Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Magyar Nóra - A Rotapack Rt. külkereskedelmi tevékenysége, egy rendszerváltozáskor alapított családi vállalkozás napjainkban

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A Rotapack Rt. külkereskedelmi tevékenysége- egy rendszerváltozáskor alapított családi vállalkozás napjainkban Készítette: Magyar Nóra Budapest, 2005 http://www.doksihu Tartalomjegyzék: Bevezetés . 6 I. HÁTTÉR 6 1. A vállalat alapításának körülményei 6 1.1 Kisvállalkozások a kilencvenes évek elején Magyarországon 6 1.2 A RotaPack Rt kialakulása 7 2. A műanyag iparág elemzése 8 2.1 A műanyagok felhasználása és megoszlása a világ egyes térségeiben 8 2.2 A hazai műanyag-feldolgozóipar lehetőségei 9 3. Magyar Műanyagipari Szövetség 9 3.1 Az MMSz bemutatása 10 3.2 Az MMSz tevékenysége 10 4. Környezetvédelem 12 4.1 Öko-Pannon Kht 12 4.2 Törvényi szabályozás 13 II. A VÁLLALAT FELÉPÍTÉSE ÉS TERMÉKEI 14 5. A vállalat szervezeti felépítése 14 6.

Minőségpolitika 15 6.1 A minőségbiztosítási rendszer 15 6.2 Innovatív vezetés 15 6.3 Vevői reklamációk 16 7. Az informatikai támogató rendszer 17 8. Controlling 17 8.1 A controlling feladatai 17 8.2 A beszámolórendszer 18 8.3 A controller 18 8.4 A tervkészítés folyamata 19 9. A termékpaletta 20 9.1 A vállalat által gyártott és értékesített cikkcsoportok 20 9.2 A vállalat által forgalmazott áruk 21 9.21 Ragasztószalag 21 III. KÜLKERESKEDELEM 23 10. A cég output piacai 23 10.1 Konkurencia 23 10.2 Külföld 24 10.3 Belföld 25 11. Beszerzés, importtevékenység 26 11.1 Gyártósorok beszerzése 26 11.11 A géppark 26 11.12 A folyamatban lévő beruházás 26 11.2 Az alapanyag beszerzése 27 11.21 A beszállítók kiválasztása 27 11.22 A beszállítói szerződés 28 11.23 A beszállítók értékelése 29 11.24 Készletgazdálkodás (alapanyagok) 29 11.25 Konszignáció 30 11.3 Forgalmazott áruk beszerzése 30 11.31 Fóliázó

gépek 30 11.32 Agrisztreccs 31 3 http://www.doksihu 12. Az exportpiac megválasztása és kiépítése 32 12.1 Az exportpiac kiépítésének eszközei és folyamata 32 12.11 Internet 32 12.12 Szakvásárok, kiállítások 33 12.121 Foodapest 34 12.122 K Düsseldorf 34 12.13 Hirdetés 35 13. Az exportügylet előkészítése és megkötése 36 13.1 Az ajánlat 36 13.2 Árkalkuláció 36 13.21 Ajánlati ár 37 13.22 Árengedmény 37 13.3 Az áru meghatározása 38 13.4 Szállítási feltételek 38 13.41 Fuvarparitás 38 13.42 Szállítási határidő 39 13.5 Fizetési feltételek 40 13.51 A fizetés eszköze 40 13.52 A fizetés ideje 40 13.6 Alku 41 13.7 A szerződés 41 14. Az exportügylet lebonyolítása 42 14.1 A megrendelés beérkezése utáni teendők 42 14.2 Fuvarszervezés 42 14.3 Az exportügylet során használt okmányok 42 14.31 Kereskedelmi okmányok 42 14.311 Proforma számla 42 14.312 Kereskedelmi számla 43 14.313 Minőségigazoló okmány

43 14.32 Az export vámellenőrzésének okmányai 44 14.321 Egységes Vámárunyilatkozat 44 14.322 Rakományjegyzék 45 14.323 EUR1 szállítási bizonyítvány 45 14.33 Fuvarokmány 46 14.331 CMR 46 14.34 Kitárolási utasítás 46 14.4 Az exportáru okmányolásának folyamata 47 14.5 Az áru feladása utáni teendők 48 15. Végül a vevő fizet vagy mégsem? 49 16. Lehetőségek az export és az EU-ba irányuló eladások növelésére 50 16.1 RotaPack SRL 50 16.2 Termékmenedzserek 50 16.3 Nagykereskedő helyett raktár 51 16.4 Elfogadott exportőr engedély megszerzése 52 IV. JÖVŐKÉP 53 17. Új számítástechnikai rendszer bevezetése 53 17.1 GVOP 53 17.2 SAP R/3 54 18. A géppark szerkezetének átalakítása 54 19. A jövőbeni eladások 55 4 http://www.doksihu Befejezés . 56 Irodalomjegyzék . 57 MELLÉKLETEK .Hiba! A könyvjelző nem létezik 5 http://www.doksihu „Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek. Két kicsi

ugrással nem jutunk át a szakadékon.” David Lloyd George Bevezetés Dolgozatomban egy olyan Szegeden működő, csomagolástechnikával foglalkozó középvállalat kialakulását és tevékenységét mutatom be, amely 1990-ben magánvállalkozásként indult, és az elmúlt 15 év alatt 100 fős vállalattá fejlődött. Kitérek a politikai-gazdasági háttérre, valamint a vállalat üzleti sikeréhez szükséges szervezeti felépítésre. Részletesen elemzem a vállalat külkereskedelmi tevékenységét, és ismertetem az export-ügyintézés folyamatát. Végezetül néhány ötletet fogalmazok meg, amelyek véleményem szerint növelhetnék az exporteladási mutatókat. I. HÁTTÉR 1. A vállalat alapításának körülményei 1.1 Kisvállalkozások a kilencvenes évek elején Magyarországon Magyarországon a nyolcvanas évtized végétől, az 1989. január 1-jén életbe lépett gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI törvény következményeként,

robbanásszerűen megnőtt a vállalkozások száma. A rendszerváltás után az állami nagyvállalatok kft-kre, részvénytársaságokra töredeztek szét, és egyre szaporodtak az egyéni kezdeményezésű mikro- és kisvállalkozások. A vállalkozás politikai kockázata ugyan megszűnt, de az ország gazdasági növekedése helyett transzformációs visszaesés, a piacok szűkülése következett be, ami nem kedvezett a vállalkozások növekedési és fennmaradási esélyeinek. A piaci telítődés következményeként a gyors növekedés lendülete hamar mérséklődött, és a kilencvenes évek közepén megkezdődött a vállalkozások piaci szűrése, amelynek eredményeként csak a ténylegesen működő, a piaci alapjukat megtalált vállalkozások tudtak életben maradni. Ekkor a méret szerinti hierarchia közepén lévő középvállalatok köre még nem volt elég erős, és a prognózisok szerint e kör jövőbeni bővülése az „alulról szívósan felkapaszkodók

munkájának gyümölcse lesz” 1. Kopátsy Sándor szerint azonban a kisvállalkozások középvállalattá való fejlődését a kilencvenes években jó néhány tényező hátráltatta: aránytalanul nagy a munkabér után fizetendő társadalombiztosítási és egyéb járulék, a magas adóterhek mellett kevés az esély a Dr. Schmuck Ottó: Vállalkozások Magyarországon 1992-1997 ECOSTAT Időszaki közlemények I szám 8. oldal 1 6 http://www.doksihu jövedelmező vállalkozás kialakítására, a nagyvállalatok fizetőképessége pedig bizonytalan. 2 Ezért aztán azok közül, akiknek tehetségük, piacuk és pénzük is lett volna arra, hogy középvállalattá alakuljanak, sokan megálltak a kisvállalkozások szintjén. 1.2 A RotaPack Rt kialakulása Róta Tamás gépészmérnök, és felesége, aki végzettsége szerint magyar-olasz szakos középiskolai tanár, a kedvező politikai változásokat kihasználva 1990-ben magánvállalkozóként

kezdett el műanyag fóliából készült termékeket gyártani és értékesíteni. Mi adta ehhez az ötletet? Az importliberalizáció következtében Magyarországon akkoriban ugrásszerűen megnőtt például a háztartási mélyhűtők behozatala, ami maga után vonta a különböző méretű és olcsó műanyag zacskók iránti növekvő igényt, és ezek a termékek akkoriban még hiányoztak az üzletek polcairól. Ezt a piaci lehetőséget meglátva Olaszországból, az olasz nyelvtudás felhasználásával szerzeték be első gépüket, amely műanyag fóliák konfekcionálására volt alkalmas. A vállalkozás pénzügyi alapja családi örökség volt. Az ötlet jónak bizonyult. Vásárlókörük egyre nőtt, ami folyamatos kapacitásbővítést és minőségi fejlesztést tett lehetővé, így például később reklámtáskák festésére és feliratozására alkalmas kisebb berendezéseket is vásároltak. A fejlődés eredményeként 1994-ben megalakult a RótaPakk

Kft., amely már ipari fóliát is elkezdett gyártani a belföldi kereslet kielégítésére. A piac által megkövetelt folyamatos tevékenységi bővülést biztosító beruházások anyagi fedezetének megteremtése céljából a tulajdonosok 1996-ban felemelték a törzstőkét. A nagy kapacitású gépek beszerzése lehetővé tette a profilváltást: a háztartási fólia gyártását megszüntették és 2000. óta csak ipari fóliát gyártanak Ezzel párhuzamosan 2000 decemberében a zártkörű részvénytársasági formába történő átalakulás mellett döntöttek. A Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2001 március 20-án kelt végzése alapján az átalakulás bejegyzésre került A társaság a Gt 3. 206§-a alapján zártkörűen alapított és a Gt. 177 § (2) bekezdése szerint zártkörűen működő részvénytársaság 4. Ekkor már célként fogalmazódott meg az export növelése is, ezért a társaság nevét kissé megváltoztatták annak

érdekében, hogy azt a leendő külföldi partnerek könnyen megértsék. Az új név RotaPack Rt lett 2 Kopátsy Sándor: Gazdaságpolitikai úttévesztés, Privatizációs Kutatóintézet, Budapest 1993, 99. oldal A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV törvény 4 A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű alaptőkével rendelkezik, és az alaptőke szintén előre meghatározott névértékű részvényekből áll. A törvény szerint a részvénytársaság alaptőkéjének legkisebb összege 15 000 000 Ft, egy részvény névértéke pedig nem lehet kevesebb 10 000 Ft-nál. 3 7 http://www.doksihu 2. A műanyag iparág elemzése 2.1 A műanyagok felhasználása és megoszlása a világ egyes térségeiben 1. táblázat A műanyag felhasználása és megoszlása a világ egyes térségeiben 1990 és 2010 között Térség, ország 1990 2000 2001 2002 2003 2010 millió tonna Nyugat Európa 24,5 35,3 38,0

38,0 38,7 51,8 Észak-Amerika 24,9 41,9 41,1 42,9 44,0 64,8 Dél-Kelet-Ázsia (Japán nélkül) Japán 14,2 41,2 44,2 49,5 52,8 89,4 10,3 11,3 11,6 10,7 10,6 13,0 Latin-Amerika 3,4 8,3 8,5 9,1 9,7 15,5 Kelet-Európa 5,2 4,5 4,7 5,8 6,2 10,4 Afrika/Közel-Kelet 3,5 7,5 8,5 9,1 14,0 16,2 Világ összesen 86,0 150,0 155,0 165,0 176,0 261,0 Forrás: Műanyag és gumi 2004. 41 évfolyam, 1 szám Az 1. számú táblázat adataiból megállapítható, hogy a műanyagok felhasználása a világban 1990. és 2000 között 74 %-kal, mintegy másfélszeresére, 150 millió tonnára nőtt, és 2000. illetve 2010 között is közel azonos növekedés prognosztizálható 2003-ban 176 millió tonna műanyagot gyártottak, amely újabb rekordot jelent. 2000 és 2003 között 26 millió tonnás emelkedést regisztráltak, ami évente 5,5 %-os növekedést jelent, s ez pontosan megfelel az 1990. óta mért átlagos fejlődési ütemnek A földrészek

szerinti bontásban már néhány éve Ázsia a legnagyobb műanyag-felhasználó: 2003-ban az ázsiai országok – Japán nélkül – a világfelhasználás 32 %-át, Japán pedig további 6 %-ot képviselt, így ez a földrész jóval maga mögött hagyta a 25 %-os Észak- és 5,5 %-os DélAmerikát, valamint a 22 %-os Nyugat- és 3,5 %-os Kelet-Európát. Afrikában és a KözelKeleten szignifikáns növekedés figyelhető meg a felhasználásban az előző évhez képest (63%), amely azonban 2010-ig várhatóan kisebb mértékben növekszik majd a többi földrész műanyag felhasználásához képest. Magyarország potenciális piacainak, a kelet- és közép európai országoknak a műanyag felhasználása középtávon évi 4-5%-kal nő, ami a térség vállalatai növekedésének biztos alapja lehet. 8 http://www.doksihu A legfontosabb műanyag-felhasználó iparág 2002-ben a csomagolóanyag-ipar volt 38,1 %-os piaci részesedéssel. Az Európai Műanyaggyártók

Szövetségének (APME) adatai szerint a második legnagyobb felhasználást a háztartási gépek és eszközök, valamint a fogyasztási cikkek gyártása jelentette, a felhasználás 22,3 %-ával. Az építőipar a harmadik legnagyobb fogyasztó 17,6 %-kal, az elektrotechnika és az elektronika, valamint a járműipar előtt. A műanyag-felhasználás több mint felét a poliolefinek adják: a ranglista élén a polietilén szerepel 32,5 %-kal, a következő gyakori műanyag 20 %-os részesedéssel a polipropilén. A polivinilklorid (PVC) már csak 16,5 %-os részesedésű 5, ami környezetvédelmi szempontból jelentős előrelépésnek tekinthető, hiszen a klórszármazékok erősen károsítják a levegőt és a vizet. 2.2 A hazai műanyag-feldolgozóipar lehetőségei Magyarországon a műanyag termékek iránti kereslet folyamatosan nő, de az igények növekedéséből elsősorban a külföldi cégek profitálnak, mert a behozatal is folyamatosan nő, értéke közel

kétszerese az exportált termékek értékének. Emellett a hazai műanyagipar is folyamatosan fejlődik, növekedési üteme messze meghaladja a GDP növekedését 6, amelynek értékeléséhez tudnunk kell, hogy a magyarországi műanyag-feldolgozó vállalatok jelentős hányada nemzetközi tulajdonban van. Összességében hazánk, műanyag-feldolgozó iparának jelentős fejlődése ellenére is nettó importőr. Az itthon gyártott műanyag termékek 60 %-a kerül belföldön értékesítésre, és ezzel a mennyiségi igények 50 %-át képes kielégíteni 7. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a hazai műanyag-feldolgozóipar növekedési lehetőségei a felvevőképes piacok szempontjából jók, ám Uniós tagországgá válásunk okoz némi nehézséget. A csatlakozás bérszínvonal növekedést is von maga után, ami óriási teher lesz azon feldolgozók számára, akik nem tudnak váltani magasabb hozzáadott értékű termékek gyártása irányába, vagy nem tudják

költségeiket radikálisan csökkenteni. A határok megnyílását követően valamennyi Uniós tagállam műanyag-gyártója egyenlő feltételekkel rendelkező versenytársunk lett, ami csak az igazán korszerű technológiai és technikai adottságokkal rendelkező gyártók számára jelent hatalmas lehetőséget. 3. Magyar Műanyagipari Szövetség 8 Forrás: a Magyar Műanyagipari Szövetség honlapja: www.mmszhu Forrás: Műanyag és gumi 2004. 41 évfolyam, 2 szám 7 Forrás: Műanyag és gumi 2004. 41 évfolyam 2 szám 6 oldal 8 Forrás: A Magyar Műanyagipari Szövetség honlapja, www.muanyagszovhu 5 6 9 http://www.doksihu A már említett adatok szerint a műanyagipar világméretekben és Magyarországon is a nemzeti jövedelem növekedési üteménél gyorsabban fejlődik, egyre több vállalat tevékenykedik ebben a szektorban. Az Európai Unió működési rendszereihez történő integrálódásuk során a vállalatok információigénye megnő, az

