza (euró vagy amerikai dollár) óvadék lehet. − Készfizető kezesség: gazdasági társaság hitelfelvétele esetén a társaság többségi befolyással bírótulajdonosainak készfizető kezességvállalása. Bt esetén a kültag, Kft, KKT ,Zrt esetén a többségi tulajdont birtokló tag kezességvállalása elfogadható. − stb Összességében elmondhatjuk a Mikrohitel Programok, nagymértékben hozzájárulnak a kis és középvállalkozások fejlődéséhez és elősegítik versenyképességük megtartását. A bankokhoz képest kedvezőbb feltételekkel juthatnak hitelhez a vállalkozások, ugyanis az Alapítvány nem számol fel például előtörlesztési díja,

vagy kezelési költséget és a kamat is legtöbb esetben a jegybanki alapkamatnak megfelelő százalék. A következő részben majd részletesen is elemezni fogom a „Klasszikus” és az Új Magyarország Mikrohitelt Programokat. 26 http://www.doksihu 4 A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési alapítvány „klasszikus” és „új” Magyarország Mikrohitel Programjának bemutatása 4.1 A „klasszikus” Mikrohitel célja és felhasználásának lehetőségei A Mikrohitel Program általános célja a kis és középvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és szaktanácsadással, elsősorban ott, ahol a kereskedelmi bankok nem tudják kielégíteni az igényeket. A Program másik célja, hogy a támogatás eredményeként ezek a vállalkozások mihamarabb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak. Ahhoz, hogy a kisvállalkozás megkapja az Alapítványtól a pénzügyi segítséget előtte különböző követelményeknek, kell megfelelnie. A

pályázati dokumentációhoz szükséges formanyomtatványokat a Helyi Vállalkozásfejlesztési Alapítványok biztosítják. Az 1 számú melléklet tartalmazza a dokumentációt, amely több részből áll. Az elején meg kell adni az igénylő és a vállalkozás adatai (például: vállalkozás neve, telephelye,) alkalmasságát, prioritásait, majd üzleti tervet is kell készíteni és pénzügyi kimutatásokkal alá, kell támasztani, hogy az igényelt hitelt vissza tudják majd fizetni. Ezen hitel segítségével a vállalkozások gépekhez, berendezésekhez, eszközökhöz és más beruházásokhoz juthatnak, amellyel fejleszthetik vállalkozásukat. Kétféle Mikrohitel Alapból lehet igényelni a hitelt: egyik az Országos Mikrohitel Alap, a másik a Helyi Mikrohitel Alap. A 2sz melléklet mutatja a 2 féle hitellehetőséget Mindkettőnél van lehetőség beruházási célú vagy forgóeszköz beszerzési hitelre. A klasszikus Mikrohitel összege beruházás és

forgóeszköz beszerzés esetén is minimum 500 ezer Ft és maximum 7 millió Ft lehet, 6 havi türelmi idővel és a kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamatláb, ami jelenleg 9,5%. Különbség a futamidőnél van, mivel a beruházás hosszabb távú befektetés és a megtérülés idő is hosszabb ezért itt 8 éves a futamidő, míg a forgóeszköznél 3 éves futamidő van meghatározva. A hitel 50%-a előfinanszírozható , de a bizonylatokat be kell mutatni az alapítványnak, majd a fennmaradó rész folyósítására akkor kerülhet sor, ha a beruházás vagy a fejlesztés elkezdődött és ezt bizonylatokkal alá tudja támasztani az igénylő. Az Üzleti Tervben vállalt beruházás vagy fejlesztés megkezdésének igazolására a hiteligénylés beadásának dátumát követően 27 http://www.doksihu keletkezett számlák és egyéb bizonylatok fogadhatók csak el. Ahhoz hogy a hitelt megkapja az adott vállalkozásnak rendelkezni kell saját erővel is, ami nem

lehet kevesebb, mint az igényelt hitelösszeg 20%-a. A hitelt a hiteligénylés jóváhagyásától számított 3 hónapon belül fel kell használni, de kivételes esetben hosszabbítás lehetséges. Ha a vállalkozás nem tudja rendesen visszafizetni a törlesztő részletet, kérhet halasztás, ami 6 hónap lehet maximum. A z alapítvány biztosítékot kér a vállalkozástól a hitelért cserében, ami legtöbb esetben a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan A hivatalosan előírt minimális érték a hitelösszeg 100 %-a, de a gyakorlatban nem ritka, hogy 110%- 250 %.- ot fedezetet is megkövetelik Szerintem ez a fajta forráshoz jutás kedvező lehet a vállalkozások számára, ugyanis a bankokkal ellentétben az alapítvány nem számol fel például rendelkezésre tartási-, folyósítási, garancia-, előtörlesztési és hitelmódosítási díjat sem. A kereskedelmi bankok ezeket, a díjakat még hozzászámolnák a hitelhez. 4.11 A klasszikus Mikrohitelezés

