Földrajz | Geológia » Geológiatörténet

Geológiatörténet Ókor -Paleolitikum: ősember kőpattintás technikájának elsajátítása (Pattintott kk.) - tűzkövek - Sümeg, Tata -szerszámok fegyverek alapanyagai, Tokaji hegységben obszidián lelőhely -Neolitikum: (Csiszolt kőkor): kőbalták, Kőszegi – hg. -sokkal nagyobb anyagismeretre volt szükség, fémek ismerete: Fe, Cu -Régi görögök: Görögo, Kis-Ázsia, Szicília, Alexandria, 1000 éven keresztül meghatározó szerep -nagyon kevés írásos emlék maradt fenn => tozulás a fordítások következtében, rómaiak és arabok fordítanak -Kr.eVIsz- Pitagorasz iskolája: Föld kerek, mert holdfogyatkozáskor ívelt a F öld árnyéka = > S ziénában a napsugarak bevilágítottak a kutak aljára, a nyári napfordulókor, Alexandriában nem => más a naps beesési szöge -Eratoszthenész: Föld kerületének megmérése, Egyiptomban élt -Hérodotosz: történetíró, hatalmas munkásság – politikai, hadi történetek, sokat utazott,

Mediterránum, Feketetenger, Mezop, kutatásai során leírta pl: földrengések töréseket hoznak létre – Anatólia, Itália – Szicília, Atlasz, -megbecsülte mennyi üledék rakódik le mind a Nílus árterületén, mind a Nílus delátájában. -hegyekben kagylókat talált => következtetés: ott valamikor tenger volt -Arisztotelész: sokáig meghatározták szavai az eu. filozófiát, tanai csak másolatok formájában -Meteorologia c. mű: földrengéseket föld alatti szelek okozzák, 2 tényező: hideg – meleg -4 alapelemből épül föl minden – tűz, víz, föld, levegő (meleg, hideg, száraz, nedves) -Theoprasztosz: Arisztot utódja, írásai elvesztek, botanikával foglalkozott, Peri Lithosz c. mű – geológiával foglalkozik, ásványfélékről kereskedelmi kézikönyv, bányászati módszerek, alabástrom, ametiszt, cínóber, stb /-Griff - első őslénytani rekonstrukció, régészeti leletek: Égei-szk, Irán, szkíta, görög művészetek -oroszlán

+ sas, aranyat őrzi, Európában nem voltak ismeretesek aranylelőhelyek, görögök is a szkítáktól szerezték, (szkíták = lovas nomádok), -Mongóliában – arany lelőhelyek: dinoszaurusz csontvázakat találtak => griff/ -Róma: Lucretius: vers forma, ismeretterjesztő könyv: Geológiai tractatumok köznapi használatra, pl: ír benne az Etna kitöréseiről -Sztrabón: történeti de földrajzi munkák is – Geografica, sokat utazott, nagyon művelt volt, célja az egész világ leírása (Római birodalom), térképet is ad műveihez, a földrjazot egészen az alapoktól kezdi. -Seneca: Nero császár nevelője, író, filozófus, politikus, műve: Questiones Naturales – a természet kérdései -Plinius: a római kor, legfontosabb természettudományi enciklopédiájának szerzője, nápolyi flotta perefektusa, a Vezúv kitörésekor halt meg, arra hajózott. Naturalis Historia – egyik fő műve, 37 fejezet – ókor termtudománya teljes egészében megmaradt,

magyar fordításban a növényekről szóló rész megvan, utal a forrásokra -1 könyv – általános leírás, 2 könyv – kozmográfia, 3-6 – földrajz, 8-12 – álattan, 13-18 – botanika, 2x – mineralógia és színek (földfestékek miatt volt fontos) -rengeteg adat a római bányákról, festékföldekről, kerámia nyersanyagokról, sok ásvány lelőhelye és felhasználása, üvegkészítés folyamata, ismeri az o bszidánt és azt hogy az t ermészetes üveg, bronzszobrok anyaga, ára, első nyomtatott verziója: 1469 Velence Középkor -középkorban E-ban óriási változások, katolikus egyház római központja II-III. sz-tól, római kultúra a valláson keresztül is fennmarad, a római birod bukása utána pedig a keresztény vallás megmarad a területeken. -Isidorus Hispalensis (Sevillai Szent Izidor): Etimologianum c. mű, sok kötet, vallás, építészet, tört, term -kúltúra visszaszorul, nomád támadások miatt -kolostori szerzetesrendek