érdekképviseleti tevékenység felértékelődik, és ezért szükség van egy jól működő szakmai szövetségre. Minden vállalat megbízhatóságát növeli egy ismert és elismert műanyagipari hálózathoz való tartozás. Az MMSz taglétszáma 2004 májusában 78 volt, mely tagvállalati kör a műanyag alapanyag-gyártás és a műanyag-feldolgozás 50 %-át képviseli. 3.1 Az MMSz bemutatása A RotaPack Rt. elnöke, Róta Tamás, elnökségi tag a Magyar Műanyagipari Szövetségben, amely 1991-ben alakult a Magyar Vegyipari Szövetség szakszövetségeként. A Szövetség képviseli a műanyagipar szakmai érdekeit, biztosítja a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást, folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai és külföldi fejlesztési, termelési és üzleti folyamatokat, és ezek alapján szakmai információkat nyújt a tagoknak. Feladatai hatékony elvégzése érdekében két munkabizottságot hozott létre: a Csomagolástechnikai- és

Hulladékgazdálkodási Munkabizottságot és az Oktatás Munkabizottságot. Ezeknek keretében a tagvállalatok szakemberei aktívan részt vesznek az éves munkaprogramban rögzített feladatok megoldásában. Az MMSz tagja az Európai Műanyag-feldolgozó Szövetségnek (EuPC), amelytől számos értékes információt kap az Európai Közösségen belüli eseményekről, különösen a műanyagiparra kiható törvénytervezetekről. Az MMSz ezeket az információkat továbbadja a tagvállalatok képviselőinek, közvetett kétoldalú kapcsolatot teremt a vállalatok és az EuPC, a nemzeti szövetségek és azok tagvállalatai között. Az EuPC, mint a műanyag-feldolgozók hálózata, stratégiai útmutatást nyújt a csomagolás, a szállítás, az egészség, a biztonság és környezet, a nyersanyagok és a kereskedelem területein. Különféle specializált csoportokon keresztül tartanak kapcsolatot az iparral és a versenytársakkal. Problémák esetén a Szövetségen

keresztül lehetőség nyílik a közvetlen egyeztetésre az EU Bizottságával és az Európai Parlamenttel. 3.2 Az MMSz tevékenysége − Törvényjavaslatok, jogszabálytervezetek szakmai véleményezése; − Információgyűjtés és feldolgozás, az iparág fejlődésének nyomon követése; 10 http://www.doksihu − Kooperáció hazai és nemzetközi szakmai szövetségekkel; − Kapcsolatépítés kutató, fejlesztő. minősítő intézményekkel; − Műanyagipari szakmai oktatás támogatása; − PR tevékenység, kapcsolat a sajtóval és civil szervezetekkel. 11 http://www.doksihu 4. Környezetvédelem A második világháború óta a termelés növekedésének eredményeképpen észrevehető emelkedés következett be a hulladékmennyiségben. Az energia árának zuhanása oda vezetett, hogy a fogyasztási cikkek költségében viszonylagos csökkenés állt be, és a piacon megjelentek a rövid élettartamú termékek és ezzel párhuzamosan divat lett a

„túlcsomagolás”. Az általános bőség alakította az életstílust Az utóbbi évtizedben az energia és a nyersanyag ugyan felértékelődött, de sajnos a pazarló életstílus megmaradt. Minden nemzetgazdaság jól felfogott érdeke, és az Európai Unió irányelvei között is szerepel, hogy például a nagy mennyiségű papír- és műanyag csomagolóanyagot másodnyersanyagnak tekintsük és minél nagyobb hányadát anyagában újrahasznosítsuk. Ez nem csak a környezet védelme, hanem a műanyagipar léte szempontjából is rendkívül fontos, mivel számukra a kőolaj nyersanyag, és mint tudjuk energiahordozóként való felhasználása miatt a világ olajkészletei rohamosan csökkennek. A környezettudatos vállalatok a termékeik előállításához szükséges anyagok beszerzésénél meghatározó szempontnak tekintik, hogy azok a természetbe visszakerülve ne okozhassanak károkat, ne idézhessenek elő vissza nem fordítható, környezetet szennyező

folyamatokat. Ennek szellemében a RotaPack Rt. nem használ PVC alapanyagot, hanem kizárólag polietilén granulátumot, ami környezetkímélő. Emellett a gyártás során keletkező hulladékokat az erre a célra vásárolt gépekkel maradéktalanul regranulálják, így azok újra felhasználhatóvá válnak. A vállalat tehát mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyártási hulladékot a minimálisra csökkentse, ami természetesen a költséghatékonyságot is növeli. De mi lesz az általuk gyártott csomagolóanyag további sorsa? 4.1 Öko-Pannon Kht Ennek a kérdésnek a megoldására Európában elsőként az NSZK hozott létre 1990ben egy non-profit szervezetet és a „zöld-pont” rendszert. A „zöld-pont” védjegy kizárólagos használati jogával Magyarországon az Öko-Pannon Kht. Rendelkezik, amelyet 1996-ban alapított 35 piacvezető töltő-csomagoló, illetve csomagolást gyártó nagyvállalat. A Kht a csomagolási hulladékok begyűjtésének és

hasznosításának koordinálásával piacgazdasági megoldást nyújt a csomagolási hulladékkezelés problémájára. Mára a teljes hazai csomagolás-kibocsátás 49 %-ának hasznosításáért felelős. 12 http://www.doksihu 4.2 Törvényi szabályozás A csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó első lépés az 1995. évi termékdíj törvény és Kormányrendelet volt, melynek célja az Európai Unióban előírt hasznosítási arányok fokozatos elérése. A termékdíjat a csomagolóeszköz gyártója és a csomagolt termék importőre fizette. 2003-ban módosították az 1995. évi törvényt: megemelték a termékdíjat, valamint ettől kezdve a fizetésre kötelezett már nem a csomagolás gyártója, hanem annak felhasználója, tehát a töltő-csomagoló vállalat, vagy a csomagolt termék importőre lett. A termékdíj befizetése nem jelent mentességet a hasznosítási kötelezettség alól, vagyis a kibocsátónak a kibocsátott hulladék

újrahasznosításáról is gondoskodnia kell. Korábban a hasznosítási kötelezettséget teljesítők termékdíj-mentességet élveztek, de 2004. január 1-jétől ez megszűnt, és a kötelezettnek a koordináló szervezet vállalásától függően 20 % - az Öko-Pannon esetében 15 %-os – termékdíjat is fizetnie kell. 9 Mindezek alapján a RotaPacknak tehát kétféle, törvényben meghatározott kötelezettsége van: termékdíjat kell fizetnie, illetve gondoskodnia kell az általa felhasznált csomagolóanyag meghatározott arányban történő hasznosításáról. A vállalatnak ezt a hasznosítási kötelezettségét vállalja át az Öko-Pannon Kht. az ún licencdíj fejében A műanyaggyártó vállalat is csak az általa felhasznált csomagolóanyag, vagyis a paletta, és az árut a palettához rögzítő sztreccsfólia tömegének 85 %-a után fizet az ÖkoPannon részére licencdíjat, 15 %-a után pedig termékdíjat. Az áruként eladott fólia

újrahasznosítását elősegítő pénzösszeget a vevő fizeti, amikor csomagolásként felhasználja a fóliát. Az Öko-Pannon Kht. a különböző fóliahulladékokat szétválogatja és regranulálja, hogy azokat azután ismét fel lehessen használni. Ezek a regranulátumok ugyan gyengébb minőségűek, de bizonyos termékek előállítására, mint például szemeteszsák vagy az építőiparban használt fólia, alkalmasak. Ilyen alapanyagokat a RotaPack is felhasznál 9 Magyar Országgyűlés 53/2003. számú határozata 13 http://www.doksihu II. A VÁLLALAT FELÉPÍTÉSE ÉS TERMÉKEI 5. A vállalat szervezeti felépítése A társaság székhelye Szegeden található. 2001-ben új telephelyet létesítettek Tiszaújvárosban, amikor megvásárolták a Tiszai Vegyi Kombinát Flexofol üzletágát. E felvásárlás eredményeként jutottak az Extrafol fantázianevű fólia gyártási technológiájának birtokába. A Tiszaújvárosban gyártott fólia

értékesítésével is a szegedi telephelyen foglalkoznak. A vállalkozás két tulajdonosa ma már 98 embert foglalkoztat. 10 A részvénytársaság legfőbb irányítója az igazgatótanács, amelynek a két tulajdonoson kívül még egy harmadik tagja is van. A hierarchia következő szintjén a különböző területekért felelős igazgatók állnak. A gazdasági igazgató kíséri figyelemmel a vállalat pénzügyi helyzetét, munkatársai a főkönyvelő, a könyvelők és a banki ügyintézők, továbbá neki tartozik beszámolási kötelezettséggel a humánpolitikai vezető, a raktárvezető és a rendszergazda. A termelési igazgató felügyeli az üzemvezetők, és rajtuk keresztül a műszakvezetők munkáját valamint a 60 alkalmazottból álló fizikai állományt, akik közvetlenül a gépek mellett dolgoznak. Rajtuk kívül a szállítmányozási vezető és az anyagbeszerző is vele tartja a közvetlen kapcsolatot. A kereskedelmi igazgató ellenőrzése alá tartozik

a három belföldi- és a két exportértékesítő, valamint a három termékmenedzser, akiknek az ország különböző területein lévő potenciális és meglévő ügyfelek látogatása a feladata. A szervezeti hierarchiában a controlling- illetve a minőségirányítási vezető az igazgatókkal azonos szinten helyezkedik el, jelezve ezzel e két terület fontosságát. Az ő munkájukat kettő, illetve három ember segíti. 10 1. számú melléklet: Szervezeti ábra 14 http://www.doksihu 6. Minőségpolitika A vállalat Minőségpolitikájával 11 szembeni elvárás, hogy a vezetőség fogalmazza meg, legyen rövid, tömör és mindenki számára érthető. Minden dolgozó számára fontos, hogy tudja, mi a dolga, mi a szervezetben elfoglalt szerepe, a célok megfogalmazása a tulajdonosok részéről pontos és egyértelmű. Az iránymutatásokban jövőképalkotó és menetelő vezetői stílus mutatkozik meg, mivel minden stratégiai döntés, terv előkészítésében

az érintettek, mint résztvevők, hangot adhatnak véleményüknek. A végleges döntést a vezetők világosan, érthetően ismertetik az érintettekkel. A tervek nagyra törők, a célok kihívóak, amelyek felvillanyozzák, lelkesítik a végrehajtó csapatot. 6.1 A minőségbiztosítási rendszer A cég 1998 júliusáig folyamatosan vezette be és az ÉMI TÜV Bayern által szinte hiba nélkül auditáltatta a DIN EN ISO 9001: 2000 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszerét. Ennek szükségességét a folyamatosan reprodukálható minőség, az egyre magasabb szintű vevői elvárások, valamint a közelgő Európai Uniós csatlakozásunk indokolták. A kialakított minőségbiztosítási folyamatellenőrzés egyrészt a modern számítógép vezérlésű gépi berendezések önálló minőségkontrollján, másrészt a minőségbiztosítással párhuzamosan fejlesztett speciális számítógépes rendszeren alapszik. A vezetőség számára a szabvány sok rendszerbeli

és működésbeli hiányosságot feltár, jelentős piaci előnyöket biztosít, valamint garanciát jelent a folyamatos fejlődéshez. A minőségügyi vezető munkáját lényegesen megkönnyíti a tulajdonosok folyamatorientált szemlélete, mert ez az érték az igazi minőségjavítás alapja. Ennek megfelelően a hibák elemzésekor nem csak a konkrét esetet, hanem az egész folyamatot, a rendszert vizsgálják. Az elemzés után a leglényegesebb megelőző intézkedés a műszaki szabályozás, illetve az emberi hibák kiküszöbölése. 6.2 Innovatív vezetés Az innováció szakmai elképzelésen, koncepción alapuló folyamatos változtatás. A változás megtervezése vezetői kvalitást, az elméleti szakmai felkészültségen túl nagyon jó lényeglátó képességeket is igényel. A célok meghatározása a belső adottságok alapján történik. A hangsúly a termelékenység növekedésén van, a fejlesztések műszaki-technológiai irányultságúak A 11 2.

számú melléklet 15 http://www.doksihu célok meghatározását a tervezés és a konkrét programok kidolgozása, majd megvalósítása követi, mely során kulcs fontosságú a határidő kijelölése és a nyomon követhetőség. 6.3 Vevői reklamációk A vállalat sikeres működése a vevői igények minél magasabb szinten való kielégítésén alapszik. A költségek megtérüléséhez elengedhetetlen a legyártott áruk eladása, ezért az elmúlt években lényeges célként fogalmazódott meg a vevői reklamációk számának csökkentése. Az előrelépést a minőségi termékgyártásban a vevői elégedettség igazolta. Az 3. számú melléklet grafikonjain jól látható, hogy a reklamációs esetek és a számlakorrekciók 2003 óta a felükre csökkentek, s e téren további javulás várható. A vevők által feltárt hibák két terület, a gyártás és az értékesítés között kb. 50-50 százalékos arányban oszlanak meg, tehát csak minden második

reklamáció kapcsolatos a minőséggel. Értékesítési hiba lehet például a felülszámlázás, vagy a terméknév elírása. A grafikonon az is látszik, hogy a jóváírások száma sokkal nagyobb, mint a beérkezett reklamációké. Ez azzal magyarázható, hogy a vevők utólagosan gyakran kérnek árengedményt, például a hirtelen piaci ár zuhanások miatt, s mint látható a RotaPack gyakran eleget tesz a kéréseknek. Ezek az esetek természetesen reklamációkként nem tarthatók számon A reklamációk számának csökkentése azért is fontos cél, mert a sok váratlan jóváírás következményeként az üzleti kalkulációk megalapozottsága és megbízhatósága kerül veszélybe. Egy-egy reklamáció beérkezésekor a minőségügyi vezető pontosan megvizsgálja a hiba okát, s ezzel együtt kideríti, ki a felelős. Döntés születik arról, jogos volt-e a reklamáció, s ha igen, milyen formában kártalanítsák a vevőt (árengedmény, csere, részleges

csere, jóváírás, visszaszállítás és jóváírás), valamint arról, hogy mi legyen a nem-megfelelő termék további sorsa. A vevői reklamációk kivizsgálásáról pontos jegyzőkönyv 12 készül. 12 4. sz melléklet: Vevői reklamáció kivizsgálási jegyzőkönyv 16 http://www.doksihu 7. Az informatikai támogató rendszer A vállalat fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb igény mutatkozott egy átfogó informatikai támogató rendszer iránt, amely leegyszerűsíti és felgyorsítja a vállalat részterületei közti kommunikációt, lerövidíti az egyes munkafázisokra fordítandó időt, és ezáltal növeli a hatékonyságot. A RotaPack Rt. saját programozói 2000-ben kezdték el kifejleszteni és folyamatosan bevezetni a C.IS-t (Complete Information System), amelynek a komplett változatát a vállalat 2003-tól használja. Ez a rendszer, a manapság rendkívül népszerű SAP-hez hasonlóan, a vállalat ügyintézésével kapcsolatos minden adatot,