folyamata 4 A Mikrohitelezés folyamata a következő: 1. Döntés előkészítés és döntéshozatal (cenzúra eljárás) A.) Jogosultság megállapítása B.) Benyújtott pályázatok formai és tartalmi ellenőrzése C.) Információ gyűjtése és feldolgozása D.) Hitelbírálat és javaslattétel E. ) Döntéshozatal 2. Hitel folyósítása, elszámolása A. ) A kölcsön szerződés B.) Kölcsön folyósítása C.) Hitel felhasználás elszámolása 3. Hitel beszedése 4. Hitel módosítása 5. Hitelek felmondása, jogi eljárás megkezdése 1. Döntés előkészítés és döntéshozatal (cenzúra eljárás) 4 mikrohitel finanszírozási kézikönyv Az alapítvány belső szabályzata 28 http://www.doksihu A hitelkérelmek elbírálása a cenzúra eljárás keretében történik. Az eljárás során az igények jogossága mellett feltétlenül figyelembe kell venni a programmal szemben támasztott hatékonysági követelményeket A.) Jogosultság megállapítása A

feltételek vizsgálatát a Finanszírozási Részleg munkatársa az üzleti terv előzetes formai és tartalmi vizsgálata során végzik el a vállalkozás által beadott dokumentumokból. B.) Benyújtott pályázatok formai és tartalmi ellenőrzése Miután a Finanszírozási Részleg ügyfélszolgálati munkatársa megállapította, hogy az igénylő cégszerűen aláírta a jogosultsági nyilatkozatot, átveheti a hitelkérelmet formai és tartalmi ellenőrzésre, melyről igazolást ad át a kérelmezőnek. C.) Információ gyűjtése és feldolgozása Az Információ gyűjtés és feldolgozás legfőbb célja, a hitelképesség megállapításához nélkülözhetetlen - a kihelyezések kockázatának értékelését végző - adósminősítési rendszer adatokkal történő ellátása és ezáltal a döntés előkészítése. A hitelbíráló a döntés előkészítéséhez az információkat a következő helyről szerezheti be: a vállalkozás üzleti terve; • az üzleti

tervhez csatolt kiegészítő mellékletek; • helyszíni szemle és interjú a vállalkozás telephelyein; • üzleti és egyéb referenciák; • egyéb források. D.) Hitelbírálat és javaslattétel Amennyiben a bíráló úgy dönt, hogy a kérelmet a Cenzúra Bizottság elé terjeszti • elvégzi a Mikrofinanszírozási Szabályzat 5. fejezetében leírt adósminősítést, • a Mikrofinanszírozási Szabályzat 4. fejezetében leírt fedezetértékelést, • írásbeli javaslatot készít a Cenzúra Bizottság számára. E.) Döntéshozatal A hitelkérelmek jóváhagyására kizárólag a Cenzúra Bizottság jogosult. Cenzúra Bizottság döntését követően a Finanszírozási Részleg írásban értesíti a pályázókat, vagy módosítási igényt benyújtó vállalkozókat a döntés eredményéről. 29 http://www.doksihu Ha a hitel pályázatot a Cenzúra Bizottság elutasította, az elutasítás tényét rövid, udvarias hangvételű levélben, - indoklás

nélkül - kell közölni a pályázóval. 2 Hitel folyósítása, elszámolása A.) A kölcsön szerződés Kölcsönszerződés alapján a HVA (hitelintézet) köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni A hitel folyósításáról rendelkező kölcsönszerződést a HVA, mint hitelező és a vállalkozás, mint adós kötik meg. B.) Kölcsön folyósítása Folyósítás feltételei: − ingatlan fedezet esetén a hitel csak akkor folyósítható, ha a jelzálogjog az ingatlanra bejegyzést nyert, vagy legalább a szerződés széljegyzése megtörtént az illetékes földhivatalban, - egyéb fedezet esetén az adós köteles bemutatni a közokiratba foglalt biztosítéki szerződéseket, - amennyiben a hitel csak kezesi kötelezettségvállalás mellett folyósítható, a kezesek személyesen a hitelintézetben - személyi azonosságuk igazolása mellett - írják

alá a kölcsönszerződést, miután annak tartalmát megismerték, - ha a hitelcélként feltüntetett beruházás a hitelkérelem beadását követően megvalósult, azt az adós számlával vagy adásvételi szerződéssel igazolja Folyósítás módja: A folyósítás módját meghatározza a beruházási cél, valamint a beruházás készültségi foka. Ezek függvényében a HVA vagy a hitelintézet a jóváhagyott hitelt az alábbiak szerint folyósíthatja vállalkozó részére: - egyösszegben, a vállalkozó számlájára, - egyösszegben a vásárolt eszköz, ingatlan eladójának számlájára, - a jóváhagyott hitel meghatározott része kerül átutalásra a vállalkozó vagy az eszköz eladója számlájára, a fennmaradó rész csak folyamatos elszámolást követően. 30 http://www.doksihu C.) Hitel felhasználás elszámolása Vállalkozó feladata: A hitel felhasználását a kölcsönszerződés megkötésétől számított három hónapon belül

számlával, adásvételi szerződéssel igazolja. A vállalkozó kérésére az elszámolási időszak meghosszabbítható. Elszámolási kötelezettség elmulasztásának következménye: Ha az adós a rendelkezésére álló - esetlegesen módosított - időtartam alatt a hitel felhasználását a hitelcélnak megfelelően nem igazolja, a Finanszírozási Igazgató jogosult a hitelt azonnal hatállyal felmondani, vagy a további folyósítást megszüntetni. 3 Hitel beszedése A hitelek törlesztése és a kamatok befizetése a HVA erre a célra nyitott (esetleg technikai) bankszámlájára történik. A hitel törlesztések és a kamat befizetések jóváírását, hitelszámla nyilvántartásba történő könyvelését a HVA, vagy a program pénzügyi lebonyolításával megbízott hitelintézet végzi. 4 . Hitel módosítása A vállalkozó a módosítási igényét írásban nyújthatja be a HVA-nak. 5. Hitelek felmondása, jogi eljárás megkezdése 4.2 Új Magyarország