kialakulása, hatalmas könyvtárak, sokszorosítás is, kolostorközpont Írországban -XI, XII. sz-ig intellektuális központok, ezután az egyetemek veszik át ezt a szerepet -főleg teológia, de filozófia és ennek következtében természetfilozófia is szerepet kap -VII. sz – iszlám megjelenése, nagyobb mint a Római birod, tudósok küldése Bizáncba, ott könyvvásárlás, majd fordítások arabra, tudósaik hozzá is adták saját tudásukat => könyvtárak -Kínában Krisztus születése óta papír, Perzsák is ismerik a VIII. sz-ban, Itália – XIII sz, előtte pergamen -iszlám könyvtárakban papír könyvek, XIV sz-tól iszlám befelé fordulás, megtorpanás, nincsenek új dolgok -első fizikai kísérletek végzése, műszerek, obszervatóriumok építése, Spanyolországban sok szerzetes arabul is tanul, lefordítja az arab könyveket => kulturális áramlás Európa és az Arab világ között -Avicenna – Ibn Szina: De Mineralibus c. mű,

ásványokról, fosszíliákról, megfigyelések a földrengésekről, néha hegy jön létre, alul vannak az idősebb kőzetek, ezekre rakódnak a fiatalabbak, mállás megfigyelése, kongeláció: puha anyagból kemény kőzet áll össze, barlanban csöpögő vízből kő válik ki, munkái nyomtatás révén elterjedés -Al-Biruni: megfigyelő, kísérletező tudós, Indiába ment, ismerte a Gangesz, járt a Himalájában, leírta pl: Gangesz üledékszemcsemérete csökken a hegyekből lefelé jövet, ez az áramlás miatt van, fontos a drágakövetkről szóló műve – nevezéktan, lelőhely, leírás, fajsúly mérése -ezredfordulót követően fellendül a kultúra -Salermo – orvosiskola, fordítóközpontok Olaszo.-ban, ezek létrejöttének folyamata: nagyhírű ember köré tanítványok, létszám nő, bérelt épület, egyetemek alakulása: Bologna, Montpellier, Oxford, Cambridge – már 1400-1500 körül működnek, Bécs, Prága, később -eleinte teológia

oktatás, majd jog és később orvostudomány, a természettudományokkal is teológusok foglalkoz. -Albertus Magnus: Dante, Marco Polo, Assisi Szt. Ferenc kortársa, szerzetes, Arisztotelész beemelése a tudományba, előtte eretnekség volt, Mineralia c. mű Arisztotelész kiegészítése, 5 könyv: ásványok, fémek, sók, -3 fontos mű még: Herbarium (botanika) – gyógynövények miatt – Hortus Sanitatis („az egészség kertje”), Bestiarium- álattan, és geológia, sok könyv jelenik meg ezeken a címeke, mágikus tulajdonságok leírása is -Konrad von Megenberg – állatok leírója Reneszánsz -későközépkori tudósok felfedezik milyen hatalmas tudást halmozott fel a görög – római kultúra -munkáikat kritikával szemlélték => kritikus gondolkodás, kritikus szemléletmód -könyvnyomtatás megjelenése – Velence az egyik legnagyobb központ, környéken sok hercegség, saját színházak, egyetemek, nyomdák, tudósok magukhoz hívása -gazdasági