információt integráltan, egy adatbázisban kezel. A program gondoskodik arról, hogy alapfelállásban egyik alkalmazottnak se legyen jogosultsága megtekinteni semmilyen – a napi munkáján túlmutató – adatot. A CIS nyolc különböző modult foglal magában: beszerzés, gyártás, raktározás, értékesítés, pénzügy, humán erőforrás, vezetői információk, controlling. 8. Controlling Néhány évvel ezelőtt a vállalatnál még nem volt önálló controlling részleg, ezért az egyes feladatkörök vezetői munkájukról saját maguk szolgáltattak adatokat a vezetőség részére. Négy évvel ezelőtt azonban, az új számítógépes információellátási rendszer kiépítésével párhuzamosan létrejöhetett egy önálló controlling csapat, amely azóta is informálja a menedzsmentet a vállalati folyamatokról. A tervezési folyamatban és az információellátásban betöltött szerepe miatt a controllingot közvetlenül a vállalatvezetéshez

rendelték 13, ám tevékenységük valójában kiterjed a hierarchia minden szintjére és a vállalkozás minden területére. 8.1 A controlling feladatai A controlling valójában olyan átfogó irányítási eszköz, amelynek az ellenőrzésen túlmenően feladatkörébe tartozik a tervezés és az információellátás is. Mivel nem létezik olyan egységes controlling-rendszer, amely minden vállalat számára egyaránt optimális, ezért a RotaPacknál négy évvel ezelőtt az újonnan kinevezett controlling vezető feladata volt megtervezni azt a jövőorientált beszámolórendszert, amelynek alapján a menedzsment a vállalati eredményre tekintettel tervezhet és ellenőrizhet. Az így kialakított rendszernek illeszkednie kellett a vállalatspecifikus 13 1. számú melléklet: Szervezeti ábra 17 http://www.doksihu tényezőkhöz: a tevékenységi körhöz, a technológiához, a vállalati mérethez, a vállalati szervezethez valamint a vezetési stílushoz. 8.2 A

beszámolórendszer A beszámolórendszer rendszeres és ad hoc jelentésekből áll. A vezetőség számára minden reggel készül napi jelentés, melyben értesülhetnek az előző napi termelésről, értékesítésről, kintlévőségekről, a határidőn túli vevőtartozásokról, illetve a reklamációkról. A napi jelentésnél sokkal részletesebb információt nyújt a tíznaponta készülő ún. dekád beszámoló, amelyben az előbb említett területek kiegészülnek a humán erőforrással, a pénzüggyel illetve a készletgazdálkodással. Ez egy 15-20 diás prezentáció, amely a rendszeres értekezletek alkalmával visszacsatolásként szolgál arról, hogy a célokhoz vezető úton éppen hol tart a vállalat. Az ilyen rendszeres beszámolók tehát figyelembe veszik a felelősségi területek információs szükségletét, cselekvést váltanak ki, szükségessé teszik az akciókat, vagyis az irányítást. Az ad hoc jelentések adattartalma ezekkel szemben egy-egy

aktuális esemény, illetve szituáció által felvetődő kérdésekre ad gyors választ. Ezek elkészítésére irányuló kezdeményezés a controllingtól éppúgy indulhat, mint a felső menedzsmenttől vagy a szakterületektől. A beszámolók és jelentések egyik lényeges része a tényadatok és az előírt mutatók összevetése (terv-tény összehasonlítás), valamint az eltérések elemzése. Ezekből vezethetők le a későbbi intézkedési javaslatok. A tervadatok megállapítása éves szinten, havi bontásban történik bázis alapú tervezéssel, vagyis a következő év tervadatai az azt megelőző év tényadatai alapján, a vállalkozási célkitűzésekkel összhangban készülnek. 8.3 A controller A controller szerepe a tervezésen belül a résztervek koordinálásában és az együttes tervezési folyamat szervezésében rejlik. Tehát normál esetben saját maga nem tervez és nem ellenőriz, mindezt a menedzsment végzi. Elengedhetetlen azonban, hogy a

controllingon dolgozók átfogó közgazdasági, számviteli, számítástechnikai és szervezési ismeretekkel rendelkezzenek, hiszen a tartalmi tervezésben és az adatelemzésben csak ekkor tudnak hatékonyan részt venni. Hozzáértésükhöz saját maguk ellenőrzésekor is szükségük van, hiszen az adathalmazokkal való munka során nagy a hibalehetőségek száma, ugyanakkor az általuk készített adattáblákban szereplő számok pontossága elsőrendű fontossággal bír. 18 http://www.doksihu 8.4 A tervkészítés folyamata A tervezés során a tervkészítés időpontjában adott információk segítségével a controller megkísérel megfelelő teljesítménymércét meghatározni a vállalkozás számára. A tervezéskor tehát adott információs helyzetből indul ki, de a tervkészítéssel párhuzamosan arra is összpontosít, hogy a számítógépes információellátási rendszerben lévő információállományt hogyan tudná javítani, mivel tudná

kiegészíteni. Ezután következhet a terv-tény összehasonlítás: a tervadatokat összehasonlítja a ténylegesen realizált értékekkel. Ennek következményeként válik szükségszerűvé az okok felderítése, a hibák kijavítása vagy a korrekciós intézkedések elfogadása. A körforgást a 2 ábra szemlélteti. A teljesítménymérce meghatározása (tervezés) Terv-tény összehasonlítás Alapelv: az eltérés nem terhelő bizonyíték, hanem meghozandó intézkedések kiindulópontja Eltérések korrigálása, ellenintézkedések 2. ábra forrás: Horváth & Partners: Controlling (Út egy hatékony controlling-rendszerhez) KJK-KERSZÖVF Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2003 19 http://www.doksihu 9. A termékpaletta 9.1 A vállalat által gyártott és értékesített cikkcsoportok − Extrafol − Sztreccsfólia: Gépi sztreccsfólia Kézi sztreccsfólia − Zsugorfólia: Síkfólia Fólia tömlő − Fólialap − Zsák A vállalat 2001-től gyártja az

EXTRAFOL márkanevű, két irányban nyújtott poliolefin alapanyagú, hőre zsugorítható fóliákat. A fólia egyaránt alkalmas élelmiszeripari és nem élelmiszeripari termékek egyedi és gyűjtőcsomagolására, például kozmetikai cikkek, játékok, nyomdaipari termékek, édesipari termékek és háztartási cikkek csomagolására. A világszínvonalú technológia eredménye a fóliák tökéletesen kiegyensúlyozott hossz- és keresztirányú zsugorodása, a kiváló optikai jellemzők, az üvegszerű átlátszóság. A különlegesen jó mechanikai tulajdonságok lehetővé teszik a legkülönbözőbb formájú termékek csomagolását egyetlen csomagolóanyag felhasználásával. Az ellenőrizhető zsugorodás biztosítja a tökéletes formakövetést, amellyel megoldható a bonyolult alakú, könnyen deformálható, kényes termékek biztonságos védelme egészen a felhasználás pillanatáig. Átlátszóságuk miatt az áru előnyös tulajdonságai jól

érvényesülnek. Az árukínáló funkciót a csomagolófóliák maximálisan teljesítik. Az Extrafol fóliák oxigénzáró képessége a három rétegnek köszönhetően jelentősen nagyobb, mint a hagyományos egyrétegű fóliáké. A könnyű gépi feldolgozhatóság és a fóliák gazdaságossága minden tekintetben optimálissá teszi használatukat. Az alacsony hőmérsékleten kiválóan hegeszthető és zsugorítható, víztisztán csillogó fólia felhasználási területe csaknem azonos a PVC zsugorfóliáéval, ám annál jóval olcsóbb, és nem utolsó sorban kevésbé környezetszennyező. A rögzítésre alkalmas fóliák egyik típusa a polietilén alapanyagú SZTRECCSFÓLIA. Jellemzője, hogy a belső oldalán tapad, nyújtható és rugalmas Felhasználható egységrakatok csomagolására, raklapos áruk rögzítésére. Kétféle kivitelben készül: gépi és kézi felhasználásra. 20 http://www.doksihu A rögzítésre alkalmas fóliák

másik típusa a szintén polietilénből készült ZSUGORFÓLIA ipari felhasználásra. Ezek a termékek hő hatására zsugorodnak, a csomagolt termékekre ráfeszülnek, kihűlés után pedig megtartják zsugorodott méretüket. Az ilyen típusú fóliák a kis egységcsomagoktól a raklapnyi egységekig minden olyan termék csomagolására alkalmasak, amelyek hőlégfúvóval, vagy hőalagútban zsugorfóliázva egymáshoz rögzíthetőek és a fólia zsugorodási hőmérsékletét a csomagolandó termék károsodás nélkül elviseli. A zsugorfóliák felhasználási területe roppant széleskörű. Használják a háztartásvegyiparban, az üdítőiparban, a konzerviparban, a papíriparban, valamint az építőipar területén is. A zsugorfóliák főbb típusai a síkfóliák, a féltömlők és a tömlők. Minden termék többféle szélességben és vastagságban készül. A FÓLIALAP használata olyan áruk csomagolásakor célszerű, amelyeknél nagy a

raklapon történő elmozdulás veszélye. Ezek a fóliák kiváló tapadási felülettel rendelkeznek, hogy a raklap és az áru közé helyezve meggátolják az elmozdulást, amely főként a gépi csomagolási folyamat során fordulhat elő. A ZSÁKOK többféle színben és méretben készülnek. Leglényegesebb jellemzőjük a vastagságuk, hiszen ettől függ az erősségük. 9.2 A vállalat által forgalmazott áruk − Fóliázó gépek − Agrisztreccs − Ragasztószalag A fóliázó gépeket és az Agrisztreccset a vállalat külföldről szerzi be és belföldön továbbértékesíti, ezekről a termékekről bővebben írok a külkereskedelemi tevékenység tárgyalásánál, a 11.3 fejezetben 9.21 Ragasztószalag A vállalat 2000-ben vágott bele a ragasztószalag gyártásába, de hamar rájött arra, hogy ez egy nagyon „kényes” termék. A versenyképes minőség eléréséhez komoly szakmai tapasztalatra lenne szükség, ám a ragasztószalag gyártási

technológiája merőben különbözik a fóliáétól. A meglévő egyetlen gép sem volt elegendő a gazdaságos szérianagyság eléréséhez. A vezetőségnek döntenie kellett, hogy vagy pénzt és energiát fektet a gyártás tökéletesítésébe, vagy túlad a berendezésen. Az utóbbi mellett döntött, és konszignációs rendszerben más ragasztószalag-gyártók termékeit kezdte forgalmazni. E rendszer lényege, hogy a RotaPack mint bizományos jár 21 http://www.doksihu el, s a nála tárolt konszignációs raktárkészlet az értékesítésig a megbízó tulajdonában marad 14. Kevés olyan ügyfele van a RotaPacknak, aki kizárólag ragasztószalagot rendel a vállalattól. Ez a termék általában nagyobb fólia-megrendelések mellé társul, ezért az sem vezetett a ragasztószalag vásárlóinak elvesztéséhez, hogy a termék egységára a konszignációs forgalmazás bevezetésével egy kicsivel megemelkedett. Ezzel a megoldással tehát a vállalat meg tudta

tartani, sőt jobb minőségű termékekkel tudta kiszolgálni a már kialakult vevőkörét. Mindazonáltal a ragasztószalag nem járul hozzá jelentős mértékben a vállalat éves forgalmához. 2003–ban ebből a cikkcsoportból az exportértékesítés is csak az összes eladás 12 %-át tette ki. 14 A konszignációs szerződés előnyeiről ld. még 1125 fejezet 22 http://www.doksihu III. KÜLKERESKEDELEM 10. A cég output piacai 10.1 Konkurencia A vállalat megalakulása óta a folyamatosan bővülő gyártási kapacitás és termelés megfelelő alapot biztosított az értékesítési volumen és ezzel együtt a piaci részesedés növelésére is. A technológia korszerűsége nemcsak minőségben, hanem az árak tekintetében is előnyt biztosított a versenytársakkal szemben. A folyamatos fejlesztések eredményeképpen a cég a sztreccsfólia gyártásban Magyarországon piacvezetővé vált, az Extrafol gyártásában pedig egész Közép-Európában

egyedülálló. Az 1. számú diagram szemlélteti, hogy kezdetben a vállalat elsődleges célja a megtermelt áruk belföldön történő értékesítése volt, ugyanis a magyarországi piaci viszonyok között magasabb eladási árat tudtak elérni. Minimális mennyiségű export már ekkor is volt, de ezen a téren jelentősebb mértékű fejlődés csak 2000-ben következett be. Az exporteladások növelését két tényező indokolta: egyrészt ekkorra Magyarországon is megszaporodtak a fóliával foglalkozó vállalatok, tehát megnőtt a konkurencia, másrészt pedig a beruházásoknak és a termelés további racionalizálásának következtében a RotaPack Rt. termelési kapacitása az eddigi növekedési ütemhez hasonlóan tovább bővült 1. számú diagram A RotaPack értékesítésből származó árbevétele 1995-2004 Árbevétel 1995-2004 E Ft 4000000 3500000 3000000 2500000 export 2000000 belföld 1500000 1000000 500000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

2003 2004 23 http://www.doksihu Az exportértékesítés tehát a külföldön elérhető alacsonyabb árak miatt „szükséges rosszként” indult, de azóta már a vállalat árbevételének egyre nagyobb részét teszi ki. A vezetőség egyre fontosabbnak tartja az export részarányának növelését, hiszen a mutatók szerint a belföldi eladási volumen évek óta stagnál, ugyanakkor a termelés várhatóan még tovább nő. A legfrissebb adatok szerint 2005 első negyedévében már az exportbevétel az összes bevétel 40 %-át teszi ki. A külföldi, valamint az uniós piacokon rendkívül éles a verseny az ár és a minőség tekintetében. A fóliagyártás terén nagyhatalomnak számító Olaszország és Németország óriási gyártókapacitásuk révén uralják a nyugati piacokat, így abban a régióban a magyar vállalatok gyakorlatilag nem tudnak érvényesülni. A kelet-közép európai térségben viszont a nyugati gyártókkal szemben a RotaPack nagy

előnye a partnerekhez való földrajzi közelség, amely elsősorban az alacsonyabb fuvarozási költségekben mutatkozik meg, tehát árcsökkentő tényező. 10.2 Külföld A fent említett okok miatt az export értékesítés irányai: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország, Szlovénia, Litvánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró, Oroszország valamint Ausztria. 2004. május 1-je után a közös kereskedelempolitika jegyében Magyarország részesévé vált mindazoknak a kereskedelmi szerződéseknek, megállapodásoknak, amelyeket az Európai Unió kötött más országokkal. Magyar-román viszonylatban megszűnt ugyan a CEFTA szerinti kereskedelmi kapcsolatrendszer Magyarország és Románia között, de rögtön helyébe lépett az Európai Unió és Románia közötti társulási megállapodás, amely lehetővé tette az ipari áruknál ugyanazt a vámmentes exportot (és importot), ami addig érvényesült. Szerbia-Montenegró esetében

már lényeges változás következett be, mert a vele kötött szabadkereskedelmi megállapodásunk megszűnt, és az EU és Szerbia-Montenegró között nincs hatályos kétoldalú szerződés a preferenciális kereskedelmi kapcsolatokról. Ezért tavalyóta ők 10 %-os vámot fizetnek a RotaPack műanyag-fóliái után. Ilyen 10 %-os vámteherrel kell számolniuk a boszniai importőröknek is. A RotaPack Rt.-nél exportra főként a nagy szériában gyártott termékek kerülnek: a kézi- és gépi sztreccsfólia, valamint az Extrafol. Ezek megoszlása az exporton belül 2004ben a következő volt: 26 %, 57 %, 17 % Kisebb tételekben egyéb cikkfajtákat is exportálnak, de ezek mennyisége nem számottevő. A külföldi végfelhasználókhoz 24 http://www.doksihu nagyrészt nagykereskedőkön keresztül jutnak el a vállalat termékei. E disztribúciós csatorna igénybevételét a gazdaságosabb szállítás indokolja, valamint az, hogy a külföldi nagykereskedő jobban