Mikrohitel bemutatása Az Új Magyarország mikrohitelt 2007 ősze óta veheti igénybe a vállalkozások. A hitel célja, hogy azok a kis és középvállalkozások is hitelhez jussanak, akiknek a kereskedelmi bankok nem nyújtanak hitelt. A mikrohitel program mintegy 51,4 milliárd Ft uniós forrásból valósul meg, Jelenleg a magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ez az arány 15-20%. Hitelre azért is lenne szüksége a legtöbb vállalatnak, hogy ez által fejlődni tudjon és a piaci versenyben részt, tudjon venni és a legfőbb, hogy minél nagyobb nyereséget realizáljon. 31 http://www.doksihu Az Új Magyarország Mikrohitel azt a vállalkozói réteget juttatja forráshoz, amelynek piaci pozíciója kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy legalább is nem a kívánt mértékben erősíthető. A tapasztalat azt mutatja, hogy számos jól fejlődő, ígéretes mikrovállalkozás működik, amelyek eredményeik,

mutatóik alapján hitelképesek lennének, de a szigorú követelményrendszer miatt mégsem képesek bekerülni a banki finanszírozás körébe. (Ilyen ok lehet, hogy a vállalkozás túl fiatal, vagy, hogy nem tud kellő biztosítékkal szolgálni.) A Mikrohitel program keretében az Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) Zrt. refinanszírozási hitelkeretet, illetve garancia lehetőséget közvetít szerződött pénzügyi közvetítők számára, ily módon visszatérítendő, kedvező kamatozású forrásokat biztosít a mikrovállalkozások részére, valamint kezességvállalással könnyít a KKV-k felé megfogalmazott fedezeti elvárásokon. A pénzügyi közvetítőknek nyújtott refinanszírozási forrás kamata mikrofinanszírozók esetében évi 0,5%, hitelintézetek esetében 3 havi BUBOR/ 15 éves kamatláb, amely a program tapasztalatai alapján később módosulhat. 4.21 Az Új Magyarország Mikrohitel folyósításának feltételei A

Mikrohitel Program keretében folyósítható hitelek főbb feltételei a következők: Hitelfelvevők köre: mikrovállalkozások* Hitelösszeg: a) Forgóeszköz hitel esetében maximum 6 millió Ft b) Beruházási hitel esetében maximum 10 millió Ft Hitelcél: tárgyi eszköz beszerzések és egyéb beruházások, bővítések, ill. kapcsolódó forgóeszköz finanszírozás Saját erő elvárás: minimum a tervezett fejlesztés 20%-a Futamidő: a) Forgóeszköz hitel esetében maximum 36 hónap b) Beruházási hitel esetében maximum 120 hónap Türelmi idő: max. 2 év beruházási hitel, max 2 hónap forgóeszköz hitel esetén Pénzügyi közvetítők lehetnek : 32 http://www.doksihu a) MVA, fővárosi és megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok, nem hitelintézeti tulajdonú pénzügyi vállalkozások b) Hitelintézetek illetve hitelintézeti tulajdonú pénzügyi vállalkozások 4.3 A Klasszikus és az Új Magyarország Mikrohitel Program összehasonlítása A

következő táblázat a két mikrohitel program összehasonlítását mutatja. Jól látható, hogy mindkettőnél van lehetőség forgóeszköz és beruházás finanszírozására egyaránt. A Klasszikus Mikrohitelnél a hitelösszege mindegyiknél azonos mértékű, míg a másiknál a forgóeszköz esetén 6 millió Ft, beruházás esetén viszont 10 millió Ft az igényelhető maximális hitel. A kamat mértéke és a futamidő is különbözik a két lehetőségnél. A Klasszikusnál a kamat a jegybanki alapkamatnak megfelelő százalék, ami természetesen veszélyt is rejt magában, mivel az a Jegybank változtathatja. Az utóbbi hónapokban kétszer is csökkentették jegybanki alapkamatot először 9%--ról 8,5%-ra majd 8%-ra változott. Ilyen irányú változás természetesen kedvez a vállalatoknak, de az ellenkezője is előfordul már. Az Új Magyarország Mikrohitel azért kedvezőbb véleményem szerint, mert azt nemcsak működő, hanem kezdő vállalkozások is