alap a kereskedelem, fő kereskedővárosok: Velence, Genova, Róma -Mo. is erősen részt vesz, bányászati nagyhatalom, erdélyi, felvidéki aranybányák -pénzverőközpont Firenze => forint neve is innen keletkezik -sokan tanulnak itáliai egyetemeken: Oláh Miklós érsek, Janus Pannonius -Oláh Miklós megakarta írni Mo. történetét de csak 2 fejezet készül el, sok geológiai információ mégis -tudóskörök humanistáknak nevezik magukat => Humanizmus kora -Bocaccio, Petrarca – munkáikban megvolt a természet észrevétele, festészetben festmények fosszíliákról is, -Leonardo: csak jegyzőkönyveiből derül ki, de foglalkozott a természettel, munkái: Monalisa, lovas szobra, Utolsó vacsora -fossziliák kérdése: hogy maradványok, ha Isten a 3. Napon választotta el az eget a földtől, az állatok csak 5 nap -Andreas Libavius: vmilyen magból növekednek a föld belsejében, ez a szemlélet sokáig megmarad a cseppkő effektus miatt is. Bizonyos nedvek

vannak az ásványokban, azokból nő Michelle Mercati: Metallotheca Vaticana néven katalógust készít , őskori szerszámok is szerepeltek benne -Konrad Gesner: svájci orvos, „mindent könyvet ki kell nyomtatni” félt hogy a törökök elpusztítják a könyvtárakat, enciklopédia – akkor természetről szóló tudás összegyűjtése, gyűjtemény katalógus megjelentetése, sok magyarországi ásványt is tartalmazott, tásrszerző: Kentmann – mo.-i utak, ásványgyűjtések -számos katalógus jelent meg ekkoriban, orvosoknak volt rá szakképesítésük, hogy katalógust készítsenek -Ulisse Aldrovandi: állatok felépítéséről, viselkedéséről, mitológiai növényekről írt, a kor magyar vonatkozású anyagairól nincs sok anyag. A fellelhető gyűjtemények nagyrészt uralkodói kézben, magánkézben lévők szétszó -a magánygyűjteményeket próbálták intézményesíteni => múzeumok -Bernard Palissy: alacsony sorból, kerámiakészítés,

porcelánt akart előállítani, ásványgyűjtés közben felfedezte, hogy a kövekben kagylók, melyek már nem léteznek, tengeriek -Girolamo Cardano: matematikával foglalkozott, könyv a természet rejtett kincseiről, leírta hogy a folyók vize esővízből, az pedig a tenger párolgásából keletkezik – vízkörforgalom felismerése -Biringuccio: Pirotechnica c. mű – bányászati kézikönyv -Agricola: orvos, bányászati érdeklődés, sok könyvet írt róla, kohókról is ír, és a bányegészségügyről, írt a Selmeci bányáról – sok mindent meg lehet belőle tudni, hasznos munka -Thurzó: bányászmérnők, rájött hogy lehet a bányákat vízteleníteni, ez akkoriban sok gondot okozott -Wehner György: első hazai szerzésű geológiai munka megalkotója - De admirandis Hungariae aquis (Csodálatos magyarországi vizekről), földrajzi, ásványtani munka, vizekkel volt kapcsolatban: savanyú bányavizekből Cu vált ki. Niels Stensen: dán orvos, Medici

főhercegnek dolgozott, halászok találta cápát boncolt, fogaira figyelt fel: „Glossopetra” – nyelvkövek, régóta gyűjtögették ezeket, Mo.-i lelőhely Ipolybánya Terepmunka Firenzében, fosszília és ásványgyűjtések, dániába visszahívták, de közben katolikus lett, tanszéki állás a dániai egyetemen. -Prodromus írása gyűjteményéről, Mo.-on is átutazott, Dániában katolikusként nem kaphatott állást, visszatér Firenzébe és ott pappá szentelik. De solido intra solidum naturaliter contento dissertanionis prodromus (Szilárd a szilárdban természetes úton - disszertáció), szerinte már: szilárdban lévő anyag volt előbb szilárd és később szilárdul meg a bezáró anyag => fossziliák. -rájött arra is, hogy az alsó közett a régebbi a felső réteg később rakódott le => szuperpozíció törvénye -továbbfejlesztés: a rétegeket metsző másik réteg fiatalabb. -kristályokban folyadék található <= mikroszkópot is