ismeri az adott régió felvevőpiacát, igényeit. További előnye lehet egy jól kiépített kapcsolatnak, hogy a nagykereskedő információkkal szolgálhat a piaci lehetőségekről, egy esetleges új konkurens megjelenéséről. 10.3 Belföld A fejlődő külkereskedelmi kapcsolatok ellenére a cég körülbelül 600 belföldi vevővel áll kapcsolatban. A belföldi árbevétel 40 %-át 19 kiemelt, konzervgyártással, építőiparral, cukorgyártással foglalkozó vállalat adja, a többi partner pedig nagyrészt mikro- illetve kisvállalkozás. Belföldön, az évek óta rugalmasan működő értékesítési hálózatnak és a piaci ismeretnek köszönhetően, főként a gyártói értékesítés a jellemző, vagyis a vállalat a végfelhasználókkal áll kapcsolatban. A szegedi irodában dolgozó értékesítők munkáját három termékmenedzser segíti, akik a felhasználók közvetlen kiszolgálói. Lényeges szerepük van a termékek megismertetésében, illetve a vevők

igényeinek közvetítésében. A RotaPack Rt., partnereinek éves keretszerződés formájában igényeikhez legjobban alkalmazkodó szállítási feltételeket ajánl, a havi egyszeri szállítástól a just-intime megoldásig. Az átlagos fizetési futamidő 15-90 nap. A hazai cégek fizetési moráljára azonban jellemző a gyakori határidőn túli számlarendezés, ami az eladó vállalatnál likviditási problémákat, illetve forgóeszközökkel kapcsolatos tervezési nehézségeket okozhat. A RotaPack is a belföldi értékesítésből származó kintlévőségeinek átlagosan 15 %-át csak határidőn túl tudja behajtani. 25 http://www.doksihu 11. Beszerzés, importtevékenység 11.1 Gyártósorok beszerzése 11.11 A géppark Már többször utaltam rá, hogy a vállalat menedzsmentje fontosnak tartja a folyamatos kapacitásnövelést és ezzel egyidejűleg az innovációt, amihez szükséges a meglévő géppark bővítése. Nem véletlen, hogy az európai

fóliagyártás terén Olaszország tölti be a piacvezető pozíciót, hiszen rendkívül jó technológiájú gépek állnak rendelkezésükre, ezért versenyképességének megtartása érdekében a RotaPack Rt. is innen szerzi be a legtöbb gépet. Jelenleg 18 különböző méretű és funkciójú gép van a vállalat tulajdonában, amelyek közül mindössze egyetlen származik Nagy-Britanniából, a többi mind Olaszországból. Ezek a berendezések is, mint minden gép rendszeres karbantartást igényelnek, illetve időnként javításra szorulnak. A munkálatok megszervezésében, a gyártó vállalattal való kapcsolattartásban alapvető fontosságú Róta Tamásné olasz nyelvtudása. Egy-egy modern technológiájú gép beszerzése rendkívül nagy beruházás, ezért a vezetőség minden lehetőséget kihasznál, hogy a gépvásárlásokhoz pályázatok útján támogatáshoz jusson. A jelenleg meglévő legújabb gyártógép beszerzéséhez a Széchenyi Terv keretében

kiírt pályázat elnyerése adott lehetőséget 2002-ben. 11.12 A folyamatban lévő beruházás 2004-ben az Európai Unió által is támogatott Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának keretében újabb támogatást kapott a vállalat egy rendkívül korszerű technológiájú, nagy kapacitású gyártósor beszerzéséhez. Ez a gép több százmillió forintba kerül, finanszírozásához egyéb források bevonására is szükség van, ezért a RotaPack Rt. rövid- és hosszú távú deviza- illetve forint alapú hiteleket is felvesz A gépet természetesen Olaszországból szerzik be, és a szerződés szerint exportőr 2005 végén szállít. Mivel az előbb említett gépbeszerzési ügylet során hatalmas összegek forognak kockán, mindkét fél igyekszik kockázatát a minimálisra csökkenteni. Mindketten bankgaranciát vesznek igénybe a másik fél nem szerződésszerű teljesítésének kockázata kivédése érdekében. Az RotaPack

teljesítési garanciát vesz igénybe, amely az exportőr 26 http://www.doksihu áruszállításának biztosítéka, az exportőr pedig minden bizonnyal vételárgaranciát, amely a vételár megfizetésére vonatkozó igényének biztosítására szolgál. A RotaPack részéről a garancia kötése mellett szól az is, hogy bár a gép szállítása csak 2005 végén esedékes, az előleget már januárban ki kellett fizetnie, ami nem kevesebb, mint a teljes vételár 20 %-a. A vételár következő részleteit a szállításkor, a sikeres üzembe helyezéskor (amely általában egy-másfél hónapot vesz igénybe), illetve pár hónappal az üzembe helyezés után kell átutalni. A gépet kisebb-nagyobb darabokban, közúton szállítják Magyarországra, amelyhez egyszerre három kamion szükséges. A szerződés szerint a fuvar megszervezése a RotaPack feladata (EXW), így természetesen ő gondoskodik a széles kockázati körre fedezetet nyújtó szállítmánybiztosítás

megkötéséről is. A vevőnek érdeke, hogy az eladó, az üzembe helyezés után minél szélesebb körű szervizszolgáltatást nyújtson, és termékére hosszú időre vállaljon garanciát. A RotaPack Rt. tapasztalatai szerint az olasz vállalatok szervizelési hajlandóságával nincs probléma, ám garanciavállalásuk, a beszerzés értékének nagyságához képest, igen rövid, mindössze egy év. 11.2 Az alapanyag beszerzése A vállalat alapanyagigénye több száz tonna havonta, ezért több nagy európai, főleg olasz, fólia-alapanyaggyártó céggel is kapcsolatban áll. A legfőbb alapanyag, a polietilén granulátum mellett, a fóliagyártáshoz kisebb mennyiségben szükség van még különböző segédanyagokra is: mesterkeverék, antioxidáns, színezőanyagok, amelyeket főleg Magyarországról szerez be a vállalat, csakúgy, mint a tekercsek vázául szolgáló csévét. 11.21 A beszállítók kiválasztása A beszállítók kiválasztásánál döntő

tényező a minőség és a gazdaságosság. Kis hozzáadott értékű termék gyártásáról van szó, tehát az alapanyag minél alacsonyabb ára elsődleges szempont, ám a mérlegeléskor a minőséget is célszerű vele azonos szintre helyezni, hiszen rossz alapanyagból nem lehet jó végterméket előállítani. Egy kevésbé jó minőségű granulátum nagy tételben való beszerzése nagy veszteségeket okozhat. A vállalat nem rendelkezik olyan műszerrel, mellyel az alapanyag tulajdonságait mérhetné, így az esetleges minőségi hiányosságok csak a gyártás valamely fázisában mutatkoznak meg. Az így legyártott, nem megfelelő minőségű fóliák ugyan nem kerülnek eladásra, a cég hírneve nem kerül veszélybe, ám az alapanyagot pótolni kell, ami időigényes lehet és esetlegesen a gyártás időszakos leállásához is vezethet. A gyártás alapanyaghiányból 27 http://www.doksihu adódó leállása nem csak pillanatnyi bevételkiesést von maga

után. Ha a megrendeléseket a cég nem tudja időben teljesíteni, az vevői bizalmatlansághoz vezet, hosszabb távon pedig a megrendelések számának csökkenéséhez és az ügyfelek elvesztéséhez. Az alapanyag-granulátum beszállítóinak megválasztásakor a költségmegtakarításon és a minőségügyi szempontokon kívül a szállítás megbízhatóságát is feltétlenül figyelembe kell venni. Természetesen nem elhanyagolható kritériumok a fizetési mód és határidő, a valutanem, az árengedmények valamint a fuvarparitás sem, de a már említett okok miatt a RotaPack esetében talán másodlagos tényezőkként vehetők figyelembe. Az adalékanyagok magyarországi beszállítóinak kiválasztásánál is hasonló a kritériumrendszer. 11.22 A beszállítói szerződés A külföldi beszállítókkal a vállalat éves keretszerződést köt, amely a későbbiekben felgyorsítja az adásvételt és leegyszerűsíti az adminisztrációs teendőket. E

keretszerződések szerint: − A fizetési mód: átutalás; − A fizetési határidő: 60-90 nap; − A fizetés valutája: az euró; − A fuvarparitás pedig: DDU Szeged. A rendelési mennyiséget illetően a felek meghatároznak egy minimális éves, esetenként havi szintet. Ezzel mindketten kötelezettséget vállalnak: a vevő a vásárlásra, az eladó a szállításra. A RotaPack a minimális mennyiségnél kevesebbet nem, de többet természetesen rendelhet. Ebben az esetben a beszállító gyártókapacitása szabhat határt a rendelési mennyiségnek. A RotaPack beszállítókkal kötött szerződéseiben az ütemezés szerinti és rendelés alapján történő szállítás is előfordul. Az ütemezett szállítás sem azt jelenti azonban, hogy a mennyiséget is előre meg kellene állapítani: azt minden egyes adásvételi szerződésben külön feltüntetik. A granulátumok beszerzési árai a kőolaj világpiaci árának ingadozásait követik, ezért az a

leggyakoribb, hogy a felek az ár vonatkozásában a tőzsdei jegyzést veszik alapul. A RotaPack keretszerződéseiben a frankfurti tőzsde jegyzései az irányadók E módszer alkalmazásával a vevő tehát kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben szereplő éves mennyiséget lehívja, függetlenül attól, hogy az olajárak esetleg jócskán megnövekednek. A beszállítók ezután havi árlejelentést küldenek, amelyek a vevő részére kötelezőek. Olyan beszállító is akad, aki a keretszerződésben előre meghatározott fix áron 28 http://www.doksihu adja az alapanyagot egész évben. E módozat alkalmazásakor mindkét fél számára nagy a kockázat, míg az előző esetben inkább a vevő vállalja a rizikót. Az alapanyagok világpiaci árának követésében nagy segítséget nyújtanak a PLATTS árelemzései. A PLATTS a leghitelesebb információforrás az energiaiparról, amely a műanyag-alapanyagok nagy forgalmazóinak üzletkötései alapján is

készít árelemzéseket. Ezek az árinformációk megrendelhetők, ismertek és elfogadottak. Az elmúlt három év alapanyagár-ingadozásait az 5. számú melléklet szemlélteti 11.23 A beszállítók értékelése A vállalat összes beszállítójáról, a legkisebbtől a legnagyobbig, minden évben írásos értékelést készít a beszerzési és szállítmányozási vezető. Ezek az értékelések megkönnyítik a döntést, hogy továbbra is érdemes-e tőlük beszerezni, vagy előnyösebb inkább más beszállítókat keresni. Az Értékelő táblázat 15 a következő minősítési szempontokat veszi figyelembe (eltérő súlyozással): a beszállító rendelkezik-e ISO minősítéssel; milyen a termék minősége; mellékel-e minőségi tanúsítványt; tartja-e a szállítási határidőket; milyen a termék árszínvonala; milyenek a fizetési feltételek; egyértelmű-e a termék jelölése, azonosíthatósága; és végül megfelelő-e a termék csomagolása. 11.24

Készletgazdálkodás (alapanyagok) A vállalat nyilvánvaló célja, hogy a termelés zavartalansága érdekében az alapanyag-ellátás menete zavartalan legyen. Az átgondolt készletgazdálkodás ennek elérésében segíthet. A RotaPacknál az alapanyagok és segédanyagok rendelése raktárkészlet-függő. A készletszint sohasem csökkenhet egy előre meghatározott legkisebb érték, vagyis a minimális készletszint alá. Erre a biztonsági készletre azért van szükség, mert ingadozhat a termelés alakulása, és szeszélyesen változhatnak a vevők igényei is. A készletek alakulásának szemmel tartása a logisztikus feladata, akinek munkáját a vállalat számítástechnikai információs rendszere nagyban megkönnyíti, hiszen itt átfogó, naprakész adatok állnak rendelkezésére a készletszintekről. Az alapanyag-rendelések mennyiségének megállapítása a beszállítókkal kötött keretszerződések, a vevők megrendelései, valamint a beszerzési árakkal

kapcsolatos várakozások (a tőzsdei információk) alapján történnek. Természetesen maximális készletszint meghatározása is szükséges, hiszen a raktár befogadóképességét is figyelembe kell venni. 15 6. számú melléklet 29 http://www.doksihu Az alapanyagokat különböző méretű zsákokban kapják és tárolják, és bár a készletek felhasználása alapjában véve FIFO (first in - first out) rendszerben működik, az anyagmozgatás költséges mivolta miatt azt is figyelembe veszik, hogy az adott gyártási mennyiséghez melyik „egységcsomag” nagysága illeszkedik a legjobban. E módszer hátránya azonban, hogy elősegíti a „koros” (vagyis a hosszú ideje raktáron tárolt és ezért minőségi romlással fenyegetett) készletek felhalmozódását. Emiatt a készletgazdálkodás hatékonyságát a vállalat vezetői folyamatosan ellenőrzik a controlling részleg által készítette beszámolók alapján, annak érdekében, hogy az elfekvő

készletek mihamarabb felhasználásra kerüljenek. 11.25 Konszignáció A cég raktára konszignációs raktárként is üzemel, hiszen több beszállítóval konszignációs szerződést kötött. Ezek a beszállítók termékeiket (műanyag-alapanyagokat) a RotaPacknál raktározzák, és amit a cég a gyártáshoz felhasznál, azt utólag egy előre meghatározott áron kifizeti az adott beszállítónak. A vállalat szempontjából az ilyen ügyleteknek nagy előnye az, hogy az alapanyag nagy tételben áll rendelkezésre, tehát hosszú időre biztosított, a vételár előre meghatározott, tehát kalkulálható, illetve a fizetés utólagos, halasztott. 11.3 Forgalmazott áruk beszerzése Az Rt. nem csak az általa gyártott termékek eladásával foglalkozik Kihasználja kapcsolati tőkéjét, belföldi vevőkörének szabad vásárlókapacitását és különböző külföldről beszerzett árukat (gépeket, fóliákat) belföldön továbbértékesít. A termékpaletta

bővítése fontos a vevői igények teljes körű kielégítése érdekében, de mivel a vállalat bizonyos termékek gyártásához nem rendelkezik megfelelő géppel, illetve némelyeket nem tud gazdaságosan előállítani, ezért ezeket a termékeket érdemesebb nagykereskedő módjára forgalmaznia. Az ilyen ügyletek során azonban felmerülhetnek finanszírozási nehézségek. Előre fedezni kell az import beszerzést és esetleg hosszabb idő is eltelhet, amíg az árut sikerül értékesíteni. Nélkülözhetetlen tehát az áru és a piac ismerete, a lehetséges vevőkről való nagyfokú, alapos tájékozottság. 11.31 Fóliázó gépek A cég 4-5 éve foglalkozik kisméretű fóliázó gépek értékesítésével. Egy szlovén gyártóval áll kapcsolatban, melynek termékeit Magyarországon kizárólagosan forgalmazza. Ez a gyártó több európai országban is rendelkezik képviselettel, így a 30 http://www.doksihu RotaPacknak csak az országon belüli