igénybe vehetik és nagyobb a felvehető hitel nagysága is. A kezdő vállalkozások leggyakrabban nem rendelkeznek elegendő tőkével ahhoz, hogy egyáltalán elinduljanak. Erre is jó ez a fajta lehetőség Fontos még, hogy az Alapítvány kedvezményesen ad bérbe irodát 3 évig a kezdőknek és szaktanácsadással, valamint ingyenes számviteli-adóügyi ismeretekkel segíti a munkájukat. Ha a felszámítandó költségeket megfigyeljük, azt tapasztalhatjuk, hogy az Alapítvány nem számít fel előtörlesztési, és folyósítási díjat sem. Ezzel némi megtakarítást is tud elérni a vállalkozás, mivel a bankot, ezeket mind felszámolják. Az MKB bank beruházási hitel esetén hitelbírálati díj 100.000 Ft, kezelési költség havi 0,2% , a rendelkezésre tartási jutalék évi 1,5% szerződésmódosítás esetén a hitelösszeg 1%-a min. 50000 Ft, és a hitelfedezet éves vizsgálatai is 15000 Ft-ot jelent a vállalkozásnak Forgóeszköz hitel esetén a

hitelbírálati díjban különbözik, ami ebben az esetben 50. 000 Ft A Hévíz és vidéke Takarékszövetkezetnél a beruházási hitel kamata a jegybanki alapkamat + 8,5%+ évi 2 % kezelési költség. Felszámolnak itt is rendelkezésre tartási jutalékot évi 3% folyósítási jutalék egyszeri a hitelösszeg 1%-a, szerződésmódosítási díjat 33 http://www.doksihu hitelösszeg 2%-a min. 10000Ft Forgóeszközhitel esetén is ezek a díjak kerülnek felszámításra, de a kamat mértéke a jegybanki alapkamat + 13% Ha a bankok hitel kínálatát és az Alapítványét összehasonlítjuk egyértelműen az utóbbi a kifizetődő a vállalkozások számára. Véleményem szerint fontos, hogy van olyan lehetőség ma Magyarországon, ahol segítenek a vállalkozásoknak a kedvező hitel elérésében, valamint segítsége nyújtanak a bonyolult jogszabályok útvesztőiben. Jónak tartom, hogy a megye több városában megtalálható az Alapítvány, és így a többi

vállalkozó is megismerheti. 34 http://www.doksihu 9 sz. táblázat A Klasszikus és az Új Magyarország Mikrohitel Program összehasonlítása Klasszikus Mikrohitel Új Magyarország Mikrohitel Forgóeszköz Beruházás felhasználhatóság Forgóeszköz Működő mikro, Működő mikro, Kik veheti KKV KKV igénybe? Kezdő és Beruházás Kezdő és már működő már működő mikro, KKV mikro, KKV Max. 7 millió Max. 7 millió 3 év Hitel összege 8 év jegybanki jegybanki alapkamat (most alapkamat (most 8%) 8%) 6 hó 6 hó Max. 6 Max. 10 millió millió 3 év 10 év Futamidő Kamat mértéke 8% 6,5% Hitel maximális 2 hó 2 év 110-250% 110-250% +0,5% +0,5% kamatfelár kamatfelár türelmi ideje 110-250% 110-250% Szükséges fedezeti átlag (hitelösszeg 100%-ban) Nincs Nincs Garanciadíjak Nincs Nincs Előtörlesztési díj Nincs Nincs Nincs Nincs Folyósítási díj Nincs Nincs Nincs Nincs Hitelmódosítási

35.000 Ft+ 35.000 Ft+ díj közjegyzői/ közjegyzői/ ügyvédi ügyvédi eljárás eljárás költsége költsége Forrás: Az Alapítvány Mikrohitel Programjainak alapján 35 http://www.doksihu 5 A „klasszikus Mikrohitel és az Új Magyaroszág Mikrohitel Program eredményességének vizsgálata 5.1 A Mikrohitel Program eredményeinek alakulása Ebben a fejezetben a klasszikus Mikrohitel Program eredményességét elemzem 2006 és 2008 közötti időszakban. Az 10 sz táblázat a folyósított összegek alakulását mutatja 10. sz táblázat A folyósított Mikrohitel összege 2006-2008 között Folyósított hitel összege ( E Ft-ban 2006 2007 2008 408.237000 194.270000 393.003000 Forrás: Az Alapítvány Mikrohitel statisztikája alapján saját szerkesztés 3. sz grafikon Mikrohitel kihelyezések összege 2006-2008 között 450 000 000 393 003 000 408 237 000 400 000 000 350 000 000 300 000 000 E Ft 194 270 000 250 000 000 200 000 000

150 000 000 100 000 000 50 000 000 0 2006 2007 2008 évek folyósított hitel (E Ft) Forrás: Az Alapítvány Mikrohitel statisztikája alapján saját szerkesztés 36 http://www.doksihu A hitelkihelyezések összege 2006- ban volt a legmagasabb. Ha a következő éve vizsgáljuk akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a hiteligénylések 52,4% kal csökkentek, míg 2008ra mindösszesen 3,73%-os volt a csökkenés a 2006-os évhez képest. A hiteligénylések száma is ugyanezt a tendenciát követi. A hitelkihelyezések száma már nem mutat állandó növekedést vizsgált időszakban. Míg 2006- ban 85 vállalkozó részesül a kedvezményes hitelben, addig 2007- re ez a szám 50 db ra csökkent, vagyis 35 db-al kevesebb. 2007-ben tehát kevesebben kértek hitelt, nagyobb összeget igényeltek. 4. sz grafikon A Mikrohitel kihelyezések számának alakulása 100 89 85 80 50 60 40 20 0 2 006 2 007 2 008 kihelyezések száma (db) Forrás: Az Alapítvány Mikrohitel

