Biológia | Középiskola » A prokarióták

http://www.doksihu A prokarióták Valószínűleg a legegyszerűbb ősi baktériumsejtekből alakultak ki a különféle ősi prokarióták. Ezek utódai a ma élő baktériumok is. Széles körű elterjedésük oka gyors szaporodásuk és kiváló alkalmazkodóképességük a legszélsőségesebb feltételekhez is. Átlagos méretük mikrométeres nagyságrendű. Alak szerint megkülönböztetünk gömb, pálcika és csavart alakú baktériumot. A baktériumokat elsőként Antony Leewenhoek holland természetbúvár vizsgálta, aki saját lencséiből több mint 200 szoros nagyítású mikroszkópot épített. Robert Hooke angol természettudós mikroszkópos vizsgálatairól 1665-ben rajzos albumot adott ki. Tőle származik a sejt elnevezés is. A 19 században Robert Koch német orvos-biológus kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítását és az elkülönítésre alkalmas festési módszereket, ezenkí vül számos kórokozó baktériumot is felfedezett. A

baktériumok felépítése a prokarióta sejtekre jellemző. Sejtplazmájukban helyezkedik el az örökítőanyag, amely nincs körülhatárolva. A baktériumok nem rendelkeznek sejtmaggal A sejtplazmát vékony sejthártya burkolja. A sejthártya szoros kapcsolatban áll a baktériumot kívülről határoló sejtfallal. A baktériumok sejtfalát főleg fehérje és szénhidrát típusú vegyületek alkotják. A sejtfal merev és vastag képződmény, ez teszi lehetővé, hogy a baktériumsejt megtartsa alakját. Számos baktériumfaj sejtfalát még további tok vagy nyálkás burok borítja be. A baktériumok a sejt kettéosztódásával szaporodnak. A baktériumok életmódjára jellemző, hogy túlnyomó többségük kész szerves anyagokkal táplálkozik, ezekből építi fel saját testét. A testük felépítéséhez kész szerves anyagokat (pl. fehérje, zsír) felhasználó élőlényeket közös néven heterotróf élőlényeknek nevezzük. A testük felépítéséhez

egyszerű szervetlen anyagokat (pl. víz) felhasználó élőlényeket közös néven autotróf élőlényeknek nevezzük Autotróf baktériumok pl. a talajban élő nitrifikáló baktériumok Ezek nitrogéntartalmú vegyületeket oxidálnak és az eközben felszabaduló kémiai energiát használják fel a széndioxid megkötéséhez. Ez a típusú energia-felhasználás a kemoszintézis A kékmoszatok, ugyanúgy, mint a baktériumok, prokarióta élőlények. Sejtjükben megtalálhatjuk jellegzetes kékeszöld színüket adó színanyagokat. Ezek a színanyagok olyan vegyületek, amelyek képesek a napfény energiájának megkötésére. A kékmoszatok tehát autotróf élőlények, de testük felépítéséhez nem kémiai energiát, hanem fényenergiát használnak. Ez a típusú energia-felhasználás a fotoszintézis A kékmoszatok fajai a talajban és a természetes vizekben egyaránt megtalálhatók. Főleg a vízi állatoknak szolgálnak táplálékul