értékesítésre van jogosultsága. Előfordul, hogy az általa eladott gépet a vevő külföldre továbbértékesíti, ebben az esetben azonban a garancia és a RotaPack által biztosított szervizszolgáltatás megszűnik. A gépek meghibásodása esetén a szervizelést egy vajdasági magyar alvállalkozó végzi, akinek szerb nyelvtudása nagy előny, mert ezáltal közvetlenül tud tárgyalni a gyártókkal a hibaelhárítás módjáról. Sajnos az utóbbi időben túl sokszor volt szükség erre a nyelvtudásra, sokasodtak a meghibásodások, sürgetővé vált egy új beszállító felkutatása és a vele való megegyezés. Jelenleg egy olasz beszállítóval folynak a tárgyalások. A fóliázó gépekkel való kereskedés jelentősége abban rejlik, hogy aki megvesz egy ilyen szerkezetet, annak a továbbiakban fóliára is szüksége lesz, amit szintén beszerezhet a cégnél. A gépeladások tehát, azon túl, hogy önálló bevételforrást jelentenek, közvetve

növelhetik a fóliaértékesítést is. 11.32 Agrisztreccs Az Agrisztreccs márkanevű fólia a mezőgazdaságban használható a bálák légmentes becsomagolására. Az ömlesztett tárolással szemben, a különböző bálák egyéni becsomagolása által az eltérő minőségű széna elkülöníthető és célszerűbben használható. Lehetővé válik az egyéni mozgatás, ami megkönnyíti a felesleg eladását, szállítását. A fólia használatának legnagyobb előnye a nedvességtől való védelem és a hatékony tartósítás. A termény megőrzi értékes ásványi anyag és vitamin tartalmát, így a szarvasmarha télen és tavasszal is a legjobb minőségű táplálékhoz juthat. Magyarországon még nem terjedt el ennek a fóliatípusnak a használata, mert magyar gyártója nincs. A RotaPack egy éve foglalkozik terjesztésével, ami a mezőgazdasági betakarítás szezonális jellegéhez igazodva időszakos elfoglaltságot jelent. A fóliát egy svéd vállalattól

szerzi be, amellyel kötött szóbeli megállapodást értelmében ő a kizárólagos magyarországi forgalmazó. Valójában a svédek még puhatolóznak, és több magyar cégnek is eladnak. A szóbeli egyezség írásba foglalása abban az esetben várható, ha az Rt.-nek sikerül növelnie piaci részesedését az Agrisztreccs eladásait illetően A vevők felkutatása nehézkes, mivel a magyar gazdák közül nem sokan jártasak ennek az új technológiának az alkalmazásában. Az eljárás további hátránya, hogy a csomagoláshoz speciális és drága gépre van szükség, és a magyar gazdák közül kevesen engedhetnek meg maguknak ekkora beruházást. Ezt a problémát megoldandó, néhány vállalkozó arra specializálódott, hogy gépével az adott vidéket végigjárva bérmunka keretében csomagolja a bálákat. A RotaPack ezeket a vállalkozókat igyekszik felkutatni és nekik nagy tételben értékesíteni ezt a fóliát. 31 http://www.doksihu 12. Az exportpiac

megválasztása és kiépítése Egy termelő vállalat termékeinek végső fogyasztói alapvetően három szegmentumba sorolhatók. Lehetnek egyéni fogyasztók, közületek, valamint termelő vállalatok E három szegmentum kialakulásának a következő tényezők különbözősége az alapja: − a szegmentumok által vásárolt termékek jellege; − vásárlásaik nagyságrendje és gyakorisága; − eltérő készletezési adottságaik; − továbbá a vásárlási döntéseiket befolyásoló tényezők különbözősége. A RotaPack Rt. az általa gyártott termék jellegénél fogva exporteladásainál a termelő illetve a kereskedő vállalatokat tekinti célpontnak. Exporttevékenysége direkt export formájában valósul meg, ami azt jelenti, hogy az értékesítésre saját irodai szervezetet alakított ki, amelynek munkáját külső szakértők tanácsai segítik. A vállalat stratégiájának választotta a potenciális partnerekkel való egyéni és közvetlen

kapcsolatfelvételt, így a külföldi piacra lépést megelőzően nem volt szükség mindent átfogó és költséges piaci elemzésre. Az ipari fólia nem nagy hozzáadott értékű termék, így a fuvarozási költségek arányaiban növelhetik a végleges árat. Ebből adódik, hogy mindenképpen a Magyarországgal szomszédos, illetve a hozzá közel fekvő területekre történő exportálás a kifizetődő, ott érdemes vevők után kutatni. 12.1 Az exportpiac kiépítésének eszközei és folyamata Az eladandó termék jellege behatárolja az alkalmazható kommunikációs, ill. marketingeszközök körét. Az ipari fóliák esetében a célpont nem az egyéni vásárló Nem háztartási, fogyasztási eszközről vagy használati tárgyról van szó, amelynek eladásait hatékonyan serkentheti, és éppen ezért marketing szempontból kulcs- fontosságú lehet a tetszetős csomagolás, az óriásplakátokon való megjelenés vagy a TV reklám. A RotaPack Rt. exportpiacainak

kiépítését a vásárok, az Internet és a szaklapokban való hirdetés segítségével valósítja meg. 12.11 Internet A Világháló megjelenésével a partnerre való rátalálás, illetve a vele való kapcsolattartás felgyorsult és leegyszerűsödött, hiszen bármilyen nemzetiségű is egy adott cég, ha export-import ügyletekkel is kíván foglalkozni, célszerű angol nyelvű honlappal is rendelkeznie, hogy a külföldiek is tájékozódhassanak tevékenysége felől. A RotaPack Rt 32 http://www.doksihu értékesítői jól kihasználják az Internet nyújtotta lehetőségeket, és keresőprogramok segítségével, valamint adatbázisok leszűrésével folyamatosan újabb és újabb partnerek után kutatnak. Az ilyen módon megtalált vállalatok honlapjának meglátogatása után, a direktmarketing eszközét alkalmazva, az adott cég kontaktszemélyének címezve emailben küldenek egy rövid cégbemutatkozót, majd a megcélzott vállalat profiljához legjobban

illeszkedő termékismertetőt. Az elektronikus levél küldésénél lényeges, hogy az az olvasó számára ne tűnjön „tömeg-levélnek”, mert esetleg végigolvasás nélkül rögtön a kukába helyezi. Ennek kivédése, és a figyelemfelkeltés érdekében is lényeges, hogy az ismertetőt egyénire alakítsuk. Ezáltal a terjedelme is csökkenhet és átláthatóbbá is válik. A levelezőprogramban célszerű beállítani, hogy küldjön visszajelzést, ha a címzett elolvasta az e-mailt, így nyomon követhetjük üzeneteink sorsát. Természetesen a RotaPack Rt. is készített angol nyelvű honlapot, és számos alkalommal keresték már fel importőrök, akik közül végül többel sikerült is hosszú távú kapcsolatot kiépíteni. Az Internet ilyen fokú elterjedése előtt a cég a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az MMSz segítségét is igénybe vette a partnerek felkutatásához. 12.12 Szakvásárok, kiállítások A szakvásárok és

kiállítások funkciója átalakulóban van, ugyanis az utóbbi időben a konkrét értékesítés előmozdítása helyett az információcsere került a középpontba. A RotaPack Rt. kommunikációs tevékenységének csomópontja a folyamatos és aktív vásári részvétel, amelynek legfőbb céljai a következők: − Új üzleti lehetőségek felmérése; − Új kereskedelmi kapcsolatok kialakítása; − A versenytársak tevékenységének felmérése; − A szakmai irányvonal feltérképezése; − A technikai újdonságok, fejlesztések megismerése; − A vállalat új termékeinek bemutatása. A vállalat, mint kiállító rendszeresen részt vesz a Foodapesten és a kétévente megrendezésre kerülő Budatranspackon, amelyekre külföldről is sokan ellátogatnak. A környező országokban lévő vásárokra (Újvidékre, Horvátországba, Belgrádba, Németországba) is igyekszik képviselőt küldeni új kereskedelmi kapcsolatok kialakítása céljából. 33

http://www.doksihu 2004. május 1-jétől külföldi kiállításon való részvétel esetén a költségek 50 - 100 %ának mértékéig vissza nem térítendő állami támogatást vehet igénybe az a cég, amely legalább 50 %-ban magyar terméket mutat be. A RotaPack ez idáig külföldön csak látogatóként vett részt a kiállításokon, de ennek az új lehetőségnek a tükrében az eddig túl költségesnek tartott külföldi vásárokon való kiállítás finanszírozhatóvá válik. A jövőben ezt figyelembe véve tervezik az éves vásári programokat. 12.121 Foodapest 16 A Foodapest: − Közép-Kelet-Európa vezető szakkiállítása, a térség szakembereinek találkozási pontja; − Az élelmiszeripari ágazat piacvezető, a legújabb technikát bemutató B2B rendezvénye; − Nemzetközi (2002-ben 150 külföldi kiállító mutatta be termékeit és a kollektív országmegjelenések száma is rekordot döntött); − Innovációs fórum. A látogatók több

mint 10 %-a külföldről érkezik, köztük beszerző delegációk a délkelet-európai régióból. Ezt a nagyszabású rendezvényt a sajtó is kiemelt figyelemmel kíséri. 12.122 K Düsseldorf 17 Európában a legrangosabb műanyag és gumi szakvásár a háromévente Düsseldorfban megrendezett K. Ezen a kiállításon mutatják be a legtöbb új technológiát a műanyag- és gumiipar világában. Az innováció középpontjában a hasznosság áll olyan javító intézkedésekkel a középpontban, amelyek a szélesebb körű és gyorsabb alkalmazhatósággal a mindennapi termelés korszerűsítését és a gazdaságosság növelését teszik lehetővé. A 2004-es kiállításon az ipari fóliák terén a legfigyelemreméltóbb innováció az volt, hogy a fólia-extrudereknél a gépgyártók tovább növelték mind a fúvott, mind az öntött fólia-extruderek fajlagos teljesítményét, és a polipropilént is a fúvott fóliák elfogadott alapanyagává tették. A

többrétegű fóliák gyártásánál az ötrétegű termékek tovább javítják a fólia tulajdonságait, továbbá a még vékonyabb felületzáró rétegekkel, a kevesebb 16 17 Forrás: www.foodapesthu Forrás: www.k-onlinede 34 http://www.doksihu adalékkal és a rétegvastagságok egyenletes megosztásával megtakarítási lehetőséget nyújtanak a nyersanyagköltség tekintetében. Ezekből is kitűnik, hogy mint minden iparágban, a műanyagiparban tevékenykedő üzletemberek számára is rendkívül fontos, hogy a legújabb fejlesztésekről mihamarabb, lehetőleg első kézből értesüljenek. A fent említett vásáron látogatóként a RotaPack menedzsmentje is jelen volt és ezáltal olyan információk birtokába jutott, amelyek nagy segítségére voltak annak eldöntésében, milyen műszaki paraméterekkel is rendelkezzen az új gép, amelyre beruházni készültek. 12.13 Hirdetés Az újságokban való folyamatos hirdetés rendkívül költséges, és nem is

váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket. Állandó ráfordítást kívánt, ám nem növelte oly mértékben az értékesítést, hogy kifizetődő legyen, ezért a cég csupán az egyes külföldi szaklapokban való időszakos megjelenés mellett döntött. 35 http://www.doksihu 13. Az exportügylet előkészítése és megkötése 13.1 Az ajánlat A külkereskedelmi ügylet eladási vagy vételi ajánlattal indul, attól függően, hogy az eladó vagy a vevő kezdeményez. A RotaPack Rt. árat is tartalmazó eladási ajánlatot csak akkor ad, ha a vevő előzőleg adott fóliatípus adott paritáson történő szállítására ajánlatot kért. (Lényegében ugyanis ez a két paraméter határozza meg az ajánlati árat. Bővebben lásd a 122 és a 123 fejezetben). Az ajánlat szokásos tartalma: az áru meghatározása, a csomagolás módja, az ár, a paritás, a fizetési mód és a szállítási határidő. 13.2 Árkalkuláció Az ár megállapításánál elsődleges

cél a jövedelmezőség. Az export árkalkuláció kiinduló eleme a felmerülő termelési költségek összessége. A termékek előállítási költségét 70-75 %-ban az alapanyagok határozzák meg. A 1222 fejezetben már szó volt arról, hogy az alapanyagok beszerzési ára az olaj világpiaci ármozgásának megfelelően alakul. Ezeket a változásokat (növekedés vagy csökkenés) természetesen a vállalat is beépíti a késztermékek eladási árába. Az utóbbi években az alapanyag-árak éves szinten meglehetősen ingadoztak, ám 2004 januárjától csaknem töretlen növekedést mutatnak, csak április-májusban volt némi árcsökkenés 18. Az előrejelzések szerint 2005-ben sem lesz ez másként, az alapanyagárak folyamatos növekedésére lehet számítani. Az exportpiacokon jelentős konkurenciaharc folyik, ezért a termelési költségek számbavétele után az adott piacon uralkodó árszintet is figyelembe kell venni az ár kialakításánál. Ez utóbbinál

a vállalat mérvadónak tekinti az exportpiacokon nagy konkurensnek számító olasz cégek eladási árait. Az önköltség jelenti a legalacsonyabb eladási árat, a versenytársak árai pedig a célszerű legmagasabbat. Ideális esetben a két érték között van némi mozgási lehetőség. A RotaPacknál a gyakorlatban az árkalkuláció elvégzése a kereskedelmi igazgató feladata, aki árváltoztatás esetén közli az értékesítőkkel az EXW paritáson számolt, új kilogrammonkénti minimumárakat, cikkfajtára lebontva. Meghatározott időponttól 18 5. számú melléklet: Alapanyag beszerzési árak 2001-2004 36 http://www.doksihu (általában hónap első napjától), ennél alacsonyabb áron, egyik exportpartner sem vehet fóliát. Az exportárak, a belföldi árakkal ellentétben, a fólia vastagságától függetlenek. 13.21 Ajánlati ár Az ajánlatban szereplő ár mindig egy kilogrammonkénti ár. A kereskedelmi igazgató által meghatározott minimum áron

kívül a tényleges ajánlati ár egyéb tényezőktől is függ, ugyanis ha egy vevő extra méretű (szélességű), perforált vagy felületkezelt fóliát szeretne, akkor bizonyos felárral kell számolnia. Az extra méretű fólia azért kerül többe (akár kisebb, akár nagyobb), mert az ún. mestertekercsből történő darabolás során több hulladék keletkezik. A fóliát első lépésben ugyanis hatalmas, több méter hosszú csévére tekercselik, ez a mestertekercs, és csak ezután darabolják, konfekcionálják. A vevők vásárlókapacitásuk alapján is egyéni elbírálásban részesülnek. A stratégiailag fontos vevőknek erős alkupozíciójuk révén esetlegesen alacsonyabb áron értékesít a cég, mint egy olyan partnernek, aki időszakosan és kis mennyiségben rendel. Exportban a fóliavastagságtól nem függ az ár, ám mégis akad egyetlen vevő, aki az alkufolyamat során alacsonyabb árat harcolt ki a vékonyabb fóliára, viszont ennek

kompenzálásaként a vastagabbhoz drágábban jut csak hozzá. Új vevők megszerzése érdekében a „bevezető ár” stratégiáját is alkalmazza a vállalat, amelynek az a veszélye, hogy áremelés után a vevő esetleg új beszállító után néz, így ez a taktika hosszú távú kapcsolat kiépítésére nem mindig ad lehetőséget. Az értékesítés pillanatnyi növelésére, a felhalmozódott készletek gyors eladására viszont megfelelő módszer lehet. Az is megnöveli az ajánlati árat, ha az ajánlatban fuvarozási feltételként érkező paritás szerepel, mert az eladó a nála felmerülő fuvarköltséget felszámolja az EXW paritáson kialakított kilónkénti árra leosztva. 13.22 Árengedmény A vállalat külföldi értékesítése során az árengedmények közül a mennyiségi árengedmények egy fajtáját, a mennyiségi rabattot alkalmazza, ami azt jelenti, hogyha valamely vevő egy meghatározott mennyiségi határ fölött rendel, akkor bizonyos