statisztikája alapján saját szerkesztés Jóváhagyott mikrohitel megoszlása körzetenként a vizsgált időszakban azt tapasztalhatjuk, hogy legnagyobb részt a Zalaegerszeg és környéki vállalkozások igényeltek mikrohitelt, ami 40% felett volt mind a három évben, de ennek legfőbb oka az lehet, hogy több a vállalkozások száma , valamint ismertebb a mikrohitel program .A megyeszékhely után második a rangsorban Lenti és környéke, amely a vendéglátás és idegenforgalmáról , valamint a kereskedelméről ismert. 2006- ban 28%-os volt a részesedési aránya összes körzethez viszonyítva, ami a következő években folyamatosan csökkent. Főbb ok lehet, hogy 37 http://www.doksihu sok vállalkozás csődbe ment a térségben és a gazdasági válság hatása 2008 év végére érződött. Keszthely és környékén és Nagykanizsa és környékén egyaránt láthatunk kisebb növekedést , amit 2-3% között van 5. sz grafikon % A jóváhagyott

Mikrohitel alakulása 2006-2008 között 60,0% 48,4% 50,0% 47,7% 45,4% 40,0% 30,0% 26,0% 15,6% 20,0% 10,9% 13,7% 17,4% 16,2% 15,0% 10,4% 11,3% 9,7% 10,0% 3,5% 0,0% 2006 2007 2008 8,9% Keszthely és környéke Lenti és környéke Nagykanizs a és környéke Zalaegersz eg és környéke Zalaszentgr ót és környéke évek Forrás: Az Alapítvány Mikrohitel statisztikája alapján saját szerkesztés Ha a mikrohitel kihelyezést iparáganként is elemezzük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy legnagyobb arányt a kereskedelem és a szolgáltatás teszik ki, ennek az lehet az oka, hogy ebben a térségben főként ilyen vállalkozások vannak többségben. Lenti és környéke főként az kereskedelem és vendéglátásáról ismert és a mezőgazdaság is jelen van. A 3 sz mellékletben jól látható, hogy Lenti és környékén 2006-ban például 6 db mezőgazdasági vállalat, 5 db vendéglátás területén tevékenykedő vállalat valamint 5 kereskedelmi vállalat

igényelt mikrohitelt. 2008-ban viszont ebben a térségben a 2006 os évhez képest 7 db-al kevesebb hitelt igényeltek, de legfőképp a gazdasági világválság kirobbanásával magyarázható. A vállalatok többsége elhalasztotta a beruházását vagy forgóeszköz beszerzését. A bizonytalan politika is tovább rontott a vállalkozások helyzetén. Zalaegerszeg és környékén inkább nőtt a hitelt felvevők száma, amelyből legnagyobb részt itt is a kereskedelem és szolgáltatás tesz ki. 38 http://www.doksihu Zalaszentgróton és Keszthelyen is növekedést figyelhetünk meg az igényelt hiteleknél , Nagykanizsa és környékén viszont változatlan volt 2006 és 2008-ban az igénylések száma. Ha az ipart vizsgáljuk, akkor azt figyelhetjük meg, hogy 2007- ben 2006-hoz viszonyítva 27,2 % os visszaesés mértéke, majd 2008-ban pedig 9,1 %- os növekedés következett be 2006-hoz képest. A mezőgazdaságnál és a vendéglátás idegenforgalomnál is

hasonlóan változott . A mezőgazdaságban 61,5% os csökkenés volt az előző évhez képest, majd 2008-ban már kisebb mértékben mintegy 23,1% kal csökkent 2006 hoz viszonyítva. A vendéglátás pedig 62,5%kal volt kevesebb mint 2006-ban A 2008-as évben a csökkenés 37,5% volt 6. sz grafikon A jóváhagyott Mikrohitel alakulása iparáganként 2006-2008 között 35 35 30 25 22 20 11 10 Ipar Kereskedelem 20 17 16 13 db 15 29 26 12 8 Szolgáltatás 10 10 5 6 Mezőgazdaság 5 0 2006 2007 2008 Idegenforgalom, vendéglátás évek Forrás: Az Alapítvány Mikrohitel statisztikája alapján saját szerkesztés 5.2 Az Új Magyarország Mikrohitel Program eredményességének vizsgálata Az Új Magyarország Mikrohitelt 2008. májusa óta lehet igényelni A hitel iránt nő az igény, mivel kedvező feltétekkel lehet hozzájutni és a hitel összege is nőtt 2009-ben. A forgóeszköz finanszírozás felső határa 6 millió Ft.-ra emelkedett és a futamidő

is 3 év lett a korábbi 1 év helyett. A következő két grafikon az Új Magyarország Mikrohitel számának alakulását mutatja 2008-2009 között. Az elemzésnél figyelembe kell venni, a 2008-as év nem tekinthető teljes évnek, de így is azt mondhatjuk, hogy a 42 db hitelkihelyezés szempontjából sikeresnek 39 http://www.doksihu minősíthető. A következő évben a kihelyezések száma 31%-kal nőtt, de ez már egész évnek számít. Ha iparáganként vizsgájuk a hitelkihelyezéseket, azt tapasztalhatjuk, hogy ugyanúgy, mint a „Klasszikus” Mikrohitelnél itt is a kereskedelem és a szolgáltatás szektor áll az első helyen, majd azt követi az idegenforgalom, vendéglátás és az utolsó helyen van az ipar. Ez azzal magyarázható, hogy Zala megye inkább a kereskedelmi- idegenforgalmi- és szolgáltatást nyújtó vállalkozások a jellemzőbbek. Számos gyógyfürdő van a megyében és a Balaton közelsége is vonzza a turistákat. A kereskedelmi