használt -szögállandóság törvényének megalkotása: egy ásvány lapjai mindig adott szöget zárnak be egymással -William Gilbert: Föld mágneses teréről kiadvány, magnetit gömb készítése, körülötte mágneses tűk => kirajzolják a mágneses erőtereket. -Angliában kialakul egy gazdagabb réteg akinek nem kellett már földjeikkel foglalkozni, társaságok alapítása => beszélgetések => intézményesítés => első akadémiák megszületése. Londoni a Royal Society, 1660, természettudományok fejlesztésére alapították, folyóirat létrehozása: Phylosophical Transactions – levelezés, külön műfaj, világ első tudományos folyóirata. Tagok: Robert Boyle, Robert Hooke, Newton12 alapító tag Boyle nem vállalta el az elnökséget, csak azért lett tag, hogy elsőkézből juthasson természettudományos felfedezésekhez. Kérdőivek nyomtatása, kiküldése => egyszerüsödés -megalakul a francia akdémia is, az ál lam, a király

tartotta fenn, fizetést is kaptak a tagok, cserébe kitűzött feladatok => háború idején minél olcsóbban puskapor, a folyóiratuk: Journal des savants -német akadémia kicsit korábban (1650), folyóiratok csak később (1668) neve Miscellanea – latinul, Angliában ezzel szemben angolul. Az intézmények lehetőséget adtak arra, hogy olyan kutatásokat is tegyenek, amihez egy ember pénze kevés lett volna. Ezek az intézmények létrehoztak múzeumokat is, könyvtárat – kapcsolatteremtés -akadémiai heti gyűlések – kísérletek bemutatása. -Luigi Ferdinando Marsigli: Konstantinnápolyba utazva kéziratokat vásárol, császári hadsereg tagja, tábornoki rangig emelkedik, hidakat építtet Mo-on, útjai során gűjtéseket folytat, Danubius Pannonico c. mű, monográfia írása is. Földrajzi, hidrológiai leírás, van benne állattan (viza bonctana), növénytan és archeológiai is (Trajanus hidját megtalálja) Selmecbányát is meglátogatja és publikál

róla. A karlócai béke idejében a határt térképezi fel osztrák-magyar részről. I román-latin szótár elkészítése, Áthelyezés a R ajna-völgybe, megfosztják rangjától, Bolognaban Academiat alapít, Provanceban járva – Histoire la mer – óceánográfia megszületése, Svájcban találkozik Scheucerral, Herbarium diluvianum collectum – özönvíz lerakódásának vélte a fossziliákat -Köleséri Sámuel: lelkész, orvos, az erdélyi bányák felügyelője, monográfiát is ír, címe: az erdélyi aranybányászat története Auraria Romano - Dacia, 4000 kötetes könyvtára van, a Royal Society tagja, Scheuchzer matematikai munkáját fordítja latinra. -Schechzer: orvos, és matematikus, az Alpok természetrajzi kutatásának megindítója -lassan elismerik a diluvialista elmélet igazát, hogy a fosszíliák régen élt növények és állatok maradványai -volt aki tagadta ezt mondván a források a vizüket a csapadékból nyerik, nincs tengeralatti

összeköttetés, se csodálatos sótalanítás, tehát nem lehetett özönvíz, => nem vihette semmi a fosszíliákat a hegyekbe. Vallisneri -Anton Moro: olasz pap, a velencei köztársaság lesüllyesztésén dolgozott, fő műve: De crostacei e degli altri marini corpi, kimondja: először a növények, majd az állatok alakultak ki, először a tengerben volt élet, majd a szárazföldön, fejlődés legmagasabb fokán az ember. Ultraplutonista volt, a mészkövet is tűzi eredetűnek vélte, A rétegzetlen kőzetből álló hegyeket tűzi eredetűnek tartotta és primernek (elsődleges) nevezte. Minden más hegy, mely rétegzett kőzetekből áll, szekunder -Giovanni Arduino: tovább fejleszti a p rimer-szekunder kőzet elméletet, azt mondta primerek a gránitok és a palák, Montes primarii: gyűrt csillámpala, helyenként grániton. Ezek az érctartalmú hegyek A palán helyezkedik el a mészkő-Alpok, a Montes secondarii: tömött, finomszemcsés mészkő, itt-ott némi