árengedményt kap. 37 http://www.doksihu 13.3 Az áru meghatározása Az exportra kerülő cikkfajták, az Extrafol, a gépi és kézi sztreccsfólia többféle vastagságban (mikron) és szélességben (mm) készülnek. Az áru mennyiségének meghatározása a vevő részéről kilogrammban, illetve tekercsszámban történhet, melyet az értékesítők minden esetben átszámolnak kilogrammra az eladási ár kiszámítása céljából. A megrendelt és a kiszállított mennyiség között lehet némi eltérés, ha a vevő kilogrammban rendelt, mert fél tekercs nem kerül legyártásra. A szerződéses mennyiség a nettó súly, mely az Extrafolnál cséve nélkül értendő, a többi cikkfajtánál csévével. (Az Extrafol csévéjét azért nem számítják fel fólia áron, mert sokkal vastagabb csévére tekercselik és a termék egységára is nagyobb. A sztreccsfólia alapárait viszont már a cséve súlyával együtt kalkulálták.) Az áru minőségének

meghatározása a szabványokra, illetve leggyakrabban a kiküldött mintára, valamint a referenciamintára történő hivatkozással történik. A referenciaminta az eladó által korábban már exportált minőséget reprezentálja. Ha egy jól bevált termék receptúrájában változás történik, akkor a régi partnerek is kapnak mintát, aminek kipróbálása után dönthetnek a megrendelés felől. A vállalat fokozottan ügyel arra, hogy export esetén minőségi reklamációra ne kerülhessen sor, ám ha mégis előfordul, akkor a kártérítés csere, illetve jóváírás formájában valósul meg. Egyébként a termékek megbízható minőségét garantáló minőségi tanúsítványt, melyről bővebben a 13.312 fejezetben lesz szó, a vevő az áruval együtt megkapja 13.4 Szállítási feltételek 13.41 Fuvarparitás Az exportpartnerek a környező országokból kerülnek ki, ezért az áru kivétel nélkül közúton jut el a rendeltetési helyére. A vasúti

árufuvarozás, mint alternatíva nem jön számításba, mert lassú, elő- és utófuvarozást igényel, valamint 5 tonna mennyiség alatt meglehetősen drága. A legtöbb esetben EXW vagy FCA eladó telephelye a szerződésben szereplő fuvarparitás. Az Incoterms 2000 szerint az utóbbi megoldás két ponton jelent többlet kötelezettséget az eladónak: a kiviteli vámkezelés, valamint a telephelyre érkező fuvareszközbe való berakodás az ő költségére történik. A gyakorlatban EXW klauzulánál is az eladó rakodik, hiszen ő rendelkezik a megfelelő eszközökkel. 2004 május 1-je óta az Európai Unión belüli kereskedelem vámügyi szempontból belföldi kereskedelemnek 38 http://www.doksihu számít, így valamely uniós céggel folytatott kereskedelem során a két klauzula között ilyen szempontból sincs különbség. Azért célszerű ennek a két klauzulának a használata, mert a cég legtöbb vevője olcsóbban tudja megszervezni az áru szállítását,

mint az eladó. Vagy az országában lévő bérszínvonal miatt (pl. Romániában) vagy azért, mert rendelkezik saját fuvareszközzel. Érkező klauzulák közül a DDU fordul elő a szerződésekben, főleg az EU országaival folytatott kereskedelem során, amikor is az eladó kötelezettsége az árut a megnevezett rendeltetési helyen, importra történő vámkezelés nélkül a címzett rendelkezésére bocsátani. Saját költségére kell a fuvarozási szerződést megkötnie, valamint az átadás időpontjáig az áruelveszés és –sérülés kockázatát is ő viseli. Érkező klauzula esetén a 3,5 tonna alatti rakomány gyűjtőfuvarozás igénybevételével jut el a címzetthez. Ez ritkán fordul elő, mert drága és a célfuvarnál 1-2 nappal több időt vesz igénybe. Ezzel a vevők is tisztában vannak, ezért igyekeznek inkább ritkábban, de egyszerre nagyobb mennyiséget rendelni. 13.42 Szállítási határidő Termelő vállalatról lévén szó a

szállítási határidő az aktuális szabad készlet nagyságának és a termelési lekötöttségnek a függvénye. A szállítási határidő a megrendelt termékfajtától függően változhat, mert exportra csak Extrafolból tart készletet a vállalat. Ennek nagyon gyakorlati oka van: belföldön az EUR csereraklapos rendszer már nagyon jól működik, de nemzetközi viszonylatban még nem elég gördülékeny, ezért külföldre kizárólag egyutas raklapon megy az áru. A RotaPack a legyártott termékeket EUR raklapra csomagolva tárolja a raktárában, s mivel ezeket külkereskedelmi forgalomban nem használja, az átcsomagolás költségei pedig túl magasak ezért a szabad készletekből csak belföldre értékesít. Mindez tehát a sztreccsfólia vonatkozásában igaz. Extrafolból azért vannak külföldre és belföldre is értékesíthető készletek, mert az összes fóliát egyutas raklapra csomagolják. Ebből kifolyólag, ha a vevő által igényelt fóliából

megfelelő mennyiség van raktáron és az ő feladata a fuvar szervezése (vagyis a paritás EXW vagy FCA), akkor nyilvánvalóan tőle függ, hogy szállítási határidőnek mit választ. Sztreccsfólia rendelésekor a termelést természetesen át lehet ütemezni, ha a vevőnek sürgős a szállítás, de általában a külföldi partnerek időben jelzik, ha készleteik 39 http://www.doksihu kimerülőben vannak. A szállítási határidő rendszerint a megrendeléstől, illetve előre fizetésnél a pénzösszeg bankszámlán való megjelenésétől számított egy-két hét, főleg ha érkező paritással kötik meg a szerződést, hiszen ez esetben fuvart is kell szervezni. A vevő megrendelésében megjelöli, hogy melyik hétre kéri az árut, a pontosítás a későbbiekben már szóban történik. 13.5 Fizetési feltételek A külkereskedelmi szerződések legfajsúlyosabb pontja a fizetési mód és a fizetés eszközében történő megállapodás. Az eladó és

a vevő ellenérdekeltsége a legnyilvánvalóbban itt jelenik meg, éppen ezért a kialkudott fizetési feltételek jól tükrözik a szerződő felek közötti erőviszonyokat, illetve a kockázatmegoszlás mértékét. 13.51 A fizetés eszköze A fizetés eszköze minden esetben a bankátutalás, amely akkor számít fizetésnek, ha a kedvezményezett számláján a jóváírt összeg megjelent és az átutalást az eladó elfogadta, nem utasította vissza. Az átutalás okmány nélküli fizetés, a bank semmilyen módon nem kerül kapcsolatba az áruszállításra vonatkozó okmányokkal. A bankátutalás előnye a többi fizetési móddal szemben (akkreditív, inkasszó) az, hogy gyors, egyszerű és nem utolsó sorban olcsó. A fizetés valutája az Euró. 13.52 A fizetés ideje A vállalatnál a szokásos eljárás szerint minden új vevő előre fizeti ki a teljes vételárat. A vevő számára ez meglehetősen kedvezőtlen megoldás, hiszen ő hitelez, azonban a

különböző biztosítékok igénybevétele, a bankgarancia vagy az okmányos beszedvény oly mértékben megnövelnék az ügylet költségeit, hogy az egyik félnek sem lenne előnyös. Így végeredményben a vevők is elfogadhatónak tartják az előre fizetést az üzleti kapcsolat kezdetén. Néhány így létrejött sikeres üzlet után az ügyvezető igazgató vagy a kereskedelmi igazgató meglátogatja az adott külföldi céget, felméri fizetési képességét, és gondosan mérlegeli, kaphat-e a továbbiakban halasztott fizetésre engedélyt. Ez az eljárás körülményesnek tűnhet, de a vevőknek is előnyösebb, mert a bankköltségeket egyébként nekik kellene megfizetni. Az eladónak sem jelent sok plusz költséget az egyszeri külföldre utazás, hiszen az összes exportpartner európai. A régi, megbízható partnerek 45, 60 vagy akár 90 napos hitelt is kaphatnak. 40 http://www.doksihu 13.6 Alku A nemzetközi kereskedelemben viszonylag ritkán történik

meg, hogy a címzett az ajánlat feltételeit megjegyzés nélkül elfogadja. A vevő komoly vásárlási szándéka éppen abban nyilvánul meg, hogy szóban vagy írásban az eladói ajánlat egyes feltételeinek módosítására tesz javaslatot. Ezzel az eladó és a vevő alkuba bocsátkozik Az ajánlattevő már ajánlata kialakításakor számol azzal, hogy a másik fél egyikmásik ajánlati feltétel megváltoztatásával ellenajánlatot tesz. A szerződés megkötése előtt az alku tárgya rendszerint az ajánlati ár, valamint a fizetés módja és ideje. A partner fizetési kondíciókat érintő ellenajánlatának elfogadása nem tartozik az értékesítők hatáskörébe, ahhoz minden esetben a kereskedelmi igazgató engedélye szükséges. A szállítási időpontot érintő alkufolyamat során, ha a vevőnek sürgős a szállítás, a vállalat meglehetősen rugalmas. Az értékesítők közvetlen kapcsolatban állnak az üzemvezetővel, aki a termelési igazgató

engedélyével változtathat a termelési terven, és előbbi időpontra hozhatja a kívánt termék legyártását. 13.7 A szerződés A kereskedelmi ügyletek rendszere a szerződéses szabadság elvére épül. Vagyis a versenytörvény közjogi korlátainak betartása mellett a felek maguk döntenek az ügylet minden eleméről, valamint szabadon megválaszthatják azt a szerződéses formát, amelyben kereskedelmi tranzakciójukat le akarják bonyolítani. A RotaPack Rt-nél a vevő rendelése, valamint az eladó rendelés-visszaigazolása együtt hozza létre a szerződést. A vevő rendelése alapján az ügylet akkor jön létre, ha az eladó azt változatlan feltételekkel visszaigazolja. E szerződési forma használatát az indokolja, hogy az eladó raktárról, illetve rövid szállítási határidővel szállít. A szerződéskötési folyamat, döntő eleme a szerződésre irányadó jog meghatározása, minthogy világméretekben egységes nemzetközi jog az

adásvételre nincs. A külkereskedelmi ügyletek irányadó jogának meghatározására többek között A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13 törvényerejű rendelet előírásait kell szem előtt tartani, mely egyértelműen kimondja, hogy a szerződésekre azt a jogot kell alkalmazni, melyet a partnerek a szerződéskötéskor kikötnek. A RotaPack Rt szerződéseiben, hacsak a vevő nem kéri másképp, nem tér ki az alkalmazandó jogra. 41 http://www.doksihu 14. Az exportügylet lebonyolítása 14.1 A megrendelés beérkezése utáni teendők Az alkufolyamatot követően, illetve annak eredményeként a vevő rendszerint emailen elküldi végleges megrendelését. Ezután az export ügyintéző a számítógépes rendszeren keresztül értesíti a termelést a megrendelt áru paramétereiről, illetve a szállítási határidőről. Ha a termelés visszaigazolja a gyártást, vagyis vállalja, hogy határidőre legyártja a terméket, akkor az ügyintéző

értesítheti a vevőt. A szerződés akkor jön létre, ha a vevőhöz faxon megérkezik az aláírt rendelésvisszaigazolás 19. Ezzel mind a két félnek írásba foglalt kötelezettségei keletkeznek 14.2 Fuvarszervezés A cég kereskedelmi gyakorlatában a 12.41 fejezetben említett három fuvarparitást használja, melyek közül csak DDU paritás esetén kell neki gondoskodnia a fuvar megszervezéséről. Annak érdekében, hogy a szállítmány időben megérkezhessen a vevőhöz, a szállítmányozási vezető több fuvarozó céggel is kapcsolatban áll. Ez biztonságot nyújt, és gyorsabb ügyintézésre ad lehetőséget, hiszen nem biztos, hogy egy fuvarozó cégnek az adott időben van szabad fuvareszköze. Másfelől egymásnak konkurenciát is jelentenek, ami lejjebb nyomja áraikat. 14.3 Az exportügylet során használt okmányok 14.31 Kereskedelmi okmányok A RotaPack Rt. exportügyletei során a következő kereskedelmi okmányokat használja: - proforma számla;

− kereskedelmi számla; − minőségigazoló okmány. 14.311 Proforma számla A proforma számla, számla formájában adott kötelező eladói ajánlat. Kiállítása két esetben válik szükségessé a vállalat exportügyintézése során: − ha a vevő a teljes vételárat szállítás előtt fizeti, vagy − ellenérték nélküli minta küldésekor. 19 7. számú melléklet: Order Confirmation 42 http://www.doksihu Előbbi esetben az ügyintéző által aláírt proforma számlán szereplő feltételek alapján utalja a vevő az áru ellenértékét. Ez a számla is tartalmazza a kereskedelmi számla szokásos adatait, amit egyébként az áru feladása után szintén megkap a vevő. Gyakran előfordul, hogy egy vevő kipróbálás céljából szeretne mintát kapni egy-egy árucikkből. Ezek a minták néha postán, leggyakrabban azonban a megrendelésük mellé társítva, tehát kamionba rakva jutnak el a partnerhez, és habár ezek a mintaküldemények kereskedelmi

érték nélküliek, külön proforma számlát kell róluk kiállítani, amelyen vámügyintézés céljából az ellenértéküket is fel kell tüntetni. 20 A pro-forma számla elengedhetetlen kelléke a cégszerű aláírás és a bélyegző. 14.312 Kereskedelmi számla Az angol nyelven kiállított kereskedelmi számla 21 a következőket tartalmazza: − Az áru megnevezését, besorolási számát és vámtarifaszámát; − Az áru mennyiségét (nettó és bruttó súly); − A csomagolási egységek (raklapok) számát; − Az áru egységárát és teljes ellenértékét; − A fuvarparitást; − Az árufeladás idejét; − A fizetési módot és határidőt, a devizanemet, valamint az eladó számlaszámát és bankjának adatait; − A vevő rendelési számát; − A vevő nevét és címét; − Az eladó nevét, címét és adószámait; − A számla keltét és számát; − A cégszerű aláírást. A kereskedelmi számlát hat példányban készítik el. A 2, 3 és