ágazatban kis mértékű emelkedés következett be 2008. májusához képest A szolgáltatást végző vállalatok is 6%-kal nyújtottak be kevesebb pályázatott. Legnagyobb mértékű növekedés (143%-os) a vendéglátásnál figyelhető meg. 7. sz grafikon A jóváhagyott Új Magyarország Mikrohitel igények számának alakulása 2008-2009 között 60 50 55 42 db 40 30 20 10 0 2008. május 1- től 2009 évek hitel kihelyezések száma Forrás: Az Alapítvány Új Magyarország Mikrohitel statisztikája alapján saját szerkesztés 40 http://www.doksihu 8. szgrafikon A jóváhagyott Új Magyarország Mikrohitel igények számának iparágankénti db csoportosítása 2008-2009 között 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 17 16 15 15 14 Ipar Kereskedelem 8 7 Szolgáltatás 5 Idegenforgalom, vendéglátás 2008. május1-től 2009 évek Forrás: Az Alapítvány Új Magyarország Mikrohitel statisztikája alapján saját szerkesztés A 16. számú táblázat a

hiteligények, megoszlását mutatja körzetenként Amíg 2008ban legnagyobb részt Zalaegerszeg és környéki valamint Lenti és környéki vállalkozások igényeltek Új Magyarország Mikrohitel a következő évben viszont már a keszthelyi és a megyén kívüli vállalkozások érdeklődtek a kedvező lehetőség iránt. Keszthely és környékén inkább a vendéglátás és idegenforgalom területén tevékenykedő vállalkozásoknak volt jó lehetőség. Megyén kívüli hitelezést 2009-ben kezdte el az Alapítvány, és ahogy láthatjuk nagy sikerrel, ugyanis 32,7% os volt a részesedés aránya a többihez képest. Legnagyobb csökkenés Zalaegerszeg és környékén (42,9%-ról 16,4%-ra) valamint Lenti és környékén (26,2%-ról 9,1%-ra )volt. Kisebb mértékben ugyan, de Nagykanizsa és környékén valamint Zalaszentgróton is kevesebben igényeltek hitelt. Valószínűsíthető a 2009 őszén kirobbant gazdasági világválság hatása is, és a vállalkozások nem

mertek újabb hitelhez felvenni. 41 http://www.doksihu 9. sz grafikon A jóváhagyott Új Magyarország Mikrohitel igények számának megoszlása körzetenként 2008-2009 között Keszthely és környéke 42,9% 45,0% 40,0% 35,0% % 30,0% 32,7% 30,9% 26,2% Nagykanizsa és környéke 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 16,4% 14,3% 9,5% Lenti és környéke 7,1% 9,1% 9,1% 1,8% 0,0% 0,0% 2008. május1-től 2009 évek Zalaegerszeg és környéke Zalaszentgrót és környéke Zala megyén kivüli vállalkozások Forrás: Az Alapítvány Új Magyarország Mikrohitel statisztikája alapján saját szerkesztés Nemcsak az igények nőttek a 2009-es évben, hanem a folyósított hitelösszeg is. 2008 májusától az év végéig összesen 217.182 E Ft hitelt folyósított az Alapítvány a vállalkozásoknak. Elmondhatjuk, hogy átlagosan 5171 E Ft vettek igénybe a vállalkozások 2008-ban. A következő évben 35%-kal nőtt a folyósított összeg,de természetesen az

igények száma is , így tehát az átlagos hitel összeg 5344 E Ft. Lett, ami 3,3%-os növekedést jelent az előző évhez képest. 42 http://www.doksihu 10. sz grafikon A folyósított Új Magyarország Mikrohitel Program összegének alakulása 2008-2009 között 293 928 300 000 217 182 250 000 200 000 E Ft 150 000 100 000 50 000 - 2008 május 1-től 2009 évek folyósított hitel (E Ft.-ban) Forrás: Az Alapítvány Új Magyarország Mikrohitel statisztikája alapján saját szerkesztés 5.3 A Programban résztvevő vállalkozások visszajelzései A kutatómunkám során megkérdeztem néhány vállalkozást, hogy milyen tapasztalataik vannak a mikrohitellel kapcsolatban. Mindenkinek pozitív véleménye volt a hitellel kapcsolatban és nélküle nem tudták volna megvalósítani a beruházásaikat. Legtöbben fontosnak tartják, hogy az Alapítvány munkatársai segítettek nekik az üzleti terv elkészítésében, mert egyedül nem boldogultak volna vele. A