tengeri fosszíliával. Ezután jönnek az alacsonyabb hegyek, a Montes tertiarii, amelyek a völgyekben vagy a mészkőalpok lejtőin helyezkednek el. Ezek részben a megelőzők pusztulásából [mállásából], és homok-agyag felhalmozódásából keletkeznek. Ált sok fosszíliát tartalmaznak -Brückmann: Szt. László pénzének leírása, Kárpáti sárkányokról leírás, De draconibus carpatici, még ábrák is -Bél Mátyás: Besztercebánya közelében született, teológia, zoológia, orvostudományi tanulmányok, iskolaigazgató, természettudományokat bevezeti az oktatásba, Károli Biblia egyes részeinek újrafordítása, német nyelvtankönyv írása, magyarországi németnyelvjárások ismertetése, Nova Posinientia – első hazai hetilap. -De Mallet: Fr. O konzulja Egyiptomban, egyetlen művét halála után adták ki, szerinte minden kőzet a tengerben rakódott le, minden élet innen származik, levetették uszonyaikat és kiléptek a s zárazföldre = >

szirének, tengeri tehenek. Írt a Nilus deltájáról, hogy folyamatosan nő, közben fr akadémia megalapítása -Leclerc: a királyi botanikuskert főigazgatója, korai felvilágosodás korában élt, fő műve: Histoire Naturelle, 36 kötet a teljes, gyűjteménye volt fossziliákról, kísérletezett is, munkáját a Naprendszer eredetével kezdi, kimondta: földrengések vannak vulkánok nélkül is, a Föld történetét hét korra osztotta fel: Föld és a bolygók keletkezése, anyag megszilárdul, vízborítás megjelenése, vulkánok működése, elefántok és meleg égövi állatok, kontinensek szétválása, ember megjelenése, megpróbálta meghatározni a Föld korát => gömbök felmelegítése, lehülés ideje alapján számolt. Felvilágosodás (La lumiére enlightenment) -XVIII. sz elejétől a Nagy Francia Forradalomig -vallásos misztikus világképet rációkon észen alapuló világkép váltja fel. -Mária Terézia férje: Lotaringiai Ferenc imádta a t

ermészettudományt, magas képzettség, fosszíliák, ásványok tanulmányozása, óriás gyűjtemény vásárlása – Baillonét, Baillon után a múzeum igazgatója Born Ignác lett. Baillon: jog, természettudományok, tudósok közti kommunikáció erősítése, cseh akadémia megalapítása, utazásai során ásványgyűjtemény, katalógus is hozzá, ez nem katalógus volt hanem a világ rendszerezése. Az ásványtan gyakorlati alkalmazása is érdekelte: amalgámozás (foncsorozás) kidolgozása, kohó építtetés, 1786 tudósok összehívása – első „konferencia”, bányászati társaság létrehozása + folyóirat, Lavoisier is tagja volt, elnöke Teleki Domonkos. Bécsben szabadkőműves páholyt alapított – ennek a császár is tagja volt -létrejön a selmeci bányászati iskola – egyetemi szintű oktatás első bányászati akadémia, sokáig a legrangosabb -gyakorlati képzés is folyt, laborok, professzorok: Jacquin – kémia, Pocla – bányagéptan,