4 példányt a fuvarozó kapja, szüksége van rájuk a kiviteli vámkezeléshez. Az 5 és 6 példány az eladónál marad. Az első példányt az ügyintéző faxon elküldi a vevőnek, értesítésként arról, hogy az árut feladta. Később a számla ezen példányát postán is elküldi 14.313 Minőségigazoló okmány Minőségigazoló okmányként a minőségi tanúsítvány 22 szolgál, mely tulajdonképpen a RotaPack Rt. céges papíron tett nyilatkozata arról, hogy az előállított áru minősége 20 21 8. számú melléklet: Ellenérték nélküli mintáról kiállított proforma számla 9. számú melléklet: Kereskedelmi számla 43 http://www.doksihu megfelel a követelményeknek. Ebben a dokumentumban szerepelnek az adott termék tulajdonságaira vonatkozó referenciaértékek (illetve a megjegyzés, hogy a gyártás során elvégzett minőségellenőrzési vizsgálatok alapján a termék minőségi követelményekben előírt paraméterei tűréshatáron belül

vannak), a termék tárolásával kapcsolatos tanácsok, illetve egy hivatkozás, miszerint a termék az MSZ 10386: 1989 szabványban rögzített követelményeknek megfelel. Az okmányon cégszerű aláírás és cégbélyegző van Minőségi reklamációt csak a tárolási utasítások betartása mellett, a számla keltétől számított 6 hónapon belül fogad el a RotaPack. Reklamáció esetén be kell mutatni a minőségi tanúsítványt és/vagy a termékkísérő lapot. Termékkísérő minden egyes raklap áruhoz tartozik és szerepel rajta a raklapon lévő áru pontos megnevezése, a tekercsszám, az áru nettó és bruttó súlya, gyártásának időpontja, a gyártó gép kódja, valamint egy gyártási szám, amelyből megállapítható, hogy melyik exportpartner megrendelésére készült az áru. Ezen a lapon található még egy vonalkód is, amely az előbb említett adatokon kívül az alapanyag származásával kapcsolatos információkat is tartalmazza,

segítségével tehát reklamáció esetén visszakereshető a hiba forrása, mert a gyártás folyamata végigkövethető. Ezek a vonalkódok az áru raktárból való kiléptetésekor (a fuvareszközbe történő bepakoláskor) a minőségi tanúsítványra is rákerülnek, ezt kell a vevőnek megőriznie ahhoz, hogy reklamáció esetén kártérítési igényét érvényesíteni tudja. Az ISO minőségirányítási rendszer a külföldi partnerek által is ismert és elismert, éppen ezért ha tudják, hogy egy vállalat ez alapján folytatja tevékenységét, akkor megnő a bizalmuk a termékei iránt is. A RotaPack Rt-nek is ki kellene használni az ebben rejlő lehetőségeket, és ezen az okmányon feltüntethetné azt, hogy ő már pár éve egy európai minőségbiztosítási rendszer szerint gyártja termékeit. 14.32 Az export vámellenőrzésének okmányai 14.321 Egységes Vámárunyilatkozat 23 A végleges rendeltetéssel kivitelre kerülő áru vámkezelését az

Egységes Vámárunyilatkozat (a továbbiakban: EV) benyújtásával kell kérni a vámhivatalnál. A RotaPack Rt. kereskedelmi ügyintézői nem foglalkoznak EV kitöltéssel Vámügynököt bíznak meg a feladattal, hogy a Vámkezelési megbízás 24 alapján vámkezelési ügyekben a vállalat közvetlen képviselőjeként eljárjon. A vámügynöktől igényelt szolgáltatások a 22 10. számú melléklet: Quality Certificate 11. számú melléklet 24 12. számú melléklet 23 44 http://www.doksihu következők: vámeléállítás, EV kitöltés, EV javítás, vámértékbevallás, rakományjegyzék kitöltés, regisztráció, valamint okmányrögzítés. A vállalat a vámügynök szolgáltatásaiért alkalmanként fizet, utólag. Az EV első két példánya az indító vámhivatalnál marad, az exportőr a 3. példányt kapja meg 14.322 Rakományjegyzék Rakományjegyzék is szükséges a kiviteli vámkezeléshez, melyet az említett vámügynök a kereskedelmi számla

alapján készít el. A jegyzék az áru mennyiségét és a raklapszámot cikkfajtákra lebontva sorolja fel, nincs szükség tehát arra, hogy előzőleg minden egyes raklap árut külön sorszámmal lásson el a vállalat. A csomagolási egységek egyébiránt a termékkísérő lapok alapján azonosíthatóak. 14.323 EUR1 szállítási bizonyítvány Az EUR.1 a szabadkereskedelmi megállapodások alapján kiszállított áruk származásának igazolására szolgál, vagyis lehetőséget ad arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokat aláíró országok közötti áruforgalom keretében beérkező áruk kedvezményes vámtételeket vehessenek igénybe. Léteznek egyéb származást igazoló okmányok is (ORIGINAL, FORM A), de a RotaPack Rt.-nek külkereskedelmi tevékenysége során csak az EUR.1-re van szüksége Kiállítására csak 6000 € fölötti számlaérték esetén van szükség. 6000 € alatt az exportőr írásos nyilatkozata is elegendő, miszerint az áruk

kedvezményes EU származásúak. Ez a megjegyzés az összes számla alján megtalálható. A nyomtatvány négy lapból áll. Az első példányt az exportőr ország vámhivatala kiadja az áru vámkezelésénél jelen lévőnek (a fuvarozónak), miután hitelesítette az okmányt. A második példány a kiléptető vámhivatalnál marad, a harmadik lap 25 az exportőré. A negyedik példányra akkor van szükség, ha az okmányt idegen nyelven állították ki. A második lap hátulján az exportőrnek nyilatkozatot 26 kell tennie arról, hogy a számlán szereplő áruk megfelelnek a mellékelt bizonyítvány kiadási követelményeinek, vagyis hogy az áruk EU származásúak 27. Ennek igazolására a Gyártóművi Nyilatkozatot28 mellékelni kell. 13. sz melléklet: Szállítási bizonyítvány iránti kérelem exportőr példánya 14. sz melléklet: Az exportőr nyilatkozata 27 Az áru származási helyének azt az országot kell tekinteni, ahol az árut teljes egészében

előállították, vagy rajta olyan feldolgozást/megmunkálást végeztek, melynek eredményeként az áru értékében 50%-ot meghaladó értéknövekedés következett be. 28 15. sz melléklet: Gyártóművi Nyilatkozat 25 26 45 http://www.doksihu 14.33 Fuvarokmány A nemzetközi kereskedelemben az eladó a fuvarokmánnyal tudja igazolni, hogy teljesítette szállítási kötelezettségét, helyes kitöltése tehát rendkívül lényeges. 14.331 CMR A RotaPack árui kivétel nélkül közúton jutnak el a címzetthez, ezért az ügyintézés során CMR fuvarlevél kitöltésére kerül sor. Ez a fuvarlevél a nemzetközi közúti árufuvarozás okmánya. A fuvarlevelet a feladó, vagyis a RotaPack tölti ki, a legtöbb esetben csak akkor, miután a fuvarozó megérkezett a telephelyre, mert a sofőr gyakran hoz magával saját nyelvű CMR-t. A kitöltött okmányt az áru feladásakor a RotaPack egy képviselője és a fuvarozó is aláírja. Az első példány marad az

eladónál, a második az árut kíséri, a harmadik pedig a fuvarozót illeti meg. 2005. április 1-je óta a fuvarokmányokat sorszámmal kell ellátni a Számvitelről szóló törvény 168. §-a szerint, amely kimondja, hogy minden olyan nyomtatványt, amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi kereskedelmi forgalomban használt CMR fuvarlevelek ilyen nyomtatványnak számítanak, az említett okmányokat is szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. Ezen kötelezettség a fuvarokmány kibocsátóját terheli. A szigorú számadás alá vont nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely biztosítja azok elszámoltatását. Az előírások betartását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi. 2005. április 1-je óta tehát a cég csak olyan CMR 29

fuvarlevelet használ, melynek bal sarkában, a most még ötjegyű azonosítási szám (sorszám) fel van tüntetve. 14.34 Kitárolási utasítás 30 A kitárolási utasítás nem okmány, mégis ide sorolom, mert az exportot előkészítő vállalati belső kommunikációban fontos szerepet játszik. A vevő által megrendelt termékeket az üzem legyártja a teljesítési határidőt megelőző napig, vagy ha a gyártókapacitás jó időre lekötött, akkor a szállítási nap előtti éjszakán. Csak miután a raklapra rögzített áruk a raktárba kerülnek, azután válik lehetségessé a kitárolási utasítás kinyomtatása a CIS-ből. A dokumentumot az ügyintéző a 29 30 17. sz melléklet: Sorszámmal ellátott CMR 16. számú melléklet 46 http://www.doksihu fuvarozó megérkezése előtt leviszi a raktárba, hogy az anyagmozgató megtudja, hogy mely pozícióban lévő raklapokat kell a kamionra raknia. A kitárolási utasításon lévő leglényegesebb adatok tehát

a vevő neve, a szállítási dátum, a hordozó kódja, a pozíció neve, valamint a kitárolt mennyiség. (Az 16. számú mellékletből megállapítható, hogy a rajta szereplő árukat, egy raklap kivételével, közvetlenül a szállítási határidő előtt gyártották, még nem kerültek „valódi” rakhelyre, csak a bevételi tárolóba.) 14.4 Az exportáru okmányolásának folyamata Az ügylet lebonyolításához szükséges okmányok kiállításának sorrendje meghatározott, és a számítógépes rendszer sem enged egyéni „akciókat”. A sorrend a következő: 1. Az áru legyártása után a kitárolási utasítás eljuttatása a raktárba; 2. Az áru raktárból történő kitárolása után a számla nyomtatása; 3. A számla alapján történik a CMR és az EUR1 kitöltése; 4. Mindeközben a többi szükséges dokumentum összegyűjtése: Gyártóművi nyilatkozat, Vámkezelési megbízás, a mintaküldeményhez szükséges proforma számla A kamion

megrakodását követően a fuvarozó a minőségi tanúsítványt a raktártól kapja meg, a többi szükséges okmányt pedig az ügyintézőtől. A fuvarozó, miután a szállítólevelet aláírta, elindulhat az áruval a vámügynökséghez. A szállítólevelet 31 nemzetközi forgalomban ugyan helyettesíti a CMR, a RotaPack számítógépes rendszerében azonban ennek a dokumentumnak a megléte bizonyítja, hogy az eladó szállított, az árut a fuvarozónak átadta. A fent említett sorrend betartása esetén az ügyintézés gyorsan, problémamentesen folyhat, míg bonyodalmak jelentkezhetnek akkor, ha valamilyen oknál fogva a sorrend felborul. Például előfordult már, hogy a raktárból az árut előbb kitárolták, mint ahogy a fuvareszköz megérkezett a telephelyre, és az okmányok kiállítása után derült ki, hogy a vevő a szükségesnél kisebb kamiont küldött, ezért nem fért bele az összes áru. Új okmányokat kellett kiállítani, ráadásul az újabb

számlák nyomtatásához a rendszergazda közreműködésére is szükség volt, mert biztonsági okokból a számítógépes rendszer nem teszi lehetővé újabb példányok nyomtatását. Az ilyen esetek elkerülése érdekében is jobb, 31 18. számú melléklet 47 http://www.doksihu ha a kitárolás csak a fuvareszköz megérkezése után történik meg, hiszen az ügyintéző, ha azt látja számítógépén, hogy az árut kitárolták, akkor nyomban elkészíti az okmányokat. Az is megtörténik néha, hogy miután az áru felkerül a fuvareszközre, a külföldi fuvarozók egyszerűen elmennek, anélkül, hogy megkapnák a szükséges papírokat. Ez részben a sofőr hibája, hiszen tisztában kellene lennie azzal, hogy mire van szüksége, többek között a vámkezeléshez. Ugyanakkor az ügyintéző felelőssége is, hogy időben felhívja a figyelmét a további teendőkre. Ilyen esetben azért nincs nagy probléma, mert a vámügynökség, illetve a határ csak

néhány kilométerre van a telephelytől, a fuvarozó legkésőbb ott megtudja, hogy vissza kell mennie az okmányokért. 14.5 Az áru feladása utáni teendők Mint már említette, az áru feladása után a RotaPack a számla faxon történő elküldésével értesíti a vevőt arról, hogy szállítási kötelezettségének eleget tett, s ezután a számla ezen példányát postázza a vevő részére. Az exportügyintéző az ügylethez tartozó összes iratot összegyűjti, és a megfelelő dossziékba rendezi, kezdve a rendelésvisszaigazolással. Az ügylet dokumentálása akkor fejeződik be, amikor a vámügynökségtől megérkezik az EV 3. példánya A befejező lépés a közreműködőkkel való elszámolás: a vámügynökséggel, DDU paritás esetén a fuvarozóval. 48 http://www.doksihu 15. Végül a vevő fizet vagy mégsem? Ha a vevő előre kifizette a vételárat, akkor a fent említett dokumentálással befejeződött a külkereskedelmi ügylet. A

RotaPack Rt. értékesítési ügyletei során azonban a leggyakrabban alkalmazott fizetési mód a nyitvaszállítás, amivel az eladó nagy pénzügyi kockázatot vállal. Ennek mérséklésére alkalmazza a 12.52 fejezetben említett eljárást, miszerint a nyitvaszállítás kezdetekor a menedzsment néhány tagja meglátogatja a vevő telephelyét. Ez jó kiindulópontot szolgáltat a partner pénzügyi helyzetének értékeléséhez. Ebből és a rendelési szokások rendszeres figyeléséből következtetéseket tud levonni a partner fizetésképességének alakulásáról, és időben észreveszi pénzügyi gondjait, esetleges csődközeli helyzetét. Ilyen esetek ritkán fordulnak elő, az viszont sokkal gyakoribb, hogy a partnerek késve fizetnek. Ezek a vevőtartozások nyugtalanítóak, a vállalat mégsem érzi szükségét a költséges banki szerepvállalás szerződésekbe való beépítésének, mert forgóeszköz-gazdálkodása megfelelően menedzselt, likviditási

problémák eddig nem merültek fel, s a folyószámla hitelkeretet is csak időszakosan használja. A vevőtartozások felhalmozódása természetesen nem engedhető meg, ennek veszélye esetén jut szerephez a „pénzbehajtó”, aki megpróbálja megsürgetni az adósokat. A ésszerűtlen kockázatvállalás elkerülését célozza az a belső előírás, hogy egy vevőnek egyszerre egynél több rendezetlen számlája nem lehet, tehát amíg nem utalja a teljes vételárat, újabb szállítmányt nem kaphat. Késedelmes fizetés esetén az eladó késedelmi kamatot is felszámíthat, ami az aktuális jegybanki alapkamat kétszerese, de a jó kapcsolat fenntartása érdekében, ettől a RotaPack a legtöbb esetben eltekint. 49 http://www.doksihu 16. Lehetőségek az export és az EU-ba irányuló eladások növelésére 16.1 RotaPack SRL A vásárok alkalmával és e-mailen keresztül is számos olyan román cég érdeklődött a RotaPack termékei iránt, amelynek csak

egy-két raklap fóliára van szüksége, de a magas fuvarozási költségek miatt nem rendelt. A növekvő érdeklődés eredményeként a vezetőség úgy döntött, hogy raktárt létesít Romániában, így a kisebb vevőket is ki tudja szolgálni. Az új cég alapításával kapcsolatos ügyek intézése már tavaly megkezdődött, és a cég 2005. januárjában RotaPack SRL 32 néven megkezdte működését Brassóban A cég telephelye egy raktárból és egy kis irodából áll. Összesen egy alkalmazottja van, aki az ügyintézésen kívül a területi képviselői feladatkört is ellátja, tehát vevőket kutat fel és a meglévő partnereket is látogatja. A Magyarországról a RotaPack S.RL-hez érkező fóliát vám nem terheli, a környezetvédelmi termékdíj és forgalmi adó megfizetése azonban kötelező, e nélkül nem kerülhet forgalomba az áru. A cég értékesítése a várakozásoknak megfelelően egyre nő: januárban 20 tonna, februárban 40, az utóbbi két

hónapban pedig már 60-60 tonna volt. 16.2 Termékmenedzserek A RotaPack Rt. Extrafol nevű fóliájának eladási adatai jó ideje nem kielégítőek, s ez sok fejtörést okoz a menedzsmentnek. Mit tegyen, hogy a termelési kapacitáshoz jobban igazodjon az értékesítés? Ami ezt a terméket illeti, 2004. elején a megrendelt árumennyiség még jóval túlhaladta a gyártási volument, tehát hónapokkal előre le volt kötve a kapacitás. Természetesen ez sem volt előnyös, mert nem minden vevő tudott heteket várni a szállításra, ajánlatokat kellett visszautasítani. 2004 áprilisától azonban az üzemvezetőváltás, és a teljesítményarányos bérezés bevezetésének következtében a termelés 50 %-kal megnőtt. Egy ideig úgy tűnt, a probléma megoldódott, de ezzel a volumennel az értékesítés egy idő után már nem tudott lépést tartani. Az értékesítőváltás sem segített, sőt hatására az eladások drasztikusan lecsökkentek. A vállalatnál