vállalkozók többsége inkább a szakmájához ért, és a papírdolgaikat könyvelők végzik. A kedvező feltételek miatt is választották ezt a lehetőséget, mivel a bankoknál volt, aki nem is kapott volna hitelt, vagy csak magasabb kamat valamint magasabb költségek mellett. Az Alapítványt volt, aki ismerőse útján ismerte, vagy az újságban megjelenő hirdetések alapján. Nagy segítség volt a hitel felvétel, de a gazdasági világválság hatását sajnos megérzik a vállalkozók is (kevesebb a megrendelés, a költségek magasak) és így nem mondható el az, hogy az új beruházással párhuzamosan nőtt a bevételük. Többen kifogásolták az adók emelését, a cégautó adó bevezetését. Ugyan csökkentek a személy-jövedelemadót és járulék terhek, de még mindig sokat kell az államkasszába befizetni. 43 http://www.doksihu 5.4 A Mikrohitel Program SWOT- analízise A Dolgozat ezen fejezetében fontosnak tartottam, hogy a mikrohitel program erős,

gyenge pontjainak az elemzését elkészíteni. Segítségemre volt a SWOT – analízis, melynek segítségével feltártam mind az erős és gyenge pontokat, mind a veszélyeket és a fenyegetéseket. A jelen erősségei képezik a kiindulási alapot a jövő lehetőségei számára, a gyengeségek pedig a jövőbeli fenyegetésekre hívják fel a figyelmet. Erősségek: − A hitel fordítható beruházásra vagy forgóeszköz beszerzésre − Azok a vállalkozók is pályázhatnak, akiknek a kereskedelmi bankok nem nyújtanak hitelt a magas költségek miatt − A hitelnek kisebb a kamata, mint a kereskedelmi bankoknál (általában a jegybanki alapkamat) − Az Alapítványnál a szakemberek részt vesznek a pályázat és az üzleti terv elkészítésében i − A hitelnél nem számolnak fel rendelkezésre tartási, folyósítási és előtörlesztési díjat − Rövidebb idő alatt hozzá juthat a pénzhez a vállalkozó − egyszerűbb az ügyintézés − A Helyi

Mikrohitel Alap létrehozásával bővült az igénybe vehető források nagysága − A helyi képviselet a minden nagyvárosában megtalálható (például: Zalaegerszeg, Lenti, Keszthely, Zalaszentgrót, Nagykanizsa) Gyengeségek: − Csak ingatlanfedezet mellett folyósítható a hitel − A fedezetnek a hitelösszeg minimum 100% de akár 250% át is fedeznie kell − De minimis támogatásnak minősül, ezért néhány vállalkozás nem kaphat hitelt − Az igényelhető hitelkeret maximálva van − Kevés kisvállalkozás ismeri ezt a lehetőséget 44 http://www.doksihu Lehetőségek − Minél több vállalkozásoknak kellene bemutatni ezt a fajta hitel lehetőséget, akár reklám útján is − Segítség lenne a futam idő és a türelmi idő további emelése − A jegybanki alapkamat helyet kedvező fix kamat meghatározása, így elkerülhető lenne a bizonytalanság Veszélyek − Alapkamat „gyakori” változása − A kereskedelmi bankok is új ügyfélszerzés

érdekében hitelezni fognak majd a vállalatoknak − A gazdasági világválság hatása majd a hitelfelvételeken is meg fog látszani. A vállalkozások kevesebb hitelt fognak felvenni − Kevés vállalkozás ismeri ezt a lehetőséget 45 http://www.doksihu 6 Összefoglalás „A kisvállalkozások tartós fejlődését a versenyképességet és a jövedelemtermelő-képességet javító programokkal lehet elősegíteni. Az egyszeri forrásjuttatás vagy az olcsó forrás ideiglenes biztosítása általában nem vezet a kívánt eredményhez. Az ezekre épülő programok a lehetséges célcsoportokat nem találják meg, csak torzítják a gazdasági versenyt, továbbá gazdaságélénkítő hatásuk gyenge. A mikrovállalkozások növekedési lehetőségét gátolja, hogy a hagyományos kereskedelmi bankszektor nem finanszírozza e területet, a hitelezés jelenlegi gyakorlata nem alkalmas a nagyszámú, kis összegű hitelek bírálatára, folyósítására és nyomon

követésére. A mikrohitelezés eszközei több ponton jelentősen eltérnek a kereskedelmi bankok által alkalmazott klasszikus módszerektől, és olyan megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a jól ismert problémák (kis hitelösszeg, kicsi vagy nulla hitelfedezet, nehezen felmérhető kockázat) hatékony kezelését. A mikrohitelezés akkor válhat hatékony gazdaságélénkítő eszközzé, ha az elmúlt másfél-két évtized nemzetközi tapasztalatait is figyelembe véve, sor kerül az intézmények és instrumentumok reformjára” 5 Szakdolgozatom megírásának 2 fő célja az volt; egyrészt, hogy részletesebben is megismerjem a kis és középvállalkozásoknak a finanszírozási helyzetét Zala megye viszonylatában, másrészt pedig kíváncsi voltam, hogy a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány miként segíti a vállalkozások fejlődését. Az Alapítvány a különböző hitellehetőségei révén számos vállalkozásnak segít, hogy