Scopoli – geológia, elkezdi megírni Mo. ásványtanának könyvét Tudományos színvonala Selmecnek a XIX Sz közepére leromlott -az akadémia ma is létezik Miskolcon -Selmec konkurense volt Freiberg, Abraham Gottlob Wernerhez kötődik a fénykora, törvényeket tanított, áttekintést vitt a leíró geológiába, neptunizmus – minden képződmény tengeri. -Werner: kőzetrétegek felosztása, primitív kőzetek: ősóceánból kristályosodtak ki, gránit, mészkő, nem tartalmaz fosszíliákat. Átmeneti kőzetek tartalmaznak némi fosszíliát Flőz: homokkő, mészkő, szén, sok fosszíl Alluviális kőzetek: korábban már léteztek, de átalakultak. -Freiburgban is jártak magyarok, pl: Benkő Ferenc Werner tanítványa volt, református pap, Nagyenyeden később tanár, Werner 2 könyvét magyarra fordítja, németet és mineralógiát tanít. -Pest is fontos központ, Piller volt a bölcsész kar vezetője, óriási ásványgyűjtemény, később az állam megvette.

-Mária Terézia egyik lánya is gyűjtött ásványokat, apja tanítgatta, ennek karbantartója volt Born Ignác. A gyűjteményt kolostarbavonulásakor Marianna a pesti egyetemnek adta el. -Mária Terézia Ratio Educationis-ában előírta miket kell az iskolákban tanítani, ehhez tankönyvek is kellettek, Piller volt az egyik ásványtan tankönyv írója, latinul írta. Born Ignác: Bécsben élt, olt alapított szabadkőművespáholyt. József császár is tagja volt a páholynak, Mozart is -XIX sz. eleje – csönd a tudományban oka a francia forradalom is, sokan áldozatul estek pl: Lavoisier -Haidinger: Bécsben megalapítja a természetbarátok társaságát, birodalom első földtani térképének megalkotása, forrásait az itt dolgozó utazók munkái, pl: Beudant, Boné, Lilienthal -Beudant: geológiai leírás Mo-ról, 1822-ben jelent meg -Boné: Balkán fsz megismerése, Kis-Ázsia geológiája, Mo-ról is írt, kéziratait az MTA-ra hagyta hogy adják ki. -2

tudományos intézet az országban, Bécs és Selmec -1847-48 Európában sok helyütt forradalom, forradalom a tudományok területén is, Haidinger intézményesítette a tudományt => Bécs, földtani intézet létrehozása. Fiókintézmények szerte a birodalomban, Magyar földtani társ -alapítója többek között: Szabó József, első elnöke Kubinyi Ágoston, Kovács Gyula az első titkár paleontológus -kiadványuk is megjelenik, később ez lesz a földtani közlöny. -Szabót Karl Peters váltja fel, ő a Bakony első leírója, utána megint Szabó a prof., talajtannal foglalkozott, az alföldi szikesekért volt felelős. Kiadott egy művet: Kontinentális és emelkedés és süllyedés címmel -Hautken Miksa – Szabó tanította, bányamérnök, vegyészetet is tanul, Nemzeti Múzeumban kurátor, folytatja mikropaleontológiai kutatásait, Olaszo-ban is dolgozott Padova környékén, eocénről kutatott. 1869-ben ő hozta létre a Magyar Királyi Földtani

Intézetet. -Hautken utódja Koch Antal: Kolozsváron egyetemi tanár, kőzettan, földtan -Lóczy Lajos: Pozsony, geológiát Zürichben a műegyetemen tanul, 3 éves ázsiai expedíció, Himalájába nem jutottak be, feldezték a transz-Himaláját, műegyetemen később állást kap, majd a Pesti egyetemen is, elkészíti a Balaton térképét, foglalkozott a B. geológiájával is, monográfia készítése: hidrológiája, növény és állatvilága, környék geológiája szerepelt benne. -Semsey Andor: földbirtokos, sok pénzt költött a természettudományokra -Nopcsa Ferenc: paleontológus, a monarchia kémje Romániában, fegyvercsempészés Albániába, Fogarasi hg, földtani térképét készíti el, albanológia tudományát megalapítja, fontos dinoszauruszkutató -Eötvös Lóránd: apja kultuszmin., külföldön tanul, fizikus lett, gravitációt vizsgálta, mérőműszer kifejlesztése, akadémia elnöke és később oktatási miniszter, Eötvös József kollégium

létrehozása