egyértelműen kapacitásoldalú a tervezés, és ez így helyes, fejlődni csak úgy lehet, ha mindig van mit eladni. Az Extrafol azonban Közép-Európában még nem eléggé ismert, s ezért nehézkes az eladása. A RotaPack a régióban egyedülálló 32 Az S.RL a Kft-hez hasonló jogi felelősségű társas vállalkozás 50 http://www.doksihu technológiával gyártja ezt a terméket, s éppen ezért az ő feladata és érdeke, hogy megismertesse a piaccal. Az elmúlt egy év alapján úgy tűnik, hogy az eddig használt marketing eszközök nem elegendőek, és az értékesítők sem tudnak eléggé hatékonyak lenni a partnerkeresésben az irodában ülve. A Magyarországon kívüli értékesítések növelése céljából egyéb megoldásokat is fontolóra kellene venni. Például külföldön is lehetne alkalmazni termékmenedzsereket, akik felkeresik a vállalatokat, és a gyakorlatban is rámutatnak a fólia jó tulajdonságaira. Belföldön bevált ez a rendszer,

miért ne működhetne a külpiacokon is? Természetesen vevőlátogató alkalmazásáról csak némi piackutatás után lehet dönteni. Meg kell vizsgálni, hogy mely földrajzi területeken helyezkednek el a legnagyobb számban a potenciális partnerek. 16.3 Nagykereskedő helyett raktár Nem csak a romániai kis vevők kiszolgálása, de az Unióban lévő kisebb vevőknek történő értékesítés is hasznos lehet, ha a ma jól működő piacokon elért értékesítési volumen valamilyen okból lecsökken, illetve ha valamely termék értékesítése akadozik, és ez a cég fejlődésének gátjává válik. Az Extrafol például tipikusan egy olyan termék, amelyből általában egyszerre csak kisebb mennyiségre van szüksége a felhasználónak. Ha ezeket a kis vevőket akarjuk kiszolgálni, akkor viszont problémaként itt is felmerül a kis tételhez párosuló magas fuvarozási költség. Ezért is döntött úgy a vállalat, hogy külföldön legfőképp nagykereskedőknek

értékesít, akiknek viszont csak alacsonyabb áron tud eladni, mintha közvetlenül a végfelhasználóval állna kapcsolatban. Ha a vállalat azt az árumennyiséget, amit adott piacon egy nagykereskedőnek értékesít, inkább betárolná a területen üzemelő raktárba, továbbá a betárolt áru kis tételekben történő eladását saját értékesítőire, és az adott régióban tevékenykedő termékmenedzserre bízná, akkor valószínűleg nagyobb nyereséget érne el, a következők miatt: − Az áru külpiaci (illetve uniós) raktárban történő tárolásának költsége valószínűleg kisebb annál, mint amekkora összeggel többért lehet eladni a fóliát a nagykereskedő helyett a végfelhasználónak. A nagykereskedő árrése azért lehet nagyobb a raktár üzemeltetőjének fizetendő összegnél, mert a raktározási költségen és a saját nyereségén túl az értékesítési tevékenységével kapcsolatos költségeket is beépíti az ajánlati

árba. Tehát ha a RotaPack közvetlenül a végfelhasználónak értékesít azon az árszinten, mint a nagykereskedő tette volna, akkor már nyeresége keletkezik. 51 http://www.doksihu − Az előbbi pontban vázolt változtatással ugyan csak minimális kilogrammonkénti profittöbblet érhető el, ám ha az értékesítésbe a megfelelően motivált termékmenedzser is bekapcsolódik, aki megismerteti a terméket a piaccal, akkor jelentősen nőhet az eladási volumen az adott külpiacon, és érvényesülhet a „sok kicsi sokra megy” elv. − Továbbá ha a vállalat ugyanazt az árumennyiséget inkább több kisebb vevőnek értékesíti, és nem egy nagykereskedőnek, az azért is előnyösebb, mert a kis vevők általában rövidebb határidőre fizetnek. − Végül ha azt is figyelembe vesszük, hogy a RotaPacknak áfa-fizetési kötelezettsége akkor keletkezik, amikor a számlát kiállítja, ÁFA-t pedig havonta fizet, akkor a kis vevőknek történő

értékesítés megint csak előnyösebb, mert minél rövidebb határidőre fizet a vevő, annál kevesebb ideig kell az eladónak finanszírozni az ÁFA összegét. 16.4 Elfogadott exportőr engedély megszerzése Elfogadott exportőri engedélyt a szabadkereskedelmi megállapodások keretében rendszeresen szállító exportőrnek van lehetősége szerezni. Az elfogadott exportőr az EUR.1 szállítási bizonyítvány helyett, a számlán tett nyilatkozatával igazolhatja az áru származását 6000 € feletti számlaérték esetén is. A származásigazoláshoz tehát nincs szükség a vámhivatal közreműködésére. A Romániába és Horvátországba irányuló export vámkezelésének felgyorsítása érdekében a RotaPack is kérelmezhetné az elfogadott exportőri minősítést. 52 http://www.doksihu IV. JÖVŐKÉP 17. Új számítástechnikai rendszer bevezetése A vállalat által használt számítástechnikai rendszernek, gyakorlati alkalmazása során mutatkoztak

meg a hibái, hiányosságai. Kiderült, hogy rendkívül merev, túl kevés javítási lehetőségre ad módot. A váratlanul felmerülő problémákra a felhasználó sok esetben nem tud a rendszer nyújtotta keretek között saját maga megoldást találni és ilyenkor mindig informatikus segítségét kell kérnie, aki „belenyúl” a programba. Ezzel a rendszerrel a vállalat két telephelyének összeköttetését sem lehetett megoldani, holott a Tiszaújvárosban gyártott Extrafol értékesítését is a szegedi telephelyen intézik. A telefonon keresztüli konzultációk és a készletek e-mailen, illetve faxon történő lejelentése pedig nehézkessé teszi az ügyintézést. Talán ez a legnyomósabb érv amellett, hogy ideje lecserélni a számítástechnikai rendszert egy jobbra, olyanra, ami már másoknál is bevált, s amely lehetővé teszi a telephelyek közötti összeköttetést is. 17.1 GVOP 33 A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség

Operatív Programja (GVOP) 2004 és 2006 között négy területen támogat gazdaságfejlesztési tevékenységet. A négy terület (prioritás) a következő: − beruházás-ösztönzés; − kis- és középvállalatok technológiai korszerűsítése; − kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek segítése; − információs társadalom és gazdaság fejlesztése; A negyedik prioritást szem előtt tartva 2004-ben a GVOP „Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek” elnevezéssel pályázatot hirdetett. E pályázatban három célt is meghatározott, amelyek eléréséhez támogatást nyújt a pályázóknak. A célok közül az egyik az integrált üzleti rendszerek bevezetésének támogatása. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, mértéke pedig a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 50 %-a, de maximum 50 millió forint. A RotaPack Rt. is megpályázta ezt a támogatást, és jelentős mértékű hozzájárulást

kapott egy új számítástechnikai üzleti rendszer bevezetéséhez. 33 forrás: www.gkmgovhu 53 http://www.doksihu 17.2 SAP R/3 A pályázati felhívásban meghatározott, hogy a bevezetésre kerülő integrált üzleti rendszer milyen kritériumokkal rendelkezzék. Az SAP vállalatirányítási rendszer ezeknek a kritériumoknak maradéktalanul megfelel, ezért a vállalat e szoftvercsomag megvásárlása mellett döntött. Bevezetését várhatóan 2005 augusztusában kezdik el Az SAP R/3-t ágazattól függetlenül alkalmazhatják közép- és nagyvállalatok. Ez a rendszer is moduláris felépítésű, hasonlóan ahhoz, amit most használ a vállalat, így nem lesz nehéz megszokni a használatát. Két fő modulból áll, melyek több kisebb csoportra oszlanak. A számviteli modulba tartozik a könyvelés, a banki kapcsolatok, a controlling és a vezetői információs rendszer. A logisztikai modul főbb részei az anyaggazdálkodás, az értékesítés, a gyártás, a

karbantartás és a minőségbiztosítás. Az SAP tehát abban is különbözik a C.IS-től, hogy a minőségirányítással kapcsolatos adatok, mint például a vevői reklamációk okai és száma, is integrált részei. Az SAP perspektivikusan, hosszú távon is számos lehetőséget nyújt, és pontosan erre van szüksége egy olyan vállalatnak, ahol a vezetők ennyire fejlődésorientáltak, mint a RotaPacknál. A rendszer ugyanis kompatibilis további programokkal, folyamatosan fejleszthető, újabb modulokkal egészíthető ki. Például olyan ún újdimenziós szoftverekkel, amelyek egy internetes portálra támaszkodva segítik az ügyfélszolgálati tevékenységet, a tervezést-elemzést vagy az Internet üzleti folyamatokban való használatát. Nem elhanyagolható az az előnye sem ennek a rendszernek, hogy segítségével nagymértékben csökkenthető az irodán belüli papírfelhasználás. 18. A géppark szerkezetének átalakítása A vállalat a jövőben a

géppark szerkezetének átalakítását tervezi az európai, főleg az olasz példát követve. A kisméretű, kis teljesítményű gépeket szeretnék eladni, és helyettük csak néhány nagyobb gépet beszerezni, olyanokat, amelyek nagy szériában képesek gyártani. Ezt a változtatást gazdaságossági érdekek indokolják Jelenleg túl sok cikkfajtát gyárt az üzem, és a gépek rövid időközönként történő átállítása hosszú állásidőt eredményez, gazdaságtalan tehát a gépek kihasználása. Energiatakarékosság szempontjából is az a kedvezőbb, ha a gép folyamatosan üzemel, mert a ki-be kapcsolgatás emészti fel a legtöbb energiát. Az üzemi alkalmazottak számát is csökkenteni lehetne, ezáltal kisebb lenne az önköltség. Jelenleg amikor a gépeket egyik cikkfajta gyártásáról a másikra állítják, rengeteg paramétert kell beállítani, nagy a hibázás veszélye. Tehát az azonos minőségű gyártást is 54 http://www.doksihu

egyszerűbb megvalósítani, ha kevesebb cikkfajtát, de nagyobb szériában állít elő a vállalat. 19. A jövőbeni eladások A vállalat menedzsmentje a jövőre nézve is a termelés folyamatos növelését tűzte ki célul, amelyhez feltétlenül társulnia kell az értékesítések növekedésének is. Ami a külföldre irányuló eladásokat illeti, az elkövetkezendő években is a keletre való terjeszkedés a cél. A következő négy évre vonatkozó export-stratégiai tervet a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat Export-stratégiai terv a következő 4 évre Volumen 2005 2006 2007 2008 3300 t 4000 t 4500 t 5000 t Meglévő Meglévő Meglévő partnerek partnerek partnerek + + + Macedónia Moldávia Albánia Bulgária Ukrajna 55 http://www.doksihu Befejezés Az 1980-as évek végén, Magyarországon sokan vallottak David Lloyd George-hoz hasonló nézeteket. Kihasználták a hétköznapi élet politikai, gazdasági és társadalmi

feltételrendszerében bekövetkező változások által kínált lehetőségeket és megpróbáltak egy nagy „lépéssel” – vagyis a család fellelhető anyagi erőforrásait befektetve, kockára téve – kitörni az addigi szűk keretek közül. Pár év múlva azonban a szép reményekkel induló mikro- és kisvállalkozások nagy része kénytelen volt feladni a létért és fennmaradásért folytatott kemény harcot. A piaci versenyben való pozíciószerzés, illetve helytállás képességét mindenkinek saját tapasztalatai alapján kellett elsajátítania (ezt nem tanították a szocializmusban!) Ehhez nem kevés anyagi és szellemi tőkére, kitartásra, konfliktustűrő képességre, kreativitásra és némi szerencsére volt szükség. A Róta házaspár egy bátor és nagy lépéssel megalapította a vállalatot, majd kitartással és szívós munkával kitanulta a vállalatépítés, -vezetés, -fejlesztés fortélyait és talpon maradt a kíméletlen versenyben.

Az EU csatlakozás egy sok szempontból megváltozott gazdasági és politikai környezetet teremtett számukra és a többi magyarországi vállalkozó számára egyaránt, amely újabb kihívásokat, megoldandó problémákat, de reményeink szerint lehetőségeket is hordoz magában. A termelővállalatok jövője szempontjából egyetlen célravezető út képzelhető csak el: az eddigiekhez hasonló folyamatos minőségi és mennyiségi fejlesztés, amitől elválaszthatatlan a szervezeti és technológiai innováció. Ezt össze kell egyeztetniük az emberiség alapvető és egyre élesebben megfogalmazódó érdekével és elvárásával: környezetünk védelmével. Ma még úgy tűnik, hogy mindez megoldhatatlan, de reméljük mégis sikerülni fog! 56 http://www.doksihu Irodalomjegyzék 1. Arthur R Tenner, Irving J DeToro: Teljes körű minőségmenedzsment Műszaki könyvkiadó 2001 2. Dr Balás Péter: Export ABC Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. 2000 3. Belyó Pál,

Nyers József, Wiesel Iván: Magyarország 2010-2015-ben – Gazdasági- társadalmi fejlődésünk ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, Budapest 2001 4. Bernek Ágnes – Kondorosi Ferenc – Nemerkényi Antal – Szabó Pál: Az Európai Unió Cartographia Kft., Budapest 2003 5. Constantinovits Milán – Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika – külpiaci kockázat (Felsőfokú külkereskedelmi ismeretek a korszerű piacgazdaság számára) Aula, 1999 6. Európa számokban Negyedik kiadás, Eurostat Luxemburg 1996 7. Földesi Tamás: Minőségről, tanúsításról (ISO-szabványok, modellek filozófiák) Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Kft. 2000 8. Gáspár Zsuzsa – Petzné Lamboy Judit – Mátyus Árpádné – Vörös Anikó: Külkereskedelmi ügyletek pénzügyi lebonyolítása az új devizatörvény tükrében NOVORG, 1996 9. Horváth & Partners: Controlling (Út egy hatékony controlling-rendszerhez) KJK-KERSZÖVF Jogi és Üzleti

Kiadó Kft. 2003 10. Dr Jelen Tibor, Dr Mészáros Tamás, Dr Szelecki György, Dr Virág Miklós: Vállalkozások gazdaságtana Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2003 11. Kónya Judit: A vállalkozások bankügyletei KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2001 12. Kopátsy Sándor: Gazdaságpolitikai úttévesztés Privatizációs Kutatóintézet, Budapest 1993 13. Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok Osiris Kiadó, Budapest 2004 14. Medveczky Tünde: A külkereskedelmi ügyletek sajátosságairól Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Kft. 2002 15. Patkós Anna: Versenyképesség és kreativitás Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Budapest 2003 57 http://www.doksihu 16. Petró András: Szakmai fejlesztés – innováció, minőségfejlesztés MR Komplex Nyomdaipari Kft., Budapest 2003 17. Dr Schmuck Ottó: Vállalkozások Magyarországon 1992-1997 ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai

Intézet, Budapest 1998 18. Dr Szabó László: Szerkezetváltozások a magyar iparban ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, Budapest 1999 19. wwwgkmgovhu 20. wwwfoodapesthu 21. wwwk-onlinede 22. wwweximbankhu 58