a piacon versenyképes tudjon maradni. Ma Magyarországon a kis és középvállalkozások több mint 90%-ban vannak jelen a piacon. Fontosnak tartom a magyar vállalkozások támogatását Az Európai Unió is kiemelt szerepet szán ennek a szektornak és pályázati forrást is biztosítanak a fejődésükre, de a legnagyobb problémát én abban látom, hogy ezek a vállalkozások tőkeszegények és a pályázati pénzek legtöbbje utófinanszírozott. Tehát ahhoz, hogy egy beruházást meg tudjon valósítani először hitelt, kell felvenni, ami a mostani gazdasági válság idején még nehezebb. A bankok szigorítottak hitelezésükön, és így kevesebb esély van a pályázati forráshoz jutáshoz. 5 Kállay László: Mikrohitelezés piaci alapokon; Közgazdasági szemle XLVII. Évfolyam 2000 Január 46 http://www.doksihu A Klasszikus és az Új Magyarország Mikrohitel Program révén a kis és középvállalkozások kedvező forgóeszköz és beruházási hitelhez

juthatnak. Természetesen ez nagy segítés nekik fontos lenne, megtanítani azt is, hogyan lehet pénzügyeivel gazdálkodni. A vállalkozásoknak pénzügyet, marketinget, jogot és menedzsment egyaránt kellene tanítani, hogy sikeresek legyenek. A vállalkozásfejlesztési szakemberek gyakran emlegetik a „Halat adni vagy halászni?” metaforát., ami annyit jelent, hogy, ha az éhezőn segíteni akarsz, akkor ne halat adj neki, hanem tanítsd meg halászni. Ezt kellene követnie a vállalkozásoknak is Mindkét Mikrohitel Program sikeresnek mondható Zala megyében. Az Új Magyarország Mikrohitelt 2008. májusától lehet igényelni, és nagy az érdeklődés iránta 2009 től az Alapítvány Zala megyén kívül is nyújtja a hitelezést, és 32,7%-os a részesedési aránya volt tavaly. Pozitívumként mondható, hogy a hitelösszeg nőtt 2009-ben A klasszikusnál, a beruházási hitel a maximálisan igényelhető összege 7 millió Ft lett, míg az Új Magyarország

Mikrohitel esetén a forgóeszközre pályázható összeg 6 millió lett és itt a futamidő is nőtt 3 évre. Fontosnak tartom az Alapítvány munkáját és nagyon nagy segítséget jelent a vállalkozásoknak a fejlődésben. 47 http://www.doksihu NYILATKOZAT Alulírott Bartháné Podszkocs Ildikó nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját munkám eredményei. Zalaegerszeg, 2009.09 10 Bartháné Podszkocs Ildikó hallgató aláírása 48 http://www.doksihu Felhasznált irodalom 1. 1999 évi XCV Törvény a kis és középvállalkozások fejlődéséről és támogatásáról 2. 2004 évi XXXIV törvény a kis és középvállalkozások fejlődéséről és támogatásáról 3. Mikro, kis –és középvállalkozások finanszírozási lehetőségei a Nyugat- Dunántúli Régióban, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2005 4. Kállay László: Mikrohitelezés piaci alapokon;

Közgazdasági szemle XLVII Évfolyam 2000 Január. 5. Zala megye statisztikai évkönyve 2006 Győr 2007 6. Statisztikai tükör, III évfolyam 99 szám: GDP területi különbségei Magyarországon 7. Statisztikai tükör, II évfolyam, 23 szám, Statisztikai tájékoztató, Zala megye 2007/4 8. Mikrohitel Kézikönyv hatályos 2008 07 15 9. Zala Megyei Vállalkozás fejlesztési Alapítvány Mikrohitel statisztikái 2006-2008 között 10. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Klasszikus és Új Magyarország Mikrohitel Programja 11. Wágner Ildikó szakdolgozata: Kis és középvállalkozások hitelfinanszírozása Magyarországon, BGF-PSZF Zalaegerszeg 2003 12. Vékásyné Gál Zsuzsanna szakdolgozata: Vállalkozásfejlesztési Alapítványok a kisvállalkozások szolgálatában, BGF- PSZF- Zalaegerszeg 2003 13. Lotharidesz Veronika szakdolgozata: A kis és középvállalkozások fejlődési lehetőségei Nógrád megyében, különös tekintettel a Mikrohitelben való

részvételére BGF Külkereskedelmi főiskolai kar, Budapest 2008 14. http:// sulinethu/tart/fcikk/Kebg/0/170100/1 letöltve:20090702 15. file://localhost/E:/szakdoga2009/2090721/20090721/KKV%20Piachtm letöltve 2009.0721 16. : http://portalkshhu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/html/tabl20 084 01ahtml 2008 as adatok 17. http://portalkshhu/pls/ksh/docs/hun/xftp/megy/html/tabl20 074 01ahtml adatok 18. http://zmvahu/indexphp?Page=Hasabolt+Hirek&CikkKategoria=Mikrohitel 19. http://zmvahu/indexphp?Page=Hir+Oldal&Cikk=1 20. http://zmvahu/indexphp?Page=Hir+Oldal&Cikk=3 49 2007-es http://www.doksihu 21. http://wwwmvahu/tevekenysegunk/mh/indexphp 22. http://wwwmvahu/alapitvanyphp 23. http://wwwunmikrohitelhu/pdf/Mikrohitel kondicio 0811%202pdf 50